KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIAKÖRNYEZETI DEMOKRÁCIAA fenntartható demokrácia megközelítéseA fenntartható demokrácia megközelítése

Dunaújvárosi FőiskolaDunaújvárosi FőiskolaTudomány HeteTudomány Hete

2009. november 10.2009. november 10.

Dr. Antal AttilaELTE ÁJK Politikatudományi Intézet

Méltányosság Politikaelemző Központ

„Hazánkban a demokratizálódási folyamat eredményeként, illetve az európai uniós követelmények betüremkedésével szintén megjelentek azok a garanciális szabályok, amelyek az egyén számára jogérvényesítési, jogvédelmi pozíciót biztosítanak. Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem a demokrácia gyakorlásának kulcsterülete lett, de azt sem, hogy a demokratikus játékszabályok épp ezen a területen a legkidolgozottabbak (működésük értékelése már más kérdés).”

(Fodor László)

TémakörökTémakörök

I. Bevezetés;

II. A környezetvédelem és a környezeti demokrácia fontosságát erőstő tényezők;

III. A hagyományos demokráciaelméletek;

IV. A hagyományos demokráciaelméletek és a környezeti demokrácia;

V. A környezeti demokrácia jelentésszintjei;

VI. A környezeti demokrácia-technikai normatív oldala;

VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusa;

VIII. A hazai környezeti demokrácia értékelése.

I. BevezetésI. Bevezetés

A környezetvédelem fontossága, a környezetpolitika jelentősége;

A XXI. század egyik legfontosabb kihívása;

A társadalomtudománynak reflektálnia kell;

Célkitűzés: a környezeti demokrácia elméleti és gyakorlati megalapozása.

II. A környezetvédelem és a környezeti II. A környezetvédelem és a környezeti demokrácia fontosságát erőstő tényezőkdemokrácia fontosságát erőstő tényezők

A civil szervezetek átalakulása (globális és európai szervek);

Átalakul az EU döntéshozatal (civil szervezetek a részvételi demokrácia kialakításában);

Átalakul a politikai intézményrendszer szerepe (government – governance);

A környezetvédelem felerősödése.

III. A hagyományos demokráciaelméletekIII. A hagyományos demokráciaelméletek

A képviseleti és a közvetlen elmélet harca

A hagyományos demokráciaelméletek

Paradigma Elmélet Fő motívum

Képviseleti paradigma Képviseleti elméletA legjobb döntés meghozás a legjobb eljáráson keresztül

Direkt paradigma

Részvételi elméletAz egyenlő befolyásolás lehetősége

Közvetlen elméletAz intézmények szerepe

Deliberatív elméletNyilvános vita, konszenzusos-közösségi döntéssel

IV. A hagyományos demokráciaelméletek IV. A hagyományos demokráciaelméletek és a környezeti demokráciaés a környezeti demokrácia

„Ahogyan a demokratáknak el kell ítélniük azokat, akik más embereket elhallgattatnak, ugyanúgy kellene elítélniük azokat is, akik a természetet hallgattatják el azáltal, hogy elpusztítják.”

(John S. Dryzek)

IV. A hagyományos demokráciaelméletek IV. A hagyományos demokráciaelméletek és a környezeti demokráciaés a környezeti demokrácia

Demokráciaelméletek

Hagyományos demokráciaelmé

letek

Paradigma A paradigma jellege

Elmélet Az elmélet jellege Fő motívum

Képviseleti paradigma

Antropocentrikus

Képviseleti elmélet

Elsősorban cselekvéselmélet;Instrumentális racionalizáció

A legjobb döntés meghozás a legjobb eljáráson keresztül

Direkt paradigma

Részvételi elméletAz egyenlő befolyásolás lehetősége

Közvetlen elméletAz intézmények szerepe

Deliberatív elmélet

Nyilvános vita, konszenzusos-közösségi döntéssel

Új demokrácia-elmélet(ek)

Öko-paradigma

Differenciált megközelítés (ember és a természet)

Környezeti demokrácia

Elsősorban értékelmélet;Reflexív elmélet;Kommunikáció-elmélet;Kommunikatív racionalizáció

Környezeti értékek; megértés; interakció; kommunikáció

V. A környezeti demokrácia jelentésszintjeiV. A környezeti demokrácia jelentésszintjei

Normatív-technikai megalapozottság (normatív-technikai aspektus);

A civil (környezetvédő) szervezeteknek a politikai döntéshozásban való részvétele (részvételi aspektus).

VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala

Egészséges környezethez való jog, a környezet védelmére vonatkozó kötelesség;

Hozzáférés a környezeti információkhoz; Ennek alapján részvétel a politikai

döntéshozatalban; Állami garanciaként az utóbbiak

peremfeltételeinek megteremtése (azaz a részvételre képesítés);

Ezekhez kapcsolódóan az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása.

VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala

Nemzetközi szint:

Aarhus-i Egyezmény (1998. június 25.);

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK

irányelve (2003. január 28.).

VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala

Nemzeti szint:Alkotmány: „A Magyar Köztársaság elismeri

és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (18. §);

Alkotmány: az épített és természetes környezet védelme, mint a a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog garanciája (70/D. §)

VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala

Nemzeti szint:A Polgári Törvénykönyvről szóló az 1959. évi IV. törvény;Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény;A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény;A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

törvény;Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló,

Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 148/1999. (X. 13.) Kormányrendelet

Az Aarhus-i Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény;

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény.

VII. A környezeti demokrácia részvételi-VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusacivil aspektusa

„A modern technológiai társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a ’laikus’ állampolgárok jogot kapjanak a fejlesztési irányok befolyásolására.”

(Pataki György)

VII. A környezeti demokrácia részvételi-VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusacivil aspektusa

Miért indokolt a civil részvétel? A koherens zöld politika hiánya; Az időhorizont problémája; Közgazdasági szempontok; Szocializáció; Erkölcsi elvárás; Right-to-know.

VII. A környezeti demokrácia részvételi-VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusacivil aspektusa

A civil aktorok környezetpolitikai részvétei és befolyásolási lehetőségei

Részvételi forma Jogi szabályozottság Alkalmazás Döntési szint

Szakmai anyagok készítése (szakmai részvétel)

Jogilag nem szabályozott Gyakori

Európai szint

Országos szint

Helyi szint

Részvétel a környezetvédelmi jogalkotásban, jogszabályok véleményezése (jogalkotási részvétel)

Jogilag szabályozott Közepesen gyakori

Részvétel egyedi közigazgatási eljárásokban (eljárási részvétel)

Jogilag szabályozott Gyakori

Lobbi tevékenység (lobbi részvétel/befolyásolás)

Jogilag szabályozott Gyakori

Tüntetések, utcai megmozdulások, bojkott, nyílt levél (társadalmi befolyásolás)

Jogilag részben szabályozott Viszonylag gyakori

A részvétel egyéb, deliberatív formái (deliberatív részvétel)

Jogilag szabályozott Nem elterjedt

VIII. A hazai környezeti demokrácia VIII. A hazai környezeti demokrácia értékeléseértékelése

A jogi háttér kialakult – a normatív-technikai oldal megfelelő;

Ugyanakkor az állam (államigazgatás) gyakran gördít akadályokat a részvét érvényesítése elé;

Maguk a civil szerveztek sincsenek mindig tisztában a lehetőségeikkel (az állampolgárok pedig végképp);

A civil-részvételi aspektus fejlesztése fő feladat; Összességében a hazai környezeti demokrácia jogi váza

kiépült, a gyakorlati megvalósítás azonban a kezdeti fázisnál tart;

A környezeti demokrácia egy velünk élő jelenség, s az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb szervező elve lehet.

KÖSZÖNÖM A KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!FIGYELMET!