Helyi fejlesztési tapasztalatok Erdélyben
Dr. Farkas Tibor
Egyetemi docens
SZIE GTK RGVI
Regionális Tudományi Esték, 2010. december 16.
Románia társadalomtörténetének néhány jellemzője
• Diktatórikus hatalomgyakorlás• 1940- Ion Antonescu• 1945- Petru Groza
• 1952- Gheorghe Gheorghiu-Dej• 1965- Nicolae Ceausescu
• Szövetkezetesítés, erőltetett urbanizáció• A területi struktúrák erőszakos
átszervezése • A hatvanas évek nyitása és elszakadás a
Szovjetúniótól• Gazdasági visszaesés és hanyatlás a
nyolcvanas években• 1989- félperifériára jellemző átalakulás
és egyenlőtlenség
3. VÁROSFEJLŐDÉS A SZOCIALISTA IDŐSZAKBAN (1945-1990)
– NDK: 1949-ben már 70 % + 7 % 1990-ig (77 %)
– Csehország: 1950-ben 55 % + 10 % 1990-ig (65 %)
– Magyarország: 1950-ben 40 % + 20 % 1990-ig (60 %)
– Szlovákia: 1950-ben 40 % + 20 % 1990-ig (60 %)
– Lengyelország: 1950-ben 40 % + 20 % 1990-ig (60 %)
– Bulgária: 1950-ben 24 % + 43 % 1990-ig (67 %)
– Románia: 1950-ben 24 % + 31 % 1990-ig (54 %)
– Jugoszlávia: 1950-ben 20 % + 33 % 1990-ig (53 %)
Forrás: Aubert , 2006 alapján)
A város-falu közötti migráció alakulása Romániában (1991-2002)
Forrás: Planul naţional de dezvoltare 2004- 2006
Az erőltetett urbanizáció hatásai
• Romániában nagyrészt elmaradt a városi szocializáció
• A hatalom képes volt nagy tömegeket a városba betelepíteni, de a városlakók nagy tömegei lényegében falusiak maradtak,
• 1989 után a városi népesség csökkeni kezd, néhány évig tartó visszavándorlás kezdődik.
Vincze Mária 2008 alapján
1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Czech Rep. 6,2 3,9 3,9 3,3 3,1 3,3 2,9 2,7
Hungary 14,5 5,4 5,2 4,6 4,3 4,8 4,3 4,2
Poland 8,3 5,0 5,1 4,5 4,4 5,1 4,6 4,5
Romania 23,7 12,5 15,0 12,8 13,0 14,3 10,1 10,5
Slovakia 7,4 4,0 4,2 4,6 4,1 4,0 3,9 3,6
A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből (%)
A vidékfejlesztési politika változásai
• 60-as évektől kezdődően elsősorban a mezőgazdaság modernizációját jelenti
• Később a mezőgazdaság diverzifikációjára helyeződik a hangsúly
• A 90-es években a fenntartható vidékfejlesztés áll a középpontban
• Legújabban a neo-endogenitás is megjelenik, ami a helyi értékek és tudás
újrafelfedezését jelenti, külső ismeretek és erőforrások felhasználásával. Az ilyen típusú
fejlesztések újra nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaság szerepére.
„A vidéki térségek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek ami szükségessé teszi az
önálló, sajátos vidékfejlesztés politikát, amelyben a mezőgazdaságnak központi
szerep jut , mind a termőföld fő felhasználójának, mind a vidéki térségben zajló egyéb
tevékenységekhez való szoros kapcsolódása folytán, mind a vidéki kultúra és
vidéktörténet fő hordozójának.” (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW
Cyprus, Limassol, October 17th, 2008, idézi Vincze)
Mezőgazdasági üzemek száma az EU egyes tagországaiban, 2007
0
2
4
6
8
10
12
14
16
mil
lió
db
Forrás: Eurostat
Az átlagos birtokméret az EU egyes tagországaiban, 2007
0
10
20
30
40
50
60
Franciaország Németország Spanyolország Olaszország Magyarország Lengyelország Bulgária Románia
(ha)
Forrás: Eurostat
Forrás: Románia Statisztikai Hivatala ill.KSH
Románia Magyarország
Jogi személyiség nélküli családi gazdaságok
a gazdaságok száma (ezer db) 4 375,9 659,2
a földterületük megoszlása (%) 65,4 39,7
egy gazdaság átlagos terület (ha) 2,08 3,44
Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek
gazdaságok száma (ezer db) 19,3 7,1
a földterületük megoszlása (%) 34,6 60,3
egy gazdaság átlagos terület (ha) 249,3 485,6
A BIRTOKSZERKEZET JELLEMZŐI ROMÁNIÁBAN ÉS MAGYRORSZÁGON, 2005
Úthálózat Csak a községek felének (1462) van közvetlen összeköttetése a fő úthálózattal,
a helyi és megyei utak 10%-a modernizált és 29.4%-a kövezett,
Víz és közegészségügyi rendszer
mindössze 2467 vidéki településen (19%) van vezetékes víz,
a háztartások 1.4%-ban van meleg víz, a vidéki háztartások 16%-ában van fürdőszoba, 32%-ában öblítős WC,
Csatorna hálózat
a falvaknak 3.2%-a van bekötve a csatornahálóztba,
a vezetékes vízzel ellátott falvak mindössze 14%-a rendelkezik szennyvíz tisztító rendszerrel,
Egészségügy
az egy orvosra jutó személyek száma 6-szor nagyobb vidéken (1736 személy/orvos),
a várható átlag élettartam vidéken 2 évvel alacsonyabb,
a gyermekhalandóság aránya sokkal magasabb,
Kommunikáció
A vidéki lakosság nehézkes hozzáférése a modern kommunikációs eszközökhöz akadályozza az információhoz való hozzájutást és a megfelelő oktatást.
A vidéki infrastruktúra Romániában, 2002 (Vincze M. 2008 alapján)
1. történet: Rava
Erdély
• Bözödi György látogatása idején a 30-as években 800 fő lakta, tiszta magyar és unitárius község.
• Lukács Sándor unitárius lelkész boltot és kocsmát létesített és ebből fedezte az egyház költségeit.
• Az unitárius pap szövetkezetet is szeretett volna létrehozni, de a helyi ellentétek miatt minden kezdeményezése kudarcba fulladt.
• Az ellentábor vezetője a bíró volt, aki azt is elérte, hogy a magyar egyházi iskola helyett román állami kezdje meg a faluban a működését.
Ma négyszázan lakják a falut, többségükben cigányok.
2. történet: Mészkő
Erdély
Balázs Ferenc tevékenysége Mészkőn
• Balázs Ferenc 1930-tól Mészkőn szolgált. Az itt eltöltött hét esztendő volt gazdag sikereinek és bukásának ideje.
• Templomot épített, orgonát vásárolt, iskolát és lelkészi lakást bővített. Életre hívta az AranyosszékiVidékfejlesztő Szövetkezetet, tejszövetkezetet, népfőiskolát szervezett és tevékenyen részt vett az egyházi élet megreformálásában.
• Dán mintára Népfőiskolát hozott létre. Előadásokat tartott, vetítettképes összejöveteleket szervezett.
• Minden törekvése arra irányult, hogy föllendítse a falu gazdasági és kulturális életét.
http://www.unitarius.hu/nagy/balazsferenc.htm
A négyéves terv• Sikeres projektek: templom újjáépítése, iskola megnagyobbítása,
iskolai szövetkezet, könyvtár, önkormányzat és alkotószellem kifejlesztése, megújított konfirmálás, játszótér megépítése, a tejszövetkezet ás a Vidékfejlesztő Szövetkezet megalapítása.
• Tűrhetően sikerültek: vallásos estély, hívek szabad előadásai, mezőgazdasági gépek beszerzése, népfőiskola, teaestély, talajjavítás, répa- és burgonyatermesztés elterjesztése, ifjúsági konferencia, kézimunka bevezetése az iskolában, baromfitenyésztés, fajkukorica, papilak.
• Részben sikerültek: Gyümölcsös, cséplőgép-szövetkezet, szójabab, napraforgó, csalamádé, muhar és köles termesztése, női dalkör, leányegylet, vetítések.
• Sikertelenek: Ifjúsági Egylet, Nők Szövetsége, közös gazdálkodás egy-egy családdal, tejgazdaság, tejértékesítés, gazdasági tanácsadó alkalmazása, lucernatermesztés, temetkezési egylet, állatbiztosítás, napközi otthon, öntözés, mintagazdaság, színdarabos estek.
A kudarc okai
• Nem volt támogatottsága a lelkésznek,
• A közösség nem vett részt a tervezésben,
• Idegenkedtek a szövetkezettől,
• A lelkész nem járt elől jó példával, kevés volt a tapasztalata.
08:49 24
3. történet: Mezőmadaras
08:49 26
Maros megye települései a népesség nagysága szerint, 2002
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
5000
Mezőmadaras
Mezőmadaras alapvető népesedési adatai 1992-2002
Mezőmadaras község fő 0/000
Népesség (1992)
1282
Népesség 20021311
Évi átlagos tényleges szaporodás 2,24
Mezőmadaras népesedése
2002
1992
1977
1966
1910
1869
1880
1890
1941
1777
1614
1956
1850
1868
1920
1857
1900
1930
1787
1750
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
1600 1650 1700 1750 1800 1850 1900 1950 2000
(fő)
Forrás: Szabó 2004, Varga 1998, Románia Központi Statisztikai Hivatala – Népszámlálási adatok
08:49 28
Születések száma
a mezőmadarasi református népességben 1909-2004
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
19
09
19
13
19
17
19
21
19
25
1929
19
33
19
37
19
41
19
45
19
49
19
53
19
57
19
61
19
65
19
69
19
73
19
77
19
81
19
85
19
89
19
93
19
97
20
01
év
fő
Forrás: A Mezőmadarasi Református Egyház lelkészi hivatalának nyilvántartása
08:49 29
A népesség felekezeti megoszlása 1850-2002
0
250
500
750
1000
1250
1500
1750
2000
1850 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1930 1941 1992 2002
(fő)
Ortodox Görög katolikus
Római katolikus Református
Forrás: Szabó 2004, Varga 1998, Románia Központi Statisztikai Hivatala – Népszámlálási adatok
08:49 30
A magyar nemzetiségűek aránya Bánd községben, 2002 (%)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Szénáságy/Fanatele Madarasului
Feketelak/Negrenii de Campie
Mezőmadaras/Madaras
Mezőbánd/Band
Marosesd/Marasesti
Bánddrekuly/Draculea Bandului
Hidegvölgy/Valea Rece
Száltelek/Tiptelnic
Istentó/Istan-Tau
Fönace/Fanate
Mezőpete/Petea
Nagyvölgy/Valea Mare
Székelyurály/Oroiu
Forrás: Romániai Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás, Maros megye, 2002
08:49 31
Maros megye és Mezőmadaras korcsoportjai (2002)
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
(%)
Maros megye Mezőmadaras
Forrás: Romániai Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás, Maros megye, 2002
08:49 33
• Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület tevékenységei
• Mezőmadarasi képzőművészeti alkotótábor
• Mezőségi Harangvirág tábor
• Gazdaság-társadalmi kutatások megvalósítása
• Iroda kialakítása
• Közösségi ház/szálláshely kialakítás
• Útkövezés
• Mezőgazdasági és vidékfejlesztési képzések
• Pályázatírási, informatikai képzés
• Gazdakör létrehozása, tanulmányút
• Silózás bevezetése
• Szociális programok
• Falutalálkozókon való részvétel
• A Szekeres család találkozója
• Címerkészítés
• Tánccsoport létrehozása, a mezőmadarasi táncok újratanulása
• Együttműködés a LAM alapítvánnyal
• Konferenciák, tanácskozások, falukutatótáborok
• Mezőmadaras monográfia
Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület tevékenységei
Mezőmadaras fejlesztési problémái
• A fejlesztések külső segítséggel kezdődtek• A fejlesztések elsősorban a külső információk
bevitelével történtek• Számos kulturális, szociális és oktatási program• Helyben érdektelenség, irigység• Az önkormányzat és fejlesztési egyesület között
széthúzás• A nők helyzete és az infrastruktúra• Pártpolitika
4. történet: Székelyvécke
Székelyvécke elhelyezkedése
Székelyvécke
Veszélyeztetett építészeti örökség kutatása a Kárpát-medencében
(Otka-kutatás, témavezető: Istvánfi Gyula)
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
1100
1800 1850 1900 1950 2000 2050
vécke
zsákod
szszállás
Székelyvécke község népesedése 1850-2000
Születések és halálozások
Születési és halálozási ráta Székelyvécke községben,1992-2008
(ezrelék)
0
10
20
30
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
év
Születési ráta Halálozási ráta
Maros megye falvai és Székelyvécke korcsoportjai, 2002
0,00
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
6,00
7,00
8,00
9,00
10,00
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
%
Maros megye vidék
Székelyvécke
Székelyvécke falu korcsoportjai, 2002
0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90+
%
férfiak nők
Családi állapot
Családi állapot szerinti megoszlás, 2002 (%)
45
24
45
32
4
2
6
42
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Férfiak Nők
Nőtlen/hajadon Házas Elvált Özvegy
Jelenleg dolgozik-e rendszeres fizetésért?
18 20,0 20,0 20,0
72 80,0 80,0 100,0
90 100,0 100,0
igen
nem
Total
Valid
Frequency Percent Valid Percent
Cumulativ e
Percent
Szeretne elköltözni Székelyvéckéről?
10 11,1 11,1 11,1
80 88,9 88,9 100,0
90 100,0 100,0
igen
nem
Total
Valid
Frequency Percent Valid Percent
Cumulativ e
Percent
Van-e Önöknek a lakásban fürdőszoba?
45 50,0 50,0 50,0
45 50,0 50,0 100,0
90 100,0 100,0
v an
nincs
Total
Valid
Frequency Percent Valid Percent
Cumulativ e
Percent
Van-e Önöknek a lakásban vízöblítéses WC?
39 43,3 43,3 43,3
51 56,7 56,7 100,0
90 100,0 100,0
v an
nincs
Total
Valid
Frequency Percent Valid Percent
Cumulativ e
Percent
Van-e Önöknek a lakásban Internet-csatlakozás?
13 14,4 14,4 14,4
77 85,6 85,6 100,0
90 100,0 100,0
v an
nincs
Total
Valid
Frequency Percent Valid Percent
Cumulativ e
Percent
Mi a szándéka a házzal?
1 1,1 1,1 1,1
51 56,7 57,3 58,4
1 1,1 1,1 59,6
36 40,0 40,4 100,0
89 98,9 100,0
1 1,1
90 100,0
eladná
megtartaná a családnak
kiadná turistáknak
semmi, f enntartom
magamnak
Total
Valid
SystemMissing
Total
Frequency Percent Valid Percent
Cumulat ive
Percent
Tervezi-e a bekapcsolódását a faluturizmusba?
37 41,1 41,1 41,1
53 58,9 58,9 100,0
90 100,0 100,0
igen
nem
Total
Valid
Frequency Percent Valid Percent
Cumulativ e
Percent
Igaz-e, hogy i tt a faluban irigykednek a jól menő vál lalkozókra,
gazdálkodókra?
51 56,7 61,4 61,4
32 35,6 38,6 100,0
83 92,2 100,0
7 7,8
90 100,0
igaz
nem igaz
Total
Valid
SystemMissing
Total
Frequency Percent Valid Percent
Cumulat iv e
Percent
A turizmus-fejlesztés lehetőségei és korlátai
• Magyarországiak által felvásárolt második otthonok és kiadó szobák
• Alacsony vállalkozói kedv
• Az infrastruktúra kiépítetlensége
• Szervezetlenség, szervetlenség, egyéni kezdeményezések, kistérségi együttműködés hiánya
• Külső erőforrásokra támaszkodás
• Ismertség, források, befogadó légkör
Összefoglaló táblázat
Rava Mészkő Mezőmadaras Székelyvécke
“Fejlesztő”
Unitárius lelkész Unitárius lelkész
Református
lelkész felesége +
külső
Polgármester +
külső
Partnerség
- - -+ -+
Külső segítség
- - +++ +++
Fejlesztési terv
- ++ +++ -
Részvétel
+- +- - +-
Fenntarthatóság
- - +- ++
Javaslatok a vidéki térségek számára(Vincze Máriával többnyire egyetértve)
• A természeti erőforrások megőrzése az elmaradt, kedvezőtlen adottságú területeken munkalehetőséget teremthet,
• A helyi tradicionális, történelmi értékek felismerése és ezek értékesítésének képessége;
• Az újratermelődő energiaforrások előállítása munkalehetőségeket teremthet,
• A közszolgáltatások biztosítása kulcsfontosságú az ott lakóknak és a vállalkozásoknak egyaránt.,
• Az erőforrások koncentrációja, érdekszövetségek kialakítása, • Részvételi lehetőségek biztosítása,• Együttműködés a fejlesztési stratégia terén,• Intenzívebb kommunikáció a közeli városokkal és a
kistérségekkel.
Köszönöm a figyelmet! [email protected]