Helyi fejlesztési tapasztalatok Erdélyben

Dr. Farkas Tibor

Egyetemi docens

SZIE GTK RGVI

Regionális Tudományi Esték, 2010. december 16.

Románia társadalomtörténetének néhány jellemzője

• Diktatórikus hatalomgyakorlás• 1940- Ion Antonescu• 1945- Petru Groza

• 1952- Gheorghe Gheorghiu-Dej• 1965- Nicolae Ceausescu

• Szövetkezetesítés, erőltetett urbanizáció• A területi struktúrák erőszakos

átszervezése • A hatvanas évek nyitása és elszakadás a

Szovjetúniótól• Gazdasági visszaesés és hanyatlás a

nyolcvanas években• 1989- félperifériára jellemző átalakulás

és egyenlőtlenség

3. VÁROSFEJLŐDÉS A SZOCIALISTA IDŐSZAKBAN (1945-1990)

– NDK: 1949-ben már 70 % + 7 % 1990-ig (77 %)

– Csehország: 1950-ben 55 % + 10 % 1990-ig (65 %)

– Magyarország: 1950-ben 40 % + 20 % 1990-ig (60 %)

– Szlovákia: 1950-ben 40 % + 20 % 1990-ig (60 %)

– Lengyelország: 1950-ben 40 % + 20 % 1990-ig (60 %)

– Bulgária: 1950-ben 24 % + 43 % 1990-ig (67 %)

– Románia: 1950-ben 24 % + 31 % 1990-ig (54 %)

– Jugoszlávia: 1950-ben 20 % + 33 % 1990-ig (53 %)

Forrás: Aubert , 2006 alapján)

A város-falu közötti migráció alakulása Romániában (1991-2002)

Forrás: Planul naţional de dezvoltare 2004- 2006

Az erőltetett urbanizáció hatásai

• Romániában nagyrészt elmaradt a városi szocializáció

• A hatalom képes volt nagy tömegeket a városba betelepíteni, de a városlakók nagy tömegei lényegében falusiak maradtak,

• 1989 után a városi népesség csökkeni kezd, néhány évig tartó visszavándorlás kezdődik.

Vincze Mária 2008 alapján

1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Czech Rep. 6,2 3,9 3,9 3,3 3,1 3,3 2,9 2,7

Hungary 14,5 5,4 5,2 4,6 4,3 4,8 4,3 4,2

Poland 8,3 5,0 5,1 4,5 4,4 5,1 4,6 4,5

Romania 23,7 12,5 15,0 12,8 13,0 14,3 10,1 10,5

Slovakia 7,4 4,0 4,2 4,6 4,1 4,0 3,9 3,6

A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből (%)

A vidékfejlesztési politika változásai

• 60-as évektől kezdődően elsősorban a mezőgazdaság modernizációját jelenti

• Később a mezőgazdaság diverzifikációjára helyeződik a hangsúly

• A 90-es években a fenntartható vidékfejlesztés áll a középpontban

• Legújabban a neo-endogenitás is megjelenik, ami a helyi értékek és tudás

újrafelfedezését jelenti, külső ismeretek és erőforrások felhasználásával. Az ilyen típusú

fejlesztések újra nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaság szerepére.

„A vidéki térségek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek ami szükségessé teszi az

önálló, sajátos vidékfejlesztés politikát, amelyben a mezőgazdaságnak központi

szerep jut , mind a termőföld fő felhasználójának, mind a vidéki térségben zajló egyéb

tevékenységekhez való szoros kapcsolódása folytán, mind a vidéki kultúra és

vidéktörténet fő hordozójának.” (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW

Cyprus, Limassol, October 17th, 2008, idézi Vincze)

Mezőgazdasági üzemek száma az EU egyes tagországaiban, 2007

0

2

4

6

8

10

12

14

16

mil

lió

db

Forrás: Eurostat

Az átlagos birtokméret az EU egyes tagországaiban, 2007

0

10

20

30

40

50

60

Franciaország Németország Spanyolország Olaszország Magyarország Lengyelország Bulgária Románia

(ha)

Forrás: Eurostat

Forrás: Románia Statisztikai Hivatala ill.KSH

Románia Magyarország

Jogi személyiség nélküli családi gazdaságok

a gazdaságok száma (ezer db) 4 375,9 659,2

a földterületük megoszlása (%) 65,4 39,7

egy gazdaság átlagos terület (ha) 2,08 3,44

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek

gazdaságok száma (ezer db) 19,3 7,1

a földterületük megoszlása (%) 34,6 60,3

egy gazdaság átlagos terület (ha) 249,3 485,6

A BIRTOKSZERKEZET JELLEMZŐI ROMÁNIÁBAN ÉS MAGYRORSZÁGON, 2005

Úthálózat Csak a községek felének (1462) van közvetlen összeköttetése a fő úthálózattal,

a helyi és megyei utak 10%-a modernizált és 29.4%-a kövezett,

Víz és közegészségügyi rendszer

mindössze 2467 vidéki településen (19%) van vezetékes víz,

a háztartások 1.4%-ban van meleg víz, a vidéki háztartások 16%-ában van fürdőszoba, 32%-ában öblítős WC,

Csatorna hálózat

a falvaknak 3.2%-a van bekötve a csatornahálóztba,

a vezetékes vízzel ellátott falvak mindössze 14%-a rendelkezik szennyvíz tisztító rendszerrel,

Egészségügy

az egy orvosra jutó személyek száma 6-szor nagyobb vidéken (1736 személy/orvos),

a várható átlag élettartam vidéken 2 évvel alacsonyabb,

a gyermekhalandóság aránya sokkal magasabb,

Kommunikáció

A vidéki lakosság nehézkes hozzáférése a modern kommunikációs eszközökhöz akadályozza az információhoz való hozzájutást és a megfelelő oktatást.

A vidéki infrastruktúra Romániában, 2002 (Vincze M. 2008 alapján)

1. történet: Rava

Erdély

• Bözödi György látogatása idején a 30-as években 800 fő lakta, tiszta magyar és unitárius község.

• Lukács Sándor unitárius lelkész boltot és kocsmát létesített és ebből fedezte az egyház költségeit.

• Az unitárius pap szövetkezetet is szeretett volna létrehozni, de a helyi ellentétek miatt minden kezdeményezése kudarcba fulladt.

• Az ellentábor vezetője a bíró volt, aki azt is elérte, hogy a magyar egyházi iskola helyett román állami kezdje meg a faluban a működését.

Ma négyszázan lakják a falut, többségükben cigányok.

2. történet: Mészkő

Erdély

Balázs Ferenc tevékenysége Mészkőn

• Balázs Ferenc 1930-tól Mészkőn szolgált. Az itt eltöltött hét esztendő volt gazdag sikereinek és bukásának ideje.

• Templomot épített, orgonát vásárolt, iskolát és lelkészi lakást bővített. Életre hívta az AranyosszékiVidékfejlesztő Szövetkezetet, tejszövetkezetet, népfőiskolát szervezett és tevékenyen részt vett az egyházi élet megreformálásában.

• Dán mintára Népfőiskolát hozott létre. Előadásokat tartott, vetítettképes összejöveteleket szervezett.

• Minden törekvése arra irányult, hogy föllendítse a falu gazdasági és kulturális életét.

http://www.unitarius.hu/nagy/balazsferenc.htm

A négyéves terv• Sikeres projektek: templom újjáépítése, iskola megnagyobbítása,

iskolai szövetkezet, könyvtár, önkormányzat és alkotószellem kifejlesztése, megújított konfirmálás, játszótér megépítése, a tejszövetkezet ás a Vidékfejlesztő Szövetkezet megalapítása.

• Tűrhetően sikerültek: vallásos estély, hívek szabad előadásai, mezőgazdasági gépek beszerzése, népfőiskola, teaestély, talajjavítás, répa- és burgonyatermesztés elterjesztése, ifjúsági konferencia, kézimunka bevezetése az iskolában, baromfitenyésztés, fajkukorica, papilak.

• Részben sikerültek: Gyümölcsös, cséplőgép-szövetkezet, szójabab, napraforgó, csalamádé, muhar és köles termesztése, női dalkör, leányegylet, vetítések.

• Sikertelenek: Ifjúsági Egylet, Nők Szövetsége, közös gazdálkodás egy-egy családdal, tejgazdaság, tejértékesítés, gazdasági tanácsadó alkalmazása, lucernatermesztés, temetkezési egylet, állatbiztosítás, napközi otthon, öntözés, mintagazdaság, színdarabos estek.

A kudarc okai

• Nem volt támogatottsága a lelkésznek,

• A közösség nem vett részt a tervezésben,

• Idegenkedtek a szövetkezettől,

• A lelkész nem járt elől jó példával, kevés volt a tapasztalata.

08:49 24

3. történet: Mezőmadaras

08:49 26

Maros megye települései a népesség nagysága szerint, 2002

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

Mezőmadaras

Mezőmadaras alapvető népesedési adatai 1992-2002

Mezőmadaras község fő 0/000

Népesség (1992)

1282

Népesség 20021311

Évi átlagos tényleges szaporodás 2,24

Mezőmadaras népesedése

2002

1992

1977

1966

1910

1869

1880

1890

1941

1777

1614

1956

1850

1868

1920

1857

1900

1930

1787

1750

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

1600 1650 1700 1750 1800 1850 1900 1950 2000

(fő)

Forrás: Szabó 2004, Varga 1998, Románia Központi Statisztikai Hivatala – Népszámlálási adatok

08:49 28

Születések száma

a mezőmadarasi református népességben 1909-2004

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

19

09

19

13

19

17

19

21

19

25

1929

19

33

19

37

19

41

19

45

19

49

19

53

19

57

19

61

19

65

19

69

19

73

19

77

19

81

19

85

19

89

19

93

19

97

20

01

év

fő

Forrás: A Mezőmadarasi Református Egyház lelkészi hivatalának nyilvántartása

08:49 29

A népesség felekezeti megoszlása 1850-2002

0

250

500

750

1000

1250

1500

1750

2000

1850 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1930 1941 1992 2002

(fő)

Ortodox Görög katolikus

Római katolikus Református

Forrás: Szabó 2004, Varga 1998, Románia Központi Statisztikai Hivatala – Népszámlálási adatok

08:49 30

A magyar nemzetiségűek aránya Bánd községben, 2002 (%)

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Szénáságy/Fanatele Madarasului

Feketelak/Negrenii de Campie

Mezőmadaras/Madaras

Mezőbánd/Band

Marosesd/Marasesti

Bánddrekuly/Draculea Bandului

Hidegvölgy/Valea Rece

Száltelek/Tiptelnic

Istentó/Istan-Tau

Fönace/Fanate

Mezőpete/Petea

Nagyvölgy/Valea Mare

Székelyurály/Oroiu

Forrás: Romániai Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás, Maros megye, 2002

08:49 31

Maros megye és Mezőmadaras korcsoportjai (2002)

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

(%)

Maros megye Mezőmadaras

Forrás: Romániai Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás, Maros megye, 2002

08:49 33

• Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület tevékenységei

• Mezőmadarasi képzőművészeti alkotótábor

• Mezőségi Harangvirág tábor

• Gazdaság-társadalmi kutatások megvalósítása

• Iroda kialakítása

• Közösségi ház/szálláshely kialakítás

• Útkövezés

• Mezőgazdasági és vidékfejlesztési képzések

• Pályázatírási, informatikai képzés

• Gazdakör létrehozása, tanulmányút

• Silózás bevezetése

• Szociális programok

• Falutalálkozókon való részvétel

• A Szekeres család találkozója

• Címerkészítés

• Tánccsoport létrehozása, a mezőmadarasi táncok újratanulása

• Együttműködés a LAM alapítvánnyal

• Konferenciák, tanácskozások, falukutatótáborok

• Mezőmadaras monográfia

Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület tevékenységei

Mezőmadaras fejlesztési problémái

• A fejlesztések külső segítséggel kezdődtek• A fejlesztések elsősorban a külső információk

bevitelével történtek• Számos kulturális, szociális és oktatási program• Helyben érdektelenség, irigység• Az önkormányzat és fejlesztési egyesület között

széthúzás• A nők helyzete és az infrastruktúra• Pártpolitika

4. történet: Székelyvécke

Székelyvécke elhelyezkedése

Székelyvécke

Veszélyeztetett építészeti örökség kutatása a Kárpát-medencében

(Otka-kutatás, témavezető: Istvánfi Gyula)

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

1100

1800 1850 1900 1950 2000 2050

vécke

zsákod

szszállás

Székelyvécke község népesedése 1850-2000

Születések és halálozások

Születési és halálozási ráta Székelyvécke községben,1992-2008

(ezrelék)

0

10

20

30

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

év

Születési ráta Halálozási ráta

Maros megye falvai és Székelyvécke korcsoportjai, 2002

0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

8,00

9,00

10,00

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

%

Maros megye vidék

Székelyvécke

Székelyvécke falu korcsoportjai, 2002

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90+

%

férfiak nők

Családi állapot

Családi állapot szerinti megoszlás, 2002 (%)

45

24

45

32

4

2

6

42

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Férfiak Nők

Nőtlen/hajadon Házas Elvált Özvegy

Jelenleg dolgozik-e rendszeres fizetésért?

18 20,0 20,0 20,0

72 80,0 80,0 100,0

90 100,0 100,0

igen

nem

Total

Valid

Frequency Percent Valid Percent

Cumulativ e

Percent

Szeretne elköltözni Székelyvéckéről?

10 11,1 11,1 11,1

80 88,9 88,9 100,0

90 100,0 100,0

igen

nem

Total

Valid

Frequency Percent Valid Percent

Cumulativ e

Percent

Van-e Önöknek a lakásban fürdőszoba?

45 50,0 50,0 50,0

45 50,0 50,0 100,0

90 100,0 100,0

v an

nincs

Total

Valid

Frequency Percent Valid Percent

Cumulativ e

Percent

Van-e Önöknek a lakásban vízöblítéses WC?

39 43,3 43,3 43,3

51 56,7 56,7 100,0

90 100,0 100,0

v an

nincs

Total

Valid

Frequency Percent Valid Percent

Cumulativ e

Percent

Van-e Önöknek a lakásban Internet-csatlakozás?

13 14,4 14,4 14,4

77 85,6 85,6 100,0

90 100,0 100,0

v an

nincs

Total

Valid

Frequency Percent Valid Percent

Cumulativ e

Percent

Mi a szándéka a házzal?

1 1,1 1,1 1,1

51 56,7 57,3 58,4

1 1,1 1,1 59,6

36 40,0 40,4 100,0

89 98,9 100,0

1 1,1

90 100,0

eladná

megtartaná a családnak

kiadná turistáknak

semmi, f enntartom

magamnak

Total

Valid

SystemMissing

Total

Frequency Percent Valid Percent

Cumulat ive

Percent

Tervezi-e a bekapcsolódását a faluturizmusba?

37 41,1 41,1 41,1

53 58,9 58,9 100,0

90 100,0 100,0

igen

nem

Total

Valid

Frequency Percent Valid Percent

Cumulativ e

Percent

Igaz-e, hogy i tt a faluban irigykednek a jól menő vál lalkozókra,

gazdálkodókra?

51 56,7 61,4 61,4

32 35,6 38,6 100,0

83 92,2 100,0

7 7,8

90 100,0

igaz

nem igaz

Total

Valid

SystemMissing

Total

Frequency Percent Valid Percent

Cumulat iv e

Percent

A turizmus-fejlesztés lehetőségei és korlátai

• Magyarországiak által felvásárolt második otthonok és kiadó szobák

• Alacsony vállalkozói kedv

• Az infrastruktúra kiépítetlensége

• Szervezetlenség, szervetlenség, egyéni kezdeményezések, kistérségi együttműködés hiánya

• Külső erőforrásokra támaszkodás

• Ismertség, források, befogadó légkör

Összefoglaló táblázat

Rava Mészkő Mezőmadaras Székelyvécke

“Fejlesztő”

Unitárius lelkész Unitárius lelkész

Református

lelkész felesége +

külső

Polgármester +

külső

Partnerség

- - -+ -+

Külső segítség

- - +++ +++

Fejlesztési terv

- ++ +++ -

Részvétel

+- +- - +-

Fenntarthatóság

- - +- ++

Javaslatok a vidéki térségek számára(Vincze Máriával többnyire egyetértve)

• A természeti erőforrások megőrzése az elmaradt, kedvezőtlen adottságú területeken munkalehetőséget teremthet,

• A helyi tradicionális, történelmi értékek felismerése és ezek értékesítésének képessége;

• Az újratermelődő energiaforrások előállítása munkalehetőségeket teremthet,

• A közszolgáltatások biztosítása kulcsfontosságú az ott lakóknak és a vállalkozásoknak egyaránt.,

• Az erőforrások koncentrációja, érdekszövetségek kialakítása, • Részvételi lehetőségek biztosítása,• Együttműködés a fejlesztési stratégia terén,• Intenzívebb kommunikáció a közeli városokkal és a

kistérségekkel.

Köszönöm a figyelmet! Farkas.tibor@gtk.szie.hu