Download - Főkönyvi rendszer
5.
Főkönyvi rendszer
A főkönyvi rendszer keretén belül a gazdálkodó szervezetek az eszközeiket és a forrásaikat, a kiadásaikat (költségeiket) és a bevételeiket, az azokban bekövetkezett változásokat összevontanváltozásokat összevontan, értékben tartják nyilván, illetve számolják el a kialakított számlarendnek és számlatükörnek megfelelően.
Főkönyvi rendszer
• A legmagasabb szintű szintetizáló számviteli rendszer
• Alapadatait az analitikától kapja feladás formájában
• Könyvel a főkönyvi számlalapokra és a naplókra• Az üzleti év végén a lezárt főkönyvi számlák
alapján a vagyoni, a pénzügy valamint a jövedelmi helyzetről beszámolót készít
• Bármikor képes a következő információkat szolgáltatni:– Főkönyvi számlák állományának állása– Naplók adott pillanatbeli állapota– Mérlegsorok aktuális értékadatai– Eredménykimutatás aktuális értékadatai– Főkönyvi kivonat
A rendszer működése
• A gazdálkodó szervezetekben különböző gazdasági események mennek végbe
• Ezeket a gazdasági eseményeket nyilván kell tartani a következő módon:– Analitikusan (tételesen mennyiségben és
értékben)– Szintetikusan (összevontan csak értékben)
• Egy induló vállalkozásnál első feladat – a számvitel elszámolásának kialakítása,– a kapcsolatok rögzítése,– a főkönyvi könyvelés működésének
megszervezése
A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai
I. bontási mód meghatározása
• Alábontás
első karakterek megegyeznek egymással, de valamelyik legalább egy karakterrel hosszabb:
311
3111
31111
A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai
• Mellébontásaz azonos hosszúságú főkönyvi számok közös gyűjtőszámlával rendelkeznek. Azonos hosszúságú főkönyvi számokhoz főkönyvi számlalapok tartoznak. A gyűjtőszámlákra nem lehet könyvelni.311 gyűjtőszámla
31113112 főkönyvi
számlalapok3113
II. költségelszámolási mód meghatározása
Lehetőségek:
Költség-elszámo-lási mód
könyvelés
A választás indokaielsődlegesen másodlagosan
Költségnemi könyvelés
5 A vállalkozás kis tételszámmal dolgozik, kismértékű az információigény
Elsődlegesen költségnem
5 6-7 A vállalkozás közepes méretű adottságokkal rendelkezik
Elsődlegesen költséghely
6-7 5 A vállalkozás sok telephellyel rendelkezik
A főkönyvi rendszer az adatokat a következőképpen kaphatja meg:
• A forgalmi adatok közvetlen bevitellel kerülnek a főkönyvi számlalapokra (kisvállalkozások)
• A forgalmi adatok egy része közvetlen bevitellel kerül a főkönyvi számlalapokra, másik része az analitikus nyilvántartásoktól érkezett feladások útján
• A forgalmi adatok teljes egészében az analitikáról érkeznek feladások útján kerülnek a főkönyvi számlalapokra (legkorszerűbb, közepes és nagyobb méretű vállalkozások)
• Főkönyvi feladás:
- meghatározott időszakonként az analitika értékbeni információkat szolgáltat a főkönyvi könyvelés részére
- ezzel biztosítható a gazdasági események és azok változásainak követhetősége
- több formában megjelenhet, de minden esetben bizonylat
Könyvelési tételek rögzítése
• Számlalapon
- Cél: az eszközöket, forrásokat, ráfordításokat és a bevételeket elkülönülten lehessen kimutatni
- a kialakított számlatükör szerint kell megnyitni és vezetni
- a főkönyvi számlalapok sokasága a a főkönyvi nyilvántartás
Könyvelési tételek rögzítése
• Naplókon
- a könyvelési tételek idősoros rögzítése
- pl.: banknapló, pénztárnapló, vevőnapló, szállítónapló, vegyes napló, nyitó- és zárónaplók
Egyezőség
A naplókon belül, illetve a naplók és aszámlalapok vonatkozásában egyezőségetkell biztosítani:
- a naplók tartozik és követel oldala között- a számlalapok időszaki forgalma és az ugyanarra az időszakra vonatkozó naplók forgalma között- a számlalapok és a főkönyvi kivonat között
Beszámoló
Minden gazdálkodó szervezetnek a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően beszámolót kell készítenie.
Fajtái:
- éves beszámoló
- egyszerűsített éves beszámoló
Beszámoló
Tartalma:
- mérleg
- eredménykimutatás
- kiegészítő melléklet
• Mérleg:
- egy adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz- és forrásállományát
- nincs hivatkozás a főkönyvi számlákra
- leltár szerepe
• Eredménykimutatás:
- az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja
• Kiegészítő melléklet:
- azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek
Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be.
A beszámoló készítésének alapjai a főkönyvi számlalapok (ezeket rendezni, egyeztetni, pótolni kell), majd következhet a zárás (mind a számlalapok, mind a napló vonatkozásában).
Ezután a zárlati tételek könyvelés után készíthető el a főkönyvi kivonat. (összevont vezetői információkat tartalmaz, és alkalmas arra, hogy meggyőződjünk a könyvelés helyességéről)
A zárlat munkák után készül el a beszámoló.
A számítógépes rendszertervezés
A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány. Ennek bázisai a számlalapok.
- egy számlalaphoz mindig csak egy naplókód tartozik, viszont
- egy naplókódhoz több főkönyvi szám is írható.
A kódszámrendszer• A főkönyvi rendszer azonosítója a főkönyvi szám,
mellette még három kódszám használatos.• Főkönyvi szám
a számlatükörben előforduló számlaszámok kódszáma, hossza megegyezik a legmélyebb bontású alszámla számának hosszával. Egyedi szám. (=számlaszám)
• Naplókóda kódszám a naplótípust és annak bontását jelöli
• Mérlegkóda kódszám meghatározza azt a mezőt, ahova egy adott főkönyvi számhoz tartozó értékadat a beszámolóban kerülni fog. A kódszám első pozíciója utal a beszámoló fajtájára
• Analitika azonosítójabármilyen felépítésű és típusú kódszám lehet, célja, hogy egyértelműen azonosíthatók legyenek a faladások forrásai
A törzsadatállomány
• Főkönyvi törzstartalmazza a főkönyvi számot és a hozzá tartozó megnevezést, a nyitó adatokat, valamint a nyitás dátumát.
• Naplótörzsaz idősoros nyilvántartások kezeléséhez szükséges azonosítókból és megnevezésekből áll.
• Mérlegtörzsmagában foglalja a mérlegkódot és a mérlegkódhoz tartozó sor tételének a megnevezését, valamint azt az évet, amelyre a beszámolóban szereplő értékadatok vonatkoznak.
Példa a főkönyvi rendszerre
A FŐKÖNYVI RENDSZER az alábbi tartalmú feladást kapja 2001.február 1-jén. A feladás a januári adatokat tartalmazza:
EGYSÉG: ESZKÖZANALITIKA BIZONYLAT SZÁMA: 123456
FŐKÖNYVI FELADÁS
DÁTUM: 2001. JANUÁR 31.
FŐKÖNYVI SZÁM
FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE
FORGALOM
TARTOZIK KÖVETEL
143
161
161
161
384
454
454
454
454
466
Számítástechnikai eszközök
Befejezetlen beruházások
Befejezetlen beruházások
Befejezetlen beruházások
Elszámolási betétszámla
Szállítók
Szállítók
Szállítók
Szállítók
Előzetesen felszámított áfa
505 000
500 000
5 000
630 000
125 000
505 000
630 000
500 000
5 000
125 000
• Töltsük ki a főkönyvi számlalapok és a naplók fejrovatait, egyúttal nyissuk is meg a számlalapokat!
• Nyitóadatok 2001. január 1-jén:• 143-T=0• 161-T=0• 384-T=900 000• 411-T=900 000• 454-K=0• 466-K=0
• Naplók:• 1 = banknapló• 3 = szállítónapló• 5 = vegyesnapló
• Könyveljünk a főkönyvi számlalapokra és naplókra a megadott feladás alapján, végül állítsuk össze január 31-i zárónappal a főkönyvi kivonatot!
NAPLÓKÓD: 5
FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001
FŐKÖNYVI SZÁM: 143 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE:
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FORGALOM
SZÁMLA DÁTUMA T K
Nyitó érték
01. 02. 01. 123456 01. 01. 31.
0
505 000
NAPLÓKÓD: 5
FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001
FŐKÖNYVI SZÁM: 161 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE:
BEFEJEZETLEN BERUHÁZÁSOK
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FORGALOM
SZÁMLA DÁTUMA T K
Nyitó érték
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
123456
123456
123456
01.01.31
01.01.31
01.01.31
0
500 000
5 000
505 000
NAPLÓKÓD: 1
FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001
FŐKÖNYVI SZÁM: 384 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE:
ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FORGALOM
SZÁMLA DÁTUMA T K
Nyitó érték
01.02. 01 123456 01.01. 31
900 000
630 000
NAPLÓKÓD: 5
FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001
FŐKÖNYVI SZÁM: 411 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE:
JEGYZETT TŐKE
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FORGALOM
SZÁMLA DÁTUMA T K
Nyitó érték 900 000
NAPLÓKÓD: 3
FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001
FŐKÖNYVI SZÁM: 454 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE:
SZÁLLÍTÓK
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FORGALOM
SZÁMLA DÁTUMA T K
Nyitó érték
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
123456
123456
123456
123456
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31 630 000
0
500 000
5 000
125 000
NAPLÓKÓD: 3
FŐKÖNYVI SZÁMLALAP
ÉV: 2001
FŐKÖNYVI SZÁM: 466 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE:
ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FORGALOM
SZÁMLA DÁTUMA T K
Nyitó érték
01.02. 01 123456 01.01. 31 125 000
0
NAPLÓNAPLÓKÓD: 1 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: BANKNAPLÓ
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FŐKÖNYVI SZÁM
FORGALOM
SZÁMA DÁTUMA T K
01.01. 01
01.02. 01
NYITÓ ÉRTÉK
123456 01.01. 31
384
384
900 000
630 000
NAPLÓNAPLÓKÓD: 3 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: SZÁLLÍTÓNAPLÓ
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FŐKÖNYVI SZÁM
FORGALOM
SZÁMA DÁTUMA T K
01.01. 01
01.01. 01
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
NYITÓ ÉRTÉK
NYITÓ ÉRTÉK
123456
123456
123456
123456
123456
123456
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31
454
454
454
454
454
454
454
454
630 000
125 000
0
0
500 000
5 000
125 000
NAPLÓNAPLÓKÓD: 5 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: VEGYESNAPLÓ
KÖNYVELÉS DÁTUMA
BIZONYLAT FŐKÖNYVI SZÁM
FORGALOM
SZÁMA DÁTUMA T K
01.01. 01
01.01. 01
01.01. 01
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
01.02. 01
NYITÓ ÉRTÉK
NYITÓ ÉRTÉK
NYITÓ ÉRTÉK
123456
123456
123456
123456
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31
01.01. 31
143
161
411
143
161
161
161
0
0
505 000
500 000
5 000
900 000
505 000
FŐKÖNYVI KIVONAT
DÁTUM: 2001. 01. 31.
FŐKÖNYVI SZÁM
FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE FORGALOM EGYENLEG
T K T K
143
161
384
411
454
466
Számítástechnikai eszközök
Befejezetlen beruházások
Elszámolási betétszámla
Jegyzett tőke
Szállítók
Előzetesen felszámított áfa
505 000
505 000
900 000
630 000
125 000
505 000
630 000
900 000
630 000
505 000
0
270 000
125 000
900 000
0
6.
Eszközrendszer
Befektetett eszköz
Azok az anyagi és nem anyagi természetű javak, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl – közvetlenül vagy közvetve – szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Beruházás:
Magában foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésükig.
A főkönyvi könyvelésben a befektetett eszközöket és a beruházásokat az 1. számlaosztályban tartjuk nyilán az alábbi bontás szerint:
IMMATERIÁLIS JAVAK
TÁRGYI ESZKÖZÖK
INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK
EGYÉB BERENDETÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK
TENYÉSZÁLLATOK
BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK
HITELVISZONYT MEGTESTESTŐ ÉRTÉKPAPÍROK
TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK
A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS ALÁTÁMASZTÁSAKÉNT AGAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNEK ANALITIKUS
KÖNYVELÉST KELL VÉGEZNIÜK.
Cél:
- hogy a gazdálkodó szervezet eszközállománya a bármely időpontban egyedenként, csoportosan és együttesen is ellenőrizhető legyen.
- hogy az állományban bekövetkezett változások adatai eszközönként, eszközcsoportonként, illetve főkönyvi számok szerinti bontásban, esetleg mozgásnemenkénti csoportosításban is mindenkor rendelkezésre álljanak.
Beruházások nyilvántartása
A rendszer működésének leírása
A működéshez szükséges eszközöket a gazdálkodó
szervezetek:
- beszerzik
- előállítják
- építtetik
- saját erőből maguk építik
• Beszerzés, előállítás– Immateriális javakkal, gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos– A beszerzett vagy előállított szellemi terméket azonnal aktiválják, de ez
a beruházási főkönyvi számlát nem érinti– A tárgyi eszközöket beszerzéskor és előállításkor is a befejezetlen
beruházások között kell kimutatni, egészen addig, amíg üzembe helyezésre nem kerülnek (analitikus nyilvántartólapot vezetni róluk a beruházások között nem kell)
– Előszámlázás– Utószámlázás – Jóváíró számla
• Építtetés, építkezés– Csak tárgyi eszközöknél, azon belül is csak ingatlanoknál fordulhat elő– Kivitelezés: saját vagy idegen erőből, vagy megosztva
• Saját: • Idegen: ajánlat, megrendelés, szerződéskötés (nyilvántartást kell vezetni)• Minden induló építészeti beruházásról beruházási számonként nyilvántartó
lapot kell kiállítani és vezetni az üzembe helyezésig
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Adatok, adatállományok kapcsolataaz analitikus nyilvántartás adatállományát
- megrendelés-állomány
- szerződésállomány
- egyedi nyilvántartólapok állománya
- szállító állomány
képezi.
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Kódszámrendszer – Kidolgozásuk a számviteli információrendszer
központi feladata– Beruházási rendszer által használt kódszámok:
• BERUHÁZÁS SZÁMA• SZERZŐDÉS SZÁMA• MEGRENDELÉS SZÁMA• PARTNERKÓD• MOZGÁSNEMKÓD• FŐKÖNYVI SZÁM
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Törzs-adatállomány – MEGRENDELÉSTÖRZS– SZERZŐDÉSTÖRZS– BERUHÁZÁSTÖRZS– PARTNERTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Forgalmi adatállomány– Könyvelése nem napi feladat
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Vezetői információk (a rendszer outputjai)– Számtalan információ előállításának
lehetősége• Befejezetlen beruházások
– Üzembe helyezett beruházások
A befektetett eszközök nyilvántartása
A rendszer működésének leírása
• Az eszközök állományba vételére akkor kerülhet sor, amikor az eszközök valamilyen tranzakció útján az adott vállalkozáshoz kerülnek.
• Állományba vételkor az eszközökről először nyilvántartólapot kell kiállítani, amely lehet:– Egyedi nyilvántartás– Csoportos nyilvántartás
Egyedi nyilvántartás
• Nagy értékű eszközökre• Olyan eszközökre, amelyek nyilvántartását
valamely okból nem lehet megoldani csoportosan
• Pl: minősített hangszerek
Csoportos nyilvántartás
• Általában kis értékű eszközök• Azok a nagyobb értékű eszközök, amelyek
azonos jellemzőkkel rendelkeznek és nem kiemeltek
• Pl: sorozatban gyártott bútorok• Csak azok az eszközök vonhatók ide,
amelyeknél a lényeges jellemzők ,valamint a beszerzés dátuma, az értékcsökkenési leírási mód, az iő, a kulcs és az érték megegyeznek
• Akár egyedi, akár csoportos a nyilvántartás vezetése, az mennyiségben ÉS értékben történik.
• A nyilvántartásoknak a jellemző adatokon túl tartalmazniuk kell az állományváltozások adatait is, az eszközök használati helyét és az eszközök tartozékait.
• Az egyedi és csoportos nyilvántartólapok vezetése mellett IDŐSOROS NYILVÁNTARTÁST (naplót) is célszerű vezetni, a kettőt rendszerint párhuzamosan.
• A napló megbontásának nincsenek előírásai,a vállalkozás saját maga dönti el felépítését
• A befektetett eszközökre az üzembe helyezés után, a használat ideére ÉRTÉKCSÖKKENÉST kell elszámolni,kivéve azokat az eszközöket, amelyekre a számviteli törvény nem engedi meg a leírást.
• Pl: telkek, képzőművészeti alkotások• Az állományba vételkor meg kell határozni azt az
időszakot, ameddig a vállalkozás használni kívánja az adott eszközt (szvit tv határozza meg az időarányos leírás mértékét)
• Kis értékű eszköz (50 Ft alatt) azonnal leírható• Értékcsökkenési leírás lehet:
• Tervezett• Terven felüli• Számviteli törvény szerinti• Adótörvény szerinti
• Tervezett leírás – Lineáris
• Azonos leírási kulcs alapján évente azonos összegű leírás
– Degresszív • Változó leírási kulcs alapján évente csökkenő összegű lerás
– Teljesítményarányos• Az értékcsökkenés évenkénti leírása a tényeges
igénybevétel alapján történik
– Abszolút összegű• A vállalkozás az évenkénti leírás összegét határozza meg
• Terven felüli leírás• Ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen
magasabb, mint piaci érétke
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Adatok, adatállományok kapcsolata
Egyedi nyilvántartás
Csoportos nyilvántartás
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Kódszámrendszer– Fő azonosító az ESZKÖZKÓD (lehet más neve is:
eszközazonosító, eszköz száma, cikkszám)– SZERVEZETI EGYSÉG KÓD– MENNYISÉGI EGYSÉG KÓD– VTSZ (vámtarifaszám)– MOZGÁSNEMKÓD– FŐKÖNYVI SZÁM– NAPLÓKÓD
Példa:
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• A törzsadatállomány – ESZKÖZTÖRZS– SZERVEZETI EGYSÉG TÖRZS– MENNYISÉGI EGYSÉG TÖRZS– VTSZ TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– NAPLÓTÖRZS– DOLGOZÓTÖRZS
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• A forgalmi adatállomány– A vállalkozás eszközállománya változik, az
lehet növekedés vagy csökkenés.– Ezekről bizonylatokat kell kiállítani.– A bizonylatok alapján lehet könyvelni.
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Vezetői információk (a rendszer outputjai)
7.
Készletrendszer
Készlet
• A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan anyagi javak, amelyek rendszerint egyetlen folyamatban vesznek részt és értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék vagy szolgáltatás értékébe.
• Pl.: vásárolt anyagfélkész termékértékesítésre váró saját javak
• Nyilvántartásuk a főkönyvi számlarendszerben: a 2-es számlaosztályban a következő bontás szerint:
vásárolt készletek
ANYAGOKÁRUK
KERESKEDELMI ÁRUKKÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOKBETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK
saját előállítású készletekBEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ
TERMÉKEKNÖVENDÉK, HÍZÓ- ÉS EGYÉB ÁLLATOKKÉSZTERMÉKEK
• A készletekről analitikus nyilvántartást vezetnek, amelynek célja olyan rendszer kidolgozása,amelyből naprakészen megismerhetjük legalább a következőket:– Készletek mennyisége vagy/és értéke– Készletváltozások mennyisége vagy/és értéke– Készletekkel kapcsolatban felmerült költségek
alakulása
A rendszer működésének leírása
• Készletek kialakítása: (elsősorban)– Vásárlással– Saját előállítással
Folyamata:- ajánlatkérés- ajánlattétel- megrendelés- szerződéskötés
• A megrendelésekről azok elfogadása, visszaigazolása után a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezet a – Megrendelés száma szerint – Partnerenként– Készletenként
A készletnyilvántartás kétszintű.– Alsó szint: raktári nyilvántartás– Felső szint: analitikus nyilvántartás
Raktári nyilvántartási rendszer: EGYRAKTÁRAS
• Egy készletféleség csak egy raktárban található meg
• Ott célszerű, ahol a raktárak, boltok, viszonylag közel vannak egymáshoz
• Egy adott készletre vonatkozó információ nyeréséhez elegendő egyetlen raktár nyilvántartásából tájékozódni
Raktári nyilvántartási rendszer: TÖBBRAKTÁRAS
• Egy készletféleség több, vagy esetleg az összes raktárban is megtalálható.
• Ott célszerű alkalmazni, ahol a raktárak, boltok, távol vannak egymástól, az egységeket pedig a felhasználók közelében helyezik el
• Egy adott információ nyeréséhez rendszerint összesíteni kell a raktári nyilvántartólapok adatait.
Állományba vétel
• A készletekről nyilvántartólapot kell kiállítani. Ez lehet:
• Egyedi:– Nagy értékű készletekre vonatkozik– Olyan készletekre is, amelyeket valamely oknál fogva
nem lehet együtt kezelni
• Csoportos:– Teljesen azonos jellemzőkkel rendelkező kis értékű
készleteknél
Nyilvántartás rendszere
• A gazdálkodó szervezeten múlik a nyilvántartások vezetése és a vezetés módszere.
• Az alábbiak közül választhat:– Folyamatos nyilvántartást nem vezet– Csak értékbeni nyilvántartást vezet– Csak mennyiségi nyilvántartást vezet– Mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet
Leltár
A készleteket meghatározott időnként, a leltározási szabályzatban rögzítettek szerint leltározni kell.
FOLYAMATOS LELTÁROZÁS
FORDULÓNAPI LELTÁROZÁS
MENNYISÉGI FELVÉTEL
• A leltárfelvételi bizonylatok alapján készül a leltár.• Minimális tartalma:
– Gazdálkodó szervezet megnevezése– Leltár megjelölése– Leltározási hely adatai– Leltárbizonylatok száma– Leltározás kezdetének és végének időpontja– A leltár fordulónapja– A leltározott készletek azonosító és megjelölő adatai– A leltározott készletek fellelt mennyisége, nyilvántartási ára és
értéke– A leltár korrekciós tényezői– A leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős személyek
alárása
A számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Adatok, adatállományok kapcsolata
A számítógépes rendszerszervezés módszertana
• A kódszámrendszera rendszer fő azonosítója a KÉSZLETKÓD (elnevezései: KÉSZLETAZONOSÍTÓ, KÉSZLETCSOPORTKÓD, CIKKSZÁM, CIKKSZÁMCSOPORTKÓD, ANYAGSZÁM, ANYAGKÓD, ÁRUKÓD, KÉSZTERMÉKKÓD, TERMÉKKÓD)
- SZERVEZETI EGYSÉG KÓD- PARTNERKÓD- MENNYISÉGI EGYSÉG-KÓD- VTSZ- MOZGÁSNEM KÓD- DOLGOZÓKÓD- FŐKÖNYVI SZÁM- NAPLÓKÓD
A számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Törzsadatállomány – KÉSZLETTÖRZS– SZERVEZETI EGYSÉG-TÖRZS– PARTNERTÖRZS– MENNYISÉGI EGYSÉG-TÖRZS– VTSZ-TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS– DOLGOZÓTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– NAPLÓTÖRZS
A számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Forgalmi adatállomány– Törzsállományok és forgalmi állományok
lehetnek.– Törzsállomány: állandó vagy ritkán változó
adatok– Forgalmi állomány: a könyvelés adatai
szerepelnek
A számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Vezetői információk, a rendszer outputjai
8.
Pénzügyi rendszer
„money makes the word go around”(a pénz forgatja a világot) KABARÉ• Pénzügy: pénzkapcsolatok és pénzmozgások
összessége• Üzleti körforgás:
• Pénzbeáramlás történhet:– Üzleti működésből– Befektetésekből– Idegen forrásból– Tulajdonosoktól
• Pénzkiáramlás oka lehet: – Üzleti működés– Beruházás– Hitelek, kölcsönök visszafizetése
• A vállalkozásoknak működésük során követeléseik és kötelezettségeik, azaz pénzügyi kapcsolataik keletkeznek a gazdaság más szereplőivel. Ezek rendezése a pénzügyi elszámolások körében történik, pénzeszközök mozgatásával.
• Pénzügyi elszámolások feladatai:– Pénzintézeteknél vezetett bankszámlákkal– Pénztárban lévő készpénzállománnyal– Vevőkkel– Hitelezőkkel– Szállítókkal– Állami költségvetéssel– Értékpapírokkal– Tulajdonosokkal, munkavállalókkal– Befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások
• A pénzügyi elszámolásokhoz tartozó tevékenységek jelentik a PÉNZÜGYI RENDSZER feladatait, amelyek sorrendben az alábbiak:– Hitelintézeti kapcsolatok bonyolítása– Pénztári feladatok ellátása– Partnerkapcsolatok bonyolítása– Költségvetési kapcsolatok bonyolítása– Pénzügyi levelezés– Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása
A rendszer működésének leírása
Pénzeszközök:
fizetési eszközként felhasználható készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk, bankbetét
A rendszer működésének leírásahitelintézeti kapcsolatok bonyolítása
• A vállalkozások a pénzeszközeiket bankszámlákon helyezik el (kivéve a készpénzben teljesíthető fizetések célára szolgáló pénzeszközök)
• A bankszámla lehet:– Elszámolási betétszámla– Kamatozó betétszámla– Elkülönített betétszámla– Deviza betétszámla– Átvezetési számla
bankszámlaszám
• A bankszámla felett csak az arra feljogosított rendelkezhet. (aláírási címpéldány) két személy
• A belföldi gyakorlatban történő fizetések történhetnek:– Átutalással– Beszedési megbízással (inkasszóval)– Okmányos meghitelezéssel (akkreditívvel)– Készpénz-helyettestőkkel (csekkel, bankkártyával)– Készpénzzel
Átutalás
• Tetszőleges tartalmú kifizetésre használható• A fizetésre kötelezett (átutaló) kezdeményezi
megbízást adva a banknak, hogy a bankszámlája terhére, partnere bankszámlája javára az adott összeget számolja el
• Bizonylata az átutalási megbízás
Beszedési megbízás
• A jogosult kezdeményezi, hogy számlavezető bankja bankszámlája javára, partnere (a kötelezett) bankszámlájának terhére valamely jogos, igazolható összeget számoljon el.
• Fajtái:– Határidős– Azonnali
Okmányos meghitelezés
• Mindkét fél által jelentős kockázattal bíró ügyletekben jut szerephez
• A pénzintézet saját nevében vállal kötelezettséget
• Valójában nem hitelviszony• A kötelezett a fedezetet biztosítja
Készpénz-helyettesítő fizetések
• Csekk – Írásbeli fizetési meghagyás– Értékpapír– A csekk kibocsátója utasítja a bankját, hogy a
feltüntetett összeget számlaköveteléséből fizesse ki a csekk bemutatójának
– Formai és tartalmi követelmények
• Bankkártya, hitelkártya– birtokosa csak természetes személy lehet
Készpénzfizetés
• Befizetés bankszámlára• Kifizetés (felvétel) bankszámláról
• Bankszámlakivonat – A pénzintézet a számlatulajdonost bankszámlakivonat
útján értesíti a a számláján történt terhelésekről és jóváírásokról.
– Minden– olyan adatot magában foglal, amelyet a bankhoz
érkező bizonylatok tartalmaznak
A rendszer működésének leírásapénztári feladatok ellátása
• A vállalkozások a készpénzforgalom és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására pénztárt létesítenek.
• A pénztár lehet forint- vagy valutapénztár.• Házipénztár működési rendje.• Pénzkezelési szabályzat.• Bevételi pénztárbizonylat – a házipénztári
bevételeknek• Kiadási pénztárbizonylat – a kifizetéseknek
• A bevételeket és kiadásokat egyaránt utalványozni (engedélyezni) kell.
• Időrendben a pénztári nyilvántartásba be kell vezetni. (pénztárkönyv vagy pénztári jelentés)
• Pénztári órák végén naponta pénztárzárlatot kell tartani.– Megállapítani a készpénzállományt– Megállapítani a kiadások és a bevételek végösszegét– Megállapítani az ellenőrző készpénzmaradvány
figyelembevételével a záró összeget– Pénztárjelentést készíteni
A rendszer működésének leírásapartnerkapcsolatok bonyolítása
• Partnerek: azok a szervezetek, amelyekkel a vállalkozás információcsere viszonyban áll, illetve amelyekkel valós folyamataiban anyagi, pénzügyi kapcsolatba kerül.
• Vevők• Szállítók
A rendszer működésének leírásaköltségvetési kapcsolatok bonyolítása
• A vállalkozás több irányú kapcsolatban áll a költségvetéssel:– Központi költségvetéssel– Nyugdíj- és egészségpénztárral– Helyi önkormányzatokkal
Kapcsolatos követelések és kötelezettségek útján.
A kapcsolatok eredményezhetnek:- kiutalási igényeket (követeléseket) pl.
- fogyasztói árkiegészítés
- dotáció- táppénz- családi pótlék
- befizetési kötelezettségeket pl. - társasági adó
- általános forgalmi adó- fogyasztási adó- személyi jövedelemadó
- munkaadói és munkavállalói járulék
- társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás- nyugdíj- és egészségbiztosítási hozzájárulás- helyi adók
A rendszer működésének leírásapénzügyi levelezés
• Fizetési felszólító levél• Késedelmi kamat-közlő levél• Egyenlegközlő levél
A rendszer működésének leírásabefektetett pénzügyi eszközök elszámolása
• Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.
• Tartós, hosszú lejáratú befektetések.
A befektetett pénzügyi eszközök csoportjai
• Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban• Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban• Egyéb tartós részesedés• Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési
viszonyban álló vállalkozásban• Egyéb tartósan adott kölcsön• Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír• Befektetett pénzügyi eszközök
értékhelyettesítése
• A befektetett pénzügyi eszközökről analitikus nyilvántartást vezetnek.– Tulajdoni részesedést jelentő befektetés– Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír– Tartósan adott kölcsönök
Számítógépes rendszerszervezés módszertana
• A pénzügyi rendszer elhelyezkedhet szorosan a főkönyvi rendszerhez kapcsolódóan, de önállóan is.
Adatok és adatkapcsolatok
• Törzsadatok– Banktörzs
• A pénzintézetek nyilvántartására szolgál• Azon pénzintézetek listája, amelyeket számlavezető
bankként rendelünk a partnereinkhez.– Partnertörzs
• Vevőink, szállítóink, hatósági és költségvetési kapcsolataink nyilvántartására szolgál
– Devizatörzs • A devizapénztár, illetve az export importforgalom található a
vállalkozásnál– Főkönyvi törzs
• Számlatükör tárolására
banktörzs
partnertörzs
devizatörzs
Főkönyvi törzs
• Forgalmi adatok– A forgalmi vagy tranzakciós adatok arra szolgálnak,
hogy rögzítsék a rendszer egyedeivel kapcsolatos eseményeket, változásokat.
• Gazdasági esemény ideje• Eseményt elrendelő igazoló okmány• A gazdasági esemény jellege• Érintett partner• Összeg• Főkönyvi szám
9.
Munkaügyi rendszer
Az ember szerepe
• A vállalati folyamatok mozgatórugója
• Új értéket hoz létre
• Legfontosabb erőforrás
• Belső képe, önálló, szabad akarata, döntőképessége, kreativitása van
A rendszer működésének leírása
• A munkaügy analitikája– A munkaviszony– A munka díjazása
• Bér- és jövedelem-elszámolás analitikája
A munkaügy analitikája
• Feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának, valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben és minőségi jellemzőiben, összetételében egyaránt.
• Erőforrásról van szó, tehát nyilván kell tartani.
A munkaviszony
• A munkaviszony a dolgozó és a vállalkozás között fennálló jogviszony.
• Munkaszerződéssel jön létre – írásban. – Kötelező tartalmi elemek:
• Munkakör• Munkavégzés helye• Személyi alapbér
Egyéb kérdésekről is rendelkezhetnek.
MT munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei
A munkaviszony
• A munkavállaló beléptetése– Alapja a munkaszerződés megkötése– Munkaügyi nyilvántartás bázisdokumentuma– Személyi törzsadatok leghitelesebb forrása– Tartalma:
• Munkavállaló személyi adatai• Foglalkozás jellege, jogviszonya• Alapbér• Gyermekek száma• Testi fogyatékosság• Beléptetés kelte• Munkaviszony jellemzői• Munkarend, munkavégzés körülményei• Egyéb információk (igazolások…)
A munkaviszony
• A foglalkoztatottak számbavétele• Különböző létszámfogalmak:
– Munkajogi létszám• A munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók száma
– Állományi létszám• A munkáltatónál folyamatosan munkát végzők
– Állományon kívüliek• A munkáltatónál munkát végeznek, denem tartoznak sem a
munkajogi, sem az állományi létszámba
A munkaviszony
• A létszámadatok vonatkozhatnak– Időpontra – ezek állapotadatok– Időszakra – ezek átlagadatok
A munkaviszony
• A munkavégzés szabályai és bizonylatai – MT• A munkáltató köteles
– Biztosítani az egészséges munkavégzés körülményeit– Megszervezni a dolgozó munkáját– A munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és információkat
megadni– Munkabért fizetni
• A munkavállaló köteles– Az előírt helyen és időben a munkavégzés helyén megjelenni– Munkaidejét munkával tölteni, munkavégzésre rendelkezésre
állni– Elvárható szakértelemmel dolgozni– Szabályokat, utasításokat,előírásokat betartani– Együttműködni– Más egészségét, testi épségét nem veszélyeztetni– Üzemi titkot megtartani
A munkaviszony
• A munkavégzés bizonylatai egyfelől a munkaidő nyilvántartására szolgálnak, másrészt a dolgozók munkateljesítményével kapcsolatos információkat adják.– Munkaidő nyilvántartó lapok– Jelenléti ív– Bélyegzőkártya– Műszaknapló
A munkaviszony
• Munkautalvány– A munkateljesítményre vonatkozó adatokat
tartalmazza– Lehet egyéni vagy csoportos
A munkaviszony
• A munkaidő– Napi 8 óra– Lehet rövidebb vagy hosszabb, de max. 12
óra– A munkarendet a munkáltató állapítja meg– Heti munkarendet legalább egy héttel előbb
köteles közölni
A munkaviszony
• A pihenőidő– A dolgozót a munkaidőn belül és a munkával töltött
időszakok között illeti meg• Munkaközi szünet• Munkanapok közötti szünet• Heti pihenőnap• Munkaszüneti nap• Szabadság
– Rendes (munkaviszonyban töltött évek után: alap + pót)
– Beteg-
– Szülési
– Fizetés nélküli
A munka díjazása
• A munkabér összetevői: – Alapbér– Bérpótlék– Kiegészítő fizetések (szabadság…)– Egyéb bér (felmondási időre, megbízás…)– Prémiumok, jutalmak
Bruttó bér fogalma
levonások: - szja
- nyugdíj és egészségbiztosítási járulék
- munkavállalói hozzájárulás
A munka díjazása
• Társadalombiztosítási ellátások– Táppénz– Gyed– Terhességi segély– Családi pótlék
• Személyi jellegű egyéb kifizetések– Pl. étkezési térítés, jubileumi jutalom, munkába járással
kapcsolatos költségtérítés
• Bérjárulékok – Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék– Egészségügyi hozzájárulás– Munkaadói járulék– Szakképzési hozzájárulás
A bér- és jövedelemelszámolás analitikája
• A bér- és jövedelemelszámolás magában foglalja a dolgozónak kifizetendő munkabér, illetve az egyéb személyi jellegű kifizetések egyénenkénti meghatározását valamint az adatszolgáltatások teljesítését.
Időszakos feladatok
• Munkaerő-forgalommal
• Be- és kilépéssel
• Jogszabályváltozással
• Évnyitással, zárással
összefüggő feladatok.
Folyamatos feladatok
• Munkabérek és személyi jellegű egyéb kifizetések számfejtése, folyósítása
• Levonások teljesítése, címzettekhez utalása
• Vállalkozót terhelő járulékok meghatározása
• Bérfeladás,bérfelosztás készítése
Jövedelmek elszámolásának bizonylatai
• Munkabérszámfejtés alapjául szolgáló bizonylatok• Személyi jellegű egyéb kifizetések• Társadalombiztosítási juttatások bizonylatai
A személyi jövedelem-nyilvántartás tartalma:dolgozó adataiadószámmunkahely nevealapbér, törzsbérbérpótlékkiegészítő fizetésekegyéb bérprémium, jutalomegyéb kifizetésektársadalombiztosítási juttatások
Jövedelemfolyósítás dokumentumai
• Munkaidő adatok• Törzsbér• Pótlékok• Kiegészítő fizetés• Egyéb bér• Prémium• Jutalom• Betegség, távollét miatti levonások• Adózott eredmény terhére történt kifizetéseket• Különféle levonások• Társadalombiztosítási juttatások
A számítógépes rendszerszervezés módszertana
• Munkaügyi rendszerrel összefüggésben, vagy attól elkülönülten is működhet.
• Ez utóbbi azonban nem szerencsés.
Adatok és adatkapcsolatok
• Törzsadatok– Önelszámoló egységek
• FEOR szám• Bérforma típus
– Jogviszonytípusok– Jogcímtípusok– Munkarendek– Dolgozótörzs – Adóelszámolási paraméterek
• Forgalmi adatok
155
10.
Termelési rendszer
156
Termelés:Olyan tevékenység, amelynek során az ember átalakítja és
szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi a természet tárgyait.
Termelésprogramozás:Az a művelet, amelynek keretén belül meghatározásra kerülnek a
rendelésállományból fakadó termelési feladatok a műszaki, a gyártási
valamint a szállítási kapacitások figyelembevételével.
Termelésirányítás:Feladata, hogy ahol lehet, biztosítsa a termelés eredeti ütemterv
Szerinti lebonyolítását, megoldja a problémákat, új ütemezési
változatokat dolgozzon ki.
Értékesítés:A gyártó tevékenységet végző vállalkozások tevékenysége.
157
A rendszer működésének leírása
• 1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele
• 2. a munkaszám• 3. a műszaki előkészítés• 4. az előkalkuláció• 5. a gyártás és raktárra vétel• 6. az utókalkuláció, termelés-elszámolás• 7. előállított termékek értékesítése
158
1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele
• Az ajánlat jellegét tekintve tájékozódó tevékenység (megelőzi a megrendelést), de bizonyos mértékben már kézzelfogható feltételeket is tartalmaz. Lényege az eladás, illetve a vétel szándékának közlése, meghatározott kondíciók mellett.
• Marketingeszközök az ajánlatra
• Minimális tartalmi követelmények:– Ajánlattevő adatai– Az ajánlat tárgya, részletes leírása és/vagy bemutatása– Az ajánlat érvényessége– A szállítandó mennyiség– A szállítás módja,az átadás-átvétel ideje, módja, helye– Fizetési feltételek– A tervezett vagy tényleges eladási ár
159
1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele
A beérkezett megrendeléseket több szempont alapján kerülnek elbírálásra, elrendezésre:– Időrendi sorrend összeállítása– Megrendelések lebontása összetevőkre– Terméksorok közti egyensúly kialakítása– Az azonos típusú megrendelések összekötése
Visszaigazolás:- anyagszükséglet, gyártókapacitás,szállítási kapacitás
biztosítása, határidők megállapítása után- A gazdálkodó szervezet erről nyilvántartást vezet
160
2. a munkaszám
• Munkaszám: a gyártás azonosítója, kiadása vevőnként, megrendelőkként történik.– Egyéni (vevő kapja a számot)– Csoportos (termék kapja a számot)
– A munkaszám indítását és a termelés befejezésekor a lezárását nyilvántartásban kell rögzíteni.
161
2. a munkaszám
• A munkaszám indításával elindul a gyártási tasak is, amelynek szerepe öntő mértékben abban van, hogy összegyűjti egy konkrét munkaszámhoz tartozóan a gyártás során kialakított bizonylatokat, kimutatásokat.
• A gyártási tasak azonosítója a munkaszám.
162
3. a műszaki előkészítés
• Azoknak a folyamatoknak az összessége, amelyek során a termelés megkezdése előtt kidolgozásra kerülnek meghatározott bizonylatok, kimutatások, műszaki segédletek.
• A műszaki leírás összeállítja a termékek gyártásához a szükséges dokumentációkat:– 1. Műszaki leírást– 2. Műszaki rajzokat– 3. Darabjegyzéket– 4. Technológiai leírást, műveleti sorrendet, időszükségletet– 5. Gyártási lapot
163
3. a műszaki előkészítés• 1. 2.
– A gyártandó termék műszaki adatai
• 3.– Megmutatja, hogy egy gyártmány összeszereléséhez milyen
alkatrészekből mekkora mennyiségre van szükség
• 4.– A műveletek sorrendjének figyelembevételével utal a gyártás során
követendő módszerekre• Várakozási idő• Előkészítési idő• Műveleti idő• Anyagmozgatási idő
• 5.– Részei: fejrész, anyagokra vonatkozó adatokat, műveleti sorrendet
tartalmazó rész
164
4. az előkalkuláció
• Előkalkuláció:
- egy-egy új gyártmány előállításakor végzett számítás.
- feladata: annak meghatározása, hogy az adott termék gyártásához milyen anyagokat, milyen mennyiségben kell felhasználni, valamint, hogy a gyártás milyen bér- illetve egyéb költségekkel fog járni.
165
4. az előkalkuláció
• Tételesen sorolja fel a tervezett anyagköltségeket valamint a tervezett egyéb költségeket
• Ebből kell kiszámolni a tervezett termék önköltségét
• Ez lehet az árképzés alapja is• Készítésénél figyelembe kell a gyártás tervezett
körülményeit is
166
5. a gyártás és raktárra vétel
• A gyártás célja olyan termékek, félkész termékek, alkatrészek előállítása, amelyek kielégítik a műszaki követelményeket, tükrözik a vevők igényeit, beépíthetők, illetve eladhatók.
• A termelés típusai lehetnek:– Egyedi termékek gyártása– Kis sorozatú gyártás– Sorozatgyártás– Tömeggyártás– Folyamatszerű gyártás
167
5. a gyártás és raktárra vétel
• Megkülönböztetünk:– Anyagot, alkatrészt– Befejezetlen termelést– Félkész terméket– Készterméket
Műszaki ellenőrzés: minőségi bizonyítvány
selejt (anyag-, munka-)
168
6. az utókalkuláció, termeléselszámolás
• Feladata a tényleges ráfordítások meghatározása– Felülvizsgálja a gyártási tasakok tartalmát, ellenőrzi a
bizonylatokat, kimutatásokat, nyilvántartásokat– Meghatározza a tényleges közvetlen költséget,
önköltséget– Kiszámítja a termelési összköltséget– Lezárja a munkaszámot, kiegészíti a munkaszám
nyilvántartást– Vezeti a termelés analitikus nyilvántartást– Feladást készít a főkönyvi könyvelés részére
169
7. előállított termékek értékesítése
• A befejezett termelés eredménye a az előállított termék mennyisége, amely a raktárban várja a kiszállítást, átvételt, értékesítést.
• Megrendelő:– Belföldi – Külföldi
Fizetés!
170
7. előállított termékek értékesítése
• Az árbevétel alapbizonylata a vevőszámla. Teljesítése történhet:– Átutalással– Készpénzfizetéssel
Számla tartalma:- kiállító adatai- bizonylat száma- bizonylat megnevezése- kiállítás dátuma- gazdasági esemény leírása- vevő adati- fizetés módja- fizetés határideje- teljesítés időpontja- aláírás
171
A számítógépes rendszerszervezés módszertana Adatok, adatállományok kapcsolata
172
A számítógépes rendszerszervezés módszertana Kódszámrendszer
• Fő azonosító: MUNKASZÁM• KÉSZLETKÓD• PARTNERKÓD• MENNYISÉGI EGYSÉGKÓD• VTSZ• MOZGÁSNEMKÓD• RAJZSZÁM• MEGRENDELÉS SZÁMA• DOLGOZÓKÓD• FŐKÖNYVI SZÁM• MŰVELETKÓD• NAPLÓKÓD• ESZKÖZKÓD
173
A számítógépes rendszerszervezés módszertana Törzsadatállomány
• KÉSZLETTÖRZS– TERMÉKTÖRZS– ANYAGTÖRZS– SZERVEZETI EGYSÉG TÖRZS
• ÜZEM-, MŰHELYTÖRZS• RAKTÁRTÖRZS
– PARTNERTÖRZS– MENNYISÉGI EGYSÉG-TÖRZS– VTSZ-TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS– DOLGOZÓTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– NAPLÓTÖRZS– RAJZSZÁMTÖRZS– MŰVELETI TÖRZS– ANYAGNORMATÖRZS– KAPACITÁSTÖRZS– GÉPTÖRZS– MUNKASZÁMTÖRZS
174
A számítógépes rendszerszervezés módszertana Forgalmi adatállomány
175
A számítógépes rendszerszervezés módszertana Vezetői információk, a rendszer outputjai