HU HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.9.22.
COM(2021) 579 final
2021/0297 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
{SEC(2021) 330 final} - {SWD(2021) 266 final} - {SWD(2021) 267 final}
HU 1 HU
INDOKOLÁS
1. A JAVASLAT HÁTTERE
• A javaslat indokai és céljai
Az Európai Unió (EU) az általános vámkedvezményrendszer (GSP) keretében 1971 óta nyújt
kereskedelmi kedvezményeket fejlődő országoknak1. Ez az eljárás az EU külső
tevékenységére vonatkozó általános rendelkezésekkel2 összhangban a közös uniós
kereskedelempolitika része.
A GSP az egyik legfontosabb uniós kereskedelmi eszköz, amely az alapvető emberi és
munkajogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás előmozdítása révén segíti a fejlődő
országokat abban, hogy integrálódjanak a világgazdaságba, csökkentsék a szegénységet és
támogassák a fenntartható fejlődést. A GSP három előírásból áll:
Standard előírás (a továbbiakban: standard GSP): az alacsony jövedelmű és a közepes
jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országoknál az uniós tarifacsoportok kétharmada
esetében a vámok csökkentése vagy teljes eltörlése.
GSP+: a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző
előírás, amely a vámtarifákat a standard GSP-vel jórészt azonos tarifacsoportok esetében
0 %-ra csökkenti. Olyan kiszolgáltatott helyzetben lévő, alacsony jövedelmű és a közepes
jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok részesülnek támogatásban, amelyek az
emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a környezetvédelemmel és a jó kormányzással
kapcsolatosan 27 nemzetközi egyezményt végrehajtanak.
EBA (fegyver kivételével mindent): a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges
előírás, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít számukra az uniós piachoz a
fegyverek és lőszerek kivételével.
A jelenlegi rendszert 2023. december 31-ig kell alkalmazni. Amennyiben nem fogadnak el új
rendeletet, a standard GSP-előírások és a GSP+ előírások 2024. január 1-jén hatályukat
vesztik. A fejlődő országokból származó, a standard GSP és a GSP+ szerinti behozatalt ezért
magasabb vámok terhelnék. A legkevésbé fejlett országokból származó behozatal azonban
továbbra is az EBA-megállapodás hatálya alá tartozna, amelynek esetében az alkalmazás
hatálya nem szűnik meg. Az új GSP-rendeletre irányuló javaslat célja a rendszer további tíz
évre történő megújítása. A GSP az EU egyik jól bevált kereskedelempolitikai eszköze.
Felülvizsgálatának célja a GSP működésének finomhangolása, valamint hatékonyságának és
eredményességének javítása. Ezért a kiválasztott szakpolitikai alternatívák, amelyeket a külső
tanulmány és a hatásvizsgálat is meghatároz és tovább vizsgál, rendkívül részletesen
kidolgozottak. Konkrét és korlátozott javításokra, a GSP általános relevanciája
1 A „fejlődő országok” kifejezés a WTO terminológiáját követi, lásd például a WTO létrehozásáról szóló
Marrákesi Egyezmény bevezetőjét („Felismerve továbbá, hogy pozitív erőfeszítésekre van szükség
annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országok és különösen a legkevésbé fejlett országok
gazdasági fejlődésük igényeivel arányos részesedést szerezzenek a nemzetközi kereskedelem
növekedéséből”) és a GATT felhatalmazó záradékát (megkülönböztetett és kedvezőbb elbánásról,
viszonosságról és teljesebb részvételről szóló határozat). 2 Az Európai Unióról szóló szerződés – V. CÍM: AZ UNIÓ KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRE
VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS
BIZTONSÁGPOLITIKÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK – 1. fejezet: Az Unió
külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések – 21. cikk, https://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/TXT/?from=EN&uri=CELEX%3A12008M021
HU 2 HU
folyamatosságának biztosítására, valamint fejlesztési és fenntarthatósági célkitűzéseinek
elérésére irányulnak.
A felülvizsgált GSP-rendelettel az EU azt az átfogó célt kívánja elérni, hogy megőrizzék e
rendelet alapvető jellemzőit, nevezetesen a szegénység felszámolását, valamint a fenntartható
fejlődés és a jó kormányzás támogatását, ugyanakkor ne veszélyeztessék az EU érdekeit.
Ugyanakkor az is cél, hogy a GSP általában véve hatékonyabban és eredményesebben tudjon
reagálni a jövőbeli kihívásokra:
a) a GSP+ rendszerhez való hozzáférés megkönnyítése az EBA-jogállásból átsorolt,
egyre növekvő számú legkevésbé fejlett ország számára;
b) a termékek átsorolási küszöbértékeinek kiigazítása annak érdekében, hogy a
kedvezményeket minél inkább a kevésbé versenyképes termékekre és országokra
összpontosítsák;
c) a változó – például az európai zöld megállapodást alátámasztó – prioritások
megjelenítés azáltal, hogy a negatív feltételességet kiterjesztik a környezetvédelmi és
a jó kormányzásról szóló egyezményekre is;
d) a nemzetközi egyezmények jegyzékének célzott és kezelhető módon történő
frissítése, a nyomonkövetési folyamat veszélyeztetése nélkül;
e) sürgős esetekben a kedvezmények visszavonására irányuló eljárás keretében
gyorsabb reagálás biztosítása;
f) a GSP+ kötelezettségvállalások fokozottabb nyomon követése és végrehajtása,
például az átláthatóság növelésével és az érdekelt felek fokozottabb részvételével,
többek között a meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokra vonatkozó, a
közelmúltban létrehozott egyablakos ügyintézési mechanizmus segítségével.
A kezdeményezés a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) program része.
• Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A GSP általános célkitűzései összhangban vannak a 2021. február 18-i A
kereskedelempolitika felülvizsgálata: Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika3
bizottsági közlemény elemzésével és perspektívájával. A kereskedelempolitikai felülvizsgálat
megerősíti a GSP felülvizsgálatának azon célkitűzését, hogy nemzetközi értékek és elvek
alapján, a szegénység csökkentése és a munkahelyteremtés érdekében növelje a fejlődő
országok kereskedelmi lehetőségeit. Megjegyzi továbbá, hogy az EU-nak érdekében áll az
éghajlati és környezeti kihívásokra való összpontosítással támogatni a kiszolgáltatott
helyzetben lévő fejlődő országok világgazdasági integrációját és a multilateralizmus
megvalósulását, valamint az egyetemes értékek tiszteletben tartásának biztosítását,
ugyanakkor készen áll arra, hogy határozottan fellépjen érdekei védelmében.
A kezdeményezés összhangban van a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő (CTEO) és
az egyablakos ügyintézési pont (SEP) létrehozásával; az ellátási lánccal kapcsolatos kellő
gondosságra vonatkozó jogi szabályozás folyamatos fejlesztésével, az EU újonnan létrehozott
globális emberi jogi szankciórendszerével, valamint a fejlesztési együttműködés folyamatos
programozásával.
3 COM(2021) 66 final, 2021. február 18., https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2021/EN/COM-
2021-66-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF
HU 3 HU
• Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A GSP folytatása az EU azon politikai kötelezettségvállalásának részét képezi, hogy
világszerte támogassa a fenntartható fejlődést, amint azt az ENSZ 2030-ig tartó időszakra
vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és a fenntartható fejlesztési céloknak a
végrehajtása is tükrözi, amely mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) valamennyi
tagja elkötelezte magát. A GSP célkitűzései összhangban vannak az EU fejlesztési szempontú
szakpolitikai koherenciájával is, amely a fejlesztési együttműködés pozitív hatásának
fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik kulcsfontosságú
pillére4. Emellett összhangban van a Szerződés azon rendelkezésével, miszerint a fenntartható
fejlődést és az emberi jogokat a külső tevékenységek, a behozatalra vonatkozó kereskedelmi
rendelkezések, az uniós zöld megállapodás kezdeményezései, valamint az emberi jogokra és a
demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv révén kell előmozdítani.
2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
• Jogalap
Az új GSP-rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207.
cikke, amely meghatározza az EU közös kereskedelempolitikáját.
• Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A közös kereskedelempolitikát az EUMSZ 3. cikke az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó
területek között sorolja fel.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a
szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a kizárólagos uniós hatáskör alá tartozó területekre.
• Arányosság
Az arányosság elve teljesül, mivel a javaslat csak korlátozott hatékonysági és eredményességi
kiigazításokat tartalmaz. A javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amely az arányosságot a 3.
fejezetben (Miért van szükség uniós fellépésre?), a 6. fejezetben (Milyen hatással járnak a
szakpolitikai alternatívák?) és a 7. fejezetben (Az alternatívák összehasonlítása) tárgyalja. A
kezdeményezés gyakorlati vonatkozásait a jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálat 3.
melléklete tárgyalja (Ki érintett és hogyan?). A javaslatban szereplő szakpolitikai döntéseket a
kísérő hatásvizsgálat 8. fejezete (8. fejezet – Előnyben részesített alternatívák) ismerteti, és a
következőképpen foglalható össze:
– a három előírásból álló jelenlegi struktúra fenntartása,
– a GSP+ sérülékeny helyzetre (gazdasági jogosultságra) vonatkozó kritériumainak
módosítása annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett országokból átsorolt országok
csatlakozhassanak a GSP+-hoz,
– a termékátsorolási küszöbértékek felülvizsgálata,
– a negatív feltételrendszer kiterjesztése a környezetvédelmi és a jó kormányzásról
szóló egyezményekre, valamint a nemzetközi egyezmények jegyzékének
felülvizsgálata,
4 Az EU működéséről szóló szerződésnek a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 208. cikke
kimondja, hogy: „Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra,
figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”.
HU 4 HU
– a visszavonási eljárás kiterjesztése és javítása (társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat
elvégzése, rendkívül súlyos jogsértések esetén aktiválható gyorsreagálási
mechanizmus biztosítása, az eszköz hatályának kiterjesztése a környezetvédelmi
elvekre és a jó kormányzásról szóló egyezményekre, valamint olyan további
területekre, mint például a migráció),
– az átláthatóság javítása és a civil társadalom nagyobb mértékű bevonása, valamint az
ellenőrzési ciklus egyszerűsítése (háromévente történő jelentéstétel).
• A jogi aktus típusának megválasztása
A GSP-rendelet az egyetlen olyan megfelelő intézkedés, amellyel az Unió egyoldalú, nem
kölcsönös, preferenciális hozzáférést biztosíthat a piacához a fejlődő országok számára.
3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK
EREDMÉNYEI
• A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi
vizsgálata
2018-ban lezárult a jelenlegi GSP-rendelet félidős értékelése5. A félidős értékelés
megállapította, hogy a GSP összességében teljesíti a célkitűzéseit6, és a rendeletet a
hatályának 2023. december 31-i lejárta előtt nem szükséges módosítani. A félidős
értékelésben azonban a rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében
számos ajánlás került megfogalmazásra. Ezek az ajánlások megerősítették az e javaslatot
kísérő hatásvizsgálati jelentés 2. szakaszában részletesen meghatározott problémák
azonosítását.
A félidős értékeléssel foglalkozó munkacsoport a következő ajánlásokat fogalmazta meg: 1. a
GSP és a GSP+ uniós nyomon követésével kapcsolatos átláthatóság és tudatosság javítása; 2.
a védintézkedések hatékonyabb alkalmazása; 3. a vámkedvezmények ideiglenes
visszavonásának hatékonyabb alkalmazása; 4. az alapvető emberi és munkavállalói jogokról,
valamint a környezetvédelemről és a jó kormányzás elveiről szóló egyezmények jegyzékének
aktualizálása; 5. annak értékelése, hogy a GSP+-tól elkülönülő standard GSP-előírások
relevanciája folyamatosan fennáll-e, továbbá az egyezményekhez kapcsolódó feltételek
kiterjesztése; 6. a legkevésbé fejlett országok WTO szolgáltatási mentességének felmérése; és
7. a GSP és a szabadkereskedelmi megállapodások/preferenciális kereskedelmi
megállapodások rendszerei közötti koherencia kérdésének vizsgálata. A GSP-rendelet
végrehajtása során e szempontok közül többet is figyelembe vettek, különösen az
átláthatósággal és a tudatossággal foglalkozó GSP adatbázis projekt keretében. A
védintézkedési és visszavonási mechanizmusokat a félidős értékelés óta is alkalmazták; az
alkalmazásukból levont tanulságokat az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat ismerteti.
5 Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Az általános vámkedvezményrendszer félidős értékelése
(SWD(2018) 430 final), http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/september/tradoc_156085.pdf 6 Az EBA-kedvezményezett Banglades például 2011 óta 9 milliárd EUR-ról 2018-ban csaknem a
duplájára, 18 milliárd EUR-ra növelte az EU-ba irányuló exportját. A GSP-országokból, különösen a
legkevésbé fejlett országokból származó kivitel az elmúlt néhány évben jelentősen bővült. A rendszer
védintézkedéseit alkalmazták. A társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása révén – az alapvető
értékek tiszteletben tartása mellett – a GSP pozitívan járult hozzá az emberi és munkavállalói jogok
előmozdításához és védelméhez. A félidős értékelés ugyanakkor megjegyezte, hogy a GSP
környezetvédelmi hatása kevésbé egyértelmű.
HU 5 HU
• Konzultációk az érdekelt felekkel
A GSP-ről és a javasolt reformlehetőségekről 2020. március 11. és 2020. július 15. között
nyilvános konzultáció zajlott. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció részletes
összefoglalója a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. mellékletében található.
A nyilvános konzultációra 512 válasz érkezett. A válaszadók megoszlása a következő: uniós
érdekelt fél 54 %, GSP-országokból származó érdekelt fél 41 %, más országokból (köztük az
Egyesült Királyságból) származó érdekelt fél a fennmaradó 5 %. Ami a válaszadók típusát
illeti, a válaszok legnagyobb részét (28 %-át) a „vállalatok/üzleti szervezetek” teszik ki, ezt
követik a vállalkozói szövetségek (24 %-kal) és az uniós polgárok (17 %-kal), majd a
közszféra (12 %), a civil társadalom (nem kormányzati szervezetek, környezetvédelmi és
fogyasztói szervezetek, valamint a tudományos élet képviselői; 8 %-kal) és egyéb válaszadók
(beleértve a szakszervezeteket; 7 %).
A válaszadók nagy többsége, azaz mintegy 70 %-a úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelem
jelentős mértékben hozzájárulhat a fejlődő országokban tapasztalható szegénység
felszámolásához, további 10 %-uk pedig úgy gondolja, hogy ez a hozzájárulás csekély
mértékű lehet; 17 %-uk véli úgy, hogy a nemzetköz kereskedelem nem tud hozzájárulni a
szegénység enyhítéséhez. A kereskedelem szegénységet csökkentő szerepét illetően a GSP-
országokban egyértelműen kedvezőbbek a vélemények: itt a válaszadók 92 %-a állítja –
szemben az uniós válaszadók 52 %-ával – hogy a kereskedelem hozzájárulása nagy mértékű
lehet; ezzel szemben az uniós válaszadók 19 %-a véli úgy, hogy a kereskedelem nem segítheti
a szegénység felszámolását, szemben a GSP-országokban mért 2 %-kal. Arra a kérdésre, hogy
a kereskedelem hogyan járult hozzá a szegénység enyhítéséhez, a legtöbb válaszadó a
munkahelyteremtést és hosszú távon az export révén megvalósuló készségfejlesztést említette.
A GSP a fenntartható fejlődés valamennyi területén átlagosan pozitív hatást vált ki.
A válaszadók 86 %-a fontosnak tartja, hogy az EU továbbra is nyomon kövesse a 27
nemzetközi egyezmény GSP+ kedvezményezett országok általi végrehajtásának szintjét, ezzel
szemben 8 %-uk nem tartja ezt fontosnak. A válaszadók úgy vélik, hogy az
információforrások széles köre hasznos információkkal szolgál a nemzetközi egyezmények
végrehajtásának Bizottság általi nyomon követéséhez. A legfontosabb forrásnak – némi
távolsággal – az egyezmények felügyelő testületeinek, azaz az ENSZ, a Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet (ILO) és más nemzetközi szervezeteknek a jelentései számítanak, ezek
után következnek a kedvezményezett országok üzleti és szociális partnerei, valamint a nem
kormányzati szervezetek által szolgáltatott információk.
A beérkezett észrevételek a kísérő hatásvizsgálat összeállításakor figyelembevételre kerültek,
különösen a problémameghatározások (2. fejezet), a kezdeményezés általános és egyedi
célkitűzései (4. fejezet) és a lehetséges szakpolitikai alternatívák (5. fejezet) kidolgozása
során.
• Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A BKP Economic Advisors GmbH a hatásvizsgálat-tervezet alapjául szolgáló külső
tanulmányt (a továbbiakban: a tanulmány) készített. A tanulmány zárójelentését 2021
májusában tették közzé, és az elérhető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján7. A
tanulmány a félidős értékelés következtetéseire épült, és több olyan szakpolitikai alternatívára
összpontosított, amelyek segítségével jobban elérhetők lennének a GSP-eszköz általános
7 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/706f539c-f0db-11eb-a71c-
01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-221478841 és https://op.europa.eu/en/publication-
detail/-/publication/be174994-f337-11eb-aeb9-01aa75ed71a1/language-en
HU 6 HU
célkitűzései. Figyelembe vette a meglévő szakirodalmat és a fent ismertetett nyilvános
konzultáció eredményeit. A tanulmány ajánlásainak összefoglalója elérhető a Kereskedelmi
Főigazgatóság honlapján8.
E támogató tanulmány eredményeit a GSP szakértői csoportnak 2020. október 20-án, 2020.
december 7-én, valamint 2021. február 23-án; az INTA bizottságnak pedig a 2021. április 12-i
zárt ülésen tartott szakmai előadáson mutatták be.
A javaslat fő elemeiről 2021. április 19-én és 2021. június 14-én további megbeszéléseket
folytattak a GSP szakértőivel.
• Hatásvizsgálat
A javaslatot kísérő hatásvizsgálat összefoglalója a javaslatcsomag részeként érhető el. A
Szabályozói Ellenőrzési Testület a hatásvizsgálatról 2021. április 9-én kedvező véleményt
adott.
A hatásvizsgálat öt tematikus témakörben vizsgálta a szakpolitikai alternatívákat: 1. GSP-
előírások és kedvezményezett országok, 2. termékkör és termékátsorolási mechanizmus, 3. a
vámkedvezmények megszerzésének/fenntartásának feltételei, 4. a GSP végrehajtásának
átláthatósága és 5. védintézkedések. A GSP-rendszer változatlan fenntartására vonatkozó
alapforgatókönyvhöz képest minden egyes témakörben több szakpolitikai alternatíva
vizsgálatára került sor.
(1) GSP-előírások és kedvezményezett országok (országok átsorolása)
Ez a témakör a GSP-kedvezményezettek számának folyamatos csökkentését vizsgálja. Az
országok elveszíthetik a GSP-hez való hozzáférést, ha szabadkereskedelmi megállapodást
kötnek az EU-val, vagy ha átkerülnek a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába. A
hatásvizsgálat elemzi a GSP háromszintű struktúrájának és a rendszerbe tartozó országok
körének módosítására vonatkozó lehetőségeket. Az elemzés azt mutatja, hogy nincs
kényszerítő ok a GSP jelenlegi struktúrájának vagy a rendszerbe tartozó országok körének
megváltoztatására, mivel a rendszer már a leginkább rászoruló országokra összpontosít, és a
háromszintű struktúra tükrözi a kedvezményezettek eltérő fejlesztési igényeit.
A szegénység felszámolásához való hozzájárulás általános célkitűzéséhez és a fejlődő
országokból származó export bővítésének egyedi célkitűzéséhez leginkább hozzájáruló opció
a GSP+ gazdasági sebezhetőségi kritériumainak módosítása. Ez az alternatíva megpróbálja
enyhíteni azokat a jelentős negatív következményeket, amelyek abból adódnak, hogy a
legkevésbé fejlett ország jogállásból való átsorolás következtében elvesznek az EBA-val
összefüggő előnyök.
A GSP-hez (különösen a GSP+-hoz) való folyamatos hozzáférés azért fontos, mert a
legkevésbé fejlett országok viszonylag nagy számú kedvezményezettje az elkövetkező
években várhatóan elveszíti EBA-jogállását. A támogató tanulmány megállapítja, hogy a
következő rendelet hatályának időtartama alatt az EBA hatálya alól valószínűleg kikerülő 12
ország közül hat ország tekintetében valószínűleg jelentős gazdasági hatással kell számolni,
különösen Banglades esetében.
8 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/f7031da3-f0dc-11eb-a71c-
01aa75ed71a1/language-en
HU 7 HU
A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat ezért a következő lehetőségeket javasolja annak
biztosítására, hogy a legkevésbé fejlett országok státuszából várhatóan kikerülő EBA-
országok áttérhessenek a GSP+ előírások alkalmazására: 1. a három előírásból álló jelenlegi
struktúra fenntartása; és 2. a sebezhetőségi (jogosultsági) kritériumok módosítása annak
érdekében, hogy a legkevésbé fejlett ország jogállásból kikerülő országok közül minél több
férhessen hozzá a GSP+ rendszerhez.
(2) Termékkör és termékátsorolási mechanizmus
A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat elemezte, hogy a termékátsorolási mechanizmus
elég jól célozza-e a legversenyképesebb termékeket9 és a legversenyképesebb országokat
(lehetőség arra, hogy a termékátsorolási mechanizmust kiterjesszék a standard GSP
kedvezményezettjeiről a GSP+ vagy az EBA-kedvezményezettjeire). Ezenkívül
megvizsgálták, hogy a termékkör tükrözi-e a GSP-kedvezményezettek exportpotenciálját.
A társadalmi-gazdasági elemzés megállapította, hogy az átsorolási mechanizmus jelenlegi
meghatározását fenn lehet tartani és továbbra is csak a standard GSP-re lehet alkalmazni.
Nem figyelhető meg jelentős gazdasági és társadalmi hatás, ha kiterjesztik a termékátsorolást
a GSP+ vagy az EBA kedvezményezettjeire, illetve ha kiterjesztik a termékkört új ágazatokra
és termékekre.
Ezért azt javasoljuk, hogy a termékátsorolást csak a standard GSP esetében tartsuk fenn, de az
átsorolási küszöbértékeket felül kell vizsgálni. Javasoljuk a jelenlegi, áruosztályonkénti
átsorolási módszer fenntartását és a termékátsorolási küszöbértékek 10 százalékpontos
csökkentését.
(3) A vámkedvezmények megszerzésének /fenntartásának feltételei
A GSP feltételrendszere továbbra is az egyik legfontosabb uniós eszköz arra, hogy a GSP-
kedvezményezett országokban előmozdítsuk az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius
jog, valamint munkavállalói jogok tiszteletben tartását, a környezetvédelmet és a jó
kormányzást: nem köthető kereskedelmi kedvezményeket lehetővé tevő megállapodás olyan
országokkal, amelyek a nemzetközi normákkal és elvekkel, és ezáltal a saját fejlesztési
szükségleteikkel is ellentétesen járnak el. A hatásvizsgálat megvizsgálja a pozitív és a negatív
feltételesség kiterjesztésének, a GSP-vonatkozású egyezmények jegyzéke módosításának,
valamint a kedvezmény-visszavonási folyamat módosításának lehetőségeit.
A félidős értékelés és az azt támogató tanulmány alapján a fő következtetés az, hogy a negatív
feltételességet (azaz a jelenlegi 978/2012/EU GSP-rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a)
pontja szerinti visszavonási rendelkezéseket) ki kell terjeszteni a környezetvédelmi és a jó
kormányzásról szóló egyezményekre is (jelenleg csak az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet által létrehozott alapvető emberi jogi és a munkavállalók jogaival kapcsolatos
egyezményekre vonatkozik). További cél, hogy a GSP még jobban járuljon hozzá a
fenntartható fejlődéshez, amelynek érdekében aktualizálni kell a nemzetközi egyezmények
jegyzékét, és javítani kell a visszavonási eljárást.
Az emberi jogi és a munkavállalók jogaira vonatkozó egyezményekre jelenleg alkalmazott
GSP-ellenőrzési és -visszavonási mechanizmusok tapasztalatai arra engednek következtetni,
hogy a negatív feltételességnek a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló
egyezményekre való kiterjesztése hasonló lehetőségeket teremtene arra, hogy a GSP-
9 Egy adott termékcsoportnak a kedvezményezett országból az EU-ba importált százalékos aránya az
adott termékcsoportnak az összes GSP-kedvezményezettől származó teljes uniós importjában.
HU 8 HU
kedvezményezett országok az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és az EU zöld
menetrendjének támogatásával részt vegyenek az említett kihívások kezelésében.
A GSP keretében a visszavonási eljárást illetően az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az
ilyen eljárás lassan eredményezhet végső döntést; a korábbi visszavonások lezárása két évig
tartott, beleértve a visszavonási vizsgálat megindítását megelőző előkészítő szakaszokat is. A
rendkívül súlyos jogsértések azonban szükségessé teszik, hogy a Bizottság rendelkezzen a
gyors reagáláshoz szükséges eszközökkel. Ezért a kedvezményezett ország sajátos
körülményeire tekintettel gyorsreagálási mechanizmust javasolunk.
Az EBA-kedvezmények Kambodzsától történő 2020. évi ideiglenes és részleges
visszavonásával10 kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy gondosan értékelni kell a
kedvezmények visszavonásának az érintett termelési ágazatokra gyakorolt társadalmi-
gazdasági hatását annak érdekében, hogy ne okozzunk kárt a lakosság legkiszolgáltatottabb
rétegének.
(4) A GSP-kötelezettségvállalások nyomon követésének és végrehajtásának
átláthatósága
2020 júliusában a Bizottság kinevezte a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt (CTEO),
akinek feladata a kereskedelempolitika hatékonyabb érvényesítése. Ezzel összefüggésben
2020 novemberében a Bizottság a kereskedelmi kötelezettségvállalások érvényesítésének és
végrehajtásának megerősítésére irányuló fokozott erőfeszítései részeként új panasztételi
mechanizmust, az egyablakos ügyintézést (SEP) indított. A Bizottsághoz az egyablakos
ügyintézés keretében érkeznek be a kereskedelempolitikával kapcsolatos különböző ügyekről,
többek között a GSP-kötelezettségvállalások megsértéséről szóló panaszok. Ezért az új
panaszkezelési rendszert be kell építeni a GSP-rendeletbe, különös tekintettel a visszavonási
eljárásra.
A 2018. évi félidős értékelés és a 2021. évi hatásvizsgálat elkészítését támogató tanulmány
előkészítése során megkérdezett érdekelt felek felvetették, hogy a GSP nyomon követésével
és végrehajtásával kapcsolatos munka különböző szakaszaiban javítani kell az átláthatóságot
és a kommunikációt. Ez segítheti a nyomonkövetési rendszer hatékonyabbá tételét, és
hozzájárulhat a kedvezményezett országokkal folytatott hatékonyabb párbeszédhez, valamint
erősítheti az érdekelt felek GSP-be való bevonását.
A hatásvizsgálat áttekinti a nyomonkövetési folyamat javításának és a civil társadalom
bevonásának, valamint a GSP+ nyomonkövetési ciklus kiigazításának lehetőségeit. Ezért azt
javasoljuk, hogy készüljenek iránymutatások az adminisztratív gyakorlati munka révén
kidolgozott nyomonkövetési folyamatról, az érintett szereplőkről és a civil társadalom
bevonásának lehetőségeiről. A jogalkotási javaslatban tovább pontosítjuk a GSP+ nyomon
követéséhez szükséges információforrások széles körű bevonását, és azt javasoljuk, hogy a
GSP nyomonkövetési ciklus időtartama kettő helyett három év legyen.
(5) Védintézkedések alkalmazása
A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat az automatikus védintézkedések tekintetében
kétféle – a termékkörre és az érintett GSP-kedvezményezettekre vonatkozó – kiterjesztést
mérlegel. A következtetés az, hogy egyik sem vezetne e mechanizmus gyakoribb
alkalmazásához. Ezért nem tűnik szükségesnek a védintézkedési mechanizmus jelentős
módosítása. Ezért az automatikus védintézkedések és a termékátsorolás jobb összehangolása
céljából csak néhány technikai kiigazítást és javítást javasolunk, nevezetesen a következőket:
10 A kedvezmények részleges visszavonásának lehetőségét a GSP 2012. évi reformja teremtette meg.
HU 9 HU
1. a GSP-áruosztály szintjén – az áruosztályokon belüli termékek heterogenitásából adódóan –
a behozatal hirtelen bővülésének kiszámítási alapja a behozatal volumene helyett a behozatali
érték legyen; ez jobban tükrözi a megnövekedett behozatali eseteket, amelyek kárt
okozhatnak az uniós iparnak; 2. az automatikus védintézkedésekre és a termékek átsorolására
vonatkozó küszöbértékeket úgy kell összehangolni, hogy azok kiegészítsék egymást.
Az előnyben részesített megoldások átfogó hatása
A javasolt szakpolitikai alternatívák átfogó gazdasági és nem gazdasági (társadalmi,
környezeti, emberi jogi) hatása korlátozott, mivel a jelenlegi háromszintű GSP-struktúra
fenntartását javasoljuk. Erre a döntésre azért került sor, hogy pontosan korlátozni lehessen a
reál-GDP, a jólét, az EU-ba irányuló összes export és a kormányzati bevételek jelenlegi
alapforgatókönyvhöz képest várható csökkenését, amelyet a jelenlegi rendszer módosítása
esetén a standard GSP vagy a GSP+ hatálya alá tartozó országok is érezhetnének. A standard
GSP és/vagy a GSP+ megszüntetése esetén az export jelentős csökkenésére lehetne számítani
olyan konkrét ágazatokban, mint például a textil- és ruházati termékek, a bőripar és a
lábbeligyártás, az agrár-élelmiszeripari termékek, a vegyipar, a gumi- és a műanyagipar. A
háttértanulmányban található gazdasági elemzés a számszerűsített általános egyensúlyi
modellt (CGE) alapul vevő szimulációk felhasználásával készült. Ez (a GSP jelenlegi
felépítésének fenntartásától eltérő minden más forgatókönyv esetében) mind az EU, mind a
GSP-kedvezményezettek tekintetében a GDP-re és kereskedelemre gyakorolt (egyeseket
esetleg jobban érintő)11 negatív hatást mutatott, és egyértelműen alátámasztja a rendszer és
jelenlegi struktúrájának fenntartása melletti választást.
Az a választás, hogy az EBA hatálya alól kikerülő legkevésbé fejlett országok esetében
biztosítsuk a GSP+-ra való átállást (a GSP+ gazdasági jogosultsági feltételeinek
módosításával), megerősíti a rendszer fenntartását választó alternatívát, és csökkenti a
legkevésbé fejlett országokra gyakorolt negatív hatást.
A lehetséges (részleges vagy ágazati) visszavonásokhoz kapcsolódó feltételrendszer aktívabb
alkalmazása várhatóan pozitív hatással lesz a GSP-rendszer hatékonyságára: tovább erősíti a
GSP fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzését. Ez a megoldás összhangban lenne más
uniós szakpolitikákkal is, különösen a fejlesztési együttműködéssel, az emberi jogok és a
szociális kérdések előmozdításával, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez
való uniós hozzájárulással.
A politikai kapcsolatokra gyakorolt általános hatás
A javasolt célzott változtatásokkal módosított általános vámkedvezményrendszer további
fenntartása kulcsfontosságú ösztönző jelzés lesz az EU részéről a fejlődő partnerek felé, és a
kedvezményezett országokkal való együttműködés fontos platformját jelenti annak érdekében,
hogy az EU értékrendjével és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával
összhangban lévő változásokat lehessen elérni.
Az előnyben részesített alternatívák politikai hatása kulcsfontosságú szempont. Ezen a
területen az elemzés minőségi jellegű, valamint formális és informális konzultációkon alapul.
11 A CGE-elemzés azt mutatja, hogy az EU GDP-je akár 0,01 %-kal is csökkenne, míg a GSP-országok
vesztesége relatív értelemben nagyobb (0,04 % és 0,07 % közötti) lenne. Ez a viszonylag mérsékelt
átlag nem változtat azon a tényen, hogy az említett változás egyes országokat hátrányosabban érintene,
különösen Pakisztánt és Bangladest, mivel ez a két ország GDP-je 0,3 %-át, illetve 0,36 %-át veszítené
el.
HU 10 HU
Várakozásaink szerint a kedvezményezett országok és a fejlett WTO-partnerek üdvözlik a
jelenlegi GSP-rendszer fenntartására irányuló döntést. Ez a döntés összhangban van az
Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) engedélyezési záradékának régóta
érvényes elvével, amely állandó mentességet biztosít a legnagyobb kedvezmény elve
(megkülönböztetésmentesség) alól a fejlett országok számára azzal a céllal, hogy egyoldalúan
eltöröljék vagy csökkentsék az azonos kereskedelmi, finanszírozási és fejlesztési igényű
fejlődő országokból származó behozatal után fizetett vámokat. A GSP rendszer fenntartása
összhangban van az EU fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával (beépítésre került
az EU működéséről szóló szerződés 208. cikkébe), amely a fejlesztési együttműködés pozitív
hatásának fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik
kulcsfontosságú pillére. Ezen túlmenően az EU azon politikai kötelezettségvállalásának részét
képezi, hogy világszerte támogassa a fenntartható fejlődést, amint azt az ENSZ 2030-ig tartó
időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és a fenntartható fejlesztési
céloknak a végrehajtása is tükrözi, amely mellett a WTO valamennyi tagja elkötelezte magát.
• Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Az előnyöket és a költségeket ismertető teljes táblázat a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 3.
mellékletében található. A javasolt célkitűzések lehetséges előnyeit nehéz számszerűsíteni,
mivel ezek gyakran a GSP-keret meglévő struktúrájának és rendelkezéseinek technikai
javítására irányulnak – a keret hatékonyságának és eredményességének maximalizálása,
valamint a kedvezményezett országok fenntartható gazdasági fejlődési potenciáljának
növelése érdekében. A rendszer kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása érdekében a
javaslat fenntartja a status quot minden olyan esetben, amikor nincs nyomós indok a
változtatásra. A javasolt változtatások tekintetében a kezdeményezés témakörönként a
következő gyakorlati következményekkel, előnyökkel és járulékos költségekkel jár az
alapforgatókönyvhöz képest:
g) Előírások és országlefedettség: Az EBA-jogosultságból kikerülő összes ország eleve
jogosult lenne a GSP+-ra, amennyiben hatóságaik kérelmezni kívánják az előírásból
való részesülést. Kockázatcsökkentő intézkedésről van szó: nem várható tőle
nyereség, a célja az, hogy ne érje veszteség és jelentős negatív gazdasági hatás a
legkevésbé fejlett országok köréből kikerülő, az EBA-kedvezményeket elveszítő
országokat. Támogatja továbbá a GSP fejlesztési célját azáltal, hogy a leginkább
rászoruló országok számára folyamatos hozzáférést biztosít a rendszerhez. A
rendszer némileg egyszerűbb is lenne, továbbá csökkennének a vonatkozó
kritériumok kiszámításával és nyomon követésével kapcsolatos adminisztratív
terhek.
h) Termékkör és termékátsorolás: A termékátsorolási küszöbértékek módosításának
célja, hogy az egyes versenyképes termékekre fókuszálva hatékonyabbá tegye a
termékátsorolási mechanizmust. Ez várhatóan hozzájárul majd ahhoz, hogy a
rendszer jobban összpontosítson egyes termékekre és a leginkább rászoruló
országokra.
i) Feltételesség: A negatív feltételesség kiterjesztése elősegíti az éghajlatváltozás elleni
küzdelmet, mert a GSP-kedvezményezett országokat az éghajlati és
környezetvédelmi egyezmények jobb végrehajtására ösztönzi, továbbá valamennyi
kedvezményezett országot a jó kormányzás terén történő előrelépésre sarkallja. A
GSP szerepe jelentős lehet, mivel a környezetkárosodás általában a fejlődő
országokat sújtja leginkább, hiszen ezekben az országokban kiterjedt a természeti
erőforrásoktól függő termékek (például textíliák) gyártása, valamint gyakran
hiányoznak a környezetvédelmi jogszabályok és programok. A nemzetközi
HU 11 HU
egyezmények jegyzékének aktualizálása növeli az alapvető emberi jogok (pl. a
fogyatékossággal élő személyek jogai, a gyermekek jogai) és normák (pl. a
munkaügyi felügyeletre vonatkozók) előtérbe helyezését és a rájuk irányuló
figyelmet, valamint támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a Párizsi
Megállapodásnak a jegyzékbe vétele (és az elavult Kiotói Jegyzőkönyv jegyzékből
törlése) révén.
A kedvezmények visszavonását megelőző hatásvizsgálat bevezetése lehetővé teszi,
hogy kiegyensúlyozottan valósuljon meg a GSP-nek a szegénység csökkentéséhez
való hozzájárulásra és a fenntartható fejlődés támogatására irányuló általános
célkitűzése. Különösen azt biztosítja, hogy az esetleges visszavonás igazodjon a
megcélzott kedvezményezett ország körülményeihez, gazdasági fejlesztési
szükségleteihez és vegye figyelembe a visszavonási intézkedések társadalmi-
gazdasági hatását.
A visszavonási eljárás gyorsítása külön eszközt biztosít olyan különleges
körülmények esetére, amikor rendkívül súlyos jogsértések történnek, és sürgősen kell
reagálni. Így a visszavonás is hatékonyabbá válik, mert egyre nagyobb nyomást
gyakorol a kedvezményezettekre, akiknek reagálniuk kell az azonosított aggályokra.
j) Átláthatóság: A GSP+ nyomonkövetési ciklus kiterjesztése az eredményességet és a
hatékonyságot javító tényező, mivel a GSP+ nyomonkövetési ciklus hosszát a
nemzetközi egyezményeknek a megfelelő szerződés-ellenőrző szervek által
megállapított nyomonkövetési ciklusához közelíti, és több időt biztosít a
kedvezményezett országoknak az egyezmények végrehajtásával kapcsolatos
kérdések kezelésére.
k) Védintézkedések: A javasolt technikai változtatások biztosítják az uniós ipar
védelmét célzó intézkedések közötti összhangot, továbbá egyszerűsítik az
automatikus védintézkedési eljárást és csökkentik az adminisztratív terheket.
A GSP-rendelet módosításaira a digitális technológiák várhatóan nem lesznek jelentős
hatással. A javaslat végrehajtása során az EU felhasználhatja azokat a meglévő üzleti
folyamatokat és megoldásokat, amelyek keretében biztonságos, elektronikus
információkezelés valósul meg (pl. információcsere a kedvezményezett országok
hatóságaival, a nemzetközi egyezmények nyomon követéséért felelős szervekkel és a civil
társadalommal; nyilvános konzultációk; REX [regisztrált exportőri rendszer] nyilatkozatok a
harmadik országokból származó behozatalról stb.).
• Alapvető jogok
A GSP-kedvezményezett országokban az alapvető jogok tiszteletben tartásának támogatása
része a GSP-rendelet általános célkitűzéseinek nevezetesen a következőknek: 1. a fejlődő
országok támogatása a szegénység csökkentésére irányuló erőfeszítéseikben, 2. a jó
kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítása. Ezért a kapcsolódó hatásvizsgálat során
figyelembevételre kerültek az alapvető jogokra vonatkozó releváns szempontok és hatások.
Különös figyelem övezte a nemzetközi emberi jogi eszközöket és a munkavállalók jogaira
vonatkozó eszközöket, amelyek szintén az e javaslat VI. mellékletében szereplő
egyezményjegyzék részét képezik. Az alapvető jogokra várhatóan összességében kedvező
hatást gyakorló javaslat megvitatásra került az érintett bizottsági szolgálatokkal (SJ, DG
JUST, HOME, EMPL, INTPA) és az EKSZ-szel.
HU 12 HU
4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javasolt rendelettel kapcsolatban nem merülnek fel az uniós költségvetést terhelő költségek.
A rendelet alkalmazása azonban vámbevétel-kiesést eredményez. A legfrissebb rendelkezésre
álló adatok (2019)12 alapján a javasolt GSP-rendelet értelmében a szóban forgó
kedvezmények 2 977,6 millió EUR bevételkiesést jelentenek az EU számára. Az új rendelet
nagymértékben fenntartaná a meglévő kedvezményeket, de szigorítaná az egyes áruosztályok
átsorolásának feltételeit. Következésképpen az új rendelet szerinti bevételkiesés valamivel
alacsonyabb pályán mozogna, mint a jelenlegi rendelet szerint13. Emellett csökkenthetné a
bevételkiesést az a lehetőség, hogy egy ország kikerülhet a rendszer hatálya alól, amennyiben
átkerül a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába vagy szabadkereskedelmi
megállapodást köt az EU-val.
Az alábbi javaslat részletes pénzügyi kimutatást tartalmaz.
Az adminisztratív költségekre gyakorolt általános hatás
A javaslat hangsúlyozza a folytonosságot, amelynek következtében az EU-ra és a
kedvezményezett országokra háruló adminisztratív terhek nagysága összességében mérsékelt.
Az előnyben részesített alternatívákon belül a legnagyobb valószínűséggel a feltételességre
vonatkozó javaslatok és az ebből következő fokozott nyomonkövetési erőfeszítések járnak
adminisztratív terhekkel, ezekre azonban szükség lesz. Különösen a feltételrendszer
témakörön belül (részletesen lásd a hatásvizsgálat 6.3.1. szakaszát) a következő szakpolitikai
alternatívák eredményezhetnek további adminisztratív költségeket: a GSP-rendszer további
igénybevételének feltételeként új egyezmények hozzáadása; a negatív feltételesség
kiterjesztése a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló egyezményekre; kivételes
körülmények esetén a visszavonási eljárás időtartamának csökkentése; a társadalmi-gazdasági
hatásvizsgálat készítése a GSP-visszavonási eljárás megindítását követően, újabb lépésként,
vagy a kedvezményezett ország saját állampolgárainak visszafogadására vonatkozó
kötelezettséghez kapcsolódó elemek hozzáadása újabb adminisztratív költségekkel járna
(főként a szükséges személyzet tekintetében). Az adminisztratív terhek (a hatásvizsgálat 6.
táblázatában értékeltek szerint) elkerülhetők azáltal, hogy elutasítjuk a pozitív feltételesség –
vagyis az egyezmények ratifikálása és a kiterjedt nyomonkövetési kötelezettségek –
kiterjesztését a standard GSP-kedvezményezettekre és az EBA-kedvezményezettekre.
A nyomon követéssel kapcsolatos szakpolitikai alternatívák (részletesen lásd a hatásvizsgálat
6.4. szakaszát) szintén közvetlen hatással vannak az adminisztratív költségekre. Különösen az
uniós adminisztratív feladatokat bővíthetik. Ezt azonban nehéz számszerűsíteni, mivel a már
alkalmazott gyakorlatok kodifikációjáról van szó. A módosítás ezen kívül lehetővé tenné,
hogy az érdekelt felek, például a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek – a
kérésüknek megfelelően – aktívabb szerepet játszhassanak a nyomonkövetési folyamatban.
További költséget eredményezne, ha az EU technikai segítséget és támogatást nyújtana a
GSP-országoknak a nemzetközi egyezmények ratifikálásához és végrehajtásához szükséges
intézményi kapacitásuk növeléséhez. Ezeket a költségelemeket azonban nehéz megbecsülni,
mivel ebben a szakaszban nem állnak rendelkezésre megfelelő információk.
A nyomonkövetési ciklus két évről három évre történő meghosszabbítása várhatóan
csökkenteni fogja mind az EU, mind a kedvezményezett országok adminisztratív terheit.
12 A 2020. évi adatok rendelkezésre állnak, de a számítások nem ezeken alapulnak, mivel a 2020-as év
szokatlannak és nem reprezentatív évnek minősül.
13 A részleteket lásd a pénzügyi kimutatásban.
HU 13 HU
5. EGYÉB ELEMEK
• Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel
szabályai
Mivel ez a javaslat az eredményesség és a hatékonyság javítását célzó minimális
változtatásokat vezet be, a GSP-rendelet végrehajtása a hatálybalépésekor a jelenlegi
gyakorlatok alapján, jelentős kiigazítások nélkül folytatódhat.
A Bizottság 2027. január 1-jétől kezdődően háromévente jelentést tesz az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. A Bizottság rendszeresen jelentést
tesz a rendelet végrehajtásáról a Bizottság GSP szakértői csoportjának és a tanácsi
munkacsoportnak. Javasoljuk, hogy 2030. január 1-jével, vagyis a rendszer ötéves tényleges
alkalmazását követően a rendeletről készüljön félidős értékelés.
• Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
• A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A részletes megfelelési táblázat a javaslat VIII. mellékletében található.
Az egyes rendelkezésekhez fejezetenként fűzött magyarázatok az alábbiakban olvashatók:
I. fejezet, Általános rendelkezések:
A 2. cikk kiegészült a panasz (13.), valamint a regionális (14.) és a kiterjesztett (15.)
kumuláció fogalommeghatározásával.
A 3. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a jogosult országok jegyzéke
az országok kereskedelmi és fejlesztési igényeinek változása alapján frissítésre
kerüljön. Nincs más érdemi módosításra irányuló javaslat.
II. fejezet, Standard előírás (Standard GSP):
A 4. cikk (3) bekezdése elhagyásra került, mivel az a 2012. évi rendeletre vonatkozó
átmeneti rendelkezés volt. Nincs más érdemi módosításra irányuló javaslat.
III. fejezet, Különleges ösztönző előírás (GSP+):
A 9. cikk (1) bekezdésének d) pontja újabb követelményt támaszt a GSP+-tagjelölt
országok számára, mely szerint a GSP+-kérelem részeként cselekvési tervet kell
benyújtaniuk a GSP-vonatkozású egyezmények hatékony végrehajtására
vonatkozóan.
A 9.cikk (2) bekezdése elhagyásra került, mivel a GSP+ export-versenyképességgel
kapcsolatos sérülékenységi kritériumához kapcsolódik, és a háttértanulmány, illetve
a hatásvizsgálat alapján e kritérium törlését javasoljuk.
A 10. cikk (8) bekezdése átmeneti rendelkezéseket állapít meg a jelenlegi GSP+-
kedvezményezettek számára, akiknek a GSP+ új követelményeinek (a javasolt hat
további egyezmény megerősítése, amelyeket fel kell venni a GSP+ szempontjából
releváns egyezmények jegyzékébe) teljesítése érdekében újra kérelmezniük kell a
rendszerben való részvételt.
A 14. cikk három évre módosította a jelentéstételi időszakot annak érdekében, hogy
észszerűsítse azt, és jobban összehangolja az ellenőrző szervek jelentéseivel.
HU 14 HU
A 15. cikk (9) bekezdése olyan rendelkezést vezetett be, amely szerint a Bizottság a
visszavonásra irányuló javaslat benyújtásakor figyelembe veszi, hogy a
vámkedvezmények ideiglenes visszavonása a kedvezményezett országban milyen
társadalmi-gazdasági hatást vált ki.
A 16. cikk bevezeti annak lehetőségét, hogy további okok vagy jogsértések esetén
kiterjesszék a visszavonási intézkedések hatályát.
IV. fejezet, Különleges ösztönző előírások (EBA):
A 18. cikk (2) és (3) bekezdése elhagyásra került, mivel azok már nem szükségesek.
V. fejezet, Ideiglenes visszavonás:
A 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja a saját állampolgárok visszafogadásával
kapcsolatos visszavonási eljárást vezetett be.
A 19. cikk (10) bekezdése olyan rendelkezést vezetett be, amely szerint a Bizottság a
visszavonásra irányuló javaslat benyújtásakor figyelembe veszi, hogy a
vámkedvezmények ideiglenes visszavonása a kedvezményezett országban milyen
társadalmi-gazdasági hatást vált ki.
A 19. cikk (14) bekezdésével rugalmasabbá válik a visszavonás alkalmazási körének
felülvizsgálata, valamint kivételes körülmények, például globális egészségügyi
szükséghelyzet vagy egészségügyi vészhelyzet esetén elhalasztható vagy
felfüggeszthető a visszavonás alkalmazása.
A 19. cikk (16) és (17) bekezdése a GSP-vonatkozású egyezmények súlyos
megsértése esetén alkalmazandó sürgős visszavonási eljárásról rendelkezik,
amennyiben a kedvezményezett ország sajátos körülményeire tekintettel gyors
reagálásra van szükség.
A 20. cikk bevezeti annak lehetőségét, hogy további okok vagy jogsértések esetén
kiterjesszék a visszavonási intézkedések hatályát.
VI. fejezet, Védintézkedések és felügyelet:
A 29. cikk (1) bekezdése törölte a védintézkedési küszöbértékek behozatali
mennyiségeken alapuló meghatározására vonatkozó rendelkezést, és azt a behozatali
értéken alapuló számítással váltotta fel.
VII. fejezet, Közös rendelkezések:
A 33. cikk (3) és (4) bekezdése külön eljárást vezet be annak biztosítására, hogy a
kumuláció megfeleljen a kérelmező ország fejlesztési, finanszírozási és kereskedelmi
igényeinek.
A 40. cikk két évről három évre hosszabbítja meg a jelentés Parlament és Tanács
részére történő benyújtásának határidejét.
VIII. fejezet, Záró rendelkezések:
Mellékletek listája:
I. melléklet: A korábbi GSP-rendelet I. mellékletének, valamint II., III. és IV. melléklete
pozitív részeinek helyébe lépő egyetlen mellékletben adja meg a jogosult országok listáját és
hogy azok melyik előírás kedvezményezettjei. Törli a jogosult országok listájáról a GSP
keretében fejlődő országnak nem minősülő országokat (Oroszország, Kína, Hongkong,
Makaó) annak biztosítása érdekében, hogy a GSP-kedvezmények a hasonló kereskedelmi,
finanszírozási és fejlesztési igényű fejlődő országokra korlátozódjanak.
HU 15 HU
II. melléklet: A korábbi II., III. és IV. mellékletben szereplő egyedi listák helyett egyetlen
összevont jegyzékben sorolja fel azokat az országokat, amelyektől visszavonták a GSP-
kedvezményeket.
III. melléklet: Felsorolja a GSP és a GSP+ előírások hatálya alá tartozó termékeket.
IV. melléklet (a korábbi VI. melléklet): A versenyképes termékek célzottabb meghatározása
érdekében kiigazítja a termékek átsorolását és 10 %-kal csökkenti a védintézkedési
küszöbértékeket.
V. melléklet (a korábbi V. melléklet): Az export-versenyképességre vonatkozó sérülékenységi
kritériumot a fentiek szerint hatályon kívül helyezi.
VI. melléklet (a korábbi VIII. melléklet) Hat további nemzetközi egyezménnyel bővül a
háttértanulmány és hatásvizsgálat alapján.
VII. melléklet: Felsorolja a kizárólag a GSP+ előírások hatálya alá tartozó termékeket.
VIII. melléklet (a korábbi X. melléklet): Megfelelési táblázatot tartalmaz.
HU 16 HU
2021/0297 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (1)
bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A Közösség 1971 óta általános vámkedvezményrendszer (Generalised Scheme of
Preferences, GSP) keretében kereskedelmi kedvezményeket nyújt a fejlődő
országoknak.
(2) Az Unió közös kereskedelempolitikájának az Unió külső tevékenységét szabályozó
alapelvekre kell épülnie és az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános
rendelkezésekben rögzített célkitűzések megvalósítására kell irányulnia; ezeket az
elveket és rendelkezéseket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke
tartalmazza.
(3) Az Unió közös kereskedelempolitikájának összhangban kell lennie az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében meghatározott, a fejlesztési
együttműködés területén érvényesülő uniós politikai célkitűzésekkel, és meg kell
erősítenie azokat, különösen a fejlődő országokban a szegénység felszámolása, a
fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés és a jó kormányzás
elősegítése tekintetében. Meg kell felelnie a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
előírásainak, különösen az 1979-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény
(GATT) alapján elfogadott, a fejlődő országokra vonatkozó megkülönböztetett és
kedvezőbb elbánásról, viszonosságról és teljesebb részvételről szóló határozatnak (a
továbbiakban: a felhatalmazó záradék), amely szerint a WTO-tagok a fejlődő
országokat megkülönböztetett, illetve még kedvezőbb elbánásban részesíthetik.
(4) A 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet14, az általános
vámkedvezményrendszer (a továbbiakban: rendszer) 2023. december 31-ig történő
alkalmazásáról rendelkezik, kivéve a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó
különleges előírást, amelyre a lejárati idő nem vonatkozik. Ezt követően a GSP-t az e
rendeletben megállapított kedvezmények alkalmazásának kezdőnapjától számított 10
14 Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális
preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).
HU 17 HU
éven keresztül kell alkalmazni, kivéve a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó
különleges előírást, amelyet lejárati idő meghatározása nélkül kell alkalmazni.
(5) A GSP általános célkitűzése, hogy – az uniós ipar érdeksérelmének elkerülése mellett
– a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és a 17.12. fenntartható fejlesztési
céllal összhangban támogassa a szegénység valamennyi formájának felszámolását,
valamint előmozdítsa a fenntartható fejlődési menetrendet. A GSP 2018. évi félidős
értékelése és az e rendeletet megalapozó hatásvizsgálatot alátámasztó 2021. évi
tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 978/2012/EU rendelet szerinti GSP-
keret teljesítette ezeket a fő célkitűzéseket, amelyek a 732/2008/EK tanácsi rendelet
2012-es felülvizsgálatának központi elemét képezték15.
(6) Ezek a célkitűzések továbbra is relevánsak a jelenlegi globális környezetben, és
összhangban vannak a Kereskedelempolitikai felülvizsgálata „Nyitott, fenntartható és
határozott kereskedelempolitika”16 (TPR) című, nemrégiben kiadott bizottsági
közlemény elemzésével és perspektívájával. A TPR szerint az Uniónak „stratégiai
érdeke, hogy támogassa a legveszélyeztetettebb fejlődő országok világgazdaságba
történő fokozott integrációját”, és „teljes mértékben ki kell aknáznia a nyitottságából
és az egységes piacának vonzerejéből fakadó erőt” a multilateralizmus támogatása és
az egyetemes értékek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Konkrétan a GSP
tekintetében a TPR megjegyzi, hogy fontos szerepet játszik „az alapvető emberi jogok
és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásának előmozdításában”, és azt a célt tűzi ki,
hogy a GSP „tovább növelje a fejlődő országok kereskedelmi lehetőségeit a
szegénység csökkentése és a nemzetközi értékeken és elveken alapuló
munkahelyteremtés érdekében”. Emellett a rendszernek segítenie kell a
kedvezményezetteket a Covid19 hatásaiból való kilábalásban és gazdaságuk
fenntartható módon történő újjáépítésében, többek között a nemzetközi emberi jogi,
munkaügyi, környezetvédelmi és jó kormányzási normák tekintetében. Biztosítani
kell, hogy a GSP, annak célkitűzései és a kedvezményezett országoknak nyújtott
segítség koherensen illeszkedjenek egymáshoz, összhangban az EU fejlesztési
szempontú szakpolitikai koherenciájával, amely a fejlesztési együttműködés pozitív
hatásának fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik
kulcsfontosságú pillére17.
(7) A rendszer kedvezményes piacra jutási lehetőséget biztosít az Unióban, és ezáltal
segíti a fejlődő országokat a szegénység csökkentésére, valamint a jó kormányzás és a
fenntartható fejlődés elérésére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseikben, mivel
segítséget nyújt nekik egyrészt ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelem révén további
bevételekhez jussanak, amelyet aztán ismét befektethetnek saját fejlődésük érdekében,
másrészt pedig segítséget nyújt gazdaságaik diverzifikáláshoz. A rendszer
vámkedvezményeinek középpontjában a jelentősebb fejlődési, kereskedelmi és
pénzügyi szükségletekkel bíró fejlődő országoknak kell állniuk.
15 A Tanács 732/2008/EK rendelete (2008. július 22.) az általános tarifális preferenciák rendszerének
2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról, illetve az 552/97/EK és az 1933/2006/EK rendelet,
valamint az 1100/2006/EK és a 964/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 211., 2008.8.6.,
1. o.). 16 COM(2021) 66 final, 2021. február 18. 17 Az EU működéséről szóló szerződésnek a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 208. cikke
kimondja, hogy: „Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra,
figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”.
HU 18 HU
(8) A rendszert egy alap előírás (a továbbiakban: standard GSP-előírás) és két különleges
előírás, nevezetesen „a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó
különleges ösztönző előírás – GSP+” és „a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó
különleges előírás – EBA” alkotja. Így nem változik az elmúlt tíz év során alkalmazott
struktúra, amely sikeresnek tekinthető, mivel a leginkább rászoruló országokra
összpontosít, és igazodik a kedvezményezettek eltérő fejlesztési szükségleteihez.
(9) A standard GSP-előírás a fejlődés terén azonos szükségletekkel bíró, valamint a
gazdasági fejlődés hasonló szakaszában járó valamennyi fejlődő országra vonatkozik.
A WTO szintjén nem létezik a „fejlődő ország” fogalmi definíciója, és a GSP-re
jogosult fejlődő országok körét továbbra is a kedvezményt nyújtó országok
határozhatják meg. Azok az országok, amelyek sikerese átálltak a központosított
gazdaságról a piacgazdaságra, és amelyek ma erős, a nemzetközi kereskedelemben
jelentős pozícióval rendelkező gazdaságok, mint például Kína, Hongkong, Makaó és
Oroszország, a GSP vonatkozásában nem tekintendők fejlődő országoknak, ezért
törölni kell őket a jogosult országok köréből. Azokban az országokban, amelyeket a
Világbank a magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába
tartozónak minősít, az egy főre eső jövedelem nagysága magasabb diverzifikációs
szint elérését teszi lehetővé a rendszer által nyújtott vámkedvezmények nélkül is. Ezek
az országok a gazdasági fejlődés más szakaszában vannak, ezért az alacsonyabb
jövedelmű vagy a sérülékenyebb fejlődő országokétól eltérő fejlesztési, kereskedelmi
és pénzügyi igényekkel rendelkeznek. Az indokolatlan megkülönböztetés
megakadályozása érdekében eltérő bánásmódot kell rájuk alkalmazni; ezért rájuk nem
vonatkozhatnak a standard GSP-előírás kedvezményei. Emellett, ha a magas
jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok veszik
igénybe a rendszer által biztosított vámkedvezményeket, az növeli a szegényebb,
kiszolgáltatottabb országok exportjára nehezedő versenykényszert, és ezáltal
indokolatlan terhet róhat e sérülékenyebb fejlődő országokra. A standard GSP előírás
figyelembe veszi azt, hogy a fejlődési, kereskedelmi és pénzügyi szükségletek
változnak, és biztosítja, hogy az előírás alkalmazhatóságát akkor is, ha valamely
ország helyzete megváltozik.
(10) A következetesség érdekében a standard GSP előírás alapján biztosított
vámkedvezmények nem terjedhetnek ki azokra a fejlődő országokra, amelyek az
Unióval kötött olyan preferenciális piacra jutási rendszer kedvezményezettjei, amely
lényegében a teljes kereskedelem tekintetében a GSP-rendszerével azonos szintű
vámkedvezményeket biztosít. Annak érdekében azonban, hogy a kedvezményezett
ország és a piaci szereplők számára kellő idő álljon rendelkezésre a megfelelő
alkalmazkodáshoz, a standard GSP előírást továbbra is biztosítani kell a preferenciális
piacra jutási rendszer alkalmazásának kezdőnapjától számított két évig.
(11) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás
(GSP+) a fenntartható fejlődésnek az olyan nemzetközi egyezményekben és jogi
eszközökben elismert, egységes koncepciójára épül, mint például a fejlődéshez való
jogról szóló 1986. évi ENSZ-nyilatkozat, a környezetről és a fejlődésről szóló 1992.
évi riói nyilatkozat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munka világára
vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozata, az ENSZ 2000.
évi millenniumi nyilatkozata, a fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi johannesburgi
nyilatkozat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fennállásának századik évfordulója
alkalmából 2019-ben kiadott nyilatkozat a munka jövőjéről, a fenntartható fejlődésről
szóló, 2015. évi ENSZ-csúcstalálkozó „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra
vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentuma, az üzleti
HU 19 HU
vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, valamint az
ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében az éghajlatváltozásról létrejött
Párizsi Megállapodás. Következésképpen a fenntartható fejlődésre és a jó
kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás keretében biztosított további
vámkedvezményeket azon fejlődő országok számára kell biztosítani, amelyek
gazdasága a diverzifikáció hiánya miatt sérülékeny, amelyek ratifikálták az emberi
jogokra és munkajogra, az éghajlat- és környezetvédelemre, valamint a jó
kormányzásra vonatkozó alapvető nemzetközi egyezményeket, és kötelezettséget
vállalnak azok hatékony végrehajtásának biztosítására. A fenntartható fejlődésre és a
jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásnak segítenie kell ezeket az
országokat abban, hogy vállalják az ezen egyezmények megerősítéséből és tényleges
végrehajtásából eredő további feladatokat. A GSP szempontjából releváns
egyezmények jegyzékét aktualizálni kell annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az
alapvető nemzetközi eszközök és normák alakulását, és proaktív megközelítést
alkalmazzon a fenntartható fejlődés tekintetében, összhangban a fenntartható
fejlesztési célokkal és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel18. E tekintetben a
szöveg a következő egyezményekkel egészül ki: az éghajlatváltozásról szóló Párizsi
Megállapodás (2015) – a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lép; a fogyatékossággal élő
személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD); a gyermekek fegyveres konfliktusba
történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív
jegyzőkönyv (OP-CRC-AC); a munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. sz. ILO-egyezmény;
a háromoldalú konzultációról szóló 144. számú ILO-egyezmény; és a nemzetközi
szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény.
(12) A legkevésbé fejlett országok (LDC) ENSZ által létrehozott kategóriájából kikerülő
országokat ösztönözni kell arra, hogy folytassák a fenntartható fejlődés útját. E célból
a 978/2012/EU rendelet előírásaihoz képest enyhíteni kell a fenntartható fejlődésre és
a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás alkalmazhatóságához
szükséges gazdasági sebezhetőségi kritériumokat annak érdekében, hogy a legkevésbé
fejlett ország kategóriából kikerülő országok nagyobb számban férhessenek hozzá a
kedvezményrendszerhez.
(13) A kedvezményeket úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsák a további gazdasági
növekedést, és a fenntartható fejlődés támasztotta követelményekhez is alkalmazkodni
tudjanak. Ezért a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges
ösztönző előírás alapján az érintett kedvezményezett országok esetében az
értékvámokat fel kell függeszteni. A specifikus vámokat is fel kell függeszteni, ha nem
párosulnak értékvámmal.
(14) Azon országok részére, amelyek megfelelnek a fenntartható fejlődésre és a jó
kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás jogosultsági kritériumainak,
további vámkedvezményeket kell nyújtani, amennyiben kérelmükre a Bizottság
megállapítja, hogy a vonatkozó feltételek teljesültek.
(15) Azoknak az országoknak, amelyek a 978/2012/EU rendelet értelmében alkalmazhatják
a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás
rendelkezéseit, az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül új
18 Egyesült Nemzetek Szervezete (2015). A Közgyűlés által 2015. szeptember 25-én elfogadott
állásfoglalás: „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési
menetrend” (A/RES/70/1), elérhető a következő címen:
https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld
HU 20 HU
kérelmet kell benyújtaniuk. Annak érdekében azonban, hogy a gazdasági szereplők
számára biztosított legyen a folytonosság és a jogbiztonság, a 978/2012/EU
rendeletben meghatározott, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó
különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményeket fenn kell tartani az
alkalmazásuk értékelésére rendelkezésre álló időszak alatt. A csatlakozni kívánó
országoknak az egyezmények megerősítésével és végrehajtásával kapcsolatos
technikai és pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmei kedvező elbírálás tárgyát
képezhetik.
(16) A Bizottságnak és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálatnak figyelemmel kell
kísérnie az emberi jogokról és munkajogról, a környezetvédelemről és a jó
kormányzásról szóló nemzetközi egyezmények megerősítésének állását és azok
tényleges végrehajtását, megvizsgálva a vonatkozó információkat, különösen –
amennyiben rendelkezésre állnak – az említett egyezmények alapján létrehozott
megfelelő ellenőrző testületek következtetéseit és ajánlásait. A Bizottságnak három
évente jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács részére az egyezmények
megerősítésének állásáról, az egyezmények szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a
kedvezményezett országok általi teljesítéséről, és az egyezmények gyakorlati
végrehajtásának állásáról.
(17) A vámkedvezmények alkalmazása ellenőrzésének és adott esetben a kedvezmények
visszavonásának szempontjából alapvető fontosságúak a megfelelő ellenőrző szervek
jelentései. Ezeket a jelentéseket azonban ki lehet egészíteni a Bizottság rendelkezésére
álló egyéb információkkal, beleértve a két- vagy többoldalú technikai segítségnyújtási
programok keretében szerzett információkat, valamint egyéb forrásokból nyert
információkkal, feltéve, hogy azok pontosak és megbízhatóak. Az egyéb források közé
tartozhatnak az Európai Parlamenttől és a Tanácstól, a kormányoktól, a nemzetközi
szervezetektől, a civil társadalomtól, a szociális partnerektől származó információk,
illetve az egyablakos ügyintézés keretében beérkezett panaszok, amennyiben azok
megfelelnek a vonatkozó követelményeknek. A nyomonkövetési folyamat során feltárt
hiányosságok célzottabb módon segíthetik a Bizottságot a fejlesztési támogatás
jövőbeli programozásában.
(18) 2020 júliusában a Bizottság kinevezte a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt,
akinek feladata a kereskedelmi szabályok érvényesítése. Ezzel összefüggésben 2020
novemberében a Bizottság a kereskedelmi kötelezettségvállalások érvényesítésének és
végrehajtásának megerősítésére irányuló fokozott erőfeszítései részeként új
panasztételi mechanizmust, az egyablakos ügyintézést („SEP”) indított. A
Bizottsághoz az egyablakos ügyintézés keretében érkeznek be a
kereskedelempolitikával kapcsolatos különböző ügyekről, többek között a GSP-
kötelezettségvállalások megsértéséről szóló panaszok. Az ilyen új panaszkezelési
rendszert be kell építeni ebbe a rendeletbe.
(19) A legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (EBA) alapján továbbra
is vámmentes bejutást kell biztosítani az Unió piacára az ENSZ által legkevésbé fejlett
országként elismert és besorolt országokból származó termékek számára, a
fegyverkereskedelem kivételével. Azon országok esetében, amelyeket az ENSZ már
nem sorol a legkevésbé fejlett országok közé, átmeneti időszakot kell megállapítani
azoknak a kedvezőtlen hatásoknak a mérséklése céljából, amelyek az ezen előírás
alapján nyújtott vámkedvezmények megszüntetéséből származnak. A különleges
előírás alapján a legkevésbé fejlett országoknak biztosított vámkedvezményeket
továbbra is biztosítani kell azon legkevésbé fejlett országoknak, amelyekre valamilyen
másik, az Unióval kialakított preferenciális piacra jutási rendszer vonatkozik.
HU 21 HU
(20) A standard GSP előírás tekintetében fenn kell tartani a különbségtételt az „érzékeny”
és a „nem érzékeny” termékek vámkedvezményei között azon ágazatok helyzetének
figyelembevétele érdekében, amelyek az Unióban azonos termékeket gyártanak.
(21) A nem érzékeny termékekre vonatkozó Közös Vámtarifa szerinti vámtételeket
továbbra is fel kell függeszteni, míg az érzékeny termékekre vonatkozó vámtételeket
csökkenteni kell az igénybevétel kielégítő arányának biztosítása érdekében,
figyelembe véve ugyanakkor a megfelelő uniós gazdasági ágazatok helyzetét.
(22) Az ilyen vámtarifa-csökkentést úgy kell elvégezni, hogy az a kereskedőket a rendszer
kínálta lehetőségek kihasználására ösztönözze. Ezért az értékvámokat a legnagyobb
kedvezmény elve szerinti vámtételhez képest egységesen 3,5 százalékponttal kell
csökkenteni, míg ugyanezeket a vámokat a textil és a textiltermékek esetében 20 %-
kal kell csökkenteni. A specifikus vámokat 30 %-kal kell csökkenteni. Amennyiben
minimális vám is meghatározásra került, ez a minimális vám nem alkalmazandó.
(23) Amennyiben az egyedi behozatali nyilatkozathoz kapcsolódó preferenciális elbánás
1 % vagy ennél kisebb értékvámot, illetve 2 EUR vagy ennél alacsonyabb specifikus
vámot eredményez, a vámokat teljes mértékben fel kell függeszteni, mivel az ilyen
vámok beszedésének költsége meghaladhatja a belőlük származó bevételt.
(24) A termékátsorolást a Közös Vámtarifa áruosztályaira és árucsoportjaira vonatkozó
kritériumok alapján kell elvégezni. Az áruosztályra vagy árualosztályra vonatkozó
termékátsorolást annak érdekében kell elvégezni, hogy a heterogén termékek
átsorolására kevesebbszer kerüljön sor. Egy adott kedvezményezett ország esetében az
áruosztály vagy az (árucsoportokból álló) árualosztály átsorolását akkor kell elvégezni,
ha az áruosztály három egymást követő évben megfelel az átsorolási kritériumoknak,
hogy ily módon az importstatisztikák nagymértékű és váratlan eltérései hatásának
kiküszöbölésével növekedjen az átsorolás kiszámíthatósága és méltányossága. A
termékek átsorolása nem alkalmazandó a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra
vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) kedvezményezett országaira és a
legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (EBA) kedvezményezett
országaira, mivel ezen országok gazdasági profilja nagyon hasonló, ami az alacsony,
nem diverzifikált exportbázis miatt kiszolgáltatottá teszi őket. Az e rendeletben előírt
vámkedvezmények – az Uniós Vámkódexben és a különösen az Uniós Vámkódex
szerinti felhatalmazás alapján elfogadott jogi aktusokban, különösen az (EU)
2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben19 és az (EU) 2015/2447
bizottsági végrehajtási rendeletben20 meghatározott származási szabályokkal
összhangban –a kedvezményezett országokból származó termékekre vonatkoznak. A
különböző regionális csoportok országai közötti regionális kumulációt és a
kiterjesztett kumulációt engedélyezni kell, feltéve, hogy a kérelmező kedvezményezett
ország elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a kumuláció megfelel
az ország fejlesztési, finanszírozási és kereskedelmi igényeinek, ami többek között
gazdasági növekedéshez, a szegénység felszámolásához, az export diverzifikálásához
és iparosodáshoz vezet, és feltéve, hogy ez nem gyakorol negatív hatást más országok,
különösen az EBA kedvezményezett országai helyzetére. Annak értékelésekor, hogy a
19 A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó
részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.). 20 A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex
létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).
HU 22 HU
kumuláció megadása megfelel-e a kérelmező ország fejlesztési, finanszírozási és
kereskedelmi igényeinek, a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kedvezményezett
országnak a szállító országtól való függőségét és a szóban forgó termékekkel
kapcsolatos jövőbeli kilátásokat.
(25) A rendszer előírásai ideiglenes visszavonásának okai közé kell sorolni az alapvető
emberi jogokra (köztük a nemzetközi humanitárius jognak az említett
egyezményekben rögzített bizonyos elveire), a munkavállalók jogaira, a klíma- és
környezetvédelemre, valamint a jó kormányzásra vonatkozó nemzetközi
egyezményekben megállapított elvek súlyos és rendszeres megsértését is, hogy ezáltal
is előmozdítsák az egyezmények célkitűzéseinek megvalósulását. A fenntartható
fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti
vámkedvezményeket ideiglenesen vissza kell vonni, ha a kedvezményezett ország nem
tartja tiszteletben az említett egyezmények megerősítésére és tényleges végrehajtására
vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásait, vagy nem teljesíti az egyes
egyezmények által előírt jelentéstételi követelményeket, vagy ha a kedvezményezett
ország nem működik együtt az Unió e rendeletben meghatározott ellenőrzési eljárásai
során. Az ideiglenes visszavonást addig kell érvényben tartani, amíg az azt indokoló
okok meg nem szűnnek. Rendkívüli jogsértések esetére a Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy az intézkedések rövidebb időn belüli elfogadásával gyorsan
reagáljon. A gyermekmunkára vonatkozó zéró tolerancia uniós elve értelmében az
ideiglenes visszavonás indokai közé kell tartozniuk a VI. melléklet vonatkozó
egyezményei által meghatározott nemzetközi szinten tiltott gyermekmunkával,
valamint a kényszermunkával – beleértve a rabszolgaságot és a börtönmunkát is –
elkészített áruk kivitelét.
(26) A rendezett nemzetközi migráció jelentős előnyökkel járhat a migránsok származási és
célországai számára, és hozzájárulhat a fenntartható fejlődési igényeik kielégítéséhez.
A kereskedelem-, a fejlesztési és a migrációs politikák közötti koherencia növelése
kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a migráció előnyei kölcsönösen
érvényesüljenek mind a származási, mind a célországok számára. E tekintetben
alapvető fontosságú, hogy a származási és a célország egyaránt foglalkozzon a közös
kihívásokkal, például a saját állampolgárok visszafogadása és a származási országban
való tartós visszailleszkedésük terén folytatott együttműködés fokozásával, különösen
annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a származási országok aktív népességének a
fejlődésre nézve hosszú távú következményekkel járó folyamatos elvándorlása,
valamint azért, hogy a migránsokkal méltósággal bánjanak.
(27) A visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés közös kihívást jelentenek az
Unió és partnerországai számára. A nemzetközi szokásjog és a többoldalú nemzetközi
egyezmények, például a Chicagóban 1944. december 7-én aláírt, a nemzetközi polgári
repülésről szóló egyezmény értelmében minden állam köteles visszafogadni a saját
állampolgárait. A tartós visszailleszkedés és a kapacitásépítés javítása jelentősen
erősítené a partnerországok helyi fejlődését.
(28) A 978/2012/EU rendelet és az annak előzményét képező jogforrások értelmében
visszavonták azon termékek behozatali vámkedvezményeit, amely termékek
Belaruszból (teljes visszavonás) és Kambodzsából (részleges visszavonás)
származnak, mivel ezekben az országokban súlyosan és rendszeres megsértették az
emberi jogokra és a munkavállalók jogaira vonatkozó egyes egyezmények elveit. A
kedvezmények visszavonását indokoló okok továbbra is fennállnak, ezért a Belaruszra
és Kambodzsára vonatkozó ideiglenes visszavonást e rendelet keretében fenn kell
tartani.
HU 23 HU
(29) Annak érdekében, hogy egyfelől a célzottabbá tétel, a nagyobb fokú koherencia és
átláthatóság szükségessége, másfelől pedig a fenntartható fejlődés és a jó kormányzás
egyoldalú kereskedelmi kedvezményrendszeren keresztüli hatékonyabb előmozdítása
között egyensúly jöjjön létre, a Bizottságot az EUMSZ 290. cikke alapján fel kell
hatalmazni, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ezen rendelet mellékleteinek
módosításai tekintetében, a vonatkozó egyezményekben az emberi jogok és a
munkavállalók jogai, a klíma- és környezetvédelem, valamint a jó kormányzás
tekintetében meghatározott alapelvek súlyos és rendszeres megsértése esetén, továbbá
az ebben a rendeletben meghatározott egyéb releváns okok fennállásakor a
vámkedvezmények ideiglenes visszavonása tárgyában, továbbá a fenntartható
fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti
vámkedvezményekre irányuló kérelmekre, az ideiglenes visszavonás és a
védintézkedési eljárás lebonyolítására vonatkozó eljárási szabályokat illetően, annak
érdekében, hogy egységes és részletes technikai előírások kialakítására kerülhessen
sor. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő
konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra
a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi
megállapodásnak21 megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai
Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden
dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Amennyiben egy adott kedvezményezett ország esetében az előírás ideiglenes
visszavonásáról szóló határozat hatálybalépése előtt megszűnnek az ideiglenes
visszavonás alapját képező indokok, a Bizottságot – annak érdekében, hogy a
gazdasági szereplők számára stabil működési keretet biztosítson – fel kell hatalmazni
arra, hogy sürgősségi eljárás keretében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktust
fogadjon el a vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról szóló határozat hatályon
kívül helyezéséről. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy globális
egészségügyi vészhelyzettel vagy egyéb rendkívüli körülményekkel összefüggő
okokból felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ideiglenes visszavonást
előíró jogi aktus alkalmazása kezdőnapjának elhalasztására vagy alkalmazási körének
módosítására vonatkozóan.
(30) E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot
végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezt a végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni22.
(31) A tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni a kedvezményezett országok
tekintetében az egyes GSP-áruosztályokra vonatkozó vámkedvezmények
felfüggesztésére és az ideiglenes visszavonási eljárás kezdeményezésére vonatkozó
végrehajtási jogi aktusok meghozatala során, figyelemmel az említett jogi aktusok
jellegére és hatására.
(32) A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a védintézkedési eljárásokra, valamint a
vámkedvezmények felfüggesztésére vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása
során, amennyiben az import súlyos zavart okozhat az Unió piacain.
21 HL L 123., 2016.5.12., 1. o. 22 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási
hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános
elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
HU 24 HU
(33) A rendszer integritásának és szabályos működésének biztosítása érdekében a
Bizottságnak azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell
elfogadnia olyan, kellően indokolt, sürgős esetekben, amelyek a vámokkal kapcsolatos
eljárások és kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából eredő ideiglenes
visszavonásokat érintenek.
(34) A Bizottságnak – annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára stabil
működési keretet biztosítson – a hat hónapos maximális időtartam elteltét követően
azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan,
kellően indokolt, sürgős esetekben, amelyek a vámokkal kapcsolatos eljárások és
kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából eredő ideiglenes visszavonások
megszüntetését vagy meghosszabbítását érintik.
(35) A Bizottság azonnali hatállyal alkalmazandóvégrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia
olyan – a védintézkedési eljáráshoz kapcsolódó, kellően indokolt – esetekben is,
amikor az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetének olyan mértékű
romlása, amely nehezen lenne helyrehozható, azt sürgősen megköveteli.
(36) A Bizottságnak az illetékes intézményi szakbizottságokon keresztül rendszeresen
jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács részére a rendszer kihatásairól e
rendelet alapján. A Bizottságnak 2030. január 1-jéig jelentést kell tennie az Európai
Parlament és a Tanács számára e rendelet félidős alkalmazásáról, és értékelnie kell a
rendszer felülvizsgálatának szükségességét. A jelentés annak elemzéséhez szükséges,
hogy a rendszer milyen hatást gyakorol a kedvezményezettek fejlődési, kereskedelmi
és pénzügyi igényeire, valamint a kétoldalú kereskedelemre és az Unió
vámbevételeire, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra.
(37) A 978/2012/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
(1) Az általános vámkedvezményrendszert (a továbbiakban: rendszer vagy GSP),
amellyel az Unió preferenciális hozzáférést biztosít a piacához, e rendelettel
összhangban kell alkalmazni.
(2) A rendszer a következő vámkedvezmény-előírásokból áll:
a) standard előírás (a továbbiakban: standard GSP);
b) a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző
előírás (a továbbiakban: GSP+);
c) a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (fegyver
kivételével mindent – a továbbiakban: EBA).
2. cikk
E rendelet alkalmazásában:
1. „országok”: olyan országok és területek, amelyek vámhatósággal rendelkeznek;
HU 25 HU
2. „jogosult országok”: az I. mellékletben felsorolt fejlődő országok;
3. „standard GSP-kedvezményezett országok”: a standard előírás I. mellékletben
felsorolt kedvezményezett országai;
4. „GSP+-kedvezményezett országok”: a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra
vonatkozó különleges ösztönző előírás I. mellékletben felsorolt kedvezményezett
országai;
5. „EBA-kedvezményezett országok”: a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó
különleges ösztönző előírás I. mellékletben felsorolt kedvezményezett országai;
6. „a Közös Vámtarifa vámtételei”: a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének II.
részében meghatározott vámtételek23, a vámkontingensek részeként meghatározott
vámtételek kivételével;
7. „áruosztály”: a Közös Vámtarifa bármely áruosztálya, a 2658/87/EGK rendeletben
megállapítottaknak megfelelően;
8. „árucsoport”: a Közös Vámtarifa bármely árucsoportja, a 2658/87/EGK rendeletben
megállapítottaknak megfelelően;
9. „GSP-áruosztály”: a III. mellékletben szereplő, a Közös Vámtarifa áruosztályain és
árucsoportjain alapuló áruosztály;
10. „preferenciális piacra jutási rendszer”: preferenciális piacra jutás az Unió piacán,
ideiglenesen alkalmazott vagy hatályban lévő kereskedelmi megállapodás vagy az
Unió által biztosított autonóm kedvezmény alapján;
11. „tényleges végrehajtás”: a vonatkozó egyezmények szerinti kötelezettségvállalások
és kötelezettségek teljes körű teljesítése, ezáltal biztosítva a VI. mellékletben
felsorolt nemzetközi egyezményekben garantált valamennyi alapelvnek,
célkitűzésnek és jognak a kedvezményezett ország teljes területén való
érvényesülését;
12. „panasz”: az egyablakos ügyintézési ponton keresztül a Bizottsághoz benyújtott
panasz;
13. „különböző regionális csoportokba tartozó kedvezményezett országok közötti
regionális kumuláció”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 55.
cikkének (5) bekezdésében említett származási kumuláció;
14. „kiterjesztett kumuláció”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 56.
cikkének (1) bekezdésében említett származási kumuláció.
3. cikk
(1) A jogosult országok listája az I. melléklet A. és B. oszlopában szerepel.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az
I. mellékletben szereplő táblázat A. és B oszlopát az országok nemzetközi
jogállásában vagy besorolásában, gazdasági fejlődésében vagy kereskedelmi,
23 A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a
Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
HU 26 HU
finanszírozási és fejlesztési szükségleteiben bekövetkezett változások
figyelembevétele érdekében.
(3) A Bizottság értesíti a jogosult országot a rendszerbeli jogállásában bekövetkezett
minden érdemi változásról.
II. FEJEZET
Standard előírás
4. cikk
(1) A jogosult ország az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett standard előírás
szerinti vámkedvezmények kedvezményezettje, kivéve, ha:
a) az országot a Világbank a kedvezményezett országok listája frissítésének
időpontját közvetlenül megelőző három egymást követő évben magas
jövedelmű országnak, vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába
tartozó országnak minősítette; vagy
b) az ország az Unióval kialakított preferenciális piacra jutási rendszer
kedvezményezettje, amely lényegében a teljes kereskedelem esetében legalább
a rendszerével azonos vámkedvezményeket biztosít.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja nem vonatkozik az Egyesült Nemzetek Szervezete
által legkevésbé fejlett országnak minősített országokra.
5. cikk
(1) A 4. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelő standard GSP-
kedvezményezett országok listája az I. melléklet C. oszlopában található.
(2) Az e rendelet hatálybalépését követő minden év január 1-jéig a Bizottság
felülvizsgálja az I. mellékletet. Annak érdekében, hogy a standard GSP-
kedvezményezett ország és a gazdasági szereplők számára megfelelő idő álljon
rendelkezésre az országnak a rendszer szerinti jogállásában bekövetkezett
változáshoz való szabályos alkalmazkodásra:
a) az e cikk (3) bekezdésével összhangban a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja
alapján meghozott, a kedvezményezett országnak a standard GSP-
kedvezményezett országok listájáról való eltávolításáról szóló határozatot
annak hatálybalépésétől számított egy év elteltét jövető január 1-jétől kell
alkalmazni;
b) az e cikk (3) bekezdésével összhangban a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja
alapján meghozott, a kedvezményezett országnak a standard GSP-
kedvezményezett országok listájáról való eltávolításról szóló határozatot a
preferenciális piacra jutási rendszer alkalmazásának kezdőnapjától számított
két év elteltét követő január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) E cikk (1) és (2) bekezdése tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 4.
cikkben meghatározott kritériumok alapján – a 36. cikknek megfelelően –
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet C. oszlopának
módosítása céljából.
HU 27 HU
(4) A Bizottság értesíti az érintett standard GSP-kedvezményezett országot a
rendszerbeli jogállásában bekövetkezett minden változásról.
6. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, standard előírás hatálya alá
tartozó termékeket a III. melléklet sorolja fel.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítása
céljából, annak érdekében, hogy abba beépítse a Kombinált Nómenklatúra
módosításai folytán szükségessé vált változásokat.
7. cikk
(1) A III. mellékletben nem érzékeny termékekként felsorolt termékek esetében a Közös
Vámtarifa vámtételeinek alkalmazását teljes mértékben fel kell függeszteni, a
mezőgazdasági alkotóelemek kivételével.
(2) A III. mellékletben érzékeny termékekként felsorolt termékek esetében a Közös
Vámtarifa értékvámjait 3,5 százalékponttal csökkenteni kell. A III. melléklet S-11a.
és S-11b. GSP-áruosztályába tartozó termékek esetében az említett csökkentés
mértéke 20 %.
(3) Amennyiben a 978/2012/EU rendeletnek a Közös Vámtarifa e rendelet
hatálybalépésekor alkalmazandó értékvámjairól rendelkező 7. cikkének (3)
bekezdésével összhangban kiszámított kedvezményes vámtételek az e cikk (2)
bekezdésében említett termékek esetében több mint 3,5 százalékpontos
vámtételcsökkenést eredményeznek, úgy ezeket a kedvezményes vámtételeket kell
alkalmazni.
(4) A Közös Vámtarifa specifikus vámjait – a III. mellékletben érzékeny termékekként
felsorolt termékekre meghatározott minimális vagy maximális vámtételek kivételével
– 30 %-kal csökkenteni kell.
(5) Amennyiben a III. mellékletben érzékeny termékekként felsorolt termékekre
vonatkozóan a Közös Vámtarifa értékvámokat és specifikus vámokat is tartalmaz, a
specifikus vámokat nem kell csökkenteni.
(6) Amennyiben a (2) és a (4) bekezdésnek megfelelően csökkentett vámtételek
maximális vámtételt is meghatároznak, ez a maximális vámtétel nem csökkenthető.
Amennyiben e vámtételek minimális vámtételt is meghatároznak, ez a minimális
vámtétel nem alkalmazandó.
8. cikk
(1) A 7. cikkben említett vámkedvezményeket fel kell függeszteni olyan, egy adott
standard GSP-kedvezményezett országból származó, valamely GSP-áruosztályba
tartozó termékek tekintetében, amelyek esetében az ebből a standard GSP-
kedvezményezett országból az Unióba irányuló behozatal három egymást követő
évben vett átlagértéke meghaladja a IV. mellékletben felsorolt határértékeket. Az
egyes határértékeket az azonos termékeknek valamennyi GSP-kedvezményezett
országból az Unióba irányuló importja százalékaként kell kiszámítani.
HU 28 HU
(2) Az e rendeletben meghatározott vámkedvezmények alkalmazását megelőzően a
Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében
említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kialakítja azon GSP-
áruosztályok listáját, amelyek tekintetében a 7. cikkben említett vámkedvezményeket
egy adott standard GSP-kedvezményezett ország vonatkozásában felfüggesztik. Az
említett végrehajtási jogi aktust 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A Bizottság háromévente felülvizsgálja az e cikk (2) bekezdésében említett listát, és
a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően
végrehajtási jogi aktust fogad el a 7. cikkben említett vámkedvezmények
felfüggesztése vagy újrabevezetése érdekében. A végrehajtási jogi aktust a
hatálybalépését követő év január 1-jétől kell alkalmazni.
(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett listát a felülvizsgálat évében az adott évről
szeptember 1-jén, valamint a felülvizsgálatot megelőző két évről rendelkezésre álló
adatok alapján kell létrehozni. A listának figyelembe kell vennie a létrehozása
időpontjában az I. melléklet hatályos változatában felsorolt GSP-kedvezményezett
országokból származó importot. Ugyanakkor nem lehet figyelembe venni az import
értékét olyan GSP-kedvezményezett országokból, amelyek a felfüggesztés
alkalmazásának kezdőnapján már nem kedvezményezettjei a 4. cikk (1)
bekezdésének b) pontja szerinti vámkedvezményeknek.
(5) A Bizottság értesíti az érintett országot a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően
meghozott végrehajtási jogi aktusról.
(6) Az I. mellékletnek a 4. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban történő
módosítása esetén a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek
megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet
módosítása céljából, hogy az abban felsorolt módozatokat kiigazítsa annak
érdekében, hogy a GSP-áruosztályok súlya arányosan ne változzon az e cikk (1)
bekezdése szerint felfüggesztett vámkedvezmények tekintetében.
III. FEJEZET
A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás
9. cikk
Egy adott GSP-kedvezményezett országra akkor vonatkozhatnak az 1. cikk (2) bekezdésének
b) pontjában említett fenntartható fejlődésre és jó kormányzásra vonatkozó különleges
ösztönző előírás szerinti vámkedvezmények, ha teljesülnek a következő feltételek:
a) a diverzifikáció hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősül az V.
mellékletben meghatározottak szerint;
b) a VI. mellékletben felsorolt összes egyezményt (a továbbiakban: a vonatkozó
egyezmények) megerősítette, és a Bizottság nem állapította meg a rendelkezésre álló
információk – különösen az egyezmények szerinti ellenőrző szervek által tett
legújabb rendelkezésre álló megállapítások – alapján, hogy súlyos
kötelezettségszegés történt az említett egyezmények tényleges végrehajtása terén;
c) az adott ország a vonatkozó egyezmények egyike tekintetében sem fogalmazott meg
olyan fenntartást, amelyet valamely egyezmény tilt, vagy amely e cikk tekintetében
összeegyeztethetetlennek minősül az adott egyezmény tárgyával és céljával.
HU 29 HU
E cikk alkalmazásában a fenntartások csak a következő esetek valamelyikében
minősülnek összeegyeztethetetlennek egy adott egyezmény céljával:
i. az egyezmény keretében egy kifejezetten erre a célra létrehozott eljárás
azt akként határozta meg;
ii. ilyen eljárás hiányában, amennyiben a Szerződésekben megállapított
hatásköreik tekintetében az egyezményben részes tagállamok minősített
többsége és/vagy az Unió – ha az adott egyezmény részes fele – kifogást
emelt a fenntartással szemben azzal az indokkal, hogy az
összeegyeztethetetlen az egyezmény céljával, és az 1969. május 23-án
Bécsben aláírt szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény
rendelkezéseinek megfelelően ellenzi az egyezménynek a saját maga és a
fenntartással élő állam közötti hatálybalépését;
d) kötelező erejű kötelezettséget vállal a vonatkozó egyezmények megerősítésének
fenntartására és azok hatékony végrehajtásának biztosítására, a vonatkozó
egyezmények hatékony végrehajtását célzó cselekvési terv kíséretében;
e) fenntartás nélkül elfogadja a vonatkozó egyezmények által előírt jelentéstételi
követelményeket, és kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz arra, hogy elfogadja a
végrehajtással kapcsolatos adatainak rendszeres figyelemmel kísérését és
felülvizsgálatát, a vonatkozó egyezmények rendelkezéseivel összhangban;
f) kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz arra, hogy részt vesz és együttműködik az
Unió 13. cikkben említett jelentéstételi és figyelemmel kísérési eljárásában.
10. cikk
(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző
előírást a következő feltételek teljesülése esetén kell alkalmazni:
a) a GSP-kedvezményezett ország ezirányú kérelmet nyújtott be;
b) a Bizottság a kérelem vizsgálata alapján úgy ítéli meg, hogy a kérelmező ország
teljesíti a 9. cikkben megállapított feltételeket.
(2) A kérelmező országnak írásban kell benyújtania a kérelmét a Bizottsághoz. A
kérelemben átfogó tájékoztatást kell nyújtani a vonatkozó egyezmények
megerősítéséről, és annak tartalmaznia kell a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett
kötelező erejű kötelezettségvállalásokat.
(3) A kérelem beérkezését követően a Bizottság tájékoztatja arról a Tanácsot és az
Európai Parlamentet.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kérelem vizsgálatát követően az I.
melléklet módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 36.
cikknek megfelelően, hogy a kérelmező országnak a GSP+-kedvezményezett
országok listájára való felvételével biztosítsa részére a fenntartható fejlődésre és a jó
kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírást.
(5) Amennyiben egy GSP+-kedvezményezett ország már nem felel meg a 9. cikk a)
vagy c) pontjában említett feltételeknek, vagy visszavonja bármelyik, a 9. cikk d), e)
és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalását, a Bizottság
felhatalmazást kap arra, hogy az I. melléklet módosítása céljából a 36. cikknek
megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy
az érintett országot kivonja a GSP+-előírás hatálya alól.
HU 30 HU
(6) A Bizottság az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak az
Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően értesíti a kérelmező
országot az e cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően hozott határozatról.
Amennyiben a határozat értelmében kérelmező országra alkalmazandóvá válik a
fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás,
az ország tájékoztatást kap a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus
alkalmazásának kezdőnapjáról.
(7) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelő felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a fenntartható
fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás odaítélésére
vonatkozó eljárási szabályok megállapítása céljából, különösen a határidőkre,
valamint a kérelmek benyújtására és feldolgozására vonatkozóan.
(8) Azok az országok, amelyek 2023. január 31-én a 978/2012/EU rendelet szerint
GSP+-kedvezményezett országok, 2025. december 31-ig kérelmezhetik az e rendelet
szerinti GSP+-előírás rájuk történő alkalmazását. A 978/2012/EU rendelet szerinti
GSP+-előírás a kérelmező országok tekintetében az említett határidő lejártáig és az
előírás alkalmazásának Bizottság általi értékelése során, valamint adott esetben azon
időszak alatt érvényben marad, amelyben az Európai Parlament és a Tanács
felülvizsgálja az I. mellékletet módosító, a 36. cikk (5) bekezdése szerinti eljárással
összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
11. cikk
(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző
előírás hatálya alá tartozó termékek felsorolását a III. és a VII. melléklet tartalmazza.
(2) A 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el és
módosítsa a VII. mellékletet a Kombinált Nómenklatúra e mellékletben felsorolt
termékeket érintő módosításainak figyelembevétele céljából.
12. cikk
(1) A Közös Vámtarifa értékvámjait a III. és a VII. mellékletben felsorolt minden olyan
termék vonatkozásában fel kell függeszteni, amely GSP+-kedvezményezett
országból származik.
(2) A Közös Vámtarifának az (1) bekezdésben említett termékekre vonatkozó specifikus
vámjait teljes mértékben fel kell függeszteni, kivéve azon termékek tekintetében,
amelyek esetében a Közös Vámtarifa szerinti vámtételek értékvámokat is
tartalmaznak. A 1704 10 90 KN-kóddal rendelkező termékek esetében a specifikus
vám a vámérték 16 %-ára korlátozódik.
13. cikk
(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző
előírás keretében biztosított vámkedvezmények odaítélésének időpontjától a
Bizottság minden egyes GSP+-kedvezményezett ország tekintetében folyamatosan
felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a vonatkozó egyezmények megerősítésének és
tényleges végrehajtásának állását, valamint a GSP+-kedvezményezett ország
együttműködését a megfelelő ellenőrző szervekkel. Ennek során a Bizottság
HU 31 HU
megvizsgál minden lényeges információt, különösen az illetékes ellenőrző szervek
következtetéseit és ajánlásait.
(2) A GSP+-kedvezményezett ország együttműködik a Bizottsággal, és rendelkezésre
bocsát minden olyan információt, amely a 9. cikk d), e) és f) pontja szerinti kötelező
erejű kötelezettségvállalásainak, valamint a 9. cikk b) és c) pontja szerinti
helyzetének értékeléséhez szükséges.
14. cikk
(1) A Bizottság 2027. január 1-jéig, majd azt követően háromévente jelentést terjeszt az
Európai Parlament és a Tanács elé a vonatkozó egyezmények megerősítésének
állásáról, a GSP+-kedvezményezett országok által az egyezmények szerinti
jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelésről, és az egyezmények tényleges
végrehajtásának állásáról.
(2) A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a vonatkozó egyezményekben említett megfelelő ellenőrző szervek által az
egyes GSP+-kedvezményezett országok tekintetében tett megállapítások és
ajánlások; valamint
b) a Bizottság, és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat megállapításai azzal
kapcsolatban, hogy az egyes GSP+-kedvezményezett országok tiszteletben
tartják-e a jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelésre, a vonatkozó
egyezményekkel összhangban a megfelelő ellenőrző szervekkel való
együttműködésre, valamint a vonatkozó egyezmények tényleges
végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelező erejű
kötelezettségvállalásaikat.
A jelentés minden, a Bizottság által megfelelőnek ítélt, bármely forrásból
származó információra kitérhet.
(3) A vonatkozó egyezmények tényleges végrehajtására vonatkozó következtetéseinek
levonása során a Bizottság – és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat – értékeli
a vonatkozó nyomonkövetési szervek következtetéseit és ajánlásait, valamint – egyéb
források sérelme nélkül – az Európai Parlament vagy a Tanács, illetve harmadik
felek, többek között a kormányok és nemzetközi szervezetek, a civil társadalom és a
szociális partnerek által benyújtott információkat.
15. cikk
(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző
előírást ideiglenesen vissza kell vonni a valamely GSP+-kedvezményezett országból
származó valamennyi termék vagy egyes termékek tekintetében, amennyiben a
kedvezményezett ország nem tartja tiszteletben a 9. cikk d), e) és f) pontjában
említett kötelező erejű kötelezettségvállalásait, vagy amennyiben a GSP+-
kedvezményezett ország olyan, a 9. cikk c) pontja szerinti fenntartást fogalmazott
meg, amelyet a vonatkozó egyezmények valamelyike tilt, vagy amely nem
egyeztethető össze az egyezmény tárgyával és céljával.
(2) A 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalásaiból
eredő kötelezettségek teljesítésének és a 9. cikk c) pontjában említett helyzetének a
bizonyítása a GSP+-kedvezményezett országot terheli.
HU 32 HU
(3) Amennyiben a Bizottság akár a 14. cikkben említett jelentés megállapításai, akár a
rendelkezésre álló bizonyítékok – köztük panasz formájában benyújtott bizonyíték –
alapján alapos indokkal feltételezi, hogy egy adott GSP+-kedvezményezett ország
nem tartja tiszteletben a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű
kötelezettségvállalásait vagy olyan fenntartást tett, amelyet a 9. cikk c) pontja szerinti
vonatkozó egyezmények valamelyike tilt vagy amely nem egyeztethető össze az
egyezmény tárgyával és céljával, a Bizottság a 39. cikk (2) bekezdésében említett
tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a
fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás
keretében juttatott vámkedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárás
megindításáról. A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(4) A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyről
értesíti az érintett GSP+-kedvezményezett országot. Az értesítés:
a) megnevezi a (3) bekezdésben említett megalapozott kétség indokait, amelyek
megkérdőjelezhetik a GSP+-kedvezményezett ország azon jogát, hogy
továbbra is részesüljön a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra
vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményekben;
b) meghatározza azt az értesítés közzétételétől számított legfeljebb három
hónapos időtartamot, amely alatt a GSP+-kedvezményezett ország
előterjesztheti észrevételeit.
(5) A Bizottság a (4) bekezdés b) pontjában említett időszak alatt minden lehetőséget
megad az érintett GSP+-kedvezményezett országnak az együttműködésre.
(6) A Bizottság összegyűjt minden általa szükségesnek tartott információt, többek között
a megfelelő ellenőrző szervektől származó következtetéseket és ajánlásokat.
Következtetései levonása során a Bizottság értékel minden releváns információt.
(7) Az értesítésben megjelölt időtartam lejártát követő három hónapon belül a Bizottság
határoz:
a) az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megszüntetéséről;
b) a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző
előírás szerinti vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról.
(8) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy megállapításai nem indokolják az
ideiglenes visszavonást, a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági
eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el az ideiglenes visszavonásra
irányuló eljárás befejezéséről. A végrehajtási jogi aktusnak többek között a kézhez
kapott bizonyítékokon kell alapulnia.
(9) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a megállapításai az e cikk (1)
bekezdésében említett okok alapján indokolják az ideiglenes visszavonást,
felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet az 1. cikk (2) bekezdésének
b) pontjában említett, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó
különleges ösztönző előírás alapján nyújtott vámkedvezmények ideiglenes
visszavonása céljából. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a
Bizottság adott esetben figyelembe veheti a vámkedvezmények ideiglenes
visszavonásának társadalmi-gazdasági hatását a kedvezményezett országban.
(10) Ha a Bizottság az ideiglenes visszavonásról határoz, a felhatalmazáson alapuló jogi
aktus az elfogadását követő hat hónap elteltével válik alkalmazandóvá.
HU 33 HU
(11) Ha az ideiglenes visszavonás indokai az e cikk (9) bekezdésében említett,
felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válása előtt már nem állnak fenn,
a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikkben említett sürgősségi eljárásnak
megfelelően hatályon kívül helyezze az elfogadott jogi aktust a vámkedvezmények
ideiglenes visszavonása érdekében.
(12) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a fenntartható
fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásból való
részesülés ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárási szabályok megállapítása
céljából, különösen a határidőkre, a felek jogaira, a titoktartásra és a felülvizsgálat
feltételeire vonatkozóan.
16. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a
vámkedvezményeknek a 15. cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes visszavonását
megalapozó indokok már nem állnak fenn, és visszaállítsa a fenntartható fejlődésre és a jó
kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményeket.
Amennyiben az 15. cikk (1) bekezdésében említett azon okok némelyike, amelyek miatt az
ideiglenes visszavonásról határoztak, továbbra is fennáll, míg mások már nem állnak fenn,
vagy ha az ideiglenes visszavonást indokoló okokon túl további okok merülnek fel, a 15. cikk
(9) bekezdésének megfelelően elfogadott intézkedéseket megfelelően ki kell igazítani.
IV. FEJEZET
A legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás
17. cikk
(1) A jogosult ország akkor részesül az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, a
legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás szerinti
vámkedvezményekből, ha az érintett országot az Egyesült Nemzetek Szervezete
legkevésbé fejlett országnak minősítette.
(2) A Bizottság az EBA-kedvezményezett országok I. melléklet C. oszlopában található
listáját a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján folyamatosan felülvizsgálja.
Amennyiben egy EBA-kedvezményezett ország már nem felel meg az e cikk (1)
bekezdésében említett feltételeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az I.
melléklet módosítása céljából a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló
jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy – az attól a naptól számított három
éves átmeneti időszakot követően, amelytől kezdve az EBA-kedvezményezett ország
már nem felel meg az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek – törölje az
országot az EBA-előírás hatálya alól.
(3) Ameddig nem zárult le az az eljárás, amelynek keretében az Egyesült Nemzetek
Szervezete egy újonnan függetlenné vált országot legkevésbé fejlett országnak
minősít, a Bizottság a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
elfogadásával átmeneti intézkedésként módosítja az I. mellékletet annak érdekében,
hogy ezt az országot felvegye az EBA-kedvezményezett országok listájára.
HU 34 HU
Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezete egy újonnan függetlenné vált
országot nem minősít legkevésbé fejlett országnak az ilyen országok kategóriájának
első soron következő felülvizsgálata során, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a
36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával
módosítsa az I. mellékletet az adott országnak a mellékletből való törlése érdekében
anélkül, hogy biztosítaná részére az e cikk (2) bekezdésében említett átmeneti
időszakot.
(4) A Bizottság értesíti az érintett EBA-kedvezményezett országot a rendszerbeli
jogállásában bekövetkezett minden változásról.
18. cikk
A Közös Vámtarifa vámtételeinek alkalmazását teljesen fel kell függeszteni minden olyan, a
Kombinált Nómenklatúrában az 1–97. árucsoportba tartozó termék tekintetében – a 93.
árucsoportba tartozó termékek kivételével –, amely EBA-kedvezményezett országból
származik.
V. FEJEZET
Az ideiglenes visszavonásra vonatkozó, valamennyi előírás esetében közös rendelkezések
19. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások egy adott
kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy egyes termékek
tekintetében ideiglenesen visszavonhatók a következő okok bármelyike miatt:
a) a VI. mellékletben felsorolt egyezményekben megállapított alapelvek súlyos és
rendszeres megsértése;
b) nemzetközileg tiltott gyermekmunkával vagy kényszermunkával – beleértve a
rabszolgaságot és a börtönmunkát is – előállított áruk kivitele;
c) a vámellenőrzés súlyos hiányosságai kábítószerek (tiltott anyagok vagy
kábítószer-prekurzorok) kivitelekor vagy továbbításakor, vagy a
kedvezményezett ország saját állampolgárainak visszafogadási
kötelezettségével kapcsolatban, illetve a terrorizmus elleni vagy a
pénzmosásról szóló nemzetközi egyezményekben foglaltak be nem tartása;
d) a nyersanyagellátást befolyásoló és így az uniós ipart kedvezőtlenül érintő,
szisztematikusan alkalmazott, rendkívül tisztességtelen nemzetközi
kereskedelmi gyakorlat, amely ellen a kedvezményezett ország nem lépett fel.
A WTO-megállapodások alapján tiltott vagy megtámadható tisztességtelen
nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok tekintetében e cikk alkalmazásának a
WTO illetékes testületének ilyen értelmű előzetes döntésén kell alapulnia;
e) a halászati erőforrások védelmével és a velük való gazdálkodással kapcsolatos,
olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek által vagy nemzetközi
megállapodások keretében kitűzött célok súlyos és szisztematikus megsértése,
amelyeknek az Unió részes fele.
HU 35 HU
(2) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazandó a kedvezményezett ország azon
termékeire, amelyekre az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet24
vagy az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében
dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések vonatkoznak25.
(3) Amennyiben a Bizottság – panasz alapján vagy saját kezdeményezésére fellépve –
úgy találja, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett indokok alapján kellően
indokolt az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások szerinti
vámkedvezmények ideiglenes visszavonása, a 39. cikk (2) bekezdésében említett
tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a
vámkedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárás megindításáról. A
Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtási jogi aktus
elfogadásáról.
(4) A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az ideiglenes
visszavonásra irányuló eljárás megindításáról, és arról értesíti az érintett
kedvezményezett országot. Az értesítés:
a) tartalmazza az ideiglenes visszavonásról szóló végrehajtási jogi aktus (3)
bekezdésben említett kellő indokait;
b) utal arra, hogy a Bizottság az (5) bekezdésben említett figyelemmel kísérési és
értékelési időszak során figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet az érintett
kedvezményezett országban.
(5) A Bizottság az érintett kedvezményezett országnak minden lehetőséget megad az
értesítés közzétételének napjától számított hat hónapig tartó figyelemmel kísérési és
értékelési időszak alatt az együttműködésre.
(6) A Bizottság felkutat minden általa szükségesnek ítélt információt, többek között az
érintett ellenőrző szervek rendelkezésre álló értékeléseit, észrevételeit, határozatait,
ajánlásait és következtetéseit, valamint az egyéb forrásokból származó releváns
információkat, ideértve adott esetben a panasz útján benyújtott vagy harmadik felek
által szolgáltatott bizonyítékokat is. Következtetései levonása során a Bizottság
értékel minden releváns információt.
(7) Az (5) bekezdésben említett időtartam elteltét követő három hónapon belül a
Bizottság a megállapításairól és következtetéseiről jelentést terjeszt az érintett
kedvezményezett ország elé. Az érintett kedvezményezett országnak jogában áll a
jelentésről észrevételeket tenni. Az észrevételezésre rendelkezésre álló idő nem
haladhatja meg az egy hónapot.
(8) A (4) bekezdés b) pontjában említett időtartam leteltét követő hat hónapon belül a
Bizottság dönt:
a) az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megszüntetéséről;
b) az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások szerinti
vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról.
24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban
tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L
176., 2016.6.30., 21. o.). 25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban
tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L
176., 2016.6.30., 55. o.).
HU 36 HU
(9) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megállapításai nem indokolják az
ideiglenes visszavonást, a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági
eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el az ideiglenes visszavonásra
irányuló eljárás megszüntetéséről.
(10) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a megállapításai az e cikk (1)
bekezdésében említett okok alapján indokolják az ideiglenes visszavonást,
felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet az 1. cikk (2) bekezdésében
említett kedvezményes előírások ideiglenes visszavonása céljából. A
felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság adott esetben
figyelembe veheti a vámkedvezmények ideiglenes visszavonásának társadalmi-
gazdasági hatását a kedvezményezett országban.
(11) Az elfogadott jogi aktusnak a (9) és (10) bekezdésben említett mindkét esetben
többek között a begyűjtött és kézhez kapott bizonyítékokon kell alapulnia.
(12) Ha a Bizottság az ideiglenes visszavonásról határoz, a felhatalmazáson alapuló jogi
aktus az elfogadását követő hat hónap elteltével válik alkalmazandóvá.
(13) Ha az ideiglenes visszavonás indokai az e cikk (10) bekezdésében említett,
felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válását megelőzően már nem
állnak fenn, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikkben említett sürgősségi
eljárásnak megfelelően visszavonja a vámkedvezmények ideiglenes visszavonására
vonatkozó határozatot.
(14) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy kivételes körülmények – például
globális egészségügyi szükséghelyzet vagy vészhelyzet, természeti katasztrófa vagy
egyéb előre nem látható esemény – esetén helyénvaló felülvizsgálni az ideiglenes
visszavonás hatályát, illetve elhalasztani vagy felfüggeszteni az ideiglenes
visszavonás alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikkben
említett sürgősségi eljárásnak megfelelően módosítsa a felhatalmazáson alapuló jogi
aktust.
(15) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a valamennyi
előírásból való részesülés ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárási szabályok
megállapítása céljából, különösen a határidőkre, a felek jogaira, a titoktartásra,
valamint bármely elfogadott intézkedés felülvizsgálatára vonatkozóan.
(16) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre
az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő ideiglenes visszavonás
igazolására, és a jogsértések rendkívüli súlyossága a kedvezményezett ország sajátos
körülményeire tekintettel gyors reagálást tesz szükségessé, a (3)–(15) bekezdéssel
összhangban megindítja az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárást. A (4) bekezdés
b) pontjában említett időszak ilyen esetekben azonban 2 hónapra, a (8) bekezdésben
említett határidő pedig 5 hónapra csökken.
(17) Amennyiben a Bizottság az e cikk (16) bekezdése szerinti ideiglenes visszavonásról
határoz, az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 37. cikkel összhangban kell
elfogadni, és azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy
hónap elteltével kell alkalmazni.
HU 37 HU
20. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok elfogadásával módosítsa az I. vagy a II. mellékletet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy
a vámkedvezményeknek a 19. cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes visszavonását
megalapozó indokok már nem állnak fenn, és visszaállítsa az 1. cikk (2) bekezdésében
meghatározott kedvezményes előírások szerinti vámkedvezményeket.
Amennyiben az 19. cikk (1) bekezdésében említett azon okok némelyike, amelyek miatt az
ideiglenes visszavonásról határoztak, továbbra is fennáll, míg mások már nem állnak fenn,
vagy ha az ideiglenes visszavonást indokoló okokon túl további okok merülnek fel, a 19. cikk
(10) bekezdésének megfelelően elfogadott intézkedéseket megfelelően ki kell igazítani.
21. cikk
(1) Az e rendeletben meghatározott kedvezményes előírások ideiglenesen
visszavonhatók a valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék
vagy egyes termékek tekintetében csalás, szabálytalanság vagy a termékre vonatkozó
származási szabályok és a kapcsolódó eljárások szisztematikus megsértése vagy
betartásuk biztosításának elmulasztása, továbbá az 1. cikk (2) bekezdésében említett
kedvezményes előírások tekintetében a végrehajtáshoz és ellenőrzéshez szükséges
igazgatási együttműködés elmulasztása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazgatási együttműködés megköveteli többek között,
hogy a kedvezményezett ország:
a) közölje a Bizottsággal a származási szabályok végrehajtásához és azok
tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat, és azokat tartsa
naprakészen;
b) segítse az Uniót az áruk származásának a tagállamok vámhatóságai kérésére
történő ellenőrzésével és az eredmények időben történő közlésével a Bizottság
felé;
c) segítse az Uniót annak engedélyezésével, hogy a Bizottság – a tagállamok
illetékes hatóságaival összehangoltan és velük szorosan együttműködve – uniós
igazgatási és vizsgálati együttműködési feladatokat hajthasson végre az adott
országban az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások
biztosításához szükséges okmányok hitelességének vagy a vonatkozó
információk pontosságának ellenőrzése céljából;
d) megfelelő vizsgálatokat hajtson végre vagy rendeljen el a származási szabályok
megsértésének feltárása és megakadályozása érdekében;
e) teljesítse a származási szabályokat a regionális kumulációra tekintetében vagy
gondoskodjon az ezeknek való megfelelésről, amennyiben az ország ilyen
kedvezményeket élvez;
f) segítse az Uniót a származással kapcsolatos csalás gyanúja esetén az erre utaló
magatartás vizsgálatában – ilyen csalás gyanúja merülhet fel abban az esetben,
ha az e rendeletben meghatározott kedvezményes előírások keretében
bonyolított termékimport mértéke jelentősen meghaladja a kedvezményezett
ország szokásos exportszintjét.
(3) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az e cikk
(1) és (2) bekezdésében említett okok miatti ideiglenes visszavonás alátámasztására,
HU 38 HU
a 39. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárásnak megfelelően azonnali
hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el az 1. cikk (2) bekezdésében
említett kedvezményes előírás alapján nyújtott vámkedvezmények ideiglenes
visszavonásáról a valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék
vagy egyes termékek tekintetében.
(4) Ilyen jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság értesítést tesz közzé az
Európai Unió Hivatalos Lapjában arról, hogy megalapozott gyanú merült fel az (1)
és (2) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléssel kapcsolatban, amely
megkérdőjelezheti az adott kedvezményezett ország jogát arra, hogy továbbra is
részesüljön az e rendelet által biztosított kedvezményekben.
(5) A Bizottság értesíti az érintett kedvezményezett országot a (3) bekezdésnek
megfelelően elfogadott valamennyi jogi aktusról, még azok alkalmazandóvá válását
megelőzően.
(6) Az ideiglenes visszavonás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Legkésőbb
ezen időtartam leteltekor a Bizottság a 39. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak
megfelelően azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el az
ideiglenes visszavonás megszüntetéséről vagy az ideiglenes visszavonás
időtartamának meghosszabbításáról.
(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan lényeges információról, amely
indokolhatja a vámkedvezmények ideiglenes visszavonását, illetve annak
meghosszabbítását vagy megszüntetését.
VI. FEJEZET
Védintézkedésekről és felügyeletről szóló rendelkezések
I. szakasz
Általános védintézkedések
22. cikk
(1) Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások
valamelyike alapján egy kedvezményezett országból származó terméket olyan
mennyiségben vagy áron importálnak, amely súlyos nehézségeket okoz a hasonló
vagy azzal közvetlenül versenyző termékeket előállító uniós termelőknek, vagy ilyen
nehézségek bekövetkezésével fenyeget, úgy erre a termékre teljes mértékben vagy
részben ismételten alkalmazhatók a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételek.
(2) E fejezet alkalmazásában a „hasonló termék” olyan termék, amely a szóban forgó
termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék
hiányában olyan termék, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg
minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal
rendelkezik.
(3) E fejezet alkalmazásában az „érdekelt felek” az (1) bekezdésben említett importált
termék, illetve az ahhoz hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek
előállításában, forgalmazásában vagy értékesítésében érdekelt felek.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse e rendeletet a védintézkedések
elfogadása eljárási szabályainak kialakításával, különösen a határidők, a felek jogai,
HU 39 HU
a titoktartás, a nyilvánosságra hozatal, a kivizsgálás, az ellenőrzési célú látogatások
és az intézkedések felülvizsgálatának vonatkozásában.
23. cikk
Akkor tekinthető úgy, hogy a 22. cikk (1) bekezdése szerinti súlyos nehézségek állnak fenn,
ha az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzete romlik. Annak vizsgálata során, hogy
fennáll-e ilyen romlás, a Bizottság többek között a következő tényezőket veszi figyelembe az
uniós termelők tekintetében, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll:
a) piaci részesedés;
b) termelés;
c) készletek;
d) termelési kapacitás;
e) csőd;
f) nyereségesség;
g) kapacitáskihasználás;
h) foglalkoztatás;
i) import;
j) árak.
24. cikk
(1) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll
rendelkezésre a 22. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésére,
megvizsgálja, hogy a Közös Vámtarifa szerinti rendes vámtételeket részben vagy
egészben újra be kell-e vezetni.
(2) Vizsgálatot kell indítani valamely tagállam, bármely, az uniós termelők nevében
eljáró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülés kérésére
vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, ha a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy
a 23. cikkben említett tényezők alapján a vizsgálat megindításához elegendő prima
facie bizonyíték áll rendelkezésre. A vizsgálat megindítására irányuló kérelemnek
bizonyítékot kell tartalmaznia arra, hogy a védintézkedés alkalmazásának a 22. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feltételei teljesültek. A kérelmet a Bizottsághoz kell
benyújtani. A Bizottság a lehetőségekhez mérten megvizsgálja a kérelemben közölt
bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, elegendő prima facie
bizonyíték áll-e rendelkezésére a vizsgálat megindításához.
(3) Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre
ahhoz, hogy alátámassza az eljárás megindításának indokoltságát, a Bizottság
értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben vizsgálatot
kezdeményeznek, az értesítésnek minden szükséges adatot tartalmaznia kell az
eljárással és a határidőkkel kapcsolatban, beleértve az Európai Bizottság
Kereskedelmi Főigazgatóságának meghallgató tisztviselőjéhez való fordulás
lehetőségét is. Az eljárás megindítására a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét
követő egy hónapon belül kerül sor.
HU 40 HU
(4) A vizsgálatot, beleértve a 25., 26. és 27. cikkben foglalt eljárási lépéseket is, a
megindítását követő 12 hónapon belül le kell zárni.
25. cikk
A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 39. cikk (4)
bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a közös vámtarifában rögzített rendes
vámtételek legfeljebb 12 hónapos időtartamra történő újbóli alkalmazása érdekében olyan
sürgős esetben, amelyet az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzetének nehezen
helyrehozható romlása és a késedelmes hatálybalépésből eredő esetleges, szintén nehezen
helyrehozható kára kellően indokol.
26. cikk
Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények arra utalnak, hogy a 22. cikk (1)
bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el
a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételek újbóli alkalmazása céljából, a 39. cikk (3)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelőn. Az említett végrehajtási jogi
aktus az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül lép
hatályba.
27. cikk
Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények arra utalnak, hogy a 22. cikk (1)
bekezdésében megállapított feltételek nem teljesülnek, a Bizottság a vizsgálat befejezéséről
szóló végrehajtási jogi aktust fogad el a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági
eljárásnak megfelelően. A végrehajtási jogi aktust ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos
Lapjában. Amennyiben a 24. cikk (4) bekezdésében említett időszakon belül nem kerül
kihirdetésre végrehajtási jogi aktus, a vizsgálatot lezártnak kell tekinteni, és a 25. cikk alapján
elfogadott végrehajtási jogi aktusok automatikusan hatályukat vesztik. Az említett
végrehajtási jogi aktusok alapján beszedett minden, a Közös Vámtarifa alapján kiszabott
vámtételt vissza kell téríteni.
28. cikk
A Közös Vámtarifa vámtételeinek teljes vagy részleges újbóli alkalmazása addig marad
hatályban, ameddig az az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett
romlás ellensúlyozásához szükséges, vagy amíg az ilyen romlás veszélye fennáll. Az újbóli
alkalmazás időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha kellően indokolt
körülmények fennállása esetén azt meghosszabbítják.
II. szakasz
Védintézkedések a textil-, mezőgazdasági és halászati ágazatban
29. cikk
(1) E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül, a Bizottság minden év január 1-jén saját
kezdeményezésére és a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági
eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, hogy megszüntesse a 7. és a
12. cikkben hivatkozott, az S-11a. és S-11b. GSP-áruosztály termékei, illetve a 2207
10 00, 2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00, 38249956, 38249957,
38249992, 38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800, 38249993 és
HU 41 HU
38249996 KN-kód alá tartozó termékek tekintetében alkalmazott
vámkedvezményeket, amennyiben az ilyen termékek kedvezményezett országból
származnak, és a teljes értékük -:
a) a 2207 10 00, 2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00 és 38249956,
38249957, 38249992, 38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800,
38249993 és 38249996 Kombinált Nómenklatúra-kód alá tartozó termékek
esetében egy naptári év során meghaladja az I. melléklet A. és B. oszlopában
felsorolt összes országból és területről származó, ugyanazon termék uniós
behozatala értékének a IV. melléklet 1. pontjában említett részarányát;
b) az S-11a. és S-11b. GSP-áruosztály termékei esetében egy naptári év során
meghaladja az I. melléklet A. és B. oszlopában felsorolt összes országból és
területről származó, S-11a. és S-11b. GSP-áruosztályba tartozó termék uniós
behozatala értékének a IV. melléklet 3. pontjában említett részarányát.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az EBA-kedvezményezett országokra, sem
azokra az országokra, amelyek esetében az (1) bekezdésében említett érintett
termékek részesedése nem haladja meg a 6 %-ot az ugyanezen termékek teljes uniós
importján belül.
(3) A vámkedvezmények megszüntetése a Bizottság erről szóló jogi aktusának az
Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után két hónappal válik
alkalmazandóvá.
30. cikk
E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül, amennyiben az EUMSZ I. mellékletében felsorolt
termékek behozatala súlyos zavart okoz az uniós piacokon – különösen egy vagy több
legkülső régió tekintetében – vagy e piacok szabályozó mechanizmusaiban, vagy ilyen zavar
bekövetkezésével fenyeget, úgy a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy valamely
tagállam kérésére – az érintett mezőgazdasági vagy halászati piacok közös szervezésért
felelős bizottsággal folytatott konzultációt követően a 39. cikk (3) bekezdésében említett
vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a kedvezményes
előírások alkalmazásának felfüggesztése érdekében az adott termékek tekintetében.
31. cikk
A Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja az érintett kedvezményezett országot minden
olyan határozatáról, amelyet a 29. vagy a 30. cikknek megfelelően hozott, még annak
alkalmazandóvá válását megelőzően.
III. szakasz
Felügyelet a mezőgazdasági és halászati ágazatban
32. cikk
(1) E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott
Közös Vámtarifa 1–24. árucsoportjából való, a kedvezményezett országokból
származó termékek tekintetében különleges felügyeleti mechanizmus alkalmazható
az uniós piacok zavarainak megelőzése érdekében. A Bizottság saját
kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére – az érintett mezőgazdasági
vagy halászati piac közös szervezésért felelős bizottsággal folytatott konzultációt
követően – a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással
HU 42 HU
összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy alkalmazza-e a különleges
felügyeleti mechanizmust, illetve meghatározza azon termékek körét, amelyekre
vonatkozóan e felügyeleti mechanizmus alkalmazandó.
(2) Amennyiben a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott Közös Vámtarifa 1–24.
árucsoportjába tartozó, kedvezményezett országokból származó termékek
tekintetében sor kerül e fejezet I. szakaszának alkalmazására, úgy az e rendelet 24.
cikkének (4) bekezdésében említett időtartamot két hónapra kell csökkenteni a
következő esetekben:
a) az érintett kedvezményezett ország nem biztosítja a származási szabályoknak
való megfelelést, vagy elmulasztja a 21. cikkben előírt igazgatási
együttműködés teljesítését;
b) a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott Közös Vámtarifa 1–24.
árucsoportjából való termékeknek az e rendelet értelmében biztosított
kedvezményes előírások keretében végzett importja jelentősen meghaladja az
érintett kedvezményezett ország szokásos exportszintjét.
VII. FEJEZET
Közös rendelkezések
33. cikk
(1) A vámkedvezményekből való részesüléshez az szükséges, hogy a termék, amelyekre
a vámkedvezményt kérik, valamely kedvezményezett országból származzon.
(2) Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vámkedvezmény-előírások
alkalmazásában a preferenciális származási szabályok a 952/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet26 64. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban
megállapított szabályok.
(3) A (2) bekezdésben említett szabályok sérelme nélkül és valamely kedvezményezett
ország kérésére a Bizottság regionális kumulációt biztosít a különböző regionális
csoportok kedvezményezett országai között, vagy kiterjesztett kumulációt,
amennyiben és ameddig a következő feltételek teljesülnek:
a) a kedvezményezett ország kérelme elegendő bizonyítékot szolgáltat arra
vonatkozóan, hogy a szóban forgó kumuláció az adott ország sajátos
kereskedelmi, fejlesztési és finanszírozási szükségleteire tekintettel szükséges;
b) a kumuláció nem okoz indokolatlan kereskedelmi nehézségeket más jogosult
országok, különösen az EBA-előírás kedvezményezettjei számára a
kereskedelmi forgalom esetleges eltérítése miatt;
c) a kedvezményezett ország bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a
kumuláció biztosítása nélkül nem tud megfelelni a szóban forgó árukra
alkalmazandó származási szabályoknak.
(4) Annak értékelésekor, hogy a kérelem indokolt-e a kedvezményezett ország sajátos
kereskedelmi, fejlesztési és finanszírozási igényeire tekintettel, különösen az adott
26 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex
létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
HU 43 HU
ország által szolgáltatott információk alapján, a Bizottság figyelembe veszi a
kedvezményezett országnak a kérelem által érintett harmadik országokkal kialakult
integrált termeléstől való függésének mértékét, e függőségnek a kedvezményezett
országra gyakorolt hatását, az ilyen integrált termeléssel rendelkező ágazatok
jelentőségét a kedvezményezett ország gazdasága szempontjából, valamint a jövőbeli
fejlesztési kilátásokat a szóban forgó termékek tekintetében.
(5) Mielőtt a Bizottság határozatot hozna a kérelemről, lehetőséget ad a
kedvezményezett országnak álláspontja kifejtésére.
34. cikk
(1) Amennyiben az e rendelettel összhangban csökkentett, egyedi behozatali
nyilatkozathoz kapcsolódó értékvám 1 % vagy ennél kisebb, úgy ezt a vámtételt
teljes mértékben fel kell függeszteni.
(2) Amennyiben az e rendelettel összhangban csökkentett, egyedi behozatali
nyilatkozathoz kapcsolódó specifikus vám 2 EUR vagy ennél kevesebb, úgy ezt a
vámtételt teljes mértékben fel kell függeszteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésre figyelemmel, az e rendeletnek megfelelően kiszámított
végleges kedvezményes vámtételt lefelé kell kerekíteni az első tizedesjegyig.
35. cikk
(1) E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) külkereskedelmi statisztikai adatait
kell használni statisztikai forrásként.
(2) A tagállamok elküldik a Bizottságnak (Eurostat) az (EU) 2019/2152 európai
parlamenti és tanácsi rendelet27 szerinti vámkedvezmények alapján szabad
forgalomba bocsátásra irányuló vámeljárás alá vont termékekre vonatkozó
statisztikai adataikat. A tájékoztatás megkönnyítése és az átláthatóság növelése
érdekében a Bizottság gondoskodik arról is, hogy a GSP-áruosztályokra vonatkozó
megfelelő statisztikai adatok egy nyilvános adatbázisban rendszeresen rendelkezésre
álljanak.
(3) A tagállamok az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 55. és 56. cikkének
megfelelően a Bizottság kérésére elküldik a Bizottságnak az előző hónapok során a
vámkedvezmények alkalmazásával szabad forgalomba bocsátott termékek
mennyiségére és értékére vonatkozó részletes adatokat. Ezen adatok kiterjednek az e
cikk (4) bekezdésében említett termékekre is.
(4) A Bizottság, a tagállamokkal szoros együttműködésben, figyelemmel kíséri a 0603,
0803 90 10, 1006, 1604 14, 1604 19 31, 1604 19 39, 1604 20 70, 1701, 1704, 1806
10 30, 1806 10 90, 2002 90, 2103 20, 2106 90 59, 2106 90 98, 6403, 2207 10 00,
2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00, 3824 99 56, 38249957, 38249992,
38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800, 38249993 és 38249996 KN-
kóddal rendelkező termékek behozatalát, hogy megállapítsa, teljesültek-e a 22., 29.
és 30. cikkben említett feltételek.
27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai
vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon
kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o.).
HU 44 HU
36. cikk
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági hatáskör
gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.
(2) A Bizottság 3., 5., 6., 8., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. és 22. cikkben említett,
felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása
határozatlan időre szól 2024. január 1-jétől kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3., 5., 6., 8., 10., 11.,
15., 16., 17., 19., 20. vagy 22. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról
szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az ilyen
határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a
benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már
hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás
minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban
foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt
szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően
haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi
aktus elfogadásáról.
(6) A 3., 5., 6., 8., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. vagy 22. cikk értelmében elfogadott
felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon
belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha
az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács
arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament
vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
37. cikk
(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul
hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg nem emelnek ellenük kifogást a
(2) bekezdésnek megfelelően. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a
sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 36. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak
megfelelően kifogást emelhet valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.
Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló
határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban
forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
38. cikk
(1) Az e rendelet alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel.
(2) Az e rendelet alapján kapott bizalmas jellegű vagy bizalmas alapon adott
információk nem hozhatók nyilvánosságra az információk szolgáltatójának kifejezett
engedélye nélkül.
HU 45 HU
(3) Minden bizalmas kezelésre irányuló kérelmet meg kell indokolni. Amennyiben
azonban a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozatlannak tűnik, és az információ
szolgáltatója nem kívánja nyilvánosságra hozni azt, vagy engedélyezni annak
általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor az adott információ
figyelmen kívül hagyható.
(4) Az információk minden esetben bizalmasnak tekintendők, ha közzétételük az
információ szolgáltatójára vagy az információ forrására, illetve az Unió kétoldalú
nemzetközi kapcsolataira jelentős hátrányt gyakorolna.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános
információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet
szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe
kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit,
hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.
39. cikk
(1) A Bizottságot a 732/2008/EK rendelettel létrehozott, az Általános Preferenciális
Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) segíti. E bizottság a 182/2011/EU
rendelet értelmében vett bizottság.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell
alkalmazni.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell
alkalmazni.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell
alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.
40. cikk
A Bizottság 2027. január 1-jéig, majd azt követően háromévente valamennyi, az 1. cikk (2)
bekezdésében említett kedvezményes előírás tekintetében jelentést nyújt be az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszer legutóbbi hároméves időszakban kifejtett hatásairól.
A Bizottság 2030. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e
rendelet alkalmazásáról. A jelentéshez szükség szerint jogalkotási javaslat csatolható.
41. cikk
A 978/2012/EU rendelet 2024. január 1-jével hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozást az e rendeletre vonatkozó
hivatkozásként kell értelmezni, a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal
összhangban.
VIII. FEJEZET
Záró rendelkezések
HU 46 HU
42. cikk
(1) A 978/2012/EU rendelet alapján indított és be nem fejezett vizsgálatokat vagy
ideiglenes visszavonásra irányuló eljárásokat automatikusan újra meg kell indítani e
rendelet alapján, kivéve az említett rendelet alapján a fenntartható fejlődésre és a jó
kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás kedvezményezett országával
szemben indított vizsgálatot vagy eljárást, amennyiben a vizsgálat vagy eljárás
tárgyát kizárólag a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó
különleges ösztönző előírás alapján nyújtott előnyök képezik. Ugyanakkor ezt a
vizsgálatot vagy eljárást automatikusan újra meg kell indítani, amennyiben ugyanaz a
kedvezményezett ország 2025. január 1-jéig az e rendelet szerinti különleges
ösztönző előírás alkalmazását kéri.
(2) A 978/2012/EU rendelet alapján indított és be nem fejezett vizsgálat során szerzett
információkat figyelembe kell venni az újra megindított vizsgálat során.
43. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon
lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ezt a rendeletet 2033. december 31-ig kell alkalmazni. Ez a lejárati idő ugyanakkor nem
alkalmazandó a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírásra a IV. fejezet
rendelkezéseinek megfelelően, sem e rendeletnek az említett fejezettel összefüggésben
alkalmazott más rendelkezéseire.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
HU 47 HU
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI OLDALÁRA
KÖLTSÉGVETÉSI HATÁST GYAKORLÓ JAVASLATOKRA VONATKOZÓAN
1. A JAVASLAT CÍME:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az általános
vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről
2. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:
Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím): 120. jogcímcsoport
A költségvetésben az érintett évre előirányzott összeg: tárgytalan
(csak címzett bevételek esetében):
A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik: tárgytalan
3. PÉNZÜGYI HATÁS
A javaslatnak nincs pénzügyi hatása
X A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, viszont van pénzügyi hatása a
bevételre.
A javaslatnak pénzügyi hatása van a címzett bevételekre
A hatás a következő:
(millió EUR egy tizedesjegyig)
Bevételi sor Bevételre gyakorolt
hatás2829
12 hónapos időszak
2024.1.1. óta (adott esetben)
2024. év
120. jogcímcsoport Saját forrásokra
gyakorolt hatás
-2 977,6
Alcím/jogcímcsoport/
jogcím...
Az intézkedés utáni helyzet
Bevételi sor [n+1. év] [n+2. év] [n+3. év] [n+4. év] [n+5. év]
Alcím/jogcímcsoport/
jogcím...
28 Az éves összegeknek az 5. szakaszban meghatározott képleten vagy módszeren alapuló becsléseknek
kell lenniük. Az induló évben az éves összeget általában csökkentés nélkül vagy arányosan fizetik ki. 29 A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) esetében nettó összeget kell megadni, azaz a
20 %-os beszedési költségekkel csökkentett bruttó összeget.
HU 48 HU
Alcím/jogcímcsoport/
jogcím...
(Csak címzett bevételek esetében, azzal a feltétellel, hogy a költségvetési sor már ismert):
tárgytalan
Kiadási sor30 N. év N+1. év
Alcím/jogcímcsoport/jogcím...
Alcím/jogcímcsoport/jogcím...
Az intézkedés utáni helyzet
Kiadási sor [n+1. év] [n+2. év] [n+3. év] [n+4. év] [n+5. év]
Alcím/jogcímcsoport/
jogcím...
Alcím/jogcímcsoport/
jogcím...
1. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK
Tárgytalan
EGYÉB MEGJEGYZÉSEK
Az általános vámkedvezményrendszer (GSP) meghatározott feltételek mellett
vámkedvezményeket biztosít az EU-ba belépő bizonyos termékekre.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok (2019)31 alapján a javasolt GSP-rendelet értelmében a
szóban forgó kedvezmények 2 978 millió EUR bevételkiesést jelentenek az EU számára (1.
melléklet).
Az új rendelet nagymértékben fenntartaná a meglévő kedvezményeket, de szigorítaná az
egyes áruosztályok átsorolásának feltételeit. Következésképpen az új rendelet szerinti
bevételkiesés valamivel alacsonyabb pályán mozogna, mint a jelenlegi rendelet szerint32.
Emellett csökkenthetné a bevételkiesést az a lehetőség, hogy egy ország kikerülhet a rendszer
hatálya alól, amennyiben átkerül a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába vagy
szabadkereskedelmi megállapodást köt az EU-val.
A teljes bevételkiesés 3 970 millió EUR (bruttó összeg) lenne. A beszedési költségek
ellentételezésére a tagállamokban visszatartott 25 % levonásával az uniós költségvetés
30 Csak szükség esetén használandó. 31 A 2020. évi adatok rendelkezésre állnak, de a számítások nem ezeken alapulnak, mivel a 2020-as év
szokatlannak és nem reprezentatív évnek minősül. 32 Részletekért lásd a 2. mellékletet.
HU 49 HU
bevételkiesése 2 978 millió EUR lenne, amely a következőképpen oszlik meg a különböző
rendszerek között:
Millió EUR
Kedvezményes
behozatal
Bevételkiesés
25 %-os levonás a
tagállamok beszedési költségeire
EBA 25 171 2 764 2 073
GSP+ 8 406 776 582
GSP 13 005 430 323
Összesen 46 583 3 970 2 978
1. melléklet: Az uniós bevételekre gyakorolt hatás GSP-kedvezményezettek szerinti
bontásban
EBA-országok Teljes behozatal x
1000 EUR
Jogosult behozatal x 1000 EUR
Kedvezményes behozatal x 1000 EUR
MFN-átlag
Átlagos EBA
vámtarifa
EU bevételkiesés x
1000 EUR
Afganisztán 49 655 19 501 14 802 2,9 % - 434
Angola 3 520 990 37 270 31 004 7,7 % - 2 378
Banglades 15 927 629 15 874 498 15 366 176 11,7 % - 1 805 019
Benin 19 183 2 854 2 059 7,0 % - 145
Bhután 10 022 9 817 9 435 5,7 % - 542
Burkina Faso 242 090 20 944 20 000 6,1 % - 1 225
Burundi 31 505 262 142 5,3 % - 7
Kambodzsa 4 574 251 4 428 234 4 173 909 11,9 % - 497 288
Közép-afrikai Köztársaság 12 149 66 - - - -
Csád 135 515 1 950 - - - -
Comore-szigetek 23 416 9 408 8 691 6,6 % - 573
Kongói Köztársaság 822 182 8 453 1 794 11,1 % - 200
Dzsibuti 3 184 874 81 11,5 % - 9
Egyenlítői-Guinea 886 116 16 843 7 407 0,7 % - 52
Eritrea 1 962 1 737 1 681 11,9 % - 200
Etiópia 520 210 255 691 246 854 8,8 % - 21 684
Gambia 13 247 10 897 10 145 8,0 % - 808
HU 50 HU
Guinea 732 435 4 534 1 738 5,9 % - 103
Bissau-Guinea 64 299 515 411 8,4 % - 35
Haiti 33 890 10 672 8 747 11,0 % - 962
Kiribati 66 65 12 11,0 % - 1
Laosz 285 962 240 844 212 040 10,0 % - 21 274
Lesotho 299 445 4 710 597 9,1 % - 54
Libéria 327 056 3 113 2 001 4,5 % - 90
Madagaszkár 906 173 698 620 8 151 6,9 % - 566
Malawi 259 579 246 715 238 199 0,1 % - 199
Mali 30 942 5 873 3 700 5,1 % - 189
Mauritánia 675 106 336 957 332 825 8,8 % - 29 243
Mozambik 1 619 461 1 144 760 1 099 775 3,0 % - 33 386
Mianmar 2 731 998 2 593 015 2 470 859 11,0 % - 273 017
Nepál 67 719 59 535 55 329 7,9 % - 4 377
Niger 6 185 3 927 2 583 1,0 % - 26
Ruanda 52 002 10 968 10 046 5,9 % - 593
São Tomé és Príncipe 7 659 877 740 3,4 % - 25
Szenegál 471 995 337 004 330 186 10,0 % - 32 859
Sierra Leone 265 673 2 927 1 455 3,3 % - 48
Salamon-szigetek 61 559 61 419 61 272 22,2 % - 13 612
Szomália 23 119 301 - - -
Dél-Szudán 1 862 1 447 - - -
Szudán 272 348 7 975 6 998 1,6 % - 113
Tanzánia 419 033 232 563 225 134 4,0 % - 9 052
Kelet-Timor 4 187 1 256 0 12,3 % - 0
Togo 211 711 17 563 16 359 6,4 % - 1 045
Tuvalu 224 88 - - -
HU 51 HU
Uganda 416 610 131 769 129 242 7,6 % - 9 798
Vanuatu 742 77 22 4,0 % - 1
Jemen 95 481 9 726 8 723 13,2 % - 1 148
Zambia 352 622 54 298 49 852 2,8 % - 1 371
EBA összesen 37 490 449 26 923 416 25 171 176 11,0 % 2 763 751
GSP+-országok Teljes behozatal x
1000 EUR
Jogosult behozatal x 1000 EUR
Kedvezményes behozatal x 1000 EUR
MFN-átlag
Átlagos GSP+
vámtarifa
EU bevételkiesés x
1000 EUR
Örményország 334 119 200 580 196 657 4,6 % - 9 028
Bolívia 547 509 83 017 78 203 1,7 % - 1 319
Zöld-foki-szigetek 84 537 68 040 61 240 20,1 % - 12 288
Kirgiz Köztársaság 104 734 7 444 4 541 5,5 % - 249
Mongólia 74 705 17 351 14 060 11,0 % - 1 542
Pakisztán 5 917 043 5 268 942 5 116 967 10,1 % - 514 803
Fülöp-szigetek 7 075 078 2 437 012 1 766 682 7,6 % - 133 553
Srí Lanka 2 266 802 1 922 801 1 167 843 8,9 % - 103 391
GSP+ összesen 16 404 528 10 005 187 8 406 193 9,2 % 776 174
Standard GSP országok
Teljes behozatal x 1000 EUR
Jogosult behozatal x 1000 EUR
Kedvezményes behozatal x 1000 EUR
MFN-átlag
Átlagos GSP
vámtarifa
EU bevételkiesés x
1000 EUR
Kongó 737 147 2 623 236 7,4 % 4,1 % 8
Cook-szigetek 6 385 1 083 - -
India 38 052 127 8 626 452 7 929 033 9,6 % 6,5 % 247 014
Indonézia 13 531 056 6 140 299 4 835 094 8,2 % 4,6 % 174 707
Kenya 971 904 334 198 1 640 4,9 % 1,9 % 50
Mikronézia 39 24 4 11,5 % 7,0 % 0
Nauru 202 10 - -
Nigéria 17 072 490 161 796 129 049 7,3 % 2,8 % 5 726
Niue 269 35 - -
Szamoa 879 457 - -
HU 52 HU
Szíria 44 378 23 635 4 143 8,3 % 4,4 % 162
Tádzsikisztán 42 091 14 082 12 517 11,5 % 9,1 % 299
Tonga 237 177 127 9,7 % 3,2 % 8
Üzbegisztán 172 288 106 678 93 595 6,7 % 4,3 % 2 220
Standard GSP országok összesen 70 631 494 15 411 550 13 005 438 9,1 % 5,8 % 430 195
2. melléklet: A termékátsorolás csökkentett küszöbértékeinek hatásai33
GSP-országok
Átsorolt áruosztályok
Teljes behozatal x 1000 EUR
Jogosult behozatal x 1000 EUR
Kedvezményes
behozatal x 1000 EUR
MFN-átlag
Átlagos GSP
vámtarifa
EU bevételkiesés x
1000 EUR
Kongó S-05 71 854 3 850 3 849 0,7 % 0,7 % 27
India S-03 273 555 262 840 254 663 5,3 % 3,5 % 8 923
India S-07a 985 329 960 287 848 855 6,5 % 5,2 % 44 061
India S-07b 760 733 725 509 692 450 3,7 % 3,6 % 25 000
India S-08 a 136 918 112 623 108 055 4,8 % 3,4 % 3 719
India S-08b 1 082 753 1 082 730 1 015 073 3,9 % 3,3 % 33 782
India S-13 641 617 433 108 380 132 4,6 % 3,0 % 11 527
India S-16 5 105 031 3 480 980 2 633 846 2,9 % 2,9 % 75 580
India S-17 a 19 403 19 219 11 907 1,8 % 1,8 % 213
Indonézia S-05 431 569 343 323 1,2 % 1,2 % 4
Indonézia S-06b 1 270 998 1 095 728 1 003 957 4,9 % 4,9 % 49 309
Indonézia S-09 a 367 846 89 453 87 438 6,0 % 3,3 % 2 883
Indonézia S-09b 37 718 37 616 35 473 3,7 % 3,7 % 1 301
Nigéria S-05 16 185 680 167
Összesen 27 371 004 8 304 453 7 076 020 4,1 % 3,6 % 256 328
33 Az (EU) 2019/249 bizottsági végrehajtási rendeletben említetteken kívül.