HU HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.22.

COM(2021) 579 final

2021/0297 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2021) 330 final} - {SWD(2021) 266 final} - {SWD(2021) 267 final}

HU 1 HU

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

• A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió (EU) az általános vámkedvezményrendszer (GSP) keretében 1971 óta nyújt

kereskedelmi kedvezményeket fejlődő országoknak1. Ez az eljárás az EU külső

tevékenységére vonatkozó általános rendelkezésekkel2 összhangban a közös uniós

kereskedelempolitika része.

A GSP az egyik legfontosabb uniós kereskedelmi eszköz, amely az alapvető emberi és

munkajogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás előmozdítása révén segíti a fejlődő

országokat abban, hogy integrálódjanak a világgazdaságba, csökkentsék a szegénységet és

támogassák a fenntartható fejlődést. A GSP három előírásból áll:

Standard előírás (a továbbiakban: standard GSP): az alacsony jövedelmű és a közepes

jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országoknál az uniós tarifacsoportok kétharmada

esetében a vámok csökkentése vagy teljes eltörlése.

GSP+: a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző

előírás, amely a vámtarifákat a standard GSP-vel jórészt azonos tarifacsoportok esetében

0 %-ra csökkenti. Olyan kiszolgáltatott helyzetben lévő, alacsony jövedelmű és a közepes

jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok részesülnek támogatásban, amelyek az

emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a környezetvédelemmel és a jó kormányzással

kapcsolatosan 27 nemzetközi egyezményt végrehajtanak.

EBA (fegyver kivételével mindent): a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges

előírás, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít számukra az uniós piachoz a

fegyverek és lőszerek kivételével.

A jelenlegi rendszert 2023. december 31-ig kell alkalmazni. Amennyiben nem fogadnak el új

rendeletet, a standard GSP-előírások és a GSP+ előírások 2024. január 1-jén hatályukat

vesztik. A fejlődő országokból származó, a standard GSP és a GSP+ szerinti behozatalt ezért

magasabb vámok terhelnék. A legkevésbé fejlett országokból származó behozatal azonban

továbbra is az EBA-megállapodás hatálya alá tartozna, amelynek esetében az alkalmazás

hatálya nem szűnik meg. Az új GSP-rendeletre irányuló javaslat célja a rendszer további tíz

évre történő megújítása. A GSP az EU egyik jól bevált kereskedelempolitikai eszköze.

Felülvizsgálatának célja a GSP működésének finomhangolása, valamint hatékonyságának és

eredményességének javítása. Ezért a kiválasztott szakpolitikai alternatívák, amelyeket a külső

tanulmány és a hatásvizsgálat is meghatároz és tovább vizsgál, rendkívül részletesen

kidolgozottak. Konkrét és korlátozott javításokra, a GSP általános relevanciája

1 A „fejlődő országok” kifejezés a WTO terminológiáját követi, lásd például a WTO létrehozásáról szóló

Marrákesi Egyezmény bevezetőjét („Felismerve továbbá, hogy pozitív erőfeszítésekre van szükség

annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országok és különösen a legkevésbé fejlett országok

gazdasági fejlődésük igényeivel arányos részesedést szerezzenek a nemzetközi kereskedelem

növekedéséből”) és a GATT felhatalmazó záradékát (megkülönböztetett és kedvezőbb elbánásról,

viszonosságról és teljesebb részvételről szóló határozat). 2 Az Európai Unióról szóló szerződés – V. CÍM: AZ UNIÓ KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRE

VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS

BIZTONSÁGPOLITIKÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK – 1. fejezet: Az Unió

külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések – 21. cikk, https://eur-lex.europa.eu/legal-

content/HU/TXT/?from=EN&uri=CELEX%3A12008M021

HU 2 HU

folyamatosságának biztosítására, valamint fejlesztési és fenntarthatósági célkitűzéseinek

elérésére irányulnak.

A felülvizsgált GSP-rendelettel az EU azt az átfogó célt kívánja elérni, hogy megőrizzék e

rendelet alapvető jellemzőit, nevezetesen a szegénység felszámolását, valamint a fenntartható

fejlődés és a jó kormányzás támogatását, ugyanakkor ne veszélyeztessék az EU érdekeit.

Ugyanakkor az is cél, hogy a GSP általában véve hatékonyabban és eredményesebben tudjon

reagálni a jövőbeli kihívásokra:

a) a GSP+ rendszerhez való hozzáférés megkönnyítése az EBA-jogállásból átsorolt,

egyre növekvő számú legkevésbé fejlett ország számára;

b) a termékek átsorolási küszöbértékeinek kiigazítása annak érdekében, hogy a

kedvezményeket minél inkább a kevésbé versenyképes termékekre és országokra

összpontosítsák;

c) a változó – például az európai zöld megállapodást alátámasztó – prioritások

megjelenítés azáltal, hogy a negatív feltételességet kiterjesztik a környezetvédelmi és

a jó kormányzásról szóló egyezményekre is;

d) a nemzetközi egyezmények jegyzékének célzott és kezelhető módon történő

frissítése, a nyomonkövetési folyamat veszélyeztetése nélkül;

e) sürgős esetekben a kedvezmények visszavonására irányuló eljárás keretében

gyorsabb reagálás biztosítása;

f) a GSP+ kötelezettségvállalások fokozottabb nyomon követése és végrehajtása,

például az átláthatóság növelésével és az érdekelt felek fokozottabb részvételével,

többek között a meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokra vonatkozó, a

közelmúltban létrehozott egyablakos ügyintézési mechanizmus segítségével.

A kezdeményezés a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) program része.

• Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A GSP általános célkitűzései összhangban vannak a 2021. február 18-i A

kereskedelempolitika felülvizsgálata: Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika3

bizottsági közlemény elemzésével és perspektívájával. A kereskedelempolitikai felülvizsgálat

megerősíti a GSP felülvizsgálatának azon célkitűzését, hogy nemzetközi értékek és elvek

alapján, a szegénység csökkentése és a munkahelyteremtés érdekében növelje a fejlődő

országok kereskedelmi lehetőségeit. Megjegyzi továbbá, hogy az EU-nak érdekében áll az

éghajlati és környezeti kihívásokra való összpontosítással támogatni a kiszolgáltatott

helyzetben lévő fejlődő országok világgazdasági integrációját és a multilateralizmus

megvalósulását, valamint az egyetemes értékek tiszteletben tartásának biztosítását,

ugyanakkor készen áll arra, hogy határozottan fellépjen érdekei védelmében.

A kezdeményezés összhangban van a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő (CTEO) és

az egyablakos ügyintézési pont (SEP) létrehozásával; az ellátási lánccal kapcsolatos kellő

gondosságra vonatkozó jogi szabályozás folyamatos fejlesztésével, az EU újonnan létrehozott

globális emberi jogi szankciórendszerével, valamint a fejlesztési együttműködés folyamatos

programozásával.

3 COM(2021) 66 final, 2021. február 18., https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2021/EN/COM-

2021-66-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF

HU 3 HU

• Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A GSP folytatása az EU azon politikai kötelezettségvállalásának részét képezi, hogy

világszerte támogassa a fenntartható fejlődést, amint azt az ENSZ 2030-ig tartó időszakra

vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és a fenntartható fejlesztési céloknak a

végrehajtása is tükrözi, amely mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) valamennyi

tagja elkötelezte magát. A GSP célkitűzései összhangban vannak az EU fejlesztési szempontú

szakpolitikai koherenciájával is, amely a fejlesztési együttműködés pozitív hatásának

fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik kulcsfontosságú

pillére4. Emellett összhangban van a Szerződés azon rendelkezésével, miszerint a fenntartható

fejlődést és az emberi jogokat a külső tevékenységek, a behozatalra vonatkozó kereskedelmi

rendelkezések, az uniós zöld megállapodás kezdeményezései, valamint az emberi jogokra és a

demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv révén kell előmozdítani.

2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

• Jogalap

Az új GSP-rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207.

cikke, amely meghatározza az EU közös kereskedelempolitikáját.

• Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A közös kereskedelempolitikát az EUMSZ 3. cikke az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó

területek között sorolja fel.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a

szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a kizárólagos uniós hatáskör alá tartozó területekre.

• Arányosság

Az arányosság elve teljesül, mivel a javaslat csak korlátozott hatékonysági és eredményességi

kiigazításokat tartalmaz. A javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amely az arányosságot a 3.

fejezetben (Miért van szükség uniós fellépésre?), a 6. fejezetben (Milyen hatással járnak a

szakpolitikai alternatívák?) és a 7. fejezetben (Az alternatívák összehasonlítása) tárgyalja. A

kezdeményezés gyakorlati vonatkozásait a jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálat 3.

melléklete tárgyalja (Ki érintett és hogyan?). A javaslatban szereplő szakpolitikai döntéseket a

kísérő hatásvizsgálat 8. fejezete (8. fejezet – Előnyben részesített alternatívák) ismerteti, és a

következőképpen foglalható össze:

– a három előírásból álló jelenlegi struktúra fenntartása,

– a GSP+ sérülékeny helyzetre (gazdasági jogosultságra) vonatkozó kritériumainak

módosítása annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett országokból átsorolt országok

csatlakozhassanak a GSP+-hoz,

– a termékátsorolási küszöbértékek felülvizsgálata,

– a negatív feltételrendszer kiterjesztése a környezetvédelmi és a jó kormányzásról

szóló egyezményekre, valamint a nemzetközi egyezmények jegyzékének

felülvizsgálata,

4 Az EU működéséről szóló szerződésnek a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 208. cikke

kimondja, hogy: „Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra,

figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”.

HU 4 HU

– a visszavonási eljárás kiterjesztése és javítása (társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat

elvégzése, rendkívül súlyos jogsértések esetén aktiválható gyorsreagálási

mechanizmus biztosítása, az eszköz hatályának kiterjesztése a környezetvédelmi

elvekre és a jó kormányzásról szóló egyezményekre, valamint olyan további

területekre, mint például a migráció),

– az átláthatóság javítása és a civil társadalom nagyobb mértékű bevonása, valamint az

ellenőrzési ciklus egyszerűsítése (háromévente történő jelentéstétel).

• A jogi aktus típusának megválasztása

A GSP-rendelet az egyetlen olyan megfelelő intézkedés, amellyel az Unió egyoldalú, nem

kölcsönös, preferenciális hozzáférést biztosíthat a piacához a fejlődő országok számára.

3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK

EREDMÉNYEI

• A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi

vizsgálata

2018-ban lezárult a jelenlegi GSP-rendelet félidős értékelése5. A félidős értékelés

megállapította, hogy a GSP összességében teljesíti a célkitűzéseit6, és a rendeletet a

hatályának 2023. december 31-i lejárta előtt nem szükséges módosítani. A félidős

értékelésben azonban a rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében

számos ajánlás került megfogalmazásra. Ezek az ajánlások megerősítették az e javaslatot

kísérő hatásvizsgálati jelentés 2. szakaszában részletesen meghatározott problémák

azonosítását.

A félidős értékeléssel foglalkozó munkacsoport a következő ajánlásokat fogalmazta meg: 1. a

GSP és a GSP+ uniós nyomon követésével kapcsolatos átláthatóság és tudatosság javítása; 2.

a védintézkedések hatékonyabb alkalmazása; 3. a vámkedvezmények ideiglenes

visszavonásának hatékonyabb alkalmazása; 4. az alapvető emberi és munkavállalói jogokról,

valamint a környezetvédelemről és a jó kormányzás elveiről szóló egyezmények jegyzékének

aktualizálása; 5. annak értékelése, hogy a GSP+-tól elkülönülő standard GSP-előírások

relevanciája folyamatosan fennáll-e, továbbá az egyezményekhez kapcsolódó feltételek

kiterjesztése; 6. a legkevésbé fejlett országok WTO szolgáltatási mentességének felmérése; és

7. a GSP és a szabadkereskedelmi megállapodások/preferenciális kereskedelmi

megállapodások rendszerei közötti koherencia kérdésének vizsgálata. A GSP-rendelet

végrehajtása során e szempontok közül többet is figyelembe vettek, különösen az

átláthatósággal és a tudatossággal foglalkozó GSP adatbázis projekt keretében. A

védintézkedési és visszavonási mechanizmusokat a félidős értékelés óta is alkalmazták; az

alkalmazásukból levont tanulságokat az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat ismerteti.

5 Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Az általános vámkedvezményrendszer félidős értékelése

(SWD(2018) 430 final), http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/september/tradoc_156085.pdf 6 Az EBA-kedvezményezett Banglades például 2011 óta 9 milliárd EUR-ról 2018-ban csaknem a

duplájára, 18 milliárd EUR-ra növelte az EU-ba irányuló exportját. A GSP-országokból, különösen a

legkevésbé fejlett országokból származó kivitel az elmúlt néhány évben jelentősen bővült. A rendszer

védintézkedéseit alkalmazták. A társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása révén – az alapvető

értékek tiszteletben tartása mellett – a GSP pozitívan járult hozzá az emberi és munkavállalói jogok

előmozdításához és védelméhez. A félidős értékelés ugyanakkor megjegyezte, hogy a GSP

környezetvédelmi hatása kevésbé egyértelmű.

HU 5 HU

• Konzultációk az érdekelt felekkel

A GSP-ről és a javasolt reformlehetőségekről 2020. március 11. és 2020. július 15. között

nyilvános konzultáció zajlott. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció részletes

összefoglalója a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. mellékletében található.

A nyilvános konzultációra 512 válasz érkezett. A válaszadók megoszlása a következő: uniós

érdekelt fél 54 %, GSP-országokból származó érdekelt fél 41 %, más országokból (köztük az

Egyesült Királyságból) származó érdekelt fél a fennmaradó 5 %. Ami a válaszadók típusát

illeti, a válaszok legnagyobb részét (28 %-át) a „vállalatok/üzleti szervezetek” teszik ki, ezt

követik a vállalkozói szövetségek (24 %-kal) és az uniós polgárok (17 %-kal), majd a

közszféra (12 %), a civil társadalom (nem kormányzati szervezetek, környezetvédelmi és

fogyasztói szervezetek, valamint a tudományos élet képviselői; 8 %-kal) és egyéb válaszadók

(beleértve a szakszervezeteket; 7 %).

A válaszadók nagy többsége, azaz mintegy 70 %-a úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelem

jelentős mértékben hozzájárulhat a fejlődő országokban tapasztalható szegénység

felszámolásához, további 10 %-uk pedig úgy gondolja, hogy ez a hozzájárulás csekély

mértékű lehet; 17 %-uk véli úgy, hogy a nemzetköz kereskedelem nem tud hozzájárulni a

szegénység enyhítéséhez. A kereskedelem szegénységet csökkentő szerepét illetően a GSP-

országokban egyértelműen kedvezőbbek a vélemények: itt a válaszadók 92 %-a állítja –

szemben az uniós válaszadók 52 %-ával – hogy a kereskedelem hozzájárulása nagy mértékű

lehet; ezzel szemben az uniós válaszadók 19 %-a véli úgy, hogy a kereskedelem nem segítheti

a szegénység felszámolását, szemben a GSP-országokban mért 2 %-kal. Arra a kérdésre, hogy

a kereskedelem hogyan járult hozzá a szegénység enyhítéséhez, a legtöbb válaszadó a

munkahelyteremtést és hosszú távon az export révén megvalósuló készségfejlesztést említette.

A GSP a fenntartható fejlődés valamennyi területén átlagosan pozitív hatást vált ki.

A válaszadók 86 %-a fontosnak tartja, hogy az EU továbbra is nyomon kövesse a 27

nemzetközi egyezmény GSP+ kedvezményezett országok általi végrehajtásának szintjét, ezzel

szemben 8 %-uk nem tartja ezt fontosnak. A válaszadók úgy vélik, hogy az

információforrások széles köre hasznos információkkal szolgál a nemzetközi egyezmények

végrehajtásának Bizottság általi nyomon követéséhez. A legfontosabb forrásnak – némi

távolsággal – az egyezmények felügyelő testületeinek, azaz az ENSZ, a Nemzetközi

Munkaügyi Szervezet (ILO) és más nemzetközi szervezeteknek a jelentései számítanak, ezek

után következnek a kedvezményezett országok üzleti és szociális partnerei, valamint a nem

kormányzati szervezetek által szolgáltatott információk.

A beérkezett észrevételek a kísérő hatásvizsgálat összeállításakor figyelembevételre kerültek,

különösen a problémameghatározások (2. fejezet), a kezdeményezés általános és egyedi

célkitűzései (4. fejezet) és a lehetséges szakpolitikai alternatívák (5. fejezet) kidolgozása

során.

• Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A BKP Economic Advisors GmbH a hatásvizsgálat-tervezet alapjául szolgáló külső

tanulmányt (a továbbiakban: a tanulmány) készített. A tanulmány zárójelentését 2021

májusában tették közzé, és az elérhető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján7. A

tanulmány a félidős értékelés következtetéseire épült, és több olyan szakpolitikai alternatívára

összpontosított, amelyek segítségével jobban elérhetők lennének a GSP-eszköz általános

7 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/706f539c-f0db-11eb-a71c-

01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-221478841 és https://op.europa.eu/en/publication-

detail/-/publication/be174994-f337-11eb-aeb9-01aa75ed71a1/language-en

HU 6 HU

célkitűzései. Figyelembe vette a meglévő szakirodalmat és a fent ismertetett nyilvános

konzultáció eredményeit. A tanulmány ajánlásainak összefoglalója elérhető a Kereskedelmi

Főigazgatóság honlapján8.

E támogató tanulmány eredményeit a GSP szakértői csoportnak 2020. október 20-án, 2020.

december 7-én, valamint 2021. február 23-án; az INTA bizottságnak pedig a 2021. április 12-i

zárt ülésen tartott szakmai előadáson mutatták be.

A javaslat fő elemeiről 2021. április 19-én és 2021. június 14-én további megbeszéléseket

folytattak a GSP szakértőivel.

• Hatásvizsgálat

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat összefoglalója a javaslatcsomag részeként érhető el. A

Szabályozói Ellenőrzési Testület a hatásvizsgálatról 2021. április 9-én kedvező véleményt

adott.

A hatásvizsgálat öt tematikus témakörben vizsgálta a szakpolitikai alternatívákat: 1. GSP-

előírások és kedvezményezett országok, 2. termékkör és termékátsorolási mechanizmus, 3. a

vámkedvezmények megszerzésének/fenntartásának feltételei, 4. a GSP végrehajtásának

átláthatósága és 5. védintézkedések. A GSP-rendszer változatlan fenntartására vonatkozó

alapforgatókönyvhöz képest minden egyes témakörben több szakpolitikai alternatíva

vizsgálatára került sor.

(1) GSP-előírások és kedvezményezett országok (országok átsorolása)

Ez a témakör a GSP-kedvezményezettek számának folyamatos csökkentését vizsgálja. Az

országok elveszíthetik a GSP-hez való hozzáférést, ha szabadkereskedelmi megállapodást

kötnek az EU-val, vagy ha átkerülnek a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába. A

hatásvizsgálat elemzi a GSP háromszintű struktúrájának és a rendszerbe tartozó országok

körének módosítására vonatkozó lehetőségeket. Az elemzés azt mutatja, hogy nincs

kényszerítő ok a GSP jelenlegi struktúrájának vagy a rendszerbe tartozó országok körének

megváltoztatására, mivel a rendszer már a leginkább rászoruló országokra összpontosít, és a

háromszintű struktúra tükrözi a kedvezményezettek eltérő fejlesztési igényeit.

A szegénység felszámolásához való hozzájárulás általános célkitűzéséhez és a fejlődő

országokból származó export bővítésének egyedi célkitűzéséhez leginkább hozzájáruló opció

a GSP+ gazdasági sebezhetőségi kritériumainak módosítása. Ez az alternatíva megpróbálja

enyhíteni azokat a jelentős negatív következményeket, amelyek abból adódnak, hogy a

legkevésbé fejlett ország jogállásból való átsorolás következtében elvesznek az EBA-val

összefüggő előnyök.

A GSP-hez (különösen a GSP+-hoz) való folyamatos hozzáférés azért fontos, mert a

legkevésbé fejlett országok viszonylag nagy számú kedvezményezettje az elkövetkező

években várhatóan elveszíti EBA-jogállását. A támogató tanulmány megállapítja, hogy a

következő rendelet hatályának időtartama alatt az EBA hatálya alól valószínűleg kikerülő 12

ország közül hat ország tekintetében valószínűleg jelentős gazdasági hatással kell számolni,

különösen Banglades esetében.

8 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/f7031da3-f0dc-11eb-a71c-

01aa75ed71a1/language-en

HU 7 HU

A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat ezért a következő lehetőségeket javasolja annak

biztosítására, hogy a legkevésbé fejlett országok státuszából várhatóan kikerülő EBA-

országok áttérhessenek a GSP+ előírások alkalmazására: 1. a három előírásból álló jelenlegi

struktúra fenntartása; és 2. a sebezhetőségi (jogosultsági) kritériumok módosítása annak

érdekében, hogy a legkevésbé fejlett ország jogállásból kikerülő országok közül minél több

férhessen hozzá a GSP+ rendszerhez.

(2) Termékkör és termékátsorolási mechanizmus

A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat elemezte, hogy a termékátsorolási mechanizmus

elég jól célozza-e a legversenyképesebb termékeket9 és a legversenyképesebb országokat

(lehetőség arra, hogy a termékátsorolási mechanizmust kiterjesszék a standard GSP

kedvezményezettjeiről a GSP+ vagy az EBA-kedvezményezettjeire). Ezenkívül

megvizsgálták, hogy a termékkör tükrözi-e a GSP-kedvezményezettek exportpotenciálját.

A társadalmi-gazdasági elemzés megállapította, hogy az átsorolási mechanizmus jelenlegi

meghatározását fenn lehet tartani és továbbra is csak a standard GSP-re lehet alkalmazni.

Nem figyelhető meg jelentős gazdasági és társadalmi hatás, ha kiterjesztik a termékátsorolást

a GSP+ vagy az EBA kedvezményezettjeire, illetve ha kiterjesztik a termékkört új ágazatokra

és termékekre.

Ezért azt javasoljuk, hogy a termékátsorolást csak a standard GSP esetében tartsuk fenn, de az

átsorolási küszöbértékeket felül kell vizsgálni. Javasoljuk a jelenlegi, áruosztályonkénti

átsorolási módszer fenntartását és a termékátsorolási küszöbértékek 10 százalékpontos

csökkentését.

(3) A vámkedvezmények megszerzésének /fenntartásának feltételei

A GSP feltételrendszere továbbra is az egyik legfontosabb uniós eszköz arra, hogy a GSP-

kedvezményezett országokban előmozdítsuk az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius

jog, valamint munkavállalói jogok tiszteletben tartását, a környezetvédelmet és a jó

kormányzást: nem köthető kereskedelmi kedvezményeket lehetővé tevő megállapodás olyan

országokkal, amelyek a nemzetközi normákkal és elvekkel, és ezáltal a saját fejlesztési

szükségleteikkel is ellentétesen járnak el. A hatásvizsgálat megvizsgálja a pozitív és a negatív

feltételesség kiterjesztésének, a GSP-vonatkozású egyezmények jegyzéke módosításának,

valamint a kedvezmény-visszavonási folyamat módosításának lehetőségeit.

A félidős értékelés és az azt támogató tanulmány alapján a fő következtetés az, hogy a negatív

feltételességet (azaz a jelenlegi 978/2012/EU GSP-rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a)

pontja szerinti visszavonási rendelkezéseket) ki kell terjeszteni a környezetvédelmi és a jó

kormányzásról szóló egyezményekre is (jelenleg csak az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi

Szervezet által létrehozott alapvető emberi jogi és a munkavállalók jogaival kapcsolatos

egyezményekre vonatkozik). További cél, hogy a GSP még jobban járuljon hozzá a

fenntartható fejlődéshez, amelynek érdekében aktualizálni kell a nemzetközi egyezmények

jegyzékét, és javítani kell a visszavonási eljárást.

Az emberi jogi és a munkavállalók jogaira vonatkozó egyezményekre jelenleg alkalmazott

GSP-ellenőrzési és -visszavonási mechanizmusok tapasztalatai arra engednek következtetni,

hogy a negatív feltételességnek a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló

egyezményekre való kiterjesztése hasonló lehetőségeket teremtene arra, hogy a GSP-

9 Egy adott termékcsoportnak a kedvezményezett országból az EU-ba importált százalékos aránya az

adott termékcsoportnak az összes GSP-kedvezményezettől származó teljes uniós importjában.

HU 8 HU

kedvezményezett országok az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és az EU zöld

menetrendjének támogatásával részt vegyenek az említett kihívások kezelésében.

A GSP keretében a visszavonási eljárást illetően az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az

ilyen eljárás lassan eredményezhet végső döntést; a korábbi visszavonások lezárása két évig

tartott, beleértve a visszavonási vizsgálat megindítását megelőző előkészítő szakaszokat is. A

rendkívül súlyos jogsértések azonban szükségessé teszik, hogy a Bizottság rendelkezzen a

gyors reagáláshoz szükséges eszközökkel. Ezért a kedvezményezett ország sajátos

körülményeire tekintettel gyorsreagálási mechanizmust javasolunk.

Az EBA-kedvezmények Kambodzsától történő 2020. évi ideiglenes és részleges

visszavonásával10 kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy gondosan értékelni kell a

kedvezmények visszavonásának az érintett termelési ágazatokra gyakorolt társadalmi-

gazdasági hatását annak érdekében, hogy ne okozzunk kárt a lakosság legkiszolgáltatottabb

rétegének.

(4) A GSP-kötelezettségvállalások nyomon követésének és végrehajtásának

átláthatósága

2020 júliusában a Bizottság kinevezte a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt (CTEO),

akinek feladata a kereskedelempolitika hatékonyabb érvényesítése. Ezzel összefüggésben

2020 novemberében a Bizottság a kereskedelmi kötelezettségvállalások érvényesítésének és

végrehajtásának megerősítésére irányuló fokozott erőfeszítései részeként új panasztételi

mechanizmust, az egyablakos ügyintézést (SEP) indított. A Bizottsághoz az egyablakos

ügyintézés keretében érkeznek be a kereskedelempolitikával kapcsolatos különböző ügyekről,

többek között a GSP-kötelezettségvállalások megsértéséről szóló panaszok. Ezért az új

panaszkezelési rendszert be kell építeni a GSP-rendeletbe, különös tekintettel a visszavonási

eljárásra.

A 2018. évi félidős értékelés és a 2021. évi hatásvizsgálat elkészítését támogató tanulmány

előkészítése során megkérdezett érdekelt felek felvetették, hogy a GSP nyomon követésével

és végrehajtásával kapcsolatos munka különböző szakaszaiban javítani kell az átláthatóságot

és a kommunikációt. Ez segítheti a nyomonkövetési rendszer hatékonyabbá tételét, és

hozzájárulhat a kedvezményezett országokkal folytatott hatékonyabb párbeszédhez, valamint

erősítheti az érdekelt felek GSP-be való bevonását.

A hatásvizsgálat áttekinti a nyomonkövetési folyamat javításának és a civil társadalom

bevonásának, valamint a GSP+ nyomonkövetési ciklus kiigazításának lehetőségeit. Ezért azt

javasoljuk, hogy készüljenek iránymutatások az adminisztratív gyakorlati munka révén

kidolgozott nyomonkövetési folyamatról, az érintett szereplőkről és a civil társadalom

bevonásának lehetőségeiről. A jogalkotási javaslatban tovább pontosítjuk a GSP+ nyomon

követéséhez szükséges információforrások széles körű bevonását, és azt javasoljuk, hogy a

GSP nyomonkövetési ciklus időtartama kettő helyett három év legyen.

(5) Védintézkedések alkalmazása

A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat az automatikus védintézkedések tekintetében

kétféle – a termékkörre és az érintett GSP-kedvezményezettekre vonatkozó – kiterjesztést

mérlegel. A következtetés az, hogy egyik sem vezetne e mechanizmus gyakoribb

alkalmazásához. Ezért nem tűnik szükségesnek a védintézkedési mechanizmus jelentős

módosítása. Ezért az automatikus védintézkedések és a termékátsorolás jobb összehangolása

céljából csak néhány technikai kiigazítást és javítást javasolunk, nevezetesen a következőket:

10 A kedvezmények részleges visszavonásának lehetőségét a GSP 2012. évi reformja teremtette meg.

HU 9 HU

1. a GSP-áruosztály szintjén – az áruosztályokon belüli termékek heterogenitásából adódóan –

a behozatal hirtelen bővülésének kiszámítási alapja a behozatal volumene helyett a behozatali

érték legyen; ez jobban tükrözi a megnövekedett behozatali eseteket, amelyek kárt

okozhatnak az uniós iparnak; 2. az automatikus védintézkedésekre és a termékek átsorolására

vonatkozó küszöbértékeket úgy kell összehangolni, hogy azok kiegészítsék egymást.

Az előnyben részesített megoldások átfogó hatása

A javasolt szakpolitikai alternatívák átfogó gazdasági és nem gazdasági (társadalmi,

környezeti, emberi jogi) hatása korlátozott, mivel a jelenlegi háromszintű GSP-struktúra

fenntartását javasoljuk. Erre a döntésre azért került sor, hogy pontosan korlátozni lehessen a

reál-GDP, a jólét, az EU-ba irányuló összes export és a kormányzati bevételek jelenlegi

alapforgatókönyvhöz képest várható csökkenését, amelyet a jelenlegi rendszer módosítása

esetén a standard GSP vagy a GSP+ hatálya alá tartozó országok is érezhetnének. A standard

GSP és/vagy a GSP+ megszüntetése esetén az export jelentős csökkenésére lehetne számítani

olyan konkrét ágazatokban, mint például a textil- és ruházati termékek, a bőripar és a

lábbeligyártás, az agrár-élelmiszeripari termékek, a vegyipar, a gumi- és a műanyagipar. A

háttértanulmányban található gazdasági elemzés a számszerűsített általános egyensúlyi

modellt (CGE) alapul vevő szimulációk felhasználásával készült. Ez (a GSP jelenlegi

felépítésének fenntartásától eltérő minden más forgatókönyv esetében) mind az EU, mind a

GSP-kedvezményezettek tekintetében a GDP-re és kereskedelemre gyakorolt (egyeseket

esetleg jobban érintő)11 negatív hatást mutatott, és egyértelműen alátámasztja a rendszer és

jelenlegi struktúrájának fenntartása melletti választást.

Az a választás, hogy az EBA hatálya alól kikerülő legkevésbé fejlett országok esetében

biztosítsuk a GSP+-ra való átállást (a GSP+ gazdasági jogosultsági feltételeinek

módosításával), megerősíti a rendszer fenntartását választó alternatívát, és csökkenti a

legkevésbé fejlett országokra gyakorolt negatív hatást.

A lehetséges (részleges vagy ágazati) visszavonásokhoz kapcsolódó feltételrendszer aktívabb

alkalmazása várhatóan pozitív hatással lesz a GSP-rendszer hatékonyságára: tovább erősíti a

GSP fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzését. Ez a megoldás összhangban lenne más

uniós szakpolitikákkal is, különösen a fejlesztési együttműködéssel, az emberi jogok és a

szociális kérdések előmozdításával, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez

való uniós hozzájárulással.

A politikai kapcsolatokra gyakorolt általános hatás

A javasolt célzott változtatásokkal módosított általános vámkedvezményrendszer további

fenntartása kulcsfontosságú ösztönző jelzés lesz az EU részéről a fejlődő partnerek felé, és a

kedvezményezett országokkal való együttműködés fontos platformját jelenti annak érdekében,

hogy az EU értékrendjével és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával

összhangban lévő változásokat lehessen elérni.

Az előnyben részesített alternatívák politikai hatása kulcsfontosságú szempont. Ezen a

területen az elemzés minőségi jellegű, valamint formális és informális konzultációkon alapul.

11 A CGE-elemzés azt mutatja, hogy az EU GDP-je akár 0,01 %-kal is csökkenne, míg a GSP-országok

vesztesége relatív értelemben nagyobb (0,04 % és 0,07 % közötti) lenne. Ez a viszonylag mérsékelt

átlag nem változtat azon a tényen, hogy az említett változás egyes országokat hátrányosabban érintene,

különösen Pakisztánt és Bangladest, mivel ez a két ország GDP-je 0,3 %-át, illetve 0,36 %-át veszítené

el.

HU 10 HU

Várakozásaink szerint a kedvezményezett országok és a fejlett WTO-partnerek üdvözlik a

jelenlegi GSP-rendszer fenntartására irányuló döntést. Ez a döntés összhangban van az

Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) engedélyezési záradékának régóta

érvényes elvével, amely állandó mentességet biztosít a legnagyobb kedvezmény elve

(megkülönböztetésmentesség) alól a fejlett országok számára azzal a céllal, hogy egyoldalúan

eltöröljék vagy csökkentsék az azonos kereskedelmi, finanszírozási és fejlesztési igényű

fejlődő országokból származó behozatal után fizetett vámokat. A GSP rendszer fenntartása

összhangban van az EU fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával (beépítésre került

az EU működéséről szóló szerződés 208. cikkébe), amely a fejlesztési együttműködés pozitív

hatásának fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik

kulcsfontosságú pillére. Ezen túlmenően az EU azon politikai kötelezettségvállalásának részét

képezi, hogy világszerte támogassa a fenntartható fejlődést, amint azt az ENSZ 2030-ig tartó

időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és a fenntartható fejlesztési

céloknak a végrehajtása is tükrözi, amely mellett a WTO valamennyi tagja elkötelezte magát.

• Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az előnyöket és a költségeket ismertető teljes táblázat a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 3.

mellékletében található. A javasolt célkitűzések lehetséges előnyeit nehéz számszerűsíteni,

mivel ezek gyakran a GSP-keret meglévő struktúrájának és rendelkezéseinek technikai

javítására irányulnak – a keret hatékonyságának és eredményességének maximalizálása,

valamint a kedvezményezett országok fenntartható gazdasági fejlődési potenciáljának

növelése érdekében. A rendszer kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása érdekében a

javaslat fenntartja a status quot minden olyan esetben, amikor nincs nyomós indok a

változtatásra. A javasolt változtatások tekintetében a kezdeményezés témakörönként a

következő gyakorlati következményekkel, előnyökkel és járulékos költségekkel jár az

alapforgatókönyvhöz képest:

g) Előírások és országlefedettség: Az EBA-jogosultságból kikerülő összes ország eleve

jogosult lenne a GSP+-ra, amennyiben hatóságaik kérelmezni kívánják az előírásból

való részesülést. Kockázatcsökkentő intézkedésről van szó: nem várható tőle

nyereség, a célja az, hogy ne érje veszteség és jelentős negatív gazdasági hatás a

legkevésbé fejlett országok köréből kikerülő, az EBA-kedvezményeket elveszítő

országokat. Támogatja továbbá a GSP fejlesztési célját azáltal, hogy a leginkább

rászoruló országok számára folyamatos hozzáférést biztosít a rendszerhez. A

rendszer némileg egyszerűbb is lenne, továbbá csökkennének a vonatkozó

kritériumok kiszámításával és nyomon követésével kapcsolatos adminisztratív

terhek.

h) Termékkör és termékátsorolás: A termékátsorolási küszöbértékek módosításának

célja, hogy az egyes versenyképes termékekre fókuszálva hatékonyabbá tegye a

termékátsorolási mechanizmust. Ez várhatóan hozzájárul majd ahhoz, hogy a

rendszer jobban összpontosítson egyes termékekre és a leginkább rászoruló

országokra.

i) Feltételesség: A negatív feltételesség kiterjesztése elősegíti az éghajlatváltozás elleni

küzdelmet, mert a GSP-kedvezményezett országokat az éghajlati és

környezetvédelmi egyezmények jobb végrehajtására ösztönzi, továbbá valamennyi

kedvezményezett országot a jó kormányzás terén történő előrelépésre sarkallja. A

GSP szerepe jelentős lehet, mivel a környezetkárosodás általában a fejlődő

országokat sújtja leginkább, hiszen ezekben az országokban kiterjedt a természeti

erőforrásoktól függő termékek (például textíliák) gyártása, valamint gyakran

hiányoznak a környezetvédelmi jogszabályok és programok. A nemzetközi

HU 11 HU

egyezmények jegyzékének aktualizálása növeli az alapvető emberi jogok (pl. a

fogyatékossággal élő személyek jogai, a gyermekek jogai) és normák (pl. a

munkaügyi felügyeletre vonatkozók) előtérbe helyezését és a rájuk irányuló

figyelmet, valamint támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a Párizsi

Megállapodásnak a jegyzékbe vétele (és az elavult Kiotói Jegyzőkönyv jegyzékből

törlése) révén.

A kedvezmények visszavonását megelőző hatásvizsgálat bevezetése lehetővé teszi,

hogy kiegyensúlyozottan valósuljon meg a GSP-nek a szegénység csökkentéséhez

való hozzájárulásra és a fenntartható fejlődés támogatására irányuló általános

célkitűzése. Különösen azt biztosítja, hogy az esetleges visszavonás igazodjon a

megcélzott kedvezményezett ország körülményeihez, gazdasági fejlesztési

szükségleteihez és vegye figyelembe a visszavonási intézkedések társadalmi-

gazdasági hatását.

A visszavonási eljárás gyorsítása külön eszközt biztosít olyan különleges

körülmények esetére, amikor rendkívül súlyos jogsértések történnek, és sürgősen kell

reagálni. Így a visszavonás is hatékonyabbá válik, mert egyre nagyobb nyomást

gyakorol a kedvezményezettekre, akiknek reagálniuk kell az azonosított aggályokra.

j) Átláthatóság: A GSP+ nyomonkövetési ciklus kiterjesztése az eredményességet és a

hatékonyságot javító tényező, mivel a GSP+ nyomonkövetési ciklus hosszát a

nemzetközi egyezményeknek a megfelelő szerződés-ellenőrző szervek által

megállapított nyomonkövetési ciklusához közelíti, és több időt biztosít a

kedvezményezett országoknak az egyezmények végrehajtásával kapcsolatos

kérdések kezelésére.

k) Védintézkedések: A javasolt technikai változtatások biztosítják az uniós ipar

védelmét célzó intézkedések közötti összhangot, továbbá egyszerűsítik az

automatikus védintézkedési eljárást és csökkentik az adminisztratív terheket.

A GSP-rendelet módosításaira a digitális technológiák várhatóan nem lesznek jelentős

hatással. A javaslat végrehajtása során az EU felhasználhatja azokat a meglévő üzleti

folyamatokat és megoldásokat, amelyek keretében biztonságos, elektronikus

információkezelés valósul meg (pl. információcsere a kedvezményezett országok

hatóságaival, a nemzetközi egyezmények nyomon követéséért felelős szervekkel és a civil

társadalommal; nyilvános konzultációk; REX [regisztrált exportőri rendszer] nyilatkozatok a

harmadik országokból származó behozatalról stb.).

• Alapvető jogok

A GSP-kedvezményezett országokban az alapvető jogok tiszteletben tartásának támogatása

része a GSP-rendelet általános célkitűzéseinek nevezetesen a következőknek: 1. a fejlődő

országok támogatása a szegénység csökkentésére irányuló erőfeszítéseikben, 2. a jó

kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítása. Ezért a kapcsolódó hatásvizsgálat során

figyelembevételre kerültek az alapvető jogokra vonatkozó releváns szempontok és hatások.

Különös figyelem övezte a nemzetközi emberi jogi eszközöket és a munkavállalók jogaira

vonatkozó eszközöket, amelyek szintén az e javaslat VI. mellékletében szereplő

egyezményjegyzék részét képezik. Az alapvető jogokra várhatóan összességében kedvező

hatást gyakorló javaslat megvitatásra került az érintett bizottsági szolgálatokkal (SJ, DG

JUST, HOME, EMPL, INTPA) és az EKSZ-szel.

HU 12 HU

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javasolt rendelettel kapcsolatban nem merülnek fel az uniós költségvetést terhelő költségek.

A rendelet alkalmazása azonban vámbevétel-kiesést eredményez. A legfrissebb rendelkezésre

álló adatok (2019)12 alapján a javasolt GSP-rendelet értelmében a szóban forgó

kedvezmények 2 977,6 millió EUR bevételkiesést jelentenek az EU számára. Az új rendelet

nagymértékben fenntartaná a meglévő kedvezményeket, de szigorítaná az egyes áruosztályok

átsorolásának feltételeit. Következésképpen az új rendelet szerinti bevételkiesés valamivel

alacsonyabb pályán mozogna, mint a jelenlegi rendelet szerint13. Emellett csökkenthetné a

bevételkiesést az a lehetőség, hogy egy ország kikerülhet a rendszer hatálya alól, amennyiben

átkerül a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába vagy szabadkereskedelmi

megállapodást köt az EU-val.

Az alábbi javaslat részletes pénzügyi kimutatást tartalmaz.

Az adminisztratív költségekre gyakorolt általános hatás

A javaslat hangsúlyozza a folytonosságot, amelynek következtében az EU-ra és a

kedvezményezett országokra háruló adminisztratív terhek nagysága összességében mérsékelt.

Az előnyben részesített alternatívákon belül a legnagyobb valószínűséggel a feltételességre

vonatkozó javaslatok és az ebből következő fokozott nyomonkövetési erőfeszítések járnak

adminisztratív terhekkel, ezekre azonban szükség lesz. Különösen a feltételrendszer

témakörön belül (részletesen lásd a hatásvizsgálat 6.3.1. szakaszát) a következő szakpolitikai

alternatívák eredményezhetnek további adminisztratív költségeket: a GSP-rendszer további

igénybevételének feltételeként új egyezmények hozzáadása; a negatív feltételesség

kiterjesztése a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló egyezményekre; kivételes

körülmények esetén a visszavonási eljárás időtartamának csökkentése; a társadalmi-gazdasági

hatásvizsgálat készítése a GSP-visszavonási eljárás megindítását követően, újabb lépésként,

vagy a kedvezményezett ország saját állampolgárainak visszafogadására vonatkozó

kötelezettséghez kapcsolódó elemek hozzáadása újabb adminisztratív költségekkel járna

(főként a szükséges személyzet tekintetében). Az adminisztratív terhek (a hatásvizsgálat 6.

táblázatában értékeltek szerint) elkerülhetők azáltal, hogy elutasítjuk a pozitív feltételesség –

vagyis az egyezmények ratifikálása és a kiterjedt nyomonkövetési kötelezettségek –

kiterjesztését a standard GSP-kedvezményezettekre és az EBA-kedvezményezettekre.

A nyomon követéssel kapcsolatos szakpolitikai alternatívák (részletesen lásd a hatásvizsgálat

6.4. szakaszát) szintén közvetlen hatással vannak az adminisztratív költségekre. Különösen az

uniós adminisztratív feladatokat bővíthetik. Ezt azonban nehéz számszerűsíteni, mivel a már

alkalmazott gyakorlatok kodifikációjáról van szó. A módosítás ezen kívül lehetővé tenné,

hogy az érdekelt felek, például a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek – a

kérésüknek megfelelően – aktívabb szerepet játszhassanak a nyomonkövetési folyamatban.

További költséget eredményezne, ha az EU technikai segítséget és támogatást nyújtana a

GSP-országoknak a nemzetközi egyezmények ratifikálásához és végrehajtásához szükséges

intézményi kapacitásuk növeléséhez. Ezeket a költségelemeket azonban nehéz megbecsülni,

mivel ebben a szakaszban nem állnak rendelkezésre megfelelő információk.

A nyomonkövetési ciklus két évről három évre történő meghosszabbítása várhatóan

csökkenteni fogja mind az EU, mind a kedvezményezett országok adminisztratív terheit.

12 A 2020. évi adatok rendelkezésre állnak, de a számítások nem ezeken alapulnak, mivel a 2020-as év

szokatlannak és nem reprezentatív évnek minősül.

13 A részleteket lásd a pénzügyi kimutatásban.

HU 13 HU

5. EGYÉB ELEMEK

• Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel

szabályai

Mivel ez a javaslat az eredményesség és a hatékonyság javítását célzó minimális

változtatásokat vezet be, a GSP-rendelet végrehajtása a hatálybalépésekor a jelenlegi

gyakorlatok alapján, jelentős kiigazítások nélkül folytatódhat.

A Bizottság 2027. január 1-jétől kezdődően háromévente jelentést tesz az Európai

Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. A Bizottság rendszeresen jelentést

tesz a rendelet végrehajtásáról a Bizottság GSP szakértői csoportjának és a tanácsi

munkacsoportnak. Javasoljuk, hogy 2030. január 1-jével, vagyis a rendszer ötéves tényleges

alkalmazását követően a rendeletről készüljön félidős értékelés.

• Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

• A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A részletes megfelelési táblázat a javaslat VIII. mellékletében található.

Az egyes rendelkezésekhez fejezetenként fűzött magyarázatok az alábbiakban olvashatók:

I. fejezet, Általános rendelkezések:

A 2. cikk kiegészült a panasz (13.), valamint a regionális (14.) és a kiterjesztett (15.)

kumuláció fogalommeghatározásával.

A 3. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a jogosult országok jegyzéke

az országok kereskedelmi és fejlesztési igényeinek változása alapján frissítésre

kerüljön. Nincs más érdemi módosításra irányuló javaslat.

II. fejezet, Standard előírás (Standard GSP):

A 4. cikk (3) bekezdése elhagyásra került, mivel az a 2012. évi rendeletre vonatkozó

átmeneti rendelkezés volt. Nincs más érdemi módosításra irányuló javaslat.

III. fejezet, Különleges ösztönző előírás (GSP+):

A 9. cikk (1) bekezdésének d) pontja újabb követelményt támaszt a GSP+-tagjelölt

országok számára, mely szerint a GSP+-kérelem részeként cselekvési tervet kell

benyújtaniuk a GSP-vonatkozású egyezmények hatékony végrehajtására

vonatkozóan.

A 9.cikk (2) bekezdése elhagyásra került, mivel a GSP+ export-versenyképességgel

kapcsolatos sérülékenységi kritériumához kapcsolódik, és a háttértanulmány, illetve

a hatásvizsgálat alapján e kritérium törlését javasoljuk.

A 10. cikk (8) bekezdése átmeneti rendelkezéseket állapít meg a jelenlegi GSP+-

kedvezményezettek számára, akiknek a GSP+ új követelményeinek (a javasolt hat

további egyezmény megerősítése, amelyeket fel kell venni a GSP+ szempontjából

releváns egyezmények jegyzékébe) teljesítése érdekében újra kérelmezniük kell a

rendszerben való részvételt.

A 14. cikk három évre módosította a jelentéstételi időszakot annak érdekében, hogy

észszerűsítse azt, és jobban összehangolja az ellenőrző szervek jelentéseivel.

HU 14 HU

A 15. cikk (9) bekezdése olyan rendelkezést vezetett be, amely szerint a Bizottság a

visszavonásra irányuló javaslat benyújtásakor figyelembe veszi, hogy a

vámkedvezmények ideiglenes visszavonása a kedvezményezett országban milyen

társadalmi-gazdasági hatást vált ki.

A 16. cikk bevezeti annak lehetőségét, hogy további okok vagy jogsértések esetén

kiterjesszék a visszavonási intézkedések hatályát.

IV. fejezet, Különleges ösztönző előírások (EBA):

A 18. cikk (2) és (3) bekezdése elhagyásra került, mivel azok már nem szükségesek.

V. fejezet, Ideiglenes visszavonás:

A 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja a saját állampolgárok visszafogadásával

kapcsolatos visszavonási eljárást vezetett be.

A 19. cikk (10) bekezdése olyan rendelkezést vezetett be, amely szerint a Bizottság a

visszavonásra irányuló javaslat benyújtásakor figyelembe veszi, hogy a

vámkedvezmények ideiglenes visszavonása a kedvezményezett országban milyen

társadalmi-gazdasági hatást vált ki.

A 19. cikk (14) bekezdésével rugalmasabbá válik a visszavonás alkalmazási körének

felülvizsgálata, valamint kivételes körülmények, például globális egészségügyi

szükséghelyzet vagy egészségügyi vészhelyzet esetén elhalasztható vagy

felfüggeszthető a visszavonás alkalmazása.

A 19. cikk (16) és (17) bekezdése a GSP-vonatkozású egyezmények súlyos

megsértése esetén alkalmazandó sürgős visszavonási eljárásról rendelkezik,

amennyiben a kedvezményezett ország sajátos körülményeire tekintettel gyors

reagálásra van szükség.

A 20. cikk bevezeti annak lehetőségét, hogy további okok vagy jogsértések esetén

kiterjesszék a visszavonási intézkedések hatályát.

VI. fejezet, Védintézkedések és felügyelet:

A 29. cikk (1) bekezdése törölte a védintézkedési küszöbértékek behozatali

mennyiségeken alapuló meghatározására vonatkozó rendelkezést, és azt a behozatali

értéken alapuló számítással váltotta fel.

VII. fejezet, Közös rendelkezések:

A 33. cikk (3) és (4) bekezdése külön eljárást vezet be annak biztosítására, hogy a

kumuláció megfeleljen a kérelmező ország fejlesztési, finanszírozási és kereskedelmi

igényeinek.

A 40. cikk két évről három évre hosszabbítja meg a jelentés Parlament és Tanács

részére történő benyújtásának határidejét.

VIII. fejezet, Záró rendelkezések:

Mellékletek listája:

I. melléklet: A korábbi GSP-rendelet I. mellékletének, valamint II., III. és IV. melléklete

pozitív részeinek helyébe lépő egyetlen mellékletben adja meg a jogosult országok listáját és

hogy azok melyik előírás kedvezményezettjei. Törli a jogosult országok listájáról a GSP

keretében fejlődő országnak nem minősülő országokat (Oroszország, Kína, Hongkong,

Makaó) annak biztosítása érdekében, hogy a GSP-kedvezmények a hasonló kereskedelmi,

finanszírozási és fejlesztési igényű fejlődő országokra korlátozódjanak.

HU 15 HU

II. melléklet: A korábbi II., III. és IV. mellékletben szereplő egyedi listák helyett egyetlen

összevont jegyzékben sorolja fel azokat az országokat, amelyektől visszavonták a GSP-

kedvezményeket.

III. melléklet: Felsorolja a GSP és a GSP+ előírások hatálya alá tartozó termékeket.

IV. melléklet (a korábbi VI. melléklet): A versenyképes termékek célzottabb meghatározása

érdekében kiigazítja a termékek átsorolását és 10 %-kal csökkenti a védintézkedési

küszöbértékeket.

V. melléklet (a korábbi V. melléklet): Az export-versenyképességre vonatkozó sérülékenységi

kritériumot a fentiek szerint hatályon kívül helyezi.

VI. melléklet (a korábbi VIII. melléklet) Hat további nemzetközi egyezménnyel bővül a

háttértanulmány és hatásvizsgálat alapján.

VII. melléklet: Felsorolja a kizárólag a GSP+ előírások hatálya alá tartozó termékeket.

VIII. melléklet (a korábbi X. melléklet): Megfelelési táblázatot tartalmaz.

HU 16 HU

2021/0297 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (1)

bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A Közösség 1971 óta általános vámkedvezményrendszer (Generalised Scheme of

Preferences, GSP) keretében kereskedelmi kedvezményeket nyújt a fejlődő

országoknak.

(2) Az Unió közös kereskedelempolitikájának az Unió külső tevékenységét szabályozó

alapelvekre kell épülnie és az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános

rendelkezésekben rögzített célkitűzések megvalósítására kell irányulnia; ezeket az

elveket és rendelkezéseket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke

tartalmazza.

(3) Az Unió közös kereskedelempolitikájának összhangban kell lennie az Európai Unió

működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében meghatározott, a fejlesztési

együttműködés területén érvényesülő uniós politikai célkitűzésekkel, és meg kell

erősítenie azokat, különösen a fejlődő országokban a szegénység felszámolása, a

fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés és a jó kormányzás

elősegítése tekintetében. Meg kell felelnie a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)

előírásainak, különösen az 1979-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

(GATT) alapján elfogadott, a fejlődő országokra vonatkozó megkülönböztetett és

kedvezőbb elbánásról, viszonosságról és teljesebb részvételről szóló határozatnak (a

továbbiakban: a felhatalmazó záradék), amely szerint a WTO-tagok a fejlődő

országokat megkülönböztetett, illetve még kedvezőbb elbánásban részesíthetik.

(4) A 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet14, az általános

vámkedvezményrendszer (a továbbiakban: rendszer) 2023. december 31-ig történő

alkalmazásáról rendelkezik, kivéve a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó

különleges előírást, amelyre a lejárati idő nem vonatkozik. Ezt követően a GSP-t az e

rendeletben megállapított kedvezmények alkalmazásának kezdőnapjától számított 10

14 Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális

preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül

helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

HU 17 HU

éven keresztül kell alkalmazni, kivéve a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó

különleges előírást, amelyet lejárati idő meghatározása nélkül kell alkalmazni.

(5) A GSP általános célkitűzése, hogy – az uniós ipar érdeksérelmének elkerülése mellett

– a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és a 17.12. fenntartható fejlesztési

céllal összhangban támogassa a szegénység valamennyi formájának felszámolását,

valamint előmozdítsa a fenntartható fejlődési menetrendet. A GSP 2018. évi félidős

értékelése és az e rendeletet megalapozó hatásvizsgálatot alátámasztó 2021. évi

tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 978/2012/EU rendelet szerinti GSP-

keret teljesítette ezeket a fő célkitűzéseket, amelyek a 732/2008/EK tanácsi rendelet

2012-es felülvizsgálatának központi elemét képezték15.

(6) Ezek a célkitűzések továbbra is relevánsak a jelenlegi globális környezetben, és

összhangban vannak a Kereskedelempolitikai felülvizsgálata „Nyitott, fenntartható és

határozott kereskedelempolitika”16 (TPR) című, nemrégiben kiadott bizottsági

közlemény elemzésével és perspektívájával. A TPR szerint az Uniónak „stratégiai

érdeke, hogy támogassa a legveszélyeztetettebb fejlődő országok világgazdaságba

történő fokozott integrációját”, és „teljes mértékben ki kell aknáznia a nyitottságából

és az egységes piacának vonzerejéből fakadó erőt” a multilateralizmus támogatása és

az egyetemes értékek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Konkrétan a GSP

tekintetében a TPR megjegyzi, hogy fontos szerepet játszik „az alapvető emberi jogok

és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásának előmozdításában”, és azt a célt tűzi ki,

hogy a GSP „tovább növelje a fejlődő országok kereskedelmi lehetőségeit a

szegénység csökkentése és a nemzetközi értékeken és elveken alapuló

munkahelyteremtés érdekében”. Emellett a rendszernek segítenie kell a

kedvezményezetteket a Covid19 hatásaiból való kilábalásban és gazdaságuk

fenntartható módon történő újjáépítésében, többek között a nemzetközi emberi jogi,

munkaügyi, környezetvédelmi és jó kormányzási normák tekintetében. Biztosítani

kell, hogy a GSP, annak célkitűzései és a kedvezményezett országoknak nyújtott

segítség koherensen illeszkedjenek egymáshoz, összhangban az EU fejlesztési

szempontú szakpolitikai koherenciájával, amely a fejlesztési együttműködés pozitív

hatásának fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik

kulcsfontosságú pillére17.

(7) A rendszer kedvezményes piacra jutási lehetőséget biztosít az Unióban, és ezáltal

segíti a fejlődő országokat a szegénység csökkentésére, valamint a jó kormányzás és a

fenntartható fejlődés elérésére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseikben, mivel

segítséget nyújt nekik egyrészt ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelem révén további

bevételekhez jussanak, amelyet aztán ismét befektethetnek saját fejlődésük érdekében,

másrészt pedig segítséget nyújt gazdaságaik diverzifikáláshoz. A rendszer

vámkedvezményeinek középpontjában a jelentősebb fejlődési, kereskedelmi és

pénzügyi szükségletekkel bíró fejlődő országoknak kell állniuk.

15 A Tanács 732/2008/EK rendelete (2008. július 22.) az általános tarifális preferenciák rendszerének

2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról, illetve az 552/97/EK és az 1933/2006/EK rendelet,

valamint az 1100/2006/EK és a 964/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 211., 2008.8.6.,

1. o.). 16 COM(2021) 66 final, 2021. február 18. 17 Az EU működéséről szóló szerződésnek a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 208. cikke

kimondja, hogy: „Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra,

figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”.

HU 18 HU

(8) A rendszert egy alap előírás (a továbbiakban: standard GSP-előírás) és két különleges

előírás, nevezetesen „a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó

különleges ösztönző előírás – GSP+” és „a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó

különleges előírás – EBA” alkotja. Így nem változik az elmúlt tíz év során alkalmazott

struktúra, amely sikeresnek tekinthető, mivel a leginkább rászoruló országokra

összpontosít, és igazodik a kedvezményezettek eltérő fejlesztési szükségleteihez.

(9) A standard GSP-előírás a fejlődés terén azonos szükségletekkel bíró, valamint a

gazdasági fejlődés hasonló szakaszában járó valamennyi fejlődő országra vonatkozik.

A WTO szintjén nem létezik a „fejlődő ország” fogalmi definíciója, és a GSP-re

jogosult fejlődő országok körét továbbra is a kedvezményt nyújtó országok

határozhatják meg. Azok az országok, amelyek sikerese átálltak a központosított

gazdaságról a piacgazdaságra, és amelyek ma erős, a nemzetközi kereskedelemben

jelentős pozícióval rendelkező gazdaságok, mint például Kína, Hongkong, Makaó és

Oroszország, a GSP vonatkozásában nem tekintendők fejlődő országoknak, ezért

törölni kell őket a jogosult országok köréből. Azokban az országokban, amelyeket a

Világbank a magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába

tartozónak minősít, az egy főre eső jövedelem nagysága magasabb diverzifikációs

szint elérését teszi lehetővé a rendszer által nyújtott vámkedvezmények nélkül is. Ezek

az országok a gazdasági fejlődés más szakaszában vannak, ezért az alacsonyabb

jövedelmű vagy a sérülékenyebb fejlődő országokétól eltérő fejlesztési, kereskedelmi

és pénzügyi igényekkel rendelkeznek. Az indokolatlan megkülönböztetés

megakadályozása érdekében eltérő bánásmódot kell rájuk alkalmazni; ezért rájuk nem

vonatkozhatnak a standard GSP-előírás kedvezményei. Emellett, ha a magas

jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok veszik

igénybe a rendszer által biztosított vámkedvezményeket, az növeli a szegényebb,

kiszolgáltatottabb országok exportjára nehezedő versenykényszert, és ezáltal

indokolatlan terhet róhat e sérülékenyebb fejlődő országokra. A standard GSP előírás

figyelembe veszi azt, hogy a fejlődési, kereskedelmi és pénzügyi szükségletek

változnak, és biztosítja, hogy az előírás alkalmazhatóságát akkor is, ha valamely

ország helyzete megváltozik.

(10) A következetesség érdekében a standard GSP előírás alapján biztosított

vámkedvezmények nem terjedhetnek ki azokra a fejlődő országokra, amelyek az

Unióval kötött olyan preferenciális piacra jutási rendszer kedvezményezettjei, amely

lényegében a teljes kereskedelem tekintetében a GSP-rendszerével azonos szintű

vámkedvezményeket biztosít. Annak érdekében azonban, hogy a kedvezményezett

ország és a piaci szereplők számára kellő idő álljon rendelkezésre a megfelelő

alkalmazkodáshoz, a standard GSP előírást továbbra is biztosítani kell a preferenciális

piacra jutási rendszer alkalmazásának kezdőnapjától számított két évig.

(11) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás

(GSP+) a fenntartható fejlődésnek az olyan nemzetközi egyezményekben és jogi

eszközökben elismert, egységes koncepciójára épül, mint például a fejlődéshez való

jogról szóló 1986. évi ENSZ-nyilatkozat, a környezetről és a fejlődésről szóló 1992.

évi riói nyilatkozat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munka világára

vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozata, az ENSZ 2000.

évi millenniumi nyilatkozata, a fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi johannesburgi

nyilatkozat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fennállásának századik évfordulója

alkalmából 2019-ben kiadott nyilatkozat a munka jövőjéről, a fenntartható fejlődésről

szóló, 2015. évi ENSZ-csúcstalálkozó „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra

vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentuma, az üzleti

HU 19 HU

vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, valamint az

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében az éghajlatváltozásról létrejött

Párizsi Megállapodás. Következésképpen a fenntartható fejlődésre és a jó

kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás keretében biztosított további

vámkedvezményeket azon fejlődő országok számára kell biztosítani, amelyek

gazdasága a diverzifikáció hiánya miatt sérülékeny, amelyek ratifikálták az emberi

jogokra és munkajogra, az éghajlat- és környezetvédelemre, valamint a jó

kormányzásra vonatkozó alapvető nemzetközi egyezményeket, és kötelezettséget

vállalnak azok hatékony végrehajtásának biztosítására. A fenntartható fejlődésre és a

jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásnak segítenie kell ezeket az

országokat abban, hogy vállalják az ezen egyezmények megerősítéséből és tényleges

végrehajtásából eredő további feladatokat. A GSP szempontjából releváns

egyezmények jegyzékét aktualizálni kell annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az

alapvető nemzetközi eszközök és normák alakulását, és proaktív megközelítést

alkalmazzon a fenntartható fejlődés tekintetében, összhangban a fenntartható

fejlesztési célokkal és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel18. E tekintetben a

szöveg a következő egyezményekkel egészül ki: az éghajlatváltozásról szóló Párizsi

Megállapodás (2015) – a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lép; a fogyatékossággal élő

személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD); a gyermekek fegyveres konfliktusba

történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív

jegyzőkönyv (OP-CRC-AC); a munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. sz. ILO-egyezmény;

a háromoldalú konzultációról szóló 144. számú ILO-egyezmény; és a nemzetközi

szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény.

(12) A legkevésbé fejlett országok (LDC) ENSZ által létrehozott kategóriájából kikerülő

országokat ösztönözni kell arra, hogy folytassák a fenntartható fejlődés útját. E célból

a 978/2012/EU rendelet előírásaihoz képest enyhíteni kell a fenntartható fejlődésre és

a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás alkalmazhatóságához

szükséges gazdasági sebezhetőségi kritériumokat annak érdekében, hogy a legkevésbé

fejlett ország kategóriából kikerülő országok nagyobb számban férhessenek hozzá a

kedvezményrendszerhez.

(13) A kedvezményeket úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsák a további gazdasági

növekedést, és a fenntartható fejlődés támasztotta követelményekhez is alkalmazkodni

tudjanak. Ezért a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges

ösztönző előírás alapján az érintett kedvezményezett országok esetében az

értékvámokat fel kell függeszteni. A specifikus vámokat is fel kell függeszteni, ha nem

párosulnak értékvámmal.

(14) Azon országok részére, amelyek megfelelnek a fenntartható fejlődésre és a jó

kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás jogosultsági kritériumainak,

további vámkedvezményeket kell nyújtani, amennyiben kérelmükre a Bizottság

megállapítja, hogy a vonatkozó feltételek teljesültek.

(15) Azoknak az országoknak, amelyek a 978/2012/EU rendelet értelmében alkalmazhatják

a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás

rendelkezéseit, az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül új

18 Egyesült Nemzetek Szervezete (2015). A Közgyűlés által 2015. szeptember 25-én elfogadott

állásfoglalás: „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési

menetrend” (A/RES/70/1), elérhető a következő címen:

https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld

HU 20 HU

kérelmet kell benyújtaniuk. Annak érdekében azonban, hogy a gazdasági szereplők

számára biztosított legyen a folytonosság és a jogbiztonság, a 978/2012/EU

rendeletben meghatározott, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó

különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményeket fenn kell tartani az

alkalmazásuk értékelésére rendelkezésre álló időszak alatt. A csatlakozni kívánó

országoknak az egyezmények megerősítésével és végrehajtásával kapcsolatos

technikai és pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmei kedvező elbírálás tárgyát

képezhetik.

(16) A Bizottságnak és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálatnak figyelemmel kell

kísérnie az emberi jogokról és munkajogról, a környezetvédelemről és a jó

kormányzásról szóló nemzetközi egyezmények megerősítésének állását és azok

tényleges végrehajtását, megvizsgálva a vonatkozó információkat, különösen –

amennyiben rendelkezésre állnak – az említett egyezmények alapján létrehozott

megfelelő ellenőrző testületek következtetéseit és ajánlásait. A Bizottságnak három

évente jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács részére az egyezmények

megerősítésének állásáról, az egyezmények szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a

kedvezményezett országok általi teljesítéséről, és az egyezmények gyakorlati

végrehajtásának állásáról.

(17) A vámkedvezmények alkalmazása ellenőrzésének és adott esetben a kedvezmények

visszavonásának szempontjából alapvető fontosságúak a megfelelő ellenőrző szervek

jelentései. Ezeket a jelentéseket azonban ki lehet egészíteni a Bizottság rendelkezésére

álló egyéb információkkal, beleértve a két- vagy többoldalú technikai segítségnyújtási

programok keretében szerzett információkat, valamint egyéb forrásokból nyert

információkkal, feltéve, hogy azok pontosak és megbízhatóak. Az egyéb források közé

tartozhatnak az Európai Parlamenttől és a Tanácstól, a kormányoktól, a nemzetközi

szervezetektől, a civil társadalomtól, a szociális partnerektől származó információk,

illetve az egyablakos ügyintézés keretében beérkezett panaszok, amennyiben azok

megfelelnek a vonatkozó követelményeknek. A nyomonkövetési folyamat során feltárt

hiányosságok célzottabb módon segíthetik a Bizottságot a fejlesztési támogatás

jövőbeli programozásában.

(18) 2020 júliusában a Bizottság kinevezte a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt,

akinek feladata a kereskedelmi szabályok érvényesítése. Ezzel összefüggésben 2020

novemberében a Bizottság a kereskedelmi kötelezettségvállalások érvényesítésének és

végrehajtásának megerősítésére irányuló fokozott erőfeszítései részeként új

panasztételi mechanizmust, az egyablakos ügyintézést („SEP”) indított. A

Bizottsághoz az egyablakos ügyintézés keretében érkeznek be a

kereskedelempolitikával kapcsolatos különböző ügyekről, többek között a GSP-

kötelezettségvállalások megsértéséről szóló panaszok. Az ilyen új panaszkezelési

rendszert be kell építeni ebbe a rendeletbe.

(19) A legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (EBA) alapján továbbra

is vámmentes bejutást kell biztosítani az Unió piacára az ENSZ által legkevésbé fejlett

országként elismert és besorolt országokból származó termékek számára, a

fegyverkereskedelem kivételével. Azon országok esetében, amelyeket az ENSZ már

nem sorol a legkevésbé fejlett országok közé, átmeneti időszakot kell megállapítani

azoknak a kedvezőtlen hatásoknak a mérséklése céljából, amelyek az ezen előírás

alapján nyújtott vámkedvezmények megszüntetéséből származnak. A különleges

előírás alapján a legkevésbé fejlett országoknak biztosított vámkedvezményeket

továbbra is biztosítani kell azon legkevésbé fejlett országoknak, amelyekre valamilyen

másik, az Unióval kialakított preferenciális piacra jutási rendszer vonatkozik.

HU 21 HU

(20) A standard GSP előírás tekintetében fenn kell tartani a különbségtételt az „érzékeny”

és a „nem érzékeny” termékek vámkedvezményei között azon ágazatok helyzetének

figyelembevétele érdekében, amelyek az Unióban azonos termékeket gyártanak.

(21) A nem érzékeny termékekre vonatkozó Közös Vámtarifa szerinti vámtételeket

továbbra is fel kell függeszteni, míg az érzékeny termékekre vonatkozó vámtételeket

csökkenteni kell az igénybevétel kielégítő arányának biztosítása érdekében,

figyelembe véve ugyanakkor a megfelelő uniós gazdasági ágazatok helyzetét.

(22) Az ilyen vámtarifa-csökkentést úgy kell elvégezni, hogy az a kereskedőket a rendszer

kínálta lehetőségek kihasználására ösztönözze. Ezért az értékvámokat a legnagyobb

kedvezmény elve szerinti vámtételhez képest egységesen 3,5 százalékponttal kell

csökkenteni, míg ugyanezeket a vámokat a textil és a textiltermékek esetében 20 %-

kal kell csökkenteni. A specifikus vámokat 30 %-kal kell csökkenteni. Amennyiben

minimális vám is meghatározásra került, ez a minimális vám nem alkalmazandó.

(23) Amennyiben az egyedi behozatali nyilatkozathoz kapcsolódó preferenciális elbánás

1 % vagy ennél kisebb értékvámot, illetve 2 EUR vagy ennél alacsonyabb specifikus

vámot eredményez, a vámokat teljes mértékben fel kell függeszteni, mivel az ilyen

vámok beszedésének költsége meghaladhatja a belőlük származó bevételt.

(24) A termékátsorolást a Közös Vámtarifa áruosztályaira és árucsoportjaira vonatkozó

kritériumok alapján kell elvégezni. Az áruosztályra vagy árualosztályra vonatkozó

termékátsorolást annak érdekében kell elvégezni, hogy a heterogén termékek

átsorolására kevesebbszer kerüljön sor. Egy adott kedvezményezett ország esetében az

áruosztály vagy az (árucsoportokból álló) árualosztály átsorolását akkor kell elvégezni,

ha az áruosztály három egymást követő évben megfelel az átsorolási kritériumoknak,

hogy ily módon az importstatisztikák nagymértékű és váratlan eltérései hatásának

kiküszöbölésével növekedjen az átsorolás kiszámíthatósága és méltányossága. A

termékek átsorolása nem alkalmazandó a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra

vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) kedvezményezett országaira és a

legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (EBA) kedvezményezett

országaira, mivel ezen országok gazdasági profilja nagyon hasonló, ami az alacsony,

nem diverzifikált exportbázis miatt kiszolgáltatottá teszi őket. Az e rendeletben előírt

vámkedvezmények – az Uniós Vámkódexben és a különösen az Uniós Vámkódex

szerinti felhatalmazás alapján elfogadott jogi aktusokban, különösen az (EU)

2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben19 és az (EU) 2015/2447

bizottsági végrehajtási rendeletben20 meghatározott származási szabályokkal

összhangban –a kedvezményezett országokból származó termékekre vonatkoznak. A

különböző regionális csoportok országai közötti regionális kumulációt és a

kiterjesztett kumulációt engedélyezni kell, feltéve, hogy a kérelmező kedvezményezett

ország elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a kumuláció megfelel

az ország fejlesztési, finanszírozási és kereskedelmi igényeinek, ami többek között

gazdasági növekedéshez, a szegénység felszámolásához, az export diverzifikálásához

és iparosodáshoz vezet, és feltéve, hogy ez nem gyakorol negatív hatást más országok,

különösen az EBA kedvezményezett országai helyzetére. Annak értékelésekor, hogy a

19 A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU

európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó

részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.). 20 A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex

létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek

végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

HU 22 HU

kumuláció megadása megfelel-e a kérelmező ország fejlesztési, finanszírozási és

kereskedelmi igényeinek, a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kedvezményezett

országnak a szállító országtól való függőségét és a szóban forgó termékekkel

kapcsolatos jövőbeli kilátásokat.

(25) A rendszer előírásai ideiglenes visszavonásának okai közé kell sorolni az alapvető

emberi jogokra (köztük a nemzetközi humanitárius jognak az említett

egyezményekben rögzített bizonyos elveire), a munkavállalók jogaira, a klíma- és

környezetvédelemre, valamint a jó kormányzásra vonatkozó nemzetközi

egyezményekben megállapított elvek súlyos és rendszeres megsértését is, hogy ezáltal

is előmozdítsák az egyezmények célkitűzéseinek megvalósulását. A fenntartható

fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti

vámkedvezményeket ideiglenesen vissza kell vonni, ha a kedvezményezett ország nem

tartja tiszteletben az említett egyezmények megerősítésére és tényleges végrehajtására

vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásait, vagy nem teljesíti az egyes

egyezmények által előírt jelentéstételi követelményeket, vagy ha a kedvezményezett

ország nem működik együtt az Unió e rendeletben meghatározott ellenőrzési eljárásai

során. Az ideiglenes visszavonást addig kell érvényben tartani, amíg az azt indokoló

okok meg nem szűnnek. Rendkívüli jogsértések esetére a Bizottságot fel kell

hatalmazni arra, hogy az intézkedések rövidebb időn belüli elfogadásával gyorsan

reagáljon. A gyermekmunkára vonatkozó zéró tolerancia uniós elve értelmében az

ideiglenes visszavonás indokai közé kell tartozniuk a VI. melléklet vonatkozó

egyezményei által meghatározott nemzetközi szinten tiltott gyermekmunkával,

valamint a kényszermunkával – beleértve a rabszolgaságot és a börtönmunkát is –

elkészített áruk kivitelét.

(26) A rendezett nemzetközi migráció jelentős előnyökkel járhat a migránsok származási és

célországai számára, és hozzájárulhat a fenntartható fejlődési igényeik kielégítéséhez.

A kereskedelem-, a fejlesztési és a migrációs politikák közötti koherencia növelése

kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a migráció előnyei kölcsönösen

érvényesüljenek mind a származási, mind a célországok számára. E tekintetben

alapvető fontosságú, hogy a származási és a célország egyaránt foglalkozzon a közös

kihívásokkal, például a saját állampolgárok visszafogadása és a származási országban

való tartós visszailleszkedésük terén folytatott együttműködés fokozásával, különösen

annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a származási országok aktív népességének a

fejlődésre nézve hosszú távú következményekkel járó folyamatos elvándorlása,

valamint azért, hogy a migránsokkal méltósággal bánjanak.

(27) A visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés közös kihívást jelentenek az

Unió és partnerországai számára. A nemzetközi szokásjog és a többoldalú nemzetközi

egyezmények, például a Chicagóban 1944. december 7-én aláírt, a nemzetközi polgári

repülésről szóló egyezmény értelmében minden állam köteles visszafogadni a saját

állampolgárait. A tartós visszailleszkedés és a kapacitásépítés javítása jelentősen

erősítené a partnerországok helyi fejlődését.

(28) A 978/2012/EU rendelet és az annak előzményét képező jogforrások értelmében

visszavonták azon termékek behozatali vámkedvezményeit, amely termékek

Belaruszból (teljes visszavonás) és Kambodzsából (részleges visszavonás)

származnak, mivel ezekben az országokban súlyosan és rendszeres megsértették az

emberi jogokra és a munkavállalók jogaira vonatkozó egyes egyezmények elveit. A

kedvezmények visszavonását indokoló okok továbbra is fennállnak, ezért a Belaruszra

és Kambodzsára vonatkozó ideiglenes visszavonást e rendelet keretében fenn kell

tartani.

HU 23 HU

(29) Annak érdekében, hogy egyfelől a célzottabbá tétel, a nagyobb fokú koherencia és

átláthatóság szükségessége, másfelől pedig a fenntartható fejlődés és a jó kormányzás

egyoldalú kereskedelmi kedvezményrendszeren keresztüli hatékonyabb előmozdítása

között egyensúly jöjjön létre, a Bizottságot az EUMSZ 290. cikke alapján fel kell

hatalmazni, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ezen rendelet mellékleteinek

módosításai tekintetében, a vonatkozó egyezményekben az emberi jogok és a

munkavállalók jogai, a klíma- és környezetvédelem, valamint a jó kormányzás

tekintetében meghatározott alapelvek súlyos és rendszeres megsértése esetén, továbbá

az ebben a rendeletben meghatározott egyéb releváns okok fennállásakor a

vámkedvezmények ideiglenes visszavonása tárgyában, továbbá a fenntartható

fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti

vámkedvezményekre irányuló kérelmekre, az ideiglenes visszavonás és a

védintézkedési eljárás lebonyolítására vonatkozó eljárási szabályokat illetően, annak

érdekében, hogy egységes és részletes technikai előírások kialakítására kerülhessen

sor. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő

konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra

a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi

megállapodásnak21 megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló

jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai

Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden

dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson

alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Amennyiben egy adott kedvezményezett ország esetében az előírás ideiglenes

visszavonásáról szóló határozat hatálybalépése előtt megszűnnek az ideiglenes

visszavonás alapját képező indokok, a Bizottságot – annak érdekében, hogy a

gazdasági szereplők számára stabil működési keretet biztosítson – fel kell hatalmazni

arra, hogy sürgősségi eljárás keretében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktust

fogadjon el a vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról szóló határozat hatályon

kívül helyezéséről. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy globális

egészségügyi vészhelyzettel vagy egyéb rendkívüli körülményekkel összefüggő

okokból felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ideiglenes visszavonást

előíró jogi aktus alkalmazása kezdőnapjának elhalasztására vagy alkalmazási körének

módosítására vonatkozóan.

(30) E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot

végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezt a végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU

európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni22.

(31) A tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni a kedvezményezett országok

tekintetében az egyes GSP-áruosztályokra vonatkozó vámkedvezmények

felfüggesztésére és az ideiglenes visszavonási eljárás kezdeményezésére vonatkozó

végrehajtási jogi aktusok meghozatala során, figyelemmel az említett jogi aktusok

jellegére és hatására.

(32) A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a védintézkedési eljárásokra, valamint a

vámkedvezmények felfüggesztésére vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása

során, amennyiben az import súlyos zavart okozhat az Unió piacain.

21 HL L 123., 2016.5.12., 1. o. 22 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási

hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános

elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

HU 24 HU

(33) A rendszer integritásának és szabályos működésének biztosítása érdekében a

Bizottságnak azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell

elfogadnia olyan, kellően indokolt, sürgős esetekben, amelyek a vámokkal kapcsolatos

eljárások és kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából eredő ideiglenes

visszavonásokat érintenek.

(34) A Bizottságnak – annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára stabil

működési keretet biztosítson – a hat hónapos maximális időtartam elteltét követően

azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan,

kellően indokolt, sürgős esetekben, amelyek a vámokkal kapcsolatos eljárások és

kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából eredő ideiglenes visszavonások

megszüntetését vagy meghosszabbítását érintik.

(35) A Bizottság azonnali hatállyal alkalmazandóvégrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia

olyan – a védintézkedési eljáráshoz kapcsolódó, kellően indokolt – esetekben is,

amikor az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetének olyan mértékű

romlása, amely nehezen lenne helyrehozható, azt sürgősen megköveteli.

(36) A Bizottságnak az illetékes intézményi szakbizottságokon keresztül rendszeresen

jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács részére a rendszer kihatásairól e

rendelet alapján. A Bizottságnak 2030. január 1-jéig jelentést kell tennie az Európai

Parlament és a Tanács számára e rendelet félidős alkalmazásáról, és értékelnie kell a

rendszer felülvizsgálatának szükségességét. A jelentés annak elemzéséhez szükséges,

hogy a rendszer milyen hatást gyakorol a kedvezményezettek fejlődési, kereskedelmi

és pénzügyi igényeire, valamint a kétoldalú kereskedelemre és az Unió

vámbevételeire, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra.

(37) A 978/2012/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Az általános vámkedvezményrendszert (a továbbiakban: rendszer vagy GSP),

amellyel az Unió preferenciális hozzáférést biztosít a piacához, e rendelettel

összhangban kell alkalmazni.

(2) A rendszer a következő vámkedvezmény-előírásokból áll:

a) standard előírás (a továbbiakban: standard GSP);

b) a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző

előírás (a továbbiakban: GSP+);

c) a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (fegyver

kivételével mindent – a továbbiakban: EBA).

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1. „országok”: olyan országok és területek, amelyek vámhatósággal rendelkeznek;

HU 25 HU

2. „jogosult országok”: az I. mellékletben felsorolt fejlődő országok;

3. „standard GSP-kedvezményezett országok”: a standard előírás I. mellékletben

felsorolt kedvezményezett országai;

4. „GSP+-kedvezményezett országok”: a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra

vonatkozó különleges ösztönző előírás I. mellékletben felsorolt kedvezményezett

országai;

5. „EBA-kedvezményezett országok”: a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó

különleges ösztönző előírás I. mellékletben felsorolt kedvezményezett országai;

6. „a Közös Vámtarifa vámtételei”: a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének II.

részében meghatározott vámtételek23, a vámkontingensek részeként meghatározott

vámtételek kivételével;

7. „áruosztály”: a Közös Vámtarifa bármely áruosztálya, a 2658/87/EGK rendeletben

megállapítottaknak megfelelően;

8. „árucsoport”: a Közös Vámtarifa bármely árucsoportja, a 2658/87/EGK rendeletben

megállapítottaknak megfelelően;

9. „GSP-áruosztály”: a III. mellékletben szereplő, a Közös Vámtarifa áruosztályain és

árucsoportjain alapuló áruosztály;

10. „preferenciális piacra jutási rendszer”: preferenciális piacra jutás az Unió piacán,

ideiglenesen alkalmazott vagy hatályban lévő kereskedelmi megállapodás vagy az

Unió által biztosított autonóm kedvezmény alapján;

11. „tényleges végrehajtás”: a vonatkozó egyezmények szerinti kötelezettségvállalások

és kötelezettségek teljes körű teljesítése, ezáltal biztosítva a VI. mellékletben

felsorolt nemzetközi egyezményekben garantált valamennyi alapelvnek,

célkitűzésnek és jognak a kedvezményezett ország teljes területén való

érvényesülését;

12. „panasz”: az egyablakos ügyintézési ponton keresztül a Bizottsághoz benyújtott

panasz;

13. „különböző regionális csoportokba tartozó kedvezményezett országok közötti

regionális kumuláció”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 55.

cikkének (5) bekezdésében említett származási kumuláció;

14. „kiterjesztett kumuláció”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 56.

cikkének (1) bekezdésében említett származási kumuláció.

3. cikk

(1) A jogosult országok listája az I. melléklet A. és B. oszlopában szerepel.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően

felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az

I. mellékletben szereplő táblázat A. és B oszlopát az országok nemzetközi

jogállásában vagy besorolásában, gazdasági fejlődésében vagy kereskedelmi,

23 A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a

Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

HU 26 HU

finanszírozási és fejlesztési szükségleteiben bekövetkezett változások

figyelembevétele érdekében.

(3) A Bizottság értesíti a jogosult országot a rendszerbeli jogállásában bekövetkezett

minden érdemi változásról.

II. FEJEZET

Standard előírás

4. cikk

(1) A jogosult ország az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett standard előírás

szerinti vámkedvezmények kedvezményezettje, kivéve, ha:

a) az országot a Világbank a kedvezményezett országok listája frissítésének

időpontját közvetlenül megelőző három egymást követő évben magas

jövedelmű országnak, vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába

tartozó országnak minősítette; vagy

b) az ország az Unióval kialakított preferenciális piacra jutási rendszer

kedvezményezettje, amely lényegében a teljes kereskedelem esetében legalább

a rendszerével azonos vámkedvezményeket biztosít.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja nem vonatkozik az Egyesült Nemzetek Szervezete

által legkevésbé fejlett országnak minősített országokra.

5. cikk

(1) A 4. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelő standard GSP-

kedvezményezett országok listája az I. melléklet C. oszlopában található.

(2) Az e rendelet hatálybalépését követő minden év január 1-jéig a Bizottság

felülvizsgálja az I. mellékletet. Annak érdekében, hogy a standard GSP-

kedvezményezett ország és a gazdasági szereplők számára megfelelő idő álljon

rendelkezésre az országnak a rendszer szerinti jogállásában bekövetkezett

változáshoz való szabályos alkalmazkodásra:

a) az e cikk (3) bekezdésével összhangban a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja

alapján meghozott, a kedvezményezett országnak a standard GSP-

kedvezményezett országok listájáról való eltávolításáról szóló határozatot

annak hatálybalépésétől számított egy év elteltét jövető január 1-jétől kell

alkalmazni;

b) az e cikk (3) bekezdésével összhangban a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja

alapján meghozott, a kedvezményezett országnak a standard GSP-

kedvezményezett országok listájáról való eltávolításról szóló határozatot a

preferenciális piacra jutási rendszer alkalmazásának kezdőnapjától számított

két év elteltét követő január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdése tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 4.

cikkben meghatározott kritériumok alapján – a 36. cikknek megfelelően –

felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet C. oszlopának

módosítása céljából.

HU 27 HU

(4) A Bizottság értesíti az érintett standard GSP-kedvezményezett országot a

rendszerbeli jogállásában bekövetkezett minden változásról.

6. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, standard előírás hatálya alá

tartozó termékeket a III. melléklet sorolja fel.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően

felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítása

céljából, annak érdekében, hogy abba beépítse a Kombinált Nómenklatúra

módosításai folytán szükségessé vált változásokat.

7. cikk

(1) A III. mellékletben nem érzékeny termékekként felsorolt termékek esetében a Közös

Vámtarifa vámtételeinek alkalmazását teljes mértékben fel kell függeszteni, a

mezőgazdasági alkotóelemek kivételével.

(2) A III. mellékletben érzékeny termékekként felsorolt termékek esetében a Közös

Vámtarifa értékvámjait 3,5 százalékponttal csökkenteni kell. A III. melléklet S-11a.

és S-11b. GSP-áruosztályába tartozó termékek esetében az említett csökkentés

mértéke 20 %.

(3) Amennyiben a 978/2012/EU rendeletnek a Közös Vámtarifa e rendelet

hatálybalépésekor alkalmazandó értékvámjairól rendelkező 7. cikkének (3)

bekezdésével összhangban kiszámított kedvezményes vámtételek az e cikk (2)

bekezdésében említett termékek esetében több mint 3,5 százalékpontos

vámtételcsökkenést eredményeznek, úgy ezeket a kedvezményes vámtételeket kell

alkalmazni.

(4) A Közös Vámtarifa specifikus vámjait – a III. mellékletben érzékeny termékekként

felsorolt termékekre meghatározott minimális vagy maximális vámtételek kivételével

– 30 %-kal csökkenteni kell.

(5) Amennyiben a III. mellékletben érzékeny termékekként felsorolt termékekre

vonatkozóan a Közös Vámtarifa értékvámokat és specifikus vámokat is tartalmaz, a

specifikus vámokat nem kell csökkenteni.

(6) Amennyiben a (2) és a (4) bekezdésnek megfelelően csökkentett vámtételek

maximális vámtételt is meghatároznak, ez a maximális vámtétel nem csökkenthető.

Amennyiben e vámtételek minimális vámtételt is meghatároznak, ez a minimális

vámtétel nem alkalmazandó.

8. cikk

(1) A 7. cikkben említett vámkedvezményeket fel kell függeszteni olyan, egy adott

standard GSP-kedvezményezett országból származó, valamely GSP-áruosztályba

tartozó termékek tekintetében, amelyek esetében az ebből a standard GSP-

kedvezményezett országból az Unióba irányuló behozatal három egymást követő

évben vett átlagértéke meghaladja a IV. mellékletben felsorolt határértékeket. Az

egyes határértékeket az azonos termékeknek valamennyi GSP-kedvezményezett

országból az Unióba irányuló importja százalékaként kell kiszámítani.

HU 28 HU

(2) Az e rendeletben meghatározott vámkedvezmények alkalmazását megelőzően a

Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében

említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kialakítja azon GSP-

áruosztályok listáját, amelyek tekintetében a 7. cikkben említett vámkedvezményeket

egy adott standard GSP-kedvezményezett ország vonatkozásában felfüggesztik. Az

említett végrehajtási jogi aktust 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A Bizottság háromévente felülvizsgálja az e cikk (2) bekezdésében említett listát, és

a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően

végrehajtási jogi aktust fogad el a 7. cikkben említett vámkedvezmények

felfüggesztése vagy újrabevezetése érdekében. A végrehajtási jogi aktust a

hatálybalépését követő év január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett listát a felülvizsgálat évében az adott évről

szeptember 1-jén, valamint a felülvizsgálatot megelőző két évről rendelkezésre álló

adatok alapján kell létrehozni. A listának figyelembe kell vennie a létrehozása

időpontjában az I. melléklet hatályos változatában felsorolt GSP-kedvezményezett

országokból származó importot. Ugyanakkor nem lehet figyelembe venni az import

értékét olyan GSP-kedvezményezett országokból, amelyek a felfüggesztés

alkalmazásának kezdőnapján már nem kedvezményezettjei a 4. cikk (1)

bekezdésének b) pontja szerinti vámkedvezményeknek.

(5) A Bizottság értesíti az érintett országot a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően

meghozott végrehajtási jogi aktusról.

(6) Az I. mellékletnek a 4. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban történő

módosítása esetén a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek

megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet

módosítása céljából, hogy az abban felsorolt módozatokat kiigazítsa annak

érdekében, hogy a GSP-áruosztályok súlya arányosan ne változzon az e cikk (1)

bekezdése szerint felfüggesztett vámkedvezmények tekintetében.

III. FEJEZET

A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás

9. cikk

Egy adott GSP-kedvezményezett országra akkor vonatkozhatnak az 1. cikk (2) bekezdésének

b) pontjában említett fenntartható fejlődésre és jó kormányzásra vonatkozó különleges

ösztönző előírás szerinti vámkedvezmények, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) a diverzifikáció hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősül az V.

mellékletben meghatározottak szerint;

b) a VI. mellékletben felsorolt összes egyezményt (a továbbiakban: a vonatkozó

egyezmények) megerősítette, és a Bizottság nem állapította meg a rendelkezésre álló

információk – különösen az egyezmények szerinti ellenőrző szervek által tett

legújabb rendelkezésre álló megállapítások – alapján, hogy súlyos

kötelezettségszegés történt az említett egyezmények tényleges végrehajtása terén;

c) az adott ország a vonatkozó egyezmények egyike tekintetében sem fogalmazott meg

olyan fenntartást, amelyet valamely egyezmény tilt, vagy amely e cikk tekintetében

összeegyeztethetetlennek minősül az adott egyezmény tárgyával és céljával.

HU 29 HU

E cikk alkalmazásában a fenntartások csak a következő esetek valamelyikében

minősülnek összeegyeztethetetlennek egy adott egyezmény céljával:

i. az egyezmény keretében egy kifejezetten erre a célra létrehozott eljárás

azt akként határozta meg;

ii. ilyen eljárás hiányában, amennyiben a Szerződésekben megállapított

hatásköreik tekintetében az egyezményben részes tagállamok minősített

többsége és/vagy az Unió – ha az adott egyezmény részes fele – kifogást

emelt a fenntartással szemben azzal az indokkal, hogy az

összeegyeztethetetlen az egyezmény céljával, és az 1969. május 23-án

Bécsben aláírt szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény

rendelkezéseinek megfelelően ellenzi az egyezménynek a saját maga és a

fenntartással élő állam közötti hatálybalépését;

d) kötelező erejű kötelezettséget vállal a vonatkozó egyezmények megerősítésének

fenntartására és azok hatékony végrehajtásának biztosítására, a vonatkozó

egyezmények hatékony végrehajtását célzó cselekvési terv kíséretében;

e) fenntartás nélkül elfogadja a vonatkozó egyezmények által előírt jelentéstételi

követelményeket, és kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz arra, hogy elfogadja a

végrehajtással kapcsolatos adatainak rendszeres figyelemmel kísérését és

felülvizsgálatát, a vonatkozó egyezmények rendelkezéseivel összhangban;

f) kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz arra, hogy részt vesz és együttműködik az

Unió 13. cikkben említett jelentéstételi és figyelemmel kísérési eljárásában.

10. cikk

(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző

előírást a következő feltételek teljesülése esetén kell alkalmazni:

a) a GSP-kedvezményezett ország ezirányú kérelmet nyújtott be;

b) a Bizottság a kérelem vizsgálata alapján úgy ítéli meg, hogy a kérelmező ország

teljesíti a 9. cikkben megállapított feltételeket.

(2) A kérelmező országnak írásban kell benyújtania a kérelmét a Bizottsághoz. A

kérelemben átfogó tájékoztatást kell nyújtani a vonatkozó egyezmények

megerősítéséről, és annak tartalmaznia kell a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett

kötelező erejű kötelezettségvállalásokat.

(3) A kérelem beérkezését követően a Bizottság tájékoztatja arról a Tanácsot és az

Európai Parlamentet.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kérelem vizsgálatát követően az I.

melléklet módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 36.

cikknek megfelelően, hogy a kérelmező országnak a GSP+-kedvezményezett

országok listájára való felvételével biztosítsa részére a fenntartható fejlődésre és a jó

kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírást.

(5) Amennyiben egy GSP+-kedvezményezett ország már nem felel meg a 9. cikk a)

vagy c) pontjában említett feltételeknek, vagy visszavonja bármelyik, a 9. cikk d), e)

és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalását, a Bizottság

felhatalmazást kap arra, hogy az I. melléklet módosítása céljából a 36. cikknek

megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy

az érintett országot kivonja a GSP+-előírás hatálya alól.

HU 30 HU

(6) A Bizottság az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak az

Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően értesíti a kérelmező

országot az e cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően hozott határozatról.

Amennyiben a határozat értelmében kérelmező országra alkalmazandóvá válik a

fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás,

az ország tájékoztatást kap a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus

alkalmazásának kezdőnapjáról.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelő felhatalmazáson

alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a fenntartható

fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás odaítélésére

vonatkozó eljárási szabályok megállapítása céljából, különösen a határidőkre,

valamint a kérelmek benyújtására és feldolgozására vonatkozóan.

(8) Azok az országok, amelyek 2023. január 31-én a 978/2012/EU rendelet szerint

GSP+-kedvezményezett országok, 2025. december 31-ig kérelmezhetik az e rendelet

szerinti GSP+-előírás rájuk történő alkalmazását. A 978/2012/EU rendelet szerinti

GSP+-előírás a kérelmező országok tekintetében az említett határidő lejártáig és az

előírás alkalmazásának Bizottság általi értékelése során, valamint adott esetben azon

időszak alatt érvényben marad, amelyben az Európai Parlament és a Tanács

felülvizsgálja az I. mellékletet módosító, a 36. cikk (5) bekezdése szerinti eljárással

összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

11. cikk

(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző

előírás hatálya alá tartozó termékek felsorolását a III. és a VII. melléklet tartalmazza.

(2) A 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36.

cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el és

módosítsa a VII. mellékletet a Kombinált Nómenklatúra e mellékletben felsorolt

termékeket érintő módosításainak figyelembevétele céljából.

12. cikk

(1) A Közös Vámtarifa értékvámjait a III. és a VII. mellékletben felsorolt minden olyan

termék vonatkozásában fel kell függeszteni, amely GSP+-kedvezményezett

országból származik.

(2) A Közös Vámtarifának az (1) bekezdésben említett termékekre vonatkozó specifikus

vámjait teljes mértékben fel kell függeszteni, kivéve azon termékek tekintetében,

amelyek esetében a Közös Vámtarifa szerinti vámtételek értékvámokat is

tartalmaznak. A 1704 10 90 KN-kóddal rendelkező termékek esetében a specifikus

vám a vámérték 16 %-ára korlátozódik.

13. cikk

(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző

előírás keretében biztosított vámkedvezmények odaítélésének időpontjától a

Bizottság minden egyes GSP+-kedvezményezett ország tekintetében folyamatosan

felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a vonatkozó egyezmények megerősítésének és

tényleges végrehajtásának állását, valamint a GSP+-kedvezményezett ország

együttműködését a megfelelő ellenőrző szervekkel. Ennek során a Bizottság

HU 31 HU

megvizsgál minden lényeges információt, különösen az illetékes ellenőrző szervek

következtetéseit és ajánlásait.

(2) A GSP+-kedvezményezett ország együttműködik a Bizottsággal, és rendelkezésre

bocsát minden olyan információt, amely a 9. cikk d), e) és f) pontja szerinti kötelező

erejű kötelezettségvállalásainak, valamint a 9. cikk b) és c) pontja szerinti

helyzetének értékeléséhez szükséges.

14. cikk

(1) A Bizottság 2027. január 1-jéig, majd azt követően háromévente jelentést terjeszt az

Európai Parlament és a Tanács elé a vonatkozó egyezmények megerősítésének

állásáról, a GSP+-kedvezményezett országok által az egyezmények szerinti

jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelésről, és az egyezmények tényleges

végrehajtásának állásáról.

(2) A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a vonatkozó egyezményekben említett megfelelő ellenőrző szervek által az

egyes GSP+-kedvezményezett országok tekintetében tett megállapítások és

ajánlások; valamint

b) a Bizottság, és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat megállapításai azzal

kapcsolatban, hogy az egyes GSP+-kedvezményezett országok tiszteletben

tartják-e a jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelésre, a vonatkozó

egyezményekkel összhangban a megfelelő ellenőrző szervekkel való

együttműködésre, valamint a vonatkozó egyezmények tényleges

végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelező erejű

kötelezettségvállalásaikat.

A jelentés minden, a Bizottság által megfelelőnek ítélt, bármely forrásból

származó információra kitérhet.

(3) A vonatkozó egyezmények tényleges végrehajtására vonatkozó következtetéseinek

levonása során a Bizottság – és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat – értékeli

a vonatkozó nyomonkövetési szervek következtetéseit és ajánlásait, valamint – egyéb

források sérelme nélkül – az Európai Parlament vagy a Tanács, illetve harmadik

felek, többek között a kormányok és nemzetközi szervezetek, a civil társadalom és a

szociális partnerek által benyújtott információkat.

15. cikk

(1) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző

előírást ideiglenesen vissza kell vonni a valamely GSP+-kedvezményezett országból

származó valamennyi termék vagy egyes termékek tekintetében, amennyiben a

kedvezményezett ország nem tartja tiszteletben a 9. cikk d), e) és f) pontjában

említett kötelező erejű kötelezettségvállalásait, vagy amennyiben a GSP+-

kedvezményezett ország olyan, a 9. cikk c) pontja szerinti fenntartást fogalmazott

meg, amelyet a vonatkozó egyezmények valamelyike tilt, vagy amely nem

egyeztethető össze az egyezmény tárgyával és céljával.

(2) A 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalásaiból

eredő kötelezettségek teljesítésének és a 9. cikk c) pontjában említett helyzetének a

bizonyítása a GSP+-kedvezményezett országot terheli.

HU 32 HU

(3) Amennyiben a Bizottság akár a 14. cikkben említett jelentés megállapításai, akár a

rendelkezésre álló bizonyítékok – köztük panasz formájában benyújtott bizonyíték –

alapján alapos indokkal feltételezi, hogy egy adott GSP+-kedvezményezett ország

nem tartja tiszteletben a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű

kötelezettségvállalásait vagy olyan fenntartást tett, amelyet a 9. cikk c) pontja szerinti

vonatkozó egyezmények valamelyike tilt vagy amely nem egyeztethető össze az

egyezmény tárgyával és céljával, a Bizottság a 39. cikk (2) bekezdésében említett

tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a

fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás

keretében juttatott vámkedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárás

megindításáról. A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyről

értesíti az érintett GSP+-kedvezményezett országot. Az értesítés:

a) megnevezi a (3) bekezdésben említett megalapozott kétség indokait, amelyek

megkérdőjelezhetik a GSP+-kedvezményezett ország azon jogát, hogy

továbbra is részesüljön a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra

vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményekben;

b) meghatározza azt az értesítés közzétételétől számított legfeljebb három

hónapos időtartamot, amely alatt a GSP+-kedvezményezett ország

előterjesztheti észrevételeit.

(5) A Bizottság a (4) bekezdés b) pontjában említett időszak alatt minden lehetőséget

megad az érintett GSP+-kedvezményezett országnak az együttműködésre.

(6) A Bizottság összegyűjt minden általa szükségesnek tartott információt, többek között

a megfelelő ellenőrző szervektől származó következtetéseket és ajánlásokat.

Következtetései levonása során a Bizottság értékel minden releváns információt.

(7) Az értesítésben megjelölt időtartam lejártát követő három hónapon belül a Bizottság

határoz:

a) az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megszüntetéséről;

b) a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző

előírás szerinti vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról.

(8) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy megállapításai nem indokolják az

ideiglenes visszavonást, a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági

eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el az ideiglenes visszavonásra

irányuló eljárás befejezéséről. A végrehajtási jogi aktusnak többek között a kézhez

kapott bizonyítékokon kell alapulnia.

(9) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a megállapításai az e cikk (1)

bekezdésében említett okok alapján indokolják az ideiglenes visszavonást,

felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi

aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet az 1. cikk (2) bekezdésének

b) pontjában említett, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó

különleges ösztönző előírás alapján nyújtott vámkedvezmények ideiglenes

visszavonása céljából. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a

Bizottság adott esetben figyelembe veheti a vámkedvezmények ideiglenes

visszavonásának társadalmi-gazdasági hatását a kedvezményezett országban.

(10) Ha a Bizottság az ideiglenes visszavonásról határoz, a felhatalmazáson alapuló jogi

aktus az elfogadását követő hat hónap elteltével válik alkalmazandóvá.

HU 33 HU

(11) Ha az ideiglenes visszavonás indokai az e cikk (9) bekezdésében említett,

felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válása előtt már nem állnak fenn,

a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikkben említett sürgősségi eljárásnak

megfelelően hatályon kívül helyezze az elfogadott jogi aktust a vámkedvezmények

ideiglenes visszavonása érdekében.

(12) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson

alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a fenntartható

fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásból való

részesülés ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárási szabályok megállapítása

céljából, különösen a határidőkre, a felek jogaira, a titoktartásra és a felülvizsgálat

feltételeire vonatkozóan.

16. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi

aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a

vámkedvezményeknek a 15. cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes visszavonását

megalapozó indokok már nem állnak fenn, és visszaállítsa a fenntartható fejlődésre és a jó

kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményeket.

Amennyiben az 15. cikk (1) bekezdésében említett azon okok némelyike, amelyek miatt az

ideiglenes visszavonásról határoztak, továbbra is fennáll, míg mások már nem állnak fenn,

vagy ha az ideiglenes visszavonást indokoló okokon túl további okok merülnek fel, a 15. cikk

(9) bekezdésének megfelelően elfogadott intézkedéseket megfelelően ki kell igazítani.

IV. FEJEZET

A legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás

17. cikk

(1) A jogosult ország akkor részesül az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, a

legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás szerinti

vámkedvezményekből, ha az érintett országot az Egyesült Nemzetek Szervezete

legkevésbé fejlett országnak minősítette.

(2) A Bizottság az EBA-kedvezményezett országok I. melléklet C. oszlopában található

listáját a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján folyamatosan felülvizsgálja.

Amennyiben egy EBA-kedvezményezett ország már nem felel meg az e cikk (1)

bekezdésében említett feltételeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az I.

melléklet módosítása céljából a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló

jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy – az attól a naptól számított három

éves átmeneti időszakot követően, amelytől kezdve az EBA-kedvezményezett ország

már nem felel meg az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek – törölje az

országot az EBA-előírás hatálya alól.

(3) Ameddig nem zárult le az az eljárás, amelynek keretében az Egyesült Nemzetek

Szervezete egy újonnan függetlenné vált országot legkevésbé fejlett országnak

minősít, a Bizottság a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

elfogadásával átmeneti intézkedésként módosítja az I. mellékletet annak érdekében,

hogy ezt az országot felvegye az EBA-kedvezményezett országok listájára.

HU 34 HU

Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezete egy újonnan függetlenné vált

országot nem minősít legkevésbé fejlett országnak az ilyen országok kategóriájának

első soron következő felülvizsgálata során, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a

36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával

módosítsa az I. mellékletet az adott országnak a mellékletből való törlése érdekében

anélkül, hogy biztosítaná részére az e cikk (2) bekezdésében említett átmeneti

időszakot.

(4) A Bizottság értesíti az érintett EBA-kedvezményezett országot a rendszerbeli

jogállásában bekövetkezett minden változásról.

18. cikk

A Közös Vámtarifa vámtételeinek alkalmazását teljesen fel kell függeszteni minden olyan, a

Kombinált Nómenklatúrában az 1–97. árucsoportba tartozó termék tekintetében – a 93.

árucsoportba tartozó termékek kivételével –, amely EBA-kedvezményezett országból

származik.

V. FEJEZET

Az ideiglenes visszavonásra vonatkozó, valamennyi előírás esetében közös rendelkezések

19. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások egy adott

kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy egyes termékek

tekintetében ideiglenesen visszavonhatók a következő okok bármelyike miatt:

a) a VI. mellékletben felsorolt egyezményekben megállapított alapelvek súlyos és

rendszeres megsértése;

b) nemzetközileg tiltott gyermekmunkával vagy kényszermunkával – beleértve a

rabszolgaságot és a börtönmunkát is – előállított áruk kivitele;

c) a vámellenőrzés súlyos hiányosságai kábítószerek (tiltott anyagok vagy

kábítószer-prekurzorok) kivitelekor vagy továbbításakor, vagy a

kedvezményezett ország saját állampolgárainak visszafogadási

kötelezettségével kapcsolatban, illetve a terrorizmus elleni vagy a

pénzmosásról szóló nemzetközi egyezményekben foglaltak be nem tartása;

d) a nyersanyagellátást befolyásoló és így az uniós ipart kedvezőtlenül érintő,

szisztematikusan alkalmazott, rendkívül tisztességtelen nemzetközi

kereskedelmi gyakorlat, amely ellen a kedvezményezett ország nem lépett fel.

A WTO-megállapodások alapján tiltott vagy megtámadható tisztességtelen

nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok tekintetében e cikk alkalmazásának a

WTO illetékes testületének ilyen értelmű előzetes döntésén kell alapulnia;

e) a halászati erőforrások védelmével és a velük való gazdálkodással kapcsolatos,

olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek által vagy nemzetközi

megállapodások keretében kitűzött célok súlyos és szisztematikus megsértése,

amelyeknek az Unió részes fele.

HU 35 HU

(2) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazandó a kedvezményezett ország azon

termékeire, amelyekre az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet24

vagy az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében

dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések vonatkoznak25.

(3) Amennyiben a Bizottság – panasz alapján vagy saját kezdeményezésére fellépve –

úgy találja, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett indokok alapján kellően

indokolt az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások szerinti

vámkedvezmények ideiglenes visszavonása, a 39. cikk (2) bekezdésében említett

tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a

vámkedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárás megindításáról. A

Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtási jogi aktus

elfogadásáról.

(4) A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az ideiglenes

visszavonásra irányuló eljárás megindításáról, és arról értesíti az érintett

kedvezményezett országot. Az értesítés:

a) tartalmazza az ideiglenes visszavonásról szóló végrehajtási jogi aktus (3)

bekezdésben említett kellő indokait;

b) utal arra, hogy a Bizottság az (5) bekezdésben említett figyelemmel kísérési és

értékelési időszak során figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet az érintett

kedvezményezett országban.

(5) A Bizottság az érintett kedvezményezett országnak minden lehetőséget megad az

értesítés közzétételének napjától számított hat hónapig tartó figyelemmel kísérési és

értékelési időszak alatt az együttműködésre.

(6) A Bizottság felkutat minden általa szükségesnek ítélt információt, többek között az

érintett ellenőrző szervek rendelkezésre álló értékeléseit, észrevételeit, határozatait,

ajánlásait és következtetéseit, valamint az egyéb forrásokból származó releváns

információkat, ideértve adott esetben a panasz útján benyújtott vagy harmadik felek

által szolgáltatott bizonyítékokat is. Következtetései levonása során a Bizottság

értékel minden releváns információt.

(7) Az (5) bekezdésben említett időtartam elteltét követő három hónapon belül a

Bizottság a megállapításairól és következtetéseiről jelentést terjeszt az érintett

kedvezményezett ország elé. Az érintett kedvezményezett országnak jogában áll a

jelentésről észrevételeket tenni. Az észrevételezésre rendelkezésre álló idő nem

haladhatja meg az egy hónapot.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában említett időtartam leteltét követő hat hónapon belül a

Bizottság dönt:

a) az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megszüntetéséről;

b) az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások szerinti

vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról.

24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban

tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L

176., 2016.6.30., 21. o.). 25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban

tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L

176., 2016.6.30., 55. o.).

HU 36 HU

(9) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megállapításai nem indokolják az

ideiglenes visszavonást, a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági

eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el az ideiglenes visszavonásra

irányuló eljárás megszüntetéséről.

(10) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a megállapításai az e cikk (1)

bekezdésében említett okok alapján indokolják az ideiglenes visszavonást,

felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi

aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet az 1. cikk (2) bekezdésében

említett kedvezményes előírások ideiglenes visszavonása céljából. A

felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság adott esetben

figyelembe veheti a vámkedvezmények ideiglenes visszavonásának társadalmi-

gazdasági hatását a kedvezményezett országban.

(11) Az elfogadott jogi aktusnak a (9) és (10) bekezdésben említett mindkét esetben

többek között a begyűjtött és kézhez kapott bizonyítékokon kell alapulnia.

(12) Ha a Bizottság az ideiglenes visszavonásról határoz, a felhatalmazáson alapuló jogi

aktus az elfogadását követő hat hónap elteltével válik alkalmazandóvá.

(13) Ha az ideiglenes visszavonás indokai az e cikk (10) bekezdésében említett,

felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válását megelőzően már nem

állnak fenn, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikkben említett sürgősségi

eljárásnak megfelelően visszavonja a vámkedvezmények ideiglenes visszavonására

vonatkozó határozatot.

(14) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy kivételes körülmények – például

globális egészségügyi szükséghelyzet vagy vészhelyzet, természeti katasztrófa vagy

egyéb előre nem látható esemény – esetén helyénvaló felülvizsgálni az ideiglenes

visszavonás hatályát, illetve elhalasztani vagy felfüggeszteni az ideiglenes

visszavonás alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikkben

említett sürgősségi eljárásnak megfelelően módosítsa a felhatalmazáson alapuló jogi

aktust.

(15) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson

alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a valamennyi

előírásból való részesülés ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárási szabályok

megállapítása céljából, különösen a határidőkre, a felek jogaira, a titoktartásra,

valamint bármely elfogadott intézkedés felülvizsgálatára vonatkozóan.

(16) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre

az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő ideiglenes visszavonás

igazolására, és a jogsértések rendkívüli súlyossága a kedvezményezett ország sajátos

körülményeire tekintettel gyors reagálást tesz szükségessé, a (3)–(15) bekezdéssel

összhangban megindítja az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárást. A (4) bekezdés

b) pontjában említett időszak ilyen esetekben azonban 2 hónapra, a (8) bekezdésben

említett határidő pedig 5 hónapra csökken.

(17) Amennyiben a Bizottság az e cikk (16) bekezdése szerinti ideiglenes visszavonásról

határoz, az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 37. cikkel összhangban kell

elfogadni, és azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy

hónap elteltével kell alkalmazni.

HU 37 HU

20. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi

aktusok elfogadásával módosítsa az I. vagy a II. mellékletet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy

a vámkedvezményeknek a 19. cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes visszavonását

megalapozó indokok már nem állnak fenn, és visszaállítsa az 1. cikk (2) bekezdésében

meghatározott kedvezményes előírások szerinti vámkedvezményeket.

Amennyiben az 19. cikk (1) bekezdésében említett azon okok némelyike, amelyek miatt az

ideiglenes visszavonásról határoztak, továbbra is fennáll, míg mások már nem állnak fenn,

vagy ha az ideiglenes visszavonást indokoló okokon túl további okok merülnek fel, a 19. cikk

(10) bekezdésének megfelelően elfogadott intézkedéseket megfelelően ki kell igazítani.

21. cikk

(1) Az e rendeletben meghatározott kedvezményes előírások ideiglenesen

visszavonhatók a valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék

vagy egyes termékek tekintetében csalás, szabálytalanság vagy a termékre vonatkozó

származási szabályok és a kapcsolódó eljárások szisztematikus megsértése vagy

betartásuk biztosításának elmulasztása, továbbá az 1. cikk (2) bekezdésében említett

kedvezményes előírások tekintetében a végrehajtáshoz és ellenőrzéshez szükséges

igazgatási együttműködés elmulasztása esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazgatási együttműködés megköveteli többek között,

hogy a kedvezményezett ország:

a) közölje a Bizottsággal a származási szabályok végrehajtásához és azok

tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat, és azokat tartsa

naprakészen;

b) segítse az Uniót az áruk származásának a tagállamok vámhatóságai kérésére

történő ellenőrzésével és az eredmények időben történő közlésével a Bizottság

felé;

c) segítse az Uniót annak engedélyezésével, hogy a Bizottság – a tagállamok

illetékes hatóságaival összehangoltan és velük szorosan együttműködve – uniós

igazgatási és vizsgálati együttműködési feladatokat hajthasson végre az adott

országban az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások

biztosításához szükséges okmányok hitelességének vagy a vonatkozó

információk pontosságának ellenőrzése céljából;

d) megfelelő vizsgálatokat hajtson végre vagy rendeljen el a származási szabályok

megsértésének feltárása és megakadályozása érdekében;

e) teljesítse a származási szabályokat a regionális kumulációra tekintetében vagy

gondoskodjon az ezeknek való megfelelésről, amennyiben az ország ilyen

kedvezményeket élvez;

f) segítse az Uniót a származással kapcsolatos csalás gyanúja esetén az erre utaló

magatartás vizsgálatában – ilyen csalás gyanúja merülhet fel abban az esetben,

ha az e rendeletben meghatározott kedvezményes előírások keretében

bonyolított termékimport mértéke jelentősen meghaladja a kedvezményezett

ország szokásos exportszintjét.

(3) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az e cikk

(1) és (2) bekezdésében említett okok miatti ideiglenes visszavonás alátámasztására,

HU 38 HU

a 39. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárásnak megfelelően azonnali

hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el az 1. cikk (2) bekezdésében

említett kedvezményes előírás alapján nyújtott vámkedvezmények ideiglenes

visszavonásáról a valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék

vagy egyes termékek tekintetében.

(4) Ilyen jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság értesítést tesz közzé az

Európai Unió Hivatalos Lapjában arról, hogy megalapozott gyanú merült fel az (1)

és (2) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléssel kapcsolatban, amely

megkérdőjelezheti az adott kedvezményezett ország jogát arra, hogy továbbra is

részesüljön az e rendelet által biztosított kedvezményekben.

(5) A Bizottság értesíti az érintett kedvezményezett országot a (3) bekezdésnek

megfelelően elfogadott valamennyi jogi aktusról, még azok alkalmazandóvá válását

megelőzően.

(6) Az ideiglenes visszavonás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Legkésőbb

ezen időtartam leteltekor a Bizottság a 39. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak

megfelelően azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el az

ideiglenes visszavonás megszüntetéséről vagy az ideiglenes visszavonás

időtartamának meghosszabbításáról.

(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan lényeges információról, amely

indokolhatja a vámkedvezmények ideiglenes visszavonását, illetve annak

meghosszabbítását vagy megszüntetését.

VI. FEJEZET

Védintézkedésekről és felügyeletről szóló rendelkezések

I. szakasz

Általános védintézkedések

22. cikk

(1) Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások

valamelyike alapján egy kedvezményezett országból származó terméket olyan

mennyiségben vagy áron importálnak, amely súlyos nehézségeket okoz a hasonló

vagy azzal közvetlenül versenyző termékeket előállító uniós termelőknek, vagy ilyen

nehézségek bekövetkezésével fenyeget, úgy erre a termékre teljes mértékben vagy

részben ismételten alkalmazhatók a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételek.

(2) E fejezet alkalmazásában a „hasonló termék” olyan termék, amely a szóban forgó

termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék

hiányában olyan termék, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg

minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal

rendelkezik.

(3) E fejezet alkalmazásában az „érdekelt felek” az (1) bekezdésben említett importált

termék, illetve az ahhoz hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek

előállításában, forgalmazásában vagy értékesítésében érdekelt felek.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson

alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse e rendeletet a védintézkedések

elfogadása eljárási szabályainak kialakításával, különösen a határidők, a felek jogai,

HU 39 HU

a titoktartás, a nyilvánosságra hozatal, a kivizsgálás, az ellenőrzési célú látogatások

és az intézkedések felülvizsgálatának vonatkozásában.

23. cikk

Akkor tekinthető úgy, hogy a 22. cikk (1) bekezdése szerinti súlyos nehézségek állnak fenn,

ha az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzete romlik. Annak vizsgálata során, hogy

fennáll-e ilyen romlás, a Bizottság többek között a következő tényezőket veszi figyelembe az

uniós termelők tekintetében, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll:

a) piaci részesedés;

b) termelés;

c) készletek;

d) termelési kapacitás;

e) csőd;

f) nyereségesség;

g) kapacitáskihasználás;

h) foglalkoztatás;

i) import;

j) árak.

24. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll

rendelkezésre a 22. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésére,

megvizsgálja, hogy a Közös Vámtarifa szerinti rendes vámtételeket részben vagy

egészben újra be kell-e vezetni.

(2) Vizsgálatot kell indítani valamely tagállam, bármely, az uniós termelők nevében

eljáró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülés kérésére

vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, ha a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy

a 23. cikkben említett tényezők alapján a vizsgálat megindításához elegendő prima

facie bizonyíték áll rendelkezésre. A vizsgálat megindítására irányuló kérelemnek

bizonyítékot kell tartalmaznia arra, hogy a védintézkedés alkalmazásának a 22. cikk

(1) bekezdésében meghatározott feltételei teljesültek. A kérelmet a Bizottsághoz kell

benyújtani. A Bizottság a lehetőségekhez mérten megvizsgálja a kérelemben közölt

bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, elegendő prima facie

bizonyíték áll-e rendelkezésére a vizsgálat megindításához.

(3) Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre

ahhoz, hogy alátámassza az eljárás megindításának indokoltságát, a Bizottság

értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben vizsgálatot

kezdeményeznek, az értesítésnek minden szükséges adatot tartalmaznia kell az

eljárással és a határidőkkel kapcsolatban, beleértve az Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóságának meghallgató tisztviselőjéhez való fordulás

lehetőségét is. Az eljárás megindítására a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét

követő egy hónapon belül kerül sor.

HU 40 HU

(4) A vizsgálatot, beleértve a 25., 26. és 27. cikkben foglalt eljárási lépéseket is, a

megindítását követő 12 hónapon belül le kell zárni.

25. cikk

A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 39. cikk (4)

bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a közös vámtarifában rögzített rendes

vámtételek legfeljebb 12 hónapos időtartamra történő újbóli alkalmazása érdekében olyan

sürgős esetben, amelyet az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzetének nehezen

helyrehozható romlása és a késedelmes hatálybalépésből eredő esetleges, szintén nehezen

helyrehozható kára kellően indokol.

26. cikk

Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények arra utalnak, hogy a 22. cikk (1)

bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el

a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételek újbóli alkalmazása céljából, a 39. cikk (3)

bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelőn. Az említett végrehajtási jogi

aktus az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül lép

hatályba.

27. cikk

Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények arra utalnak, hogy a 22. cikk (1)

bekezdésében megállapított feltételek nem teljesülnek, a Bizottság a vizsgálat befejezéséről

szóló végrehajtási jogi aktust fogad el a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági

eljárásnak megfelelően. A végrehajtási jogi aktust ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos

Lapjában. Amennyiben a 24. cikk (4) bekezdésében említett időszakon belül nem kerül

kihirdetésre végrehajtási jogi aktus, a vizsgálatot lezártnak kell tekinteni, és a 25. cikk alapján

elfogadott végrehajtási jogi aktusok automatikusan hatályukat vesztik. Az említett

végrehajtási jogi aktusok alapján beszedett minden, a Közös Vámtarifa alapján kiszabott

vámtételt vissza kell téríteni.

28. cikk

A Közös Vámtarifa vámtételeinek teljes vagy részleges újbóli alkalmazása addig marad

hatályban, ameddig az az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett

romlás ellensúlyozásához szükséges, vagy amíg az ilyen romlás veszélye fennáll. Az újbóli

alkalmazás időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha kellően indokolt

körülmények fennállása esetén azt meghosszabbítják.

II. szakasz

Védintézkedések a textil-, mezőgazdasági és halászati ágazatban

29. cikk

(1) E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül, a Bizottság minden év január 1-jén saját

kezdeményezésére és a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági

eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, hogy megszüntesse a 7. és a

12. cikkben hivatkozott, az S-11a. és S-11b. GSP-áruosztály termékei, illetve a 2207

10 00, 2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00, 38249956, 38249957,

38249992, 38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800, 38249993 és

HU 41 HU

38249996 KN-kód alá tartozó termékek tekintetében alkalmazott

vámkedvezményeket, amennyiben az ilyen termékek kedvezményezett országból

származnak, és a teljes értékük -:

a) a 2207 10 00, 2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00 és 38249956,

38249957, 38249992, 38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800,

38249993 és 38249996 Kombinált Nómenklatúra-kód alá tartozó termékek

esetében egy naptári év során meghaladja az I. melléklet A. és B. oszlopában

felsorolt összes országból és területről származó, ugyanazon termék uniós

behozatala értékének a IV. melléklet 1. pontjában említett részarányát;

b) az S-11a. és S-11b. GSP-áruosztály termékei esetében egy naptári év során

meghaladja az I. melléklet A. és B. oszlopában felsorolt összes országból és

területről származó, S-11a. és S-11b. GSP-áruosztályba tartozó termék uniós

behozatala értékének a IV. melléklet 3. pontjában említett részarányát.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az EBA-kedvezményezett országokra, sem

azokra az országokra, amelyek esetében az (1) bekezdésében említett érintett

termékek részesedése nem haladja meg a 6 %-ot az ugyanezen termékek teljes uniós

importján belül.

(3) A vámkedvezmények megszüntetése a Bizottság erről szóló jogi aktusának az

Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után két hónappal válik

alkalmazandóvá.

30. cikk

E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül, amennyiben az EUMSZ I. mellékletében felsorolt

termékek behozatala súlyos zavart okoz az uniós piacokon – különösen egy vagy több

legkülső régió tekintetében – vagy e piacok szabályozó mechanizmusaiban, vagy ilyen zavar

bekövetkezésével fenyeget, úgy a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy valamely

tagállam kérésére – az érintett mezőgazdasági vagy halászati piacok közös szervezésért

felelős bizottsággal folytatott konzultációt követően a 39. cikk (3) bekezdésében említett

vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a kedvezményes

előírások alkalmazásának felfüggesztése érdekében az adott termékek tekintetében.

31. cikk

A Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja az érintett kedvezményezett országot minden

olyan határozatáról, amelyet a 29. vagy a 30. cikknek megfelelően hozott, még annak

alkalmazandóvá válását megelőzően.

III. szakasz

Felügyelet a mezőgazdasági és halászati ágazatban

32. cikk

(1) E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott

Közös Vámtarifa 1–24. árucsoportjából való, a kedvezményezett országokból

származó termékek tekintetében különleges felügyeleti mechanizmus alkalmazható

az uniós piacok zavarainak megelőzése érdekében. A Bizottság saját

kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére – az érintett mezőgazdasági

vagy halászati piac közös szervezésért felelős bizottsággal folytatott konzultációt

követően – a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással

HU 42 HU

összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy alkalmazza-e a különleges

felügyeleti mechanizmust, illetve meghatározza azon termékek körét, amelyekre

vonatkozóan e felügyeleti mechanizmus alkalmazandó.

(2) Amennyiben a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott Közös Vámtarifa 1–24.

árucsoportjába tartozó, kedvezményezett országokból származó termékek

tekintetében sor kerül e fejezet I. szakaszának alkalmazására, úgy az e rendelet 24.

cikkének (4) bekezdésében említett időtartamot két hónapra kell csökkenteni a

következő esetekben:

a) az érintett kedvezményezett ország nem biztosítja a származási szabályoknak

való megfelelést, vagy elmulasztja a 21. cikkben előírt igazgatási

együttműködés teljesítését;

b) a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott Közös Vámtarifa 1–24.

árucsoportjából való termékeknek az e rendelet értelmében biztosított

kedvezményes előírások keretében végzett importja jelentősen meghaladja az

érintett kedvezményezett ország szokásos exportszintjét.

VII. FEJEZET

Közös rendelkezések

33. cikk

(1) A vámkedvezményekből való részesüléshez az szükséges, hogy a termék, amelyekre

a vámkedvezményt kérik, valamely kedvezményezett országból származzon.

(2) Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vámkedvezmény-előírások

alkalmazásában a preferenciális származási szabályok a 952/2013/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet26 64. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban

megállapított szabályok.

(3) A (2) bekezdésben említett szabályok sérelme nélkül és valamely kedvezményezett

ország kérésére a Bizottság regionális kumulációt biztosít a különböző regionális

csoportok kedvezményezett országai között, vagy kiterjesztett kumulációt,

amennyiben és ameddig a következő feltételek teljesülnek:

a) a kedvezményezett ország kérelme elegendő bizonyítékot szolgáltat arra

vonatkozóan, hogy a szóban forgó kumuláció az adott ország sajátos

kereskedelmi, fejlesztési és finanszírozási szükségleteire tekintettel szükséges;

b) a kumuláció nem okoz indokolatlan kereskedelmi nehézségeket más jogosult

országok, különösen az EBA-előírás kedvezményezettjei számára a

kereskedelmi forgalom esetleges eltérítése miatt;

c) a kedvezményezett ország bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a

kumuláció biztosítása nélkül nem tud megfelelni a szóban forgó árukra

alkalmazandó származási szabályoknak.

(4) Annak értékelésekor, hogy a kérelem indokolt-e a kedvezményezett ország sajátos

kereskedelmi, fejlesztési és finanszírozási igényeire tekintettel, különösen az adott

26 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex

létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

HU 43 HU

ország által szolgáltatott információk alapján, a Bizottság figyelembe veszi a

kedvezményezett országnak a kérelem által érintett harmadik országokkal kialakult

integrált termeléstől való függésének mértékét, e függőségnek a kedvezményezett

országra gyakorolt hatását, az ilyen integrált termeléssel rendelkező ágazatok

jelentőségét a kedvezményezett ország gazdasága szempontjából, valamint a jövőbeli

fejlesztési kilátásokat a szóban forgó termékek tekintetében.

(5) Mielőtt a Bizottság határozatot hozna a kérelemről, lehetőséget ad a

kedvezményezett országnak álláspontja kifejtésére.

34. cikk

(1) Amennyiben az e rendelettel összhangban csökkentett, egyedi behozatali

nyilatkozathoz kapcsolódó értékvám 1 % vagy ennél kisebb, úgy ezt a vámtételt

teljes mértékben fel kell függeszteni.

(2) Amennyiben az e rendelettel összhangban csökkentett, egyedi behozatali

nyilatkozathoz kapcsolódó specifikus vám 2 EUR vagy ennél kevesebb, úgy ezt a

vámtételt teljes mértékben fel kell függeszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésre figyelemmel, az e rendeletnek megfelelően kiszámított

végleges kedvezményes vámtételt lefelé kell kerekíteni az első tizedesjegyig.

35. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) külkereskedelmi statisztikai adatait

kell használni statisztikai forrásként.

(2) A tagállamok elküldik a Bizottságnak (Eurostat) az (EU) 2019/2152 európai

parlamenti és tanácsi rendelet27 szerinti vámkedvezmények alapján szabad

forgalomba bocsátásra irányuló vámeljárás alá vont termékekre vonatkozó

statisztikai adataikat. A tájékoztatás megkönnyítése és az átláthatóság növelése

érdekében a Bizottság gondoskodik arról is, hogy a GSP-áruosztályokra vonatkozó

megfelelő statisztikai adatok egy nyilvános adatbázisban rendszeresen rendelkezésre

álljanak.

(3) A tagállamok az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 55. és 56. cikkének

megfelelően a Bizottság kérésére elküldik a Bizottságnak az előző hónapok során a

vámkedvezmények alkalmazásával szabad forgalomba bocsátott termékek

mennyiségére és értékére vonatkozó részletes adatokat. Ezen adatok kiterjednek az e

cikk (4) bekezdésében említett termékekre is.

(4) A Bizottság, a tagállamokkal szoros együttműködésben, figyelemmel kíséri a 0603,

0803 90 10, 1006, 1604 14, 1604 19 31, 1604 19 39, 1604 20 70, 1701, 1704, 1806

10 30, 1806 10 90, 2002 90, 2103 20, 2106 90 59, 2106 90 98, 6403, 2207 10 00,

2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00, 3824 99 56, 38249957, 38249992,

38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800, 38249993 és 38249996 KN-

kóddal rendelkező termékek behozatalát, hogy megállapítsa, teljesültek-e a 22., 29.

és 30. cikkben említett feltételek.

27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai

vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon

kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o.).

HU 44 HU

36. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági hatáskör

gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság 3., 5., 6., 8., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. és 22. cikkben említett,

felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása

határozatlan időre szól 2024. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3., 5., 6., 8., 10., 11.,

15., 16., 17., 19., 20. vagy 22. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról

szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az ilyen

határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a

benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már

hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás

minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban

foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt

szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően

haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi

aktus elfogadásáról.

(6) A 3., 5., 6., 8., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. vagy 22. cikk értelmében elfogadott

felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai

Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon

belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha

az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács

arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament

vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

37. cikk

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul

hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg nem emelnek ellenük kifogást a

(2) bekezdésnek megfelelően. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az

Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a

sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 36. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak

megfelelően kifogást emelhet valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.

Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló

határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban

forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

38. cikk

(1) Az e rendelet alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel.

(2) Az e rendelet alapján kapott bizalmas jellegű vagy bizalmas alapon adott

információk nem hozhatók nyilvánosságra az információk szolgáltatójának kifejezett

engedélye nélkül.

HU 45 HU

(3) Minden bizalmas kezelésre irányuló kérelmet meg kell indokolni. Amennyiben

azonban a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozatlannak tűnik, és az információ

szolgáltatója nem kívánja nyilvánosságra hozni azt, vagy engedélyezni annak

általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor az adott információ

figyelmen kívül hagyható.

(4) Az információk minden esetben bizalmasnak tekintendők, ha közzétételük az

információ szolgáltatójára vagy az információ forrására, illetve az Unió kétoldalú

nemzetközi kapcsolataira jelentős hátrányt gyakorolna.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános

információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet

szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe

kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit,

hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

39. cikk

(1) A Bizottságot a 732/2008/EK rendelettel létrehozott, az Általános Preferenciális

Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) segíti. E bizottság a 182/2011/EU

rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell

alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell

alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell

alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

40. cikk

A Bizottság 2027. január 1-jéig, majd azt követően háromévente valamennyi, az 1. cikk (2)

bekezdésében említett kedvezményes előírás tekintetében jelentést nyújt be az Európai

Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszer legutóbbi hároméves időszakban kifejtett hatásairól.

A Bizottság 2030. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e

rendelet alkalmazásáról. A jelentéshez szükség szerint jogalkotási javaslat csatolható.

41. cikk

A 978/2012/EU rendelet 2024. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozást az e rendeletre vonatkozó

hivatkozásként kell értelmezni, a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal

összhangban.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

HU 46 HU

42. cikk

(1) A 978/2012/EU rendelet alapján indított és be nem fejezett vizsgálatokat vagy

ideiglenes visszavonásra irányuló eljárásokat automatikusan újra meg kell indítani e

rendelet alapján, kivéve az említett rendelet alapján a fenntartható fejlődésre és a jó

kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás kedvezményezett országával

szemben indított vizsgálatot vagy eljárást, amennyiben a vizsgálat vagy eljárás

tárgyát kizárólag a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó

különleges ösztönző előírás alapján nyújtott előnyök képezik. Ugyanakkor ezt a

vizsgálatot vagy eljárást automatikusan újra meg kell indítani, amennyiben ugyanaz a

kedvezményezett ország 2025. január 1-jéig az e rendelet szerinti különleges

ösztönző előírás alkalmazását kéri.

(2) A 978/2012/EU rendelet alapján indított és be nem fejezett vizsgálat során szerzett

információkat figyelembe kell venni az újra megindított vizsgálat során.

43. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon

lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ezt a rendeletet 2033. december 31-ig kell alkalmazni. Ez a lejárati idő ugyanakkor nem

alkalmazandó a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírásra a IV. fejezet

rendelkezéseinek megfelelően, sem e rendeletnek az említett fejezettel összefüggésben

alkalmazott más rendelkezéseire.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

HU 47 HU

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI OLDALÁRA

KÖLTSÉGVETÉSI HATÁST GYAKORLÓ JAVASLATOKRA VONATKOZÓAN

1. A JAVASLAT CÍME:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az általános

vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU tanácsi rendelet hatályon kívül

helyezéséről

2. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím): 120. jogcímcsoport

A költségvetésben az érintett évre előirányzott összeg: tárgytalan

(csak címzett bevételek esetében):

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik: tárgytalan

3. PÉNZÜGYI HATÁS

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása

X A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, viszont van pénzügyi hatása a

bevételre.

A javaslatnak pénzügyi hatása van a címzett bevételekre

A hatás a következő:

(millió EUR egy tizedesjegyig)

Bevételi sor Bevételre gyakorolt

hatás2829

12 hónapos időszak

2024.1.1. óta (adott esetben)

2024. év

120. jogcímcsoport Saját forrásokra

gyakorolt hatás

-2 977,6

Alcím/jogcímcsoport/

jogcím...

Az intézkedés utáni helyzet

Bevételi sor [n+1. év] [n+2. év] [n+3. év] [n+4. év] [n+5. év]

Alcím/jogcímcsoport/

jogcím...

28 Az éves összegeknek az 5. szakaszban meghatározott képleten vagy módszeren alapuló becsléseknek

kell lenniük. Az induló évben az éves összeget általában csökkentés nélkül vagy arányosan fizetik ki. 29 A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) esetében nettó összeget kell megadni, azaz a

20 %-os beszedési költségekkel csökkentett bruttó összeget.

HU 48 HU

Alcím/jogcímcsoport/

jogcím...

(Csak címzett bevételek esetében, azzal a feltétellel, hogy a költségvetési sor már ismert):

tárgytalan

Kiadási sor30 N. év N+1. év

Alcím/jogcímcsoport/jogcím...

Alcím/jogcímcsoport/jogcím...

Az intézkedés utáni helyzet

Kiadási sor [n+1. év] [n+2. év] [n+3. év] [n+4. év] [n+5. év]

Alcím/jogcímcsoport/

jogcím...

Alcím/jogcímcsoport/

jogcím...

1. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Tárgytalan

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Az általános vámkedvezményrendszer (GSP) meghatározott feltételek mellett

vámkedvezményeket biztosít az EU-ba belépő bizonyos termékekre.

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok (2019)31 alapján a javasolt GSP-rendelet értelmében a

szóban forgó kedvezmények 2 978 millió EUR bevételkiesést jelentenek az EU számára (1.

melléklet).

Az új rendelet nagymértékben fenntartaná a meglévő kedvezményeket, de szigorítaná az

egyes áruosztályok átsorolásának feltételeit. Következésképpen az új rendelet szerinti

bevételkiesés valamivel alacsonyabb pályán mozogna, mint a jelenlegi rendelet szerint32.

Emellett csökkenthetné a bevételkiesést az a lehetőség, hogy egy ország kikerülhet a rendszer

hatálya alól, amennyiben átkerül a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába vagy

szabadkereskedelmi megállapodást köt az EU-val.

A teljes bevételkiesés 3 970 millió EUR (bruttó összeg) lenne. A beszedési költségek

ellentételezésére a tagállamokban visszatartott 25 % levonásával az uniós költségvetés

30 Csak szükség esetén használandó. 31 A 2020. évi adatok rendelkezésre állnak, de a számítások nem ezeken alapulnak, mivel a 2020-as év

szokatlannak és nem reprezentatív évnek minősül. 32 Részletekért lásd a 2. mellékletet.

HU 49 HU

bevételkiesése 2 978 millió EUR lenne, amely a következőképpen oszlik meg a különböző

rendszerek között:

Millió EUR

Kedvezményes

behozatal

Bevételkiesés

25 %-os levonás a

tagállamok beszedési költségeire

EBA 25 171 2 764 2 073

GSP+ 8 406 776 582

GSP 13 005 430 323

Összesen 46 583 3 970 2 978

1. melléklet: Az uniós bevételekre gyakorolt hatás GSP-kedvezményezettek szerinti

bontásban

EBA-országok Teljes behozatal x

1000 EUR

Jogosult behozatal x 1000 EUR

Kedvezményes behozatal x 1000 EUR

MFN-átlag

Átlagos EBA

vámtarifa

EU bevételkiesés x

1000 EUR

Afganisztán 49 655 19 501 14 802 2,9 % - 434

Angola 3 520 990 37 270 31 004 7,7 % - 2 378

Banglades 15 927 629 15 874 498 15 366 176 11,7 % - 1 805 019

Benin 19 183 2 854 2 059 7,0 % - 145

Bhután 10 022 9 817 9 435 5,7 % - 542

Burkina Faso 242 090 20 944 20 000 6,1 % - 1 225

Burundi 31 505 262 142 5,3 % - 7

Kambodzsa 4 574 251 4 428 234 4 173 909 11,9 % - 497 288

Közép-afrikai Köztársaság 12 149 66 - - - -

Csád 135 515 1 950 - - - -

Comore-szigetek 23 416 9 408 8 691 6,6 % - 573

Kongói Köztársaság 822 182 8 453 1 794 11,1 % - 200

Dzsibuti 3 184 874 81 11,5 % - 9

Egyenlítői-Guinea 886 116 16 843 7 407 0,7 % - 52

Eritrea 1 962 1 737 1 681 11,9 % - 200

Etiópia 520 210 255 691 246 854 8,8 % - 21 684

Gambia 13 247 10 897 10 145 8,0 % - 808

HU 50 HU

Guinea 732 435 4 534 1 738 5,9 % - 103

Bissau-Guinea 64 299 515 411 8,4 % - 35

Haiti 33 890 10 672 8 747 11,0 % - 962

Kiribati 66 65 12 11,0 % - 1

Laosz 285 962 240 844 212 040 10,0 % - 21 274

Lesotho 299 445 4 710 597 9,1 % - 54

Libéria 327 056 3 113 2 001 4,5 % - 90

Madagaszkár 906 173 698 620 8 151 6,9 % - 566

Malawi 259 579 246 715 238 199 0,1 % - 199

Mali 30 942 5 873 3 700 5,1 % - 189

Mauritánia 675 106 336 957 332 825 8,8 % - 29 243

Mozambik 1 619 461 1 144 760 1 099 775 3,0 % - 33 386

Mianmar 2 731 998 2 593 015 2 470 859 11,0 % - 273 017

Nepál 67 719 59 535 55 329 7,9 % - 4 377

Niger 6 185 3 927 2 583 1,0 % - 26

Ruanda 52 002 10 968 10 046 5,9 % - 593

São Tomé és Príncipe 7 659 877 740 3,4 % - 25

Szenegál 471 995 337 004 330 186 10,0 % - 32 859

Sierra Leone 265 673 2 927 1 455 3,3 % - 48

Salamon-szigetek 61 559 61 419 61 272 22,2 % - 13 612

Szomália 23 119 301 - - -

Dél-Szudán 1 862 1 447 - - -

Szudán 272 348 7 975 6 998 1,6 % - 113

Tanzánia 419 033 232 563 225 134 4,0 % - 9 052

Kelet-Timor 4 187 1 256 0 12,3 % - 0

Togo 211 711 17 563 16 359 6,4 % - 1 045

Tuvalu 224 88 - - -

HU 51 HU

Uganda 416 610 131 769 129 242 7,6 % - 9 798

Vanuatu 742 77 22 4,0 % - 1

Jemen 95 481 9 726 8 723 13,2 % - 1 148

Zambia 352 622 54 298 49 852 2,8 % - 1 371

EBA összesen 37 490 449 26 923 416 25 171 176 11,0 % 2 763 751

GSP+-országok Teljes behozatal x

1000 EUR

Jogosult behozatal x 1000 EUR

Kedvezményes behozatal x 1000 EUR

MFN-átlag

Átlagos GSP+

vámtarifa

EU bevételkiesés x

1000 EUR

Örményország 334 119 200 580 196 657 4,6 % - 9 028

Bolívia 547 509 83 017 78 203 1,7 % - 1 319

Zöld-foki-szigetek 84 537 68 040 61 240 20,1 % - 12 288

Kirgiz Köztársaság 104 734 7 444 4 541 5,5 % - 249

Mongólia 74 705 17 351 14 060 11,0 % - 1 542

Pakisztán 5 917 043 5 268 942 5 116 967 10,1 % - 514 803

Fülöp-szigetek 7 075 078 2 437 012 1 766 682 7,6 % - 133 553

Srí Lanka 2 266 802 1 922 801 1 167 843 8,9 % - 103 391

GSP+ összesen 16 404 528 10 005 187 8 406 193 9,2 % 776 174

Standard GSP országok

Teljes behozatal x 1000 EUR

Jogosult behozatal x 1000 EUR

Kedvezményes behozatal x 1000 EUR

MFN-átlag

Átlagos GSP

vámtarifa

EU bevételkiesés x

1000 EUR

Kongó 737 147 2 623 236 7,4 % 4,1 % 8

Cook-szigetek 6 385 1 083 - -

India 38 052 127 8 626 452 7 929 033 9,6 % 6,5 % 247 014

Indonézia 13 531 056 6 140 299 4 835 094 8,2 % 4,6 % 174 707

Kenya 971 904 334 198 1 640 4,9 % 1,9 % 50

Mikronézia 39 24 4 11,5 % 7,0 % 0

Nauru 202 10 - -

Nigéria 17 072 490 161 796 129 049 7,3 % 2,8 % 5 726

Niue 269 35 - -

Szamoa 879 457 - -

HU 52 HU

Szíria 44 378 23 635 4 143 8,3 % 4,4 % 162

Tádzsikisztán 42 091 14 082 12 517 11,5 % 9,1 % 299

Tonga 237 177 127 9,7 % 3,2 % 8

Üzbegisztán 172 288 106 678 93 595 6,7 % 4,3 % 2 220

Standard GSP országok összesen 70 631 494 15 411 550 13 005 438 9,1 % 5,8 % 430 195

2. melléklet: A termékátsorolás csökkentett küszöbértékeinek hatásai33

GSP-országok

Átsorolt áruosztályok

Teljes behozatal x 1000 EUR

Jogosult behozatal x 1000 EUR

Kedvezményes

behozatal x 1000 EUR

MFN-átlag

Átlagos GSP

vámtarifa

EU bevételkiesés x

1000 EUR

Kongó S-05 71 854 3 850 3 849 0,7 % 0,7 % 27

India S-03 273 555 262 840 254 663 5,3 % 3,5 % 8 923

India S-07a 985 329 960 287 848 855 6,5 % 5,2 % 44 061

India S-07b 760 733 725 509 692 450 3,7 % 3,6 % 25 000

India S-08 a 136 918 112 623 108 055 4,8 % 3,4 % 3 719

India S-08b 1 082 753 1 082 730 1 015 073 3,9 % 3,3 % 33 782

India S-13 641 617 433 108 380 132 4,6 % 3,0 % 11 527

India S-16 5 105 031 3 480 980 2 633 846 2,9 % 2,9 % 75 580

India S-17 a 19 403 19 219 11 907 1,8 % 1,8 % 213

Indonézia S-05 431 569 343 323 1,2 % 1,2 % 4

Indonézia S-06b 1 270 998 1 095 728 1 003 957 4,9 % 4,9 % 49 309

Indonézia S-09 a 367 846 89 453 87 438 6,0 % 3,3 % 2 883

Indonézia S-09b 37 718 37 616 35 473 3,7 % 3,7 % 1 301

Nigéria S-05 16 185 680 167

Összesen 27 371 004 8 304 453 7 076 020 4,1 % 3,6 % 256 328

33 Az (EU) 2019/249 bizottsági végrehajtási rendeletben említetteken kívül.