KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK
TULAJDONJOGI MEGKÖZELÍTÉSE
A közjavak előállításának és felhasználásának optimális szintje nehezen határozható meg, mert a tulajdonjoguk nem tisztázott
Közösségi tulajdonú erőforrás
Tulajdon nélküli erőforrás
Van tulajdonos, csak nem egy személy
A tulajdonjog érvényesíthető és átruházható
Pl.: szövetkezeti tulajdon
A tulajdonjog kizárólagossága nem biztosítható
Pl.: napsugárzás
Garrett Hardin, 1968-ban jelentette meg a Science-ben A legnagyobb problémát a népességrobbanásban látta
KÖZLEGELŐK CSAPDÁJA
LÉNYEGE: Adott területű közlegelőn 10 gazda fejenként egy tehenet legeltet
Egy tehén súlya 1000 font (összsúly 10000 font)
Egyik „leleményes” gazda az egy helyett két tehenet kezd el legeltetni, de a fű mennyisége korlátozott, így egy-egy tehén csak 900 fontra hízik
a „két tehenes” gazda 800 fontot nyer
a többiek fejenként 100 fontot vesztenek
a közösség 100 fontot veszít (11×900)
ÉS HA A TÖBBIEK IS EZT TESZIK?????
Tehenek száma
Egyéni súly
Kéttehenes gazdák
állatainak összsúlya
A második tehenet beengedők haszna
az eredetihez képest
Tehenek összsúlya
Összsúly csökk.
11 900 1800 800 9900 100
12 800 1600 600 9600 400
13 700 1400 400 9100 900
14 600 1200 200 8400 1600
15 500 1000 0 7500 2500
16 400 800 -200 6400 3600
17 300 600 -400 5100 4900
18 200 400 -600 3600 6400
19 100 200 -800 1900 8100
20 0 0 -1000 0 10000
KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK PIACI MEGOLDÁSA
COASE TÉTEL
Elv:Lehetséges a problémák piaci megoldása, ha minden erőforrásnak teljes kizárólagossággal rendelkező tulajdonosa lenne
A saját tulajdonú erőforrás túlhasználata vagy szennyezése könnyebben megakadályozható !
Tétel:A piaci mechanizmusok, a döntéshozók racionális viselkedése automatikusan a társadalmilag optimális szint felé szorítja a gazdasági tevékenység szintjét külön társadalmi vagy állami beavatkozás nélkül
Profitill.
Marg extern
ktg
Tevékenység mérete
Marginális externális költség
Marginális externális haszon
Mopt
Mmax
vállalkozó kompenzál„szenvedő” kompenzál
Mopt = társadalmilag optimális méret Mmax = vállakozó személyes hasznának maximuma
COASE TÉTELEN ALAPULÓ MEGOLDÁS AKADÁLYAI
A tulajdonjog létrehozása nehézkes vagy lehetetlen (pl.: napfény, levegő)
Tökéletes piaci verseny csak elméletben létezik
A résztvevők tökéletes szétválasztása szennyező és szenvedő felekre nem lehetséges
1) húsüzem a szennyvizét tisztítás nélkül élővízbe engedi
A hús olcsóbb lesz, de a halászok tönkremennek (3 vagy több szereplő, ebből kettőnek az érdeke azonos)
2) a szennyező és a szenvedő azonos is lehet pl.: az autósok szennyeznek és szenvedők is
A megegyezésnek vagy alkunak külön költsége van
KÖRNYEZETI, JÓLÉTI
ÉS FENNTARTARTHÓSÁGI INDIKÁTOROK
Nem tükrözik a környezet minőségében és a természeti erőforrásokban bekövetkező változásokat
Nem szerepelnek benne a természet nyújtotta szolgáltatások pl.: öntisztulóképesség
Számos környezetvédelmi kiadás és beruházás GDP növelőként jelenik meg pl.: a szennyező technológia hozadéka és a telepített tisztítóberendezés is növeli
A környezetbarát, anyag és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re
GNP, GDP HIÁNYOSSÁGAI
Nettó Gazdasági JólétNet Economic Welfare = NEW
flow típusú mutató (folyamatokat követő)
GDP-hez hozzáadni: szabadidő, otthon végzett munka levonni: környezetszennyezések, urbanizáció káros hatásai
Valódi Fejlődés MutatójaGenuine Progress Indicator = GPI
Személyes fogyasztásból indul ki
Módosító tényező a jövedelemelosztás és a különböző társadalmi és ökológiai hasznok és költségek
+ személyes fogyasztás, önkéntes munka, tartós fogyasztási cikk - balesetek, bűnözés, szabadidő csökkenése, jövedelemkülönbségek, szennyezések
Fenntartható Gazdasági Jólét MutatójaIndex of Suistanable Economic Welfare = ISEW
Fogyasztási egyenlőtlenségek változásának hatása a jólétre
Hosszú távú környezeti károsodások jelenértékének beépítése
(kritikus lehet a helyes diszkontláb meghatározása pl a globális éghajlatváltozás esetében)
A jólét csökkenésének főbb okozói: Hosszú távú környezeti károk felgyorsult növekedése
Jövedelemelosztási egyenlőtlenségek fokozódása
Háztartási és házimunka kedvezőtlen aránya
Ökológiai lábnyom Az a föld- (vagy víz-) terület, amelyre egy meghatározott emberi népesség vagy életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség
Mennyi termékeny földre (vízre) van szüksége egy országnak vagy emberközösségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és a hulladék „elnyeletéséhez”
Humán Fejlődés MutatójaHuman Development Index = HDI
Szempontok a meghatározásnál: Egy főre jutó GDP Iskolázottság szintje (olvasási arány 2/3, iskolában töltött évek 1/3 súllyal) Születéskor várható élettartam
Ökológiai lábnyom meghatározása
• Országos/regionális adatokból becsülni az átlagos éves fogyasztást összfogyasztás / népesség létszáma Fogyasztás = termelés + import – export
• A fogyasztás cikkekre fejenként kisajátított földterület (kfc) becslése
• Átlagos fejenkénti ökológiai lábnyom meghatározása (öl) Éves vásárolt fogyasztási cikk és szolgáltatás által kisajátított összes terület
• Népesség ökológiai lábnyoma Átlagos fejenkénti lábnyom × népesség nagysága
)ha/kg(zamaagoséveshoterületátl
)fő/kg(sfogasztásátlagosévekfc
n
1ikfcöl
DPSIR-modellEgyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjában (UNEP)
a Környezetállapoti Jelentésekhez is felhasználják
D : Driving force - szektoriális hajtóerők Amelyek a terhelést előidéző folyamatokat kiváltják
P : Pressure – terhelések Emberi tevékenységek környezetre gyakorolt terhelő hatása Pl.: emisszió, erőforrások kitermelése
S : State – állapot Fizikai mennyiségekkel objektíven mérhető jellemzők
I : Impact – hatás Megváltozott környezetállapot által előidézett hatások
R : Response – válasz Társadalom válaszlépései a környezetterhelések csökkentésére
Külön vizsgálja a terhelések okait, előidézett hatásait, mert: A növekvő terhelés nem feltétlenül okoz arányosan súlyosabb hatásokat A terhelések mérséklése nem jár mindig együtt a környezetállapot automatikus javulásával
Szektorok:IparMezőgazd.EnergetikaTurizmusKözlekedésHáztartások
Fogy. szerk.NépességGazd. szerk.TechnológiaUrbanizáció
Területhaszn.EmissziókHulladékErőforr. felh.Energiafelh.vízfogyasztás
Körny. minőségBiodiverzitásGazdasági növekedésJólétkultúra
Környezeti
GazdaságiTársadalmi
Emberi egészségre
D - hajtóerők P - terhelés S - állapot I - hatás
Szektoriális politikák:IparMezőgazd.EnergetikaTurizmusKözlekedés
Makrogazd. Politikapl:.akció-programok
Probléma területekreIrányuló Politikák:VízminőségLevegőminőségHulladék-gazdálkodás
Prioritások meghatározása
Célok meghatározása
R - válaszintézkedések
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS
GAZDASÁGPOLITIKAI ESZKÖZEI
1) SZABÁLYOZÁS TÍPUSÚ MEGKÖZELÍTÉS
Adminisztratív jellegű, szabványok, korlátok megállapítása és engedélyezési eljárások kialakítása
Környezetvédelmi szabványok Nem tekinthetők piacgazdasági eszköznek, a leggyakrabban alkalmazottak DE: emberi egészségre ártalmas szennyezéseknél fontosak
Szennyezés kibocsátási engedélyek A környezet minőségét jellemző állapotjelzők meghatározott elfogadható
szintjéig engedélyt adnak a szennyező tevékenység folytatására (környezetterhelés-környezetszennyezés)
2) TÁMOGATÁSOK
A környezetszennyezés kiküszöböléséhez szükséges eszközök és berendezések beszerzéséhez és fenntartásához adják
DE: a támogatások miatt az erőforrások társadalmilag leértékelődnek, pazarlást tesz lehetővé !
3) ADÓK ÉS BÜNTETÉSEK
Ha a kárt okozó és az elszenvedő között nem jön létre megegyezés, az állam von el jövedelmet a szennyezőktől
Adó: jövedelemmel arányos elvonás
Termékdíj, büntetés: más szempontok (pl.: a keletkező hulladék)
4) FORGATHATÓ ENGEDÉLYEK
Az adott körzetre meghatározzák a még megengedhető (tűrhető) szennyezési szintet valamely jól mérhető paraméterek formájában.
Ezt a szennyezési szintet, mint „keretet” felosztják kibocsátási engedélyekre és ezeket áruba bocsátják.
Ha a tevékenységét befejezi vagy valamilyen technológiával a szennyezést csökkenti a fennmaradó kvótát továbbíthatja.
A KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS ESZKÖZRENDSZERE
Környezeti hatáslánc:A gazdasági tevékenység okozta szennyezési folyamatait és összetevőiket mutatja be
Társadalmi-GazdaságiTevékenység
Pl.: mezőgazdaságKözlekedésturizmus
Emissziók
Pl.: gázokFolyékony ésSzilárd hulladékok
Immissziók
Pl.:zajSavas esőTápanyag-feldúsulás
Hatások:EmberreTermészetreMesterséges környzetrePl.:betegségFajpusztulásTerméscsökk.
Mikro és
makroszerkezet
Transz-
misszió
hatás
szerkezetváltó forrásorientált hatásorientált gyógyító (megelőző)
KÖRNYEZETPOLTIKA
Célok, eszközök, intézkedések
KÖRNYEZETI POLITIKA TÍPUSAI
1) Gyógyító környezeti politika
Legfejletlenebb, de legelterjedtebb
A már bekövetkezett hatásokat enyhíti
Legdrágább és legkevésbé hatékony
2) Hatásorientált környezeti politika
A célkörnyezet állapotán próbál javítani
Eredeti kibocsátást nem mérsékli, immissziót csökkenti
Pl.: elkerülő utak
3) Forrásorientált környezeti politika
A célja az emisszió közvetlen csökkentése
Csővégi (end-of-pipe) technológiák
Látványos, mérhető kibocsátás csökkenés
Kontrollálható
Esetlegesen csak a szennyezőforma módosulásával jár
Sok esetben koncentrált szennyeződés marad vissza
4) Szerkezetváltó (megelőző) környezeti politika
Leghatékonyabb
Az egész gazdaság működését tereli környezetbarát irányba
Környezetkímélő termékek és eljárások alkalmazása
Végső cél a fenntartható fejlődés biztosítása
KÖRNYEZETPOLITIKAI ALAPELVEK
1) Szennyező fizet alapelv (Polluter Pays Principle-PPP) A környezet elfogadható állapotának biztosítása érdekében a szennyezés csökkentésének a költségét a szennyező fizesse
Pigoui gondolatra alapul: ha a piaci ár nem tartalmazza a környezetkárosítás költségeit, akkor a szennyezőre hárított fizetés valósítja meg a környezeti externáliák internalizálását
A szennyezéscsökkentés költségeit nem csökkentik állami támogatásokkal a környezeti intézkedések költségeit mindenkinek meg kell fizetnie
KIVÉVE: Olyan iparágakban, ahol támogatás nélkül nehézségek állnának fenn A környezeti program bevezetése miatt kialakuló gazdasági és társadalmi problémák enyhítésére kell támogatást adni Az elv alkalmazása jelentős torzulást okozna a nemzetközi kereskedelemben
2) Környezeti információs irányelv
Az állampolgároknak egy nyitott információs politika révén lehetőséget kell adni a környezeti információk megismerésére
Motiválni kell őket, hogy a felelősökre nyomást gyakorolva az előírt intézkedéseket végrehajtassák
A hivatalos információk bárki számára (jogos érdekeltség igazolása nélkül is) hozzáférhetőek legyenek
3) Környezetszennyezés integrált megelőzése (Integrated Pollution Prevention Control, IPPC)
Bizonyos ipari tevékenységeknél az EU-ban egységes létesítmény- engedélyezési jogrend alakuljon ki
Legjobb Elérhető Technológiák definiálása (Best Available Technology-BAT)
Határértékek közösségi-szintű meghatározása
Felülvizsgálati kötelezettség