KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK

TULAJDONJOGI MEGKÖZELÍTÉSE

A közjavak előállításának és felhasználásának optimális szintje nehezen határozható meg, mert a tulajdonjoguk nem tisztázott

Közösségi tulajdonú erőforrás

Tulajdon nélküli erőforrás

Van tulajdonos, csak nem egy személy

A tulajdonjog érvényesíthető és átruházható

Pl.: szövetkezeti tulajdon

A tulajdonjog kizárólagossága nem biztosítható

Pl.: napsugárzás

Garrett Hardin, 1968-ban jelentette meg a Science-ben A legnagyobb problémát a népességrobbanásban látta

KÖZLEGELŐK CSAPDÁJA

LÉNYEGE: Adott területű közlegelőn 10 gazda fejenként egy tehenet legeltet

Egy tehén súlya 1000 font (összsúly 10000 font)

Egyik „leleményes” gazda az egy helyett két tehenet kezd el legeltetni, de a fű mennyisége korlátozott, így egy-egy tehén csak 900 fontra hízik

a „két tehenes” gazda 800 fontot nyer

a többiek fejenként 100 fontot vesztenek

a közösség 100 fontot veszít (11×900)

ÉS HA A TÖBBIEK IS EZT TESZIK?????

Tehenek száma

Egyéni súly

Kéttehenes gazdák

állatainak összsúlya

A második tehenet beengedők haszna

az eredetihez képest

Tehenek összsúlya

Összsúly csökk.

11 900 1800 800 9900 100

12 800 1600 600 9600 400

13 700 1400 400 9100 900

14 600 1200 200 8400 1600

15 500 1000 0 7500 2500

16 400 800 -200 6400 3600

17 300 600 -400 5100 4900

18 200 400 -600 3600 6400

19 100 200 -800 1900 8100

20 0 0 -1000 0 10000

KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK PIACI MEGOLDÁSA

COASE TÉTEL

Elv:Lehetséges a problémák piaci megoldása, ha minden erőforrásnak teljes kizárólagossággal rendelkező tulajdonosa lenne

A saját tulajdonú erőforrás túlhasználata vagy szennyezése könnyebben megakadályozható !

Tétel:A piaci mechanizmusok, a döntéshozók racionális viselkedése automatikusan a társadalmilag optimális szint felé szorítja a gazdasági tevékenység szintjét külön társadalmi vagy állami beavatkozás nélkül

Profitill.

Marg extern

ktg

Tevékenység mérete

Marginális externális költség

Marginális externális haszon

Mopt

Mmax

vállalkozó kompenzál„szenvedő” kompenzál

Mopt = társadalmilag optimális méret Mmax = vállakozó személyes hasznának maximuma

COASE TÉTELEN ALAPULÓ MEGOLDÁS AKADÁLYAI

A tulajdonjog létrehozása nehézkes vagy lehetetlen (pl.: napfény, levegő)

Tökéletes piaci verseny csak elméletben létezik

A résztvevők tökéletes szétválasztása szennyező és szenvedő felekre nem lehetséges

1) húsüzem a szennyvizét tisztítás nélkül élővízbe engedi

A hús olcsóbb lesz, de a halászok tönkremennek (3 vagy több szereplő, ebből kettőnek az érdeke azonos)

2) a szennyező és a szenvedő azonos is lehet pl.: az autósok szennyeznek és szenvedők is

A megegyezésnek vagy alkunak külön költsége van

KÖRNYEZETI, JÓLÉTI

ÉS FENNTARTARTHÓSÁGI INDIKÁTOROK

Nem tükrözik a környezet minőségében és a természeti erőforrásokban bekövetkező változásokat

Nem szerepelnek benne a természet nyújtotta szolgáltatások pl.: öntisztulóképesség

Számos környezetvédelmi kiadás és beruházás GDP növelőként jelenik meg pl.: a szennyező technológia hozadéka és a telepített tisztítóberendezés is növeli

A környezetbarát, anyag és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re

GNP, GDP HIÁNYOSSÁGAI

Nettó Gazdasági JólétNet Economic Welfare = NEW

flow típusú mutató (folyamatokat követő)

GDP-hez hozzáadni: szabadidő, otthon végzett munka levonni: környezetszennyezések, urbanizáció káros hatásai

Valódi Fejlődés MutatójaGenuine Progress Indicator = GPI

Személyes fogyasztásból indul ki

Módosító tényező a jövedelemelosztás és a különböző társadalmi és ökológiai hasznok és költségek

+ személyes fogyasztás, önkéntes munka, tartós fogyasztási cikk - balesetek, bűnözés, szabadidő csökkenése, jövedelemkülönbségek, szennyezések

Fenntartható Gazdasági Jólét MutatójaIndex of Suistanable Economic Welfare = ISEW

Fogyasztási egyenlőtlenségek változásának hatása a jólétre

Hosszú távú környezeti károsodások jelenértékének beépítése

(kritikus lehet a helyes diszkontláb meghatározása pl a globális éghajlatváltozás esetében)

A jólét csökkenésének főbb okozói: Hosszú távú környezeti károk felgyorsult növekedése

Jövedelemelosztási egyenlőtlenségek fokozódása

Háztartási és házimunka kedvezőtlen aránya

Ökológiai lábnyom Az a föld- (vagy víz-) terület, amelyre egy meghatározott emberi népesség vagy életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség

Mennyi termékeny földre (vízre) van szüksége egy országnak vagy emberközösségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és a hulladék „elnyeletéséhez”

Humán Fejlődés MutatójaHuman Development Index = HDI

Szempontok a meghatározásnál: Egy főre jutó GDP Iskolázottság szintje (olvasási arány 2/3, iskolában töltött évek 1/3 súllyal) Születéskor várható élettartam

Ökológiai lábnyom meghatározása

• Országos/regionális adatokból becsülni az átlagos éves fogyasztást összfogyasztás / népesség létszáma Fogyasztás = termelés + import – export

• A fogyasztás cikkekre fejenként kisajátított földterület (kfc) becslése

• Átlagos fejenkénti ökológiai lábnyom meghatározása (öl) Éves vásárolt fogyasztási cikk és szolgáltatás által kisajátított összes terület

• Népesség ökológiai lábnyoma Átlagos fejenkénti lábnyom × népesség nagysága

)ha/kg(zamaagoséveshoterületátl

)fő/kg(sfogasztásátlagosévekfc

n

1ikfcöl

DPSIR-modellEgyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjában (UNEP)

a Környezetállapoti Jelentésekhez is felhasználják

D : Driving force - szektoriális hajtóerők Amelyek a terhelést előidéző folyamatokat kiváltják

P : Pressure – terhelések Emberi tevékenységek környezetre gyakorolt terhelő hatása Pl.: emisszió, erőforrások kitermelése

S : State – állapot Fizikai mennyiségekkel objektíven mérhető jellemzők

I : Impact – hatás Megváltozott környezetállapot által előidézett hatások

R : Response – válasz Társadalom válaszlépései a környezetterhelések csökkentésére

Külön vizsgálja a terhelések okait, előidézett hatásait, mert: A növekvő terhelés nem feltétlenül okoz arányosan súlyosabb hatásokat A terhelések mérséklése nem jár mindig együtt a környezetállapot automatikus javulásával

Szektorok:IparMezőgazd.EnergetikaTurizmusKözlekedésHáztartások

Fogy. szerk.NépességGazd. szerk.TechnológiaUrbanizáció

Területhaszn.EmissziókHulladékErőforr. felh.Energiafelh.vízfogyasztás

Körny. minőségBiodiverzitásGazdasági növekedésJólétkultúra

Környezeti

GazdaságiTársadalmi

Emberi egészségre

D - hajtóerők P - terhelés S - állapot I - hatás

Szektoriális politikák:IparMezőgazd.EnergetikaTurizmusKözlekedés

Makrogazd. Politikapl:.akció-programok

Probléma területekreIrányuló Politikák:VízminőségLevegőminőségHulladék-gazdálkodás

Prioritások meghatározása

Célok meghatározása

R - válaszintézkedések

A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

GAZDASÁGPOLITIKAI ESZKÖZEI

1) SZABÁLYOZÁS TÍPUSÚ MEGKÖZELÍTÉS

Adminisztratív jellegű, szabványok, korlátok megállapítása és engedélyezési eljárások kialakítása

Környezetvédelmi szabványok Nem tekinthetők piacgazdasági eszköznek, a leggyakrabban alkalmazottak DE: emberi egészségre ártalmas szennyezéseknél fontosak

Szennyezés kibocsátási engedélyek A környezet minőségét jellemző állapotjelzők meghatározott elfogadható

szintjéig engedélyt adnak a szennyező tevékenység folytatására (környezetterhelés-környezetszennyezés)

2) TÁMOGATÁSOK

A környezetszennyezés kiküszöböléséhez szükséges eszközök és berendezések beszerzéséhez és fenntartásához adják

DE: a támogatások miatt az erőforrások társadalmilag leértékelődnek, pazarlást tesz lehetővé !

3) ADÓK ÉS BÜNTETÉSEK

Ha a kárt okozó és az elszenvedő között nem jön létre megegyezés, az állam von el jövedelmet a szennyezőktől

Adó: jövedelemmel arányos elvonás

Termékdíj, büntetés: más szempontok (pl.: a keletkező hulladék)

4) FORGATHATÓ ENGEDÉLYEK

Az adott körzetre meghatározzák a még megengedhető (tűrhető) szennyezési szintet valamely jól mérhető paraméterek formájában.

Ezt a szennyezési szintet, mint „keretet” felosztják kibocsátási engedélyekre és ezeket áruba bocsátják.

Ha a tevékenységét befejezi vagy valamilyen technológiával a szennyezést csökkenti a fennmaradó kvótát továbbíthatja.

A KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS ESZKÖZRENDSZERE

Környezeti hatáslánc:A gazdasági tevékenység okozta szennyezési folyamatait és összetevőiket mutatja be

Társadalmi-GazdaságiTevékenység

Pl.: mezőgazdaságKözlekedésturizmus

Emissziók

Pl.: gázokFolyékony ésSzilárd hulladékok

Immissziók

Pl.:zajSavas esőTápanyag-feldúsulás

Hatások:EmberreTermészetreMesterséges környzetrePl.:betegségFajpusztulásTerméscsökk.

Mikro és

makroszerkezet

Transz-

misszió

hatás

szerkezetváltó forrásorientált hatásorientált gyógyító (megelőző)

KÖRNYEZETPOLTIKA

Célok, eszközök, intézkedések

KÖRNYEZETI POLITIKA TÍPUSAI

1) Gyógyító környezeti politika

Legfejletlenebb, de legelterjedtebb

A már bekövetkezett hatásokat enyhíti

Legdrágább és legkevésbé hatékony

2) Hatásorientált környezeti politika

A célkörnyezet állapotán próbál javítani

Eredeti kibocsátást nem mérsékli, immissziót csökkenti

Pl.: elkerülő utak

3) Forrásorientált környezeti politika

A célja az emisszió közvetlen csökkentése

Csővégi (end-of-pipe) technológiák

Látványos, mérhető kibocsátás csökkenés

Kontrollálható

Esetlegesen csak a szennyezőforma módosulásával jár

Sok esetben koncentrált szennyeződés marad vissza

4) Szerkezetváltó (megelőző) környezeti politika

Leghatékonyabb

Az egész gazdaság működését tereli környezetbarát irányba

Környezetkímélő termékek és eljárások alkalmazása

Végső cél a fenntartható fejlődés biztosítása

KÖRNYEZETPOLITIKAI ALAPELVEK

1) Szennyező fizet alapelv (Polluter Pays Principle-PPP) A környezet elfogadható állapotának biztosítása érdekében a szennyezés csökkentésének a költségét a szennyező fizesse

Pigoui gondolatra alapul: ha a piaci ár nem tartalmazza a környezetkárosítás költségeit, akkor a szennyezőre hárított fizetés valósítja meg a környezeti externáliák internalizálását

A szennyezéscsökkentés költségeit nem csökkentik állami támogatásokkal a környezeti intézkedések költségeit mindenkinek meg kell fizetnie

KIVÉVE: Olyan iparágakban, ahol támogatás nélkül nehézségek állnának fenn A környezeti program bevezetése miatt kialakuló gazdasági és társadalmi problémák enyhítésére kell támogatást adni Az elv alkalmazása jelentős torzulást okozna a nemzetközi kereskedelemben

2) Környezeti információs irányelv

Az állampolgároknak egy nyitott információs politika révén lehetőséget kell adni a környezeti információk megismerésére

Motiválni kell őket, hogy a felelősökre nyomást gyakorolva az előírt intézkedéseket végrehajtassák

A hivatalos információk bárki számára (jogos érdekeltség igazolása nélkül is) hozzáférhetőek legyenek

3) Környezetszennyezés integrált megelőzése (Integrated Pollution Prevention Control, IPPC)

Bizonyos ipari tevékenységeknél az EU-ban egységes létesítmény- engedélyezési jogrend alakuljon ki

Legjobb Elérhető Technológiák definiálása (Best Available Technology-BAT)

Határértékek közösségi-szintű meghatározása

Felülvizsgálati kötelezettség