I. Politikatudományi Enciklopédia
(Vernon Bogdanor)
Közvélemény (public opinion) gyakran használt, de jelentésében nem pontos és világos kifejezés.
1. A „köz” előtagot nem lehet szűkítetten értelmezni.
„köz”-ön a lakosság egészét kell érteni, mert számos kérdés iránt a lakosság nagy része nem mutat különösebb érdeklődést
KÖZ MINDIG VAN, DE A KÖZNEK NEM MINDIG VAGY NEM MINDENRŐL VAN VÉLEMÉNYE.
I. Politikatudományi
Enciklopédia2. Vélemény
Az eltérő véleményeknek csak ott van
helyük, ahol van valamilyen vitás kérdés: a
bizonyítható igazságok és azok a kérdések;
Minden véleménynek alkalmasnak kell
lennie arra, hogy észérvek alapján lehessen
megvédeni. Nem követelmény azonban,
hogy minden ember racionális módon
alakítsa ki a maga sajátos véleményét.
Közvélemény fogalma
Bogdanornál
A köz véleményét úgy határozhatjuk meg:
mint valamely vitatott kérdéssel
kapcsolatos nézetek sorát, mely nézetek
mindegyikét jelentős számú embercsoport
vallja.
Ha a közvéleményt a politikában ható erők
egyikének tekintjük, akkor a közvélemény a most
említett nézet együttesének az az eleme, amelyet
a többség vagy a leghangosabb kisebbség tesz
magáévá
Közvélemény fogalma a szociológiai
enciklopédiában (Boudon)
Közérdekű problémákra
vonatkozó egymáshoz
hasonló egyéni vélekedések
együttese.
II. Közvéleményről általában
Habermas szerint a polgári nyilvánosság
funkciójának öntudata a „közvélemény” a
XVIII. században kezd kibontakozni
elsősorban a társadalomtudományokban.
Az angol Edmund Burke: a közügyek
intézésében nem egyéni elmélkedések
az irányadók, hanem van valamiféle
általános figyelembe vevő vélemény.
Francia közvéleményfog. alakulás
A politikai hatalom gyakorlásának a közvélemény állandó ellenőrzésére van szüksége, ennek egyik eszköze a parlamenti tárgyalások nyilvánossága, amely biztosítja a „közönség felügyeletét” → egyértelműen politikai töltetű fogalomról van szó
Vélemény minden témában kialakulhat, de a közvélemény fogalmát elsődlegesen – a fogalom genezisétől kezdődően – a „közügyekre” s az irántuk érdeklődő közösségrevonatkoztatjuk.
Francia közvéleményfog. alakulás
A köz ebben az értelemben olyan állampolgárok közössége, olyan publikum, amelynek van véleménye a közügyek intézéséről, vagyis a politikai közösség ügyeiről.
Német közvélemény-fogalom
alakulása
Németországban Georg Forster honosította meg az 1700-as évek végén a közvéleményt.
Hegel a „Jogfilozófia alapvonalai”-ban: A formális, szubjektív szabadság, hogy az egyeseknek, mint olyanoknak az általános ügyekről tulajdon ítéletük, vélekedésük és tanácsuk van, és ezt kinyilvánítják, abban az összefüggésben jelenik meg, amit közvéleménynek neveznek.”
Nyilvánosság veszélyei
Alexis de Tocqeville és John Stuart Millhívja fel a figyelmet.
Alexis de Tocqeville (Demokrácia Amerikában) a többség zsarnokságánakveszélyeire hívja fel a figyelmet, mint olyan jelenségre, amely a demokráciára leselkedő egyik legnagyobb veszély XIX. sz. közepén
John Stuart Mill a közvéleményről, mint az egyéniség ellenségéről, a tömegembermegtestesítőjéről, a konformizmuskikényszerítőjéről beszél.
A közvélemény megközelítési
módjai (Boudon)
1. Közvélemény = a vélemények
eloszlásának mennyiségi mérése,
vagyis a kv-kutatás.
2. közvélemény = politikai erő.
3. közvélemény = szervezet.
4. közvélemény = politikai
kommunikáció.
Véleményformálás
(Sartori: Demokrácia)
A közvélemény a demokrácia lényegképző és
operatív alapja. A közvélemény nem születik az
emberrel: olyan elterjedt mentális minták
halmaza, amelyek kölcsönhatásban vannak a
társadalmi informáltsággal.
Kulcs: a nagyközönség csak kapja az információkat.
Hogyan lehet biztosítani, hogy a közösségben a
kapott vélemények egyben a közösség
véleményei is legyenek. Hogyan lehet autonóm
közvéleményt kialakítani?
A közvélemény-e a köz vélemény:
(Angelusz)
Népérzület: különböző szociális tárgyakra
irányuló, történelmileg kialakult és
tömegesen, előforduló beállítódások,
attitűdök összességét értjük, amelyek
jelentősen befolyásolják az emberek
tömegmagatartási formáit.
A közvélemény-e a köz vélemény:
(Angelusz)
A népérzület egyes elemeinek
mozgósításához olyan érzelmi klíma társulhat,
amelyet közhangulatnak nevezünk. A
közhangulat a közvéleménynél
„tárgyiatlanabb”, olyan érzelmi készléti állapot,
amely nem kapcsolódik közvetlenül a konkrét
eseményekhez vagy történésekhez
A közvélemény-e a köz vélemény:
(Angelusz)
Közösségi vélemény: prekapitalista
társadalmak természetes közösségeiben élő,
a közösségek érték- és normarendszere által
meghatározott közmegegyezés formájában
kifejeződő véleményeket értjük
Közmegítélés
Kvázi közvélemény
Közvélemény fogalma
Angelusznál:
Olyan véleményáramlatok,
amelyek közvetlenül vagy közvetve
kormányzati döntésekre irányulnak,
és
hatnak vagy visszahatnak a
kormányzati tevékenységre.
Közvélemény fogalma
Angelusznál:
Fontos, hogy a közvélemény fogalmában,
hogy
különböző kommunikációs formákban
jelenik meg,
eltérő állásfoglalásokat tartalmaz,
tömegméretű
Közvélemény-fogalom magyarázata
A közvélemény tehát
viszonyrendszeren alapuló fogalom
Közvéleményről csak tömegméretű
véleményformálódás vagy
megnyilatkozás esetén beszélhetünk
Közvélemény-fogalom magyarázata
Közvélemény-nagyságrendű
megnyilatkozásokat elsősorban olyan
események váltanak ki,amelyek
1. az emberek nagy csoportjainak érdekeit
érintik,
2. amelyeket közérdeklődés vagy általános
izgalom kísér,
3. és tömeges mértékben indukálnak
szükségletet az információszerzés és a
véleménynyilvánítás iránt.
III. A polgári nyilvánosság
keletkezése Az áruforgalom, a távolsági kereskedelem
kialakulásával a piacra terjedő kereskedőknek egyre gyakrabban volt pontosabb információra szüksége térben távoli folyamatokkal kapcsolatban (XIV. századtól) kiépül a szakmai rendi levelezéskialakulása.
Amilyen mértékben az áruk és értékpapírok forgalma permanenssé vált, úgy lesz a hírösszeköttetés állandósága is sürgető szükségessé. A tőzsdék kialakulásával körülbelül egyidejűleg jön lére a sajtó és a posta, a kommunikáció és az érintkezés állandó intézményeként (PUBLICITÁS)
Nyilvánosság kialakulása
Ez azonban kevés, kell egy befogadó közeg, létre kell, hogy jöjjön a nyilvánosság.
XVIII. századi Németországban létrejön egy „kicsiny, de kritikusan vitatkozó nyilvánosság”, amely városi polgárokból és más polgári elemekből tevődik össze, akik általános olvasóközönségként kezdenek működni. Egy idő után számukra az olvasás – könyvek, folyóiratok, újságok – már nemcsak a magánszféra részét képezik, hanem kilépve onnan nyilvános kommunikációt alkotnak.
Az egyesületi élet megerősödésével a kezdeti olvasóközönség elsősorban irodalmi és művészeti kritikai nyilvánosságot alkot. XIX. sz. nyilvánosság átalakulása, professzionalizálódása
Igazi forradalom a XX. században
Közvélemény létrejöttének feltételei
1. Lehetőség nyílik a politikai hatalom
nyilvánosságon keresztüli ellenőrzésére;
2. A vélemények kialakítására és
fókuszálására léteznek specializált
intézmények, pl. sajtó, rádió, tv.
A közvélemény létrejötte tehát feltételezi az
állampolgári viszonyulás kialakulását, a
polgári társadalom és a politikai állam
történelmi szétválását!
IV. Államszocializmus és
nyilvánosság
A közvélemény létrejöttének alapkövetelménye,
hogy létrejöjjön a tömegmédia, valamint a
politikai demokrácia. A kérdés az, hogy volt-e
az államszocialista berendezkedés időszakában
közvélemény. A válasz, hogy bizonyos csírái
léteztek a közvéleménynek, amit egyrészt
a második nyilvánosság, másrészt
a látens közvélemény fogalmával
támaszthatunk alá.
Látens nyilvánosság
Angelusz Róbert: Láthatóság görbe tükrei,
Új Mandátum, 2000)
az aktualitás és a nyilvánosság
dimenziója mentén a közvélemény
három, eltérő kommunikációs
szerkezettel rendelkező típusa
különíthető el
Közvélemény-típusok
Aktuális közvéleményt, ahol az aktualitás foka magas, mint ahogy a nyilvánosságé is (közvélemény maga).
Nyugvó közvélemény: aktualitás és nyilvánosság alacsony foka. Léteznek ugyan viszonylag kiforrott stabil véleményirányzatok, de a különböző nézetek csak szórványosan válnak kommunikáció tárgyává.
A látens közvéleményt magas szintű aktualitás és alacsony fokú nyilvánosság feszültség teli és ellentmondásos együtt járás jellemzi. A kritikus vélemények ilyenkor vagy egyáltalán nem jelennek meg a nyilvános kommunikáció fórumain, vagy pedig a hivatalos véleményhez hozzásimuló deklarált nézetek elbújtatják a valódi álláspontokat.
Látens nyilvánosság formái
1. az izolált látens közvélemény rendszerint az erősen korlátozott nyilvánosság feltételei között jön létre.
2. a kiterjedt látens közvélemény a szelídebb diktatúrák kompromisszumkereső uralmi technikái és „félnyilvános” kommunikációs rendszere mellett válik tipikussá.
A látens közvélemény fogalma azt jeleníti meg, hogy diktatúrákban eltérhet egymástól az egyének nyilvános véleménye a nem nyilvános magánvéleményétől.
Nyilvánosság koordinátarendszere
Ezért az autonóm nyilvánosság
ideáltipikus fogalom, a valóságban tiszta
formájában nem fordul elő.
Autonóm
nyilvánosság
Heteronóm
nyilvánosság
A közügyekről alkotott vélemény
formálódása
A VÉLEMÉNY
1. áramolhat az elitektől lefelé (↓);
2. törhet lentről (a társadalomtól) felfelé
(↑);
3. referenciacsoportokkal való azonosulás
útján (—).
1. Karl Deutsch „Vízesésmodellje”
1. a legfelsőben a gazdasági és társadalmi elitek
véleménye cirkulál
2. a politikai és kormányzó elitek véleménye
találkozik és ütközik
3. a tömegkommunikáció hálózata jelenik meg
4. helyi „véleményformálók”, a lakosság 5-10
százaléka, akik valóban érdeklődnek a politika
iránt, és akik figyelik a médiumok üzeneteit
5. a démosz, maga a nagyközönség;
A modell működése
A demokráciában a közönség bár véleményt alkot a közügyekről, ezt nem magától és nem egyedül teszi. Vannak „befolyásolók” és „befolyásoltak”: a véleményáramlat az előbbiektől az utóbbiak felé tart, az elterjedt vélemények eredeténél mindig ott van a terjesztők csoportja.
A véleményformálás azonban nem lineáris. Minden szinten ciklussá szerveződik, és egyes szinteken belül is interakciók figyelhetők meg. Ráadásul a minden két szint közötti átmenetnél új tényezők lépnek be: minden alkalommal újrakezdődik a ciklus, amely minden újra összekever és módosít. Az esés tehát a diszkontiunitást szimbolizálja.
2. „Bubbling up” effektus ↑
A közönség időnként megmakacsolja
magát, és a felsőbb szintek számára
váratlan, nem tervezett és nem kívánt
módon reagál. Ilyen esetben
„VÉLEMÉNYDAGÁLY” keletezik, amely
megfordítja a „vizek folyását.”
Értelmiség szerepe különösen fontos a
véleménydagály kialakulásában.
Referenciacsoportokkal való
azonosulás (—)
Egyes személyek véleménye olyan
„referenciacsoportokból” származnak,
mint a kortárscsoportok, a család, a
munkahely, illetve egyéb közösségek.
Az „én” a „szubjektum” ebben a
vonatkozásban „csoport-én”, amely a
vonatkoztatási pontjait jelentő
csoportba integrálódik.
Vélemények forrása
A vélemények két különálló forrásból
erednek: az információt hordozó
üzenetből és a csoportidentifikációból.
Az első kontextusban információkkal
kölcsönhatásban formálódó vélemények
alakulnak ki (ki vannak téve a
híráramlásnak).
A referenciacsoportokon belül kialakult
vélemények viszont „információfüggetlenek”.
Közvélemény-kutatás kezdetei
1. Mai értelemben vett kutatások az 1910-esévekben kezdődtek, de már előzőleg isvizsgálták a köz véleményét.
2. A politikai közvéleménykutatás kezdete LiteraryDigest hírhedt elnökválasztási fiaskója
3. Gallup 1935-ben hozta létre a Gallup Pollt.
4. Amerikában a negyvenes években jött létre az Országos Közvélemény-kutatási Központ a Chicagoi Egyetemen
5. Az Amerikai Közvélemény-kutatók Szövetsége 1946-ban alakult meg és máig működik.
Magyarország 1.
A szociáldemokrata Népszava 1941-ben
cikkezett az amerikai George Gallupról,
mint a „tudat mérnökéről” ;
A háború után, 1945. augusztusában a
Gallup-féle amerikai mintát követve
létrejött a Magyar Közvélemény-kutató
Intézet, mint a Magyar Távirati Iroda egyik
szolgáltatása (1949-ig).
Államszocializmus időszaka
1949 és 1971 között nyilvános közvélemény-
kutatás nem készült Magyarországon.
1968-ban a Magyar Rádióban megalakult egy
részleg, ami a műsorok hallgatottságát mérte.
1971-ben vált ki a Tömegkommunikációs
Kutatóközpont a TK.
A Tömegkommunikációs Kutatóközpont 1988-
ban nevet változtatott és felvette a Magyar
Közvélemény-kutató Intézet (MKI) elnevezést, és
közvetlenül kormányzati felügyelet alá került.
Rendszerváltozás időszaka,
1988-89 1988-tól kezdődően folyamatosan jelennek meg a
nyilvános közvélemény-kutatási publikációk a
Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben;
Vizsgált témák:
általános közérzet,
jövőkép;
gazdasági helyzetértékelés;
konkrét kérdések: lakáshelyzet, személyi jövedelemadó-
rendszerrel való elégedettség, munkanélküliség
alakulása, társasági törvény, lakáskérdés,
kisvállalkozások szerepe
Mai időszak Pluralista közvélemény-kutatás (1990-ben
szűnt meg az állami (kormányzati) felügyelet)
véleménykutatás piackutatás
Szonda Ipsos
Gallup
Medián
Tárki
Marketing Centrum,
GfK Hungária
Forsense
A közvélemény-kutatások
Előnye Hátránya
1. piaci pluralizmus kontrollja2. orientáló szerep3. hozzájárulnak a tudatosabb és racionálisabb választói döntésekhez
1. manipulációra is alkalmas lehet2. önmaga ellen dolgozó prófécia lehetősége3. önbeteljesítő jóslat kényszere
Közvélemény-kutatás
Lakossági adatgyűjtés
Önkitöltős
kérdőív
kérdezőbiztos
Face to face telefonos
online postai csoportos
Papír alapú laptopos
Közvélemény-kutatások típusai
I. A vizsgálat formai jegyei alapján
1) Single issue vizsgálat: Az egész vizsgálat egy adott témára
koncentrál
2) Omnibusz vizsgálat: Több téma kerül egy felvételben vizsgálat
tárgyává;
Magyarországon havonta készülnek
omnibusz vizsgálatok, általában 1000-1500
fős mintán.
Közvélemény-kutatások típusai
I. A vizsgálat tartalma szerint:1) Alappontfelmérés (benchmark survey),
2) „Próbacsata”
3) Követő közvélemény-kutatás (tracking poll),
4) Keresztmetszeti és panelfelmérés,
5) Szavazás utáni közvélemény-kutatás (exit poll),
6) Választást megelőző kutatás (pre-election survey)
7) Választást követő vizsgálat (post election survey)
Alappontfelmérés
általában azután készítik el, hogy a jelölt,
és/vagy a párt az indulás mellett döntött;
célja, hogy meghatározza azt az
alapvonalat, amelyhez viszonyítva
mérhetők a kampány eredményei;
standard információkat szolgáltat a jelöltek
közvéleményben élő imázsáról, egy-egy
témával kapcsolatos álláspontjáról, és a
választók demográfiai összetételéről.
„Próbacsata” Egy kérdés vagy kérdések csoportja egy
felmérésen belül;
Hipotetikus csoportokba hoznak össze
jelölteket, pártokat, és azt kérdezik a
választóktól, melyik hipotetikus párosra
szavaznának;
Követő közvélemény-kutatás
a kampány idején végzik, általában
naponta, vagy hetente, hogy a választás
közeledésével érzékeljék a legkisebb
eltolódásokat is a támogatottságban;
olyan naprakész információt szolgáltat,
amelynek bázisán még az utolsó
pillanatban is elvégezhető a
kampánystratégia és a médiareklám
bármilyen módosítása;
Keresztmetszeti és
panelfelmérés Összetett közvélemény-kutatás, melyet
időről időre a nagy közvélemény-kutató
szervezetek végeznek a verseny állásáról;
minden interjúsorozatnál a polgárok eltérő
mintáit kérdezik, és az eredmények képet
adnak arról, hol állnak a választók az adott
pillanatban;
Minden interjúsorozatnál a polgárok azonos
mintáit kérdezik, és az eredményből képet
adnak arról, hol állnak a választók az adott
pillanatban.
Szavazás utáni közvélemény-
kutatás A választás napján készített kutatás;
Rögtön azután végzik, hogy egy választó
leadta a szavazatát és kilépett a
szavazóhelyiségből.
Este hétkor, az első eredmények
bemondása előtt közlik a
közvéleménykutatók
Pre-election survey
Közvetlenül a választást megelőző, többnyire nagymintás vizsgálat;
Célja, hogy a közvélemény állapota minél tisztábban leírható legyen, ezért
Vagy feltűnően nagy minta és kis témakör
Vagy kisebb minta, de szélesebb témakör.
Egyes intézetek előrejelzésüket, vagy a választás napján tett mandátum előrejelzésüket a pre-election survey eredményei alapján teszik meg.
Post-election survey
Közvetlenül a parlamenti választások
után, de nem a választások napján
készített adatfelvétel.
Célja, hogy megmutassa, milyen
motivációk vezették a választókat
szavazatuk leadásakor (kire szavaztak,
miért, mikor döntötték el, hogy mikor
szavaznak, stb.)
A mintanagyság nem jellemző
tulajdonság.
A közvélemény-kutatás
funkciója
Nem alkalmas előrejelzésre, mert
a média befolyása olyan nagy,
az emberek véleménye pedig olyan
változékony, hogy
Csak a pillanatnyi helyzet bemutatására
alkalmas, NINCS, és nem is lehet
ELŐREJELZŐ FUNKCIÓJA
A közvélemény-kutatás
funkciója
Kolosi Tamás Népszabadságban írt dolgozata is arra utal, hogy nem véletlen a kk-kutatók 1998-tól folyamatos fiaskója
Nagyon magas a nem válaszolás, és feltehetően nagyon magas a hamis válasz is
Az, hogy most mi van, semmiféle relevanciával nem bír a jövőre vonatkozóan
validitás, kodifikancia
Igen
Ha igen, akkor milyen formában?
Milyen munkafázisban?
Szóba jöhető területek?
1. Probléma megfogalmazása
2. Kérdőív előkészítési szakasz
3. Mintaválasztás, mintakészítés
4. Kérdezés
5. Adatrögzítés
6. Súlyozás
7. Elemzés
Probléma megfogalmazása
1. Rossz – illetve manipulatív – a probléma megfogalmazása Nem valós problémát fogalmaznak meg, vagy
maga a problémafelvetés is manipulatív
2. Gyakori, hogy egy adott téma egyetlen aspektusára korlátozódik a problémafelvetés, azaz a kormány szempontjából csak a pozitív, kedvező, az ellenzék szempontjából pedig a negatív oldalra
2. Kérdőíves szakasz
A.) kérdőív egyes kérdéseinek a
megfogalmazása
A kérdés(ek) nem világosak, nem
egyértelműek
A kérdések túlzott szakmai kompetenciát
tételeznek fel (+szaknyelvet használ)
A kérdés sugalmazó, azaz ösztönöz
valamilyen válaszra
Egy kérdésben több kérdést tesznek fel
2. Kérdőíves szakasz
B.) A kérdés elhelyezése az adott
kérdőíven belül
a kormány működésének megítélését erősen
befolyásolhatja az előtte feltett kérdéscsoport
úgynevezett rávezető kérdéseket
alkalmaznak
Mintaválasztás Itt elsősorban a minta torzulásai, illetve
torzításai jöhetnek számításba
Direkt, vagy szándékoltEgyes társadalmi csoportok felülreprezentálása a
mintavételi eljárás – pl. sétálós minta révén.
indirekt, vagy nem szándékolt problémákEgyes társadalmi csoportok nem azonos arányban
válaszolnak a kérdőívekre (felső és alsó társadalmi csoport mindig alulreprezentált)
Az idős, elsősorban női lakosok mindig könnyebben elérhetők – felülreprezentáltak lehetnek a mintában
Hasonlóan felülreprezentáltak lehetnek a GYES-en, GYED-en lévő anyák
Adatrögzítés
sikerül-e a szisztematikus hibákat
kiküszöbölni
Mit kezdenek a félig elkészült
kérdőívekkel
Súlyozás
Ma lényegében minden mintát súlyozni
kell
Önmagában a súlyozás is problémás,
főleg akkor, ha nagy súlyokat (nagy
szorzót kell alkalmazni)
Mi alapján történik a súlyozás?
Kinek a véleménye válik meghatározóvá?