Download - Otvos Laszlo - Mester Es Tanitvany
öTVös
LASzLÓ
MESTER ÉS TANÍTVÁNYKORÁBBI ÉS ÚJABB VERSEK
DEBRECEN2005
A szerző vallomása
Verset azért kell írni, hogy költemény szülessen. A szigorú bírálók között is voltak, akik találtak figyelemre méltó sorokat! Mások pe- dig együttesen irodalmi értéknek mondták őket, de nem tudták felvállalni azokat. Nem kétséges, hogy ezek a versek a bibliás keresztyén értékek - hagyományok - örökébe lépnek, igaz szerény módon, így az elutasítás az egész keresztyén örökségnek szól. Volt és van ilyen irodalmunkban, ami sok esetben a magyar örökség semmibevételét is jelenti. Ilyen körülmények között született meg ez a kötet.
Ezeknek a verseknek az volt az előzménye, hogy másfél évtizedig beszélő viszonyba kerültem a virágokkal és bárányokkal, sőt a csillagokkal is, hiszen azok meg-megszólítottak - üzenetet közvetítettek - esti sétáimban. Közeledve az első mű leírásához, mind többször mondogattam a diáktársaimnak, hogy verssel fogom meglepni őket. Ők azonban csak mosolyogtak az egészen, sőt csodálkoztam az efféle megjegyzéseken magam is. így érkezett el az idő, hogy egy bibliai gondolat verssé lett, és leírtam. Innentől, vagyis 1946-tól jöttek a versek éves rendben, majd ciklusokban és kiskötetekben, most pedig - korábbiak és újabbak együtt - egy kötetbe kiadva. Megvallom, a hat évtized anyagát - a levéltári dobozokba rejtőzködő kéziratokat átlapozva és elgondolkozva szégyenkeztem, hiszen az isteni ajándékokkal jobban kellett volna sáfárkodnom, mint ahogy tettem. így állt össze ez a kötet!
Ha valaki a munkáját - Jézussal és Tolsztojjal szólva - bármi legyen is, lelkiismerete szerint fontosnak tartja, azt illik megfontolni, komolyan venni, esetleg elfogadni! Nem kérhetek mást a kedves olvasóktól, csak azt, hogy az említett lelkülettel olvassák a verseket és tegyen sokakat tanítvánnyá a Mester! Hálás szívvel gondolok az Ő felkaroló jószándékára, amelyet megtapasztaltam életutam és a szép- irodalommal való foglalkozásom idején. Megköszönöm mind ezeket Őneki, és ezzel együtt a versek megszületésében és publikálásban megtapasztalt emberi - családi és baráti - jószándékokat, segítségeket.
ÖTVÖS LÁSZLÓ
MESTER ÉS TANÍTVÁNY
Isten Igéjének, Jézus életének üzenetét hirdetik Munkácsy Mihály alkotásai.
FELESÉGÉNEK,CSALÁDJÁNAK,
BARÁTALNAK
Dat, Dicat, Dedicat: Ötvös László
Ötvös László
MESTER ÉS TANÍTVÁNY
KORÁBBI ÉS ÚJABB VERSEK
1946-2005
DEBRECEN2005
A MÁSODIK MÉRFÖLDÚT
SZENT E HELY
Mezítláb léptem e szent helyre, hol a szónak nagy ereje szárnyal földön és mennyégre.
Gúnyolhattok, nevethettek, balga dolog, amit műveltek, a nyitott ajtón - belépek.
Itt vagyok végre - helyemen, hullnak a kötelek - minden: kincsek és gyönyörök - könnyen.
Szárnyal az ének! Pusztáról indult, alföldi rónáról, szegény - nemes hajdúságból.
Az Ige terjed sokfelé,- az Élőtől jö tt - s emberré lett... hazugság nem szívlelé.
Ezt várja most ez a világ, emberi vágy e valóság, jöjjön az igazságosság!
7
A RÍMKERGETŐ DALA
Korgó gyomorral kergetek karcsú, furcsa rímeket...
Szól e dal, öreg apám szava, leng az emléke, bánat szakálla.
Korgó gyomorral kergetek karcsú, furcsa rímeket...
Rímek világa jött el: keleti... poshadt ereinket frissíti.
Korgó gyomorral kergetek karcsú, furcsa rímeket...
ADD A KEZED
Neked küldöm e néhány sort, És várlak, mint tiszta kort. Kit látva látlak: ember felett,
Add a kezed!
Ki, mint a repülő madár Átsuhansz az érő határ Felett, s lenézel a tájra -
Mosolyogva.
8
Ki, mint a kelő szellő Elszalad az érő szőlő Mellett, és tova tűnik,
Megelégszik.
Néked küldöm e néhány sort, És várlak, mint tiszta kort. Vágyva várlak: ember felett.
Add a kezed!
LÁTOMÁSOS, NÁNÁSI RIGMUS
Isten neve kezdésbe rejtőzik, kegyelme lehetőséggé válik.
DIÁKKÖRI EMLÉK
Könyvekkel megrakott asztal: sovány... anya-ölén ringat síró dívány.Felettem ingó remény s kiáltó ég, mögöttem átlátszó kő: az emlék.
9
CSOKONAIRA EMLÉKEZEM
Az emberek úgy bánnak a poétákkal, mint a virágokkal: megszagolják őket s elvetik.(Domby Márton)
Letöri a vihar az erőst... mindent, de elhajlítja a gyönge erőtlent: vadócot, mezei virágot.
Ilyen vagyok én, jól tudom,nem mondhatom, majd én megoldom,íme dalom és dúdolom.
Ne erőlködj! Hiszen vadóc virág nő, majd megszárad, amint lekaszálják, szaga terjed csak tovább.
Az éthert én is illatosíthatom, ha a mások boldogsága a célom, múláson átjön az áldás.
Óh, a mezei virág boldogságaimé, az enyém is lett valahára: látja végit, virít mégis.
10
BEVONULSZ A PANTEONBA
Makkal S. halálára - 1951
Víg alkonyaira ős éjszaka nyomul...Itt harcolt... és most egyedül elindul. Bocsánat! Könnyek közt nem bántunk, szép, igaz és jó otthont kívánunk!
Magunkat biz’ megloptuk serényen, míg köztünk jártál, nem biztattunk, hogy neked is tetsszen, és éltessen, titkoddal nem törődtünk... így jártunk.
A számadás oltára készen áll, amit nagy, nagy gonddal összeraktál. Vigyáztunk? Az őrizők közül ki tudta? Miért e titokzatos oltár? S meggyűlt lángra!
A vak, ős éjszaka most már csak sziszeg, az izzó oltár pedig hevesen perceg.Te pedig közben fejedelmi módra, tűzön át bevonulsz a Panteonba.
Születő gyermek kínja ül lelkemre, s a tegnapi mulasztás kő élménye... Sokónknak nézni kell ezt az oltárt, hogy lássunk tűzből kiröppenő madárt.
11
SZENTGYÖRGYI ALBERT GONDOLATAIBÓL
rögzítem a békesség programját megírom a mindenség tanát bárhol is kezdem a kutatást előttem egyetlen kemény törvény áll ha teljes erőbedobással ezt teszem a harmadik évezredet készítem.
SCHWEITZER ALBERT
ÁRNYÉKA JÉZUS ALAKJÁT M U T A TJA
12
GRATIA (1964)
Köszönöm a puha cipót, harmincnégy évem, ez volt, a munkámat - a kettőst, apát, anyát s minden őst.
Köszönöm a kisfa árnyékát, lázban anyám hangját, Varázslót és Csodatévőt gyermekeim s minden élőt.
Köszönöm a jó levegőt, földet, a gyógyító erőt, a nap éltető sugarát, a tiszta vizet s tört pohárt.
Köszönöm a verejtéket, s a folyamatos örömet, oldó, könnyítő sírást, minden verset és imát.
13
IMMÁNUEL
Ott vagy, mikor édesanyám tele marékkal a tyúkjait eteti, ődöngsz közöttük, mikor az éhes sereg a szemeket mind feleszi...
Segítsz naponként, mikor a kutyám nyakáról a lánörvöt leveszem, futkosol vele, s szívem repeszted, míg hálássá teszed véres lelkem.
Megveted a kérkedő ünnepet, de segítsz, hol hitből építkeznek. Szívesen elmégy teherhordónak, ha szükségét látják, és meghívnak. Kit a fényűzés sosem téveszt meg, de az istállót templommá teszed.
14
URAM
segíts meg, hogy hazatérhessek körutamról autómmal épségben, szeretteim orcáját engedd látnom, hadd kenyeredet még tovább osztanom, ha nem kerülhetem el a bajt, másnak ne okozzak soha jajt, ütközésben legyél mellettem, mankómat hadd viselhessem csendesen, ha nem lenne szükséged erre: összetört teátemre - lelkemre, csak őrizz; s ha otthagynak az útfélen, samaritánusom a Lelked legyen, ha a nyitott síron át kell lépnem, engedd, ott is megtalálnom helyem.
KENYEREM ÍZE
Nem ettem panaszost, könnyeset igen, legjobb volt a hálaízű kenyerem.
15
VONATON HAZAFELÉ
Bocsánatot kérnek pillanataim évtizedeim
rejtőzködéseikért az eddig szégyellt
életfonalaim szövetté bujkálnak
össze jeges utamon életvarázzsal telített
szél sepri
végiggondolatom
együtt kocog a vonattal régi táj vár deminden új fényben ragyog
otthon.
16
SZÓTLAN ANYÁM
Vadat szelídítő tekintete, sziklát mozdít remegő feje, káromlást gyógyító bólintása rejtőzik fenyő koronába'
ISTEN ÉS ANYÓKA
Anyóka kézzel rendet hesseget, galambok éhen magért esengnek. Isten közöttünk éltet lebegtet, Ember! barátom meglátod-e ezt?
17
ISTENES VÉN EMBER
Mikor már az könyv nyomtattanék is, egynéhányszor hallottam, hogy fohászkodván ígyen szólott: Csak az Isten addig éltessen, míg ez Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni, és az Krisztushoz költözni. Szenei M. A.: Hanaui Biblia előszavából, 1608
Munkás vagy, nagy előttem, terved komoly, csodás, szép.Szerény, kicsi papiakban Göncön dolgoztál, éltél.
Tetted egyetlenegy volt, kemény emberfeletti, magyarul szólaljon meg a teljes Könyv, az égi.
Egyszerűen csináltad, hisz egyen fáradoztál,- bár kettő lett belőle - egyházad, néped javán.
Elkoptál míg elkészült, aztán hittel elmentél...Istened elszólított...Műved látva reméltél.
O fogott szavadon... Itt nem élhettél. Már ott laksz...A késő utódoknak életes célt, példát adsz.
18
Istenes ember - nekünk utad szép és művészi, emléked - kézvonásid, legyen áldott, Károli.
FÉNYSUGÁR FEHÉR VIRÁGCSOKROM
Móricz Zs. emlékére - 1 9 7 9
Magyar sors-kockákon ez ígyen döntődött, Mind összekerülünk közös mártír-hősök.Ady próféciák csendben felizzanak,Százéves bölcsőnél a lelkűnkbe vágnak.Jó anya arcára magvető fénysugár...Szatmárt ölelgetve reményt kelt, s táplál.Mire szőkére ring a péteri - páli búza, Bölcsőbe rúgkapál századunk nagy fia, Testvére a falu mindegyik gyermeke,Sárarany létének jó, hogy volt remete. Haláligjóságra törte az életét...Nem tereli el semmi - értés vagy keménység. Zarándokok könyve szikrázott kezébe,'Bibliás szót kapott, emelkedett lelke.Fáklyává felizzott, s gyűlt a “fejedelem” Bocskoros magyar sarj - okos: Gábris Bethlen. Petőfit lehagyva járta be földünket,Tiszta élet nő ma... aki nyomába lépked.
19
ELREJTEM
Simándi P. emlékére - 1978
Rigó szájában mézes a kanóc...repül, lebeg, birkózik a bohóc.
Fészkel, fehéren izzik a vágya...ragadnak a szálak, nő a háza.
Rigó vágya perzseli az ínyem...Jézus sebes a teátem!Elrejtem.
20
TÓCSA SZÉLÉN GÓLYAHÍR
Vizes árok és tócsa-szél, gyermek emlék felbukkan, él.
Fodormenta és gólyahír negyven éve kísér, s ma sír.
ŐSZ
Áhítattal,szeretettel
nézem az ŐSZ szeplős arcát, kökény szemét,
rá sötét fátyol borul, éppen hogy nem indul a könnye, amint közeledik hozzám, felrémlik
nagyanyámbennemvaló mása
KROMOSZÓMA-LELKE.Áldott állapotban van az ŐSZ,
21
kicsiket lép,lassan
jár,lombevő harmat mossa
mezítlábát,otelló színű erek szaladnak a térdétől
felésle.
Lassan közeledőszemély,
mint szüretre készülő hordó, kezei és ujjai kibújnak a kabát ujjából, a tengericsövek mosolyognak a csuhákból. Szája széle
két piros csipkebogyó, életet rejtő.
Nehéz, boldog tekintetét körülhordozza a rongyos tanyánkon,
elbontja a dinnyekunyhókat, bezárja a pajtákat és a kényes hétvégi házakat. MINDENHATÓSÁGOT a gyümölcsök s a tele padlások,
górék, pincék
mutatnak.Szétomlik a haja,füstös ködszoknyája fodrosodik,süpped a friss vetés,
közel lépeget, s a feszülő fehér cérnaszálak
hang nélkül elszakadnak.
22
IMÁDKOZÁS ÉS TITKA
M . Niemöller emlékére
Templomkő mérleggel, két serpenyő rajta... Egyikben könyörgő, másik bűnnel rakva... Az egy imádkozó: ím, világ csudája!A megterhelt oldalt biztosan fenntartja.
A MÁSODIK MÉRFÖLDÚT
“Megtartódat benne becsüld, magyarság”(Csanádi Imre)
Egész szelet kenyéren túl még egy kis falat, kötelező mérföld után még egy kis szakasz, öt század helytálláshoz ma egy kis szeretet, rejtett áldozattal hívni fogd a kezemet...
23
JÉZUS ÉS KERESZTEM
Bódás J. emlékére
Ha azért ütnek arcul, mert tanítványod lettem, jöjj, segíts elhordoznom ezt a boldog keresztem.
Ha azért vetnek meg engem, mert ítéled bűnömet, tedd javamra, s szolgálja ez is dicsőségedet.
KARÁCSONYI TITKOK
Aki útját a bölcsekkel járja, annak ragyog fel élte csillaga.
Ki éjjelét pásztorokkal tölti, ahhoz himnusz szól: földön angyali.
Ki Máriával hall szívdobogást, az meglátja itt Isten munkáját.
Ki Józseffel hinti a szalmát, jászolban megtalálja Jézusát.
24
FELTÁMADOTT!
A mag bele hullt a földbe, élet sarjadt, ím'belőle!Elvégezte, sírba hajlott, hogy legyen az élet zsengéje!
Megtört kenyér - Jézus meghalt. Lélek jött, és a sír üres lett.Ősi ének kelt: A holtak között élőt, miért kereátek?
Emmausi úton húsvét napján Utast köszönt két tanítvány... repes a lelkűk, szavát hallva felismerik Őt, kenyerét adja.
25
A BŐSÉG LELKE
Csend lep meg, Elizeusra gondolok,Szél érinti arcom, és szót hallok.Tűz villan, izzik a csontjaimban,O a kozmoszban és életben itt van.A kicsi szellő kereng az úton,Fény vibrálja szárnyát az arcomon. Átrepülök sok-sok századokon.Mózes csodálkozott, égett a bokor a pusztán, s nem hamvadt el akkor... Szavak csontot törnek, követ lágyítanak, Gyenge emberek hidat állítanak.Tele van a kosár ért gyümölcsökkel, Bőségnek Lelke, Te gyönyörködtetel.
26
HALOTT BÁRÁNYT
dobott valaki a papkertbe, tudom, megszégyenítésemre, de testvéremmé fogadtam, szép tisztességgel elhantoltam. Magam amíg ástam a sírt, odajött egy sikló és sírt, jött majd a kert összes állata, bozótban felállt a halál malaca.A sarokban összetört poharaklassan mind összeálltak,fejet hajtva a bárányhoz bandukoltak.Kiszolgált vén vasfazékfenéken odacsúszott,és egy marék földeta halottra dobott.Édesanyát tizenhat csapással halálra sújtó fejsze elpusztulni?... megtisztulni?... hetvenszer hét évre a bárány mellé bukott a sírgödörbe.
27
KÉT VIRÁG SZÁL
Rajzolom alakod, nem rajzolni való, domb alján született, nyíló virág bimbó.
Rajzolom alakod, nem rajzolni való...Te, menny küldte gyermek, szép liliom bimbó.
ÉVEK ÉS VIRÁGOK
E világ életre hívott számos csók csoportot, legújabb a fegyelmező puszi.
***Könnyű megbocsátani a szerető feleségnek, ha barnára sül az omlós, fehér kenyér.
***
Feledteti a havonkénti összezördülést a négyhetes, jóízű együttlét.
***Magához szúr a rózsa, mint a szerelmes feleség szava.
***
28
A sorsát az ember megérdemli, ki a gonoszt gonosszal egyenlíti.
***A megtartás nem kárhoztatás... s nem is visszavonás...
* * *
Boldog az az ember, kinek szolgája vihar lett.
***A lélek véres lesz könnyen, szavak tűhegye velődben.
* * *
Adagolni nem, nem lehet tüzes késsel a szeretetet.
* * *
Egyetlen szál virág... Megpróbálható...Éles vita után villámhárító.
***Az talál duplán aranyat, ki felesége előtt néha hallgat.
***Titokzatos előzékenység: Jegyességben házastársként, házasságban j egyesekként.
***A házasságról olvassuk:A szeretetnek háromágú a kötele, szakíthatatlan ERŐ tartja össze.
29
Távol lévő feleségének udvarol Ki főz, és mosogat, és virágot locsol.
***Reggelinél a szeretet, jó ízű teaa meghitt eátét munkálja.
***A lélek titkos törvényét magam sem értem teljesen... miért kárhoztatnám tehát öntörvényed hű szerelmem.
***Hétköznapokon görcsoldó egy szép virág és a jó szó.
***Sára jó t nevetett az angyal szaván,Isten azonban nem változtatott akaratán.
***A hit Isten ajándéka, és egyben tulajdon szava.
***Senkinek nem kell a gondolatom, elfordultak tőlem, erőtlenné lettem...Ekkor használ fel Ő, aki nem emberi, hanem mennyei útját erővel cselekszi.
30
TÖKÉLETLENSÉGEK
Gáspár A . emlékére
1.Feleségeké:
ha minden férfit különbnek tart a férjénél.
2.Férjeké:
ha egy pillanatra is bosszankodik neje tökéletlenségén.
ISTEN ÉS MUNKÁJA
Ha e Világot meg tudta formálni, ha egy Fiát fel tudta támasztani... Minket mért ne tudna Lelke tartani?!
31
BOLDOGASSZONYFŰ
Név, a szó, a kimondás dallá válik lelkemben, érzem kecses illatát, a levél csipkéjét nézem...
Elfelejtett anyatej íz csókolja számat, arcom puhán simogatja friss, meleg kenyérillat...
Beteljesedő szerelem ereje nyugtatja szívem, míg a bájos levél jutalmaz tenyeremen...
32
DOMBY MÁRTON
Csodálatos, hogy... bölcs és okos emberek, mint Berzsenyi és Kölcsey - müveitek mint Kazinczy... miért nem látták Csokonai nagyságát és szépségét, Csokonai tünemény volt - azért? Vagy: Csokonai plebejus volt - azért?Vagy egyszerűen a papok - az irodalom papjai -félnek az angyaloktól?M ert Csokonai angyal volt, a világegyetem arkangyala, aki magyarul szólott az egész emberiség dolgában.(Veres Péter)
lm százhatvan esztendőt már haladta, mióta ügy-védőnek Pest-Budára elengedte innen szülötte vidéke, kinek nem szakadt ki lelke, szíve gyökere.
Göttingen, Párizs Becs után tér ide, élni akaró vesszőt nyom itt a földbe hittel, az életbíró szegény lábnyomába, ki korának egyetemes, halott poétája...A gyalázatosan taposott fa megfakad, éled, gyürkőzik, sóhajt, döbbentve sarjad.
Templom szószékéről hangzott az Ige, megerősítette a hitet szelleme, a bénító és elevenítő szavakat befogadták a kövek, a falak... a történelem, évszázadok lovait, vágtáit visszhangozzák azóta is.
33
Haladva a százhatvan esztendőt már, hogy proteátált, szólta az angyalok szavát, sohasem félt ő az arkangyaltól...Ugyan, ki tart a kedves barátjától?
LÁTOGATÓBAN ÉDESANYÁMNÁL
Kéz, kéz, eres két kéz, nehéz kilencven év... Kéz, kéz, fáradt két kéz, kenyér és sok, sok méz- sütemény és kalács nagy templom épülhet belőle és a gát: ez védi a kicsit, éjtől az emberfit.
RÓKA ÉS GALAMB
A rókáról, hogy ravasz mindenki tudhatja...A fehér galamb színét csak a vak nem látja.
34
KÉT EMBER HORDÁRSZEKÉRREL
Mint a fuvaros lovak, az emberek úgy járunk, futva kopunk csontosra, és végül megsántulunk.
OLDÓ, KÖTÖZŐ IMÁDSÁG
Szétoldozom a gonoszt és az embert...Összekötözöm a jóságot és az embert.
Szétoldozom a vadságot és az állatot...Összekötözöm az embert és az állatot.
Külön látom a teremtményt és a Teremtőt...Hit kapcsol össze Ismeretlent és az ismerőst...
35
BÉTHEL
FÖLD, ÉG KÖZÖTT
Állok ég és föld között mátraházi fák fölött... Hatalmasan, biztosan és erőlködés nélkül felhőn ülő szól végül.
AZ ÖRÖK ÉLETRŐL
Az örök életre úgy lehet bejutni, hogy onnan nem kell senkit sem kitúrni.
Az örök életbe úgy lehet átmenni, hogy a barátot nem kell itt felejt ni.
39
AZ ÉN KARÁCSONYOM
Szép, karácsonyi rigmusra talán még telne tőlem, mit racionalista és polgár íratnának vélem.
Miért? Miért nem? Ki tudja? Arra nem vállalkozom!Ha szellemi arculcsapást állok, ott a karácsonyom!
HÚSVÉTI PILLANATOK
Kenyeret és halat esznek újra Vele, Péternek felelni kell a szeretetre, harmadik feleletnél kibuggyan könnye, azzal beszélt, ki a halált is legyőzte.*
Mária szemét a könny befedte...Kivel találkozott nem értette?A szerető szó titkos ereje,Jézus szólt, és ő felismerhette!*
Mária Magdaléna volt az első, aki a sírhoz futott...János ‘csak” második, első viszont, ki hitt, megvilágosíttatott.
40
ÚTJELZŐK
A bűnbánat és a bűn elhagyásának készsége; a keskeny út látható, egy-egy fehér, jelző köve.
BÉTHEL
Az a helység neve, Isten lakik benne! Zöld örömöm az lett, hogy Ő itt megjelent... így további létem, hála lesz énekem.
ISTEN ÁLLANDÓ SZOLGÁI
Világosság és nappal Isten régi szolgái, az újabb munkásoknak erős, biztos társai.
41
ÚJ TERÍTETT ASZTAL
Asztalomon hal és kenyér található, ki testi ételt óhajt, nem kell jönnie. Új terített asztal ez, Valaki mellette, csoportba ültet, áld, szemei az égre.’..
MADARAS I DÉLUTÁN
Alkonyati napsugarak a fák közt hozzám szűrődnek, éveim fáira, s védett koromra rádöbbentenek.
42
HÉT KIS BÁRÁNY
Egy karámban hét kis bárány,
egyik fekszik, másik áll,
kettő ivó víz után bóklál,
másik szép pár széna után jár...
A fekvő oszlásnak indult, a pásztor tekintete ráhullt... íme mind felugrál, a szomjasba és éhesbe életkedvet táplál...
A MINDENHATÓ TITKAI
Mint egymásban forgó gömb-kerék, mint egy nagy pünkösdi rózsa, olyan az emberi létezés... Láthatatlan Szél repíti, ha ellenkezik, magát emészti, ha rábízza magát, szárnyra kél, meg is leli létének értelmét!
43
ISTEN ÉS MUNKÁI
Hosszú, türelmes a munka, a gyémántmeáter ezt csinálja!Mit meg nem tesz a Nagy Míves, míg a lélek új alkotás lesz?!
Megolvasztja nagy hőfokon a drága fémet az aranyműves! Míg a lélek új alkotás lesz, mit meg nem tesz a Nagy Míves?!
ÍGÉRET BÁRUKNAK
Jeremiás 45:5
Ajándékba kapod életedet, bárhová mégy, Én veled megyek! Veszedelemben csak Én védelek!
44
VERSSOROK A PÁPALÁTOGATÁSRA
Jön a pápa hozzánk, hozza a nagy botját...Krisztus - korpusz díszül szolgál pásztorbotján.
A LÉLEK szukcessziójához az apostolit is megkapta... Róma püspöke - kézfogással - az Úr szolgáját megáldotta.
Bomlik az alvó virágbimbó, ha rásüt a tavaszi sugár. Mélyre zuhant emberi lélek... Szeretetre megnyílik a zár!
JŐ A KASZÁS
Fél a gyarló ember, ha jő a kaszás...Kapd el a szerszámát, hisz azzal jön a gyógyulás!
45
EGY KÁLVIN-KÉP ALÁ
Szentséges e hely, emberi otthon, maszatos fénykép lóg fehér falon. Körülmeszelték, komoran nézhet, nem ő árva, de a gyülekezet.
Nagy fáradságba telhetett volna, ha letörlik a port őróla?Az arcát igaz - nem mázolták be, a mész “csak" a képkeretet érte.
A szakálladra por telepedett, nevére több, sok gyalázat esett: Életútja az - mint prófétáknak, nincs megértése - régi barátnak.
Nevezték ártónak, kegyetlennek, halált - okozónak, eretneknek, pedig csak érző szíve égett el, míg barátkozott sok-sok emberrel.
Nem merték, nem tudták őt lemérni, pedig ő hozott pontos mérleget: az emberiség és a mindenség általa hitben meg is méretett.
Szentséges a hely, emberi otthon, maszatos fénykép lóg fehér falon, poron át titkos - szem ragyogása, láthatatlan fény kintről hull rája.
46
ISTEN GYERMEKEI
A Szent Biblia Istene nem a filozofikusok szelleme, bár a mindenség Királya minden kutatót fiának várja.
KÉSZÜLNEK A GÓLYÁK
Szabó Pál emlékére
Felrepülnek a magasba, és ott laza nyolcasokba’ fenn hullámzanak a gólyák, ősz van, az indulót szólják.
Szabályos összevisszaság, anyák, aztán a fiókák keringenek jó ideig, ez a készülés, a tréning.
Figyelmesen csapnak, szállnak, egymást segítik a szárnyak, egyik szem a tájat nézi, a másik a titkot kémleli.
47
SZARKA ÉS SZAVA
Szarka, szarka, szarka koma, mit szólsz nekem ágra állva?
Hogy az ifjak időtlenek, és a vének erőtlenek...
Szarka, szarka, szarka koma, szádon a ma kifogása!
48
SZIVÁRVÁNYFÉNYŰ ZSOLTÁROK
ÖREG VARJÚ HALÁLÁRA
Vén szolga ment el év végére...A fenyő lett halálos ágya...Rég indult, tán száznyolcvan éve Jókat hozott, ide hullatta... Utoljára lezuhant - halva!
MIRJÁM ÉNEKÉBŐL
2 Mózes 15:21
Énekeljetek az Úrnak,Mert igen felséges,Lovat lovasával A tengerbe vetett.
SZÍV ÉS RUHA
A sötétség gyermeke világos ruhát ölthet, de bizonyos lehetel, hogy nem cserél szívet!
51
AZ ÍRÓ TITKAI
Aki ír, az az író, nem sírja: hiábavaló...Csak művekben gondolkodik, könyve, mint csillag, fénylik!
ERŐSZAK HELYETT LELKESEDÉS
Bibliai szívhangok,Istennek és híveinek
minden lehetséges!Isten további ajándékai a
hálás szívűeké!Nem emberi erővel,
hanem az Isten Leikével!
Isten botja vigasztal, vesszeje gyógyít!
Isten országában a legkisebb is nagyobb Keresztelő Jánosnál!Aki szeret, az az Istenben
marad!
Ha a gonoszt jóra tudja fordítani, az önfeledt igyekezetei
meg tudja áldani!A reménység nem szégyenít meg!Nem lehet nagyobb a tanítvány
a MESTERNÉL!
52
NEKI NINCS BAJA
1 Mózes 9:13
Neki nincs baja az angyalokkal, sem a lelkiismeretes szolgákkal... Neki nincs baja a démonokkal, sem a földön élő katonáival... Neki nincs baja a virágokkal, sem a látható és atom-rózsákkal... Neki nincs baja az állatokkal, sem az apostoli lelkű barátokkal... A vihart szolgává teszi Isten,Neki enged a hajszál és minden.
KIHÍVTAM FIAMAT EGYIPTOMBÓL
A család társaságában lassan megyek Egyiptomba, a gyilkos halála után, Velük térek vissza...Nógatom hátulról a kis csacsit, melyet József vezet,Mária Fiának barátja lettem, ki gondolta volna ezt?
53
ELEDEL AZ ENGEDELMESSÉG
János 4:34
Jézus nyomába vezet az utunk, a tó felől üzenetet hallunk! Milyen jó az eledel a testnek, mint engedelmesség a léleknek!
A SZÁRNY SUHOGÁSA
Hollónak holló a barátja, Illésnek ma az Úr szolgája! Reggel ért gyümölcsöt hullatott egy madár, s adott táplálékot. Angyal is járt itt az éjjel, fürtöt hozott aszú szemekkel. Angyalnak angyal a barátja, hozzájut a szárny suhogása.
54
SZIVÁRVÁNYÉ ÉN YŰ ZSOLTÁR
Hálát adok, ATYÁM, szivárványfényű kegyelmedért...AKI által megteremtetted és fenntartottad a világot, ami Őérte van...AKI felette van a mindenségnek, betölti és kibontakoztatja azt... SZENTLELKEDDEL indíts dicsőítésre, hogy része vagyok a teremtett világnak, belül a Te kegyelmeden...Tarts meg ott mindenkor! Ámen.
55
A TEDEJI LÁTOMÁS
Tanulótársaimnak
Vándor lépett be a boltba, ki volt nyitva az ajtaja, az útra néz az új rend óta... ő a közfalon is átlép, az egész terem reá néz, összecsukódik a boltos kéz...A régi padok, gyerekek jönnek, Szenei zsoltár hallik és ének...A töredelmes szívet szereted... Feltűnik a teremben a katedra, két alak a lámpát meggyújtja, a megtisztító Igét felolvassa, van elég bor és kenyér - kéznél, a mennyei követ szépen beszél, unszolva mondja, egyél, egyél...
56
KALMÁR GYÖRGY EMLÉKÉRE
Aki jobban ismeri külön-külön a Könyvek Könyvének verstanát, a bús magyar poétikát és a népköltészet titkát...Az elfogad, annak beszélhetek a testvérek ölelkezéséről, a sok-sok pőréről és a végső békességről...Verdi és Csontvári...Vargák és Szabók, az Ötvösnek jertek, jertek segítsetek, tanúskodjanak a szavak, mindenek!
A ŐSZ RUHÁJA
A hit... erőlködés nélkül pihenés az Isten karjaiban (Kari Heim)
Az Ősz a sápadt arcát a fény-tengerben mossa, a ruhája sokszínű, szivárvány csillog rajta...
57
A CSODA ARANYSZÁLA
SZÜLETÉSEM HELYE
Fűzfa alatt,Ott születtem,Meleg szellő Dajkált engem.
Bábám, a Föld, Ravaszul mosolygott, Egy rózsa kipattant, És rám mutatott.
A szellő pedig Emígyen gagyogott: íme a kis Szolga!De az csak nyafogott.
Fűzfa alatt,Ott születtem,A Nagyalföld Szép szívében.
61
RÉGI VASÁRNAPOLÁS
Mézeskalács feszesség egymáshoz simul két pária férfi és asszony ötven esztendő minden kapálása
kaszálásakuporgatása
görnyedése verejtékük teátet öltött dicsősége a föléjük töpörödött kulipintyó háromszor öt méter két részes az istenadta szoba és belépő ötször fél méter az ereszalja ott ülnekszótlan vasárnapolnak néha Szélre gondolnak.
62
BIZONYÁRA NEM BŰN
Bizonyára nem bűn, persze nem is érdem, hogy édesanyám nyolcunkat ringatott egyetlen bölcsőben.
Bizonyára nem bűn, persze nem is érdem, hogy tenger baj közt, kenyéren és vízen, prédikátor lettem.
Bizonyára az bűn, s nincs rá engedelem, ha e nép oltárára nem teszem legszebb szavaim, s életem.
63
LÁTOGATÁS A BÖLCSŐHELYEMEN
A szülőházam földig lerombolva, helyét a gaz veri évtizedek óta.A kút, amelynek vizét húsz évig ittam, betömve, már helyét sem láthattam.Góré, istálló, épület emléke sántikálva ment, ömlött a könnye.Sír a hajlott ember, s bennem egy gyermek, szakadékba révednek a szemek.A száraz eperfák délcegen állnak!Meg ne rettenj ITTHON! Rám kiáltnak!
GYERE, RÓZSÁM!
Gyere, rózsám vigasztaljál, Hisz a szívem teérted fáj. Akkor gyógyul meg a szívem, Ha te leszel a kedvesem.
El is megyek vigasztalni,Ha igazán tudsz szeretni. Meggyógyul az én szívem is, így akarta az Isten is.
Gyere, menjünk kicsi párom, Kezem a kezedbe zárom, Tied vagyok, az maradok, Mindörökre véled járok.
64
ÖT SOR VERSEIMRŐL
M int a gyermek a tűzre, csodálkozom a versre. Néha-néha melegít, majd szikráját rám veti, akkor kezd csontom égni.
VERSESKÖTETEM MEGJELENÉSEKOR
Úgy vagyok most én, mint az az édesanya, ki szeplős gyermekét a legszebbnek látja...
65
BEREKFÜRDŐ -1 973
Kanapén ülő gyermek: emlék pironkodik hozzám, egyszervolt gondolatom a halhatatlanság
biztonságával előbújik a víz alól,
a bozótból... Életdús olajfa virágillata csorog
leaz
oldalszakállamon,míg varangyok
szívhangúszimfóniáját
hallgatom...Közben az eáte
betakarjaa világot,
s bennema mindenség összebarátkozásának jövendő birodalma lel otthont...
Egy fapad hív szerelmesen, és barátságot,
békességet,hitet villant
a csillár-ég, amint kigyulladfelettem...
66
HÁLAADÁS
Hálát adok a gyermekes tanulóévekért, az elhivatásért.H álát adok a tanulva szolgálás évtizedeiért, a küldetésért.Hálával kérlek, Uram, imádkozva hadd dolgozzam most és mindig! Ámen.
AZ ÉBRESZTŐ PACSIRTA
Nyílegyenest repül, m int a ledobott kő, emlékemben
a hajnali madár... Vele derül az égalj, mozdul csillag és
a széles határ... Ne feledd anyádat és a lelket vesztett pajtást, hisz
zöldül ma már...
67
FECSKÉK
Csomókat köt villanydrótra nagy idők ködös vándora, egy éve már nem já rt erre, megjött, titkosan, reggelre.
EMBEREVŐ NAGY HÁZ
Gólyalábra ugrik a nap, s felér a toronysüvegig, kukucskál a házak közé, kertekre, utakra végig...
Mosolyogva nézi, hogy nő, hízik a szögletben egy ház, amely kitanult ravasz, hiszen megette félig a gazdát.
68
HELYTÁLLNAK A FÁK
Ingben és ezüst nadrágban, Vasárnapi öltözetben, Gazdákként sétálnak a fák Éppen, haza egyenesen.
Poszton álló fiú távol A dűlőn munkáját teszi, Lesi a surranó zsiványt,S sötét munkáját felfedi.
Lobogtatja zöld kendőjét A család legszebb leánya, Gyilkos ördöglepkék után Repül, hogy összefogdossa, S terítsen fehér kendőt Az úton hagyott halottra.
Ballagva jön szeredással A nyírfák legvénebb tagja, Hogy felszedje a tanyákat, S vigye őket másvilágra.
69
EMBEREK ÉS SZÁRNYASOK
A tarka, bóbitás jércét elkapta egy fiúcsirke, felpattant a szárnyaira: az ellenkezve megengedte...
Az öreg pulyka álldogál, csodálkozik, prüszköl nagyot: az ember mire tanítja a szegény, fiatal állatot?
ELÉG
Egy zuhanó fecske árny-ütése s a fenyő lombjának tűzenéje, már is hallani kezd süket fülem, látni könnyes, fáradt, vaksi szemem.
70
A GYŐZELEM REMÉNYSÉGE
Parányi fű,ÉLET
feszülaz aszfalt alatt, és felnyomja.
A debreceni házak álmos szemeiket sarkig kinyitják.Petőfi Sándor felemelt keze megrebben, megértő mosolya rávetül a járdára, a Nap
BÉKESSÉGET köszön,
a füvecske pedig levél-kardjával
az ú t púpját á t d ö f i , csenevész kezévelGYŐZELMET
intaz
embereknek.*
Ajánlom a békesség hazai és nemzetközi boldog szépmíveseinek.
71
JÖN PILLANATA CSODÁNAK
Lakandó virágot, haldokló barátot, ha arcodhoz veszed, csendesen feléled.
FELÉNK NYÚJTOTT KÉZ
Ki a feléje nyújtott kézre rávág, elvágja a csodának arany szálát.
BÖLCS ÉS ELLENSÉGE
Bölcs ember az ellenségét barátjának tartja, m ert az hibáit nagyítva fejéhez vagdalja.
72
ÁLDOTT TISZTA BÚZA
Búza, búza, de szép tiszta búza, Két szuszék már vele telerakva. Szolga, szolga álma lapátolja,Búza, búza áldott tiszta búza.
Búza, búza, de szép, kikelt búza, Karácsonyra szép zöld m ár a sarja. Szolga, szolga álma simogatja, Búza, búza, áldott tiszta búza.
ELTÖRT KEZÉVEL INTEGET
Öreg erdő gubbaszt, motyog, és e sápadt, beteg levél eltört kezével
integet felém.
Ide csaltak a vetkőző gallyak, a halálba ugró lombok alatt nyílt szemmel vakon
élem titkukat.
73
RIAN A JÉG
Álmos szemét a táj lehunyta, m int elfáradt nagy gyermek fehér dunyhát húzott magára.
Elszenderedett, alszik szépen, álmában néha fel-felsikolt, rianás támad, s fut az éjben.
LELKES GAZDÁT HALLGATVA
Csikorog a tél, de visszhangzik a tavasz. Alszik a táj, de álmában rügyet fakaszt. Pásztor, nyáj most nincs, de lehet szaporulat, Sokónknak e bízó hang gyógyulást hozhat!
IRODALMUNK LEGFÉNYESEBB GYÖNGYSZEME
Nem fénylik a hold csak a napsugártól...Belső fény árad a Szent Bibliából...
74
FOHÁSZ A HŰSÉGÉRT
H álát adok, URAM , atyai hűségedért, AKI által átölelted a mindenséget... tenyeredben tartod az élőket...H add rejtezzem el karjaidban, hadd gyönyörködjem dolgaidban, hogy teljesíthesd kéréseinket...Tartsd felettünk a Te kezedet, táplálj LELKEDDEL, m int a teremtés hajnalán a nagy vizeket, m int FIAD beszédével a seregeket, most és mindörökké... ámen.
TITKOD A NYÁJ
Nem hagytál ott... Titkod az apám nyája... Lehettem volna Sinkának bojtárja!Uram, gyönyörűt végeztél felőlem,Nem rejtetted el SZAVAID előlem!
75
GYÖNGYEIM ÉS ÖRÖKSÉGEM
H árom szép virágom,Drága gyöngyöm három:Nyelvem, magyarságom,Népi hitvallásom...Lelki gyöngyöm három:Egyetlen világom!
***
Nekem is van több szeretett gyermekem, amint hagyatékolt József testvérem, reátok hagyom az én örökségem:Legyen tiétek a virág hulló szirma, templomba lépő csodafény sugara, a szószék mindegyik titka, bája,Zsófi mamókának, utóbb Klára, Kata, nagymama belső sóhaja, hitvallása... Bocskay előtti és utáni ősök még a síron túl is megmaradt példája...
76
SZENCIVEL A NAGYERDŐN
Míg Szeneivel néztem a síró vízsugárt, a park rú t padommal nagy hintaszékké vált, erdő és villamos szép lassan ringatott, bensőm zsoltárt kezdett, lomb is fújt szólamot.
77
POÉTA ÉS HONATYA
A temető zöld sírhantja befedi a költő hamvait.Idézzük a gyermek, az ifjú, Debrecen s Patak emlékeit... a kufsteini rabot, leveleivel népét egybefogó honatyát, aki nemcsak tollal, tintával, hanem bús vérével is rótta könyveit, verseit. A sorsát.
Idézzük apostoli lelkét, megtartásért dolgozó nyelvét. István király s könyves Károli benne utódját szemléli.Petőfi Sándor is tisztelgett, s megnézte a széphalmi kertet.Az emlékhely hív zarándokokat, életunt, stramm fiatalokat.Jönnek reményt vesztett felnőttek, nem kenyérre éhes emberek.
Idézzük a gyermek, az ifjú, és a zempléni emlékeit, hisz Kazinczy Ferenc sírhantja felfedi, sokat szenvedett itt.
78
GYULAI KÉPEK
József Attila fejkendővel, Ady Endre zsák-félével, Bartók Béla fésült hajjal, Petőfi Sándor nagy botjával Jönnek, jönnek...Asztalon étek!
Idős, meszes párok, ruhában nem férő polgárok, zsibbadtságot leplező nénik, sokan, sokan hatvanon-túlik Jönnek, jönnek...Asztalon étek!
Az asztal m ellett zene hallik, a gyulai muzsikus dallamait élvezni lehet fülekkel, sőt anélkül - belsőkkel. Jövünk, jövünk... s m ind megelégszünk!
79
PÁKOZDY PROFESSZOR EMLÉKÉRE
Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam ... CArany János)
Szerény katedrán ülve hallgatta Ö t a szent tudomány sok studense.Kezében a kétnyelvű Biblia- Izzó szaván át: N Ö U M JAHVE!
KISS FERENC ÉLETE
“Szabad minden(ki)nek a z Isten házába ajándékot vinn i” (Károli Gáspár)
Szeretet végig,Áldozat vérig,
Szolgálat sírig.
80
WEÖRES SÁNDOR MÉLTATÓJÁHOZ
A mindenség lelke:Igeim é ,meg is érinthetem...Lelem,de nemPeáten, Berlinben, hanem itten...Zúg Bagos harangja!Tamásbátyámnegyven évüket bogozza.
HEGYESI JÁNOS EMLÉKÉRE
Az irányító katona felszáll a végső járműre. M ost m ent el a szekértábor, s nagy seregünk útjelzője!
81
PILINSZKY OLVASÁSA KÖZBEN
Negyven éve várok egyetlen szóra, amelyre a szerteágazó, kusza sorok szép alkotássá állnak össze, m int a Szálkák emberének költeménye...
Az én elrejtett, fájó vétkem,hogy ezt az egy szót embertől reméltem.
HÁLAADÁS A SZERETETÉRT
Hálát adok, ISTENEM, csodás szeretetedért...AKIT adtál a Világért,hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen,hanem örökre élete legyen...ÁLTALA teszed a szelet szolgáddá, minden ravaszságot hasznossá, a gonoszt a jó kibontójává...Ő teszi a faágat termővé, az almát hamvas gyümölccsé, az emberi munkát hosszú életűvé...Ő a Te karod, meleg ölelésed,LÉLEK, erő árad - szép fényességed, nem szakaszthat el Tőle ellenséged, baráttá tetted hűtlen teremtményed, őrizzél, őrizzél mindvégiglen, úgy legyen, úgy legyen... ámen.
82
NAGY A NEVE
Korán reggel bejöttek a fecskék a kistemplomba. Repdesve énekelnek, s mind az Istent magasztalja...
A VIRÁGOK IMÁJA
O hallja a virágok imáját, a madarak szép udvarlását, a bodzák varázsos suttogását...A gólyák és fecskék számon tartják az angyalok és álmok titkát, a zsoltáros gyermek indulását...
NÁZÁRETI JÉZUS
M indenkinek szolgája, de nem szolgai lélek...
Kiszolgáltatott ember, de nagy, királyi élet.
83
TALÁLKOZÁSOK
Jézuskövetők botorkálnak elém,Assisi és a ferencesek,sőt még a Ferencek:Balogh és Kiss,majd csuhás szerzetesektársaságábanegy modern remete,teátén Krisztus jele.
BETLEHEM ÉS JERUZSÁLEM
Kívül-belül csillog a hajlék, születés, halál m ind előttem,De én már nem ezeket látom, lelkem Ő T nézi: Átölelem!
KAPERNAUMI EMLÉKEK
Assisi szobránál vezet út, a régi falnál eszembejut:Péter apostol tisztelete és keresztje - lábbal felfele!
84
KALOKAGATHIA
Milyen SZÉP a munka, mely a földet vonja, IGAZ megy előtte, JÓSÁG a követe.
LÉLEK ÉS ERŐSZAK
Az emberi teátet meg lehet ölni, az életet meg lehet nyomorítani, de a Leiken nem lehet uralkodni!
JÉZUS A TENGEREN
Jézus jár a vízen, és tanít az élet szennyes habján lépnem.
85
GALAMB ÉS HIT
Felröppen egy fekete galamb előttem, biztosan rásimul a láthatatlanra...A hit a nem látott dolgok valósága, a láthatókat a Láthatatlan tartja...
VILLANÁSOK ÉS VERSEK
Tedejen sírt egy küszöb, amikor átléptem.Fény villant a székre mielőtt leültem.
*
M olnár Ferenc szép, nagy költeménye: lehet olyan, hogy nem fáj az ember ütése.
*
Aki másnak vermet ás, maga esik bele...Aki mást fogságba visz, maga is megy vele.
86
TEDEJI, PÜNKÖSDI TITOK
Tedejen egy szép pünkösdi reggelen
játszótársból vívótárs,sőt ellenfél lett...
Rúgásra rúgás jö tt és méltatlan érzés, majd úrvacsora... Nem embertől lett az engesztelés.
87
AZ Ő OTTHONA
Növekszik a családom, nekik ajánlom
Nem terheljük meg magunkat azzal, am it Isten meg nem adott, hanem megköszönjük neki azt, amivel naponként elhalmozott.... (Bonhoeffer után)
A szeme fényére vigyázó a kerengő őszt szólítgatja, hogy a vándort hívja, hívja, gyere, gyere immáron haza...All a hajlék, az O otthona!Mi vagy te nekem, hazatérőnek, icipici házikó!Te vagy a régi erdei lak társa, amelynek kegyéért költő- fejedelmeknek volt szép csatája?Te kelted fel az egykori Tuskulanum emlékét, ahová a kicsapott diák megpihenni sokszor betért?Légy hát a Kelet Népe tagjainak és Nyugat vezére, szelíd szavú bajtársainak csendes találkozóhelye!Hol a varjú prófécia mind hasznomra fordul, az arculütésre, rúgásra a kéz és szív fel nem indul,
88
a derék, erős fák csapata győztesen véd, nem mozdul!
A BIBLIA RENDJE
Tőkés Lászlónak
Aki a virágot szereti, az az embertelent elveti...Ki rálő a terhes anyára, önszívét bizton eltalálja...
1989.őszén
AZ ÉLET GYŐZELME
A puha cipő elkoptatja a járdát.A víz elmossa a kemény sziklát.A fenyő szétrepeszti a hegy talpát.Az Életerő szül embernek csodát.
89
OKTÓBERI ORGONAILLAT
IMA
Zsoltárok 135:181 Timótheus 4:8
Jóságos Atyám, megköszönöm láthatatlan munkádat, aki által szolgádat megformáltad, hordoztad, és az örök élet italát vele megitattad...M egrettentetted most ő t szavaiddal, hogy bálványokhoz hasonlók lesznek az Isten-gyártók...Tégedet félve azonban erőt adsz,aki a jelen és jövendő világban megmaradsz,hűségeddel, kegyelmeddel elégségesen... úgy legyen... úgy legyen... ámen.
93
NÁNÁS FELÉ SIETSÉGGEL
Felemelt két kézzel és mezítláb, sietséggel... Imára kulcsolt kézzel és nyitott szívvel...Remegő térdekkel és megtelve Igével... Lehajtott fejjel és nyitott szemmel...Nehéz terhekkel és az erő gyönyörűségével... Szegényen, üres kézzel és minden reménységgel... Nánás felé szapora léptekkel megyek üzenetes élettel...
ANGYALOK KENYERE
Zsoltárok 78:25
Emlékszem, annyi pénzem volt, hogy egy szelet kenyeret vegyek. Öröm töltött el, hogy forró zsírba bemártották díjtalanul...Micsoda élvezettel fogyasztottam!? Közben nagyon vigyáztam, hogy egyetlen morzsa se hulljon le a földre...Közben hangzott a zsoltáros éneke:Angyalok Kenyere!
94
KICSAPNI
Elfelejtődtek apám szavai?Pedig nem szánt keményen tanítni... Kasza, kapa rám szállt nehézségei... Hallom szavát: Tűröm fű... kicsapni!
APA ÉS ANYA
A fiák és leányok szidhatják az apát és anyát, de az igazi anya s apa nem veti meg magzatját...
SÍRVERS
Itt nyugszik az édesanya, elment, elfogyott élete...A munkájában boldog volt, megmarad hát szeretete...
95
SZÜLETÉSNAPRA
Emlékszem reád szorongó, nehezen szülő, jó anya... Őszelő közepén, most én sírok, az árvaság fia...
* * *
Villám sújtotta árva fa, ím széthulltál szilánkokra... Van hatalma annak, AKI tagjaidat összerakta!
MIÉRT BŰN AZ?
M iért bűn az, ha valakimásokat tisztelve szeretiszüleit,nagyszüleit,nemzetségét?M it mondjunk azokról,akik ezeketnem értik,megvetik,gyűlölik?Nem mondunk semmit,hiszen agyűlölőkönmagukatleleplezik!
96
OKTÓBERI ORGONAILLAT
M int az októberi orgonaillat, m int a decemberi bús gerleszózat, olyan a mélyről jö tt lelki szavad... Szülőföldtől senki el nem szakaszthat, aki ma lesajnál, holnap elmúlhat...
TERMŐ ÁG ALATT
Dúsan term ő szép ág alatt vezet az Uram jó reggel... A munkába igyekezve haladok lehajtott fejjel...
Dúsan term ő szép ág alatt vezet az utam jó reggel...A munkába igyekezve haladok lehajtott fejjel...
97
ISTEN VÉGZETT FELŐLEM
Hívtak könyvek, levelek közé, meghitt, hűs kutatóhelyre.Isten másként végzett felőlem, parancsolt, maradj a szószéken! ígéretekkel unszoltak, küldtek mellé a kormánykeréknek. Isten másként végzett felőlem, parancsolt, maradj a szószéken. Csábított a saját lelkem, nagy tudósokhoz készültem. Isten másként végzett felőlem, parancsolt, maradj a szószéken!
A PRÓBA ELEJÉN
Svájcba menet hosszú alagúton át haladtunk... Látom most is a csodás bérceket az egy út fárasztó szakasza végén... Olyan ez, m int amikor hálát ad az ember a fájdalmáért, a próba elején.
98
ZSOLTÁR NÉGY SORBAN
Titokzatos elrejtettség az Ő létében... Csodálatos formáltatás az anyaméhben... Napsugaras tekinteteddel íme vezettél... Ötven éven át velem dolgoztál, szerettél...
ÚTON BUDAPEST FELÉ
Korán keltek az énekes pacsirták, gyermekkori himnuszaim fújták...
Korán kelt a háború tudósítója, reggeli csukló az életét óvta...
Korán kelt a bejáró kisdiák, a belső Végtelen erői óvták...
Korán kelt a jám bor szolga is, Uram, ha jön az eáte, Te szólíts!
GYERMEKKORI, CSODÁLATOS HANGOK
Régi barátaim:Barna vadgalambok... Gyermekkori hangon énekeltek, szóltok...
* * *
Félévszázadon túli messzeségből jövő a vadgalamb búgása... Tüzeken, vizeken, kilenc veszedelmen át, ím a titkok hangja...
100
LÁTOMÁS ÉS HANG
Lombját lehullató fához magát a testvér hozzákötötte... Virágod az ember testvére. Erősebb a halálnál a zöld élet kötele...
101
MINDENHATÓ ÉS HATALMA
Ézsaiás 1:31
Kenderkóccá lesz az erőszak, tűzszikrává egy mozdulata, mindenek hamuvá égnek, de a lángot senki nem oltja...
102
HÁLAADÁS AZ UNOKÁNKÉRT
Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, m ert onnan indul ki az élet! Példabeszédek 4:23
Atyám, hálát adok az Életért,Aki a létezés alapja, és az élet forrása...Ő a szívben elrejtőzik, így Tőle élet származik...A téli álom az Ő nyugalma, a tavaszi indulás az O csodája, a nyári napfény a benső gyógyítója, az ősz gyümölcsei gazdagsága...Az anyaméh gyümölcse az Ő nagy-nagy ajándéka, gyógyító árnyék hullt a mai szülőszobára és édesanyára, így érkezett meg a várva-várt leányka, az édes kicsi unoka: Blanka!Á ldott a M indenható akarata, a Bethlehemi Gyermek az ő társa!
Debrecen, 1996. december 24.
103
DIDERGÉS ÉS MELEGEDÉS
Fekete, bársony talárt felvettetek, mind őrhelyeteken üldögéltek, egymást lehellettel melegítitek... Nagy Lehellet dobogtatja szívetek, dideregve én is hozzátok megyek!
HALK SZELLŐSUSOGÁS
Ki az, akiről azt olvassuk: Általa, tőle, érte van az emberi élet s a világ mindensége?
Fát szaggató vihar, háború nem tudhatja, de halk lelki csobogás, és szellő susogja...
104
VARJAK AZ ÁGAKON
M int bő termésű fán a gyümölcsök, úgy csüggnek a varjak az ágakon... Szürke hajnalon a villany gyullad, ez a sereg nem szereti a fényt, felröppen, s félelmük máris apad...
105
VERSSOROK ÉS FIGYELMEZTETÉSEK
A névleges keresztyén is ránéz az apjára, s a beteget ágyában vasvillával forgatja...
* * *
A szamár filozófiája:A terhét hordani nem bírja, letenni pedig nem akarja...
* * *
A ma művészete a holnap embere...
GYÓGYÍTÁS ÉS VERSÍRÁS
M egtüzesedett szavak, feloldozó Ige...O tt rejtőzködői csendben negyven éve a papírra vetett torz verseimbe!..
106
A KÖLTŐ BARÁTAIVAL
Mécs László jó barátai mind, együtt,A csoda aranyszálait bogozták...És íme, olvasás közben, hirtelen,M int régen, lúdbőrös lett a mi orcánk...
ZÖLD-LÁNG ÉS KÖLTÉSZET
Felröppenő apokaliptikus logoszok, lelki bújócskát játszó gondolatok, költészet-maggá érő szép szemek, versek, ciklusok, karcsú kötetek... részei a zöld-lángú világköltészetnek, a kimondott, s m ondhatatlan ihletnek...
KÉT KÖLTŐI MEGLEPETÉS
Mily kevesen vesznek verset, tán többnek volna kedve...M ily lelkesítő a csendes vers-szeretők figyelme...
107
KÖZEL A NÉPKÖLTÉSZETHEZ
Nem szánt, vet az égi madár, mégis eltartja a határ!
* * *
Aki koldusbotra ju ttatja atyafiát, maga is megkapja hasonlóan a botját!
LELJENEK MAGYAR SZÍVEKRE
Legyen áldott a Világosság,Aki által nyájasság, fény és ibolyántúli sugár árad, m int a nap fénye simogatván szó, melyet a Világosság ihlet, szívedre hullatja és éltet, hangja csendesen sarjaszt, indít, megtart és oltalmaz...Legyen ilyen szavad lelkem hangja, a poéta minden zsoltára... Magvető, a magod hintsed, tenyeredbe rejts el engemet, hogy szelíd, kicsi szemek - Ige - leljenek magyar bánatos szívekre...
108
KÉT SZÁRNYA VAN
Két szárnya van a madárnak, Két mankója a bénának...
Két szárnyon szállt egy Biblia, Isten két Teátámentuma...H it és tudás két ajándék,Hívő s költő vele szállék...
Ne törjétek el a szárnyát, H add lássa Isten világát...
A LELKEKNEK EGYESÜLNI
A bibliai írók tudták, hogy a hitismeretnek milyen mély
tartalm a van: eggyé lenni, a lelkeknek egyesülni, nem is lehet szétválasztani...
109
FAKERESZT
Megtiszteltetés nekem e kitüntetés, a népi fokozatú fakereszt:A virágszállal és Jézus Krisztus drága piros gyöngyeivel ékesített...
110
MAGÁNOSSÁGBAN MUNKÁLKODÓ FOHÁSZAI
Bocsásd meg, Uram, ifjúságom bűnét... Szolgálati éveim hűtlenségét... Délutáni munkám kishitűségét...
Kézzel csinált hajlékban öt évtizeden át Ő t szolgálom... Isten csodás templomában élten át Érte munkálkodom. Az angyalok szentélyében lelkemet az Úrnak ajánlom..
Szerelmeseidnek álmukban is adsz eleget...A nyugdíjra ju to ttnak is adj segedelmet!
111
ISTEN UJJA ÍR
Isten ujja míg írt a két kőtáblára, Mózes kenyér és víz nélkül ünnepelt vele... Jerémiás próféta rólunk jövendölte: Emberszívbe írja Isten szavát - keze...
NÉPEMMEL HÓDOLOK
lm, Előtted állok, Dáviddal kiáltok: M inden Neked szolgál! Kedvelt szolgád csodál!
lm, Előtted állok, Népekkel hódolok: M inden szolgád Néked, vérszerződő lelkek!
112
AZ ARANY ALMÁM
A helyén m ondott Ige ezüst tányéron arany alma...
Az én ezüst tányéromon alma, hamvas hála, csöndes ima...
PAJZS
Pajzs voltál, Uram, te magad, Szereteted védelme megmarad. Pajzsot adtál szolgád szívére,Ez volt az Ige hirdetése...
EGY A FŐ
A Kilencedik szimfónia és bélsár jelzik az emberi lét mélységes titkait...Egy élő szervezet Ő, am int az egyház és a mindenség is, mivel hogy egy a Fő!
113
JÉZUS ÉS SZAMARA
Vitte a hátán a szegény állatUrát, s mit gondolt?! Ki tudhatja azt?De jól érezte a Jézus teáiét...Más szolgák hozzá hasonlítanak!
114
GYÖNGYSZEM
Németh László emlékére
Erőszakos, szélhámos, gátlástalan jön, jön és rátám ad egyjámbor bennszülöttre, aki védekezésből úgy üti meg, hogy belehal a sérülésébe...Kötelet is kaphatna, de eltöröltetett a büntetés; egy erőszakos m iatt egy nagy család, tíz szélhámos m iatt a csonka ország, száz bevádoló m iatt az egész ország szenved ésjogot nyer a kárhoztatás, nincs semmi gátlás...Jézus Herceg jön, jön, és O segít ma már!
MENNYEI, FÖLDI ÍRÁS
Ne annak örüljetek, ha írnak rólatok az emberek... Legyen reménységetek:Jézus felírta neveiteket...
115
ÁLOM ÉS AJÁNDÉK
A zsoltárköltő írja: Isten övéinek eleget ad álmában... Vizsoly, Gönc és Jeruzsálem...Ő gazdag a fényben és irgalomban!
URAM
Tebenned van az élet, Tebenned van az imádság,Te hallgatod meg a hit szavát, Aki letörlőd a szenvedő arcát...
SZARV ÉS HANG
Papkürt lett a kos szarva, emberi szó Isten hangja... Kürt jelzi, itt a trónja, szólj, jön a Mindenség Ura...
116
HIBÁTLANT ADJ ISTENNEK
Satnya, silány és selejt Nem kedves az Úrnak... H it és jó áldozat együtt: Néki hódolhatnak...
TÉL ÉS REMÉNYSÉG
Angyali énekké változik egy hangzás, karácsonyi reménységes madárbúgás, kárpitot repeszt most a szelíd gerleszó, kicsi templomban szívvel énekelni jó...
FOHÁSZ
Istenem és Uram, add meg kérésemet, hisz Lelkedre bízom az ítéletemet...
117
FORRÁSVIDÉK ÉS KÜLDETÉS
Kodály nyomán Szalontán
Nagypénteken holló mossa a fiát,E napon tisztul meg az egész világ!
Nagypénteken holló mossa a fiát,Ez a világ tücsköt, békát rámkiált!
Nagypénteken holló mossa a fiát,Jézus Herceg ma is végzi munkáját!
TEREMTŐ ÉS TEREMTMÉNY
Szóltál és világ született.Ráleheltél a porra és orcád-fényű emberré lett. Kiárasztottad erődet, és leszünk új teremtményed.
* * *Uram, hiszek,légy segítségül hitetlenségembe!.. Uram, hiszek,ajándékodat vidd teljességembe... Uram, hiszek,kezünk munkája maradjon örökre...
* * *Isten további ajándéki a hálás szívű emberéi...
118
ZSOLTÁROS IMÁDSÁGA
Irgalmas Atyám, Gazdag Istenem, hálát adok az ajándékodért,Aki által Önmagadat, m indent nekünk rendeltél...Jó nékünk közeledben lenni, Benned megpihenni, hiszen javunkra tartod számon hajszálainkat, gyógyításra dobogtatod szíveinket, a véráradatot...Szavad mélyre hatott, bennünk az új em bert formálja... Szent Lelked indít hálaadásra, így lesz gyermeked élete világosságnak, erődnek eszköze, az élet illatának csendes terjesztője...Dicsőség mindenért, Tied legyen örökkön... örökké... ámen.
119
ABLAKOM ÉGRE NYÍLIK
EMLÉK ÉS ÜNNEPLÉS
Advent vége, vagy épp karácsony nap, talán mégis inkább évvége volt... Messze, tanyán Jézus születése és az ünneplés szépen egybe folyt...
Én, tanulatlan gyermek hallgattam a bot, cserdítés és kolomp hangját, és csoda történ t ím hirtelen, a földön láttam a menny csillagát...
ABLAKOM EGRE NYÍLIK
Kitekintek, felnézekát az ablakon...
és a belső végtelentíme láthatom...
SZERETET ES TITKA
Az élő Isten orcája két ember szeretete... N em szakad el a szeretet háromágú kötele...
123
HÁLAADÁS A SZERETETÉRT
"Fiú adatik nekünk... és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság Atyjának, békesség Fejedelmének!’ Ézsaiás 9:6
Hálát adok mennyei, édes Atyám, hogy szeretetet sugárzó nevedet ide a földre elküldted...Aki a teremtés előtt Nálad volt, amikor föld és ég nem volt...O hívta elő a láthatatlanból az íme láthatót...Világossága ragyogott, amikor nem volt nap és hold...Csodás fénye élet volt...Leikével sátorozott minden
felett,táplálta a nagy vizeket...Sugara ráhullt Csaba királyfira,István, magyarok első királyára, sőt a nevüket viselő kicsi unokára...Szereteted, Uram pajzs volt a
szülőszobára, a fájdalmat örömre Ő változtatta, a csendet és nyugalmat kiárasztotta a szülőkre, az édesanyára...Ezt óhajtjuk mi is, öregszülők, rokonok... mindnyájan...Bizony megadtad sokszor, ha nem is kértük... titkosan...
124
Hadd meneteljen az egész család pajzsod mögött bátran, nyugalomban, csendben és hitben, most és minden időben...ámen.
Debrecen, 1998. augusztus 16.
HÁLA A REMÉNYSÉGÉRT
A reménység... nem szégyenit meg, mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, aki a- da to tt nekünk.Róma 5:5
Hálát adok mennyei, jó Atyám reményt adó ajándékodért,Akit értünk a földre küldtél, jótéteményeivel életutunkon kisértél, könnyeinket letörölte, keresztünk hordozását segítette, a fájdalmat csendesen vígságra cserélte, reggel és eátende, nappal és éjjelente mindig fel-felvillant az Ő drága fénye, szívünket gyógyította a reményt adó szeretete...Lassan, lassan lépegetett a kismama...
125
milyen reménység a szülőknek a megérkezett Zsófika hangja! Ihlet ő, m int a költők
Múzsája... Emlékeztet a nyelvújító
Kazinczyra, és szeretett asszonyára...Babits Mihályra és társára, Szofikájára...Uram, tedd őt reménységévé a várakozó nagyszülőknek, ékességévé az őszülő fejeiknek, a fiatal szülőknek és szeretteiknek, úgy legyen... úgy legyen... ámen.
Debrecen, 1999. április 12.
AZ ALKOTÁS RENDJE
Az alkotástól félek, igen, igen félek...Igaz, alázat nélkül alkotni nem is lehet...
A z alkotástól félek, igen, igen félek...A szeretet feloldja az emberi félelmet...
126
GYÓGYÍTÁS ÉS LAPÁT
Megérkezett hozzánk Tél Havaska, Tele volt a fényes hátizsákja, Kezében a gyógyító lapátja, M indezt ajándékba nekem hozta.
MADÁR ÉS IHLETÉS
Madárka, m adárka- isten madarai, áldjátok a Teremtőt, bő az O magvai...
A jó Isten adott az embernek eszet, hogy megalkossa a kombájn-gépet...
Az aztán hagyogatja a magvakat, így táplálja O a kis madarakat.
127
TÜCSÖKZENE ÉS ANGYALHANG
Elkísért a tücsökhang életutamon, Minden eáte gyönyörűséggel hallgatom... Ránk tekint az Ur, és ezt elfogadja,Hisz hasonló ehhez az angyalok kara...
GYÓGYUL A SEB
Integetnek felém, míg megyek az úton, a bájos, de sebzett arcú testvéreim...Zöld karja csodás erezetű...egyedüli Alkotóját dicsőíti...Oly jól esik nekem a testvéri közelség mozdulata, a messziről jött hangja erősíti a sajgó szívet, és meggyógyítja...
128
SZÉPSÉGES, IGAZ TANÍTÁS
Rózsai Tivadar emlékére
Nem ellensége az embernek a Nagyerdő és a sok fája...Hirdeti egy bölcs prédikátor szépséges, igaz tanítása...
NEM MARADHATOK TÁVOL
Én már nem maradhatok távol,A kitüntető fakereszt a vállon...Óh hogy vár rám az én Barátom?! Hóvirágok, gólyahírek, ibolyák... Harkályok, krusszogó pulykák... Szürke gerlék, csibék, szarkák... Megvadult ifjak, krajcáros vének... Létminimum körüli százezrek... Lehetőséget vesztett emberek...S lelkűkben reményt lelt sokezrek, Várnak és keményen készülnek!
129
IMÁDSÁG EDELÉNYBEN
Hálát adok gondviselő Atyám, hogy csodás Ígéreteket adtál...Érette, Aki által azokba beavattál... Kijelentetted az atyáknak régen, hogy irgalmat cselekszel ezeriziglen, akik erősen bíznak nevedben...Meginted a vétkezőt harmad és negyediziglen...Olyan ez nekünk, mint az oázis az elgyötört embernek, vándornak... Olyan ez nekünk, mint mentőöv a fuldoklóknak...Olyan ez nekünk, mint meleg otthon a hajléktalanoknak...Javunkra fordítottad jótéteményét, csodás arányú tettét, s eredményét, az egy ezer az Egyetlen Egyhez...Lelked mindig, mindenre emlékeztessen, most és minden időkben... ámen.
VERSSOROK
Hideg szél fúj édesanyám, hozza ki a kendőm... Szereteted melengetett engem túl a kendőn...
130
HIT ÉS IRODALOM
A keresztyén hit elbújt az írásba...Kijelentés az irodalmat áthatja...Ilyen az öreg szolga kutatása...Ilyen az öreg szolga látomása...
CSOKONAI ANGYALSZÁRNYON JŐ
Csokonai kútja emlékére Szilágyi Ferencnek
Emlékszem Csokonai Vitéz Mihályra, Pegazuson jött Dunántúlról Karcagra...Angyal repül a robogó vonat mellett, utasként figyelem a repülő bíbicet...Robogó vonaton állok az ablaknál,Csokonait látom szállni angyal szárnyán...A vándor madár már csapatban hazatért, Kiáltva röpköd, rikkant a párjáért...Robog a vonatom, elmarad egy felhő,Csokonai most már csak angyalszárnyon jő... Nézi, hogy víz fakad a karcagi kútból,Mint Mózes korában a kemény sziklából... Lassul a vonatom, a jó felhő megáll,Valaki rajta ül, mosolya reánk száll... Emlékezem Csokonai Vitéz Mihályra, Angyalszárnyon száll már Debrecenbe, s haza...
131
FELHOZTA A NAPOT
Vörösmarty Mihály mellém telepedett... Súgja a szívembe a lelkes verseket...
íme a jó Isten reám mosolyodott... Hirtelen megvirradt, s felhozta a napot...
Kegyes voltál hozzám Uram, egész könyvvel... Adjál teljes szívet, imát győztes hittel...
Kegyes voltál hozzánk, él a tépett népünk! Uram, tedd hát velünk, hogy felálljunk, s éljünk!
132
ADY NYOMÁBAN PÁRIZSBAN
Pattanásig feszülten - nyomodba lépek bús Ady Endre...Párizsban mindenhol kereslek téged: Költők Fejedelme...
Utcán, Kávéházban, Hotelban ilyen szeretettel senki nem keresett, sem világossággal, mint én, kit vezet Valaki-
Nem hiába jöttem keresve műved... ím orcád látom...Sebeidet értőn bekötöm, lázadat testünkben gyógyítom...
Pattanásig feszülten - nyomodban járok bús Ady Endre...Párizsban nem hiába kereslek téged: Költők Fejedelme...
SÍR A NAGYERDŐ
Tóth Árpád emlékművénél
Debrecen híres, nagy költője...Jaj, gyalázat esett most rajta... Hírnevét hirdető emlékmű Lett szép művének koporsója...
133
TENYEREDBŐL ÉLET SARJAD
Életvonal a tenyeremben Megfagyott a csillag szívünkben. (József Attila után)
Rettenetes az O tenyerében lenni, ha szívem a virágok rendjét megveti... Mindenek feletti jó ott megpihenni, hiszen gyógyítnak életfád levelei.
HATALMAS FÉNYÖZÖNBEN JÁRTÁL
Most ment el hetvenedik évében Miska, a professzor, Czine Mihály...Láttat Ezékiel víziója,hogy hatalmas fényözönben jártál...
Evangéliumi egyház és a Károli Biblia... irodalom, egy ez a Kárpát-medence tájon, vérrel írtunk együtt, elmondhatom...
Jaj, elment hetvenedik évében Miska, a professzor, Czine Mihály...Láttat a próféta látomása,hogy hatalmas fényözönben jártál...
Debren, 1999. február 8
134
VERS ÉS MEDITÁCIÓ
Körmendi Lajosnak életében, elmentében
Ady Endre cifra szolgának nevezte a verset.Kiss Tamás úgy nyilatkozott, hogy a költemény keresi az íróját, igazában az ragadja meg az alkotóját.Weöres Sándor költői művészete?Ő kísérletezések sorozatának tekintette.Látom az előző két megállapítás igazát, azt soraim tiszteletben is tartják, mindenesetre az utóbbi áll legközelebb hozzám. Kísérletezni, kimondani a kimondhatatlant, tetten érni a pillanatot, feloldani egyéni, közösségi és lelki gubancot...Árasztani illatot, kigondolni új világot, győzelmes hittel előhívni új családot, új baráti kört és nem létező új országot, amelyben megtetszik a kalokagathikus rend, az élet győzelme, a második méföldút értelme és jelentősége... a szivárvány szimbóluma, zsoltára, az októberi orgonák illata...Vannak emberek, akik mosolyognak ezen, én azonban hiszem, azok vannak többen, akik emberségük legmélyén egyet értnek velem... Nektek ajánlom elsősorban versem, bárcsak mindenkié lehetne... hát legyen!
135
RÉGI, ÍRÓI HAGYATÉKBÓL
(Spurgeon)
A hó - gyapjú, a fagy - tűz, ajég - kenyér, az eső - ital...
Kolerának, rovarnak van legyőzője, hiszen a csikorgó tél jól megküzd vele...
A HARAG BOTJA
Uram, eltörted haragod botját, s azzal veretik, ha nem figyel Rád a Te néped mai nemzedéke, búsulásod váljék kegyelemre...
136
HÁLA A HÁLÁÉRT
Hálát adok Atyám a bezárt ajtóért, a hitegető szavakért, a fájdalmas figyelmeztetésért...
Hálát adok Uram a nagylelkű barátságért, az életed szimbólumáért, a gömbfa virágos koronájáért...Hálát adok Pártfogóm a kegyelmes részesítésedért, a karjaid öleléséért, az ígéretes támogatásod
megmaradásáért... Most és örökkön-örökké... ámen.
137
HÁLA A BŰNBOCSÁNATÉRT
Hálát adok Atyám bűnbocsátó kegyelmedért,Akit a Fiúban kijelentettél... Szentlelkeddel nekünk rendeltél, eleinket az Ő jótéteményében
részesítettél...Köszönöm, hogy a régi ígéretedet valósággá tetted, akár élünk, akár halunk, a tieid maradhatunk...Nagy kegyelmed nemzedékünké és utódainké hadd legyen, most és mindenkor úgy legyen... ámen.
138
BIBILIAI MEDITÁCIÓ
Mindazok örvendeznek, akik Téged keresnek... Zsoltárok 40:17
Kereslek Uram, mert megtaláltál...Kiáltok Hozzád, mert meghallgattál...Követlek Tégad, mert felkaroltál...Láttatom dicsőséged, mert rég megláttál...
BÁLÁM PRÓFÉTA MEGTÉRÉSE
Istennek tetszett, amikor Izraelt szívvel áldotta...Többé nem élt varázslással, sőt az Urat magasztalta...
Isten mondását így hallja, a kapott látomást látja, nyitott szemmel leborulva a Felségest magasztalja...
139
PÉLDABESZÉDEK 26 HUSZONHÉT
Ki követ dob a szomszédjára, a maga fejére hull vissza! Kései unokák és népem:Ez a salamoni intésem!
BÖLCSESSÉG
Az Úrnak félelme a bölcsesség kezdete, a lélek virágát históriajelezte...
JÉZUS ÉS IMÁDSÁGA
Változik a munkám, most már csak Te végzed... Nekem is meghagytad - Uram - könyörgésed... a fókusz szerepet és morzsa kenyeret...
140
SZÉP, FÉNYES REMÉNYSUGÁR
Jézus Urunk új szemléletet hozott mindenben... így a betegségek és a borzalmak megítélésében... Sokan keresték annak okát, O elhozta isteni célját, és a gyógyulás lelki titkát...
KÜLÖNBSÉGTÉTEL
Annak nagy csacsinak kell lenni, ki nem tudja megkülönböztetni, a virágot és az illatát,Jézus Krisztust és a szamarát...
141
KÜLÖNÖS HÚSVÉTI ÁLMOK
Öreg asszony ül a pádon, s visszaemlékezik az életre álmában, e valóság az ő visszaemlékezése...
* * *
A nagy Sárkánynak nincs hatalma a szolgák felett, bár támad irgalmatlanul...A kénköves vizet fújja, de az Úr az övéit felkarolja...
VILÁGRA SZÓLÓ SZENZÁCIÓ
Szenzáció a Mogadisu fölöttivihar kavarta, por formálta: Meáter-arc,mintha előttünk megfeszítették volna,ha úgy prédikáltatik is a Golgota,marad közömbösnek nagyon sok emberarc...
142
BELSŐ KÖNNYEKET FAKASZT
Kevélység, gőg, fölény, lenézés- isten szerint kész a büntetés, hát ha atyafitól kapom, ilyenkor csendben imádkozom, meg ne vessem őt lelkemben, s belső könnyeim elnyelem.
IMA ÉS AKARAT
Hálát adok Atyám akaratodért,Akiben a múltat, jelent, jövőt tártad elénk, hiszen Ő a kezdet és Ő a vég, csodálatos az, amiként kijelentéd...Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem Tied egyetlen, én Istenem...Fenséges a Te Akaratod, abból nem kell elvenni, sem ahhoz hozzá tenni, lehet gyönyörűséggel követni...Hiszen Te vagy az út,Te vagy az igazság és az élet, hallgasd meg hát kérésemet...A Te akaratod meglegyen, most és mind örökké... ámen.
143
CSORDULTIG A POHÁR
Jó szívvel tölti a barátom a tokaji bort a pohárba...Lassan betölti azt a nedű, éppen, hogy nem csurran túl rajta... Életed példája lehet ez, egy belső, lelki hang ezt súgja...
144
TEMPLOM ÉS KÖNYÖRGÉS
Hatalmas Isten, hálát adunk a Templomodért, Akiben közénk eljöttél, hogy szemlélhessük orcádat, hogy tekinteted oltalmazzon, éltessen és meggyógyítson...
Hála, hogy kis sártemplomodat megalkottad, nyáladdal összeállítottad, Szentlelkedet bele lehelted, így fényed fénye ékeskedhet...
Csodálatos az élő kövekből épített templomod, melynek O az alapja és szegletköve...Erőd az összetartó ékessége, Benne lakozik a Te Lelked, hogy vonja a gyógyíthatatlan betegeket, a megtört szívűeket, az erőszak sújtotta testvéreket, hiszen szabadításod egyetemes dicsőséged...
145
Dicsőség Néked, hogy nagy templomodat az égbolt fedi, szivárványszínű fényed ékesíti,reggel meggyulladnak a zöld tüzek,éjjel is látom arcodatvilágító fényedet,ahogyan a tél, tavasz, nyárés ősz eljönnek,él a világod, és élsz Te is,s nem hamvadnak ela veteményeid...
Mennyei templomod lékünk reménysége, ülsz a trónodon és előtted a Bárány,a vének és a fehérek serege...Az éneket Lelked ihleti,Akitől erőt vesz mindenki, zsoltárunk hangzik, énekelünk, a kozmosz szólamára felelünk, kezünkbe kinyitott Könyvet
veszünk, szavadra más emberek leszünk, és gyönyörködünk Templomodban mi Urunk, óh Egyetlen Isten maradj ugyanaz, úgy legyen...
ámen.
146
FOHÁSZ A HAZÁÉRT
A haza csonkítása Uram, fáj nekünk! Vigasztald Szentlelkeddel megsebzett lelkünk!
A történelmi haza... Uram, reménységünk! Fegyver nélkül, kegyesen add meg hát nékünk!
A három tenger mosta haza, Uram, emlék!Öt világrészen élők állunk ma Eléd!
147
M. Ötvös Tünde: Fehér angyal, kerámia
148
BIBLIÁS ORSZÁGJÁRÁS
M. Ötvös Tünde: Virágos tál, kerámia
150
DÁVID
Látom, tiszta a tekintet, elém lép a pásztor fiú, ki később ördögöt gyötört, uralt - hangszere szép szavú... Oroszlánt és góliátot győzött le kővel, LÉLEKKEL, szívvel, önfeledten táncolt Dávid az egyszerű néppel...S a megvetést elvállalta, a költő vele táncol ma...
DÉL ÉS SÖTÉTSÉG
Vajda János emlékére
Mintha küzdene egymással két teremtmény: világosság és sötétség...
Világosság Ura! Néked enged minden, és már szűnik a sötétség...
Napfogyatkozás, 1999. aug. 11.
151
JÉZUS MAI BARÁTAI
Jobbról balról egy - egy pofon, lelki munkára jutalom, tanítványként elfogadom...
Jobbról balról egy - egy pofon, a bibliázásért kapom, barátként örömmel hordom...
Jobbról balról egy - egy pofon, sok - sok fricskázás az úton, packázás ez, már jól tudom...
Jobbról balról egy - egy pofon, lelki munkárajutalom, barátként elhordozom
152
HATALMAS FÉNYÖZÖNBEN JÁRTÁL
Czine Mihály emlékére „Megtelék a házfelhővel, és a pitvar... az Ur dicsőségének
fényességével!"Ezékiel 10:4
Most ment el hetevenedik évében Miska, a professzor, Czine Mihály... Láttat Ezékiel víziója, hogy hatalmas fényözönben jártál...
Evangéliumi egyház és a Károli Biblia... irodalom, egy ez a Kárpát-medence tájon, vérrel írtunk együtt, elmondhatom...
Hallották sok’n üzenetes hangod, a fényességet kevesen láttuk...Czine Mihálynak és társainak ez az életes, hathatós titkuk...
Jaj, elment hetvenedik évében Miska, a tanár úr, Czine Mihály... Láttat a próféta látomása, hogy hatalmas fényözönben jártál...
153
JÉZUS RUHÁJA SZEGÉLYE
Nemcsak érinthetem Jézus Ur ruháját, hanem a vállamra teríti palástját...
Jó, ha megérintem Jézus Ur ruháját!A bízók ezután erejét megkapják!
KÖNYÖRGÉS HÁBORÚS IDŐBEN
Uram, rövidítsd meg a szenvedéseket,Lelked uralja az erőszakos lelket...
Cselekedj, hisz a gonosz Téged nem illethet, Legyen meg hát mindenkor szentséges terved!
Uram, rövidítsd a próbatételeket,Lelked eméssze az erőszakos lelket!
Hallgasd meg könyörgésemet jó Istenem, Most és minden időben - örökké... ámen.
154
MEGSZÓLAL A BOT
Kiss Tamás olvasásakor
Villamos megállóban őszi délelőtt éltes ember botjára támaszkodva áll... Beszélget egymással a bot, a remegő gazdája és az álldogáló magány...
Egetverő sudár fa voltam, most csonttá száradt a lábam... Délceg legény voltál egykor, most lábadat erősíti a lábam...
Hangfoszlány: Ne búsulj kenyeres, szól a bot, a szolga, a kedves... Hiszen az őszi szél a varjakat felettünk úgy kergeti, hogy ami velünk megtörtént; a fájót halottá feledteti, a szépet életté eleveníti...
155
MADÁRKA ÉS ÉNEKE
Kis madárka lebeg fenn, magasan... Énekli szépen, halkan, biztosan:
Ne higyjetek azoknak, kik szüntelen...Igazat hazudnak folyton szenvtelen...
SZEGFŰ ÉS ANGYAL
Fehér szegfű - műszegfű... Fehér szegfű - műszegfü, az illata, az illata az igaznak nem keserű...
Égi angyal - álangyal...Égi angyal - álangyal, az illata, az illata az éginek nem fanyar!
156
MÚZSA ÉS ÉLET
Kiss Tamásné emlékére
Az első gondolatom az élet volt, amikor a hírt meghallottam, Múzsa hunyt el hirtel'n Debrecenben, villám sújtotta szívem és agyam...Az örökélet szép csarnokában indult el küldetéses életed, a Csonkatemplomban a Múzsa Jó Atyja érintette meg lelketek... Paróchiák meghitt csendessége lett életed mélységes, mély titka, lettél ihletett Lilla, sőt Múzsa...Veled teljesebb lett a versek léte, magasba ívelt a költő útja, betelt rajtad a búzamag titka!
Debrecen, 2002. dec. 17.
157
KIJELENTÉS ÉS KÖLTÉSZET
„Megvert az Úristen, de nem fáj, Fügefa levele lehűlt már.Fügefa levele gyógyíts meg,Régi, volt szeretőm csókolj meg!”
(Kodály Zoltán gyűjtéséből)
Csendesen hallgat most az eáte, Szótlan figyel a testvér lelke, Mindenhol szól a tücsökzene, Visszhangzik a mélység éneke, Figyelmeztet kijelentése: Emlékezz a Kijelentőre!
Szó töri meg a csontot - ime...A Biblia és szelídsége,Gyógyít az Igaz költészete...A mindenségre hat a zene,A Mindenható Isten Lelke, Mindent ural a Lehellete!
Csendesen hallgat most az eáte, Szótlan figyel a testvér lelke, Mindenhol szól a tücsökzene, Visszhangzik a mélység éneke, Figyelmeztet kijelentése: Emlékezz a Kijelentőre!
2 Thessalonika 2:8
158
TARLÓ ÉS BOKRÉTA
Veri a tengeri a szép bokrétáját...A tarló siratja a búza gazdáját...
A csősz hosszú lábon méltósággal sétál... Mint egy kő lebukik egy fekete madár...
Arcomat a napfény felé - im - fordítom... Földmíves társaimmal együtt imádkozom...
159
MEDITÁCIÓ UTAZÁS KÖZBEN
Aki szereti kis kutyáját, korán kél és későn fekszik, mindig sétáltatja állatát...
Aki szereti szép virágját, kertjét kapálja és gyomlálja, mint kedves gyermekét ápolja...
Aki szereti szántóföldjét, verejtékezve töri rögjét, türelemmel várja gyümölcsét...
Aki hálás, s szereti Urát, belső munkatárs és barátként jól gyümölcsözted munkáját...
160
ERKÖLCS ÉS ARANY
Sírt szegény édesanyám, mert sok családi házat leromboltak...
Sírt szegény édesanyám, mert a törvényt tolvaj-fedezéknek használtak...
Sírt szegény édesanyám, mert eladták a magyar pénz fedezetét...
Sírt szegény édesanyám, mert az erkölcsi tőkét felemésztették...
Sírt szegény édesanyám, és gondolt a Nagy Szenvedőre...
Anyám kínja - az Ács Fia szenvedése híját betöltötte...
Kolossé 1:24
161
VARJAK SÉTÁLNAK KÖRÜLÖTTEM
A varjú által nem vájatik ki a másik varjú, a társ szemei...
A varjú párok is szépen tudnak puszilózni, sőt udvarolnak...
A varjak az autótól nem félnek, de az embertől biz' megrettennek...
ŐSZI ESŐ
Isten a könnyét sírja a földre...Élet lesz belőle esztendőre...
162
ŐZEK ÉS EMBEREK
Az őzek rossz emlékkel nyaralnak, és a nyulak sírva játszadoznak, a gólyák a határban békáznak... Az utazó vigyáz, s gyönyörködik, bűnbánatot tartva gondolkodik, mert egy pillanatra elhitte, hogy a világban a gonoszság és embertelenség uralkodik...* * *
A Te szolgáidérthálát adunk Atyánk,akik a betegeketcsendesen ellátják,velük a Miatyánkot elmondják,a pohár vizet nekik adják,őket naponként megetetik,s rendesen megfurösztik...
BARÁTAIM SZEGES BOTTAL
Végh Antal emlékére
Jönnek a barátaim egy - egy szeges bottal... Összeszedjük a teleírt, az utcán repülő szemét papírokat közösen, egyakarattal...
163
EZERÉVE HANGZÓ HÍVÁS
Tudósok egy társaság tagjait - Mijóakaratú nép'nk fiait egy ezer éve szólítgatjuk itt...
KEGYELEM ÉS PILLANATA
„Elég néked az én kegyelmem!”2 Korinthus 12:9
A kegyelem pillanatának jelentősége növekedett, hisz két szív-dobbanás között egy erecske engedelmeskedett...
A kegyelem pillanatának jelentősége növekedett, hisz két szív-dobbanás között egy rögöcskejól figyelmeztetett...
A kegyelem pillanatának jelentősége növekedett, hisz két szív-dobbanás között O csendben - az ajtónál szeretett...
Debrecen, 2003. szept. 11.
164
MEDITATÍV IMÁDSÁG
Édesanyám emlékére.
Urunk, még ajkunkon sincsen a szó...Te már azt érted... Dicsőíthessék szent neved!
Urunk, csak emberileg mondtuk ki a szót...Te már kipótoltad azt... Dicsőíthessék a szavad!
Urunk, Földi Anyádhoz irányították a szót...Te a Mennyei Atyához vitted! Dicsőíthessék szent neved!
165
URALKODIK AZ ISTEN
(Ima)
„ A hitből való imádság megtartjaa betegett!”Jakab 5:15
Mennyei Édes Atyám, hálát adok szivárványfényű kegyelmedért,Aki által megteremtetted és fenntartottad a mennyet és földet, amit Őérte rendeltél...Aki felette van a mindenségnek, betölti és élteti azt...Aki feje a világnakés az anyaszentegyháznak,Akit azért rendeltél, hogy üdvösséged a föld végső határáig eljusson...
Aki megajándékozott bűnbocsánattal, Önmagával méltatlan minket; szüleimmel és testvéreimmel, nagyszüleimmel és őseimmel, magyar népünk és nemzetünk egykori és jelenlegi tagjaival és vezetőivel együtt, feleségemmel, szüleivel és nagyszüleivel, közelebbi és távolabbi rokonainkkal együtt... Gyermekeinkkel és társaikkal, gyermekeikkel - unokáinkkal, minden mi szeretteinkkel együtt...
166
tanulótársainkkal és munkatársainkkal, barátainkkal és kortársainkkal...Beteljesítetted rajtunk igédet, akár élünk, akár halunk az Úréi vagyunk...Tedd állandóvá beszédedet mindnyájunk életében mindenkor...
Szentlelkeddel Fiad szeretetében, kereszthalálában és feltámadásában bízva hálás szívvel áldalak, dicsőítelek és magasztallak, hogy csodálatos, egy vérből teremtett és megváltott világod részévé formáltál - belül a Te kegyelmeden...Tarts meg ott szeretteimmel, a magyar keresztyénség tagjaival, igehirdetőivel, magyar nemzetünk elkötelezett tagjaival és szellemi vezetőivel, bűnbocsánatoddal ihless, vezess és segíts meg munkálkodásainkban, imádkozásainkban, hogy szolgáljuk akaratodat és magyar néped megmaradását, növekedését... a hamis atyafiak mesterkedéseit zárd körül kegyelmesen és hatástalanítsd, sőt használd fel a magad dicsőségére és javunkra...Teljesítsd be rajtunk a Te Igédet, meg van szentelve a hívő által a hitetlen... Krisztus által az egyetemes minden...
Használd fel országod építésében a teológia, tudomány és művészet
167
embereit... munkáinkat a földművesek, munkások és értelmiségiek, az iparosok, kereskedők és gyárosok - bankárok körében... az egyházi, irodalmi és kulturális hivatalokban, egyesületekben, önkormányzatokban és a parlamentben... Dolgozók és munkanélküliek, férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, kicsinyek és nagyok, egészségesek és csökkent képességűek életében... Emlékeztess a Te beszédedre; rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni...Félelmetes hatalmadat változtasd jóságos, megtartó öleléssé mindnyájunk számára...
Ihlesd a szentháromság-hitűeket, a bibliás embereket és a missziói lekületű híveidet... a Másik Vigasztalóval segítsd a megtalálásában Uram a Téged keresőket,az evangéliumi elkötelezetteket és az evangelizációs szolgálattevőket, Leheleteddel urald az erőszakos embereket, teremtményeidet, a hidegeket és melegeket, névleges keresztyéneket, változtasd üdvösségre az óemberi gondolatokat és lépéseinket... a családokban, gyülekezetekben, a keresztyén egyházakban,
168
az egyisten-hívő és Téged kereső vallások körében, a népek, egymással szemben álló nemzetek, sőt hatalmasságok életében...Ajándékozz meg mindnyájunkat jóságos akaratoddal:Közeledjetek Istenhez és Ő is közelít tihozzátok...
Uram irgalmazz!Hallgasd meg könyörgésemet, minden imádságot...Aki, még ajkunkon sincs a szó,Te már érted, még ki sem mondtuk, Te már elkezdted a megvalósítást, sőt Szentlelkeddel, hit által már meg is valósítottad...Uram irgalmazz!Könyörögj érettünk, pótold ki kérésemet, minden imát és Szentlelkeddel vidd az Atya elé...Munkáld életünkben az O szeretetét,a Fiú kegyelmét,és a Szentlélek erejét...Munkáld és ajándékozd nekünk az Atya gondviselését, az Emberfia jótéteményét és a Szentlélek sokféle gyümölcsét, mert Tied az ország, a hatalom, és a dicsőség most és minden időben... ámen.
169
JÁNOS APOSTOL LÁTOMÁSA
Idézem János apostol látomását, négy lovasát... Nézegetem Pikó Sándor festőművész alkotását...S a veres ló feketévé, ugyanő szürkévé vált át... Pusztításuk felett biztosan a Fehér Lovas szab határt!
GYÓGYÍTÁS
Egyetlen szerény mondat, ez a hitből jövő ima... Mögötte a világot megtartó hatalma...Most e beteg világot Uram, csak Ő gyógyítja...
170
FOHÁSZ NEMZETÜNKÉRT
Égi Atyánk hálát adunk napfényű kegyelmedért,Aki által megteremtetted és fenntartottad az emberiséget, az özönvíz idején kegyelmesen megítélted...Noé fiaira,Sém, Kám, Jáfet utódaira rábíztad Igédet, ószövetségi szövetségedet és országod ügyét, építését, hogy legyen világosságod a népeké... de amikor betelt az engedetlenségük, elküldted Szent Fiadat,Aki újszövetséget szerzett engesztelő áldozata és feltámadása által... kitöltötted Szentlelkedet az apostolokra és mindazokra, akik hittek a Messiás szavába' így jutott el az evangélium a gotokhoz és germánokhoz, a hunokhoz és avarokhoz, a kunokhoz... Góg és Magóg, valamint Nimród leszármazottjaihoz, évezredes utakon járva mélységeken át Igéddel hordoztad őket, fényességed ragyogott felettük, a honfoglalás idején és minden időben...István magyar apostoli király
171
elődei és utódai által, igehírdetők és kormányzók, reformátorok és fejedelmek, istenes vezérek és hitvalló lelkészek által a megtartás erejét közölted, élt általa újszövetségi magyar néped az egy országos, a három országos és tíz országos időben, sőt javára fordítottad Majtényt, Mohácsot és Trianont... Fordítsd a rontásokat javunkra, hiszen Krisztus által azért kaptuk ajándékba a lelki, nyelvi és irodalmi kincseket a Kárpát medencében és az összmagyarság egységében, hogy élni tudjunk a Krisztus -test, az újszövetségi magyar nép lehetőségében, most és minden időben, úgy legyen... ámen.
172
KÉT HAIKU
Van lelki munka, amelynek irodalom az arculata...
* * *
Van irodalom, melynek Isten Igéje élő gyökere...
BIBLIÁS ORSZÁGJÁRÁS
Uram, Tejártál előttem, s vártak, kiket szárnyad elrejtett...
173
LEFOKOZNI A GONOSZT
Jézus Krisztus szavai a véres uralkodót lefokozta, hisz ravasz rókának mondta...
Pál apostol tanította, nem kell a gonoszokat soha hagyni, hogy a rovás tartsa...
Uram, mai szolgád hite és fellélegző reménye, hogy múlik a rossz ereje...
174
TENGER HANGON HALLOM
Kiss T. 90. születésnapjára
Akár szívből, akár színből az Evangéliom hadd hangozzon...
A nagy apostol józan szavát tenger hangon csendben hallom...
Istenednek nevét költő kisbetűvel elgondolni és leírni,sőt kinyomtatni...Látod, így akarnak változtatni,„újat" adni...Szentírásunk ihletője:Atyaisten csak neveti...
175
M. Ötvös Tünde: Magyar ikon, kerámia falikép
176
MESTER ÉS TANÍTVÁNY
1946 - 2005
BARÁTSÁG A MADARAKKAL
Pertu barátságba kerültem a virágokkal és madarakkal, a csillagokkal és angyalokkal... majd jöttek a népi, bibliai s klasszikus költő atyámfiai, ihletésre nyíltak titkok ajtai...
Hajdúnánás, 1946. szeptember 16.
TALÁLKOZÁS
József Attila szavait beitta az ifjú lelke, és így készült zajtalanul az ismeretlen jövőre...
Budapest, 1947. április 15.
179
PETŐFI SZOBRA ELŐTT
Balogh Ferenc emlékére
Petőfi Sándor verse szólt szobránál diák ajakról, nagyapa könnye jelt adott a meghatódottságról!
A költő szép verse hangzott Isten Szentlelke hódított, megrázott és meggyógyított, szerencsés jövőt sugárzott!
Hajdúnánás, 1948. március 15.
MAGVETÉS
A keresztyének vére magyar földön is lehet hasznos magvetés...
Debrecen, 1949. december 10.
180
KÉP ÉS TÜKÖRKÉP
Balaton tükre és titka a mindenség utánzata, benne fürdik fény és minden, mint én is a kegyelemben!
Balatonfüred, 1950. július 26.
BESZÉLGETÉS A RÓZSÁVAL
Csaba fiamat gyönyörködtetem
Hej te kis virág...Mily szép a ruhád:Mosolyog az arcod,Tűzpiros a szirmod!
Hej te kis rózsa...Fejét bólogatja:Mintha kislány lenne,Mintha csak beszélne!
Csalfa a szemed...Csabát szereted?Hej te kis rózsa,Valaki ezt megbánja!
Újléta, 1958. június 6.
181
FECSKE ÉS FÉSZKE
Tünde érkezése
Eresz alatt fecskefészek, s lakók szeretnek bennünket! A fecskék még nem tudhatják, de e vers a hírt tudatják...
Eresz alatt fecskefészek, s lakók szeretnek bennünket! Altatódalt énekelnek jöttére az újszülöttnek!
Eresz alatt fecskefészek, s lakók szeretnek bennünket! A villásfarkú fecske pár boldogok vagytok, mi is már!
Eresz alatt fecskefészek, s lakók szeretnek bennünket! Titokzatost énekelnek jöttére az újszülöttnek!
Újléta, 1960. július 11.
182
PÁSZTOR
Weöres Sándornak
Az a pásztor nem jó pásztor, aki eltöri a bárány nyakát, derekát és lábát!
Nincsen annál csúnyább e kerek világon, mintha a pásztor csűrhet nyájat felcserélve mond...
Az a pásztora jó pásztor,kinek nem drága élete,vív, hajön oroszlán, medve!
Hajdúbagos, 1969. április 19.
183
DRÁGA SZÉP HAZÁM
Aranytermő földedre letérdelek
rá csókot lehelek,
hogy ezerannyilegyen termésed...
Szennyes vizedbe nyakig gázolok, Jézussaljövök,
áldássá lészen, amint szétterül
kertedben...Tiszta vizet fúvók
a számbólavarra
kóróraördög szekérre,
az összes földedre, jövőre kenyér leszen belőle... Pilledő virágaid
tört ágú fáid között énekelve járok, drága, szép HAZÁM legyen virágos pázsit, fáid dús lombú egy szálig... Lelkem sugarával gyermekeid körül veszem, termésed sarjad, oltalom lesz ez
sötétség ellen...
Hajdúnánás, 1969. november 15.
184
PÁKOZDY FERENC EMLÉKEZETÉRE
Dérütötte szakállal, mint bibliai bölcs, támaszt adó bottal, mint keleti pásztor fáradt testben
reménységet vivő, tisztes és éltes
meáter: Magvető járt közöttünk, kit mostmár csupán
emlegethetünk, kit most is szeretünk...
Debrecen, 1970. március 1.
FORGÁCS
Égre csapó vágyak levernek,
elérhetetlenek, remegő áhítattal karomba zárom a lehetőségemet...
Debrecen, 1971. november 25.
185
BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE
Itt járt...megmozdult a föld, hiába állták útját, gyors kocsiján ideért, hiába keresed ellenfelét!
Itt döbbentem meg... körültem a mosoly ráfagyott a templom-arcra itt fogták le
előtte...Itt hallgattam éveken át, hogy a fák susogták: kardja suhintását, tolla moraját, reményt adó szavát, ébredő lélekharang zúgást!
Hajdúbagos, 1972. június 6.
186
VERSEIM ÉS VIRÁGAIM
Gábor Zoltánnak
A vers nem annyi, amit az élet dob elém, hanem
a gondolat leterítésfelemel...
Szívem dobbanására lesz a sor ritmikája, ami írva van, még nem költemény, hanem
jönaz érdeklődés tavasz
melege, kinyílik a költő virág
szíve,termékenyítő gondolat virágpor
hullember-virágokra millió sziromra...
Debrecen, 1973. március 15.
187
BARÁT ÉS ELLENSÉG
Barát s ellenség ölel,
külsőleg minden egyezik, megfelel!
* * *
Nagyképű az ember, látom,
és eszembe ju t a majom!
Hajdúbagos, 1974. február 23.
HÓFEHÉR INGES ISTÁLLÓ
Járni tanuló gyermekként ődöng a vasveder kéztől kézig, kotyog a hasában a megveszett citromlé...Ődöng a vasveder lábtól lábig, és kitisztul a hidlás.Cseperedik a tengeri.Átöltözik a lóistálló: fehér inget vesz fel, és vendégül látja kaszás, kapás barátait - nyaranként.
188
Jászol, hátát falnak támasztja,felfogja szuvas kötényét, hogy abba rakják:
a kenyeret - szalonnát, a krumplit - tésztát, a sót - paprikát, az ecetet - szódabikarbónát, orvosságként - két deci pálinkát.A kutyák szerenádja után esténként a leterített szalma az ezer-tűvel véresre sértegetett menyecskéket bajjal altatja.Néha felserken a macska-szemű vágy, és felkuporodik a jászolprémre virrasztani,étien szomjan reggelre meghalni. Szénatartó, nem hajtja a répavágót,
négykézlábra áll, hátára vet ágyat:
rajta a koldus éjszaka és a jövendő virraszthat.
Hajdúnánás, 1975. szeptember 16.
189
LELKIAJÁNDÉK
Avilágonazemberiességegypillanatalattvalósulhatmeglelkemben...Ez igaz való nem ámító...EversáltalaTiedbenisolvasó...
Makarska, 1976. augusztus 16.
190
EMLÉK ÉS VALÓSÁG
Édesanyám, amikor kenyeret sütött, Mennyei illata teljesen betöltött! Feleségem, mikor utamról hazavárt, Virága üdítő illata reám szállt! Leányom, mikor a m unkáit égeti, Csodás illata szívemet megihleti!
Debrecen, 1997. szeptember 16.
NAGYERDŐ LEGVÉNEBB FÁJA
Sinay Miklós emlékére
Szép hazámat körbejártam , Bizony sok tövisbe hágtam...Sok, sok munkám, törődésem Után... Végre hazatértem!Óh, Nagyerdő, jó barátom Lettél, s sétáimon látom Utaid, s legvénebb fádat Megleltem, ég U ra áldlak!
Konyár, 1998. december 27.
191
CSÍPŐS JANUÁRI REGGEL
Milyen jó, hogy felébredtünk, kezünkbe Bibliát vettünk; folyóiratot és könyvet, táplálékot és kenyeret...Szól a torony a felkelő naphoz... fázik még a szellő, csípős ajanuári reggel, vonat döcög emberekkel...
Ébrednek m ár a tavacskák, nem legelnek most báránykák, ember nyújtja égre karját:Ki érti fájó imáját?Szól a torony a felkelő naphoz... fázik még a szellő, csípős ajanuári reggel, vonat döcög az emberrel!
Sáránd, 1999. január 17.
192
HÁLAADÁS A SÍRÁSÉRT
Megköszönöm Uram kegyelmedet, hogy egy bibliai gondolatból versike kerekedett...H álát adok megtartásodért, amikor nem tarto ttak embernek a magyarságomért... sőt ellenséggé tettek a keresztyén hitem ért és leprásként kiközösítettek a szerényke toliam ért...Légy áldott a hétévtizedért, anyám halála feletti sírásért... az ötven évvel ezelőtt kapott szerető, bibliás társam ért... az egy évtized alatt adott három szép gyöngyöcskéért... az egybegyűjtött poémák emberi visszhangjaiért...Hallgass meg kegyelmesen, úgy legyen, úgy legyen... ámen.
Debrecen, 1999. szeptember 16.
193
MEDITÁCIÓK
Az apostol megnézte az istenszobrokat... Kijelentette, hogy ő azt hirdeti, akit ismeretlenül tisztelnek.* * *
Hetvenévestől nem veheti sértőnek senki, ha megmondja, amivel egyetért, vagy ha a dolgot másként látja...* * *
Egy bíráló a bibliás költészetet úgy ugatja, m int félholdat a kiskutya...
Debrecen, 2000. május 4.
194
SZABLYÁS BOCSKAYÉRT HÁLAADÁS
Hiszed, hogy volna olyan-amolyan magyarság, ha nincs Kálvin?Nem hiszem! (Illyés Gyula)
Seregeknek nagy jó Ura,Jézus Krisztus Atyja,Leheletnek adója...Bocskay István fejedelem egykori katonájának kései, gyarló unokája...Eléd járul csendben, vedd kedvesen, hiszen mellét verve szól imája,
hálaadása...Tisztátalan ajkát bűnbánatranyitja, szívét feltárja...ím érzi, suhog kegyelmed pálcája!Te vezetted, formáltad a döntést a hadi tanácsba’ keljen fel a hajdúk hada, az egyetemes rendet hadd tanulja, magyarok szorongatója, habsburgok gőgös csapata...Te segítetted győzelemre a királyság ellen és érte a hős szabadságharcot, hogy megvédje a magyar
alkotmányosságot...Bocskay felkelése, győzelme,
195
műve fénypontja: a Bécsi Béke híres okmánya, majd törökkel bekoronázója 400 éve fénylik égre írva, álmodó lelkekre meleget árasztva, állandóan, mindvégig azóta...
Szerencs, 2001. október 25.
ABLAKBÓL A TÁJ
Zöld a vetés, és bennem, m int a nyúl bújkál egy pár költemény...
* * *Szeretek úton iránnyal szembe ülni!Ő így ád nyugtot...
* * *
Parti, kicsi, füsti barna fecskét látok, szeplőket elhányok, minden, nagyon, sok lelki jó t kívánok...
Hajdúnánás, 2001. április 27.
196
ÖRDÖG ÉS OLAJFA
Isten nyugdíjasaúgy munkálkodik, m int aszelíd olajfa...* * *
H a az ördögöt mozsárban megtöröd, az marad, ami volt...
Debrecen, 2001. május 17.
BOLTOS ÉS SZAMARA
Ne a boltostólfélj, hanem sokkal inkábba szamarától...
Kaba, 2001. május 20.
EGYHÁZ ÉS VILÁG
Együtt cselekszel egyházba’ és világba' Uram, javunkra...
Miskolc, 2001. május 9.
197
JÓSÁG ÉS BUTASÁG
Tudom Uram, hogy sok butaságot mondtunk jóságod ellen.
Karcag, 2001. május 10.
IMÁDKOZZÁL ÉS DOLGOZZÁL
Add meg Uram, hogy változzon a mi munkánk imává, és az imánk munkává...
Sárospatak, 2002. május 18.
AJÁNDÉK LETT HIRTELEN
M int gyümölcs érik a fán, m ű születik, szívem fáj... Könyvet ta rt a két kezem, s ajándék lett hirtelen...
Nyékládháza, 2002. október 6.
198
FÁK - EMBEREK - TESTVÉREK
Arany Jánosra gondolva
Sírnak a fák, hullnak könnyek lassan, lassan, fájón csendben... Megkönnyebbedtek a lelkek szinte, szinte észrevétlen...
Budapest, 2002. október 26.
KÖLTŐ ÉS GONDJA
Köröz felettem égi madár, s költői gondokkal felszáll! Baráttá fogad egy régi betyár, s látja az almafa száraz arcát... Megdöbben a sarjadó vetés, búza siratja a pusztulást, az úton járó vándor bízik, s dédelgeti az élet himnuszát...
Tiszaszalka, 2002. december 3.
199
SZERELMES SZONETT
Szeretettel Feleségemnek
Szép, fehér szegfű-szirom ruhába Öltözködött az emberi beszéd: Lesznek ketten egyetlen, szép testté, A m int hirdeti a kijelentés.Férfi és nő két lény, s egyesülés Által lesz a harmadik létezés.Szép, fehér szegíu-szirom ruhába Öltözködött az emberi beszéd.Hála, hála száll fel a magasba,Isten arca lett a hasonmása.Az Úr érzi ajó illatot, s jön A különféle sok, jó áldása,Hogy szép virágos kertté változzon Az emberi élet és országa...
Hortobágy, 2003. január 23.
EMBER ÉS KERESZT
Aki a keresztjét felveszi, Krisztus őt karjaiba öleli...
Gönc, 2003. március 29.
200
IMA ÉS MUNKA
Hálás vagyok Uram a felkészítés munkájáért, a küldetéses fáradozásért, az imádságos szolgálatért... Uram, hogy társaddá tettél!
Abaújszántó, 2003. március 30.
PILLANTÁS A VONATRÓL
Fehér galamb száll, megcsillan a szárnya... Napsugár - fényjáték tollát simogatja...
Szolnok, 2003. április 4.
201
SZÜLETÉSNAP ÉS VERSLÁNC
Gyermekkori jó barátom az árva gémeskút kiált... Imádságos lelkülettel vártam a Pünkösdi Királyt!
♦ * *Király vagy, ki mindig szamárháton j ártál...Szolgád azóta is melléd - mezítláb áll...
* * *Neki növekedni kell, nekem pedig csendben alább szállnom...
* * *
Ha van m it elnyomni, hadd tegyék, így kell csendben fényleni...
♦ * *Pajzsod védelmez, szerettél, észrevétlen elrejtettél!Előttem jártál az úton, így követlek minden napon...
Hajdúnánás, 2003. szeptember 16.
202
VÉRES LETT UTAM
A szesz elbuktatta az embert, zuhantában nem tudtam elkapni, homloka kicsattant, fáj, hogy véres lett az u tam ...
♦ * *
Száz évvel, ötven évvel, vagy tíz évvel ezelőtti járda, nekünk szolgálnak felváltva... Történelmi látomással bicegve lépdelek rajta...
* * *
Pajkos galamb kör kíséri az úton a gyermeket...Le és felszállnak, játszanak, hullámoznak, m int a tenger...
Karcag, 2003. december 4.
203
MESTER ÉS TANÍTVÁNY
Isten Igéjének, Jézus életének üzenetét hirdetik Munkácsy Mihály alkotásai.
* * *
A keze szorosan összekötve nyugalmat, erőt áraszt lénye!
* * *
Ha hívek elhallgatnak, a kövek megszólalnak!
* * *
H a a teve a tűfokán átbújik,a gazdag a mennybe megérkezik...
* * *Keresztyénség és lovaglás, hasonló a törvényük: az életes gyakorlás!
Debrecen, 2004. március 14.
204
KERESZT ÉS VONZÁSA
Sok ember áll a kereszt alatt, közöttük találom magamat!
* * *A racionalista önfejű!A tanítvány Urához, Jézushoz hű!
Hajdúnánás, 2004. szeptember 16.
EGY NAP EMLÉKÉRE
Uram, hálát adok az újszövetség ígéretéért, annak megteljesítéséért... Várnak a bebocsáttatásra a régiek sok fia, az emberiség minden sarja... Meglesz kegyelmed akarata!
* * *Isten lilioma száll az illata apa és fia kemény haragja teljes gyógyítója M argit Ura tette: imája...
205
Hálával gondolok a régi ajándékra, hogy van olyan ruha, ami a sarat ledobja...
* * *H álát adok Atyám a nánási évekért...H álát adok Megváltóm a küldetés idejéért...H álát adok Uram az írói emlékekért...
* * *
Verseit írja az ember gyermeke,Isten költeményt rejt el benne...
* * *Istenben élünk!Krisztus van velünk!Szentlélek bennünk!
Debrecen, 2004. szeptember 16.
206
TALÁLKOZÁS PAPP LAJOSSAL
H arm inc évnek kettő híja, akkor fogadtál hivatalodba..N em kerteltél akkor, mos sem beszélsz mellé; megtaláltad a szót- töm ör és bibliás - ne hagyd a csattanót!
Miskolc, 2005. január 21.
207
AJÁNDÉKOK
A bűnbánat nagy ajándék, Isten adja a bocsánattal!
* * *Nincsen hála-érzet az ajándék Bibliára!H át a kilence hol van? Gondolj Jézus szavára!
* * *Jézus szenvedése, az ő szeretete; depresszió gyógyszere!
* * *
Balzsam, balzsam szúrós szaga, immunrendszert is gyógyítja...
* * *Van Aki, s ami embert formál szerényen minden időben!
Debrecen, 2005. január 22.
208
GYERMEKEK ÉS VERSEK
A nagyoknak sokat nyújtott a kijelentés Ura...Van, akinek Jézus Krisztus önmagát csendben adja...
* * *A nagyoknak sokat nyújtott a kijelentés Ura...Van, akinek Jézus Krisztus önmagát halkan adja...
* * *
Zsákruhába beöltöztetem - szerényen - gyermekeimet!
Sátoraljaújhely, 2005. február 25.
209
JÉZUS, MESTER HÍV
Pálos testvéreimnek
M ária siratta Lázárt, kit M ártával eltemettek...Még inkább fájt őneki, hogy M estere nagyon késett... Jézus hívta Máriát, ki m ent Hozzá sietve, nagy jó t készített Mestere imádva U r dicsőségre megnyílt homályos szeme...
Sátoraljaújhely, 2005. február 26.
210
KORBÁCS ÉS GYÓGYÍTÁS
Emberöltőnyí méltatlan szenvedés emlékére
Nyeles - csapója csontszilánkkal S fémgolyóval tűzdelve - korbács... Ez gyötri, sújtja és kínozza Véresre Jézus Krisztus hátát!
A zsoltárköltővel sírom, én Okoztam és szereztem Neki,Mégis meggyógyítanak könnyes Szemei, a véres sebei!
Mátészalka, 2005. február 28.
ÉBREDJ FEL HAJNAL
Lelkesedj lantom hangja, s szívvel szólítsd a hajnalt! Uram ihlesd a verset, hogy ébressze a hajnalt!
Debrecen, 2005. március 15.
211
MÁRIA ÉS ÚTITÁRS
Arcátlanul mondta, hogy nagy szemétláda... Bizony méltatlan volt az útitárs szava!
* * *
Isten segít meg, így segíthetsz magadon!
* * *Mária, karján gyermekkel jön egy keleti kegyessel!
Máriapócs, 2005. március 23.
NAGYHETI SZÉL SUSOGÁSA
Bibliát a kézbe!Üzenetét szívbe!Susogja a halk szél... M esterünk így beszél: Istenem, Istenem,M ért hagyál el engem?Bibliát a kézbe!Üzenetét szívbe!Susogja a halk szél... M eseterünk ím beszél!(M áté 27:46)
Halmaj, 2005. március 24.
212
MAGYAR IRODALMUNK BIBLIÁJA
M óricz Zsigmond emlékére
A világot nem kell megváltani, hisz azt Jézus Krisztus megváltotta... Erről dadognak a magyar írók, s M óricz Irodalmi Bibliája!
A világot nem kell megváltani, hisz azt Isten Fia megváltotta...Ezzel gyötrődnek a magyar írók, s M óricz Irodalmi Bibliája!
Nyíregyháza, 2005. március 28.
BARÁTTAL AZ ÉLETÚTON
Én vagyok az út, az igazság és az élet... János 14:6
Volt barátom, m ert O megtaláló!Van barátom, m ert Ő ajándékozó!Lesz barátom, m ert O hű megtartó!
Debrecen, 2005. március 29.
213
KAROL VOJTYLA
Elhunyt a világ lelkipásztora, ajándékká lett Isten általa...A tavaszi szél halkan susogja: Mindenki lelkesen munkálhatja, amivel élő U ra megbízta...
Debrecen, 2005. április 2.
ÉZSAIÁS KÖNYVÉNEK MARGÓJÁRA
Széttörték a korsót darabokra, olyan rész sem maradt, hogy a tűzből egy parazsat kivegyen a jámbor szolga...* * *
Isten megkegyelmezett, jele az apostoli lelkidet...Belső, lelki készségem, sarjad engedelmességem...* * *
Nagy feladatot kaptunk, ez a mi ajándékunk!Súlyos keresztet kaptunk,Isten adja szolgálatunk!
Hodász, 2005. április 8.
214
JÓZSEF ATTILA
Isten fénye! (Tornai József)
Szegény, tisztes egyszerűségedhez, Hozzád nem értek fel a szellemi törpék, akik féltékenységükkel rejtetten készek voltak megtenni mindent, s örültek a balesetnek, megbélyegezték a zsenit Benned.Még ha mindaz - amit gondoltak - meg is tö rtén t volna - hű m ártír - Veled, többen sejtettük, hogy nem a Tied a felelősség, s a jószándék fénye támadt, és a titkot rejtő Szárszót, s benne emlékedet átölelte, gyémánt hited - ihletett - sok verse áll veretlen, s fény-neved száz éve...
Debrecen, 2005. április 11.
215
TEHER ÉS LÁNG
Jézus világossága tűz,Igéje láng, s megemészti újszövetségi népének töviseit és minden gazt...
* * *
Nehéz a terhem, eSte leteszem...Ezzel együtt Uram karodba rejtezem... Ézsaiás 10:17 -János 1:5
Budapest, 2005. április 15.
216
BIZONYOSSÁG ÉS BALGASÁG
Nincsen Isten és hatalmasság,
Jézus sátáni erővel végzi m unkáját...
Az egyház életemerő hazugság...
így gondolkodikaz emberi balgaság!
* * *
H álát adok a lelki gyermekekért, unokákért!
* * *
Isten munkájában szerény helyt kaptam!
Debrecen, 2005. április 24.
217
ÉLMÉNYTELJES MŰVÉSZETI TÁBOR
Vándor László látja, hogy Nádi Huszár titokzatosan társához hajol... Bibliás Gáspár hallja, hogy az őrségváltásról, tán az opsitról szól... Boldog János felfogja az angyali üzenetet, ne kérkedjen a harcba menő a visszatérővel szemben, m ert nem tudhatja, megmarad-e a küzdelem végén - életben?
Berekfürdő, 2005. május 4.
UTITÁRS A MEGLEPETÉS
Gyermekkor, repül az emléke, gyermekkorom galamb emléke, galléros a kék madara, az élet sóhaja - ima!
* * *
Nagyobb, Ki bennetek van, mint, aki ront a világban!
1 János 4:4
Hajdúnánás, 2005. május 7.
218
HÁRSFA ÉS ILLATA
Apám szamarának szavához hasonlít egy nagyság hangja...Hársfa, hársfa, hársfa, mily csodás gyógyító reggel az illata...
* * *Hálaadás az én legbizonyosabb, egy napi könyörgésem...
* * *Hasonló a fészek meleghez, ez kell költemény születéshez...
Nádudvar, 2005. május 10.
219
HA NEM TENNÉ IS!
Dániel 3:16-27
Három férfi ítélete lett a tüzes kemence, a negyedik megvédte... Három férfit dobtak be a tüzes kemencébe, egy ott volt mentésükre...
Négy férfi menekült meg, egy angyal, ki védte őket, megégtek, kik tüzeltek...
Hajdúnánás, 2005. május 25.
220
PÁSZTOROK LELKEI SÍRNAK
Röptében láttam most is egy madárt,
Isten adott nekem szép látomást!
Valóság Uram,Te kijelentéd:
Felhőben és tűzfényben repültél!
* * *Elment vén pásztorok lelkei sírnak pusztuló tanyák láttán, s ez lesújtó!
Nagykapos, 2005. június 5.
ÉREZTÜK A ZÚGÁST
Fújt, süvöltött a M átra szele, az em bert megdöbbentette...Fújt, süvöltött a M átra szele, zümmögött, susogott a fák lelke... Fújt, süvöltött a M átra szele,Isten szólt bele - az életbe...
Mátraháza, 2005. június 7.
221
BELSŐ HANG: OLTALOM
Énekek Éneke szép szavával hívlak én édes kedvesem, most kis időre különbözik egyben a véleményünk, tudjuk mindketten! Súgja a Sátán: Vesd meg, sőt haragudj meg Reája, de az Ú r angyala belső hangja lelkemet oltalmazza...
Miskolc, 2005. június 27.
222
BIBLIA ÉS JUTALOM
H árom Magyar Biblia jelent meg, m int jutalom, tisztulhat a meggyőződés ez hites feladatom...
Három Magyar Biblia jelent meg, m int jutalom, mélyül a lelki bizalom, ez remélt feladatom...
Három Magyar Biblia jelent meg, m int jutalom, biztosabb az engedelmesség, ez szeretett feladatom...
Perbenyik, 2005. július 3.
SÖTÉTSÉG ÉS ÉBREDÉS
M úlik a sötét, felébredtünk: Isten kezében van az életünk, Jézus könyörög érettünk, Szentlélek védő-ügyvédünk... M úlik a sötét, felébredtünk!
Nyírbogdány, 2005. július 12.
223
DŰLŐÚT ÉS JÁTSZÓTÉR
Hűség sarjad a földből és igazság tekint alá a z égből. Zsoltár 85:12
Régen kikopott a használatból a zöld reményű dűlőút...
Öreg remete jön rajta, repíti lelkesedés, nem a vasút!
A holteleven városba megy, az elnéptelenedett játszótérre, o tt mondja el a betegért imáját, s hittel gondol az istenadta népre!
Hajdúnánás, 2005. július 16.
224
ISTENNEK VITT AJÁNDÉK
Nagy László emlékére
Istenünk házában szabad mindenkinek ajándékot vinni...Három Magyar Bibliát hasonmásként hálás szívem s véres hátam cipeli...
Vésztő, 2005. július 29.
ORSZÁGOM BENNETEK VAN
Hirosimára emlékezve
Az Ú r villám-tekintete a sötét erőt feltárja...Hozzám szólt a nánási harang emlékező hangja:A mustármag példázat jel, s szilárd Isten országa!
Hajdúnánás, 2005. augusztus 5.
225
VISSZHANG
ÖTVÖS LÁSZLÓ
A MÁSODIK MÉRFÖLDÚTVERSEK
1989
Bényei József
„A második mérföldút”
„Lehet olyan óhaja az embernek, hogy gondolatait megossza az embertestvérekkel” - írja vékony könyvecskéje fülszövegében Ötvös László, majd így fejezi be gondolatát: - „Hathat úgy is, hogy emberi együttest hív létre, amelyiknek titkára az angyalok is vágyakoznak.”
Gyönyörű gondolat, s a verseskönyv szerzője egész életében ezt az emberi együttest formálta. Közösséget terem tett gyülekezeteiből mindenütt, ahol lelkipásztorként szolgált. Kereste-kutat- ta az emberek, a községek múltját és jelenét, ezekből könyvet formált. Szenvedélyesen kutatta a reformáció múltját, hogy abban példát keressen. S közben írta verseit, amelyek közül alig néhány jelent meg nyomtatásban.
Kétségkívül különösek ezek a költemények. Szakadozottak, görcsösek, m int a férfisírás. Nem simulnak az olvasó elé, nem riszálják magukat csinos formai megoldásokkal és könnyed, hajlékony költői eszközökkel. Ugyanakkor nem is tévednek az öncélú- ság számára hivatása m iatt is járhatatlan terepeire. Olyanok, m int a lelkipásztor élete: szolgáló versek, hitet és erkölcsöt hordoznak. Ötvös számára az a legfontosabb, hogy a vállalt és megélt életelvekből kössön verskoszorút emlékeinek is, a jelennek is. A bevezetőben Kiss Tamás a szótlanság fegyelmét az ember- és népközelség természetességét emeli ki joggal, méltán.
Ötvös László hite, szeretete, magasfokú erkölcsisége élteti a verseket. Ez feledteti a kidolgozatlan költői eszköztárat, a botladozó versbeszédet. M ert jó kézbe venni egy versesfüzetet, amely a költőnek az ember győzelmébe vetett hitéről beszél.
230
Kiss Tamás
Ötvös László verseiről
Ötvös László versei elé odakívánkozik az, hogy eddig szórványosan publikált verseiből, és ez az első önálló kötete. A többit életéről, életköréről versei mondják el.
M i az a belső ösztön, amely őt versírásra készteti? Elmondja ezt A győzelem reménysége c. leheletnyi verse meglepő frissességgel és őszintén: „Parányi fű, Élet feszül az aszfalt alatt és felnyomja... Levél-kardjával az ú t púpját átdöfi, csenevész kezével GYŐZELMET int az embereknek.” A megfogalmazás oly tömör, hogy ars poeticának is beillik.
M i jellemző még e csokornyi verse? A takarékos, kevés szóba sűrítése a mondanivalónak. A kihagyásosság, m ár-m ár a szótlanságig; ahogy elkap egy pillanatot és életképet kanyarít ki belőle. Ahogy magvat szór az édesanyja, öreg emberpár mézeskalácsfez- szességgel összesimul, vagy ahogy a vonat otthoni tájra kanyarodik és emlék lesz belőle.
M ás helyen egy-egy gondolatot villant fel, röpke gondolati, érzelmi töltéssel. De talán legrokonszenvesebb mégis, valóságközeli, emberközeli, népközeli érdeklődése. Ahol a Boldogasszonyfü a hajdúvidéki gyermekkor illatát, az anyatej ízét idézi fel (Boldogasszonyfű). A term ő ősz természetközeli képei (Ősz). A Hófehér- inges istálló a népközelség nyitottságát sejteti.
H a van és lehet még ötvenen tú l is egy poétái fejlődés útjáról beszélni - s m iért ne lehetne -, az éppen ebbe az irányba mutat. Az ő verseiben itt peng a legtöbb húr. A gyermekkor, a férfikor, az élet valóságos képei felé kell nyitnia szemét, s úgy sejtjük, hogy ez egyjövendő, termékenyebb időszak záloga is lehet.
231
Körmendi Lajos
A hit igézetében
Krisztusi szeretet: ez akár a mottója is lehetne Ötvös László költészetének. Legjellemzőbb a versekre az erős etikai töltés, a tartás és a magatartás kitüntetett fontossága. A költő humanizmusa szinte süt a versekből. Fontos neki a magyarság sorsa, a nép boldogulása, hogy a történelem oly sok vihara után, oly sok szenvedés, pusztulás után megmaradjunk és erősödjünk. Ez a nagyközösség foglalkoztatja az egyik oldalon, a másikon viszont a kisközösség, a család, amely nála mindig m int megtartó erő, m int az emberiség műhelye, a szeretet forrása jelenik meg.
Ötvös László népi indíttatású, népben-nemzetben gondolkodó költő. Sokat tanult a magyar irodalomból. Hatással voltak rá a reformáció korának prédikátorai, bibliafordítói, zsoltárírói, akik a megreformált hit igézetében égve szolgálták a magyar népet, ennek a népnek a gyönyörű nyelvét, kiteljesedő irodalmát. Ezzel az elszánással szolgál Ötvös László is: szolgál a szószéken, tollal, egész emberi mivoltával.
A népért él, a magyarság erősítése vezérli minden cselekedetét, miként vezérelte az egykori prédikátorokét, s vezérelte a költő másik nagy erőforrását jelentő népi írókét is... Nem véletlen, hogy mindennél többre becsüli az emberi munkát, a közösségért áldozatot vállaló küldetéstudattal megáldott embert, s ahogy kötete egyik ciklusának címe is sugallja, az élet győzelmét...
232
Petrőczi Éva
A békesség szépmívese
Nemrégiben olvastam egy cikket arról, hogy az igehirdetést sok helyütt „beindázzák" a kelleténél jobban átszövik a versidézetek. M ás szóval: hogy a versek nemegy szószéken előtérbe kerülnek az Ige szavával szemben.
Ötvös Lászlóval először literátori minőségében, a Debreceni Irodalmi Napokon találkoztam. Később könyvgyűjteményének néhány ritka értékű darabját, többek között egy Hanaui Bibliát is kézbe vettem, majd - már a 80-as évek második felében - arról értesültem, hogy a kunmadarasi zsidók deportálásának szomorú krónikáját írta meg, a Soros Alapítvány Bizottság támogatásával.
A közelmúltban pedig egyszerre két, egymást kiegészítő kötettel, a M adarasi króniká-val és A második mérföldút című versgyűjteménnyel lépett a nyilvánosság elé, mégpedig egyikkel sem lelkészi hivatása ellenében, avval vetélkedve, hanem azt kiegészítve, még pontosabban: abból szüntelenül merítve. M ert lakóhely-monográfiájának legfontosabb és legszebben megírt fejezete a Templomok és prédikátorok, ez a valóságos „kis madarasi egyháztörténet” kötetének legérettebb versei pedig - Immánuel, A győzelem reménysége, Szeneivel a Nagyerdőn - bibliai-egyházi ih- letésűek.
N em véletlenül neveztem „egymást kiegészítő”-nek a két könyvet: Csokonai Vitéz Mihály például mindkettőben főszereplő. A M adarasi króniká-ban a szerző külön fejezetet szentel - Csokonai nyomában a Nagykunságban címmel - a költő és e tájegység kapcsolatának, verseskötetében pedig két, a poétának szentelt írás- Csokonaira emlékezem, Domby M árton - is olvasható.
Nem, Ötvös László munkássága esetében nyoma sincs a bevezetőmben em lített aránytévesztésnek, a pap és a tollforgató meg- hasonlás nélkül gyakorolja mindkét hivatását. így és ezért lehet
233
Kunmadaras lelkész-íróembere az, akire ma, az országos haragvá- sok napjaiban nagy szükség van: „a békesség szépmívese”
Szerzői vallomás
Van egy Könyv, amelynek gondolatai elhatnak a velők megoszlásáig, és az isteni szikrát szép, kis tüzekké éleszti az emberi csontokban, sőt gyógyító sugarakként átsugároznak az emberséges emberek megnyilatkozásain. Sokan tudják, de azért kimondom, ez a Könyv a Könyvek Könyve.
Lehet olyan ember, akinek a fenti élményekben van rész és közben könyvet szerkeszt, vagy ír. Nem kell bűnéül felróni, ha az írásm ű egy-egy villanása emlékeztet az emberi élet em lített csodáira. A hétköznapoknak vannak tehát csodái, ezeknek látását az emberi erőszak nem érheti fel.
Lehet olyan óhaja az embernek, hogy gondolatait megossza az embertestvérekkel. Ebben nincs rendkívüli, a hatás azonban sokirányú lehet. H athat úgy a gondolat, hogy keserű a szájban, de mézédes a gyomorban. H athat úgy is, hogy emberi együttest hív létre, amelyiknek titkára az angyalok is vágyakoznak.
234
Bényei József
Egy mai papköltő
Sem az egyetemes, sem a magyar költészetben nem ritkaság az olyan pap, aki a a hitélet mindennapjait, ünnepeit költeményekkel díszíti fel, hogy tartalmasabb, szebb, emberközelibb legyen. Közülük aztán sokan igazi költővé érnek, m int például Mécs László, Reményik Sándor, Bódás János, mások megmaradnak a költészet szolgálatában úgy, hogy mindenekelőtt Istent szolgálják.
Ötvös László az utóbbi papköltők közé tartozik. Annyi eltéréssel, hogy nem a szószék ünnepeinek írja a verseit, nem is a gyülekezet nyilvánosságának, hanem elsősorban önmagának. Morális és emberi számvetéseket készít, szembenéz dolgaival, gondolataival, érzelmeivel. Ez a szembenézés nem esztétikai kategóriákkal mérhető termékeket szül, hanem őszinte, tiszta, epigrammatikus tömörségű vallomásokat.
Alapelvét így foglalja össze Hálaadás című versében: „Hálával kérlek Uram, imádkozva hadd dolgozzam most és mindig... ámen." Szerény, becsületes ars poetica, olyan, m int a versek. H íjával minden cifraságnak, szinte a csontvázig egyszerűsítettek, s azért adja ezt az áldozatot, hogy a lényeg: az emberi értelmes létezés tartalm a és hite világosabbá váljon.
Ötvös László az érett férfi örökös elégedetlenségével, de a folyamatos szolgálat hátterével néz szembe élete és sorsa kérdéseivel. H a tartalm at talál, azt az Istenben, a kultúrában, a valóságos értékekben, azok felkarolásában, vállalásában leli: eddig leélt életében. Ezért a belső tartásért, a morál egyenes gerincéért nézzük el a versek döccenéseit, a kiérleletlenség nyers megoldásait.
Antológiákba nemigen kerülnek ezek a versek. Nem is annyira a művek hitelesítik az embert, m int inkább az ember az alkotásokat. Egy papköltő nemcsak a szószék emelt őrhelyéről akar szólni az emberekhez, hanem közvetlenebbül és sokkal többnek,
236
verseket ír hát, hogy őt látva lássák. Béthel - mondja a címadó vers - az a helység, ahol Isten lakik. Ez számára az Alföld, mindegy, hogy Hajdúnánásnak, Debrecennek, Kunmadarasnak vagy Tiszaőrsnek hívják is magyarul. Istenben van otthon, ezért mindenütt.
Körmendi Lajos
A verses térítő
Egy ember, akinek Isten ott él a szívében. Ő t akarja megmutatni verseiben is. Ötvös László számára ez a legfontosabb. Nem csoda. A z elmúlt évtizedekben, azaz a szerző lelkészi működése idején m indent megtettek a letűnt, rosszemlékű rendszer hívei, hogy a dzsungelben élő vad népek hordáihoz hasonlatossá tegyék a magyar népet - s most, a rendszerváltozás idején hogyne érezné úgy az Isten igéjében égő elhívott személy hogy valóságos misszionáriusként kell a kiüresített szívű nép közé mennie és szinte térítőként szólnia hozzá! Röviden m ár-m ár aforisztikus tömörséggel, érthetően. A belbecsre helyezve a hangsúlyt, s nem a külcsínre. Az erkölcsre, s nem az esztétikumra. 1992-őt írunk. Portré ez a könyv egy emberről, akinek Isten o tt él a szívében.
23 7
Erdei-Szabó István
A szeretet és a szolgálat kegyelme
Ebben a szikár században, azt hiszem, keveseknek adatik meg a megnyugvás boldogsága, az örömhír meghallása, kimondása, megtartása. Csak azon keveseknek, akik mindennapjaikat, örömeiket, szaporodó kínjaikat úgy élik meg, hogy a mögöttük sejtelmeskedő tanulságot, az egyéni, családi sors mögötti nagyobb sorsot is megsejtik, megélik, megszenvedik. Megszenvedik és kimondják. Kimondják a rettenetet is, hogy a fájdalom megszelídüljön, hogy abból is a holnaphoz nyerjünk erőt, hitet, építő energiát... A z már igazán csak a sors újabb ajándéka, ha valaki nemcsak irodalmi, művészeti, történelmi alkotásokban találja meg önmaga kiteljesítését, hanem mindemellett arra is van ideje, ereje - sőt, erre csak igazán -, hogy Isten igéjének ápolója, hordozója, egy gyülekezet lelkipásztora legyen; sőt szűkebb és tágabb közössége múltjának krónikása is.
Ezek közé a szerencsés emberek közé tartozik a Hajdúnánáson született, kunmadarasi tudós, református lelkész, Ötvös László. Körmendi Lajos írja róla: „Ötvös László népi indíttatású, népben- nemzetben gondolkodó költő. A népért él, a magyarság erősítése vezérli minden cselekedetét, miként vezérelte az egykori prédikátorokét, s vezérelte a költő másik nagy erőforrását jelentő népi írókét is...”
Ez az indíttatás látszik minden munkáján, a Kunmadaras hétszáz éve címűn éppúgy, m int a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójára megjelentetett Károli Gáspár bibliafordítása, a négyszázéves népkönyv c. munkáján, amely a Jászkunság füzetek 3. köteteként jelent meg.
Engedjék meg azonban a szerzőnek, hogy elismerve Ötvös László irodalomtörténeti, történészi, egyháztörténeti munkásságának jelentőségét, mégis elsősorban versesköteteiről: A második mér- földútról és a Béthelről mondja el gondolatait.
238
Ötvös László nem a nagy szavak, érzelmek költője. Ahogy Körmendi Lajos írja: „Legjellemzőbb a versekre az erős etikai töltés, a tartás és a magatartás kitüntetett fontossága.” Egyik versében írja, hogy nem bűn az, hogy édesanyja nyolcukat ringatta egy böls- csőben s ő végül prédikátor lett, de az bűn, ha a nép oltárára nem a legszebb szavait s az életét teszi. Talán patetikusnak hathatnának ezek a gondolatok, ha nem érződne belőlük-bennük a humanizmus, a szeretet és a szolgálat kegyelme.
Ahogyan szinte mindegyik verséből ez a kegyelem árad - megköszönni és elfogadni úgy az életet, ahogyan kaptuk, örömeivel, kínjaival együtt.
„Köszönöm a jó levegőt, földet, a gyógyító erőt, a nap éltető sugarát, a tiszta vizet s tö rt pohárt.
Köszönöm a verejtéket, s a folyamatos örömet, oldó, könnyítő sírást, minden verset és imát.”
Ötvös László versei nem törekednek olcsó népszerűségre, nem hivalkodnak, nem cifrák, talán még azt is mondhatnánk - minden bántó él nélkül -, szigorúan formai tekintetben, hogy kimun- kálatlanok, esendőek. A zt hiszem, ezt ő maga is érzi, hiszen így ír erről Verseskötetem megjelenésekor címmel:
„Úgy vagyok most én, mint az az édesanya...Ki szeplős gyermekét a legszebbnek látja.”
Igen, ezek a versek talán szeplősek egy kicsit, de így ahogyan vannak, megmutatkoznak, így az igaziak. így hordozzák a tiszta gondolatot, hitet, erőt, kedvet, humanizmust. így mutatkozik meg bennük a szeretet és a szolgálat kegyelme.
239
A nnak az embernek az arcát látjuk ezekben a versekben, aki nemcsak a saját sorsát vagy a családjáét mondja ki, de arcának re- dőiben ott sejlik a szülőföld, a szűkebb s tágabb haza gondja is. Az aggódás és a szeretet egyaránt.
Úgy gondolom, Ötvös László személyes sorsa, munkássága erőt adó példa sokunk számára, hogyan lehet a létet úgy megélni, hogy minden gondolatunkat, sőt cselekedetünket átjárja a tiszta, felhőtlen öröm. A szárnyas öröm, amely a kínokon, fájdalmakon túl röpít bennünket. A szeretet és a szolgálat kényelmébe.
A tudományos és szépirodalmi könyveken túl ennek a sorsnak példáját, erejét érzem jövőépítő energiának. Mozgalmas, m unkás éveket kívánunk Ötvös Lászlónak, s várjuk újabb ajándékait: könyveinek folytatását.
Szerzői vallomás
Az Ady Társaság irodalmi pályázatán három ciklusa részt vett ennek a kis verseskötetnek. Igaz, ami igaz, nem pénzbeli dijat nyert, hanem valami Mást. A kimondás örömélményét hozta el, lehet Magyarországon olyan helység, amelyiknek ez a neve: BÉTHEL.
Hajdúnánáson születtem, a debreceni Református Kollégiumban szereztem lelkészi és doktori diplomát, életem két rövid szakaszát leszámítva vidéken éltem mindvégig. Megvallom, elvágytam innen. Isten azonban nem engedett elmenni: szellemi erőpróbák, országjárások és európai utazások után is mindig visszaparancsolt, m ert egy nagy ajándékot készített gyermekének, s általa sokaknak: BÉTHEL.
M ost pedig a név tartalm át reményteljes látomássá is teszi Isten e kiadvány által, m ert eljuttatja a jóh írt határainkon innen és túl élő magyar településekhez, szolgálati helyeim gyülekezeteihez, a hétszázéves Tiszaőrs polgáraihoz és a reformáció korától itt élő kicsiny, református leányegyház híveihez: BÉTHEL.
240
Ötvös László
Szivárvány fényű zsoltárok
1995
Bertha Zoltán
„Szivárványfényű zsoltárok”
Erdélyi János 1847-ben a papköltő és „dalíró” Tompa Mihály- ról értekezvén a „nemzeti színezeten kívül” a „formai tisztaság” „egyszerűség” a „népnek" és „nótáinak” ismeretét sugárzó kifejezésmód, s „a szív mélyéből” az „égre” - „miképp a gót tornyok” - fölsiető „szentének”-hang követelményeivel méri dicsérő megállapításait. A mai kor református pap lírikusa, a tudós lelkipásztor Ötvös László - a népi kultúra és vallásosság, a folklórtudomány, az egyház- és reformációtörténet ihletett és szakavatott kutatója- m intha éppen klasszikus elődjének beállítottságával alkotná verseit, igyekszik építeni kiterjedt és sokrétű szellemi missziói pályáját. A népszolgálat és népszeretet, a nemzeti azonosságtudat, a történelmi-kulturális indentitásvállalás erőteljessége az erkölcsi minőségérzés és az égi magasságokba szárnyaló áhítatottság mind erre utal - s ugyanígy a dalszerű, könnyű, érzelmes hanglejtés, az élménymegvalló és látványfelidéző lírai realizmus közvetlensége. Legalábbisjellegében, értéktisztelő intonációjában, vallomásos hűséggel hagyománykövető modorában tehát bízvást kapcsolható ez a költeménysor - ez az immár négy kötetbe is rendezett, a Kiss Tamás és Körmendi Lajos (a kiváló debreceni, illetve karcagi költő) ajánlásaival és méltatásaival napvilágot lá to tt lírai termés (A második mérföldút 1989, Béthel 1992, Szivárványfényű zsoltárok 1995, A csoda aranyszála 1996) - A Tompa-féle életszemlélet, formaeszmény és verstradíció örökségéhez. Egyfajta megújító, modernizálódó „almanach-költészet” ez: a derűs természetesség, a szelíd harmónia, a mélyről fakadó és hiteles békességvágy őszinte megszólaltatásával.
A z emberi megnemesedés, a lelki emelkedés lehetősége az értékőrző közösségi kötődésekkisvilágában gyökerezik: a családhoz, a szülőföldhöz, a faluhoz, a természeti tájhoz, a példa-emberek ér
242
zékenyen figyelt históriai üzeneteihez fűződő bensőséges érzelmi szálakban rejlik. A meghitt életképek, emlékidéző leírások - a dűlőúton is „helytálló" fák, az „alkonyati napsugarak” képeire villantó hangulatjelzés - mégsem az érzelgősen naív, hanem a meg- tapasztaltság csendes-bölcs erejével töltekező, meleg fényű, megy- nyugtató létbizalmat és enthuziazmust hívják elő. A „Nagyalföld szép szívében” meghúzódó bölcsőhely az értelmes hitre, az összetartozás megrendítő mélységeit - az ötven esztendő „kapálásával” „kaszálásával” „görnyedésével” a hátuk mögött a „töpörödött ku- lipintyó” előtt „szótlan vasárnapoló” parasztemberek sorsát - is megpillantó felelősségtudatra predesztinál. A versbeszédbe olykor beszüremkedő népi ritmusok, dallamalakzatok és képzetek erről az eredendő-elemi élettartásról tanúskodnak. S ehhez járul a szerteágazó műveltségélmény horizontja: A „Debrecen s Patak emlékeit” Kazinczy szellemujjával felelevenítő képzelet és tudás inspirációja, a Szeneire, Károlira, Petőfire, Adyra, Bartókra, Sin- kára, Weöresre, Pilinszkyre, Csanádi Imrére, Tőkés Lászlóra hangolódó erudíció távlata, s a biblikus hittapasztalat szemhatása. A „pünkösdi titkot” „az élet győzelmét” az „erőszak helyett lelkesedést” hirdető, a „Biblia rendjét" és igéit közvetítő meggyőződés szívhangja úgy hullámzik zsoltáros fohászkodás, imádságos hálaadás és áldáskérő könyörgés között, hogy némelykor a hittel szövetséges hiteles gondolat filozofikumához az aforisztikus, lényegláttató, képtársító megfogalmazás intellektualitásához is elér; „Felröppen egy fekete galamb előttem, / biztosan rásimul a láthatatlanra... / A hit e nem látott dolgok valósága, / a láthatókat a Láthatatlan tartja...” - csillan meg a „galamb és hit” jelentéstartalmait vibráltató asszociáció.
Ötvös László fogékony az ilyen összefüggésekre; értékérzése végső megbizonyosodásokká érlelődik. Biztonságot, nyugalmat áraszt, amikor tisztán, egyszerűen, s mégis sugallatosan kijelenti: „Milyen SZÉP a munka, / mely a földet vonja, / IG A Z megy előtte, /JÓ S Á G a követe.”
243
Elek György
A Hajdúság nevelt, a Nagykunság indított
Dr. Ötvös Lászlót évek óta ismerem. Manapság sajnos ritkán találkozunk, de ha „úgy jön ki” meglátogat a szerkesztőségben, s mindig hoz valamit. Valamit legfrissebb írásaiból vagy egy-egy dedikált kötetet a legújabban megjelent munkákból. Nemrégiben a Nagykunsági Református Egyházmegye történetét kaptam tőle - ennek alkalmából invitáltam a fáradhatatlan prédikátort egy rövid beszélgetésre.
- Tudom, hajdúsági születésű, viszont közírói munkásságának legjava a Nagykunsághoz köti. Honnan a kapcsolat?
- Négy évtizedes lelkészi szolgálatom első évtizedeiben is rendszeresen jártam a Nagykunságon, a berekfürdői lelkésztovábbképző tanfolyamokon tarto ttam előadásokat. Ezeken az alkalmakon találkoztam az e vidéken szolgáló lelkésztársakkal. A nagy m últú kunmadarasi gyülekezet tizenhat évvel ezelőtt választo tt lelkészévé, azóta itt élek.
- M int közíró nem nagyon tétlenkedett...- Az igehirdetői és lelkigondozói munkám mellett rendszere
sen végeztem kutatásokat a nagyközség, a régi mezőváros történeti anyagában... Tudja, Hajdúnánáson, a szülővárosomban és a Debreceni Kollégiumban tanultam, „nevelődtem" de önálló műveim - 1989-től összesen 17 kötet - kunmadarasi szolgálatom idején jelentek meg. Elmondhatom, a Hajdúság nevelt és a Nagykunság indított közírói útra.
- Ön - fogalmazzunk úgy - komplex kutató. Bibliai, történeti, néprajzi és irodalomtörténeti dolgozataival is találkozhatott már az érdeklődő, ezen felül költő...
- Igen. Valóban többféle műfajban is publikáltam már, mégis
244
elmondhatom, ezeknek a.műveknek összefoglaló tartalm uk van: kalokagathia. Tudatosan törekszem a jó, a szép és az igaz kifejezésére. Ez így theológiai, művészi és tudományos tevékenységet jelent. Ilyen elgondolással kutatni, publikálni azt jelenti, hogy a bibliai, költői, történeti írások kiegészítik egymást. Tizenhat éves voltam, amikor verssé formáltam egy bibliai gondolatot, de harminc év múlva jelent meg az első versciklusom nyomtatásban. H asonló a helyzet a tanulmányokkal is, hiszen 1955-ben végeztem el a theológiai tanulmányaimat és 34 év múlva jelent meg Madarasi Krónika című kötetem. Kései írás, mondhatná valaki, de többről van szó. A kalokagathikus munka időigényes tevékenység. A folyamatos munkát megáldja Isten, a Millecentenárium évében négy munkám látott nyomdafestéket.
- Nemsoká nyugdíjba vonul. M it csinál azután?- Nem akarok a szavakkal játszani, de mégis azt mondom, ed
dig lelkész voltam és kutattam... A megváltozott körülmények között, amíg a M indenható éltet, kutatólelkész maradok.
245
Körmendi Lajos
A vezérlő szeretet
Közeledik a századvég. Sőt: az ezredvég. A z emberiség ősi félelmei ilyenkor m intha jobban előtörnének, hiszen egy ilyen jelentős határvonalhoz érve óhatatlanul felmerül az egyéni és történelmi számvetés gondolata. M egm érettetünk és terméz- szetesen könnyűnek találtatunk. Borúlátók leszünk, sokan afféle világvégehangulatban várják a Krisztus utáni kétezredik évet. És mintha minden ezt a sötéten látást igazolná: itthon egyre több rajtunk a teher, feléltük tartalékainkat, szép lassan beley- nyomorodunk a kilátástalan erőlködésbe, a határainkon kívül pedig országok vajúdnak, s a szomszédságunkban fenyegetően közel dörögnek a fegyverek. Darabjaira hullott egy világbirodalom, az emberek életüket megnyomorító, héroszoknak beállított bálványokat döntöttek le a világnak ezen a boldogtalanabbik felén. Zaklatottság és feszültség uralja a mindennapokat, folyamatos - lelki, esztétikai, fizikai - agresszió közegében élünk. Haláltánc és hedonizmus: ha mögéjük nézünk, az ezredvég esendő, kétségek között vergődő, gyötrődő emberét látjuk.
Nos, ebben a közegben hangzanak el Ötvös László szivárvány fényű zsoltárai. Ennek a költészetnek a vezérlő elve a szeretet, mely átsegítheti az embereket a századvég, az ezredvég önpusztító világán.
Ötvös László hangja szelíd, szándékosan egyszerű, akár egy prédikátoré. Remélem, sokan megértik üzenetét.
246
Sárosdy Judit
A teremtett mindenség rendje versekbe kívánkozik
Dr. Ötvös László református lelkészt nemcsak hívei ismerik jól, számon tartják őt a kunmadarasi határon tú l is, s nem csak hivatásában.
- Igével foglalkozó embernek tartom magam, ugyanakkor kutatom a nép életét, a település múltját, az irodalom történetét és verseket írok. A költészettel kapcsolatba kerülhet az ember azáltal is, hogy szemléli a világot. Elgondolkozik az évszakok változásairól, a fák mély álmáról és ébredéséről, az élőlények csodálatos érzékenységéről, a költöző m adarak pontos időérzékeléséről. A bibliai kor embere, az ószövetségi próféta egyenesen példaként állította a gólyákat és a fecskéket a választott nép elé, a madarak ugyanis megértik Isten akaratát, a kemény szívű nép pedig nem. Gyerekkoromban figyelmesen szemléltem a környező világjelenségeit, és amikor megértettem az összefüggéseket, az életprogramommá vált, hogy a mindenség rendjét versekbe szedjem. Jóllehet, nem publikáltam tíz-húsz éven keresztül, de a verseimben megfogalmazott gondolatokat a szószékről elm ondtam a gyülekezetnek.
- A hittel élők az erkölcsi építkezésen túl azzal is erősebbek, hogy egy közösség tagjainak érezhetik magukat. A nyáron sorra kerülő III. magyar református világtalálkozó m it jelenthet ebből a szempontból a résztvevők számára?
- A z egy nyelvet beszélők, az egy hitet vallók találkozása nagy élményt jelent, m ert a megtartás erejét közvetíti számunkra. A közösség, az együvé tartozás megélésének jelentős eszköze a magyar nyelvű teológiai irodalom, ezen belül pedig a Károli Biblia és a Szenci-zsoltárok. Ezeket a könyveket használta fel a mindenható
247
Isten, hogy éltesse, vezesse magyar református gyermekeit a Kárpát-medencében és az öt világrész országaiban. Ezért az örökségért hálát adni, ezt az örökséget ápolni nem kis feladat, ugyanakkor ígéretes vállalkozás.
- Mennyiben járulhat hozzá a magyar kultúra folytonosságának biztosításához ez a világtalálkozó?
- A magyar kultúra kialakításához és megtartásához a ke- resztyénségjelentősen hozzájárult. Am it pedig a reformáció korának evangéliumi protestantizmusa végzett, az az egész magyar ke- resztyénséget - és ezáltal az egész magyarságot - megmentette. Ezt figyelembe véve, a magyar reformátusok III. világtalálkozója az evangéliumi gondolkodásmód és életvitel által a magyar kultúra folyamatosságát munkálja.
248
Salga Attila
„Nekem Debrecen menedékvárosom lett”
Ötvös László Hajdúnánáson született 1930-ban. Tanulmányai során alaposan megismerkedett a teológiai tudományokkal, és a jóságot, igazságot, szépséget feltáró, általános emberi értékeket képviselő szépirodalmi művekkel. 1951-ben érettségizett, négy év múlva lelkészi, 1978-ban egyháztörténeti doktori oklevelet szerzett.
1994-ben munkahelyi vitán védte meg kandidátusi disszertációját. A református doktorok kollégiumának tagja. Hajdúbagosi és miskolci szolgálata után jelenleg Kunmadarason református lelki- pásztor. Eddig három önálló verseskötete jelent meg, számos újságban, folyóiratban, gyűjteményes kötetben publikált.
Számon tartják papköltőként is, s helytörténeti kiadványai is értékesek. Többek között feldolgozta az 1848-49-es szabadság- harc kunmadarasi emlékeit, monográfiát írt a településről, megírta Sinay Miklós püspök életét, tanulmányokat adott ki Károli Gáspár bibliafordításairól. A Szentírás különböző idejű és nyelvű kiadásaiból több mint százat őriz, s legalább ennyiszer állította ki kincseit itthon és határainkon túl.
- Versein közvetve vagy közvetlenül érződik bizonyos debreceni szellemiség, tükröződnek benne a kálvinista hagyományok. Milyen indíttatást kapott ön a várostól?
- Az irodalom iránti érdeklődésem Hajdúnánáson a gimnáziumi éveim alatt kezdődött, vallásos légkörben nőttem fel; a közös bibliai órákon túlmenően sokan szépirodalmi élményeink alapján is készülődtünk küldetésünkre. Petőfi, Ady, József Attila verseit szavaltuk, elemeztük, értelmeztük.
Szellemben és lélekben kapcsolódtunk a népi írókhoz is, és
249
elhallgatástik után a mi kis körünket is felszámolták. Engem szégyenpaciba ültettek, de 1949 karácsonya előtt a Református Kollégiumba „menekültem” Nekem Debrecen menedékvárosom lett.
Befogadott, kapcsolatunk azóta is ideális. „Hálát adok a gyermek- és tanulóévekért: / a± elhivatásért... / Hálát adok a tanulva / szolgálás évtizedeiért: a küldetésért... / Hálával kélek, Uram, / imádkozva hadd dolgozzam / most és mindig... ámen.” - írtam egyik versemben. Most a Naplóban korábban megjelent írásaimból, miniatűrjeimből állítok össze egy kötetet Csokonai és barátai címmel, amely szintén hitvallás Debrecen mellett.
- Amikor elhivatott sorait olvassuk, akaratlanul is a sokat szenvedett prédikátorok sorsára gondolunk: „Szeretet végig / Áldozat vérig / Szogálat sírig” - vallja egyik versében.
- Folytathatom egy másik versem soraival: „Nem fénylik a hold / csak a napsugártól... / Belső fény árad / a Szent Bibliából...” Azt szeretném, ha a mai társadalomban is mindenki megtalálhatná lelkének békességét, helyét.
Ami a hit útján járó embereknél természetes - a humánum, az ellentétek békés megoldása, feldolgozása -, annak látására és elérésére vágyom minden társammal. Lelkiismeretünk a lélek mélyén teremtésünktől fogva megőrződött, s meg kell tanulnunk, hogyan tartsuk ébren, miért hallgassunk rá.
Úgy vélem, verseim az isteni szikrát szép kis tüzekké élesztik, és gyógyító sugarakként átsugároznak az emberi megnyilatkozásokba. A hétköznapoknak, a pillanatoknak is vannak csodái, s ezekhez az erőszak nem érhet fel. Hathat úgy egy gondolat, hogy keserű a szájban, de mézédes a gyomorban; aztán bekövetkezhet az is, hogy emberi együttest hív létre, amelynek titkára az angyalok is vágyakoznak. Szívesen emlékszem vissza a szülői ház melegére, az ott kapott útravalóra. Nem felejtem el azt a szivárványt, eszmélésem szép ívét és a hozzá kapcsolódó isteni ígéretet: „Amíg
250
a Föld lészen, vetés és aratás, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnnek”
Szivárványfényű zsoltáraimat Körmendi Lajos lektorom szembeállítja a század- és ezredvég kilátástalannak tűnő erőlködésével, a mindennapok zaklatottságával, önpusztító világunkkal. Költészetem vezérlőelve ugyanis a szeretet, amely véleményem szerint átsegítheti az embereket ezen az önpusztító világon. Éppen ezért szándékosan egyszerűen írok - mások azt mondják, úgy, mint egy prédikátor. Szeretném, ha sokan megértenék üzenetemet. Minden versem a kimondás örömének élményét hordozza magában.
251
Szerzői vallomás
Minden ember szívesen emlékezik vissza gyermekéveire, a szülői ház melegére, az ott nyert útravalókra. Emlékszem én is a szivárványra, eszmélésem szép ívére és a hozzá kapcsolódó isteni ígéretre: Amíg a Föld lészen, vetés és aratás, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnnek. A gazdálkodó család élete, munkarendje közös ütemű az égitestekével a Teremtő akaratából. Gyönyörűséges terhe lett ez az életemnek.
Együttesen két évtizedes - elemi, gimnáziumi és akadémiai- tanulmányom során az említett tapasztalati, egyetemes rendről bibliai-kijelentés szerinti magyarázatot kaptam. A debreceni Református Kollégium nemcsak a jóságot, igazságot és szépséget feltáró műveket, hanem meteoritot is őriz. Az érettségi bizonyítvány (1951), a lelkészi (1955) és a doktori (1978) diploma megszerzése az említett ősi intézményben ment végbe. Majd folytatódott a lelki-szellemi munka a további négy évtizedes lelkipásztori szolgálat idején, a lelkészszentelés (1958) és a kandidátusi pályázat elfogadása (1991) közötti időben. Az özönvízkori szövetség az Emberfiában újíttatott meg, Aki Feje a mindenségnek és ismerője a szívdobogásnak, valamint hajszálainknak.
Az élet költői rendje gyermekkoromban eszméltetett, diákkoromtól írok, 1976-ban jelent meg nyomtatásban első versem. Rosszakaróim nem gondolták, hogy milyen segítséget jelentett nekem a szószék. Később több újság, irodalmi folyóirat és 12 gyűjteményes kiadvány is közölte verseimet. Ezzel három önálló verseskötetem lesz, amelyek mind családi vállalkozásban jelenhettek meg.
252
Körmendi Lajos
„A szótlanságig egyszerű” versek
A napokban jelent meg dr. Ötvös László Szivárványfényű zsoltárok című verseskönyve, szinte a szerző születésnapjára. A kunmadarasi lelkipásztor, az egész Nagykunságon s azon túl is jól ismert vallástörténész, vallási- néprajzi tanulmányok, helytörténeti munkák, művelődéstörténeti írások, versek szerzője, szeptember 16-án volt 65 esztendős.
- Mostanában talán nem túl gyakran fordul elő, hogy egy lelkész verseket ír Honnan az indíttatás, az igényi
- A kezdetekkor én nem is tudtam, hogy itt olyasmi történik, ami az életnek a költői rendjét mutatja. Még nem tudtam, hogy a világban éppen olyan eseménysort látok, ami tulajdonképpen költészet. Az életnek rendje van, a virágokénak, a madarakénak, az emberekének. Ez a rend érintett meg engem. Gyermekként felfigyeltem arra, hogy nyári zápor idején a ludak mind felnyújtották a csőrüket, s mint egy kúpról, a víz szépen lefolyt róluk. Észrevettem, hogy rekkenő hőségben a bárányok úgy álltak össze, hogy a fejük árnyékban legyen. M int gyerek figyeltem s megsejtettem, hogy valami rend van a világban, de a teremtett mindenségnek ezt a rendjét csak később tudtam megfogalmazni.
- Milyen élménye van e sorok hátterében?- „A fészket rabló fattyú mit sem tudja, / hogy mért remeg a
költő gerle szárnya?” Gyermekkori élmény. Felmászott egy gyerek a fára fészket rabolni. Amikor már majdnem felért, az anyamadár lezuhant, mintha eltört volna a szárnya, csapkodott a földön. A gyerek gyorsan lemászott a fáról, szaladt, ugrott, szaladt, ugrott, a gerle pedig mindig messzebb csalta. Az efféle dolgok engem nagyon elgondolkodtattak, rá-rácsodálkoztam egy-egy ilyen élménykörre. Az új kötetem címében is ez a gyermekkori rácsodálkozás van benne, amikor először észrevettem, milyen szép a szivárvány.
253
Aztán később megértettem, hogy ennek a mindenségnek van egy Ura, s Ő ehhez a jelhez kapcsolt valamit, s az a csodálatos ígéret, hogy amíg a Föld lesz, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnnek. A gyermekkori élmény így lép át egy másik élménykörbe. Amikor megérti az ember mindezt és értelmét veszi a Biblia szerint, feltárulnak az összefüggések és egy mélyebb szinten értelmet kap az a régi élmény is. Az ószövetségi próféta is azt mondta az ő népének, hogy a gólyák és a fecskék tudják az Isten rendjét, de ti nem tudjátok. A világnak ez az isteni rendje versekbe kívánkozik.
- Költészeted ihlető forrásai a gyermekkor, a népi élet és a Biblia mellett a reformáció nagy alakjai és a népi írók.
- Érettségiig én szert tettem a magyar irodalom ismeretére. Főleg a 16. századi bibliafordító, zsoltáros, iskolát alapító, szere- tetintézményeket létrehozó, magyar nyelven író írók és irodalom hatottak rám. Ez tulajdonképpen egy mozgalom volt. Aztán a 20. századnak is volt egy mozgalma, amelyik nagyobb hatással volt rám, mint az irodalomtörténet közbeeső fejezetei. Ez a népi írók mozgalma volt. Úgy érzem, ebben a körben is ugyanazok az erők hatottak, mint a 16. században. A magyar valósággal szembetalálta magát a 16. századi prédikátor, aki nyelvet teremtett, s a magyarság megmentésének a nagy kérdésével vívódott, a három részre szakadt országgal, a megmaradással... Károli Gáspár is. Ő a teológia mellett bölcsészetet és történelemfilozófiát tanult. Azt mondta, hogyha csak emberi eszközökkel akarnánk megoldani ezt a dolgot, az kevés. Szembekerült az Úrral, aki azt mondta, hogy a fecskék és a gólyák értik az én rendemet, de az ember nem. Ha így van, akkor meg kell érteni - mondta Károli. Ha figyelembe vesszük az ő akaratát, akkor lesz jövő. A népi íróknál is a magyarság sorskérdései vetődtek fel, gondoljunk például Németh Lászlóra. Érthető: Trianon után voltunk. Amit Németh László kimond a második világháború ideje alatt a magyarságról, az egybecseng szellemileg és lelkileg azzal, amit a 16. századi prédikátor írók megfogalmaznak. Az ő bibliás, keresztyén szemlélete a régi
254
prédikátorokéval rokonítható. Például a Misztótfalusiról írott drámája mutatja, hogy ő mennyire érti a proteátautizmust.
- Sok műfajban dolgozol.- Igen, de ebben a tekintetben is vannak elődeim. A Debre
cenben működő reformátorok tevékenysége megmagasodott előttem, mert olyan gondolkodásmódot ismertem meg bennük, ami nagyon vonzó. Ennek a legtisztább példája Méliusz, aki európai rangú tudós a maga korában és teológus, de reneszánsz értelemben író is. O nem tartja rangján alulinak, hogy egy fiivészkönyvet írjon. Ez nagyon rokonszenves nekem. Ezzel iskolát teremtett, és én ehhez az iskoláhoi tartozónak vallom magam. Igével foglalkozó embernek tartom magamat, ugyanakkor kutatom a nép életét, a település, az irodalom történetét, verseket írok. Méliusz ad nekem ehhez biztatást. Pedig voltak és vannak olyanok az egyházon belül, akik ezt nem nézik jó szemmel.
- Nem alakított ki ez egyfajta gátlást?- Nem nagyon mutattam meg a verseimet másnak. Aztán rá
jöttem , hogy az ószövetségi költőket, prófétákat értelmezni szinte testvérmunkája annak, mintha valaki az Úr királyi uralma fényében a dolgokról beszél. Lehet, hogy nem publikáltam tíz éven, húsz éven keresztül, de ezeket a dolgokat a szószékről elmondtam.
- Mióta írsz?- Először csak figyeltem a világ rendjét, aztán érdekelni kez
dett a szavak játéka, varázsa, különlegessége. Ekkor már előbukkantak verssorok is. Középiskolás voltam. Egy szavalóversenyen jó eredményt értem el, így attól kezdve Hajdúnánáson, ahol születtem, a gimnáziumban és a városi rendezvényeken verset mondtam. Ettől kezdve feladatot jelentett egy-egy vers megértése, elmondása. A megírása is. Része lett az életemnek a vers. 1948- ban a szabadságharc centenáriumán egy Petőfi szobrot lepleztek le Hajdúnánáson. Az egyik nagy verset nekem kellett elszavalni. Láttam közben az emberek arcát: különös élmény volt. O tt hallgatott engem nagyapám is, láttam, ahogy lehajtotta a fejét, az volt
255
az érzésem, hogy sír. A versnek én a megértője és eszköze lettem ott. Vannak olyan korai verseim, hogy negyven év után most jö vök rá, mit is mondtam ki bennük.
- Nyugdíj után, ha több lesz az idő, több mű születik majd?- Sokszor gondolok Arany Jánosra, aki annyira vágyakozott
az alkotó csendre! Én is szeretném szerbe-számba szedni az összegyűlt dolgokat! Történeti kutatásaimhoz a források ott vannak egy dossziéba dobálva. O tt vannak a néprajzi céduláim, a bibliagyűjtemény, a helytörténet. Ez a helyzet a versekkel is. Lesz velük munkám.
- Nehezen írsz?- Majdnem megnémultam. Hogy egy lelkész megszólaljon vers
ben, az hallatlan dolog! Képtelenségnek számított bizonyos emberek szemében. Ezt a némaságot átvészelni azért lehetett, mert ott volt a szószék. A görcsök nem csupán bennem alakultak ki, hanem a verseimben is. Faragásra, csiszolásra szorulnak, ezt mondják is a barátaim. De itt egy lélektani nehézségről is szó van. A gondolatot általában elfogadhatónak találják, a formai oldalát gyengébbnek. A kialakult gátlások miatt is. Az elmúlt évtizedekben keresztyén szellemiségű versekkel jelentkezni azt jelentette, hogy nevetség tárgya lettem. De akadtak kedves élmények is. A gimnáziumi magyar tanárom azt mondta, hogy nagyon sok Arany-verset olvassak. Egy tőlem jóval idősebb lelkésztársam azt írta, hogy nagyon örül a verseimnek, olvassak nagyon sok Kosztolányit, mert iskolán kell keresztül menni. Kiss Tamás költő is biztatott. Akkor ismertem meg, amikor debreceni segédlelkész voltam. Az egyik fiatal párt eskettem a Kossuth utcai szép festett templomban, s ő volt az egyik tanú. Amikor 1949-ben Debrecenbe kerültem, az Építők című lap éppen akkor jelent meg, olvastam Kiss Tamás verseit is. Figyeltem rá. Egyszer felkerestem az otthonában, mondtam, velem találkozott az esküvőn. Onnantól kezdve jó kapcsolatunk lett. A szabad versben írott tömör verseimet kedvelte. Azt mondta: „A szótlansá- gig egyszerű” Ezt tartotta az értéküknek.
- Köszönöm a beszélgetést.
2 56
Ötvös László
A csoda aranyszála
BABBABICUMK ÖNYVM ŰHELY
1996
Bényei József
„A csoda aranyszála”
Igen egyszerű, vékony nagyon szépen tipografizált versesfüzet a kunmadarasi református lelkipásztor, Ötvös László válogatott könyve. A versek éltetője az emlékezés, a szeretet, az emberi kapcsolatok tisztelete és a hit. Nem hoz újat, nem mond eredetit sem tartalomban, sem formában, mégis bizonyos békességet teremt az olvasóban. A szilárd emberi-etikai értékeken alapuló harmónia békességét. És ebbe olyan jó belekapaszkodni.
A sokoldalú lelkész, aki helytörténeti, egyháztörténeti tanulmányairól is ismert, korábbi három kis füzetének legjavát válogatta össze Sarusi Mihály szerkesztő segítségével. A Karcagon működő Barbaricum Könyvműhely adta ki a könyvet, ha nem tévedek, az egykori püspökladányi polgármester, Farkas Dezső, e műhely szellemi gazdája. Kiss Tamás költő írt ajánlást a kötethez, s ő pontosan látja Ötvös verseinek értékeit. Takarékos, tömör megfogalmazás, valóságközelség, egyszerűség, tisztaság. Ezek az igazi értékek.
És érdekes, ha külön-külön olvassuk verseit, bosszant az itt-ott fellelhető lazaság, bukdácsoló ritmus, törött rímek, fel-felbukka- nó közhelyek. Az egyes versek kevesebbet adnak, mint így együtt a kötet. M ert egyik vers kiegészíti a másikat, s mert belőlük végül is egy igen mélyen gondolkodó, érzéseit világszemléletté növelő ember arca bontakozik ki.
Kiss Ferencről, a reformátusok kiválóságáról írt három sora jellemzi őt magát, Ötvös Lászlót, a költőt és lelkipásztort is. íme: „Szeretet végig, / Áldozat vérig, / Szolgálat sírig.” Ez nemcsak verseinek, életének is tartalma.
258
Dávid József
,>A csoda aranyszála”
Amikor a nyár folyamán - a Vizsolyi Biblia fordításának 400 éves ünnepségén - a kezembe vettem a „soványka” verskötetet, már a címe is tágabbra kerekítette a szemem: vajon miféle csodát varázsolhatott a költő verseivel a jelzett aranyszálra?
A kicsinyke kötetbe beleolvasva, először az tűnt fel, hogy az 59 versből összerakott csokor szinte mindegyik második szárán csak 3-4 virág billeg. Aztán otthon, zavartalan csendes magányomban újra és újra - nemcsak az értelmemre, hanem a lelkemre is - kiteregetve a sorokat, rádöbbentem, éreztem, hogy a kötet címe is költemény...
A szerző - az Istentől kapott teremtő, emberi szép szavak kifejező erejével - egyetlen kis virágos ágat nyújt olvasói elé, amin több, vagy csak 3-4 szirmú virág hirdeti az „aranyszál csodáit”
Honnan ez a szép szóra, csodalátásra - érzékeltetésekre - hívó erő?
Abból a tiszta életforrásból, amit a költő - egyik versében - így érzékel: „Bizonyára nem bűn, persze nem is érdem, hogy édesanyám nyolcunkat ringatott egyetlen bölcsőben”.
Ezt az életforrást tovább kristályosította, ízesítette Debrecen kollégiuma, teológiája a doktori „pezsgésig” hogy először mint lelkipásztor - a gyülekezetében - Isten Igéjének hirdetésével „fonja" azt az aranyszálat, amire - ha kicsit késve is - csodákat virágozta- tott.
Ugyanis a költő - akit édesanyja Hajdúnánáson ringatott - ma 65 éves, Kunmadaras református lelkipásztora. De költői munkássága nem csak az idén kiadott könyvekkel kezdődött. (1989-ben, majd 1992-ben és 1995-ben „Második mérföldút” „Béthel" „Szivárványfényű zsoltárok” címmel egy-egy verskötete olvasható.)
Ötvös László a hittudományokban, s főleg a bibliafordítások
259
értékeléseiben is nemzetközi szaktekintély. Tanulmányairól megjelent könyveit: „Szeretetszövetség és szeretetszolgálat” (1994), „Károli Gáspár bibliafordításainak jelenléte a népi vallásosságba” címmel ismerik, olvassák.
Örülhet és büszke lehet pásztorára az a gyülekezet, amelynek ilyen nemes szívű Isten szolgája hirdeti az Igét és a „csoda aranyszálával" tűzdeli a szószékről prédikációját.
De Ötvös László a gyülekezeténél messzebbre is szól, távolabbra is lát. Olvasni kell. Olvasni az egyszerű embereknek is, hiszen- hála Istennek - a tudatlanság, a rossz iskola béklyóit, szemellenzőit, kezükről a rabság béklyóit levetették. És ha a nyomort még nem is, de már joguk van - s remélhetőleg lehetőségük is lesz - arra, hogy minden szépséget megértsenek és élvezzenek.
Jenei Gyula
„A csoda aranyszála”
„...bűn, / s nincs rá engedelem, / ha e nép oltárára / nem tez- szem legszebb / szavaim s életem." Ez a prédikátori hitvallás szövi át Ötvös László kunmadarasi lelkész-irodalmár verseskönyvét, melybe a szerző az újak közé korábbi kiadványokban már szereplő verseket is beválogatott.
A költő a hétköznapok kis csodái közé kalauzolja olvasóit, tanúbizonyságot téve azok megtapasztalhatóságáról, s tanácsot kínálva, miként teljesedhetnek ki azok mindjobban életünkben. A csodákhoz persze a szeretet aranyszála vezet. „Ki a feléje nyújtott / kézre rávág, / elvágja a csodának / arany szálát." Aforisztikus két-három sorosai erőteljes lényegre tapintásukkal mintha a ma
260
gyár népköltészet, a közmondások világát emelnék versbe. „Adagolni nem, nem lehet / tüzes késsel a szeretet.” Vagy: „Reggelinél a szeretet, / a jó ízű tea / a meghitt estét munkálja.”
Ötvös László költeményei a valóság és az emlékek között cikáznak, mint „egy zuhanó fecske árny-ütése” Mindent megénekel: a gyerekidőt, a tanulóéveket, a M estert és a mestereket, kapzsiságot, szerelmet, tavaszt, búzát, hálát és halált, eltört kezével integető beteg levelet, „vetkőző gallyakat” s álmos tájat, mely „fehér dunyhát húzott magára” S persze a gyógyulást. A lelkek lehetséges gyógyulását. „Csikorog a tél, de visszhangzik a tavasz. / Alszik a táj, de álmában rügyet fakaszt. / Pásztor, nyáj most nincs, de lehet szaporulat, / Sokunknak e bízó hang gyógyulást hozhat!”
S hogy mi tartja össze e vékonyka kötetet? Talán az, amit gyöngyeinek és örökségének nevez a szerző, a „Bocskay előtti és utáni ősök / még a síron túl is megmaradt példája...” nyomán: a nyelv, a magyarság s a népi hitvallás. Vagy ahogy méltatója, az ugyancsak lelkész és költő Kiss Tamás fogalmaz: a valóságközeli, emberközeli, népközeli érdeklődés.
261
Kádár Zsolt
Versbe szedett hitvallás
A vers fogantatásához csend kell. Minden zavaró hangot megtévesztő zajt kizárva lehet csak figyelni a bensőből fakadó üzenetre, a lélek titokzatos, kevesek által megfejtett megszólalására. Vannak költők, akik arról vallanak, hogy leginkább éjszaka vagy azon is túl, a közeledő hajnal ihlető csendjében képesek alkotni. Van aki a természetbe menekül, van aki szobájába falaztatja magát a csend után vágyva. Van aki a rakodópart alsó kövén ülve, van aki a Margitsziget árnyat adó fái alatt, van aki egyedül hallgatva a tenger mormolását, van aki a fogolytábor rémületes csöndjében, van aki föld alatti nyirkos cellába zárva, fájdalmas szótlanság gyötrelmében találkozik a megtermékenyítő erővel, a megértett és továbbadásra szánt gondolattal.
Ötvös László versei a harangzúgás szentséges zajában fogantainak. A lélek számára oly csodálatos muzsikában készül a vers esetében a költészet szabályai szerint építkező hitvallás. Legújabb kötete a halk és szelíd hangot felismerő, a megszólító Isten parancsát minden körülmény között engedelmességgel elfogadó szolga példaértékű hitvallása.
Ismerjük őt úgy, mint a Magyarországi Református Egyház egyik egyháztörténészét, az egyháztörténet tudományának doktorát. A legszélesebb körökben bibliagyűjteményéről híres kutatóként szerzett nevet magának. Becsüljük mindazért a munkáért, amivel a néprajz tudományát gazdagította. Irodalomtörténészként, helytörténészként is jegyzett értékes munkássága. Többnyire epigramma rövidségű és tömörségű versei, remek rímei már régóta kincsei a nem túlzottan gazdag mai magyar nyelvű református irodalomnak. Mégis mindenekelőtt mint prédikátort, mint az Ige szabadsága, fegyelme és szolgálata alatt álló sokat próbált,
262
sokat látott, küzdő életű, tusakodó, nagy tapasztalatokkal rendelkező embert állította elénk a kegyelem Ura.
A hetvenes évek végén, amikor egy nagyvárosi gyülekezet népszerű, de mindig nagyon elfoglalt lelkipásztora volt, hivatalában próbáltam elérni, de nem találtam. Az utca másik oldalán álló égbeszökő tornyú templom harangja szomorú méltósággal szólt a bágyadt nyári délutánban. A hátsó bejárat ajtaját megnyitva pillantottam meg. Az üres padokkal szemben az úrasztalánál ült. Kezét összekulcsolva, fejét mélyen meghajtva imádkozott. Bensőséges találkozás lehetett ez a harangzúgás mennyei háttérzenéje mellett az Úr és a szolga, az ihlető belső hang és a költő között. Talán ekkor született a vers: Jézus jár a vízen / és tanít az élet / szennyes habján lépnem (Jézus a tengeren).
Nem zavarta meg sem a nagyváros beszűrődő azonosíthatatlan zaja, sem a templom kövén koppanó lépteim az áhítatos csend perceit. Már egészen közel értem a templom közepén álló úrasztalához, amikor észrevett. Szabadkozott. Tudod, ilyenkor van egy kis időm a napi feszített munka közepette elcsendesedés- re, gondolataim rendezésére - mondta. Amíg a halottnak harangozok, úgyis itt kell lennem. Legalább a leghasznosabbal foglalkozhatom ilyenkor. Éreztük akkor ott mindketten, hogy milyen közel van hozzánk az Úr. Mennyire ott van a legapróbb részletekben is, hogy életünket maga felé vezesse, s megajándékozzon azokkal a gondolatokkal, amelyeknek továbbadása prédikációban, költeményben, szóban és tettek által tehet gazdaggá, bölccsé, reménykedővé és megvigasztalódottá sokakat. Isten teremtő, gondolatébresztő, megvilágosodást hozó csendjében fonta a csoda aranyszálát.
A harangzúgás mellett élő és alkotó prédikátor-költő a nyelv, a magyarság és a népiesség elkötelezettjeként szólal meg A csoda aranyszála címmel kiadott legújabb verseskötetében. Ezt énekli meg a Gyöngyeim és örökségeim versében is:
Három szép virágom,
263
Drága gyöngyöm három:Nyelvem, magyarságom,Népi hitvallásom...Lelki gyöngyöm három:Egyetlen világom!
A versbe szedett prédikátori hitvallás pár sora hatalmas időt, átölelve idézi a múltat, az örökséget, s mindenkor tartást adó, hitet védő erőt:
Bizonyára nem bűn, persze nem is érdem, hogy tenger baj közt, kenyéren és vízen, prédikátor lettem.
Bizonyára az bűn, s nincs rá engedelem, ha e nép oltárára nem teszem legszebb szavaim s életem.
(Bizonyára nem bűn)A rövid kötet talán egyik legszebb gondolata ösztönözzön so
kakat, hogy megszerezzék és elolvassák és szívükben, elméjükben sokáig hordozzák Ötvös László felülről kapott, s mindannyiunkat megszólító vallomását:
Uram gyönyörűt végeztél felőlem,Nem rejtetted el SZAVAID előlem.
(Titkod a nyáj)A kötetet Sarusi Mihály szerkesztette, a költőtárs, Kiss Tamás
írt hozzá utószót. A karcagi Barbaricum Könyvműhely kiadásában 1996-ban jelent meg.
264
Ötvös László
Októberi orgonaülat
w _B A B B A R I C U M
KÖNYyMŰHELY
1997
Cseh Károly
Zsoltáros földön
Örvendjünk, mert vannak még hazatérések. „Üzenetes” éltével, mint hittel áldott áldók, úgy tér vissza mindig övéihez a hajdú tájházába a most éppen 67 éves költő, néprajzos, hely-, irodalom és vallástörténész Ötvös László, akit nemes egyszerűséggel létkutatónak lehetne nevezni leginkább. így tér vissza, kinek „lelki szava” olyan mélyről jött, mint „az októberi orgonaillat.” Talán bizarrnak tűnik ez a hasonlat, mégsem az. Az orgona, földi vetületében, je lentheti a másodvirágzást is, de inkább a transzcendens értelme a mélyebb: Ötvös László igazi énjének felmutatása, szinesztéziás árnyalakokban. M ert indulása, indíttatása elsődlegesen nem a térből (ld. „mélyről jö tt”), hanem az időből történik. Pontosabban: az idő illatából, az emlékezetből. Eredendően áhítattal áldott alkat ő, aki a múlandóban is érzi a maradandót: a teremtő Szellemet. Ilyen ajándékkal felvértezve ezért tud mosolyogva, lehajtott fejje l haladni a „dúsan termő szép ág alatt” ezért „angyalok kenyere” neki az ajándék zsírba mártott kenyér, és „ezüst tányéron arany alma a helyén mondott Ige.” Számára a dolgok mindig túlmutatnak önmagukon, jelképekké emelkednek. Az ő tájain nemcsak mezők és házak vannak, de bibliai földek és otthonok is. Az alföldi puszta Betlehem mezeje és minden ház Béthel is egyszerre. (Kenyér háza és Isten háza.) Különös helyet foglal el lírájában az idő, mely legtöbbször Pünkösd ideje: „mint egy nagy pünkösdi rózsa, olyan a létezés” - vallja. Ünnep, mikor ereje teljében áll a lét, mikor zöld az öröm és tüzes nyelven szól az Ige. Ötvös László egyik kulcsmotívuma ez a létet áthevítő, érzékeket égnek nyitogató idő. Mégsem ragadja „barokkosság” a felfokozottság. Marad nyelvezetben, szólásban egyszerű és tiszta, mint egy kálvinista templom fala, amelynek a lélekre különös „fehér sugárzása” van. A debreceni Református Kollégium - ahol lelkészi és doktori diplomát szer
266
zett - a forrása ennek a fénynek. Onnan (is) hozta magával azt a tudást, amely képessé tette, hogy láttatóan-lelkesen szóljon. S egyúttal örökséget is folytasson: a „bibliás vénemberét.” Károli Gáspárét, aki a nép lelkületét, esze járását, kifejezéseit és szófordulatait belevitte a „magas” bibliás nyelvezetbe, hogy emberközeli lehessen az Ige s a beszéd folyása. Földszagú háttere van ékes, rövid - sokszor népies hangvételű, ritmusú - verseinek. Olykor pársorosokba sűrítve láttat, a mondások tömörségével, máskor a zsoltárok emelkedettsége szárnyaltatja a verset. Földszagúak emelkedettségükben is, mert átüt rajtuk a szülőföld illata és szelleme. Másik oldalon ott az elvontabb, de így is eleven világ: a vallásnéprajzi, egyház- és kultúrtörténeti. Mindezek párlata nála a vers. Olyan ember ő - ahogy lektora, Körmendi Lajos költő-műfordító találóan megfogalmazta -, „akinek Isten ott él a szívében, és számára ez a legfontosabb." Ötvös Lászlónak Ariadné-fonala ebben a sötét világlabirintusban a szeretet, „a csoda aranyszála, mely krisztusi égi-földi fényben tündököl." Ars poeticának is felfogható háromsoros vallomása: „Jézus jár a vízen, / és tanít az élet / szennyes habján lépnem.” Innen ered, hogy lelketlen végidőnkben Isten magasztalását tudja kihallani a reggeli templomba tévedt fecskék csivogásából, megérezni egy zuhanó fecske „árny-ütését” és innen támad zsoltár belül Negyerdőn, a fák és villamos lassú ringása láttán. Az említett sajátságos szinesztéziás árnyalat ez: Ötvös László legbensőbb „pünkösdi” énje, mikor a tér is idővé lényegül. Verseivel lakhatóvá tette számunkra az időt, s otthon is lehetünk benne. S hogy magunk ne legyünk: velünk maradnak a költő „szivárványfényű zsoltárai”
Összegzésképp hadd idézzem újra Körmendi Lajos szavait: „Ötvös László hangja szelíd, szándékosan egyszerű, akár egy prédikátoré. Remélem, sokan megértik üzenetét.” Úgy legyen!
267
Csohány János
A literátus polihisztor költő
Áprilisban ünnepeltük a költészet napját. Vidéki lapunkban méltassuk vidékünk költőit. Egyenes derékkal, dús fekete hajjal és derűs mosollyal láthatjuk dr. Ötvös László református lelkészt, aki nyugdíjba vonult, hogy legyen ideje sokoldalú adottságai kihasználására. Akár városban, akár faluban állt gyülekezet élén, ő a régi tiszteletes és tudós prédikátorok eszményét követte. Sok mindenhez értett, sok mindenkivel szót értett. Lelkeket vezetett és kultúrát ápolt. Szétágazó egyházi tevékenységi körén kívül értékes bibliagyűjteményt szedett össze. Megmentette darabjait az enyészettől. Rendszerezte és azóta kiállításokon mutatja be.
Doktori címének megfelelően bibliatörténettel, egyháztörténettel, helytörténettel, néprajzzal foglalkozik. Gyűjt, kutat, előad, publikál. Publikál prózai írásokat és immár ötödik verseskötetét is közreadta. „Októberi orgonaillat'’ (Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 1997. 60 lap, 300 Ft) címen most 49 verse jelent meg. Hivatásának szeretete, az emberek megbecsülése, a szülővároshoz, a tájhoz, a nemzethez való ragaszkodás süt át versein. Derűjének, tenni akarásának forrása evangéliumi hitéből táplálkozik. Az ad neki mindenre erőt és mindenben örömöt, októberi orgonaillatot.
Hajdúnánásról indult, Debrecenben töltötte diákévei jelentősebb részét. Az ősi Kollégiumban érettségizett és végezte el a teológiát. Debrecen, néhány tiszántúli falu, Miskolc, és végül Kunmadaras szószéke adatott fő működési teréül. Nyugdíjasán Debrecenbe tért vissza tevékenykedni. Bizonyára hamarosan hallunk róla ismét.
268
Dávid József
Ötvös László könyveiről
Immáron négy - saját kezeddel dedikált - könyv gazdagítja könyvtáramat. Bevallom őszintén, hogy a legutóbbi, a Hanaui Biblia „csak" dísz, bár meggyőződésem, hogy több energiát fordítottál rá, mint az eddig megjelent összes könyvedre. De ha a Szent írás olvasásához van kedvem, a velem egyidős - 1921-ben kiadott -, jó l olvasható és érthető, kedves bibliámhoz nyúlok.
Félre ne érts. Talán neked nem kell magyaráznom, hogy az általad újraszerkesztett, gondozott „Hanaui Biblia" szent ereklye. És nagy az én örömöm - büszke vagyok rá -, hogy a 35. példányszáma - a Te kedves ajánlásoddal - a könyveim között „trónolhat”
Más a viszonyom a két tanulmány-kötetedhez, annál is inkább, mivel olvasgatása közben rábukkantam az én szeretett ifjúkori lelki atyámra: Nagy Sándor Béla tiszteletes úr írására is. Neki köszönhetem - ha csak szolgadiákként is -, hogy a Sárospataki Angol Internátusba kerültem s magánúton szerezhettem olyan alapműveltséget, amire újságírói és írói pályámat építhettem.
De térjünk a verseidre.Őszintén szólva, nekem a legkedvesebb - és gyakran olvasott
- az „Októberi orgonaillat” c. versesköteted.M ár maga a cím is lélekborzongató, értelemhökkentő, de a ver
seket olvasva - és a magam értelmi szintjén elemezve - rájöttem (bár lehet, hogy tévedek), hogy életed érzései, az érzékszervedbe beágyazódott élményanyag - történetesen a májusi orgonaillat - az évszak bármelyik napján körülölelhet, mert mögötted tudod, érzed a Mindenható Istent, aki ... „decemberi bús gerleszózat”- on át megerősít abban a hitben, hogy a „Szülőföldtől senki el nem szakaszthat..." Intő példa olvasónak, hittestvéreidnek, hogy aki élvezi a Teremtő - milliónyi adománya közül - a májusi orgona illatát, az nem felejtheti el októberben sem...
269
De sorolhatnám tovább: Te - az Isten kegyelméből költői lélek- télen, amikor hó ropog a cipőd talpa alatt is jól érzékeled - versben tudod idézni - azt a nyári port is, amit mezítlábas gyermekkorodban tapodtál. Egyik gyakran visszatérő hasonlatod a galamb, a béke jele. És ez sem véletlen költői sugallat, hiszen verseid majd mindegyikéből a szeretet árad és a hit, amit mint lelkipásztor, ha nem tudsz a gyülekezet szívébe plántálni, verseiddel próbálod... „Gyógyítás és versírás” c. Bár az utolsó sor „torz” szót én elhagynám, hisz oly csodálatos ez a hatsoros „megtüzesedett” ... „negyven éve” lángoló vallomás!
Poétikád - legalábbis e kötetben - nekem a legszebb, „Leljetek magyar szívekre” c. Hiszen itt már az egész népedhez szólsz és a világosság erejével kéred a „Magvetőt” hogy lelked hangja, „a poéta minden zsoltára...” az IGE „leljen magyar bánatos szívekre...”
Drága jó barátom! Én nem vagyok kritikus. Toliamat csupán az irántad való tisztelet és az őszinte baráti szeretet vezérelte és az a szívbéli szeretet, ami verseid hangulatából lelkem pátyolgat- ta...
És mert magányosan élek, - bukdácsoló soraim befejezéséül - hadd idézzem a „Magányosságban munkálkodó fohászai” c. versed utolsó szakaszát:
„Szerelmeseidnek álmukban is adsz eleget...A nyugdíjba jutottaknak is adj segedelmet!”
270
Jenei Gyula
„Októberi orgonaillat”
Nemcsak lelkipásztorként ismerhetik a madarasiak, a nagykunságiak, hanem helytörténeti írásaival, dolgozataival is rendre találkozhatnak újságokban, kiadványokban. Egyháztörténet, vallási néprajz, művelődés- és irodalomtörténet egyaránt érdeklődési körébe tartozik, és tollat ragadtat az időközben nyugállományba vonult és a cívis városba költözött Ötvös Lászlóval, akinek ötödik verseskötetét Októberi orgonaillat címen veheti kézbe az olvasó.
A mintegy ötven vers mind színvonalában, mind témaválasztásában egységes képet mutat. Úgy is fogalmazhatnánk, versekre tördelt ima ez a könyv. Két főszereplője Isten és a költő. Isten a teremtő, a titokzatos, az erős, a jóságos, a megbocsátó, a kimondott és mondhatatlan, és a költő, azaz az ember, aki a hit mankójával botladozik át az életen, aki esendő és áldáskérő, aki mi vagyunk. S mert mi vagyunk, magunkra ismerhetünk a verseket meg-meg- szakító, továbbgondolásra biztató három pontokban is: A helyén mondott Ige / ezüst tányéron / arany alma... / Az én ezüst tányéromon / alma, hamvas hála, / csöndes ima... Az elhallgatás itt nem a bizonytalanságot, éppenséggel a megtalált bizonyosságot jelzi, a keresés az út egyértelműségét.
Az Októberi orgonaillat a hűség könyve is. Nem csupán az Istenhez való hűségé, hanem a mostanában felejtődőfélben lévő értékeké. Ötvös László pap, aki évtizedeken át falvakban szolgált, közelről ismeri hát a szegénységet, az elvágyódást, a szeretet szükségét. A gondjaira bízott kis ember hívő alázatával írja versbe a szülőföldhöz, a tájhoz való kötődését, a család, a kis közösségek és a nemzet megbecsülésére tanít, gyöngéd példázatokba sűrítve tapasztalásait. Itt-ott a létezés groteszkségét felvillantó, ellentétekre épülő képiség ( A kilencedik szimfónia / és bélsár jelzik / az embe
271
ri lét / mélységes titkait...) filozofikus töltetet ad költeményeinek, amelyek legbensőbb sugallata mindig az élet, a munka igenlése.
S hogy mi a jutalma a lelkész-költő üzenetes életének? Egyik versében így jellemzi helyét a világban: Megtiszteltetés nekem e kitüntetés, / a népi fokozatú fakereszt: / A virágszállal és Jézus Krisztus drága / piros gyöngyeivel ékesített...
272
Ötvös László
Ablakom égre nyílik
BABBABICUMKÖNYVMŰHELY
Ablakom égre nyílik
Ötvös László bibliás költészetéről
Irodalmi életünk a rendszerváltás után látványosan nem gazdagodott, nem fejlődött, csupán változott. Esztétikai mércénk elbizonytalanodott. Ráadásul a posztmodern „hivatalos" előretörése elméletileg is káoszt teremtett. Meg kell várni, amíg nálunk ugyancsak elül, mint Nyugaton, ennek az értékzavaros törekvésnek a hullámverése. Mindenesetre érdemleges megközelítésben tovább tart a pótolhatatlannak látszó hiátus: talán sohasem tudjuk meg, hogy mit veszített az irodalom, a művészet az elmúlt évtizedek kötelező ateista kényszere következtében. Hiszen az eszmei-politikai üldözöttség legjobbjainkra is rákényszerítette a hitnélküliség megvallását. Illyésnek, Szabó Lőrincnek is illett hangoztatni, bizonygatni, hogy „nincs túlvilág”
Pedig a természetes vallásos gondolkodás mélységekben áthatotta Adytól 1945 előttig líránk színe-javát. S ma már azt sem mérhetjük fel, hogy mit veszített költészetünk a hit megkerülésével, vagy éppen mellet verő megtagadásával az 50-es, 60-as években. A művészet, a közgondolkodás egyik halálos sebe lett akkoriban az őszintéden kényszerpályán való áldatlan állapot. M ert azt a másik, meg nem írt oldalt - akár a szocializmusban joggal kételkedő, a hit felé vagy az igazi hazaszeretet felé tájékozódó költői produktumokat - immár sohasem ismerhetjük meg. Jóllehet, volt hasonló művelődéstörténeti korszaka a magyarságnak. De nem 40 évig!
Annak a megvizsgálása sem volt hiábavaló, hogy ki miért, mivel, hogyan kerül be - épp tehetségén kívüli okokból - az irodalmi közélet áramába, s ki miért ju tott csak élete derekán a sodrásba. Vagy mellékágban éviekéi valaki, a vélt sodrásban, s mindegy, hogy az asztalfióknak ír? Tehetségkülönbség, esélyegyenlőtlen
274
ség, személyiségprobléma? Talán nyugodjunk meg annyiban, hogy mindenkinek be kell futni természetes, Istentől elrendelt, vagy megengedett pályáját. S melyik az igazi sodrás? Feltétlenül a publikáció? Ennek a természetes kibontakozásnak kiérleletle- nül nekifeszülni, erőltetni a sikert bármilyen politikai-erkölcsi áron? Vagy kivárni a lírai kiteljesedés kegyelmét? Kitől mi telik ki, s mennyi marad meg az alkotásokból az idő rostáján, ez más kérdés.
Mindezek a gondolatok Ötvös László református lelkészíró, tudós Ablakom égre nyílik c. válogatott verseit tartalmazó könyvét lapozva jutottak eszembe. A papköltő újabb versei imádságok, monológok az Úrhoz. Érezni, hogy már teljesen letisztult a költő lelkivilága. A megbékélt, a kegyelmet átérző és mindenben azt váró-látó ember személyes viszonyban áll így Istennel, miként a református ember. Ezért adhatja át a kegyes életnek bölcsességét, életesszenciáját a summázatokban. Rövid, nem bonyolult gondolkodtató sorok ezek, de élményük hiteles. Az el nem téríthető, a megtalált útra lelt ember sorolja a világ egyszerűnek látszó képeit, ismérveit, összefüggéseit. Holott a boldogságot, az élet értelmét a legtöbb társunk - a fától nem látva az erdőt - egészen másutt keresi, máshogyan értelmezi. Biztosan szószéki prédikációkba is szövődtek ezek a költői személyiséget kitáró egyéni bizonyságtevések. Ám a versek befogadása lehetetlen - bármilyen paradoxon is az egyszerűnek vélt versek világképe ellenére - hívő-nélküliséggel: „A hit a nem látott dolgok valósága, / a láthatókat a Láthatatlan tartja...” (Galamb és hit.) A kegyelemben elégedett ember minduntalan rácsodálkozik a világra, hogy láttasson, nemcsak hanggal szószékről, hanem betűvetéssel is. A nem hívő ember nem képes azonosulni a versekkel, csak kemény életpróbák árán. Esztétikai felkészültség ehhez nem elég.
Egyetlen tiszteletreméltó „menetre” jár Ötvös László elméje. Akitől távol esik a hit, az az egyszerű gondolatokat, élményeket sem képes átélni (Ima és akarat, Fohász a hazáért, Hála a háláért,
275
Hála a bűnbocsánatért). Ezekkel a költeményekkel az emberi tökéletesedés, a lelki-testi nemesedés, az értékérzés egyéni és kollektív szószólója költőnk, olyan vállalásoké, amik áthatják családjához, szülőföldhöz, hazához, természethez fűződő bensőséges kapcsolatait.
Végül megkockáztatom - utalva az elején vázolt gondolatmenetre - , ha hamarabb sikerül Ötvös Lászlónak verseket publikálnia, ha korábban belekerült volna az irodalmi vérkeringésbe, talán kimunkáltabbak lennének ezek a versek, a világi objektivitást bonyolultabban, konfliktusosabban adhatta volna vissza. De hát előtte a lehetőség; az érett férfikorban lévő tudós költő bátran takarítsa be egy hiteles élet termését! (Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 1999.)
(Confeszió, 2000.1:127-128 = Lévay Botond)
Örömhírmondó költészet
Élete maga szószék: hirdeti az evangéliumot, Jézus Krisztus megváltó szeretetét, a kegyelem békességét. Papsága misszió: odahajolni a bűnös, elhagyatott, nélkülöző, szenvedő emberekhez, hirdetni a szabadulás lehetőségét, az Istenhez forduló, megtérő ember újjászületését, a megszentelődő, hálaadó élet áldásait. Küldetéses költészete református hitének, keresztyén emberségének etikai érvényű és hitelességű megvallása. Ötvös László lelkészként is, költőként is szolgál: versei művészi formát adnak hitvallásos gondolatainak, érzelmeinek, emberközelbe hozzák az üdvösség távlatait.
Közérthető, világosan értelmezhető líra az övé. Egy-egy verseskötetének megjelenésekor maga az alkotó érzi úgy magát, „mint az az édesanya, ki szeplős gyermekét a legszebbnek látja!
276
A tücsökzenében, az őt egész életében elkísérő tücsök hangjában az angyalok karának énekét hallja meg. Tematikája végtelenül gazdag: az új szemléletet - megváltásunkat! - hozó Jézus a szép, fényes reménysugár, új életünk a bűnbánatból, a megértésből, a bűnbocsánatból sarjad. Teremtő és teremtmény személyes kaps- csolatban van e költészet tanúságtételében, szeretet, imádság és hálaadás a jelzőkövei a költői géniusz kibontakozásának. Karás- csony titkai, Jézus keresztje, a húsvét csodái öltenek művészi formát, a természet képei lényegülnek át költői képekké.
Ötvös László mindeddig legteljesebb verseskötete az Ablakom égre nyílik. A címadó vers négy sorában kifelé tekintve a belső végtelent látja a költő. Úgy néz, hogy közben lásson, mert csak így ragadhatja meg a lényeget. A test, a külső világ szemlélése felől befelé, a lélek mélységeibe hatol. Oda, ahol „hitből építkeznek” ahol a „kérkedő ünnepet” megvető Immánuel segít, amint azt egyik, esztétikai tekintetben is értékes költeményében kifejezi. Jézus a legnagyobb belső élménye: „Kit a fényűzés sosem téveszt meg, / de az istállót templommá teszed.” Jézus nyomába szegődünk a költővel együtt mélységek felé haladva, amikor meghalljuk a János 4:34 üzenetét: „Milyen jó az eledel a testnek, / mint engedelmesség a léleknek!” (Eledel és engedelmesség).
A békesség programját írta meg költői alakban, a mindenség tanát kutatja verseiben: „... ha teljes erőbedobással ezt teszem / a harmadik évezredet készítem” (Szentgyörgyi Albert gondolataiból). Ezen az úton alapélménye a Biblia: „Nem fénylik a hold / csak a napsugártól... / Belső fény árad / a Szent Bibliából...” (Irodalmunk legfényesebb gyöngyszeme). Isten „nem a filozofikusok szelleme” - vallja meg a költő Isten gyermekei című versében - , hanem „a mindenség Királya” aki „minden kutatót fiának várja” Ezzel a vallomásos, lírai személyességgel fejezi ki otthonélméy- nyét is: „...jeges utamon / életvarázzsal telített / szél seperi végig gondolatom” (Vonaton hazafelé). Otthon az édesanyja a központ- két kimagasló verse idézi föl alakját - „vadat szelídítő" telein-
277
tetével, „sziklát mozdító” remegő fejével, „káromlást gyógyító” bólintásával. / Szótlan anyám / Eres, fáradt két kezével, nehéz kilencven évével, féltő, védő szeretetével. (Látogatóban édesanyámnál).
Lelki élete - a középpontban Krisztussal és a Bibliával - imád- ságos élet. Hű tükre ennek egész költészete: „Szétoldozom a gonoszt / és az embert... / Összekötözöm a jóságot: / és az embert.” Hitben kapcsolja össze a teremtményt a Teremtővel. / Oldó, kötöző imádság / A Fohász a hűségért nem csupán irodalmi érték, de a legvalóságosabb hálaadó könyörgés, ima: „Hálát adok, URAM, atyai hűségedért, /AKI által átölelted a mindenséget... / tenyeredben tartod az élőket... / Hadd rejtezzem el karjaidban, / hadd gyönyörködjem dolgaidban, / hogy teljesíthesd kéréseinket.../ Tartsd felettünk a Te kezedet, / táplálj LELKEDDEL, mint a teremtés / hajnalán a nagy vizeket, / mint FIAD beszédével a seregeket, / most és mindörökké... ámen! Mindenért dicsőíti Istent: hálát ad a gyermek- és tanulóévekért, az elhivatásért: „a tanulva szolgálás évtizedeiért, a küldetésért” Isten láthatatlan munkálkodásáért, azért, hogy „az örök élet italát” megitatta szolgájával. Kérései is hálateltek: „Uram, / imádkozva hadd dolgozzam / most és mindig! Ámen.”
Jelentős rétege verseinek a természetélmény, a természet szépségeihez, kedvező, kellemes hatásaihoz fűződő érzelmeinek, hangulatainak kifejezése. Megkapó képekkel kedveskedik egy-egy évszakról (ősz), a búzáról (Áldott tiszta búza), a flóráról és faunáról (Helytállnak a fák, Tócsa szélén gólyahír, Fecskék, Róka és galamb). A természeti szépséget sohasem öncélúan fogja föl: nála az nem tartalmatlan kategória. Jelen van benne a Teremtő nagysága, a másik póluson pedig a teremtmény kicsiny volta.
Tiszta forrása költeményeinek a magyar irodalom. Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Tót Árpád, Ady Endre és Móricz Zsigmond, Kiss Ferenc és Weöres Sándor egyaránt megihlette Ötvös Lászlót. írt verset Makkai Sándor ha
278
lálára, Pákozdy professzor vagy Hegyesi János emlékére, reagált Pilinszky János hitvallásosan is modern költészetére - „olvasás közben” Egyik versének címe szerint „Csokonai angyalszárnyon jő ” - ezt a verset Szilágyi Ferencnek, a hithű tudósnak és költőnek, Csokonai életműve avatott tollú kutatójának ajánlotta: „Nézi, hogy víz fakad a karcagi kútból, / M int Mózes korában a kemény sziklából..." Nem úgy bánik a poéta Csokonaival, mint az emberek a virágokkal: „Óh, a mezei virágok boldogsága... / íme, az enyém is lett valahára: / látja végit, virít mégis.”
Gondolatainak foglalata a bibliai meditáció az Istent kereső ember lírai fogantatású, aktív „elmélkedése”: „Kereslek Uram, / mert megtaláltál... / Kiáltok Hozzád, / mert meghallgattál... / Követlek Téged, / mert felkaroltál... / Láttatom dicsőséged, / mert rég megláttál...” Égre nyíló ablakából keres, kiált, követ, láttat, hiszen az Úr cselekvése jóval megelőzte az ő emberi-költői mozdulatait: megtaláltál, meghallgattál, felkaroltál, megláttál. A rég' eleve elrendeléses időhatározójával együtt a gondolatritmus, isteninek és emberinek párhuzama tömören fejezi ki a költő életének hitvallásos alapjait.
Jólesik kézbe vennem ezt a verseskötetet. Sohasem a „szórakozás” az „időtöltés” igénytelenségével - fülembe cseng néhai Szobotka Tibor szemináriumi intelme, hogy legföljebb versikékkel múlathatja az időt az ember -, sokkal inkább lelki megtisztulásra vágyakozó, nyitott szívvel és értelemmel. Ezek a nemesen egyszerű költői formák eleven keresztyén bizonyságtételek: „Megtört kenyér - Jézus meghalt. / Lélek jött, és a sír üres lett.” / Feltámadott! / „Ha azért ütnek arcul, / mert tanítványod lettem, / jöjj, segíts elhordoznom / ezt a boldog keresztem.// Ha azért vetnek meg engem, / mert ítéled bűnömet, / tedd javamra, s szolgálja / ez is dicsőségedet.” / Jézus és keresztem/.
Nem elméleti, poétikaitörténeti különösségei növelik értékessé számunkra ezt a költészetet, noha kapunk benne ilyen indíttatásokat is: „Ady Endre cifra szolgának nevezte a verset. /Kiss Tamás
279
úgy nyilatkozott, hogy a / költemény keresi az íróját, / igazában az: ragadja meg az alkotóját. / Weöres Sándor költői művészete? / Ő kísérletezések sorozatának tekintette. / Látom az előző két megállapítás igazát / azt soraim tiszteletben is tartják, / mindenesetre az utóbbi áll legközelebb hozzám, / Kísérletezni, kimondani a kimondhatatlant, / tetten érni a pillanatot, feloldani egyéni, / közösségi és lelki gubancot... / Árasztani illatot, kigondolni új világot, / győzelmes hittel előhívni új családot, / új baráti kört és nem létező új országot, / amelyben megtetszik a kalokagathikus rend / az élet győzelme..
Közelebb visz ehhez az életdiadalhoz: a mi evangéliumi hitünk, református magyarságunk. Erre az útra indít bennünket a Lélek belső hangja Ötvös László verseiben. Amikor Vörösmarty Mihály „mellé telepedett” költőnk ihletetten fejezte ki ezt a lelki indukciót: „Kegyes voltál hozzám, / Uram, egész könyvvel... / Adjál teljes szívet, / imát, győztes hittel... // Kegyes voltál hozzánk, / él még tépett népünk! / Uram, tedd hát velünk, / hogy felálljunk s éljünk!"
(Református Egyház, 2000.183-184 = Somlyódi János)
Találkozó a literátus polihisztor költővel
A Debreceni Irodalmi Múzeum adott otthont 2000. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából annak az író-olvasó találkozónak, amelyen Ötvös Lászlóval találkozhatott az irodalom és kultúra iránt érdeklődő közönség. Zsúfolásig megtelt a múzeumnak otthont adó Borsos-villa előadóterme. Dr. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona igazgató tőle megszokott rendezési gyakorlattal tette családiassá az összejövetelt. Oláh Gábor karosszékébe ültet
280
te dr. Ötvös László lelkész, író, költő, néprajzos történészt, akit dr. Bertha Zoltán neves irodalomtörténész mutatott be.
A beszélgetés a magyar kultúra egyik kiemelkedő alkotásának, az 1608-ban a németországi Hanauban, Szenei Molnár Albert tudós református lelkész revíziójában kinyomtatott magyar nyelvű Bibliáról szólt. Ötvös László 19 támogató anyagi és erkölcsi segítségével hasonmás kiadásban jelentette meg a Hanaui Bibliát. Szólt a megjelentetés körülményéről, az abból számtalan helyen megrendezett kiállításról.
Élénk visszhangot váltott ki mindez, úgyhogy a találkozó két rendezőjének határozott közbelépésével lehetett csak az est második részére, Ötvös László költői működésének bemutatására áttérni, amit ugyancsak feszült figyelemmel hallgatott a közönség. Ötvös László meghatóan beszélt arról, hogy Hajdúnánáson született, nőtt fel, Debrecenben végezte tanulmányait, nyírségi, debreceni, miskolci és kunsági lelkészkedés formálta emberségét, művészetét.
A múzeum Ötvös László műveiből rendezett szép kiállítással tette láthatóvá a meghívott sokoldalú szellemi működésének legalább egy részét.
(Hajdú-Bihari Nyugdíjas Híradó, 2000. január-február I. évf 1-2. sz. = Csohány János)
Bibliai költészet
Debrecen (HBN) - A Szenei Molnár-féle, 1608-as Hanau- biblia hasonmás kiadása és a kiadást gondozó lelkész író, Ötvös László voltak a főszereplői szombaton a Debreceni Irodalmi Múzeum rendezvényének.
A magyar kultúra napját és a keresztény egység hetét együtt,
281
Ötvös László és B ertha Zoltán
egyszerre idéző ünnepi alkalommal a nemzeti önbecsülésünktől is elválaszthatatlan bibliás kultúrával és egy 70 éves sokműfajú írástudóval volt emlékezetes találkozása csaknem két órán át a közönségnek. A fakszimile kiadás jelentőségét méltató és a lelkész íróval folytatott beszélgetést irányító Bertha Zoltán irodalomtörténész a többi közt arra emlékeztetett, hogy az 1930-ban Hajdúnánáson született és a debreceni teológián végzett Ötvös László- akinek tudományos pályája a bibliakutatás terén indult; kutatá- sainakjelentős területe Károli bibliájának hatása a népi kultúrára és vallásosságra - bibliagyűjteményével is sokszor elkápráztatta már a közönséget. Negyvenesztendei parókiális szolgálata során versírásra is futotta erejéből, öt verseskötete jelent meg. Ablakom égre nyílik című gyűjteményes kötetét 1999-ben vehette kézbe az olvasó.
(Hajdú-Bihari Napló, 2000. január 24. = Gulyás Imre)
282
Szerzői vallomás
A versírás emberi cselekedet. A versírás ígéretes és hasznos tevékenység. Indoklásul azt lehet megemlíteni, hogy csak versírás közben születhetik költői szó és verssor, esetleg egész, igazi vers, vagyis költemény. Érdekes és megfigyelhető, hogy egy-egy kötetben megjelent versek közül az egyik olvasónak az egyik, a másiknak a másik vers válik költeménnyé. Az történik ilyenkor, hogy az olvasó lelke az értelmével együtt fogadja be az üzenetet. Ennél azonban több is történik valójában, az nevezetesen, hogy a költői alkotást létrehozó LELKI folyamat hasonlót indít el az olvasóban, aki átélheti, hogy rend születik, gubancok oldódnak és gyógyító folyamat indul el a bensejében. Régi mondás, nagy igazság, hogy a költészetnek gyógyító ereje van!
A versírás eseményéből most csak a költemény születésére koncentráljunk. Igen, az élet születéséhez hasonló a költemény létrejötte. Helyesen használja tehát a magyar szólás, amikor a költemény születéséről beszél. Meg kell mondanunk tárgyilagosan, hogy az alkotó ember nyelvi, szellemi és lelki ajándékai gyümölcsöznek a tevékenység során, viszont az is megállapítható, hogy ez a folyamat messze túl mutat az emberi lehetőségek határán, a csak emberi adottságokon. Az emberi gondolkozás a titok magyarázatára a múzsa munkáját említi. A keresztyény ember megvallja, hogy a Szentlélek ihletésére ajándékot kap a versíró, és a születéshez hasonló esemény során életforma, életgyakorlatra való készség részesévé lesz. A szó igévé, tetté válik. Ez természetesen a költemény olvasóját is megérintheti, sőt magával is ragadhatja, hiszen az ajándékban ő is részesülhet. Tegye lúdbőrössé az olvasó arcát a költeménnyé lett vers, a kedvvel való olvasás során!
Ezekkel a gondolatokkal indítom útjára az egybegyűjtött és az újabb verseimből összeállított kötetet. Az én Uram szeretete által tegye Isten ajándékává e munka sorait!
283
László ÖTVÖS
Mia fenestro alciela(elektitaj poemoj)
Tradukitaj de Tibor PAPP
Debrecena Esperanto-Societo
Mia fenestro alciela
Versek magyarul és eszperantóul
Április 17-én Ötvös László Ablakom égre nyílik című verseskönyvének volt a bemutatója a Városi Csokonai Könyvtárban. A Kunhalom Polgári Kör, a Barbaricum Könyvműhely és a rendezvénynek helyt adó könyvtár közös programja a Költészet Napja jegyében jö tt létre. Ötvös László beszélt sokirányú munkásságáról, egyháztörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti, helytörténeti és irodalomtörténeti munkáiról, majd az Ablakom égre nyílik című, néhány hónapja a Barbaricum Könyvműhely gondozásában megjelent gyűjteményes verseskönyvéről. Ebből a kötetből fordított le százegy verset eszperantóra és adta ki kötetben a debreceni egyetem oktatója, Papp Tibor, aki a jó hangulatú irodalmi est másik vendégéről, az Ötvös Lászlóval való megismerkedéséről, a fordítások elkészítésének történetéről szólt. Érdekes volt először magyarul hallani az Ötvös-verseket, majd ugyanazokat a műveket eszperantó nyelven olvasta fel a néhány hete megjelent kötetből Papp Tibor...
(Karcagi Hírmondó, 2000. április 21.)
Költemények eszperantó nyelven
Ötvös László verses kötete a közeli napokban jelent meg eszperantó nyelven, a költő vallomásával és a fordító ajánló soraival. Most e szép kiadványra hívjuk fel olvasóink figyelmét.
Gyermekkoromban nagy hatással volt rám a mély forrású nép- költészet. Tanulmányaim évtizedeiben pedig megérintette lelke-
2 85
met a klasszikus magyar és csodálatos bibliai költészet. Az élet költői rendje eszméltetett, egy szentírásbeli gondolatot 1946-ban formáltam verssé, 1951-ben néhány versem egy diákújságban, 1976-ban pedig nyomtatásban jelent meg. Rosszakaróim nem gondolták, hogy milyen segítséget jelentett nekem a szószék. Később több újság, irodalmi folyóirat és gyűjteményes kötet közölte verseimet.
Isten iránti hálával, a költészet barátai iránti köszönettel tartom számon, hogy a Reformátusok Lapja és a Debrecena Bulteno közlései által öt világrészen megismerkedhettek verseimmel. Hatodik - egybegyűjtött verseskötetem - 1999-ben jelent meg, a fordító és kiadó ebből válogatott, neki - Papp Tibornak - hálás köszönetét mondok, és szeretettel köszöntőm eszperantó olvasóimat, barátaimat.
* * *
Két éve a Debrecena Bulteno (a Debreceni Eszperantó Egyesület kéthavi kulturális-tájékoztató szemléje) 106. szám (1998. május), a 46-48. oldalon már bemutatta Ötvös László költészetét. Akkor, mint költeményeinek fordítója körülbelül húsz verset választottam ki, hogy lehetővé tegyem a Debrecenben élő papköltő páratlan-ösztönző költészetének áttekintését. A költő legújabb kötetének kb. felét tartalmazó válogatás 70. születésnapján jelent meg eszperantó nyelven. Közöttük hagyományos és nem hagyományos versek széles skálája található, de mindenképpen világos üzenettel, hogy gondjainkat humanizmussal, igazságossággal és szeretettel kell megoldanunk. A papköltő, mindenek előtt szereti a munkát, ez a reménnyel való munkálkodás példáját mutatja nekünk afelől, hogy az emberiség szabadsága csakis közös cselekvéssel valósulhat meg. (Közreadtuk a Mia fenestro alciela - Ablakom égre nyílik - eszperantó kiadása nyomán.)
(Hajdúnánási Újság, 2000. 8 .7 = Nábrádi Benedek)
286
ÖTVÖS LÁSZLÓ
BIBLIÁS ORSZÁGJÁRÁSVÁLOGATOTT ÉS ÚJABB VERSEK
BARBABICUMKÖNTVarŰHELÍ
Isten kegyelméből
Ötvös László költészetéről
Ötvös László Bibliás országjárás című válogatott és újabb verseit tulajdonképpen összegzésnek, eddigi költői pályaíve meghatározó szakaszának lehet tekinteni. A címben szereplő Biblia a költő elhivatottságára, illetve elhívottságára utal, az „országjárás” szó pedig az egész országra kiteljesedő térbeliségre, de mivel a régi, Trianon-előtti Magyarország körvonala található a címlapon, ezért a magyar nemzetállamra, a magyar hagyományra, kulturális örökségre vonatkoztatható. Az „imádkozzál és dolgozzál" híres szállóige pedig a költő feladatára figyelmeztet egyúttal.
És itt vagyunk a címlapnál még mindig, de itt van a költői program is, csak ki kell bontani a szerző személyiségét, költői sorsát, meghatározottságát. Ezért életrajza is kódolva van a címlapon.
Ötvös László nem tartozik azok közé az alkotók közé, akik mindenáron költők akarnak lenni, az irodalomból kívánnak megélni. Fiatal korától nem szekértáboroknak, a politikának kiszolgáltatottja óhajt lenni, hanem függetlennek szeretne maradni, kenyérkereső foglalkozást választ, Isten elhívottjaként református lelkész lesz, hogy lélekben az Urat szolgálja, szószéken és íróasztal mellett egyaránt. Döntse el az Úr majd, hogy mellesleg lesz- e, legyen-e belőle költő, az időre és a szolgálatra bízza. Imádkozzál és dolgozzál - ez a vezérelve.
Sokan, már fiatalon elhatározzák, hogy ilyen-olyan művészek, feétők stb. lesznek, és ezt tűzön-vízen keresztül akarják vinni életükben. Ezért nem riadnak vissza attól, hogy akár a Sátánnal is cimboráljanak, lepaktáljanak párttal, vagy pártokkal, feladva így legnemesebb célkitűzésüket, függőségi, zsarolható állapotba ju tnak, éppen ezáltal, elkótyavetyélve ifjúságukat, hitüket, tisztességüket. A fiatal alkotók jó része úgy gondolkodik, hogy zseni, a
288
cél szentesíti az eszközt, csak éppen arra nem számít, hogy az erkölcsi elveket, a művészet szentségét, és persze Istent nem lehet megvásárolni, becsapni.
Mindezt azért részletezem, m ert egy hetven éven túli alkotóról van szó, akinek egyénisége, élete, sorsa nem az általánost, nem a kortársaitól várható magatartást, fellépést követi. Ezért őszinte ez a líra, egy tisztességes élet és hivatás hozadéka. Ha tetszik, ajándéka. Istennek ajánlotta valaha életét, nem gyors, látványos érvényesülésről álmodozott. Idővel meg is lett az eredménye. Én úgy látom ugyanis, hogy Ötvös László költészete most érik be, most gyűjti be az Úr kertjében elültetett palánták költői termését. M int aki tudja, az idő neki dolgozik, nem lehet Isten tervét, küldetését siettetni.
Miben látom én ennek a költészetnek a kiteljesedését, többletét előző köteteihez képest? Mivel főleg válogatásról van szó, így az idő érlelése, tendenciája megerősödni látszik korábbi, esetleg hangsúlytalanabbul jelenlévő verseivel szemben, hiszen így nyernek e jellegzetes élmények karakter ességet, személyességet az új válogatásban. Úgy érzem, korábbi, inkább olvasmányélményei, biblikus indíttatású gondolatai kristályosodnak, valódi élményköltészetté formálódnak, csiszolódnak. Nem a másodlagos, olvasmány-intellektus dominál, hanem a szemlélődő lírikus élmény- közelisége a meghatározó. Különösen, ha a valós élmény már képi síkba ágyazódik, az már ebben a kötetben művészi színvonal. (Múzsa és élet című vers: „betelt rajtad a búzamag titka!" vagy a Madárka és éneke, Kijelentés és költészet, Szegfű és angyal, Megszólal a bot címűek.) Ezeknél pl. az és kötőszó többet árul el egyszerű összekapcsolásnál, a valóság, az élet és olykor a költészet, a politika összetartozása, egymásnak megfelelési szintjei összemosódnak.
Az összjáték szempontjából a téma kihordása, megmunkálása, a személyesség nyomatékosítása, az idő érlelése, az Isten vezetése, ujjnyoma nagyon tanulságos Szabó Lőrinc vélekedése sze
289
rint a költő és a vers születésével kapcsolatban. Azt hiszem, itt is érvényes, aminek rövid summázata klasszikus költőnknél a következő: a költő akkor is ír, ha nem ír, sőt annál inkább, mert feltöltődik. Szabó Lőrinc szerint a többi már művészi rutin. Hasonló Németh László megállapítása Pilinszky lírájára vonatkozóan: nem az a lényeges, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem hogy íveljen. A Két haiku, Dávid, Meditációk című versek egyénített élményei különösen megfelelnek ennek. (Ötvös László: Bibliás országjárás. Barbaricum Könyvműhely. Karcag, 2003.)
(Conjeszió, 2005.1:126-127 = Lévay Botond)
Bibliás országjárás
címen jelent meg Ötvös László hetedik verseskötete (Karcag, 2003.). Az a megtiszteltetés ért, hogy az Oppenheimi Biblia bemutatásával egy füst alatt erről is szólhatok. Szívesen tez- szem. Nem először foglalkozom a költő köteteivel. Különböző újságokban recenzeáltam előző versesköteteit. Ez a kötet a karcagi Barbaricum Könyvműhelyben látott nyomdafeátéket, mint nem egy előde és a most bemutatott Biblia. A Hajdúságból néhány évi miskolci belvárosi lelkipásztorkodás után Kunmadarasra átgyökerezett költő kunsági kapcsolatainak értékes lecsapódása a Barbaricum Kiadóval való együttműködés.
A Bibliával járja az országot évtizedek óta Ötvös László. Prédikátorként a Biblia üzenetét hirdeti. Biblia-kiállításain a Bibliát mutatja be. Nem csoda, ha átélt élményei bibliás versekké szubli- málódnak lelke lombikjában.
Jókai M órt színművésznő felesége bezárta délelőttre, hogy megírja aznapi regényrészletét. Gyöngéd figyelem volt ez részéről, hogy az élménygazdagság szét ne szórja férje figyelmét. Ö t
290
vös Lászlónénak aligha kell kulcsárkodnia, hogy férje verset írjon. Jönnek azok a versek maguktól. Különböző helyszíneken, úton és vonaton, ha ihlet érkezik, az íráskényszer feszít, akkor írni kell. Ez a belsőből fakadó spontaneitás teszi őszintékké e verseket. Nem izzadságszagúak. A természetes formakészség könnyedén megadja dinamikájukat, gördülő rímeiket, tolmácsolja nemes mondanivalójukat.
56 vers egy kötetben Molnárné Ötvös Tünde borítóterve szerint öltöztetve, 3 művészi kerámiával díszítve vár az olvasóra. Mi pedig a költőnek gratulálva, még további kötetetekre várunk.
(Körkép, 2004.19 .16 = Csohány János)
Vélemények a verseskötetről
Ötvös László kazinczyas nyelvi tömörítő ostorpattogású versszikrái a kunsági magyar táj ájerében Isten „szivárványfényű key- gyelméért" sziporkáznak (Ö t sor verseimről, Ablakom égre nyílik, Szivárványfényű zsoltár, Költő és gondja, Tücsökzene és angyalhang, Tarló és bokréta, Őszi eső, Pillantás a vonatból). Kálvinista ihletettségű, izzó költemény-parazsai, a kortárs magyar irodalmi és közélet pislákoló hamujában az „élet himnuszaiként" lángnyelvekkel villannak a sötétbe (Egy Kálvin-kép alá, Bizonyára nem bűn, Uralkodik az Isten, A győzelem reménysége).
„Ember- és népközeiben" fogant verseiben „Isten lelke lebeg" alföldi tájaink felett (Születésem helye, Tenger hangon hallom). A tudós pap Ötvös László hazai röghöz „hármas kötéllel" kötődő költészete, amelyet a két világháború utáni zord (közép-)európai időben népi íróink lelki jászolmelege éltet, Csokonaitól Aranyon át, Sinkáig a régi és új magyar költői hagyomány ösztönöz, igazsá
291
gért kiált (Isten végzett felőlem, Didergés és melegedés, Csokonaira emlékezem, Fák, emberek, testvérek, Titkod a nyáj, Madárka és éneke). Bibliás verselése az Ige megerősítő hitével a „magyarság- és istenes versek" ezeréves folyamának, Trianon után napjainkig magasra csapó hullámain torkollik költészetünk „szent, nagy óceánjába" (Fohász nemzetünkért, Könyörgés háborús időben, Fohász a hazáért). (Ablakom égre nyílik, 1999. Bibliás országjárás, 2003.)
(Debrecen, 2004. július 1. = Soós Árpád)
* * *
A karcagi Barbaricum Könyvműhely jelentette meg Ötvös László Bibliás országjárás című verseskötetét. A kötet egyrészt válogatás, másrészt pedig új versek gyűjteménye. A borítót tervezte és a kiadványt fényképekkel díszítette M. Ötvös Tünde. Kiss Tamás a kötettel kapcsolatban írja: „... legrokonszenvesebb mégis, valóság közeli, ember közeli, nép közeli érdeklődése..." a költőnek Abaújszántón írt versében a nyugalmazott lelkész költő így ír: „Hálás vagyok Uram / a felkészítés munkájáért, / a küldetéses fáradozásért, / az imádság szolgálatáért... / Uram, hogy társaddá tettél!” A verseskötet gyülekezeti alkalmakkor szavalható verseket ad az olvasó kezébe.
(Reformátusok Lapja, 2004. július 4.)
* * *
Legújabb verseskötetét (Bibliás országjárás) kezembe véve elsősorban a borító nemes egyszerűsége, Tünde munkája ragadott meg. A kötetben található kerámiái pedig egyenesen gyönyörűek. (Nem tudom, tudj a- e, hogy én az Iparművészeti Főiskoláról- most már egyetem - mentem nyugdíjba, és ott beosztásomnál fogva - p. ü. főrevizor - minden művészeti ág műhelyében megfordultam, és ott is sokat tanultam.)
292
Nagyon szép és értékes sorokat írtak le a versekről Bényei Jós- zsef, Körmendi Lajos, Cseh Károly és Kiss Tamás. A fényképen mosolyog, de elég keserűen. Amikor utoljára találkoztunk (a vésztői szoboravatáson) akkor sokkal derűsebbnek láttam.
„Isten végzett felőlem.” Ezt a versét már olvastam, de most is a legjobban ez tetszett. Bármilyen reménytelen szerelmese maradt az irodalomnak, nem engedett a csábításnak, és az eredeti el- hivatásánál, a lelkipásztori munkánál maradt. A „Szeretet titka, „Múzsa és Élet” „A második mérföldút” „Megszólal a bot” (különösen szépek a Kiss Tamással kapcsolatos sorai) „Őzek és emberek” (Különösen a második szakasza) nagyon szépek.
Nagy meglepetés volt két hosszú verse: „Uralkodik az Isten” és „Fohász a nemzetünkért" a sok rövid vers között két hosszú és milyen szépek, hitelesek.
Elemezni nem kívánom a verseit, mert nem vagyok irodalom- történész, de a felsorolt verseket azért emeltem ki, m ert ezek hatottak rám a leginkább. Adja Isten, hogy találja meg továbbra is örömét és vigasztalását a versírásban.
(Budapest, 2004. július 29. = Simándy Pálné)
* * *
Köszönöm 2003-ban megjelent verseskötetedet (Bibliás orz- szágjárás). Isten áldjon érte. Nekem nagyon tetszett a Kiss Tamás és felesége emlékére írt két versed. Nagyon szép még két imádsá- gos versed (Uralkodik az Isten, Fohász nemzetünkért). Gratulálok újabb verseskötetedhez!
Kívánok neked, kedves családodnak minden jót, áldjon meg titeket a Jóisten örömötökben, szomorúságotokban, pihenésetekben, munkátokban, családotokban és egyedül valóságotokban!
(Budapest, 2004. augusztus 9. = Kilián István)
* * *
293
Megértésed kérem, hogy májusban küldött „Bibliás országjárás” c. verseskötetedre csak most tudok méltó választ adni. Három hónapig nem volt számító-szövegszerkesztő gépem, ezért szemem és kezem bizonytalansága miatt nem tudtam írni. Most, hogy ez újra rendelkezésemre áll, pótolom mulasztásom.
Újra elolvastam a kötetet és örültem verseidnek. Balassi Bálint Isten előtti alázata, Aranyjános tiszta magyarsága, a népköltészet „sponte sua” friss patakszerű csobogása, de mindenek előtt és felett az Ötvös László hamisítatlan bibliás lelkülete szólított meg. Aki elolvassa ezeket a verseket, lelkében megtisztul és jobbá lesz. Szívből gratulálok és kívánok továbbra is sok szép ihletést és a bibliai munkádhoz örömet és alkotó erőt.
Mi, sok fájdalommal küzdve - Isten kegyelméből - élünk. Jó, hogy közel van a minden, amire szükségünk van: a Nagytemplom, a gyógyszertár, az élelmiszer üzlet. Baj, hogy úgy látszik, a bal szemem inoperabilis. Hálát kell adnom, hogy eddig két szemmel láttam, ezután csak az egyikkel fogok olvasni, írni.
A Lenke nevében is üdvözletem küldöm Erzsikének. Tündének köszönöm a szép illusztrációkat.
Téged szeretettel és barátsággal ölel: Dr. Kocsis Elemérny. püspök
Debrecen, 2004. szeptember 1.
* * *
Jó volt Téged látni a Doktorok Kollégiuma megnyitó ülésén, és örültem a nagyon rövid beszélgetésnek a szünetben.
Tegnap megkaptam a verseidet tartalmazó könyvecskét (Bibliás országjárás). Köszönöm a megtisztelő baráti soraidat, kiadványodhoz pedig szívből gratulálok. Nyilván többször előveszem majd, és verseid lelki táplálékot adnak.
Isten áldását kérve további munkálkodásodhoz - baráti szeretettel köszöntelek: Dr. Tóth Károly ny. püspök
Budapest, 2004. szeptember 2.
294
Szerzői vallomás
A két világháború közötti időben református családban született gyermek; népiskolában és városi gimnáziumban; majd a debreceni Református Kollégiumban tanult ifjú - természetes módon - ismerkedett meg a Szentírással. Ezen túl lehetséges az, hogy a Biblia magyarázása, a vele való foglalkozás hivatásává lehet egyeseknek. E sorok írójával ez történt. A szellemi-lelki élet még ennél is jóval több, és itt erről is szólnunk kell, hogy a versek titkába betekinthessünk.
Minden ember ajándékot kap Istentől a születésével. így én az irodalom iránti érdeklődést kaptam. Ez az érdeklődés elmélyült a gimnáziumi tanulmányaim során, amikor a magyar irodalommal megismerkedtem. Még tovább mélyült ez az érdeklődés a teológiai tanulmányaim alatt, amikor a bibliai költészettel foglalkoztam. Tulajdonképpen az irodalom iránti érdeklődésem második foglalkozássá vált a munkám során. Mire nyugdíjas lettem, ez a második foglalkozás kiteljesítette a lelkészi szolgálatomat. Az ember lát, hall és gondolkodik egyszerre, hasonlónak tekinthető tehát az egyenértékű, irodalmi, teológiai és tudományos munka.
Olyan környezetben, ahol a bibliás gondolkodást nem tekintették esztétika-teremtőnek, nem mondható rossznak, ha hat verseskötet és egy eszperantó fordítás mintegy nyolcezer megjelent példánya eljutott az olvasókhoz. Ennek különböző módozatai lehettek; az autós olvasónak egy verses-imádság vált kedvessé, a népművész egy kétsorost vésett fatáblára, egy szolgáló közösség rövid verset választott hitvallásának, egy lap az ifjak egy másik az egész nép, egy harmadik az összmagyarság körében adott lehetőséget a versek olvasására. Újságkivágásokból, más visszajelzésekből tudjuk, hogy imádságként olvastak több verset, mások házi feladatnak tekintették azt, hogy megfejtsék, egy-egy versszakot melyik bibliai gondolat ihletett. - Nem szégyenlem azt, hogy vannak verssorok, amelyek párbeszédet folytatnak a népköltészettel és más irodalmi alkotásokkal. M it mondjunk tehát? Azt, hogy vedd és olvasd, és számíts szellemi és lelki megnyugvásra a Mindenható kegyelméből.
295
A KÖTET MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTÁK:
DEBRECEN Megyei Jogú Város Kulturális Osztálya, Kosa Lajos polgármester • DUN ÁNTÚLI Református Egyházkerület, Dr. Márkus Mihály püspök • DEBRECENI Református Egyházmegye és a Kossuth utcai Gyülekezet, Derencsényi István es- peres-lelkipásztor « CSONGRÁDI Református Egyházmegye és a Szentesi Gyülekezet, Gilicze András eáperes-lelkipásztor • Népi írók Baráti Társasága, Dr. Kocsis Elemér ny. püspök és Dr. Dobszay Károly elnökök • KARCAG Városi Önkormányzat, Dr. Fazekas Sándor polgármeáter • M IKEPÉRCSI Önkormányzat, Tímár Zoltán polgármeáter.
296
Tartalom
A MÁSODIK MÉRFÖLDÚT
SZENT E HELY A RÍMKERGETŐ DALA ADD A KEZEDLÁTOMÁSOS, NÁNÁSI RIGMUS DIÁKKÖRI EMLÉK CSOKONAIRA EMLÉKEZEM BEVONULSZ A PANTEONBA SZENTGYÖRGYI ALBERT GONDOLATAIBÓL SCHWE1TZER ALBERT GRAT1A(1964)IMMÁNUELURAMKENYEREM ÍZEVONATON HAZAFELÉSZŐTLAN ANYÁMISTEN ÉS ANYÓKAISTEN VÉN EMBERFÉNYSUGÁR FEHÉR VIRÁGCSOKROMELREJTEMTÓCSA SZÉLÉN GÓLYAHÍR ÓSZIMÁDKOZÁS ÉS TITKA A MÁSODIK MÉRFÖLDŰT JÉZUS ÉS KERESZTEM KARÁCSONYI TITKOK FELTÁMADOTT!A BŐSÉG LELKEHALOTT BÁRÁNYTKÉT VIRÁG SZÁLÉVEK ÉS VIRÁGOKTÖKÉLETLENSÉGEKISTEN ÉS MUNKÁJABOLDOGASSZONYFÜDOMBY MÁRTONLÁTOGATÓBAN ÉDESANYÁMNÁLRÓKA ÉS GALAMBKÉT EMBER HORDÁRSZEKÉRRELOLDÓ, KÖTÖZŐ IMÁDSÁG
BÉTHEL
FÖLD, ÉG KÖZÖTT AZ ÖRÖK ÉLETRŐL AZ ÉN KARÁCSONYOM HÚSVÉTI PILLANATOK ÚTJELZŐK
7*8
9910
111212
13141515161717181?2021212323242425262728253131323334343535
3939404041
297
BÉTHEL 41ISTEN ÁLLANDÓ SZOLGÁI 41ÚJ TERÍTETT ASZTAL 42MADARASI DÉLUTÁN 42HÉT KIS BÁRÁNY 43A MINDENHATÓ TITKAI 43ISTEN ÉS MUNKÁI 44ÍGÉRET BÁRUKNAK 44VERSSOROK A PÁPALÁTOGATÁSRA 45JŐ A KASZÁS 45EGY KÁLVIN-KÉP ALÁ 46ISTEN GYERMEKEI 47KÉSZÜLNEK A GÓLYÁK 47SZARKA ÉS SZAVA 48
SZIVÁRVÁNYFÉNYŰ ZSOLTÁROK
ÖREG VARJÚ HALÁLÁRA 51MIRJÁM ÉNEKÉBŐL 51SZÍV ÉS RUHA 51AZ ÍRÓ TITKAI 52ERŐSZAK HELYETT LELKESEDÉS 52NEKI NINCS BAJA 53KIHÍVTAM FIAMAT EGYIPTOMBÓL 53ELEDEL AZ ENGEDELMESSÉG 54A SZÁRNY SUHOGÁSA 54SZIVÁRVÁNYFÉNYŰ ZSOLTÁR 55A TEDEJI LÁTOMÁS 56KALMÁR GYÖRGY EMLÉKÉRE 57A ŐSZ RUHÁJA 57
A CSODA ARANYSZÁLA
SZÜLETÉSEM HELYE 61RÉGI VASÁRNAPOLÁS 62BIZONYÁRA NEM BŰN 63LÁTOGATÁS A BÖLCSŐHELYEMEN 64GYERE, RÓZSÁM! 64Ö T SOR VERSEIMRŐL 65VERSESKÖTETEM MEGJELENÉSEKOR 65BEREKFÜRDŐ-1 9 7 3 66HÁLAADÁS 67AZ ÉBRESZTŐ PACSIRTA 67FECSKÉK 68EMBEREVŐ NAGY HÁZ 68HELYTÁLLNAK A FÁK 69EMBEREK ÉS SZÁRNYASOK 70ELÉG 70A GYŐZELEM REMÉNYSÉGE 71JÖ N PILLANATA CSODÁNAK 72FELÉNK N YÚJTOTT KÉZ 72BÖLCS ÉS ELLENSÉGE 72ÁLDOTT TISZTA BÚZA 73
298
ELTÖRT KEZÉVEL INTEGET 73RIAN A JÉG 74LELKES GAZDÁT HALLGATVA 74IRODALMUNK LEGFÉNYESEBB GYÖNGYSZEME 74FOHÁSZ A HŰSÉGÉRT 75TITKOD A NYÁJ 75GYÖNGYEIM ÉS ÖRÖKSÉGEM 76SZENCIVEL A NAGYERDŐN 77POÉTA ÉS HONATYA 78GYULAI KÉPEK 79PÁKOZDY PROFESSZOR EMLÉKÉRE 80KISS FERENC ÉLETE 80WEÖRES SÁNDOR MÉLTATŐJÁHOZ 81HEGYESI JÁNOS EMLÉKÉRE 81PILINSZKY OLVASÁSA KÖZBEN 82HÁLAADÁS A SZERETETÉRT 82NAGY A NEVE 83A VIRÁGOK IMÁJA 83NÁZÁRETI JÉZUS 83TALÁLKOZÁSOK 84BETLEHEM ÉS JERUZSÁLEM 84KAPERNAUMI EMLÉKEK 84KALOKAGATHIA 85LÉLEK ÉS ERŐSZAK 85JÉZUS A TENGEREN 85GALAMB ÉS H IT 86VILLANÁSOK ÉS VERSEK 86TEDEJI, PÜNKÖSDI TITO K 87AZ Ő OTTHONA 88A BIBLIA RENDJE 89AZ ÉLET GYŐZELME 89
OKTŐBERIORGONAILLAT
IMA 93NÁNÁS FELÉ SIETSÉGGEL 94ANGYALOK KENYERE 94KICSAPNI 95APA ÉS ANYA 95SÍRVERS 95SZÜLETÉSNAPRA %MIÉRT BŰN AZ? 96OKTÓBERI ORGONAILLAT 97TERMŐ ÁG ALATT 97ISTEN VÉGZETT FELŐLEM 98A PRÓBA ELEJÉN 98ZSOLTÁR NÉGY SORBAN 99ÜTŐN BUDAPEST FELÉ 99GYERMEKKORI, CSODÁLATOS HANGOK 100LÁTOMÁS ÉS HANG 101MINDENHATÓ ÉS HATALMA 102HÁLAADÁS AZ UNOKÁNKÉRT 103DIDERGÉS ÉS MELEGEDÉS 104
299
HALK SZELLŐSUSOGÁS 104VARJAK AZ ÁGAKON 105VERSSOROK ÉS FIGYELMEZTETÉSEK 106GYÓGYÍTÁS ÉS VERSÍRÁS 106A KÖLTÓ BARÁTAIVAL 107ZÖLD-LÁNG ÉS KÖLTÉSZET 107KÉT KÖLTŐI MEGLEPETÉS 107KÖZEL A NÉPKÖLTÉSZETHEZ 108LELJENEK MAGYAR SZÍVEKRE 108KÉT SZÁRNYA VAN 109A LELKEKNEK EGYESÜLNI 109FAKERESZT 110MAGÁNOSSÁGBAN MUNKÁLKODÓ FOHÁSZAI 111ISTEN UJJA ÍR 112NÉPEMMEL HÓDOLOK 112AZ ARANY ALMÁM 113PAJZS 113EGY A FŐ 113JÉZUS ÉS SZAMARA 114GYÖNGYSZEM 115MENNYEI, FÖLDI ÍRÁS 115ÁLOM ÉS AJÁNDÉK 116URAM 116SZARV ÉS HANG 116HIBÁTLANT ADJ ISTENNEK 117TÉL ÉS REMÉNYSÉG 117FOHÁSZ 117FORRÁSVIDÉK ÉS KÜLDETÉS 118TEREMTŐ ÉS TEREMTMÉNY 118ZSOLTÁROS IMÁDSÁGA 119
ABLAKOM ÉGRE NYÍLIK
EMLÉK ÉS ÜNNEPLÉS 123ABLAKOM ÉGRE NYÍLIK 123SZERETET ÉS TITKA 123HÁLAADÁS A SZERETETÉRT 124HÁLA A REMÉNYSÉGÉRT 125AZ ALKOTÁS RENDJE 126GYÓGYÍTÁS ÉS LAPÁT 127MADÁR ÉS IHLETÉS 127TÜCSÖKZENE ÉS ANGYALHANG 128GYÓGYUL A SEB 128SZÉPSÉGES, IGAZ TANÍTÁS 129NEM MARADHATOK TÁVOL 129IMÁDSÁG EDELÉNYBEN 130VERSSOROK 130H IT ÉS IRODALOM 131CSOKONAI ANGYALSZÁRNYON JŐ 131FELHOZTA A NAPOT 132ADY NYOMÁBAN PÁRIZSBAN 133SÍR A NAGYERDŐ 133TENYEREDBŐL ÉLET SARJAD 134
300
HATALMAS FÉNYÖZÖNBEN JÁRTÁL 134VERS ÉS MEDITÁCIÓ 135RÉGI, ÍRÓI HAGYATÉKBÓL 136A HARAG BOTJA 136HÁLA A HÁLÁÉRT 137HÁLA A BŰNBOCSÁNATÉRT 138BIBILIAl MEDITÁCIÓ 139BÁLÁM PRÓFÉTA MEGTÉRÉSE 139PÉLDABESZÉDEK 26 HUSZONHÉT 140BÖLCSESSÉG 140JÉZUS ÉS IMÁDSÁGA 140SZÉP, FÉNYES REMÉNYSUGÁR 141KÜLÖNBSÉGTÉTEL 141KÜLÖNÖS HÚSVÉTI ÁLMOK 142VILÁGRA SZÓLÓ SZENZÁCIÓ 142BELSŐ KÖNNYEKET FAKASZT 143IMA ÉS AKARAT 143CSORDULTIG A POHÁR 144TEMPLOM ÉS KÖNYÖRGÉS 145FOHÁSZ A HAZÁÉRT 147
BIBLIÁS ORSZÁGJÁRÁS
DÁVID 151DÉL ÉS SÖTÉTSÉG 151JÉZUS MAI BARÁTAI 152HATALMAS FÉNYÖZÖNBEN JÁRTÁL 153JÉZUS RUHÁJA SZEGÉLYE 154KÖNYÖRGÉS HÁBORÚS IDŐBEN 154MEGSZÓLAL A BO T 155MADÁRKA ÉS ÉNEKE 156SZEGFŰ ÉS ANGYAL 156MÚZSA ÉS ÉLET 157KIJELENTÉS ÉS KÖLTÉSZET 158TARLÓ ÉS BOKRÉTA 159MEDITÁCIÓ UTAZÁS KÖZBEN 160ERKÖLCS ÉS ARANY 161VARJAK SÉTÁLNAK KÖRÜLÖTTEM 162ŐSZI ESŐ 162ŐZEK ÉS EMBEREK 163BARÁTAIM SZEGES BOTTAL 163EZERÉVE HANGZÓ HÍVÁS 164KEGYELEM ÉS PILLANATA 164MEDITATÍV IMÁDSÁG 165URALKODIK AZ ISTEN 166JÁNOS APOSTOL LÁTOMÁSA 170GYÓGYÍTÁS 170FOHÁSZ NEMZETÜNKÉRT 171KÉT HA1KU 173BIBLIÁS ORSZÁGJÁRÁS 173LEFOKOZNI A GONOSZT 174TENGER HANGON HALLOM 175
301
MESTER ÉS TANÍTVÁNY
BARÁTSÁG A MADARAKKAL 179TALÁLKOZÁS 179PETŐFI SZOBRA ELŐTT ISOMAGVETÉS 180KÉP ÉS TÜKÖRKÉP 181BESZÉLGETÉS A RÓZSÁVAL 181FECSKE ÉS FÉSZKE 182PÁSZTOR 183DRÁGA SZÉP HAZÁM 184PÁKOZDY FERENC EMLÉKEZETÉRE 185FORGÁCS 185BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE 186VERSEIM ÉS VIRÁGAIM 187BARÁT ÉS ELLENSÉG 188HÓFEHÉR INGES ISTÁLLÓ 188LELKIAJÁNDÉK 190EMLÉK ÉS VALÓSÁG 191NAGYERDŐ LEGVÉNEBB FÁJA 191CSÍPŐS JANUÁRI REGGEL 192HÁLAADÁS A SÍRÁSÉRT 193MEDITÁCIÓK 194SZABLYÁS BOCSKAYÉRT HÁLAADÁS 195ABLAKBÓL A TÁJ 196ÖRDÖG ÉS OLAJFA 197BOLTOS ÉS SZAMARA 197EGYHÁZ ÉS VILÁG 197JÓSÁG ÉS BUTASÁG 198IMÁDKOZZÁL ÉS DOLGOZZÁL 198AJÁNDÉK LETT HIRTELEN 198FÁ K -EM BEREK -TESTV ÉR EK 199KÖLTŐ ÉS GONDJA 199SZERELMES SZONETT 200EMBER ÉS KERESZT 200IMA ÉS MUNKA 201PILLANTÁS A VONATRÓL 201SZÜLETÉSNAP ÉS VERSLÁNC 202VÉRES LETT UTAM 203MESTER ÉS TANÍTVÁNY 204KERESZT ÉS VONZÁSA 205EGY NAP EMLÉKÉRE 205TALÁLKOZÁS PAPP LAJOSSAL 207AJÁNDÉKOK 208GYERMEKEK ÉS VERSEK 209JÉZUS, MESTER HÍV 210KORBÁCS ÉS GYÓGYÍTÁS 211ÉBREDJ FEL HAJNAL 211MÁRIA ÉS ÚTITÁRS 212NAGYHETI SZÉL SUSOGÁSA 212MAGYAR IRODALMUNK BIBLIÁJA 213BARÁTTAL AZ ÉLETÚTON 213KAROL VOJTYLA 214
302
ÉZSAIÁS KÖNYVÉNEK MARGÓJÁRA JÓZSEF ATTILA TEHER ÉS LÁNG BIZONYOSSÁG ÉS BALGASÁG ÉLMÉNYTELJES MŰVÉSZETI TÁBOR UTITÁRS A MEGLEPETÉS HÁRSFA ÉS ILLATA HA NEM TENNÉ IS!PÁSZTOROK LELKEI SÍRNAK ÉREZTÜK A ZÚGÁST BELSŐ HANG: OLTALOM BIBLIA ÉS JUTALOM SÖTÉTSÉG ÉS ÉBREDÉS DÜLŐÚT ÉS JÁTSZÓTÉR ISTENNEK V IT T AJÁNDÉK ORSZÁGOM BENNETEK VAN
VISSZHANG
Bényei József: „A második mérföldút’Kiss Tamás: Ötvös László verseirőlKörmendi Lajos: A hit igézetébenPetrőczi Éva: A békesség szépmíveseSzerzői vallomásBényei József: Egy mai papköltőKörmendi Lajos: A verses térítőErdei-Szabó István: A szeretet és a szolgálat kegyelmeSzerzői vallomásBertha Zoltán: „Szivárványfényű zsoltárok'Elek György: A Hajdúság nevelt, a Nagykunság indított Körmendi Lajos: A vezérlő szeretetSárosdy Judit: A teremtett mindenség rendje versekbe kívánkozik Salga Attila: „Nekem Debrecen menedékvárosom lett'Szerzői vallomásKörmendi Lajos: „A szótlanságig egyszerű'versek Bényei József: „A csoda aranyszála’Dávid József: „A csoda aranyszála'Jenei Gyula: „A csoda aranyszála'Kádár Zsolt: Versbe szedett hitvallás Cseh Károly: Zsoltáros földön CsohányJános: A liter::tus polihisztor költő Dávid József: Ötvös László könyveiről Jenei Gyula: „Októberi orgonaillat’Lévay Botond: Ablakom égre nyílik - Ötvös László bibliás költészetérőlSomlyódi János: Örömhírmondó költészetCsohány János: Találkozó a literátus polihisztor költővelGulyás Imre: Bibliai költészetSzerzői vallomásMia fenestro alciela - Versek magyarul és eszperantóulNábrádi Benedek: Költemények eszperantó nyelvenLévay Botond: Isten kegyelméből - Ötvös László költészetérőlCsohány János: Bibliás országjárásVélemények a verseskötetrőlSzerzői vallomás
214215216217218218219220221221222223223224225225
23023123223323423623723824024224424624724925225325825926026226626S2692712742762802812822852852S8290291295
303
Szerkesztő: Dede Géza
Az illusztrációkat Bényi Árpád készítette
Borítót tervezte és kerámiái fényképével díszítette M. Ötvös Tünde
© Ötvös László
ISBN 963 219 083 1
Kiadja a Doktorok Collégiuma Irodalmi Szekciója
Felelős kiadó: Dr. Kádár Zsolt
Tipográfia: Dede Géza
Készült a Karcagi Nyomda Kft-ben Felelős vezető: Tankó Csaba ügyvezető igazgató
304
ÖTVÖS LÁSZLÓ MUNKÁI
Bagosi krónika Tanulmányok (szerzőtárs szerk.) 1975Madarasi krónika Tanulmányok 1989A második mérföldút Versek 1989Károli G. bibliafordítása.a négyszázéves népkönyv Tanulmányok 1990Sinay Miklós családja Tanulmányok (szerzőtárs, szerk.) 1991Béthel Versek 1992Szenei Molnár Albert bibliai zsoltárai Tanulmányok 1992Szeretetszövetség és szeretetszolgálat Életrajzok 1994Tiszaigari krónika Tanulmányok 1994Szivárványfényű zsoltárok Versek 1995Öt madarasi füzet Tanulmányok 1995
Károli G. bibliafordításánakjelenléte a népi vallásosságban Néprajzi értekezés 1996A csoda aranyszála Versek 1996A Nagykunsági Református
Egyházmegye története Tanulmányok 1996A nép oltára Esszék 1996Csokonai és barátai Esszék 1997Balogh Ferenc (1836-1913) életműve Doktori értekezés 1997Októberi orgonaillat Versek 1997Hanaui Biblia, 1608 Hasonmás (szerkesztő, kiadó) 1998Ablakom égre nyílik Versek 1999Simándy Pálról Monográfia 2000A Debreceni Református
Egyházmegye története Tanulmányok 2000Leideni Biblia, 1685 Hasonmás (szerkesztő, kiadó) 2000Mia fenestro alciele Versfordítás (eszperantó) 2000A Hajdúvidéki Református
Egyházmegye története Tanulmányok 2002Bibliafordítások és hatásuk Tanulmányok (szerzőtárs, szerk.) 2002Dr. Szász Imre... életműve Kis monográfia 2002Oppenheimi Biblia, 1612 Hasonmás (szerkesztő, kiadó) 2002Bibliás országjárás Versek 2003Könnyeink fénnyé válnak Életrajz (szerzőtárs, szerk.) 2005A Három Magyar Biblia népszerűsítése Tanulmányok... 2005
Ötvös László 1930-ban született Hajdúnánáson, Debrecenben él. 1955-ben, Debrecenben lelkipásztori oklevelet szerzett. A pártállam évtizedeiben - saját bevallása szerint: „hátratételek" között - végzettségének megfelelően működött. A teológiai tudományok doktora. Évtizedek óta foglalkozik teológiával, irodalom- és művelődéstörténettel, vallási néprajzzal, emellett a költészetet műveli. A rendszer- változás óta 24 önálló műve jelent meg, három hasonmás-bibliakiadást szerkesztett és adott ki.
Eddigi verseskötetei: A második mérföldút (1989), Béthel (1992), Szivárványfényű zsoltárok (1995), A csoda aranyz-
szála (1996), Októberi orgonaillat (1997), Ablakom égre nyílik (1999), Bibliás országjárás (2003). A válogatott verseinek gyűjteményét 2000- ben eszperantó nyelvre is lefordították.
Jelenleg a Magyarországi Református Egyház Doktori Kollégiuma Irodalmi Szekciójának elnöke, a Népi írók Baráti Társaságában a Czine Mihály nevét viselő Kelet-Magyarországi Műhely vezetője.
(így mutatta be a Magyar írószövetség Kárpátaljai írócsoportja, 2003.)
* * *
Az elmúlt évtizedekben, azaz a szerző lelkészi működése idején mindent megtettek a letűnt, rosszemlékű rendszer hívei, hogy a dzsungelben élő vad népek hordáihoz hasonlatossá tegyék a magyar népet, s most hogyne érezné úgy az Isten igéjében égő elhívott személy, hogy valóságos misz- szionáriusként kell a kiüresített szívű nép közé mennie, és szinte térítőként szólnia hozzá! Röviden, már-már aforisztikus tömörséggel, érthetően. A belbecsre helyezve a hangsúlyt, s nem a külcsínre. Az erkölcsre, s nem az esztétikumra.
Körmendi Lajos
t i