Paradigmaváltás az info-kommunikációs szabályozásban
Dr. Erényi István
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
Budapest, Dob u. 75-81.
Figyelmeztetés és optimizmusNeumann Jánostól, 1955.
Túléljük-e a technikát?A Földgolyó gyorsan érlelődő válságban van
A technika, amely uralkodóvá válik a következő évtizedekben ellentétben van a hagyományos és főleg a most érvényes földrajzi és politikai egységekkel és koncepciókkal.
A fejlődés ellen nincs gyógymód.
Előre kész receptet kérni nem lenne ésszerű.
Csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg:tolerancia, rugalmasság, intelligencia (és kellő humorérzék).
USA és SZU szembenállása, világ szakadása: gazdagokra, szegényekre, környezet-károsítókra és annak áldozataira
USA és SZU szembenállása, világ szakadása: gazdagokra, szegényekre, környezet-károsítókra és annak áldozataira
Változások a világban
Az elmúlt évtized:* globalizáció* információs forradalom* „globális falu” lakói lettünk/leszünk
• Felelősségünk:* fenntartható fejlődési pálya* lakók jóléte* ember és természet harmóniája
Figyelmeztetés:
Az emberiség eljutott a technikai fejlettség azon szintjére, hogy potenciálisan képes önmaga és a Föld megsemmisítésére
Az információs társadalom az ember képességeit fokozza, megsokszorozza* jó szándék adta lehetőségek* rossz szándék szülte veszélyek* gondatlanság, nem kellő körültekintés
Jövő-vízió:Globális egyensúly
Ezer és ezer kis lokális egyensúly összege Globális falu
* minden háza lakható* minden család gyarapodik
• Közös érték, amit együttesen hozunk létre* egymást el- és felismerő érdekek* alkotó kooperáció
(Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)
Az információs társadalom
felelősségteljes tudás korszaka tudomány, technika,
az állam és a globális falu lakói az emberiség javára,
prosperitás megteremtésére
BÖLCSESSÉG KORSZAKA(Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)
Az információs társadalom kiépítése és működtetése
Az állami szerepvállalás meghatározó,de fontos
* a piaci szereplők minél teljesebb bevonása,
*nemzetközi együttműködés
Konvergencia:
hírközlés, távközlés informatika, információtechnológia műsorszolgáltatás, médiaipar
technológiai integráció szolgáltatások integrációja tevékenységek közeledése
Korábbi szabályozási modell:
Távközlés:Szolgáltatás:kapcsolat két végpont közötttartalom eljuttatás céljából
Média:Műsorszórás és -elosztásegy pontról sok (passzív) előfizető felétartalom szabályozás
Paradigmaváltás:A szabályozás fő célja:
Fenntartható fejlődés Piaci verseny és esélyegyenlőség biztosítása A társadalmi jólét növelése Bizalom és biztonság növelése
Ellentétben a korábbi célokkal: monopol (kvázi-monopol) kötelezettségek, tiltások, engedélyek
Új modell, új paradigma
Piac normális működésének szabályozásapiaci kezdeményezések ösztönzése,támogatása,kedvező környezet kialakítása;aktív, nagyszámú piaci szereplő viselkedésének szabályozásaés biztonságának a megteremtése
Az info-kommunikációs piac: Jelentős mennyiségű magán és közcélú adat Tárolóhely tulajdonlás és szolgáltatás Hozzáférés szolgáltatás Előfizető, felhasználó
* adatot szolgáltat
* adatot fogyaszt
* tartalomra hatással van
* üzleti céllal használja a hálózatot
* más céllal használja a hálózatot
* üzleti tevékenységet folytat
Politikai hatások, változások
az információs társadalom megvalósulásának össztársadalmi hatása (oktatás, kultúra, egészségügy, kereskedelem, a konvergencia hatásai a távközlésben)
a szolgáltatások fogyasztó központúvá válása
Gazdasági, piaci hatások
Magyarország az EU egységes belső piacának részévé válik– élesedő versenykihívás,– piaci lehetőségeink bővülése – sokszínű, széleskörű szolgáltatási kínálat
a globalizáció felgyorsulása (nemcsak EU tagságunk következménye)
Globális info-kommunikációs világ
Hazai szabályozás és piac Határokon átnyúló tevékenységek
más kultúra, más nyelvmás szabályok, előírások illetékesség kérdése
Nemzetközi szabályozás és szabványosítás
Állami szerepvállalás
távközlő berendezések és szolgáltatások vásárlója (megrendelő)
nagy mennyiségű információ termelője (piaci szereplő)
jelentős információ fogyasztó szabályozó Az állam ingyen vagy olcsón szolgáltasson
közcélú információt és ne szorítson ki egyetlen vállalkozót sem a piacról.
Konzisztens jogi környezet
Hagyományos tárgykör: valós világ, materiális termékek
Információs társadalom:Materiális és virtuális szolgáltatások és termékekvirtuális világ, virtuális tárgykör
Szabályozandó területek kategóriái:
Szektor-specifikus területek Kereskedelem, termelés, szolgáltatás
területei Társadalmi jólét biztosítása Média Határokon átnyúló tevékenységek
Szektor-specifikus területek:
Elektronikus, polgárbarát (ön)kormányzat Táv-egészségügy Távoktatás Táv-munkavégzés (nemzetközi!)
Kereskedelem, termelés, szolgáltatás
Szerzői és intellektuális jogok Digitális aláírás, okmányok Szerződésre vonatkozó szabályok Elektronikus fizetési tranzakciók Elektronikus pénz Elektronikus azonosítás
Társadalmi jólét
Elektronikus jogsérelem Hálózati bűncselekmények Tartalomra vonatkozó szabályok
* közcélú és magánadat
* illegális és káros tartalom• Fogyasztóvédelem• Egyenlő esélyek biztosítása
* egyetemes hozzáférés
* közcélú adatokhoz hozzáférés
* versenyhátrányban lévők jogainak biztosítása
Az Információs Társadalom fejlesztésének alapelvei
Tisztességes verseny ösztönzése a magán szektor befektetéseinek bátorítása közösen elfogadható szabályozási keret kialakítása szabad hozzáférés biztosítása a hálózatokhoz biztosítani az egységes szabályozást és hozzáférést a
szolgáltatásokhoz elősegíteni az állampolgárok esélyegyenlőségét elősegíteni az adattartalom sokféleségét, ideértve a
kulturális és nyelvi különbözőségeket elismerni a világméretű együttműködés szükségességét,
különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra
A szabályozás főbb fejezetei
Internet szolgáltatás elektronikus iratok (hitelesítés, minősítés,
elektronikus aláírás) elektronikus kereskedelem (kereskedelem,
fogyasztóvédelem, vám, adózás, fizetőeszközök) tartalom (szerzői jogok, személyiségi jogok,
műsorszórás, ártó és sértő tartalom)
Internet szolgáltatások a szolgáltatások definiálása (hozzáférés, levelezés,
web…) a szolgáltatókra vonatkozó szabályozás (milyen
feltételekkel, ki nyújthatja a szolgáltatást, felügyeleti intézményrendszer, engedélyezési eljárások…)
az előfizetői szerződésre vonatkozó általános követelmények
az adatkezelés szabályai (előfizetői adatok, forgalmi adatok…)
felelősségi viszonyok kérdése a hálózaton megjelenő tartalom kapcsán
Kormányzati szerepvállalás alapelvei
A magánszektornak vezető szerepet kell vállalnia.
A kormányoknak kerülniük kell az elektronikus kereskedelem indokolatlan korlátozását.
A kormányoknak fel kell ismerniük az Internet egyedülálló lehetőségeit.
Világszerte támogatni kell az Interneten folyó elektronikus kereskedelmet.
A kormányzati közreműködés célja nem lehet más, mint a kereskedelem kiszámítható, minimális, egységes, egyszerű jogi környezetének létrehozása.
szellemi tulajdon védelmefogyasztók jogainak védelmebűncselekmények megakadályozása és következetes üldözéseaz ipar önszabályozó mechanizmusainak bátorításatiszta és egyszerű adórendszer kialakításakisvállalkozások támogatása
Kormányzati szerepvállalás alapelvei
Elektronikus iratok hitelesség, (digitális aláírás: valóban az küldte-e,
aki fel van tüntetve) sértetlenség (az üzenet az átküldés során véletlenül
vagy szándékosan nem változott-e meg) letagadhatatlanság (megakadályozza mind a
küldőt, mind az üzenet vevőjét abban, hogy később letagadja a kommunikációban való részvételét)
időbélyegző (az elektronikus okirathoz hozzárendeli a hitelesítés dátumát)
Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei:
meg kell határozni az univerzális szolgáltatás költséget, amelynek bázisa a hosszú távú inkrementális költség
ki kell alakítani a szolgáltatás gyakorlati működtetésének mechanizmusát, a finanszírozást (pl. alap)
meg kell határozni, hogy ki járul hozzá és milyen mértékben a szolgáltatáshoz (ki végzi és kik finanszíroznak)
Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei:
minden közcélú szolgáltató fizessen hozzájárulást, amely legalább x % piaci részesedéssel rendelkezik.
a hozzájárulást a szolgáltatók minden nem univerzális szolgáltatás árbevétele után fizessék.
a hozzájárulás a nem univerzális szolgáltatás árbevételének x %-a.
univerzális szolgáltatásban csak a rászorulók részesülhessenek.
Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése
a jogalkotó és jogalkalmazó feladatkörök teljes intézményi szétválasztása
a szabályozó hatóság függetlenségének teljessé tétele
a szakminisztérium feladatköre a jogalkotás és stratégia alakítás
Strukturális hatások, az intézmény rendszer
továbbfejlesztése (folyt.) a független szabályozó hatóság elsősorban a
díjak szabályozása, a hálózatok összekapcsolás és a műszaki szabályozás eszközeivel avatkozhat be a folyamatokba
a minisztériumok tagozódásának, feladatkörének kialakítására EU normák nincsenek, az optimális szerkezetet nemzeti érdekeink és sajátosságaink határozzák meg
Strukturális hatások, az intézmény rendszer
továbbfejlesztése (folyt.) a piac teljes liberalizációja
– 2002 novemberéig mindenképpen– tárgyalások a monopóliumok megszűntetésének
előre hozataláról a Matáv esetében 2002 december 31.-re a helyi koncessziós társaságok esetében 2001
december 31.-re
Strukturális hatások, az intézmény rendszer
továbbfejlesztése (folyt.) a privatizáció továbbvitele
– az Antenna Hungária Rt. feljavítása, működésének erősítése a kedvező privatizáció lehetősége és a későbbi tőzsdére vitel érdekében
olyan szabályozó rendszer fenntartása, mely biztosítja, hogy a kivihető tőke a befektetett tőke meghatározott hányadát ne haladhassa meg
Jogi környezet
az összes kötelező érvényű EU irányelv átvétele fokozatosan, de legkésőbb a csatlakozás 2002. január 1.-i munkahipotézisének időpontjáig (kivételt képeznek azok a kisszámú irányelv cikkelyek, melyek alkalmazása alól átmeneti mentességet igénylünk, ha a piac megnyitását nem sikerülne előre hozni)
Jogi környezet (folyt.)
– az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget előíró irányelv (USO)
– az előfizetői díjakra vonatkozó irányelv: a díjszabályozásban csupán elveket adunk meg és azokat a mutatókat jelöljük meg (pl.infláció, hatékonyság stb.) melyeket a kalkulációhoz figyelembe kell venni. Ez biztosítja, hogy a valódi ársapka szabályozás irányába mozduljunk el.
IT sarokszámok ‘98
Internet hostok száma: 100.000 Internet szolgáltatók száma: 30 Internet felhasználók száma:
300.000 - 500.000 Web szerverek száma: 5000 Eladott PC-k száma: 175.500 (‘98)
(Dataquest), 40 %-ra becsült feketepiac Nincs hivatalos statisztika
Tartalom szabályozás
a hálózati tartalomra hogyan vonatkozik a Sajtó- illetve Média törvény?
személyiségi jogok védelme szerzői jogok védelme a hálózaton megjelenő tartalomért viselt
felelősség
illegális tartalom (illegal content)
nemzetbiztonsági kérdések (bombakészítési útmutatók, kábítószer előállítási, receptek, terrorista cselekmények)
kiskorúak védelme (megtévesztő kereskedelmi tevékenység, erőszak, pornográfia)
az emberi méltóság védelme (rasszista gyűlöletkeltés vagy megkülönböztetés)
gazdasági biztonság (csalás, hitelkártya kalózkodás)
illegális tartalom (folytatás)
információ biztonság (rosszakaratú számítógép feltörés)
magánélet védelme (személyes adatok jogosulatlan közlése, elektronikus zaklatás)
hírnév, megbízhatóság védelme (rágalmazás, törvényellenes összehasonlító reklámozás)
szerzői jogok (szerzői jogvédelem alattálló művek jogosulatlan terjesztése)
Sértő tartalom (harmful content)
Nem tiltott tartalom,de: terjesztése korlátozott (például csak
felnőtteknek szánt) egyesek számára sértő, de a kifejezés
szabadsága miatt publikálásuk nem tiltható
Köszönöm figyelmüket!