Paradigmaváltás az info-kommunikációs szabályozásban

Dr. Erényi István

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

Budapest, Dob u. 75-81.

Erenyi@cms.khvm.hu

Figyelmeztetés és optimizmusNeumann Jánostól, 1955.

Túléljük-e a technikát?A Földgolyó gyorsan érlelődő válságban van

A technika, amely uralkodóvá válik a következő évtizedekben ellentétben van a hagyományos és főleg a most érvényes földrajzi és politikai egységekkel és koncepciókkal.

A fejlődés ellen nincs gyógymód.

Előre kész receptet kérni nem lenne ésszerű.

Csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg:tolerancia, rugalmasság, intelligencia (és kellő humorérzék).

USA és SZU szembenállása, világ szakadása: gazdagokra, szegényekre, környezet-károsítókra és annak áldozataira

USA és SZU szembenállása, világ szakadása: gazdagokra, szegényekre, környezet-károsítókra és annak áldozataira

Változások a világban

Az elmúlt évtized:* globalizáció* információs forradalom* „globális falu” lakói lettünk/leszünk

• Felelősségünk:* fenntartható fejlődési pálya* lakók jóléte* ember és természet harmóniája

Figyelmeztetés:

Az emberiség eljutott a technikai fejlettség azon szintjére, hogy potenciálisan képes önmaga és a Föld megsemmisítésére

Az információs társadalom az ember képességeit fokozza, megsokszorozza* jó szándék adta lehetőségek* rossz szándék szülte veszélyek* gondatlanság, nem kellő körültekintés

Jövő-vízió:Globális egyensúly

Ezer és ezer kis lokális egyensúly összege Globális falu

* minden háza lakható* minden család gyarapodik

• Közös érték, amit együttesen hozunk létre* egymást el- és felismerő érdekek* alkotó kooperáció

(Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)

Az információs társadalom

felelősségteljes tudás korszaka tudomány, technika,

az állam és a globális falu lakói az emberiség javára,

prosperitás megteremtésére

BÖLCSESSÉG KORSZAKA(Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)

Az információs társadalom kiépítése és működtetése

Az állami szerepvállalás meghatározó,de fontos

* a piaci szereplők minél teljesebb bevonása,

*nemzetközi együttműködés

Konvergencia:

hírközlés, távközlés informatika, információtechnológia műsorszolgáltatás, médiaipar

technológiai integráció szolgáltatások integrációja tevékenységek közeledése

Korábbi szabályozási modell:

Távközlés:Szolgáltatás:kapcsolat két végpont közötttartalom eljuttatás céljából

Média:Műsorszórás és -elosztásegy pontról sok (passzív) előfizető felétartalom szabályozás

Paradigmaváltás:A szabályozás fő célja:

Fenntartható fejlődés Piaci verseny és esélyegyenlőség biztosítása A társadalmi jólét növelése Bizalom és biztonság növelése

Ellentétben a korábbi célokkal: monopol (kvázi-monopol) kötelezettségek, tiltások, engedélyek

Új modell, új paradigma

Piac normális működésének szabályozásapiaci kezdeményezések ösztönzése,támogatása,kedvező környezet kialakítása;aktív, nagyszámú piaci szereplő viselkedésének szabályozásaés biztonságának a megteremtése

Az info-kommunikációs piac: Jelentős mennyiségű magán és közcélú adat Tárolóhely tulajdonlás és szolgáltatás Hozzáférés szolgáltatás Előfizető, felhasználó

* adatot szolgáltat

* adatot fogyaszt

* tartalomra hatással van

* üzleti céllal használja a hálózatot

* más céllal használja a hálózatot

* üzleti tevékenységet folytat

Politikai hatások, változások

az információs társadalom megvalósulásának össztársadalmi hatása (oktatás, kultúra, egészségügy, kereskedelem, a konvergencia hatásai a távközlésben)

a szolgáltatások fogyasztó központúvá válása

Gazdasági, piaci hatások

Magyarország az EU egységes belső piacának részévé válik– élesedő versenykihívás,– piaci lehetőségeink bővülése – sokszínű, széleskörű szolgáltatási kínálat

a globalizáció felgyorsulása (nemcsak EU tagságunk következménye)

Globális info-kommunikációs világ

Hazai szabályozás és piac Határokon átnyúló tevékenységek

más kultúra, más nyelvmás szabályok, előírások illetékesség kérdése

Nemzetközi szabályozás és szabványosítás

Állami szerepvállalás

távközlő berendezések és szolgáltatások vásárlója (megrendelő)

nagy mennyiségű információ termelője (piaci szereplő)

jelentős információ fogyasztó szabályozó Az állam ingyen vagy olcsón szolgáltasson

közcélú információt és ne szorítson ki egyetlen vállalkozót sem a piacról.

Konzisztens jogi környezet

Hagyományos tárgykör: valós világ, materiális termékek

Információs társadalom:Materiális és virtuális szolgáltatások és termékekvirtuális világ, virtuális tárgykör

Szabályozandó területek kategóriái:

Szektor-specifikus területek Kereskedelem, termelés, szolgáltatás

területei Társadalmi jólét biztosítása Média Határokon átnyúló tevékenységek

Szektor-specifikus területek:

Elektronikus, polgárbarát (ön)kormányzat Táv-egészségügy Távoktatás Táv-munkavégzés (nemzetközi!)

Kereskedelem, termelés, szolgáltatás

Szerzői és intellektuális jogok Digitális aláírás, okmányok Szerződésre vonatkozó szabályok Elektronikus fizetési tranzakciók Elektronikus pénz Elektronikus azonosítás

Társadalmi jólét

Elektronikus jogsérelem Hálózati bűncselekmények Tartalomra vonatkozó szabályok

* közcélú és magánadat

* illegális és káros tartalom• Fogyasztóvédelem• Egyenlő esélyek biztosítása

* egyetemes hozzáférés

* közcélú adatokhoz hozzáférés

* versenyhátrányban lévők jogainak biztosítása

Az Információs Társadalom fejlesztésének alapelvei

Tisztességes verseny ösztönzése a magán szektor befektetéseinek bátorítása közösen elfogadható szabályozási keret kialakítása szabad hozzáférés biztosítása a hálózatokhoz biztosítani az egységes szabályozást és hozzáférést a

szolgáltatásokhoz elősegíteni az állampolgárok esélyegyenlőségét elősegíteni az adattartalom sokféleségét, ideértve a

kulturális és nyelvi különbözőségeket elismerni a világméretű együttműködés szükségességét,

különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra

A szabályozás főbb fejezetei

Internet szolgáltatás elektronikus iratok (hitelesítés, minősítés,

elektronikus aláírás) elektronikus kereskedelem (kereskedelem,

fogyasztóvédelem, vám, adózás, fizetőeszközök) tartalom (szerzői jogok, személyiségi jogok,

műsorszórás, ártó és sértő tartalom)

Internet szolgáltatások a szolgáltatások definiálása (hozzáférés, levelezés,

web…) a szolgáltatókra vonatkozó szabályozás (milyen

feltételekkel, ki nyújthatja a szolgáltatást, felügyeleti intézményrendszer, engedélyezési eljárások…)

az előfizetői szerződésre vonatkozó általános követelmények

az adatkezelés szabályai (előfizetői adatok, forgalmi adatok…)

felelősségi viszonyok kérdése a hálózaton megjelenő tartalom kapcsán

Kormányzati szerepvállalás alapelvei

A magánszektornak vezető szerepet kell vállalnia.

A kormányoknak kerülniük kell az elektronikus kereskedelem indokolatlan korlátozását.

A kormányoknak fel kell ismerniük az Internet egyedülálló lehetőségeit.

Világszerte támogatni kell az Interneten folyó elektronikus kereskedelmet.

A kormányzati közreműködés célja nem lehet más, mint a kereskedelem kiszámítható, minimális, egységes, egyszerű jogi környezetének létrehozása.

szellemi tulajdon védelmefogyasztók jogainak védelmebűncselekmények megakadályozása és következetes üldözéseaz ipar önszabályozó mechanizmusainak bátorításatiszta és egyszerű adórendszer kialakításakisvállalkozások támogatása

Kormányzati szerepvállalás alapelvei

Elektronikus iratok hitelesség, (digitális aláírás: valóban az küldte-e,

aki fel van tüntetve) sértetlenség (az üzenet az átküldés során véletlenül

vagy szándékosan nem változott-e meg) letagadhatatlanság (megakadályozza mind a

küldőt, mind az üzenet vevőjét abban, hogy később letagadja a kommunikációban való részvételét)

időbélyegző (az elektronikus okirathoz hozzárendeli a hitelesítés dátumát)

Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei:

meg kell határozni az univerzális szolgáltatás költséget, amelynek bázisa a hosszú távú inkrementális költség

ki kell alakítani a szolgáltatás gyakorlati működtetésének mechanizmusát, a finanszírozást (pl. alap)

meg kell határozni, hogy ki járul hozzá és milyen mértékben a szolgáltatáshoz (ki végzi és kik finanszíroznak)

Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei:

minden közcélú szolgáltató fizessen hozzájárulást, amely legalább x % piaci részesedéssel rendelkezik.

a hozzájárulást a szolgáltatók minden nem univerzális szolgáltatás árbevétele után fizessék.

a hozzájárulás a nem univerzális szolgáltatás árbevételének x %-a.

univerzális szolgáltatásban csak a rászorulók részesülhessenek.

Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése

a jogalkotó és jogalkalmazó feladatkörök teljes intézményi szétválasztása

a szabályozó hatóság függetlenségének teljessé tétele

a szakminisztérium feladatköre a jogalkotás és stratégia alakítás

Strukturális hatások, az intézmény rendszer

továbbfejlesztése (folyt.) a független szabályozó hatóság elsősorban a

díjak szabályozása, a hálózatok összekapcsolás és a műszaki szabályozás eszközeivel avatkozhat be a folyamatokba

a minisztériumok tagozódásának, feladatkörének kialakítására EU normák nincsenek, az optimális szerkezetet nemzeti érdekeink és sajátosságaink határozzák meg

Strukturális hatások, az intézmény rendszer

továbbfejlesztése (folyt.) a piac teljes liberalizációja

– 2002 novemberéig mindenképpen– tárgyalások a monopóliumok megszűntetésének

előre hozataláról a Matáv esetében 2002 december 31.-re a helyi koncessziós társaságok esetében 2001

december 31.-re

Strukturális hatások, az intézmény rendszer

továbbfejlesztése (folyt.) a privatizáció továbbvitele

– az Antenna Hungária Rt. feljavítása, működésének erősítése a kedvező privatizáció lehetősége és a későbbi tőzsdére vitel érdekében

olyan szabályozó rendszer fenntartása, mely biztosítja, hogy a kivihető tőke a befektetett tőke meghatározott hányadát ne haladhassa meg

Jogi környezet

az összes kötelező érvényű EU irányelv átvétele fokozatosan, de legkésőbb a csatlakozás 2002. január 1.-i munkahipotézisének időpontjáig (kivételt képeznek azok a kisszámú irányelv cikkelyek, melyek alkalmazása alól átmeneti mentességet igénylünk, ha a piac megnyitását nem sikerülne előre hozni)

Jogi környezet (folyt.)

– az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget előíró irányelv (USO)

– az előfizetői díjakra vonatkozó irányelv: a díjszabályozásban csupán elveket adunk meg és azokat a mutatókat jelöljük meg (pl.infláció, hatékonyság stb.) melyeket a kalkulációhoz figyelembe kell venni. Ez biztosítja, hogy a valódi ársapka szabályozás irányába mozduljunk el.

IT sarokszámok ‘98

Internet hostok száma: 100.000 Internet szolgáltatók száma: 30 Internet felhasználók száma:

300.000 - 500.000 Web szerverek száma: 5000 Eladott PC-k száma: 175.500 (‘98)

(Dataquest), 40 %-ra becsült feketepiac Nincs hivatalos statisztika

Tartalom szabályozás

a hálózati tartalomra hogyan vonatkozik a Sajtó- illetve Média törvény?

személyiségi jogok védelme szerzői jogok védelme a hálózaton megjelenő tartalomért viselt

felelősség

illegális tartalom (illegal content)

nemzetbiztonsági kérdések (bombakészítési útmutatók, kábítószer előállítási, receptek, terrorista cselekmények)

kiskorúak védelme (megtévesztő kereskedelmi tevékenység, erőszak, pornográfia)

az emberi méltóság védelme (rasszista gyűlöletkeltés vagy megkülönböztetés)

gazdasági biztonság (csalás, hitelkártya kalózkodás)

illegális tartalom (folytatás)

információ biztonság (rosszakaratú számítógép feltörés)

magánélet védelme (személyes adatok jogosulatlan közlése, elektronikus zaklatás)

hírnév, megbízhatóság védelme (rágalmazás, törvényellenes összehasonlító reklámozás)

szerzői jogok (szerzői jogvédelem alattálló művek jogosulatlan terjesztése)

Sértő tartalom (harmful content)

Nem tiltott tartalom,de: terjesztése korlátozott (például csak

felnőtteknek szánt) egyesek számára sértő, de a kifejezés

szabadsága miatt publikálásuk nem tiltható

Köszönöm figyelmüket!