SZENTES VÁROS
- Városközpont Akcióterület -
II. fordulós
VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERVE
2011. Március 31.
2
Megbízó: Szentes Város Önkormányzata
Polgármester: Szirbik Imre
Az Akcióterületi Terv az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, a
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második
javított kiadásának és az Útmutató az akcióterületi terv elkészítéséhez módszertani útmutatásai
alapján a Szentes Városi Szolgáltató Kft. Városfejlesztési Csoportja (mint Városfejlesztési
Társaság) által került véglegesítésre.
A felhasznált forrásmunka: Az Építész Bt, ÉrtékTérkép Kft; VárKert Kft, Dima Kft, Wettstein és
tsa Kft által jegyzett Előzetes Akcióterületi Terv- 2009.
3
Tartalomjegyzék
1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................................... 8
2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ............................................................ 23
2.1. Az akcióterület kijelölése ........................................................................................................................... 23
4.számú táblázat .................................................................................................................................................. 24
2.2. Jogosultság igazolása................................................................................................................................ 30
5.számú táblázat Jogosultság igazolása ........................................................................................................... 30
2.3. Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása .................................................................................................... 34
3.Helyzetelemzés .................................................................................................................................................. 38
3.1.Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése .......................................................................................... 38
3.2. Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása ............................................................................... 45
3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ....... 51 3.3.1.Demográfiai helyzet ........................................................................................................................... 51 3.3.2. Gazdasági helyzet .............................................................................................................................. 54 3.3.3. A turizmus helyzete ........................................................................................................................... 64 3.3.4.Társadalmi helyzet .............................................................................................................................. 65 3.3.5. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ............................................................................................ 66 3.3.6. Jövedelmi helyzet .............................................................................................................................. 68 3.3.7.A környezeti értékek bemutatása ........................................................................................................ 69 3.3.8.Közterületek értékelése ....................................................................................................................... 77 3.3.9.A környezeti károk bemutatása és feltárása ........................................................................................ 79 3.3.10. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte ........................................................................ 80 3.3.11. Közbiztonság helyzete ..................................................................................................................... 86
3.4.Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ............. 87 3.4.1. Településszerkezeti elemzés .............................................................................................................. 87 3.4.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete ............. 93 3.4.3. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a
megvalósíthatóság szempontjából ............................................................................................................. 103 3.4.4. Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 108 3.4.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 113
3.5. Funkcióelemzés ....................................................................................................................................... 114
3.6. A tulajdonviszonyok értékelése ................................................................................................................ 119
3.7.A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése ......................................................................... 124
3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése....................................................................................................... 125 3.8.1 Általános megállapítások .................................................................................................................. 125 3.8.2 A fejlesztés gazdasági igényei .......................................................................................................... 126 3.8.3 Lakáspiaci helyzet és igények .......................................................................................................... 127 3.8.4 A fejlesztés társadalmi igényei ......................................................................................................... 130 3.8.5 A fejlesztés környezeti igényei ......................................................................................................... 132
4.Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai ....................................................................................... 155
4.1.A tervezett fejlesztés rövid bemutatása ..................................................................................................... 155
4.2.Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai........................................................................................ 157
4.3.A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján ........................................................................... 158
4.4.Az akcióterület beavatkozásai .................................................................................................................. 159
4.5.Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége ...... 161
4
4.6.Beavatkozási típusok ................................................................................................................................ 164
4.7.A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az
önkormányzat által megvalósuló beavatkozások ............................................................................................ 173 4.7.1 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő
beavatkozások) .......................................................................................................................................... 175 4.7.2. Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások)
................................................................................................................................................................... 178 4.7.3. Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások)
................................................................................................................................................................... 183 4.7.4 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak
megerősítését szolgáló beavatkozások) ..................................................................................................... 186 4.7.5. Szinergia-elemzés ............................................................................................................................ 245 4.7.6. Bevonandó partnerek ....................................................................................................................... 246 4.7.7. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán .................... 256 4.7.8. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ......... 258
5. Tervezett fejlesztések várható hatásai ......................................................................................................... 271
5.1 Társadalmi hatások .................................................................................................................................. 271
5.2 Gazdasági hatások ................................................................................................................................... 274
5.3 Esélyegyenlőségi hatások ......................................................................................................................... 277
5.4 Környezeti hatások ................................................................................................................................... 279
6.Kockázatok elemzése ..................................................................................................................................... 288
6.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége ................................................................................... 288
6.2 Külső kockázatok ...................................................................................................................................... 288
6.3 Belső kockázatok ...................................................................................................................................... 293
7. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések ..................... 297
7.1 Egyeztetések, tájékoztató fórumok ............................................................................................................ 297
8.Pénzügyi terv .................................................................................................................................................. 300
8.1. A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint.......................................................................... 300
8.2. A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása ............................................................. 306
8.3. A projekt költségeinek ütemezése ............................................................................................................ 307
8.4.Költségek számviteli kategóriák szerint .................................................................................................... 309
8.5. A Projekt finanszírozása (Cash-flow) ...................................................................................................... 310
9. A megvalósítás intézményi kerete ................................................................................................................ 312
9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ................................................................................... 312 9.1.1. A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér .............................................................. 312 A fentieken túl a városfejlesztéshez kapcsolódóan feladatokat lát el a városi főépítész és a városi főkertész.
................................................................................................................................................................... 313 9.1.2. A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák ....................................................... 314 9.1.3. Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása ........................................................................ 314 9.1.4. A projektmenedzsment szervezet tevékenysége.......................................................................... 314 9.1.5. A projektgazda kötelezettségvállalásai........................................................................................ 320
9.2. Üzemeltetés, működtetés .......................................................................................................................... 322
5
Mellékletek:
1. Közvetett támogatásokhoz kapcsolódó működési kézikönyv tervezet és mellékletei
2. Civil és vállalkozói egyeztetés dokumentumai
3. Költség-haszon elemzés
Függelékek:
1. Akcióterületen belüli ingatlanok listája
2. Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája
3. Akcióterületen található régészeti lelőhelyek
4. Akcióterületen található régészeti lelőhelyek feltárása
5. Szentesi kiállítások a 2009-es évben
6. Szentesi tervezett kiállítások a 2010-es évben
7. Szentesi tervezett kiállítások a 2011-es évben
8. 2008-es szentesi rendezvénynaptár
9. 2009-es szentesi rendezvénynaptár
10. 2011-es szentesi rendezvénynaptár
Ábrák jegyzéke:
1. ábra Tematikus célok, ill. az egyes városrészi célok
2. ábra Funkcióbővítés fejlesztési eszközei
3. ábra A szentesi kistérségi települések népességszám csökkenése 1990 és 2008 között
3/a. ábra A szentesi kistérségi települése népességszáma 1990-2009 között
4. ábra Korösszetétel
5. ábra Működő vállalkozások száma
6. ábra Felsőfokú végzettségűek
7. ábra Aktív korúak
8. ábra Foglalkoztatottak aránya
9. ábra Lakásállomány
10. ábra Komfort fokozat
11. ábra Városközpont hátrányai
12. ábra Környezet rendezése
13. ábra Tervezett építési fejlesztések megoszlása
14. ábra Bérlemények tulajdonlási megoszlása
Táblázatok jegyzéke:
1. sz. táblázat Tervezett beavatkozások
2. sz. táblázat Összefoglaló indikátortáblázat
3. sz. táblázat DAOP pályázat projektjeinek pénzügyi terve
4. sz. táblázat Területi és népességi összehasonlítások
5. sz. táblázat Jogosultság igazolása
6. sz. táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint
7. sz. táblázat A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói
8. sz. táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés
9. sz. táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez
10. sz. táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről
11. sz. táblázat Szabályozási terv jelmagyarázata
12. sz. táblázat A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez
13. sz. táblázat A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási
tervhez
6
14. sz. táblázat Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése
15. sz. táblázat Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen
16. sz. táblázat 2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen
17. sz. táblázat Szentesi kistérség településeinek népességszáma
18. sz. táblázat Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói (2001)
19. sz. táblázat Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban
20. sz. táblázat Szentes város vállalkozásainak általános adatai
21. sz. táblázat A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft
22. sz. táblázat Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft)
23. sz. táblázat Belváros városrészi gazdasági adatai
24. sz. táblázat Szentes város vállalkozásainak a száma
24/A sz. táblázat Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme
25. sz. táblázat Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme
26. sz. táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen
26/A sz. táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen
27. sz. táblázat A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek
28. sz. táblázat Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben
29. sz. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen
30. sz. táblázat Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok
31. sz. táblázat Segélyek száma
32. sz. táblázat Segélyek összege
33. sz. táblázat Az akcióterületen található műemlékek
34. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek
35. sz. táblázat Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen
36. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett épületek
37. sz. táblázat Közterületek értékelése
38. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák
39. sz. táblázat A levegő minősége a belvárosban
40. sz. táblázat Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és
közösségi funkciókról
41. sz. táblázat: Az akcióterület közintézményeinek listája
42. sz. táblázat Ismerté vált bűncselekmények száma
43. sz. táblázat Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével
44. sz. táblázat Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen
45. sz. táblázat Lakáshelyzetének adatai
46. sz. táblázat Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája
47. sz. táblázat Létesítmény Felújítási igény
48. sz. táblázat Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe
49. sz. táblázat Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok
50. sz. táblázat Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai
51. sz. táblázat Egyházi intézmények fejlesztési szándékai
52. sz. táblázat Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007
53.sz. táblázat Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006; 2007
54. sz. táblázat Új építésű lakások száma 2003-2007 (Szentes egésze)
55. sz. táblázat Az épített lakások száma
56. sz. táblázat Használt lakás átlagárak 2007-2008
57.sz. táblázat Nyilvántartott álláskeresők, 2007
58. sz. táblázat Fejlesztési csoportok
59.sz. táblázat Beruházások fajtái
60. sz. táblázat Az igényfelmérés számszerű kiértékelése
61.sz. táblázat Akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai
62.sz. táblázat A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján
63. sz. táblázat Projektek időbeli ütemezése
64. sz. táblázat A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata
65. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról
66. sz. táblázat Összefoglaló indikátor táblázat
66/A. sz. táblázat További szakmai indikátor táblázat
67. sz. táblázat Az egyes projektelemek eredményességét mutató output indikátorok
68. sz. táblázat ROP által támogatott tevékenységek bemutatása
69. sz. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása
7
70. sz. táblázat A magánszféra projektjeinek bemutatása
71.sz. táblázat A közszféra projektjeinek bemutatása
72.sz. táblázat Megvalósítás alatt lévő projektek
73. sz. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok
74.sz. táblázat Kockázatok elemzése. Külső kockázatok
75.sz. táblázat Kockázatok elemzése. Belső kockázatok
76. sz. táblázat Tevékenységek ütemezése
77.sz. táblázat A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint
78.sz. táblázat Projektelemekhez kapcsolódó tervdokumentációk ás engedélyek
79.sz. táblázat A pályázat költségvetésének bevételei, partnerek hozzájárulása
80.sz. táblázat A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása
81.sz. táblázat A projekt költségeinek ütemezése
82.sz. táblázat Költségek számviteli kategóriák szerint
83.sz. táblázat A Projekt finanszírozása (Cash-flow)
84.sz. táblázat: A projekt beruházásának és működtetésének a bemutatása tevékenységek szerint
85.sz. táblázat A projektek jövedelemtermelésének összefoglaló táblázata
86.sz. táblázat Felhasznált dokumentumok
Térképek jegyzéke:
1. térkép Akcióterület elhelyezkedése a városban
2. térkép Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón
3. térkép Az akcióterület tömbjei
4. térkép Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghat. központi részén helyezkedik el
5. térkép A Város meghatározó intézményei
6. térkép Akcióterület tágabb környezete
7. térkép Szentes város településszerkezeti tervének részlete
8. térkép Szentes város szabályozási tervének részlete
9. térkép Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1993-2008
10. térkép Megvalósult beruházások az akcióterület környezetében 1993-2008
11. térkép Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák
12. térkép Az akcióterületen található régészeti lelőhelyek
13. térkép Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek
14. térkép Az akcióterületen található intézmények
15. térkép A közterületi struktúra térképe
16. térkép A város-szerkezet különlegessége
17. térkép Első katonai felmérés
18. térkép Második katonai felmérés
19. térkép 1914-es térkép
20. térkép 1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult városközpont
21. térkép Az 1970-ben készített topográfiai térkép
22. térkép A XXI sz. elején lévő beépítés
23. térkép A város struktúra
24. térkép Térkapcsolatok
25. térkép Főtereket határoló térfalak
26. térkép Közlekedés helyzete
27. térkép Közlekedés-fejlesztés
28. térkép Tömegközlekedés-fejlesztés
29. térkép Kerékpárút-fejlesztés
30. térkép Lakóépületek építési évei
31. térkép Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése
32. térkép Az ÁNTSZ vonzáskörzete
33. térkép A tulajdonviszonyok értékelése
34. térkép DAOP pályázat által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai
35. térkép Az akcióterületen megoldandó problémák
36. térkép Tervezett beavatkozások
37. térkép Regionális Operatív Program támogatásával megvalósuló projektek
38. térkép Magánszféra beruházásai
39. térkép A közszféra tervezett építési beruházásai
40. térkép Közösségi infrastruktúra és közterület fejlesztés
41. térkép Tervezett fejlesztések beavatkozási típusok szerint
8
1. Vezetői összefoglaló
Az akcióterületre vonatkozóan az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) határozza meg a
fejlesztések stratégiai irányait, míg a településrendezési tervek szabják meg az adott területen
a területrészek funkcióját, a főbb infrastrukturális elemeket, valamint az építési
paramétereket. Az akcióterületen végrehajtandó komplex településfejlesztési akciók
indításához azonban szükséges kijelölni a célkitűzések megvalósításának vezérfonalát, és
elkészíteni az önkormányzati fejlesztések műszaki és pénzügyi forgatókönyvét is – ezt jelenti
az Előzetes (EATT), illetőleg a Végleges Akcióterületi Terv (ATT). Jelen ATT dokumentum
az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, ahhoz szervesen kapcsolódva, a
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv
második, javított kiadása és a „Pályázati felhívás és útmutató a Dél-Alföldi Operatív
Program” keretében kiírt „Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése c. (Kódszám: DAOP-
5.1.2/A)” pályázati dokumentum alapján készült.
Jelen Akcióterületi terv a Szentes város Belváros városrészén belül kijelölt 1. számú
„Városközpont” akcióterületre vonatkozik, a városközpont megújításának környezetalakítási,
műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálja.
Szentes város célja, hogy a belvárosi akcióterületen olyan humanizált városközpontot
hozzon létre, amely élhető környezetet jelent a szentesiek számára és felkelti a
befektetők és turisták érdeklődését a város és a térség iránt.
A program az akcióterület funkciógazdagító fejlesztései révén a Belváros városrészi céljának
teljesülését segíti elő. Az IVS által megfogalmazott cél: „A történelmi Belváros funkcióbővítő
fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú
hasznosításával.” A fejlesztések hozzájárulnak a történelmi városközpont minőségi
fejlődéséhez a közszféra funkciók megerősítésével, gazdasági és kereskedelemösztönző
beavatkozásokkal, valamint a társadalmi kohézió erősítésével, melyek kiteljesedésével
érvényesül a stratégiai városfejlesztés.
A fejlesztési program átfogó célja, hogy a Szentes központjában egy olyan élettel teli terület
jöjjön létre, amely mind az itt élők, mind az ide látogatók számára vonzó.
Ehhez szükséges a
térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése,
infrastrukturális fejlesztések folytatása,
turisztikai és kulturális attrakciók minőségének javítása,
a történelmi, épített emlékek megőrzése és fejlesztése, integrálása a városi életbe.
A Városközpont Akcióterület Szentes legfrekventáltabb 10 ha nagyságú területe. A terület
intézményei 1883-1950-ig Csongrád Vármegye közszolgálati és üzleti funkcióit látták el. A
kijelölt terület izgalmas sajátosságai, hogy a Keleti oldalán a városon átkanyargó Kurca-folyó
határolja, a város „Főutcája”, a Kossuth utca pedig a területen halad keresztül, Kelet-Nyugati
irányban. Erre merőlegesek a revitalizálandó Petőfi és Ady utcák. Az akcióterület szélén
található a város autóbusz-pályaudvara. Számottevő szociális problémáról nem beszélhetünk.
A tervezett beavatkozások indokoltságát az adja, hogy a folyamatban lévő, szigetszerű
önkormányzati beruházások között kizárólag egy nagy volumenű projekt képes az egységet
9
megteremteni, a fejlesztéseket az előre eltervezett logika mentén összekapcsolni. Így
projektünk végeredményeként a régmúlt értékeinek részbeni helyreállításával visszaadjuk a
polgári öntudatot megtestesítő belváros régi pompáját és közösségformáló, központi szerepét.
Az akcióterületi fejlesztés célcsoportja a területen élő (Szentes Város Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal 2010. évi népesség nyilvántartási adatai alapján) 1125 fős lakosságon
túl a Szentesen, valamint a Szentesi Kistérségben élők.
Fő cél ezért a város központi területét színesebbé, szolgáltató baráttá tenni a számukra. Az
idelátogató turistáknak is elsődleges célpont ez a terület, mivel itt található a rekonstrukció
alatt lévő patinás Petőfi Szálló a Megyeházában kialakított Konferenciaközpont, a
templomok, helyi nevezetességek. Így a Városközpont fejlődésében gyakorlatilag a város és a
kistérség – részben az egész régió lakossága érintett a gazdasági tevékenységek, a
szolgáltatások, valamint a turizmus révén.
Az Akcióterület megújítási programja kapcsolódik a város már lezajlott és már megkezdett
rehabilitációs tevékenységeihez.
A városközpont rekonstrukciója során az akcióterületi fejlesztések első ütemeként tervezett
projektek megvalósítása érdekében Szentes Város Önkormányzata a DAOP-2007-5.1.2/A jelű
konstrukció keretén belül pályázatot nyújtott be, amelyet az első fordulóban támogattak. A
pályázati útmutató és a Városfejlesztési Kézikönyv logikájának megfelelően a következő
tevékenységek kerülnek megvalósításra:
1.számú táblázat Tervezett beavatkozások- az akcióterületi fejlesztések tartalma
Beavatkozási
terület Tervezett beavatkozás
KÖZÖSSÉGI
FUNKCIÓT
SZOLGÁLÓ
TEVÉKENY-
SÉGEK
Tokácsli (Városi) Galéria felújítása
Diák Pince felújítása, akadálymentesítése
KÖZTÜLETE
K
FEJLESZTÉS
E
(VÁROSI
FUNKCIÓ)
Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára
Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.
utcáig, körforgalom megépítése
Horváth Mihály utca járda építése
Közgé kert felújítása
Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig
Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók
kialakítása.
Ady Endre utca – bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése
Evangélikus templom körüli terület kertépítészete
Szent Miklós templom környezetének rendezése
KÖZSZFÉRA
FUNKCIÓINAK
MEGERŐSÍTÉS
ÉT SZOLGÁLÓ
FEJLESZTÉSEK
Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat
felújítása
Civil Tv korszerűsítése, felújítása
GAZDASÁGI
FUNKCIÓT
SZOLGÁLÓ
TEVÉKENY-
SÉGEK
Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése
Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása
Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása
10
A fejlesztések célja, hogy a városi funkciót erősítő út- és közterület rehabilitáción keresztül
a belvárosi gépkocsi forgalom csökkentésével a gyalogos- és kerékpáros forgalom számára
biztosítson új területeket. A projekt kiemelt célja, hogy a városra jellemző egyedi „tér-lánc”
szerkezet tudatos kihasználásával az itt található építészeti és kulturális értékeket még
hangsúlyosabbá, meghatározóbbá tegye.
A közterület fejlesztés az alábbi területekre terjed ki: Kurca-híd felújítása és rekonstrukciója,
Kossuth Lajos utca díszkivilágítása, körforgalom megépítése, Szent Miklós templom körüli
közterület rendezése, Horváth Mihály utcai járda hiányzó szakaszának kiépítése, Petőfi
Sándor utca humanizálása, Evangélikus templom körüli terület kertépítészeti kialakítása,
Fehér ház előtti tér rendezése.
A projekt több műemléki védelem alatt álló épület (Pl. a bíróság) homlokzat felújítását
tartalmazza, amelyekkel célunk, hogy építészeti örökségeinket megóvva tovább bővüljön a
rehabilitált városközpontban megtalálható értékek száma. Így a közszféra funkciói is
megerősítésre kerülnek.
A gazdasági funkciók fejlesztésének középpontjában az átalakuló utca és térszerkezetekhez
kapcsolódó illeszkedés áll, amely a Kossuth téren található Fehér Ház üzleteinek és az Ady
Endre utca vállalkozásainak homlokzat felújítása révén kialakuló egységes arculatú bevásárló
utca létrehozásával valósul meg.
A projekt összetettségét mutatja, hogy a közlekedési infrastruktúra megújítása és a
vállalkozói versenyképesség javítása mellett nagy hangsúlyt fektet a lakosság kulturális,
illetve szabadidős tevékenységeire is, hiszen a Városi Galéria, a Közgé Kert és a Diák Pince
felújítása, illetve akadálymentesítése biztosítja a közösségi funkció erősítését, a magas
színvonalú programok megszervezéséhez szükséges háttér-infrastruktúrát.
Az egyes projektelemekhez tartozó indikátorok összefoglaló tábláját a 2. sz. táblázat
tartalmazza.
2.számú táblázat
Projektelem
megnevezése
Indikátor
megnevezése
Mérték-
egység
Típus:
output v.
eredmény
Célérték a
megvalósítási
időszak végén
Célérték
elérésének
éve
Kö
zöss
égi
fun
kci
ót
erő
sítő
pro
jek
tele
mek
Tokácsli (Városi)
Galéria korszerűsítése
Felújított közösségi
épületet látogatók
száma évenként Fő/év output 3300 2018
Diák Pince felújítása,
akadálymentesítése
Felújított
munkahelyteremtő és
közösségi szintterület
nagysága
m2 eredmény 340 2013
Kultúrális és
szabadidős
rendezvények,
városmarketing akciók
Társadalmi akciók
száma db eredmény 32 2013
Vá
rosi
fu
nk
ció
t er
ősí
tő
pro
jek
tele
mek
Kurca-híd felújítása és
bővítése a gyalogos
forgalom számára
Létrehozott köz- és
kerékpárút felület
nagysága m2 eredmény 120 2013
Kossuth Lajos utca
díszkivilágítása,
körforgalom
megépítése
Kandeláberek száma
db eredmény 46 2013
11
Vá
rosi
fu
nk
ció
t er
ősí
tő p
roje
kte
lem
ek
Horváth Mihály utcai
járda
Felújított közterület
nagysága m
2 eredmény 225 2013
Közgé Kert Felújított közösségi kert
nagysága m2 eredmény 2043 2013
Petőfi Sándor utca
humanizálása
Felújított közterület
nagysága m2 eredmény 3463 2013
Szabadság tér -
autóbusz-pályaudvar
nem fedett
kerékpártárolók
kialakítása
Az új létesítmény
nagysága
db eredmény 250 2013
Ady Endre utca -
bevásárló utca
kialakítása, Fehérház
előtti tér rendezése
Felújított közterület
nagysága
m2 eredmény 8253 2013
Evangélikus templom
körüli terület
kertépítészete
Felújított közterület
nagysága m
2 eredmény 1363 2013
Szent Miklós templom
környezetének
rendezése
Felújított közterület
nagysága m2 eredmény 755 2013
Fehérház üzletportál
felújítása és belső
udvar rendezése
Megújított
üzletportálok száma db eredmény 28 2013
Ga
zda
ság
i fu
nk
ció
k e
rősí
tő b
eav
atk
ozá
sok
Ady Endre utca 1-3
számú ingatlanok
homlokzat és
portálfelújítása
Megújított homlokzati
felület nagysága m
2 eredmény 430 2013
Vállalkozói (Civil)
Központ
korszerűsítése,
felújítása
Felújított közösségi
szintterület nagysága m
2 eredmény 211,33 2013
Képzési,
foglalkoztatási
program
A projekt keretében
szakképesítést szerzett
új munkavállalók
száma
fő eredmény 15 2017
Szentes Városi Bíróság
és Ügyészség
épületének tető- és
homlokzat felújítása
Megújított tető- és
homlokzati felület
nagysága
Tető m2
Homlokzat
m2
eredmény
1378
2013
1800
Kö
zszf
éra
fu
nk
ció
t er
ősí
tő
bea
vatk
ozá
sok
Civil TV
korszerűsítése,
felújítása
Felújított közösségi
szintterület nagysága m
2 eredmény 161,52 2013
12
Szentes Város Önkormányzata mellett a projekt megvalósításában részt vesz több helyi
vállalkozó, valamint a Csongrád Megyei Bíróság. A létrehozott konzorcium sokszínűsége
biztosítja, hogy a tervezett fejlesztés valóban a város minden társadalmi szintjén kifejtse
pozitív hatását.
A projekt nyilvánosságát biztosító- és kiegészítő szoft tevékenységeinek segítségével kiemelt
cél, hogy a helyi lakosságot a lehető legnagyobb mértékben bevonjuk a projekt
megvalósításába, ezáltal elérve azt, hogy a fejlesztések eredményeit valóban magukénak
érezzék. Emellett a kapcsolódó tréningek és rendezvények alatt megszerzett új ismeretekkel
formálni kívánjuk a környezettudatos szemléletüket és az egészséges életmód iránti
igényüket. A tervezett fejlesztések, a Támogatási Szerződés megkötése után, várhatóan 2011-
ben indulnak és 2013-ban zárulnak. A projekt költségvonzatát a 3. számú táblázat szemlélteti.
3.számú táblázat: DAOP pályázat II. fordulós projektjeinek pénzügyi terve
Tevékenységek megnevezése
Nettó
költség
Le nem
vonható
ÁFA
Elszámol-
ható költség Támogatás Önrész
Támo-
gatás-
intenzi-
tás
(Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (%)
1. Előkészítés
1.1. Tervezés, engedélyeztetés 55 417 000 13 704 250 69 121 250 54 533 175 14 588 075 78,895
2. Végrehajtás
2.1. Projektmegvalósításhoz
kapcsolódó szakmai szolg. 11 024 000 2 756 000 13 780 000 10 220 218 3 559 782 74,167
2.2. Projektmegvalósításhoz
kapcsolódó egyéb szolg. 10 866 400 2 716 600 13 583 000 10 786 378 2 796 622 79,411
2.3. Projektmenedzsment 28 860 000 7 215 000 36 075 000 30 663 750 5 411 250 85,000
Végrehajtás és előkészítés
összesen 106 167 400 26 391 850 132 559 250 106 203 521 26 355 729 80,118
3. Közösségi funkciót erősítő
beavatkozások
3.1. Tokácsli (Városi) Galéria
korszerűsítése 8 629 893 2 157 473 10 787 366 9 169 261 1 618 105 85,000
3.2. Diák Pince felújítása,
akadálymentesítése 14 724 782 3 681 196 18 405 978 15 645 081 2 760 897 85,000
Közösségi funkció összesen 23 354 675 5 838 669 29 193 344 24 814 342 4 379 002 85,000
4. Városi funkciót erősítő
4.1. Kurca-híd felújítása és bővítése a
gyalogos forgalom számára 33 333 980 8 333 495 41 667 475 35 417 354 6 250 121 85,000
4.2. Kossuth Lajos utca közvilágítás
korszerűsítés, körforgalom
megépítése 73 176 780 18 294 195 91 470 975 77 750 328 13 720 647 85,000
4.3. Horváth Mihály utca járda
építése 1 171 524 292 881 1 464 405 1 244 744 219 661 85,000
4.4. Közgé kert felújítása 13 624 314 3 406 078 17 030 392 14 475 834 2 554 558 85,000
4.5. Petőfi Sándor u. átalakítása a
Kossuth utcától a Szabadság
térig 60 221 518 15 055 379 75 276 897 63 203 235 12 073 662 83,961
4.6. Szabadság tér - autóbusz
pályaudvar nem fedett 4 034 618 1 008 655 5 043 273 4 286 782 756 491 85,000
13
kerékpártárolók kialakítása
4.7. Ady Endre utca - bevásárló utca
kialakítása, Fehérház előtti tér
rendezése 93 151 401 23 287 851 116 439 252 96 461 769 19 977 483 82,843
4.8. Evangélikus templom körüli
terület kertépítészete 8 959 468 2 239 868 11 199 336 9 519 436 1 679 900 85,000
4.9. Szent Miklós templom
környezetének rendezése 13 471 488 3 367 872 16 839 360 14 313 456 2 525 904 85,000
Városi funkció összesen 301 145 093 75 286 272 376 431 365 316 672 939 59 758 426 84,125
5. Gazdasági funkciót erősítő
5.1. Fehérház üzleti portál felújítása
és belső udvar rendezése 119 954 277 28 901 319 148 855 596 74 427 798 74 427 798 50,000
5.2. Ady Endre utca 1-3 számú
ingatlanok homlokzat és portál
felújítása 18 511 040 2 492 104 21 003 144 10 501 572 10 501 570 50,000
5.3. Vállalkozói Központ
korszerűsítése, felújítása 14 453 482 3 613 370 18 066 852 9 033 426 9 033 426 50,000
Gazdasági funkció összesen 152 918 799 35 006 793 187 925 592 93 962 796 93 962 794 50,000
6. Közszféra funkciót erősítő
6.1. Szentes Városi Bíróság és
Ügyészség épületének tető- és
homlokzat felújítása 73 281 133 18 320 283 91 601 416 77 861 204 13 740 212 85,000
6.2. Civil TV korszerűsítése,
felújítása 11 046 662 2 761 666 13 808 328 11 737 079 2 071 249 85,000
Közszféra funkció összesen 84 327 795 21 081 949 105 409 744 89 598 282 15 811 461 85,000
7. Önmagában nem támogatható
(kiegészítő) tevékenységek
7.1. "SOFT" elemek összesen 20 000 000 5 000 000 25 000 000 21 250 000 3 750 000 85,000
8. Tartalék
36 096 000 9 024 000 45 120 000 38 352 000 6 768 000 85,000
MINDÖSSZESEN: 724 009 760 177 629 535 901 639 295 690 853 882 210 785 413 76,622
Összefoglaló indikátor táblázat
A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai
Indikátor megnevezése Mérték-
egység
Mutató
típusa:
output v.
eredmény
Bázis
érték
Minimáli
san elvárt
célérték
Célérték
elérésének
éve
Célérték a
megvalósí
tási
időszak
végén
Célérték
az 5 éves
kötelező
fenntartá
si időszak
végén
Mutató forrása Mérés módszere és
gyakorisága
Az
ak
ció
terü
leti
fej
lesz
tés
tov
áb
bi
átf
ogó
in
dik
áto
rai
A fejlesztés nyomán megerősített funkciók
száma az akcióterületen:
Megerősített városi funkció (10 db): Kurca-
híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom
számára; Kossuth u.;Kossuth u. körforgalom;
Horváth M. u.; Közgé-kert; Petőfi u.;
Szabadság téri kerékpártárolók; Ady E. u.;
Ortodox templom környéke; Evangélikus
templom
Megerősített gazdasági funkció(23 db): Fehérház üzletportálok (14 db üzlet); Ady E.
u. (9 db)
Megerősített közösségi funkció( 3 db):
galéria; Diák Pince; Civil Tv.
Megerősített Közszolg. intézmény (1 db): Szentes Városi Bíróság
db eredmény - - 2013. 37 37
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Önkormányzati
nyilvántartás,
egyszeri, 2013. év
vége
A fejlesztés nyomán létrehozott
munkavégzésre használt szintterület nagysága
nm output - - 2013. 211 211
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Önkormányzati
nyilvántartás,
egyszeri, 2013. év
vége Gazdasági funkcióba tartozó átalakított
munkavégre alkalmas helyiség:
Vállalkozói Központ irodái 340 nm
Létrehozott közösségi szintterület nagysága
nm output - - 2013. 340 340
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Önkormányzati
nyilvántartás,
egyszeri, 2013. év
vége
Közösségi funkciót erősítő beavatkozás
átalakított intézmény:
Diák Pince 340 nm
A fejlesztés nyomán újrahasznosított,
korábban db output - - 2013. 1 1
Szentes Önk.
Polgármesteri
Önkormányzati
nyilvántartás,
felhagyott ingatlanok száma a projekt által
érintett akcióterületen
Hivatal egyszeri, 2013. év
vége
Lakossági elégedettség % eredmény - 75 2014. 75 75
KSH, Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri, utólagos
felmérés, 2014.
Beruházásba bevont magántőke nagysága Millió
Ft output - - 2013. 4.841 4.841
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri, utólagos
felmérés, 2013.
Teremtett munkahelyek száma, állandó és
időszakos, közvetett és közvetlen db eredmény - - 2017. 5 5
KSH, Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
KSH Népszámlálás
2011.,
önkormányzati
nyilvántartás évente
az év elején.
Az akcióterületi közcélú fejlesztés
eredményeként indukált magánerős
beruházás volumene
Millió Ft eredmény - - 2013. 4.800 4.800
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri, utólagos
felmérés, 2013.
Akcióterületen letelepedő KKV-k száma db eredmény - - 2013. 2 3
KSH, Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri, utólagos
felmérés, 2013.
Az akció keretében képzési – foglalkoztatási
programban részt vevők száma fő eredmény - - 2013. 15 15
KSH, Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri, utólagos
felmérés, 2013.
Fenntartható városmarketing és társadalmi
akciók száma db output 2 - 2017. 2 2
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri, utólagos
felmérés, 2017.
Összefoglalva: Szentes Város Önkormányzata régóta megfogalmazott, tudatos városfejlesztési koncepció megvalósítása során elérkezett arra a
pontra, amelynél egy komplex, sok elemet tartalmazó fejlesztés segítségével összefűzheti korábbi beruházásait és jövőbeni terveit. A projekt
megvalósítása egyidejűleg járul hozzá a helyi kisvállalkozások versenyképességének javításához és a város iránt érdeklődő befektetők térségbe
vonzásához. De mindezeken túl a projekt legfontosabb célja, hogy a szentesiek számára olyan városközpontot hozzon létre, amely tükrözi a
lakosság kulturális színvonalát és a társadalom jóléti állapotát.
16
A Bíráló Bizottság a pályázat első fordulójában a támogathatósági feltételek tekintetében a
következő feltételeket szabta, amelyek teljesülését a jelenlegi dokumentációban összegezzük:
A) A pályázat első fordulójában a Bíráló Bizottság által meghatározott feltételeknek
történő megfeleltetés:
1. A tulajdonviszonyok tekintetében problémaként jelent meg, hogy számos tulajdoni
forma magántulajdon és lakás minősítésű volt (a gazdasági elemek tekintetében).
A projektfejlesztés során tisztázásra került a tulajdonviszonyok rendezése; az összes érintett
tulajdonos hozzájárult a fejlesztéshez, továbbá ahol szükséges volt, ott megtörtént a helyrajzi
számok átminősítése kereskedelmi, szolgáltató célú hasznosítású ingatlanná.
2. A projektfejlesztési időszakban a megvalósítás tervezett ütemezése konzekvens módon
meghatározásra került, az ütemezés összhangba került a pályázati dokumentáció
releváns részeivel.
3. A Közgé kert projektelem területének átminősítése a pályázati kiírásnak megfelelően
került végrehajtásra. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi hozzájárulása a
fejlesztéshez ellenjegyzésre került, valamint a Közhasználat céljára korlátozottan
megnyitott terület használati megállapodása tervezete elkészült.
4. Az alábbi indikátorok tisztázását tette szükségessé a Bíráló Bizottság:
- Lakosságszám: A Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2010. évi
Népességnyilvántartási adatai alapján az akcióterületen élő lakónépesség száma
1125 fő, ami megfelel a pályázati kiírás E.4. pontjában előírt monitoring
mutatónak: Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált
településrészeken 1000 fő fölött. A pályázati dokumentáció releváns részeiben
feltüntetésre került az aktuális adat, illetve annak forrása.
- A rehabilitált város nagysága az indikátor megadásra került az Útmutatóban
szereplő 4.sz. Összefoglaló indikátor tábla alapján.
- A fejlesztések során várható energia megtakarítás kimutatásra kerül a Költség-
haszon elemzés naturália mátrixban.
- munkahelymegőrzés tekintetében az indikátor tartalma pontosításra került, az
egyes indikátortáblákban a korrigált adatok átvezetése megtörtént.
- új városi funkciók megjelenése: nem jelenik meg új városi funkció.
5. A Civil Központ támogatási intenzitásának tisztázása okán a projektelem két külön
elemmé vált, mivel eltérő városrehabilitációs funkciót töltenek be:
- Vállalkozói Központ felújítása (projektgazda: Szentes Város Önkormányzat,
gazdasági funkció).
- Civil Tv helyiségeinek korszerűsítése (projektgazda: Szegváriak Szegvárért
Közösségfejlesztők Egyesülete, közszféra funkció, új partnerként történő bevonása
megtörtént).
Az intézmény építési költségének megosztása az alábbi módon történt:
A Civil Központ hasznos alapterülete: 372,85 m2.
Ebből - közszféra funkció 126,17 m2, ami a projekt 43,32 %-a;
- gazdasági funkció 165,08 m2, ami a projekt 56,68 %-a.
A közös használatú terek összesen: 81,60 m2, melyek a fenti százalékos arányban kerültek
megbontásra:
- közszféra funkcióhoz tartozik 126,17 m2 * 43,32 % = 35,35 m2-,
- gazdasági funkcióhoz tartozik 165,08 m2 * 56,68 %= 46,25 m2 közös
használatú tér.
Ez alapján a 31.875.180,- Ft elszámolható építési költség a következő összegekben került
beállításra a projekt költségvetésében:
17
- Vállalkozói Központ felújítása 18.066.852,- Ft (56,68 %)
- Civil Tv iroda korszerűsítése 13.808.328,- Ft (43,32 %).
Az előkészítés-, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költsége a
Vállalkozói Központ felújítása projektelem költségvetésébe került beállításra.
6. A fenntartási költségek részletes, projektelemenként történő bemutatása a végleges
Akcióterületi terv mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található.
A költségcsökkentés szöveges indokolása során az alábbi pontok kerültek kiemelésre:
1. Az IVS+EATT+ATT pályázati kiírás szerinti belső korlát (bruttó 10.000.000,- Ft.)
figyelembe vételével került beállításra a költségvetésbe: az Akcióterületi terv
elkészítésére elszámolható költség 6.532.700,- Ft helyett 5.400.000,- Ft-ra módosult.
2. Ingatlanvásárlás – kikerült a költségvetésből, így a továbbiakban nem releváns.
3. A körforgalom építésére a pályázat I. fordulós költségbecslésében bruttó 48.100.000,-
Ft értékű költsége – Bíráló Bizottsági döntés szerint - nem kellő mértékben került
alátámasztásra. A költség alátámasztás hiányossága miatt bruttó 6.833.713,- Ft-os
költségcsökkentés javasolt a Bíráló Bizottság. A II. fordulós pályázati dokumentáció
költségvetésében a Kossuth téri körforgalom út- és járda felújítása projektelem - a
MAKADÁM 2000 Úttervező Mérnöki Iroda Bt. tervezői költségvetése alapján – nettó
45.880.540,- Ft, le nem vonható ÁFA 11.470.135,- Ft, tehát összesen 57.350.675,- Ft
elszámolható építési költséggel kerül beállításra.
4. Az I. fordulóban az előkészítés költségei nem feleltek meg a belső arányoknak, ezért a
költségvetési táblázat elkészítésekor erre fokozottan figyeltünk. A projekt előkészítési
költségei az összes elszámolható költséghez viszonyítva 7,72 %, így a pályázati
kiírásban szereplő maximum 8 %-os érték alá került. A változások az alábbiak szerint
történtek:
- Akcióterületi terv elkészítése 6.532.700,- helyett 5.400.000,- Ft.
- Eng. kivit. terek elkészítése 45.756.250,- helyett 40.371.250,- Ft.
- Régészeti feltárás költsége 2.500.000,- helyett 0,- Ft.
- Közbeszerzési költségek 20.750.000,- helyett 18.750.000,- Ft.
- Ingatlanvásárlás 4.500.000,- helyett 0,- Ft.
Ez alapján összességében a teljes projekt előkészítési költségként 84.638.950,- Ft helyett
69.121.250,- Ft került beállításra.
A költségcsökkentés vonzatán felüli, további Bíráló Bizottsági támogatás csökkentés:
1. A fizetős parkolók esetében 50 %-os támogatási intenzitás alkalmazása került
előírásra. Az adott projektelemekhez kapcsolódó előkészítési- valamint szolgáltatás
költségek a beszerzések arányában meghatározásra kerülő támogatási intenzitás
alapján kerültek megosztásra. A támogatási intenzitás az alábbi módon került
meghatározásra a Petőfi Sándor utca felújításához-, valamint az Ady E. utca
felújításához vonatkozóan:
- Petőfi Sándor utca felújításának teljes költsége nettó 60.221.518,- Ft.
Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 54.200.748 Ft (90,0023 %),
18
zöldfelületekre jutó beszerzések: 4.233.000 Ft (7,0290 %),
parkolókra jutó beszerzések: 1.787.770 Ft (2,9687 %).
Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a
parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.
- Út és járdára jutó beszerzések 90,0023 * 85 % = 76,5020 %,
- Zöldfelületekre jutó beszerzések 7,0290 * 85 % = 5,9747 %,
- Fizetős parkolókra jutó beszerzések 2,9687 * 50 % = 1,4843 %.
A teljes támogatási intenzitás ennek összege, vagyis 83,96 %.
- Ady Endre utca felújítása-, Fehérház előtti tér projektelem teljes költsége nettó
93.151.401,- Ft.
Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 77.746.461 Ft (83,4625 %),
zöldfelületekre jutó beszerzések: 9.663.954 Ft (10,3745 %),
parkolókra jutó beszerzések: 5.740.986 Ft (6,1631 %).
Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a
parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.
- Út és járdára jutó beszerzések 83,4625* 85 % = 70,9431 %,
- Zöldfelületekre jutó beszerzések 10,3745 * 85 % = 8,8183 %,
- Fizetős parkolókra jutó beszerzések 6,1631 * 50 % = 3,0815 %.
A teljes támogatási intenzitás ennek figyelembe vételével került megállapításra, vagyis 82,85
%.
B) A projekt partnerségi szerkezetének változása
A fentiekben teljes körűen bemutatásra kerültek a változások, aktualizálásra került a
konzorcium szerkezete.
A változások indokolásaként megállapítható, hogy a pályázati felhívás egyes jogosultsági
feltételei, valamint a projekt fenntartási kötelezettségei nem minden esetben tették lehetővé új
partnerek bevonását. Csak abban az esetben volt erre lehetőség, ahol a kógens szabályokat a
partnerek maradéktalanul el tudták fogadni.
C) A projekt ütemezése
A projekt tervezett ütemezésénél több körülmény együttes figyelembe vétele volt szükséges.
Ezek a következők voltak: a Petőfi Szálló beruházása 2012. tavaszára nyitást tervez. A Szálló
működésének elősegítése végett a közbeszerzési eljárásokat ennek megfelelően ütemeztük,
így a pozitív második fordulós pályázati döntés esetén az Ady-Petőfi, Kossuth utcai
körforgalom építése témájú beszerzést még 2011-ben szeretnénk megvalósítani, annak
érdekében, hogy 2012-re a beruházási elem meg is valósuljon. Hasonlóképpen szeretnénk
eljárni a Kurca-híd esetében is.
A további projektelemek közbeszerzési eljárásait a támogatási szerződés megkötését követően
tervezzük lefolytatni.
A projektelemek fizikai megvalósítását úgy tervezzük, hogy a munkaterületek átadását csak
épületbelsőt érintő projekt esetében a lehető legkorábban biztosítani kívánjuk, mivel a külső
időjárásnak e tevékenységek nem kitettek.
19
A homlokzati vakolásokat tartalmazó projektek tavaszi és őszi időpontokra tervezettek, mivel
a technológiai körülmények ezt kívánják meg. Az egyes projektelemek időszükségletét a
tervezőktől bekértük.
D) A projekt műszaki tartalmak véglegesítése
E tekintetben minden projektelem esetén pontosításra kerültek a műszaki tartalmak és az
elvárt eredmények, annak tükrében, hogy a fenntartási időszak alatt is biztosítható legyen a
megvalósított beruházások probléma nélküli fenntartása.
Több esetben nehézséget okozott, hogy az első forduló során elvi dokumentációk álltak
rendelkezésre, amelyek nem tartalmaztak (jellegükből adódóan nem tartalmazhattak) pontos
méret és mennyiség kimutatásokat. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek ezeket az
adatokat részletesen kimunkálva tartalmazzák. Egyes esetekben (Pl.: Ady u. 1. homlokzat) az
első forduló tervezett műszaki tartalma nem volt elégséges a biztonságos fenntartáshoz, illetve
a részletes tervezés során építészeti, és egyéb szakágakat érintő műszaki szükségszerűségek
merültek fel, amelyeket az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén tudtunk kezelni. Így az 5.
sz. táblákban részletesen indokoljuk a műszaki tartalmak változást.
E) Városfejlesztő Társaság
A pályázat első fordulójában az EATT készítésekor külön szervezeti egységként került
definiálásra a társaság. A projektfejlesztés során a Képviselő-testület döntésének megfelelően
a Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül került kialakításra a Városfejlesztési Csoport, a
releváns útmutatásnak megfelelő kompetenciák és személyek foglalkoztatásával. A teljes
projektfejlesztést a Csoport koordinációjával, aktív közreműködésével valósítottuk meg.
A projektfejlesztés eredményeként a megváltozott műszaki és ennek okán pénzügyi
tartalmak az 68. számú táblázatokban kerülnek részletesen bemutatásra.
A pályázói konzorcium változása, indokolása:
A projekt megvalósításának időbeli ütemezés, eltérés indokolása az első fordulóhoz képest:
A pályázat első fordulójában
szereplő tagok
Konzorciumi partnerséggel érintett
projektelem
Tagok
státusza a
pályázat I.
fordulójában
Változás A változás indokolása
1 Bartha László József egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
2 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
3 MIT Hungária Kereskedelmi és
Szolgáltató Kft.
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
4 Török József Imréné egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
5 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének
homlokzatfelújítása
tag nincs -
6 HM Rekreációs és Kulturális
Közhasznú Nonprofit Kft.
Hegedűs László Helyőrségi klub
homlokzatfelújítása,
akadálymentesítés
tag nincs -
7 Szentes Városi Szolgáltató Kft. Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
nem tag van A DARFÜ NKft. 2010.08.06-án kelt
tájékoztatása szerint finanszírozási problémát
vet fel, ha a konzorciumi partner egy
személyben városfejlesztő társaság is. Ezen
iránymutatás alapján a tagságot megszüntettük,
a Szentes Városi Szolgáltató Kft.
városfejlesztési társaságként vesz részt a
projektben. Az érintett projektelem
vonatkozásában a tag szerepét a
konzorciumvezető Szentes Város
Önkormányzata tölti be.
A pályázat második
fordulójában szereplő tagok
Konzorciumi partnerséggel érintett
projektelem megnevezése
Tagok
státusza a
pályázat II.
fordulójában
Változás
1 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének tag nincs
homlokzatfelújítása
2 HM Rekreációs és Kulturális
Közhasznú Nonprofit Kft.
Hegedűs László Helyőrségi klub
homlokzatfelújítása,
akadálymentesítés
nem tag A pályázat II. fordulójában a konzorciumból kizárásra került,
mivel a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról nem
nyilatkozott.
3 Hunor Coop Zrt. Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
új tag - A Hunor Coop Zrt. Üzlethelyisége a Kossuth tér
5. számú ingatlanban található. Az új partner a
saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség
vonatkozásában kezdeményezi a partnerség
kialakítását. A partnerre jutó nettó építési
költség: 1.490.000 Ft. Az érintett műszaki
tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó
homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék.
(Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/8.)
4 Méker Textilház Kereskedelmi és
Szolgáltató Bt.
Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
új tag - A Méker Textilház Bt. Üzlethelyisége a
Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az
új partner a saját üzlethelyiségére jutó
beruházási költség vonatkozásában
kezdeményezi a partnerség kialakítását. A
partnerre jutó nettó építési költség: 1.188.000
Ft. Az érintett műszaki tartalom: az
üzlethelyiséghez tartozó homlokzati
hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett
hrsz.: Szentes 828/1/A/18.)
5 Szegváriak Szegvárért
Közösségfejlesztők Egyesülete
Civil Központ felújítása új tag - A Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők
Egyesülete televízió stúdióját a Kossuth tér 5.
számú ingatlanban üzemelteti. Az új partner a
helyiségére jutó beruházási költség
vonatkozásában kezdeményezi a partnerség
kialakítását. A partnerre jutó építési költség:
13.808.328 Ft. Az érintett műszaki tartalom: a
stúdióhoz tartozó homlokzati hőszigetelés és a
nyílászáró cserék, belső terek kialakítása,
épületgépészeti felújítás. (Érintett hrsz.: Szentes
828/1/A/7.)
6 Jövőnkért Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény
Nonprofit Közhasznú Kft.
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás új tag - A Jövőnkért Művészetoktatási Intézmény az
Ady E. u. 1. számú ingatlanban üzlethelyiséget
üzemeltet. Az új partner a helyiségére jutó
építési költség vonatkozásában kezdeményezi a
partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési
költség: 1.072.884 Ft. Az érintett műszaki
tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzat
felújítása, tetőhéjazat cseréje és nyílászáró
cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 840/2/A/6.)
7 MIT Hungária Kereskedelmi és
Szolgáltató Kft.
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
nettó költsége: 7.228.206 Ft.
8 Bartha László József egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
nettó költsége: 1.314.423 Ft.
9 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
költsége: 2.969.824 Ft.
10 Török József Imréné egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
költsége: 3.064.539 Ft.
11 Félegyházi Török János Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
új tag - Félegyházi Török János üzlethelyisége a
Kossuth tér 5. számú ingatlan első emeletén
található. Az új partner a saját üzlethelyiségére
jutó beruházási költség vonatkozásában
kezdeményezi a partnerség kialakítását. A
partnerre jutó nettó építési költség: 1.671.000
Ft. Az érintett műszaki tartalom: az
üzlethelyiséghez tartozó homlokzati
hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett
hrsz.: Szentes 828/1/A/23.)
23
2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
igazolása
2.1. Az akcióterület kijelölése
Az IVS V.3. fejezete rendelkezik az akcióterületek lehatárolásáról. Szentes város a
rendelkezésre álló háttér-dokumentáció, valamint az IVS városi és városrészi
helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe vételével kijelölte a 2009-2013 közötti
fejlesztésekhez kapcsolódó akcióterületeket.
Az IVS Szentes Belvárosában két akcióterületet határoz meg. Jelen dokumentum az 1.
sz. Akcióterületre (B1) vonatkozik (továbbiakban: Városközpont Akcióterület).
A Városközpont Akcióterület Szentes Belvárosában helyezkedik el, így az IVS-ben a
Belvárosra meghatározott városrészi részcélok érvényesek rá. Az akcióterület a város, és
egyben a Belváros szíve, a város történelmi magja és funkcionális központja.
Városközpont akcióterület elhelyezkedése a városban
1. sz. térkép
Forrás: IVS
24
Területi és népességi összehasonlítások
4.számú táblázat
SZENTES KISTÉRSÉG KÖZIG.
TERÜLET BELTERÜLET BELVÁROS
VÁROS-
KÖZPONT
AKCIÓ-
TERÜLET
TERÜLET-
NAGYSÁG 81 388 ha 35 325 ha 1 683 ha 116 ha 29 ha
LAKOSSÁG 45 850 fő
(2001. KSH) 31 638 fő
(2001. KSH) 26 630 fő
(2010. PH) 7 785 fő
(2001. KSH)
908 fő
(2001. KSH)
1 125 fő
(2010. PH)
Forrás: 2001,.KSH Népszámlálás, Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
Adatok teljes körűen a KSH 2001. évi felmérései alapján állnak rendelkezésre, azonban az
akcióterület lakossága a Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Népesség
nyilvántartási adatai alapján 2010-ben 1125 fő.
25
A Városközpont Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón
2. sz. térkép
Az akcióterület Szentes különböző városrészeinek találkozásánál, a történelmi belváros
magjában fekszik, a Dél-alföldi régió legdinamikusabb megyéjének, Csongrád megyének a
második-harmadik legfejlettebb településében helyezkedik el.
A város és ezen belül az akcióterület megközelíthetősége kedvezőnek mondható. A
városközpont közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán, illetve az 5-ös
főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba – Orosháza – Nagymágocs - Szentes
útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes – Berettyóújfalu – Mezőberény – Gyomaendrőd -
Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a
45-ös főúton lehet megközelíteni.
A városon belül az akcióterület centrális elhelyezkedésű, gyalogosan, kerékpárral,
személygépjárművel vagy közforgalmú eszközökkel a város minden pontjából könnyen
megközelíthető. A városközpontban elhelyezkedő Akcióterület Szentes városának szíve, a
Belváros nyugati része. Gerince a Kelet-nyugati irányú Kossuth Lajos utca, a város főutcája.
26
Itt található a város legtöbb közintézménye, legtöbbjük a XIX-XX sz. fordulóján épült patinás
épületekben kapott helyet. Az eredeti városszövet ezen a területen jelentős részben
megőrződött.
A Városközpont Akcióterület lehatárolása és tíz tömbje- Földhivatali alaptérképen
ábrázolva
3. sz. térkép
27
A Városközpont Akcióterületet határoló utcák: Kurca folyó– Arany János utca – Tóth
József utca – Munkácsy Mihály utca – Horváth Mihály utca – Szent Miklós tér – József Attila
utca – Szabadság tér – Fogoly utca – Petőfi Sándor utca – Vásárhelyi út – Nyíri köz – Kisér
utca – Szent Anna Utca – 5631 hrsz. Közterület.
Az akcióterület tömbjeinek listája:
1. Kurca folyó– Arany János utca – Tóth József utca – Kossuth Lajos utca
2. Munkácsy Mihály utca – Kiss Bálint utca – Kossuth Lajos tér – Hajdú utca – Tóth József utca
3. Hajdú utca – Kossuth Lajos tér – Kossuth Lajos utca - Tóth József utca
4. Munkácsy Mihály utca – Ady Endre utca – Kossuth tér – Kiss Bálint utca - Tóth József utca
5. Kígyó utca - Horváth Mihály utca – Nagy Ferenc utca – Ady Endre utca
6. Nagy Ferenc utca - Horváth Mihály utca – Kossuth Lajos utca – Kossuth Lajos tér
7. Kossuth Lajos utca – József Attila utca – Szabadság tér – Fogoly utca – Petőfi Sándor utca
8. Petőfi Sándor utca – Szt. Imre herceg utca – Szt. Anna utca – Kossuth Lajos utca
9. Szt. Imre herceg utca – Vásárhelyi út – Nyíri köz – Kisér utca - Szt. Anna utca
10. Szt. Anna utca – 5631 hrsz. Közterület – Kurca - Kossuth Lajos utca
Akcióterületen belüli utcanevek listája:
28
ADY ENDRE UTCA HRSZ.: 826
Páratlan oldal: Ady E. u. 1 - 11
Páros oldal: Ady E. u. 2 - 8
ARANY JÁNOS UTCA HRSZ.: 130
Páratlan oldal
ERZSÉBET TÉR HRSZ.: 5626/1
Erzsébet tér 1 - 5
KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5631
HAJDÚ LAJOS UTCA HRSZ.: 3
Páratlan oldal: Hajdú L. u. 1
HORVÁTH M. U. HRSZ.: 848
Páros oldal: Horváth M. u. 4-14
JÓZSEF ATTILA U. HRSZ.: 5588/1
Páratlan oldal: József Attila u.1
KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5587
KISÉR UTCA HRSZ.: 5678
Páratlan oldal: Kisér utca 1 – 27
KISS BÁLINT UTCA HRSZ.: 23
Páratlan oldal: Kiss B. u. 1 -9
Páros oldal: Kiss B. u. 2 – 12
KOSSUTH LAJOS U. HRSZ.: 5598/1-5
Páratlan oldal: Kossuth L. u. 1 – 3 a
Páros oldal: Kossuth L. u. 6 – 10
KOSSUTH LAJOS TÉR HRSZ.: 22
Kossuth L. tér 1 – 5
LIGET SOR HRSZ.: 5644
Páratlan oldal: Liget sor 7
MUNKÁCSY M. U. HRSZ.: 32
Páratlan oldal:
Munkácsy M. u. 1a -1
NAGY FERENC UTCA HRSZ.: 835
Páratlan oldal: Nagy Ferenc u. 1 - 5
Páros oldal: Nagy Ferenc u. 2 – 4
KÖZTERÜLET HRSZ.: 831/2
KÖZTERÜLET HRSZ.: 828/4
PETŐFI SÁNDOR U. HRSZ.: 5603/2
Páratlan oldal: Petőfi S. u. 1 - 15
Páros oldal: Petőfi S. u. 2 – 8
IFJÚSÁGI SÉTÁNY HRSZ.: 127/8
Ifjúsági sétány 1 - 4
ISKOLA UTCA HRSZ.: 5613
Páratlan oldal: Iskola u. 1 - 5
Páros oldal: Iskola u. 2
NYÍRI KÖZ, ÚT HRSZ.: 5750
SZENT IMRE H. U. HRSZ.: 5625
Páratlan oldal: Szent Imre H. u. 1 – 7
Páros oldal: Szent Imre H. u. 2 - 16
KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5668/3
SZABADSÁG TÉR HRSZ.: 5541/67
KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5592/2
TÓTH JÓZSEF UTCA HRSZ.: 116
Páratlan oldal: Tóth J. u. 1 - 11
Páros oldal: Tóth J. u. 2 – 20
KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 126/1
VÁSÁRHELYI ÚT HRSZ.: 5522/4
Páros oldal: Vásárhelyi út 2 - 8
29
A Városközpont Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó
központi részén helyezkedik el: 4. sz. térkép
A terület különleges, egyedi adottsága, hogy nyugati határát a Kurca képezi. A folyó másik
partján a város legnagyobb parkja, a Liget, valamint sportterület található.
Szentes kistérségi központ is, így az akcióterület, mint centrum 45 ezer ember számára nyújt a
városközponti funkcióhoz tartozó szolgáltatásokat. A belváros közepén, az akcióterületen
található a buszpályaudvar, és a Belváros szélén a vasútállomás.
30
2.2. Jogosultság igazolása 5.számú táblázat Jogosultság igazolása
Társadalmi mutatók Akcióterület Szentes Adatforrás
Népesség
Lakónépesség (fő) 1125 29551
Szentes Város
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatala-
Népesség nyilvántartás
Város egésze arányában
(%) 3,8 100 Számítás alapján
Terület Összes (km2) 0,295 353
Szentes Város
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatala
Laksűrűség
(fő/ km2)
Lakónépesség /terület 3814 84 Számítás alapján
Demográfia 0-14 évesek aránya (%)
22,1 16,5 KSH, 2001. évi
népszámlálás
60-x évesek aránya (%) 18,8 21,1
KSH, 2001. évi
népszámlálás
Képzettség
Legfeljebb általános
iskolát végzettek aránya a
15-59 évesek közül (%)
20,7 28,2 KSH, 2001. évi
népszámlálás
Felsőfokú képzettséggel
rendelkezők aránya 25-x
évesek között (%)
22,2 10,4 KSH, 2001. évi
népszámlálás
Gazdasági
aktivitás
Rendszeres
munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya a 15-
59 éveseken belül (%)
34,1 40,2 KSH, 2001. évi
népszámlálás
Legfeljebb általános
iskolai végzettséggel
rendelkezők és rendszeres
munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya az
aktív korúakon belül (%)
10,5 16,3 KSH, 2001. évi
népszámlálás
Munkanélküli-
ség
Munkanélküliek aránya az
akcióterületen 5,5 5,8
KSH, 2001. évi
népszámlálás
Tartós munkanélküliek
aránya 1,8 2,1
KSH, 2001. évi
népszámlálás
Foglalkoztatott nélküli
háztartások aránya (%)
38,9 55,5 KSH, 2001. évi
népszámlálás
Háztartások Lakásállomány (db)
410 12642 KSH, 2001. évi
népszámlálás
Lakásállomány
Lakássűrűség lakás/km2 1389,8 35,8 Számítás alapján
Alacsony komfortfokozatú
lakások aránya
12,2 25,5 KSH, 2001. évi
népszámlálás
A városközpont funkciókban gazdagon ellátott, amit az alábbi térkép szemléltet. Az
akcióterületen koncentrálódnak azok az intézmények, és egyéb létesítmények, amelyek
31
biztosítják, hogy a városrész Szentes közösségi-társadalmi és gazdasági életének súlyponti
területe.
A Városközpont Akcióterületén találhatók a Város meghatározó intézményeinek
túlnyomó többsége, áttekintő térképvázlat a jogosultságot biztosító funkciókról:
5. számú térkép
32
Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint
6.számú táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint
Indikátor típusa Határérték Akcióterületi érték*
Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási
funkciót ellátó intézmények száma. Min. 3 db 28 db
Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari
egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl.
pénzügyi) száma. Min. 8 db 114 db
* részletesen lásd jelen dokumentum „Funkcióelemzés” c. fejezetét
A városközpontban található Csongrád megye egykori igazgatási épülete, a Megyeháza,
amely eredeti funkcióját elvesztve, felújítva napjainkban már másképp szolgálja a várost. A
közigazgatási, hatósági feladatokat ellátó intézmények közül az akcióterületen belül található
a Városháza, a Bíróság, az Ügyészség, a Földhivatal épülete.
Közösségi funkciók közül kiemelendő, hogy az akcióterületen belül található négy történelmi
egyház (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti) temploma és azok intézményei
(iskolák, idősek otthona, imaház, stb.).
Református: templom, általános iskola, lelkészlak, idősek otthona, imaház
Római katolikus: Szt. Anna Templom, Szent Erzsébet Általános Iskola és Óvoda,
Plébánia,
Evangélikus: templom
Ortodox: Szt. Miklós Templom
Szintén meghatározó a városrész oktatásban betöltött vezető szerepe. Itt található a város 5
középiskolájából 3, továbbá 3 általános iskola, 2 óvoda, a város egyetlen bölcsődéje, az
ifjúsági és művelődési ház, a színház és a mozi, idősek otthona.
Az akcióterület nyugati határa a Kurca, a folyó másik partján a Széchenyi-liget, a sportterület
és a strand zöldfelületei találhatók.
Az akcióterület tengelye a Kossuth Lajos utca, amely a város tradicionális „Főutcája”.
Forgalma annak ellenére jelentős, hogy megépült a várost nyugatról elkerülő út. A Kossuth
Lajos utca mentén található a középületek nagy része.
Érdemes említést tenni arról, hogy kilépve a városközponti akcióterületről, még szintén a
Belváros területén helyezkedik el a Könyvtár (volt zsinagóga épülete), rendőrség, tűzoltóság,
két középiskola, és a Vasútállomás.
A Belvárosban, egészen közel a Városközpont Akcióterülethez található a közelmúltban
épített sportcsarnok. Északra haladva a Városközpontból, Felsőpárton található a gyógyfürdő
és a kórház.
Az akcióterületen kívül, de annak közvetlen vonzáskörzetében találhatóak olyan további
intézmények, amelyek az egész város, sőt Szentes vonzáskörzetének életében meghatározó
szerepet töltenek be. Ezeknek térbeli elhelyezkedését mutatja az alábbi térkép.
Az akcióterületre vonatkozó területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati
útmutatóban meghatározott kritériumnak.
33
A Városközpont Akcióterület tágabb környezetében találhatók a Város egyéb meghatározó
intézményei:
6. számú térkép
A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van (OTÉK 15§). Ez
alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási
kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de
fejlesztési terület és cél nem található benne.
34
IVS – Városrészi cél:
Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése,
a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával
IVS – 2. Tematikus cél A város épített és természeti értékeinek
megőrzése, a településen élők életminőségének javítása
IVS – 1. Tematikus cél A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének
erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi
szintjének növelése
IVS Átfogó cél
Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a
folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti
Városközpont Akcióterületi Terv
2.3. Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása
Az IVS 5. fejezete a következőképpen határozza meg Szentes hosszú távú jövőképét: „Szentes
város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető
térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját
a versenyképes gazdaság jelenti.”
Szintén az 5. fejezetben találhatók a jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8
éves) tematikus célok, illetve az egyes városrészi célok. Az akcióterület fejlesztéseinek
illeszkedését az IVS által felvázolt jövőképhez és célrendszeréhez következő ábrán foglaljuk
össze.
1. számú ábra
A Belváros városrészi céljának teljesülése két tematikus cél megvalósításához is hozzájárul:
- erősíti a település gazdaságát (javítja a versenyképességet, új munkahelyeket teremt, erősíti
a térségi-regionális szerepkört; turisztikai vonzerőt és vendégforgalmat alakít ki),
- emellett segít a város épített értékeinek megőrzésében, növeli a lakosság életminőségét,
másrészt a kereskedelmi, köz- és kulturális szolgáltatási szintet javítja.
Az említett tematikus célok a város átfogó céljának eléréséhez járulnak hozzá, megteremtve a
feltételeket egy versenyképes gazdasággal rendelkező élhető városnak, amelyben Szentes a
Dél-alföldi régió egy olyan városává válik, amely szűkebb és tágabb térségének oktatási,
innovációs, kulturális és turisztikai központja.
35
Az IVS a Belváros fejlesztését a funkcióbővítés fejlesztési eszközeivel képzeli el. Ezek
elemeit az alábbi ábra foglalja össze. 2. számú ábra
Az IVS a Belváros fejlesztésének céljait különféle mutatókkal is számszerűsíti, amelyeket az
alábbi táblázat tartalmaz.
7.számú táblázat: A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói
Mutató megnevezése Adatmérés
forrása
Kiinduló érték Célérték
Év Érték,
mennyiségegység Év
Érték,
mennyiségegység
Lakónépesség KSH
népszámlálás 2001 7.785 fő 2011 6.953 fő
A lakónépességen belül a 0-14
évesek aránya
KSH
népszámlálás 2001 17,3% 2011 16,2%
A lakónépességen belül a 15-59
évesek aránya
KSH
népszámlálás 2001 64,2% 2011 65,1%
A lakónépességen belül a 60-
évesek aránya
KSH
népszámlálás 2001 18,5% 2011 18,7%
Felsőfokú végzettségűek a 25
éves és idősebb népesség
arányában
KSH
népszámlálás 2001 15,6% 2011 16,9%
Foglalkoztatott nélküli
háztartások aránya
KSH
népszámlálás 2001 37,0% 2011 35%
Forrás: IVS
Az IVS-ben közölt adatokhoz megjegyzésként jelen fejezetben fűzendő hozzá, hogy a
Belváros egészére prognosztizált mérsékelt népességcsökkenés és elöregedés a Belváros
szívét jelentő Városközpont Akcióterületre az előrejelzések szerint nem lesz jellemző. Az
A városrészi cél
Történelmi belváros és a mai városközpont funkcióinak bővítése
A városrész teljes körű megújítása
A város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló településközpont létrehozása
A funkcióbővítés iránya
- a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és
mennyiségi fejlesztése
- az alapvető infrastrukturális fejlesztések folytatása
- a turisztikai jelentőségű attrakciók minőségének javítása
- a közterületek és parkok fejlesztése
- a városrész közlekedési infrastruktúrájának minőségi fejlesztése
Célcsoportok
- a belvárosi idősödő őslakosság és a fiatal,
magasan képzett lakosság
- turisták
- közvetett módon a város és a térség egész lakossága
- vállalkozók, gazdasági szereplők
36
akcióterület a Belvároson belül egy folyamatosan megújuló, fiatalodó korösszetételű
városrész, de a vele szomszédos területek rontják a Belváros egészének mutatóit. Az ATT-ben
meghatározott fejlesztések vélhetőleg az egész város társadalmi-gazdasági pozíciójára
kedvező hatást gyakorolnak.
A következő táblázatban átfogóan bemutatjuk az akcióterületi terv céljainak az IVS tematikus
céljaihoz való illeszkedését:
8.számú táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés
A Városközpont
Akcióterület
fejlesztésének céljai-
ATT
Illeszkedés
IVS célrendszere
Tematikus cél Városrészi cél
Gazdaságfejlesztés,
Turizmus fejlesztése
Az akcióterület a szentesi
kiskereskedelem központja, jelentős az
irodai funkció is. Az akcióterület
fejlesztése a funkcióbővítés érdekében
elsődleges fontosságú.
Az akcióterület számos kulturális
(közösségi, művelődési intézmények)
és építészeti vonzerővel (műemlékek,
helyi védett épületek) rendelkezik, a
turizmus területileg koncentrált bázisa.
1. Tematikus cél
A város gazdasági
versenyképességének javítása,
térségi-regionális
szerepkörének erősítése és
ezzel párhuzamosan a
foglalkoztatottak számának és
képzettségi szintjének
növelése
Belváros A történelmi Belváros
funkcióbővítő fejlesztése, a
szolgáltatási funkció erősítése
az épített örökség gazdasági
célú hasznosításával
Közterületek,
rekreációs terek és
infrastruktúra
fejlesztése
Az akcióterület közterületeinek
elrendezése (térhálózat és az ezeket
összekapcsoló utcák szerkezete)
önmagában érték, ami egységes, magas
színvonalú fejlesztésre szorul. A
közterület-fejlesztéssel párhuzamosan
az infrastrukturális beruházásoknak is el
kell készülniük, mert mind a
közlekedés, mind a közművek területén
elavult a jelenlegi rendszer.
1. Tematikus cél A város gazdasági
versenyképességének javítása,
térségi-regionális
szerepkörének erősítése és
ezzel párhuzamosan a
foglalkoztatottak számának és
képzettségi szintjének
növelése
2. Tematikus cél
A város épített és természeti
értékeinek megőrzése, a
településen élők
életminőségének javítása
Kulturális és
közszolgáltatást érintő
fejlesztések
Az akcióterületen érhető el számos
fontos közszolgáltatás és egyházi-
kulturális létesítmény (pl. Polgármesteri
Hivatal, iskolák, a Megyeháza mint
konferenciaközpont, könyvtárak,
színház, orvosi rendelők, civil
szervezetek irodái, templomok,
közösségi házak stb.)
Az elmúlt évek fejlesztési programjai
ezek közül többet megújítottak vagy a
jövőben megújítanak, ami a
szolgáltatások színvonalának
emeléshez, és a funkciógazdagodáshoz
is hozzájárul.
2. Tematikus cél
A város épített és természeti
értékeinek megőrzése, a
településen élők
életminőségének javítása
Társadalmi kohézió
növelése
Az akcióterület megújítása együtt kell
hogy járjon a társadalmi kohézió
erősítésével, ami a terület fenntartható
társadalom- és gazdaságfejlesztésének
záloga.
2. Tematikus cél
A város épített és természeti
értékeinek megőrzése, a
településen élők
életminőségének javítása
Belváros
A történelmi Belváros
funkcióbővítő fejlesztése, a
szolgáltatási funkció erősítése
az épített örökség gazdasági
célú hasznosításával
+ közvetett módon a többi
városrészi cél
Forrás: IVS
37
A következő táblázat segítségével ellenőrizhető, hogy a Városközpont Akcióterület
fejlesztései szervesen kapcsolódnak az IVS célrendszeréhez.
9.számú táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez
A Városközpont
Akcióterület fejlesztésének
részcéljai - ATT
Városrészi célok (IVS-
Belváros)
Tematikus célok - IVS Átfogó cél -
IVS 1. tematikus
cél 2. tematikus cél
Gazdaságfejlesztés + + +
Turizmus fejlesztése + + +
Közterületek és rekreációs
terek fejlesztése + + +
Közlekedésfejlesztés + + +
Közmű infrastruktúra
fejlesztése
+
+ + +
Kulturális és közszolgáltatást
érintő fejlesztések + + +
Társadalmi kohézió növelése + + +
Élhetőbb belvárosi
lakóépületek + + +
Forrás: IVS
Végül az alábbi táblázat az IVS V.3.1. táblázatának kivonata, amely az egyes
akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztéseket mutatja be.
10.számú táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről
Városrész A megvalósítás
pontos helyszíne
Projektelem,
tevékenység
megnevezése
Akcióterület
A megvalósítás
tervezett
időpontja
Forrás-
szükséglet
(millió Ft)
Belváros Városközpont
Akcióterület
Belváros
funkcióbővítő
fejlesztése
Belváros 1.
akcióterület 2011-2013 1000
Belváros Erzsébet tér,
Kossuth utca
Bíróság és
Földhivatal
épületeinek
akadály-
mentesítése
Belváros 1.
akcióterület 2010-2011 200
Belváros
Arany János utca
nyomvonalának
továbbvitele a
Hegedűs László
utca vonalában a
Csongrádi útnál új
csomópont
kialakítása
Arany J. utcai
forgalmi rend
átalakítása, híd
építése a Kurcán
Belváros 1.
akcióterület 2013- 600
Forrás: IVS
Összegzés: az EATT és a jelenlegi ATT dokumentumban érdemi változás nem történt,
az EATT e fejezetre vonatkozó megállapításai továbbra is helytállóak.
38
3.Helyzetelemzés
3.1.Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése
Az akcióterület Szentes belvárosában helyezkedik el. A város településfejlesztési
koncepciójának (2005.) stratégiai céljai az életminőség, a gazdaság és az intézményrendszer
minőségének javítása. E mentén prioritást a környezet, a humánszféra, a versenyszféra, az
idegenforgalom és a szolgáltatás fejlesztése kap.
Valamennyi projekt megvalósítása ezeket a célokat szolgálja: Forgalomcsillapított övezetek
kialakítása – Ady Endre és Petőfi Sándor utcák, körforgalom –, épületek homlokzatainak
megújítása a környezet fejlesztését és humanizálását jelenti. A Városi Galéria, Diákpince
felújítása, Soft programok szorgalmazása a humánszféra fejlesztését segíti elő. Üzletek
portáljainak – Ady Endre utca, Kossuth tér 5. „Fehérház” - felújítása partnerek bevonásával a
versenyszféra fejlesztésére irányul. A közterületek és zöldfelületek fejlesztése, valamint az
összes városképet javító fejlesztés az idegenforgalom fejlesztését is jelenti egyben. A Bíróság
és a Civil Központ megújítása a közszolgáltatások színvonalát emeli.
A város településszerkezeti terve (2008.) a városfejlesztési koncepció alapján készült. Szentes
Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. év elején hagyta jóvá módosított
Településszerkezeti Tervét (TSzT). A 18/2009.(II. 20.) számú KT határozattal módosított
266/2007. (XII. 14.) számú KT határozat szerint az akcióterületre vonatkozó
területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati útmutatóban meghatározott
kritériumnak. A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van. Ez
alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási
kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de
fejlesztési terület és cél nem található benne.
A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a Szent Imre herceg utca
nyomvonalában, keleti irányban a Csongrádi úton, valamint keleti irányban a Vásárhelyi úton
kerékpárút kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv. Gyalogos utcaként szerepel a Nagy
Ferenc utca a Kossuth tér valamint a Horváth Mihály utca között.
Az akcióterületen található a város műemlékeinek döntő hányada, a városközpont nagy részét
magában foglalja a kijelölt műemléki környezet. Valamennyi projektelem e területen
található. Számos épület áll helyi védelem alatt –, Bíróság épülete. A projektek megvalósítása
után várhatóan gyarapodhat a védett építmények száma az eredeti architektúra
visszaállításának köszönhetően – Ady Endre utca 1. sz. épület -. Az Ady Endre utca ezen
szakasza városképileg védett. Így szerencsés, hogy a homlokzatok egy akció keretében
újulnak meg.
Szentes Belvárosa a hatályos településszerkezeti terv szerint forgalomcsillapított terület. A
tervezett helyi főutak és gyűjtőutak ennek a területnek a peremén haladnak. A szerkezeti
tervben foglaltak szerint a belvárosi közlekedésfejlesztés célja, hogy a forgalmat csillapítsák,
az átmenő forgalmat a határoló utakra terheljék, és a területre irányuló célforgalom minél
rövidebb útvonalat használjon. Az ideális közlekedésfejlesztés érdekében a város korszerű
közlekedésfejlesztési koncepciót készíttet. A forgalomcsillapításnak eszköze többek között az
itt alkalmazott korlátozott sebességű utcák kialakítása, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a
parkolási övezet kialakítása a súlykorlátozás, valamint az egyirányúsítás, a csomópontok
39
forgalmi rendjének módosítása. Ennek értelmében javasolja a terv a korlátozott sebességű
övezet és a parkolási övezet (fizetős) kijelölését az akcióterület terület határán túlnyúlva. A
Kossuth Lajos utcát a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig forgalomcsillapított úttá
alakítják a közeljövőben, ami elsősorban a csomópontok átépítésével oldható meg. Így a Tóth
József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok körforgalmúvá történő átépítése. Az észak
– dél irányú forgalmat a Sima Ferenc utca és a Vásárhelyi út között két egyirányú útvonalon
osztanánk meg: az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca, míg a délre
tartó forgalom a Tóth József utca – Szent Imre herceg utca vonalán haladhatna. A
sugárirányban érkező kerékpárutak felől össze kell kötni a belvároson keresztül, hogy
hálózatot alkossanak. A meglévő kerékpárutak továbbvezetését illetve összekötését szolgálja
a Kossuth Lajos utcai kerékpárút. Az egyirányúsított utakon az ellenirányú kerékpárforgalom
számára kerékpársávot kell létesíteni.
Szentes város településszerkezeti tervének vonatkozó részlete
7. számú térkép
Jelmagyarázat
40
8. számú térkép: Szentes város szabályozási tervének részlete
Szentes város szabályozási tervének vonatkozó részlete 8. sz. térkép
1. sz. táblázat Szabályozási terv jelmagyarázata
41
11. sz. táblázat: a szabályozási terv jelmagyarázata
42
A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat (2009.) különös hangsúlyt fektet az épített
értékek védelmére, így a szabályozás paramétereinek meghatározása is a városkép
védelmében került meghatározásra. Valamint előírja ezen területen a kötelező elemeken kívül
anyaghasználat, színkezelés, tömegformálás, illeszkedés szabályait is. A projektek elkészült
tervei ezeknek maradéktalanul megfelelnek. A közlekedésfejlesztési célok eléréséhez nem
szükséges itt széles utcák kiszabályozása, a közterületstruktúra tovább őrzi a kialakult utcákat
és homlokfalaikat.
A Városközpont szabályozása általánosan a következő célokat szolgálta:
Intenzívebb, városiasabb beépítés kialakulása a belváros területén
A gyalogos és biciklis közlekedés szabályozása
Az épített és természeti környezet védelme
A Belvárosban a meglévő épületek felújítása, átépítése, bővítése és az új épületek integrálása
úgy történik, hogy a központ jelenlegi karakterét megőrizze. Ennek megfelelően a
szabályozási tervben az övezetek megalkotásakor a jelenlegi állapot megőrzése volt a cél.
A DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektelemek típusai:
Épületfelújítások:
o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria
o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség
o Diákpince,
o Ady Endre utca 1-3
Közterületrendezések:
o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás, o Szent Miklós templom környezetének rendezése o Horváth Mihály utcai járda o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig o Evangélikus templom körüli terület o Fehér ház előtti tér o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló o Ady Endre utca
12. számú táblázat: A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez
Projektelem Cím Hrsz. Településszerk
ezeti terv Kód Védettség Megfelelőség
1. Tokácsli (Városi) Galéria
felújítása
Kossuth
L. tér 5. 828/1/A/32
Település-
központ vegyes
terület
Vt-BSZ-
K77(12)K-
K
Műemléki
környezet Megfelel
2. Diákpince felújítása,
akadálymentesítése
Kossuth
L. u. 8. 829/1/A/3
Település-
központ vegyes
terület
Vt-BZ-
K99(11)8
Műemléki
környezet Megfelel
3.
Kurca-híd felújítása és
bővítése gyalogos
forgalom számára
Kurca
folyón át 7931/2
Víz-
gazdálkodási
terület
- - Megfelel
43
Projektelem Cím Hrsz. Településszerk
ezeti terv Kód Védettség Megfelelőség
4.
Kossuth Lajos utca
közvilágítás korszerűsítés,
Kurcától a Horváth M.
utcáig, körforgalom
megépítése
Kossuth
L. u. a
Kurcától a
Horváth
M. utcáig
5589/1,
5589/2,
5589/3,
5589/4,
5589/5, 22,
848, 5626/1
Közlekedési
terület -
Műemléki
környezet Megfelel
5. Horváth Mihály utca járda
építése
Horváth
Mihály u. 848
Közlekedési
terület - - Megfelel
6. Közgé kert felújítása
Ady
Endre u.
2., 4.,
Kiss
Bálint u.
3.
26/1; 26/2;
27
Településközpo
nt vegyes terület
Vt-BZ-
K7767-K
Műemléki
környezet Megfelel
7.
Petőfi Sándor utca
átalakítása a Kossuth
utcától a szabadság térig
Petőfi
Sándor u.
a Kossuth
utcától a
Szabadság
térig
5603/1,
5603/2,
5603/3,
5589/2,
5589/3,
5589/4
Közlekedési
terület -
Műemléki
környezet Megfelel
8.
Szabadság tér – autóbusz
pályaudvar nem fedett
kerékpártárolók
kialakítása
Szabadság
tér
5592/2;
5587;
5541/67
Közlekedési
terület -
Műemléki
környezet Megfelel
9.
Ady Endre utca -
bevásárló utca kialakítása,
Fehérház előtti tér
rendezése
Kossuth
tér, Ady
Endre
utca
22, 826 Közlekedési
terület -
Műemléki
környezet Megfelel
10.
Evangélikus templom
körüli terület
kertépítészete
Kossuth
L. u. 5590, 5592/2
Település-
központ vegyes
terület
- Műemléki
környezet Megfelel
11. Szent Miklós templom
környezetének rendezése
Kosssuth
L. u. 827, 828/6
Település-
központ vegyes
terület
- Műemléki
környezet Megfelel
12.
Fehérház üzleti portál
felújítása és belső udvar
rendezése
Kossuth
L. tér 5.
828/1/A/3,
828/1/A/4,
828/1/A/5,
828/1/A/6,
828/1/A/8,
828/1/A/10,
828/1/A/11,
828/1/A/14,
828/1/A/15,
828/1/A/16,
828/1/A/18,
828/1/A/19,
828/1/A/20
828/1/A/22
Településközpo
nt vegyes terület
Vt-BSZ-
K77(12)K-
K
Műemléki
környezet Megfelel
44
828/1/A/23
828/1/A/24.
13.
Ady Endre utca 1-3 számú
ingatlanok homlokzat és
portálfelújítása
Ady
Endre u.
1.-3.
840/2, 841 Településközpo
nt vegyes terület
Vt-BZ-
K6634-K
Műemléki
környezet,
védett
utcakép
Megfelel
14. Vállalkozói központ
korszerűsítése, felújítása
Kossuth
L. tér 5. 828/1/A/7
Településközpo
nt vegyes terület
Vt-BSZ-
K77(12)K-
K
Műemléki
környezet Megfelel
15.
Szentes Városi Bíróság és
Ügyészség épületének
tető- és homlokzat
felújítása
Erzsébet
tér 4. 5627
Településközpo
nt vegyes terület
Műemléki
környezet Megfelel
16. Civil Tv korszerűsítése,
felújítása
Kossuth
L. tér 5. 828/1/A/7
Településközpo
nt vegyes terület
Vt-BSZ-
K77(12)K-
K
Műemléki
környezet Megfelel
A településrendezési tervek elősegítik az akcióterület épített értékeinek védelmét, a
közterületek rendezettségét, fejlesztik a kerékpáros és egyéni közlekedés helyzetét. A
hatályos rendezési tervek és a helyi építési szabályzat megfelelnek az akcióterületi
tervben megfogalmazott beavatkozásokkal szemben támasztott feltételeknek,
összhangban vannak a végrehajtandó fejlesztésekkel, támogatják azok megvalósulását.
Vonatkozik ez a DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektekre, valamint az
akcióterületi tervben megfogalmazott, a közszféra és a magánszféra által tervezett
projektekre is.
13. számú. táblázat:
A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási tervhez
Projektelem Cím Hrsz. Településsze
rkezeti terv Kód Védettség Megfelelőség
1.
Petőfi Szálló és
Tóth József Színház
rekonstrukciója
Petőfi
utca 2. 5599
Településköz
pont vegyes
terület
Vt-BSZ-
K77(12)K-
K
Műemlék
Megfelel,
építési
engedély van.
2. Napház építése
Kossut
h L. u.
8.
828/5 Központi
vegyes terület
Vt-BZ-
K99(11)8-
K
Műemléki
környezet Megfelel
3.
Kossuth u. 8. és 10.
homlokzat
felújítások
Kossut
h L. u.
8., 10.
829/1,
830
Településköz
pont vegyes
terület
Vt-BZ-
K99(11)8-
K
Műemléki
környezet Megfelel
4. Szt. Miklós ortodox
templom felújítása
Kossut
h L. u.
4.
827
Településköz
pont vegyes
terület
Műemlék Megfelel
5. Szt. Anna katolikus
templom felújítása
Erzséb
et tér
2.
5629/2 Központi
vegyes terület
Vk-BV-
K8799-K Műemlék Megfelel
6. Református parókia
felújítása
Kiss
Bálint
utca 2.
20
Településköz
pont vegyes
terület
Vt-PZ-
K6655 -K Műemlék Megfelel
45
3.2. Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása
A Város a rendszerváltás óta igen komoly erőfeszítésekkel dolgozik a Belváros
revitalizációs fejlesztésén.
1990 előtti években a város fejlődésére jellemzően rányomta bélyegét a tömeges és nem
túlságosan esztétikus lakásépítés, szükséges alap-közművesítések, útépítések.
1993-2004: Az 1990-es évek során a hazai önkormányzatok többsége elhatározta, hogy a
történelmi városközpontot, annak értékeinek megmentésével felújítják, így helyreállítják a
történelmi városközpont eredeti funkcióit. Szentes város is ez időben több terv, elképzelés
kidolgozásával kezdett hozzá a szűken vett városközpont felújításához, illetve az előző
években szanált épületek helyének át-/beépítéséhez.
Így került sor a városközpontban két központi iskolánál (Szent Erzsébet és a Kiss Bálint)
tornatermek kialakítására (1993), az új sportcsarnok megvalósítására (1996), az Erzsébet tér
felújítására (1998), a Kossuth tér részleges átépítésére (2000), a Városháza külső
homlokzatának és kupolájának felújítására (2001), köztéri alkotások elhelyezésére,
felújítására, áthelyezésére. (Kossuth Lajos, Horváth Mihály, I. világháborús emlékmű
felújítása, II. világháborús emlékmű felállítása, Fortuna szobor a Posta mellett, 2 db díszkút).
2005-2009: A pályázati projektet közvetlenül megelőző években folytatódott a lépésről-
lépésre történő szerves városrehabilitációs tevékenység. A városközponti funkciók
újraélesztésével szemben jelentkező igény eredményezte a Szt. Miklós tér és a Nagy Ferenc
utca díszburkolatának kiépítését, a sétáló utcán a közvilágítás felújítását dísz-kandeláberek
elhelyezésével, továbbá játszóterek felújítását, a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes
rekonstrukcióját (2005).
Nagy anyagi áldozattal sikerült megoldani a volt Megyeháza külső és belső felújítását (2004-
2005), a romokban heverő Gólyás ház (Petőfi u. 4.) helyreállítását (2006) (Művészetek Háza).
Szentes belvárosában 2005-ig különböző pályázati források segítségével részleges
városmegújítás zajlott, de ez leginkább csak az épített környezetre terjedt ki, a gazdaságot, a
helyi közösséget kevéssé érintette.
2005-ben a Regionális Fejlesztési Operatív Program „2.2. Városi területek rehabilitációja” c.
intézkedés keretében meghirdetett pályázatán elnyert több mint 896 millió forintból a
Református Nagytemplom teljes felújítására (kivéve orgona) került sor.
A templom közvetlen szomszédágában (Kossuth tér 4.) található, egyházi tulajdonban lévő,
addig kihasználatlan épület átalakításával idősek otthona épült, ami a térség évek óta fennálló
szociális problémájára jelentett megoldást. Az idősek otthonában 50 idős ember bentlakásos
elhelyezésére és 30 fő nappali ellátására nyílt lehetőség, az intézményben 31 új munkahely
jött létre.
A két épület felújítása mellett befejeződött a Kossuth tér rekonstrukciójának utolsó szakasza,
megszépült a Szentes történelmi városképét őrző épületekből álló Kiss Bálint utca, valamint
javult a Kossuth tér közvetlen környezetében található zöldfelületek aránya is.
A fejlesztés hozzájárult a történelmi városközpont megújulásához, az idegenforgalom
fejlődéséhez és hozzájárult a város régióban betöltött kulturális és közösségi szerepének
erősítéséhez. A projektnek közvetlenül kimutatható gazdasági hatásai közül említést érdemel,
hogy 30 új munkahely jött létre.
Az akcióterület építészeti értékei közül néhány alapelemnek a megújítása megtörtént, azonban
ez csak az első lépés volt a Belváros komplex megújítása felé vezető úton. A korábbi
46
eredmények megőrzése, és a további hosszú távú célok elérése érdekében további integrált
beavatkozásokra van szükség.
Az alábbiakban összefoglaljuk az akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb
projekteket és azok költségvetését
14 .számú táblázat Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése
Pályázó neve Projekt célja Megvalósítás helye Támogatás (e Ft) Költség (e Ft)
Szentes Város
Önkormányzata
Művészetek házának
kialakítása - Szentes város
központjában található
műemlék jellegű épület
(Gólyás ház) felújítása és
turisztikai jellegű
hasznosítása: Művészetek
Házának kialakítása, valamint
rendezvényszervezés,
marketing anyag készítés
(2005)
Szentes 74 995
95 503
Szentes Város
Önkormányzata
Szentes városközpontjának
rehabilitációja (2005)
Szentes 896 180
995 755
Szentes Város
Önkormányzata
Szentes város bekapcsolása a
nemzetközi Euro Velo
útvonalba avagy a
Szentes-Csongrád kerékpárút
szentesi szakaszának
megépítése (2005)
Szentes 156 304
164 530
Forrás: Szentes Város Önkormányzat
A részlegesen megújult városközpont arculatán további beruházásoknak kell javítaniuk. Az
akcióterület egyik legértékesebb épülete, a Petőfi Szálló. Ugyanakkor a főtér és a környéke
vizuális képét erősen romboló Kossuth tér 5. sz. alatt álló épület (a „Fehér Ház”) teljes
átalakítást igényel, mivel e nélkül a korábbi felújítások nem érik el a céljukat.
Az 1970-es évek ipari építészetére jellemző anyaghasználat, építészeti szerkesztés és épület
elhelyezése (különösen a mellvédje) konfrontálódik a hagyományos városias építészeti
környezettel. Túl azon, hogy a teret beszűkítő telepítése nem szerencsés, építészeti
arculatának darabossága elüt a központi terek amúgy nagyvárosias arculatától.
A közlekedési rendszer átalakításával párhuzamosan szükséges a járdák burkolatának
részleges cseréjére, kerékpárutak kialakítására, az éjszakai világítás modernizálására, mert e-
nélkül az akcióterületből nehezen válik igazán attraktív centrum.
Az akcióterület szomszédságában megelőző városrehabilitációs tevékenységek pontszerűen
zajlottak az elmúlt évek során. Az ezredfordulón átépítésre kerültek a ligeti Strand kiszolgáló
helyiségei, új élménymedencék létesültek.
A városközponti fejlesztésekkel párhuzamosan ezzel egy időben az egész városra kiterjedően
nagyarányú szennyvízhálózat kiépítések voltak, amelyek 2009-ben befejeződtek.
A város területein lévő panel épületek energiatakarékos felújítása, esztétikusabbá tételének
folyamata, az ingatlanok tulajdonosainak és egyéb pályázati források bevonásával már több
éve zajlik.
2002-2005. között 52 önkormányzati bérlakás épült az akcióterület közvetlen közelében.
47
Összességében elmondható, hogy az akcióterületen és környezetében megvalósult
városrehabilitációs fejlesztések az elmúlt tíz évben, a történeti belváros funkcióinak
megőrzése és bővítése érdekében zajlottak le. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat
korábban a regionális pályázatok alkották, melyek a közeljövőben további
beavatkozásokra adnak lehetőséget. Az akcióterület nagysága és funkcióinak sokfélesége
további beavatkozásokat kíván.
Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1993-2008 9. számú térkép
48
15. számú táblázat Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen
AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN
PROJEKT
MEGNEVEZÉSE CÍM HRSZ
MEG-
VALÓSU
LÁS ÉVE
FORRÁS BERUHÁZÓ
Iparosított épületek
energiatakarékos felújítása
Kossuth tér 5. 828/1 2005 Magán,
Önkormányzati és
BM támogatás
Önkormányzat
Útépítések: Ady E.,
Horváth M.,
Petőfi u. és
Ifjúsági stny
2003-
2006.
Területfejl. + önkorm. Önkormányzat
Horváth M.Gimn. könyvtár
építése
Szent Imre
herceg u. 2.
5651 1998. Önkormányzatok:
városi, megyei
Önkormányzat
Vármegyeháza külső belső
felújítás
Kossuth tér 1 1 2000 Címzett támogatás és
önkormányzati saját erő
Önkormányzat
Kossuth tér újjáépítése,
Horváth Mihály szobor
áthelyezése
Kossuth tér 22 2001 Területfejlesztés és
önkormányzati saját erő
Önkormányzat
Városháza külső
homlokzatának és kupolájának
felújítása
Kossuth tér 6. 5623 2001 Területfejlesztés és
önkormányzati saját erő
Önkormányzat
Játszótér építése (Mici-Mackó) Rózsa Gábor
tér
828/4 2001. Önkormányzati saját
forrás
Önkormányzat
Gólyásház helyreállítása Petőfi u. 4-6. 5600/2 2004-
2005
PHARE CBC és
önkormányzati saját erő
Önkormányzat
Szt. Miklós tér díszburkolat Szt. Miklós tér 828/4 2005 Területfejlesztésés
önkormányzati saját erő
Önkormányzat
Nagy Ferenc utca
díszburkolat, közvilágítás
Nagy Ferenc u. 385 2005 Területfejlesztés
és önkormányzati saját
erő
Önkormányzat
Chicago Étterem építés Nagy F. u 2. 833 2005 Magánberuházás Spectrum 2002 Kft.
I. Világháborús emlékmű
felújítás
Erzsébet tér 5626/1 2005 Önkormányzati saját erő Önkormányzat
Művelődési Központ
homlokzat felújítás
Tóth J. utca 12. 123 2005. Területfejl. + önk. Önkormányzat
Autóbusz pályaudvar felújítása Szabadság tér 5582 2005-
2006
Tisza Volán Tisza Volán
Horváth M 4-6. üzletek,
lakások építése
Horváth
Mihály u. 4-6.
831/1 2006 Magánberuházás Társasház
Kiss B utca-Munkácsy sarok
lakásépítés
Kiss B. u.12.-
Munkácsy 3.
15/1 2006 Magánberuházás Társasház
Mozi felújítása Nagy F. u. 3. 837 2006. NKÖM + önkorm. Önkormányzat
Kurcán úszóműves
levegőztető (szökőkút)
Városi szakasz 0214 2008 Önkormányzati saját erő Önkormányzat
Református Nagytemplom
teljes felújítása
Kossuth tér 3. 21 2005-
2008
ROP, BM önerő
és önkormányzati saját
erő
Szentes Nagytemplomi
Református
Egyházközség és
Önkormányzat
Református Idősek otthona
kialakítás
Kossuth tér 4. 24 2005-
2008
ROP, BM önerő
és önkormányzati saját
erő
Szentes Nagytemplomi
Református
Egyházközség és
Önkormányzat
Kiss Bálint utca burkolat és
közvilágítás felújítás
Kiss Bálint
utca
23 2005-
2008
ROP, BM önerőés
önkormányzati saját erő
Önkormányzat
Buszöblök, buszvárók Szentes,
Kistérség
2010 DAOP Önkormányzat
49
Kossuth u. Szegvári út és
Nagyhegyszéli út felújítása
Kossuth u.
Szegvári út és
Nagyhegyszéli
út
1154/2
4660/2
3963/1
3636
4414
01357/
1
2010 DAOP+EU önerő Önkormányzat
Farkas M. utca felújítása Farkas M. u. 825
826
2010 TEUT Önkormányzat
Kossuth u. „D” oldal járda
felújítása
Kossuth u. 4660/3 2010 TEKI Önkormányzat
Kossuth u. „É” oldal járda
felújítása
Kossuth u. 1147/
24
2010 TEKI Önkormányzat
Klauzál Gábor Általános
Iskola felújítása
Klauzál u. 12-
18.
1133 2010 ROP, ÖM önerő és
önkormányzati saját erő
Önkormányzat
16. számú táblázat 2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen
2000 ELŐTT MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN
PROJEKT
MEGNEVEZÉSE CÍM HRSZ
MEG-
VALÓSU
LÁS ÉVE
FORRÁS BERUHÁZÓ
Szent Erzsébet Általános
Iskola tornaterem
Erzsébet tér 1. 5624,
5623
1993 Céltámogatás
és önkormányzati saját
erő
Önkormányzat
Kiss Bálint Általános Iskola
tornaterem
Kossuth tér 2. 2 1993 Céltámogatás
és önkormányzati saját erő
Önkormányzat
Erzsébet tér felújítása Erzsébet tér 5626/1 1998 Területfejlesztés
és önkormányzati saját
erő
Önkormányzat
Vállalkozói Központ
kialakítása
Kossuth tér 5. 828/1 1996. Önkormányzat Önkormányzat
Szentes első ártézi kútjának
újjáépítése
Luther tér 1998 Önkormányzati saját erő Önkormányzat
Kurca rehabilitáció, kotrás és
partrendezés
Városi szakasz 0214 1998-
1999
KKA és Önkormányzat Önkormányzat
Forrás: Szentes Város Önkormányzat
50
Megvalósult beruházások az akcióterületen környezetében 1993-2008
10. számú térkép
Megvalósult beruházások listáját lásd a 15-16. sz. táblázatban.
51
3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek
bemutatása, problémák feltárása
3.3.1.Demográfiai helyzet
Népesség számának alakulása
Szentes demográfiai viszonyait csak a várost körbevevő kistérség településeinek demográfiai
helyzetének figyelembe vételével együtt érdemes vizsgálni. A szentesi kistérség és a város
lakossága is lassan csökken. A kistérség lakosságszáma 1990-ben még 48.344 fő volt, míg
2008-ban 42.888 fő élt a kistérség nyolc településében.
A szentesi kistérség településeinek népességszáma
17. számú táblázat Szentesi kistérség településeinek népességszáma
Település 1990 2002 2005 2008 2009 *
Árpádhalom 676 604 578 547 538
Eperjes 840 683 607 567 575
Derekegyház 1949 1833 1771 1708 1688
Nagymágocs 3719 3471 3436 3237 3130
Fábiánsebestyén 2422 2317 2220 2177 2167
Nagytőke 587 520 488 473 440
Szentes 32891 30862 30001 29444 29551
Szegvár 5260 4937 4810 4735 4761
Összesen 48344 45644 44461 42888 42850
Forrás:KSH
*:Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH.
A szentesi kistérséghez tartozó települések népességszámának csökkenése 1990 és 2008
között (%) 3. számú ábra
32,50
19,42 19,08
12,96 12,3710,48 10,12 9,98
0
5
10
15
20
25
30
35
Eper
jes
Nag
ytőke
Árp
ádhal
om
Nag
ymágo
cs
Der
ekegy
ház
Sze
ntes
Fábiá
nsebest
yén
Sze
gvár
52
3/A számú ábra a Szentesi Kistérség településeinek népességszáma 1990-2009 között
Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH.
Szentes városának népességszáma is csökkenőben van, jelenleg nem éri el a 30.000 főt. A
népességcsökkenés eredményeként a kistérség a népesség csaknem 12%-át elvesztette az
elmúlt 20 év alatt, elsősorban a munkaképes korúak elvándorlása következtében.
A régiós és megyei adatok figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki a Szentesi
kistérség és Szentes városának helyzete: régiós összehasonlításban a kistérség és a város is a
legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján
(a Szentesi kistérség lakónépességének fogyása háromszorosa a megyei értéknek a vizsgált
időszakban).
E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül csak Csongrádot
érintette súlyosabban a népességveszteség az elmúlt 10 évben (5%), míg Szentes a második
legkedvezőtlenebb helyzetben van a 4,2%-os csökkenéssel.
Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok
figyelmeztetőek. A településnek különös figyelmet kell fordítani a népességet érintő
változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tenni a kedvezőtlen folyamatok lassítása,
megfordítása érdekében.
A kistérség belső perifériára szorulásának megakadályozása érdekében van szükség átgondolt
városfejlesztési stratégiára. A megalapozott városfejlesztési beavatkozásokkal növelhető a
települése népességmegtartó és vonzereje, ennek eredményeként megállítható a népességszám
további fogyása.
53
Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói
18. számú táblázat
Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói
Mutató megnevezése Szentes összesen Belváros Városközpont
Akcióterület
Lakónépesség száma 31 638 fő 7 785 fő 1 125 fő* (PH 2010)
Állandó népesség száma 30 997 fő 7 551 fő 1 069 fő* (PH 2010)
Migráció 641 fő 234 fő 31 fő
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,5 % 17,3 % 22,1 %
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 62,4 % 64,2 % 59,0 %
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,1 % 18,5 % 18,8 %
Népsűrűség 89 fő/km2
6 711 fő/km2
3 131 fő/km2
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatok, Polgármesteri Hivatal Népesség nyilvántartás 2010.
A belváros, és azon belül különösen az akcióterület a városi átlagnál jobb társadalmi-
demográfiai mutatókkal rendelkezik (18. táblázat, 3. és 3/A sz. ábra). A szentesi városközpont
megújításának szükségességét demográfiai szempontból éppen az támasztja alá, hogy a
városközpontban – mint a város gazdasági és társadalmi megújulásának lehetőségét magában
hordozója városrész – megvalósuló fejlesztések nemcsak gazdaságilag fejtenek ki katalizátor-
hatást a város többi részére. A város egésze által nyújtott kedvezőbb lakhatási feltételek
kedvezően hatnak Szentes népességmegtartó erejére. A kedvezőbb demográfiai helyzet -
munkaképes korú népesség számának és arányának növekedése, pozitív vándorlási egyenleg,
stb. - szükséges feltétel a fenntartható városfejlődés szempontjából.
Szentes város össznépességének 3,5 %-a, az akcióterületet is magában foglaló Belváros 7.785
fős lakó népességének 11,7%-a lakik az akcióterületen. Az akcióterület népsűrűsége magas
(3138 fő/km2), ami alföldi, hatalmas és ritkán lakott határral bíró településről lévén szó,
kimondottan előnyösnek mondható.
A terület vándorlási egyenlege pozitív, ami a városra jellemző népességcsökkenés
ismeretében rendkívül pozitívnak mondható. A lakónépesség száma 2001-ben 908 fő volt,
2011-ben pedig 1125 fő. Tehát tíz év alatt évi 23,9%-kal nőtt a népesség. A pozitív vándorlási
egyenleg mögött részben az utóbbi 15 évben megvalósult lakásépítési projektek állnak,
aminek köszönhetően fiatalabb, magasan kvalifikált népesség költözött be a területre.
Az akcióterület népességének korösszetétele kissé fiatalosabb, mint a Belváros vagy Szentes
egészében, a gyermekkorúak aránya valamivel nagyobb, a 60 éven felülieké kissé
alacsonyabb a városi átlagnál (2. ábra). Mindez annak köszönhető, hogy a belváros és azon
belül az akcióterület meglehetősen vonzó a fiatalok számára (funkciógazdagág (közeli iskolák
és munkahelyek), magasabb presztízsű lakókörnyezet stb.).
54
4. számú ábra
Az akcióterület demográfiai helyzete jobb a városi átlaghoz képest. A fiatal korcsoport
magasabb arányú jelenléte, a lakásépítések következtében beköltöző középkorú
korcsoport mind a városközpont vonzerejének bizonyítéka. A további beavatkozás a
lakónépesség szempontjából kedvező az akcióterület és a városközpont
népességmegtartó erejének megtartása érdekében.
3.3.2. Gazdasági helyzet
Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és már a 19. század végén – hazai
viszonylatban – jelentős népességgel bíró város közigazgatási, oktatási és részben gazdasági
központját öleli fel. Ebből kifolyólag a többi városrészhez képest nagyobb funkciógazdagság
jellemző a területre. A gazdasági helyzet tehát relatív értelemben kedvezőbb, mint a város
egészében.
Az akcióterület gazdasági helyzetének megértéséhez első lépésben szükséges megvizsgálnunk
azt, hogy hol helyezkedik el Szentes nagyobb térségi szinten belül, továbbá melyek annak a
városnak a gazdasági jellemzői, amelynek a fejleszteni kívánt akcióterület az igazgatási és
részint gazdasági központja.
55
A szentesi kistérség gazdasági helyzete
A szegedi és a hódmezővásárhelyi után a szentesi kistérségben működik a legtöbb regisztrált
vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség ugyancsak a harmadik
helyen áll a megyében.
A regisztrált- és működő vállalkozások számában a kistérségben tapasztalható tendencia a
térségi központban is tetten érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, 2003-2005-
ben mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának közel stagnálásáról
beszélhetünk.
A lezajló folyamatok párhuzamossága különösen szembeötlő, ha a 2005-2006-os időszakban
a regisztrált illetve működő vállalkozások számában végbemenő folyamatot vizsgáljuk. Míg
ugyanis 2005-ben a kistérségben 4044 darab, Szentesen pedig 3292 darab regisztrált
vállalkozásról beszélhetünk, addig egy évvel később a KSH adatbázisa szerint ez az érték
3840 darab illetve 3119 darab.
Miközben tehát kistérségi szinten a csökkenés közel 10 százalékos, addig Szentesen csupán
ennek fele, valamivel több mint 5 százalék. Ennek egyik oka, hogy a térségben relatív magas
a közfoglalkoztatásúak rétege, amelyeknél szabályozási okok miatt az alapmunkakörön túli
túlmunkát kényszervállalkozás keretében látták el. A szabályozás megváltoztatása miatt ezek
a kényszervállalkozások megszűntek és a tevékenységeket munkaviszonyban látják el.
Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas
vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így,
de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével
járhatott. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a társas vállalkozások aránya Szentesen
elmarad a megyei átlagtól, hiszen míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig
Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe.
E negatív képet árnyalja ugyanakkor a Szentesen a működő vállalkozások száma kapcsán
bizonyos ágazatok esetében bemutatott tendencia, vagyis a vizsgált időszakban tapasztalt
kiemelkedően dinamikus bővülés.
Szentes gazdasági helyzete
Az ezer lakosra jutó adózók száma Szentesen 453 fő, ami Szegedével megegyezik, és jóval
magasabb a megyei városok átlagánál. Az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem
és személyi jövedelemadó tekintetében csak a két megyei jogú város mutat kedvezőbb képet.
56
Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban
19. számú táblázat Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban
Város
Az ezer
lakosra
jutó
adózók
száma
Egy adófizetőre jutó
személyi
jövedelemadó-
alapot képező
jövedelem
személyi
jövedelemadó
Ft
Szeged 453 1 858 843 398 713
Hódmezővásárhely 442 1 503 944 295 350
Csongrád 422 1 466 705 249 241
Kistelek 401 1 264 257 198 259
Makó 419 1 429 181 244 322
Mindszent 378 1 263 439 184 130
Mórahalom 419 1 237 193 199 529
Sándorfalva 424 1 373 920 218 297
Szentes (2007 évi) 453 1 494 817 264 018
Szentes (2008 évi) 467 1 567 293 268 665
Átlag 424 1 432 478 250 207
Forrás: Szentes Város Önkormányzata
Szentes és környékének gazdasági struktúrája az 1990-es évek elején átalakult. A régi
nagyobb vállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire
főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek.
A regisztrált vállalakozások számának alakulásának adatsorait böngészve látható, hogy a
tercier (szolgáltató)szektor abszolút vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a városban, de a
helyi adottságok által meghatározott mezőgazdasági termelés sem elhanyagolható. 2007-ben
az áfa törvény változásával összefüggésben szembeötlő a mezőgazdasági vállalkozások
számának bővülése. A szentesi iparra a stagnálás jellemző, míg a szolgáltatás kategóriájába
tartozó vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat (20. sz. táblázat).
Szentes város vállalkozásainak általános adatai
20. számú táblázat Szentes város vállalkozásainak általános adatai
Év
Regisztrált vállalkozások száma
mezőgazdaság ipar,
építőipar szolgáltatás
összesen ebből:
társas
ezer
lakosra ágban
2006 266 377 2 476 3 119 906 105
2007 641 376 2 597 3 614 945 123
2008 1895 208 2 771 4 874 2 023 165
2009 1960 364 2 639 4 963 1 070 167
Forrás: VÁTI.TEIR Rendszer
A szentesi vállalkozások által befizetett iparűzési adó mennyisége folyamatosan növekszik.
Míg ez az összeg 2004-ben közel 561 millió forint volt, addig 2007-ben már mintegy 862
millió Forint értékben fizettek a városban működő vállalkozások helyi iparűzési adót. A
növekedés mértéke meghaladja az 50 százalékot.
57
Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult az iparűzési adót
fizető vállalkozások száma. Az önkormányzat adatbázisa alapján a cégek száma a 2004-es
1085 darabról 2007-re 1434 darabra nőtt, vagyis jelentősen bővült a helyi iparűzési adót
fizetők köre.
A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft
21. számú táblázat A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft
Megnevezés 2005 2006 2007 2008 2009
Építményadó 64.015 69.352 72.291 97 867 97 556
Idegenforgalmi adó 1.728 2.125 2.148 4 008 4 047
Magánszemélyek
kommunális adója
18.816 18.519 18.968 45 543 45 000
Iparűzési adó 694.977 807.154 861.692 954 723 911 057
Összesen 779.536 897.150 955.099 1 102 141 1 057 660
Forrás: Szentes Város Önkormányzata
A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2009)
22. számú táblázat Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft)
Adóév Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft)
2004 560 904
2005 694 977
2006 807 154
2007 861 692
2008 954 723
2009 911 057
Forrás: Önkormányzati adatbázis
Belváros Városrész
A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták
elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások
(bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek, valamint a vendéglátóhelyek képviseltetik
magukat itt nagyobb számban. 2007-es önkormányzati adatok alapján fontos ágazatok
továbbá a mezőgazdaság és az építőipar.
Belváros városrészi adatok – gazdaság
23. számú táblázat Belváros városrészi gazdasági adatai
Megnevezés Érték
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül 86 db
Vendéglátóhelyek száma 17 db
Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból
vállalkozás, ha igen mennyi 2 db
Forrás: Önkormányzati adatbázis
58
Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül kettő működik, és igen
jelentős a kiskereskedelmi üzletek száma, hiszen a Belváros városrészben működik Szentes
összes kiskereskedelmi üzletének több, mint fele, közel 52 százaléka. Amint az alábbi ábrából
is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között dinamikusan
bővült. 2008-2009-ben ez a változás lényegesen emelkedett. Vélelmezzük, hogy ennek
hátterében a gazdasági társaságokról szóló törvény változása áll, amely a cégalapítást
jelentősen leegyszerűsítette. További magyarázatot jelenthet, hogy a reálkeresetek országos
alakulása a társadalmat kiegészítő jövedelemszerzésre inspirálja, melynek következtében az
alternatív jövedelmek szerzéséhez szükséges vállalkozás indítások állhatnak.
5. számú ábra
Működő vállalkozások száma
Forrás: Önkormányzati adatbázis
Míg 2004-ben kevesebb, mint 700 vállalkozás működött a Belvárosban, addig ez a szám
2009-ben már 2321 darab volt, a növekedés tehát mintegy 335 százalékos. Az iparűzési adót
fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen
míg 2004-ben 321 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a Belvárosban, addig ez a szám
2007-re 445 darabra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Belvárosban működő cégek
által befizetett helyi iparűzési adó 175 millió forintról közel 242 millióra nőtt.
Bankok:
o OTP Bank Zrt.,
o Kereskedelmi Bank Zrt.,
o Postabank Zrt.,
o ERSTE Bank Hungary Zrt.,
o Raiffeisen Bank Zrt.,
o CIB Bank Zrt.,
o UniCredit Bank Hungary Zrt.,
o Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet,
o Szentesi Hitelszövetkezet,
o Provident Pénzügyi Zrt.
59
Biztosítók
o Allianz Hungária Biztosító Zrt.,
o Generali Providencia Biztosító Zrt.,
o ING Biztosító Zrt.,
o Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt.
székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt.,
Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank.
Az akcióterület gazdasági helyzete
Az akcióterület vállalkozásait tekintve megállapíthatjuk, hogy azok közt legnagyobbrészt
szolgáltató jellegű vállalakozásokat találunk. A vállalkozások száma az akcióterületen 2009-
ben 381 db volt, ami a településen működő összes vállalkozás 16,4 %-a. A vállalkozások
száma az akcióterületen 2004-2008 években növekedett, ezt követően visszaesés, majd újbóli
növekedő tendencia volt tapasztalható.
A vállalkozások száma az akcióterületen
24. számú táblázat Szentes Város vállalkozásainak száma
Év Működő Társas Egyéni
2004 693 na na
2005 749 na na
2006 838 na na
2007 921 na na
2008 *TEIR 1959 752 1207
2009 *TEIR 2321 1070 1251
24/A számú táblázat Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme
Év Vállalkozások száma Növekedés
üteme %
2004 186 n.a.
2005 202 8,6
2006 220 8,9
2007 227 3,1
2008 396 74,4
2009 381 -3,9
2010 424 11,3
Forrás Önkormányzati adatbázis
A TEÁOR 2009. évi- adatok alapján elmondható, hogy gazdasági szolgáltatást 14 vállalkozás
nyújt, ingatlanügyekkel és pénzügyi közvetítéssel 12-12 vállalkozás foglalkozik. A kiterjedt,
sűrű beépítésű belvárosi zóna nem teszi lehetővé mezőgazdasági és jelentősebb ipari
tevékenység megtelepedését.
60
Az akcióterület vállalkozásai egyre nagyobb adóalappal rendelkeznek, és ebből kifolyólag
egyre nagyobb a befizetett helyi iparűzési adó értéke is, ami 2007-ben csaknem 90 millió Ft
volt.
Az akcióterület legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozásai a szolgáltató szektorba
tartoznak, amelyek közül a legfontosabbak a távközlés, a pénzügyi szolgáltatás valamint az
ingatlanügyek. A város tíz legnagyobb helyi adófizető vállalkozásából 1 működik az
akcióterületen (Invitel). Ennek a cégnek a befizetett iparűzési adója 2007-ben 19 449 699.- Ft
volt, így ez a vállalkozás adja a befizetett iparűzési adó 21,8%-át.
Az akcióterület vállalkozásainak száma, az összes adóalap, és a befizetett iparűzési adó
mértéke valamint ennek növekedési üteme
25. számú táblázat Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme
2004 2005 2006 2007 2008 2009
Vállalkozás (db) 186 202 220 227 255 286
Összes adóalap (Ft)
3 255 962
161
3 543 255
481
4 198 148
489
4 502 974
657
3 939 977
763
3 806 638
316
Összes helyi
iparűzési adó 64 115 999 69 713 799 82 692 600 89 166 603 77 384 268 74 713 749
Az iparűzési adó
növekedési üteme - 8,7 18,6 7,8 -13,2 -3,5
Forrás: Önkormányzati adatbázis
A táblázatból megállapíthatjuk, hogy az iparűzési adóbevételek bővülése folyamatos, évről
évre látjuk annak bővülését. Kiemelkedő esztendő volt a 2006. évi, amikor az iparűzési
adóbevételek 18,6%-kal nőttek. 2007-re azonban több mint 10 százalékpontos visszaesés volt
megfigyelhető. A csökkenő tendencia a világgazdasági recesszió hatására a 2008, 2009.
években is folytatódik, bár a csökkenés mértéke 2009-re javuló tendenciát mutat. E tendencia
figyelmeztető jel lehet a közeljövőre nézve is, és a stratégia szükségességét emeli ki. Az
akcióterület gazdasági fontosságát mi sem mutatja jobban, hogy az akcióterület vállalkozásai
által befizetett iparűzési adó az egész városban beszedett iparűzési adónak több mint 10%-a.
Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma a városban
26. számú táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen
(2006 - 2009)
Év
Kiskereske
delmi üzlet
összesen
Ebből
Kiskereskedel
mi üzlet
tízezer lakosra
Gyógy-
szertár
Vendég-
látóhely
Ebből:
étterem-
cukrászda
Vendég
látóhely
tízezer
lakosra
élelmi-
szerüzlet
és áruház
összesen
ruházati
üzlet
festékek,
vasáruk,
barkács és
építési
anyagok
üzlete
jármű
üzlet és
üzem-
anyag
telep
2006 513 142 56 46 30 172 5 139 86 47
2007 502 133 56 45 31 170 5 137 78 47
2008 475 130 73 43 30 163 5 135 81 46
2009 456 122 70 40 33 157 5 138 86 47
Forrás: Önkormányzati adatbázis
61
26/A számú táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen
(2006-2009)
Év
Kiskeres
kedelmi
üzlet
összesen
Ebből
Kiskeres
-kedelmi
üzlet
tízezer
lakosra
Gyógy
-
szertár
Vendég-
látóhely
Ebből:
étterem-
cukrász-
da
Vendég
látóhely
tízezer
lakosra
élelmi-
szerüzlet
és
áruház
összesen
ruházat
i üzlet
festékek,
vasáruk,
barkács-
és építési
anyagok
üzlete
jármű
üzlet és
üzem-
anyag
telep
2006 85 10 27 3 1 29 1 15 13 5
2007 87 11 27 3 1 30 1 15 13 5
2008 87 11 27 3 1 30 1 15 13 5
2009 86 11 25 3 1 30 1 17 15 6
Forrás: Önkormányzati adatbázis
Megállapítható, hogy Szentesen 2006-tól 2009-ig mindösszesen 57 kiskereskedelmi üzlettel
lett kevesebb, ami jelentős csökkenés, és az akcióterületen is található üres üzlet, ahol
megszűnt a tevékenység.
A csökkenést jelentős mértékben indokolja, hogy a korábbi tradíciók, amelyek az ún.
kisboltokat helyezték a bevásárlási preferencia élére, mára átrendeződtek a multinacionális
üzletek betelepedésével. Az ilyen jellegű vásárlói igény csökkenése lokálisan természetes
módon vezet az üzletek bezárásához. A kereskedelmi egységek tartalmát tekintve pozitív
elmozdulás tapasztalható a kereskedelem irányából a vendéglátás felé. E jelenség a város
egészére és az akcióterületre is igaz. E trend alátámasztja az élhető városközpont
kialakításának ideológiáját, hiszen a gazdasági átrendeződés természetes folyamatát erősítik
tovább a tervezett beavatkozások is.
Szentes belvárosa hagyományosan helyet ad a gazdasági irányító funkcióknak. Az
akcióterületen 18 iroda működik a legváltozatosabb profillal (bankok, biztosítók, média,
illetve egyéb magánvállalkozások irodái). A sűrű beépítés miatt csak egyetlen raktár található
a vizsgált városrészben.
A következő térképen látható, hogy a kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók az Akcióterület
keleti részére koncentrálódnak, elsősorban a Petőfi Sándor és az Ady Endre utca észak-dél
irányú tengelyben vannak jelen, valamint az arra merőleges Nagy Ferenc sétálóutcában és a
Kossuth utca Szent Miklós tér körüli részén.
62
A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák: 11. számú térkép
A Belváros a jövőben a turizmus igazi központja lehet, ugyanis turisztikai látnivalókban
meglehetősen gazdag. A templomok és középületek építészeti együttese jelentős vonzerőt
képez. Ugyanakkor az idegenforgalom infrastruktúrája jelenleg még hiányos, a városnak
nincs igazán magas színvonalú szállodája, és alacsony a szálláshelyek száma is.
Az akcióterület ma még nem turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai kedvezőek.
Hiányzik a szállodai kapacitás, ami a Petőfi Szálló magas színvonalú felújításával a jövőben,
az önkormányzat által menedzselt akcióterületi fejlesztés eredményeinek hatására létrejön.
63
Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterület gazdasági szerepe a városon belül nagy,
jelentős súlyt képvisel a város gazdaságában, a kiskereskedelem igen fontos központja.
Ugyanakkor a gazdaság nem kellően diverzifikált, kevés a nagy hozzáadott értéket képviselő
szolgáltatás és számottevő hányadot tesz ki az alapvető cikkek (élelmiszerek, ruházat)
kereskedelme.
Napjainkban az idegenforgalom háttérbázisa gyakorlatilag teljesen hiányzik, amiben változást
hozhat a turisztikai funkció megerősödése. Jelenleg kevés a színvonalas szálláshelyek száma
is, de ez a szám szintén változhat a gazdaságfejlesztést célul kitűző városfejlesztés
eredményeként.
A pályázati projekt megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy Szentes belvárosa a
számottevőbb turizmus számára alkalmassá váljon. Az egységes, műemlékekben gazdag
vonzó épített környezet, a kiszolgáló funkciók bővítése, megerősítése szükséges alapfeltétel a
szállásférőhelyek, vendéglátóhelyi kapacitásbővítés számára.
Az akcióterület Szentes igazi city-jévé azonban csak akkor válhat, ha a jelenleginél magasabb
hozzáadott értékű kiskereskedelem telepszik meg a területen, ha nő az irodák száma és ezáltal
a szentesi gazdaság igazi központjává válik a terület. Ehhez azonban újabb funkciókra, a
népesség- és tőkevonzó képesség növelésére van szükség.
A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek:
27. számú táblázat A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek
ÉPÜLET CÍME HRSZ JELLEGE FUNKCIÓ TULAJDONOS ÜZEMELTETŐ
Kossuth L. u. 1. 5598/3 vendéglátó Páterház panzió és étterem magán magán
Nagy Ferenc u. 2. 833 vendéglátó Chicago étterem magán magán
Nagy Ferenc u. 1. 838 vendéglátó Kávéház magán magán
Petőfi S. u. 7/a 5618 vendéglátó Galéria Kávézó és Étterem magán magán
Szent Imre H. u. 12-14 5665 vendéglátó Pizzéria magán magán
Ady E. u. 2. 26/2 vendéglátó Belvárosi Klub Étterem magán magán
Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal
Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák:
28. számú táblázat Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben
MEGNEVEZÉS TULAJDONOS MENNYISÉG (db)
üzletek önkormányzat 21 db
Magán 82 db
irodák önkormányzat 18 db
Magán 10 db
Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal
64
3.3.3. A turizmus helyzete
Szentes turisztikai adottságai a hazai átlagnál jobbak, a település – és azon belül az
akcióterület – turisztikai látnivalókban gazdagnak mondható. Ugyanakkor az idegenforgalom
infrastruktúrája felettébb hiányos, a városnak nincs igazán magas színvonalú szállodája, és
alacsony a vendéglátó egységek (éttermek, vendéglők) száma is. Az akcióterület nem
turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai nem mondhatók kedvezőtlennek. Itt is
hiányzik a szállodai kapacitás, ami nélkül egyetlen belváros sem képes igazi települési, sőt
térségi központtá fejlődni.
A város egészében többfajta olyan turisztikai adottság van, ami kedvező feltételeket kínálhat a
szabadidő eltöltéséhez. Szentes melegvizes gyógyfürdővel, attraktív belvárosi
épületegyüttessel rendelkezik, a város környéke igazi alföldi táj, az itt levő vízi – és
tanyavilág a jövő turizmusának letéteményese lehet.
Szentes legvonzóbb turisztikai célpontjai részben az akcióterületen kívül, de ahhoz nagyon
közel helyezkednek el. Kiemelkedő turisztikai vonzerőt képvisel a Termál Gyógyfürdő. A 350
fő befogadóképességű fürdőt 2004-ben jelentősen modernizálták, napjainkban a
vendégforgalom újra növekszik. A természeti látványosságok közül kiemelendő az 1953-ban
helyi természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi-liget, amely a város szívében fekszik,
alig 500 méterre a központtól. A Kurca által övezett liget 1869-ben készült el. Itt található a
városi strandfürdő, aminek jelentősége a Termálfürdőnél is nagyobb. A vendégforgalom
dinamikus növeléséhez elengedhetetlen magas színvonalú szálláskapacitás kiépítése, és a
fürdő vonzerejének növekedése szorosan összekapcsolódik Szentes és környéke más
idegenforgalmi adottságának megfelelő fejlesztésével.
Az akcióterület építészeti látványosságai közül kiemelendő a római katolikus barokk Szent
Anna templom, a nemrégiben gyönyörűen felújított klasszicista református nagytemplom, ami
egyben hazánk második legnagyobb befogadóképességű kálvinista temploma. A belváros
jellegzetes épülete a szecessziós, átépítés alatt álló Petőfi Szálló illetve a volt Megyeháza, ami
jelenleg konferenciaközpontként működik (a műemlékek listáját lásd a környezeti értékek
bemutatását taglaló 3.3.5. fejezetben)..
A részben az akcióterületre koncentrálódó turisztikai lehetőségeket jelenleg nem megfelelően
aknázza ki a város. Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma csak
lassan növekszik. 1999-ben a városban összesen 230 db férőhely volt, míg 2006-ban ez a
szám 359, 2007-ben 363 db volt. (29. sz. táblázat).
Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen 29. számú táblázat Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen
Év
Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely
férőhely Vendég-
éjszaka
ebből:
külföldi
átlagos
tartózkodási
idő, éjszaka
Egy
férőhelyre
jutó
vendég
éjszaka
férőhely Vendég-
éjszaka
ebből:
külföldi
átlagos
tartózkod
ási idő,
éjszaka
egy
szállásadó
ra jutó
vendég-
éjszaka
2006 359 26 066 7 985 2,7 72,6 40 1 085 24 2,5 180,8
2007 363 23 252 8 507 2,9 64,1 48 1 564 16 1,4 260,7
Forrás:KSH, Önkormányzat
65
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1999 és 2006 között 10 608
éjszakáról 26 066 éjszakára nőtt, vagyis a bővülés közel két és félszeres. Ugyanakkor 2007-re
már csökkent a vendégéjszakák száma, mégpedig jelentősen, csaknem 3000 éjszakával.
A szentesi idegenforgalom fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy az akcióterület
gazdasági élete diverzifikálódjék. E célt szolgálja a Petőfi Szálló felújítása. Ugyanakkor
az ATT-ben foglalt tevékenységek (zöldterület-fejlesztés, homlokzat felújítás, forgalom-
csillapítás stb.) együttesen eredményezhetik azt, hogy a látnivalókban gazdag belváros
vonzó turisztikai célponttá váljék.
3.3.4.Társadalmi helyzet
A következő fejezetekben bemutatásra kerül a társadalom több olyan jellemzője, amely
közvetetten alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le a társadalom helyzetére,
státuszára vonatkozóan.
A helyi társadalom állapotát leíró mutatók alapján megállapítható, hogy Szentes városközpont
akcióterület helyi társadalmi állapota a Belváros presztízsének megfelelően kedvezőbb képet
mutat, mint akár a teljes Belváros, és különösen, mint amit a város más részeinek átlagos
társadalmi állapota mutat. Árnyalja azonban a képet a segélyezettek magas aránya, amely
rávilágítja a figyelmet a további fejlesztések szükségességére.
Mint bármelyik más város belvárosának, Szentesnek is a kvalifikált, magas iskolai
végzettséggel rendelkező, tehetősebb társadalmi csoportok lakhelye az akcióterület, amely
magában hordozza a megújulás lehetőségét, kedvező alapot biztosít a fejlesztések számára. A
gazdaságilag aktív népesség aránya sokkal magasabb, mint Szentes más városrészeiben.
66
Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat a következő táblázat
tartalmazza, összehasonlításban a Belváros és Szentes egészével.
30. számú táblázat Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok
Mutató megnevezése Szentes Belváros Akcióterület
Lakónépesség száma 31 638 7 785 908
(1125*)
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők
aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 28,2 21,8 20,7
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség
arányában 10,4 15,6 22,2
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5 8,1 12,2
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,2 39,2 34,1
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők
és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
aránya az aktív korúakon belül
16,3 13,2 10,5
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,5 57,3 61,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,8 37,0 38,9
Állandó népesség száma 30 997 7 551 877
(*1069)
Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat, *Szentes Város Önkormányzata Népesség nyilvántartás 2010
3.3.5. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet
Az akcióterület társadalmi helyzetének meghatározása szempontjából közvetlen indikátorként
használhatók a társadalom oktatási, iskolázottsági helyzetére vonatkozó adatok. A
városközpont népességén belül az alacsony iskolai végzettségűek – azaz a legfeljebb általános
iskolát végzettek – aránya kedvezőbb nemcsak Szentes, de a belváros egészénél, a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők aránya jóval magasabb a városi átlagnál, ugyanis a felsőfokú
végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből a település egészét tekintve 10,4%,
míg az akcióterületen 22,2% (6. ábra).
6. számú ábra 7. számú ábra
Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányába n
10,4
15,6
22,2
0
10
20
30
Szentes 1 . Belváros Akcióterület
Aktív korúak ( 15 - 59 évesek ) mutatói
40,2 39,2
34,1 28,2
21,8 20,7
16,3 13,2
10,5
0 5
10 15 20 25 30 35 40 45 50
Szentes 1 . Belváros Akcióterület
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
67
A gazdasági aktivitás mutatója magasabb a városi átlagnál, míg a munkanélküliség
szempontjából kedvezőbb helyzetben van az akcióterület, mint Szentes egésze. A rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 15-59 éveseken belül csupán 34,1%, szemben
a 40,2%-os városi átlaggal. A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb (5,5%), mint a városi
átlag (5,8%). Az egyedül élő idősek aránya nem magas, a foglalkoztatott nélküli háztartások
aránya a városra jellemző aránynál alacsonyabb.
Foglalkoztatottsági mutatók Szentesen, a Belvárosban és a Városközpont Akcióterületen 8. számú ábra
Foglalkoztatási helyzet az aktív korcsoporton belül
55,5 57,3 61,9
40,2 39,2 34,1
0
20
40
60
80
100
120
Szentes 1. Belváros Akcióterület
Rendszeres
munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya
Foglalkoztatottak aránya a 15-
64 éves népességen belül
Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat
68
3.3.6. Jövedelmi helyzet
Az akcióterület lakosságának jövedelmi helyzete a foglalkoztatottak magas arányának,
valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők alacsony arányának
köszönhetően, a városi átlagnál kedvezőbb.
A 100 főre jutó segélyesek aránya 30 fő, ami a belvárosi és a városi átlaghoz képest (20 fő)
rosszabb, azonban az akcióterületen a segélyek mértéke 10-15%-kal magasabb, mint a város
többi részén. (aktív korú nem foglalkoztatott segélye: az akció területen 25 725 Ft; a város
egészében 23 666 Ft).
Segélyek darabszáma:
31. számú táblázat Segélyek száma
Város összesen Belváros Akcióterület
Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye 311 88 15
Átmeneti (szociális) segély 740 183 25
Egészségkárosodottak rendszeres szociális 34 9 4
Idős korúak járadéka 47 11 3
Közgyógyellátás 1 095 244 40
Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ 88 23 1
Lakásfenntartási támogatás kp 229 41 7
Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató 61 49 7
Napközi 618 161 41
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 1 232 317 63
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 1 270 298 54
Halmozottan hátrányos helyzetűek 332 57 13
Összesen 6 057 1 481 273
Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2008
Segélyek összege:
32. számú táblázat Segélyek összege
Város összesen Belváros Akcióterület
Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye 7 360 066 2 015 819 385 870
Átmeneti (szociális) segély 7 460 600 1 990 067 247 617
Egészségkárosodottak rendszeres szociális 966 108 268 760 120 968
Idős korúak járadéka 1 348 906 319 200 91 200
Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ 310 600 80 900 2 700
Lakásfenntartási támogatás kp 78 800 161 100 30 300
Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató 206 700 165 300 25 700
Napközi 11 923 990 3 198 700 789 000
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11 250 775 3 005 465 513 500
Összesen 40 906 545 11 205 311 2 206 855
Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2008
69
3.3.7.A környezeti értékek bemutatása
Az akcióterület Szentes „szíve”, ez a legrégebben lakott rész, és itt találhatók a város
legértékesebb épületei.
A teljes akcióterület régészeti érdekű terület, valamint 13 db nyilvántartott régészeti érték
található a területen. A régészeti lelőhelyek listája az 1. sz. függelékben található.
A régészeti lelőhelyek közül a legérdekesebb a Tóth József utca legelején lévő késő középkori
templom emlékei. Ez esetleg bemutatható lenne megfelelő feltételek esetén. Állapota
bolygatott, részben elpusztult, a pontos helyzetet részletes feltárás tisztázhatja.
70
A Városközpont Akcióterületen található régészeti lelőhelyek 12. számú térkép
Az akcióterületen található Szentes 13 db műemlékéből 9 db. Mindegyik épület eredeti
funkciójának megfelelően használnak, kivétel a közelmúltban felújított Megyeháza, amelyben
konferenciaközpont, levéltár és a Koszta Múzeum működik. A Petőfi Szálló rekonstrukciója
megkezdődött.
71
Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek
13. számú térkép
72
33. számú táblázat Az akcióterületen található műemlékek
AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ MŰEMLÉKEK
ÉPÜLET
MEGNEVEZÉSE CÍM HRSZ
TZS.
SZÁM STÍLUS
ÉPÍTÉSI
ÉV TÖMB ÁLLAPOT
Református lelkészlak Kiss Bálint u. 2. 20 2749 Klasszicista 1836 2 felújítandó
Megyeháza Kossuth tér 1. 1 2750 Neoreneszánsz 1882-1883 3 felújított
Református templom Kossuth tér 3. 21 2751 Klasszicista 1808-1826 2 felújított
Magyar Ortodox templom Kossuth u. 4. 827 2752 Copf 1786 6 megfelelő
Szent Anna Római
katolikus templom
Erzsébet tér 2. 5629/2 2753 Barokk
(klasszicizáló) 1764-1768 10 megfelelő
Gólyás ház, ma
Művészetek háza
Petőfi u. 4-6. 5600/2 2754 Klasszicista 1840 7 felújított
Szentháromság szobor Erzsébet tér 5626/2 8623 Neoreneszánsz 1886 10 jó
Péter Pál-féle Polgárház Petőfi u. 9 5612 9443 Klasszicista 1830 8 felújított
Petőfi Szálló és Tóth
József színház
Petőfi u. 2 5599 11063 Magyaros
szecesszió 1899 7
Rekonstruk-
ció
folyamatban
Forrás:KÖH
Református lelkészlak
Megyeháza Református templom
Ortodox templom Szent Anna Katolikus Templom Gólyás ház, művészetek háza
Szentháromság szobor Péter-Pál ház Petőfi Szálló
73
34.sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek
AZ AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT UTCAKÉPEK
UTCA MEGNEVEZÉSE HRSZ TÖMB
Ady Endre utca nyugati oldala (2-8.) 26/2, 27, 30 4
Ady Endre utca keleti oldala (1-11.) 840/2, 841, 842, 844, 845/1, 847 5
Kiss Bálint utca nyugati oldala (2-10.) 17/1, 18, 19, 20, 21 2
Kiss Bálint utca keleti oldala (1-9.) 24, 26/1, 28, 29/1, 31 4
Petőfi Sándor utca nyugati oldala (1-15.) 5622, 5621, 5620, 5619, 5618, 5612, 5608,
5607, 5604 8
Petőfi Sándor utca keleti oldala (2-8.) 5599, 5600/2, 5601 7
Forrás: Szentes Város Szerkezeti terve
Ady Endre u. Nyugati oldal Ady Endre u. Keleti oldal
Református lelkészlak Kiss Bálint u. Keleti oldal
Református lelkészlak Petőfi Sándor u. Keleti oldal Petőfi Sándor u. Nyugati oldal
Kiss Bálint u. Nyugati oldal
74
A Kurca és partja a település zöldterületi rendszerének igen értékes eleme, ritka növény-,
valamint vízi és nádi madárfajok otthona. Természeti szépsége, gazdag növényzete és
állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló adottságaihoz.
A város legtöbb építészetileg is értékes épülete a belvárosban található.
Az Erzsébet téren található a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános
Iskola, a Szent Anna Katolikus Templom, mellette a Római Katolikus Plébánia és az előtte
álló műemléki védettséget élvező Szentháromság szobor (1886, Jablonszky Vince). A
plébániai hivatalt árkádsor kapcsolja össze a műemlék templommal. Az Erzsébet tér közepén
található az I. Világháborús emlékmű (1926, Pásztor János).
A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912) magyaros, szecessziós stílusú.
A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak. 1993-ban a
városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Az iskola a folyamatos
karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzata került felújításra.
A Kossuth téren a kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom, a Kiss Bálint
Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neo reneszánsz épülete várja a
látogatókat. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren
látható.
A kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom (1808-1826) Szentes jellegzetes
épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó
része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú
temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb
befogadóképességű épülete. Benne egyházközséget bemutató templomi galéria, és
információs pont is működött. A templom rehabilitációja 2008-ban fejeződött be az EU-s
források segítségével az önkormányzat és az egyház együttműködésének eredményeként.
Kiss Bálint Református Általános Iskola: Az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült,
klasszicista stílusban, melyet 1920-ban lebontottak, majd helyébe Dobovszky József István
tervezett mértéktartó, eklektikus saroképületet tervezett. Az épület a folyamatos karbantartás
mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt.
A templom mögött elhelyezkedő Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki
környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források
segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott
menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint
(1772-1853) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A
lelkészlak felújítására a közelmúltban került sor.
Megyeháza: közép rizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.),
Szentes legszebb főtéri középülete, neo reneszánsz stílusú, 67 évig szolgálta Csongrád megye
székhelyét. Attikáján a megye címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos
ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a
hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik.
A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei
alapján emelték 1911-ben. Az épület jó állapotú, legutóbb a tetőszerkezete és a homlokzata
került felújításra.
A Kossuth utcán tekinthető meg a volt Szentesi Takarék Székháza, a Szent Miklós magyar
ortodox templom, az Evangélikus Templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén (túl az
Akcióterületen) pedig a megújult Zsinagóga áll, melyben a város könyvtárát helyezték el.
75
A Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928). Az ingatlan
folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van.
Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával.
A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István
tervei alapján. Az épületek jó állapotban vannak
A tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna
Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével
lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó
színhelye. A templom jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt
meg.
A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll. 1786-ban épült, késő
barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében
Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). Az elmúlt években a tetőfedése és a
homlokzata felújításra került.
Szintén a város főutcáján található az Evangélikus Templom. 1904-1905-ben épült
neogótikus stílusban Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész
készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A
toronyórát a város ajándékozta a templomnak.
A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett „Gólyás ház”. Az
előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati
támogatás segítségével teljes körűen felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad
otthont.
A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., szecessziós stílus, Komor Marcell és
Jakab Dezső, 1897-99). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól
kivehetők a lechneri iskola stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és
tömegképzés, a népi építészet formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok
(kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett
balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a
pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az
épületet. Színháztermét a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték
el. Jelenleg folyik az épületegyüttes teljes rekonstrukciója.
Az akcióterületen 28 db helyileg védett épület található. Közülük a város 7 középület esetében
javasolja a műemlékké nyilvánítást az Örökségvédelmi Hivatalnak.
35. számú táblázat Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen
ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE UTCA HRSZ
Evangélikus templom Kossuth u. 9. 5590
Városháza Kossuth u. 6. 5623
Városi bíróság volt Járásbíróság és Fogház Erzsébet tér 4 5627
Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola Erzsébet tér 1 5624
Református iskola Kossuth L. tér 2
Városi Gyermekkönyvtár, lakóház, üzletek (volt
Szentesi Takarék és Bérház)
Petőfi S. u. 1 5622
Horváth Mihály Gimnázium Szt. Imre herceg u. 2 5651
Forrás: Szentes Településszerkezeti Terv 2009
76
36. számú táblázat Az akcióterületen található helyileg védett épületek
AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK
ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE UTCA HRSZ STÍLUS ÉPÍTÉSI
ÉV TÖMB
Zsoldos ház Tóth J. 7 9 Polgári 2
Lakóház (kocsma) Hajdú L. u. 1. 4 Paraszti XIX. sz. e 2
Református Imaház Kiss Bálint u. 8. 17/1 1906 2
Földhivatal épülete Kossuth u. 8. 829/1 1909-10 6
Fridrich –féle fényírda Kossuth u. 6. 829/2 1905 6
Páter-ház panzió, étterem Kossuth u. 1. 5598/3 1880 7
Francia Pékség József A. u. 1. 5591/3 1914 7
Evangélikus templom Kossuth u. 9. 5590 Neogótikus 1905 7
Városháza Kossuth u. 6. 5623 Késő barokk 1911 8
Városi bíróság volt Járásbíróság és
Fogház
Erzsébet tér 4 5627 Szecesszió –
eklektikus
1910-11 10
Szent Erzsébet Katolikus Általános
iskola
Erzsébet tér 1 5624 Magyaros –
szecesszió
1912 8
Református iskola Kossuth L.tér 2 Eklektikus 1928 3
Városi Gyermekkönyvtár, lakóház,
üzletek volt Szentesi Takarék és Bérház
Petőfi S. u. 1 5622 Eklektikus 1929 8
Idősek otthona Kiss Bálint u 1 24 1887-88 4
Horváth Mihály Gimnázium Szt. Imre herceg u. 2 5651 Eklektikus 1888
1915-18 9
Petőfi S. Általános Iskola volt
Polgári leányiskola
Petőfi S. u.15 5604 Eklektikus 1913 8
MSZP Pártiroda és Cigány
Kisebbségi Önkormányzat
Kiss Bálint u 3 26/1 1904 4
Társasház Kiss Bálint u 5 28 1913 4
Társasház Kiss Bálint u 9 31 4
Társasház Tóth J 8 122 2
Lakóház Petőfi S. u.7 5619 8
Üzletek volt Postaállomás, Petőfi S. u.8 5601 Klasszicizáló 1888 7
Társasház Petőfi S. u.5 5620 8
Galéria kávéház és étterem Petőfi S. u.7/a 5618 8
Üzletek Petőfi S. u.11 5608 8
Üzletek Petőfi S. u.13 5607 8
Társasház Szt. Imre herceg u. 16 5668/2 9
Forrás: Szentes Város Helyi Építési Szabályzata 2009.
77
3.3.8.Közterületek értékelése
37. sz. táblázat Közterületek értékelése
Terület
sorszáma
Terület
megnevezése
Értékelés Javaslat
előnyök hátrányok
1 Kurca-part
Városközpont és vízpart-
természeti környezet
attraktív találkozása.
Rekreációs tengely (séta,
kerékpározás,
csónakázás). Városi
zöldfolyosó.
Kiépítetlen, kevés
növényzet,
alulhasznosított
Sétány kiépítése igényes térkő
burkolattal, utcabútorzat,
térvilágítás, vízparthoz kapcsolódó
kiülők, vízparti növényzet
fajgazdagítása, ismertető táblák
kihelyezése, vendéglátás
lehetősége, kerékpárút.
2 Kossuth Lajos utca
Városi fő tengely,
hagyományos igazgatási,
kereskedelmi funkciók
fűződnek rá.
Térkapcsolatok (Kossuth
Lajos, Erzsébet, Szt.
Miklós terek)
Gyalogos felületek,
parkolás
szervezetlensége,
kialakulatlan,
leromlott utcakép.
Gyalogos burkolatok cseréje
(térkő), sétány jellegű kialakítása.
Kerékpáros közlekedés
lehetőségének megteremtése. Utca
menti zöldsávok felújítása (fasorok
telepítése, felújítása). Parkolás.
Díszvilágítás (kandeláberek
cseréje). Az utcához kapcsolódó
apró teresedéseken utcabútorok
cseréje, elhelyezése (pl.: Posta
előtt, Evangélikus templom körül).
3 Erzsébet tér
Rendezett, szép,
környezetbe illő, jól
karbantartott
Rendszeres, alapos fenntartás,
helyi védelem alá helyezés (jogi
beavatkozás)
4 Szent Imre herceg
út északi torkolata
Szép meglévő növényzet,
műemléki szobor, árkádos
térfalak
Zavaros forgalmi rend,
szigetszerű
zöldfelületek
Gyalogos dominanciájú, vegyes
forgalmú díszburkolat, korlátozott
parkolási lehetőséggel
5
Szent Imre herceg
út 2.-vel szemközti
tér és utca
Jó gyalogos kapcsolat az
intézmények között és a
Kurca felől. Díszkút
Kialakítatlan, alul
hasznosított, nincs
térszervező ereje, nem
elég hangsúlyos.
Sétány kiépítése a Kurca felől,
találkozó pont kialakítása,
utcabútorok, díszkút felújítása,
vízgépészeti felülvizsgálat,
középiskola előtti zöldfelület
felújítása
6 Szent Imre herceg
út déli vége
Védett tölgy és
pihenőhely, emléktábla Műszakilag leromlott
Eredeti tervek alapján, vagy
felmérés alapján felújítandó
7 Petőfi Sándor utca
A szentesi városszerkezet
szempontjából kiemelt
jelentőségű, a
városközponthoz
kapcsolódó utca
Kedvezőtlen utcakép,
kialakulatlan építészeti
arculat, nem egységes,
leromlott állapotú
fasor
Járdakorszerűsítés, egységes új
fasor telepítés, Kossuth L. utcával
harmonizáló új utcavilágítás
8 Kossuth Lajos tér
Városközpontban elfoglalt
kitüntetett hely,
várostörténeti
hagyományok, kapcsolódó
közintézmények, szobrok,
növényzet, jó műszaki
állapot.
Eldarabolt
területkialakítás, a
szabdaltság miatt
nagyobb közösségi
események
megtartására nehezen
használható.
A közlekedésfejlesztés által érintett
területi átalakítás függvényében a
térhasználat átértékelése,
átalakítás, funkcióbővítés, a
szökőkút korszerűsítésével együtt
víztechnikai és díszvilágítás
korszerűsítés.
9 Kiss Bálint utca
Fontos gyalogos kapcsolat
a Kossuth tér felé.
Kedvező arculat, igényes
kialakítás, jó műszaki
állapot
Rendszeres karbantartás, fenntartás
10 Tóth József utca
Városközponthoz közel
van, fontos kulturális
intézmény kapcsolódik rá.
Szűk, jellegtelen. Járdák és fasorok felújítása,
rendezett parkolás.
78
Terület
sorszáma
Terület
megnevezése Értékelés Javaslat
11 Kurca sor a Tóth
József utcáig
Fontos összekötő kapocs a
Kurca menti sétány és a
híd, valamint a belváros
között.
Rendezetlen lépcső,
parkoló, rossz
forgalmi kapcsolat,
leromlott gyalogoshíd.
Új híd építése kerékpáros sáv
kialakításával, lépcső és parkoló
átépítése. Gyalogos burkolatok
kialakítása a Kurca parti sétánnyal
azonos anyaghasználattal.
12 Hajdú Lajos utca
Református templomhoz,
szoborkerthez jó
kapcsolat.
Zavaros forgalmi
helyzet.
Vegyes forgalmú burkolat,
rendezett parkolók kialakítása a
meglévő fák megtartásával.
13 Nagy Ferenc utca
Fontos gyalogos bevásárló
utca, jól kialakított
utcabútorozott.
Karbantartás, folyamatos kezelés.
14 Szent Mikós tér
Kitüntetett pozícióban
lévő, műemlék templom
környezete.
Közintézményekhez,
kereskedelemhez,
vendéglátáshoz
kapcsolódik.
A templom beszorított
pozícióban van. A
nagy közös használatú
terület rosszul
funkcionál,
feldarabolt,
szervezetlen gyalogos
hálózatú.
A templom kiszabadítása
nyomasztó építészeti
környezetéből, bekapcsolása a tér
egészébe. Gyalogos irányok,
térhasználat, vízhasználat
(szökőkút), vendéglátó teraszok
egységes rendszerbe szervezése.
15
Kossuth Lajos utca -
Evangélikus
templom környéke
Kitüntetett pozícióban
lévő építészeti alkotás a
főutca mellett.
Elhanyagolt környezet
a belvárosi pozícióhoz
képest, ezért
kedvezőtlen városképi
megjelenés.
Templom körül gyalogos burkolat
kialakítása a teljes körüljárhatóság
biztosításával, a meglévő értékes
faállomány megtartásával,
utcabútorokkal.
16 Posta előtti tér
Értékes, szép szobor, zöld
környezetben a főutca
mellett.
Felújítás, rendszeres karbantarás.
38.számú táblázat Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák
AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT SZOLITER FÁK
MEGNEVEZÉS HRSZ CÍM
olimpiai bajnok tölgyfája 5625; 5603/2 Szent Imre herceg út
3 db oszlopos tölgy 22 Kossuth tér
cukorjuhar 32 Munkácsy Mihály
1 db platán 5541/67 Petőfi S. utca – Szabadság téri platán
3 db platán 5650 Szent Anna utca
8 db mocsári ciprus Kurca part
2 db császárfa 5599; 5598/3 Petőfi szálló mellett
1 db idős császárfa 5612; 5603/2 Páter ház mellett
5 db platán 5644 Liget sor, Kurca part
Forrás:Szentes Város Helyi Építési Szabályzata
79
3.3.9.A környezeti károk bemutatása és feltárása
Az akcióterületen semmilyen szennyezett terület nincs a FAVI-KÁRINFÓ - VITUKI Kht.
Országos Környezeti Kármentesítési Program - adatbázisa szerint.
Forrás: Szentes Szerkezeti Terve (2007.) Környezeti Vizsgálat
Levegő
A levegő minősége a belvárosban a viszonylag nagy forgalom ellenére kiváló, illetve jó.
39. számú táblázat A levegő minősége a belvárosban
Mérési eredmények utolsó mérés időpontja 2008. 02. 12 13:00
SO2
12
µg/m3
NO2
42.4
µg/m3
Ox
58.5
µg/m3
CO
433
µg/m3
Ózon
7.9
µg/m3
PM10
29.9
µg/m3
kiváló jó
megfelelő szennyezett
erősen szennyezett
Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja 2008.
Felszíni vizek
Meg kell említeni, hogy a Kurca-főcsatorna vizének minősítése a IV. illetve az V.
vízminőségi osztályba nyert besorolást, ami a szennyezett illetve az erősen szennyezett
kategóriának felel meg. Ez a tény a belváros hosszú távú fejlesztésére negatív hatást
gyakorolhat.
A legnagyobb vízszennyezők az állattartó telepek, ezen belül is a sertéstelepek. Több helyen a
hígtrágyát földmedrű medencében tárolják a termőföldre való kijuttatásig. Nagy intenzitású
esőzések során a tárolók megtelnek és jelentős mennyiségű hígtrágya jut a csatornákba, majd
végül a befogadóba (Kurca - főcsatornába).
A Kurca - főcsatorna vízminőségi állapotát az alábbi tényezők határozzák meg:
- Hármas-Körös folyóból érkező öntözővíz
- vízgyűjtő-területen összegyülekező belvizek (ammónium és nitrát bemosódás),
- Kurca - menti települések területeiről származó használt vizek (pontszerű és diffúz)
- állattartó telepeken keletkező trágyalé bejutása a mellékcsatornákba
- tározott termál csurgalékvizek időszakos bevezetése (relatíve nagy
- sótartalom, nagy PH, nagy nátriumion tartalom, ammónium, fenol)
- kommunális eredetű vizek (illegális szennyvíz bevezetések)
- csapadékvíz-gyűjtő rendszerből befolyó vizek (sós hólé, olaj, kemikáliák).
Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja
Felszín alatti vizek
Az akcióterületen teljesen kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat.
80
3.3.10. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte
Az akcióterület a város kitüntetett helyszíne, amely magán viseli az egykori vármegyei
székhely élénk közéleti jellegét. Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és
már a 19. század végén – hazai viszonylatban – jelentős népességgel bíró város kereskedelmi
és közigazgatási központját öleli fel, az akcióterület a szentesi közszféra (közigazgatás,
oktatás, művelődés stb.) igazi központja.
Néhány kivételtől eltekintve a város legfontosabb közintézményei az akcióterületen
összpontosulnak. A város centruma a közintézmények számát és nagyságát tekintve
gazdagabb, mint jó néhány megyeszékhely (pl. Zalaegerszeg, Salgótarján, Szekszárd,
Békéscsaba) városközpontja, és építészeti értelemben az ország egyik legértékesebb
belvárosa. Ez kiválóan visszatükröződik az alábbi táblázatok alapján.
Az akcióterület nagy közterekkel, patinás, műemlék épületekkel rendelkezik. Szinte az összes
városi funkció egy helyen, kis távolságon belül megtalálható.
Külön értéke az akcióterületnek, hogy négy egyház temploma és intézményei találhatók a
térrendszerben. A négy egyház mellett több közép- és alapfokú oktatási intézmény, továbbá
könyvtár, színház, mozi, ifjúsági ház, stb. működik sajátos kulturális közeget alkotva.
Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és
közösségi funkciókról
40.számú táblázat: Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és
közösségi funkciókról
GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG,
KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI
FUNKCIÓK
MENNYISÉG ADATFORRÁS (2008)
Gazdasági funkciók
Ipartelep 0 Önkormányzat
Kereskedelmi központ 0 Önkormányzat
Szolgáltató központ 1 Önkormányzat
Kiskereskedelmi üzletek 86 Önkormányzat+ saját
felmérés
Bankok,
takarékpénztárak 4 Önkormányzat
Irodák 34 Önkormányzat+ saját
felmérés
Vendéglátóhelyek 17 Önkormányzat+ saját
felmérés
Szálláshely-szolgáltatók 2 Önkormányzat
Közlekedés, távközlés
Közösségi közlekedés
Helyi autóbuszmegállók
(3)
Távolsági autóbusz-
végállomás
Térkép
Postahivatal 1 Önkormányzat
Közösségi funkciók
Konferenciaközpont 1 Önkormányzat
Közösségi sportpálya 1 Önkormányzat
Könyvtár 1 Önkormányzat
81
GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG,
KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI
FUNKCIÓK
MENNYISÉG ADATFORRÁS (2008)
Levéltár 1 Önkormányzat
Ifjúsági közösségi
centrum 2 Önkormányzat
Művelődés
Múzeum 5 Önkormányzat
színház 1 (rekonstrukció alatt) Önkormányzat
Mozi 1 Önkormányzat
Állami, igazgatási, hatósági,
igazságszolgáltatási,
közigazgatási funkciók
Polgármesteri Hivatal 1 Önkormányzat
Rendőrség 0 Önkormányzat
Bíróság 1 Önkormányzat
Ügyészség 1 Önkormányzat
Humánszolgáltatási
funkciók
Házi orvosi székhely 0 Önkormányzat
Gyógyszertár 1 Önkormányzat
Járóbeteg szakellátás 0 Önkormányzat
Kórház 0 Önkormányzat
Időskorúak otthona 1 Önkormányzat
Nappali ellátó idősek
otthona 1 Önkormányzat
Bölcsőde 1 db Önkormányzati
nyilvántartás
Óvoda
1 db önkormányzati
fenntartású tagóvoda
1 db egyházi fenntartású
óvoda
Önkormányzati
nyilvántartás
Általános iskola
1 db önkormányzati
fenntartású
2 db egyházi fenntartású
Önkormányzati
nyilvántartás
Középiskola 3 db Önkormányzati
nyilvántartás
Felsőoktatási intézmény,
K+F funkció,
kutatóintézet
0 Önkormányzat
82
A Városközpont Akcióterület közintézményeinek listája
41.számú táblázat: Az akcióterület közintézményeinek listája
SZAKRÁLIS
INTÉZMÉNYEK CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
KAPACITÁS
KIHASZNÁLTSÁG TULAJDONOS SPECIÁLIS
Református templom Kossuth L. tér 3 21 Református
egyház
Református Imaház Kiss B. u. 8 17/1 Református
egyház
Református Paplak Kiss B. u. 2 20 Református
egyház
Szent Anna római katolikus
Templom + Plébánia Erzsébet tér 2 5629/2
Római
Katolikus
egyház
Evangélikus templom Kossuth L. u. 9. 5590 Evangélikus
Egyház
Ortodox Templom Kossuth L. u. 4. 827 Ortodox
Egyház
OKTATÁSI
INTÉZMÉNYEK CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
KAPACITÁS
KIHASZNÁLTSÁG TULAJDONOS SPECIÁLIS
Óvodák
Szent Anna utcai óvoda Szent Anna u. 1. 5630 100 férőhelyre 92
gyermek 4
csoportban Önkormányzat
Szent Erzsébet Katolikus
óvoda
Erzsébet tér 1. 5624 50 férőhelyre 47
gyermek 2
csoportban
Katolikus
egyház
Általános iskolák
Kiss Bálint Református
Általános Iskola
Kossuth L. tér 2. 2 25 tanterem
431 fő
1 tornaterem
Református
egyház
Szent Erzsébet Katolikus
Általános Iskola
Erzsébet tér 1. 5624 24 tanterem
345 fő
1 torrnaterem
1 tornaszoba
Katolikus
egyház
Petőfi Sándor Általános
iskola, volt Polgári
leányiskola
Petőfi S. u. 15 5604 18 tanterem
246 fő
1 tornaterem
1 tornaszoba
Önkormányzat
Középiskolák
Boros Sámuel
Közgazdasági
Szakközépiskola
Ady E. u. 6-8. 30 16 tanterem
397 fő
1 tornaterem
Önkormányzat esti tagozat is
Horváth Mihály
Gimnázium
Szent Imre H. u.
2.
5651 33 tanterem
663 fő
1 tornaterem
Önkormányzat Dráma
Zsoldos Ferenc
Középiskola és Szakiskola
Tóth J. u. 9
Szent Imre H. u.
1.
11
5614
26 tanterem
858 fő nappali
tagozaton
+106 fő esti
tagozaton
1 tornaterem
Önkormányzat
MŰVELŐDÉSI
INTÉZMÉNYEK CÍM
HELYRAJZI
-SZÁM
KAPACITÁS
KIHASZNÁLTSÁG TULAJDONOS SPECIÁLIS
83
Művelődési és Ifjúsági ház Tóth J. u. 10-14 123
100 fő előadóterem
200 fő pódiumterem
5 db 20 fő terem
1 db 35 fő terem
Önkormányzat
Őze Lajos Filmszínház Nagy Ferenc u. 3 837 300 férőhely Önkormányzat
Tóth József Színházterem Petőfi S. u. 2 5599 átépítés alatt Önkormányzat átépítés alatt
Városi Gyermekkönyvtár Volt Takarék Pénztár
Petőfi S. u. 1 5622
25 ezer kötet
látogató 27 ezer
fő/év
Önkormányzat
Konferencia és Kulturális
Központ
Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete
1
díszterem 250 fő
vörös-terem 70 fő
zöld-terem 70 fő
galéria 70 fő
udvar 1260 m2
Önkormányzat
Levéltár Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete
1 1420 m2
Önkormányzat ma is működő
HM Honvéd Kulturális
Szolgáltató Kht. Hegedűs
László Helyőrségi klub
Ady E. u. 2. 26/2
Állami
tulajdon,
Kezelője a
Honvédség
MÚZEUMOK CÍM HELYRAJZI
-SZÁM
KAPACITÁS
KIHASZNÁLT-SÁG TULAJDONOS SPECIÁLIS
Városi Galéria, Fehérház Kossuth L. tér 5.
I. emelet 828/1 évente 11 kiállítás Önkormányzat
Koszta József Múzeum Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete
1
600 m
2 Önkormányzat
Péter Pál Polgárház
Múzeum Petőfi S. u. 9 5612 Önkormányzat
Fridrich – féle Fényírda Kossuth L. u. 6 829/2 Önkormányzat
Művészetek háza, Gólyás
ház Petőfi S. u. 4-6 5600/2 Önkormányzat + üzlet
EGÉSZSÉGÜGYI
INTÉZMÉNY CÍM
HELYRAJZI
-SZÁM
KAPACITÁS
KIHASZNÁLT-
SÁG
TULAJDONOS SPECIÁLIS
Dr. Bugyi István
Gyógyszertár Kossuth tér 5. 828/1 Magán
Gyermekorvosi rendelő Nagy Ferenc u. 840/1 Magán
Fogorvosi rendelő Nagy Ferenc u. 840/1 Magán
Fogorvosi rendelő Szent Imre H. u.
12-14. 5665 Magán
SZOCIÁLIS
INTÉZMÉNY CÍM
HELYRAJZI
-SZÁM
KAPACITÁS
KIHASZNÁLT-
SÁG
TULAJDONOS SPECIÁLIS
Bölcsőde Vásárhelyi út 2 5670 70 fh. 84 ellátott
100% felett Önkormányzat
Gondozási Központ és
Idősek Klubja, NOSZA
2005 Szociália Alapellátó
Horváth M. u. 10 839 100% felett Önkormányzat 24 órás felügyelet
Idősek Otthona Kiss B. u. 1 24 Református
egyház
Szentesi Családsegítő
Központ Gyermekek
Átmeneti Otthona
Munkácsy Mihály
u. 3 15/1 100% felett
84
Krízis otthon Liget sor 7. 5629/1 MEGSZŰNT
IGAZGATÁSI
INTÉZMÉNYEK CÍM
HELYRAJZI
-SZÁM
KAPACITÁS
KIHASZNÁLT-
SÁG
TULAJDONOS SPECIÁLIS
Bíróság Erzsébet tér 4 5627 Önkormányzat
Városháza Kossuth L tér 6 5624 2076 m
2 en ~ 92
helyíség Önkormányzat
Civil Ház Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat
MSZP Pártiroda Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat
Cigány kisebbségi
önkormányzat Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat
Posta Kossuth L. u. 3a 5592/1 Magyar Posta + Invitel
Földhivatal Kossuth L. u. 8 829/1 Önkormányzat
Szentes Városi Szolgáltató
Kft. Petőfi u. 1 5622
Forrás Szentes Város Önkormányzata
85
Amint az alábbi ábra alapján is kitűnik, a Városközpont Akcióterületen található a
város meghatározó intézményeinek túlnyomó többsége.
14. sz. térkép
86
3.3.11. Közbiztonság helyzete
Az akcióterület közbiztonsági helyzete hasonló Szentes egészének közbiztonsági helyzetéhez.
Általánosságban elmondható, hogy az összes bűncselekmények száma az elmúlt egy évtized
során negyedével csökkent. A bűnmegelőző szervek munkájának eredményét tükrözi a
bűncselekmények felderítésének aránya, hiszen ez nemcsak a megyei, hanem az országos
átlaghoz képest is kiemelkedő.
A város vezetésének elsődleges célja a hivatásos és nem hivatásos rendvédelmi szervek
(rendőrség – tűzoltóság – katasztrófavédelem - polgárőrség - közterület-felügyelet) közötti
együttműködés elősegítése, a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében. Ennek eszközét
a Védelmi Operatív Ellenőrző Bizottság (VOEB) létrehozásában látja, amelynek célja a
szervek közötti kommunikáció hiányának orvoslása, valamint a feladatok koordinálása.
Feladatának tekinti a fiatalkorúak figyelemfelkeltését a bűnmegelőzés terén (preventív
programok; DADA program, iskolai fogadóórák), az önkormányzati és állami jogszabályok
ismertetése és betartatása. Mindemellett a havaria helyzetek kezelésének elősegítése
(lakossági tájékoztatás-tájékozottság; lakossági teendők).
Forrás: Szentes Város Bűnmegelőzési koncepciója (2003)
42. sz. táblázat Ismerté vált bűncselekmények száma 2009-ben az Akcióterületen
Forrás: Rendőrkapitányság Szentes
2009-ben, Szentes városában 1372 bűncselekmény vált ismertté, melyek 20,99 %-a (288 db)
az akcióterületen belül történt. Ebből 46 lopás, 1 rongálás, 7 esetben garázdaság, további 4
esetben testi sértés, és 1 esetben rablás miatt indult nyomozás.
A közúti baleseteket tekintve a 2009-ban az akcióterületen 39 baleset történt, mely13%-al
kevesebb, mint a megelőző évben. A balesetek többsége a Kossuth utcán a gépjármű
UTCANÉV
ISMERTÉ VÁLT
BŰNCSELEK-
MÉNYEK
SZÁMA
KÖZÚTI
BALESETEK
SZÁMA
Arany János utca 4 2
Tóth József utca 7 2
Horváth Mihály utca 11 2
József Attila utca 12 3
Szabadság tér 64 1
Petőfi utca 4 2
Vásárhelyi út 58 10
Nyíri köz 2 0
Kisér utca 5 1
Szent Anna utca 2 1
Kurca 2 0
Szent Miklós tér 33 3
Fogoly utca 46 2
Munkácsy Mihály utca 15 0
5631 sz. közterület 23 10
ÖSSZESEN 288 39
87
forgalommal együtt közlekedő kerékpárosok szabálysértéséből adódott. Szentes Város
Rendőrkapitánysága tapasztalatai szerint, ennek csökkenését biztosítja a megépült kerékpárút
(kerékpársáv) a Kossuth utcán.
A balesetek oksági szerkezetének vizsgálata során megállapítható, hogy a balesetek főbb okai
továbbra is a sebesség helytelen megválasztása (25,7 %), az elsőbbségi jog meg nem adása
(35,7 %), valamint a kanyarodás (7,4 %) szabályainak megszegései voltak. A balesetek
okozóinak aránya lényegében nem változott, ezen belül a gépjármű vezetők és a kétkerekű
járművezetők 88,5 %-t tesznek ki.
A fentiek alapján elmondható, hogy kívánatos az Akció Terület további forgalomcsillapítása a
balesetek számának további csökkenése érdekében.
Az akcióterület közbiztonsági helyzetének erősítése érdekében az önkormányzat
térfigyelő rendszer kiépítését tervezi a jövőben. A védendő területek lefednék a
forgalmas közlekedési csomópontként funkcionáló buszpályaudvart, az ehhez
kapcsolódó jelentősebb gyalogosforgalmat bonyolító sétáló utcát, és a Kossuth teret. A
megfigyelő rendszer a bűnmegelőzés mellett javítja az elkövetett bűncselekmények
felderíthetőségét is.
3.4.Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek
bemutatása, problémák feltárása
3.4.1. Településszerkezeti elemzés
15. sz. térkép
A közterület struktúra térképen
látszik, hogy míg az Erzsébet tér és
Kossuth tér közvetlen
környezetében megmaradt az eredeti
településszövet (ideértve a modern
„Fehér Házat” is, addig a Posta
épülete idegenül áll a kibontott
területen.
16. sz. térkép
A város-szerkezet különlegessége, hogy központját
terek láncolata alkotja. A Kurcától indulva:
- Szent Anna tér
- Erzsébet tér
- Kossuth tér
- Szent Miklós tér
- Luther tér
- Szabadság tér
További érdekesség a Kossuth és az Erzsébet terek
átlós, éppen csak érintkező elhelyezkedése.
88
A Városközpont kialakulása
17. sz. térkép
Már a Monarchia első katonai felmérésén a XVIII sz.
második felében beépített terület volt a mai
Városközpont. Ám a mai a Kossuth tér, és a hozzá
átlósan illeszkedő Erzsébet tér helyén a XVIII.
században mocsaras tó volt.
A kurcai átkelő nem a mai Kossuth utcai híd helyén
található, hanem attól délre volt átkelő.
Forrás: I. katonai felmérés
18. sz. térkép
A Monarchia második katonai felmérése során 1861-
ben készült Szentes térképe. Ez a város mai arculatát
meghatározó építkezések előtti pillanatot rögzítette.
A térképen látható a Csongrád felé vezető út a mai
nyomvonalon, és a Kurcán is a mai híd helyén lehetett
átkelni.
A Kurca túloldala még beépítetlen és lakatlan.
Forrás: II. katonai felmérés
19. sz. térkép
Az 1914-es térképen egy megyeszékhelyhez méltó
városközpont látható.
Látványosan kirajzolódik az Erzsébet tér és a Kossuth
tér különböző funkciója. (Nevük már akkor a mai.)
Az Erzsébet tér zöldterület, park, míg a Kossuth tér
városi tér. Itt hozták létre a város első kútját 1886-
ban.
Erre az időre megépülnek a két főtér köré szervezett
impozáns szecessziós épületei, a Petőfi Szálló, a
katolikus, református, valamint a Petőfi általános
iskola, a Városháza, a Vármegyeháza, a Bíróság és a
Földhivatal épületei.
1883-ban elkészült az első állandó belterületi híd a
Kurcán. A túloldalon látható a mai liget és a
sportpálya helyén az Erzsébet liget.
89
21. sz. térkép
Az 1970-ben készített topográfiai térkép a második
világháború után épült jelentős épületeket mutat.
Megjegyzendő, hogy ún. „Bauhaus-ház” nem épült a
második világháború előtt.
A hatvanas évek jelentős épületei az Ifjúsági ház és a
Kossuth téri „Fehér Ház”, amelyek tükrözik a kor
meghatározó építészeti irányvonalát.
Később épültek a Szent Imre utcai középiskolák.
Ezek az építkezések jelentős bontásokkal is jártak.
22. sz. térkép
A XXI sz. elején lévő beépítést mutatja a földhivatali
térképre készített beépítettség-struktúra.
A rendszerváltozás után a fejlesztések súlypontja a
rehabilitációra tevődött át. A korszerűtlen épületeket
már korábban elbontották.
Új társasházak épületek az Ifjúsági házzal szemben, a
Kiss Bálint u – Munkácsy M. u. sarkán, a Horváth
Mihály utcában, Szent Imre herceg utcában.
Illeszkedésük a meglévő utcaképbe változó.
Jelentős változás a buszpályaudvar megépítése
(Szabadság tér).
Átformálódott a Kossuth tér, funkcióját tekintve nem
piactér, több lett a zöldfelület. Elbontották a kutat, és
ide került a Kossuth szobron kívül a Horváth Mihály
szobor is. Az iskolákhoz tornatermek épültek.
20. sz. térkép
1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult
városközpont nem fejlődött tovább. Ekkor épült a
Kurca túloldalán a sportközpont és sporttelep.
A „Szentes Megyei Város Belsőségeinek Térképén”
megfigyelhető a mai Gyerekkönyvtár épülete.
A Kossuth téren tartották a piacokat 1960-ig.
90
27. térkép
A térképen látszik a Városközpont földrajzilag is központ elhelyezkedése. A város sokáig csak
a Kurca keleti partján fejlődött. Ennek elsősorban az árvíz-, és belvízveszély volt az oka. Ekkor
a központ a város nyugati oldalán helyezkedett el. Itt épült a négy történelmi egyház temploma.
Ettől északra az Alföldre jellemző polgárházak épültek, míg délre szerényebb lakóházak.
Mára már a városközpont a város súlypontjába került. A Kurca túloldalán található nagy
kiterjedésű zöldfelületek
A város keleti oldalán épült ki a komoly iparterület (Zsoldos család), és ma is itt fejlődik az
Ipari Park.
Városstruktúra 23. számú térkép
91
Térkapcsolatok - 24. számú térkép
92
A térképen látható, hogy a Városközpont és az egész Belváros tengelye a Kossuth utca. Az
észak-déli irányú forgalom a Tóth- Szent Imre utcákon, illetve az Ady Endre utca- Petőfi
Sándor utcán halad. Az összefüggő térrendszert át-át szabdalja a forgalom, elválasztva a
funkcióban összefüggő területeket. Az akcióterületet belül körbejáró sétáló útvonal már
részben kiépült. Ez több helyen is kifut a Kurca partjára. Kurca part- Ifjúsági Ház- Hajdú
Lajos utca- Kossuth tér- Nagy Ferenc utca- Rózsa Gábor tér- Szent Miklós tér- Posta előtti
tér- Szabadság tér- Iskola utca- Kurca part.
Főterek térfalai
25. számú térkép
A Városközpontban az utóbbi másfél évtized következetes fejlesztései következtében a négy
templom által kijelölt területen az épületek nagy része Megújult.
A Kossuth tér nyugati oldalát alkotó református általános iskola homlokzatát 2006-ban
felújították, valamint egyik legjelentősebb fejlesztésként 2004-05-ben megtörtént a
Megyeháza teljes külső-belső felújítása, konferenciaközpont kialakítása, és odaköltözött a
Koszta Múzeum.
A Kossuth tér déli oldalán a Városháza külső homlokzattatarozása és kupola-felújítása 2001-
ben megtörtént. Ezzel egyidőben újjáépítették a Kossuth teret, és idehelyezték Horváth
Mihály szobrát. Szintén a déli oldalon áll a végre újjáépítés alatt lévő impozáns.„jobb napokat
megélt” Petőfi Szálló. Mellette a szerényebb Páterházat felújították.
A Kossuth tér északi oldalán nemrég fejeződött be a nagy értékű Református templom teljes
felújítása, valamint a Kossuth tér 4. sz. alatti egyházi épület idősek otthonává történő
átalakítása.
A Kossuth tér keleti oldalát jelentő – Szentesen csak „Fehérház”-ként hívott – modern 98
93
lakást és számtalan üzletet tartalmazó épület megújítására eddig még nem volt mód.
Az Erzsébet tér északi oldalán a felújított Megyeháza áll, keleti térfalát pedig a Városháza
alkotja.
Az Erzsébet tér Déli oldalán álló katolikus általános iskola szecessziós épülete szintén
felújított.
Az Erzsébet tér Nyugati oldalán még maradt felújítandó épület, a Bíróság és a plébánia felé
épült ún. promenád, mely régen vizuális kapcsolatot engedett a Kurca felé. Ezt azonban
igénytelen módon beépítették. A Bírósággal szemben méltatlan állapotban van a másik
saroképület is.
A Posta épület átlagos állapotú, ám városépítészetileg idegen eleme a központnak. A postával
szemben felújításra vár a Földhivatal épülete melynek tűzfala mellett található a Belváros
szinte egyetlen új épület elhelyezésére váró területe.
3.4.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat
helyzete
Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és felújítás évével, állapot besorolással és a
felújítási igényre vonatkozó megjegyzéssel:
43.számú táblázat: Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével
Utcanévjegyzék építve felújítás
éve
állapota felújítást igényel-e szennyvíz-
vezeték 5
éven belül
készült
(1-től - 5-
ig)
5 éven
belül 5 éven túl
BELVÁROS
Ady Endre u.
Kossuth tér - Arany J. u.
1976.
-
3
T
Arany János u
…Kurca –Tóth J. u.. 1964. 2006. 4 - - x
Erzsébet tér 1920. 2001. 5 - -
Hajdú Lajos u. 1930. 2001. 5 - -
Horváth Mihály u.
…Kossuth L u – Kígyó u. 1973. 2005. 5 - -
Ifjúsági sétány
… Arany J. u. – 126/4 köz 1975. 2006. 4 - - x
Iskola u. 1930. 2005. 4 - - x
József Attila u.
.. Kossuth L. u. – Szabadság tér 1960. 2004. 4 - -
Kígyó u.
... Horváth M. u – Ady E. u. 1980. 2005. 4 - - x
Kiss Bálint u.
… Kossuth L. tér –Munkácsy M.
u. 1926. 2007. 5 - - x
Kossuth Lajos u.
… Kurca – Horváth M. u. 1972. 2010 3 T -
Kossuth tér 1910. 2002. 4 - -
94
Liget sor
… Kossuth u. – 5631 köz 1976. 2005. 4 - - x
Luther tér 1920. 2004. 5 - -
Munkácsy Mihály u. 1926. 2006. 4 - -
Nagy Ferenc u. 1928. 2006. 5 - -
Nyíri köz
… Vásárhelyi u. – Kisér u. 1940. 2008. 4 - -
Petőfi Sándor u. 1920. 2007. 5 - -
Szabadság tér 1976. 2004. 5 - -
Szent Anna u.
… Kossuth u. - Kisér u 1928. 2005. 4 - - x
Szent Imre herceg u. 1972. 2004. 5 - -
Szt. Miklós tér 1971. 2007. 5 - -
Tóth József u.
… Kossuth u. – Arany J. u. 1928. 1984. 4 - - x
Forrás:IVS
A legrégebben felújított utcák a Kossuth Lajos, az Ady Endre és a Tóth József utcák.
A Kossuth Lajos utca rekonstrukciója hamarosan elkezdődik.
Az Ady Endre utca rehabilitációja szerepel a DAOP pályázat projektelemei között.
A Tóth József utca rekonstrukciója még egy kicsit várat magára, de később szükséges.
A Petőfi utca humanizálását a szálloda-fejlesztés indokolja.
Összességében megállapítható, hogy a Petőfi Sándor, Ady Endre utcák jelenlegi állapota az
értékelés szerint 5 pontot (azaz jó eredményt) kapott, ezzel szemben a városközpont
rehabilitációs tevékenység gerincét jelentő forgalomcsillapított övezet kialakítása a fenti utcák
rehabilitációba vonása mindenképpen szükséges az utcák pályaszerkezetének, geometriájának
átalakításával és a forgalomszabályozás megvalósításával. A forgalomszabályozás passzív
eszközeként kezeljük az útpályák átalakítását, valamint a gazdasági funkciók kiegészítő
megerősítéseként értelmezzük az új járdaburkolatok, a zöldfelületek kialakítását, melyekkel a
rehabilitációs tevékenységeket erősítjük meg. További fontos szempont a Petőfi Szálló
kapcsolódó, magántőkéből történő történő rekonstrukciója, aképpen, hogy a szállodai
funkciók megerősítésének, kiszolgálásának is jelentős tényezője a környező út és
járdafelületek szinkronicitásának a megteremtése. Ide tartozik a Kossuth tér 5 számú ún.
Fehér ház előtti tér kialakítása projektelem is, amelynek célja, hogy a megváltozott út és
járdafelületek kialakítását követve rendezze az épület meghatározó homlokzata előtt kialakuló
tér sorsát, újj teresedés létrehozásával, a burkolatok revitalizációjával. Fentiekkel szoros
összefüggést mutat a Kossuth utcai körforgalom kialakítása is, hiszen a
forgalomszabályozásra, a biztonságos közlekedésre e beavatkozási elem is jelentős hatással
bír. A Horváth Mihály utcai járda kialakításával a korábban megvalósult járdaszakasz hiányzó
részének kiegészítése valósul meg terveink szerint, ezzel megteremtve az egységes
járdahálózatot a Kossuth utca irányában.
95
Közlekedés helyzete 26. számú térkép
96
A belváros úthálózatában jelentős változást csak a területen kívül tervezett beavatkozások
eredményezhetnek, pl. új Kurca-hidak építése a hozzájuk tartozó, a belvárost elkerülő utakkal.
Az akcióterület a belvárosnak csak a nyugati részére terjed ki. Nyugatról a Kurca, északról a
Munkácsy Mihály utca, keletről a Horváth Mihály utca – József Attila utca, és délről a
Szabadság tér – Petőfi Sándor utca – Kisér utca határolja.
A vizsgált terület úthálózatában a Kossuth Lajos utca főútvonal, mely a város kelet – nyugat
irányú tengelye. Az Ady Endre utca – Petőfi Sándor utca illetve a Tóth József utca – Szent
Anna utca a belváros két fontos észak – dél irányú gyűjtőútja. Az előbbinek a Kossuth Lajos
utcai csomópontjában a forgalmat jelzőlámpa szabályozza, míg az utóbbi körforgalmú
kialakítású.
A Kossuth Lajos utca csúcsórai forgalma 1100 – 1200 J/óra, a Petőfi Sándor utca – Ady
Endre utca forgalma 600 – 700 J/óra. Jelentős még a Szent Anna utca felé irányuló forgalom,
mely eléri a 700 J/óra értéket.
A körforgalmú csomópontban a forgalom lefolyása egyenletes. A jelzőlámpás szabályozású
csomópontban keletkező kisebb torlódások nem kapacitáshiányra vezethetők vissza, hanem a
hosszú periódusidő miatt kénytelenek a járművek várakozni. Ennek egyik oka, hogy minden
irányú kapcsolat meg van adva a csomópontban.
A kiszolgáló utcák közül a Szent Imre herceg utca és a Kiss Bálint utca forgalomcsillapított
kialakítású, hogy azokat az átmenő forgalom minél kisebb mértékben terhelje. A Hajdú Lajos
utca zsákutca, csak az iskola és a templom közötti parkolók megközelítését szolgálják. Az
Iskola utca szintén zsákutca, mely gyalogútban folytatódik. Csupán néhány ingatlan
megközelítését szolgálja, forgalma igen csekély.
A gyalogosforgalmi létesítmények közül kiemelendő a Kurca parti sétány, mely a pihenést,
kikapcsolódást szolgálja. A belvárosban az üzletek és az intézmények közötti közvetlen
gyalogos kapcsolatot a gyalogút hálózat biztosítja. Önálló gyalogosutca a Nagy Ferenc utca,
ahonnan a református templom északi oldalán továbbhaladva lehet a Kurca parti sétányt
elérni.
A belváros déli részén a Szent Imre herceg utca és az Iskola utca közötti gyalogút a
Szabadság téri buszpályaudvar miatt egy kedvelt kapcsolat. Innen északi irányban a Nagy
Ferenc utcáig szintén kiépült a gyalogút.
A kerékpár forgalom átvezetése a belvároson megoldatlan. A Csongrádi úton és a Kurca jobb
partján a gyalogos hídig megépült a kerékpárút, a Vásárhelyi úton kerékpársávot jelöltek ki,
de ezek között nem létesült hálózati kapcsolat. Különösen az iskolák környékén nem csak a
kerékpáros forgalom nagy, de jelentős a tárolási igény is, amit nem szerencsés a közterületen
megoldani.
Az akcióterületen a személygépkocsik részére kb. 350 parkolóhely van. Ebből 150 az északi
oldalon, 110 a délin, a többi a fő- és gyűjtőutakon a szegély melletti parkolóhely. A nagyobb
forgalmú helyeken a fizető parkolás bevezetésével elérték, hogy a járművek ott rövid ideig
tartózkodnak, csak a tényleges ügyintézés idejére. Így akinek tényleg itt akad elintéznivalója,
az mindig talál itt szabad helyet.
A Városközpontban és a nagyobb forgalmú létesítmények környékén épültek nagy kapacitású
parkolók:
Erzsébet tér P40 + P23
Kossuth tér P22 + P10 + P20 + P48
Szabadság tér (autóbusz állomás) P 28
97
A helyi úthálózatban a Városközpontban főútvonali szerepet az alábbi útvonalak töltenek be:
Csongrádi út – Kossuth Lajos utca – Attila út
Petőfi Sándor utca – Vásárhelyi út
Gyűjtőt szerepük a belvárosban az alábbi útvonalaknak van:
Ady Endre utca – Sima Ferenc utca – Boros Sámuel utca
Arany János utca – Bajcsy-Zsilinszky utca
Szent Imre herceg utca
Szent Anna utca – Soós utca
Közlekedés-fejlesztés
A közlekedésfejlesztés célja, hogy a belvárosban a forgalmat csillapítsuk, az átmenő
forgalmat a határoló utakra terheljük, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb
útvonalat használjon.
A forgalomcsillapításnak vannak területi és lokális eszközei. Az előbbibe tartozik a
korlátozott sebességű, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet valamint a
súlykorlátozás. Az utóbbiba tarozik az egyirányusítás, a zsákutca, a csomópontok forgalmi
rendjének módosítása.
Ennek értelmében javasolt a korlátozott sebességű övezet és a parkolási övezet kijelölése. A
forgalom további csillapítása érdekében erre a területre a 3,5 t súlykorlátozás bevezetése is
javasolt. Megjegyezzük, hogy az övezetek határai nem kell, hogy megegyezzenek a tervezési
terület határával.
A Kossuth Lajos utcát és annak környékét a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig
forgalomcsillapított úttá kell alakítani, ami elsősorban a csomópontok átépítésével valósítható
meg. Ezt a célt szolgálja a Tóth József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok
körforgalmúvá történő átépítése. A Petőfi Sándor utcai csomópont kialakítása jelen tervezett
beruházásoknak nem része, a későbbiekben az anyagi források rendelkezésre állásakor
azonban a csomópont kialakítható.
A városban az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca vonalon haladva,
míg a délre tartó forgalom a Tóth József utca – Szent Imre herceg utca vonalán halad. Az
előbbi esetben a jelen beavatkozások részeként a forgalom egyirányúsítása valósul meg.
A belvárosban közlekedési szempontból a legfontosabb feladatok:
A Kossuth Lajos utcai csomópontok végleges átépítése a folyamatos forgalom lefolyás
biztosításával
A kerékpárút hálózat kapcsolatainak kiépítése a belvároson keresztül
A város Önkormányzata megbízta a Pro Urbe Kft-t, hogy a Szentes városközpont
átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepciót elkészítse. A tervet a Pro Urbe Kft. 54/09
számon leszállította. Az akcióterületi terv közlekedésfejlesztési javaslata az említett
tanulmány eredményét veszi figyelembe.
Az egyirányú úthálózat kialakításának több változatát vizsgálták meg, és az alábbiakat
állapították meg:
98
Biztosítani kell a kiséri városrész forgalmának szabad lebonyolódását, az autóbuszpályaudvar
csatlakozását és a kis utcák tehermentesítését.
Ennek megfelelően javasolt a Petőfi Sándor utca egyirányúsítása az autóbuszpályaudvartól
észak felé, és tovább az Ady utcáét a Munkácsy utcáig. Ezzel az autóbuszpályaudvar forgalmi
rendje továbbra is megtartható.
A Pro Urbe Kft. a részletes forgalomszámláláson alapuló vizsgálat és mikroszimuláció
elemzésével határozta meg a várható forgalmi átrendeződést. Ebből megállapítható, hogy az
egyirányúsítás első ütemű megvalósítása esetén is megvalósul a külső szakaszokon a forgalmi
átrendeződés. A vizsgált utakon a keresztmetszeti forgalom nem, vagy csak kis mértékben
növekszik.
Ezen kívül makroszimulációs eljárással is megvizsgálták a Kossuth Lajos utcai körforgalmú
csomópontok várható forgalmi viszonyait. Megállapították, hogy a Petőfi Sándor utca – Ady
Endre utca csomópontban a jelenlegi állapothoz képest csökken a sorképződés. Ezzel
szemben a Tóth József utca – Erzsébet tér csomópontban a Csongrádi út felől megnő a
sorképződés esélye, főként a reggeli csúcsórában torlódás várható.
A Pro Urbe Kft. tanulmányának a város forgalmi átalakítása egy jövőt érintő koncepcionális
munka, amelynek a későbbi fejlesztési irányok kijelölése a célja, nem pedig az önkormányzat
rövid távú vállalásainak a bemutatása. Így e koncepcionális elemeket a következő- 27,28,29.
számú térképeken szemléltetünk. E koncepcióba illeszthető a jelenlegi rehabilitációs
tevékenység során megvalósítani tervezett Petőfi és Ady Endre utcák egyirányúsítása,
forgalomcsillapított átalakítása.
A projektfejlesztés során az egyirányúsítás követelményeit figyelembe véve elkészültek az
engedélyezési és a kivitelezési tervek is, amelyek az akcióterület jelenlegi fejlesztésére
vonatkoznak. A tervezői feladat-meghatározás legfontosabb elemei a fenti megállapítások
figyelembe vétele mellett a forgalomcsillapítás, a biztonságos kerékpáros közlekedés
feltételeinek megteremtése, a parkolóhelyek megmaradásának az elősegítése, a zöldfelületek
létrehozása volt. Az elkészült tervek a műszaki megvalósíthatóság feltételeit is figyelembe
véve a lehető legnagyobb mértékben a fentieket támogatják.
99
Parkolás:
Jelenleg az akcióterületen, az útépítéssel érinteni tervezett szakaszon (Ady-Petőfi utcák,
Kossuth tér) 82 db parkolóhely található, a javasolt forgalmi változásokkal ebből 30 db szűnik
meg, tehát 52 db marad. A vizsgálat kiterjedt a parkolóhelyek kihasználtságára is. Mivel a
jelenlegi foglaltság általában 40 – 60% között van, a parkolóhelyek számának csökkenése a
kihasználtság növekedését fogja eredményezni, ennek ellenére telítettségi problémák nem
várhatók. Ennek az az oka, hogy a parkolási rendelet felülvizsgálata az akcióterületi terv
véglegesítésének idején folyamatban van, az akcióterület Munkácsy utcai határánál
megszüntetésre kerül a fizető parkolási rend.
A 2010. év során megvalósult a Kossuth utca rekonstrukciója. Ennek alkalmával sor került az
út és járdaburkolatok korszerűsítésére, új kerékpárút kialakítására, az egyes víznyelők, akna-
fedlapok szintbe helyezésére és az útpálya alatti szükséges közmű korszerűsítésekre. A
Kossuth utca rekonstrukciója a parkolóhelyek átrendeződését is eredményezte. Az Előzetes
Akcióterületi Tervhez a Pro Urbe Kft. által készített Ady-Petőfi utca elvi engedélyezési
terveiben lényegesen több parkoló megszüntetése szerepelt, azonban a projektfejlesztés során
az ingatlantulajdonosokkal és a vállalkozásokkal egyeztetve ez a szám mérsékelhető volt. Így
a 2011-ben a Makadám Kft. által elkészített engedélyezési és kiviteli tervekben ez a szám 30
db-ra változott, így parkolóhelyek őrizhetők meg.
Az összefoglaló táblázatban a Kossuth utcára vonatkozóan a már megvalósult értékek
szerepelnek, az Ady és Petőfi utcákra és a Kossuth térre vonatkozóan pedig az elkészült
kiviteli tervekben szereplő adatok találhatók.
A Kossuth utca rekonstrukciójával a parkoló forgalom részben átrendeződött, jelentősebb
telítettségi problémát a beavatkozás nem okozott.
Az Ady – Petőfi utcák átalakítása (forgalomcsillapító átépítése) után sem várható telítettségi
probléma, mivel a terület nagyobb parkolási tartalékkal rendelkezik, mint amennyi
parkolóhely megszűnik.
44.számú. táblázat Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen
100
Az útberuházás kapcsán a városközpont
rehabilitáció kapcsán érintett parkolóhelyek
alakulása
Jelenlegi
férőhely
Tervezett
férőhely Változás
Ady utca 22 18 -4
Kossuth tér keleti oldal 16 10 -6
Fehér Ház előtt 29 10 -19
Petőfi utca 15 14 -1
Összesen 82 52 -30
101
27. számú térkép: Közlekedés-fejlesztés
hosszabb távú koncepciója
102
Tömegközlekedés-fejlesztés
28. számú térkép
Kerékpárút-fejlesztés
29. számú térkép
103
3.4.3. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat
értékelése a megvalósíthatóság szempontjából
Összefoglaló értékelés:
A pályázat első fordulója során a közműhálózatok vonatkozásában teljes helyzetfeltárást
kértünk. A helyzetfeltárással párhuzamosan valamennyi közműszolgáltatóval a kapcsolatot
felvettük és véleményüket kértük megállapításaink vonatkozásában. A helyzetfelméréssel
megbízott tervező cég középtávú (10-15 év) stratégiai célként fogalmazta meg az egyes
közművekkel kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket, kijelölte a közművek fejlesztésével
kapcsolatos stratégiai irányokat.
Jelenleg a közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetéseink alapján megállapítható, hogy mind
az akcióterületen, mind pedig a város egészére vonatkozóan a közművek a lakossági és
közületi igényeket ki tudják elégíteni, így a közműrendszer átfogó rekonstrukciója nem
képezi a jelen- városközpont rehabilitációs beavatkozások tárgyát, hanem egyfajta
ajánlást fogalmaz meg a jövőt érintő fejlesztési koncepciók irányára vonatkozóan.
Az akcióterület Szentes belvárosában, annak is a központi részén található. A jelenlegi város
szerkezet meghatározza a közművek kiépítettségét, egyben jellegét is, melynek több
befolyásoló tényezője volt. A belváros, egyben az akcióterület tengelyében helyezkedik el a
Kossuth Lajos utca, mely egyben a város főutcájának. Közművesítés szempontjából is fő
utcának tekinthető, mivel elsőnek kerültek a közművek kiépítésre.
A Kossuth utcára csatlakozó utak közművesítése az elmúlt időszakoknak megfelelő igénnyel
és kapacitásokkal épültek ki. A közművek kiépítettsége hűen tükrözi a belváros koronkénti
megjelenését. Ennek megfelelően az akcióterületen a vízi-közművek már a közművesítés első
időszakában kiépültek, míg az energiaközművek, villamosenergia-ellátás, gáz-, és
távhőellátás az elmúlt 15-20 évben épült ki, illetve került átépítésre. A legfiatalabbnak
tekinthető hírközlés közművei.
Az akcióterületen belül megkezdődött a beépítés rehabilitációja és az utcák rekonstrukciója.
Ezt példázza a Kiss Bálint utca, Kossuth tér elkészült fejlesztése, megújítása. A két
rehabilitációs területen az út és a tér rekonstrukciójával együtt a közművek rekonstrukciója is
megtörtént.
Az akcióterületen belül a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója várható első ütemként, ahol a
burkolatmódosítás miatt minimál programként a meglévő aknák fedlapjainak
szintbehelyezése, víznyelők áthelyezése, átépítése valósult meg 2010. évben.
Az akcióterületen a beépítés megújításával a közterületek, utcák, parkok jelentős részének
felújítására, korszerűsítésére is sort kell keríteni. Ennek értelmében a közterületek
rekonstrukciója során a közművek felújítása, szükség szerinti cseréje, kiváltása szükséges.
Az akcióterületen – Kossuth, Horváth M., Kígyó, Nagy F., Ady E., Munkácsy M., Kiss B.,
Kurca part, Tóth J., Hajdu L., Kossuth Lajos tér, József A., Szabadság tér, Petőfi S., Szent
Anna, Erzsébet tér, Szent Imre herceg, Kisér utcákban - teljes közművesítésről beszélhetünk,
a meglévő hálózatok a teljes közellátás lehetőségét biztosítják.
Szentes rehabilitációs területén a szabályozási tervben foglalkoznak a közművek helyzetével,
és ezeket e terv készítése során mint kiinduló pontot vettük figyelembe.
A közép távon- koncepcionálisan javasolt beavatkozások az alábbiakban foglalhatók
össze- közmű típusonként.
104
A koncepcionális javaslat összeállításához a város Önkormányzata rendelkezésre bocsátotta a
terület közmű-genplán digitális rajzát, melyből jól láthatók a közműelrendezés jelenlegi
helyzete, melyet a jövőbeni közterület rehabilitációs beavatkozások során, célszerű
módosítani, egyes vezetékeket felbővíteni, illetve a rekonstrukciókat végrehajtani. E
beruházások a jelenlegi beavatkozásoknak nem képezik részét, vélelmezhető, hogy a tervezett
projektelemek fenntartási ideje alatt a jelenlegi rendszerek működőképesek maradnak, a
közműszolgáltatókkal történt egyeztetések alapján a jelenlegi igényeket a rendszerkapacitások
fedezik.
Az 5 éven belül felújított utak közműrekonstrukcióját a következő időszaknál lehet
figyelembe venni javasolt fejlesztésekkel.
A tervezői észrevételek alapján az EATT és az ATT elkészítése közti időszakban az
egyeztetések megtörténtek, a területen található szolgáltatók a szükséges mértékben
gondoskodnak a hálózat esetleges fejlesztéséről.
Mindezek alapján az alábbiakban szakáganként részletezésre kerülnek a tervezési területen
kiépített vezetékek.
Vízellátás
Szentes város közüzemi vízellátása a városban szinte teljes körű. A belterületen a vezetékes
ivóvízhálózat körvezetékes formában épült ki. Az ingatlanok vízellátása közel 100 %-osnak
tekinthető a közvetlen belterületen.
A város vízfelhasználása nagymértékben lakossági célú, de jelentősnek mondható a
gazdasági, kereskedelmi szolgáltató, valamint az intézményi létesítmények vízfelhasználása
is.
A főhálózat gerincvezetéke NÁ 300 mm-es, mely a vízbázist köti össze a tározókkal, és
egyben szétosztja a körvezetékes elosztóhálózatán keresztül az ingatlanok vízellátását. A
Berekháti vízműtől a Vásárhelyi út, József A. utca nyomvonalon NÁ 300 méretű KM-PVC
fővezeték húzódik a városközpontig /Kossuth utcáig/, tehát érinti az akcióterületet. A
csomópont a Kossuth utca rekonstrukciója során (2010.) átépült. Szintén fővezetéknek
tekinthető NÁ 200 mm-es azbesztcement nyomócső üzemel a Szent Imre herceg utca Petőfi
S. utca Vásárhelyi út csomópont és a Kisér u. között.
A fővezetékekről az akcióterület vízellátása NÁ 150 mm-es KM-PVC., illetve NÁ 100 mm-es
elosztóhálózattal történik.
Az akcióterület úthálózata mentén utcánként az elosztóhálózat a következő, melynek jövőbeni
koncepcionális jelleggel javasolt átépítése az alábbi:
Kossuth utca – NÁ 100 mm-es acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés
Horváth M. utca – NÁ 100, NÁ 125 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE
Kígyó utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE
Nagy F. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE
Ady E. utca - NÁ 100 KM-PVC
Munkácsy M. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE
Kiss B. utca - NÁ 100 KM-PVC
105
Tóth J. utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE
Hajdu L. utca - NÁ 100 KM-PVC
Kossuth Lajos tér - NÁ 100 KM-PVC
Szabadság tér NÁ 150 KM-PVC összekötés, körvezetékesítés
Petőfi S. utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés
Erzsébet tér - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv
Szent Anna utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv
Szent Imre herceg utca NÁ 200 mm acny csere NÁ200 mm KPE
Kisér utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE
A hálózat anyagára, átmérőjére nézve vegyes képet mutat, tükrözi a koronként alkalmazott
csőanyagokat. Az elosztó-hálózat nagy része régi építésű acny vezeték. A legutóbbi
csőkiváltások, rekonstrukciók - Szabadság tér, József Attila utca, Ady E. utca - műanyag KM-
PVC csövekből épültek át.
A terület rehabilitációja során a közterületek burkolatának átépítésével, utca bútorozásával
egy időben a régi építés NÁ 100 mm-es acny. vezetékek minimum D100 mm-re korszerű
KPE vagy göv csövekre történő cseréjével célszerű számolni.
A kis átmérőjű és nem megfelelő anyagú, teherbírású vezetékek felbővítése, cseréje indokolt a
Kossuth Lajos , Petőfi Sándor utcáknál, - melyet már jeleztünk -, ahol az NÁ100 mm-es acny
vezetékek NÁ 150 KPE, vagy göv vezetékekre javasoljuk átépíteni.
A Kossuth Lajos (megvalósult beruházás), Petőfi Sándor utcák az akcióterület első fejlesztési
ütemének tekinthetők.
Szennyvízcsatornázás
A városban és ennek megfelelően elválasztott rendszerű csatornahálózat üzem.
A szennyvíz-elvezetés a városban 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító-telep I. ütemének
megvalósításával. A város szennyvízcsatorna ellátottsági mutatója 2002-ben 36 % volt. 2003-
ban a Városközpont és Szentes-Kisér pályázaton támogatást nyert szennyvízcsatorna-
hálózatának bővítésére. 2004-ben kezdődött a csatornaépítés kiviteli munkálatai az említett
területeken, és most 2006. év végén került befejezésre.
2006-ban befejeződő program eredményeként a szennyvíz-csatornázottsági mutatója 92,3 %-
osra nőtt.
A szennyvízcsatorna-hálózat gyűjtőrendszere gravitációs hálózat. Az egyes vízgyűjtő-
területek gravitációs csatornái által összegyűjtött szennyvizek befogadói a vízgyűjtő-területek
átemelői, melyek nyomóvezetéken továbbítják a szennyvizeket a központi átemelő felé, majd
a központi átemelő 2x400 mm-es nyomóvezetéken a szennyvíztisztító-telepre.
Az akcióterület terület szennyvízcsatorna-hálózata gravitációs rendszerű. A csatornák
befogadója az 1. számú átemelő, mely a Nyíri köz 5752 hrsz.-ú ingatlanán került kiépítésre.
Az átemelőhöz az Ady Endre u. Petőfi S. utca nyomvonalú területi főgyűjtő szállítja a
szennyvizeket. A főgyűjtőre csatlakozik az akcióterület gyűjtőcsatornái.
A szennyvízcsatorna az akcióterület valamennyi utcájában általában D 30 cm-es beton
csövekből kiépült ki.
106
Az akcióterület szennyvízcsatorna-hálózata a város első csatornarendszere, melynek későbbi
rekonstrukciója indokoltnak vehető.
A szennyvíz-csatorna Kossuth utcai szakasza a 2010. évi útrekonstrukció során fel lett újítva,
amelyet az üzemeltető korszerű technológiai eljárással valósított meg. Hasonlóan átépítésre
javasolható a D 30 cm beton főgyűjtő Petőfi Sándor utcai szakasza, melynél az átépítés
mellett, a csatorna felbővítése is indokolt.
Az akcióterület valamennyi utcájában kiépült a szennyvízcsatorna. A csatornák D 30 cm
betoncsövekből épültek. Ahogyan a már említett két fő út a Kossuth és a Petőfi utcai
csatornáknál a rekonstrukciót tartjuk szükségesnek, úgy a többi beton anyagú csatornák,
rekonstrukciója is indokolt, amennyiben az utcák szakaszos rekonstrukciója bekövetkezik.
A főgyűjtőre csatlakozó gyűjtőcsatornáknál átépítés esetén a műanyag D 200 mm-es átmérőjű
csatornák megfelelő vízszállító-képességgel rendelkeznek a szennyvízhozamok elszállítására.
A csatornahálózat rekonstrukcióját a terület rehabilitációja esetén kell elindítani.
Csapadékvíz elvezetés
A városban a csapadék-vízelvezetés a város terepadottságai és talajmechanikai adottságai
miatt mindig fontos feladat volt. A terep 80,5 - 85,0 mBf. szintek között váltakozik. A
terepadottságokból adódóan a terület több vízgyűjtőre tagolódik. Az összegyülekező
csapadékvizek a település területén közvetlenül, vagy a meglévő csapadékvíz
csatornahálózaton, illetve árokhálózaton keresztül jutnak a befogadó vízfolyásokba.
A városnak két nagy befogadója található, a nagyrészt É-D-i irányban húzódó Kurca és a
Nagy-völgy csatorna. Zárt csapadékcsatornák a belvárosban és a lakótelepeken került
kiépítésre, illetve bevásárlóközpontok, ipar-, és gazdasági területeknél.
Az akcióterületen, mint a város belváros belvárosában zárt csapadékcsatorna üzemel.
Az akcióterületen a szennyvízcsatornázáshoz hasonlóan a Kossuth Lajos (2010-ben
megvalósult) és a Petőfi Sándor utca csatornáinak koncepcionális jelleggel történő átépítését
felbővítését javasoljuk az elkészült vízjogi létesítési engedélyezési tervnek megfelelően.
Gázellátás
A város gázellátása több ütemben fejlődött, és jelen kiépítettsége a meglévő gázfogyasztás
mellett a távlati igények kiadására is alkalmas.
Szentes város a gázt DK-i és Ny-i irányból kapja két gázátadón az Algyő-Városföld
távvezetékről, egyrészt 46 baros NÁ 100 mm-es acélvezetéken keresztül, illetve a Szentes 1
gázátadótól 8,0 baros nagy-középnyomású vezetéken.
A Szentes 2 gázátadó állomás a Téglás u. mellett került kialakításra az előírt védőtávolságok
betartásával, A gázátadó a Mol Rt. kezelésében áll. A DÉGÁZ RT. részére a gáz átadása 6 bar
nyomáson történik.
A fogadóállomás mellé telepítették a KÖGÁZ 3000 tip. 6/3 baros nyomásszabályozót. A
nyomásszabályozóból kiinduló NÁ 200-as vezeték a város gázellátásának egyik gerince-
vezetéke. Itt megjegyezzük, hogy a nyomásszabályozótól indul ki az a nagy-középnyomású
vezeték, mely Mindszent és Szegvár gázellátását biztosítja. A másik gerincvezeték a
Nagyhegyi városrész felé északi területek biztonságos ellátására épült ki. Erről a 6 bar-os
gerincvezetékről került megtáplálásra a meglévő 3 bar-os hálózat a Koszta J.u-nál, valamint a
Dr. Berényi u. és a Dósai, Molnár u keresztezésében, a Wesselényi u.-i 6/3 bar nyomású
szabályozón keresztül. A város gázellátása teljes-körűnek tekinthető.
107
Az akcióterület a gázellátása a kisnyomású rendszerrel került megoldásra. Az akcióterület
középnyomású rendszerről kap gázellátást.
A területen üzemelő kisnyomású gázelosztó hálózat körvezetékesnek tekinthető, mely
nyomásszabályozók révén kétoldali betáplálással rendelkezik. A gázvezeték valamennyi
utcában kiépült. A gázhálózat rekonstrukcióját a terület fejlesztésénél szintén figyelembe kell
venni.
Villamosenergia-ellátás
A város villamosenergia-ellátása az egységes országos hálózati rendszerről kerül biztosításra.
A 120 kV-os nagy-feszültségű országos hálózati rendszerről a Szarvasi úti 120/20 kV-os al-
állomásból 20 kV-os feszültség szinten történik. Az elektromos energiával való ellátottság
Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható.
Az akcióterületen a középfeszültségű hálózat földkábeles kialakítású.
A kisfeszültségű hálózat kialakítása megfelel a jelenlegi igényeknek. A kisfeszültségű
hálózat rekonstrukcióját a terület megújításánál a többi közműhez hasonlóan szintén
figyelembe kell venni.
A közvilágítási hálózat a kisfeszültségű hálózattal közös nyomvonalon halad, egyrészt
földkábeles, másrészt a kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt a világítótestekkel.
Az akcióterületen belül a korszerű közvilágítás, térvilágítás megoldása szükséges a Kossuth
Lajos és a Petőfi utcában, a várható első ütemként.
Az akcióterület többi közterületén a középfeszültségű földkábeles hálózathoz, korszerű kis- ,és
közvilágítási földkábeles hálózat kialakítása szükséges.
Távhőellátás
Szentes város távhőszolgáltató hálózatát, rendszerét a Szentes Városi Szolgáltató Kft.
üzemelteti.
A városi távhő-szolgáltató rendszer alapvetően öt nagy egymásra épülő objektumból és azok
szoros kapcsolatából áll, melyek közül a Kurca parti beépítés (teljesen földgáz üzemű), a
Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Kertvárosi lakótelepek fűtőművei földgáz és termálvíz
üzeműek.
A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel kell
biztosítani a távhőellátást azon meghatározott területeken ahol a vezetékrendszer kiépült és
szabad kapacitással rendelkezik.
A jelenleg távhővel ellátott létesítmények hőellátását továbbra is távhővel kell biztosítani. Új
létesítménynél vagy felújítás esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak
a hőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján, vagy
a levegőtisztaság védelme szempontjából a távhővel egyenértékű műszaki megoldás
alkalmazásával (pl.: termálvíz napenergia, szélenergia stb.) lehet.
A városban termálvízre alapozott fejlesztések részére rendelkezésre áll a geotermikus energia.
Szorgalmazni kell a geotermikus hőellátást. A javasolható a fűtőművek geotermikus energiára
történő átalakítását.
108
Az akcióterületen - Kossuth téren - belül a távhőellátó vezeték átépítésre, korszerűsítésre
került.
A Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a távhő-ellátó vezetéknél a
szerkezeti aknák szintbehelyezése várható.
Távközlés
Az akcióterületen a távbeszélő kábelek nagy része földkábeles, kisebb része légkábeles,
melyeket a kisfeszültségű oszlopokra szereltek fel.
A Kossuth Lajos utca mindkét oldali – közterületi – járdájában van távközlési hálózat részére
alépítmény. A közterületi alépítményekből kapják az épületek az előfizetői hálózat föld alatti
csatlakozásait a tápszekrényig. Zömében minden ingatlannak van saját – önálló –
csatlakozása. A terület távbeszélő hálózata lehetőséget ad ISDN, ADSL állomások
telepítésére is.
A területen a hagyományos távbeszélő igényeken túlmenően az ISDN, ADSL (integrált), stb.
szolgáltatásokat is biztosítani tudja az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. a kiépült optikai
hálózatról.
A területen azonban az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. kívül más adatátviteli
szolgáltatók is jelen vannak.
Az akcióterületen kiépítették a Kábel TV hálózatot. A TV kábelek részben a kisfeszültségű
villamos hálózat tartóoszlopain haladnak, de a korszerűbb földkábeles hálózat is megtalálható.
A Kábel TV hálózat a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások vételén kívül a népszerű
külföldi adók vételét is lehetővé teszi.
Az akcióterületen a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a hírközlés
hálózat alépítményeinek fedlapját kell várhatóan szintbe helyezni, illetve járda és
szegélymódosításnál kábelt kell kiváltani.
3.4.4. Lakáshelyzet
Az akcióterületen 722 lakás található, ami a szentesi lakásállomány 4,3%-a. Az egy lakásra
jutó lakosok száma 1,3 fő. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a
lakások 12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein.
Az akcióterület lakáshelyzetének adatai a Belváros és Szentes egészének viszonylatában
45. számú táblázat Lakáshelyzetének adatai
Mutató megnevezése Szentes
összesen 1. Belváros Akcióterület
Lakónépesség száma 31 638* 7 785* 908*
(1125**)
Lakásállomány (db) 16 694* 50 015* 722*
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5* 8,1* 12,2*
*KSH 2001. népszámlálás adatok, ** Szentes Város Önkormányzat Népesség nyilvántartás 2010.
109
9. számú ábra: A lakásállomány
10. számú ábra: Komfort fokozat
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya
A belváros lakásainak túlnyomó része 1990 előtt épült. A területen régi építésű és új építésű
földszintes, illetve tetőtér-beépítéses lakóházak, illetve hagyományos és iparosított
technológiával épített többszintes lakóházak egyaránt találhatók. A lakásállomány kb. fele
származik 1945 előttről. A szocialista korszakban néhány tömbház épült (a Kossuth téren álló
„Fehér Ház” és a Szabadság téri autóbusz-pályaudvar mögötti tömbházak). A családi házak
(polgárházak) zöme a II. világháború előtt épült, de az akcióterület északi részén (pl.
Munkácsy M. u.) vannak fiatalabb családi házak is. A beépítés jellemzően zártsoros, a
szocialista korszak fejlesztései esetében szórt tömbös. A lakásállomány túlnyomó többsége
magántulajdonban van. A lakások jellemző fűtési energiaforrása a földgáz.
Az elmúlt 15 évben három nagyobb új lakóingatlan-fejlesztés valósult meg az akcióterületen.
A Horváth Mihály utcában, a Kiss B.- Munkácsy Mihály u. sarkán, míg a Szent Imre herceg
utcában egy szintén társasházi beruházás zajlott le.
110
Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel
folytatott beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy a magántulajdonban lévő családi
házak állapota az akcióterület északi részén általában kiváló, az akcióterület déli részén
vegyes. A családi házak (polgárházak) háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt 10-
15 évben. A társasházak és a bennük lévő lakások (pl. Fehér ház – Kossuth tér 5.) állapota
nem megfelelő, így például a közművek elavultak, hiányzik a szigetelés, az épületek külső
fala piszkos, a vakolat vagy a burkolat nem egy helyen mállik. A társasházak felújítása a
közeljövőben elengedhetetlen.
111
Lakóépületek építési kora 30. számú térkép
112
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája
46. számú táblázat: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája
31. számú térkép: Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése
100% - os Önkormányzati tulajdonban lévő családi lakóházak, hagyományos szerkezetű és iparosított
technológiával épült többlakásos társasházak
LAKÓHÁZ CÍME HRSZ ÉPÍTÉS LAKÁSOK
SZÁMA FELSZERELTSÉG
ÉVE ANYAGA
Kossuth u. 10 830 1910 vegyes 1 komfortos
Önkormányzati tulajdonú lakásokat is tartalmazó lakóházak (társasházak):
LAKÓHÁZ CÍME HRSZ ÉPÍTÉS LAKÁSOK
SZÁMA FELSZERELTSÉG
ÉVE ANYAGA
Ady Endre u. 7. 844 1915
hagyományos
tech. 2 1 komfortos
1 félkomfortos
Kossuth tér 5. 828/1 1973 vázas 22 22 összkomfortos
Petőfi u.1. 5622 1923
hagyományos
tech.
5
2 összkomfortos
2 komfortos
1 félkomfortos
Szent Imre H. u. 5 5606 1915
hagyományos
tech. 3 2 komfortos
1 komfort nélküli
Szent Imre H. u. 12-14 5665 1997
hagyományos
tech. 3
3 összkomfortos
113
3.4.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota
A közigazgatási és közösségi szolgáltatások markáns jelenlétét mutatja, hogy a jogosultsági
feltételek minimálisan előírt célértékét (3 db) jóval meghaladó mértékű számban fordulnak
elő az akcióterületen (28 db), lásd részletesen a 3.3.10. sz. fejezetben.
A közigazgatási és közösségi célú épületek állapota néhány kivétellel általában megfelelőnek
mondható. jelentősebb felújítások történtek az elmúlt 15 év során, aminek következtében a
önkormányzati, szociális, egyházi és kulturális létesítmények újultak meg. Ezek a következők
voltak:
- a Szent Erzsébet és a Kiss Bálint utcai iskolák: tornatermek kialakítása (1993),
- a Városháza külső homlokzatának és kupolájának felújítása (2001)
- a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes rekonstrukciója (2005).
- a volt Megyeháza külső és belső felújítása (2004-2005)
- a Gólyásház (Petőfi u. 4.) helyreállítása (2006) (Művészetek Háza)
- a Református Nagytemplom teljes felújítása (kivéve orgona) (2008)
- a Kossuth tér 4. szám alatti egyházi épület idősek otthonává történő átalakítása (2008)
- idősek otthona is (2008).
Mindezek mellett az akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy
része továbbra is felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő
táblázatban foglaljuk össze.
A közigazgatási és közösségi célú létesítmények felújítása két lényeges célhoz igazodik,
egyrészt a városkép javítása és ezzel a terület vonzerejének növelése, másrészt a közösség
funkciók megerősítése, az identitást hordozó épületek megújítása célokhoz.
Annak ellenére, hogy a fenti felújítási beavatkozásokra az elmúlt években sor került, az
akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy része továbbra is
felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő táblázatban foglaljuk
össze.
47. számú táblázat: Létesítmény Felújítási igény
Létesítmény Felújítási igény
Tokácsli (Városi) Galéria Korszerűsítés, felújítás
Ifjúsági Ház Teljes korszerűsítés, akadálymentesítés; 2
szinten
Szent Miklós templom Homlokzat-felújítás
Szent Anna templom Homlokzat-felújítás
Szentes Városi Bíróság és Ügyészség Homlokzat-felújítás
Városháza Akadálymentesítés
Az akcióterület közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítményekben
igen gazdag, a kapacitás az igényeknek megfelelő. 1950-ig Szentes városa megyeszékhely
volt, ezért sok a közcélú létesítmény, nagyobb városokban sem találunk a városközpontban
ennyire gazdag intézmény-hálózatot, valamint közcélú és közösségi épületegyüttest.
114
Kapacitásbővítésre nincs szükség, azonban a meglévő intézmény-hálózat felújítása,
funkcióinak erősítése fontos szempont.
3.5. Funkcióelemzés
A városközpont akcióterület területi alapú funkcióelemzését az egyes funkciótípusok szerint
külön-külön végezzük el.
Lakófunkció elemzése. Az akcióterületen a belvárosias funkcionális tagozódásnak
megfelelően a nem lakófunkciójú épületek vannak túlsúlyban, 87 ingatlan hordoz
lakófunkciót, amely 722 lakást jelent. Ebből mindössze 35 van önkormányzati tulajdonban,
amely nem éri el a lakásállomány 9%-át. A helyi lakásállomány a szentesi lakásállomány
4,3%-át teszi ki. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a lakások
12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein. A városközpont
rendelkezik a város egyik legértékesebb lakóterületével is.
A lakófunkció területi eloszlásáról elmondható, hogy a lakásállomány felét alkotó, 1945 előtt
épült lakások képezik a helyi lakásállomány vázát, területi koncentrációt, és ezzel együtt
egységes városképet alkotnak az akcióterület északi és déli részén fekvő tömbökben.
Minőségük területi megoszlásuk alapján ketté osztható; az északi részen kiváló, a déli
területen erősen vegyes. A szocialista korszak jellegzetes beépítését képviselő tömbházak az
akcióterület középső részén koncentrálódnak. Az elmúlt 20 év lakófunkciójú beruházásai
szétszórtan jelennek meg az akcióterületen.
Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel
folytatott beszélgetések alapján megállapítható, hogy A családi házak (polgárházak)
háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt 10-15 évben. A társasházak és a bennük
lévő lakások (pl. Fehér ház – Kossuth tér 5.) állapota nem megfelelő, a társasházak felújítása a
közeljövőben elengedhetetlen. Erre az igényre reagál az akcióterületi fejlesztés.
Az akcióterületen belül a lakófunkció további megerősítésére nincs szükség, viszont a
városképi és életminőségi szempontok alapján történő minőségi fejlesztése a következő évek
során nem maradhat el.
Városközponti funkció
Városközpont akkor nevezhető igazán városközpontnak, ha a társadalmi-közösségi és
gazdasági élet szervezését, irányítását ellátó intézmények jelentős koncentrációja, azaz, a
funkciógazdagság kimutatható a területen. Szentes Belvárosa, és ezen belül az akcióterület
városközponti funkciókban igen gazdag. A szerves településfejlődésnek köszönhetően
rendelkezik klasszikus városközponti funkciót hordozó épületállománnyal, intézményekkel,
valódi belvárossal, amelyek nem csupán Szentes, hanem tágabb térségének szervezését is
ellátják.
Az akcióterületen belül nagy számban, koncentráltan helyezkednek el a központi közösségi
funkcióknak otthont adó ingatlanok: oktatási intézmények, egészségügyi és művelődési
intézmények, egyházi ingatlanok, stb. (29 ingatlan). Hasonló mondható el a közigazgatási és
egyéb közszolgáltatást nyújtó funkcióról, Városháza, Bíróság, Földhivatal, stb. (18 ingatlan).
A városközpont egyben a gazdasági élet irányítását ellátó irodai, üzleti szolgáltató funkcióban
115
is erős, 38 bank, iroda és egyéb gazdasági szolgáltatás található a területen. A bemutatott
funkciók mindegyike túlnő a város határain.
A vendéglátóipari, rekreációs funkcióval rendelkező kapacitásokban tapasztalható egyedül
hiány. Különösen ebből a szempontból a közeljövő fontos feladata az idegenforgalmi és
vendéglátóipari funkció megerősítése, az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra fejlesztése.
Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe
48. számú táblázat Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe
Intézmény neve Eljutási idő:/perc/ Távolság:/km/
Okmányiroda Árpádhalom 0:23 26
Nagytőke 0:15 16
Fábiánsebestyén 0:14 15
Derekegyház 0:15 13
Eperjes 0:24 26
Nagymágocs 0:21 21
Szegvár 0:13 11
ÁNTSZ Szentesi, Csongrádi, Kistelki Kistérségi Intézete
Árpádhalom 0:23 26
Derekegyház 0:15 13
Fábiánsebestyén 0:14 15
Eperjes 0:24 26
Nagymágocs 0:21 21
Szegvár 0:13 11
Nagytőke 0:15 16
Ópusztaszer 0:37 33
Csanytelek 0:38 30
Csongrád 0:25 21
Felgyő 0:29 22
Tömörkény 0:39 33
Baks 0:33 28
Balástya 0:51 46
Csengele 0:57 55
Kistelek 0:44 40
Pusztaszer 0:49 44
Tűzoltóság
Derekegyház 0:16 13
Fábiánsebestyén 0:15 15
Nagytőke 0:17 16
Szegvár 0:15 11
Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kirendeltség
Árpádhalom 0:24 26
Nagytőke 0:17 16
Fábiánsebestyén 0:15 15
Derekegyház 0:16 13
Eperjes 0:26 26
Nagymágocs 0:23 21
116
Szegvár 0:15 11
Városi Bíróság
Árpádhalom. 0:23 26
Derekegyház 0:15 13
Eperjes 0:24 26
Fábiánsebestyén 0:14 15
Nagymágocs 0:21 21
Nagytőke 0:15 16
Szegvár 0:13 11
Szentesi Rendőrkapitányság
Árpádhalom. 0:24 26
Derekegyház 0:16 13
Eperjes 0:26 26
Fábiánsebestyén 0:15 15
Nagymágocs 0:23 21
Nagytőke 0:17 16
Szegvár 0:15 11
Polgári védelem
Árpádhalom 0:23 26
Csanytelek 0:38 30
Csongrád 0:25 21
Derekegyház 0:15 13
Eperjes 0:24 26
Fábiánsebestyén 0:14 15
Felgyő 0:29 22
Nagymágocs 0:21 21
Nagytőke 0:15 16
Szegvár 0:13 11
Tömörkény 0:39 33
117
A legjelentősebb illetékességi területtel rendelkező ÁNTSZ vonzáskörzete 32. számú térkép
Gazdasági funkció A városközpont a település gazdasági életében központi, irányító szerepet játszik elsősorban
kiskereskedelmi és irodafunkciója révén. 101 kiskereskedelmi egység található az
akcióterületen, amelyhez mindösszesen 6 vendéglátó egység csatlakozik. A pénzügyi
szolgáltatások terén 4 pénzintézet rendelkezik telephellyel az akcióterületen. A
kiskereskedelmi kínálat és különösen a banki szolgáltatások vonzáskörzete túlnő a
városhatáron is. Ettől függetlenül a gazdasági funkció terén jelentős tartalékai vannak az
akcióterületnek, amely a meglévő funkciók erősítésén túl a funkcióerősítő fejlesztések
szükségességét is felveti.
Kereskedelmi funkció
A városközpont gazdasági-társadalmi életének meghatározó eleme a kereskedelmi funkciók
jelenléte. A kiskereskedelmi funkció jelenléte megfelelőnek, de az adottságokhoz mérten
továbbfejlesztendőnek ítélhető az akcióterületen. A vendéglátóhelyi szolgáltatások esetében
mutatható ki alulfejlettség, amelyen azért is szükséges javítani, mert elsődleges ez az a
funkció, amely nem csak a helyi igények kielégítését szolgálja. A kereskedelmi funkció
megerősítése a szolgáltatásbővítést célzó fejlesztésekkel párhuzamosan várható.
Turisztikai-rekreációs funkció
A turisztikai funkció az akcióterületen rendkívüli mértékben elmarad az adottságok nyújtotta
lehetőségektől, amely megmutatkozik a gyér szállásférőhelyek számában, rekreációs
szolgáltatások alacsony kínálatában és a vendéglátóhelyi kapacitás hiányában. A funkció
bővítése az akcióterületi fejlesztések kiemelt célja, hiszen az akcióterület zászlóshajó
projektje, a Petőfi Szálló fejlesztése a legjelentősebb funkcióbővítő beavatkozás.
118
Városképi-közterületi funkció
Az akcióterület Szentes városképileg legértékesebb, legvonzóbb területe; itt helyezkednek el a
település legértékesebb épületei, polgárházai, egyházi épületei, és a sajátos közterületi
láncolat, amely különleges hangulatot ad a városnak. A terület adottságai megfelelő alapot
nyújtanak ahhoz, hogy a városkép egységesítésével, az elmaradt köz és magántulajdonú
épületfelújítások, és közterület-rehabilitáció eredményeként egy vonzó, további fejlesztések
számára alkalmas, a mai kor színvonalának megfelelő belvárosi környezet alakuljon ki. A
városkép és közterületi funkció megerősítésére azért van szükség, mert jele állapotában nem
felel meg a közösségi és gazdasági funkciók által keltett igényeknek.
Közösségi funkció
Az akcióterületen belül és közvetlen környezetében koncentrálódnak a város közösségi
életének meghatározó létesítményei, a kulturális élet meghatározó intézményei. Különleges
adottsága a területnek a markáns egyházi jelenlét, 6 ingatlan rendelkezik egyházi funkcióval.
Ezen felül a múzeumok, a galéria, a mozi és színház, a konferencia központ és más intézmény
erősíti a funkcionális gazdagságot, azonban a szolgáltatások színvonalának, az ingatlanok és
környezetük fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy funkciójukat közösségi és
gazdasági szempontból eredményesebben végezhessék. Az akcióterületen helyezkednek el
templomok és intézményeik, múzeumok, a Színház, a mozi, a Konferenciaközpont és az
Ifjúsági ház.
Közszféra és közszolgáltató funkció
Az erős városközponti szerep nagyrészt a hangsúlyos közszféra és közszolgáltató funkciónak
köszönhető, ahol a korábbiakhoz hasonlóan a funkció erősítésére, a közszolgáltatási színvonal
emelésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen bizonyos fizikai-műszaki felújítások
végrehajtása. Az akcióterületen található a Polgármesteri Hivatal, a Bíróság, a Levéltár, a
Gyerekkönyvtár, a Földhivatal, a Posta, a Cigány kisebbségi önkormányzat, pártirodák, a
Városellátó Intézmény, a Civil TV, Újság szerkesztőségek, Szentes Kistérség Többcélú
Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász),
Főállatorvos, Szentes Rádió.
Humán szolgáltatási funkció
A humán szolgáltatásokon belül a városközpontban koncentrálódik az oktatási intézmények
közül 3 általános iskola és három középiskola, valamint két óvoda és egy bölcsőde. A
szociális ellátó intézmények közül a családsegítő központ, idősek otthona, és gondozási
központ.
Kistérségi funkció
A városközpont nem csak Szentes szervezését látja el, jelentős számú térségi vonzáskörzettel
rendelkező intézmény található a területen. Itt helyezkedik el a Szentes Kistérség Többcélú
Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász),
Főállatorvos. Ezen felül az okmányiroda, munkaügyi központ és APEH helyi kirendeltsége,
az ÁNTSZ, vagy éppen a tűzoltóság, polgárvédelem jelentős vonzáskörzettel rendelkezik.
119
3.6. A tulajdonviszonyok értékelése 33. sz. térkép: Tulajdonviszonyok az akcióterületen
Forrás: Szentes Város Önkormányzata
2011–es adatok alapján
120
A tulajdonviszonyok vizsgálata az egyes helyrajzi számokhoz tartozó ingatanok tulajdonlapjai
alapján készült. A fenti tematikus térkép áttekintést ad az akcióterület tulajdoni viszonyairól,
amelynek részletes ismerete elengedhetetlen a városrehabilitációs tevékenység alátámasztása
szempontjából.
Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok
34. sz. térkép: Az akcióterület DAOP pályázat során érintett ingatlanjainak tulajdonviszonya
Forrás: Szentes Város Önkormányzata
2008-as adatok alapján
121
49. számú. táblázat Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok
Projekt megnevezése
Az ingatlan
természetbeni
helye
Helyrajzi
száma
Funkciója
(lakás,
üzlet stb.)
Tulajdonosi szerkezet
Tokácsli (Városi) Galéria
felújítása Kossuth tér 5. 828/1/A/32 Szentes Város Önkormányzata
Közgé Kert felújítása
Ady Endre
utca 2. 26/2 kultúrház
tulajdonos: Magyar Állam
vagyonkezelő: Honvédelmi
Minisztérium
használó: HM Rekreációs és
Kultúrális Közhasznú Nonprofit
Kft.
A pályázat első fordulójában
konzorciumi partner volt, azonban
a második fordulóban a
partnerséget nem vállalta, így a
projektfejlesztés során kikerült a
konzorciumból.
Ady Endre
utca 4. 27
beépítetlen
terület,
közterület
Szentes Város Önkormányzata
Az ingatlan közterületté
átminősítése megtörtént, ezzel
eleget téve az első fordulós Bíráló
Bizottsági feltételnek.
Kiss Bálint
utca 3. 26/1 intézmény
Szentes Város Önkormányzata
A projektfejlesztés során a Közgé-
kert projektelem része az ingatlan
kertjének a felújítása.
Diákpince felújítása,
akadálymentesítése
Kossuth Lajos
utca 8. 829/1/A/3 intézmény
Szentes Város Önkormányzata
Szolgalmi jog: elektromos kábel,
földgázvezeték
Kurca-híd felújítása és bővítése
gyalogos forgalom számára
Kurca híd
Kossuth Lajos
utca-
Csongrádi út
találkozásánál
7931/2 közterület,
híd
Szentes Város Önkormányzata
Vezetékjog: DÉMÁSZ
HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft.
Kossuth Lajos utca közvilágítás
korszerűsítés, Kurcától a
Horváth M. utcáig, körforgalom
megépítése
Kossuth Lajos
utca
5589/1,
5589/2,
5589/3,
5589/4,
5589/5
22
5621/1
848
közterület
Szentes Város Önkormányzata
Vezetékjog: INVITEL
TÁVKÖZLÉSI ZRt.
Távközlési vezeték szolgalmi jog:
MAGYAR TÁVKÖZLÉSI
BEFEKTETÉSI RT.
Használati jog: DÉMÁSZ
HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft.
Szent Miklós templom
környezetének rendezése
Ortodox
templom
827
templom
Szent Miklós Magyar Ortodox
Egyházközség
A projektfejlesztés során az Egyház
a hozzájárulsát megadta,
partnerként történő bevonása nem
indokolt, mivel az épületet a
beruházás nem érinti, csupán az
épületnek helyet adó úszótelket.
Szent Miklós
tér 828/6 közterület Szentes Város Önkormányzata
Horváth Mihály utcai járda
építése
Horváth
Mihály utca 848 közterület Szentes Város Önkormányzata
122
Petőfi Sándor utca átalakítása a
Kossuth utcától a Szabadság
térig
Petőfi Sándor
utca
5603/1,
5603/2,
5603/3
5589/2
5589/3
5589/4
közterület Szentes Város Önkormányzata
Evangélikus templom körüli
terület kertépítészete
Evangélikus
templom 5590 templom
egyházi
A tulajdonos a projektfejlesztés
során a hozzájárulását megadta.
Konzorciumi partnerként történő
bevonása nem indokolt, mivel a
templom épületét a beruházás nem
érinti, csupán az épületnek helyet
adó úszótelket.
5592/2 közterület Szentes Város Önkormányzata
Fehér ház előtti tér kialakítása Kossuth Lajos
tér 22 közterület Szentes Város Önkormányzata
Szabadság tér- autóbusz pu.
nem fedett kerékpártároló
kialakítása
Szabadség tér 5592/2;5587;
5541/67 közterület Szentes Város Önkormányzata
Ady Endre utca- bevásárló utca
kialakítása
Ady Endre
utca 826 közterület Szentes Város Önkormányzata
Ady Endre utca 1.-3. homlokzat
felújítása
Ady Endre
utca 1 840/2 üzlet
vegyes
Szentes Város Önkormányzata és
magán
A magántulajdonosok konzorciumi
partnerként történő bevonása
megtörtént, az első fordulós
konzorciumi részvétel megerősítése
mellett. Az épület projekt által nem
érintett részében lakás
hasznosítású ingatlan található, a
tulajdonos nem vesz részt a
projektben, hanem a rá eső
beruházási költséget maga viseli.
Ady Endre
utca 3 841
üzlet,
lakóház
magán
A projektfejlesztés során az
ingatlan tulajdonosa a
konzorciumba bevonásra került, a
konzorciumi tagságát
megerősítette a második
fordulóban is.
Fehérház üzleti portál felújítása
és belső udvar rendezése Kossuth tér 5.
828/1/A/3,
828/1/A/4,
828/1/A/5,
828/1/A/6,
828/1/A/8,
828/1/A/10,
828/1/A/11,
828/1/A/14,
828/1/A/15,
828/1/A/16,
828/1/A/18,
828/1/A/19,
828/1/A/20
828/1/A/22
828/1/A/23
828/1/A/24
intézmény
vegyes
Szentes Város Önkormányzata és
magán
A projektfejlesztés során a
magántulajdonosok közül új
belépőként a Méker Textilház Bt a
___/___hrsz alatt, a Hunor Coop
Zrt a ___/___hrsz alatt bevonásra
került a konzorciumba. A többi
magántulajdonos jogi és/vagy
pályázati feltételeknek nem
tud/akar eleget tenni, így nem
tudtak a konzorciumban részt
venni, a fejlesztés nem érinti ezeket
az ingatlanokat.
123
Szentes Városi Bíróság és
Ügyészség épületének tető- és
homlokzat felújítása
Erzsébet tér 4 5627 bíróság
tulajdonos: Magyar Állam
vagyonkezelő: Országos
Igazságszolgáltatási Tanács
használó: Szentes városi Bíróság
A projektfejlesztés során a
konzorciumi partnerség
megerősítésre került.
Vállalkozói Központ
korszerűsítése, felújítása
Kossuth tér 5. 828/1/A/7 intézmény Szentes Város Önkormányzata
Civil TV Kossuth tér 5 828/1/A/7 intézmény Szentes Város Önkormányzata
A tervezési területen mindegyik tulajdonformával találkozhatunk:
Köztulajdont (város vagy megyei önkormányzat, állami) alkotnak:
o a városi közintézmények nagy része, a Pefőfi Szálló és Tóth József Színház
o megyei: Péter Pál ház, Fényírda
o állami: Bíróság, és a mellette lévő beépítetlen telek
Egyházi tulajdont alkotnak:
o a református egyház ingatlanjai
o a római katolikus egyház ingatlanjai
o az evangélikus templom
o ortodox templom
Magántulajdont jelentenek:
o Egy szövetkezeti társasház
o Magántulajdonban lévő lakóépületek
o Posta, Invitel
o Volán Buszpályaudvar
Vegyes tulajdont jelentenek:
o Társasházak, üzletek.
Az akcióterület épületei közül 27-ben található önkormányzati tulajdon. Ezek közül 3
beépítetlen terület van 100%-ban önkormányzati tulajdonban. Két lakóingatlan esetében (Ady
Endre u. 7., Horváth M. u. 12.) vegyes tulajdon áll fenn, az önkormányzati tulajdon mellett
magántulajdon is található ezekben az ingatlanokban. A köztulajdon további szereplői –
Csongrád Megye Önkormányzata, Magyar Állam – mindösszesen 5 ingatlant tulajdonolnak.
Sajátos helyi adottság, hogy az akcióterület épületei közül 11 egyházi tulajdon alá tartozik.
24 épület esetében áll fenn vegyes tulajdonviszony a városi önkormányzat és magántulajdon
között. Egy szövetkezeti tulajdonú ingatlan található az akcióterületen belül. 62 ingatlan, azaz
a felépítményes ingatlanok közel fele (48%) tisztán magántulajdonban van.
Az akcióterület lakásai 90%-ban magántulajdonban vannak.
A tulajdonviszonyok elemzése alapján kiemelhető a közszféra domináns jelenléte, és az
egyházi tulajdonon markáns jelenléte. A városközponti funkciónak megfelelően többségben
vannak a nem lakás céljára hasznosított épületek.
A 24 irodából 3 kivételével mindegyik önkormányzati tulajdonban van, az 54 üzletnek a 40%-
a van önkormányzati tulajdonban.
124
3.7.A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése
Az akcióterületen rendkívül sok közintézmény, egyházi létesítmény található. Valamint
jelentős a kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteknek a száma. Ezekre mind, mint potenciális
partnerekre lehet számítani a fejlesztés során. Különösen az Ady Endre utca kiskereskedelmi
és vendéglátó egységei érintettek az utca humanizálásához kapcsolódóan. Az egyeztetések
során a projekthez való hozzáállásuk pozitív volt, támogatják a projektet mind anyagi, mind
egyéb eszközökkel.
Épületfelújítások:
o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria
o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség,
o Diákpince,
o Ady Endre utca páratlan oldal 1-3
Közterületrendezések:
o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás,
o Szent Miklós templom környezetének rendezése
o Horváth Mihály utcai járda
o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig
o Evangélikus templom körüli terület
o Fehér ház előtti tér
o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló
o Ady Endre utca
125
Közintézmény, mely nem önkormányzati tulajdon, és nem az önkormányzat működteti:
50. számú. táblázat Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai
Intézmény Szándék forrás
Szentes Városi
Bíróság és
Ügyészség
Bíróság épületének homlokzat- és tetőfelújítása
DAOP pályázat
51. számú táblázat Egyházi intézmények fejlesztési szándékai
Intézmény Szándék forrás
Ortodox Egyház
Szt Miklós templom környezetének átformálása,
akadálymentes megközelítésének biztosítása,
önkormányzati projekt
DAOP pályázat
Evangélikus
Egyház
Evangélikus templom környezetének kertépítészeti
kialakítása, önkormányzati projekt. /tetőfelújítás
befejeződött./
DAOP pályázat
Katolikus
Egyház
Szt Anna templom és kertjének felújítása (műemlék),
saját projekt. /Katolikus általános iskola felújítása
elkészült./
FVM pályázat
3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése
3.8.1 Általános megállapítások
Mint láttuk, a fejlesztés célterülete – összhangban Szentes Integrált Városfejlesztési
Stratégiájával – magában foglalja Szentes belvárosának legnagyobb részét, a legfontosabb
közintézményekkel, iskolákkal és a jellemző belvárosi kiskereskedelmi üzletekkel együtt.
Az akcióterület zászlóshajó-projektje, a Petőfi Szálló és közvetlen környezetének teljeskörű
rehabilitációja mellé a környező belvárosi terek, épületek egy részének rekonstrukciója társul.
Ezekhez különféle gazdaságfejlesztési, közterület-fejlesztési, ingatlanfejlesztési és nem
beruházási jellegű projektek is kapcsolódnak majd, mint például a Petőfi Szálló körüli és a
Kurca-menti terület rendezése, sétálóutcák kialakítása, vállalkozói központ fejlesztése, a
Kossuth tér közösségi célú továbbfejlesztése, az ún. Fehér Ház és közvetlen környezetének
gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humanizálása, a területen fekvő
templomok környezetének, kertjeinek rendezése stb. Az akcióterület fejlesztése a társadalmi
kohézió erősítését is szolgálja (pl. a Kossuth tér továbbfejlesztése: sétálóutcák (korzók)
kialakítása, nyári színház felépítése stb.; Kurca menti sétány fejlesztése) és közvetlen
gazdaságfejlesztő szerepe is van (pl. vállalkozók üzleteinek megújítása, üzletsor kialakítása a
Posta épületének keleti oldalán). A közösségi támogatással összhangban, de magánforrásból
megvalósul a Petőfi Szálló megújítása, ennek az egyik fő célja az idegenforgalom
infrastruktúrájának javítása, ami magában foglalja a városi környezet megújítását, egy vonzó,
a jelenleginél nyugodtabb, kisebb forgalmú belváros kialakítását. A piaci igények
kielégítésére tehát mind a köz- mind a magánszféra beruházásaira is szükség van.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a fejlesztés egyes elemei összhangban vannak Szentes
történelmi adottságaival és társadalmi hagyományaival. A nagy zöldterületekkel, számos
műemlékkel és nevezetes templommal rendelkező akcióterület a közösségi-gazdasági jellegű
ingatlanfejlesztésnek ideális helyszíne. Szentes és az egész Alsó-Tisza-vidék látnivalói,
126
valamint a városban megrendezésre kerülő nagyszabású események (pl. a nyári
színháztalálkozók) igénylik a városi szálláshely-kapacitás növelését. Ez jelentős forgalom-
növekedést generál a belvárosban, de a projekt részeként megvalósítandó forgalomcsillapítás
(sétálóutca, kerékpárút építése), valamint mélygarázs építése az ebből származó kockázatokat
minimalizálja. Szentes belvárosának adottságaira alapozva megvalósítható az a cél, hogy a
fejlesztés egyszerre szolgálja a turizmus, a városi gazdaság és a helyi lakosság igényeit. A
továbbfejlesztendő zöldterületek, sétányok, korzók rendkívül kedvező helyszínt nyújtanak a
közösségi funkcióknak, amiből a területen működő és ide betelepítendő gazdasági szervezetek
is profitálhatnak.
Az elkövetkezendő évek beavatkozásainak eredményeként megerősödik a turizmus, a
vendéglátás, a rekreáció szerepe, ami javítja a városközpont imázsát. Ennek következében a
holtpontról elmozduló ingatlanárakkal, fejlődő gazdasági szektorral számolhatunk és ezzel
együtt a napjainkban gyorsan felértékelődő környezeti szempontok érvényesítésére is széles
lehetőség nyílik. Az akcióterület piaci igényeit, lehetőségeit önmagában sokszor nehéz lenne
értelmezni, ezért ahol ez szükségesnek mutatkozik, célszerű Szentes egészére történő
kitekintést, összehasonlítást tenni. Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy egy alföldi
kisváros esetén a belváros fejlesztése, dinamizálása az egész településre, sőt még a tágabb
térségre is kisugárzó jelentőséggel bír.
3.8.2 A fejlesztés gazdasági igényei
Az akcióterület a város gazdaságának egyik központja, kiskereskedelmi centrum,
mindemellett jelentős hiányosságok figyelhetők meg a gazdaság szerkezetében. Az nem
nevezhető hátrányosnak, hogy a terület ipari jelentősége elenyésző, de az már probléma, hogy
nagyon alacsony a város és környéke iparában játszott irányító szerep. Viszonylag kevés a
magáncégek által használt irodahelység, vagy irodának használt lakás is (összesen 10 db),
ennek hiányában a cégek központjai nem az akcióterületbe települnek. Az Önkormányzat
tulajdonában 24 iroda van, ezeknek egy részét magáncégek használják.
A gazdasági szereplőkkel folytatott egyeztetés alapján egyértelmű, hogy a belváros
gazdaságának dinamizálása érdekében szükség van a városközpont vonzóvá tételére. A
helyi kiskereskedelem számára nagy kihívást jelentő multinacionális vállalkozások
kedvezőtlen hatásait egy dinamikus, élő belvárossal lehet ellensúlyozni, ami a helyszínen
fogyasztani szándékozón népességet vonz.
A gazdaságfejlesztés a 2008. évi gazdasági-pénzügyi válság kezdete óta minden településen
létfontosságúvá vált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a települési önkormányzatok alapigénye,
lételeme a helyi gazdaság erősítése, mert enélkül a település elveszíti hosszútávú
kibontakozási esélyeit. Ennek érdekében jelen ATT jelentős gazdaságfejlesztési célú
tevékenységet szorgalmaz a közszféra számára.
Fontos hiányossága Szentesnek, hogy gyakorlatilag hiányzik az idegenforgalom
infrastruktúrája, nincs szálloda, megfelelő számú vendéglő. A kereskedelmi és
magánszálláshelyek száma megyei összehasonlításban nagyon alacsonynak mondható, a város
vetélytársának számító Hódmezővásárhely és Csongrád is messze megelőzi a kereskedelmi és
magánszálláshelyek számában. Ezek létesítési feltételeinek megteremtése a városfejlesztés
egyik legfontosabb feladata, mivel az akcióterület a legkiválóbb adottságú városrész a
turizmus szervezéséhez és lebonyolításához.
127
Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007
52. számú táblázat Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007
Város
Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely
férőhely vendégéjszaka ebből:
külföldi
átlagos
tartózkodási
idő, éjszaka
egy férőhelyre
jutó
vendégéjszaka
férőhely vendégéjszaka ebből:
külföldi
átlagos
tartózkodási
idő, éjszaka
egy szállásadóra
jutó
vendégéjszaka
Szeged 7 954 261 099 72 614 1,9 32,8 395 21 608 1 931 2,5 317,8
Hódmezővásárhely 818 31 175 17 894 3,8 38,1 139 3 724 91 4,2 149,0
Csongrád 1 012 11 771 1 883 2,3 11,6 108 1 453 616 2,7 90,8
Kistelek 150 5 970 2 468 1,6 39,8 96 1 569 180 1,8 313,8
Makó 295 7 029 4 079 1,6 23,8 41 595 355 1,5 85,0
Mindszent 125 362 – 1,5 2,9 35 225 30 2,9 45,0
Mórahalom 62 13 664 1 311 2,6 220,4 261 12 324 1 559 3,0 251,5
Sándorfalva – 844 – 1,1 – 8 – – – –
Szentes 363 23 252 8 507 2,9 64,1 48 1 564 16 1,4 260,7
Összesen 10 779 355 166 108 756 2,0 32,9 1 131 43 062 4 778 2,6 236,6
Forrás: KSH
Az akcióterületen tervezett beavatkozások egyik fontos feladata a helyi közintézményekhez
illetve gazdasági egységekhez való jobb hozzáférés biztosítása. Ezt a célt szolgálja a
gyalogos illetve kerékpáros infrastruktúra bővítése, ami dinamizálhatja a belváros és az
akcióterület kiskereskedelmét. Erre nagy igény mutatkozik, mert jelenleg az általános fizetős
parkolási rendszer miatt a belvárosi gazdasági szereplők gyakran érzik úgy, hogy hátrányban
vannak a belvároson kívüli versenytársaikkal szemben.
3.8.3 Lakáspiaci helyzet és igények
A fejlesztés egyik nagyon fontos célja egy olyan belvárosi városi környezet kialakítása, amely
vonzóvá teszi az akcióterületet, de magát az egész belvárost is, ezáltal sikerülhet növelni a
terület népességmegtartó erejét, s ezzel együtt sikerül dinamizálni a helyi gazdasági szektort
is.
Az egész szentesi ingatlanpiac nem túlzottan dinamikus, kevés az új építésű lakás, alacsony a
lakáskínálat, ennek következtében magasak az ingatlanárak. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a
demográfiai folyamatokra, nő az elvándorlás mértéke, a fiatalok nem képesek a településen
saját lakást vásárolni. A kevés építési telek következtében a város nem vonzó célpont a
befektetőknek és az alacsony használtingatlan-kínálat miatt nem kínál lehetőséget az itt
letelepedni, illetve a környéken ingatlant vásárolni szándékozóknak sem. Mindennek
következménye a várost sújtó folyamatos elvándorlás. A belföldi vándorlási különbözet 2006-
ban -4,8 ezrelék, 2007-ben már -8,1 ezrelék volt, ami a megye városai közül az egyik
legrosszabb mutató. Az elmondottakból kikövetkeztethető, hogy az új építésű lakások száma
is rendkívül alacsony.
53.számú táblázat Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006; 2007
128
Város
Belföldi
vándorlási
különbözet
2006 (ezer
lakosra)
Belföldi
vándorlási
különbözet
2007 (ezer
lakosra)
Szeged 7,4 9,0
Hódmezővásárhely 1,4 -1,1
Csongrád -2,5 3,8
Kistelek -12,6 1,9
Makó -5,7 -9,1
Mindszent -4,0 -8,6
Mórahalom 6,5 6,9
Sándorfalva 2,9 2,6
Szentes -4,8 -8,1
Összesen 2,8 3,4
54. számú táblázat Új építésű lakások száma 2003-2007 (Szentes egésze)
Év 2003 2004 2005 2006 2007
Épített
lakások 21 34 12 21 18
Forrás: KSH Statisztikai Évkönyvei
Ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott mélyinterjúk alapján kiderült, hogy kevés építési telek és
a használt lakások kínálatának szűkössége miatt Szentes belvárosára magasabb ingatlanárak
jellemzők. A lakáspiaci helyzet tehát kedvezőtlen, jól mutatja ezt az a tény is, hogy a 2007.
évi lakásállomány százalékában megye városain belül Szentesen a legalacsonyabb (1,4%) a
2000–2007 között épült lakások aránya.
129
Lakáshelyzet, 2007
55. számú. táblázat Az épített lakások száma
Város Lakásállomán
y az év végén
Száz
lakásra
jutó lakos
Az épített lakások száma
Száz épített
lakásra
jutó megszűnt
lakás
2000–2007 között épült
lakások a
2007. évi lakásállomány
százalékában
összesen
ebből
átlagos
alapterülete
, m2
tízezer lakosra
4 és több szobás
jogi személyiség
ű vállalkozás
által építtetett
természetes
személy által
építtetett
aránya, %
Szeged 74 917 223 678 24,0 18,4 79,4 74 41 6 6,7
Hódmezővásárhely 19 560 242 67 49,3 26,9 71,6 97 14 19 2,8
Csongrád 8 500 211 12 41,7 – 100,0 131 7 – 1,9
Kistelek 3 391 216 22 59,1 – 100,0 113 30 27 3,5
Makó 11 401 216 64 28,1 70,3 29,7 87 26 8 2,3
Mindszent 3 191 220 7 42,9 – 100,0 129 10 14 2,2
Mórahalom 2 485 240 25 80,0 – 100,0 107 42 – 4,5
Sándorfalva 3 057 265 17 52,9 – 100,0 101 21 18 4,7
Szentes 12 703 232 18 44,4 – 100,0 110 6 39 1,4
Összesen 139 205 226 910 29,9 20,7 77,6 81 29 8 4,7
Forrás: KSH
Tágabb területi kitekintés és a végzett interjúk alapján elmondhatjuk, hogy az utóbbi 10 évben
a szentesi ingatlanárak leginkább a szegedihez hasonlíthatók, és messze magasabbak, mint
Csongrádon vagy Hódmezővásárhelyen.
A település egészére és az akcióterületre egyaránt elmondható, hogy az utóbbi években az
ingatlanárak jelentősen nem változtak. A használt téglalakások piaci ára az akcióterületen
magasabb vidéki, sőt még az országos átlagnál is. Az akcióterületen a téglaépítésű lakások ára
felszereltségtől függően 160 000 – 240 000 Ft/m2 közötti, míg az ipari technológiával épült
telepszerű lakások ára (pl. a Kossuth téren álló „Fehér házban”) ennél valamivel alacsonyabb,
150 000 – 170 000 Ft/m2 között alakul. Ennek az épületnek alacsony a presztízse a helyi
társadalom szemében, a tehetős lakásvásárlók inkább elkerülik.
A téglaépítésű családi ház kategóriában igen jelentős szórás mutatkozik az építési idő, az
épület felszereltsége és az épülethez tartozó telek nagysága szerint. Az alsó kategóriát a
megosztott polgári házak lakásai jelentik, ezekben a négyzetméterár 100-110 000 Ft körül
alakul. A másik végletet a modern, jól felszerelt családi házak jelentik, amelyekből nagy a
hiány. Ezek évek óta ismerősök, rokonok között cserélnek gazdát, az árak 250 000 Ft/m2 felett
alakulnak.
56. számú táblázat Használt lakás átlagárak 2007-2008
Társasházi téglalakás Ipari technológiával
épült lakás
Családi ház
Szentes 200 000
(akcióterület)
160 000
(akcióterület)
190 000 (egész
település)
Vidéki átlag
(források alapján
becsült adat)
170 000 160 000 170 000
Országos átlag
(források alapján
becsült adat)
190 000 188 000 200 000
Kővári Ingatlaniroda; www.realio.hu; www.ingatlan.com, KSH és a SZE-NA House Ingatlanközvetítő Kft.
adatai alapján számítva
A telekárak nagy szórást mutatnak a városban, 6 000 Ft/m2-től 20 000 Ft/m
2-ig terjednek. Az
ár a közművesítettség foka és felépítmény megléte vagy hiánya függvényében változik. A
130
kevés építési telek következtében elterjedt gyakorlat, hogy az építeni szándékozók
gyakorlatilag lakhatatlan vályogházakat vásárolnak meg, majd azokat lebontva építenek új
családi házat. Ez a szűkösség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a leromlott állapotú, 800 m2
körüli telekkel rendelkező vályogházak is gyakorlatilag lakásáron, 8-10 millió forintért kelnek
el a városban. Az akcióterületen azonban még az ilyen típusú telekkialakítás is
elképzelhetetlen, lebontható régi vályogházak hiánya miatt.
Az akcióterület ingatlanárait a lakás- és telekszűkösség mellett az a folyamat is növeli, hogy a
lakosság határozottan a centrum felé törekszik, a legmagasabb presztízsű lakások a
belvárosban találhatók. Szentesre nem igazán jellemző az, hogy a lakosság a város határán túl,
a külterületre költözne. Ennek racionális és tradicionális okai egyaránt lehetnek. A városnak
nincs agglomerációja, a városi népesség számára egyáltalán nem vonzó rideg alföldi
tanyavilág a város határában kezdődik. Ezzel szemben a városközpont évszázadokon
keresztül a biztonságot, a gazdasági-társadalmi-kulturális sokszínűséget jelentette.
Gyakorlatilag a városközpont ezen karakterének megőrzése a tervezett beavatkozások egyik
fontos célja.
A belvárosi fejlesztések – fizetőképes kereslet hiányában – várhatóan nem emelik tovább az
ingatlanárakat, ugyanakkor hosszú távon továbbra is biztosítják a belváros magas presztízsét.
Az akcióterület szempontjából igen fontos szerepe lenne a további ingatlanfejlesztésnek, mert
lakások egy része iparosított technológiával épített épületben („Fehér ház”), illetve – főleg az
akcióterület féli részén (Szt. Imre herceg u. – Kisér u.) régi építésű téglaépületben van,
amelyek a szűkös kínálat miatt felülértékeltek. Az akcióterület lakásállományának jelentős
része 50 évnél régebben épült, ez pedig azt a potenciális veszélyt rejti magában, hogy a nem
megfelelő minőségű lakóépület-állomány az elkövetkezendő években romlásnak indulhat, ami
néhány helyen (pl. a földszintes épületek ill. a Fehér ház esetében) látványos társadalmi
degradációt indukálhat.
3.8.4 A fejlesztés társadalmi igényei
Mint azt már említettük, a városközpontban fekvő akcióterületen 908 ember élt 2001-ben, a
korösszetétel kedvezőnek mondható: a 14 éven aluliak aránya 22,1%, míg a 60 éven felülieké
18,8% volt. A képzettség tekintetében is az átlagosnál kedvezőbb a kép, ugyanis a 25 éven
felüli népesség 22, 2 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a legfeljebb általános iskolát
végzettek aránya a 15-59 évesek között csak alig több mint 20%. Ugyanakkor a városközpont
funkcióbővítést szolgáló fejlesztése nem csak az itt lakók, hanem az egész városi népesség
számára kiemelkedően fontos, ezért a társadalmi igények városi szinten jelentkeznek.
A fejlesztés célja a környéknél kedvezőbb társadalmi állapot megőrzése, a belváros
népességnövekedése feltételeinek megteremtése. Fontos ez azért is, mert a város többi
részének adatai korántsem kedvezőek, és félő, hogy dinamikus, attraktív városközpont
hiányában a város más részeinek helyzete tovább fog romlani.
A lakáspiaci, demográfiai és társadalmi helyzetből is következtethetünk arra, hogy a
városközpont megújítására, mint a város dinamizálásának egyik eszközére nagy szükség van.
A népesség elvándorlásának megakadályozását, a város társadalmi-gazdasági helyzetének
stabilizálását csak célzott, tudatos fejlesztési tevékenységek eredményeként lehetséges elérni.
A fejlesztés társadalmi igényeinek számbavételekor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy
a városban tekintélyes a munkanélküliek száma. Annak ellenére, hogy a statisztika az elmúlt
esztendőkben némileg javult, 2008-től az egész világgazdaságot sújtó gazdasági recesszió
miatt súlyosbodó helyzettel kell számolnunk. Különösen aggasztóak a magasabb
végzettségűek (szellemi foglalkozásúak, frissdiplomások) növekvő munkanélküliségi adatai,
131
aminek következtében a magasabb státuszú népesség által lakott városrészekben is súlyos
válságtünetek jelentkezhetnek.
Bár az akcióterület társadalmi-gazdasági mutatói (korszerkezet, képzettségi, foglalkoztatási
adatok) az átlagosnál némileg kedvezőbb helyzetű városközpont képét rajzolják elénk, de
mindez egy alföldi kisváros esetében elégtelen a város társadalmi-gazdasági fejlődésének
megindítására, s lényegében az egész város dinamizálására. Az akcióterület kedvező
munkaerőpiaci adottságai nem feltétlenül tükrözik vissza a város helyzetét. Jól mutatja ezt az,
ha megvizsgáljuk Szentes megyén belüli helyzetét a munkanélküliség tekintetében.
57.számú táblázat Nyilvántartott álláskeresők, 2007
Forrás: Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ:
Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád Megye 2011. február
132
A táblázatból látható, hogy az álláskeresők aránya Szentesen (14,3 %) magasabb, mint a
megyei átlag (13,6%) (amit nyilván Szeged kedvező adata húz felfelé), és magasnak
mondható ezen belül az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők (28,16%) és a 8 általános
iskolánál alacsonyabb végzettségűek aránya (34,7 %) az összes álláskeresőből. Mindez a
város társadalmi-gazdasági sebezhetőségét is mutatja, és a fejlesztés iránti társadalmi igények
egyik oka.
A városfejlesztés egyik legfontosabb eszköze egy vonzó, dinamikus városközpont kialakítása,
aminek attraktív külső megjelenése, valamint a gazdasági fejlődés gyorsulása kisugárzik az
egész településre. A fejlesztés hozzájárul a városközpont leromlásának, s ezáltal a társadalmi
szegregáció veszélyének minimalizálásához azáltal, hogy korszerű, élhető és vonzó közösségi
terek jön létre. A megújító tevékenység pozitív hatást gyakorol a népesség demográfiai
helyzetére, segíti a belváros népességmegtartó erejét. Nemzetközi tapasztalat, hogy a felújított
környezetben általában fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű népesség él, amely
dinamizálhatja az egész települést is. Ez elősegítheti a helyi társadalmi kohéziót, az elköltözés
helyett a kvalifikáltabb rétegek beköltözése válik jellemzővé. A szentesi városfejlesztés ezt a
filozófiát követi.
Az akcióterület megújításának fontos mozgatórugója a városközpont jelenlegi használatával
való társadalmi elégedetlenség. Szentesen a belvárosi terek jelenleg funkcióhiányosak, kevés
közösségi rendezvénynek adnak otthont, ezen a téren történő előrelépést célozza a
nagyszabású közterület-rendezés valamint a Kurca-sétány humanizálása, ami igen pozitív
társadalmi hatásokkal jár. A helyben lakók életminősége nő, az épített környezet állapota
javul, s ezáltal a hagyományos kiskereskedelem is erősödik. Meg kell említenünk, hogy a
Contex Mérnöki Iroda Kkt. 2005-ben készült felmérésének adatai alapján a lakosság az
életminőség javítása szempontjából a leginkább kiemelendőnek a természeti környezet
minőségének javítását és a gazdaságfejlesztést tartja. Az akcióterületen megvalósítandó
projektek mindkettőt célozzák. A fejlesztés a jelenlegi zsúfolt autóközlekedés, a nehézkes
parkolás problémáit integráltan kezeli. A forgalomcsillapítás, a kerékpárút megépítése, a
Kurcán átívelő új gyalogoshíd ezen a téren jelentős változásokat eredményezhet. Részlegesen
megszűnik a központ személygépkocsik általi túlzsúfoltsága, ami a társadalom
komfortérzetének irányába hat, és a közösségi funkciót ellátó terek gyarapodása erősíti a helyi
társadalom kohézióját.
3.8.5 A fejlesztés környezeti igényei
A tervezett beavatkozások egyik legfontosabb célja a városi környezeti minőség javítása, ami
elősegíti a fenntartható gazdaságfejlesztést is. Ehhez hozzátartozik a zöldterület-fejlesztés (pl.
a Kossuth tér Fehérház előtti része, az evangélikus templom kertje, az ortodox templom körüli
terület). Fontos leszögezni, hogy a zöldterület-fejlesztés önmagán túlmutató megújító
tevékenység, továbbgyűrűző hatásai minden területen jelentkeznek. Az élhető városi
környezet iránti igény nemcsak a térhasználók, illetve az akcióterületen élők felől
fogalmazódik meg; a jó minőségű zöldfelületek jelenléte minden állampolgár komfortérzetét
növeli, és így áttételesen kedvezően hat a városközpont társadalmi-gazdasági funkcióira is.
Nagyon fontos környezeti igény a lég- és zajszennyezés csökkentése, ami sétálóutcák és
kerékpárutak kialakításával, a parkolási lehetőségek csökkentésével, illetve az új
ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó mélygarázs építésével érhető el. A forgalomcsillapítással
párhuzamosan előtérbe kerül a napjainkban egyre fontosabbá váló gyalogos
megközelíthetőség és az akadálymentesítés megoldása. A helyzet tényleges javítását szolgálja
133
a gyalogos és kerékpárosok számára építendő híd a Kurcán, ezen kívül a Petőfi utca, a Hajdú
utca, valamint a Kossuth utca az Erzsébet tértől a Kurcáig húzódó szakaszának rendezése.
A zöldterületfejlesztés és az élhető környezetminőség kialakítása a befektetői környezetre is
jelentős hatással van. Ez ma már nem csupán a vonzó telephely-kínálatról szól, hanem egy
olyan magas igényszintű városi miliőről, ahol a munkaidőn kívüli tevékenységek,
szolgáltatások széles skálája hozzáférhető, ahol megvannak az üzleti partnerekkel való
informális kapcsolatépítés legváltozatosabb lehetőségei, a munkahelyhez közeli vonzó
lakáskínálat és a gyors, kényelmes és környezetbarát közlekedés többféle lehetősége közül
lehet választani. Szentesen ehhez jelentős segítséget nyújthat a belvárosi akcióterület
megújítása.
134
A következő térképen a területen megoldandó problémákat lehet látni. 35. számú térkép
135
A már megkezdett közterület fejlesztések folytatása elsődleges célként kell, hogy megjelenjen
a belváros humanizálása során. A már megújult Erzsébet tér, Kossuth Lajos tér és Szent
Miklós tér után, a Rózsa Gábor tér és Evangélikus templom terének felújítása is időszerű.
A megújult közterületek ugyanakkor pontként jelennek meg a városszövetben. Nincs meg a
megfelelő vizuális, és gyalogosforgalmi összeköttetés. A városi élet színtere inkább a Szent
Miklós tér és Rózsa Gábor tér együttesére tevődik át, az üzleteknek, éttermeknek és
játszóterének köszönhetően. A terület azonban elszigetelődik a környező terektől. A Kossuth
tér felé a „Fehér Ház” lépcsős terasza, a Fortuna szobor felől az ortodox templom előtt álló
trafik teremt vizuális falat. A gyalogosforgalom áramlásának gátja a gyalogos csomópont
hiánya a Kossuth utcán a Posta és a templom között.
A Kurca partjának kihasználatlansága is a fent okokra vezethető vissza. Az Erzsébet térről
nézve, mind a hőközpont, mind a Bíróság és a Plébánia között húzódó üzletsor akadályozza a
Kurca elérését.
Az észak-déli irányú Petőfi Sándor utca, Ady Endre utca, a Tóth József utca és a gyalogos
hídra felvezető Munkácsy Mihály utca járdái keskenyek, zöldfelülettel borított részük
minimálisak. A parkolás rendezésével és zöldfelület becsempészésével a gyalogos forgalom
számára optimálisabb körülményeket eredményezne. A parkolás kérdése további problémákat
okoz a Szent Anna téren és az Ifjúsági ház környékén.
A területen fekvő jelentősebb épületek javarészt szintén megújultak. A Bíróság épülete, a
Fehér ház a hozzá tartozó Szolgáltató házzal és a Petőfi Szálló még várat magára.
Igényfelmérés
Az igényfelmérés folyamata: az igényfelmérés 2008-ban vette kezdetét és a teljes 2009. évet
átfogta, párhuzamosan haladt a tervezés folyamatával. A program megalkotása során az
önkormányzat végig törekedett arra, hogy megismerje, és a szakmai szempontokat mérlegelve
beépítse a gazdasági és civil szereplők, a lakosság véleményeit, építő javaslatait.
A célcsoportok meghatározása a Belváros fejlesztésének céljaival és értékeivel összhangban
történt. A célcsoportok meghatározásának szempontjai között szerepelt az, hogy az
önkormányzat megismerje a helyi intézmények és gazdasági szereplők véleményét, igényét;
megismerje a területen lakók és a városrészt használók véleményét, valamint az ifjúság
bevonásának célja az volt, hogy megismerjük a jövő generációjának belvárosról alkotott
képét, a jövőbeli területhasználat alakítása szempontjából. Az igényfelmérés jó eszköz ahhoz,
hogy felkeltsük a leendő partnerek érdeklődését a projekttel kapcsolatban, különösen fontos
ez az önkormányzat, mint projektgazda számára a magánszféra tagjaira vonatkozóan. Az
igényfelméréssel az önkormányzat mintegy 500 főt ért el.
Célcsoportok: az igényfelmérés számára négy markáns célcsoport került meghatározásra:
1. Intézmények – interjúk készítése,
2. Városfejlesztési koncepció kérdőívezésének értékelése a jelen projektre vonatkoztatva
3. Az akcióterületen működő vállalkozások – kérdőívezés 50 üzlet, interjúk készítése,
fórumok tartása
4. A belvárosban lakók és a belvárost használók köre – kérdőívezés 100 fő, civil
fórumok
5. Korcsoportok szerint az ifjúság tagjai – kérdőívezés 45 fő
6. Civil felmérés 87 fő
136
Módszerek: az akcióterület szereplőinek igényeinek megismerése szempontjából a személyes
megkeresés bizonyult a legcélravezetőbbnek és a leghatékonyabbnak. A primer kutatási
módszerek közül a kvantitatív vizsgálatok csoportjába tartozó személyes megkérdezést
választottuk, mert így számszerűsíthető adatokhoz juthattunk hozzá.
Az intézmények, a lakosság és a városközpont-használók, valamint a vállalkozások igényeit
kérdőívek lekérdezésével és lakossági találkozók, fórumok segítségével, az ifjúság
véleményét kérdőívvel, valamint rajzpályázat segítségével mérte fel az önkormányzat. A
kutatásban részt vevőket azzal a céllal kereste meg az önkormányzat, hogy mint a lehetséges
igénybevevők szükségleteit megismerje.
A kérdőívben szereplő kérdéseknél nyílt kérdéseket alkalmaztunk. A nyílt kérdéseknél a
válaszadók szabadon dönthetnek, így alkalmas árnyalatok, érzelmi szempontok
megismerésére is, továbbá a szubjektivitás is jobban érvényesül.
1.Az intézmények vezetőivel készített interjúk
Az intézmények vezetőivel készített interjúk természetesen elsősorban az adott projektelemre
vonatkoztak, és azt minden esetben beépítettük a Kihasználtsági tervbe, valamint a konkrét
műszaki és pénzügyi tervezés során figyelembe vettük.
2.Településfejlesztési koncepció feldolgozása
Intézményi felmérés a vezetői interjúkon kívül igényeinek felmérése a Településfejlesztési
Koncepció kapcsán történt meg. Az intézmények véleményéből egyértelműen kitűnt, hogy a
szentesiek életminőségük javulását leginkább a gazdaság fejlesztésétől várják. Fontossági
sorrendben ezt követi az épített környezet, valamint a város természeti környezet állapotának
és minőségének javítása.
Az intézményi ellátási viszonyok javítására a legtöbben négyes (közel 50%), illetve közepes
osztályzatot adtak, tehát az életminőség javítása szempontjából fontos illetve kevésbé fontos
feladatnak tartják. Hasonló válaszok születtek a város térségi együttműködésének
fejlesztésére, illetve a szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére vonatkozóan is.
A kérdésre kapott válaszok nagyon sokszínűek voltak. Azonban rendszerezésük után négy
nagy fejlesztési célcsoportot lehetett felállítani (zárójelben a fejlesztési csoportba tartozó
válaszok száma van feltüntetve).
58. számú táblázat Fejlesztési csoportok
1. A város gazdaságának,
GDP termelő
képességének fejlesztése
(26db)
2. Épített környezet
állapotának javítása
(20db)
3. Oktatási,
egészségügyi, szociális
intézményi ellátás
javítása (14db)
4. Természeti
környezet állapotának
javítása (4db)
o GDP termelő
képesség fejlesztése
o Munkahelyteremtés
növelése, bővítése
o Turizmus
fellendítése
o Szolgáltatások
fejlesztése (TESCO,
LIDL)
o Családok anyagi
o Épített környezet
állapotának,
minőségének javítása
o Petőfi Szálló
rendezése
o Körforgalom
kialakítása
o Tervezett városkép
megteremtése (ipar-
lakókörnyezet
o Eü-i, szociális
intézményi ellátás
javítása (pl.: öregek
otthona, szociális
otthon építése)
o szociális
támogatások bővítése
o Minőségi iskolák
o Felsőfokú oktatás
fejlesztése
o Természeti
környezet
állapotának javítása
o Tisza part
rendezése
137
1. A város gazdaságának,
GDP termelő
képességének fejlesztése
(26db)
2. Épített környezet
állapotának javítása
(20db)
3. Oktatási,
egészségügyi, szociális
intézményi ellátás
javítása (14db)
4. Természeti
környezet állapotának
javítása (4db)
megélhetésének
biztonsága
o Termálfürdő,
termálvíz jobb
hasznosítása
o (Gyógy, illetve 4*)
szálloda építése,
o Petőfi –Komplexum
kialakítása
o Mezőgazdaság
fejlesztése
o Mezőgazdaságra
épülő gazdaságfejlesztés
(élelmiszeripar)
o Fiatal képzett
munkaerő megtartása
o Ipartelepítés
o Idegenforgalom
fejlesztése
o Vállalkozásfejleszté
s
szétválasztása)
o Elkerülő utak
építése
o Kórház felújítása
o Teljes
csatornahálózat kiépítése
o Járda és úthálózat
karbantartása, javítása
o Parkolási problémák
megoldása (pl.:Kossuth
utcai, zöldségpiac)
o Infrastruktúra
fejlesztés
o Közterek
karbantartása, bővítése
o Építési telkek
kijelölésével az
ingatlanárak leszorítása
o Tömegközlekedés
fejlesztése
Forrás: Szentes város településfejlesztési koncepciója
138
A település gazdasági életének fellendülését a elsődlegesen (a válaszadók 70%-a) az
idegenforgalom, illetve az ipar (61%) és a mezőgazdaság (61%) fejlesztésétől remélik. A
válaszadók véleménye alapján fontossági sorrendben ezeket követi a város szolgáltatásainak,
illetve K+F tevékenységeinek fejlesztése.
A kérdőívet kitöltők 30%-a kifejezetten a munkahelyteremtő beruházásokat adta válaszként,
azzal indokolva, hogy Szentes városban nagyon sok a munkanélküli, magas a
munkanélküliség aránya, ennek következtében pedig főleg a fiatal lakosság elhagyja a
települést. A beruházások jellegét tekintve négy csoportba lehetett szétválasztani az kapott
javaslatokat:
59.számú táblázat Beruházások fajtái
Infrastukturális Gazdasági Egészségügyi, szociális,
oktatási Turizmus
o Árkok
beszintezése,
rendbetétele
o Mirhók
tisztítása
o Járdák,
utak javítása
o Petőfi
Szálló felújítása
o Parkoló
kialakítása
(strand körül)
o Városkapu
k kialakítása
Mezőgazdaság
fejlesztése
Ipar
fejlesztése
o Egészségügy
fejlesztése
o Kisnyugdíjasok
rehabilitációs
munkalehetőségeinek
bővítése
o Felsőfokú
oktatás kialakítása
(főiskola létrehozása)
o Öregek otthona
vagy szociális otthon
létesítése
o Gyógyturizm
us fejlesztése
(szolgáltatások
színvonalának
emelése)
o Petőfi Szálló
szállodakánt való
hasznosítása
o Európai
színvonalú 4*
szálloda építése
o Konferencia
központ kialakítása
o Hagyományőr
zés
o Primőrök termesztése, feldolgozása, szállításának megszervezése
o Mg-i termékek Helyi feldolgozása
o Feldolgozás kapcsán hűtő- illetve terménytároló kapacitás bővítése
o Élel
miszeripa
r
fejlesztése
o Helyi
képzésre
alapozott
speciális
ipari
beruházás
ok
Forrás: Szentes város településfejlesztési koncepciója
3. Vállalkozói felmérés
Konkrétan az IVS-hez kapcsolódó igényfelmérés első fázisában az akcióterületen található
gazdasági tevékenységet végző kiskereskedelmi és szolgáltatói üzlethelységeket jelöltük meg
célcsoportként, mivel a városközpont gazdasági pozíciójának és funkcióinak megőrzését az itt
működő szervekkel közösen kell végrehajtani.
Az akcióterületen található vállalkozások problémáit, igényeit, véleményét kérdőíves
kikérdezéssel tártuk fel. A Kossuth tér 5 szám alatt található közel 30 üzletvezető, az Ady
Endre és Petőfi Sándor utca 20 üzlethelységét kérdeztük, azonban a válaszadással nem
mindenki élt.
A kérdőíves kikérdezés egy rövid ideig tartó, komplex-, összefüggő témaköröket érintő,
kérdéseket tartalmazott. A kérdések a dolgozók és a vásárlókör közlekedési szokásairól, a
városközpont helyzetéről, valamint a használt bérleményt érintő tulajdonosi és felújítási
munkálatairól kívánt információt beszerezni.
A városközpontról alkotott vélemény vegyes képet mutat. Az értékek jelenlétét minden
megkérdezett azonosan látta (hangulatos közterek, történeti városmag műemléki környezete),
azonban a problémák nem egységesek. A városközpont legnagyobb problémájának a
parkolási rendszert tekintik. A vásárlókör drasztikus visszaesését tapasztalják, a parkolási díj
bevezetése óta, emellett a parkolók és számával és az elhelyezkedésével is elégedetlenek.
A belváros megközelíthetőségét a megkérdezettek egyharmada véli előnynek, a többség nem
tekinti jobbnak a pozícióját, a város más területeihez képest. A gazdasági működés terén
139
nemcsak a parkolási díj jelent szűkülést, hanem az akcióterületen kívül, a Csongrádi út
mellett, létesült multinacionális bevásárló árházak is komoly szerepet játszanak a vásárlókör
csökkenésében. 11. számú. ábra 12. számú. ábra
A kérdőív kitért a városközpont környezetének megújítására, és eszközeire. A leggyakoribb
beavatkozásnak a zöldfelületek növelését tekintik, mindamellett nagy hangsúlyt fektetnének a
közterületek tisztaságának javítására. Nem egy esetben problémaként merült fel a kerékpáros
közlekedés rendezetlen helyzete. Több kerékpártároló elhelyezését és külön kerékpársávot
javasoltak az üzletvezetők.
A kérdőív egyik legfontosabb célja az volt, hogy felmérje a potenciális, magánszférából
bevonható partnereket, a felújítási munkálatokba. Az eredmények azt mutatják, hogy az
üzlethelységek egyharmadán az elmúlt pár évben végeztek felújítási munkálatokat. A még fel
nem újított épületek közül csupán egy tizedük jelezte, hogy részt venne egy, a város
vezetésével közösen megvalósított felújításban. Nagy probléma, hogy a megkérdezettek
egynegyede egyáltalán nem tervez felújítást. Ennek oka a tulajdonlásban keresendő. A
megkérdezettek több mint fele bérlőként használja az üzlethelységét (leggyakoribb
tulajdonos: önkormányzat), míg a saját tulajdonú üzlethelységgel rendelkezők aránya csak 10
%.
A nagyszámú bérlemények miatt az üzletvezetők nem érdekeltek a felújítási munkálatokban.
Arra hivatkoznak, hogy a kért ráfordítás nem termel a későbbiekben profitot, főleg ha a
bérleményét megszüntetik.
13. számú. ábra 14. számú ábra
Városközpont hátrányai
42%
32%39% 39%
65%
16%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
forgalmas
csp
forgalmas
utcák
sok autó kevés
parkoló
parkolási
díj
elhanyagolt
közterel
Környezet rendezése
44%
25%
13%
35%
52%
21%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
nagyobb
tisztaság
több terasz új szökőkút t bicikli-
tároló
t zöld-
felület
t kiülési
lehetőség
Bérlemények tulajdonlási megoszlása
58% 28
10% 5
31% 15
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Arány Darab
NINCS ADAT
TULAJDONOS
BÉRLŐ
Tervezett építési fejlesztések megoszlása
8% 4
25% 12
38% 18
29% 14
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Arány Darab
nincs adat
felújított
nem tervez
tervezi
140
A lakossági találkozók és a fiatalok megkérdezésének tapasztalatai a fentiekhez képest nem
tartalmaznak új elemeket, ezért eltekintünk azok összefoglalásától. A pályázati programba
bevont közösségi funkciót ellátó ingatlanok olyan egyedi szolgáltatással rendelkeznek,
amelyek nem rendelkeznek versenytárssal (Városi Bíróság, Diákpince), felújításuk illeszkedik
az igényfelmérésben megfogalmazott javaslatokhoz.
4.A belvárosban lakók és a belvárost használók köre
Az igényfelmérés módszertana
A Pályázó részben telefonos, részben utcai igényfelmérést készített az alább felsorolt
kérdésekkel.
A mintavételezés nem volt teljes körű ennek okai a következők:
Az akcióterületen ezer fő lakik, akinek egyenkénti megkeresése technikai
nehézségekbe ütközött volna, továbbá az igényfelmérés hozadéka eltörpül a teljes körű
igényfelmérés költségéhez képest. Ezen kívül egy városközpont rehabilitáció esetén
nem csupán az ott élők, hanem az egész város, sőt a kistérség lakosságát kellene
megszólítani.
További problémát jelentett az igényfelmérés negatív hatásainak minimalizálása,
tudniillik az megkérdezetek sok esetben „zaklatásnak” értelmezik a jóhiszemű
kérdezők rendkívül fontos és tanulságos munkáját. Elzárkóznak tőlük, és előre negatív
előítéletek jelennek meg a város-rehabilitációs projekttel szemben, ami koránt sem
kívánatos
Az igényfelmérés kiválasztott módszere
Az internetes kérdőív, bár gyorsan elemezhető, viszont életszínvonal, korosztály, érdeklődés
szerinti csoportokat részesít előnyben, vagy zár ki a megkérdezhetők köréből. Ezért telefonos
és személyes kérdezős felmérés készült.
Célcsoport:
100 főt kérdeztünk meg:
A célcsoport fele az akcióterületen lakik, a negyede a Belvárosban az akcióterületen
kívül, hatoda a város egyéb részein, és tizede a kistérség egyéb településein.
A megkérdezettek 60%-a nő volt, 40%- a pedig férfi.
A megkérdezettek 38%-a 16-30 éves, 29%-a 31-45 éves, 24%-a 46-60 éves, 9%-a
pedig 61 évesnél idősebb.
Az elemzés módszere
A kérdések tendenciája: Az egyszerű kérdésekre adott válaszok értékelésben mindig fontos a
tendencia, az, hogy a válasz a kérdező céljait mennyire támasztja alá. Növekvőnek mondjuk a
tendenciát, ha a válaszokban megadott nagyobb pontszám támogatja a fejlesztési terveket,
koncepciót, és „csökkenőnek”, ha a válaszokban megadott kisebb pontszám jelenti a
fejlesztés(ek) támogatását.
Nem szerencsés, ha a kérdések tendenciája egységesen növekvő, vagy csökkenő, mert a
válaszadót ez befolyásolja, (megérzi, hogy mi a kérdező célja). Ennek okán a kérdéseket
vegyes tendenciával állítottuk össze.
141
Az igényfelmérés során feltett kérdések és értékelésük
60. számú. táblázat Az igényfelmérés számszerű kiértékelése
Sor-
szám Kérdés A kérdés célzata Tendencia
Számított
átlag
0-k
darabszáma
Növekvő
átlag
0.a Hol lakik: 1: Akcióterület, 2: Belváros, 3: Szentes más, 4:
Szentes kistérség Lakóhely - - - -
0.b. Nő vagy férfi (N, F) Férfi vagy nő - - - -
0.c. Életkor: 1: 16-30, 2: 31-45, 3: 46-60, 4: 61 fölött Életkor - - - -
1
Milyen véleménnyel van arról, hogy a szentesiek problémáit
a helyieknek kell megoldani, nem pedig Budapesttől várni a
segítséget?
Központi (ROP)
fejlesztések iránti bizalom Csökkenő 3,78 3 3,22
2
Milyen véleménnyel van a városban lezajló fejlesztésekkel
kapcsolatos tájékoztató csatornákról (tud-e egyáltalán a
fejlesztésekről)?
Informáltság Növekvő 3,80 - 3,80
3 Mennyire tartja kielégítőnek Szentes méretéhez és
jelentőségéhez a város központjának fejlettségét?
Városközponti funkció
igénye Növekvő 3,36 - 3,36
4 Mennyire támogatja, hogy a Kossuth utca – Petőfi Sándor
utca kereszteződésében körforgalmat alakítsanak ki? Kötődés Csökkenő 2,19 2 3,79
5 Mennyire támogatja, a Kossuth tér és a Szent Miklós tér
összenyitását?
Közösségi/városi funkció
igénye Növekvő 2,73 4 2,73
6
Menyire tartja leromlottnak és funkciójához méltatlannak
Szentesi Városi Bíróság és Ügyészség épületének külső
állapotát?
Szolgáltatások igénye Növekvő 4,08 - 4,08
7
Mennyire tartja jó megoldásnak, ha a Petőfi utcát és Ady
Endre utcát humanizálják, azaz leszűkítik a járműforgalmat
és növelik a zöldfelületet és a kerékpáros és gyalogos sávot.
Városi funkció igénye Növekvő 3,29 5 3,29
142
Sor-
szám Kérdés A kérdés célzata Tendencia
Számított
átlag
0-k
darabszáma
Növekvő
átlag
8 Mennyire tartja kedvezőtlennek a közlekedés szempontjából
az alábbiakat?
Városi közterület funkció
igénye Növekvő - - -
8/1 Szabadság tér- autóbusz pályaudvar kerékpártároló
hiánya? Növekvő 3,11 11 3,11
8/2 Horváth Mihály utcai járda jelenlegi állapota a
Kossuth utcánál? Növekvő 4,15 3 4,15
8/3 Kossuth Lajos utca közvilágítás állapota a Kurcától a
Horváth M. utcáig? Növekvő 3,11 8 3,11
8/4 Kurca-híd alkalmassága a gyalogos forgalom
számára? Növekvő 4,25 4 4,25
9 Mennyire igényli, hogy közösségi épületek megújuljanak?
Pontozza a következő lehetőségek fontosságát! Közösségi funkció igénye Növekvő - - -
9/1 Hegedűs László Helyőrségi (Tiszti) Klub épületének
belső akadálymentesítése és a homlokzat-felújítása? Növekvő 3,87 2 3,87
9/2
Városi Galéria felújítása, korszerűsítése,
légkondicionálás megoldása a nyári nyitva tartás
érdekében?
Növekvő 3,63 2 3,63
9/3
Diákpince felújítása, akadálymentesítése, (a
Földhivatal egyemeletes épülete alatt húzódó 400m2
pincerész)?
Növekvő 3,66 14 3,66
10
Mennyire tartja leromlottnak Szentes közterületeinek, az azt
határoló épületeinek, parkjainak állapotát, különös tekintettel
a Szent Miklós templom, az Evangélikus templom, és a Fehér
ház előtti térre valamint az Ady Endre utca 1-3 épületek
állapotára?
Városi funkció igénye Csökkenő 3,23 - 3,77
11 Mennyire tartja fontosnak, hogy a Városközpont üzletei
szépek és korszerűek legyenek? Pl. Ady E. utcában. Városi funkció igénye Csökkenő 3,08 - 3,92
12 Mennyire hiányolja a rendezett közterületeket a belvárosban? Városi funkció igénye Csökkenő 2,76 - 4,24
143
Értékelés:
A kérdésekre adott válaszok alapján a Belváros megítélése jó, de sok megoldandó feladat van
ezen a területen. A problémák megoldását inkább Budapesttől várják, mint hogy helyben
kellene megoldani, de ez nem mindenki gondolja így. A városban lezajló fejlesztésekkel
kapcsolatos tájékoztatást jónak találják. Szentes központjának fejlettségét is elég jónak
találják. Azonban a rendezett közterületeket igen sokan hiányolják a Belvárosban.
A konkrét projektelemek támogatottsága jónak mondható. A következő sorrendet lehet
felállítani:
Legtámogatottabb (növekvő érték > 4)
1. Kurca híd bővítése eredeti kialakítása mellett gyalogos és kerékpáros forgalom számára
2. Horváth Mihály utcai járda megépítése
3. Városi Bíróság homlokzat-felújítása
Támogatottak (3 > növekvő érték > 4)
4. Ady Endre utca üzleteinek korszerűsítése, szépítése
5. Hegedűs László Helyőrségi (Tiszti) Klub épületének belső akadálymentesítése és a
homlokzat-felújítása
6. Kossuth utca – Petőfi Sándor utca kereszteződésében körforgalom kialakítása
7. Diákpince felújítása, akadálymentesítése
8. Városi Galéria felújítása, korszerűsítése, légkondicionálás megoldása a nyári nyitva
tartás érdekében
9. Petőfi utcát és Ady Endre utcák humanizálása
10. Szabadság tér- autóbusz pályaudvar kerékpártároló létesítése
11. Kossuth Lajos utca közvilágításának korszerűsítése
Kevésbé támogatottak (3 > növekvő érték > 3)
12. Szent Miklós tér rendezése
Legkevésbé a Diákpince ismert (14 „nem tudom” válasz), magyarázható ez azzal, hogy
vegyes korosztályokat kérdeztünk, és az idősebbek nyilván nem ismerhetik.
A Szabadság téri autóbusz pályaudvaron létesítendő kerékpártárolók szintén sok – 11 - „nem
tudom” válasz érkezett, azok válasza, akik nem használnak kerékpárt.
144
5.Középiskolások igénye
Az igények, hatókörök és kihasználtságok felméréséhez fontosnak tartjuk a fiatalabb
korcsoportok (középiskolások) véleményének felkutatását. Legtöbbjük Szentesen kíván
maradni felnőtt korára is.
A megkérdezett végzős középiskolások 40 %-a szomszédos településekről jár iskolába. A
leggyakoribb utazás a helyközi busszal történik a településre, míg Szentesen belül gyalogosan
közlekednek. A szentesi lakosú középiskolások 2/3-a gyalogosan közelíti meg az iskoláját,
míg 1/3-uk kerékpáron, vagy helyi buszjáraton.
A kérdőívvel felmértük a középiskolások véleményét Szentes belvárosának köztereiről.
Szembeötlő az a tény, hogy nincs olyan kiemelkedő köztér, amit jónak tartanának. (1-5-ös
skálán értékelték a köztereket). Mindazonáltal a legszebbnek vélt köztér a nemrégiben
felújított Kossuth tér, sok időt töltenek a buszpályaudvar környékén, ott beszélgetnek,
kikapcsolódnak. Kedvencük a Gödör az Ifjúsági Ház mellett. A legelhanyagoltabbnak a Szent
Miklós templom és a Fehérház környezetét találják. Ritkán használják a Nagy Ferenc
sétálóutcát.
A kérdések során próbáltunk választ keresni, arra a kérdésre, a diákok milyen eszközökkel
javítanának belváros közterein. A kiértékelés szerint legtöbben a zöldfelületek növelésében
látják a megoldást. Emellett jobb-újabb burkolatokkal, víz architektúra megjelenésével
javítanának a megítélésen.
Környezet rendezése
58%
29%
40%
29%
40%
51% 49%
56%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
több zöld több biciklitár. több utcabútor közvilágí-tás kevesebb autó új üzlet víz megjel. jobb utcaburk
Új funkciók elhelyezésére is kitértünk kérdőívünk során. A legtöbben a gyorséttermi funkciók
hiányát jelölték meg. (Mc Donald’s-t a városközpontba!) Szeretnének a Belvárosba éjszakai
szórakozóhelyet, csakúgy, mint az extrémsport boltot, valamint a színvonalasabb ruházati
üzleteket.
145
6.Civil felmérés
A kutatás nem reprezentatív. Önkéntesek kérdezték meg a városlakókat a Szeretethíd
Önkéntes Napon, a Magyar Református Egyház szervezésében. Bevonva ebbe a programba
minden korosztályt: időseket, fiatalokat egyaránt. Elsősorban a református intézményekben
hirdették meg az eseményt, de sokan csatlakoztak már világi szervezetektől, illetve
szimpatizánsok is.
Különböző, forgalmasabb helyeken kérdeztek csoportokban (Lidl, Tesco, Penny, Központi
ABC és a városközpont: Kossuth tér, sétálóutca környéke, buszmegálló).
ALAPADATOK
1. Szentesi lakos?
igen 77
nem 10
Összesen 87
2. Neme:
férfi 35 Nem szentesi: 8
nő 52 Nem szentesi:2
Összesen 87 10
3. Kora:
Válaszadó neme nő férfi
14 év alatt 2
14-18 év 6 4
19-30 év 4 12
30-40 év 7 4
40-50 év 7 1
50 év felett 23 13
Nincs adat 3 1
Összesen 52 35
4. Képzettsége:
Válaszadó neme nő férfi Összesen
Főiskola/egyetem 9 6 15
Középiskola 26 19 45
8 általános 16 10 26
Egyéb - -
Nincs adat 1 - 1
Összesen 52 35 87
1. Hallott-e már az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról?
Igen 19+11=30
Igen, de nem tudom, mit jelent 9+6=15
Nem 23+18=41
Nincs adat 1
Összesen 52+35=87
146
2. Érdeklik-e Önt a város fejlesztésére vonatkozó hosszú távú elképzelések?
Igen 42+32=74
Nem 10+3=13 (ffi 54,32,22 éves; nő
2X13, 14, 16, 40,43,
51, 2X55, 71 éves )
Összesen 52+35=87 13
3. Milyen formában tartaná célszerűnek az IVS megismertetését a lakossággal?
Több válasz lehetséges!
Válaszadó neme nő férfi Összesen
Lakossági fórum 23 12 35
Kiállítás a látványtervekből 25 10 35
Lakókörzetenkénti véleményezési
lehetőség
15 11 26
Interneten 15 15 30
Műhelymunka saját szűkebb
csoportomban, szervezetemben
1 1
Egyéb, éspedig: Szórólapok, tv,
rádió, újság
újság
Nincs adat 1 - 1
Összesen 79 49 128
A férfiak jellemzően egy lehetőséget jelöltek meg, a nők szinte mindannyian többet.
4. Részt venne-e:
Több válasz lehetséges!
Válaszadó neme nő férfi Összesen
Lakossági fórumon 22 12 34
Kiállításon, amely a látványtervekből
készült
24 19 43
Lakókörzetenkénti véleményezési
lehetőségben
16 10 26
Véleményezné-e Interneten az IVS-t? 9 9 18
Műhelymunkán saját szűkebb
csoportjában, szervezetében
3 3 6
Egyéb, éspedig:
Nem 1 1
Nincs adat 4 4
Összesen 79 53 132
5. Amennyiben ismeri az IVS-t, van-e olyan pontja, amellyel nem ért egyet?
Válaszadó neme nő férfi Összesen
Igen, éspedig: 5 4 9
Nem 18 14 32
Nem ismerem 28 16 44
Nincs adat 1 1 2
Összesen 52 35 87
147
Konkrétumok:
2 említés: több körforgalom kellene,
Petőfi szálló ügye,
2 említés: kevés a jelzőlámpa,
több játszótér kellene,
több szórakozási lehetőség kellene ,
az elosztással vannak bajok,
külterületet kellene fejleszteni,
logikátlan fejlesztések (aszfaltozás aztán felbontás),
kevés a bicikliút,
kevés a sétálóutca.
Összesen 87 fő töltötte ki a kérdőíveket: 52 nő és 35 férfi. A nemek szerinti megoszlás
valószínűleg abból adódik, hogy egy szombati nap délelőttjén többségében
bevásárlóközpontok környékén történt a lekérdezés, amikor a nők bevásárlásaikat intézik.
Többségében szentesiek válaszoltak, de néhány nem szentesi lakos (10 fő) is vállalkozott a
válaszadásra. Többségükben középkorúakat és idősebbeket kérdeztek, és a válaszokból
kiderült, hogy ők azok, akiket leginkább érdekelnek a városfejlesztésre vonatkozó
elképzelések. Az iskolai végzettség nem befolyásolta ezt az érdeklődést (bár a felsőfokú
végzettségűek kivétel nélkül mind érdeklődőnek mutatkoztak).
A válaszadók több, mint fele nem hallott az IVS-ről, vagy nem tudja mit jelent, de 85
százalékukat érdekelnék az ezzel kapcsolatos információk.
E megállapítás folytán a 20-40 éves korosztály igényeit alapul véve a város hivatalos
honlapján közzétételre került az IVS, illetve a végleges Akcióterületi Tervet is meg
szeretnénk jeleníteni. Továbbá a program ismertségének javulásához fog hozzájárulni a
tervezett beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó „Soft” tevékenységek megvalósítása is. A
vállalkozói körről elmondható, hogy az akcióterületen a Kossuth tér és az Ady Endre utcák
vonatkozásában a projektfejlesztés során valamennyi vállalkozással megismertettük a
terveinket. Azokban az esetekben, ahol lehetőség nyílt a partnerség kialakítására, ez
megtörtént.
Érdekes azonban, hogy bár a korosztályi megoszlás a nem érdeklődők esetében nagyon
vegyes, a fiatalok (13-22 éves korig) teszik ki ennek a csoportnak több, mint egyharmadát.
A megismerés lehetőségei közül leginkább a lakossági fórumot és a látványtervekből
rendezett kiállítást tartják célravezetőnek, de nagyon sokan említették az Internetet és a
lakókörzetenkénti véleményezés szükségességét is.
Arra a kérdésre, hogy ő maga melyiken venne részt, szintén a fenti 4 lehetőség a leggyakoribb
válasz. Magasan kiemelkedik a látványtervekből rendezett kiállítás, második-harmadik helyre
szorul a lakossági fórum és a lakókörzetenkénti véleményezés, és viszonylag kevesen
(mindössze 13 %-ban) jelölték meg az Interneten való véleményezés eshetőségét. Ez arra utal,
hogy csoportban, közösségben szívesebben ismerkednének a tervekkel, mert ez magában
hordozza annak az esélyét, hogy egymás között megvitassák, véleményüket – egymást
erősítve – kifejthessék, és kérdéseikre helyben rögtön adekvát válaszokat, visszajelzéseket
kaphassanak.
Kiderült, hogy sokaknak azért nincs véleményük, mert egyáltalán nem ismerik az IVS-t,
másoknak nincs kiegészítésük hozzá. A legkevesebben (10 %) azok vannak, akik ismerik és
van véleményük a dokumentum munkaanyagával kapcsolatban.
148
Kihasználtsági terv
A Kurca-híd, a Horváth Mihály utcai járda felújítása, a Bíróság homlokzat felújítása és
tetőjavítása, a templomok (Evangélikus és Ortodox) körüli közterület rendezése, stb. esetében
a kihasználtság vizsgálata, tervezése nem releváns. Nem releváns, mert nincs közvetlen
összefüggés a felújítás és a kihasználtság változása között. A kapcsolat nem mérhető, mivel
döntően közterületekről, középületek műszaki felújításáról van szó.
Az akcióterület fejlesztése, és a fejlesztés hatása vonatkozásában viszont a felújítás és a
kihasználtság között erős, de közvetett kapcsolat jön létre. A megújuló Főtér és környéke
ugyanis jelentősen javítják a Belváros városképi megjelenését, erősítik közéleti szerepét, a
megszépülő közterületek és középületek pedig növelik a vonzerőt, ezáltal a látogatottságot. A
vonzerő és a látogatottság növekedése javítja a kereskedelem, a vendéglátóipar, a kultúra és a
szolgáltatások kínálatai iránti keresletet. Az akcióterület nyújtotta funkciógazdagodás
növekvő igénybevétele egyben növeli az üzletek, intézmények kihasználtságát, ami javítja a
megtérülési, ezáltal a fenntarthatósági kondíciókat.
Jelen esetekben az egyes felújítások és kihasználtságok között létrejövő közvetlen és
közvetett kapcsolat, valamint az e kapcsolatot generáló magán- és közcélú beavatkozások
együttesen, tartós, a város fejlődését pozitívan meghatározó szinergikus hatást
eredményeznek.
T1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása
Az igényfelmérés számszerű kiértékelése után kijelenthető, hogy a Tokácsli Galéria felújítása,
korszerűsítése az érintett lakosság által támogatott projektelemek közé sorolható. A
válaszadók jelentős többsége (98 %-a) ismeri az érintett intézményt, és véleményt is formált
annak fejlesztéséről. A megkérdezettek csupán 2 %-ától érkezett „nem tudom” válasz a
projekttel kapcsolatos telefonos, illetve személyes igényfelmérés során. Ez alapján
megállapítható, hogy a helyiek számára fontos a Tokácsli Galéria működése.
Az ország egyik olyan kiállító terméről van szó, amely kifejezetten galéria céljára épült, így
megvilágítása és elhelyezkedése kiválóan alkalmas a képzőművészeti értékek bemutatására.
Évente 11 kiállításra kerül sor, amelyek mind színvonalasak, országos érdeklődésre is számot
tarthatnak. Többek között olyan nagy művészek állítottak itt ki, mint Derkovits Gyula,
Tornyai János, Endre Béla, Koszta József, Gadányi Jenő a teljesség igénye nélkül. A kortárs
alkotók közül pl.: Csete Ildikó, Kő Pál, Dienes Gábor, Szántó Piroska művei voltak láthatók.
Jó a kapcsolat a különböző művészi szerveződésekkel pl.: a Vízfestők Társaságával, a Magyar
Művészeti Műhellyel, a különböző művésztelepekkel pl.: a makóival, a diósgyőrivel, a
barcsival.
Minden évben egyszer sor kerül néprajzi kiállításra is. Gondot fordítanak arra is, hogy
szentesi és Szentesről elszármazott művészek évente bemutatkozhassanak a Galériában.
Kétévente kerül megrendezésre az Országos Aktfotó-kiállítás, ami szintén szentesi
kezdeményezésre indult el. Ehhez hasonló a dél-alföldi régiót összefogó Alföldi Fotószalon.
A Galéria kistermében inkább a történelmi évfordulóknak, aktualitásoknak megfelelő
kiállítások kapnak helyet.
149
A Galéria kiállításainak 2010. évi programjait, azok látogatottságát, valamint a 2011. évi
kiállítási tervet az 6. és 7. sz. függelék tartalmazza.
A 2010. évben 10 kiállítás megrendezésére került sor, minden hónapra jutott egy, de
kimaradtak a július és augusztus hónapok. Ebben az évben a látogatók száma 2.755 volt. Egy-
egy kiállítást átlagosan 100-230 fő tekintette meg, kiugróan magas volt a látogatottsága a
Csongrád- Bács-Kiskun, Békés és Jász- Nagykun Szolnok megyei Alkotó Pedagógusok
tárlatának. A 2011. évben is 10 tárlatot tervez az intézmény vezetése, és 3000 fő látogatóra
számítanak. A legsikeresebb kiállítás ez évi tárlatát ismét megrendezik. Valamennyi kiállítás
megnyitása ünnepélyes keretek között zajlik.
A felújítás során a nyílászárók korszerűsítésére, hőszigetelt nyílászárók beépítésére kerül sor,
illetve az elektromos hálózat megújítása mellett klímaberendezés is beépítésre kerül. A galéria
ezzel komfortosabbá válik, szolgáltatásait jobb minőséggel lesz képes nyújtani.
Vendégforgalma ezek által emelkedni fog, így nagyobb létszámú közönség lesz elérhető a
galéria által nyújtott kulturális szolgáltatások közül. A fent említett kiállításokon,
rendezvényeken felül a galéria meglévő és új partnerek bevonásával további rendezvényeknek
ad otthont, bekapcsolódik a Belvárost érintő megújítási program szoft tevékenységeibe.
A galéria működése a jelenlegi feltételek között eredményesnek, megfelelőnek ítélhető,
azonban a Belváros megújulásával a galéria szolgáltatásai iránti igény is megváltozik,
magasabb minőségű szolgáltatásokat, szélesebb tevékenységi kört szükséges a jövőben ellátni
az intézménynek, ehhez szükséges az intézmény korszerűsítése. A légkondicionálás
megépítésével a nyári hónapokban is nyitva tart majd a Galéria, így a kiállítások száma 12-
14-re emelkedik. Megvalósulhat az a logikus igény, hogy az idegenforgalmi szezonban
fogadjon vendégeket a kiállítóhely. A terasz árnyékolásának megoldásával lehetőség nyílik
ott kiállítások és rendezvények megvalósítására, így a programkínálat gazdagabbá válik. A
Galériát akadálymentesen is meg lehet majd közelíteni, ezzel biztosítható, hogy a
rendezvények, kiállítások szélesebb társadalmi rétegek számára legyenek elérhetők. A
kapacitáskihasználtságban vannak tartalékok, így elvárható, hogy a látogatók száma 10-15%-
kal emelkedjen.
T2 Diákpince felújítása, akadálymentesítése
A belvárosban lakók és a belvárost használók körében tett igényfelmérés során kapott
eredmény alapján – a többi projektelemhez viszonyítva - kevésbé ismert a Diákpince
működése. Az igényfelmérés kiértékelése szerint a kapott eredmény azzal magyarázható,
hogy a megkérdezés vegyes korosztályokat érintett, és az idősebbek nyilvánvalóan nem
ismerhetik az intézményt. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a Diákpince
felújítása, akadálymentesítése a lakosság által támogatott projektelemek közé tartozik.
A Diákpince kialakítója és üzemeltetője a 31 éves ifjúsági, közhasznú civil szervezet, a VE-
GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség, melynek országos központja Szentesen található. Hat
regionális központja, hatvannégy csoportja, 1.800 fős tagsága van. A felnőtt segítőinek száma
127 fő.
A szervezet célja a polgári lét kialakításának segítése, a társadalmi béke megvalósítása, a
környezet megóvása, illetve a harmonikus, fenntartható környezet kialakítása. Célja a
segítségért hozzáforduló fiatalok érdekeinek védelme, az ifjúsági közélet fejlődésének
segítése, együttműködve a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és kormányzati
150
szervekkel. A VE-GA rendelkezik az ifjúsági közéletfejlesztés illetve a települési párbeszéd
fórumok, valamint az ifjúsági szolgáltatások fejlesztése intézményi és szakember hátterével.
A szervezet által ellátott legfőbb tevékenységek:
- helyi, megyei, regionális, országos és európai közéleti tevékenységek
- ifjúságszakmai alkotótevékenységek, részvétel ifjúságszakmai műhelyekben
- ifjúsági önkormányzat- és közéletfejlesztés, a szükséges képzésekkel
- továbbképzések tanároknak és felnőtt segítőknek
- kortárssegítők képzése
- drámajátékok; kézműves műhelyek
- túrák, vízitúrák; környezetvédelmi őrjáratok
- kétoldalú (és többoldalú) nemzetközi kapcsolatok építése
- nyári táborok szervezése, bonyolítása (évente 600-700 főnek).
A Diákpince használók alapvetően három csoportba oszthatók. Vannak olyan szervezetek
melyek állandó használói a Diákpincének. Ezek a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség
felnőtt és kortárs segítő köre - vagyis az üzemeltető. Létszámuk 15-20 fő. Rendszeres
használója a helyiségeknek a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (a SZIDÖK) képviselő-
testülete illetve bizottságai általában 20-60 fő részvételével.
Itt működik a “TÖRŐDÉS” Szentesi Gyermek és Diák Alapítvány 3-12 fővel. Az Alapítvány
által üzemeltetett Szentesi Ifjúsági és Információs Pont is itt található (a SZIIP).
Az állandó használók heti rendszerességgel élik itt a saját életüket, a SZIDÖK erőteljes
túlsúlyával.
Itt tevékenykedik az ún. Alternatív Játszóház. Önálló szervezetei, csoportjai, együttesei és
baráti körei vannak, ezek működését az Alternatív Játszóházi Fórum hangolja össze. Az
elmúlt években átlagosan 15 csoport vett részt heti, havi, illetve negyedéves rendszerességgel
a játszóház keretén belül rendezvényeken. A csoportok létszáma alkalmanként 8 és 22 fő
között változott.
A SZIDÖK 2011 évben is havi rendszerességgel tartja a Képviselő-testületi, Bizottsági illetve
a Küldött-gyűléseit szeptember és június hónap között, lehetőség szerint alkalmazkodva a
felnőtt Önkormányzat ülésrendjéhez.
A többi programpont illetve ezek időpontjai a használók pályázatai, belső egyeztetései illetve
a köztük lévő egyeztetések eredményeként alakulnak ki. A közösségi térnek előre
meghatározott éves program-terve nincs és ez nem is lehetséges.
Az állandó használók mellett a közösségi teret esetenként Baráti körök, osztályok, stabilabb
és alkalmi csoportok, szervező körök (stb.) is használják, kulcsos-ház jelleggel. Ilyen
rendezvényre havi egy-két alkalommal kerül sor, különösen különféle ünnepek kapcsán. A
résztvevők számáról azonban a használat jellege miatt nem rendelkezünk adatokkal.
Az állandó programok - melyek elsősorban a SZIDÖK, a ”TÖRŐDÉS” és a SZIIP által
szervezettek, de nyitottak bárkinek, a következők:
1. Kézműves Műhely (12-24 fő részvételével alkalmanként):
Programjuk 2010. évben ékszerkészítés, agyagozás, bőrözés, 2011. évben pedig teatasak
hajtogatás táblakép-készítéssel, filcvarrások készítése, origamizás. Ezek általában
kapcsolódnak konkrét feladatokhoz illetve a műhely vállal egyedi megrendeléseket is.
2. Kép és média műhely (4-12 fő részvételével alkalmanként)
3. Marionett és drámajáték műhely (15-28 fő alkalmanként)
4. Kutatások (8-116 fő alkalmanként)
2010 évben Részvétel előzetes javaslatok kidolgozásában a készülő közoktatási törvény
tervezetéshez.
151
2011 évben Részvétel az új közoktatási törvény tervezetének véleményezésében illetve az azt
megalapozó szociológiai vizsgálat kidolgozásában.
5. Képzési Műhely (11-18 fő részvételével alkalmanként)
2010 évben Interaktív képzés valósult meg a “Magyar Népmese Napja”, valamint az “Állatok
Világnapja” alkalmából. Csapatépítő tréninget tartott a SZIDÖK tagjainak összesen 4
alkalommal.
2011 évben az alábbi képzéseket tervezzük megvalósítani
a gyermeki jogokról I.-II.
Az önkéntesség Európai Éve”címmel
“Párkapcsolataink” címmel
Az emberi, állampolgári jogokról
A “Jövőkép I.-II.” képzés
A “Forrásteremtés”
A fentiek mellett vannak többé-kevésbé állandónak mondható nagyrendezvények, amelyek
részben saját jellegűek, bár nyitottak, részben pedig városi rendezvényekhez kapcsolódnak.
A saját jellegű rendezvények, melyek minden évben megrendezésre kerülnek a következők:
SZIDÖK Télapó a Kórház Gyermekosztályon.
Városi Leg-diák választások.
Graffiti Pályázat.
Origami Pályázat.
Művészeti Pályázat.
A Pince csoportjai a VE-GA segítőinek koordinálásában szervező partnerek illetve önálló
programok megvalósítói, Ezek a következők a városi rendezvények közül:
Télűző
Civil Nap
Bűnmegelőző Nap
Gyermeknap
“A mi városunk” - városi nagytakarítás
Parlagfű mentés
“Autómentes Nap”
Vannak olyan egyedi nagyrendezvények, amelyek a VE-GA regionális illetve országos
életéhez kapcsolódnak. Ezek a regionális tavaszi és őszi találkozó, ahol a Pince csoportjai a
vendéglátók.
A Diák Pince felújítása a fent felsorolt tevékenységek zavartalan lebonyolításához és
fejlesztéséhez szükséges, ami szervesen kapcsolódik a Belváros megújítási folyamatába.
A szervezet a jelenlegi Diák Pincében nem képes eleget tenni a szolgáltatásokat igénybe
vevők széles körének, amely meghaladja a jelenlegi közösségi hely kapacitásait (non formális
képzések esetében az mintegy 30 fő, közösségi rendezvények esetében – azok típusától
függően – 50-70 fő). Az akcióterületi fejlesztések eredményeként, a számos közösségi
rendezvénynek, ifjúsági programnak köszönhetően a Diák Pince látogatottságának további
emelkedése várható, ezért különösen fontos, hogy a szervezet tevékenységét megfelelő
minőséggel rendelkező fizikai keretek között végezhesse.
A körülmények javításával a Diákpincét látogató fiatok száma várhatóan jelentősen
emelkedik, a heti 70 látogató helyett számíthatunk 85-100 főre.
152
Civil Központ korszerűsítése, felújítása
A Civil Központ helyiségei az Önkormányzat tulajdonában vannak. Jelenlegi bérlői a
következők:
Civil TV
Szentes Kistérsége Többcélú Társulás
Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi
Igazgatóság Szentesi Körzeti Iroda
5. Alkusz Kft.
Az érintett helyiségeket bérlők eltérő városrehabilitációs funkciókat látnak el, ez alapján az
alábbi két projektelem keretében valósul meg a teljes Civil Központ felújítása:
KSZ2 Civil TV korszerűsítése, felújítása
G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása
KSZ 2 - Civil TV
A legjelentősebb bérlő a Civil Tv. Vételkörzete: Szentes, Csongrád, Mindszent,
Kunszentmárton és térségük. Tehát 4 kistérségben vehető az adás. A műsoridő a hét 6 napján
minimálisan 1 óra naponta, négy óránkénti ismétléssel. A hetedik napon ismétlés van az
adásban. Csütörtökönként élő adással jelentkeznek. Cél, hogy valós idejű interaktív műsorok
készülhessenek.
4 éve a Horváth Mihály Gimnázium mozgókép és média ismeret c. tantárgy gyakorlati óráit
itt tartják. Ezt a tantárgyat a többi középiskola diákjai is felvehetik. A 2011/12. tanévben
média és kommunikációs szak is indul, amely képzéseinek szintén gyakorlati helye lesz a
Civil Televízió, megnövekedett műszaki és egyéb feltételekkel.
Határokon átnyúló kapcsolatok kiépítésével már lehetővé vált rendszeres kölcsönös kétnyelvű
műsorok sugárzása. Folyamatos műszaki, informatikai és távközlési fejlesztések történnek
önerős és pályázati forrásokból.
A Tv jelenleg 70 m2-en működik, igen szerény műszaki feltételekkel. Korszerűsítés
szükséges az épületet és a technikát tekintve is. Ennek első lépése az elektromos rendszer
korszerűsítése és a hűtés-szellőztetés megoldása. Az épület teraszának felújítása lehetővé
teszi szabadtéri, a teraszon forgatott műsorok készítését, melyre már történtek kísérletek.
Akadálymentesítés megvalósításával a helységek könnyebben megközelíthetők, a
szolgáltatások szélesebb társadalmi rétegek számára válnak elérhetővé.
Az infrastruktúra kiépítésével a Civil TV alkalmassá válik, hogy régiós televízió legyen.
Adásait három megye lakossága nézheti, ez 600 ezer nézőt jelenthet. Mivel a televíziózás az
egyik leginnovatívabb, ez digitális közvetítést jelent.
A Civil Tv felújításával, az infrastruktúra kiépítésével a Civil TV fejlődéséhez szükséges
keretek biztosíthatók. Így bővíthető a filmes és TV-s képzés a közép- és felsőoktatásban
tanulók számára, a TV régiós televízióvá válhat, vételkörzete megtöbbszöröződik, a nézőszám
elérheti a 600 ezer főt. A projektelemet közszféra funkcióba soroltuk, mivel a pályázati
útmutató funkciónkénti meghatározásai szerint ez a besorolás áll legközelebb hozzá. E
megállapításunkat az indokolja, hogy a helyi Képviselő-testület üléseinek élő közvetítését, a
választási műsorok közvetítéseit, a helyi közélet nyilvánosságot érintő ügyeinek a
lakossághoz történő eljuttatásában nélkülözhetetlen tényezővé nőtte ki magát a televízió. E
tekintetben közszolgáltatás jellegű tevékenységet lát el, hiszen az aktuális információkat,
153
felhívásokat, eseményekről készített tudósításokat, és nem utolsó sorban a jelen projektet
érintő információkat juttatja el a televízió nézői felé.
G3 Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása
A Szentes Város Önkormányzat tulajdonában lévő irodákat bérbeadás útján hasznosítja. Az
Önkormányzat elsődleges célja, hogy a város érdekében non-profit információs, adatgyűjtő,
kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szervezetek számára biztosítani tudjon frekventált helyen
található irodahelyiségeket, ezzel segítve az azok által képviselt közszféra szolgáltatások
intézményi-, ügyfélbarát megjelenését.
Mivel részben a jelenlegi bérlők nem feleltek meg a fenti funkciónak, illetve mivel az öt éves
fenntartási időszaki működésüket nem képesek vállalni, így nem került biztosításra, hogy az
adott projektelem a közszféra funkciónak megerősítését szolgálja.
Az irodák nagysága megfelelő, infrastrukturális ellátottsága, kialakítása azonban nem.
Lényeges az energiahatékonyság szempontjából a nyílászárók cseréje, az árnyékolás
megoldása.
Az akadálymentesítés megvalósításával a helység könnyebben megközelíthető, a
szolgáltatások szélesebb társadalmi rétegek számára válnak elérhetővé.
K6 - Szabadságtéri nem fedett kerékpártárolók kialakítása
Az igényfelmérés eredményeként megállapítható, hogy a támogatott projektek közé sorolható
a nem fedett kerékpártárolók elhelyezése.
Meg kell említeni, hogy a Szabadság téri autóbusz pályaudvaron létesítendő kerékpártárolók
esetében viszonylag sok (11) „nem tudom” válasz érkezett. Valószínűleg ez azoknak a
válasza, akik nem használnak kerékpárt.
A Szentes Város Egységes Közterület fejlesztési Stratégiai Tervében szereplő közterületi
arculat kialakítási javaslatban szerepel az autóbusz pályaudvar esetében a Szabadság téren
kerékpár tárolás megoldatlanságának problémája és nagy kapacitású kerékpártároló rendszer
telepítésének javaslata.
Az új kerékpártárolók kialakításának szükségességét e két tény megerősíti és alátámasztja. A
kerékpártárolók kialakításával megoldódik a Szabadság tér rendezetlen kerékpár tárolási
problémája.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia által meghatározott prioritások között szerepel az
élhetőbb város kialakításához kapcsolódó kerékpárút- hálózat fejlesztése, valamint ezekhez
kapcsolódó kiszolgáló bővítmények megteremtése is.
Szentesen a kerékpáros közlekedés kiemelt jelentőségű közlekedési forma. A kerékpár-út
hálózat fejlesztése szükségessé teszi tömeges kerékpártárolásra alkalmas helyszínek
kialakítását.
A kapacitásbővítés indokoltságát támasztja alá, hogy a jelenlegi kerékpártárolók rossz
állapotúak és a felmerülő igényeket mennyiségi okok miatt nem képes kiszolgálni.
Megvizsgálva a fejlesztéssel érintett helyszínt (péntek és hétfői nap délelőtt) 140 db kerékpárt
számoltunk meg.
154
A 140 db kerékpár, mint a fenti képeken látható, rendszerezetlenül, sokszor a gyalogos
forgalmat és az épületek állagát károsítva kerülnek elhelyezésre.
A fejlesztési szükségletet tovább indokolja, hogy a nagyszámú kerékpár őrzése nem
biztosított, illetve az elhelyezetlenség miatt számos közlekedésszervezési probléma is
felmerül.
A helyszínen megszámolt kerékpár mennyiség kizárólag az autóbusz pályaudvar területén
került megvizsgálásra, azonban az elhelyezés megoldatlansága miatt számos kerékpár
található még a szomszédos épületek falainak támasztva, illetve a környező járdákon.
További fontos igényfelmérésnek tekinthető, hogy a város korábbi fejlesztésének nyomán
(Kossuth utca út és járdaburkolat rekonstrukció, valamint kerékpárút építés 2010.) a
kerékpáros közlekedés feltételrendszere nagymértékben javult, így megnövekedett a kerékpárt
használók száma is. E tevékenységet tovább kívánjuk folytatni az Ady-Petőfi utcák
vonatkozásában is, kerékpársávok kialakításával. A Szabadság téri kerékpártárolókkal a
városközpontban, rendezetten alakítható ki egy kerékpár parkoló centrum.
A jelen fejezet összegzése: az EATT megállapításai továbbra is helytállóak. A
dokumentáció felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő statisztikai adatokat a
rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokkal kiegészítettük. Az egyes tevékenységek
bemutatásánál a Hegedűs László Helyőrségi Klubra vonatkozó adatokat töröltük, az
ebből beálló változásokat átvezettük a teljes dokumentáción. A törlés indoka a
Helyőrségi Klub vonatkozásában, hogy az EATT elkészítésekor fennálló partnerség az
ATT készítésének idején már nem állt fenn.
155
4.Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai
A fejezetben bemutatjuk a tervezett fejlesztés átfogó, „városfilozófiai” gondolati alapjait, az
akcióterületi fejlesztések céljait és részcéljait, ismertetjük a projektelemeket, kifejtjük a
megvalósítás módját, menetét.
4.1.A tervezett fejlesztés rövid bemutatása
A tervezett fejlesztés alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a Városközpont funkcionális
gazdagítása révén erősödjön a szentesi és a kistérségi emberek – különösen a fiatalok –
lokálpatriotizmusa, hogy helyben képzeljék, tervezzék el és valósítsák is meg a jövőjüket. Az
identitás tudati és érzelmi tényezőit nemcsak a természeti adottságok határozzák meg, hanem
legalább annyira az épített környezet minősége is. Az épített környezet századok óta
formálódó, sajátos arculatú, emblematikus helyszíne a szentesi Erzsébet tér és Kossuth tér,
valamint a hozzájuk csatlakozó kisebb teresedések.
A Főtér és Főutca mindig is a város szellemi, gazdasági, kulturális és közéleti fóruma volt,
amely vezérmotívumokat adott a város és térsége fejlődésének. Mindezt egyedi módon
testesíti meg a városközpont történelmileg kialakult komplexitása: a közigazgatási és az
egyházi intézmények együttese, a patinás szálloda a színházzal, a számos iskola és diákjaik
jelenléte, a mozi, a könyvtár, az Ifjúsági Ház, a közterek, a különböző üzletek, irodák,
vendéglátóhelyek, szolgáltatások koncentrálódása, a Kurca-part rekreációs területei, stb.
Fő cél ennek a komplexitásnak a tartalmi és térbeli-fizikai megújítása, hogy olyan közösségi
és kulturális hatásmechanizmus induljon el, amely fenntartható gazdasági élénkülést,
kulturális megújulást, intenzív közéletet eredményez, felkeltse a befektetők és a turisták
érdeklődését a város és térsége iránt.
A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség – részben az egész régió – teljes
lakossága érintett, ezért a városközpontot minden szentesi és térségi lakos számára élhetővé
kell tenni. Az akcióterület megújítása tehát együtt kell, hogy járjon a társadalmi kohézió
erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és gazdaságfejlesztésének a lényege.
A terület sajátossága, hogy lineáris rendszer alkot a Kossuth utca – a város főutcája – mentén.
A fejlesztés a Petőfi Szálló környékén indul el, és fokozatosan éri el a Kurca-parti területeket.
A ROP pályázat keretében tervezett közterület-fejlesztési, épület felújítási, gazdaságfejlesztési
és közösségi projektelemek, valamint a kiegészítő közszféra beavatkozások összehangolt
megvalósítása arra irányul, hogy Szentes belvárosát alkalmassá tegye arra, hogy a
zászlóshajónak tekinthető szálloda illeszkedjen a településszövetbe, a város társadalmi-
közösségi életébe, ezáltal a szinergiák megfelelő módon érvényesülhessenek.
A tervezett program erőssége a széleskörű partnerség. Az önkormányzat más közfeladatot
ellátó szervezet mellett, a gazdaság és a civil társadalom szereplőinek bevonásával, szoros
együttműködésben valósítja meg.
A következő fejezetekben részletesen taglaljuk a tervezett akcióterületi fejlesztések céljait és
részcéljait, a projektelemeket, a megvalósítást.
156
Az alábbi vázlaton a tervezett beavatkozások helyszíneit tüntettük fel. 36. sz. térkép
157
4.2.Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai
61.számú táblázat Akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai
Cél/részcél Mutató megnevezése Adatmérés
forrása
Kiinduló érték
(2009) Célérték (2013)
ÁTFOGÓ CÉL:
A belvárosi közterületek,
lakó- és üzleti ingatlanok
megújulása a város
kulturális színvonalának
emelése, a társadalmi
kohézió erősödése és a
fenntartható gazdasági
fejlődés elősegítése
érdekében
Felújítás mutatója (az
utolsó felújítástól, építéstől
számított évek átlagos
száma) javulása
Önkormányzati
nyilvántartás nem releváns 10 %
RÉSZCÉL I:
Akcióterület nagyobb
gazdasági-turisztikai
fejlettsége
Megújított és újonnan
létrejött üzletek, irodák
száma
Önkormányzati
nyilvántartás
101 db
kiskereskedelmi
üzlet,
34 db iroda, 0
szálloda
25 db megújított
kereskedelmi
egység (Kossuth
tér 5 (15 db) (Ady
1: 8 db) (Ady E. u.
3: 2 db),
Megújított
irodahelység (Kossuth tér I. em.:
10 db),
1 db megújított
szálloda az
akcióterületen
(Petőfi Szálló-
nem a jelen projekt
része),
100 új munkahely
(szállodánál, nem a
projekt része)
RÉSZCÉL II: Magas
minőségű közösségi és
rekreációs terek
Átalakított városi
közterületek
Önkormányzati
nyilvántartás nem releváns 3396 m
2
RÉSZCÉL III. Fejlett
közlekedési
infrastruktúra
Az átalakított útszakaszok
hossza; gyalogos zónák
nagysága, kerékpárutak
hossza
Önkormányzati
nyilvántartás Nem releváns 14 330 m
2
RÉSZCÉL IV: Emelt
szintű kulturális és
közszolgáltatási
körülmények
Megújult közszolgáltatási
és kulturális célú épületek
száma
Önkormányzati
nyilvántartás
nem releváns
4 db
1: Bíróság
2: Városi Galéria
3: Diákpince
4: Civil TV
RÉSZCÉL V:
Társadalmi kohézió, a
kapcsolatok szorossá
válása
Új közösségi rendezvények
száma éves szinten
Önkormányzati
nyilvántartás nem releváns
Összesen: 32 db
1 db
közösségfejlesztő
tréning;
3 db szabadidős
foglalkozás ifjúság
részére;
3 db előadás
ifjúság részére
közbiztonság
témakörben;
4 db lakossági
158
akció
környezettudatos
szemléletformálás-
ra;
1 db
környezetvédelmi
tréning;
2 db szabadtéri
nagyrendezvény;
1 db fotópályázat;
10 db várost
bemutató séta
5 db program a
vallások közötti
párbeszéd
generálására;
1 db Szabadtéri
fotókiállítás;
1 db Kertfenntartó
képzés
4.3.A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján
62.számú táblázat A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján
Részcél Tevékenység, finanszírozó, célcsoport
RÉSZCÉL I: Akcióterület
nagyobb gazdasági-turisztikai
fejlettsége
Tevékenység jellemző tevékenysége:
gazdaságfejlesztés
Finanszírozó: magánszféra, ERFA
Célcsoport: akcióterület vállalkozásai
RÉSZCÉL II: Magas minőségű
közösségi és rekreációs terek
Tevékenység jellemző tevékenysége: közterület-
fejlesztés
Finanszírozó: ERFA, magánszféra
Célcsoport: akcióterület közterület-használói,
lakossága
RÉSZCÉL III. Fejlett
közlekedési infrastruktúra
Tevékenység jellemző tevékenysége:
közlekedésfejlesztés
Finanszírozó: ERFA, ESZA
Célcsoport: belvárosi közterület-használók
RÉSZCÉL IV: Emelt szintű
kulturális és közszolgáltatási
körülmények
Tevékenység jellemző tevékenysége:
közszolgáltatás, kulturális létesítmények
fejlesztése
Finanszírozó: ERFA, ESZA
Célcsoport: Szentes város lakossága
RÉSZCÉL V: Társadalmi
kohézió, a kapcsolatok szorossá
válása
Tevékenység jellemző funkciója:
közösségfejlesztés
Finanszírozó: ESZA, ERFA
Célcsoport: Szentes város, különösen az
akcióterület lakossága
159
4.4.Az akcióterület beavatkozásai
Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyek megvalósításával a
kitőzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az
elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai,
társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében.
A beavatkozások az alábbi típusokba sorolhatók:
a) A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami
támogatás (pályázat) keretében az önkormányzat kíván többféle partnerrel
együttműködve (pl. saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások,
civil szervezetek) megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt).
1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása
2 Közgé Kert felújítása
3 Diák Pince (Kossuth u. 8.) VEGA pincefelújítás
4 Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók
5 Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára
6 Kossuth L. u. díszkivilágítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforg. építése
7 Szent Miklós templom környezetének rendezése
8 Horváth Mihály utcai járda építése
9 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig
10 Evangélikus templom körüli terület kertépítészete
11 Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása
12 Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése
13 Ady Endre utca 1.-3. homlokzat felújítása
14 Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése
15 Bíróság tető- és homlokzat felújítása
16 Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása
17 Civil Tv korszerűsítése, felújítása
18 Képzési és foglalkoztatási program
b) Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán.
1 Petőfi Szálló rekonstrukciója-négycsillagos szálloda kialakítása 4.800 millió Ft
2 Fehérház lakószintjeinek homlokzat felújítása 80 millió Ft
3 Református parókia épületének felújítása 52 millió Ft
4 Horváth Mihály utca foghíj beépítése 315 millió Ft
5 Petőfi Sándor u. üzletek, portálok felújítása, profilváltás 14 millió Ft
6 Kiss Bálint utca 5. homlokzat felújítás 4 millió Ft
7 Kiss Bálint utca 6. homlokzat felújítás 4 millió Ft
8 Tóth József utca 2/a homlokzat felújítás 9 millió Ft
9 Szent Miklós templom homlokzat felújítása 30 millió Ft
10 Római Katolikus plébánia homlokzat felújítása 50 millió Ft
11 Római katolikus templom kert rendezése 42 millió Ft
160
c) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP
támogatott projekt része).
1 Napház építése 540 millió Ft
2 Bölcsőde bővítése 147 millió Ft
3 Városháza akadálymentesítés 60 millió Ft
4 Városháza vendéglátó funkció bővítés 36 millió Ft
5 Városháza udvar rendezés, gépkocsitárolás megoldása 42 millió Ft
6 Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó, szórakozóhely kialakítása, lift 220 millió Ft
7 Kossuth utca. 8 portálok, homlokzatok felújítása 26 millió Ft
8 Kossuth utca 10. üzlethelyiségek felújítása 26 millió Ft
9 Ifjúsági ház korszerűsítése, akadálymentesítés, udvar rekonstrukciója 460 millió Ft
10 Civil ház felújítása 60 millió Ft
11 Őze Lajos Filmszínház udvar, terasz kialakítása 6 millió Ft
12 Péter Pál ház terasz kialakítása, belső átalakítás, szálláshely 7 millió Ft
13 Városi térfigyelő-rendszer 7 millió Ft
14 Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával, kisajátítás 24 millió Ft
15 Új híd az Arany János utcánál 480 millió Ft
16 Gyalogos híd felújítása az ifjúsági háznál 36 millió Ft
17 Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig 184 millió Ft
18 Kossuth Lajos téri zenepavilon és utcabútorok 25 millió Ft
19 Rózsa Gábor tér kertépítészeti kialakítása 47 millió Ft
20 Petőfi Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a Vásárhelyi útig 36 millió Ft
21 Iskola utca humanizálása 30 millió Ft
22 Szőlősy Géza tér kertépítészeti kialakítása 2 millió Ft
23 Horváth Mihály Gimnázium előtti tér megnyitása 16 millió Ft
24 Szent Imre Herceg út humanizálása 90 millió Ft
25 Olimpiai tölgy környezetének rehabilitációja 4 millió Ft
26 Vásárhelyi utca közterületi rehabilitációja 42 millió Ft
27 Szentháromság szobor körüli terület rendezése 20 millió Ft
28 Déli Kurca-part 17 millió Ft
29 Északi Kurca-part 46 millió Ft
30 Tóth József utca megújítása 9 millió Ft
31 Munkácsy Mihály közterületi rehabilitációja 26 millió Ft
32 Kígyó utca humanizálása 10 millió Ft
33 Fortuna szobor környékének rendezése 9 millió Ft
34 Nyíri köz szélesítése 13 millió Ft
35 Posta mögötti sétány rendezése 18 millió Ft
161
4.5.Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem
beruházási jellegű tevékenysége
Szentes Önkormányzata esetében a városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási
típusú tevékenységek tekintetében az alábbi főbb eszközök különböztethetők meg:
Beépítési javaslat
Az akcióterület teljes egészére beépítési javaslat - környezetalakítási terv – készült. Ábrázolja
a terület építési -, zöldfelületi, közlekedési fejlesztéseit. Szemlélteti a beruházások térbeli
elhelyezkedését, volumenét, egységes programot alkotva a kialakult városi szövetben.
Tervalku intézménye
Az akcióterületen tervalku keretében szabályozási engedmények biztosítására nem kerül sor.
Műszaki támogatás
A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat (2009.) különös hangsúlyt fektet az épített
értékek védelmére, így a szabályozás paramétereinek meghatározása is a városkép
védelmében került meghatározásra. Valamint előírja ezen területen a kötelező elemeken kívül
anyaghasználat, színkezelés, tömegformálás, illeszkedés szabályait is. A projektek elkészült
tervei ezeknek maradéktalanul megfelelnek.
Szentes Város Önkormányzata 2005. decemberben készíttette el a város Településfejlesztési
Koncepcióját. A városfejlesztés helyi céljait megvalósító beavatkozások konzekvens, tudatos
felépítését jelzi, hogy a koncepció szolgált alapul a település rendezési tervének
kidolgozásához.
2007-ben fogadta el az önkormányzat a település Idegenforgalmi Koncepcióját, amely
prioritásai között a pályázati projektbe integrált intézkedések zömét tartalmazza (egyházi
létesítmények és környezetük megújítása, intenzívebb bekapcsolása a helyi közösségi-
kulturális életbe; épített örökség értékeit hordozó épületek megújítása; Petőfi Szálló
idegenforgalmi hasznosítása; stb.)
Ezzel egyidőben hagyta jóvá a település Szentes Város Környezetvédelmi Programját a 2008-
2013 közötti időszakra. Az Idegenforgalmi Koncepcióhoz hasonlóan a környezetvédelmi célú
programjavaslatok szervesen kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs projekt
beavatkozásaihoz. Ezek közül kiemelendő többek között a közlekedésfejlesztés (benne pl.: a
Kossuth Lajos utca és a teljes városközpont forgalomcsillapítása, kerékpárút-hálózat bővítése,
forgalmi csomópontok átépítése, stb.), vagy éppen a zöldterület-gazdálkodás (belső
zöldterületek mennyiségi és minőségi javítása, zöldsávok, fásított utcakép kialakítása, stb.).
Köz- és magánszféra együttműködése
A város jövőképének teljesítése érdekében az önkormányzat által generált belvárost érintő
integrált városrehabilitációs projekt eredményeire épülve, a kedvező hatásoknak
köszönhetően több magánerős beruházás megvalósítása érdekében bontakozott ki szoros
együttműködés a köz- és magánszféra tagjai között a kölcsönös szinergiák kiaknázása
162
érdekében. A városképet és a helyi gazdaság feltételeit minőségileg javító beavatkozások
erőteljesen építenek a Petőfi Szálló magánerős beruházás megvalósítására, amely további
magánerős befektetéseket vonz a településre, az önkormányzat fejlesztési szándékaival
összhangban.
Településmarketing
A szentesi önkormányzat az Idegenforgalmi Koncepcióval összhangban jóváhagyta a város
településmarketing tervét. A városrehabilitációs beavatkozások koncepcionális megalapozása
szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások, célok fogalmazódnak meg a stratégiában,
úgy mint az új vállalkozások letelepítése, folyamatos életminőség javítás, amelyeket a
stratégia konkrét intézkedésekre bont fel. A pályázatra javasolt városrehabilitációs projekt az
intézkedésekkel szoros összhangban került kialakításra.
Szentes Városközpont átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepció és
mikroszimulációs szemléltető film
A Szentes Városközpont átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepció része az egész
város közlekedésfejlesztését meghatározó, jelenleg kidolgozás alatt lévő
közlekedéskoncepciónak. Az átfogó és a Városközpontra vonatkozó dokumentumnak is része
a parkolási fejezet. Szentes városközpont akcióterületi fejlesztés keretében olyan, a város
teljes közlekedési szerkezetére kiható változtatások történnek, melyek részletes vizsgálata
mindenképp szükségessé vált.
A közlekedési területen létrejövő fejlesztések között kiemelendő a Kossuth utca egyes
csomópontjainak tervezett átépítése, valamint a Petőfi – Ady utca forgalomcsillapítása, illetve
ehhez kapcsolódóan létrejövő egyirányúsítása. Ezzel párhuzamosan szükségessé válik a
környező utcahálózat forgalmi rendjének felülvizsgálata is, mellyel már a város szerkezeti
terve is foglakozott. A terv az egyirányúsítás hatásaival foglakozik, a forgalmi lebonyolódást
makroszimulációs eljárással is igazolva.
A mikroszimulációs folyamatok elemzésével lehetőség nyílik a lehetséges változások jobb
értékelésére, és bemutatására. A forgalmi körülmények jobb megismeréséhez Szentes
belvárosában részletes forgalomszámlálást tartottak több csomópontban.
Szabadtérépítészeti arculati kódex
A kódex meghatározza a szabadtérépítészeti beavatkozások célrendszerét. Valamint a
városrehabilitációs tevékenységek területi elemeit és az egyes tevékenységek egymásra
épülését. A korábbi városrendezési és városfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan
megjelent arculati elemekre építve ad javaslatot, figyelembe véve az egyes beavatkozásokhoz
kapcsolódó funkcionális és átfogó arculati szempontokat. Így a közúti, kerékpáros és
gyalogos közlekedési felületek szervezésére, a zöldfelületi rendszer kialakítására, egyéb
térfunkciók (pihenés, rendezvények) területeire.
A kódex javaslatot tesz a térburkolatok anyagaira raszterméreteire, funkcionális és
hierarchikus rendszerben, az alkalmazható növények listájára (fafajok, cserjefajok és
lágyszárúak) a telepíthető utcaberendezési tárgyakra és az arculat szempontjából meghatározó
egyéb berendezésekkel szemben meghatározott követelményekre (kvázi terméklista), pl. az
alkalmazható padok, szemetesek, pollerek, lámpaoszlopok, egyedi tervezett tárgyak-
berendezések, stb.
163
Szervezeti háttér megteremtése
A városfejlesztési projektek lebonyolítására Szentes Önkormányzata Városfejlesztő
Társaságot hoz létre, amelyet a pályázat sikeres első fordulóját követően, 2010. év közepén
tervez felállítani. Erről bővebben az akcióterületi terv városrehabilitáció szervezeti hátterét
bemutató fejezetében.
A Városfejlesztő Társaság kialakítása a projektfejlesztési időszakban megtörtént. A
Képviselő-testület döntése értelmében az Önkormányzat tulajdonában lévő Szentes Városi
Szolgáltató Kft-n belül, elkülönült Csoportként látja el a feladatát. A Városfejlesztő
Társaságra vonatkozó útmutató feltételrendszerének a csoport személyi összetétele, a
szervezeti kerete eleget tesznek. A csoport költségvetése a Kft. üzleti tervében jelenik meg. A
csoport működését az Önkormányzat és a Kft. között létrejött alapszerződés határozza meg.
Helyi partnerség
Az önkormányzat helyi partnerség kialakítása iránti határozott elkötelezettségét tükrözi a
2005-ben elfogadott civil stratégia, amelynek teljesülése 2007-ben került felülvizsgálatra. A
stratégia alapján megindított helyi partnerség fokozására indított intézkedéssorozat szerves
részét képezik a pályázati projektjavaslat elemei, a tervezett beavatkozások épülnek a korábbi
években elért eredményekre.
Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek
Tulajdonszerzés. Az önkormányzati tulajdon az akcióterület tulajdoni viszonyait tekintve
domináns. A városrész kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából lényeges a közösségi
tulajdon értékhordozó elemeinek önkormányzati tulajdonban tartása, amennyiben a közösségi
érdek úgy kívánja egyes vagyonelemek magánosítása, másrészt állami vagy egyéb
tulajdonból önkormányzati tulajdonba vétele.
Terület-előkészítés. A további ütemek beavatkozásainak előkészítési tevékenységei keretében
releváns elemként merül fel a terület előkészítés, amely szintén a nem fejlesztési, beruházási
jellegű tevékenységek közé tartozik, azonban a fejlesztések szükséges velejárója, lényeges
előkészítő tevékenység. Ennek keretében sor kerülhet kisajátításra, hasznosított-lakott
ingatlan esetén a kiürítésre, az épület bontására, és akár tereprendezésre is. Az előző pontban
konkretizált ingatlan esetében a Nyíri utca szélesítése kapcsán kerülhetnek képbe a felsorolt
tevékenységek.
Telekalakítás. A fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó, szintén előkészítő, elsősorban az
engedélyezéshez kötődő tevékenység a telekalakítás, hiszen minden engedélyköteles építés
tevékenység megkezdésének előfeltétele a hivatalos földmérő által készített telekalakítási
vázrajz. Jelen esetben a Napház telkének kialakítása esetén.
A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése. A tervezés
és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll testületek létrehozására kerül sor
véleménynyilvánítási joggal, annak érdekében, hogy a partnerségi eljárás hatékonyabbá és
fenntarthatóvá tegye a városrehabilitációs eredményeket.
164
4.6.Beavatkozási típusok
Az alábbi fejezet áttekintést ad az akcióterületen az önkormányzat által az egyes partnerek
bevonása révén a fent meghatározott célok teljesülése érdekében 2013-ig tervezett
városrehabilitációs tevékenységekről.
Az integrált beavatkozás sorozat részét képező beavatkozások az alábbi három csoportban
kerülnek bemutatásra:
- A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami
támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások
- A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán
- A pályázaton kívül, a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek
A következő táblázat összefoglalást ad az egyes tevékenységtípusokhoz tartozó
beavatkozásokról, a tevékenységek és az egyes célok közötti összhangról, a beavatkozások
közötti logikai kapcsolatról mindhárom projektcsoport esetén és a táblázat áttekintést ad a
projektelemek időbeli kifutásáról is.
63. sz. táblázat Projektek időbeli ütemezése
Projekt neve Melyik
specifikus
célhoz
tartozik
2010 2011 2012 2013
1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.
Reg
ion
áli
s O
per
atí
v P
rog
ram
tá
mo
ga
tásá
va
l m
egva
lósu
ló p
roje
kte
k
1 Tokácsli (Városi) Galéria
felújítása Részcél
IV.
2 Közgé Kert felújítása Részcél
II.
3 Diák Pince (Kossuth u. 8.)
VEGA pincefelújítás Részcél
IV.
4
Kulturális és szabadidős
közösségi rendezvények,
városmarketing akciók Részcél
V.
5 Kurca-híd felújítása és bővítése
gyalogos forgalom számára Részcél
III.
6
Kossuth Lajos utca
díszkivilágítás kialakítása a
Kurcától a Horváth M. utcáig,
körforgalom megépítése Részcél
II.
7 Szent Miklós templom
környezetének rendezése Részcél
II.
8 Horváth Mihály utcai járda
építése Részcél
III.
9
Petőfi Sándor utca átalakítása a
Kossuth utcától a Szabadság
térig Részcél I.
10 Evangélikus templom körüli
terület kertépítészete Részcél
II.
11
Szabadság tér- autóbusz pu.
nem fedett kerékpártároló
kialakítása Részcél
III.
165
12
Ady Endre utca - bevásárló
utca kialakítása, Fehérház előtti
tér rendezése Részcél I.
13 Ady Endre utca 1.-3.
homlokzat felújítása Részcél I.
14 Fehérház üzletportál felújítása
és belső udvar rendezése Részcél I.
15 Bíróság tető- és homlokzat
felújítása Részcél
IV.
16 Vállalkozói központ
korszerűsítése, felújítása Részcél
IV.
17 Civil Tv korszerűsítése,
felújítása Részcél
IV.
18 Képzési, foglalkoztatási
program Részcél I.
Ma
gá
nsz
féra
pro
jek
tjei
a k
özs
zfér
a f
ejle
szté
sei
ny
om
án
1
Petőfi Szálló rekonstrukciója -
négycsillagos szálloda
kialakítása Részcél I.
2 Fehérház lakószintjeinek
homlokzat felújítása Részcél
VI.
3 Református parókia épületének
felújítása Részcél
IV.
4 Horváth Mihály utca foghíj
beépítése Részcél I.
és VI.
5 Petőfi Sándor u. üzletek,
portálok felújítása, profilváltás Részcél I.
6 Kiss Bálint utca 5. homlokzat
felújítás Részcél
VI.
7 Kiss Bálint utca 6. homlokzat
felújítás Részcél
VI.
8 Tóth József utca 2/a homlokzat
felújítás Részcél
VI.
9 Szent Miklós templom
homlokzat felújítása Részcél
IV.
10 Római Katolikus plébánia
homlokzat felújítása Részcél
IV.
11 Római katolikus templom kert
rendezése Részcél
II.
Az
ak
ció
terü
leti
fej
lesz
tés
ha
tása
kén
t a
kö
zszf
éra
ber
uh
ázá
sai
1 Napház építése Részcél
II.
2 Bölcsőde bővítése Részcél I.
3 Városháza akadálymentesítés Részcél
IV.
4 Városháza vendéglátó funkció
bővítés Részcél
IV.
5 Városháza udvar rendezés,
gépkocsitárolás megoldása Részcél
VI.
6
Fehérház tetőterasz, zöldtető,
kilátó, szórakozóhely
kialakítása, lift Részcél I.
7 Kossuth utca. 8 portálok,
homlokzatok felújítása Részcél I.
8 Kossuth utca 10.
üzlethelyiségek felújítása Részcél I.
166
9
Ifjúsági ház korszerűsítése,
akadálymentesítés, udvar
rekonstrukciója Részcél
IV.
10 Civil ház felújítása Részcél
V.
11 Őze Lajos Filmszínház udvar,
terasz kialakítása Részcél
II.
12 Péter Pál ház terasz kialakítása,
belső átalakítás, szálláshely Részcél
V.
13 Városi térfigyelő-rendszer Részcél I.
14
Promenád felújítása, kapcsolat
megteremtése a Kurcával,
kisajátítás Részcél
III.
15 Új híd az Arany János utcánál Részcél
III.
16 Gyalogos híd felújítása az
ifjúsági háznál Részcél
III.
17 Kossuth Lajos utca átépítése a
Horváth Mihály utcáig Részcél I.
18 Kossuth Lajos téri zenepavilon
és utcabútorok Részcél
II.
19 Rózsa Gábor tér kertépítészeti
kialakítása Részcél
II.
20
Petőfis Sándor utca
rehabilitációja a Szabadság
tértől a Vásárhelyi útig Részcél I.
21 Iskola utca humanizálása Részcél
II.
22 Szőlősy Géza tér kerépítészeti
kialakítása Részcél
II.
23 Horváth Mihály Gimnázium
előtti tér megnyitása Részcél
II.
24 Szent Imre Herceg út
humanizálása Részcél I.
25 Olimpiai tölgy környezetének
rehabilitációja Részcél
II.
26 Vásárhelyi út közterületi
rehabilitációja Részcél
II.
27 Szentháromság szobor körüli
terület rendezése Részcél
II.
28 Déli Kurca-part Részcél
II.
29 Északi Kurca-part Részcél
II.
30 Tóth József utca megújítása Részcél
II.
31 Munkácsy Mihály utca
közterületi rehabilitációja Részcél
II.
32 Kígyó utca humanizálása Részcél I.
33 Fortuna szobor környékének
rendezése Részcél
III.
34 Nyíri köz szélesítése Részcél
III.
35 Posta mögötti sétány rendezése Részcél
II.
167
Projektek logikai kapcsolata
Szentes Belváros akcióterületi fejlesztésének célja: a városközpont impozáns tereinek és
középületeinek funkcióerősítése, így a szellemi és gazdasági élet meglévő koncentrációjának
élénkítése.
A közterületrehabilitáció projektelemeinek időbeni ütemezésnél vezérfonal, hogy a már
megkezdett Kossuth utca rehabilitációjára épül, csatlakozva a már elkészült felújításokhoz. A
Petőfi Sándor utca, a Kossuth Lajos utca és az Ady Endre utca összehangolt átalakítása a
közterületek egységesítését, a gyalogos zónák, a gépjárműforgalom mentes és
forgalomkorlátozott közterületek kiterjesztését célozzák.
A Fehér Ház előtti terület rendezése, a Közgé Kert, az Szent Miklós és az Evangélikus
templom körüli terület rendezése szervesen kapcsolódik az egyes „főutcák” közterületi
rehabilitációjához, ezzel komplexé válik a fő terek közötti közterület-hálózat megújítása.
A pályázati projekt és a kísérő közterületi beavatkozások szervesen kapcsolódnak a
gazdaságfejlesztési, közösségfejlesztési beavatkozásokhoz. A megújított közterületek
szükséges előfeltételéi a közösségi és gazdasági funkciót erősítő beavatkozásoknak, mert
általuk az üzletek biztonságosan megközelíthetővé válnak, kitelepülési lehetőséget
biztosítanak, rendezvényekre teszik alkalmassá őket és közösségi funkcióik révén tovább
gazdagítják a belváros funkcióit.
A magánberuházások közül a legjelentősebb a Petőfi Szálló és Tóth József Színház
épületének komplex felújítása. A közterületi és más városképi, illetve gazdaságfejlesztési
beavatkozás feladata, hogy alkalmassá tegye a belvárost a beruházás során megszülető új
intézmény befogadására. A Szállótól és az épület más kulturális szolgáltatásitól elvárható,
hogy a pályázat keretében és ahhoz kapcsolódóan végrehajtott beavatkozások számára többlet
keresletet indukál, ezzel megalapozza a tervezett fejlesztések indokoltságát és gazdasági
fenntarthatóságát.
A pályázat projekt beavatkozásait időben követi Napház projekt, amely az eklektikus
történelmi környezetben izgalmas önálló elemként jelenik meg a XXI. század elején, egyfajta
válaszként az új kihívásokra. Ehhez csatlakoznak elsősorban az első ütem fejlesztései. Ezek
közül egyik legjelentősebb a Kossuth tér 5. sz. „Fehérház” alsó két szintjének felújítása,
amely folytatásaként várhatóan felújítják a lakószinteket. Érdekes elem lehet a 7 szintes
épület lapos tetejének hasznosítása közösségi célra, kihasználva a remek kilátás nyújtotta
előnyöket.
A ROP pályázattal egy-időben futó pályázatokra beadott projektek is szerves részét képzik az
első ütemnek. Az első ütem elhatározásai között található néhány olyan elem is, mely az
utóbbi évek fejlesztéséhez szorosan csatlakoznak.
A következő ütemeknek több fontos fejlesztése lehet, amelyek épülnek a pályázati projekt
keretében végrehajtott beavatkozások eredményeire. Új hangsúlyt képez a jövőben a
buszpályaudvar - Fortuna tér Napház – Őze Lajos filmszínház gyalogostengely, amely metszi
a Kossuth utcát a Napház és a Petőfi Szálló között. II. ütemben sorra kerül a városháza
épülete, melynek homlokzata felújított, de akadálymentesítése, udvarának rendezése, alagsori
helységeinek hasznosítása még hátra van.
168
A későbbi ütembe kerülnek a Kurca-parti területek, a Tóth József utca - Szt Imre utca
humanizálása, a Szt. Anna templom és a Horváth Mihály Gimnázium előtti terek
nagyvonalúbb megnyitása, valamint az északi oldalon az Ifjúsági ház.
Szentes Város Önkormányzata a projekt ütemezését a kétfordulós pályázati program
előírásainak megfelelően készítette.
A projektfejlesztés tervezett indítását illetően figyelembe vettük, hogy a 2010. év a
választások éve. A hiánypótlási és bírálati időszakot követően 2010. júniusában indult a
projektfejlesztési időszak. Ekkor a legfontosabb feladat volt, hogy az elvi engedélyezési
szintű tervdokumentációk a tervezők engedélyes és kiviteli terv követelményeinek
megfelelően kerüljenek továbbdolgozásra. A tervezési időszakot illetően 6 hónapot vesz
igénybe, amely magában fogalja az engedélyeztetési eljárások lefolytatását. Az
engedélyezések során a műemléki védelem alatt álló épületek eljárásainak elhúzódása
jelentette a legnagyobb időkockázatot. A tervezés mellett az EATT ATT-vé történő
átdolgozása és az egyéb projektelemek részletes kidolgozása történt, a projektfejlesztési
mérföldkövek teljesítésével.
A közbeszerzéseket illetően 2010. évben kötünk szerződést azzal a hivatalos közbeszerzési
szakértővel, aki a beruházások kivitelezőinek kiválasztására kiírt eljárásokat lebonyolítja,
továbbá a projektmenedzsment- és műszaki ellenőr szervezet megbízását tervezzük erre az
évre. Ez utóbbi két szervezet kiválasztása azért indokolt, hogy aktívan bekapcsolódhassanak
a projekt és a kivitelezők közbeszerzési eljárásainak előkészítésébe.
A kivitelezői közbeszerzési eljárások lefolytatását az Ady Endre utca, Kossuth utcai
Körforgalom- Petőfi Sándor utca útépítés és a Fehré-ház előtti tér kialakítása projektelemek,
valamint a Kurca híd építése projektelem esetében 2011 őszén tervezzük. Ennek az az indoka,
hogy ismereteink szerint a Petőfi Szálló 2012 tavaszán vendégeket kíván fogadni, így a nagy
zajjal, porral és forgalomkorlátozással járó munkálatokat a Szálló tervezett nyitásáig el kell
végezni. A többi projektelem esetében pozitív támogatói döntés esetén a támogatási szerződés
megkötését követően kívánjuk az eljárásokat lefolytatni, így az egyes eljárások függvényében
folyamatosan tudunk területet adni a vállalkozásoknak. Célunk, hogy a 2012. évi beruházások
esetében azokat az eljárásokat indítsuk el leghamarabb, amelyek belső átalakítási munkákat
tartalmaznak, így az időjárási viszonyoktól függetlenül elkezdődhetnek a munkálatok. A
kültéri fejlesztések esetében 2012 tavaszán, a lehető legkorábbi időpontban területet kívánunk
adni a vállalkozóknak. Az egyes kertépítészeti beavatkozások megvalósítását az építéseket
követően 2012 őszére tervezzük, így a telepítendő növények biológiai igényei is figyelembe
vannak véve. Így terveink szerint a projekt műszaki tevékenységeit 2012-ben, illetve 2012 IV.
negyedévével lehet befejezni, így 2013-ban a projekt szakmai és pénzügyi zárása is
realizálható.
169
37.számú térkép
170
A magánszféra beruházásai 38. számú térkép
171
A közszféra tervezett építési beruházásai 39. számú térkép
172
Közösségi infrastruktúra és közterület fejlesztés 40. számú térkép.
173
4.7.A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú
állami támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló
beavatkozások
64. számú. táblázat A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata
Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő
beavatkozások)
T1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása
T2 Diák Pince felújítása, akadálymentesítése
Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő
beavatkozások)
K1 Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos
forgalom számára
K2
Kossuth Lajos utca közvilágítás
korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.
utcáig, körforgalom megépítése
K3 Horváth Mihály utca járda építése
K4 Közgé kert felújítása
K5 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth
utcától a szabadság térig
K6 Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem
fedett kerékpártárolók kialakítása
K7 Ady Endre utca - bevásárló utca
kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése
K8 Evangélikus templom körüli terület
kertépítészete
K9 Szent Miklós templom környezetének
rendezése
Gazdasági alapprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót
erősítő beavatkozások)
G1 Fehérház üzleti portál felújítása és belső
udvar rendezése G2 Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok
homlokzat és portálfelújítása G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése,
felújítása
Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra
funkciót erősítő beavatkozások)
KSZ1 Szentes Városi Bíróság és Ügyészség
épületének tető- és homlokzat felújítása
KSZ2 Civil Tv korszerűsítése, felújítása
Kiegészítő szoft tevékenységek
S1 Kulturális és szabadidős közösségi
rendezvények, városmarketing akciók
S2 Képzési és foglalkoztatási program
174
Tervezett fejlesztések beavatkozási típusok szerint
41. számú térkép
175
4.7.1 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót
erősítő beavatkozások)
T1 – Tokácsli (Városi Galéria) korszerűsítése
Cél. Közösségi hely korszerűsítése, attraktívabbá tétele, ezzel a létesítmény vonzerejének
növelése, a kulturális funkció megerősítése.
A projekt indokoltsága, leírása. A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a
létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és ügyfélbaráttá válik, ezáltal jobban képes
megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt
igényeknek. A galéria programjainak szervezését jelenleg erősen korlátozza a helyiségek
klimatizálatlansága, amely kedvezőtlenül hat a látogatottságra is. Jelenleg a látogatók éves
létszáma átlagosan 2.700 fő.
Kapcsolódás más projektelemhez. A galéria korszerűsítése illeszkedik az akcióterület
közösségi, kulturális funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelését célzó épület
felújítási, korszerűsítési és közterület megújítási, közösségfejlesztési és kulturális
tevékenységeihez.
Bevonandó partnerek. Város Galéria, Művelődési Központ, baráti körök, művészeti
csoportok.
Tervezett építési költségvetés: 8.629.893,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 10.787.366,- Ft.
T2 – Diák Pince felújítása, akadálymentesítése
Cél. Közösségi funkció bővítése a meglévő Diák Pince felújításával, a látogatók számának
megduplázása
A projekt indoklása, leírása. A Földhivatal egy emeletes épülete felújításra szorul. A
megújításra az ott működő üzletek részéről jelentős szándék mutatkozik. A projekt keretében
az épület alatt húzódó 340m2 pincerészben diákszervezet – az 1978-ban alakult VE-GA
Gyermek és Ifjúsági Szövetség – működik. A jelenleg nyirkos, dohos Diák Pince felújítása
közösségi célokat szolgál. A beruházás eredményeként megújuló létesítmény a fiatalok
közösségépítését szolgálja.
Bevonandó partnerek. Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat, "TÖRŐDÉS" Szentesi
Gyermek és Diák Alapítvány.
Tervezett építési költségvetés. 14.724.782,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 18.405.978,- Ft.
S1 - Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók
Cél. A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, az épületek,
közterületek átalakításának nyilvánosságának, a helyi szereplők bevonásának helyet adó
események biztosítása, a helyi közösség szervezése. A közösségi akciók célja, Szentes
sajátosságának, egyediségének erősítése, hirdetése.
A projekt indokoltsága, leírása. Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi
funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé,
ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a
megújításban való közösségi részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához,
az értékék és az eredmények közvetítéséhez.
A közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, melyeket az
alábbiakban részletesen bemutatunk. Ebből látható, hogy a fenntartható városfejlesztés
területén Szentes milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat
kíván megszervezni.
Általános jellemzők: Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az
önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a tavaszi
176
- nyári turistaszezonban kínálnak turisztikai attrakciót. A rendezvények helyszíne a megújuló
városközpont. A tervezett látogatók száma a kiemelkedő eseményeken: 1500-2000 fő.
1.) Közösség - hálózat
A Diák Pince szolgáltatásainak kiterjesztése, újabb ifjúsági csoportok bevonása a létrejövő új
közösségi háló népszerűsítésének és fennmaradásának érdekében.
Ezek olyan az ifjúsági korosztály számára szervezett programok, amelyek tartalmaznak
különféle rendszeres foglalkozásokat. Például: demokráciára nevelés, közbiztonsági
előadások megszervezése és versenyek meghirdetése; Környezetvédelmi tréning
lebonyolítása, ehhez kiállítás megszervezése ifjúsági alkotók hulladék anyagokból készült
műveiből, stb.
Közösségfejlesztő modulrendszerű képzés megvalósítása a helyi civil szervezetek
tevékenységének ez irányba történő kiterjesztése érdekében. Elősegítve a non-formális
közösségek formalizálódását, a civil szervezetek erősödését, a lakosság önkéntes
tevékenységekbe való bevonását – egyszóval a város lakosságának aktívabb közösségi
részvételét, a közösségi gazdaságfejlesztés lehetőségét.
2.) Miénk itt a tér! – Szabadtéri rendezvények
Kurca Kaleidoszkóp.
Ifjúsági rendezvény és hídavató. Helyszín: a megújult Kurca-híd és a főcsatorna sétányai,
Dózsa-ház közösségi tér és a Kurca-part.
Ability nap – (Fogyatékkal élők és egészségesek közös sporttevékenysége)
A felújított Ady Endre utcán olyan sportnap szervezése, amely a fogyatékkal élők és az
egészséges, sportot kedvelő emberek különböző korosztályainak nyújt tartalmas szórakozást.
A szervező biztosítja a koordinációt, szervező tevékenységet, szakembergárdát, és a
projektidőszak alatt továbbvihető tevékenységek működését. Ezek a következők lehetnek:
különféle táborok sport –, és egyéb témában a felújított helyszíneken (Diák Pince, stb.), a
projektidőszak alatt évente min. egy hasonló jellegű sportnap, megjelenés az akcióterület
különböző pontjain (Ady Endre utca, gyalogostengely, Közgé-kert, stb.)
3.) Régi- Új Szentes programsorozat
A felújított épületek szakszerű, idegenforgalmi szemléletű bemutatása a város lakosságának
és a városba érkező turistáknak (bíróság, templomok, stb.) – vallások közötti párbeszéd
generálása különböző rendezvények megvalósításával.
A programsorozat keretében egy ifjúsági fotópályázat megvalósítása Szentesről, az innováció
jegyében (Virtuálisan szervezett fotópályázat az ifjúság különböző korosztályainak közösségi
oldalak kínálta lehetőségek felhasználásával (pl. Facebook) az e-demokrácia jegyében).
Emellett a megújult Fehérház előtti téren és a Fehérház megújult üzletportáljaiban „Régi-új
Szentes” fotókiállítás megrendezése.
4.) Városmarketing tevékenységek:
a.) Ismertető, népszerűsítő kiadványok turisták részére
A város értékei eddig nem kerültek egyetlen kiadványban sem összefűzésre, oly módon, hogy
az minden célcsoport számára megfelelő legyen. Ennek a kiadványnak éppen az a célja, hogy
ezt hiányt betöltse.
Az ismertető füzet létrehozásával egy kézzelfogható összegző reprezentációs anyag áll a
rendelkezésre a város értékeinek méltó bemutatására.
b.) Kerékpáros térkép
A megújult és újonnan kialakított kerékpáros sávok feltüntetésével, egyben az
akadálymentesített épületeket, útszakaszok bemutatásával.
c.) Utazás kiállítás installáció
A kiállításokon való részvétel elősegíti a város ismertségét. A kiállítás(ok)on való részvétellel
közvetlenül a célcsoporthoz jutnak el a városról elkészült ismertető anyagok.
Egy az Utazás - Kiállításon való részvételhez szükséges installáció összeállításával az
eredményes megjelenés biztosítása a feladat a fentebb leírt célok megvalósítása érdekében.
177
Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik az egyes
beruházási típusú tevékenységhez. Az akciók illeszkednek Szentes városmarketing
koncepciójában foglalt intézkedésekhez.
Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, más helyi közösségek.
Tervezett költségvetés. 17.200.000,- Ft + ÁFA, azaz 21.500.000,- Ft.
178
4.7.2. Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót
erősítő beavatkozások)
K1 - Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára
Cél. A Kurca folyón átívelő híd esztétikai és funkcionális átalakítása, bővítése.
A projekt indokoltsága, leírása. A Kurcán átívelő, meglévő híd komplex felújításra kerül, az
építmény meglévő értékeinek megőrzésével, látványelemek létesítésével. A Csongrádi út
mentén futó kerékpárút folytatásában a híd bővítésével új kerékpársáv létesül.
Kapcsolódás más projektelemhez. a híd felújítása és a hozzá kapcsolódó kerékpárút
kialakítása kapcsolódik az akcióterületet érintő közterület-rehabilitációs projektelemekhez, a
belváros vonzerejét növelő beavatkozásokhoz, különös tekintettel a városi környezet
megújítását célzó fejlesztésekhez.
Bevonandó partnerek: St. Jupát Sportegyesület, más társadalmi szervezetek.
Tervezett költségvetés: 39.128.980,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 48.911.225,- Ft.
K2 - Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig,
körforgalom megépítése
Cél. Vonzó, minőségi, közösségi funkciókban gazdag települési környezet kialakítása.
A projekt indokoltsága, leírása. A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az
akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca melletti közlekedési
sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és
járdák is megújulnak a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. Ennek részeként a Petőfi Sándor utcai
csomópontban körforgalom kerül kialakításra. A projektelem végrehajtása nélkülözhetetlen a
projekt többi elemének megvalósításához.
Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér
biztonságosabb, jobb megközelítésére. A beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó
színfoltjává teszi Szentes Város központjának. A Kossuth tér rendezvények lebonyolítására
még inkább alkalmassá válik.
Kapcsolódás más projektelemhez. az akcióterület főutcájának közterületi rehabilitációja
kapcsolódik a városrész további közterületi és épületi megújításához, összefogja a projekt
társadalmi, környezeti és gazdasági elemét.
Bevonandó partnerek. Intézmények, vállalkozások, civil szervezetek.
Tervezett költségvetés. 79.930.613,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 99.913.266,- Ft.
179
K9 - Szent Miklós templom környezetének rendezése
Cél. Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele.
A projekt indokoltsága, leírása. Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása
a meglévő mellvédfal elbontásával. Mivel az évszázadok alatt a templom környezete
feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és padlósíkjához
teraszokon keresztül kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a
környezetével. Templom melletti rész városi térként burkoltan kerül kialakításra
növénykazettákkal tagoltan. A templom bejárata rámpa segítségével mozgáskorlátozottak
számára is elérhető. Új burkolatok és lépcső kerül kialakításra szimmetrikus elrendezésben
visszafogott architektúrával, illeszkedve a kicsi régi templom adta hangulathoz. A megoldás
kedvezően befolyásolja a belvárosi turizmust, kapcsolódik a Petőfi Szálló fejlesztéséhez.
Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület rendezés szervesen kapcsolódik a projekt
keretében megvalósuló közterület-megújítási beavatkozásokhoz, a közterületi közösségi
helyek kialakításához és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez.
Bevonandó partnerek. Egyház, vállalkozások, civil szervezetek.
Tervezett költségvetés: 13 471 488,00 Ft + ÁFA, azaz 16 839 360,00 Ft.
180
K3 - Horváth Mihály utcai járda építése
Cél. Vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi lakókörnyezet megteremtése.
A projekt indokoltsága, leírása. A korábban megkezdett közterület rehabilitáció
befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdáinak és fasorainak felújítására
kerül sor.
Kapcsolódás más projektelemhez. A tér megújítása illeszkedik a városi funkciót erősítő
beavatkozások közé.
Bevonandó partnerek. nincs.
Tervezett költségvetés. 1 171 524,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 464 405,00 Ft.
K5 - Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig
Cél. Komplex közterület-rehabilitáció, vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi
lakókörnyezet megteremtése.
A projekt indokoltsága, leírása. A Petőfi szálló felújításához kapcsolódóan az épület
környezetének megfelelő átalakítására is szükség van. A Petőfi Szálló előtti kiszélesedő
járdaszakaszon vendéglátóhelyek létesülnek. A Petőfi utca projektbe bevont szakaszán sok
gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal.
A projektelem keretében az utca közösségi – vendéglátó funkciójának erősítésére, a forgalom
csökkentésére, egyirányúsítására kerül sor, a meglévő és a Petőfi szállóhoz tervezett
vendéglátóhelyekhez tervezett teraszok kialakításával. A Gólyás ház előtt pihenőterület
létrehozásával. A Petőfi Szálló előtt szélesebb járda adja a közösségi terek előterét
Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület megújítása kapcsolódik a belváros
közterület-rehabilitációs beavatkozásaihoz, a közszféra és a magánszféra közösségi és
gazdasági funkciót erősítő tevékenységeihez.
Bevonandó partnerek. Intézmények, vállalkozások, civil szervezetek.
Tervezett költségvetés. 60 221 518,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 75 276 897,00 Ft.
181
K8 - Evangélikus templom körüli terület kertépítészete
Cél. A közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe.
A projekt indokoltsága, leírása. Szükséges a templom körüli közterület illesztése az
akcióterület más városképjavító beavatkozásaihoz. A gyalogos felületek burkolatainak
kiegészítésére, újra alakítására kerül sor. A templomot övező zöldfelületet sík gyepfelületté
alakítjuk, az elöregedett faállomány helyett ezüsthársfákat telepítünk. A Posta oldalánál
díszburkolattal ellátott gyalogút létesül.
Kapcsolódás más projektelemhez. a beavatkozás szerves része a projekt komplex
közterület-rehabilitációs tevékenységeinek.
Bevonandó partnerek. Evangélikus egyház, társadalmi szervezetek.
Tervezett költségvetés. 8 959 468,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 11 199 336,00 Ft.
K6 - Autóbusz-pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása
Cél. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros közlekedés ösztönzése.
A projekt indokoltsága, leírása. A bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek
átalakulásához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése. A
beavatkozás keretében 250 db kerékpárhely kerül kialakításra.
Kapcsolódás más projektelemhez. A kerékpártároló kialakítása kapcsolódik a projekt
közterület-megújítási elemeihez.
Bevonandó partnerek: nemleges.
Tervezett költségvetés. 4 034 618,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 5 043 273,00 Ft.
K7 - Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása a Fehérház előtti tér rendezésével
együtt
Cél. Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és
vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca létesítése.
A Fehérház előtti tér, mint közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe,
közterületi rendszerbe.
A projekt indokoltsága, leírása.
Ady Endre utca:
Az itt található üzletek számára több kitelepülési lehetőséget biztosító szélesebb járda kerül
kialakításra új díszburkolattal, a forgalom egyirányúsításával. Az egyirányusítás
következtében módosulnak az útszegélyek, kiszélesednek a járdaszakaszok. A felújítás során
egységesülnek az üzletportálok.
Fehérház előtti tér
A Kossuth tér Fehérház előtti területének rendezése, új burkolatok és zöldfelület építése,
növénytelepítés.
Kapcsolódás más projektelemhez. A bevásárló utca szerves része a megelőző és a jelenlegi
városrehabilitációs folyamatnak, a városkép javítása, a gazdasági funkciók bővítése.
A fehérház előtti tér esetében a beavatkozás szerves része a projekt komplex közterület-
rehabilitációs tevékenységeinek.
Bevonandó partnerek. Vállalkozások, civil szervezetek
Tervezett költségvetés. 93 151 401,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 116 439 252,00 Ft.
182
K-4 - Közgé kert felújítása
Cél. A közösségi területek kialakítása illetve megújítása, lehetővé teszi a közösségi-kulturális
élet minőségi helyeinek kialakítását, az életminőség feltételeinek javítását.
A projekt indokoltsága, leírása. A középiskola melletti jelenleg beépítetlen üres telek, a
Tiszti Klub udvara, valamint a Civil Ház udvara. Ezek a terek jelenlegi állapotukban nem
teszik lehetővé a közösségi funkciók megfelelő színvonalú működését, ezért szükséges a
közösségi tér helyi közösség bevonásával történő átalakítása. Az ingatlan tulajdonviszonyai
rendezettek, a 27-es hrsz önkormányzati tulajdonban van, a 26/2 a Magyar Állam, a 26/1
Önkormányzati tulajdon. A pályázat második fordulójának nyertessége esetén használati
megállapodást kell kötni a Magyar Állam Vagyonkezelőjével, a tulajdonosi hozzájárulás a
fejlesztés megvalósításához és fenntartásához rendelkezésre áll.
183
Kapcsolódás más projektelemhez. A létesítmény felújítása egyszerre illeszkedik a
közösségfejlesztési és gazdasági célú beavatkozásokhoz.
Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, más helyi közösségek.
Tervezett költségvetés. 13 624 314,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 17 030 392,00 Ft.
4.7.3. Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót
erősítő beavatkozások)
G2 - Ady Endre utca 1 - 3. portál-homlokzatfelújítás
Cél: Ady Endre és Nagy Ferenc utca sarkán lévő épület homlokzatának megújításával a
városkép vonzóbbá tétele, a kiskereskedelmi, gazdasági hasznosítás ösztönzése, az Ady Endre
bevásárló utca teljesebbé tétele.
A projekt indoklása, leírása. Az Ady Endre utca 1-3. szám alatt található épületek
homlokzata és üzletportálja lepusztult, az ingatlanok jelenlegi állapotukban megfelelő
minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozás működtetésére alkalmatlanok. A városkép egységes,
vonzó megjelenése szempontjából szükséges a központban elhelyezkedő épületek arculatának
megújítása, jövőbeni gazdasági hasznosítás számára.
A komplex város rehabilitációs pályázati projekt keretében a homlokzatok megújítására,
annak keretében az üzletportálok felújítására, valamint az Ady Endre u 1. szám alatti épület
esetében a tető felújítására is sor kerül.
Kapcsolódás más projektelemhez. Az Ady Endre utca 1-3. szám alatt található épületek
homlokzati és portál rehabilitációja szervesen illeszkedik a közterület megújítására irányuló
beavatkozásokhoz, különösen az Ady Endre bevásárló utca kialakítását tartalmazó
projektelemhez. A homlokzatok és a portálok felújítása szorosan kapcsolódik a
gazdaságfejlesztés további üzletportál, helyiség és homlokzat-felújítási beavatkozásainak
sorába, amellyel a kor színvonalának megfelelő, magas színvonalú vállalkozói környezet
kialakítására nyílik lehetőség.
Bevonandó partnerek. Vállalkozók.
Tervezett költségvetés. nettó 18.457.085,- Ft, ebből 4.282.614 Ft az önkormányzati forrás
és nettó 14.228.426,- Ft- a vállalkozások hozzájárulása.
G1 - Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése
Cél. A városkép minőségi fejlesztése, vonzóbb környezet kialakítása, az üzletek egységes
megjelenésének biztosítása, az udvar funkcionális átalakítása, a felmerülő igényekhez
illesztése.
A projekt indoklása, leírása. A Kossuth tér térfalainak a Fehérház homlokzata az egyetlen
eleme, amely a megelőző város rehabilitáció során nem újult meg, ezzel jelentősen rontja a
főtér vizuális képét. A projekt keretében sor kerül az épület földszinti és első emeleti
homlokzatának és üzletportáljaiank felújítására. A közelmúltban kialakított Nagy Ferenc
sétálóutca északi oldala végig felújított, ugyanakkor a déli része a Fehérház környékén
elhanyagolt állapotban van. A projekt keretében a Fehérház mellett fekvő szolgáltatóház
gazdasági udvara kerül rendezése a kapu kicserélésével együtt.
Az épület földszinti kirakatsorának egységesítésével, korszerűsítésével, az üzletportálok
karakterének megváltoztatásával elegáns vásárló funkcióval használt térfal alakul ki.
Kapcsolódás más projektelemhez. Az épület arculatát érintő beavatkozások szervesen több
szálon kapcsolódnak az akcióterületet érintő beavatkozásokhoz. Közvetlenül kapcsolódik a
Fehérházat érintő más típusú (pl.: lift) beavatkozásokhoz, közterület rendezéshez, de legalább
ilyen fontos, hogy a projektelem integrálódik a Kossuth tér és környezetének egységes
városképi, gazdasági funkcióit erősítő tevékenységek közé.
184
Bevonandó partnerek. Vállalkozások.
Tervezett költségvetés: összesen nettó: 119.954.277 Ft, amelyből önkormányzati forrás
nettó 115 605 277,00 Ft és nettó 4.349.000,- Ft- a vállalkozások hozzájárulása.
185
G3 – Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása, akadálymentesítése
Cél. Az intézmény korszerűsítése, gazdasági hasznosítás céljára.
A projekt indokoltsága, leírása. Az itt található irodák használhatóságát befolyásolja az
épületrész avultsága. A Kossuth tér 5. sz. alatti Fehérházban, az első emeletén található
helyiségek belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat
korszerűsítése, akadálymentes lift építése a földszint és a Vállalkozói Központ között valósul
meg.
Kapcsolódás más projektelemhez. A városkép egységes, vonzó megjelenése szempontjából
szükséges a központban elhelyezkedő épületek arculatának megújítása, jövőbeni gazdasági
hasznosítás számára. A komplex városrehabilitációs pályázati projekt keretében az épületrész
felújítására kerül sor.
Bevonandó partnerek. Nincs.
Tervezett költségvetés. 14 453 482,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 18 066 852,00 Ft.
S2 - Képzési, foglalkoztatási program
Cél. A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések
lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és munkalehetőség biztosítása.
A projekt indoklása, leírása. A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység
professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések
fenntarthatósága érdekében.
Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos
helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű
fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben,
közintézmények környezetének tisztántartásában történik.
Kertészeti (parkgondozó, kertfenntartó) OKJ-s képzés:
A közmunka programban foglalkoztatott tartós munkanélküliek részére szakképesítést adó,
OKJ-s képzés lebonyolítása.
Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű
irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének
tisztántartásában történik.
Hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy jelenleg közmunka programban
foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s, kertfenntartó/parkgondozó képzése és
foglalkoztatása a szakképzettség megszerzése után 5 hónapon keresztül a Belvárost érintő
városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben.
A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők számára a szakképzés mellett a projekt
azt a lehetőséget kínálja, hogy a megvalósítás ideje alatt lehetőség nyílik számukra a nyílt
munkaerőpiacon továbbfoglalkoztatási lehetőséget keresni, továbbá az önkormányzat az
aktuális anyagi lehetőségeinek függvényében, a rendelkezésre álló foglalkoztatási struktúrák
valamelyikében foglalkoztatja tovább.
Tervezett költségvetés. 2 800 000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 3 500 000,- Ft.
186
4.7.4 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra
funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások)
KSZ1 - Bíróság épületének tető- és homlokzat felújítása
Cél. Az épületben lévő kiemelt jelentőségű közszolgáltatások miatt a beavatkozás célja a
műemléki épület állagának javítása, a városkép minőségi fejlesztése.
A projekt indokoltsága, leírása. Az épületben üzemelő kiemelt jelentőségű közfunkciók
miatt szükséges az épület állagának, esztétikai megjelenésének javítása.
Kapcsolódás más projektelemhez. A belváros városképének meghatározó eleme a városi
bíróság épülete, amelynek megújítása kapcsolódik mind a közterület-fejlesztési
beavatkozásokhoz, mind a közösségi és gazdasági célú épület-felújítási tevékenységekhez.
Bevonandó partnerek. Magyar Állam.
Tervezett költségvetés. 73 281 133,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 91 601 416,00 Ft.
KSZ2 - Civil Tv korszerűsítése, felújítása, akadálymentesítése
Cél. A közösségi intézmény korszerűsítése, ezzel a létesítmény közösségi funkciójának
erősítése.
A projekt indokoltsága, leírása. A Civil TV munkáját korlátozza az épületrész avultsága. A
Kossuth tér 5. sz. alatti Fehérházban, az első emeletén található helyiségek belső padló és
falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés.
Kapcsolódás más projektelemhez. A Civil Tv helyiségeinek felújítása illeszkedik az
akcióterület közösségi, kulturális funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelést célzó
épület felújítási, korszerűsítési és közterület megújítási tevékenységeihez.
Bevonandó partnerek. Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete.
Tervezett költségvetés. 11 046 662,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 13 808 328,00 Ft
A pályázat két fordulója között a projektfejlesztés időszakában jelentős változás állt be a
közszféra funkció esetében.
A Tiszti Klub épülete (Hegedűs László Helyőrségi Klub, Szentes- Ady E. u. 2.) az első
fordulós beadványban szerepelt homlokzat felújítással, nyílászáró cserével és az
akadálymentes bejutás feltételeinek a megteremtésével. Az épülettel kapcsolatban az első
fordulós konzorciumnak a HM Nonprofit Kft tagja volt, majd a projektfejlesztési időszakban
a konzorciumból ki kellett zárni, mivel nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a majdani
megvalósításhoz szükséges önerő rendelkezésre áll.
Továbbá az első fordulóhoz képest változás, hogy a projektfejlesztés során felülvizsgálatra
került a korábban Civil Központként nevezett projektelem. Ennek eredményeként a korábbi
projektelem megbontásával új projektelemként kerül be a Civil TV felújítása közszféra
funkcióba, illetve a vele egy épületrészben található Vállalkozói Központ gazdasági funkcióba
történő átsorolása megtörtént. Műszaki tartalmat tekintve a Civil TV projektelem esetében
bagyobb arányú belső átalakítás vált szükségessé a projektelem hosszú távú működtetésének
és a televízió szakmai igényeinek megfelelően. E vonatkozásban a konzorciumi partnerség is
kibővült a szegváriak Szegvárért Egyesület bevonásával, akik a Televíziót működtetik.
187
Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról
65. számú táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról
A tervezett beavatkozások összefoglaló táblázata
Tevékenység
típusa
Gazdasági célú
Városi funkciót
erősítő Közösségi célú
Közszféra funkciót
erősítő
Lakás
célú „Soft” tevékenység
ESZA-típusú
tevékenység
Magánberuházás a
projekttel
párhuzamosan
Finanszírozó
strukturális alap ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott
Projektelem
neve
Fehérház üzletportál
felújítása és belső udvar
rendezése
Kurca-híd felújítása
és bővítése gyalogos
forgalom számára
Tokácsli (Városi)
Galéria
korszerűsítése
Szentes Városi
Bíróság és
Ügyészség
épületének tető- és
homlokzat felújítása
Kulturális és
szabadidős
közösségi
rendezvények,
városmarketing
akciók
Petőfi Szálló
rekonstrukciója
Projektelem
helyszíne
Kossuth tér 5. (hrsz.:
828/1/A/3, 828/1/A/4,
828/1/A/5, 828/1/A/6,
828/1/A/8, 828/1/A/10,
828/1/A/11, 828/1/A/14,
828/1/A/15, 828/1/A/16,
828/1/A/18, 828/1/A/19,
828/1/A/20, 828/1/A/22;
828/1/A/23, 828/1/A/24)
Kurca híd (
hrsz.:7931/2)
Kossuth tér 5.
(hrsz.: 828/1/A/32)
Erzsébet tér 4.
(hrsz.: 5627)
Teljes akcióterület Petőfi Sándor utca 2.
(hrsz.: 5599)
Projektelem
neve
Ady Endre utca 1-3.
homlokzat felújítása
Kossuth Lajos utca
közvilágítás
korszerűsítése,
Kurcától a Horváth
M. utcáig,
körforgalom
megépítése
Diák Pince
felújítása,
akadálymentesítése
Civil Tv felújítása
Képzési,
foglalkoztatási
program
188
Projektelem
helyszíne
Ady Endre utca 1-3. (hrsz.:
840/2, 841)
Kossuth L. utca
(hrsz.:5589/1, 5589/2
5589/3, 5589/4,
5589/5, 22, 5626/1,
848)
Kossuth L. u. 8.
(hrsz.:829/1/A/3
Kossuth tér 5.
(hrsz.: 828/1/A/7)
Teljes
akcióterület
Projektelem
neve
Vállalkozói Központ
korszerűsítése, felújítása
Horváth Mihály utca
járda építése
Projektelem
helyszíne
828/1/A/7 Horváth Mihály utca
(hrsz.: 848)
Projektelem
neve
Közgé kert felújítása
Projektelem
helyszíne
Ady E. u. 2-4., Kiss
B. utca 3 között
(hrsz.: 26/1, 26/2, 27)
Projektelem
neve
Petőfi Sándor utca
átalakítása a Kossuth
utcától a Szabadság
térig
Projektelem
helyszíne
Petőti Sándor u.
(hrsz.:5603/1-2-3,
5589/2-3-4
Projektelem
neve
Szabadság tér -
autóbusz pályaudvar
nem fedett
kerékpártárolók
kialakítása
Projektelem
helyszíne
5592/2, 5587,
5541/67
189
Projektelem
neve
Ady Endre utca -
bevásárló utca
kialakítása, Fehérház
előtti tér rendezése
Projektelem
helyszíne
Ady Endre utca,
Kossuth tér
(hrsz.:826, 22
Projektelem
neve
Evangélikus templom
körüli terület
kertépítészete
Projektelem
helyszíne
József Attila u. 1.
(hrsz.: 5590, 5592/2)
Projektelem
neve
Szent Miklós
templom
környezetének
rendezése
Projektelem
helyszíne
Szent Miklós tér
(hrsz.: 827, 828/6)
190
Összefoglaló indikátor táblázat
A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai 66. számú táblázat: Kötelező szakmai indikátorok
Az
ak
ció
terü
leti
fej
lesz
tés
sza
km
ai
ind
iká
tora
i
Indikátor megnevezése Típus:
(output/
eredmény)
Bázis
érték
Mérték-
egység
Minimálisan
elvárt célérték
Célérték
elérésének
időpontja
Célérték a
megvalósítási
időszak végén
Célérték az
5 éves kötelező
fenntartási
időszak végén
Mutató forrása Mérés
módszere és
gyakorisága
A támogatással érintett
területen telephellyel
rendelkező vállalkozások
számának növekedése
(db)
eredmény 357 db 357 2012. 12.31. 357 357 Szentesi Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Projekt
zárásakor
adatkéréssel
Városrehabilitációs
beavatkozások által
érintett terület nagysága
(ha)
output 29,5 ha 29,5 2012. 12.31 29,5 29,5 Akcióterületi
Terv
Projekt
zárásakor
adatkéréssel
Támogatással érintett
lakosok száma a
rehabilitált
településrészeken (fő)
output 1125 fő 1125 2012. 12.31 1125 1125 Népesség
nyilvántartás
2010.
Projekt
zárásakor
adatkéréssel,
2013 egyszeri
Megőrzött munkahelyek
száma (db)
eredmény 101 fő Szentes PH:101
SZVSZ Kft:
2012. 12.31 101 101 Szentesi Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Projekt
zárásakor
adatkéréssel
Teremtett munkahelyek
száma (db)
eredmény
Szentes PH: 59
SZVSZ Kft.: 5
59 fő 64 2012. 12.31 64 64 Akcióterületi
Terv – Szentes
PH, SZVSZ Kft.
2013 egyszeri
Teremtett munkahelyek
száma - nők(db)
eredmény
Szentes PH: 0
SZVSZ Kft.: 2
0 fő Szentes PH: 0
SZVSZ Kft.: 2
2012. 12.31 Szentes PH: 0
SZVSZ Kft.: 2
Szentes PH: 0
SZVSZ Kft.: 2
Akcióterületi
Terv – Szentes
PH, SZVSZ Kft.
2013 egyszeri
Teremtett munkahelyek
száma – hátrányos
helyzetűek
eredmény 0 fő 0 2012.12.31. 0 0 Akcióterületi
Terv
Nem releváns
Új városi funkciók
betelepedés / a fejlesztés
nyomán elérhető (köz- és
profitorientált) új típusú
szolgáltatások száma a
projekt által érintett
eredmény 0 db 0 2012.12.31. 0 0 Akcióterületi
Terv
Nem releváns
191
településrészen (db). Az új
funkciók, szolgáltatások
megnevezésével
A támogatott projektek
eredményeként elért
energia megtakarítás
eredmény 0 GJ 3 042,36 2017.12.31. 3 042,36 3 042,36 CBA-elemzés
naturália mátrix
2013. évi fűtési
időszak végén
A támogatott projektek
eredményeként elért
energia megtakarítás
eredmény 0 kWh 7 738,5 2017.12.31. 7 738,5 7 738,5 CBA-elemzés
naturália mátrix
2013. évi fűtési
időszak végén
66/a. számú táblázat További szakmai indikátor táblázat
Indikátor megnevezése Mérték-
egység
Típus:
output v.
eredmén
y
Bázis
érték
Minimáli
san elvárt
célérték
Célérték
elérésének
éve
Célérték a
megvalósí
tási
időszak
végén
Célérték az 5
éves kötelező
fenntartási
időszak
végén
Mutató
forrása
Mérés
módszere és
gyakorisága
Az
ak
ció
terü
leti
fej
lesz
tés
tov
áb
bi
átf
ogó
in
dik
áto
rai
A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma az
akcióterületen db eredmény - - 2013. 37 37
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Önkormányza
ti
nyilvántartás,
egyszeri,
2013. év vége
Megerősített városi funkció (10 db): Kurca-
híd;Kossuth u.;Kossuth u. körforgalom; Horváth
M.u.; Közgé-kert; Petőfi u.; Szabadság téri
kerékpártárolók; Ady E.u.; Ortodox; Evangélikus
Megerősített gazdasági funkció(23 db): Fehérház
üzletportálok (14 db üzlet); Ady E. u. (9 db)
Megerősített közösségi funkció( 3 db): galéria;
Diák Pince; Civil Tv.
Megerősített Közszolg. intézm (1 db): Bíróság
A fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre
használt szintterület nagysága nm output - - 2013. 211 211
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Önkormányza
ti
nyilvántartás,
egyszeri,
2013. év vége
Gazdasági funkcióba tartozó átalakított
munkavégre alkalmas helyiség:
Vállalkozói Központ irodái211 nm
192
Létrehozott közösségi szintterület nagysága nm output - - 2013. 340 340
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Önkormányza
ti
nyilvántartás,
egyszeri,
2013. év vége
Közösségi funkciót erősítő beavatkozás átalakított
intézmény:
Diák Pince 340 nm
A fejlesztés nyomán újrahasznosított, korábban
felhagyott ingatlanok száma a projekt által érintett
akcióterületen
db output - - 2013. 1 1
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Önkormányza
ti
nyilvántartás,
egyszeri,
2013. év vége
Lakossági elégedettség % eredmény - 75 2014. 75 75
KSH,
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés,
2014.
Beruházásba bevont magántőke nagysága Millió
Ft output - - 2013. 4.823 4.823
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés,
2013.
A városrehabilitációs projekttel párhuzamosan 3
fejlesztés eredményező magántőkés- beruházás
valósul meg várhatóan (70. számú táblázat 1;7; és
8-as pontjai tartalmazzák):4.813 millió Ft.
A konzorciumi partnerek hozzájárulása Ady E. u.
1-3. szám esetében:7,825 millió Ft
A konzorciumi partnerek hozzájárulása Kossuth tér
5. szám esetében:2,175 millió Ft
Teremtett munkahelyek száma, állandó és
időszakos, közvetett és közvetlen db eredmény 160 165 2017. 165 165
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Önkormányza
ti
nyilvántartás
évente az év
elején.
A második fordulós pályázati anyag
összeállításához, illetve a projektfejlesztés
időszakában szükséges volt a városfejlesztő társaság
felállítása az SZVSZ Kft-n belül.
193
A bázisérték tartalmazza az Önkormányzat és az
SZVSZ Kft. létszámát is.
Akcióterületen letelepedő KKV-k száma db eredmény 357 357 2013. 357 357
KSH,
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés,
2013.
Az akció keretében képzési – foglalkoztatási
programban részt vevők száma
fő eredmény 0 0 2013. 15 15
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal,
valamint a
képzési
dokumentác
ió (jelenléti
ív; stb.)
Egyszeri,
utólagos
felmérés,
2013.
Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók
száma db output 0 0 2017. 2 2
Szentes
Önk.
Polgármeste
ri Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés,
2017.
194
67. számú táblázat Az egyes projektelemek eredményességét mutató output indikátorok
Projektelem
megnevezése
Indikátor
megnevezése
Mérték-
egység
Típus:
output v.
eredmény
Bázis
érték
Minimálisan
elvárt
célérték
Célérték
elérésének
éve
Célérték a
megvalósítá
si időszak
végén
Célérték az 5
éves kötelező
fenntartási
időszak végén
Mutató forrása
Mérés
módszere és
gyakorisága
Kö
zöss
égi
fun
kci
ót
erő
sítő
pro
jek
tele
mek
Tokácsli (Városi) Galéria
korszerűsítése
Felújított közösségi
épületet látogatók
száma évenként Fő/év output 2700 - 2014 3300 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2014.
Diák Pince felújítása,
akadálymentesítése
Felújított
munkahelyteremtő
és közösségi
szintterület nagysága
m2 output - - 2013 340 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Kulturális és szabadidős
rendezvények,
városmarketing akciók
Társadalmi akciók
száma db output - - 2013 32 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Vá
rosi
fu
nk
ció
t er
ősí
tő p
roje
kte
lem
ek
Kurca-híd felújítása és
bővítése gyalogos
forgalom számára
Létrehozott köz- és
kerékpárút felület
nagysága m2 output - - 2013 120 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Kossuth Lajos utca
díszkivilágítása,
körforgalom megépítése
Kandeláberek száma
db output - - 2013 46 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Horváth Mihály utcai
járda
Felújított közterület
nagysága m2 output - - 2013 225 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Közgé Kert Felújított közösségi
kert nagysága m2 output - - 2013 2043 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Petőfi Sándor utca
humanizálása
Felújított közterület
nagysága m2 output - - 2013 3463 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Szabadság tér - autóbusz-
pályaudvar nem fedett
kerékpártárolók
kialakítása
Az új létesítmény
nagysága db output - - 2013 250 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Ady Endre utca -
bevásárló utca
kialakítása, Fehér-ház
előtti tér rendezése
Felújított közterület
nagysága m2 output - - 2013 8253 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
195
Evangélikus templom
körüli terület
kertépítészete
Felújított közterület
nagysága m2 output - - 2013 1363 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Szent Miklós templom
környezetének rendezése
Felújított közterület
nagysága m2 output - - 2013 755 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Ga
zda
sági
fun
kci
ók
erő
sítő
bea
vatk
ozá
sok
Fehérház üzletportál
felújítása és belső udvar
rendezése
Megújított
üzletportálok száma db output - - 2013 28 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Ady Endre utca 1-3
számú ingatlanok
homlokzat és
portálfelújítása
Megújított
homlokzati felület
nagysága m2 output - - 2013 430 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Vállalkozói Központ
korszerűsítése, felújítása
Felújított közösségi
szintterület nagysága m2 output - - 2013 211,33 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
Képzési, foglalkoztatási
program
A projekt keretében
szakképesítést
szerzett új
munkavállalók
száma
fő eredmény - - 2017 15 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2017.
Kö
zszf
éra
fu
nk
ció
t
erő
sítő
bea
va
tko
záso
k Szentes Városi Bíróság
és Ügyészség épületének
tető- és homlokzat
felújítása
Megújított tető- és
homlokzati felület
nagysága tető m2
output - - 2013
1378
-
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
homl. m2 1800
Civil TV korszerűsítése,
felújítása
Felújított közösségi
szintterület nagysága m2 output - - 2013 161,52 -
Szentes Önk.
Polgármesteri
Hivatal
Egyszeri,
utólagos
felmérés, 2013.
196
A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása
68. számú. táblázat
Tevékenység neve T1 – Tokácsli (Városi) Galéria felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 Hrsz.: 828/1/A/32
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület "Fehérház"első emeletének egyik épületszárnya.
A Szentesi Művelődési Központ egyik intézménye.
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Kiállító terem külső és belső átalakítása, felújítása támogatható.
Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciót erősítő beavatkozás
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Közösségi hely korszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, ezzel a létesítmény vonzerejének növelése, a kulturális funkció megerősítése.
A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és ügyfélbarátabbá válik,
ezáltal jobban képes lesz megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt igényeknek.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közösségi szintterület nagysága nm 120
Tevékenység szakmai leírása ATT szakmai tartalma: világítás és az ehhez szükséges elektromos hálózat korszerűsítése, vakolat javítással, festéssel,kiállító
termek klimatizálása split klímával, tető kupolák cseréje, épület elé mobil árnyékoló telepítése, szélfogó elbontása.
Eltérés indoklása: a kiviteli tervek készítése során a meglévő elektromos hálózat pontos vizsgálata alapján annak teljes felújítása
elengedhetetlen, tekintettel a hálózat elavult voltára, ez többletköltséget jelent, az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán
adódnak.
EATT szakmai tartalma: Az épületrészben a világítás korszerűsítése, klimatizálás (split klíma), tető kupola cseréje, indukciós hurok
beépítése, illetve az épület rész előtt mobil árnyékoló építése. Akadálymentesítés.
Célcsoport bemutatása Szentes lakossága, és a városba érkező turisták. A projekt első működési évében 3300 Fő.
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és látogatóbarátabbá válik,
ezáltal jobban képes megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt igényeknek, bővülhet a
nyitvatartási idő heti és szezonális szinten. A terasz alkalmassá válik rendezvények tartására. A teraszt részleges burkolatcsere is
érinti, illetve az épületbe biztosított az akadálymentes bejutás mozgássérültek részére.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: június Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: október Nap: 30.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
12.162.166 Ft ATT
9.995.360 EATT
Elszámolható költségek nagysága (Ft) 12.162.166 Ft ATT
9.995.360 EATT
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás 10.337.841,- Ft ATT
197
nagysága (Ft) 8.496.056 EATT
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) 1.824.325 Ft ATT
1.274.408 Ft EATT
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési szintű terv és kivitelezési terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve T2 - Diák Pince felújítása, akadálymentesítése
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: 8 Hrsz.: 829/1/A/3
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
Az ingatlan tulajdonosa Szentes Város Önkormányzata és Magyar Állam (vagyonkezelő: Csongrád Megyei Földhivatal)
A Diák Pince Szentes Város tulajdona. Bérlő: VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség (közhasznú egyesület)
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése
Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A városkép minőségi fejlesztése, közösségi funkció bővítése új közösségi hely kialakításával.
A projekt célja a Földhivatal egyemeletes épülete alatt húzódó 400m2 pincerész felújítása. Ebben a pincerészben az 1978-ban alakult
VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség elnevezésű, Szentes város ifjúsági és civil életében meghatározó szerepet játszó diákszervezet
működik. Az ingatlan felújítása közösségi célokat szolgál. A beruházás eredményeként megújuló létesítmény a fiatalok
közösségépítésére lesz kiemelkedő hatással.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Közösségi szintterület nagysága nm 340
Tevékenység szakmai leírása ATT: A pincei betonpadló cseréje homokágyba fektetett tömör téglaburkolatra, A pincei salétromos téglafalazatok kifugázása,
felületkezelése, festése, A pincei vakolt falfelületek újravakolása vizesedő felületekre lélegző vakolattal, Kétszárnyú ajtó beépítése a
pincei főlejáró aljába, szélfogótér létrehozására, A két lépcsőlejáró lépcsőjének teljes burkolása csúszásmentes kerámia burkolattal, A
volt kazánház romos hátsó téglafalának kigrúzolása, szigetelése és szigetelésvédő kmt. falazattal való ellátása, Új monolit gipszkarton
álmennyezet készítése hőszigeteléssel a toldaléképületben , A földszinti vakolt felületek glettelése, festése, csempézése az átalakított
vizesblokkban (férfi- és akadálymentes wc), A toldaléképület vizesblokkjainak átalakítása, új mozgássérült wc kiépítése,
Mozgássérült korlátlift felszerelése a belső pincelejáró lépcsőre (akadálymentesítés), A terveken jelölt egyes belső ajtók cseréje, A
198
földszinti toldaléképület hullámpalafedésének cseréje hornyolt cserépfedésre, Fémlemezfedésű előtető építése a toldaléképület mellé,
A fedett külső pincelejáró fémlemezfedésének cseréje, Külső vízbekötő vezeték cseréje 2"-ra, a 60 cm-es vastag téglaalap átfúrásával,
A pincefolyosón lévő keleti oldali vízelosztó vezeték cseréje 1 1/2" vízvezetékre, 2 db főcsappal , A folyosó keleti végében lévő
szennyvíz-ejtőcső (a földszinti WC-től), könyök és kivezető cső cseréje, NA 100 KG PVC csőre ,A főépület teljes északi oldalán a
tetőereszek, ejtőcsövek és bekötések cseréje, Az elavult lámpatestek teljes cseréje, Az elavult fűtőtestek és szerelvényeik cseréje a
nagyobbik közösségi térben, A szellőzési problémák megoldása: ventillátor beépítése a Rózsa Gábor tér felőli “légó ablak”
helyén,ventillátor beépítése a folyosó keleti végén lévő szellőzőablakba, A volt kazánház füst illetve szellőző csövének elbontása és
légmentes lezárása vízleeresztési lehetőség kialakításával, Mozgássérült parkoló kialakítása (külső burkolás és jelzés felfestése),
Alapozás/szigetelés : A meglévő alapozás megtartásával a vizesedési problémák megoldására a pince belső beton burkolatait
elbontjuk és homokágyba fektetett téglaburkolatra cseréljük, aminek következtében csökken a pincefalakba jutó nedvesség
mennyisége. , Tartószerkezeti rendszer:Nem változik. Válaszfalak: 10 cm vtg. válaszfallapból. Hőszigetelés/hanggátlás: A tetőben az
új álmennyezet fölé 15 cm üveggyapot hőszigetelést kell beépíteni. Burkolatok: A pincében mindenhol tégla padlóburkolat készül. A
két lépcsőt új csúszásmentes mázas kerámia vagy kőporcelán burkolattal kell ellátni. Az átalakított vizesblokkok is új mázas kerámia
vagy kőporcelán burkolatot kapnak. Tető: A meglévő 32,8°-os tető szerkezete megfelelő, a meglévő hullámpala fedést cserépfedésre
cseréljük. Az új előtető 5%-os hajlásszögű fémlemezfedésű tető fa és acél tartószerkezeten. A pincelejáró elöregedett fedését szintén
új fémlemezfedésre cseréljük. Bádogos szerkezetek: Kör-, ill. félkör-szelvényű függő eresz- ill. lefolyó-csatornarendszer készül a
főépület hátsó homlokzatán és az új előtető külső oldalán.
Eltérés indoklása: a meglévő elektromos hálózat pontos vizsgálata alapján annak teljes felújítása elengedhetetlen, tekintettel a
hálózat életveszélyes voltára. Nem elég az épületen belüli akadálymentesítés, meg kell oldani az akadálymentes megközelítést is,
ezért szükséges akadálymentesített parkoló kialakítása. A meglévő öntöttvas radiátorok állapotuk miatt nem megfelelőek, ezek cseréje
javasolt. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT: A Kossuth utca 8 szám alatti épület pincéjében működik a Diák Pince néven ismert ifjúsági szervezet. Az épület múlt század eleji,
tömör téglából épült, részben alápincézett többszintes épület. Szerkezeti állapota megfelelő. A Diák Pince két szintből áll, a pincéből,
ahol a közösségi terek találhatók és egy földszinti toldaléképületből, amely a főépület hátsó (északi) homlokzatához csatlakozik, és
egy belső lépcső köti össze a pincével. Ebben a toldaléképületben helyezték el a vizesblokkokat, egy irodát, tárolót, és itt van a
mindkét szint fűtését biztosító gázkazán is. A pince kétféle képen közelíthető meg, egyrészt a földszinti toldaléképületen keresztül,
másrészt a főépület középső tengelyében elhelyezett külső fedett pincelejárón át.
A pinceszint eredeti tömör tégla falairól nagyrészt már eltávolították a vakolatot, ami az állandó vizesedés miatt a legtöbb helyen
tönkrement. A pince padlóját mindenhol utólag lebetonozták, a két lépcsővel együtt (ezek eredetileg tégla lépcsők voltak). A falakat
és a mennyezetet lemeszelték. Az eredeti pinceablakok többségét lezárták hőszigetelő lapokkal, csak kettőt használnak jelenleg
szellőztetésre. A régi kazánházat már nem használják, de a kazánok és a fűtési rendszer csövei és szivattyúi még a helyükön vannak.
A földszinten a vizesblokkok működnek, de kialakításuk csak részben megfelelő. Ide tervezünk egy akadálymentes wc-t, a meglévő
vizesblokk átépítésével. Ennek az épületszárnynak a fedése elöregedett hullámpala. A toldaléképületben mindenhol műanyag
álmennyezet van, ami sok helyen hiányos. A födém és a fedélszék jó állapotú, a fedésként használt hullámpala rossz állapotú.
A főépület hátsó homlokzata az ereszcsatornák rossz állapota miatt mindenhol ázik, és az itt lefolyó csapadék áztatja a pincét is. Ezért
a főépület ereszeinek felújítása elengedhetetlen a pince vizesedésének megállításához.
A felújítás a következő tételekből áll:
-pincei betonpadló cseréje homokágyba fektetett tömör téglaburkolatra
-pincei salétromos téglafalazatok kifugázása, felületkezelése, festése
199
-pincei vakolt falfelületek újravakolása vizesedő felületekre lélegző vakolattal
-kétszárnyú ajtó beépítése a pincei főlejáró aljába, szélfogótér létrehozására
-két lépcsőlejáró lépcsőjének teljes burkolása csúszásmentes kerámia burkolattal
-a volt kazánház romos hátsó téglafalának kigrúzolása, szigetelése és szigetelésvédő kmt. falazattal való ellátása
-új monolit gipszkarton álmennyezet készítése hőszigeteléssel a toldaléképületben
-földszinti vakolt felületek glettelése, festése, csempézése
-toldaléképület vizesblokkjainak átalakítása, új mozgássérült wc kiépítése
-mozgássérült korlátlift felszerelése a belső pincelejáró lépcsőre (akadálymentesítés)
-a terveken jelölt egyes belső ajtók cseréje
-a földszinti toldaléképület hullámpalafedésének cseréje
-fémlemezfedésű előtető építése a toldaléképület és a Földhivatal lift-tornya közé
-külső vízbekötő vezeték cseréje 2"-ra, a 60 cm-es vastag téglaalap átfúrásával
-a pincefolyosón lévő keleti oldali vízelosztó vezeték cseréje 1 1/2" vízvezetékre, 2 db főcsappal
-a folyosó keleti végében lévő szennyvíz-ejtőcső (a földszinti WC-től), könyök és kivezető cső cseréje, NA 100 KG PVC csőre
-a főépület teljes északi oldalán a tetőereszek, ejtőcsövek és bekötések cseréje
-az elavult lámpatestek teljes cseréje
-az elavult fűtőtestek és szerelvényeik cseréje a nagyobbik közösségi térben
-a szellőzési problémák megoldása: ventillátor beépítése a Rózsa Gábor tér felőli "légó ablak" helyén, ventillátor beépítése a folyosó
keleti végén lévő szellőzőablakba
-a volt kazánház füst illetve szellőző csövének elbontása és légmentes lezárása vízleeresztési lehetőség kialakításával.
A főépületben működő Földhivatal akadály-mentesítésére a hivatal egy liftet fog építeni a főépület északi oldalán, a jelenlegi
pincelejáró mellé, annak falainak és fedésének elbontásával, amelyre építési engedélyük van. Ennek figyelembe vételével készült a
Diák Pince terve.
Célcsoport bemutatása Ifjúság, helyi diákság, többi helyi ifjúsági szervezet - Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat, "TÖRÕDÉS" Szentesi Gyermek és
Diák Alapítvány -.
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A Földhivatal egyemeletes épülete - amelyhez a későbbiek során csatlakozik majd a Napház -, felújításra szorul. Megfelelő
infrastruktúrájú diákpincére a helyi fiatalság részéről jogos igény jelentkezik, ehhez hasonló közösségi helyek kialakítására a város
más területein is szükség van.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: július Nap: 01.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: szeptember Nap: 01.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 23.160.978 Ft
EATT: 18.314.233 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 23.160.978 Ft
EATT: 18.314.233 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 19.686.831 Ft
EATT: 15.567.098 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
EATT és ATT: 85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 3.474.147 Ft
200
EATT: 2.747.135 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség.
Tevékenység neve S1 - Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: akcióterület Házszám: - Helyrajzi szám: -
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
A tevékenység megvalósítása szempontjából nem releváns
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó, szoft típusú, infrastrukturális beavatkozások kiegészítő tevékenységei
Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciót erősítő beavatkozás
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, az épületek, közterületek átalakításának nyilvánosságának, a helyi
szereplők bevonásának helyet adó események biztosítása, a helyi közösség szervezése, Szentes egyediségének erősítése.
A kiegészítő tevékenységek céljai:
1. A lakosság, különösen a fiatalok bevonása a projekt megvalósításába, azzal a céllal, hogy helyi identitás tudatukat fejlesszük.
2. A fejlesztés keretében megvalósított beruházások átadásához kapcsolódóan szervezet programok célja, hogy megismertesse
a szentesiekkel a fejlesztés eredményeit, illetve szemlélet formáló akciók segítségével bővítse ismereteiket,
3. A városmarketing tevékenységek megvalósításával a szentesi értékek megfelelő bemutatása a célunk, ezáltal az
idegenforgalom ösztönzése
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Társadalmi akciók száma db 32
Tevékenység szakmai leírása ATT: A beruházási típusú tevékenységet kísérő kulturális, szabadidős, ifjúsági programokra kerül sor. Mindegyik rendezvény és
tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul.
Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak
akkor válnak teljessé, ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a megújításban való közösségi
részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, az értékék és az eredmények közvetítéséhez.
A közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, melyeket az alábbiakban részletesen bemutatunk. Ebből látható,
hogy a fenntartható városfejlesztés területén Szentes milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván
megszervezni.
Általános jellemzők: Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra
201
összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a tavaszi - nyári turistaszezonban kínálnak turisztikai attrakciót. A rendezvények helyszíne
a megújuló városközpont. A tervezett látogatók száma a kiemelkedő eseményeken: 1500-2000 fő.
Közvetett támogatásokkal megvalósításra kerülő tevékenységek:
1.) Közösség - hálózat
A Diák Pince szolgáltatásainak kiterjesztése, újabb ifjúsági csoportok bevonása a létrejövő új közösségi háló népszerűsítésének és
fennmaradásának érdekében.
Ezek olyan az ifjúsági korosztály számára szervezett programok, amelyek tartalmaznak különféle rendszeres foglalkozásokat.
Például: demokráciára nevelés, közbiztonsági előadások megszervezése és versenyek meghirdetése; Környezetvédelmi tréning
lebonyolítása, ehhez kiállítás megszervezése ifjúsági alkotók hulladék anyagokból készült műveiből, stb.
Közösségfejlesztő modulrendszerű képzés megvalósítása a helyi civil szervezetek tevékenységének ez irányba történő kiterjesztése
érdekében. Elősegítve a non-formális közösségek formalizálódását, a civil szervezetek erősödését, a lakosság önkéntes
tevékenységekbe való bevonását – egyszóval a város lakosságának aktívabb közösségi részvételét, a közösségi gazdaságfejlesztés
lehetőségét.
2.) Miénk itt a tér! – Szabadtéri rendezvények
Kurca Kaleidoszkóp.
Ifjúsági rendezvény és hídavató. Helyszín: a megújult Kurca-híd és a főcsatorna sétányai, Dózsa-ház közösségi tér és a Kurca-part.
Ability nap – (Fogyatékkal élők és egészségesek közös sporttevékenysége)
A felújított Ady Endre utcán olyan sportnap szervezése, amely a fogyatékkal élők és az egészséges, sportot kedvelő emberek
különböző korosztályainak nyújt tartalmas szórakozást.
A szervező biztosítja a koordinációt, szervező tevékenységet, szakembergárdát, és a projektidőszak alatt továbbvihető tevékenységek
működését. Ezek a következők lehetnek: különféle táborok sport –, és egyéb témában a felújított helyszíneken (Diák Pince, stb.), a
projektidőszak alatt évente min. egy hasonló jellegű sportnap, megjelenés az akcióterület különböző pontjain (Ady Endre utca,
gyalogostengely, Közgé-kert, stb.)
3.) Régi- Új Szentes programsorozat
A felújított épületek szakszerű, idegenforgalmi szemléletű bemutatása a város lakosságának és a városba érkező turistáknak (bíróság,
templomok, stb.) – vallások közötti párbeszéd generálása különböző rendezvények megvalósításával.
A programsorozat keretében egy ifjúsági fotópályázat megvalósítása Szentesről, az innováció jegyében (Virtuálisan szervezett
fotópályázat az ifjúság különböző korosztályainak közösségi oldalak kínálta lehetőségek felhasználásával (pl. Facebook) az e-
demokrácia jegyében). Emellett a megújult Fehérház előtti téren és a Fehérház megújult üzletportáljaiban „Régi-új Szentes”
fotókiállítás megrendezése.
Nem közvetett támogatással megvalósított tevékenységek
Nem közvetett támogatási rendszer keretében két tevékenységet kívánunk megvalósítani:
Városmarketing tevékenységet
Képzési , oktatási tevékenység megvalósítását. (Ennek részletes leírását a táblázat S2-jelű része tartalmazza a 240. oldalon.)
Városmarketing tevékenységek:
a.) Ismertető, népszerűsítő kiadványok turisták részére
A város értékei eddig nem kerültek egyetlen kiadványban sem összefűzésre, oly módon, hogy az minden célcsoport számára
megfelelő legyen. Ennek a kiadványnak éppen az a célja, hogy ezt hiányt betöltse.
Az ismertető füzet létrehozásával egy kézzelfogható összegző reprezentációs anyag áll a rendelkezésre a város értékeinek méltó
202
bemutatására.
b.) Kerékpáros térkép
A megújult és újonnan kialakított kerékpáros sávok feltüntetésével, egyben az akadálymentesített épületeket, útszakaszok
bemutatásával.
c.) Utazás kiállítás installáció
A kiállításokon való részvétel elősegíti a város ismertségét. A kiállítás(ok)on való részvétellel közvetlenül a célcsoporthoz jutnak el a
városról elkészült ismertető anyagok.
Egy az Utazás - Kiállításon való részvételhez szükséges installáció összeállításával az eredményes megjelenés biztosítása a feladat a
fentebb leírt célok megvalósítása érdekében.
Eltérés indoklása: Az EATT 10. számú mellékletében meghatározott programok figyelembevételével és a civil szervezetekkel
történt egyeztetés alapján kerültek meghatározásra a megvalósítandó tevékenységek. Az eltéréseket az EATT-ben és az ATT-
ben meghatározott tevékenységek között a Tiszti Klub felújításának elmaradása okozza. A programok megvalósítási
helyszínei közül emiatt nagyobb hangsúlyt kapott a Városi (Tokácsli) Galéria és a Diák Pince. Ennek megfelelően változtak a
megvalósítandó programok tartalmi elemei is.
A meghatározott célok azonban a megváltozott feltételek mellett is teljesülnek.
EATT:
A beruházási típusú tevékenységet kísérő kulturális, szabadidős, ifjúsági programokra kerül sor. Mindegyik rendezvény és
tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul.
1. Belváros útrekonstrukcióhoz és a közterület megújításokhoz kapcsolódóan:
"Miénk itt a tér!" elnevezésű sportnapot szervezünk a helyi fiatalok és lakosság számára, ahol különböző számokban versenyeztetjük
(futás, gördeszka, kerékpár, görkorcsolya, roller stb.) a fiatalokat az új utak átadása kapcsán.
"Szentesi veteránok" veterán autós és motoros bemutatkozása, felvonulása a helyszínen, az érdeklődők számára.
2. Civil központ kialakítása:
"Szentesi Civil Börze" a helyi civil szervezetek bemutatkozása, tevékenységük népszerűsítése, regionális konferencia szervezésének
keretében (forrásteremtés, tevékenységek, kapcsolatépítés, együttműködési lehetőségek, műhelymunkák, előadások, szekcióülések
stb.) kiegészítve: 3 napos "Együttműködés hatékonyság tréning" és "EU forrásfeltárás tréning" civilek számára.
"Nevezetes Szentes" helytörténeti, helyismereti vetélkedősorozat fiataloknak. Kiemelt cél a helyi öntudat és hovatartozás erősítése.
3. Diák Pince felújítása és akadálymentesítése
"Történelmi filmklub" történelmünket bemutató filmek vetítése, amely kapcsolódik az ifjúsági vetélkedő sorozathoz, majd a film után
beszélgetés, közös elemzés a helyi eseményekkel, emberekkel összekapcsoltan.
4. Városi Galéria felújítása
"Fejlődő Szentes" címmel különböző korosztályok számára képzőművészeti alkotó pályázat (rajz, fotó, kézműves stb. kategóriákban).
A legjobb pályaművek kiállításra kerülnek a Galériában.
5. A Belvárosi akcióterület kert és parképítési munkáihoz kapcsolódóan.
"Kertészeti OKJ-s képzés" a közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység professzionalizálódása és a
lakosság képzettségi szintjének emelése, fenntarhatóság érdekében. (Tiszti Klub vagy Diák Pince)
"Civilek a környezetért" az önkéntes tevékenység népszerűsítése a lakosság körében, összekapcsolva a környezettudatos szemlélet
formálásával (pld: park tisztítása, virág ültetés, gazolás stb.). Kiegészítve: 3x1 napos "Környezetvédelem tréning" a fiatalok számára a
203
Diákpincében.
6. Templomok környezetének rendbehozatalához kapcsolódóan
"Vallások közti párbeszéd" a vallási kultúrák bemutatása, tolerancia erősítésének jegyében. A program keretében vallástörténeti
előadások, egyházi kórusok műsorai, helyi vallási közösségek bemutatkozása (sajátos ételek, hagyományok, szokások stb.) valósul
meg több estés programsorozat részeként.
7. Bíróság és a Tiszti Klub külső homlokzatának felújításához és akadálymentesítéséhez kapcsolódóan
"Ability nap", melynek célja az elfogadás erősítése az egészséges és fogyatékkal élő emberekben. "Rámpa rally" - kerekesszékkel,
"Vakszoba", stb elemekkel.
Kapcsolódóan Esélyegyenlőségi tréning 5 csoport számára a Diákpincében.
8. Tiszti Klub felújítása
"Honvédségi felvonulás"
Célcsoport bemutatása Partnerszervezetek, a település lakossága és az ide látogató turisták.
Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük,
foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet
fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik.
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A beruházások ideje alatt a fejlesztések nyilvánosságának biztosítása, a lakosság számára elfogadottabbá tétele érdekében is
szükséges olyan közösségi rendezvények megrendezése, amelyek összehozzák a partnerszervezeteket, illetve a helyben és távolabb
lakókat egyaránt.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: január Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: december Nap: 31.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 21.500.000
EATT: 20.000.000
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 21.500.000
EATT: 20.000.000
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 18.275.000
EATT: 17.000.000
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
EATT és ATT: 85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 3.225.000
EATT: 3.000.000
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
EATT és ATT: 15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Jövő évi rendezvénynaptár kész
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
204
Tevékenység neve K1 - Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Csongrádi út Házszám: - Helyrajzi szám: 7931/2
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenység, nagyműtárgyak létesítése, belterületi úthálózati elemek felújítása
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A Kurca folyón átívelő híd funkcionális és esztétikai átalakítása és bővítése kerékpáros és gyalogos forgalom számára.
A Kurcán átívelő, meglévő híd bővítésre kerül, az építmény meglévő értékeinek megőrzésével, látványelemek létesítésével. A
Csongrádi út mentén futó kerékpárút folytatásában a híd bővítésével új kerékpársáv létesül.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Létrehozott köz felület nagysága nm 120
Tevékenység szakmai leírása ATT: A hídról tervtári dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a hidat 1894-ben építették. Szerkezeti rendszere boltozat, anyaga
falazott tömör tégla. A hidat 1927-ben szélesítették meg, ekkor a boltozathoz 2,40 m széles bordás vasbeton lemezt építettek a
befolyási oldalon. A szélesítésen gyalogos járda lett átvezetve.
A hidat a kerékpárút átvezetésére a kifolyási oldalon cca. 2,40 m-el meg kell szélesíteni, úgy hogy a híd megjelenése boltozati jellege
ne változzon, és a befolyási oldalon a korábbi bordás lemezszélesítést át kell építeni, (elbontani és új szerkezetet beépíteni) hogy a
befolyási oldal visszanyerje eredeti téglaboltozat megjelenését.
Az átépítéskor a befolyási oldalon 1927-ben épült 2,40 m széles bordás vb. lemezt elbontják, és egy téglával burkolt 2,40 m széles
vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd-oszlopok és szárnyfalak kapcsolódnak ezáltal a híd befolyási oldali képe
visszanyeri a boltozati jellegét. A szélesítéskor a kifolyási oldalon is egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be,
amelyhez vasbeton mellvéd és szárnyfal kapcsolódik. A szélesítéssel a kifolyási oldali járda hasznos szélessége 3,80 m lesz, így a
kerékpárutat át lehet vezetni a hídon. A szélesítéssel híd kifolyási oldali képének boltozati jellege nem változik. A be és kifolyási
oldalon beépülő vasbeton íveket a meglévő boltozatra épülő
20 cm vastag vasbeton köpeny köti össze.
A beépített vasbeton ívtartók hasznos vastagsága 45 cm, az ívek látszó felületei kisméretű tömör téglával burkoltak. A téglával
„vastagított” ívtartók geometriája leköveti az eredeti boltozatot.
A beépítésre kerülő ívtartók illetve a meglevő téglaboltozatra épülő vasbeton köpeny háttöltés felőli felületén modifikált bitumenes
lemezszigetelés készül. A háttöltésben a boltozat és az ivek lábánál keresztszivárgó épül O110-es perforált, geotextiliával körbetekert
műanyag draincső elhelyezésével, melyeket a rézsűre kell kivezetni, külön beton élőfejjel kialakítva. A keresztszivárgók 1%-os
oldaleséssel vezetik el az összegyűlő vizeket.
A kifolyási oldal a kerékpárút átvezetése miatt 2,40 m-el meg kell szélesíteni. A szélesítést a kapcsolódó szárnyfalakon és járdákon is
tovább kell vezetni, ezért a meglévő ferde szárnyfalakat, és földrézsűket át kell építeni. A falazott szárnyfalak felső síkját át kell
építeni, hogy egy meredekebb esésű oldalrézsűt is meg tudjon támasztani. A kapcsolódó oldalrézsűt meredekebbre kell építeni, hogy
a rézsűláb minél kevesebbet tolódjon el. A meredekebb földrézsűt az állékonyság miatt terméskővel burkolni kell.
A szigetelés és keresztszivárgó elkészülése után lehet a háttöltést visszaépíteni.
A háttöltés elkészülése után a hídpálya új burkolatot kap, melyet tetőszelvénnyel kell kialakítani. A hídvégeken 10-10 m-es szakaszon
205
csatlakozik a meglévő útburkolatokhoz.
A járdákat beton térburkolókövekkel burkolják, amelyen külön színnel ki lehet emelni a kerékpársávot.
Valamennyi acél tartozékot és a korlátelemet, megfelelő felület-előkészítést követőn 3 réteg festékbevonattal kell ellátni. Mivel a
hídon az összes vasbeton szerkezeti elem téglaborítást kap, ezért a vasbeton szerkezeteket külön sóvédelmi bevonattal nem kell
ellátni. A sóhatásnak kitett látszó téglafelületeket színtelen impregnáló bevonattal kell ellátni.
A hídon a támaszok felett ill. mezőközépen mérőpontokat kell elhelyezni a híd szegélyeiben. A híd környezetét rendezni kell, illetve a
meglévő boltozatot hézagolással, illetve szükség szerint téglapótlással kell javítani, és a látszó felületeket tisztítani.
Az elkészült létesítmény a "nem tűzveszélyes", "E" kategóriába sorolható. Az alkalmazott megoldások eleget tesznek a tűzvédelmi
követelmények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseknek.
Eltérés indoklása: a városi út és közműfejlesztések kapcsán indokolt a Csongrádi út felújítás végétől a Kossuth L. utca elejéig
egységesíteni az út és járdaburkolatot. A híd átépítése lehetőséget biztosít a híd külső oldalán átvezetett vezetékek elrejtésére
(víznyomó-, szennyvíznyomó vezeték). Új védőcsövek elhelyezését terveztük a távlati gázhálózati és távhővezeték átvezetésére. A
kiviteli munkákkal kapcsolatos egyeztetések során pontosításra került az építés alatt a vízkizárás technológiája. A híd átépítése
indokolja a közvilágítás esztétikus kialakítását, valamint a híd környezetének kertészeti rendezését.
EATT: A hídról tervtári dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a hidat 1894-ben építették. Szerkezeti rendszere boltozat, anyaga
falazott tömör tégla. A hidat 1927-ben szélesítették meg, ekkor a boltozathoz 2,40 m széles bordás vasbeton lemezt építettek a
befolyási oldalon. A szélesítésen gyalogos járda lett átvezetve.
A hidat a kerékpárút átvezetésére a kifolyási oldalon cca. 2,40 m-el meg kell szélesíteni, úgy hogy a híd megjelenése boltozati jellege
ne változzon, és a befolyási oldalon a korábbi bordás lemezszélesítést át kell építeni, (elbontani és új szerkezetet beépíteni) hogy a
befolyási oldal visszanyerje eredeti téglaboltozat megjelenését.
Az átépítéskor a befolyási oldalon 1927-ben épült 2,40 m széles bordás vb. lemezt elbontják, és egy téglával burkolt 2,40 m széles
vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd-oszlopok és szárnyfalak kapcsolódnak ezáltal a híd befolyási oldali képe
visszanyeri a boltozati jellegét. A szélesítéskor a kifolyási oldalon is egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be,
amelyhez vasbeton mellvéd és szárnyfal kapcsolódik. A szélesítéssel a kifolyási oldali járda hasznos szélessége 3,80 m lesz, így a
kerékpárutat át lehet vezetni a hídon. A szélesítéssel híd kifolyási oldali képének boltozati jellege nem változik. A be és kifolyási
oldalon beépülő vasbeton íveket a meglévő boltozatra épülő
20 cm vastag vasbeton köpeny köti össze.
A beépített vasbeton ívtartók hasznos vastagsága 45 cm, az ívek látszó felületei kisméretű tömör téglával burkoltak. A téglával
„vastagított” ívtartók geometriája leköveti az eredeti boltozatot.
A beépitésre kerulő ivtartók illetve a meglevő téglaboltozatra épulő vasbeton köpeny háttöltés felőli felületén modifikált bitumenes
lemezszigetelés készül. A háttöltésben a boltozat és az ivek lábánál keresztszivárgó épül O110-es perforált, geotextiliával körbetekert
műanyag draincső elhelyezésével, melyeket a rézsűre kell kivezetni, külön beton előfejjel kialakitva. A keresztszivárgók 1%-os
oldaleséssel vezetik el az összegyűlő vizeket.
A kifolyási oldal a kerékpárút átvezetése miatt 2,40 m-el meg kell szélesíteni. A szélesítést a kapcsolódó szárnyfalakon és járdákon is
tovább kell vezetni, ezért a meglévő ferde szárnyfalakat, és földrézsűket át kell építeni. A falazott szárnyfalak felső síkját át kell
építeni, hogy egy meredekebb esésű oldalrézsűt is meg tudjon támasztani. A kapcsolódó oldalrézsűt meredekebbre kell építeni, hogy
a rézsűláb minél kevesebbet tolódjon el. A meredekebb földrézsűt az állékonyság miatt terméskővel burkolni kell.
A szigetelés és keresztszivárgó elkészülése után lehet a háttöltést visszaépíteni.
A háttöltés elkészülése után a hídpálya új burkolatot kap, melyet tetőszelvénnyel kell kialakítani. A hídvégeken 10-10 m-es szakaszon
206
csatlakozik a
meglévő útburkolatokhoz.
A járdákat beton térburkolókövekkel burkolják, amelyen külön színnel ki lehet emelni a kerékpársávot.
Valamennyi acél tartozékot és a korlátelemet, megfelelő felület-előkészítéstkövetőn 3 réteg festékbevonattal kell ellátni. Mivel a
hídon az összes vasbeton szerkezeti elem téglaborítást kap, ezért a vasbeton szerkezeteket külön sóvédelmi bevonattal nem kell
ellátni. A sóhatásnak kitett látszó téglafelületeket színtelen impregnáló bevonattal kell ellátni.
A hídon a támaszok felett ill. mezőközépen mérőpontokat kell elhelyezni a híd szegélyeiben. A híd környezetét rendezni kell, illetve a
meglévő boltozatot hézagolással, illetve szükség szerint téglapótlással kell javítani, és a látszó felületeket tisztítani.
Az elkészült létesítmény a "nem tűzveszélyes", "E" kategóriába sorolható. Az alkalmazott megoldások eleget tesznek a tűzvédelmi
követelmények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseknek.
Célcsoport bemutatása Szentes lakossága, turisták, valamint a kistérség lakosai.
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A híd műszaki és esztétikai állapota igényli a felújítást, a kerekpársávval történő bővítés javította a belváros megközelíthetőségét, a
gyalogos felületek megújítása hozzájárul a Városközpont használhatóságához.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: augusztus Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2011. Hónap: november Nap: 30.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 48.911.225 Ft
EATT: 38.824.700
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 48.911.225 Ft
EATT: 38.824.700
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 41.574.542 Ft
EATT: 33.000.994
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 7.336.683 Ft
EATT: 5.823.705
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete engedélyezési és kiviteli terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K2 - Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: - Helyrajzi szám: 5589/1-5; 22; 848;
5626/1
A tevékenység helyszínének tulajdoni 100% önkormányzati tulajdon
207
viszonyai
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Közlekedési fejlesztések / forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása
Energiatakarékos közvilágítás kialakítása támogatható: rehabilitált közterület; gyalogos zónák, forgalomcsillapított közlekedési
övezetek; járdák, buszöblök és buszvárók; kerékpárutak, kerékpársávok, akcióterületre eső belterületi közúthálózat.
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Elsődleges cél a vonzó, minőségi, közösségi funkciókban gazdag települési környezet kialakítása.
A Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca
melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak
a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. A Petőfi Sándor utcai csomópontban körforgalom kerül kialakításra.
Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér biztonságosabb, jobb megközelítésére. A
beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó színfoltjává teszi Szentes Város központjának. A Kossuth tér rendezvények
lebonyolítására még inkább alkalmassá válik.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Kandeláberek száma 46 db.
Tevékenység szakmai leírása ATT:
Körforgalom: A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A
körforgalomban a pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől
csak befelé, az Ady utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A körforgalom keleti ágához csatlakozik az átépítés alatt álló Petőfi Hotel
előtti útszakasz. A Kossuth Lajos utca korábban készült díszburkolatos útpályája, 8 cm vastag KKBeton „Bázel” mixkő, agyag színű,
fog folytatódni a tervezett kijelölt gyalogátkelőhelyig.
Gyalogátkelőhelyek: A Petőfi utcában egy gyalogátkelőhelyet terveztünk, a 0+038 km szelvénynél, a Szabadság tér és az Iskola utca
között, 4,5 m szélességgel, kiemelve a burkolatszintből 6 cm-el. Az Ady Endre utcában a 0+337 km szelvényben, a Nagy Ferenc
utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül. A 0+489,5 km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el
kiemelve. A tervezett Kossuth Lajos utcai csomópont mind a négy ágán terveztünk gyalogos átvezetést.
Kerékpáros forgalom: Szentes Város sajátossága, hogy jelentős a kerékpáros forgalom. A tervezett egyirányú forgalmi rend
tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottunk a kerékpáros forgalomnak. Az délről –északra haladó kerékpáros forgalom, kerékpáros
nyom formájában a közúti forgalommal egy forgalmi sávban halad. A rendelkezésre álló sávszélesség, 4,5 m. Az ellenirányú
kerékpáros forgalom részére felfestéssel 1,5 m széles kerékpársávot biztosítottunk. A Kossuth utcai körforgalmi csomóponton a
kerékpáros átvezetés, a Kossuth utcai kerékpárúttal a kapcsolat megoldott. Kiemelt helyeken kerékpártárolókat terveztünk. Az Ady
Endre utcai párhuzamos parkolóhelyek, és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, ami a járda felőli
oldalról használva kerékpártámasz is.
Tömegközlekedés: A tervezett útszakaszon üzemel tömegközlekedés, megállóhely nincs.
Gyalogos forgalom: A tervezési területen kiemelt fontosságú, a belvárosi jelleg hangsúlyozása, a gyalogosbarát, akadálymentesített
díszburkolatok kialakítása. A párhuzamos parkolóhelyek és a gyalogjárda elválasztása parkolás gátló oszlopokkal történik. amelyek
kerékpártámaszként is szolgálnak.
A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A körforgalomban a
pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől csak befelé, az Ady
utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A Kossuth Lajos utcai keleti ág kiépítés a középponttól 78 m hosszban, a szálloda telephatáráig
tart, csatlakozva a meglévő Kossuth utcai kiépítésig. Itt biztosítottunk a szálloda bejárata előtt ideiglenes megállóhelyet, a főpályától
208
szigettel elválasztva. Továbbá tűzoltó felvonulási területet is. A Kossuth Lajos utca ezen ágának az úrpálya burkolata megegyezik az
előző szakasz burkolatával, vagyis 8 cm vtg, KK beton „Bázel” mixkő, agyag színű, vagy azzal egyenértékű. A díszkő burkolat a
gyalogátkelőhelyig tart, attól süllyesztett útszegéllyel elhatárolva. A további burkolat aszfalt, a tervezett rétegrenddel.
Pályaszerkezetek: A pályaszerkezet tervezésénél 11,5 t tengelyterheléssel számoltunk. Tervezési élettartam 15 év. Tervezési előírás:
ÚT 2-1.202:2006 Útügyi Műszaki előírás. Forgalmi terhelés:”D” nehéz forgalmi terhelés TF(F115)= 2.150.000. A tervezett
aszfaltrétegek feleljenek meg az ÚT 2-3.302:2008 , Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek és az ÚT 2-3.301-1:2008 , Útépítési
aszfaltkeverékek (aszfaltbeton AC) Útügyi Műszaki Előírásoknak. Körforgalom, járható gyűrű: 8 cm téglavörös kiselemes
betonburkolat 3 cm 2/5 mm zúzalék ágyazat 20 cm Ckt útalap 20 cm szemcsés ágyazat.
Kossuth téri körforgalom- növényalkalmazásai:
A terület rövid története és bemutatás.
A Szentesi Kossuth tér 2001 évben került felújításra. A tervezett csomópont átépítés, megváltoztatja az eddigi közterületek alakját,
módosulnak a parkoló helyek, kerékpárút kerül kialakításra. A tervezett körforgalom közepén kialakuló belső kör meghatározó
zöldfelületi eleme az egész főtérnek. A tervezési feladat meghatározása A körforgalom belső körének kertépítészeti megformálása
Jelenlegi állapot Jelenleg nem létezik a tervezési feladat tárgyát képező zöldfelület, a Kossuth u.-Ady E. u. –Petőfi u. kereszteződése.
Tervezési koncepció A település központi teréhez, és az azt körülvevő műemléki környezethez illő, igényes, az év minden napján
látványos, könnyen kezelhető és fenntartható zöldfelület megtervezése. Épített elemek Burkolatok A körforgalom belső körét
körülvevő burkolat gyűrű anyaga 10x20x6cm vastag szürke Semmelrock Citytop térkő, K-szegéllyel szegéllyel. Központi díszítő
elemek A középső 4 körívből álló kiemelt részt gránit kockakő betongerendába történő Növényalkalmazás A kör közepén egy több
szintű gömb formára nyírt hamisciprus foglal helyet, formájával minden irányból és szögből kijelöli a körforgalom középpontját, és
nem zavarja a biztonságos közlekedést, a rendelkezésre álló helyet nem növi ki. A négy irányban elhelyezkedő –szecessziós szív
motívumok a Petőfi szálló homlokzat stukkóit idézik, törpe növekedésű puszpáng sövénnyel. A sziv alakú ágyások közepén 4x3 db
jukka helyezkedik el. A kör szegélyét deres csenkesz sor, és törpe sás csoportok zárják. Tereprendezés A kör alakú felület közepe +60
cm magasságba kerül a szegélyhez képest. Öntöző rendszer A terület öntözését automata öntöző berendezéssel kell biztosítani –
csepegtetőcső , amit a Kossuth tér meglévő hálózatának fejlesztésével alakítunk ki.
Közvilágítás: A tervezett kandeláberek típusa: acél kandeláber díszes lámpakarral Szentes típusú lámpatestekkel, Cosmowhite
fényforrással. A tervezett út-kerékpárút-közterület kialakítása miatt a meglévő közvilágítási hálózat nem megfelelő. A közvilágítás
átépítésével a kandeláberek cseréje valósul meg, az elektromos hálózat szükséges átalakítását az áramszolgáltató a tervezési területen
elvégezte. A meglévő kábeles-acél kandeláberes hálózat elbontásra kerül. A közvilágítási hálózat táppontjai változatlanok maradnak.
Az előzetes világítástechnikai méretezéseket az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága által kiválasztott „EGER” típusú
lámpatestekből kialakított „SZENTES” típusú lámpatestekkel végeztük el, 1 méteres benyúlású, ún. „szentesi” kovácsoltvas díszes
oszlopkarokon. A fénypontmagasságokat az adott útszakaszon a szükséges megvilágítási szintek határozzák meg.
Eltérés indoklása: műszaki eltérés nincs, a tervek pontosításra kerültek.
EATT: A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca
melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak
a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. A Kossuth Lajos utca illetve a Petőfi Sándor utca kereszteződése által meghatározott csomópontban
körforgalom kerül kialakításra. A kerékpárosok átvezetése a Petőfi Szálló elkerülésével történik. A körforgalom közepének
kertépítészeti kialakítása dekoratív módon történik. A település központi teréhez, és az azt körülvevő műemléki környezethez illő,
igényes, az év minden napján látványos, könnyen kezelhető és fenntartható zöldfelület kerül kialakításra.
Körforgalom:
Az alábbi funkciókat kell feltétlenül biztosítani a tervezési szakaszon:
209
" városközpont bejárati helyek jelzése (körforgalmú csomópontokkal, pályaosztó szigettel), figyelemfelhívás és sebességcsökkentés,
" kerékpáros forgalom átvezetése (a közúti forgalomtól elválasztva),
" gyalogos átkelések számának és biztonságának növelése, (középszigetek),
" közforgalmú közlekedés, megállóhelyek elhelyezésének, komfortjának javítása,
" parkolás, rakodás megoldása,
A körforgalmú csomópont építésének előnyei:
" a teljes tervezési területen a jelzőlámpával történő szabályozás közlekedésszervezési szempontból nem indokolt, a szükséges
átbocsátóképesség és kapacitástartalék körforgalmú kialakítás esetén is biztosítható,
" a tervezett védőszigetek fokozzák a gyalogátkelőhelyeken való áthaladás, illetve a kerekpáros átvezetés biztonságát,
" a forgalmi áramlatok által indokolatlanul elszenvedett időveszteség csökkenthető,
" a folyamatosabb csomóponti átkelés következtében csökken a károsanyag kibocsátás a csomópont területén,
" az osztályozósávok megszűnésével lehetőség teremtődik többlet parkolóhelyek illetve zöldfelületek kialakítására,
" településképi szempontból összefogott és rendezett településszerkezeti megjelenést eredményez.
Növényalkalmazás
A kör közepén egy több szintű gömb formára nyírt hamisciprus foglal helyet, formájával minden irányból és szögből kijelöli a
körforgalom középpontját, és nem zavarja a biztonságos közlekedést, a rendelkezésre álló helyet nem növi ki. A négy irányban
elhelyezkedő -szecessziós szív motívumok a Petőfi szálló homlokzat stukkóit idézik, törpe növekedésű puszpáng sövénnyel. A sziv
alakú ágyások közepén 4x3 db jukka helyezkedik el. A kör szegélyét deres csenkesz sor, és törpe sás csoportok zárják.
Öntöző rendszer
A terület öntözését automata öntöző berendezéssel kell biztosítani -csepegtetőcső , amit a Kossuth tér meglévő hálózatának
fejlesztésével alakítunk ki.
Célcsoport bemutatása Szentes lakossága, idelátogató turisták, helyi vállalkozók.
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér biztonságosabb, jobb megközelítésére. A
beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó színfoltjává teszi.
Az esztétikus és energiatakarékos közvilágítás hozzájárul a városközponti rehabilitáció fenntarthatóságához.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: június Nap: 15.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: május Nap: 31.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 99.913.266 Ft
EATT: 104.625.000 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 99.913.266Ft
EATT: 104.625.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 84.926.274 Ft
EATT: 88.931.250 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 14.986.992 Ft
EATT: 15.693.750 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes 15%
210
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K9 - Szent Miklós templom környezetének rendezése
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Szent Miklós tér Tevékenység helyszíne. - Hrsz.: 827, 828/6
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
A projekt nagyobb részt az ortodox egyház tulajdonában lévő műemlék templom telkén valósul meg, hrsz.: 827,
Kisebb részt a körülötte lévő önkormányzati tulajdonú közterületen hrsz: 828/6.
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Cél: Az élhető város- vagy városrészi központi területek megteremtése, a település épített környezete minőségének fejlesztése.
Közterek, szabadtéri közösségi terek felújítása, bővítése, kialakítása.
Az akcióterületen található, a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő (funkció nélküli) építészeti, műemléki értékek
értékmegőrző felújítása, fejlesztése, új funkcióval (kivéve lakófunkció) történő felruházása, a műemlékhez méltó épített környezet
kialakítása.
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, a közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe,
közterületi rendszerbe.
Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása a meglévő mellvédfal elbontásával.
Mivel az évszázadok alatt a templom környezete feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és
padlósíkjához teraszokon keresztül kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a környezetével. A templom
melletti rész városi térként burkoltan kerül kialakításra, növénykazettákkal tagoltan. A templom bejárata rámpa segítségével
mozgáskorlátozottak számára is elérhető. Új burkolatok és lépcső kerül kialakítása szimmetrikus elrendezésben visszafogott
architektúrával, illeszkedve a kicsi régi templom adta hangulathoz.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közterület nagysága nm 755
Tevékenység szakmai leírása ATT: Előzmények, tervezési program A megrendelő azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a meglévő templom környezetének
esztétikusabbá alakítását tervezzem meg - a meglévő építési engedély terv alapján - a kapcsolódó munkákkal együtt. Megbízónk a
tárgyi létesítményt, a meglévő funkciójának változatlanul hagyása mellett szeretné felújítani, hogy az épület és környezete az
elkövetkező évszázadban is megmaradjon az utókor számára.
Jelen kiviteli terv a templom környezetének átalakítására vonatkozik. A fenti beruházási munkák megvalósításához a szentesi
önkormányzat, pályázat útján elnyert anyagi erőforrásokat kíván használni.
A tervezői program összeállítása a megrendelő képviselőjével történt többszöri egyeztetések eredménye, amelyek az építési engedély
és kiviteli terv elkészítése előtt megtörténtek.
Adottságok, a tervezési helyszín ismertetése A tervezéssel érintett épület környezete, Szentes település szövetében, a település geometriai és közigazgatási központjában található.
211
A templom és környezete a város eredeti szintjén helyezkedik el, ami az évszázadok alatt feltöltött városszintből adódó
szintkülönbséget eredményezett.
Az érintett épület környezetét nagyobb részben burkolt, aszfaltozott területek veszik körbe. A közelben meglévő telepített fák,
növények is találhatók. A település ezen részén szilárd utak találhatók.
Tárgyi átalakítás a már évekkel ezelőtt megkezdődött város rehabilitáció része.
A területre jellemző beépítési paraméterek változnak, de így is a jelenleg érvényes HÉSZ előírásokon belül maradnak!
A telek beépítése Az érintett épület és környezete a település középpontjában található. Az épület környezete nagy részben átalakításra kerül.
A tervezett épület környezetének átalakítását a környezeti adottságok, az illetékes építés hatósági, szakhatósági egyeztetések, a HÉSZ
és az OTÉK előírások figyelembevételével alakítottuk ki.
A tervezett épületkörnyezet felújítását, az illetékes szakhatóságokkal, a település főépítészével előzetesen többször is leegyeztettük.
Az érintett épület és környezetének közterület kapcsolata, a környezetében lévő utakról van megoldva.
A templom kiszolgálásához szükséges parkolók, a közterületen belül vannak kialakítva.
A telek részleges közmű ellátottsággal rendelkezik, közterületről az összes közmű rákötés biztosítható (az épület csak elektromos
bekötéssel rendelkezik).
Jelen építési munka során új közterületi parkolók nem kerülnek kialakításra.
Épített környezet jelenlegi állapota Templom környezetleírása
Az épület közvetlen környezetében füvesített terület van, amelyet egy valószínűleg beton v. vasbetonból készült, klinker téglával
burkolt támfal vesz körül. A támfal felső felülete ülőalkalmatosság szempontjából padként van kialakítva a telek északi, keleti és
észak-nyugati oldalán. A déli és dél-nyugati oldalon, telepített virágágyást helyeztek el a párhuzamosan futó dupla támfalak közé.
A telek déli és nyugati oldalán a támfalat egy-egy feltételezett vasbeton anyagból készült lépcső szakítja meg a szintkülönbséget
áthidalva. A lépcsők és a templom között húzódó terület 40x40-es betonlapokkal van leburkolva.
Az épület körül fut egy kis szélességű járda.
Szerkezetek jelenlegi állapota
A támfal burkolata nagyon jó állapotban van, csak néhány helyen sérült egy-egy klinkertégla.
A padok esztétikusság szempontjából eléggé elavultak, illetve a faanyagok felújításra szorulnak.
A lépcsők jó állapotban vannak, nincsenek mozgások, vagy éghajlat által okozott repedések, törések, felületi sérülések.
Az épület körül lévő járda és burkolat sok helyen megsüllyedt, megrepedt, illetve a madárürülékek miatt szennyezett és a bennük lévő
káros anyagoktól rongálódott.
Tervezett környezet kialakítása A templom jelenlegi közvetlen környezetének tágítását próbáltuk kialakítani. A tervezett bővítés teljes területe: 884,20 m
2. A
meglévő burkolatokat, támfalakat illetve lépcsőket lebontásra javasoljuk.
Különböző színű díszburkolatok elhelyezésével úgy próbáljuk kialakítani a templom környezetét, mintha egy szárnyas oltár lenne,
mert az ortodox templomok egyik legjellegzetesebb eleme az ikonosztáz. Fontos szempont volt a környezet kialakításánál, hogy ne
egy gödör jelleg alakuljon ki, hanem egy átjárható tér rész legyen különböző szintű tereplépcsőkkel. Az épület környezetét így,
játékossá, de mégis rendezetté tennénk.
Kapcsolódó munkaként megneveznénk a vízelvezetés megoldását, mivel az épület állaga így megóvható. A templom területének
szintje a környező terepszinthez képest kb. 60 cm-rel lejjebb van, a víz természete útján ide folyna le, elvezetését folyókarácsokkal
alakítanánk ki.
212
A négy sarokra egy-egy növénykazetta kerülne, a kertészeti terv alapján ültetésre szánt cserjékkel, virágokkal és fákkal. Néhány pad
visszahelyezését terveztük, illetve egy információs tábla készítését, amelyen a templom és építtetőinek történeti háttere állna, érdekes
múltjukra tekintettel.
Az új térburkolat anyaga ugyanaz lenne, mint amit a 2006-os főtér átalakítás során használtak, a Wienerberger TERCA nevű
termékei. A templom körüli tér teljes mértékben ebből az anyagból lett kialakítva oly módon, hogy ezen díszburkolat - mint a
templom előtti tér sárga és vörösestarka klinkertégla „meander” mintája is -, bekerült a termékkatalógusba. Ennek a mintának egy kis
részletét behelyeztük az új, kialakítandó térburkolati textúrába.
Az egyeztetéseken megemlített ivókút alternatív megoldásként későbbiek során, minimális átalakítási munkákkal kialakítható. Jelen
tervezési fázis során pénzügyi nehézségek miatt nem került betervezésre.
Szerkezetek általános ismertetése és elvégzendő felújítási munkák
1. Bontási munkák
Utcabútorok (padok, növénytartók, kandelláberek ill. szemetesek) bontása ill. estleges elszállítása;
Meglévő burkolatok óvatos visszabontása (a külső részeken a meglévő burkolat kerül visszaépítésre kb.: 240 m2).
Meglévő támfal, lépcsők elbontása.
Meglévő vízelvezető rendszer elbontása.
2. Építési munkák
A + 0,00 = 84,11 m Bf.
Tervezett szintek durva kialakítása, meglévő feltöltések helyenkénti elbontásával, illetve ezek átcsoportosításával feltöltések
készítése. A feltöltések anyaga jól tömöríthető bányahomokból készül. Tömörségi fok Trρ= 85 %. A feltöltéseket rétegesen
kell elkészíteni.
A tartószerkezeti terv szerinti sávalapok számára földkiemelések elkészítése, ha a talaj omladékony akkor rézsűsen kell a
munkagödröket elkészíteni.
Alaptestek vasszerelése szükség szerint betonozása és azzal egy időben előre gyártott paliszád elemek beépítése
tartószerkezeti kiv. terv alapján.
A szintek durva kialakítása után a megfelelő tömörséget tömörítéssel, kell elérni.
Csapadékvíz csatorna alap csövezésének elkészítése szakági terv alapján.
A fagyvédő réteg készítése a tervezett új térburkolatok alatt mindenhol 2x10 cm vtg. tömörített zúzottkő ágyazat készüljön
(0-55). Tömörségi fok Trρ= 95 %.
A fagyvédő ágyazat elkészítése után max. 0-4 mm szemcseméretű zúzottkő ágyazó réteget kell készíteni, a rétegrendeknek
megfelelő vtg.-ban. A tervezett ágyazatott az alaprajzon látható lejtéssel kell kialakítani.
Az alaprajzon látható mintázatú térburkolat elkészítése, lejtés: 1,5%. A rámpánál és lépcsőnél fagyálló ragasztóba ragasztva.
A köztes térelemek lerakása zárja a térburkolásokat. A térburkolatokat ki kell ékelni fugázó kvarchomokkal és ezt követően
gumilapos lap vibrátorral kell tömöríteni.
A csapadékcsatorna rácsozatának elhelyezése.
Az alaprajzon látható helyen információs tábla ill. és ivókút elhelyezése.
Az előregyártott paliszád elemek föld felöli részén REHAU RAUMAT 300 g/m2 geotextiliát kell beépíteni, virágtartók
földfeltöltése.
A kertépítészeti terv szerint el kell készíteni a növénytelepítéseket, lásd szakági kiviteli tervet.
Az építési munkákat követően a meglévő padokat vissza kell helyezni, alaprajzon látható helyekre.
213
Szintén visszahelyezendők a meglévő, ideiglenesen elbontott növénytartók.
Az esetlegesen elbontott térburkolatok javítása.
Eltérés indoklása: a főbb szerkezeti raszterek méretei kismértékben változtak azért, hogy a járda szélessége biztosítható legyen a
megépült új kerékpárút mellett. A vasbeton támfalak helyett előre gyártott paliszád elemek lettek betervezve, ami egyszerűbb
kivitelezést tesz lehetővé. A hosszabb támfalrészeken virágvályú lett kialakítva, így a beton felületek látszó részei csökkennek. Az
ivókút és az információs tábla nem a pályázatban kerül elszámolásra, az Önkormányzat önerőből valósítja meg. Az egyéb eltérések a
tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT: Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása a meglévő mellvédfal elbontásával. Mivel az évszázadok alatt a
templom környezete feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és padlósíkjához teraszokon keresztül
kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a környezetével. A templom bejárata rámpa segítségével
mozgáskorlátozottak számára is elérhető.
Az érintett épület és környezete a település középpontjában található. Az épület környezete nagy részben átalakításra kerül.
A tervezett épület környezetének átalakítását a környezeti adottságok, az illetékes építés hatósági, szakhatósági egyeztetések, a HÉSZ
és az OTÉK előírások figyelembevételével alakítottuk ki.
A tervezett épületkörnyezet felújítását, az illetékes szakhatóságokkal, a település főépítészével előzetesen leegyeztettük (2009.
november 2. ).
Az érintett épület és környezetének közterület kapcsolata, a környezetében lévő utakról van megoldva.
A templom kiszolgálásához szükséges parkolók, a közterületen belül vannak kialakítva.
A telek teljes közmű ellátottsága - közterületről - biztosítható (az épület csak elektromos bekötéssel rendelkezik).
Jelen építési munka során új közterületi parkolók nem kerülnek kialakításra.
A templom jelenlegi közvetlen környezetének tágítását próbáltuk kialakítani. A tervezett bővítés teljes területe: 884,20 m2. A
meglévő burkolatokat, támfalakat illetve lépcsőket lebontásra javasoljuk.
Különböző színű díszburkolatok elhelyezésével úgy próbáljuk kialakítani a templom környezetét, mintha egy szárnyas oltár lenne,
mert az ortodox templomok egyik legjellegzetesebb eleme az ikonosztáz. Fontos szempont volt a környezet kialakításánál, hogy ne
egy gödör jelleg alakuljon ki, hanem egy átjárható tér rész legyen különböző szintű tereplépcsőkkel. Az épület környezetét így,
játékossá, de mégis rendezetté tennénk.
Kapcsolódó munkaként megneveznénk a vízelvezetés megoldását, mivel az épület állaga így megóvható. A templom területének
szintje a környező terepszinthez képest kb. 56 cm-rel lejjebb van, a víz természete útján ide folyna le, elvezetését folyókarácsokkal
alakítanánk ki.
A négy sarokra egy-egy növénykazetta kerülne, a kertészeti terv alapján ültetésre szánt cserjékkel, virágokkal és fákkal. Néhány pad
elhelyezését terveztük, illetve egy információs tábla készítését, amelyen a templom és építtetőinek történeti háttere állna, érdekes
múltjukra tekintettel.
Bontási munkák:
-Meglévő burkolatok óvatos visszabontása (a külső részeken a meglévő burkolat kerül visszaépítésre kb.: 240 m2).
-Meglévő támfal, lépcsők elbontása.
-Meglévő vízelvezető rendszer elbontása.
Építési munkák:
- Tervezett szintek durva kialakítása, meglévő feltöltések helyenkénti elbontásával, illetve ezek átcsoportosításával feltöltések
készítése. A feltöltések anyaga bányahomokból készül.
-A rámpák oldalfala, illetve a támfalaknál pontalapok készülnek.
214
-A zsaluzás, vasszerelés után el kell készíteni a támfalak tartószerkezetét monolit vasbetonból.
-A szintek durva kialakítása után a megfelelő tömörséget tömörítéssel, kell elérni.
-El kell helyezni a vízelvezető rendszert.
-A térburkolatok alatt mindenhol kavicságyazat készül.
-A térburkolatok teherbíró szerkezete 5 cm vastag CKT-ból készül.
-A tervezett kialakítás szerint el kell készíteni a szürke sávok burkolatát.
-A köztes térelemek lerakása zárja a térburkolásokat. A térburkolatokat ki kell ékelni és gumilapos lapvibrátorral kell tömöríteni.
-A kertépítészeti terv szerint el kell készíteni a növénytelepítéseket.
Célcsoport bemutatása Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A Szent Miklós téren álló Ortodox templom körüli közterület átalakítása javítja a tér használhatóságát, a kicsi műemlék templom
közvetlen környezetét – ezáltal magát a templomot is bekapcsolja a Városközpont vérkeringésébe.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: július Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: október Nap: 30.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 20 839 360 Ft
EATT: 19.725.000
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 20.839.360 Ft
EATT: 19.725.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 17.713.456 Ft
EATT: 16.766.250
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 3.125.904 Ft
EATT: 2.958.750
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K3 - Horváth Mihály utca járda építése
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Horváth Mihály utca Házszám: - Helyrajzi szám:848
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott Közlekedési fejlesztések / Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása.
215
támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi környezet megteremtése.
Az érintett járdaszakasz hiányzó láncszeme a Horváth Mihály utca ezen szakaszának, ami összeköti a forgalomcsillapított Kossuth
Lajos utcát a Nagy Ferenc sétálóutcával (mindkettő az Akcióterületen van.)
A korábban megkezdett közterület rehabilitációk befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdáinak és fasorainak
felújítására kerül sor.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közterület nagysága nm 225
Tevékenység szakmai leírása ATT: a) a tervezési munka leírása, tervezési paraméterek, a tervezői döntések indokolása,
A Szentes Város Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal (6600.Szentes Kossuth tér 6.) megbízásából útépítési kiviteli tervet
készítettünk a Horváth Mihály utcában járdaépítésre, a Kossuth Lajos utca 10.szám és a Horváth Mihály utca 4. számú között.
A Horváth Mihály utcában jelenleg üzemel gyalogjárda, de állapota nem megfelelő, repedezett, kátyús, a Kossuth Lajos utcától, a
Horváth Mihály utca 4., számig. A továbbiakban jól kiépített járda van, natúr színű kiselemes betonburkolatból. A hiányzó szakasz
53,0 m. A jelen terv ennek a kiépítését tartalmazza. Szélessége 1,75 m. Oldalesése egyoldali, mértéke 1,5%.
A tervezett beavatkozás nem érint országos közutat, a helyi közutak, járdák, kerékpárutak és zöld területek kezelője Szentes Város
Önkormányzata.
b) az utak osztályba sorolása, az útszakasz leírása, a területrendezési és településrendezési tervekkel, a helyi építési szabályzattal való
összhang, illetve az azokkal történő megfelelőség igazolása,
Tervezett teljes járda 53 m hosszú, szélessége 1,75 m. Kezdőszelvénye a Horváth Mihály utca 4. számú ingatlan előtt meglevő járda,
végszelvénye a Kossuth Lajos utcai járda.
Útosztály: B.VIII Belterületi gyalogút. A tervezett belterületi járda összhangban van a helyi építési szabályzattal, a területrendezési és
településrendezési tervekkel.
c) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai és indokolása, keresztmetszeti elrendezés, földműtervezés,
HELYSZÍNRAJZI KIALAKÍTÁS A tervezett helyszínrajzi kialakítás követi a meglevő beépítést, csatlakozik a falsíkhoz, ill. a
telekhatáshoz. A 0+000-0+018 km szelvények között jelenleg nincs beépítés. A meglevő rövid hosszon jelentkező lejtős kialakítás
csökkentettük. Ezen a szakaszon a tervezett hosszirányú esés 3,0%. A 0+012-0+016 km szelvények között, a tervezett átjáró,
kapubejáró miatt erősített pályaszerkezetet terveztünk.
A 0+018-0+053 km szelvények között beépítés található, itt a tervezett kialakítás illeszkedik a falsíkhoz.
MAGASSÁGI KIALAKÍTÁS
Magassági alappont: 0607102-1 csap EOMA: 85,01 m. Található az Erzsébet tér 2. sz. RK templom tornyának, a Szent Imre herceg
utca felőli falában.
A tervezett létesítmény járda hossz irányú magassági kialakítása követi az adottságokat, de kiegyenlíti az alföldi viszonylatban
jelentősnek mondható magasság különbségeket. A 0+000-0+014 km szelvények között esik 3,0 %ot, majd emelkedik a végszelvényig
0,4%-ot. Itt jelentkezik a tervezett járda legmélyebb pontja. A csapadékvíz elvezetés a meglévő víznyelő aknán keresztül történi.
d) pályaszerkezetek,
A pályaszerkezet tervezésénél a járdák tervezésénél szokásos pályaszerkezetet terveztük, figyelembe véve a vonatkozó Útügyi
Műszaki Előírást. 6 cm natúr kiselemes betonburkolat, 3 cm NZ2/5 zúzalék, 15 cm Ckt útalap, 20 cm szemcsés ágyazat
Kapubejárónál: 6 cm natúr kiselemes betonburkolat, 3 cm NZ2/5 zúzalék, 20 cm Ckt útalap, 20 cm szemcsés ágyazat
216
Rakatkép: a falsíkra merőleges sorokban, kötésben. Járdaszegély:5*20*40(100) cm előregyártott betonszegély
Földmunka: A létesítmény megvalósítása a meglevő burkolatok bontásával történik, így a tényleges földmunka nem jelentős. Az
útpályaszerkezetek építése előtt a tükörfelületen tömörítéssel kell a teherbíró képességet biztosítani. Az elvárható teherbíró képességi
modulus E2= 40,0.
Célcsoport bemutatása Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták
Eltérés indoklása: a tervezett járdafelújítás – mivel külön kertészeti szakági terv nem készült – tartalmazza a járda és az út közötti 2-
2,5 m szélességű zöld sáv felújítását. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT: A korábban megkezdett közterület rehabilitáció befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdának a
felújítása.
A meglevő aszfaltos felületű járdaburkolat a Kossuth L. utca 10 szám saroktól a Horváth M. u. új társasház épület sarokig megépített
díszburkolatú járdájáig tart , mintegy 53 fm hosszban . A meglevő aszfaltburkolat összetöredezett , felgyűrődött . Tervezett járda
szélessége 1,6 m díszburkolat + egy , illetve kétoldali szegélykő betonágyazatban Meglevő szürke díszburkolattal megegyező térkő (
A Beton - Viacolor Borostyán )
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A belváros minőségi átalakítása érdekében, a megkezdett közterület-rehabilitáció befejezése szükséges.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: június Nap: 15.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: július Nap: 15.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 1.926.905 Ft
EATT: 1.734.125 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 1.926.905 Ft
EATT: 1.734.125 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 1.637.869 Ft
EATT: 1.474.006
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 289.036 Ft
EATT: 260.118
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, engedélyezési eljárás folyamatban.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K5 - Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
217
Tevékenység helyszíne Utca: Petőfi Sándor utca Házszám: - Helyrajzi szám: 5603/1-3; 5589/2-4
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Közlekedési fejlesztések / Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása.
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Komplex közterület-rehabilitáció, vállalkozásbarát, vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi lakókörnyezet megteremtése.
A Petőfi utca ezen szakaszán sok gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal. A Szabadság
tértől a Vásárhelyi utcáig lényegesen több gyalogosfelület alakítható ki. Az utca egyirányúsítása és a parkolásfejlesztés miatt
módosuló útszegélyek mellett a teljes járdaszakasz és a fasori sávok átépítése és megújítása is célja a projektnek.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közterület nagysága nm 3.463
Tevékenység szakmai leírása ATT: A kezdőszelvény a Petőfi Sándor utcában, a Szabadság csatlakozó ívsugár elejétől indul. 31 m hosszon egyenes, majd R=77
m jobb ív, R=83 m bal ív, R=77 m ívekkel tengelyelhúzás terveztünk annak érdekében, hogy a Petőfi utca 7-7/a vendégváró helyek
előtt igény esetén a járdafelületek növelésével lehetőség legyen „kiülős helyek” alkalmi létesítésére.
A 0+038 km szelvényben a meglevő gyalogátkelőhelyet újraterveztük. Szélessége változatlan, 4,5 m széles, de 5,5 m szélességben 6
cm-el megemeltük, a „K” szegélyek felső szintjére, a forgalom csillapítás érdekében. A megemelt átkelőhely burkolata 8 cm vastag
natúr kiselemes betonburkolat. Erre kerül felfestésre tartós fehér burkolatjellel, a gyalogátkelőhely jelzés. A megemelés kifuttatása 1,0
m távolságon történik, és süllyesztett útszegéllyel határolt az aszfalt burkolattól.
A gyalogátkelőhely után 14 db párhuzamos parkolóhelyet terveztünk, szélességük 2,5 m. A párhuzamos parkolóhelyektől 0,5 m-re a
járdán parkolás megakadályozására kerti padokat terveztünk „korzó” típus, Alma – Rend Kft termék, vagy azzal egyenértékű. (lásd
kertész terv)
A párhuzamos parkolók a 0+171 km szelvényben megszűnnek, hogy a Petőfi Szálloda részére szélesebb járdafelület álljon
rendelkezésre.
A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A körforgalomban a
pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől csak befelé, az Ady
utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A Kossuth Lajos utcai keleti ág kiépítés a középponttól 78 m hosszban, a szálloda telephatáráig
tart, csatlakozva a meglévő Kossuth utcai kiépítésig. Itt biztosítottunk a szálloda bejárata előtt ideiglenes megállóhelyet, a főpályától
szigettel elválasztva. Továbbá tűzoltó felvonulási területet is. A Kossuth Lajos utca ezen ágának az úrpálya burkolata megegyezik az
előző szakasz burkolatával, vagyis 8 cm vtg, KKbeton „Bázel” mixkő, agyag színű, vagy azzal egyenértékű. A díszkő burkolat a
gyalogátkelőhelyig tart, attól süllyesztett útszegéllyel elhatárolva. A további burkolat aszfalt, a tervezett rétegrenddel.
A Kossuth téri szakaszon 0+265-0+306 km szelvények közötti szakaszon, kétoldali, összesen 20 db 45 fokos felállású
parkolóhelyeket terveztünk. Ebből mozgáskorlátozottak részére kialakított 4 db. Ezen a szakaszon a jobb oldalon lehetőséget
biztosítottunk sétálótér, díszburkolat, park kialakítására. A parkolók után R=65 m sugarú bal ívet terveztünk. A 0+337 km
szelvényben, a Nagy Ferenc utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül beillesztettük a Szentes terv Kft által korábban tervezett
gyalogátkelőhelyet. A 0+345 km szelvénytől, a jobb oldalon folyamatosan párhuzamos parkolóhelyeket terveztünk, azzal, hogy a
Húsbolt, és a Hungerit mintabolt előtt egy-egy teherautó részére rakodóhelyet biztosítottunk, helyi parkolási tilalommal.. A 0+489,5
km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el kiemelve. A forgalmi sávok keresztmetszeti elrendezése
218
tetőszelvényű, mértéke 2,5%, Kivéve a Petőfi Hotel előtt 0+125-0+200 szelvények között, ahol egyoldali, a bal oldal felé. Parkolók
egyoldali esésűek 2,5%. járda,1,5%. Növényalkalmazás: A fák elhelyezésének legfőbb meghatározója az utca közmű hálózata és a
Petőfi szálló körül tervezett közmű alagút volt. Így a fák az úttest és a parkolósáv határára kerültek ahol nincs közmű vezeték. A fákat
körül ölelő burkolatok miatt faverem rácsokat építünk be, és teszünk a gyalogos és gépkocsi forgalom számára jobban használhatóvá.
A tervezett fasor Fraxinus ornus Mecsek (Gömb kőris) 12-14 tkm 2x iskolázott fafajból áll, 18db. Az ültetéskor 1x1x1m ültető gödör
készítése javasolt, talajcserével, drain cső beépítéssel a gyökérzóna körül. A fákat körmart akác oszloppal kell 3oldalról karózni, az
állagmegóvás és a biztos eredés érdekében. Gyep: A Petőfi S. u és a Szabadság tér. sarkánál létesül egyedül gyepfelület. A fűmag-
vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözésről
megfelelően gondoskodni kell, ami a kivitelező feladata.
Eltérés indoklása: az elvi tervekhez képest az út geometriai kialakítása teljesen megváltozott. Az út szélessége 5 méterről 6 méterre
változott. Az egyirányú forgalmi út és a kerékpársáv mellett parkolósáv is kialakításra kerül fák telepítésével együtt. Az utcai
párhuzamos parkolóhelyek és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, melyek a járda felőli oldalról
kerékpártámasz is. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT: A Petőfi utca ezen szakaszán sok gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal. A
Szabadság tértől a Vásárhelyi utcáig lényegesen több gyalogosfelület alakítható ki. Az utca egyirányúsítása és a parkolás-fejlesztés
miatt módosuló útszegélyei mellett a teljes járdaszakasz és fasori sávok átépítésével, megújításával számolunk. Az egységes utcaképet
a megnövekedett gyalogos felületek azonos típusú utcabútorokkal való berendezése tovább erősíti (padok, kerékpártárolók,
faveremrácsok, világító testek, szeméttárolók, stb.), aminek kiválasztott típusai az egyeztetések révén illeszkednek a város
arculattervébe. Az újonnan előálló egységes utcakép egyik leglényegesebb összetevője a fasor szabályos látványa, ezért azonos korú,
- állományú minőségű faanyagot kell beszerezni. A tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési
ritmusához alkalmazkodik. A burkolatok esetében az adottságokhoz való alkalmazkodás is cél volt, így használjuk a Nagy Ferenc
utcában és a Szent Miklós tér környékén alkalmazott (sárga és piros) tégla, és a nemrég felújított Kossuth téren megjelenő szürke
burkolóanyagot. az épületek bejáratánál, portálainál jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek.
A Szabadság tértől kezdődően a Petőfi Sándor utcában a Kossuth tér irányába egyirányú forgalmi rend kerül kialakításra. Tekintettel
azonban a jelentős nagyságú kerékpáros forgalomra, az érintett szakaszon a terv ellenirányú kerékpársávot tartalmaz.
Az útburkolat szélessége 5,00 m, melyen belül kerül elhelyezésre a 3,50 m szélességű forgalmi sáv és az ellenirányú kerékpársáv.
Tekintettel arra, hogy eltérő használatú felületek szintben nem kerülnek elkülönítésre, az 5,00 m-es keresztmetszeti szélesség
alkalmas arra, hogy az esetlegesen műszaki problémák miatt elakadt járművek kikerülése biztosított legyen. A kerékpársáv az utca
NY-i, a gépjárműforgalom iránya szerinti bal oldalon kerül kialakításra. Keresztmetszeti szélessége 1,50 m, elválasztása a forgalmi
sávtól eltérő színű (piros) kopóréteggel, és sárga színű útburkolati jellel történik. A gépjárműforgalommal azonos irányban haladó
kerékpárosok részére önálló létesítmény nem kerül kialakításra, számukra a forgalmi sáv jobb szélén felfestendő fehér színű
kerékpáros piktogram jelzi az ún. kerékpáros nyom helyét.
A tervezési területtel érintett utcákra jellemző, hogy az üzletek, lakóépületek bejárati szintjei az utcaszintnél magasabban találhatók,
ezért a bejáratoknál jelenleg lépcsők, fellépők találhatók. Az akadálymentesített közlekedés biztosítása érdekében a terv vizsgálta a
bejáratoknál korláttal ellátott rámpák kialakításának a lehetőségét, azonban ez sem az utcakép -, sem a gyalogosfelületek
használatának szempontjából nem eredményezett kedvező kialakítást. Ezért a terv javaslata - tekintettel arra, hogy az
egyirányúsítással párhuzamosan az utca rekonstrukciójára is sor kerül, amelynek keretében az utca teljes szélességében burkolatcsere
történik- az út és a gyalogosfelületek szintjének megemelése oly módon, hogy az lehetővé tegye az épületek való szintbeli bejutást.
Ezáltal az épületek bejáratánál, portálainál jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek.
A Petőfi utca 7. sz. ház előtti szakaszon, az út bal oldalán 3 férőhelyes párhuzamos parkoló kerül kialakításra.
219
A megnövekedett járdafelületek révén éltünk kétoldali fásítás lehetőségével. Nagyon fontos szempont, hogy azonos fajú, kisebb,
szabályos lombkoronát fejlesztő, jó minőségű, előnevelt fák kerüljenek felhasználásra. Az egységes összkép érdekében az érintett
útszakaszon meglévő vegyes kor, és fajösszetételű szórvány fákat tuskóikkal együtt el kell távolítani.
A tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési ritmusához alkalmazkodik.
Célcsoport bemutatása Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, vállalkozások, turisták
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A Petőfi szálló felújításához kapcsolódóan az épület környezetének komplex átalakítására van szükség.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: június Nap: 15.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2011. Hónap: december Nap: 15.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 83 243 835 Ft
EATT: 105.850.100 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 83 243 835 Ft
EATT: 105.850.100 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 69 892 356 Ft
EATT: 89.972.585
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
ATT: 83,961%
EATT: 85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 13 351 479 Ft
EATT: 15.877.515
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
ATT: 16,039%
EATT: 15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás megindítva.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K8 - Evangélikus templom körüli terület kertépítészete
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: József Attila utca Házszám: 1. Helyrajzi szám: 5590, 5592/2
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Közterek, közparkok, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
220
Tevékenység célja A közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe.
Szükséges a templom körüli közterület illesztése az akcióterület más városképjavító beavatkozásaihoz.
A gyalogos felületek burkolatainak kiegészítésére, újra alakítására kerül sor.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közterület nagysága nm 1363
Tevékenység szakmai leírása ATT: Növény vizsgálat
A terület faállományát a templom körül található fenyők, tuják, egy ezüstjuhar, egy kislevelű hárs jelenti. A cserjeszint főként a posta
oldalán helyezkedik el, takarva az egyenetlen közművekkel, aknákkal zsúfolt terepet. Jelentős cserje felület található a szolgáltató ház
Ny-i oldalán kialakított ágyásban. A gyepszint a gyalogos terhelés miatt mozaikszerű, és elöregedett.
Tervezési koncepció
A helyszíni szemle alkalmával és az illetékesekkel történt egyeztetések során kiderült, hogy a területen jelentős a gyalogos átmenő
forgalom, és a kerékpárosokra is számítani lehet, így kompromisszumos döntés született, melynek eredményeképp a szilárd burkolatú
sétányok szelvényszélességét úgy állapítottuk meg, hogy biztonságos legyen a vegyes közlekedés számára is.
A tervezett sétányok nyomvonala követi a meglévő burkolatok fő irányait, tehát nem új sétányokat alakítunk ki, hanem a meglévőket
felújítjuk, támogatva ezzel a legfontosabb átközlekedési és célforgalmú irányokat. A tervezett növényalkalmazások előnyösen
árnyalják a terület gyengeségeit és a templom építészeti értékeire fókuszálnak.
Burkolatok
A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda
megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a
burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni. A burkolat
2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő
kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve a templom főbejárata
előtt kialakított körkörös sárga dísztérrel, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják. A tervezett burkolatok, és
közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező
zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A templom lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk,
amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől. Berendezési tárgyak A parkberendezési tárgyak minden eleme új, úgymint 6 pad és a
6 hulladék-gyűjtő.
Növényalkalmazás Fák:
Egészségügyi állapot alapján a templom Ny-i végénél lévő elöregedett tujákat és fenyőket 6 db és vadon kelt fiatal fákat 5db javaslom
kivágásra. A terv alapján 6 db ezüsthársfát (Tilia tomentosa), javaslok telepíteni. Az ültetéskor helyi talajjavítást kell végezni. A fákat
a későbbi sérülések rongálások elkerülése érdekében kétoldali karózással kell ellátni. Az ültetést követő 2 évben fokozottan oda kell
figyelni az öntözésre. Cserjék: A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan fajok kerüljenek a posta melletti területre
melyek árnyékkedvelők pl.: Berberis juliane, Viburnum pragense, Lonicera nitida Maigrün, Buxus sempervirens suffr és jól tűrik a
városi körülményeket, a trafóház köré pedig olyanok melyek optimálisan takarják a létesítményt pl.: Vitex angus-castus,
Symphoricarpus chenaultii. Emellett a növényfajták kiválasztásakor az alacsony gondozási igény, esztétikai érték, az adott helyen
megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel az éghajlati sajátosságok feltételeinek.
A területen található meglévő cserje állomány egészét ifjító metszéssel kell rendbe hozni. A tervezett növények a meglévők
kiegészítését szolgálják. A terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az
évközi fenntartás költsége, kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem
utolsó sorban esztétikus megjelenést biztosít. Gyep: A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell. Közép
221
mély lazítást kell végezni, ásógép-talajmaró géplánc alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek,
földkábelek nyomvonalának visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni,
begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani, a területre
vonatkozóan részletes öntözési terv készül.
Eltérés indoklása: Az elvi és a kiviteli tervek közötti műszaki tartalomváltozást a környezethez való tökéletesebb esztétikai
illeszkedés indokolta. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT:
Jelenlegi állapot:
A területen található sétányok aszfalt burkolatúak, töredezett rossz állapotban. A francia pékség és a szolgáltató ház körül elemes
térkő burkolat van az épületek közvetlen környezetében.
A közvilágítási rendszer van de hiányos és elavult. Öntözés célját szolgáló hálózat nincs. A területen távközlési vezetékek, elektromos
földkábel, vízvezeték, szennyvíz vezeték, gázvezeték található.
A területen található transzformátor ház nemrégiben lett felújítva, elfogadható megjelenésű. Több közmű akna fed lap szintje
emelkedik ki a terepszintből, ezek alapvetően meghatározzák a környezet alakítást.
A templom D-i oldalán található nagy méretű posta aknát a felszín alá vissza kell bontani (esetleg meg kell szüntetni) hogy a
zöldfelületben maximum a fed lap látszódjon.
A terület faállományát a templom körül található fenyők, tuják, egy ezüstjuhar, egy kislevelű hárs jelenti. A cserjeszint főként a posta
oldalán helyezkedik el, takarva az egyenetlen közművekkel, aknákkal zsúfolt terepet. Jelentős cserje felület található a szolgáltató ház
Ny-i oldalán kialakított ágyásban.
A gyepszint a gyalogos terhelés miatt mozaikszerű, és elöregedett.
Az evangélikus templomot körülvevő közterületet É-ról a Kossuth u., K-ről a József A. u., D-ről a volt gyermekkönyvtár (ma Francia
pékség) és szolgáltató ház alkotta épület együttes, Ny-ról a posta épülete határolja.
A területet borító növényanyag pótlása, illetve a sétányok, berendezési tárgyak felújítása szükséges. A gyalogos felületek
burkolatainak kiegészítésére, újra alakítására kerül sor. Kiemelt virágkazetták létesülnek a templomot határoló zöldfelületek szélén. A
templomot övező zöldfelületet sík gyepfelületté alakítjuk, megtartva benne a meglévő örökzöld és lombhullató faállományt. A Posta
oldalánál gyalogos díszburkolattal ellátott gyalogút létesül. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek
az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A templom
lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk, amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől, ebben a
kavicságyban foglalnak helyet, a homlokzatot megvilágító süllyesztett lámpatestek is. A parkberendezési tárgyak minden eleme új,
úgymint 6 pad és a 6 hulladék-gyűjtő.
A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda
megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a
burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni. A burkolat
2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő
kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve a templom főbejárata
előtt kialakított körkörös sárga dísztérrel, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják.
A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.
A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg.
A templom lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk, amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől,
ebben a kavicságyban foglalnak helyet, a homlokzatot megvilágító süllyesztett lámpatestek is.
222
A terv alapján 6 db ezüsthársfa telepítésére kerül sor. A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan fajok kerüljenek a
posta melletti területre melyek árnyékkedvelők.
A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell, a zöldfelületek terepmagasságát mindenkor a szegélyező
kerti szegélyekkel egy szintbe kell állítani. A terület öntözését biztosítani kell a területen elhelyezett öntöző csap szekrénnyel.
Célcsoport bemutatása Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A zöldfelület erősen lehasznált állapotban van. Szükséges a templom körüli közterület illesztése az akcióterület más városképjavító
beavatkozásaihoz.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: március Nap: 15.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: május Nap: 15.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 13.161.836 Ft
EATT: 12.405.000 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 13.161.836 Ft
EATT: 12.405.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 11.187.561 Ft
EATT: 10.544.250 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 1.974.275 Ft
EATT: 1.860.750 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Kivitelezési terv van, nem engedélyköteles beruházás.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K6 - Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Szabadság tér Házszám: - Helyrajzi szám: 5541/67, 5587,5592/2
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Közlekedési fejlesztések / Kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpártárolók kialakítása
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
223
Tevékenység célja A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros közlekedés ösztönzése.
A bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek átalakításához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése. A
beavatkozás keretében 250 db kerékpárhely kerül kialakításra.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Megépült biciklitároló db 250
Tevékenység szakmai leírása ATT: Az autóbusz pályaudvar közelében kialakítani tervezett kerékpártárolók száma 250 darab, melyeket a helyszínrajzon jelölt
helyen és módon helyezünk el. A Kossuth utca rekonstrukciójánál használt típus, a Városszépítő Kft „Bicó” elnevezésű egy állásos
tárolóit soroljuk, két, egymástól elkülöníthető helyen. A kerékpártárolók általános ismertetése:
Az autóbusz pályaudvar József Attila utca felőli részén, a jelenleg nem használt buszkihajtóban most is vannak kerékpártárolók,
ezeket nem szüntetjük meg. A nem használt kihajtó és a Francia Pékség épülete között található egy kisebb füves, cserjés terület és a
pékség vásárlói számára egy parkoló. A füves területet és a parkolót kerítés választja el. A kihajtó és a kerítés közötti részen, a füves-
cserjés terület átalakításával, térkő burkolat kialakításával helyezünk el 52 darab kerékpárolót, középfolyosós rendszerben. A meglévő
kerítés egy részét el kell bontani, áthelyezni. A tároló így közvetlenül a járda felől, és a buszpályaudvar felől biztonságosan
megközelíthető. A Posta épülete mögött végigfutó járda mentén, és onnan a pályaudvar épületéhez vezető járda mellett összesen 198
darab kerékpártárolót helyezünk el: a végigfutó járda Posta felőli oldalán egy sorban 80 darabot, a járda pályaudvar épülete felé eső
oldalon 118 darabot. Mindkét helyen jelenleg füves-cserjés terület található, a pályaudvar felőli részen egy fa is a területen van, ez
megmarad, a cserjéket azonban ki kell szedni. A végigfutó járda mellett meglévő kerítés egy részét át kell helyezni a pályaudvar felőli
részre, hogy a gyalogos átközlekedés a járda vonalára korlátozódjon. A kerékpártárolókat egységesen burkolatra helyezzük el. A
burkolt felületeket szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda
megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel
egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni, illetve a zöldfelületek felé
egyoldali lejtéssel. A 6cm vastag burkolatot 2-4cm vastag homok ágyazó rétegre kell fektetni, kvarchomok besöpréssel, alatta
teherbíró rétegként 25cm vastag tömörített kavicságy helyezkedik el. A burkolatot lejtésben kell kialakítani, a tervrajzon jelölt
irányokba, 2%-os lejtést kell képezni. Egy helyen folyókát kell kiépíteni, a részletrajznak megfelelően. A burkolatok kialakításánál
figyelemmel kell lenni a közművek akna fedlapjaira, a talaj kiemelésénél a talajban fekvő közmű vezetékekre, ezért óvatos, kézi
fejtést kell alkalmazni. Közművek esetleges sérülésének megelőzése érdekében közműfelügyeletet kell kérni! A kerékpártárolók
anyaga egyszerű, hajlított acélcső, horganyzás után porfestve, ezért a felület kezelni nem kell. A tárolók rögzítése beton dűbellel
történik, egy-egy elemet 4-4 térkő elemhez kell rögzíteni, így megakadályozható, hogy a kerékpártárolók eltulajdoníthatók legyenek.
A kerékpártárolók közvetlen közelében 5 hulladék tárolókat is tervezünk elhelyezni, melyek típusa például a Városszépítő Kft
Jászberényi szemétgyűjtő I.
Eltérés indoklása: A kiviteli terv készítése során a megrendelővel és a közmű üzemeltetőkkel történt egyeztetés során a
kerékpártárolók elhelyezése módosult. A kerékpártárolók mindenhol beton térkő burkolatot kapnak. A jelenleg meglévő kerítéseket
részben át kell helyezni. A kerékpártárolók típusa módosult, a Kossuth utcán 2010-ben elhelyezett típussal megegyezik. Az egyéb
eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT:
A beavatkozás keretében 250 kerékpárhely kerül kialakításra. A kihelyezett és kihelyezendő kerékpártárolók száma nagy. A
kiválasztott típusnál fontos szempont a vagyonbiztonság, a vandálbiztonság, a könnyen kezelhetőség, az esztétikai szempontok, hogy
illeszkedjen a környezethez. A kerékpártárolók fém részeinek színválasztásánál a padvázak és hulladékgyűjtők esetében ismertetettek
érvényesek.
Célcsoport bemutatása Szentesi kerékpárosok, kistérségből érkezők, turisták. A városban több helyen működik kerékpárkölcsönző.
224
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
Szentesen a kerékpározás kitüntetetten fontos közlekedési mód, ezért a közterületi kerékpártárolók funkciója nagyon lényeges. A
bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek átalakulásához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése.
Különösen indokolt a buszpályaudvaron. Itt jelenleg is rengeteg kerékpár található napközben, csak rendezetlenül elhelyezve.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: április Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: június Nap: 1.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 6.162.023 Ft
EATT: 6.687.500 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 6.162.023 Ft
EATT: 6.687.500Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 5.237.720Ft
EATT: 5.684.375Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 924.303 Ft
EATT: 1.003.125 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Kiviteli terv rendelkezésre áll, nem engedélyköteles beruházás.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K7 - Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása és a Fehérház előtti tér rendezése
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Ady Endre utca és Kossuth tér Házszám: - Helyrajzi szám: 826; 22
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
Önkormányzati tulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása és köztere, közparkok, szabadtéri közösségi terek, településí zöldfelületek
felújítása, bővítése, kialakítása.
Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca
létesítése, az utca kereskedelmi célokra történő intenzívebb hasznosítása érdekében. Az utca funkciója az átépítést követően
gyalogosbarát funkciójú lesz. A felújítás során egységesülnek az üzletportálok is egy másik projektelem keretében.
A Fehérház előtti tér, mint közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe, vonzóbb, egységes
225
megjelenésű belvárosi környezet megteremtése.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közterület nagysága nm 8.253
Tevékenység szakmai leírása ATT: Az Ady Endre utca kialakítása:
A 0+337 km szelvényben, a Nagy Ferenc utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül beillesztettük a Szentes terv Kft által korábban
tervezett gyalogátkelőhelyet. A 0+345 km szelvénytől, a jobb oldalon folyamatosan párhuzamos parkolóhelyeket terveztünk, azzal,
hogy a Húsbolt, és a Hungerit mintabolt előtt egy-egy teherautó részére rakodóhelyet biztosítottunk, helyi parkolási tilalommal. A
0+489,5 km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el kiemelve. A forgalmi sávok keresztmetszeti
elrendezése tetőszelvényű, mértéke 2,5%.
Magassági kialakítás: Magassági alappont: 0607102-1 csap EOMA: 85,01 m. Található az Erzsébet tér 2. sz. RK templom tornyának,
a Szent Imre herceg utca felőli falában. A tervezett létesítmény végig síkvidéki jellegű, jelentős szintkülönbségek nincsenek. A
magassági viszonyokat, küszöbszinteket a tervezésénél figyelembe vettük. A csapadékvíz elvezetést a tervezett szegélyek mellett
hossz eséssel, vagy burkolatszél hullámzással oldottuk meg. A minimálisan biztosítandó esés a csapadékvíz elvezetésére 0,4%.
Pályaszerkezetek: A pályaszerkezet tervezésénél 11,5 t tengelyterheléssel számoltunk. Tervezési élettartam 15 év. Tervezési előírás:
ÚT 2-1.202:2006 Útügyi Műszaki előírás. Forgalmi terhelés:”D” nehéz forgalmi terhelés TF(F115)= 2.150.000. A tervezett
aszfaltrétegek feleljenek meg az ÚT 2-3.302:2008 , Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek és az ÚT 2-3.301-1:2008 , Útépítési
aszfaltkeverékek (aszfaltbeton AC) Útügyi Műszaki Előírásoknak.
Útpálya burkolat: 5 cm AC-16/F aszfalt kopóréteg, 9 cm AC-22/F aszfalt kötőréteg; 20 cm Ckt útalap; 35 cm (20+15) szemcsés
ágyazat Parkolók: 6 cm natúr színű (világos szürke) kiselemes betonburkolat; 3 cm NZ2/5 zúzalék; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés
ágyazat; Önálló kerékpárút: 3 cm AC-8 aszfalt kopóréteg; 3 cm AC-8 aszfalt kötőréteg; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés
ágyazat Járdák, díszburkolatok: 6 cm színes kiselemes betonburkolat; 3 cm NZ2/5 zúzalék; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés
ágyazat Rakatképek: A rakatképek kialakításánál a kertész és az építésztervekben előírtak az irányadók. A Petőfi Hotel körül
hangsúlyos szegélyminta készül, a többi járdafelületnél a járda a szegélyre-falra merőleges rakattal, a kapubejárónál a szegélyre-falra
párhuzamos rakattal. A tervezett szín világos homokszín, de ezt még a megbízó módosíthatja. A kiselemes betonburkolatok
hézagtömítésére, beseprésére folyami homokkal fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a csapadékvíz ne tudjon a burkolat alá
szivárogni. Szegélyek: Kiemelt szegély: 30*15*25 cm előregyártott betonszegély; Lelépőmagasság útpályánál 15 cm; „K”
szegély 15*25*25 cm előregyártott betonszegély Süllyesztett szegély: 20*15*25 cm előregyártott betonszegély
Járdaszegély:5*20*40(100) cm előregyártott betonszegély Földmunka: A létesítmény megvalósítása a meglevő burkolatok bontásával
történik, így a tényleges földmunka nem jelentős. Az útpályaszerkezetek építése előtt a tükörfelületen tömörítéssel kell a teherbíró
képességet biztosítani. Az elvárható teherbíró képességi modulus E2= 40,0. Közúti csomópontok, útlejárók, párhuzamos utak,
kapubejárók, útcsatlakozások, szerviz utak A terv tartalmazza. Műtárgyak A csapadékvíz elvezetés a meglévő, elválasztott rendszerű
csatornahálózattal történik. A meglevő víznyelőket át kell építeni, 40*40 cm-es beton víznyelő aknákra, 32*32 cm öntöttvas nyitható
ráccsal. Ugyanilyen kialakítással új víznyelő aknák építése is szükséges. A tervezett új víznyelő bekötések D=200 mm KG cső. A
gerinc meghosszabbítások D=400 mm KG. A tervezett új rákötő, tisztító aknák mérete D=100 cm beton, 100/60/50 cm szűkítő
elemmel, D=600 mm öntöttvas fedlappal.
A fehérház előtti tér rendezése:
Burkolatok A sétányokat és járdákat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű, előre gyártott, kerti szegély határolja,
monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok és járdák beton térkő burkolatot kapnak, illetve
jelenleg meglévő klinker burkolat kerül helyreállításra. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell
elhelyezni (süllyesztett szegély). A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm
226
vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 6cm vastag Semmelrock Citytop térkő,
10x20x6cm homok sárga szegősorral ill. díszítő raszter csíkokkal, a burkolat mezőket vörös-barna 20x20x6cm Citytop elemek
alkotják. A terven feltüntetett helyeken, a fehér ház előtt meglévő klinkertégla burkolatokat felhasználva alakítjuk ki (450m2), mint
például a kör alakú központi térhez tartozó burkolatmező, és az attól K-re, ill. D-re lévő burkolatrészek. Az áthelyezett vörös
klinkertégla mezőket is a homok sárga Citytop 10x20x6 térkő keretezi, ill. osztja. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok
mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.
A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. Berendezési tárgyak A parkberendezési tárgyak
minden eleme új, úgymint 10 Korzó pad (Alma rend)4 egyedi íves pad és a 12 hulladék-gyűjtő. A padok és hulladékgyűjtőkről a
Padok-hulladékgyűjtők melléklet szolgál bővebb információval. Egyedi íves padok A kör alakú központi teret négy íves egyedi fém-
fa ülőbútor keretezi. Az egyedi padok fémrészei grafit szürke porfestéssel vannak ellátva, a tölgyfa elemek pedig kültéri
gesztenyeszínű lazúrral felület kezeltek. A központi Bugyi István gyógyszertár előtti kis téren kerül felavatásra a megyeháza
aulájában álló Báró Harruckern György szobra, a terven megjelölt helyen. Növényalkalmazás Fák: Egészségügyi állapot alapján
kivágásra javasolt fa nincs a területen. A parkolók mellett 1fa és 1 db oszlopos tölgy elhelyezkedését figyelembe véve burkolatba
kerülnek, melyeket faverem rácsokkal teszünk a gyalogos forgalom számára használhatóvá. Cserjék A cserjék kiválasztásánál fontos
szempont volt, hogy viszonylag alacsony, és olyan fajok legyenek melyek jól tűrik a városi körülményeket. Emellett az alacsony
gondozási igény, esztétikai érték, az adott helyen megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel
az éghajlati sajátosságok feltételeinek. (pl.:Lonicera nitida Maigrün, Rosa The Fairy, Cotoneaster horisonthalis, Berberis thunbergii
Fastigiata) A terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az évközi fenntartás
költsége, kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem utolsó sorban
esztétikus megjelenést biztosít. Gyep A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell. Közép mély lazítást
kell végezni, talajmaró alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek, földkábelek nyomvonalának
visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt
hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani. A zöldfelület öntözési terve külön
dokumentációban. Tereprendezés A zöldfelületek terepmagasságát mindenkor a szegélyező kerti szegélyekkel egy szintbe kell
állítani. Az esetleges szintfeltöltéseket a szegélytől 2m távolságig kell végezni, összekötve a meglévő terepszinttel a szegélyek
szintjét.
Eltérés indoklása: az elvi tervekhez képest az út geometriai kialakítása teljesen megváltozott. Az út szélessége 5 méterről 6 méterre
változott. Az egyirányú forgalmi út és a kerékpársáv mellett parkolósáv is kialakításra kerül fák telepítésével együtt. Az utcai
párhuzamos parkolóhelyek és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, melyek a járda felőli oldalról
kerékpártámasz is. Kiemelt helyeken kerékpártárolók kerülnek elhelyezésre. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT:
Az itt található üzletek számára több kitelepülési lehetőséget biztosító szélesebb járda kerül kialakításra új díszburkolattal, a forgalom
egyirányúsításával. Az egyirányúsítás következtében módosulnak az útszegélyek, kiszélesednek a járdaszakaszok. Ezért a teljes
járdafelület és fasorok megújításával, újjá alakításával számolunk. Az egységes utcaképet a megnövekedett gyalogos felületek azonos
típusú utcabútorokkal való berendezése tovább erősíti (padok, kerékpártárolók, faveremrácsok, világító testek, szeméttárolók, stb.),
aminek kiválasztott típusai az egyeztetések révén illeszkednek a város arculattervébe. Az újonnan előálló egységes utcakép egyik
leglényegesebb összetevője a fasor szabályos látványa, ezért azonos korú, - állományú minőségű faanyagot kell beszerezni. A
tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési ritmusához alkalmazkodik. A burkolatok esetében az
adottságokhoz való alkalmazkodás is cél volt, így használjuk a Nagy Ferenc utcában és a Szent Miklós tér környékén alkalmazott
(sárga és piros) tégla, és a nemrég felújított Kossuth téren megjelenő szürke burkolóanyagot. az épületek bejáratánál, portálainál
227
jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek.
A Nagy Ferenc utcai csatlakozástól visszatér a Petőfi S. utcai szakaszon alkalmazott koncepció (az útburkolat szélessége 5,00 m, 3,50
m szélességű forgalmi sáv kerékpáros nyommal, és 1,50 m az ellenirányú kerékpársáv).
A református templomhoz vezető út és a Nagy Ferenc utcai útcsatlakozás közötti szakaszon 3,50 m szélességű gyalogos átkelőhely
kerül kialakításra, melynek megközelítéséhez a vakok és gyengén látók számára a taktilis mintázatú burkolat kialakítása szükséges.
A Nagy Ferenc utcát követően az utca K-i oldalán a gyalogos felület a jelenlegi állapothoz képest kiszélesedik, majd ezt követően az
útpálya a 0+376,51-0+427,96 szakaszon egy R45-R80-R45 hármas ívkombinációval áthúzódik az utca K-i oldalára, helyet adva a
Helyőrségi Művelődési otthon előtt elhelyezett 3 férőhelyes párhuzamos parkolónak, majd vissza a NY-i oldalra, biztosítva a
cukrászda előtti teresedés kialakíthatóságát. A középiskolával átellenes oldalon, az Ady E. u. 9. és 11. sz. épületek előtt szintén
párhuzamos parkoló épül, kapacitása 5 férőhely.
A Kígyó utca és a Munkácsy M. utca közötti szakaszon az ellenirányú kerékpársáv kialakításához kapcsolódóan a kerékpárosok
védelme és a járművezetők figyelmének felhívása miatt kiemelt szegéllyel határolt középsziget alakítandó ki. Ezen a szakaszon a 3,50
m-es forgalmi sáv elhúzásra kerül, csatlakoztatva a Munkácsy M. utcától kétirányú útpálya forgalmi sávjához.
A keresztmetszeti elrendezés kialakításánál fő szempontként az egyirányú gépjárműforgalom és az ellenirányú kerékpáros nyomvonal
elhelyezése mellett a gyalogosfelületek térnyerése és az utak felületének minimalizálása volt a cél. Az utca funkciója az átépítést
követően gyalogosbarát funkciójú.
Az egyirányúsítás következtében faltól falig átépülő É-D-i irányú belvárosi útszakaszon új egységes utcakép áll elő. Ezt az egységes
megjelenést következetesen végigvitt, játékosan - jellegzetes járdaburkolatok, azonos lámpatestek és utcabútorok, valamint szabályos
hatást keltő, növekedésünkben korlátozott, azonos fafajok alkalmazásával kívánjuk elérni.
Célcsoport bemutatása Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A belvárosi funkciók térbeli kiterjesztése hozzájárul a városközpont vonzerejének növeléséhez.
A fehérház előtti tér esetében pedig a terület jelenleg elsősorban gk. parkolásra szolgál. A meglévő kicsi zöldfelületek amortizáltak. A
belváros minőségi átalakítása érdekében, a megkezdett közterület-rehabilitáció befejezéséhez elengedhetetlen ennek a területnek a
megújítása
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: június Nap: 15.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: június Nap: 15.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 128 751 273 Ft
EATT: 117.576.438 Ft.
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 128 751 273 Ft
EATT: 117.576.438 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 106 661 417 Ft
EATT: 99.939.973Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
ATT: 82,843 %
EATT: 85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 22 089 856 Ft
EATT: 17.636.466 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
ATT: 17,157 %
EATT: 15%
228
összege/összes elszámolható költség) (%)
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az építési engedélyezési eljárás megindult.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve K4 - Közgé kert felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Kiss B. utca 3, Ady E. u. 2 Helyszín: az épületek belső kertjei Helyrajzi szám: 26/1, 26/2, 27
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
Kiss B. u. 3. hrsz. 26/1 Civil ház udvara: 100% önkormányzati tulajdon
Ady E. u. 2. hrsz. 26/2 Tiszti Klub udvara: tulajdonos: Magyar Állam, vagyonkezelő: Honvédelmi Minisztérium, használó: HM
Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.
Ady E. u. 4. hrsz. 27: 100% önkormányzati tulajdon, a közelmúltban vásárolta meg a Város a telket a Magyar Államtól. Közterület.
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Közterek bővítése, felújítása - városi funkció erősítése
Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciót erősítő beavatkozás
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A közösségi területek kialakítása illetve megújítása, mely így lehetővé teszi a közösségi-kulturális élet lehetséges színtereinek
bővítését.
A középiskola melletti jelenleg beépítetlen üres telek, a Tiszti Klub udvara, valamint a Civil ház udvara jelenleg kihasználatlanok, a 3
rész összefüggő egységet alkot. Ezek a terek jelenlegi állapotukban nem teszi lehetővé a közösségi funkciók megfelelő színvonalú
működését, ezért szükséges a közösségi tér helyi közösség bevonásával történő átalakítása.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közösségi kert nagysága nm 2043
Tevékenység szakmai leírása ATT: Burkolatok: A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit
betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burko-latok mellett a kerti
szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel (2%) kell
megépíteni. A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm
vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 6cm vastag Semmelrock Citytop vörös-barna tér-kő, homoksárga
szegéllyel illetve díszítő raszter csíkokkal, a burkolat mezőket vörös 10x20x6cm a keretező sorokat és csíkokat 10x10x6cm elemek
alkotják. A nyári Szabadtéri színpad előterében a térburkolat egy nagyobb kaviccsal fedett teret ölel körül, mely a használati
szezonban fa deszkaborítást kap, ezzel mintegy kiemelt területté válik, hangulatos kerthelységgé, vendéglátó terasszá. Télen a
deszkaborítást egyszerűen táblánként védett helyre lehet rakni, így sokkal tovább megőrizhető a minősége.
A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg.
A tiszti klub és a Civil ház udvarán viszonylag nagyobb szórt burkolatú részek egészítik ki a térkővel fedett felületeket az időszakos
használatnak megfelelően. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés
feltételeinek. A Tiszti klub telkén elhelyezett mozgás korlátozott gépkocsi megálló megközelítése a Kiss B. u.3. felől, a Civil ház
telkén keresztül valósítható meg. Berendezési tárgyak: A parkberendezési tárgyak minden eleme új. 8db Omega tipusú (Alma-rend)
kerékpár támasz,10db Kozó pad a 9db C-40 hulladék-gyűjtő.
229
Kerítések: A kerítések általános ismertetése: A Tiszti Klub és Civil Ház közötti kerítés vegyesen nagy és kisméretű téglából készült,
helyenként előregyártott vasbeton oszlopokkal merevítve, tetején előregyártott műkő fedlappal. A Civil Ház déli telekhatárán lévő,
szintén vegyesen kis és nagyméretű téglából falazott kerítés meglehetősen romos állapotú, azonban a pincelejáróhoz kapcsolódó része
jó állapotban van. A Civil Ház északi telekhatárán meglévő falazott téglakerítés jó állapotban van, ez is egy pincelejáróhoz
csatlakozik. A Tiszti Klub északi határán lévő drótkerítés semmilyen szempontból nem felel meg az új igényeknek és a
vagyonvédelemnek. A kialakítandó közpark nyugati telekhatárán lévő romos, tégla lábazatú, drótkerítés szintén nem felel meg az
igényeknek, az összedőlés határán van. Az üres telek és a szakközépiskola telekhatárán jelenleg nincs kerítés. Az üres telek utcai
részén jelenleg egy kb. 1m magas beton lábazatú, fémkerítés van, mely nem felel meg a kialakítandó közpark funkciójának, mely az
Ady Endre utca felé nyit. A tervezett kerítések ismertetése: Építési helyszín, organizáció:
Törekedni kell a legkisebb és leghatékonyabb felvonulási területre. Kijelölését a megbízó teszi. Közterület foglaláshoz engedélyt kell
kérni. Tégla kerítés: Bontott nagyméretű téglából készül, futó soros falazással. A kerítés merevítését Ø100x10mm-es falvastagságú
acél cső körbe, illetve kibetonozása adja, melyet élére állított téglával kell körbefalazni. A kerítés lábazata monolit vasbeton gerenda,
vasalása 2Ø14, alul-felül - szükséges helyen középen 1-2 sorban is - elhelyezve, kengyelezése Ø8/20. Az alapozást az oszlopok alatt
elkészített pontalapokkal kell megoldani, melybe már bebetonozásra kerül az acél cső. A monolit vasbeton lábazat alatt tömörített
kavicságy és szerelőbeton kialakítása szükséges. A kerítés tetején előregyártott finombeton műkő elemek vannak rögzítve. A terven
jelölt helyen, Ø12-es köracélra rögzített Haidekker hullámrács fém mezők kerülnek kialakításra. A hullámrács mérete: 50x50x3,8mm.
A fém mezők felületkezelése tűzihorganyzás. Fém kerítés: A tervezett közpark északi határán kerül kialakításra, monolit vasbeton
lábazattal. A kerítés alapozása pontalap, monolit betonból, Ø40cm átmérővel. A monolit vasbeton lábazati gerendák vasalása 2Ø14,
alul-felül - szükséges helyen középen 1-2 sorban is - elhelyezve, kengyelezése Ø8/20. A monolit vasbeton lábazat alatt tömörített
kavicságy és szerelőbeton kialakítása szükséges. A kerítés oszlopok 50x50x5-ös zártszelvényből készülnek, tetején dugózva. A
kerítésmezők Ø12-es köracélra rögzített Haidekker hullámrács, a hullámrács mérete 50x50x3,8mm. A fém kerítés felületkezelése
tüzihorganyzás. Kapuk: A Tiszti Klub és a Civil ház telke között tervezett tolókapu 50x50x5-ös zártszelvényből készülnek, a mezők
kialakítása megegyezik a kerítés fém mezőivel. A kapu alsó része tömör acéllemez kialakítású. A kapu alsó részén 3 görgőt kell
elhelyezni, melyek galvanizált acélból készülnek, „Y” profillal. A téglakerítés mellett, a kapu hosszában beton sávalapot kell
készíteni, hogy az alsó vezető sín elhelyezhető legyen. A kapu felső tetején vezetősínt kell kialakítani, a kapcsolódó kerítés oszlopra
vezetőgörgővel felszerelt állítható támasztószerkezetet kell ráépíteni. A kapu felületkezelése tűzihorganyzás. A Tiszti Klub sarkánál
kialakított nyílószárnyas kapu kialakítása megegyezik a tolókapuéval. Anyagminőségek: acél: S 235 JR, hegesztés után
tűzihorganyozva; beton: C20, min 4cm betontakarás, fagyálló módon tömörítve; betonacél: B60.50; hullámrács (Haidekker)
horganyzott acélhuzal ST, RST 37-2 DIN EN 10025; műkő: előregyártott finombeton műkő, min C40-es szilárdsággal, gömbölyű
élképzéssel.
Növényalkalmazás: Fák: A területen található fák nagy része kivágásra javasolt-kivéve a tiszti klub udvarán lévő idősebb
példányokat. A terv alapján 14 db díszfát javasolt telepíteni, melyből 7db a tervezett közparkban, 5db a tiszti klub udvarán, 2db pedig
a Civil ház udvarán kap helyet a terveknek megfelelően. Az ültetéskor helyi talajjavítást kell végezni. A fákat a későbbi sérülések
rongálások elkerülése érdekében kétoldali karózással kell ellátni. Az ültetést követő 2 évben fokozottan oda kell figyelni az öntözésre.
Cserjék: A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy lehetőleg ne nőjék ki a rendelkezésre álló helyet, de ezzel együtt minél
gyorsabban takarják a perifériákat. Emellett a növényfajták kiválasztásakor az alacsony gondozási igény, esztétikai érték, az adott
helyen megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel az éghajlati sajátosságok feltételeinek. A
terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az évközi fenntartás költsége,
kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem utolsó sorban esztétikus
megjelenést biztosít. Gyep: A Civil ház udvarán és a tervezett közparkban hozunk létre gyepfelületeket. Közép mély lazítást kell
230
végezni, ásógép-talajmaró géplánc alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek, földkábelek
nyomvonalának visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés
után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani.
Eltérés indoklása: Az elvi és a kiviteli tervek közötti műszaki tartalomváltozást a környezethez való tökéletesebb esztétikai
illeszkedés indokolta. Az elvi tervben említett kerítés felújítása a kiviteli tervek készítése során pontosításra került. Az egyéb eltérések
a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT:
Jelenlegi állapot
Tiszti klub
A telken található burkolt felületek beton és aszfalt burkolatúak.
A térvilágítási rendszer van de hiányos és elavult. Öntözés célját szolgáló hálózat nincs. A terület részben a nyári szezonban működő
fedett színpad nézőteréül szolgál, részben pedig az épületben működő konyha gazdasági kiszolgálásának van alárendelve, mint
közlekedési út-a Kiss B. utca felé.
A kert kisebb része növényzettel borított, 2 tűzrakó hely található még, szórt felületű környezetben.
Civil ház
A Kiss Bálint u. 3.sz alatti ingatlan Önkormányzati tulajdonú, szárazkapu bejáratán keresztül járnak be a Tiszti klub belső udvarára.
Kertje elhanyagolt állapotban van. Növényzetét vadon kelt gyomfák alkotják. A két telket elválasztó falazott kerítés romos állapotú. A
burkolatok, beton járdák rossz állapotúak.
Közgé kert
A Tiszti klub és a Szakközépiskola által határolt terület-tulajdonilag a MH -hez tartozik, eddig nagyon mostoha állapotban volt, a
közelmúltban elvégzett bozótirtásnak köszönhetően már csak néhány vadon kelt gyomfa található rajta.
A területeket borító növény állomány jószerivel vadon kelt gyom, és gyomfa, kivétel a Tiszti klub udvarán található néhány tudatosan
telepített díszfa. A cserjeszint és a gyepszint szinte hiányzik, csak a borostyán alkot állományt.
A helyszíni szemle alkalmával és az illetékesekkel történt egyeztetések során kiderült, hogy a létrehozott közparkban a gyalogos
közlekedés mellett lehetőséget kell biztosítani a Tiszti klub udvarába történő gépkocsi behajtásra is, melyet az ott működő konyha
kiszolgálása megkíván.
A tervezett sétányok nyomvonala és az egész egységes kialakítás egy mai modern sallangoktól mentes stílust képvisel, amely
konfliktusmentesen illeszkedik a két fő épület műemléki jellegéhez. A tervezett növény-alkalmazások előnyösen árnyalják a terület
gyengeségeit, egyszerű, funkcionális, jól használható kertet nyújtva mind három félnek.
A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda
megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burk-olatok mellett a kerti szegélyt a
burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni. A burkolat
2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő
kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve díszítő raszter
csíkokkal, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják.
A nyári Szabadtéri színpad előterében a térburkolat egy nagyobb kaviccsal fedett teret ölel körül, mely a használati szezonban fa
deszkaborítást kap, ezzel mintegy kiemelt területté válik.
A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A tiszti klub és a Civil ház udvarán viszonylag
nagyobb szórt burkolatú részek egészítik ki a térkővel fedett felületeket az időszakos használatnak megfelelően. A tervezett
burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.
231
Célcsoport bemutatása A Tiszti Klub és Civil Ház közönsége, Szentes lakossága, és a városba érkező turisták
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
Mindhárom terület kifejezetten alulhasznosított:
Kiss B. u. 3. hrsz. 26/1 Civil ház udvara: kihasználatlan, funkciótlan.
Ady E. u. 2. hrsz. 26/2 Tiszti Klub udvara: szabadtéri rendezvényekre ma is használják, azonban kialakítása, minősége nem
megfelelő.
Ady E. u. 4. hrsz. 27: Beépítetlen kihasználatlan, üres telek.
Az ingatlanokon lévő közösségi funkciójú intézmények (Tiszti Klub és Civil Ház) szabadtéri programjai számára lesz megfelelően
kialakított és berendezett terület, melyek önállóan és együtt is használhatók.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: augusztus Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: október Nap: 31.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 18.642.892 Ft
EATT: 17.064.250 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 18.642.892 Ft
EATT: 17.064.250 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 15.846.459 Ft
EATT: 14.504.613 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 2.796.433 Ft
EATT: 2.559.638 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve ATT: G1 - Ady Endre utca 1 - 3 számú ingatlanok homlokzat- portálfelújítása EATT: Ady Endre utca 1 - 11 számú
ingatlanok homlokzat- portálfelújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Ady Endre utca Házszám: 1, 3. hrsz.: 840/2, 841,
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
Vegyes tulajdon (közterületek önkormányzati, üzletportálok magán)
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
A „bevásárló utca” kialakításához, felújításához kapcsolódóan forgalomcsillapított zóna kialakítása, közterület megújítása, az
utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során.
Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkciót erősítő tevékenység
232
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca
létesítése, az utca kereskedelmi célokra történő intenzívebb hasznosítása.
Az Ady Endre utca páratlan oldalán, az 1-3. házszámok alatti, gazdasági funkciónak helyet adó épületek homlokzata lepusztult, az
ingatlanok jelenlegi állapotában megfelelő minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozások működtetésére alkalmatlanok.
A városkép egységes, vonzó megjelenése szempontjából szükséges a központban elhelyezkedő épületek megújítása a gazdasági
hasznosítás számára.
A komplex városrehabilitációs pályázati projekt keretében a homlokzatok megújítására, annak keretében az üzletportálok felújítására
kerül sor.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Megújított homlokzati felület nagysága nm 430
Tevékenység szakmai leírása ATT: a./ Nagy Ferenc utcai rész
Az épületrész homlokzatán a vakolat javítása és festése szükséges. Az épületrészen egy üzletportált kell cserélni, az eredetivel
mindenben megegyezően kell legyártatni, a meglévő rács megtartásával. Az üzletportál anyaga hossztoldott borovi fenyő kell legyen,
felületkezelése minimum két rétegű UV-álló lazúr, üvegezése 4-16-4mm vastag argongázzal töltött hőszigetelő üveg. Az új
nyílászárók meg kell, hogy feleljenek az U=1,6 W/m2K értéknek, melyet tanúsítvánnyal kell igazolni. A nyílászáró cseréje után
javítani szükséges a vakolatot és a belső festést. A kapu nem szorul cserére, elegendő javítani és festeni, minimum két rétegben.
A külső vakolatot a szükséges helyen javítani kell. A homlokzati festést szintén el kell távolítani kaparással vagy marással, utána a
vakolat simítása szükséges. Az épület ezen szakaszán egységesíteni kell az előlépcsőket. A meglévő három, burkolt előlépcsőhöz
hasonlóan kell kialakítani a másik két beton lépcsőt.
b./Nagy Ferenc utca – Ady Endre utca sarka
Az épületrészen jelenleg meglévő oromdíszt le kell bontani, helyette a régi oromdíszt kell visszaállítani félköríves ablakkal, terv
szerint. A sarki bejárat fölött található fa szerkezetű előtetőt el kell bontani. A bejárati ajtót ki kell cserélni, helyette az egységes
megjelenést biztosító új fa bejárati ajtót szükséges elhelyezni, az új ajtószárny szabad nyílásszélessége min. 90cm legyen. A Nagy
Ferenc utcába benyúló részen az elöregedett fa ablakokat ki kell bontani. Az ablakok helyére a terven látható kialakítású
üzletportálokat kell elhelyezni. Az ablakok alatti parapetfalat ki kell bontani. A legszélső és a középső nyílást kis mértékben szűkíteni
kell, ezt kisméretű téglából kell falazni. A homlokzat e szakaszán az Ady Endre utcai részen meglévőhöz hasonló téglalábazat
kialakítása szükséges.
Az épületrész Ady Endre utcai szakaszán a műanyag nyílászárók megmaradnak. A nem használt parapet szellőzőt le kell szerelni,
helyét hőszigeteléssel kell elzárni. A műanyag ablak elé a meglévő ablakmélyedésbe hagyományos fa ablak kerül. A régi és az új
ablakszerkezet közé a kávába deszkaburkolatot kell kialakítani. A meglévő ablak egyik felső mezőjéből az üveget ki kell szerelni,
helyette 24mm vastag cellás polikarbonátot kell behelyezni, mely takarítás céljából kivehető. A megmaradó műanyag kijárati ajtó elé
hasonlóan hagyományos fa nyílászárót kell szerelni. Az új és a meglévő szerkezet közé deszkaburkolatot kell kialakítani, mely az ajtó
mellett kiszerelhető, hogy tisztítani lehessen az üveg felületeket.
A külső vakolatot a szükséges helyen javítani kell, a tervnek megfelelően ki kell alakítani az új homlokzati tagozatokat, melyek a
meglévőkkel megegyező kialakításúak, fagyálló szilikát kötésű anyagból kell legyen, polisztirol hab nem lehet!
A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása érdekében, a közterület humanizálásához csatlakozva az Ady
Endre utca 1-3 szám alatti, kereskedelmi funkciójú épületek homlokzatainak felújítása, egységes portálszerkezet kialakítása.Az
utcahomlokzat képét szükséges visszaállítani az 1900-as években kialakított külső kép mintájára. Ennek eredményeképpen az 1. szám
alatti épület külső falazatdíszeit, illetve nyílászáró portáljait nagymértékben megváltoztatjuk. A szomszédos épületek homlokzatai
233
nem változnak, csak felújításra szorulnak.
Az engedélyes terv alapján az épület tömege nem változik, csupán a meglévő homlokzatdíszek, homlokzatrészek lesznek
helyreállítva. A meglévő nyílászárók, ablakkeretek és párkányok formája és elrendezése is változik. Az épület belső funkciója nem
változik.
A homlokzati festést szintén el kell távolítani kaparással vagy marással, utána a vakolat simítása szükséges. A homlokzatot két
rétegben a színtervnek megfelelően kell festeni, festés előtt a Főépítésszel és Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal próbafestésen
színegyeztetés szükséges.
Az épületrész lábazata jelenleg előregyártott műkő lábazat, mely rossz állapotban van, helyenként töredezett, nem szép. A műkő
lábazatot el kell bontani, helyette az épület Ady Endre utcai részén látható lábazathoz hasonló téglalábazatot kell kialakítani,
kisméretű tömör téglából. A tervezés során a műkő mögötti rész feltárása nem történt meg, kivitelezés közben tervezői művezetés
szükséges! Az előlépcsők egységesítése is szükséges. A meglévő, nem egységes, beton, járólappal burkolt beton lépcsőket egységesen
kell kialakítani, műkő burkolattal. A régi lépcsők bontása után beton magot kell kialakítani. A lépcsőburkolat anyaga előre gyártott
finombeton műkő min C40 szilárdságú, gömbölyű élképzéssel. Az éleket csúszás mentesíteni kell. A műkő elemekhez gyártmányterv
szükséges, ennek elkészítése vagy a Kivitelező vagy a Gyártó feladata.
Tető
A tető fedését, a cserépléceket el kell bontani. A bádogos szerkezeteket, szegélyeket, az oromfal mögötti attikacsatornát,
ereszcsatornákat, lefolyócsöveket szintén el kell bontani. A törmeléket és a padláson lévő további szemetet el kell takarítani.
A tetőszerkezetet javítani kell a Tartószerkezeti Szakértői Vélemény alapján. A sarki bejárat fölötti részen a tető gerincét le kell
süllyeszteni, az új oromdísz magasságának megfelelő mértékben, statikus tervezői művezetés mellett.
A tető fa elemeit rovar-, gomba- és tűzmentesíteni kell. A szarufákon tetőfóliát kell elhelyezni, felette ellenlécet, új cserépléceket, és
új héjalást kell készíteni kettős hódfarkú cserépfedéssel.
A nem használt téglakéményeket a tető vonaláig vissza kell bontani, majd újrafalazni. A tűzfalon található átmenő repedést javítani
szükséges a tűzfal részleges visszabontásával.
Új bádogos szerkezeteket kell felszerelni, horganyzott acéllemezből. A lefolyócsövek alsó két méteres szakaszát acél béléscsőben kell
elhelyezni. A tetőn a jelenleg meglévő két bevilágító ablak helyett, a meglévő mintájára legyártott, új díszes bevilágítót kell
elhelyezni, a terv szerint, két új helyen is, horganylemezből. A tetőbevilágítókat időközben – a tető ideiglenes javítása miatt –
leszerelték, azonban a padláson mindkét darab megtalálható. Ennek pontos mintájára kell elkészíteni az bevilágító ablakokat.
A homlokzaton egyetlen látható, összképet zavaró klíma található, mely egy ablak helyén van. Ezt a klímát az ablaknyílásban beljebb
kell húzni, hogy elé egy rácsot lehessen elhelyezni, mely eltakarja. A felette lévő esővédőt le kell szerelni.
Az épületen található nem egységes reklámtáblákat le kell szerelni.
Az épület pincéje három rekeszből áll, melyből egynek van közvetlen szellőzése az utca felé, egynek pedig a korábbi átépítések során
a szellőző ablakát megszüntették, az Ady Endre utcai részen lépcsőt építettek. A tulajdonosok elmondása szerint emiatt a
pincerésznek jelenleg nincs szellőzése, a falak nedvesek, a pince használhatatlan. A pincerész szellőzését gravitációs szellőzéssel kell
megoldani, a pince feletti lépcső két oldalára a lábazatba be kell építeni egy-egy szellőzőnyílást, melyet ráccsal kell eltakarni. Az
esetlegesen felmerülő problémák esetén tervezői művezetés szükséges. A többi pincerekesz, és a pincelejáró ajtajába szellőző rácsot
kell beszerelni.
Ady utca 3.:
Előlépcsők:
A konszignációs terv alapján legyártott műkő lépcsőfokokat kell a terven jelölt helyen és módon beépíteni. A lépcsők anyaga
előregyártott finombeton műkő min C40 szilárdságú, gömbölyű élképzéssel. Az éleket csúszás mentesíteni kell. A régi lépcső bontása
234
után a részletrajzok szerinti beton magot kell készíteni.
Nagykapu rekonstrukciója:
Az épület nagykapuját az eredeti, helyszínen meglévő alapján kell legyártani. A jelenlegi nagykapu vasalatait lehetőség szerint, a
zárszerkezetet minden féleképp be kell építeni az új kapu szerkezetbe. Kivitelezés során a tulajdonossal egyeztetni kell!
Homlokzati szerelvények:
A homlokzati festést előtt a homlokzati szerelvényeket, reklámtáblákat le kell szerelni.
Bádogos szerkezetek:
A lefolyócsövek alsó szakaszát védő acélcsövet a meglévő bádogos szerkezethez hasonló színűre kell festeni.
Eltérés indoklása: Ady E. u. 1.: a kiviteli terv az épület Nagy Ferenc utcai szárnyával is foglalkozik, ennek felújítása az elvi
tervekben nem szerepelt. A teljes tető felújítása szükséges, műszakilag nem megoldható a tető egyoldali felújítása, az asszimetrikusan
fellépő terhelés miatt. A bádogozás teljes cseréje szükséges nem elég javítás. A tető utcai oldalán díszes bevilágító ablakokat
helyezünk el. Az épület műemléki területen helyezkedik el, ezért a nyílászárók kizárólag fából készülhetnek. Az oromdíszt és a
téglalábazatot korabeli fényképek alapján eredeti állapotára kívánjuk visszaállítani. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán
adódnak.
Ady E. u. 3.: a tulajdonosok kérésére az üzletek portáljait kicseréljük a mai igényeknek megfelelő, azonban korhű kialakítással. A
bádogos szerkezeteket nem szükséges javítani. A homlokzati vakolat javítása szintén nem szükséges, elegendő a festés. Az egyéb
eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT:
A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása érdekében, a közterület humanizálásához csatlakozva az Ady
Endre utca 1-11 szám alatti, kereskedelmi funkciójú épületek homlokzatainak felújítása, egységes portálszerkezet kialakítása.
Az utcahomlokzat képét szükséges visszaállítani az 1900-as években kialakított külső kép mintájára.
Ennek eredményeképpen az 1. és 7. sz. épület külső falazatdíszeit, illetve nyílászáró portáljait nagymértékben megváltoztatjuk. A
szomszédos épületek homlokzatai nem változnak, csak felújításra szorulnak.
Az engedélyes terv alapján az épület tömege nem változik, csupán a meglévő homlokzatdíszek, homlokzatrészek lesznek
helyreállítva. A meglévő nyílászárók, ablakkeretek és párkányok formája és elrendezése is változik. Az épület belsp funkciója nem
változik.
A külső járda illetve térburkolat módosítása jelen tervnek nem tartalma, de egyeztetve lett a szakági tervezővel, mivel a helységeket
akadálymentesíteni kellett, így a burkolatok szintje megemelkedik kb. 15-20 cm-rel.
Az Ady Endre utca 1 szám alatti sarki épületén kell héjazatot cserélni. A héjazat anyaga hódfarkú égetett agyag anyagú
tetőcserepekből készül, a megfelelő kiegészítő cserepek felhasználásával. A külső nyílászárók anyaga hossztoldott borovi fenyő,
egyedi méretben készítve.
Célcsoport bemutatása Szentesi lakosok, turisták
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása. A közterület humanizálásához csatlakozva az épületek
megújítása is szükséges
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: augusztus Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: szeptember Nap: 30.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 26 676 300 Ft
EATT: 18.000.000 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 24 540 644Ft
235
EATT: 18.000.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 12 270 324 Ft
EATT: 9.000.000 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
ATT: 50%
EATT: 50%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 4 445 384 Ft
EATT: 9.000.000 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
ATT: 18,11 %
EATT: 50%
További források (Ft) 7 824 936 Ft
További források megnevezése partneri önerő
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll az Ady E. 3. esetében, az Ady E. u. 1. szám
alatt folyamatban van az engedélyezési eljárás.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
236
Tevékenység neve G1 - Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 Hrsz.: 828/1
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
Szentes Város Önkormányzata és magán
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
A „bevásárló utca” kialakításához, felújításához kapcsolódóan forgalomcsillapított zóna kialakítása, közterület megújítása, az
utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során
Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A városkép minőségi fejlesztése, vonzóbb környezet kialakítása, az üzletek egységes megjelenésének biztosítása, az udvar
funkcionális átalakítása, a felmerülő igényekhez illesztése:A Kossuth tér térfalainak a Fehérház homlokzata az egyetlen eleme, amely
a megelőző városrehabilitáció során nem újult meg, ezzel jelentősen rontja a főtér vizuális képét. A projekt keretében sor kerül az
épület földszinti és első emeleti homlokzatának és az üzletportáloknak a felújítására. A közelmúltban kialakított Nagy Ferenc
sétálóutca északi oldala végig felújított, ugyanakkor a déli része a "Fehérház" környékén elhanyagolt állapotban van. Az épület
földszinti kirakatsorának egységesítésével, korszerűsítésével elegáns vásárló funkcióval használt térfal alakul ki.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Megújított üzletportálok száma db 28
Tevékenység szakmai leírása ATT: Szentes főterének a Kossuth tér nyugati térfalát képező épületegyüttest 1969 évben tervezték, majd azt követő években
kivitelezték. Az épület együttes a főtér felé fszt. + VI. emeletes, mögötte az un. ,,Lepény" rész fszt., részben fszt. + I. emeletes. Az
épület körbe járható a földszinten, az I. emeleten üzletek, irodák működnek. A főtér felé néző üzletek közül az eredeti funkcióra
kialakított üzletek töretlenül működnek ( gyógyszertár, könyvesbolt, virágbolt, ékszer üzlet ).
Az épület déli végén levő nagy terasz részben zöldtetőként került átalakításra. Erre a teraszra felvezető, földszintről induló szép
plasztikájú csigalépcső köré épült utólag az un. Görög - sarok, mely bántóan más stílusú architektúrájával idegen test az
épületegyüttesben, és a főtér felöli átláthatóságot a műemlék kis templom felé megakadályozza.
Szentes Város Önkormányzata a belvárosi rehabilitáció részeként a Kossuth tér 5. sz. alatti épület részleges felújítását tervezi az
alábbiak szerint:
Az épület tartószerkezetét érintő átalakítások:
A lakóépület szárny déli részében a földszint és az első emelet között a civil központ és a városi galéria akadálymentes
megközelíthetősége céljából új lift tervezett.
A lepény épület rész dél-keleti sarkán meglévő egyenes karú lépcső elbontásra kerül, helyette a keleti oldalon új vasbeton kör lépcső
tervezett, üveg korláttal.
Az épület tartószerkezetét nem érintő átalakítások:
Tető szigetelés:
A terasz tető burkolat cseréje új szigeteléssel, a városi galéria előtti részen.
Földszint és I. emelet homlokzatának felújítása 8 cm Ps hőszigeteléssel (kivétel az első emelet belső udvari homlokzatának azon
része, ahol összefüggően lakások találhatóak):
reklám felületek, világítótestek, klímák, rácsok bontásával és visszahelyezésével, illetve szükség szerint cseréjével.
Nyílászáró csere:
237
Földszint és első emelet részbeni nyílászáró cseréje (műanyag szerkezetűre), külön egyeztetések alapján lettek meghatározva, hogy
mely nyílászárók kerüljenek cserére. (rácsok, redőnyök bontása, visszahelyezése, illetve szükség szerint cseréje). Gazdasági udvar
kapuinak cseréje.
Mellvédek felújítása:
Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken az üvegezett elemek részbeni cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre
történő részbeni cseréje, ezáltal az átláthatóság növelése.
Városi Galéria korszerűsítése I. emelet lepény épület, (épületszerkezet változatlanul marad):
világítás és az ehhez szükséges elektromos hálózat korszerűsítése, vakolat javítással, festéssel,
kiállító termek klimatizálása split klímával, tető kupolák cseréje, épület elé mobil árnyékoló telepítése, szélfogó elbontása.
A földszint és első emelet akadálymentesítése:
Tervezési program szerint a támogatásokkal érintett ingatlan akadálymentesítése keretében teljesülni kell a „Segédlet a
közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez” c. dokumentumban foglalt minimum-követelményeknek.
A minimális feltételek a következők: az épületbe való akadálytalan bejutás az épület bejárati szintjén, illetve az I. emeleten felújított
két közszolgálati funkcióhoz (civil központ és városi galéria) való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, (új akadálymentes lift
építésével) ugyanezen az épületszinten akadálymentes mosdó-WC helyiség kialakítása.
Ez alapján az első emelet és földszint között akadálymentes lift tervezett. A két rendeltetés egység bejárata min. 0,9 m szabad
nyílással kerül kialakításra. A terasz új burkolatain vezető sávok tervezettek. A közhasználatú terek elérését tájékoztató táblák segítik.
Az emeleten, a civil központban, egy darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett.
A földszinti portál cserés kereskedelmi egységek esetében a bejárat akadálymentes kialakítása (min. 0,9 m szabad nyílással.), illetve
amennyiben az utca és az egység padlószintje között szintkülönbség van, az üzletek bejáratának akadálymentes megközelítése.
Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken üvegezett elemek cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre történő cseréje,
ezáltal az átláthatóság növelése. A déli oldalon a térbe nyúló egykarú lépcső helyett acél üveg csigalépcső kialakítása. A földszint és
első emelet szükség szerinti akadálymentesítése. Az új burkolatokon vezető sávok kerülnek kialakításra. A közhasználatú terek
elérését tájékoztató táblák segítik. Az emeleten egy darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett. A galériában a hallássérültek
részére indukciós hurok kerül beépítésre.
Az épület külső nyílászárói cserére kerülnek a földszinten és az első emeleten a terv dokumentációban jelölt helyen. A nyílászárók
műanyag szerkezettel, hőszigetelő (portálok esetében biztonsági) üvegezéssel készülnek. Az alárendelt helyiségek, (gazdasági udvar,
kazánház, árufeltöltés) ajtói pedig acél tokkal és lappal készülnek. A jelenleg kopolit üveggel ellátott felületek, polikarbonát lapra
lesznek cserélve.
A közönség forgalom számára megnyitott helyiségek ajtói akadálymentesen kerülnek kialakításra. Az így kialakított nyílások szabad
nyílásmérete 90/195-nél kisebb nem lesz, és maximum 2cm magas legömbölyített küszöbbel kerülnek szerelésre. Az előbbiekben
említett ajtók előtt a térburkolat oly módon leszl kialakítva, hogy az akadálymentes közlekedés biztosított legyen.
Eltérés indoklása: Az épület D-i részén található terasz és a lépcső nem kerül elbontásra, így a terasz rész nem kerül átalakításra. Az
eddigiektől eltérően nem minden üzletportál kerül felújításra. A DK-i oldalon létesülő új lépcső szerkezete acél helyett vasbetonból
készül illeszkedve, a meglévő épület architektúrájához, a felújítandó műkő korlátok felülete növekszik, kevesebb új üvegkorlát
létesül. A lapos tető műkő attika felületei is felújításra kerülnek az egységes homlokzati megjelenés érdekében. A Galéria előtti
terasztető a szigetelési szakvélemény alapján új vízszigetelést és új burkolatot is kap. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán
adódnak.
EATT:
Szentes főterének a Kossuth tér nyugati térfalát képező épületegyüttest 1969 évben tervezték, majd azt követő években kivitelezték.
238
Az épület együttes a főtér felé fszt. + VI. emeletes, mögötte az un. ,,Lepény" rész fszt., részben fszt. + I. emeletes. Az épület körbe
járható a földszinten, az I. emeleten üzletek, irodák működnek. A főtér felé néző üzletek közül az eredeti funkcióra kialakított üzletek
töretlenül működnek ( gyógyszertár, könyvesbolt, virágbolt, ékszer üzlet ).
Az épület déli végén levő nagy terasz részben zöldtetőként került átalakításra. Erre a teraszra felvezető, földszintről induló szép
plasztikájú csigalépcső köré épült utólag az un. Görög - sarok, mely bántóan más stílusú architektúrájával idegen test az
épületegyüttesben, és a főtér felöli átláthatóságot a műemlék kis templom felé megakadályozza.
Szentes Város Önkormányzata a belvárosi rehabilitáció részeként a Kossuth tér 5. sz. alatti épület részleges felújítását tervezi az
alábbiak szerint:
1. Az épület dél-nyugati sarkán elhelyezkedő "Görög sarok" átalakítása az ingatlanrész megvásárlása után a földszinten lévő üzlet
elbontásával.
2. Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken üvegezett elemek cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre történő
cseréje, ezáltal az átláthatóság növelése.
3. A déli oldalon a térbe nyúló egykarú lépcső helyett acél üveg csigalépcső kialakítása.
4. A földszint és első emelet szükség szerinti akadálymentesítése.
5. Az új burkolatokon vezető sávok kerülnek kialakításra. A közhasználatú terek elérését tájékoztató táblák segítik. Az emeleten egy
darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett. A galériában a hallássérültek részére indukciós hurok kerül beépítésre.
6. Földszint és első emelet részbeni nyílászáró cseréje.
7. Gazdasági udvar burkolatának felújítása és lezárásának tervei
A földszint és első emelet közé új akadálymentes kialakítású személylift kerül. A rendeltetési egységek bejáratai min. 0,9 m szabad
nyílással kerülnek kialakításra, az járdához ahol szükséges rámpás csatlakozás kialakítása, vagy épületen belüli rámpa tervezett.
Az épület külső nyílászárói cserére kerülnek a földszinten és az első emeleten a terv dokumentációban jelölt helyen. A nyílászárók
műanyag szerkezettel, hőszigetelő (portálok esetében biztonsági) üvegezéssel készülnek. Az alárendelt helyiségek, (gazdasági udvar,
kazánház, árufeltöltés) ajtói pedig acél tokkal és lappal készülnek. A jelenleg kopolit üveggel ellátott felületek, polikarbonát lapra
lesznek cserélve.
A közönség forgalom számára megnyitott helyiségek ajtói akadálymentesen kerülnek kialakításra. Az így kialakított nyílások szabad
nyílásmérete 90/195-nél kisebb nem lesz, és maximum 2cm magas legömbölyített küszöbbel kerülnek szerelésre. Az előbbiekben
említett ajtók előtt a térburkolat oly módon leszl kialakítva, hogy az akadálymentes közlekedés biztosított legyen.
Célcsoport bemutatása Ház lakói, üzlettulajdonosok
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A Kossuth tér térfalainak a Fehérház lakószintjeinek a homlokzata az egyetlen elem, amely a megelőző városrehabilitáció során nem
újult meg, ezzel jelentősen rontja a főtér vizuális képét.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: június Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: október Nap: 30.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 160 303 646 Ft
EATT: 151.125.000 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 159 216 396 Ft
EATT: 151.125.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 79 608 198 Ft
EATT: 75.562.500 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható 50 %
239
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 77 433 698 Ft
EATT: 75.562.500 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
ATT: 48,63 %
EATT: 50,0%
További források (Ft) ATT: 2 174 500Ft
EATT: 0 Ft
További források megnevezése Partneri Önerő
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve G3 – Vállalkozói központ korszerűsítése EATT: Civil Központ korszerűsítése
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 hrsz.: 828/1/A/7,
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület „Fehérház”első emeletének egyik épületszárnya.
A bérlőkkel a Szentesi Városi Szolgáltató tartja a kapcsolatot.
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
A „bevásárló utca” kialakításához, felújításához kapcsolódóan forgalomcsillapított zóna kialakítása, közterület megújítása, az
utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során
Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A Kossuth tér 5. sz. alatti "Fehérház" első emeletén található intézmény korszerűsítése, a létesítmény gazdasági hasznosításának
céljára.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Megújított homlokzati felület nagysága 211,33 nm
Tevékenység szakmai leírása ATT: Vállalkozói központ felújítása I. em főépület (épületszerkezet változatlanul marad):
Az átalakított helyiségekben új burkolat, elektromos felújítás, festés, új vizesblokk kialakítása, a külső nyílászárók cseréje,
akadálymentes illemhely létrehozása, akadálymentes lift beépítése valósul meg.
Eltérés indoklása: A funkciók felülvizsgálata megtörtént a projektfejlesztés során, így az eltérő funkciók miatt a Civil Központ
korszerűsítése két elemre bomlott: Vállalkozói Központ korszerűsítésére és a Civil Tv felújítására. Az egyéb eltérések a tervek
pontosítása folytán adódnak.
EATT: Belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés. Akadálymentes megközelítés,
belső akadálymentes lift építése, akadálymentes WC kialakítása.
Célcsoport bemutatása Szentes lakossága
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
Az épületrész jelenlegi terei elhanyagoltságuk, rossz állapota miatt nem képesek megfelelően ellátni feladatukat.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: június Nap: 1.
240
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: október Nap: 30.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 21 664 252 Ft
EATT: 16.800.000 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 21 664 252 Ft
EATT: 16.800.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 10 832 126 Ft
EATT: 14.280.000 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
ATT: 50 %
EATT: 85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 10 832 126 Ft
EATT: 2.520.000
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
ATT: 50 %
EATT: 15%
További források (Ft) ATT: 0 Ft
EATT: 0 Ft
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve S2 - Képzési és foglalkoztatási program
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: akcióterület Házszám: - Helyrajzi szám: -
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
-
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
A programban foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s parképítő képzése és foglalkoztatása a szakképzettség megszerzése
után a Belvárost érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben.
Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és
munkalehetőség biztosítása.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
A projekt keretében szakképesítést szerzett új munkavállalók száma fő 15
Tevékenység szakmai leírása ATT: A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére (Városi Galériában és a Diákpincében), a tevékenység
professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarhatósága érdekében. Célcsoport a
rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a
kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben,
241
közintézmények környezetének tisztántartásában történik.
Közös tudás – közös érték
Kertészeti (kertfenntartó/ parkgondozó) OKJ-s képzés:
A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének
emelése, a fejlesztések fenntarthatósága érdekében.
Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük,
foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet
fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik.
EATT: A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére (IH-ban), a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság
képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarhatósága érdekében. Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel
nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában:
parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik.
Célcsoport bemutatása Szentes város lakói
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
A projekt céljai, gazdasági célú fejlesztései indokolják a helyi szereplők, stakeholderek intenzív bevonását a városrehabilitáció
folyamatába a projekt időszaka alatt a projekt eredményeinek továbbvitelének fenntartása, fenntarthatósága érdekében.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: július Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: december Nap: 31.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 3.500.000 Ft
EATT: 5.000.000 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 3.500.000 Ft
EATT: 5.000.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 2.975.000 Ft
EATT: 4.250.000 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
ATT: 85%
EATT: 85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 525.000Ft
EATT: 750.000 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
ATT: 15%
EATT: 15%
További források (Ft) 0
További források megnevezése Nincs
Projekt-előkészítés helyzete A releváns útmutató szerinti pályázati felhívás és kézikönyv tervezet elkészült.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
242
Tevékenység neve KSZ1 - Szentesi Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése Csongrád Megyei Bíróság 6720 Szeged, Széchenyi tér 4.
Tevékenység helyszíne Utca: Erzsébet tér Házszám: 4. Helyrajzi szám: 5627
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
tulajdonos: Magyar Állam
vagyonkezelő: Országos Igazságszolgáltatási Tanács
használó: Szentes városi Bíróság
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
támogatható tevékenységekhez
Igazgatási és rendészeti szervek - többek között bíróság, ügyészség - épületének kizárólag külső felújítása támogatható.
Tevékenység besorolása funkció szerint Közszféra funkciót erősítő beavatkozás
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja Az épületben lévő kiemelt jelentőségű közszolgáltatások miatt a beavatkozás célja a műemléki épület állagának, esztétikai
megjelenésének javítása a városkép erősítése.
Az állagjavítás keretében megvalósítandó célok: az épület tetőszerkezetének teljes megújítása és az épület homlokzatának felújítása.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Megújított tető- és homlokzati felület nagysága nm 3.178
Tevékenység szakmai leírása ATT:
1. Tetőszerkezet:
Az épület több helyen a lecsúszott, szétfagyott cserepek miatt folyamatosan beázik, emellett a tetőszerkezetben több helyen fizikai
sérülések: hasadások, ácskötések szétcsúszása észlelhető. A biológiai károsodások miatt a tetőszerkezet fa elemeit több helyen
cserélni kell.
elvégzendő munkák: (1) Ács-szerkezetek javítása, egyes elemek cseréje, kb a teljes tető 30%-án;
(2) A teljes faszerkezet megszüntető-, a kicserélt elemek tekintetében megelőző faanyagvédelmi kezelés elkészítése; (3) A teljes
tetőfelület újra lécezése (4) az ereszdeszkázat cseréje; (5) Új, kettős-hódfarkú cserepek felrakása a szükséges tartozékokkal
2. Bádogozása:
A sok helyen lyukas, korrodálódott és avult bádogozásokat teljesen ki kell cserélni. Cserélendő szerkezetek: függőereszcsatornák,
lefolyók, vápák, párkánybádogozások, kéményszegélyek, díszbádogos szerkezetek, villámhárítók és tetőszellőző ablakok
3. Homlokzat felújítása:
A jelenlegi kőporos fröcskölt vakolat idegen a szecessziós épülettől. A lábazat illetve a földszint i ablakok magasságában a vakolat
jórészt kifagyott és tönkrement. A homlokzat teljes felújítása indokolt. A homlokzat felújítás érinti: lábazatot, falfelületeket, kaput,
kerítését és a kapu feletti feliratot.
Eltérés indoklása: a műszaki tartalomban nincs eltérés a költségekben jelentkező különbségek a tervek pontosítása folytán adódnak.
EATT:
1. Tetőszerkezet:
Az épület több helyen a lecsúszott, szétfagyott cserepek miatt folyamatosan beázik, emellett a tetőszerkezetben több helyen fizikai
sérülések: hasadások, ácskötések szétcsúszása észlelhető. A biológiai károsodások miatt a tetőszerkezet fa elemit több helyen cserélni
kell.
elvégzendő munkák: (1) Ács-szerkezetek javítása, egyes elemek cseréje, kb a teljes tető 30%-án;
(2) A teljes faszerkezet megszüntető-, a kicserélt elemek tekintetében megelőző faanyagvédelmi kezelés elkészítése; (3) A teljes
tetőfelület újra lécezése (4) az ereszdeszkázat cseréje; (5) Új, kettős-hódfarkú cserepek felrakása a szükséges tartozékokkal.
243
2. Bádogozása:
A sok helyen lyukas, korrodálódott és avult bádogozásokat teljesen ki kell cserélni. Cserélendő szerkezetek: függőereszcsatornák,
lefolyók, vápák, párkánybádogozások, kéményszegélyek, díszbádogos szerkezetek, villámhárítók és tetőszellőző ablakok.
3. Homlokzat felújítása:
A jelenlegi kőporos fröcskölt vakolat idegen a szecessziós épülettől. A lábazat illetve a földszint i ablakok magasságában a vakolat
jórészt kifagyott és tönkrement. A homlokzat teljes felújítása indokolt. A homlokzat felújítás érinti: lábazatot, falfelületeket, kaput,
kerítését és a kapu feletti feliratot.
Célcsoport bemutatása Az épületben dolgozók és a szolgáltatásokat igénybe vevők.
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
Az épületben üzemelő kiemelt jelentőségű közfunkció miatt szükséges az épület állagának, esztétikai megjelenésének javítása.
Valamint az Erzsébet tér egyik legjelentősebb, helyi védelem alatt lévő épülete, A Kurca-híd déli hídfőjének is tekinthető.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: április Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: szeptember Nap: 30.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 100 288 916 Ft
EATT: 100.726.663 Ft
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 100 288 916 Ft
EATT: 100.726.663 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 85 245 579 Ft
EATT: 85.617.663 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
85%
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) 0 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
0 %
További források (Ft) ATT: 15 043 337 Ft
EATT: 15.109.000 Ft
További források megnevezése Bíróság
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
Tevékenység neve ATT: KSZ2 - Civil Tv korszerűsítése, felújítása EATT: KSZ2 - Civil Központ korszerűsítése, felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 Hrsz.: 828/1/A/7
A tevékenység helyszínének tulajdoni
viszonyai
100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület „Fehérház”első emeletének egyik épületszárnya.
A Vállalkozói központban egyik bérlő a Civil Tv-t működtető Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete.
A bérlőkkel a Szentesi Városi Szolgáltató tartja a kapcsolatot.
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A Vállalkozói központban a város érdekében nonprofit információs, adatgyűjtő és kapcsolatépítő tevékenységeket ellátó szolgáltató
244
támogatható tevékenységekhez tevékenységet folytat a Civil Tv, mint bérlő. Így a közszféra funkcióba tartozik
Tevékenység besorolása funkció szerint Közszféra funkciót erősítő beavatkozás
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység
Tevékenység célja A Kossuth tér 5. sz. alatti "Fehérház" első emeletén található közösségi intézmény korszerűsítése, új közösségi terek kialakítása, ezzel
a létesítmény közösségi funkciójának erősítése.
Megvalósulást mérő indikátor
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Felújított közösségi szintterület nagysága 161,52 m2
Tevékenység szakmai leírása ATT: Civil TV felújítása I. em főépület (épületszerkezet változatlanul marad):
Az átalakított helyiségekben (határoló közfalak átmozgatása) új burkolat, elektromos felújítás, festés, új vizesblokk kialakítása, a
külső nyílászárók cseréje, akadálymentes illemhely létrehozása.
Eltérés indoklása: A funkciók felülvizsgálata megtörtént a projektfejlesztés során, így az eltérő funkciók miatt a Civil Központ
korszerűsítése két elemre bomlott: Vállalkozói Központ korszerűsítésére és a Civil Tv felújítására. Az egyéb eltérések a tervek
pontosítása folytán adódnak.
EATT: Belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés. Akadálymentes megközelítés,
belső akadálymentes lift építése, akadálymentes WC kialakítása.
Célcsoport bemutatása Szentes lakossága
Tevékenység iránti igény bemutatása,
indokoltsága
Az épületrész jelenlegi terei elhanyagoltságuk, rossz állapota miatt nem képesek megfelelően ellátni feladatukat.
Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: június Nap: 1.
Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: október Nap: 31.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
tevékenységre vonatkozóan (Ft)
ATT: 13.808.328 Ft
EATT: 0
Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 13.808.328 Ft
EATT: 0
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
nagysága (Ft)
ATT: 11.737.079 Ft
EATT: 0
Támogatás aránya az összes elszámolható
költségből (Támogatás összege/összes
elszámolható költség) (%)
ATT: 85%
EATT: 0
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 0 Ft
EATT: 0 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
elszámolható költségből (Saját forrás
összege/összes elszámolható költség) (%)
ATT: 0 %
EATT: 0%
További források (Ft) 2.071.249 Ft
További források megnevezése Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete- partneri önerő
Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség
245
4.7.5. Szinergia-elemzés
A háromféle beavatkozás típus egymásra épülésével egy integrált városrehabilitáció
bontakozik ki az akcióterületen, amely hosszú évtizedekre meghatározza Szentes fejlődésének
irányait. A projektelemek egymásra hatásának tekintetében területi és ágazati szinergia
bontakozik ki. A beavatkozások területi elhelyezkedésében érvényesül a területi koncentráció
elve. A beruházások a Kossuth tér körül, a főtérből kiinduló közterületek mentén valósulnak
meg, új lendületet adva a belvárosnak.
A legfontosabb szinergia az önmagukban kisléptékű beruházásoknak tekinthető fejlesztések
között abban nyilvánul meg, hogy az egyedi projektelemek egymással összeadódva fejtik ki
azt a hatást, amelynek eredményeként a zászlóshajó-projektnek tekinthető Petőfi Szálló
rekonstrukciója megvalósulhat, növelve ezzel a helyi gazdaság potenciálját.
A területi szinergia abban nyilvánul meg, hogy önmagában a főtér, illetve önmagában a
főtérből kiinduló és oda befutó utcák sem működhetnek hatékonyan a másik elem fejlesztése
nélkül. 2010-ben megtörtént a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója, melynek keretében új
kerékpárút létesült, körforgalmi csomópontok kerültek létrehozásra, a járda és útpálya
felületek megújultak. E beruházás szinergikusan, közvetlenül hatással bír az Ady és Petőfi
utcák egyirányúsítására, a Kossuth utcai körforgalom kialakítására, a Fehér ház előtti tér
rendezésére, a Kossuth utcai kerékpáros forgalom kétirányú kivezetésére az Ady és Petőfi
utcákban.
A közterületek és az azok mentén elhelyezkedő ingatlanmegújítási beavatkozásokkal abban az
esetben érhetők el a kitűzött célok, ha szerves egységnek tekintjük őket, amelyek
funkcionálásian is kiegészítik egymást, együttesen kerek egészek. Pl. az Ady Endre utca és a
Petőfi Sándor utca humanizálását célzó projektelemek olyan gazdaságfejlesztés-orientált
beavatkozások, amelyek a közterület és az azt övező ingatlanok fejlesztését egy egységként
kezelik, építenek a fizikai és gazdasági jellegű tevékenységek szinergiájára.
Az ágazatközi szinergiák kiaknázásának lehetősége abból adódik, hogy viszonylag kis területi
egységen belül egyidőben, esetenként (pl.: parókia, Fehérház, stb.) egy ingatlanon belül több
funkciót érintő beavatkozás valósul meg, a rendszerint a városi funkciót erősítő
beavatkozásokat közösségi, illetve gazdasági célú tevékenységek egészítik ki.
A sok kisebb beavatkozással az önkormányzat célja, éppen az, hogy az akcióterület
kulcsfontosságú ingatlanelemeinek a városrehabilitációba történő bevonásával a támogatást a
leghatékonyabban használja fel, a projekt révén a legtöbb szinergikus hatást érje el. Ezzel
érhető el, hogy Szentes belvárosa megfelelő versenytársává váljon a bevásárlóközpontoknak,
amit az igényfelmérés során a helyi vállalkozások a legnagyobb kihívásnak tartanak.
További szinergikus hatás, hogy a Kurca-híd felújításával, illetve a gyalogos forgalom hoz
szükséges kibővítésével jelen projekt szorosan illeszkedik a szintén DAOP pályázatból már
támogatott, de egy időben kivitelezésre kerülő kerékpárút fejlesztési- önkormányzati
projekttel. Az elkészült híd tervek maradéktalanul követik a jelen dokumentumban foglalt
elveket, miszerint forgalomcsillapított, humanizált városközpont kerüljön létrehozásra és
ezzel összefüggésben a városkapu szerepét betöltő híd mind funkcionálisan, mind
esztétikailag illeszthető legyen ezen elvekhez. E beavatkozás önállóan nem lenne elérhető,
mivel a jelenlegi környezetben, a projekt többi fejlesztése nélkül nem képezne egységes
egészet, a közlekedési funkciókat csak korlátozottan lenne képes ellátni.
246
4.7.6. Bevonandó partnerek
69. számú táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása a projektfejlesztést követően
Partner neve: Csongrád Megyei Bíróság
A partner gazdálkodási/jogi formája: Költségvetési szerv
A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 100 288 916 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 85 245 579 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 15 043 337 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan
vesz részt a projektben?
Bíróság épületének tető- és homlokzat-
felújítása, akadálymentesítése
Partner szerepe a tervezésben: engedélyezési és kiviteli terv
készíttetése
Partner szerepe a végrehajtásban: A projektelem végrehajtásáért
közvetlenül felelős.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: Hunor-Coop Zrt.
A partner gazdálkodási/jogi formája: Zártkörűen működő részvénytársaság
A partner által végzett tevékenységek teljes
összege (Ft) 1 490 000 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést
aláírta)?
igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 745 000 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 745 000 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan
vesz részt a projektben?
Kossuth tér 5. szám alatti Fehérház
üzletportálok- és homlokzat felújítása
Partner szerepe a tervezésben: folyamatos konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A végrehajtást önállóan valósítja meg.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási
Intézmény Nonprofit Közhasznú Kft.
A partner gazdálkodási/jogi formája: Korlátolt felelősségű társaság
A partner által végzett tevékenységek teljes
összege (Ft) 1 072 884 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést
aláírta)?
igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 536 442 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 536 442 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan
vesz részt a projektben?
A Szentes Ady Endre utca 1. szám
alatti ingatlanon található üzlethelyiség
homlokzati felújítása, portálok cseréje,
tetőhéjazat csere, csapadékvíz elvezető
247
rendszer cseréje
Partner szerepe a tervezésben: folyamatos konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A végrehajtást önállóan valósítja meg.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: MÉKER Textilház Bt.
A partner gazdálkodási/jogi formája: Betéti Társaság
A partner által végzett tevékenységek teljes
összege (Ft) 1 188 000 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést
aláírta)?
igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 594 000 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 594 000 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan
vesz részt a projektben?
Fehérház üzletportálok- és homlokzat
felújítása
Partner szerepe a tervezésben: folyamatos konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A végrehajtást önállóan valósítja meg.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: M.I.T Hungária Kereskedelmi és
Szolgáltató Kft.
A partner gazdálkodási/jogi formája: Korlátolt felelősségű társaság
A partner által végzett tevékenységek teljes
összege (Ft)
7 228 206 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést
aláírta)?
igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 3 614 103 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 3 614 103 Ft
Konkrétan mely tevékenység (ek)hez kapcsolódóan
vesz részt a projektben?
A Szentes Ady Endre utca 1. szám
alatti ingatlanon található Szarvasi
Húsbolt megnevezésű élelmiszer bolt
homlokzati felújítása, portálok cseréje,
tetőhéjazat csere, csapadékvíz elvezető
rendszer cseréje
Partner szerepe a tervezésben: konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A partner a végrehajtásért felelős.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
A partner neve: Szegváriak Szegvárért
Közösségfejlesztők Egyesülete
A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyesület
A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 13.808.328 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 11.737.079 FT
Biztosit-e önerőt? igen
248
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 2.071.249 Ft
Konkrétan mely tevékenység (ek)hez kapcsolódóan vesz
részt a projektben?
Civil Tv helyiségeinek felújítása,
korszerűsítése és akadálymentesítése
Partner szerepe a tervezésben: konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A partner a végrehajtásért felelős.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: Bartha László József
A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyéni vállalkozó
A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 1 314 423 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 657 212 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 657 212 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz
részt a projektben?
Ady E. u. 1. sz. épület homlokzat- és
tetőfelújítása
Partner szerepe a tervezésben: konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A partner felelős a végrehajtásért.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: Félegyházi Török János
A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyéni vállalkozó
A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 1 671 000 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 835 500 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 835 500 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz
részt a projektben?
Kossuth tér 5. szám alatti Fehérház
üzletportálok- és homlokzat felújítása
Partner szerepe a tervezésben: konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A partner felelős a végrehajtásért.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: Hajós Jánosné
A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyéni vállalkozó
A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 2 969 913 Ft
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 1 484 913 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 1 484 913 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan
vesz részt a projektben?
Ady E. u. 1. sz. épület homlokzat- és
tetőfelújítása
Partner szerepe a tervezésben: konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A partner felelős a végrehajtásért.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
Partner neve: Török József Imréné
A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyéni vállalkozó
A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 3.064.539 Ft
249
Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? igen
Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 1.532.270 Ft
Biztosit-e önerőt? igen
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 1.532.269 Ft
Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan
vesz részt a projektben?
Az Ady Endre utca 3. szám alatt
található mintabolt homlokzat
felújítása.
Partner szerepe a tervezésben: konzultáció
Partner szerepe a végrehajtásban: A partner felelős a végrehajtásért.
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés
A konzorciumi partnerségen túl a lakosság bevonására az un. Soft projektek megvalósítása
tervezett, melyek az egyes beavatkozásokkal szorosan összefüggésben, azok mentén kerülnek
megszervezésre és lebonyolításra. A lakosság bevonását a projekt fenntartási időszakában is
folytatni kívánjuk, oly módon, hogy reményeink szerint a megszervezett rendezvények
folytatása is várható.
A Soft projektek ismertetése a helyi civil szervezetek számára megtörtént, a tervezett
pályázaton történő eredményes részvételükre számítunk.
A gazdaság szereplőivel történő kommunikáció a projektfejlesztés során mindennapos feladat
volt, az egyes műszaki tartalmak pontosítása ennek megfelelően történt meg, csakúgy, mint a
beruházások időbeli ütemezése.
A partnerségi egyeztetések dokumentumait az ATT 2. számú mellékleteként csatoljuk.
A Soft projekteken túl a pályázat nyilvánosságának biztosításával is hozzá kívánunk járulni a
tájékoztatás minél szélesebb körű megvalósításához, melyet egyfelől a városfejlesztési
csoport internetes felületén, a helyi médiák útján (Szentes Rádió, Civil Televízió, Szentesi
Élet hetilap, Városi Visszhang havilap, Délvilág megyei napilap) tervezünk megvalósítani.
A konzorciumi partnerség változása a projektfejlesztés során
A pályázat első fordulójában
szereplő tagok
Konzorciumi partnerséggel érintett
projektelem
Tagok
státusza a
pályázat I.
fordulójában
Változás A változás indokolása
1 Bartha László József egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
2 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
3 MIT Hungária Kereskedelmi és
Szolgáltató Kft.
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
4 Török József Imréné egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -
5 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének
homlokzatfelújítása
tag nincs -
6 HM Rekreációs és Kulturális
Közhasznú Nonprofit Kft.
Hegedűs László Helyőrségi klub
homlokzatfelújítása,
akadálymentesítés
tag nincs -
7 Szentes Városi Szolgáltató Kft. Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
nem tag van A DARFÜ NKft. 2010.08.06-án kelt
tájékoztatása szerint finanszírozási problémát
vet fel, ha a konzorciumi partner egy
személyben városfejlesztő társaság is. Ezen
iránymutatás alapján a tagságot megszüntettük,
a Szentes Városi Szolgáltató Kft.
városfejlesztési társaságként vesz részt a
projektben. Az érintett projektelem
vonatkozásában a tag szerepét a
konzorciumvezető Szentes Város
Önkormányzata tölti be.
A pályázat második
fordulójában szereplő tagok
Konzorciumi partnerséggel érintett
projektelem megnevezése
Tagok
státusza a
pályázat II.
fordulójában
Változás
1 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének
homlokzatfelújítása
tag nincs
2 HM Rekreációs és Kulturális
Közhasznú Nonprofit Kft.
Hegedűs László Helyőrségi klub
homlokzatfelújítása,
akadálymentesítés
nem tag A pályázat II. fordulójában a konzorciumból kizárásra került,
mivel a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról nem
nyilatkozott.
3 Hunor Coop Zrt. Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
új tag - A Hunor Coop Zrt. Üzlethelyisége a Kossuth tér
5. számú ingatlanban található. Az új partner a
saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség
vonatkozásában kezdeményezi a partnerség
kialakítását. A partnerre jutó nettó építési
költség: 1.490.000 Ft. Az érintett műszaki
tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó
homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék.
(Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/8.)
4 Méker Textilház Kereskedelmi és
Szolgáltató Bt.
Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
új tag - A Méker Textilház Bt. Üzlethelyisége a
Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az
új partner a saját üzlethelyiségére jutó
beruházási költség vonatkozásában
kezdeményezi a partnerség kialakítását. A
partnerre jutó nettó építési költség: 1.188.000
Ft. Az érintett műszaki tartalom: az
üzlethelyiséghez tartozó homlokzati
hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett
hrsz.: Szentes 828/1/A/18.)
5 Szegváriak Szegvárért
Közösségfejlesztők Egyesülete
Civil Központ felújítása új tag - A Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők
Egyesülete televízió stúdióját a Kossuth tér 5.
számú ingatlanban üzemelteti. Az új partner a
helyiségére jutó beruházási költség
vonatkozásában kezdeményezi a partnerség
kialakítását. A partnerre jutó építési költség:
13.808.328 Ft. Az érintett műszaki tartalom: a
stúdióhoz tartozó homlokzati hőszigetelés és a
nyílászáró cserék, belső terek kialakítása,
épületgépészeti felújítás. (Érintett hrsz.: Szentes
828/1/A/7.)
6 Jövőnkért Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény
Nonprofit Közhasznú Kft.
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás új tag - A Jövőnkért Művészetoktatási Intézmény az
Ady E. u. 1. számú ingatlanban üzlethelyiséget
üzemeltet. Az új partner a helyiségére jutó
építési költség vonatkozásában kezdeményezi a
partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési
költség: 1.072.884 Ft. Az érintett műszaki
tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzat
felújítása, tetőhéjazat cseréje és nyílászáró
cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 840/2/A/6.)
7 MIT Hungária Kereskedelmi és
Szolgáltató Kft.
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
nettó költsége: 7.228.206 Ft.
8 Bartha László József egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
nettó költsége: 1.314.423 Ft.
9 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
költsége: 2.969.824 Ft.
10 Török József Imréné egyéni
vállalkozó
Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,
homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,
tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés
költsége: 3.064.539 Ft.
11 Félegyházi Török János Kossuth tér 5. szám alatti ún.
"Fehérház" épület földszinti és első
emeleti részének felújítása
új tag - Félegyházi Török János üzlethelyisége a
Kossuth tér 5. számú ingatlan első emeletén
található. Az új partner a saját üzlethelyiségére
jutó beruházási költség vonatkozásában
kezdeményezi a partnerség kialakítását. A
partnerre jutó nettó építési költség: 1.671.000
Ft. Az érintett műszaki tartalom: az
üzlethelyiséghez tartozó homlokzati
hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett
hrsz.: Szentes 828/1/A/23.)
253
A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok
Szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok
A Közgé-kert kialakításához a Város már megvásárolta az eredetileg állami
tulajdonban lévő Ady Endre u. 4. sz. alatti 27 hrsz-ú telket. Az itt kialakítandó
zöldfelület kapcsolódik a mellette lévő Tiszti Klub közösségi udvarához. A Bíráló
Bizottság értékelésének megfelelően a kialakítandó közparkhoz szükséges a telek
közterületté nyilvánítása, mely megtörtént a projektfejlesztés időszakában, ez a
tulajdoni lapra felvezetésre került. A fejlesztéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás
rendelkezésre áll, a második fordulós pályázat nyertessége esetén a használati
megállapodás megkötésre kerül, a megállapodás tervezete rendelkezésre áll.
Terület-előkészítési feladatok
Szentes városa igen gazdag régészeti lelőhelyekben, az akcióterület gyakorlatilag
teljes egészében régészeti érdekű terület. Ennek anyagi és időbeni feltételei nem
egyszerre, hanem projektenként jelentkeznek.
Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével
kapcsolatos feladatok
A fejlesztések jó része közterületeken valósul meg. Ennek oka, hogy a közterületek nem
csupán közlekedési funkciót látnak el, hanem a közösségi élet színterei is.
Az akcióterületet feltáró infrastruktúra felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos
feladatok
A városközpont infrastruktúrával jelenleg is jól ellátott terület.
A Kurca-híd szélesítése és felújítása már a Kossuth utca rekonstrukciójával megkezdődik. II.
ütemében, a ROP pályázati forrás igénybevételével fejeződik be.
Zöldterületek fejlesztése
1) Újonnan kiépített zöldfelületek
Az akcióterületi terv keretében átépül a Petőfi utca – Ady Endre utca közlekedési
tengely. Az útépítési beavatkozás forgalomcsillapítással és új járdafelület létesítéssel
humanizálja a Belvárost, így mód nyílik új zöldfelületek létrehozására is. A Petőfi utca
– Ady Endre utca tengely mentén fásításra kerül sor. A Kossuth Lajos utca
körforgalmában dekoratív díszkert létesül gömbformájú hamisciprus telepítésével
összekapcsolva.
A telepítendő új fák elhelyezése hely hiányában nem kiemelt zöldsávokban, hanem a
burkolatban kihagyott ültetőgödrökben, faveremrácsokkal lefedetten történik. A
telepítés azonos fajtájú, szabályos lombkoronát fejlesztő, jó minőségű, előnevelt fák
felhasználásával történik, 9-9 m-es ültetési táv betartása mellett. A Petőfi Sándor
utcában, ahol a közművesítés a telepített fák elhelyezését a szálloda térségében esetleg
gátolja, ott edényes fák kerülnek kihelyezésre.
254
A Fehér ház előtti átépülő közterületen a tervezett sétányok, járdák a tervezett parkolót
kapcsolják be a korforgalmi csomóponthoz ill. a fehér ház üzlet sora előtt húzódó
járdához, figyelembe véve ezzel a legfontosabb átközlekedési és célforgalmú
irányokat. A tervezett növényalkalmazások biztosítják a terület átláthatóságát.
Dominánsan a koronaszintben és gyepszintben, kevésbé cserjeszintben gazdagodik e
terület. Összesen 1200 m2 új zöldfelület létesül, vagy kerül felújításra.
A Tiszti Klub udvarán összesen 837,1m2 kert épül, melyből 395m
2 térkő
díszburkolat, 261,6m2 kavicsos sétány és 180,5m
2 cserjékkel, talajtakaró
örökzöldekkel beültetett zöldfelület. Ehhez közvetlenül csatlakozik a Közgé kert és a
Civil ház kertfelülete is. Előbbiben 217 m2 új térkő díszburkolat, 262 m
2 cserjékkel és
talajtakaró örökzöldekkel beültetett zöldfelület, 244,5m2 gyepfelület, utóbbiban
174m2 díszburkolat, 135 m
2 kavicsos kertfelület, 92,4m
2 gyep és 80,5 m
2 talajtakaró
örökzöld felület létesül.
Átépül az Evangélikus templom melletti közkert is. A telepítendő új fák száma 6 db,
fajtájuk ezüsthárs. A létesülő új térkő térburkolat területe 333m2, a füvesített felület
730m2, új cserje és talajtakaró területek 200m
2-en létesülnek.
2) Meglévő, fejlesztendő zöldfelületek
Az újonnan telepített és a meglévő, de fejlesztendő zöldfelületek egymással átfedésben
vannak, mert a közterületek átalakítása a kétféle zöldfelület egyértelmű szétválasztását
nem teszi lehetővé. Meglévő, de fejlesztendő az Evangélikus templom környezete, a
Tiszti Klub és a Civil ház belső udvara, valamint a Közgé kert. Részben meglévő, de
az útkorrekció miatt átalakuló a Fehér ház előtti zöldfelület, ahol a parkolók
átrendezése a zöldfelületek átrendezését, egyben újratelepítését, a meglévő-
megmaradó felületek teljes felújítását teszi szükségessé.
3) Felújítandó zöldfelületek
Az akcióterületen belül nincsenek csak felújításra kijelölt zöldfelületek, minden
érintett zöldfelület átépítésre kerül.
Kármentesítési tevékenység
A városközpont területén szennyezett terület nem található.
Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák)
rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A DAOP pályázat segítségével megvalósuló közcélú létesítmények:
Épületfelújítások:
o Tokácsli (Városi) Galéria
o Diák Pince
Közterületrendezések:
255
o Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára
o Kossuth L. u. közvilágítás korszerűsítése
o Horváth Mihály utca járda építése
o Szent Miklós templom környezetének rendezése
o Petőfi Sándor utca humanizálása a Kossuth utcától a Szabadság térig
o Evangélikus templom körüli terület kertépítészeti rendezése
o Ady Endre utca humanizálása, Fehér ház előtti tér kertépítészeti rendezése
Köz céljára átadott közösségi terület:
o Közgé kert kialakítása a Kiss Bálint és az Ady Endre utca között
Építési, telekalakítási feladatok
Az akcióterületi fejlesztés esetében nem releváns.
Akadálymentesítés
A Diák Pince kialakítása és a Vállalkozói Központ felújítása, korszerűsítése projektelemek
esetében kerül sor akadálymentesítési beavatkozásra, amelyek megfelelnek 253/2007.
Kormányrendelet előírásainak.
Azbesztmentesítés
Az akcióterületi fejlesztés esetében nem releváns.
Energiahatékonysági korszerűsítés
A Diák Pince létrehozása, a Vállalkozói Központ felújítása, a Fehér Ház és az Ady Endre utca
üzlethelyiségeinek felújítása, korszerűsítése, a Tokácsli (Városi) Galéria felújítása, és a
Kossuth L. utca közvilágítás korszerűsítése projektelemek tartalmaznak olyan felújítási
beavatkozásokat, amelyek megfelelnek az energiahatékonysági korszerűsítés kritériumának.
Az épületek homlokzati kialakítása a Kossuth tér 5. szám alatt tartalmazza a homlokzati
hőszigetelések elkészítését, illetve a nyílászáró cserék minden esetben korszerű hőátbocsátási
követelményeknek megfelelő nyílászárókra történő cserét írnak elő. A Vállalkozói Központ
rekonstrukciója, a Városi Galéria felújítása, valamint a Civil TV felújítása során fontosnak
tartjuk megemlíteni, hogy a fűtési hőenergiát távfűtéssel oldjuk meg. A távfűtés geotermális
energiahordozót nagy mértékben felhasznál, így az energiahatékonysági korszerűsítés a
hagyományos értelemben vett korszerűsítésektől magasabb hatékonyságú. Számos az ATT
készítését megelőző tevékenység az energiahatékonyságra pozitív hatást gyakorolt, jelentős
projekt a Norvég Alap beruházás, amely 10 önkormányzati közintézmény hatékonyság növelő
és károsanyag kibocsátás csökkentő felújítását foglalja magában. Továbbá a városi távhő
ellátás korszerűsítése is folyamatban van.
256
4.7.7. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései
nyomán
A ROP pályázati támogatás által megvalósításra kerülő városrehabilitáció egyik fontos
küldetése, hogy megteremtse azt a minőségi belvárosi környezetet, amely vonzza a további
magánerős befektetéseket, ezzel is tovább gazdagítva az akcióterületen belüli funkciókat,
mennyiségileg és minőségileg is javítva a szolgáltatási színvonalat.
A közszféra fejlesztési projektével párhuzamosan, illetve az azt követő években várható nem
a közszféra által megvalósításra kerülő projekttervezeteket foglalja össze az alábbi táblázat, a
megvalósulás várható időintervallumának és a beruházás becsült összegének megadásával.
A magánszervezetek által megvalósuló projektek közül kiemelkedik az akcióterület
zászlóshajó-projektje, a Petőfi Szálló rehabilitációja. A szállodamegújítás azonban nem egy
szűk vállalkozói kör magánbefektetése, hanem a kimenetele alapvetően meghatározza a
belváros jövőbeni helyzetét. Egyrészt bővíti az idegenforgalom lehetőségeit, amire a városnak
elképesztően nagy szüksége van. Másrészt a Tóth József Színház teljes rekonstrukciója a
város legnagyobb kulturális beruházása, és méltó lesz Szentes kulturális hagyományaihoz. A
projekt hatása messze túlmutat nem csak az akcióterület, hanem a város határain is.
A közszféra fejlesztései elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a zászlóshajó-projekt
kellő komplexitásban megvalósulhasson, a belváros fizikai környezete képes legyen
befogadni az új létesítményeket, ezáltal a funkciók a lehető legjobb összhangban
működhessenek, ennek eredményeként pedig a legtöbb szinergikus hatás kiaknázható legyen.
Az előkészítés során az önkormányzat által végzett igényfelmérés alkalmával felmérésre
került a Kossuth tér környezetében működő vállalkozások felújítási törekvései. A válaszadók
mindössze 10%-a jelezte, hogy tervezi a bérlemény felújítását, körülbelül minden harmadik
válaszadó jelezte, hogy az elmúlt 1-2 évben felújította üzlethelyiségét.
Az akcióterületen elhelyezkedő üzlethelyiségek jelentős része (40%) önkormányzati
tulajdonban van, amelynek hosszú távon köztulajdonban tartása az önkormányzat stratégiai
érdeke.
Természetesen önmagában a ROP-támogatással megvalósuló beavatkozások a közszféra
részéről is kevésnek bizonyulnak, ezért a közszféra nem fejlesztési típusú tevékenységein
kívül további kiegészítő közszféra által lebonyolított beruházásokra van szükséges, amelyeket
az alábbi fejezet foglal össze.
257
70. számú táblázat A magánszféra projektjeinek bemutatása
Projekt neve
Projekt
helyszíne
Projekt
gazda Előkészítettség
A
beruházás
becsült
értéke
(millió
Ft)
2010 2011 2012 2013
1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.
1 Petőfi Szálló rekonstrukciója –
négycsillagos szálloda kialakítása
Petőfi S. u. 2.
(hrsz.: 5599)
Befektető +
Önkor.
építési engedély
van 4.800
2 Fehérház lakószintek homlokzat
felújítása
Kossuth tér 5.
(hrsz.: 828/1) Társasház - 80
3 Református parókia épületének
felújítása
Kiss Bálint u. 2.
(hrsz.: 20)
Református
Egyház
engedélyezési
terv van 52
4 Horváth Mihály utcai foghíj
hasznosítása, beépítése
Horváth Mihály
utca (hrsz.: 830)
Befektető +
Önk.
tanulmámyterv
van 315
5 Petőfi Sándor u. üzletek, portálok
felújítása, profilváltás Petőfi S. u. Tulajdonosok - 14
6 Kiss Bálint u. 5. homlokzat felújítás
Kiss Bálint u. 5.
(hrsz.: 28) Tulajdonos - 4
7 Kiss Bálint u. 6. homlokzat felújítás
Kiss Bálint u. 6.
(hrsz.: 18) Tulajdonos - 4
8 Tóth József u. 2/A homlokzat
felújítás
Tóth J. u. 2/a
(hrsz.: 117) Társasház - 9
9 Szt Miklós templom homlokzat
felújítása (Hrsz. 827)
Ortodox
Egyház
engedélyezési
terv van 30
10 Római katolikus plébánia
homlokzat felújítása
Erzsébet tér 2.
(hrsz.: 5629/2)
Római
Katolikus
Egyház
költségbecslés
van 50
11 Római katolikus templom
felújítása, kert rendezése
Erzsébet tér 2.
(hrsz.: 5629/2)
Római
Katolikus
Egyház
engedélyezési
terv van 42
258
4.7.8. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az
akcióterületen
Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani
71.sz. táblázat
Projekt neve A beruházás
becsült
értéke (FT)
2010 2011 2012 2013
1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.
1 Napház építése 540 000 000
2 Bölcsőde bővítése 147 000 000
3 Városháza akadálymentesítés 60 000 000
4 Városháza vendéglátó funkció
bővítés 36 000 000
5 Városháza udvar rendezés,
gépkocsitárolás megoldása 42 000 000
6 Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó,
szórakozóhely kialakítása, lift 220 000 000
7 Kossuth utca. 8 portálok,
homlokzatok felújítása 26 000 000
8 Kossuth utca 10. üzlethelyiségek
felújítása 26 000 000
9
Ifjúsági ház korszerűsítése,
akadálymentesítés, udvar
rekonstrukciója 459 840 000
10 Civil ház felújítása 60 000 000
11 Őze Lajos Filmszínház udvar,
terasz kialakítása 6 000 000
12 Péter Pál ház terasz kialakítása,
belső átalakítás, szálláshely 7 200 000
13 Városi térfigyelő-rendszer 7 000 000
14
Promenád felújítása, kapcsolat
megteremtése a Kurcával,
kisajátítás 24 000 000
15 Új híd az Arany János utcánál 480 000 000
16 Gyalogos híd felújítása az ifjúsági
háznál 36 000 000
17 Kossuth Lajos utca átépítése a
Horváth Mihály utcáig 184 000 000
18 Kossuth Lajos téri zenepavilon és
utcabútorok 25 000 000
19 Rózsa Gábor tér kertépítészeti
kialakítása 47 000 000
20 Petőfi Sándor utca rehabilitációja a
Szabadság tértől a Vásárhelyi útig 36 000 000
21 Iskola utca humanizálása 30 000 000
22 Szőlősy Géza tér kerépítészeti
kialakítása 2 000 000
23 Horváth Mihály Gimnázium előtti
tér megnyitása 16 000 000
24 Szent Imre Herceg út humanizálása 90 000 000
259
25 Olimpiai tölgy környezetének
rehabilitációja 4 000 000
26 Vásárhelyi út közterületi
rehabilitációja 41 520 000
27 Szentháromság szobor körüli terület
rendezése 20 000 000
28 Déli Kurca-part 16 650 000
29 Északi Kurca-part 46 470 000
30 Tóth József utca megújítása 9 000 000
31 Munkácsy Mihály utca közterületi
rehabilitációja 25 800 000
32 Kígyó utca humanizálása 10 000 000
33 Fortuna szobor környékének
rendezése 9 000 000
34 Nyíri köz szélesítése 12 960 000
35 Posta mögötti sétány rendezése 18 000 000
A közszféra építési beruházásai között kétségkívül a legnagyobb volumenű beruházás a
Napház. A frekventált helyen lévő beépítésre váró területre egy a közösséget szolgáló, a helyi
gazdasági élet fellendüléséhez is hozzájáruló épület jön létre, mely alkalmas a helyi termékek
bemutatására, marketing tevékenységre, reprezentatív megjelenést biztosít a hely nagyobb
gazdasági résztvevőknek.
A közszféra nagy beruházásai közül a második legnagyobb volumenű projekt az Ifjúsági Ház
komplex felújítása. Az 1980-as években épült épület állaga jó, de pl. az épület fűtés-
korszerűsítése, a nyílászárók és az épület külső burkolatának teljes vagy részleges cseréje,
valamint az akadálymentesítés nem várathat magára.
Kiemelkedő még az ún. Fehérház megújítása, ami ugyan nem illik bele a város építészeti
képébe, de az épület városszerkezeti értelemben értékesnek mondható, hozzájárul az
akcióterület térrendszerének sokosztatúságához. A földszinten kialakított üzletek révén fontos
tényező a belváros gazdasági életében, és az épületben jelentős további gazdasági potenciál
rejlik. Mivel az épületállaga jó, illetve a ház értékes térelemnek nevezhető, ezért a város az
elbontás helyett a fejlesztés mellett döntött.
Alábbiakban részletes áttekintést adunk a megvalósítás fázisában lévő és a jövőben lehetséges
projektekről.
260
72.sz. táblázat Megvalósítás alatt lévő projektek
Projekt neve 2. Bölcsőde bővítése
Projekt rövid leírása A bölcsőde épületének bővítése, az utcával párhuzamos épülettel.
Projekt helyszíne Vásárhelyi út 2 (hrsz.:5670)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Kivitelezés alatt van, várhatóan 2011. 1. negyedévében elkészül
Tervezett összköltség 147.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2010-06/2011-03
Megvalósult projektek
Projekt neve 17. Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig
Projekt rövid leírása A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület
fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca
melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével
együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is
megújulnak.
Projekt helyszíne Kossuth Lajos utca (hrsz.: 5589/1, 5589/2, 5589/3)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség megvalósult
Tervezett összköltség 184.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2010-03/2010-09
Tervezett projektek Projekt neve 1. Napház építése
Projekt rövid leírása A frekventált helyen a közösséget szolgáló, a helyi gazdaságot
segítő attraktív épületet kell létrehozni. Alkalmas lehet a helyi cégek
bemutatkozására, üzleti reprezentatív terek elhelyezésére, a
Szentesre jellemző termékek népszerűsítésére. Az épület a
földhivatal oromfalához zártsorúan csatlakozik, begyógyítva a
Kossuth utca térfalán a hiányt.
Projekt helyszíne Kossuth L. utca 6. (hrsz.: 828/5)
Projekt gazda Önkormányzat
Előkészítettség engedélyezési terv készült
Tervezett összköltség 540.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-12
Projekt neve 3. Városháza akadálymentesítés
Projekt rövid leírása Városháza akadálymentesítése (mozgássérültek, idősek számára).
Projekt helyszíne Kossuth tér 6. (hrsz.: 5623)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Tervezés előkészítési folyamatban
Tervezett összköltség 60.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-06/2013-12
Projekt neve 4. Városháza funkcióbővítése
Projekt rövid leírása A projekt a helyi közösségi funkciók a jelenleginél tökéletesebb
betöltését szolgálja. Így pl. kialakításra kerülne egy
vendéglátóhelység (Rathauskeller).
Projekt helyszíne Kossuth tér 6. (hrsz.: 5623)
261
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség nincs
Tervezett összköltség 36.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-12
Projekt neve 5. Városháza udvarrendezés, parkolás
Projekt rövid leírása A projektjavaslat tartalmazza az elavult épületek bontását, új
garázsok építését, parkolóhelyek és zöldfelület kialakítását. Az
udvar déli harmadába lett tervezve a létesítmény működéséhez
szükséges teherforgalom, raktározás, parkolás, gépkocsi tárolás
burkolt felületeit. Az udvar további részén gyalogosfelületekkel
tagolt díszudvar kerül kialakításra, kiülő felületekkel,
parkbútorokkal berendezve.
Projekt helyszíne Kossuth tér 6. (hrsz.: 5623)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség megkezdett
Tervezett összköltség 42.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-12
Projekt neve 6. Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó. lift
Projekt rövid leírása A fejlesztés a gazdasági mellett közösségi célokat egyaránt szolgál.
A hatemeletes „Fehérház” tetejére a társasháztól független lift visz
fel. A panoráma innen a legszebb a városban. A projekt célja a lapos
tetőn egy szórakozó – vendéglátóhely a helyiek és a turisták
számára, valamint zöldtető és terasz kialakítása.
Projekt helyszíne Kossuth tér 5. (hrsz.: 828/1)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata + befektető
Előkészítettség nincs
Tervezett összköltség 220.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2016-01/2016-12
Projekt neve 7. Kossuth utca. 8 portálok, homlokzatok felújítása
Projekt rövid leírása A földhivatal egyemeletes épülete – amelyhez a későbbiek során
csatlakozik majd a Napház - felújításra szorul. A megújításra az ott
működő üzletek részéről jelentős szándék mutatkozik.
Projekt helyszíne Kossuth u. 8 (hrsz.:829/1)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata + befektető
Előkészítettség Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés
Tervezett összköltség 26.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-04/2013-9
Projekt neve 8. Kossuth utca 10. üzlethelyiségek felújítása
Projekt rövid leírása A patinás épület a földhivatal szomszéd épülete. Az üzletek és
portálok kialakítását a Petőfi Szálló rekonstrukciójához méltóan kell
elvégezni. A megújításra az ott működő üzletek részéről jelentős
szándék mutatkozik.
Projekt helyszíne Kossuth u. 10 (hrsz.:830)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata + befektető
Előkészítettség Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés
Tervezett összköltség 26.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-12
Projekt neve 9. Ifjúsági ház korszerűsítése, akadálymentesítés, udvar
rekonstrukciója
262
Projekt rövid leírása Az Ifjúsági Ház teljes korszerűsítése és akadálymentesítése. A
hatvanas évek végén épült, akkor modern és korszerű művelődési
ház mára felújításra szorul. Közvetlen kapcsolatot kell teremteni a
kerttel, és azon túl a Kurca parti zöldfelülettel, közösségi
funkciókkal megtöltve.
Projekt helyszíne Tóth József utca 10. (hrsz.: 123)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Felmérési dokumentáció van, forráskeresés
Tervezett összköltség 459.840.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2012-01/2012-12
Projekt neve 10. Civil ház felújítása
Projekt rövid leírása Civil ház déli épületszárnyának felújítása,
belső akadálymentesítése, átalakítása, gépészeti és elektromos felújítása, a pince felújítása, kazánházzá történő kialakítása.
Projekt helyszíne Kiss Bálint u. 3 (hrsz.: 26/1)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Engedélyezési terv van, forráskeresés
Tervezett összköltség 60.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-12
Projekt neve 11. Őze Lajos Filmszínház udvar, terasz kialakítása
Projekt rövid leírása A mozi udvarának rendezése, kávézó, terasz kialakítása.
Projekt helyszíne Nagy Ferenc 3. (hrsz.:837)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata + befektető
Előkészítettség nincs
Tervezett összköltség 6.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-12
Projekt neve 12. Péter Pál ház terasz kialakítása, belső átalakítás, szálláshely
Projekt rövid leírása A gyalogos tengelyhez kapcsolódóan kiülős terasz építése, a
funkcióját erősítő belső átalakítás és férőhelyek számának bővítését
lehetővé tevő belső átalakítások.
Projekt helyszíne Petőfi Sándor u. 9 (hrsz.: 5612)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata + befektető
Előkészítettség nincs
Tervezett összköltség 7.200.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-09
Projekt neve 13. Városi térfigyelő-rendszer
Projekt rövid leírása Térfigyelő rendszer kiépítése a Kossuth téren és környékén.
Projekt helyszíne Kossuth tér, buszpályaudvar, sétáló utca
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata + befektető
Előkészítettség Ajánlat van
Tervezett összköltség 7.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2011-06/2011-12
Projekt neve 14. Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával,
kisajátítás
Projekt rövid leírása A katolikus plébánia és a bíróság között feszülő promenádon
keresztül eredetileg át lehetett sétálni a Kurcához. Később az
árkádsor beépült üzletekkel. Az eredeti állapothoz hasonlóan meg
kell teremteni a kapcsolatot a Kurca felé.
263
Projekt helyszíne Erzsébet tér 3 (hrsz.: 5628/2)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata, Csongrád Megyei Önkormányzat,
Római Katolikus Egyház
Tervezett összköltség 24.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-03/2013-12
Projekt neve 15. Új híd az Arany János utcánál
Projekt rövid leírása A Városközpont Akcióterület északi közlekedési tehermentesítését
szolgálja, az Arany János gyűjtőút átvezetéseként.
Projekt helyszíne Kurca folyó
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Tervezett összköltség 480.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2015-12
Projekt neve 16. Gyalogos híd felújítása az ifjúsági háznál
Projekt rövid leírása A gyalogos összeköttetés biztosítása a Széchenyi liget és az
akcióterület között közvetlenül az Ifjúsági Házhoz.
Projekt helyszíne Kurca folyó
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Nincs, forráskeresés
Tervezett összköltség 36.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2012-07/2015-06
Projekt neve 18. Kossuth Lajos téri zenepavilon és utcabútorok
Projekt rövid leírása A tér környezetrendezési szempontból teljesen kialakultnak
tekinthető. Új elem a színpad fejlesztéseként épülő a
zenepavilon/söröző, valamint utcabútorok kihelyezése. A meglévő
szökőkút felújítása szükséges.
Projekt helyszíne Kossuth tér (hrsz.: 828/3)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Vázlatterv van
Tervezett összköltség 25.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-09
Projekt neve 19. Rózsa Gábor tér kertépítészeti kialakítása
Projekt rövid leírása A Nagy Ferenc utcai sétáló zónához szélesebb gyalogosfelület
kapcsolódik, valódi korzóként szolgálva. Lehetőség nyílna a Nagy
Ferenc utcai, szintkülönbséggel elváló utcatorkolat kedvezőbb
kialakítására is.
Projekt helyszíne Rózsa Gábor tér (hrsz. 831/2)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés
Tervezett összköltség 47.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2012-01/2013-06
Projekt neve 20. Petőfi Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a
Vásárhelyi útig
Projekt rövid leírása A Petőfi Sándor utca felújításának második ütemében folytatódik a
megkezdett gyalogos felületek rehabilitációja, új díszburkolattal,
fásítással kiegészítve. A bicikliút folytatása a Vásárhelyi út felé.
Projekt helyszíne Petőfi Sándor utca (5603/2)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Nincs, forráskeresés
264
Tervezett összköltség 36.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2013-09
Projekt neve 21. Iskola utca humanizálása
Projekt rövid leírása Ma is járható sétáló, illetve vegyes forgalmú út, A gyalogos
burkolatok, zöldfelületek (kiemelt növénykazetták) felújítását
terveztük. Projekt-tevékenységek: vegyes forgalmú út kialakítása,
díszburkolat, zöldfelület, pihenő.
Projekt helyszíne Iskola utca (hrsz..5613)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés
Tervezett összköltség 30.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2015-12
Projekt neve 22. Szőlősy Géza tér kertépítészeti kialakítása
Projekt rövid leírása Minimális ráfordítással korszerű kertészeti kialakítás érhető el. A
projekt keretében új zöldfelület kerül kialakításra és padokat
helyeznek ki.
Projekt helyszíne Szőlősy Géza tér (hrsz.:5613)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés
Tervezett összköltség 2.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2015-06
Projekt neve 23. Horváth Mihály Gimnázium előtti tér megnyitása
Projekt rövid leírása A gimnázium előkertjének megnyitásával használható közösségi
teret lehet létrehozni. A Horváth Mihály Gimnázium előtti tér
növelhető a telek előkertjével, ha a kerítést elbontják. Itt állt a
közelmúltig a Horváth Mihály szobor, amit a főtérre helyeztek át.
Projekt helyszíne Horváth Mihály utca 2 (hrsz.:5651)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Nincs, forráskeresés
Tervezett összköltség 16.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2015-06
Projekt neve 24. Szent Imre Herceg út humanizálása
Projekt rövid leírása Egyirányú forgalom mellett szélesebb járdák, bicikliút kialakítását
tervezzük az iskolákhoz. A közlekedésfejlesztéshez, útszegély
módosításokhoz kapcsolódóan a járdák, fasorok, utcabútorok
megújítását terveztük
Projekt helyszíne Szent Imre herceg utca (hrsz.: 5625)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Nincs, forráskeresés
Tervezett összköltség 90.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-04/2015-09
Projekt neve 25. Olimpiai tölgy környezetének rehabilitációja
Projekt rövid leírása Petőfi utca kapuja, most nincs rossz állapotban, de gyorsuló
állagromlás kalkulálható. A védett olimpiai tölgyfa melletti
gyalogos díszburkolat, ülőfal és zöldfelület teljes – eredeti terv
szerinti – felújítását. A környezetrendezés során a leromlott fagyálló
klinkerburkolat pótlásával számolunk.
Projekt helyszíne Szent Imre herceg utca (hrsz.: 5625)
265
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség nincs
Tervezett összköltség 4.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-04/2013-09
Projekt neve 26. Vásárhelyi út közterületi rehabilitációja
Projekt rövid leírása Az akcióterületre délről bevezető közút felújítása, a közművek
cseréje javasolt.
Projekt helyszíne Vásárhelyi út (hrsz.: 5522/4)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség nincs , forráskeresés
Tervezett összköltség 41.520.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-04/2015-09
Projekt neve 27. Szentháromság szobor körüli terület rendezése
Projekt rövid leírása Szentháromság szobor környezetének kertészeti rendezése.
Projekt helyszíne Erzsébet tér (hrsz.: 5626/1)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Nincs, forráskeresés
Tervezett összköltség 20.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2015-09
Projekt neve 28. Déli Kurca-part
Projekt rövid leírása A térkő burkolatú sétány és lépcsők kiegészítését, szakaszonként
történő újraépítését terveztük. Utcabútorként háttámlás, jó minőségű
padok kihelyezését javasoljuk.
Projekt helyszíne Kurca-part (hrsz.: 182)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség nincs , forráskeresés
Tervezett összköltség 16.650.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-04/2015-09
Projekt neve 29. Északi Kurca-part
Projekt rövid leírása A térkő burkolatú sétány és lépcsők kiegészítését, szakaszonként
történő újraépítését terveztük. Utcabútorként háttámlás, jó minőségű
padok kihelyezését javasoljuk. A meglévő, jó állapotú növényzetet
megtartva a zöldfelületek teljes felújítását terveztük az északi
partszakaszon vízjelző növényzet telepítésével, a természet közeli
flóra gazdagításával. Az idegenforgalmi kínálat javítása érdekében
vízparti stégek, kerékpárút, információs rendszer, csónakkikötő
létesítését is javasoljuk.
Projekt helyszíne Kurca-part (hrsz.: 176/4)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Nincs, forráskeresés
Tervezett összköltség 46.470.000 +ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-04/2015-09
Projekt neve 30. Tóth József utca megújítása
Projekt rövid leírása Egyirányúsítás, burkolatcsere, közműcsere. A járdaszakaszok
korrekcióját és a fasori sávok rendezését, kiegészítését terveztük.
Projekt helyszíne Tóth József utca (hrsz.: 116)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Közlekedési koncepció, forráskeresés
Tervezett összköltség 122.300.000 + ÁFA
266
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2012-07/2013-03
Projekt neve 31. Munkácsy Mihály utca közterületi rehabilitációja
Projekt rövid leírása Burkolat- és közműcsere.
Projekt helyszíne Munkácsy Mihály utca (hrsz.: 32)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Nincs, forráskeresés
Tervezett összköltség 25.800.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2013-01/2014-12
Projekt neve 32. Kígyó utca humanizálása
Projekt rövid leírása Burkolat- és közműcsere.
Projekt helyszíne Kígyó utca (hrsz.: 883/1)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség nincs
Tervezett összköltség 10.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2014-01/2015-12
Projekt neve 33. Fortuna szobor környékének rendezése
Projekt rövid leírása A posta előti területen, a Fortuna szobor környezetének, a belváros
közterületeinek rehabilitációjához illő térburkolattal történő
borítása, és zöldfelületek rendezése.
Projekt helyszíne hrsz.: 5592/2
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés
Tervezett összköltség 9.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2014-01/2015-06
Projekt neve 34. Nyíri köz szélesítése
Projekt rövid leírása Az Új utca gyűjtőútként való továbbvezetésének következő eleme a
Nyíri köz kiszélesítése. Ehhez épület kisajátítása és bontása
szükséges.
Projekt helyszíne Nyíri köz (hrsz.: 5750)
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség Bontás megtörtént, terv nincs
Tervezett összköltség 12.960.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2015-01/2015-06
Projekt neve 35. Posta mögötti sétány
Projekt rövid leírása A Posta épületének környezete jelentős gyalogos forgalmat bonyolít
le a Szabadság téri buszpályaudvar közelsége miatt. Emiatt
szükséges a gyalogos felületek átgondolása, a meglévők
rehabilitációja.
Projekt helyszíne hrsz.: 5592/2
Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata
Előkészítettség A sétány Kossuth utcai részéről elvi engedélyezési szintű terv van.
Tervezett összköltség 18.000.000 + ÁFA
Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2012-07/2013-06
267
A jelen fejezet összegzése:
az EATT ide vonatkozó főbb megállapításai továbbra is helytállóak. A dokumentáció
felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő statisztikai adatokat a rendelkezésünkre álló
legfrissebb adatokkal kiegészítettük. Az egyes tevékenységek bemutatásánál a Hegedűs
László Helyőrségi Klubra vonatkozó adatokat töröltük, az ebből beálló változásokat
átvezettük a teljes dokumentáción. A törlés indoka a Helyőrségi Klub vonatkozásában, hogy
az EATT elkészítésekor fennálló partnerség az ATT készítésének idején már nem állt fenn.
A) A pályázat első fordulójában a Bíráló Bizottság által meghatározott feltételeknek
történő megfeleltetés:
7. A tulajdonviszonyok tekintetében problémaként jelent meg, hogy számos tulajdoni forma
magántulajdon és lakás minősítésű volt (a gazdasági elemek tekintetében).
A projektfejlesztés során tisztázásra került a tulajdonviszonyok rendezése; az összes
érintett tulajdonos hozzájárult a fejlesztéshez, továbbá ahol szükséges volt, ott megtörtént
a helyrajzi számok átminősítése kereskedelmi, szolgáltató célú hasznosítású ingatlanná.
8. A projektfejlesztési időszakban a megvalósítás tervezett ütemezése konzekvens módon
meghatározásra került, az ütemezés összhangba került a pályázati dokumentáció releváns
részeivel.
9. A Közgé kert projektelem területének átminősítése a pályázati kiírásnak megfelelően
került végrehajtásra. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi hozzájárulása a
fejlesztéshez ellenjegyzésre került, valamint a Közhasználat céljára korlátozottan
megnyitott terület használati megállapodása tervezete elkészült.
10. Az alábbi indikátorok tisztázását tette szükségessé a Bíráló Bizottság:
- Lakosságszám: A Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2010. évi
Népességnyilvántartási adatai alapján az akcióterületen élő lakónépesség száma
1125 fő, ami megfelel a pályázati kiírás E.4. pontjában előírt monitoring
mutatónak: Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált
településrészeken 1000 fő fölött. A pályázati dokumentáció releváns részeiben
feltüntetésre került az aktuális adat, illetve annak forrása.
- A rehabilitált város nagysága az indikátor megadásra került az Útmutatóban
szereplő 4.sz. Összefoglaló indikátor tábla alapján.
- A fejlesztések során várható energia megtakarítás kimutatásra kerül a Költség-
haszon elemzés naturália mátrixban.
- munkahelymegőrzés tekintetében az indikátor tartalma pontosításra került, az
egyes indikátortáblákban a korrigált adatok átvezetése megtörtént.
- új városi funkciók megjelenése: nem jelenik meg új városi funkció.
11. A Civil Központ támogatási intenzitásának tisztázása okán a projektelem két külön
elemmé vált, mivel eltérő városrehabilitációs funkciót töltenek be:
- Vállalkozói Központ felújítása (projektgazda: Szentes Város Önkormányzat,
gazdasági funkció).
- Civil Tv helyiségeinek korszerűsítése (projektgazda: Szegváriak Szegvárért
Közösségfejlesztők Egyesülete, közszféra funkció, új partnerként történő bevonása
megtörtént).
Az intézmény építési költségének megosztása az alábbi módon történt:
A Civil Központ hasznos alapterülete: 372,85 m2.
Ebből - közszféra funkció 126,17 m2, ami a projekt 43,32 %-a;
- gazdasági funkció 165,08 m2, ami a projekt 56,68 %-a.
268
A közös használatú terek összesen: 81,60 m2, melyek a fenti százalékos arányban
kerültek megbontásra:
- közszféra funkcióhoz tartozik 126,17 m2 * 43,32 % = 35,35 m2-,
- gazdasági funkcióhoz tartozik 165,08 m2 * 56,68 %= 46,25 m2 közös
használatú tér.
Ez alapján a 31.875.180,- Ft elszámolható építési költség a következő összegekben
került beállításra a projekt költségvetésében:
- Vállalkozói Központ felújítása 18.066.852,- Ft (56,68 %)
- Civil Tv iroda korszerűsítése 13.808.328,- Ft (43,32 %).
Az előkészítés-, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költsége
a Vállalkozói Központ felújítása projektelem költségvetésébe került beállításra.
12. A fenntartási költségek részletes, projektelemenként történő bemutatása a végleges
Akcióterületi terv mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található.
A költségcsökkentés szöveges indokolása során az alábbi pontok kerültek kiemelésre:
5. Az IVS+EATT+ATT pályázati kiírás szerinti belső korlát (bruttó 10.000.000,- Ft.)
figyelembe vételével került beállításra a költségvetésbe: az Akcióterületi terv
elkészítésére elszámolható költség 6.532.700,- Ft helyett 5.400.000,- Ft-ra módosult.
6. Ingatlanvásárlás – kikerült a költségvetésből, így a továbbiakban nem releváns.
7. A körforgalom építésére a pályázat I. fordulós költségbecslésében bruttó 48.100.000,-
Ft értékű költsége – Bíráló Bizottsági döntés szerint - nem kellő mértékben került
alátámasztásra. A költség alátámasztás hiányossága miatt bruttó 6.833.713,- Ft-os
költségcsökkentés javasolt a Bíráló Bizottság. A II. fordulós pályázati dokumentáció
költségvetésében a Kossuth téri körforgalom út- és járda felújítása projektelem - a
MAKADÁM 2000 Úttervező Mérnöki Iroda Bt. tervezői költségvetése alapján – nettó
45.880.540,- Ft, le nem vonható ÁFA 11.470.135,- Ft, tehát összesen 57.350.675,- Ft
elszámolható építési költséggel kerül beállításra.
8. Az I. fordulóban az előkészítés költségei nem feleltek meg a belső arányoknak, ezért a
költségvetési táblázat elkészítésekor erre fokozottan figyeltünk. A projekt előkészítési
költségei az összes elszámolható költséghez viszonyítva 7,72 %, így a pályázati
kiírásban szereplő maximum 8 %-os érték alá került. A változások az alábbiak szerint
történtek:
- Akcióterületi terv elkészítése 6.532.700,- helyett 5.400.000,- Ft.
- Eng. kivit. terek elkészítése 45.756.250,- helyett 40.371.250,- Ft.
- Régészeti feltárás költsége 2.500.000,- helyett 0,- Ft.
- Közbeszerzési költségek 20.750.000,- helyett 18.750.000,- Ft.
- Ingatlanvásárlás 4.500.000,- helyett 0,- Ft.
Ez alapján összességében a teljes projekt előkészítési költségként 84.638.950,- Ft
helyett 69.121.250,- Ft került beállításra.
A költségcsökkentés vonzatán felüli, további Bíráló Bizottsági támogatás csökkentés:
269
2. A fizetős parkolók esetében 50 %-os támogatási intenzitás alkalmazása került
előírásra. Az adott projektelemekhez kapcsolódó előkészítési- valamint szolgáltatás
költségek a beszerzések arányában meghatározásra kerülő támogatási intenzitás
alapján kerültek megosztásra. A támogatási intenzitás az alábbi módon került
meghatározásra a Petőfi Sándor utca felújításához-, valamint az Ady E. utca
felújításához vonatkozóan:
- Petőfi Sándor utca felújításának teljes költsége nettó 60.221.518,- Ft.
Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 54.200.748 Ft (90,0023 %),
zöldfelületekre jutó beszerzések: 4.233.000 Ft (7,0290 %),
parkolókra jutó beszerzések: 1.787.770 Ft (2,9687 %).
Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85
%, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.
- Út és járdára jutó beszerzések 90,0023 * 85 % = 76,5020 %,
- Zöldfelületekre jutó beszerzések 7,0290 * 85 % = 5,9747 %,
- Fizetős parkolókra jutó beszerzések 2,9687 * 50 % = 1,4843 %.
A teljes támogatási intenzitás ennek összege, vagyis 83,96 %.
- Ady Endre utca felújítása-, Fehérház előtti tér projektelem teljes költsége nettó
93.151.401,- Ft.
Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 77.746.461 Ft (83,4625 %),
zöldfelületekre jutó beszerzések: 9.663.954 Ft (10,3745 %),
parkolókra jutó beszerzések: 5.740.986 Ft (6,1631 %).
Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85
%, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.
- Út és járdára jutó beszerzések 83,4625* 85 % = 70,9431 %,
- Zöldfelületekre jutó beszerzések 10,3745 * 85 % = 8,8183 %,
- Fizetős parkolókra jutó beszerzések 6,1631 * 50 % = 3,0815 %.
A teljes támogatási intenzitás ennek figyelembe vételével került megállapításra, vagyis
82,85 %.
B) A projekt partnerségi szerkezetének változása
A fentiekben teljes körűen bemutatásra kerültek a változások, aktualizálásra került a
konzorcium szerkezete.
A változások indokolásaként megállapítható, hogy a pályázati felhívás egyes jogosultsági
feltételei, valamint a projekt fenntartási kötelezettségei nem minden esetben tették lehetővé új
partnerek bevonását. Csak abban az esetben volt erre lehetőség, ahol a kógens szabályokat a
partnerek maradéktalanul el tudták fogadni.
C) A projekt ütemezése
A projekt tervezett ütemezésénél több körülmény együttes figyelembe vétele volt szükséges.
Ezek a következők voltak: a Petőfi Szálló beruházása 2012. tavaszára nyitást tervez. A Szálló
270
működésének elősegítése végett a közbeszerzési eljárásokat ennek megfelelően ütemeztük,
így a pozitív második fordulós pályázati döntés esetén az Ady-Petőfi, Kossuth utcai
körforgalom építése témájú beszerzést még 2011-ben szeretnénk megvalósítani, annak
érdekében, hogy 2012-re a beruházási elem meg is valósuljon. Hasonlóképpen szeretnénk
eljárni a Kurca-híd esetében is.
A további projektelemek közbeszerzési eljárásait a támogatási szerződés megkötését követően
tervezzük lefolytatni.
A projektelemek fizikai megvalósítását úgy tervezzük, hogy a munkaterületek átadását csak
épületbelsőt érintő projekt esetében a lehető legkorábban biztosítani kívánjuk, mivel a külső
időjárásnak e tevékenységek nem kitettek.
A homlokzati vakolásokat tartalmazó projektek tavaszi és őszi időpontokra tervezettek, mivel
a technológiai körülmények ezt kívánják meg. Az egyes projektelemek időszükségletét a
tervezőktől bekértük.
D) A projekt műszaki tartalmak véglegesítése
E tekintetben minden projektelem esetén pontosításra kerültek a műszaki tartalmak és az
elvárt eredmények, annak tükrében, hogy a fenntartási időszak alatt is biztosítható legyen a
megvalósított beruházások probléma nélküli fenntartása.
Több esetben nehézséget okozott, hogy az első forduló során elvi dokumentációk álltak
rendelkezésre, amelyek nem tartalmaztak (jellegükből adódóan nem tartalmazhattak) pontos
méret és mennyiség kimutatásokat. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek ezeket az
adatokat részletesen kimunkálva tartalmazzák. Egyes esetekben (Pl.: Ady u. 1. homlokzat) az
első forduló tervezett műszaki tartalma nem volt elégséges a biztonságos fenntartáshoz, illetve
a részletes tervezés során építészeti, és egyéb szakágakat érintő műszaki szükségszerűségek
merültek fel, amelyeket az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén tudtunk kezelni. Így az 5.
sz. táblákban részletesen indokoljuk a műszaki tartalmak változást.
E) Városfejlesztő Társaság
A pályázat első fordulójában az EATT készítésekor külön szervezeti egységként került
definiálásra a társaság. A projektfejlesztés során a Képviselő-testület döntésének megfelelően
a Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül került kialakításra a Városfejlesztési Csoport, a
releváns útmutatásnak megfelelő kompetenciák és személyek foglalkoztatásával. A teljes
projektfejlesztést a Csoport koordinációjával, aktív közreműködésével valósítottuk meg.
271
5. Tervezett fejlesztések várható hatásai
5.1 Társadalmi hatások
Az akcióterület a város társadalmi értelemben abszolút centrális helyzetűnek mondható. A
Szentes belvárosában elhelyezkedő terület megújítása több pozitív társadalmi hatással jár, ami
nemcsak a projektek célterületére, hanem az egész városra kedvező kisugárzású lesz. A
városközpont igazgatási, kulturális, oktatási, turisztikai és közösségi infrastruktúrája
megerősödik, a beavatkozások révén javulnak az egyes funkciók működési keretei. Az
akcióterület egésze jelentősen felértékelődik mind a gazdaság, mind a városi társadalom
számára. Az ingatlanpiaci értéknövekedés és a turisztikai kínálat-bővülés mellett a szentesiek
számára kellemes, egyedi élményt nyújtó központi helyek láncolata alakul ki. A város
versenyképessége is növekszik a régióban, Szentes Dél-Alföldön belüli imázsa javul.
A belváros megújítása eredményeként az akcióterület új, illetve az eddigieknél nagyobb
méretű rendezvények befogadására lesz képes (pl. nyári színháztalálkozók, dráma tagozaton
végzettek éves találkozója, fesztiválok stb.), ami erősíti a város hagyományos kulturális
jellegét, a „Kultúra Városa” imázst és kedvezően hat a társadalmi kohézióra. Versenyképessé
válik a helyi kereskedelem, emelkedik a tercier szektorban dolgozók aránya, aminek szintén
kedvező kihatásai vannak. A Szentes központjában végrehajtandó projektek kedvezően
hatnak az életminőségre is a pozitív gazdasági-társadalmi következményekkel együtt, bár
ezek közül néhány csak közvetett módon jelentkezik.
A fejlesztés hatása a népességszámra
Az akcióterületen 2010-ben 1125 lakos él, a 25 évesnél idősebb népesség 742 fő. A
népszámlálás (2001) óta az akcióterület népességszáma növekedett, mert három új nagy
társasházat adtak át. Ez hazai viszonylatban jónak mondható. Az akcióterület fejlesztésének
célja a lakónépesség számának stabilizálása illetve enyhe növelése, a magas státuszú népesség
megtartása, és közvetetten a város lassú népességcsökkenésének megállítása.
A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása hozzájárul egy élhetőbb város
kialakulásához. Közismert tény, hogy Csongrád megye városain belül a népességszám
Szentesen csökken a leggyorsabban, ami egyrészt a fejlettebb központokba (elsősorban
Szegedre és Budapestre) irányuló migrációnak (negatív vándorlási egyenleg), másrészt pedig
a természetes fogyásnak köszönhető. A vonzóbb, magasabb presztízsű és minőségű települési
környezet és az attraktív és dinamikusan fejlődő belváros hatására a Szentes városából
elköltözők száma csökkenhet. A városközpont fejlesztése javítja az akcióterület demográfiai
mutatóit, megőrzi a lakó, a munkahelyi és a rekreációs célú területek egymáshoz viszonyított
kedvező arányát. Ez egyben az új fejlesztési területeken a magasabban képzett, jelentősebb
fizetőképes kereslettel rendelkezőknek az akcióterületre történő költözését ösztönző
ingatlanpolitikát és lakáspolitikát jelent. Így a fejlesztés hozzájárulhat Szentes
népességcsökkenésének megállításához, illetve a népességszám lassú növeléséhez.
Indikátorok: vándorlási egyenleg, népességszám alakulása
272
Pozitív környezeti hatások társadalmi vetületei
A városközpont megújítása pozitív környezeti változásokat eredményez. Ennek
következtében vonzóbbá válik a belváros a társadalom számára. Emelkednek az ingatlanárak,
ennek következtében a terület hosszútávon is megőrizheti az itt lakó magas státuszú
népességet. Jelentősebb forgalomcsillapítás következik be a forgalmi rend átalakításával, az
egyirányúsítással és a kerékpárutak fejlesztésével. Szentes városában jelenleg csaknem 8000
személygépjármű van regisztrálva, ami a tranzitforgalommal együtt nagy terhet jelent a
belváros számára. A projektek eredményeként megújulnak a zöldfelületek, ezáltal egy
vizuálisan is vonzóbb városközpont alakul ki, ami emeli a városközpont státuszát. A
környezeti beruházások már első szakaszban javítják az itt élők életminőségét, s csökkennek
az egészségügyi kockázatok. A gondozott, rendezett közterületek pozitív hatást gyakorolnak a
társadalom környzettudatosságára is.
Indikátorok: a mérhető légszennyezettségi tényezők javulása; a téren és környékén élő légúti
megbetegedések számának alakulása
Városkép-javítás társadalmi vetületei
Szentes belvárosa bővelkedik reprezentatív, jellegadó középületekben (pl. Megyeháza,
Városháza, Petőfi Szálló), itt található három nagy középiskola, illetve négy (katolikus,
református, evangélikus és ortodox) templom. A városközpont épített (műemléki) öröksége
hazai viszonylatban egészen unikálisnak mondható, a városközpont multifunkcionalitása már-
már nagyvárosra emlékeztet. A projekt fő célja ennek az egyedi hangulatot árasztó belvárosi
épületegyüttesnek a megújítása (elsősorban homlokzati-védelmi jellegű munkálatok
elvégzése), ami növeli a városkép értéként, a helyiek büszkeségét, fellendíti az
idegenforgalmat. A Kossuth tér szélén álló Fehér ház (a terület egyetlen, a szocialista
időszakban ipari technológiával épült lakóháza) felújítása is szerepel a tervekben.
Indikátorok: népességszám alakulása az akcióterületen, turisták számának változása
Társadalmi kohézió erősítése
A társadalmi kohézió erősítése a projektek fontos célja. Nem egy elitista megalapozottságú
városfejlesztésről van tehát szó, hanem a helybéli lakosság aktív részvételére, az identitásuk
erősítésére építő beavatkozás színhelye lesz a szentesi akcióterület. Az akcióterület az egész
városi lakosságra közösségfejlesztő hatással bír.
A Kossuth tér és néhány belső udvar (pl. Horváth Mihály utcai tömbbelső) agóra-jellegű
kialakítása a lokális társadalom identitásának és a társadalom kohéziójának növelésében
kiemelkedő szerepet játszik. A közösségi helyek megújítása és funkcionális bővítése (pl.
Városi Galéria, Ifjúsági ház), valamint az értéknövelő beruházások, rendezettebb közterületek
alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az akcióterület a város és környéke igazi központja
legyen. A belvárosi tereket a projekt alkalmassá és méltóvá teszi az eddigieknél gazdagabb
kulturális eseményprogram elbonyolítására is. Az ifjúsági központ korszerűsítése és
funkcióbővítése komoly keretet biztosíthat a társadalmi kohézió növekedése számára.
Az akcióterület a végrehajtott beruházások eredményeként az összes szentesi polgár
közösségi összetartozás-érzetét erősíteni tudja azáltal, hogy találkozóhelyként, egyben
kikapcsolódási, szabadidő lehetőséget kínáló helyként funkcionál. A már meglévő
273
egyedülálló építészeti környezet, az újonnan megtelepedő funkciók (pl.: kávézók, éttermek)
mellett a megújított zöldterület emeli a városközpont vizuális értékét, ezzel növeli a szentesi
polgárok identitástudatát, pozitívan befolyásolja a városimázst. Ide tartozik a tervezett
térfigyelő rendszer működtetése is, ami biztonságosabbá teszi a belvárost a szabadidő
kellemes eltöltéséhez.
Indikátorok: a városközpont szabadidős használóinak száma; az életminőség terén
bekövetkező pozitív változások (kérdőívezés segítségével mérhetők)
Az akcióterületi projektek kulturális hatásai
Ez a pozitív hatás annak az eredménye, hogy a városfejlesztés jelentős új kulturális funkciókat
teremt a már meglévők mellé. Szentes kulturális központ: a belvárosban többek között a mozi
mellett színház fog újra működni, nagyon jelentős hírnevet szereznek a városnak a dráma-
tagozatos diákok is. Az ifjúsági ház és a színház rekonstrukciója jelentős kulturális hatással
jár. Az ehhez kapcsolódó soft projektek (közösségi rendezvények) erősíteni fogják ezt a
funkciót. Növelni fogja a belváros kulturális értékeinek az áttekinthetőségét a kulturális
kiadványok, műemléképületekre helyezendő táblák kollekciója is.
Az akcióterület egyházi illetve vallási funkcióját bővítik a templomrekonstrukciók,
homlokzat-felújítások, a közös zarándokhelyek kialakítása erősíti az ökumenizmust, de ennek
következtében újabb komoly turisztikai vonzereje keletkezhet a városnak. Az akcióterület
kiváló lehetőségekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ott az eddiginél több kulturális
rendezvényeket, kisebb fesztiválokat, egyéb szabadidős programokat tarthassanak.
Indikátorok: az akcióterületen megvalósított kulturális szabadidős programok számának
alakulása
Felelősségérzet növekedése
A projektek végrehajtása során kialakuló rendezett közösségi terek növelik a helybéli lakás-
és üzlettulajdonosok ingatlanjaikkal kapcsolatos felelősségérzetét. A városfejlesztés egyik
várható pozitív hatása a tulajdonosi kör szemléletének átalakulása lesz. Az akcióterület
jelenleg az átlagosnál magasabb városrész, az ott zajló folyamatok sok esetben
magatartásmintát adnak az egész városi lakosság számára A városközpont szépítése nyomán
a helyi társadalmi-gazdasági szféra a megfelelő ösztönző erők eredményeként maga is
megújítási tevékenységbe fog, mert a korábbinál gondozottabb környezetben fekvő
elhanyagolt ingatlan tulajdonosát a közösségi véleményalkotás is arra sarkallja, hogy
változtasson a tulajdonában álló épület állagán. Megállapíthatjuk, hogy a funkcióbővítő
beavatkozások összessége kisugárzó, multiplikátor hatása aránylag kisebb befektetéssel is
nagy eredményeket hoz.
Indikátorok: a participáció szintjének növekedése, a közösségi tevékenységek bővülése, a
lakóépületek, üzletek, illetve az előttük fekvő járdák, utak tisztán tartása
274
Oktatási intézmények vonzerejének további növekedése
Az akcióterület kiemelkedő alap- és középfokú oktatási központ, három általános iskola és
három középiskola működik itt. Ez szinte egyedülálló a magyar városok esetében. A tanulói
létszám megőrzése, sőt emelése az önkormányzat érdeke is. A rendezett, tiszta környezet, a
vonzó zöldfelületek, a funkciógazdag belváros hatására a szülők szívesen íratják ezekbe az
oktatási létesítményekbe a gyermekeiket, aminek következtében megőrződik a belváros
oktatási központ-jellege.
Indikátor: tanulói létszám alakulása.
Bűncselekmények számának csökkenése
A belváros fejlesztésének egyik soft projektje a rendőrségi térfigyelő-rendszer kiépítése. Erre
részben a beruházott nagy értékek megóvása miatt is szükség van. A térfigyelő rendszer
hatására javul az akcióterület bűnözési statisztikája.
Indikátorok: bűncselekmények számának alakulása
5.2 Gazdasági hatások
A szentesi városközpont – központi jellegéből adódóan – évszázadok óta gazdasági központja
a városnak. A zöldmezős beruházásként épült nagyobb külvárosi bevásárlóközpontok mellett
a kiskereskedelmi funkció mindmáig igen jelentős az akcióterületen, ahol nagyon változatos
profillal 101 kiskereskedelmi üzlet található, ami Szentes kiskereskedelmi üzleteinek 20%-a.
A városközpontban 34 iroda működik, jelentős az egyéb irányító funkció is, és az akcióterület
a város pénzügyi központja (bankfiókok). A városközpontban jelen van a turizmus, de a
Petőfi Szálló megújításával igazi minőségi fizetővendég-szolgáltatás jöhet létre, ami növeli a
turisták számát, megemeli a szentesi idegenforgalmi adók összegét.
A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása a Gazdaságfejlesztési stratégia
segítségével hozzájárul Szentes belvárosának gazdasági dinamizálására. A fejlesztési
tevékenységek meggyorsíthatják az egész város gazdaságfejlesztését is. A multiplikatív hatás
azt jelenti, hogy a közszféra egységnyi befektetése mennyi magántőke befektetését
eredményezi. Szentes esetében a belvárosi akcióterület megújulása számos, kisebb volumenű
ingatlanfejlesztési projekt elindítását eredményezheti (pl. üzletek felújítása), a téren jelenlévő
kereskedelmi egységek megújulnak, illetve a megtelepedő, illetve bővülő funkciók hatására
nő a vállalkozások száma és így a vállalkozássűrűség is.
A kiskereskedelmi szektor erősödése
Sokak által bizonyított tény, hogy a gondozott, ápolt közterület, a sétálóutcák fejlesztése
vonzza a magasabb presztízsű kiskereskedelmi üzleteket. Megújult, a prosperitás jegyeit
magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a magas hozzáadott értéket termelni képes
üzletek, mint a gondozatlan városnegyedekbe. Bár Szentesen a projekt eredményeként újabb
sétálóutca nem jön létre, a megújított közterületek, a felújított épületek, a több kerékpárút és
az idegenforgalom fellendülése együttesen a kiskereskedelmi szektor megélénküléséhez
vezet.
275
A városközpont funkcióbővítő fejlesztése a kiskereskedelmi üzleteket közvetlenül nem hoz
létre, viszont a megújuló épületekhez kapcsolódóan üzletportálok fejlesztésére is sor kerül.
Jelenleg a 101 kiskereskedelmi egység változatos profilú, de hiányoznak a magas színvonalú,
kimondottan igényes, jómódú közönségre számító üzletek, így ezeket a vásárlókat a
városperemre települt multinacionális kiskereskedelmi láncok szívják fel. Várható, hogy a
város központjában a projektek hatására újabb kiskereskedelmi üzletek nyílnak, amelyek
kielégítik a megnövekedett számú minőségi fogyasztókat is, és emellett bővülnek és
erősödnek a már meglévő, a helyiek által kedvelt és látogatott üzletek is. A funkcióbővítő
városfejlesztés következtében a kereskedelmi üzlethelységek száma kb. tízzel nő a projekt
befejezéséig.
Indikátorok: a kiskereskedelmi egységek számának alakulása. Célérték 2013: 104 darab
kiskereskedelmi üzlet; a kiskereskedelmi egységek profiljának változása
Munkahelyek létrehozása, versenyképesség javulása
A Petőfi Szálló rehabilitációja a városközpont fejlesztésének fontos projektje közvetlen
munkahely-teremtéssel jár. E projekt azonban nem része a jelenlegi DAOP pályázatnak, így
az itt keletkezett mutatókkal nem számolhatunk (kb. 100 új munkahely létesül 2013 végéig).
A projektek indirekt módon is teremtenek munkahelyeket, pl. a fellendülő turizmus hatására
nyíló szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó helységek számának emelkedése, a
szolgáltató profillal rendelkező vállalkozások számának növekedése, a kiskereskedelem
fellendülése útján stb. Azonban ezek az adatok a jelenlegi gazdasági környezet ismeretében
még óvatos jelleggel sem becsülhetők, bár a munkahelyteremtés irányában elmozduló
kormánypolitika nagymértékben befolyásoló tényező lehet. Bizonyított tény, hogy az ápolt,
tiszta közterületekkel és megújított, attraktív épületállománnyal rendelkező városnegyedek
vonzó tényezőnek számítanak a tercier (és a kvaterner) szektor vállalkozásai számára.
Megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a
tudásintenzív vállalkozások is, amiben a központi fekvés komoly előnyt jelent. A rendezett
környezet, valamint a központi fekvés is javítja a vállalkozások versenyképességét.
Jelen projekt keretében a Városfejlesztő Társaságként a projekltfejlesztési időszakban a
Szentes Városi Szolgáltató Kft-ben kialakított városfejlesztési csoport állományi létszámát
vesszük figyelembe.
Indikátorok: a foglalkoztatottság alakulása a projekt érdekében, annak hatására. Célérték: 5
új munkahely.
Irodafunkciók bővülése
Az akcióterületen jelentős beruházások valósulnak meg, amelyek az iroda-ellátottságot
növelik, ezáltal szélesítik az irodafunkciót. Ez lehetőséget kínál új vállalkozásoknak, hogy a
területre települjenek. 2013 végéig várhatóan 3 felújított irodahelység kerül kialakításra a
közszféra projektjei nyomán.
Indikátorok: irodahelységek számának növekedése; szolgáltatási funkciók gyarapodása.
276
Vállalkozások számának növelése, bevételük növelése
Az akcióterület megújulásának velejárója a városközpont felértékelődése, ami újabb
vállalkozásokat vonzhat a területre. Az akcióterületen működő vállalkozások száma jelenleg
(2009-ben) 381, ami a Szentesen működő összes vállalkozásnak (2321 db) 16,4%-a. A
vállalkozások száma a megújításnak köszönhetően évente 1-2%-kal emelkedhet, három-öt év
alatt elérheti a 390 darabot.
A jelenleg 74 darab kereskedelmi és irodai célra hasznosított helység száma a fejlesztési
tevékenységeket követően növekedni fog, ami hozzájárul a városközpont, de egész Szentes
vállalkozássűrűségének növekedéséhez is. A bővülő funkciójú belváros látogatottsága
emelkedik, a jelenlegi, elsősorban átmenő forgalom helyett a helyi lakosok több időt töltenek
el ebben a városrészben. A nagyobb forgalom következtében a környékbeli kiskereskedelmi
profilú vállalkozások bevételei is növekednek.
Az önkormányzati terhek növekedésének korlátozása érdekében elsődleges fontosságú a
megújított közterület által növekvő bevételhez jutó kiskereskedők bevonása a megújításba. A
tér körüli ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a vagyonkezelésbe kerülnek
visszaforgatásra.
Indikátorok: a vállalkozások számának alakulása. Célérték: 8-10 új vállalkozás
Az idegenforgalom fellendülése
A Petőfi Szálló rehabilitációja eredményeként fellendül az idegenforgalom az akcióterületen.
A magas színvonalú szálloda magasabb státuszú turistákat vonz a városközpontba, akik a
korábbinál jelentősebb forgalmat generálnak. Meg kell jegyeznünk, hogy az akcióterületen
kívüli turisztikai fejlesztések (pl. termálfürdő, Széchenyi-liget felújítása, kerékpárutak
fejlesztése) kedvező hatásainak egy része is a belvárosban jelentkezik majd, a turisták
fokozott keresletet generálnak a belvárosban.
Az idegenforgalmi adóbevételek összege 2005-ben 1 728 000 Ft, 2006-ban 2 125 000 Ft és
2007-ben 2 148 000 Ft volt. A bevételek nagysága és jelentősége elenyésző méretű a városi
költségvetés egészét tekintve. Várható, hogy az idegenforgalom fellendülésével az
adóbevételek növekedni fognak.
A város egészét tekintve 2007-ben 23252 vendégéjszakát töltöttek a turisták kereskedelmi
szálláshelyen, ennek csak 36%-a volt külföldi. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos
tartózkodási idő 2,9 éjszaka volt. Ezen mutatókban a Petőfi Szálló tervezett rehabilitációja
várhatóan jelentős elmozdulást fog eredményezni. A vendégéjszakák száma Szentesen
30 000 fölé, az átlagos tartózkodási idő 3,5 éjszaka fölé emelkedik a kereskedelmi
szálláshelyeken. A külföldi vendégforgalom is fellendül, a külföldiek aránya az összes
vendégéjszakából várhatóan 40% fölé emelkedik.
Indikátorok: vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken;
külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák aránya
Önkormányzati bevételek
Az idegenforgalom fellendülése és az akcióterületen működő vállalkozások fejlődése,
forgalmuk bővülése és az alkalmazotti létszám növekedése elsősorban a projekt közvetett
277
hatásaként jelentkezik. A turizmus növekedése, és a vendégéjszakák számának emelkedése
kapcsán növekszik az idegenforgalmi adók összege. Az akcióterület megújításának
következtében újabb, az eddiginél szélesebb és magasabb igényeket kielégítő vállalkozások
jelennek meg, ami komoly többletbevételt eredményezhet az önkormányzati költségvetés
számára, növelve ezzel a helyi adók összegét.
A beruházások eredményeként az idegenforgalmi adóbevételek akár 50%-kal
növekedhetnek. A többi adónem növekedésében is jelentős szerepet játszhat a
városfejlesztés, becslések szerint a növekmény 5-10%-a következik a megújítási
tevékenységből.
Indikátorok: a helyi iparűzési adó összegének alakulása.
A Petőfi Szálló felújítása
Az akcióterületi terv a szálló környezetének minőségi rendbetételével hozzájárul a
megvalósítás felgyorsításához, mert a minőségi környezet vonzó a magánbefektetők számára
is, meggyorsítja mind a szálloda-beruházást, mind a Kossuth tér környékének üzleti
hasznosítását (kiskereskedelem, szolgáltatások, rendezvények, vendéglátás, stb.).
A megújuló Petőfi Szálló műemléki felújítása a legnagyobb volumenű projekt, aminek
keretén belül egy 4 csillagos szálloda kerül kialakításra a hozzátartozó létesítményekkel
(apartmanok, 1 ágyas és 2 ágyas szobák, színházterem, éttermek, pub, borozó, kerthelyiség,
teremgarázs, törökfürdő, edző terem, squash fallabda, casino, gyermekmegőrző) (www.
petofiszallo.hu).
Indikátorok: Petőfi Szálló látogatottsága, vendégéjszakák száma, a működtető vállalakozás
piaci pozíciója
5.3 Esélyegyenlőségi hatások
Az akcióterületi fejlesztés legfontosabb küldetése a város társadalmi-kulturális és gazdasági
életének újraszervezése, a belső társadalmi-gazdasági kapcsolatok újraszövése, annak
érdekében, hogy erősödjön a helyi társadalmi kohézió, a szentesiek összetartozás érzése.
A pályázat keretében végrehajtásra kerülő városrehabilitációs beavatkozások többsége a helyi
társadalmi, kulturális élet intézményeinek, egyéb tereinek megújítására irányul, amely helyet
ad, támogatja a társadalmi, kulturális integrációt, segíti az alapvető szolgáltatások
hozzáférhetőségét a legkülönbözőbb társadalmi csoportok számára. Az alábbiakban
megvizsgáljuk az egyes esélyegyenlőségi alapelvek érvényesülését.
Térbeli kiszorítás és integráció
Szentes belvárosa jelenleg is jelentősebb presztízzsel rendelkezik, mint a város más részei. Az
akcióterületi beavatkozások nem okozzák a városrész gyors felértékelődését, és nem
indukálnak jelentős és radikális térbeli társadalmi folyamatokat. A városrehabilitációs
beavatkozások megerősítik a meglévő funkciókat, és megteremtik a funkcionális kereteit a
jövő beruházásainak, amelyek a belváros karakterét megerősítik, és kedvező kisugárzást
fejtenek ki a szomszédos városrészek irányába. A beavatkozások helyi gazdaságfejlesztő
hatása közvetlenül (munkahelyteremtése), és közvetetten (növekvő önkormányzati bevételek)
278
a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez járulnak hozzá, növekvő esélyt teremtenek a
lecsúszott társadalmi csoportok felzárkóztatása számára. A minimális lakossági mozgás,
amely elvárható a belváros funkcióbővüléséből nem eredményezi a szegregálódott területek
kiterjedésének növekedését, sőt az említett komplex folyamatoknak köszönhetően a lecsúszott
városrészek felzárkózásához teremtik meg a feltételeket.
Fizikai infrastruktúra és szociális ellátások hozzáférhetősége
A fejlesztési projektek elsősorban a fogyatékkal élők és a kerékpárosok közlekedési helyzetét
javítják, azaz hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület számukra is megfelelő közösségi
teret jelentsen. A szentesi városközpont a projektek eredményeként a hátrányos helyzetű,
fogyatékkal élők (elsősorban rokkantak, mozgássérültek), nagycsaládosok számára jó néhány
intézmény (pl. ifjúsági ház, városháza akadálymentesítése) könnyebben megközelíthető lesz,
mint korábban. Az akcióterület megújítása során fokozottan ügyelünk az akadálymentesítésre
a járdaszegélyek kialakításánál, a kerékpárutak tervezésénél. Fontos hogy a járdák
akadálymentesítése ne csak a mozgássérültek, hanem egyben a vakok és gyengénlátók
érdekeinek figyelembe vételével történjék.
A környék forgalmi rendjének átalakításával, a kerékpárutak kialakításával a projekt
preferálja a fenntartható közlekedési formákat. A belvárosi intézmények, iskolák és
kereskedelmi egységek az akadálymentesítés eredményeként a tolószékes mozgássérülteken
kívül a kerékpárral és babakocsival érkezők számára is könnyen megközelíthetők lesznek. A
belváros rehabilitációja tehát jelentősen javítja a mozgássérültek helyzetét, napi életvitelükben
könnyebbséget okoz.
Közösségi és képzési programok
A pályázat keretében tervezett szoft elemek tartalmazzák a közösség(fejlesztés)i célzatú
tevékenységeket, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok számára kerültek
kialakításra (munkanélküliek, alulképzettek, stb.).
A fenti alapelvek és egyben az esélyegyenlőségi kritériumok teljesülését a következő mérési
pontokon keresztül mutatjuk be.
A tervezett tevékenységek miként szolgálják az esélyegyenlőséget, értve ez alatt pl. a
hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők
közlekedését, napi életvitelét?
A szoft elemek között szerepelnek olyan beavatkozások, amelyek közvetetten megteremtik
azokat a feltételeket, amelyek révén jelentősen javulnak a hátrányos helyzetű csoportok
foglalkoztatási és ezen keresztül beilleszkedési esélyei. A közterületek átfogó fejlesztése,
akadálymentesítése, felhasználóbarát kialakítása minőségileg nagyban javítja a fogyatékkal
élők, idősek, kisgyermekesek napi életvitelét.
A tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma
lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján. (pl.
közhasznú foglalkoztatással)?
A projekt közvetlenül tartalmaz közhasznú foglalkoztatási elemet, a Közgé-kert kialkítása
esetében. A közösségi terek minőségének fenntartása a projekt elemi érdeke. Ennek keretében
279
a közterületek fenntartását, üzemeltetését végző közterület-fenntartó szervezeten keresztül
kiegészítő közhasznú foglalkoztatási program valósul meg.
Infokommunikációs akadálymentesítés valósul meg?
Az infokommunikációs akadálymentesítés számára az alapfeltételt biztosító fizikai környezet,
azaz az épületek és közterületek akadálymentesítése a projekt beavatkozásai által valósul
meg.
A projekt olyan szolgáltatást, képzéseket, akciókat és/vagy szolgáltatáson belüli speciális
elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére
tekintettel került kialakításra.
A Fehérház külső liftjének kialakítása, a közterületek akadálymentesítése és más közösségi
funkciót ellátó épületre, helyiségre irányuló fejlesztés a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal
élők különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását szolgálják.
A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében
esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az egyes társadalmi
csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.
A városfejlesztés átfogó mottója, üzenet, hogy „Szentes a Szentesieké!”, azaz az
önkormányzat a projekten keresztül is üzen a település legkülönbözőbb társadalmi csoportjai
számára, hogy a város hosszú távú fejlődése érdekében mindenki egy hajóban, egy irányban
evezzen, fogjon össze, segítse, támogassa egymást. Ez a koncepció maximálisan
esélytudatosságot, a meglévő előítéletek megszűntetését fejezi ki.
A beavatkozás eredményeként létrejött munkahelyek keretében lehetőség szerint
részmunkaidős/távmunkában történő foglalkoztatás is megvalósul (részmunkaidős
foglalkoztatottak száma vagy Távmunkában foglalkoztatottak száma).
A vállalkozói központ, olyan munkahelyeket teremthet, amely a részmunkaidős foglalkoztatás
lehetőségét teremtheti meg, illetve időszakosan a távmunka számára kínálnak lehetőséget.
Indikátorok: akadálymentesített létesítmények száma; akadálymentesített közterületek
kiterjedése
5.4 Környezeti hatások
A Szentes Városközpont Akcióterület fejlesztésének számos eleme közvetlen
környezetminőségi javulást céloz. A történelmi városközpont társadalmi-gazdasági
helyzetének javítása mellett a projekt legfontosabb célja a települési környezet állapotának
javítása. A kedvező hatások bekövetkezéséhez szükséges a projekt minden elemét
megvalósítani. A projektek célja Szentes esetében tehát kiegészül a belvárosi zöldterületek
állapotának javításával, az elsősorban a gépjárművek által okozott környezetszennyezés
csökkentésével, egy ökológiailag fenntartható városfejlesztéssel. Ennek számos pozitív hatása
van az akcióterület környezeti minőségére, mindemellett – főleg átmenetileg – néhány negatív
hatással is számolni kell, amelyek azonban megfelelő eszközökkel mérsékelhetők lesznek.
280
Mutató neve: Típus Mérték-
egység Érték
Célérték a
fenntartási
időszak
végén
Mutató forrása
A támogatott projektek eredményeként
elért energia megtakarítás
eredmén
y GJ 21491,6 3010,2
Útmutató szerint 35
évre számolva -
Költség-haszon
elemzés alapján.
Üvegházhatású anyagok kibocsátásának
csökkentése (CO2-e) hatás tonna 2215,325 316,475
Útmutató szerint 35
évre számolva -
Költség-haszon
elemzés alapján.
Ártalmatlanításra kerülő hulladék
arányának csökkentése (amennyiben
releváns)
output tonna nem releváns nem
releváns -
A fenntarthatósággal kapcsolatos
tudásmegosztáson részt vettek száma output fő 15 15 -
Jobb összesített energetikai jellemzőkkel
(energiatanúsítvánnyal) rendelkező
épületek száma
output db 0 0 -
Pozitív hatások
A) Levegőminőség javulása
1. Porszennyezés csökkentése
Hazai városaink belső területeit figyelembe véve a szállópor-szennyezés az egyik
legsúlyosabb környezeti probléma, aminek a kezelését segíti a projekt megvalósulása. A
szállópor jelenléte hosszú távon jelentősen rontja az itt élők életminőségét. A pozitív
környezeti hatások között ez az egyik legfontosabb. A megújított, ápolt zöldfelület, a
gondozott parkok (pl. Kurca-part, templomkertek, a Petőfi Szálló előtti zöldterület rendezése),
valamint a díszburkolattal rendelkező felszínek fenntartása és a kerékpáros közlekedés
infrastruktúrájának magas színvonalú kiépítése csökkenti a szállópor-szennyezést.
A zöldterületek rendezése segíti a szállópor-szennyezés csökkentését, mivel a növényzet nagy
mennyiségű port köt meg. A légköri aeroszol-szennyezettség csökkenése már a fejlesztés első
stádiumának végén kimutatható eredményekkel jár, és a forgalomcsökkentéssel teljesedik ki.
Indikátor: a levegő portartalmának változása.
2. A szennyező gázok mennyiségének csökkenése
Ezt a következő okok segítik elő:
- a szennyező gázok mennyiségének csökkentését a személygépkocsi-forgalom csillapításától,
az egyirányúsítástól, a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésétől, a fizetőparkolás
rendszerének továbbfejlesztésétől várhatjuk. Az autóforgalom csillapítása közvetlenül javítja
a levegő minőségét, ehhez szükség van arra is, hogy a fellendülő gazdasági funkció
következtében megélénkülő célirányos személygépjármű-forgalom számára a parkolási
281
lehetőségek megfelelően rendezve legyenek. A helybéliek számára a belváros egyértelműen
egészségesebbé válik, de mindennapjaik életét is megkönnyíti a forgalom csökkentése, így
számos pozitív hatás mellett pl.. lehetővé válik a lakások, kiskereskedelmi helységek
gyakoribb szellőztetése is.
- a megújult zöldterületek dúsabb, gazdagabb növénytársulásai az eddiginél több CO2-t
kötnek meg, és több oxigént juttatnak a levegőbe. Ezzel az akcióterületen javul a
levegőminőség, amely különösen a reggeli és esti órákban szinte azonnal érezhetővé válik.
Indikátor: a levegőben levő szennyezőanyagok (COx, NOx, SOx, ózon mennyisége).
B) A zajszennyezés csökkenése
A zaj olyan negatív környezeti hatás, ami a városközpontokban nagymértékben csökkenti az
életminőséget, rontja az ingatlanok értékét és jelentősen zavarja a közterületeket rekreációs
(pihenés, sétálás) céllal használókat, ezáltal csökkenti a forgalmas belvárosok
kiskereskedelmi üzleteinek forgalmát, emellett akadályozza az irodai funkció megtelepedését.
A gépjármű-forgalom Szentes belvárosában jelentős zajszennyezést okoz. A tervezett
városfejlesztési beavatkozások keretében létrejövő forgalomcsillapítás következtében a
zajszennyezés csökken, és ezáltal az akcióterületen elhelyezkedő ingatlanok értéke növekedik.
Indikátor: a zajszennyezés alakulása
C) Az ökoszisztéma gazdagodása, a fajgazdagság növekedése
A beavatkozás során kiemelt fontosságú az akcióterület számos zöldterületének (pl. Kurca-
part, templomkertek, Petőfi Szálló és a postahivatal körüli zöldfelületek) megújítása. Ennek
következtében egészséges, jó konzisztenciájú taxonokból álló növényállomány meghonosítása
megy végbe. Így ökológiai értelemben aktív hatást kifejtő, a mikroklímán túl a belvárosi
antropogén mezoklímára is kedvezőbb hatású, komfortérzetet növelő zöldterületek létesülnek.
A Kurca-parti sétány megújítása ökológiai folyosót képezhet a városhatáron kívüli területek, a
Széchenyi-liget és a város központi zöldterületei (pl. Kossuth tér, Erzsébet tér) között. Ennek
kézzelfogható eredménye lesz a vizes élőhelyeket kedvelő dús növényzet valamint nagyobb
gerincesek számának növekedése. A Kurca mentén a jelenleginél gyakrabban bukkannak fel
az alföldi vízivilágból ismert szárnyasok, a part közelében kiváló fészkelőhelyet találhatnak
az énekesmadarak, emellett kisebb gerinces állatok megjelenése is valószínűsíthető (pl.
mókusok, siklók).
Indikátorok: fajok számának növekedése
D) Hőszigetelés
A rehabilitálandó épületek egy részében a fűtési rendszer megújítását, a nyílászárók cseréjét
tervezik, ezzel az épületek fűtésére fordított költség, valamint a feleslegesen a szabadba
engedett (elveszített) hő mennyisége csökken. A fűtéskorszerűsítésben különleges szerepe
lehetne annak, hogy Szentes és környéke a geotermikus energia felhasználására kiváló
adottságokkal rendelkezik, így a fűtés-korszerűsítés megoldható helyi, környezetbarát energia
hasznosításával is.
Indikátorok: a fűtésmennyiség csökkentése, a hősszennyezés csökkenése
282
Negatív környezeti hatások
Mint minden emberi beavatkozás, a szentesi városfejlesztési tevékenységek is járhatnak
néhány negatív környezeti hatással, amelyek minimalizálása a belvárosi környezetminőség
megóvása szempontjából elsődleges jelentőségű. Mindemellett a belváros megújításának
egyik legfontosabb célja a települési környezet minőségének javítása, a megvalósítás során
jelentkező környezeti ártalmak zömmel ideiglenes jellegűek, nagyobb hányaduk a beruházás
befejezése után megszűnik.
A) Levegőszennyezés növekedése
1. Porszennyezés
A beruházás megvalósítása során jelentős porszennyezés következhet be. Magától értetődően
ez átmeneti szennyezés-növekedés, ami a bontással és építéssel járó tevékenységek
végeztével magától megszűnik. A szennyezés csökkentésére több módszer is szóba kerülhet,
így pl. a földmunkák során a kitermelt föld, a homlokzat-felújítások esetében magának a
homlokzatnak és a keletkező építési törmeléknek a vízzel történő locsolása. A porszennyezés
növekedésének megakadályozására különösen szeles időszakokban kell nagy gondot
fordítani.
2. A szennyező gázok mennyiségének növekedése
A városfejlesztés eredményeként megújuló belvárosi létesítmények, különösen a Petőfi Szálló
megújítása olyan helyeken is indukálhat személygépjármű-forgalmat, ahol az korábban nem
jelentkezett. A forgalomcsökkentéssel párhuzamosan tekintettel kell lenni arra, hogy az autók
elkerülő útvonalakat használnak, ahol nő a szennyezés. A forgalmi rend megváltoztatása ezért
különleges figyelmet igényel. Ennek a negatív hatásnak a mérséklésére kiváló esélyt jelent a
Szentes városát elkerülő utak fejlesztése, ami a tranzitforgalmat leveszi a belvárosról.
Az akcióterületen keresztül újabb autóbuszjáratok közlekedtetése is szerepel a középtávú
tervekben. A járatok nyomvonalát, különösen pedig a megállóhelyeket a növekvő
környezetterhelésre tekintettel szabad csak kijelölni.
A munkálatok során az alkalmazott munkagépek működésének hatására a szennyező gázok
mindegyike növekedhet. Ennek teljes kivédésére természetesen nincs lehetőség, de a
munkálatok megfelelő időbeli ütemezése, az ütemezés betartása (pl. éjszakai munkavégzés
kerülése) minimalizálhatja az ilyen jellegű ártalmakat.
B) Egyéb
Egyes negatív hatások ideiglenesen, a projektek végrehajtása idején jelentkeznek. Ilyen lehet
pl. az építkezések idején a zajszennyezés, illetve a talaj áthalmozásánál előforduló
talajszennyezés. Nem kellő körültekintéssel megvalósított zöldterület-fejlesztésnél
átmenetileg sérülhet az ökoszisztéma, a vadon élő állatok (elsősorban a madarak) elriadhatnak
a környékről. Ezek a negatívumok a projektek befejeztével megszűnnek.
Parkolás
A gazdasági szereplők hátrányosnak tartják a helyi parkolási rendszert, ezért annak -
legalábbis részleges – megváltoztatására törekszenek. Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi
283
általános fizetős parkolási rend kedvezőtlenül érinti a belvárosi kiskereskedelmi üzletek
forgalmát. Ki kell dolgozni egy olyan parkolási rendet, ami a belvárosi autóforgalmat és a
parkolási igényeket nem, vagy nem számottevően növeli meg, de nem akadályozza a
belvárosi üzletek forgalmát. Szóba jöhető megoldás lehet a parkolási díj kereskedők általi
részleges átvállalása.
A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek a közlekedés,
környezetvédelem, területhasználat és városszerkezet, valamint a várospolitika stratégiai
iránya. Az alábbiakban a projekt hatásait különböző szempontok szerint értékeljük.
1.) Közlekedés: az akcióterületi fejlesztésről megállapítható, hogy
– Szentes belvárosának átmenő forgalma csökkentésre az elkerülő útvonalak és a belváros
forgalmi szabályozása révén;
– a gyalogosbarát, és kerékpáros közlekedést ösztönző fejlesztések révén a környezetbarát
közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesülnek;
– a városrehabilitáció eredményeként a gépkocsi használat csökken az akcióterületen;
2.) Környezeti minőség:
– a fizikai beruházások és az azokhoz kapcsolódó szoft elemek a környezettudatos magatartás
ösztönzésére irányulnak;
- a megújuláshoz kapcsolódóan a nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz
való hozzáférést az önkormányzat mindenki számára biztosítja;
– az épületek megújítása hozzájárul a létesítmények jobb energiagazdálkodásához, a
hatékonyabb hőellátáshoz és a hőveszteségek csökkentéséhez;
– a hulladékgazdálkodáson belül az önkormányzat hosszú távú célja a hasznosításra átadott
hulladék arányának növelése és az összes keletkezett települési hulladék mennyiségének
csökkentése.
Zöldfelület-gazdálkodás
– az akcióterületi beavatkozások a zöldfelületek átfogó minőségi fejlesztését eredményezi;
– a projekt révén humanizált, élő utcák jönnek létre;
– A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg
73. számú táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok
Mutató neve Mérték-
egység
Típus
(output /
eredmény)
Bázisérték Min. elvárt
célérték
Célérték
elérésének
időpontja
Célérték a
projekt
megvalósítási
időszak
végén
Célérték a
fenntartási
időszak
végén
Mutató forrása
Fajlagos
vízfelhasználás
Mértéke
Teljes
Vízfelhasználás Ezer m
3 Eredmény 1,214 - 2013 1,214 1,200
Szentes Város
Önkormányzat
Termelés v.
szolgáltatás
egysége
Változó fő Eredmény 101 - 2013 101 101
Szentes Város
Önkormányzat
Fajlagos
energiafelhasználás
Mértéke
Teljes villamos
energia felhasználás Ezer kWh Eredmény 123,172 - 2013 123,172 123,000
Szentes Város
Önkormányzat
Termelés v.
szolgáltatás
egysége
Változó fő Eredmény 101 - 2013 101 101
Szentes Város
Önkormányzat
Üvegházhatású anyagok kibocsátásának
mértéke (CO2e) t/év Hatás 87 - 2013 87 85
Szentes Város
Önkormányzat
Ártalmatlanításra
kerülő
hulladék arányának
mértéke
Ártalmatlanításra
kerülő
hulladék
t Output 33 - 2013 32 30
Szentes Város
Önkormányzat
Összes
hulladék
mennyisége
t Output 47 - 2013 46 40
Szentes Város
Önkormányzat
A kistérségben élők
foglalkoztatottságának
mértéke
Saját
foglalkoztatottak
közül helyben lakik
fő Output 99 - 2013 99 99
KSH népszáml.
adatbázisa
(2001.) A foglalkoztatottak
száma* fő Output 101 - 2013 101 101
KSH népszáml.
(2001.)
A fenntarthatósággal
kapcsolatos
tudásmegosztáson
részt vett
munkavállalók száma
Tudásmegosztásban
résztvevők
száma
fő/év Output 0 - 2013 15 15
Szentes Város
Önkormányzat
Össz
munkavállalói
létszám
fő/év Output 101 - 2013 101 101
Szentes Város
Önkormányzat
Jobb összesített
energetikai
jellemzőkkel
rendelkező
épületek száma
db Output 0 - 2013 2 2
Szentes Város
Önkormányzat
Akadálymentesített
épületek
száma
db Output 0 - 2013 2 2
Szentes Város
Önkormányzat
286
Összegezve a városközpont környezetének minősége (elsősorban a közterületek, közterületi
zöldfelületek kiépítettségének, rendezettségének színvonala, állapota, gondozottsága) a város
és a város lakóinak kulturális színvonalát, a társadalom jóléti állapotát tükrözi.
A tervezett beavatkozások indokoltságát az adja, hogy a folyamatban lévő, szigetszerű
önkormányzati beruházások között kizárólag egy nagy volumenű projekt képes az egységet
megteremteni, a fejlesztéseket az előre eltervezett logika mentén összekapcsolni. Így
projektünk végeredményeként a régmúlt értékeinek részbeni helyreállításával visszaadjuk a
polgári öntudatot megtestesítő belváros régi pompáját és közösség formáló, központi szerepét.
Az egyedülálló "tér-lánc" szerkezet tudatos kihasználásával biztosítható lesz a gyalogos és
kerékpáros forgalom számára, hogy bizonyos szempontból irányított módon érje el a város
értékeit, így azok láthatóbbá, vonzóbbá és meghatározóbbá válhatnak. Ennek megfelelően az
egyes helyszínek között a közösségi-pihenést valóban szolgáló közterületek kerülnek
kialakításra.
A fejlesztés részeként megvalósított forgalomcsökkentő intézkedésekkel és a kerékpárutak
fejlesztésével nem csak a kor elvárásainak megfelelő alternatív közlekedési kapcsolat jön létre
a belvárosi akciók között, hanem a városra jellemző nagy kerékpárforgalom biztonságosabbá
tétele is elérhető, ezzel pedig növelhető a lakosság egészséges, aktív életmód iránti igénye.
A projekt számos egymásra épülő elemet tartalmaz, így például: a belvárosi
forgalomcsillapítás eredményeként növekvő gyalogos forgalom hatására a bevásárló utcában
érintett üzlethelyiségek versenyhelyzete javul, amit tovább erősít az egységes, a járókelők
figyelmét vonzó homlokzat kialakítása.
A projekt megvalósítása egyaránt hozzájárul a szentesi lakosság identitás tudatának
erősítéséhez és a belvárosi akcióterület gazdasági és turisztikai fejlődéséhez.
A projekt kertében elvégzett fejlesztések fenntartása részben az önkormányzat részben a
bevont partnerek felelősek. A felújítások során a karbantartási költségek csökkenek, az
esetlegesen szükséges pótló beruházások tíz éven túl várhatók.
A Bíróság homlokzat karbantartása alapvetően nem jelent sem többlet feladatot, sem többlet
költséget. A felmerülő költségek között egyedül a kb. 5 évente szükséges homlokzattisztítást
kell megemlíteni, amit mindkét szervezet saját működési költségeinek terhére vállal.
A közterület tekintetében jelenleg is Szentes Város Önkormányzata látja el a zöldfelületek és
burkolt felületek karbantartását. A megnövekedett zöldfelületek fenntartása ugyan többlet
költséget jelent a városnak, figyelembe véve azt, hogy ez a terület a legkiemeltebb
kategóriába tartozik. A szükséges forrásokat az önkormányzat éves költségvetésében különíti
el, míg a költségek csökkentése érdekében pedig növeli parkgondozásba bevont közcélú
foglalkoztatottak számát. A város céljai között szerepel az elindított önkéntes akciók
meghonosítása Szentesen, így ezek a programok szintén hozzájárulnak a létrehozott
eredmények hosszan tartó megóvásában.
287
A Fehér Ház portáljainak karbantartásáét az üzemeltetést végző szervezet, a Szentes Városi
Szolgáltató Kft. felelős. Mivel az épület teljes karbantartást és szükséges pótlási munkáit ez a
szervezet végzi, így a projekt eredményeinek fenntartása nem jelent többlet költséget az
önkormányzatnak. A homlokzati felújítások esetében szintén csak a tisztán tartási feladatokat
kell említeni a következő időszakban. Ezek ugyan többletköltséget jelentenek, de ennek
finanszírozását a Kft. vállalja. A projekt keretében elvégzett energetikai korszerűsítések
segítségével elért megtakarítások az üzleteket bérlő vállalkozásoknál jelentkeznek, ezáltal a
projekt hozzájárul jövedelemtermelő képességük javításához.
A projekt keretében elindított soft tevékenységek fenntartása elsősorban a közösségi tér
fejlesztésben érintett szervezetek (Diákpincét működtető VEGA) feladata. Ennek érdekében
az önkormányzat nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a hasonló témájú projektek kidolgozására,
illetve az ezek finanszírozását szolgáló, elsősorban TÁMOP és KEOP programok
megismerésére. Így a tevékenységek finanszírozását általában 100%-os intenzitású támogatás
segítségével tudják a partnerek, illetve az önkormányzat előteremteni.
A jelen fejezet összegzése: az EATT ide vonatkozó megállapításai továbbra is
helytállóak, az indikátorokat aktualizáltuk. Ennek indoka, hogy az EATT készítésekor a
projekt időbeli ütemezése nem volt teljes mértékben meghatározható, ehhez a második
fordulóban- az ATT elkészítése, véglegesítése volt szükséges, az egyes műszaki tartalmak
pontosításával.
288
6.Kockázatok elemzése
6.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége
A Szentes belvárosának szívében fekvő akcióterület megújítása komplex fejlesztési program,
amely tervezése és megvalósítása során jelentkezhetnek olyan tényezők, amelyek a fejlesztés
célját veszélyeztetik. A kockázatok egyrészt lehetnek az akcióterület, illetve a projektgazda, a
döntéshozó szervezet adottságaiból fakadó belső kockázatok. Ezeken kívül léteznek a
városfejlődési folyamatok természetéből (pl. a városi közlekedés jövőbeni jellege), vagy a
projekt megvalósítására hatást gyakorló szervezetek adottságaiból, döntéseiből, lépéseiből
következő külső kockázatok is. Az utóbbiak a projektgazda kompetenciáján kívül esnek, ezek
esetében inkább csak a hatások mérséklése tervezhető. Az immanens kockázatok ezzel
szemben a problémák időben történő diagnosztizálása esetén jórészt megoldhatók és a projekt
végrehajtását veszélyeztető kedvezőtlen folyamatok ilyen módon kiküszöbölhetők. A
koncepció-tervezés fázisában a belső kockázatok nagyobb része már láthatóvá válik, míg a
külső kockázatok inkább csak a projektgenerálási fázisban vagy a kivitelezés után
jelentkeznek. Az alábbiakban kifejtett kockázatok között sorrendiség nem állapítható meg,
mindegyik kezelése magas szintű odafigyelést igényel, mert bármelyik kockázat
bekövetkezése az egész projekt lényegét és értelmét meghiúsíthatja.
6.2 Külső kockázatok
1. Kockázat
A változó makrogazdasági környezet kihatásai
A hazai és a nemzetközi gazdasági tendenciák hirtelen változásai vagy romlása a program
eredményességét korlátozhatják. Ilyenek lehetnek az infláció növekedésével kialakuló
magasabb költségek, illetve a napjainkban tovagyűrűző nemzetközi hitelválság, ami az
ingatlanfejlesztési elképzelések végrehajtását és a magánszféra szereplőinek bevonását
megnehezítheti.
Megoldási javaslat. A városfelújítási program ütemezésében tekintettel kell lenni a jelenlegi
és a várható makrogazdasági tendenciákra. A pénzügyi terv alapos kidolgozása megtörtént.
2. Kockázat
Forgalomnövekedés, parkolási gondok
A városfejlesztési célú projektek hatására jelentősen megnövekedhet a gépjárműforgalom
Szentes belvárosában, illetve annak környékén. A gazdasági élet dinamizálódása és a
szállóvendégek nagy létszámban történő megjelenése gondokat okozhat a belvárosi
közlekedésben és megnöveli a parkolási igényeket, valamint zavarhatja az alföldi városokra
jellemző kerékpáros forgalmat is. Ez azzal fenyeget, hogy a megújított belvárosi
zöldterületeken, tereken megjelennek az illegálisan, fizetés nélkül parkoló járművek,
hasonlóan nagyobb városaink köztereihez.
289
Megoldási javaslat: a parkolási gondok kezelését a program céljaihoz illeszkedve kell kezelni.
Továbbra is fent kell tartani a fizetőparkolás rendszerét, aminek eredményeként elsősorban a
helyi lakosság és az áruszállítás használ belvárosi parkolóhelyeket. A szálloda környékén
keletkező parkolási gondokat úgy kell megoldani, hogy az ne okozza zöldfelületek elvesztését
(pl. mélygarázs).
3. Kockázat
Gazdasági szereplők sikertelen bevonása, passzivitása
Az akcióterületen tevékenykedő gazdasági szereplők sikertelen bevonása a projekt céljának
meghiúsulását okozhatja. A vállalkozások passzivitása eredményeként a projekt nem fejti ki
azt a multiplikátor hatást, aminek eredményeként nem dinamizálódik a belváros gazdasági-
társadalmi élete.
Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során tevőlegesen és ténylegesen be kell vonni a
helybeli gazdasági szereplőket. A projektnek ehhez a kidolgozott megfelelő kiegészítő-típusú
(„soft”) (pl. marketing, közösségépítés, partnerség építés, stb.) akciókat ténylegesen
működtetnie kell, illetve a gazdasági élet szereplőit kollaboratív módon kell bevonni a
megvalósításba.
4. Kockázat
A fejlesztések iránt ellenérdekelt helyi csoportok
A fejlesztések előtt, a munka alatt, de a projekt befejezése után is színre léphetnek olyan helyi
csoportok, amelyek vélt vagy valósnak tűnő indokból ellenérdekeltek a projekt
megvalósításában (pl. zöld szervezetek, helyi műemlékvédők, belvárosi lakosok). Ezek a
csoportok állampolgári jogaikkal élve zavarhatják, ill. hátráltathatják a futó munkákat.
Megoldási javaslat: Az önkormányzat és a lakosság között határozott konszenzust kell
kialakítani. A változatos kommunikációs eszközökkel, a legkülönbözőbb társadalmi
csoportok támogatásának megszerzésével, részvételi lehetőségének megteremtésével, a
különböző közösségi kezdeményezéseknek teret adva, a civil hálózat segítségével növelhető
az érintett csoportok közötti bizalom, fokozható a fejlesztés iránt nyitott, aktív csoportok
érdeklődése, és csökkenthető az ellenérdekelt csoportok hátráltató hatása.
5. Kockázat
Jelentős árfelhajtó hatás
A városfejlesztési célú beavatkozások eredményeként az akcióterületen lévő ingatlanárak, a
szolgáltatások árai olyan mértékben megemelkedhetnek, hogy elérhetetlenné válnak a helyi
társadalom számára. Ez hosszabb távon azt is eredményezheti, hogy a városközpont és a
város többi részének társadalma elkülönül egymástól, ami jelentős konfliktusokat is okozhat.
Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során fokozottan kell ügyelni a gazdasági
szereplők teljes körű tájékoztatására. Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit és elvárásait a
város központjában működő, és a centrumot használó szereplők számára, valamint
hangsúlyozni kell, hogy a fejlesztés a kívánt hatást nem éri el akkor, ha a helyi lakosság
számára elérhetetlen árszínvonal alakul ki.
290
6. Kockázat
Túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások
A program megvalósítása során korlátozó tényezőként jelenhetnek meg az érintett lakosság és
a gazdasági élet részéről jelentkező, az akcióterület megújításának hatásaival összefüggő
elvárások (pl. a városközpont és közvetetten az egész város fejlődésének jelentős
felgyorsulása, a beavatkozás pozitív hatásait túlhangsúlyozó tévhitek. Az elvárások
meghiúsulása a lakosság kiábrándulásához vezethet, ami veszélyeztetheti a városban más,
közösség bevonásával zajló fejlesztés megvalósítását.
Megoldási javaslat. Rendszeres, részletes tájékoztatás a lakosság számára a fejlesztési
folyamatról; a fejlesztési folyamat időtávját, ütemezését és a várt hatásokat közérthetően be
kell mutatni. A nyilvánosság, és a közösségi bevonás eszközei révén az érintettek jobban
átláthatják a program céljait, menetét és ezáltal reálisabb képet alkothatnak a jövőről.
7. Kockázat
A szálloda-rehabilitáció esetén jelentkező befektetői kockázati csoport.
A Petőfi Szálló rehabilitációja az akcióterületi terv zászlóshajó projektje, az akcióterület
legnagyobb beruházása. Az ilyen nagyszabású beavatkozásnak hazánkban vannak kellemetlen
tapasztalatai, gondolhatunk itt például az elmúlt esztendőkben néhány nyugat-dunántúli
városunkban be nem fejezett mélygarázs-építésre, jelentős károkat okozva ezzel a
településeknek. A szállodai rekonstrukció esetén is kockázatot rejt magában az, hogy a
befektetők alapos kiválasztására és megbízhatóságuk ellenőrzésére hazánkban szinte alig akad
használható modell.
Megoldási javaslat: a potenciális befektetői kör megkeresését a lehető legkorábban érdemes
megkezdeni. Alapos előzetes mérlegelés után csak komoly referenciával és kellő tőkével
rendelkező vállalkozásokat szabad megbízni a kivitelezés végrehajtásával.
8. kockázat:
Környezeti kockázat
A projekt eredményeként a megélénkülő gazdaság következtében megnövekvő
gépjárműforgalom rontja a belváros környezeti minőségét. Növekszik a levegő- és a
zajszennyezés, és új parkolási igények lépnek fel. A parkoló autók degradálják a
zöldterületeket és a történelmi levegőt árasztó belváros turistacsalogató látványa fogyatékossá
válhat. Ennek eredményeként csökkenhet a belvárosi korzók vonzereje a helyi lakosság és a
gyalogos turisták számára.
Megoldási javaslat: az előző kockázathoz hasonló. A környezeti kockázatokra a magvalósítás
során kiemelt figyelmet kell fordítani. A tranzitforgalom figyelmét az elkerülési lehetőségekre
időben fel kell hívni.
291
9. Kockázat.
Elitista, nem a helyi lakosság érdekeit szolgáló városfejlesztés jön létre
Mivel a legnagyobb magánberuházás az akcióterületen egy magas színvonalú szálloda
létrehozása, joggal merülhet fel az, hogy a fejlesztés nem szolgálja a helyiek érdekeit. Ha a
tervezett magas státuszú vendégkör igényeit a város nem tudja kielégíteni, akkor a turisták
csak „aludni járnak” a szállodába, jelenlétük nem lesz tapasztalható a belvárosban, és nem
fogja számottevően élénkíteni a város gazdaságát.
Megoldási javaslat: a tervezés, kivitelezés során nagy hangsúlyt kell helyezni a rehabilitáció
komplexitására. A szálloda megújításának során nagy szerepet kell kapnia a helyi vállalkozók
és a lakosság bevonásának. Az önkormányzatnak támogatnia kell a magasabb színvonalú, de
a helybéliek számára is széles körben elérhető szolgáltató funkciók megtelepedését.
292
74.számú táblázat Kockázatok elemzése. Külső kockázatok
Kockázat megnevezése
Valószínűség
hetes skálán
(1: leggyengébb
– 7: legerősebb)
Hatása a
projekt céljaira
hetes skálán
(1: leggyengébb
– 7: legerősebb)
A kockázat kezelésének
módja
A projekt / tevékenység, amire
a kockázat vonatkozik
A változó
makrogazdasági
környezet kihatásai
4 6
Az ütemezésnél a gazdasági
ingadozások figyelembe
vétele
Fehér Ház, Ady Endre utca üzlet-
helyiségeinek megújítása, Petőfi
Szálló rekonstrukciója, Civil
Központ kialakítása, képzési,
foglalkoztatási program
A szálloda-rehabilitáció
esetén jelentkező
befektetői kockázati
csoport
1 4 A potenciális befektetői kör
gondos kiválasztása Petőfi Szálló rekonstrukciója
Forgalomnövekedés,
parkolási gondok 3 3
A fizetőparkolás rendszerének
fenntartása, a parkolási gondok
kezelése zöldfelület-veszteség
nélkül
Kossuth L. utca, Ady endre utca
és Petőfi S. utca beavatkozásai
Környezeti kockázat 1 3
A magvalósítás során
kiemelt figyelmet kell
fordítani rá, a
személygépkocsi-közlekedés
növekedését meg kell
akadályozni
Kossuth L. utca, Ady endre utca
és Petőfi S. utca beavatkozásai
Elitista, nem a helyi
lakosság érdekeit
szolgáló városfejlesztés
jön létre
2 4
Nagy szerepet kell kapnia a
helyi vállalkozók és a
lakosság bevonásának,
tekintettel kell lenni a helyi
közösség igényeire
Teljes projekt
Jelentős árfelhajtó hatás 3 3
Tisztázni kell a helyi
társadalom igényeit és
elvárásait a város
központjában működő és
azt használó szereplők
számára
Teljes projekt
A fejlesztések iránt
ellenérdekelt helyi
csoportok
1 4
Gondos előkészítés,
széleskörű konszenzus
létrehozása
Teljes projekt
Gazdasági szereplők
sikertelen bevonása,
passzivitása
3 5
A kidolgozott megfelelő
kiegészítő-típusú akciókat
ténylegesen működtetni kell,
illetve a gazdasági élet
szereplőit kollaboratív módon
kell bevonni a megvalósításba
Ady Endre utca
üzlethelyiségeinek megújítása,
Petőfi Szálló rekonstrukciója
Túlzott, a reálisnál
gyorsabb és jelentősebb
hatást remélő elvárások
3 3 Megfelelő tájékoztatás,
nyilvánosság-munka Teljes projekt
293
6.3 Belső kockázatok
1. Kockázat
A politikai és a gazdasági érdekek diszharmóniája
Az akcióterület megújításának legmarkánsabb elemei, így a Petőfi Szálló megújítása körül a
politikai és a gazdasági érdekek egymásnak feszülnek
Megoldási javaslat. A projekt megvalósítása politikai ciklusokon átívelő, közép- és hosszú
távú várospolitikát igényel. A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága,
nyilvánossága és szakmailag magas színvonala esetén a program minden politikai szereplőnek
vállalhatóvá válik. A projekt megvalósítása minden szereplőnek érdeke, és erre alapozva
könnyebben alakítható ki egyezség a nehezebb kérdésekben is.
2. Kockázat
A menedzsmentben felmerülő problémák
A projekt megvalósítása során az akcióterületi menedzsmentben jelentős működési zavarok
léphetnek fel személyi okokból (pl. szakemberhiány, személycserék stb.), de a menedzsment
belső szervezetlensége, gyengesége is hátráltatja az eredményes végrehajtást.
Megoldási javaslat. A projekt menedzsmentjébe csak a legalkalmasabb embereknek szabad
bekerülnie. A belső struktúra és szisztéma kialakításának előzetesen meg kell történnie. Az
ellenőrzési rendszer szavatolni fogja a feladatok megfelelő színvonalú teljesítését.
3. Kockázat
A kivitelezést módosító műszaki, régészeti, műemlékvédelem-jellegű problémák
A térfelújítás felszíni kivitelezési munkálatai során az alapos előkészítő, felmérő munka
ellenére felmerülhetnek olyan problémák (pl. a vezetékes infrastruktúra problémái, esetleges
régészeti munkálatok elhúzódása, műemlékvédelem), amelyek az előre programozott
felújítási munkálatokban időbeli/ténybeli módosulást eredményeznek.
Megoldási javaslat. A tervek számolnak az előre nem várt jelenségekkel, és a költségvetés is
lehetővé teszi az ilyen helyzetek esetén alkalmazandó átütemezést, illetve több megvalósítási
tervet kell kidolgozni a kritikusnak tartható helyzetekre.
4. Kockázat
Pénzügyi többletterhet jelentő problémák
Ilyen lehet pl. a belvízveszély, valamint nem várt földtani hatások (pl. homokfolyás)
jelentkezése.
Megoldási javaslat. Különös alapossággal kell eljárni a résztvevő partnerekkel kötendő
szerződésben a nem várt költségnövelő beruházások esetében, a potenciális veszélyforrásokat
fel kell tárni és a beruházókkal meg kell vitatni.
294
5. Kockázat
Későbbi ütemek megvalósulása a beláthatatlan jövőbe tolódhat
Az ütemekre bontás miatt a projekt befejezése elhúzódhat, ez veszélyezteti a fejlesztési
elképzelések megvalósulását és a szinergiákon alapuló fejlődést.
Megoldási javaslat. A stratégiai tervezés és programozás tökéletesítése, befejezése megfelelő,
végrehajtható ütemezéssel számol. A kockázatcsökkentés fontos eleme egy középtávú
gazdasági program kidolgozása, amelyben az önkormányzat 2015-ig rögzíti a programra
költhető költségvetési forrásokat.
75.számú táblázat Kockázatok elemzése. Belső kockázatok
Kockázat megnevezése
Valószínűség
hetes skálán
(1: leggyengébb –
7: legerősebb)
Hatása a
projekt céljaira
hetes skálán
(1: leggyengébb
– 7: legerősebb)
A kockázat kezelésének
módja
A projekt / tevékenység,
amire a kockázat
vonatkozik
A politikai és a gazdasági
érdekek diszharmóniája 3 6
A tervezési-
megvalósítási folyamat
megfelelő átláthatósága,
nyilvánossága és
szakmailag magas
színvonala, az előnyök
tudatosítása
Teljes projekt
A menedzsmentben
felmerülő problémák 2 6
Legalkalmasabb
emberek kiválasztása,
monitoring, szervezeti
rend rögzítése
Városfejlesztő társaság
A kivitelezést módosító
műszaki, régészeti,
műemlékvédelem-jellegű
problémák
1 4
A tervek számolnak az
előre nem várt
jelenségekkel, és a
költségvetés is lehetővé
teszi az ilyen helyzetek
esetén alkalmazandó
átütemezést
Közterület-fejlesztési és
épület-felújítási
beavatkozások
Pénzügyi többletterhet
jelentő problémák 3 6
Különös alapossággal
kell eljárni a résztvevő
partnerekkel kötendő
szerződésben a nem
várt költségnövelő
beruházások esetében, a
potenciális
veszélyforrásokat fel
kell tárni és a
beruházókkal meg kell
vitatni
Konzorciális keretek
között megvalósuló
beavatkozások
Az ütemekre bontás miatt
a későbbi ütem
megvalósulása a
beláthatatlan jövőbe
tolódhat
3 5
A stratégiai tervezés
és programozás
tökéletesítése,
befejezése megfelelő,
végrehajtható
ütemezéssel számol
IVS, ATT
295
76. számú táblázat Tevékenységek ütemezése
A tevékenységek ütemezése
Már
rendelkezésre
áll
2010 2011 2012 2013
1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.
Előkészítés
IVS, ATT IVS
Műszaki tervek
Tanulmányok, felmérések, üzleti terv
Feltételes közbeszerzés
Végrehajtás
A projekt egészének megvalósításához
szorosan kapcsolódó szolgáltatások
Projketmenedzsment
Gazdasági funkció
Fehérház üzletportál felújítása és belső
udvar rendezése
Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok
homlokzat és portálfelújítása
Vállalkozói Központ korszerűsítése
Közösségi funkció
Tokácsli (Városi) Galéria felújítása
Diákpince felújítása,
akadálymentesítése
Városi funkció
Kurca-híd felújítása és bővítése
gyalogos forgalom számára
Kossuth Lajos utca díszkivilágítás
kialakítása a Kurcától a Horváth M.
utcáig, körforgalom megépítése
Horváth Mihály utca járda építése
Közgé kert felújítása
Petőfi Sándor utca átalakítása a
Kossuth utcától a Szabadság térig
296
Szabadság tér - autóbusz pályaudvar
nem fedett kerékpártárolók kialakítása
Ady Endre utca - bevásárló utca,
Fehérház előtti tér rendezése
Evangélikus templom körüli terület
kertépítészete
Szent Miklós templom környezetének
rendezése
Közszféra funkció
Szentes Városi Bíróság és Ügyészség
tető- és homlokzat felújítása
Civil Tv korszerűsítése, felújítása
Kiegészítő ("soft") elemek (ESZA típusú)
Képzési foglalkoztatási programok
Kiegészítő ("soft") elemek (ERFA típusú)
Kulturális és szabadidős
rendezvények, városmarketing akciók
Az EATT-hez képest a közbeszerzési eljárások lebonyolítását az út és járdaépítések esetében,
valamint a Kurca híd kivitelezése kapcsán 2011-ben tervezzük megvalósítani. Ennek okán a
fenti táblázat adatait frissítettük. Az időbeni változtatás indoka az, hogy a Petőfi Szálló
beruházása 2012. év tavaszára befejeződik, a Szálló vendégeket kíván fogadni. A Szálló
működését elősegítendő, ezen beruházásokat korábban szeretnénk megvalósítani.
A jelen fejezet összegzése: az EATT ide vonatkozó megállapításai továbbra is
helytállóak. A dokumentáció felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő adatokat,
ütemezéseket a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokkal frissítettük. Egyéb
változtatás nem történt.
297
7. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során
lezajlott partnerségi egyeztetések
7.1 Egyeztetések, tájékoztató fórumok
A projekt kommunikációs tevékenységeit előre megtervezett lépésekben hajtjuk végre az
ÚMFT arculati kézikönyve alapján. Célunk, hogy az érintett lakosság, vállalkozások és egyéb
szervezetek folyamatosan tájékoztatást kapjanak a projekt előrehaladásáról ezzel segítve
bevonásukat.
A beruházás előkészítését követően, amennyiben az első forduló eredményesnek bizonyul, a
célcsoportok tájékoztatása valamennyi kommunikációs csatornán keresztül elindul. Külön
hangsúlyt fordítunk a sajtóra, mind az írott, mind pedig az audiovizuális médiákra.
Ünnepélyes projekt nyitórendezvényt tervezünk sajtótájékoztatóval egybekötve, ahová a
helyi, megyei és országos médiumokat is meg kívánjuk hívni, természetesen a támogatók
jelenlétében. A sajtómegjelenéseket és sajtórendezvényeket dokumentáljuk, a kommunikációs
tevékenység hatékonyságát mérjük.
Ezt követően a projektfejlesztési időszakban a lakosságot, az érintett vállalkozásokat
folyamatosan tájékoztatni kívánjuk az egyes fizikai beavatkozások megkezdése előtt a projekt
előrehaladásáról, illetve hozzászólási lehetőséget biztosítunk a célcsoportok számára.
A kommunikációs tevékenység végrehajtója első sorban a városfejlesztési társaság lesz, aki
koordinálja a tevékenységeket és az operatív ügyviteli feladatokat ellátja. A projekt
helyszínein létesítményenként A, illetve B típusú hirdető és D típusú emlékeztető táblákat
helyezünk el.
A város hivatalos honlapján a támogatásról és a megvalósulás állapotáról folyamatos képi és
szöveges dokumentációval kívánjuk az érintetteket és az érdeklődőket tájékoztatni. A
beruházások időbeli, műszaki és pénzügyi koordinációja végett a partnerekkel, érintettekkel
folyamatos egyeztetéseket kívánunk végrehajtani. A városmarketing tevékenységünket a
kommunikációs tevékenységünkkel párhuzamosan kívánjuk végrehajtani, a rendelkezésünkre
álló valamennyi marketingeszköz használatával Szentes Város Önkormányzata a tervezés és a
megvalósítás során is törekszik a városrehabilitációs programban biztosítani a helyiek, a
társadalmi szervezetek és a magán szféra képviselőinek részvételét.
298
Lezajlott egyeztetések és fórumok:
1. 2009.01.08. IVS – EATT vállalkozói fórum Városháza
2. 2009.02.18 . IVS – EATT lakossági fórum Városháza
3. 2009.09.02. EATT vállalkozói fórum Vállalkozói Központ („Fehérház”)
4. 2009.09.21. EATT vállalkozói fórum Vállalkozói Központ („Fehérház”)
5. 2009.10.13. Lakossági fórum Városháza
6. 2009.10.26. EATT vállalkozói fórum Dr. Papp L. Városi Sportcsarnok
7. 2009.11.11. Civil műhelymunka Felsőpárti Ref. Köz. Ház
8. 2009.11.12 . TIT műhelymunka Műhelymunka és Ifjúsági Ház
9. 2009.11.12. Civil fórum diákjoknak és szülőknek Koszta József Általános Iskola
10. 2009.11.13. Városi Civil Fórum Helyőrségi (Tiszti) Klub
11. 2009.12.02. EATT vállalkozói megbeszélés Helyőrségi (Tiszti) Klub
12. 2010.07.15 Vállalkozói egyeztetés Szentes Városi Szolgáltató Kft.
13. 2010.09.15 Vállalkozói egyeztetés Szentes Városi Szolgáltató Kft.
14. 2010.12.01 Vállalkozói egyeztetés Szentes Városi Szolgáltató Kft.
15. 2011.01.27 Vállalkozói egyeztetés Szentes Városi Szolgáltató Kft.
16. 2011.02.02. Civil fórum Városháza
Az előkészítés, tervezés során több nyilvánosságot célzó intézkedésre került sor. 2009. január
8-án Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Kistanácskozó termében IVS-
fórumon vettek részt az önkormányzat vezetői és az akcióterületen belül telephellyel
rendelkező vállalkozások képviselői. A résztvevők oldaláról elhangzott észrevételeket,
javaslatokat, kéréseket az önkormányzat kiértékelte, és részben a pályázati projekt elemeibe,
részben a következő ütemek beavatkozásaiba beépítette őket.
Szentes város önkormányzata 2009. szeptember 2-án 17.00 órakor és 2009. szeptember 21-én
18.00 órakor az Integrált Városfejlesztési Stratégia kapcsán a Kossuth tér 5. szám alatti Fehér
Házban tartott lakossági fórumot. Mindhárom fórum lényeges tapasztalata volt, hogy a helyi
vállalkozók a későbbiekben is számítanak a folyamatos tájékoztatásra és nyitottak az aktív
szerepvállalásra, akár felújításról, akár szoft ügyekről van szó (forgalomszervezés, stb.).
Ezen felül Szentes város honlapján tette hozzáférhetővé az önkormányzat az
városrehabilitációs programmal kapcsolatos egyeztetési dokumentumokat. A helyi sajtóban
folyamatosan tájékoztatta az önkormányzat a helyieket a fejlesztések aktuális állásáról.
A partnerek bevonása, a projekt széles partnerség keretében történő megvalósítása az
önkormányzat által koordinált városmegújítás fontos eleme. Ehhez járul hozzá többek között,
hogy a pályázati projekt konzorciumi együttműködés keretében valósul meg. Másrészt a
pályázati program számos eleme intézményesíti a partneri együttműködést, az önkormányzat
ezzel arra törekszik, hogy a helyi társadalom legkülönbözőbb szereplőinek részvételi
lehetőségét biztosítsa.
A partnerség egyik területe a helyi gazdaságfejlesztés érdekében bontakozik ki, annak
érdekében, hogy a belvárost érintő rehabilitációs program eredményeként a városközpont
299
képes legyen felvenni a versenyt a bevásárló központokkal, ellensúlyozzák azok elszívó
hatását. A széles együttműködésben megvalósuló 2009. évi rendezvények is azt a célt
A civil szervezetek és egyének nagy kíváncsisággal, érdeklődéssel fogadták a lehetőséget,
amelynek újszerű módja nagy tetszést aratott. Fontos volt számukra, hogy a város főépítésze
is részt vett a legtöbb alkalmon, így kérdéseikkel, észrevételeikkel konkrétan hozzá
fordulhattak. A városlakóknak van véleményük, és ezt szeretik is megosztani a tervezőkkel,
döntéshozókkal, de nem mindig ismerik ennek a legjobb módját. Az, hogy (jelen esetben) az
IVS és a belváros akcióterületi terve a „helyükbe ment”, könnyebbé tette számukra, hogy
foglalkozzanak a közös ügyekkel.
Összességében a következő megállapítások adódtak:
A belváros infrastrukturális ellátottsága kiemelkedően jó, összehasonlítva más
városrészekkel. Azonban a más városrészekben élők számára is nagyon fontos
szempont, hogy a belváros, amelyben nagyon sok funkció sűrűsödik össze, szép, és jól
használható legyen. Szentesen sikk a belvárosban lakni is. Szeretik a városban, hogy
csendes, zöld és szépek az épületek.
Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy más városrészekben is induljanak
fejlesztések, amelyek megkönnyítik azok életét, akik idősek, betegek, nehezebben
mozognak és mozdulnak állandó lakókörnyezetükből, ill. elősegítik a gyerekek,
fiatalok biztonságát.
Nagyon fontos szempont a közlekedés (autós és kerékpáros egyaránt), a kerékpárút-
hálózat fejlesztése mindenütt a prioritások között merült fel.
Az utak egyirányúsítása vegyes érzelmeket váltott ki: tetszik, mert csökken a belváros
forgalma és tisztább lesz a levegője, de nem tetszik, mert nehezebb lesz autóval átjárni
a várost és sokkal nehezebb lesz parkolni a belvárosban.
A Petőfi Szálló és a Fehér Ház meghatározó városképi objektumok, mindenkit
foglalkoztat a sorsuk.
A „Közgé-kert” helyén nem szeretnének épületet, minél kevésbé csökkenjen a
zöldterület a városban.
E fejezet összefoglalása: az EATT-hez képest az ATT-ben változtatás nem volt indokolt.
8.Pénzügyi terv
8.1. A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint
77.számú táblázat A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint
Tevékenységek megnevezése Nettó költség
Le nem vonható
ÁFA
Elszámolható
költség Támogatás Önrész
Támogatás-
intenzitás Belső arány
(Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (%) (%)
1. Előkészítés
1.1. Tervezés, engedélyeztetés 55 417 000 13 704 250 69 121 250 54 533 175 14 588 075 78,895 7,666
2. Végrehajtás
2.1. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó
szakmai szolg. 11024 000 2 756 000 13 780 000 10 220 218 3 559 782 74,167 1,528
2.2. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó
egyéb szolg. 10 866 400 2 716 000 13 583 000 10 786 378 2 796 622 79,411 1,506
2.3. Projektmenedzsment 28 860 000 7 215 000 36 075 000 30 663 750 5 411 250 85,000 4,001
Végrehajtás és előkészítés összesen 106 167 400 26 391 850 132 559 250 106 203 521 26 355 729 80,118 14,702
3. Közösségi funkciót erősítő
beavatkozások
3.1. Tokácsli (Városi) Galéria
korszerűsítése 8 629 893 2 157 473 10 787 366 9 169 261 1 618 105 85,000 1,196
3.2. Diákpince felújítása,
akadálymentesítése 14 724 782 3 681 196 18 405 978 15 645 081 2 760 897 85,000 2,041
Közösségi funkció összesen 23 354 675 5 838 669 29 193 344 24 814 342 4 379 002 85,000 3,238
4. Városi funkciót erősítő
4.1. Kurca-híd felújítása és bővítése a
gyalogos forgalom számára 33 333 980 8 333 495 41 667 475 35 417 354 6 250 121 85,000 4,621
4.2. Kossuth Lajos utca közvilágítás
korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.
utcáig, körforgalom megépítése 73 176 780 18 294 195 91 470 975 77 750 328 13 720 647 85,000 10,145
4.3. Horváth Mihály utca járda építése 1 171 524 292 881 1 464 405 1 244 744 219 661 85,000 0,162
4.4. Közgé kert felújítása 13 624 314 3 406 078 17 030 392 14 475 834 2 554 558 85,000 1,889
4.5. Petőfi Sándor utca átalakítása a
Kossuth utcától a Szabadság térig 60 221 518 15 055 379 75 276 897 63 203 235 12 073 662 83,961 8,349
4.6. Szabadság tér - autóbusz pályaudvar
nem fedett kerékpártárolók kialakítása 4 034 618 1 008 655 5 043 273 4 286 782 756 491 85,000 0,559
4.7. Ady Endre utca - bevásárló utca
kialakítása, Fehérház előtti tér
rendezése 93 151 401 23 287 851 116 439 252 96 461 769 19 977 483 82,843 12,914
4.8. Evangélikus templom körüli terület
kertépítészete 8 959 468 2 239 868 11 199 336 9 519 436 1 679 900 85,000 1,242
4.9. Szent Miklós templom környezetének
rendezése 13 471 488 3 367 872 16 839 360 14 313 456 2 525 904 85,000 1,868
Városi funkció összesen 301 145 093 75 286 272 376 431 365 316 672 939 59 758 426 84,125 41,750
5. Gazdasági funkciót erősítő
5.1. Fehérház üzleti portál felújítása és
belső udvar rendezése 119 954 277 28 901 319 148 855 596 74 427 798 74 427 798 50,000 16,509
5.2. Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok
homlokzat és portál felújítása 18 511 040 2 492 104 21 003 144 10 501 572 10 501 570 50,000 2,329
5.3. Vállalkozói Központ korszerűsítése,
felújítása 14 453 482 3 613 370 18 066 852 9 033 426 9 033 426 50,000 2,004
Gazdasági funkció összesen 152 918 799 35 006 793 187 925 592 93 962 796 93 962 794 50,000 20,843
6. Közszféra funkciót erősítő
6.1. Szentes Városi Bíróság és Ügyészség
épületének tető- és homlokzat
felújítása 73 281 133 18 320 283 91 601 416 77 861 204 13 740 212 85,000 10,159
6.2. Civil TV korszerűsítése, felújítása 11 046 662 2 761 666 13 808 328 11 737 079 2 071 249 85,000 1,531
Közszféra funkció összesen 84 327 795 21 081 949 105 409 744 89 598 282 15 811 461 85,000 11,691
7. Önmagában nem támogatható
(kiegészítő) tevékenységek
7.1. "SOFT" elemek összesen 20 000 000 5 000 000 25 000 000 21 250 000 3 750 000 85,000 2,773
8. Tartalék
36 096 000 9 024 000 45 120 000 38 352 000 6 768 000 85,000 5,00
MINDÖSSZESEN: 724 009 760 177 629 535 901 639 295 690 853 882 210 785 413 76,622 100,000
303
A projektjavaslat költségvetésén belül az ERFA jellegű kiadások aránya 97,2 %-ot tesz ki, az
ESZA-típusú kiadások aránya 2,8%. A költségeken belül legjelentősebb a települési
környezetmegújítását célzó beavatkozások aránya, amely jóval meghaladja a teljes
költségvetés felét, hiszen 65,95%-ot tesz ki. A tevékenységek funkció szerinti belső
költségaránya tekintetében megállapítható, hogy a legjelentősebb tételt, a költségek 38,68%-át
lekötve a városképi funkciót erősítő épületfelújítási és közterület-rehabilitációs elemeket
tartalmazó projektcsoport jelenti.
Az előkészítési költségek - a pályázathoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervek,
tanulmányok (IVS és ATT), és engedélyek előállításához kapcsolódó díjtételek közel 7%-át
teszik ki a költségvetésnek.
Előkészítéshez kapcsolódó költségek:
Az előkészítési költségek - a pályázathoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervek,
tanulmányok (IVS és ATT), és engedélyek előállításához kapcsolódó díjtételek 8%-át teszik
ki a költségvetésnek.
78.számú táblázat
Projektelem
Engedélyezési vagy
kiviteli
tervdokumentáció
Engedély
Tokácsli (Városi) Galéria felújítása X X
Diákpince felőjítása, akadálymentesítése X X
Kurca-híd rekonstrukciója X X
Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, körforgalom
megépítése X X
Horváth Mihály utca járda építése X
Közgé kert felújítása X X
Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a
Szabadság térig X X
Szabadság tér - autóbusz-pályaudvar nem fedett
kerékpártárolók kialakítása X
Ady Endre utca - bevásárlú utca kialakítása, Fehérház előtti
tér rendezése X X
Evangélikus templom körüli terület kertépítészete X
Szent Miklós templom környezetének rendezése X X
Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése X X
Ady Endre utca 1-3. portál- és homlokzat felújítása X X
Vállalkozói központ korszerűsítése és felújítása X X
Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és
homlokzat felújítása X X
Civil Tv korszerűsítése, felújítása X X
Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények,
városmarketing akciók
Képzési, foglalkoztatási program
304
A környezetmegújítási célú, városképi, gazdasági és közszféra funkciót erősítő beruházási
típusú tevékenységek költségvetési főösszegei az elkészült engedélyezési és kiviteli tervek
tételes, és árazott költségvetésein alapulnak.
A táblázatban szereplő terveket közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott tervezők
készítették el.
Megvalósításhoz kapcsolódó költségek:
A végrehajtás a Városfejlesztési Társaság projektmenedzseri tevékenységéhez kapcsolódóan,
a pályázati útmutató előírásai szerint 1 fő projektmenedzser, mivel a projekt hatósági
engedély köteles építést, és felújítást is tartalmaz, ezért 1 fő műszaki munkatárs, 1 fő
pénzügyes munkatárs költségeit, valamint 1 fő közbeszerzési referens (pl. bérköltség,
útiköltség, szállás, napidíj) tartalmazza, a teljes költségvetés 4 %-át teszi ki.
A pályázati projekt konzorciumi együttműködés keretében valósul meg. A fenti táblázat 5.1.
5.2. és 6.1. valamint 6.2. pontjaiban felsorolt projektelemek önrészét a konzorciumi partnerek
hozzájárulása egészíti ki. A konzorciális partnerek projektelemeinek összköltsége
134.096.120,-Ft, amely 14,87 %-a a teljes költségvetésnek. A partnerek hozzájárulása a
projekt önrészének 12,86 %-át teszik ki, azaz ekkora közvetlen külső forrás bevonását jelenti.
79.számú táblázat A pályázat költségvetésének bevételei, partnerek hozzájárulása
Megnevezés Összeg HUF
Az összes
(pénzügyi)
hozzájárulás %-ában
A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi
hozzájárulása (partnerenként és forrásonként - sajátforrás, hitel
stb.)
210 785 413 23,38 %
Főkedvezményezett pénzügyi hozzájárulása 183 671 387
Saját forrás 183 671 387
Egyéb
Partneri hozzájárulások összesen 27 114 026
Saját forrás 27 114 026
Egyéb
Partner 1: Csongrád Megyei Bíróság 15 043 337
Saját forrás 15 043 337
Egyéb
Partner 2: Hunor-Coop Zrt 745 000
Saját forrás 745 000
Egyéb
Partner 3: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit
Közhasznú Kft. 536 442
305
Saját forrás 536 442
Egyéb
Partner 4: MÉKER Textilház Bt. 594 000
Saját forrás 594 000
Egyéb
Partner 5: M.I.T Hungária Kft. 3 614 103
Saját forrás 3 614 103
Egyéb
Partner 6: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete 2 071 249
Saját forrás 2 071 249
Egyéb
Partner 7: Bartha László József ev. 657 212
Saját forrás 657 212
Egyéb
Partner 8: Félegyházi Török János ev. 835 500
Saját forrás 835 500
Egyéb
Partner9: Hajós Jánosné ev. 1 484 913
Saját forrás 1 484 913
Egyéb
Partner 10: Török Józsefné ev. 1 532 270
Saját forrás 1 532 270
Egyéb
Igényelt támogatás 690 853 882 76,62 %
Partner 1: Csongrád Megyei Bíróság 85 245 579
Partner 2: Hunor-Coop Zrt. 745 000
Partner 3: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit Közhasznú
Kft. 536 442
Partner 4: MÉKER Textilház Bt. 594 000
Partner 5: M.I.T. Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 3 614 103
Partner 6: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete 11 737 079
Partner 7: Bartha László József ev. 657 211
Partner 8: Félegyházi Török János ev. 835 500
306
Partner 9: Hajós Jánosné ev. 1 484 911
Partner 10: Török Józsefné ev. 1 532 269
Főkedvezményezett: Szentes Város Önkormányzat 584 235 785
Projekt forrásai összesen 901 639 295 100,00%
A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi
hozzájárulása (partnerenként és forrásonként: sajátforrás, hitel,
stb.)
210 785 413 76,62%
Igényelt támogatás 690 853 882 23,38 %
Projekt forrásai összesen 901 639 295 100,00%
Szentes Város Önkormányzata a saját forrást hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül
biztosítja.
8.2. A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása
80.számú táblázat A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása
Költségtípus
Útmutató
szerinti max.
belső arány
Pályázat
tevékenységeihez
tartozó költségek
belső aránya
Projekt előkészítési költségeinek aránya 18% 7,67 %
Ingatlanvásárlás költségeinek aránya 10% 0,00 %
Komplex terület előkészítési munkák költségeinek belső aránya 30% 0,00 %
Közterület-rehabilitációra vonatkozó költségek aránya 60% 41,19 %
Általános költségek aránya 0,5% 0,00 %
Projekt menedzsment költségek aránya 4% 4,00 %
Tatalék aránya 5% 5,00 %
Műszaki ellenőr költségének aránya 1,5% 1,50 %
Külön könyvvizsgálat költéségnek aránya 0,5% 0,50 %
Jogi szolgáltatások költségének aránya 0,5% 0,00 %
Nyilvánosság biztosításának költsége 1% 1,00 %
Tervellenőr költsége 0,5% 0,47 %
Közművek fejlesztése 10% 3,48 %
Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek költsége 30% 12,65 %
ESZA-típusú (szoft) tevékenységek költségeinek összege 25 000 000
307
8.3. A projekt költségeinek ütemezése
81.számú. táblázat A projekt költségeinek ütemezése
2011.II.f.év.
ütemezett
kifizetési kérelem
kapcsán
elszámolandó
költségek
2012.I.f.év.
ütemezett
kifizetési
kérelem
kapcsán
elszámolandó
költségek
2012.II.f.év.
ütemezett
kifizetési
kérelem
kapcsán
elszámolandó
költségek
Összesen Ft
1. Előkészítés
1. 1. tervezés, engedélyeztetés 61 621 250 7 500 000 0 69 121 250
2. Végrehajtás
2. 1. projektmegvalósításhoz
kapcsolódó szakmai szolg. 6 750 000 2 500 000 4 530 000 13 780 000
2. 2. projektmegvalósításhoz
kapcsolódó egyéb szolg. 3 000 000 3 000 000 7 583 000 13 583 000
2. 3. projekt management 11 075 000 12 500 000 12 500 000 36 075 000
Végrehajtás és előkészítés
összesen 82 446 250 25 500 000 24 613 000 132 559 250
3. Közösségi funkciót erősítő
beavatkozások
3. 1. Tokácsli (Városi) Galéria
felújítása 0 0 10 787 366 10 787 366
3. 4. Diákpince felőjítása,
akadálymentesítése 0 0 18 405 978 18 405 978
Közösségi funkció összesen 0 0 29 193 344 29 193 344
4. Városi funkciót erősítő
4. 1. Kurca-híd rekonstrukciója 41 667 475 0 0 41 667 475
4. 2.
Kossuth Lajos utca
közvilágítás korszerűsítés,
körforgalom megépítése 60 135 975 31 335 000 0 91 470 975
4. 3. Horváth Mihály utca járda
építése 0 0 1 464 405 1 464 405
4. 4. Közgé kert felújítása 0 0 17 030 392 17 030 392
4. 5.
Petőfi Sándor utca átalakítása a
Kossuth utcától a Szabadság
térig 75 276 897 0 0 75 276 897
4. 6.
Szabadság tér - autóbusz-
pályaudvar nem fedett
kerékpártárolók kialakítása 0 0 5 043 273 5 043 273
4. 7.
Ady Endre utca - bevásárlú
utca kialakítása, Fehérház előtti
tér rendezése 58 219 626 58 219 626 116 439 252
4. 8. Evangélikus templom körüli
terület kertépítészete 0 0 11 199 336 11 199 336
4. 9. Szent Miklós templom
környezetének rendezése 0 0 16 839 360 16 839 360
Városi funkció összesen 235 299 973 89 554 626 51 576 766 376 431 365
5. Gazdasági funkciót erősítő
308
5. 1. Fehérház üzletportál felújítása
és belső udvar rendezése 0 0 148 855 596 148 855 596
5. 2. Ady Endre utca 1-3. portál- és
homlokzat felújítása 0 0 21 003 144 21 003 144
5. 3. Vállalkozói központ
korszerűsítése és felújítása 0 0 18 066 852 18 066 852
Gazdasági funkció összesen 0 0 187 925 592 187 925 592
6. Közszféra funkciót erősítő
6. 1.
Szentes Városi Bíróság és
Ügyészség épületének tető- és
homlokzat felújítása 0 45 800 000 45 801 416 91 601 416
6. 2. Civil Tv korszerűsítése,
felújítása 0 13 808 328 13 808 328
Közszféra funkció összesen 0 45 800 000 59 609 744 105 409 744
7. Önmagában nem
támogatható, szoft
programok
7. 1.
Kulturális és szabadidős
közösségi rendezvények,
városmarketing akciók 11 500 000 10 000 000 21 500 000
7. 2. Képzési, foglalkoztatási
program 0 3 500 000 3 500 000
Szoft összesen 0 11 500 000 13 500 000 25 000 000
8. Tartalék összege ( 5%) 0 22 560 000 22 560 000 45 120 000
Összesen 317 746 223 194 914 626 388 978 446 901 639 295
309
8.4.Költségek számviteli kategóriák szerint
82.számú táblázat Költségek számviteli kategóriák szerint
Tevékenységek-költségkategóriák (Ft)
11. IMMATERIÁLIS JAVAK
111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
113. Vagyoni értékű jogok
114. Szellemi termékek 40 371 250
TÁRGYI ESZKÖZÖK
12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
121. Földterület, termőföld
122. Telek, telkesítés
123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 685 015 606
124. Egyéb építmények
125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek
126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK
131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök
132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek
14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK
141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések
142. Egyéb járművek
143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések
144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek 13 944 439
RÁFORDÍTÁSOK
51. ANYAGKÖLTSÉG
511. Vásárolt anyagok költségei
513. Egyéb anyagköltség
519. Anyagköltség megtérülés
52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI
521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei
522. Bérleti díjak
523. Karbantartási költségek
524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 9 050 000
525. Oktatás és továbbképzés költségei
526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül)
529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 108 138 000
53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI
531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek
532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak
533. Biztosítási díj
310
534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj
539. Különféle egyéb költségek
54. BÉRKÖLTSÉG
55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK
551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések
552. Jóléti és kulturális költségek
559. Egyéb személyi jellegű kifizetések
56. BÉRJÁRULÉKOK
561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék
562. Egészségügyi hozzájárulás
563. Munkaadói járulék
564. Szakképzési hozzájárulás
569. Egyéb bérjárulék
EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
ÉRTÉKCSÖKKENÉS
87 PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
ÖSSZESEN
TARTALÉK 45 120 000
MINDÖSSZESEN 901 639 295
8.5. A Projekt finanszírozása (Cash-flow)
83.számú táblázat A Projekt finanszírozása (Cash-flow)
Cash-flow 2010. 2011. 2012.
Összesen: II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév
Kiadás összesen 33 131 250 Ft 17 240 000 Ft 267 374 973 Ft 194 914 626 Ft 388 978 446 Ft 901 639 295 Ft
Bevételek
Önkormányzati
(konzorciumi)
önrész
33 131 250 Ft 17 240 000 Ft 160 414 163 Ft 210 785 413 Ft
Önkormányzati
előleg 241 798 859 Ft 241 798 859 Ft
Támogatás
lehívása 25 576 114 Ft 194 914 626 Ft 228 564 283 Ft 449 055 023 Ft
Bevételek
összesen 33 131 250 Ft 17 240 000 Ft 267 374 973 Ft 194 914 626 Ft 388 978 446 Ft 901 639 295 Ft
Egyenleg 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft
A teljes projektre vonatkozó pénzügyi elemzést elsődlegesen a pályázati útmutatókban
meghatározott városrehabilitációs funkciócsoportonként, és ezen belül konzorciumi
partnerenként készítettük el. Az Akcióterületi Terv 3. sz. mellékletét képező Költség-haszon
elemzésben található Működési bevételi és költségtervek fejlesztési különbözet módszere
szerinti pénzáramait a Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata tábla megfelelő soraiban
311
összesítettük. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja, hogy a Kedvezményezettek
pénzáramainak a projekt megvalósulásának hatásának köszönhető változását számszerűsítse,
és egyben bemutassa az egész komplex városrehabilitációra vonatkozóan.
A támogatás nélküli pénzügyi nettó jelenértéknél kapott -741.172.610,- Ft-os összeg arra
világít rá, hogy támogatás nélkül a beruházás nem térül meg a referencia időszak alatt.
Megjegyzendő, hogy a városrehabilitációs beavatkozások esetében ez az érték jellemzően
negatív, hiszen jelentősek a közcélú beruházások, melyek nettó működési bevétele általában
negatív.
A támogatással számolt pénzügyi nettó jelenérték: -130.538.283,- Ft figyelembe veszi az
Európai Unió által biztosított támogatás összegét is. A kapott értékből megállapítható, hogy a
nettó jelenérték tekintetében a vizsgált referencia időszak alatt a beruházás több mint 82 %-
ban megtérül.
A projekt belső megtérülési rátája azt a diszkontrátát fejezi ki, melynél a pénzügyi nettó
jelenérték éppen nulla. Mivel a jelenérték negatív, a megtérülési ráta alacsonyabb az
alkalmazott pénzügyi diszkontrátánál. A belső megtérülési rátával szembeni elvárás teljesül,
mely bizonyítja a támogatás indokoltságát.
A közgazdasági elemzés során számszerűsített naturális hatásokkal kiegészítésre kerültek a
pénzügyi elemzés pénzáramai. Az így kapott teljes projektre vonatkozó nettó közgazdasági
pénzáram diszkontálásával meghatároztuk a teljes városrehabilitációs beavatkozás
közgazdasági nettó jelenértékét. A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) értéke pozitív, mely
igazolja a projekt társadalmi megtérülését, kívánatosságát, és a projekt támogathatóságát.
E fejezet összegzése: az EATT-ben szereplő számszaki adatok, amelyek a
projektelemeknél elvi tervek alapján készített költségbecsléseken nyugodtak, az ATT
készítése során a részletesen kimunkált kiviteli tervek alapján frissítésre kerültek. A
Hegedűs László Helyőrségi klub partnerségének megszűnése miatt a „Tiszti Klub
homlokzati felújítása és akadálymentesítése” elnevezésű projektelem az ATT-ből
törlésre került.
312
9. A megvalósítás intézményi kerete
9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása
9.1.1. A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér
A hivatal jelenleg az alábbi osztályokra tagolódik:
- Közigazgatási osztály
- Adóiroda
- Gyámhivatal
- Szociálpolitikai osztály
- Műszaki osztály
- Jegyzői Iroda
Műszaki osztály:
Fenti szervezeti egységek közül alapvetően a műszaki osztály lát el a városfejlesztéshez
kapcsolódó feladatokat.
2009-ben az osztály tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki:
• Építésügyi hatósági engedélyek
o elvi építési engedély,
o Építési engedély
o bontási engedély,
o használatbavételi engedély,
o fennmaradási engedély,
o rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély
• Telekalakítási engedélyek
• Telepengedélyezés
• Közterület használati engedély
• Járdaépítés
• Forgalomszabályozás
• Útkezelői tevékenység
• Vízügyi igazgatás
• Stégek, mólók
• Belterületi csapadékvíz elvezetési ügyek
• Környezetvédelmi ügyek
• Természetvédelmi ügyek
• Fás szárú növényekkel kapcsolatos ügyek
A Műszaki Irodán 10 fő dolgozik, valamennyien felsőfokú végzettségűek, és közigazgatási
szakvizsgával rendelkeznek. 5 fő foglalkozik kizárólag a hatósági munkával.
313
Vagyongazdálkodási Iroda
Szervezeti felépítés szerint a Műszaki Osztály irodájaként működik
Feladatai:
Vagyonhasznosítás
Beruházás, felújítás
Közbeszerzések lebonyolítása
Vagyonhasznosítás:
Ingatlanvagyon-kataszter vezetése, a nyilvántartott vagyon folyamatos karbantartása,
statisztikai és az önkormányzat beszámolójának vagyon mérlegéhez adatszolgáltatás.
Az önkormányzat tulajdonában lévő hasznosítható ingatlanok (üzletek, telkek, épületek)
bérbeadása, elidegenítése, ehhez kapcsolódó testületi anyagok pályázati felhívások
elkészítése, versenytárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése, A vagyonnal
kapcsolatos követelések érvényesítése.
Tulajdonosi jogok gyakorlása a gazdasági társaságoknál, a vagyonjogi vitáknál az
önkormányzati érdekképviselet ellátása (bíróságoknál, más szerveknél).
Beruházás, felújítás:
Az önkormányzati költségvetések és beszámolók fejlesztési feladatainak összeállításában
előkészítés, közreműködés
Önkormányzati tulajdonú intézmények utak, járdák, beruházási, felújítási munkálatainak
előkészítése, lebonyolítása, koordinálása, esetenként műszaki ellenőrzése, elszámoltatása,
Részvétel a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos pályázatok összeállításában a nyertes
pályázatok megvalósításában, használatbavételi, üzembe-helyezési okmányok összeállítása,
engedélyeztetése. Intézményi karbantartások ellenőrzése.
Közbeszerzések lebonyolítása:
Ellenőrzések során adatszolgáltatás.
A Közbeszerzési Bizottság és a Városfejlesztési, -rendezési és Környezetvédelmi Bizottság
munkájának koordinálása
Szervezeti felépítés szerint a Műszaki Osztály irodájaként működik
4 fő felsőfokú műszaki végzettségű,
1 fő jogász,
1 fő jogász-közgazdász végzettségű
(melyek közül 2 fő közbeszerzési referens, egy fő közbeszerzési menedzser és szakértő 2 fő
műszaki ellenőri végzettséggel is rendelkezik) valamint
1 fő adminisztrátor.
A fentieken túl a városfejlesztéshez kapcsolódóan feladatokat lát el a városi főépítész és a
városi főkertész.
314
9.1.2. A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák
A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi
kompetenciákkal kell rendelkeznie:
Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek, és a teljes program menedzselésére
alkalmas szakemberek alkalmazása;
A szervezetben lehetőség szerint szerepelniük kell műszaki, területfejlesztési,
pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek;
A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy
projektmenedzsment ismeretek mellett, a fenti kompetenciák közül legalább eggyel
rendelkeznie kell.
9.1.3. Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása
Szentes Város Önkormányzata az elmúlt évek során számos beruházást valósított meg
Európai Uniós források igénybe vételével. A jelenlegi gyakorlat szerint hivatalon belül a
projekt megvalósítása az egyes szakfeladatokhoz rendelt irodák és osztályok bevonásával
történik.
Jelen projekt megvalósításával kapcsolatosan a város képviselő testülete úgy döntött, hogy
városfejlesztő társaságot hoz létre annak érdekében, hogy az aktuálisan megnövekedett
pályázati projektek szakmai és pénzügyi irányítása egy helyen koncentrálódjon. A
városfejlesztő szervezet a hivatal szervezetétől elszakadva független helyzetbe kerül, azonban
a társaság ügyvezetője a Polgármesterrel együtt gyakorolja feladatát, ezáltal a városvezetők
közvetlen irányítása és befolyása biztosíthatóvá válik. A projekten belüli információáramlás a
városfejlesztő társaság és az önkormányzat célfeladatára delegált osztály és irodavezetők
rendszeres értekezletein keresztül közvetlenül biztosítható.
A funkcióbővítő városrehabilitációs projekt lebonyolítása céljából a pályázat nyertes első köre
után a Képviselő Testület 2010. április 27-én 85/2010 (IV.27.) Kt. határozattal döntött a
Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. beolvadásáról a Szentes Városi Szolgáltató Kft-
be, és az SZVSZ Kft. bővítésével létre hozta a városfejlesztő társaságot.
9.1.4. A projektmenedzsment szervezet tevékenysége
A projektmenedzsmentet ellátó szervezet tevékenysége kiterjed a projekttervezésre, a források
felkutatására és természetesen legfőképpen az operatív megvalósításra.
A stratégiaalkotásban a társaság tevékenysége kiterjed egyrészt a meglévő dokumentumok
felülvizsgálatára, módosítására, valamint új fejlesztési programok kidolgozására. A társaság
munkájának nagy része az operatív feladatokból áll. Az Önkormányzat nevében eljárva, vagy
megbízásából, végrehajtja a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott városfejlesztési
feladatokat. Nem csak feladata, hanem jogköre is van a társaságnak arra, hogy az
315
akcióterülethez tartozó ingatlanok hasznosításából származó bevételeket visszaforgassa a
fejlesztésekbe. Fontos összekötő szerep hárul rá a befektetők és az önkormányzat, valamint a
civil szféra közötti viszonylatban.
Amennyiben valamely városfejlesztési tevékenység, befektetői tőke bevonása esetén
indokolja (PPP) projekttársaság felállítását, minden esetben a társaság vesz ebben részt.
A városfejlesztő társaság elsődleges feladata a tervezett városfejlesztési beruházások, akciók
megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), koordinációja. A társaság az alábbi feladatok
elvégzéséért felelős:
a projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása;
egyeztetés, koordináció a városfejlesztési akciókban érintett lakossági, gazdasági,
civil, közigazgatási és államigazgatási partnerek és szervezetek között;
a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok
lebonyolítása;
az önkormányzati és nem-önkormányzati beavatkozások beruházóinak közbeszerzés
útján történő kiválasztása, az önkormányzati beruházások operatív irányítása, a
vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése, a megvalósítás operatív nyomon
követése, ellenőrzése, stb.;
a projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatosan pozitív cash-flow
biztosítása;
a magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a
magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése;
adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása;
a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a
befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása;
az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetésére
való javaslattétel
a fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása;
a fejlesztéshez kapcsolódó közvélemény-kutatások és mérések végrehajtása
pénzügyi elszámolások bonyolítása a Közreműködő Szervezet felé.
A Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül működő Városfejlesztési Csoport az alábbi
munkatársakból áll:
1. Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser
2. Közbeszerzési referens
3. Gazdasági referens
4. Építész
5. Asszisztens
A munkatársak szakmai feladatai, illetve a felelősségi körei a következők szerint kerültek
meghatározásra:
A Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser feladatai az alábbiak:
- A városfejlesztési csoport képviselete, irányítása.
316
- A Kft. célkitűzéseinek és tervfeladatainak érvényesítése a városfejlesztési csoportra
vonatkozóan.
- A Városfejlesztési Csoporton belül a munkakörök meghatározása, létszámnormák
kialakítása.
- A beosztottak munkájának irányítása, értékelése.
- Feladatok megfogalmazása, rendszerezése, kiadása.
- Az alapító és a Kft. ügyvezetője részére rendszeres beszámolók készítése.
- Előkészítés, koncepcióalkotás.
- Javaslattétel és részvétel a fejlesztési stratégiák és koncepciók elkészítésében.
- További pályázati és egyéb (befektetői) források felkutatása, az alapító vagy a társaság
saját nevében benyújtandó pályázatok elkészítésének koordinálása, felügyelete.
- A megvalósítandó városfejlesztési a célok ismeretében definiálja a feladatokat,
megtervezi a projekt megvalósítását, megbecsüli a szükséges ráfordításokat,
időtartamot, költségkeretet.
- A projektek irányítása, előrehaladásának, minőségének ellenőrzése.
- Koordinálja a városfejlesztési csoport,(mint projekt-team), az alapító különböző
részlegeinek (osztályok) valamint a külső tanácsadók munkáját.
- A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek
koordinációja.
- Megvalósítási szakban lévő projektek esetén a pénzügyi és műszaki teljesítések
ellenőrzése, felügyelete.
A Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser felelős:
- a szervezet feladatait, működését szabályozó előírások betartásáért, betartatásáért;
- a munkafegyelem, bizonylati fegyelem, a feladatok elvégzése, határidőinek
betartásáért, betartatásáért;
- a munkafeladatok szakszerű elvégzéséért elvégeztetéséért, az adatszolgáltatások
valódiságáért, pontosságáért;
- a városfejlesztési csoport munkájára vonatkozó jogszabályok, egyéb normák, belső
szabályzatok megismertetéséért, ezek betartásáért, és végrehajtásáért;
- a városfejlesztési csoport munkájának eredményességéért,a csoport hatáskörébe utalt
feladatok színvonalas és hatékony elvégzéséért;
- a szervezeti egységek közötti együttműködés biztosításáért;
- a Kft. érdekeinek érvényesítéséért;
- a szolgálati és üzleti titok megőrzéséért;
- a Kft. vagyona megőrzéséért és a gyarapításban való hatékony közreműködésért;
- az irányítása alatt dolgozók szakmai fejlődéséért;
- a jó munkahelyi légkörért.
A közbeszerzési referens feladatai az alábbiak:
- Az éves költségvetés elfogadását követően a beszerzési terv elkészítése.
- Ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárások szakszerű, határidőben történő
végrehajtását.
- A szakmai igények alapján gondoskodik az ajánlati felhívás, és a bírálati szempontok
összeállításáról; az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az
317
EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről; valamint a közzététel díjának
átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele
nélküli egyszerű eljárás esetén az ajánlattételi felhívásnak az ajánlattevő(k) részére
történő közvetlen megküldéséről.
- Gondoskodik a beérkezett ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, a bírálati munkáról
jegyzőkönyvet készít, szükség esetén gondoskodik a hiánypótlásra felszólításról.
- Gondoskodik a közbeszerzési eljárás során a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról
és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról,
összefoglaló jegyzőkönyv elkészítéséről.
- Összegzést készít az elbírálás befejezésekor az ajánlatokról és az eredmény kihirdetése
után 2 munkanapon belül gondoskodik annak megküldéséről az összes ajánlattevő
részére.
- Elkészíti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és gondoskodik a Kbt. szerint
hirdetményben történő közzétételről.
- Előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és
gondoskodik annak az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban történő
aláírásáról.
- Amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót
készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétételről gondoskodik
- A szerződés teljesüléséről (egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött
szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként) tájékoztatót készít, és
hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.
- Az éves beszerzésekről éves statisztikai összegezést készít, amelyet legkésőbb a
tárgyévet követő év május 31. napjáig megküld a Közbeszerzések Tanácsának.
- A beruházási projektekben műszaki koordinátorként részt vesz.
A közbeszerzési referens felelős továbbá:
- a feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható
legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátásáért;
- a Kft. tulajdonának védelmével kapcsolatos előírások betartásáért.
- Köteles valamennyi feladatát a hatályos Közbeszerzési törvény szerint végezni.
- Köteles a jogszabályokkal ellentétes, a Kft. érdekét sértő intézkedések ellen tiltakozni
(az intézkedés, utasítás végrehajtása – bűncselekmény estét kivéve – nem tagható meg,
ha az illetékes vezető írásban is megerősíti, azonban erről az utasítást adó vezető
felettesét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell).
- Felelős a szolgálati, üzleti, eljárási titok megtartásáért;
- a munkavégzés során észlelet hiányosságok feltárásáért.
- Köteles a munkahelyi vezető által részére meghatározott feladatokat elvégezni.
A gazdasági referens feladatai az alábbiak:
- A városfejlesztési csoport üzleti tervének előkészítése, létrehozása a Kft. üzleti
tervének külön fejezeteként.
- A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek pénzügyi
megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja.
318
- A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek több éves pénzügyi terve
alapján, éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, és azok megvalósulásának
nyomon követése.
- A projektek megvalósításához kapcsolódó pénzügyi vonatkozású feladatok elvégzése.
- A pályázati kiírásoknak megfelelően a projekt előrehaladási jelentések (PEJ), illetve a
záró projekt előrehaladási jelentés (ZPEJ) elkészítése.
- A Támogatási Szerződés, illetve annak mellékleteinek összeállítása, megkötésében
való részvétel.
- Támogatási előleg lehívása, kifizetési kérelmek elkészítése, nyomon követése.
- További pályázati és egyéb (befektetői) források felkutatása.
A gazdasági referens felelős továbbá:
- a feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható
legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátásáért;
- a Kft. tulajdonának és gazdasági érdekének védelmével kapcsolatos előírások
betartásáért.
- Köteles a jogszabályokkal ellentétes, a kft. érdekét sértő intézkedések ellen tiltakozni
(az intézkedés, utasítás végrehajtása – bűncselekmény estét kivéve – nem tagható meg,
ha az illetékes vezető írásban is megerősíti, azonban erről az utasítást adó vezető
felettesét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell).
- Felelős a szolgálati, üzleti titok megtartásáért;
- a munkavégzés során észlelet hiányosságok feltárásáért.
- Köteles a munkahelyi vezető által részére meghatározott feladatokat elvégezni.
Az építész feladatai az alábbiak:
- A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek során megvalósuló
ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó terület előkészítési munkák koordinálása,
ellenőrzése.
- A városfejlesztési tevékenységek tervezési munkáinak koordinálása, bizonyos
esetekben a tervezési részfeladatok elvégzése.
- A pénzügyi megvalósíthatósági tervek elkészítéséhez szükséges kivitelezési-
megvalósíthatósági műszaki ütemtervek elkészítése.
- A projektek előkészítési szakaszában az akcióterületi terv elkészítéséhez szükséges
műszaki információk közvetítése, beszerzése, koordinációja.
- A projektek megvalósításához szükséges hatósági egyeztetésekben és engedélyezési
eljárásokban való aktív részvétel.
- A közbeszerzési eljárásban műszaki szakértőként részt vesz.
- A projektek végrehajtása során a műszaki tartalom biztosítása, a megvalósulás
nyomon követése.
- Tervezőkkel, bonyolítókkal, kivitelezőkkel való koordináció, kapcsolattartás.
Az építész felelős továbbá:
- a feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható
legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátásáért;
319
- a Kft. tulajdonának védelmével kapcsolatos előírások betartásáért;
- Felelős a szolgálati és üzleti titok megtartásáért;
- a munkavégzés során észlelet hiányosságok, nem szerződésszerű kivitelezés
feltárásáért.
Az asszisztens feladatai az alábbiak:
- A csoportvezető munkájának támogatása, akadályoztatása esetén helyettesítése.
- Kapcsolattartás ügyfelekkel, vállalkozókkal.
- Programok, tárgyalások egyeztetése, szervezése.
- Részt vesz a városfejlesztési csoport ügyviteli, illetve dokumentációs rendszerének
kialakításában, valamint fenntartásában.
- Adminisztratív feladatok ellátása: bejövő telefonok kezelése, levelezés, postázás
előkészítése.
- A csoport feladatkörébe tartozó projektek teljes körű adminisztrációja,
dokumentációja.
- Dokumentálja a projektek tervezését, végrehajtását és befejezését.
- Segíti a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk
naprakész kezelését.
Az asszisztens felelős továbbá:
- A feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható
legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátása.
- Felelős a Kft. tulajdonának, üzleti érdekeinek védelmével kapcsolatos előírások
betartásáért;
- a munkavégzés során észlelet hiányosságok feltárásáért.
- Hatályos jogszabályok, útmutatások, eljárási rendek végrehajtásáért.
A városfejlesztő társaság munkája során az önkormányzat a munkatársait is be fogja vonni
eseti jelleggel a végrehajtásba, különösen esetleges szociális városrehabilitációs
kezdeményezések esetén.
Az önkormányzat közvetlenül vagy a menedzser társaságon keresztül közvetetten, a projektek
lebonyolításához külső szakértők közreműködését is igénybe kell, hogy vegye. Jelenlegi
tevékenysége során az Önkormányzat korábban számos szakemberrel együttműködött, így az
adott feladathoz megfelelő szakértő kiválasztása nem jelent nehézséget.
1. Jogi szakértő: feladata a támogatott projektek lebonyolításához, közbeszerzésekhez, illetve
a párhuzamos projekteket lebonyolító magánberuházókkal kötendő szerződések
kidolgozásához kapcsolódó jogi szakértői tevékenység ellátása.
2. Közbeszerzési szakértő: feladata a támogatott projektek közbeszerzési eljárás
előkészítésének és lebonyolításának szakértői támogatása.
3. Műszaki ellenőr - bonyolító: feladata az egyes beruházások műszaki tartalmának
meghatározása, a műszaki megvalósulás nyomon követése, a kivitelezést végző vállalkozók
320
munkájának számon kérése, ellenőrzése. A projektek lebonyolítása során vélhetően több
műszaki ellenőr-bonyolító munkájára is szükség lesz.
4. Belső ellenőr: a törvényességi szempontok szerint vizsgálja a pénzügyi folyamatokat.
Ellenőrzi, hogy a pénzügyi kifizetések mögött valós teljesítmények állnak-e, a benyújtott
számlák, elszámolások formailag megfelelő módon lettek-e kiállítva. Az alkalmazott
eljárásokat, gyakorlatokat összeveti a belső szabályzatokkal és az erre vonatkozó
jogszabályokkal.
5. Marketing szakértő: a menedzselt projekt(ek) kommunikációjával, a városmarketing
operatív lebonyolításával, a befektetés ösztönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása.
6. Monitoring szakértő: feladata az egyes projektelemek megvalósulásának monitoringja.
Ennek keretében a fejlesztések tervezése és megvalósítása, illetve a fizikai megvalósulás és
annak dokumentálása közti összhangot vizsgálja. Ellenőrzi, hogy a jelentésekben megadott
indikátorok valóban teljesültek-e a valóságban, az indikátorok mérése megbízható források
felhasználásával, módszertanilag megfelelő módon történt-e. Megvizsgálja, hogy a társaság
belső monitoring rendszere megfelelően lett-e felállítva és működtetve.
9.1.5. A projektgazda kötelezettségvállalásai
Fentiek figyelembe vételével a város a 2009-2013 közötti időszakra elkészített Integrált
Városfejlesztési Stratégia végrehajtása érdekében olyan menedzsment szervezetet hoz létre,
amely nem csak a belvárost érintő városrehabilitációs projekt lebonyolításáért felelős, hanem
lehetőségek szerint a teljes stratégia lebonyolításában hathatós szerepet játszik.
A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához elengedhetetlen a felkészült projekt
menedzsment-szervezet létrehozása, amely a delegálandó kompetencia körök miatt
alkalmassá tehető a városközpont rehabilitációs programjára és a jövőben a projekt hatására
multiplikálódó egyéb projektek szabályszerű, partnerségben való, az önkormányzat által
koordinált módon történő végrehajtására. Ezen túl a városfejlesztő társaságnak alkalmasnak
kell lennie új projektek generálására, tanulmányok, tervek, számítások és általánosságban a
projektek előkészítésére, a pályázati szakasz, a szerződéskötés, a projekt megvalósítására
(projekt menedzsment), majd a projekt működtetés lebonyolítására, szervezésére.
Egyik régi fő célkitűzése Szentes városvezetésének, hogy a városban új munkahelyek
szülessenek. A városfejlesztő társasággal szemben támasztott humánerőforrás igények
magasan kvalifikált, speciális szakismerettel és gyakorlattal rendelkező személyi állományt
várnak el a szervezet létrehozásakor.
A feladatok nagysága és összetettsége indokolja egy meglévő szervezet átalakítását, a
meglévő szervezeti keretek között ez a komplex tevékenység nem végezhető el hatékonyan.
Több, egymással párhuzamosan futó, helyenként egymást keresztező pályázat egy időben,
egymással pénzügyi és műszaki tartalmakat tekintve összefüggő megvalósítása szükséges,
melyekkel ezt követően el is kell számolni, a támogatásokat le kell hívni.
A létrehozandó társaság vezetés-szervezési tekintetben jól, a támogatók igényének és a város
érdekeinek megfelelően csak vállalatszerű működésre alkalmas menedzsmenttel képzelhető
el, így kijelenthető, hogy az önkormányzat jelenlegi köztisztviselői karának átalakítása,
megfeleltetése az elvárásoknak nem biztosítható. A tervezett városfejlesztő társaság
321
munkavégzése, az ellátandó operatív feladatok kiterjedése a jelenlegi szervezeti rendszer
keretein túlmutat.
Az önkormányzat kötelezettséget vállal a társaság tevékenységi körének fenntartására, illetve
a társaság más, az Alapító tulajdonában álló társaságoktól történő szuverén jogállásának
megőrzésére. Biztosítja az együttműködést és részvételt – azon belül a saját forrást – a
városfejlesztési források megszerzéséhez (pályázatokon történő részvétel). A városfejlesztési
tevékenység során keletkezett bevételeket nem vonja el a városfejlesztési társaságtól.
322
9.2. Üzemeltetés, működtetés
A belvárosi városrehabilitáció keretében végrehajtott fejlesztések által létrehozott eredmények
üzemeltetése, működtetése hosszú távon biztosított. Tulajdonviszonyok rendezettek, a
program jól körülhatárolható, a széles partnerség, konzorciális keretekben történő
megvalósítás javítja az üzemeltetés, a projekteredmények (outputok) fenntartásának
lehetőségeit. A projekt eredményeinek fenntartására, monitoringozására vonatkozó időszak 10
év. Jelen fejezet feladat, hogy az előzetes akcióterületi terv keretében számba vegye ROP-
pályázat részét képező egyes projektelemek üzemeltetési kérdéseit, azonosítsa a felelős
szervezetet, a projekt zárását követő 5 évben a várható bevételek és kiadások alakulását.
A pályázati projektjavaslat fejlesztési beavatkozásaival érintett ingatlanelemek többsége
önkormányzati tulajdonban van, és hosszú távon a fejlesztést követően is az marad. A
közterület-rehabilitációval, illetve közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel környezetmegújítási
programelemek tulajdonosa Szentes Város Önkormányzata, aki az üzemeltetést a legtöbb
esetben a Városellátó Intézményen keresztül látja el, kivételt képeznek az egyházi
ingatlanokhoz kapcsolódó közterületek, amelyeket az adott egyház tart fenn.
A közterületek, utcák humanizálásával érintett területeken az önkormányzat a kitelepülő
vendéglátó-ipari egységek, illetve rendezvények kapcsán közterület-használati díjbevételre
számíthat, amely a projekt zárását követően fedezi a fenntartás költségeit.
Jelenleg a közterület-használatból befolyó bevétel mindösszesen évi 65 822 Ft. A projekt
keretében megújításra kerülő közösségi terek a tervezett szomszédsági programokkal,
rendszeres rendezvényeikkel egyrészt növelik az Önkormányzat kiadásait (szemétgyűjtés,
gyorsabb amortizációs, stb.), ugyanakkor növelik a közterület-használatból befolyó
bevételeket is (több árusító, funkcióbővülés eredményeként növekvő parkolási díj bevételek
/jelenleg kb. évi 33.700Ft/parkoló, stb.). Mivel a bevételnövekmény fedezi az üzemelés
költségét, a közterület fenntartása, ha nem is nyereségessé, de gazdaságossá válik. A
közterületek fenntartása még gazdaságosabbá tehető, ha az egyházakon kívül más partnereket
is sikerül bevonni a fenntartásba, például a Közgé Kert esetében.
Ezzel át is léptünk a közösségi célú beruházások fenntartási, üzemeltetési kérdéseire. Az
Önkormányzat épületének fenntartója és üzemeltetője a Polgármesteri Hivatal, mely a
fejlesztést követően is változatlanul az marad. Az épületek, helyiségek korszerűsítésével az
ingatlanok üzemeltetése gazdaságosabbá válik, mert megújulnak a gépészeti, elektromos
hálózatok, és korszerű, hőszigetelt nyílászárók kerülnek beépítésre, amelyek csökkentik az
épület hőveszteségét. Ezzel elérhető, hogy a bővítés ellenére a fajlagos üzemeltetési költség
hosszú távon nem nő, amely jelenleg a Városi Galéria esetében évi 697 eFt (távhő és villany),
a Civil Központ esetében 945 eFt (fűtés és villany).
A diákpince, illetve a gazdasági célú beavatkozásokkal érintett üzlethelyiségek üzemeltetését
a bérleti díj fedezi. A Városi Bíróság épületének fenntartása, üzemeltetése pedig a tulajdonos
kompetenciájába tartozik.
323
A Városfejlesztő Társaság a hosszú távú fenntartás, és üzemeltetés megszervezésében
kulcsszerepet játszik. A pályázat társadalmi programjával kiegészülve feladata a hosszú távú
üzemelési terv kidolgozása a két éves periódus végére a helyi szereplők, kockázatvállalók
bevonásával. Az első ütem fejlesztésével párhuzamosan zajló magán és kapcsolódó
önkormányzati beavatkozásokhoz illeszkedően partnerségi alapon szükséges felülvizsgálni a
fenntartással és üzemeléssel kapcsolatos feladatokat.
A Városközponthoz szervesen kapcsolódó egyházi ingatlanok egyházi fenntartásban
maradnak, viszont az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok közösségi fenntartása
indokolt. A magánszektor javuló jövedelmezőségéhez igazodóan a helyi vállalkozások,
befektetők aktívabb szerepvállalását ösztönző üzemelési terv kidolgozása történik meg, mely
magában foglalja a későbbi kapcsolódó fejlesztéseket is, ezen felül megteremti azokat a
lehetőségeket, ahol a civil szervezetek, illetve a lakosság képviselői is kivehetik részüket az
üzemeltetésből.
Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások)
K1
Kurca-híd felújítása a
gyalogos forgalom számára
Személygépkocsi, és
kerékpáros közlekedési
infrastruktúra-
fejlesztés
Közterület fenntartás Kiterjedtebb
fenntartás Nincs Nincs
Közterület-
fenntartó
K2
Kossuth Lajos utca
díszkivilágítás kialakítása a
Kurcától a Horváth M.
utcáig, körforgalom
megépítése
Díszkivilágítás,
közlekedési
infrastruktúra-
fejlesztés
Közterület fenntartás Kiterjedtebb
fenntartás Nincs Nincs
Közműszolgáltat
ó, ill. közterület-
fenntartó, mint
üzemeltető és
fenntartó
K3 Szent Miklós templom
környezetének rendezése
Teljes közterület-
rekonstrukció, Közterület fenntartás
Kiterjedtebb
fenntartás Nincs Nincs
Ortodox Egyház,
mint fenntartó
K4
Horváth Mihály utcai járda
építése
Gyalogos közlekedési
infrastruktúra-
fejlesztés
Közterület fenntartás Kiterjedtebb
fenntartás Nincs Nincs
Közterület-
fenntartó
K5
Petőfi Sándor utca átalakítása
a Kossuth utcától a
Szabadság térig Teljes közterület-
rekonstrukció, Közterület fenntartás
Kiterjedtebb
fenntartás
Közterület-
használati
díjbevétel, mely
megfelel az
üzemeltetés
költségének
Közterület-
használati
díj
Közterület-
fenntartó
K6
Evangélikus templom körüli
terület kertépítészete Teljes közterület-
rekonstrukció, Közterület fenntartás
Kiterjedtebb
fenntartás Nincs Nincs
Evangélikus
Egyház, mint
fenntartó
K7
Fehér ház előtti tér
kialakítása Teljes közterület-
rekonstrukció, Közterület fenntartás
Kiterjedtebb
fenntartás
Közterület-
használati
díjbevétel, mely
megfelel az
üzemeltetés
költségének
Közterület-
használati
díj
Közterület-
fenntartó
K8
Szabadság tér- autóbusz pu.
nem fedett kerékpártároló
kialakítása
Kerékpáros
közlekedési
infrastruktúra-
Közterület fenntartás Kiterjedtebb
fenntartás Nincs Nincs
Volán társaság,
mint üzemeltető
84.számú táblázat: A projekt beruházásának és működtetésének a bemutatása tevékenységek szerint
fejlesztés
K9
Ady Endre utca- bevásárló
utca kialakítása Teljes közterület-
rekonstrukció, Közterület fenntartás
Kiterjedtebb
fenntartás
Közterület-
használati
díjbevétel, mely
megfelel az
üzemeltetés
költségének
Közterület-
használati
díj
Közterület-
fenntartó
K10 Közgé Kert felújítása
Komplex
tereprendezés,
kertépítészeti felújítás
Vendéglátó helyiség
fenntartásának,
állagmegóvásának
költsége
A közpark
fenntartása Nincs Nincs
Szentes Város
Önkormányzata,
mint tulajdonos
Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások)
G1
Ady Endre utca 1.-3.
homlokzat felújítása Üzletportálok felújítás
Üzlethelyiségek
fenntartásának költsége,
üzemeltetés,
karbantartás
Kiskereskedel
mi egységek
működtetése
bérleti díj, mely
megfelel az
üzemeltetési
költségnek
Bérleti díj Vállalkozók
G2
Fehérház üzletportál
felújítása és belső udvar
rendezése
Utcai portálok
felújítása, udvar
komplex rendezése
Üzlethelyiségek
fenntartásának költsége,
üzemeltetés,
karbantartás
Kiskereskedel
mi egységek
működtetése
bérleti díj, mely
megfelel az
üzemeltetési
költségnek
Bérleti díj Önkormányzat
G3 Vállalkozói Központ
korszerűsítése felújítása
Helyiség teljes
felújítása, felvonó
kialakítása
A központ
fenntartásának költsége,
üzemeltetés,
karbantartás
A központ
működtetése Nincs Nincs
Szentes
Kistérségi
Társulás
Csongrád
Megyei
Mezőgazdasági
Szakigazgatási
Hivatal
(falugazdász)
5Alkusz Kft
(könyvelő iroda)
S2 Képzési, foglalkoztatási
program Programok szervezése programok működtetése
Programok
működtetése Nincs Nincs
Önkormányzat,
partnerek
Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások)
KSZ1 Bíróság tető- és homlokzat
felújítása
Tetőrekonstrukció,
utcai homlokzat
felújítása
Az épület fenntartása,
üzemeltetése
Az épület
működtetése Nincs Nincs Magyar Állam
KSZ2
Civil Tv korszerűsítése,
felújítása Helyiség teljes
felújítása, felvonó
kialakítása
A központ
fenntartásának költsége,
üzemeltetés,
karbantartás
A központ
működtetése Nincs Nincs
Civil Tv
Az előzetes akcióterületi tervnek nem feladata részletes költség-haszon elemzést készíteni, azonban szükséges bemutatni az egyes projektelemek
esetében azt, hogy melyek a veszteséges, nyereséges, vagy nullszaldós tevékenységek 5 éves időintervallumban.
327
85.számú táblázat A projektek jövedelemtermelésének összefoglaló táblázata
Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei
(közösségi funkciót erősítő beavatkozások)
Jövedelem-
termelés
(Igen/Nem)
T1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása N
T2 Diákpince felújítása, akadálymentesítése N
Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót
erősítő beavatkozások)
K1 Kurca-híd felújítása a gyalogos forgalom számára N
K2
Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.
utcáig, körforgalom megépítése
N
K3 Horváth Mihály utca járda építése N
K4 Közgé kert felújítása N
K5 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a szabadság térig N
K6 Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók
kialakítása N
K7 Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése N
K8 Evangélikus templom körüli terület kertépítészete N
K9 Szent Miklós templom környezetének rendezése N
Gazdasági alapprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót
erősítő beavatkozások)
G1 Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése N
G2 Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása N
G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása N
Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra
funkciót erősítő beavatkozások)
KSZ1 Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat
felújítása N
KSZ2 Civil Tv korszerűsítése, felújítása N
Kiegészítő szoft tevékenységek
S1 Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing
akciók
N
S2 Képzési és foglalkoztatási program N
A teljes projektre vonatkozó pénzügyi elemzést elsődlegesen a pályázati útmutatókban
meghatározott városrehabilitációs funkciócsoportonként, és ezen belül konzorciumi
partnerenként készítettük el. Az Akcióterületi Terv 3. sz. mellékletét képező Költség-haszon
elemzésben található Működési bevételi és költségtervek fejlesztési különbözet módszere
szerinti pénzáramait a Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata tábla megfelelő soraiban
összesítettük. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja, hogy a Kedvezményezettek
pénzáramainak a projekt megvalósulásának hatásának köszönhető változását számszerűsítse,
és egyben bemutassa az egész komplex városrehabilitációra vonatkozóan.
328
A támogatás nélküli pénzügyi nettó jelenértéknél kapott -741.172.610,- Ft-os összeg arra
világít rá, hogy támogatás nélkül a beruházás nem térül meg a referencia időszak alatt.
Megjegyzendő, hogy a városrehabilitációs beavatkozások esetében ez az érték jellemzően
negatív, hiszen jelentősek a közcélú beruházások, melyek nettó működési bevétele általában
negatív.
A támogatással számolt pénzügyi nettó jelenérték: -130.538.283,- Ft figyelembe veszi az
Európai Unió által biztosított támogatás összegét is. A kapott értékből megállapítható, hogy a
nettó jelenérték tekintetében a vizsgált referencia időszak alatt a beruházás több mint 82 %-
ban megtérül.
A projekt belső megtérülési rátája azt a diszkontrátát fejezi ki, melynél a pénzügyi nettó
jelenérték éppen nulla. Mivel a jelenérték negatív, a megtérülési ráta alacsonyabb az
alkalmazott pénzügyi diszkontrátánál. A belső megtérülési rátával szembeni elvárás teljesül,
mely bizonyítja a támogatás indokoltságát.
A közgazdasági elemzés során számszerűsített naturális hatásokkal kiegészítésre kerültek a
pénzügyi elemzés pénzáramai. Az így kapott teljes projektre vonatkozó nettó közgazdasági
pénzáram diszkontálásával meghatároztuk a teljes városrehabilitációs beavatkozás
közgazdasági nettó jelenértékét. A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) értéke pozitív, mely
igazolja a projekt társadalmi megtérülését, kívánatosságát, és a projekt támogathatóságát.
E fejezet összegzése: az EATT megállapításai továbbra is helytállóak. Az ATT-ben
véglegesített tartalmi elemek rendelkezésre állását követően elkészültek a szükséges
költség-haszon elemzések projektelemenként és összességében is. Egyéb változtatás nem
indokolt.
329
86.számú táblázat Felhasznált dokumentumok
Felhasznált dokumentumok:
1. Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója 2005.
2. Szentes Város Településszerkezeti terve 2007.
3. Szentes Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata 2009.
4. Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója 2007.
5. Szentes Város Lakóépület-felújítási programja 2005.
6. Szentes Város Környezetvédelmi Programja (2008-2013) 2008.
7. Szentes Város szociális szolgálattervezési koncepciója 2004. és 2006.
8. Szentes Város Közművelődés ügyi koncepciója 2004.
9. Szentes Város sport Koncepciója 2008-2012 2008.
10. Szentes Város ifjúsági Koncepciója
11. Szentes Város Önk. Ifjúsági Cselekvési Terve 2008-2009 2008.
12. Szentes város bűnmegelőzési koncepciója 2003.
13. Szentes Város idősügyi Koncepciója 2005.
14. Szentes Város egészségmegőrző terve 2005.
15. Szentes Város minőségirányítási program 2006.
16. Feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv 2001.
17. A Kultúra Magyar Városa 2006. Törzsanyag 2006.
18. Szentes Város Önkormányzata civil stratégiája 2005.
19. Városmarketing Koncepció 2008.