Tanító- és oktatógépek használata a közoktatásban – pedagógiai innováció a hatvanas évek Magyarországán

Oktatás és Társadalom Doktori Iskola, PhD-hallgató Somogyvári Lajos

Bevezetés

Kutatásaim az 1960-as évek Magyarországának képes pedagógiai szaksajtójára irányulnak. A kutatás alapjául szolgáló képi korpusz öt pedagógiai periodikán alapul (Család és Iskola, Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai Nevelés, A Tanító, A Tanító Munkája), 5371 fotóból áll.

A kutatás eredményei

16 kép szól az oktató-, tanítógépekről. A képek történeti-tudományos háttere:

- Alap- és középfokú oktatás expanziója – minőségi-mennyiségi fejlesztés igénye, hatékonyságnövelés-Rendszerszemléletű/kibernetikai modell (Lohr. 1965, Fuchs, 1971, Skinner, 1973), bemeneti-, kimeneti tényezőkre bontás, behaviorizmus -Technikai-tudományos fejlődés hatása-Neveléstudomány legitimációja és autonómiája

-

2. kép: Bojár Sándor (MTI): Elektromos számkép-gép, A Tanító Munkája, 1963/4. 26.

3. kép, Ismeretlen szerző, Didaktomat, A Tanító, 1969/6-7, 29.

A képcsoport jellemzői

-Módszerek és eszközök újdonsága-Külföldi modell átvétele, vagy saját fejlesztés-A pedagógus, mint innovátor szerepe-Technikai közvetítettség, kísérleti jelleg-Cél: a tanulás hatékonyságának növelése -Motivációt adottnak veszik -Tanári dominancia a háttérben fennmarad

Következtetések, a kutatás relevanciája

A kísérlet sikertelen volt, de a pedagógiai média térhódítása egyre jobban megfigyelhető a korszak végére (magnetofon, TV, diavetítő).A vizsgálat felhívja a figyelmet a tanítás, mérés-értékelés történetiségére, mint kutatási szempontra. Hivatkozások:

- Fuchs, Gerhard: Az új tanulási módszerek. KJK, Budapest, 1971.

- Illés Lajosné (szerk.): Az oktatógép és az oktatás programozása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964.

- Lohr Ferenc: Az iskola és a tanítási célú technikai eszközök. In.: Magyar Pedagógia, 1965/1., 244-260.

- Skinner, Burrhus F.: A tanítás technológiája. Gondolat, Budapest, 1973.

A kutatás céljai és módszerei

A hazai oktatástörténet-írásban a sajtófotó nem megszokott forrásanyag, interdiszciplináris megközelítést kíván: a történeti pedagógiai antropológia segítségével nevelési világokat tárunk fel, melyeket különböző képek és narratívák közvetítenek. Az ikonográfia, narratológia és a történeti kutatások eredményeit hasznosító elemzés a tudásátadás. – közvetítés és nevelés tereire irányul. Az egyik jellemző képcsoport a tanító- és oktatógépekről szól.

Az 1960-as évek Magyarországán a tudás és ismeretek robbanásszerű fejlődésének következményeként felmerült az igény a hagyományos módszerek megújítására, a tanítás-tanulás folyamatának hatékonyabbá tételére.

4. kép: Maár M.: Feleltetés a budapesti V. kerületi Nádor utcai iskolában, Köznevelés, 1969/23, borító IV.

1. kép, Ismeretlen szerző: Működő tanítógép, Köznevelés, 1966/6, borító III.