Download - V állalati pénzügyek
VVállalati állalati pénzügyekpénzügyek
Hosszú távúpénzügyi
menedzsment
II. előadás
Állampapírok
• Kincstárjegy
• Államkötvény
• Kincstári takarékjegy
• Kincstári takarékkötvény
A FORINT TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE
az összes (3697 MdFt )
törlesztésből 3457 MdFt összegű
forint törlesztés
2001
76 %-a kincstárjegy.
3% 3% 2%
20% 24% 22%
14%15%
14%
64% 58% 62%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
2000 2001 2002
Dis zkontkincs tárjeg yek
Lakos s ág ikincs tárjeg yek
Államkö tvények
Hite lek
AZ ÁLLAMKÖTVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS FUTAMIDŐ SZERINTI ÖSSZETÉTELE
2001
-a 2 éves kötvény
megszűnik,- nő az
5 és a 10 éves
szerepe,- megjelent a 15 éves,-5 új
kötvény.2001 - várható2002 - tervezett
32% 34%32%
61%
7% 9% 12% 12%
3%3%
0%
10%
20%
30%
40%
50%60%
70%
80%
90%
100%
1999 2000 2001 2002
5 é ve s válto zó
15 éves fix
10 éves fix
5 é ve s fix
3 é ve s fix
2 é ve s fix
Kincstárjegy I.
• a költségvetés likviditási problémáinak
megoldását szolgálja
• nem jár új pénz teremtésével, nem indukál
inflációt
• rövid távú értékpapír
• kibocsátásáról az éves költségvetési törvény
rendelkezik.
Kincstárjegy II.
• visszafizetési kockázat nincsen
• likvid befektetés
• a piaci kamatlábból eredő kockázat kicsi
• a befektetési döntéseknél, mint viszonyítási
alap komoly jelentőséggel bír (kockázat-
mentes ráta)
Kamatozó kincstárjegy
• névértéken vásárolják meg
• előre meghatározott kamat fizetése
• lejáratkor a névértéket és az utolsó kamatot
fizetik ki
• alapcímlete 10 000 Ft
• dematerializált értékpapír
Diszkontkincstárjegy
• a megállapított lejáratkori érték diszkontált
értékén vásárolják meg
• lejáratkor a névértéket fizetik ki
• befektetői jövedelem: vételár és a
lejáratkori érték közötti különbözet
• 3, 6, 12 hónapos futamidő
• alapcímlet 10 000 Ft
Diszkontkincstárjegy hozama I.
Pn - névérték
Pá - árfolyam
n - napok száma
n
*PPhozaméves án
360
100*P
hozamévesrátadiszkont
n
Diszkontkincstárjegy hozama II.
diszkontláb:
időszaki hozam %:
tényleges éves hozam:
100*befektetés
hozamidôszaki
1001100
1 *%hozamidôszaki m
3601
n*r*PP Dná
Dn
án rn
*P
PP
360
Államkötvény
• a költségvetési hiány fedezésére bocsátják ki
• új pénz teremtését jelenti, ezért inflációt
okozhat
• kibocsátásáról az éves költségvetési törvény
rendelkezik,
• 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek
értékesítésre.
Államkötvény árfolyamszámítás
• naptári év 365 nap
• szökőnapra nem jár kamat
• árazáskor a lejáratig ténylegesen hátralévő
futamidőt és az év 365 napját vesszük
figyelembe (tényleges/365)
• hátralévő futamidő < 1 év - lineáris
• felhalmozott kamat figyelembe vétele (pl.
kétszeri kamatfizetés esetén)
Államkötvény árfolyam kiszámítás
A lejáratig hátra lévő idő > 365 nap
A lejáratig hátra lévő idő < 365 nap
n
i tt
in
jj
i
jj r
M
r
CP
1 365/365/11 11
n
i ni
i
/t*rM
/t*rC
P1 36513651
Államkötvény felhalmozott kamat kiszámítás
t1 - az üzletkötés napja
t0 - utolsó kamatfizetés napja
36501 )tt(*I
I nomc
Állampapírpiaci referenciahozamok 03/02/10
Változás3 hónap 5,40% -0,01%6 hónap 5,90% -0,04%
1 év 6,31% -0,03%3 év 6,74% 0,03%5 év 6,56% 0,04%10 év 6,35% 0,04%15 év 6,34% 0,03% 5,30%
5,50%
5,70%
5,90%
6,10%
6,30%
6,50%
6,70%
6,90%
0 2 4 6 8 10 12 14év
MAX indexcsalád
RMAX - a diszkont kincstárjegyek és az egy évnél
rövidebb futamidejű államkötvények árfolyam-
változását tükrözi,
MAX - éven túli államkötvények árfolyamváltozását
mutatja,
MAX Composite - együttesen méri a másodlagos
forgalmazásba bevont valamennyi állampapír
árfolyamváltozását.
BMX indexcsalád
• A kiemelt (3, 5, 10 és 15 év) futamidőkhöz tartozó
referencia (benchmark) államkötvények teljesít-
ményét hivatottak mérni.
• Külön mérik az egyes futamidőkhöz tartozó
kötvények teljesítményét.
• Az indexek segítségével jól követhetővé válik,
hogy egy-egy időszak alatt hogyan teljesítettek a
kiemelt futamidőhöz tartozó, többnyire leglikvi-
debb piacú referencia államkötvények sorozatai.
MAX RMAX MAX Composite
247,9972 233,2563 242,0266
Változás az előző naphoz képest:
0,1331 0,1039 0,1239
Az elmúlt 1 év hozama:
9,99% 10,03% 10,03%
BMX3Y BMX5Y BMX10Y BMX15Y
232,6115 239,5717 162,3787 111,2393
Változás az előző naphoz képest:
-0,1173 -0,2979 -0,4086 -0,2883
Az elmúlt 1 év hozama:
9,56% 8,92% 10,19% 8,67%
Kincstári takarékjegy
• 1 illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba,
• az egyéves futamidejű kincstárjegynek, míg a kétéves lejáratú államkötvénynek minősül,
• fix, lépcsős kamatozású értékpapír,
• névre szóló értékpapír, amelyet kizárólag devizabelföldi magánszemélyek vásárolhatnak meg
• polgári jogi engedményezés útján átruházható,
• nyomdai úton előállított formában létezik, 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos címletekben kaphatók.
Kincstári takarékkötvény
• bemutatóra szóló, fix, lépcsős kamatozású, 3 év 2 hónapos futamidejű állampapír, amely a futamidő alatt is visszaváltható. A kamatfizetés lejáratkor, illetve lejárat előtti visszaváltás esetén, a vissza-váltáskor egy összegben esedékes,
• alapcímlete 10 ezer forint, de 100 ezer, 1 millió forintos és összevont címletekben is kinyomtatásra került,
• devizabelföldi természetes személyek között a papír szabadon átruházható.
Állampapírokkal kapcsolatos további információk
http://www.allampapir.hu/
Befektetési jegy I.
• A befektetési alapkezelő által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító átruhátható értékpapír.
• A papír kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy a rendelkezésére bocsátott pénzt a befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja.
• Az alappal kapcsolatos befektetői dönté-seket az alapkezelő hozza.
• Az összegyűjtött tőke nem kerül az alap-kezelő tulajdonába.
Befektetési jegy II.
• törvényben a meghatározott alakszerűség
• korlátozott tulajdonosi jogokat biztosít
• részesedést testesít meg
• átruházható
• a hozam az alap működésének eredményes-
ségétől függ
Befektetési alapkezelő
• névre szóló részvényekkel rendelkező
részvénytársaság lehet
• tevékenysége korlátozott (alapkezelés,
biztosító és nyugdíj pénztárnak vagyon-
kezelő szolgáltatás)
• több befektetési alapot is kezelhet
• az alap induló tőkéje min. 100 millió Ft
Befektetési letétkezelő
• független az alapkezelőtől
• általában bank (esetleg szakosított pénzintézet)
• végzéséhez befektetésialap letétkezelői engedély szükséges
• értékpapírok letéti őrzése és kezelése; bank- és értékpapír számlák vezetése; jegy eladási és visszavásárlással kapcsolatos technikai teendők; ellenőrzési tevékenység
Befektetési jegy tipusa
• értékpapíralap
• ingatlanalap
• névre szóló
• bemutatóra szóló
• nyílt végű
• zárt végű
• értékpapíralap
• ingatlanalap
• névre szóló
• bemutatóra szóló
Nyíltvégű befektetési jegy
• határozatlan ideig működő alap
• a kibocsátó bármikor köteles vissza-
vásárolni
• visszavásárlási ár: egy befektetési jegyre
jutó nettó eszközérték - technikai költségek
• magas likviditás
Nyíltvégű befektetési alap
• egyik összetevő sem lehet 100 %-ban
(kivéve állampapír)
• a kibocsátott befektetési jegyek száma a
futamidő alatt változik
• 15 % magas likviditású eszközökben
• fizethet rendszeres hozamot is
• szigorú tájékoztatási kötelezettség
Nyíltvégű befektetési alap költségei
• felügyeleti díj (PSZÁF): 0.1 %
• letétkezelői díj: 0.2 - 0.5 %
• alapkezelői díj: 0.5 - 2 %
• tranzakciós költségek– eladási és visszaváltási jutalék– bróker költségek
• likviditás fenntartási költségek
• tájékoztatási költségek
Zártvégű befektetési jegy
• határozott ideig működő alap
• a kibocsátó a futamidő alatt nem vásárol-
hatja vissza
• visszavásárlás a futamidő végén - az egy
befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken
• a likviditáshoz a tőkepiaci forgalmazás
szükséges
Zártvégű befektetési alap
• létrehozható zártkörben és nyílt körben
• zártkörű alapnál kicsi az információ
nyújtási kötelezettség
• a nyíltkörű alap létrehozása hasonló a
nyíltvégűéhez
• a nyíltkörű zártvégű alap tájékoztatási
kötelezettsége alacsonyabb, mint a
nyíltvégű alapé
• a befektetési jegyek száma állandó
Nettó eszközérték
• kezelési szabályzat alapján a letétkezelő határozza meg
• értékpapíralap
az alap tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyama + likvid eszközeinek értéke
• nyíltvégű alap - naponta
• zártvégű alap - legalább két hetente
• közzétételi kötelezettség az alapkezelő részére
Közraktárjegy
• árukövetelést megtestesítő értékpapír
• kibocsátója a Közraktár
• a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát, az áru feletti rendelkezési jogot testesíti meg
• két részből áll:– árujegy (cedule)
– zálogjegy (warrant)
Árujegy
• az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja
• átruházásával a Közraktárban elhelyezett áru eladható
• az árujegy önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik
• az áru kiadása a zálogjegy által korlátozott
• önállóan is átruházható
Zálogjegy
• az áru tulajdonjogát képviselve lehetővé teszi, hogy az árut zálogként felajánlják hitel felvételénél
• ez alapján pénzügyi piaci eszköznek tekinthető
• önállóan is átruházható
• átruházása forgatással történhet, visszkere-seti joggal a felelősség vonatkozásában (ld. váltó)
Közraktárjegy forgatása
• különforgatás esetén a forgatást mindkét részre fel kell jegyezni (első hátirat) - a két rész különválik; ezt a közraktár letéti könyvébe is be kell jegyezni (a zálogjegy tulajdonosának felelőssége)
• az áru kiszolgáltatása csak a két jegy együttes birtokosának lehetséges, de az áru megtekintését mindkét félnek lehetővé kell tenni
Zálogkölcsön
• kedvező kondiciójú lombardhitelt tesz lehetővé
• a zálogjegynek a bankra forgatása
• a közraktárban elhelyezett áru fedezetül szolgál
• fontos, hogy az áru forgalomképes legyen
• a közraktár garancia vállalása csökkenti a kockázatot
• (az áru értékének 2/3-áig a közraktár is nyújthat kölcsönt)
A részvény kibocsátás
A részvényt részvénytársaság formá-
jában létrehozott gazdasági társaság
bocsát ki az alaptőke megszerzése
vagy felemelése céljából.
A részvény fogalma
A részvény tulajdonosi jogot megteste-
sítő forgalomképes értékpapír.
A részvény a részvényesnek az alap-
tőke meghatározott hányadát kitevő
vagyoni betétjét testesíti meg.
A részvényes
A részvényes a részvénye által megtestesí-
tett vagyoni joga alapján osztalékra jogo-
sult, továbbá likvidációs hányadra tarthat
igényt.
A részvény a részvényesnek a tulajdonosi
viszonyból származó jogait és kötelezettsé-
geit is megtestesíti.
A részvény főbb jellemzői
• névérték
• kibocsátási érték
• árfolyamérték
• osztalék
• okirat (jegyzési tájékoztató)
• rangsor
• likvidációs hányad
Névérték
Névértéken a részvényen feltüntetett (névleges) összeget értjük. (Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.)
Likvidációs hányad
A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból.
Osztalék
Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a
részvényest egy részvénye után megillető hozam.
A részvény főbb fajtái
• közönséges vagy törzsrészvény
• elsőbbségi részvény
• dolgozói részvény
• kamatozó részvény
A részvény főbb tipusai
• névreszóló
• bemutatóra szóló
Részvény osztályok
• egy speciális területen reprezentálnak tulajdonjogot,
• speciális befektetési szándékkal rendel-keznek,
• eltérő piaci árakon kerülnek eladásra• eltérő osztalékpolitika kapcsolódik
hozzájuk• lehetségesek tulajdonosi korlátozások
A, B, C vagy valamilyen más betűvel cimkézettek
Részvények megosztása, összevonása
Részvény megosztás (stock split)ár csökkentés, forgalom serkentéstöbb részvény, ugyanazon a piaci értéken
(Az 52 héten belül megosztott részvények a WSJ-ban a baloldali margón 's' betűvel vannak megjelölve.)
Részvény összevonás (reverse split)több részvényt váltunk át kevesebbreár növekszik
Részvényigazolás tartalma
•Regisztrációs szám
•Azonosító szám
•A kibocsátó neve
•A kibocsátó vállalat pecsétje
•A kibocsátás dátuma és helye
•Hány részvénynek felel meg (számmal és betű-
vel)
•A részvénytulajdonos neve
•A névérték
Elsőbbségi részvény I.
Tulajdonosai előre meghatározott osztalékra jogosultak, amit a közönséges részvényekre jutó osztalékot kifizetése előtt kell kifizetni.
Korlátozott szavazati joggal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szava-zati joggal.
Elsőbbségi részvény II.
A ki nem fizetett osztalék - általában - kum-mulálódik és a következő osztalékfizetésnél az aktuális osztalékkal együtt, a közönséges részvények osztalékának fizetése előtt ki kell fizetni.
Megadott időszakon túli osztalékfizetés el-maradás esetén, az elsőbbségi részvénye-sek szavazati jogot kapnak, ami az osztalék kifizetéséig marad érvényben.
Elsőbbségi részvény III.
Az elsőbbségi részvény "valójában álruhába bújtatott adósság, egyfajta saját tőke köt-vény (equity bond)".
Általában a kötvények kamatához hasonló nagyságú osztalékfizetést igér.
Az elsőbbségi részvények gyakran közönsé-ges részvényre történő átválthatóságot vagy visszaválthatósági lehetőséget biztosítanak.
Részvény elemzése
• Fundamentalista elemzők
– a vállalat jelenlegi és várható jövedelmezősége alapján
• Technikai elemzők
– idősor elemzés segítségével
Részvény értéke
A részvény értéke az elvárt jövőbeni osz-talék hozamok jelenértékeként határoz-ható meg.
Bonyolult, mert
• a pénzáramlások nem ismertek előre• nincsen lejárati idejük• nem könnyű a piac által igényelt hozam-
rátákat megfigyelni
Az elsőbbségi részvény értéke
)r1(
D...
)r1(
D
)r1(
DP
22
11
p
1tt
tp r)1(
DP
r
DPp
A részvény értéke I.
r1
PDP 11
0
r1
PDP 22
1
r1r1PD
DP
221
0
22
22
11
0 )r1(
P
)r1(
D
)r1(
DP
A részvény értéke II.
)r1(
D...
)r1(
D
)r1(
DP
22
11
0
Részvény értéke III.
Az osztalék értékelési modell alkalmazása:
1. Nincsen növekedés az osztalékban.
2. Konstans növekedés az osztalékban.
3. Változó növekedés az osztalékban.
A részvény érték (konstans)
r
DP0
A részvény érték (konstans növekedés)
)r1(
)g1(*D...
)r1(
)g1(*D
)r1(
)g1(*DP 0
2
20
1
10
0
gr
D
gr
)g1(*DP 10
0
gr
D
gr
)g1(*DP 1tt
t
A részvény érték (szupernormál növekedés)
Az értékelés a szupernormál növekedési idő-szak osztalékai jelenértékének meghatározá-sával indul, ehhez hozzáadódik a szupernor-mál növekedési periódust követő időszak nor-mális, konstans osztalékainak jelenértéke.
n
1t
n
ntt
0 r1
1*P
)r1(
DP