Magyar ősvallás Ádamtól és Szent Istvántóla XXI. Századig

A VI. Magyar Világkongresszusra, Dr. Balogh Sándor, USA

Politológus és gyakorlati ember lévén, előadásomnak is gyakorlati célja van: a sokszorosanés sok irányban szétszakított nemzetet egyesíteni, visszatérve a vallási gyökerekhez, ahol ésamikor a nemzet egy és lényegében megosztatlan volt.

Előadásom lényegében u.n.time-line, azaz történelmi idővonalakkal próbálja megvizsgálniaz Ószövetségre mint történelmi forrásra építve, a magyarok őseinek viszonyát akereszténységhez, és azt, hogy lehetne-e a Szent Koronán és a koronatanon kívül ezen az alaponis előmozdítani a nemzet szellemi egyesítését, és ha igen, hogyan.

A magyarok őstörténelme tele van üres foltokkal és kérdőjelekkel. Leggyakoribb kérdés az,hogy az Árpád-korabeli magyarok honnan származtak, meddig tudjunk visszavezetnicsaládfánkat? Egyik népszerű, és eléggé valószínűsíthető eredet-elmélet a Mezopotámia helyénélő szumirokhoz vezet vissza. A szumirok pedig a bibliai Paradicsom-kert (Garden of Eden)helyén vagy annak közelében.

Idővonallal jelölve ennek a népnek és leszármazottainak történelme kb. Kr.e. 2-3 ezerévvel kezdődött, majd egy darabig el-el tűnt a felszínről, és mint egy föld alatti patakocskacsordogált tovább, majd újra felszínre került. Ezt a történelmet sokan vizsgálták, és aránylag elégsok részletet kiderítettek őseink vándorlásairól, nyelvéről és kultúrájáról. Leegyszerűsítve egyidővonallal lehet a vallások egymáshoz való viszonyát bemutatni.

A NÉGY ALAPVETŐ IDŐVONAL:

1. Pogányság, 2. Proto-kereszténység, (Hunok, Ősmagyarok, stb), 3 Kereszténység,4. Zsidóság

(N.B. A vonalak hossza nem arányos az elmúlt idővel). 1. pogányság (Babilon, etc). Ádám & ős-kinyilatkoztatás Melchisedek, szumirok, Ur városa pártusok, hunok, magyarok, stb. Abram-Ábraham Három királyok István, Szent Gellért 2. proto ---- kereszténység megtért népek keresztény magyarok

3. Kereszténység (univerzális) Apostolok Dávid Jézus zsidók

4. Izrael (proféták)_ zsidóság

A bibliai teremtéstörténetből[1] kiindulva, a bűnbeesés és Ádám és Éva Paradicsomból valókiűzése után Isten megígérte a Megváltót. Ezt az ígéretet nevezzük “proto-evangéliumnak,” ős-jóhírnek. Emellett van még egy fogalom, amit “őskinyilatkoztatásnak” nevezünk. Az

őskinyilatkoztatás a proto-evangeliumon kívül magába foglalja mindazt amit Isten akár u.n.

“infúzióval”[2], akár élőszóval elmondott Ádámnak és Évának, és azok élőszóval továbbadtákleszármazottaiknak. Igy pl. Isten minden bizonnyal elmesélte nekik, emberileg érthető nyelvenilletve fogalmakkal magát a teremtés történetét is. Ennek a tudásnak az összesége teszi ki az

őskinyilatkoztatást[3]. Ezen az őskinyilatkozáson alapuló vallásokat proto-kereszténységnek isnevezhetjük. A megígért és még eljövendő Megváltóba vetett hitüknél fogva keresztények, vagylegalább is „vágykeresztények” voltak, mielőtt még Jézus megszületett volna.

Az alapvonal az Ádámtól illetve a neki adott őskinyilatkoztatástól eredő töretlen vonal (#2fent), amely bár napjainkra elveszti jelentőségét, a mi katolicizmusunk áll hozzá legközelebb. Egymásik idővonal (#3 fentebb) a kereszténységé, amely köztudottan Jézussal kezdődött és azsidókból szakadt ki időszámításunk kezdetén. Idővel a nem-zsidó népek közül is sokanmegtértek, mint pl. a rómaiak. Az utolsó évszázadban szokás lett a kereszténységet Ádám helyettcsak Ábram illetve Ábrahámig visszavezetni, akinek Isten megígérte, hogy az ő, illetve Dávidutódaiból származik majd a Messiás. Ebből a téves történelmi felfogásból származik a Judeo-kereszténység elnevezés amely nem az üdvtörténet valódi kezdetétől hanem egyik epizódjábóleredezteti a kereszténységet.

Ez az elnevezés azonban egyrészt felesleges (redundant) kifejezés: a “judeo” jelzőre nincsszükség, mivel nincs többféle kereszténység csak egy! Az ideális idővonal egy egyenes lenne,amelyen a bűnbeesést követő őskinyilatkoztatás után egy idő múlva megjelenik Ábraham, majdJézus és a kereszténység, amely felváltja a zsidóságot. Ideálisan a kereszténységnek az ádámiproto-keresztény vonalat kellene képviselni, mert abban teljesedik be az Ádámnak tett ígéret, ésnem a judaizmusban. A zsidóságot is mint “proto-keresztény” vallást kellene tekintenünk, mert akereszténység alapítása után a zsidóság üdvtörténeti szerepe megszűnt. A zsidóságnak egy azegyben át kellett volna alakulniuk a kereszténységbe. Mint egy amerikai zsidó konvert írta, a legzsidóbb dolog amit egy zsidó tehet, hogy áttér kereszténynek. Ez volt az Ószövetségi zsidóságeredeti és egyetlen küldetése. Másrészt a “Judeo-keresztény” kifejezés önmagának is ellentmond,mert vagy judeo, vagy keresztény. Jézus vagy megváltotta az egész emberiséget, és a zsidókszerepe beteljesedett, vagy Jézus nem váltotta meg az emberiséget, és a kereszténység hamisvallás. A kettő együtt nem tud létezni! Legjobb esetben, de ez sem kielégítő magyarázat, a judeo aKrisztus előtti időkre vonatkozik, és így a kereszténység a judeo-vonal egyenes folytatása lenne.A Kereszténység zsidó alapokra épült, de a zsidóságnak nem egyenes kinövése.

A negyedik time-line a zsidóságé, Ábrahámtól kezdődően. A történelmi hűség kedvéértmegjegyzendő, hogy a Szentírás szerint Isten valóban külön szövetséget kötött Ábrahámmal, akitIsten kiszemelt, hogy az ő utódaiból származik majd a megígért Messiás. Azonban a jézusikereszténység nem csak Ábrahámig megy vissza, hanem az u.n. őskereszténységen keresztülvisszamegy egész Ádámig és a neki adott őskinyilatkoztatásig. A magyarok ősvallása ebből az“őskeresztény” vonalból származik.

Ezen kívül a teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy Ádám után rövidesen az emberiségegy része eltért az isteni törvényektől és az őskinyilatkoztatástól, és a pogányság különbözőformáiban talált kielégülést. Fentebb ezt jeleztük az első idővonallal.

Mint ebből látható, előadásom alapja nem a mai u.n. “tudományos” azaz evolucionistavilágkép, amely nagyon rozoga alapokon áll, de ez egy másik témakörbe tartozik. Mind a zsidóvallás, mind a kereszténység, és amint látni fogjuk, az ősmagyar vallás fogalomköre iskinyilatkoztatott alapokra épült, aminek a biblia csak egy része.

A KÉTFÉLE MESSIÁS-VÁRÁS -- MAGYAR VALLÁS VAGY KERESZTÉNYMAGYARSÁG?

A zsidóság mint kiválasztott nép történelme folyamán a proféták üzenete gyakrankétértelmü volt: egyrészt hangsúlyozták a minden ember megváltására küldendő Messiáseljövetelét, ugyanakkor sok jövendölés Izrael történelmi szerepével foglalkozik. A protestáns

hittudós-történész, Reinhold Niebuhr [4] szerint mire Jézus eljött, az izraeliták egy része aMessiásban egy forradalmárt várt, aki megszabadítja Izraelt a római rabságból. Mivel Jézustermészetfeletti hatalmával nem állt a forradalmárok élére, mint azt a Passio címü filmben isláttuk, a zsidók vezetői, inkább keresztre feszíttették és a forradalmár Barrabást választották.Ezek a zsidók és leszármazottaik hűek maradtak a Szanhedrin világi megváltót váró hitéhez, ésmegmaradtak a mai napig zsidónak. Itt meg kell jegyezni, hogy ha minden zsidó megtért volna,nem lett volna akik Jézus keresztrefeszítését követeljék, tehát a megváltás nem történhetett volnameg. Így, mivel a zsidók vezetői egyéni szabad döntésükkel üdvtörténeti feladatot teljesítettek, azsidóságot mint olyat nem terheli felelősség Jézus haláláért. Azonban ez nem mentesíti a maizsidóságot a felelősség alól, hogy a kereszténységet jobban megismerjék és történelmi hivatásukatbetöltve, kikeresztelkedjenek.

A Jézus utáni zsidóság történelméből látjuk, a nemzeti illetve faji alapra épülő vallásukelvesztette természetfeletti jellegét, nagyjából átvette a pogány babiloni kultúrát és azt aTalmudban örökítette meg. Az egyéni üdvözülés előmozdítása helyett a zsidó faj ideológiája lett,és a zsidóságból egy magát elkülönítő, a világon szétszórt néppé vált. Míg a zsidó valláspartikuláris, nemzeti és kizáró vallás, a kereszténység egyetemes vallás, Ádám mindenleszármazottáé, az egész emberiségé, és Jézus, az Isten Fia, az egész emberiség lelki megváltásáraalapította. Jézus így küldte apostolait “Menjetek és tanítsatok minden népet” (Mt 28:19). Akereszténység, bár egységét elvesztette, még kétezer év után is él és virul mint egyetemes vallás.

A Jézus természetfeletti küldetésében hívő zsidók lettek az első apostolok és tanítványok, akik azsidó gyökerekből, a zsidóknak adott próféciák alapján, elfogadták Jézust mint Megváltót ésmegalapították a kereszténységet. Nem szükséges a részletekre kitérni, de ez fontos disztinkció.Mit látunk és várunk a vallásban, főleg a kereszténységben: természetefeletti tanítást amely azörök életre vezeti a hívő egyént, vagy emberi illetve nemzeti ideológiát, amely a nemzet jólététhivatott előmozdítani?

Ezt a kettősséget azért kellett hangsúlyozni, mert a mai magyarságnál hasonló kettősségettapasztalunk a természetfeletti és a nemzeti vallást keresők közt.

El kell döntenünk, melyik úton akarunk járni: nemzeti vallást akarunk mi is, mint a megtévedtzsidók, vagy természetfelettit, amit az Úr Jézus valójában hirdetett. Még ha igaz is lenne, hogyJézus nem zsidó volt hanem Pártus, küldetésén illetve tanításán faji eredete nem változtat.Egyetemes küldetését és természetfeletti anítását pedig a keresztény tanítás hűen képviseli. Azeredeti tanítás a korai hagyományok segítségével legtökéletesebben a katolikus vallásban maradtfenn. Eszerint Jézus olyan Messiás volt, akinek “országa nem e-világból való,” és akinekküldetése Ádám és Éva eredeti bűnét helyrehozni, azért Istent kiengesztelni, és megnyitni azemberiség előtt a természetfeletti világ kapuját.

Jelenleg a magyarság közül is sokan a Jézus megfeszítését követelő zsidókhoz hasonlítanak:a kereszténységben nem egy minden ember üdvözítését szolgáló egyetemes vallást látnak, hanemnemzeti vallást keresnek. Sokan az ősmagyar vallásban is nem Ádám és Éva eredeti bünénektermészetfeletti következményeitöl való megszabadulást illetve az arra előkészítő Boldogasszonytisztelet vallását látják, hanem egy nemzeti vallást látnak. Ami a legtragikusabb, sokan ellentétetlátnak az őskereszténység és a Jézus által alapított keresztény vallás illetve Egyház között.

Akik ma a magyar vallásban nem az egyén, hanem a nemzet üdvözülését keresik, azoknaka magyar vallás nem természetfeletti hit hanem hazafiság kérdése lett. El kell tehát döntenünk:nemzeti vallást keresünk-e ma, a 21. században, avagy elfogadjuk a természetfeletti, az egyének

üdvözülését szolgáló 2000 éves kereszténységet és azon belül juttatjuk érvényre nemzetisajátosságainkat és ősi boldogasszonytiszteletünket. Az első álláspont a nemzetet és a nemzetiérdeket tekinti a legfőbb jónak, az ember egyéni üdvözülését elhanyagolva, míg a másodikhozzáállás szerint a vallás az egyetemes emberiséget szolgálja, minden ember összefogását hirdeti,és végső célja minden ember természetfeletti üdvözülését előmozdítani, faji vagy nemzetimegkülönböztetés nélkül. A mi hitünk szerint Jézus ezt a küldetést hagyta apostolainak.

A BOLDOGASSZONY TISZTELET

A kérdés eldöntésében nemzeti hitvilágunk tanulmányozása is segít. Az ősmagyar valláseredete minden valószínűség szerint visszamegy az őskinyilatkoztatáshoz, mert a történelem nembeszél magyar, szittya vagy szumér profétákról, bár a zsidó profétákon kívül, még az Ószövetségtanúsága szerint is, Isten küldött a különböző népeknek is profétákat, akiknek csak a neveit említia Biblia, tanításaikat csak elvétve. Az őskinyilatkoztatás és a protoevangélium lényege, hogy Istenküld majd egy Messiást, aki megváltja az emberiséget. Isten nem a magyaroknak vagypártusoknak ígért vallásalapítót vagy az idegen elnyomástól való megszabadítót, hanem azemberiségnek ígért egy Megváltót aki megnyitja a mennyek országát. A nemzeti vallás hirdetőilealacsonyítják a Boldogasszony szerepét istenanyai méltóságából egy nemzeti szimbólummá. Ígytéves felfogás lenne őseink vallását mint exkluzív magyar vagy szittya, hun, esetleg pártus vagyszumir vallást értelmezni!

Itt még meg kell jegyeznünk, hogy a protoevangélium, akár csak az ószövetség, nemnevezi meg sem a Messiást, sem szűz Édesanyját, de tartalmaz profetikus részleteketszemélyeikről. Jézus küldetéséről, és hogy Jézus Isten Fia volt, csak az Ószövetségi próféciákbóltudjunk. Ha elvetjük az Ószövetséget, nem tudunk érvelni Jézus megfeszítőivel, hogy Jézus voltaz eljövendő Messiás, hogy Jézus ISTEN Fia volt, stb. Ez volt a zsidók tragédiája is, hogy nemismerték fel Jézusban Isten Fiát, az ígért Megváltót. Az Ószövetség tanúbizonysága nélkül, Jézuscsak egy volt a sok vallásalapító közül akik próbálkoztak vallásokat alapítani, és neki véletlenülsikerült.

Visszatérve az ősmagyar valláshoz, egyik jelentős vallási kultúrkincsünk volt aBoldogasszony azaz a BABA tisztelete, amely a szumerokon keresztül Ádám és Éváig vezethetővissza. Így a Boldogasszony tisztelet segít elhelyezni a magyarok ősvallását nagyobb kontextusba,és most ennek a tiszteletnek az eredetét szeretném megvizsgálni, mivel a hivatásosvallástörténészek nem sok figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek, főleg a II. Vatikáni Zsinat után

nem, annak ellenére, hogy Zakar András[5] sokat várt ebben a kérdésben a II. Vatikáni zsinattól.

A Boldogasszony eredetileg Isten-anyát jelentett. Mivel azonban az idők múltán az egyisten-hitelhomályosodott, egyes kultúrákban a Boldogasszony személye maga is isten-jelleget vett fel.Azonban a fogalom eredete nem lehet más, mint az Ádamnak adott kinyilatkoztatás illetve ígéret:az Asszony, akinek a gyermeke megtöri majd a Sátán hatalmát! Azt a kultúrhagyományt amelyezt a fogalmat, az őskinyilatkoztatás egyéb elemeivel tovább vitte és ápolta, nevezzük “proto-kereszténységnek,” azaz elő-kereszténységnek, mivel hitte és várta a Megváltó Messiás eljövetelétmég Jézus születése előtt, sőt, az Ábrahámmal kötött szerződéstől függetlenül és már annaklétrejötte előtt is. Mint láttuk, ezek a népek, Ábrahámmal, a zsidóságősatyjával együtt, keresztényszelleműek voltak, mielőtt Jézus megszületett volna, vagy mielőtt Jézusról hallottak volna.

Általánosan elfogadott vélemény, hogy Isten Ábrahám illetve a zsidók kiválasztása előtt,és még azután is, nem hagyta magára az emberiséget, és küldött nekik is profétákat és elismerteazok papjait is. Így például az ószövetségi idők legismertebb papja volt Melchizedek, akit azószövetségi történészek és teológusok “pap-királyként” emlegetnek. Melchizedek Ábrahámkortársa volt, akinek Ábrahám maga is áldozatot mutatott be, így elismerve annak felsőbbségét.[6] Azonkivül volt egy másik nem-zsidó pap, Balaam, aki “kedves volt Isten előtt” (lásd

Számok, 22-24) és még a Messiás eljöttét is megjövendölte (u.o., 24:17-19).

Végül a három királyok, akik elsőkként imádták Jézust, szintén nem-zsidók voltak. Teháta Biblia bőven ad bizonyságot a protokereszténység létezéséről. Hogy a szumirok is a proto-keresztény kultúrkörbe estek, a Boldogasszony fogalma mellett világosan bizonyítja, hogy aválasztott Ábráham is Úr városában élt, és onnan vándorolt Isten utasítására a későbbi Izraelterületére. Így Szumer nemcsak földrajzilag esik egybe a Paradicsom valószínű helyével, hanemegyenesen a proto-keresztény idővonal közepében foglal helyet.

Most pedig ugorjunk pár ezer esztendőt. A magyarok, több ezer éves vándorlás utánmegjelennek a Kárpátoknál. A hagyomány szerint vezérük, Álmos, születését a Turul madár, akiőseink hitvilágában Istent (Szentlélek?) jelképezte, előre bejelentette. Így valószínűsíthető, hogyÁlmos maga, és leszármazottai, Árpádtól Gézán és Szent Istvánon keresztül, az ószövetségiMelchizedek rendje szerinti pap-királyok voltak, akik táltosok segítségével Istennek áldozatotmutattak be népükért. Az sincs kizárva, hogy táltosaink és mágusaink is proto-keresztény papokvoltak, akik azonban a zsidók tévedésébe estek és nemzeti vallást kerestek a kereszténységben,azért vetették el a nyugati hittérítők által hirdetett és bevezetett „új” vallást.

Jól megindokolt politikai meggondolástól indíttatva, ami lehetséges, hogy isteni sugallattal ispárosult, Géza nyugati keresztény misszionáriusokat hívott be. Lehet érvelni, hogy Gézafejedelem a nyugati kereszténységet azért választotta, mert az a nemzet érdekeit jobban szolgálta.Azonban fia, aki már keresztényként nevelkedett, és minden valószínűség szerint mélyen hitt akeresztény tanításban, és a kereszténységben természetfeletti célokat (is?) szolgáló vallást látott.Ezért folytatta Géza munkáját és szívesen látta a nyugatról jött papokat, akik közül az elsőpüspökök is kikerültek. Ezek egyike, Szent Gellért püspök, felismerte, hogy a Boldogasszony, akita magyarok tiszteltek, nem más, mint a történelmi Szűz Mária, és tanácsolta Istvánnak, hogy aBoldogasszonynak adjanak nevet, hívják Szűz Máriának, Szűzanyának. Így Gellért tanácsára,István egyesítette a két fogalmat, és így lettek magyar őseink, egy generáción belül nagy Mária-tisztelők. A magyarságban az ősi proto-kereszténység és a történelmi kereszténység egyesült. Ezzel mi a kereszténységen belül nem az Ábrahámig visszamenő “judeo” vonalat, hanem azÁdámig visszamenő ős- illetve proto-kereszténységet képviseljük.

Ezért szerencsésebb lenne, ha püspökeink illetve a Püspöki Kar ezt megértenék és újratudatosítanák nemzetünk körében, ahelyett, hogy minden disztinkció nélkül támadják ezt a

felfogást. .Radics Géza[7] idéz egy írást a Heti Világgazdaság 2OO3 szeptember 27-i számából,amelyben Pápai Lajos győri megyéspüspök bírálja azokat a tanokat és nézeteket „amelyek szerinta kereszténység és az ősmagyar ’pogány’ hitvilág elvei összeegyeztethetők. Pápai püspök úrszerint „Az ilyen keresztényellenes támadásoknak helyet adó, azt valló, azt vállaló vagy támogatómozgalmakkal, sajtóval, egy gyékényen nem árulunk.” Tény, hogy vannak szélsőséges, sőt,pogány képviselői is ennek a mozgalomnak, mint azt Radics is elísmeri, azonban a Boldogasszonytisztelete, Gellért püspöktől Zakar Andrásig és az erdélyi Lukács Atyáig, elfogadott része akatolikus tanoknak, amelyek nem csak Ábrahámig, hanem Ádámig vezetik vissza a keresztényüdvtörténetet. A prófétai hivatás nem csak az ószövetségben létezett, hanem az mai is működik.A katolikus katekizmus jelen időben írja, hogy „Krisztus … a prófétai hivatást nem csak a

hierarchia … hanem a hívek által is gyakorolja.”[8]Joseph Ianuzzi OSJ Atya a Milleneummal ésa végső időkkel fogalkozó, Imprimaturral ellátott könyvének előszavában, erre hivatkozva, aztírja, hogy „nincs hely kétkedésre a proféciai kinyilatkoztatással kapcsolatban, mikor az

eredeti.”[9] Majd hozzáadja, hogy „századokon át a hívők, hithű tanubizonyságuk erejével nyiltanés körültekintően, Istennek és az Egyháznak engedelmeskedve gyakorolták ezt a prófétai hivatást.

Ezáltal gazdagították az Egyházat dogmái kidolgozásában és tanítói hivatalában.”[10] Aszenttéavatási folyamat is a nép önkéntes tiszteletével kezdődik illetve azon alapul. Úgy tűnik,

hogy a Boldogasszony vagy Baba Mária tisztelet is az őskinyilatkoztatásból és a protokereszténytanokból ered, és a sensus fidei kategóriába tartozik.

A Dési ferences kolostorban élő Lukács Atya (Ft. Daczó Árpád, O.F.M.), több éves munkájánaka gyümölcse a Csíksomlyó titka című könyv, amelyben őseink Máriatiszteletéről ír. SzakácsGábor készített a Demokratában interjút Lukács Atyával, amelyben a ferences atya felveti és megis válaszolja a magyarok különleges máriatiszteletének a magyarázatát: „Honnan tudta népünk,hogy ezt a csodálatos istenasszonyt mar kezdettől Boldogasszonynak nevezze el? Könyvembenerre is rátérek. Valószinüleg azért, mert eleink ismerték a protoevangéliumot, vagyis az

őskinyilatkoztatást.” [11]

Megértés és támogatás helyett Lukács Atya józan és jószándékú munkája megnemértést éselzárkózást talált. Azzal is vádolták, hogy „pogány alapokra akarja visszavezetni a CsíksomlyóiSzűz Mária tiszteletet.” Ez és ehhez hasonló vádak tévesen szűkítik le a „kereszténység”fogalmát: a protoevangéliumot elvetik és ahelyett csak az Ábrahámmal kötött szövetségig vezetikvissza a kereszténységet, és az általánosan elismert „proto-kereszténységet” pogánynaknyilvánítják. Ez a negatív és téves hozzáállás mind a rövid, mind a hosszú távon csak árt ahíveknek és az Egyháznak. A protokereszténység elvetésének másik következménye aMelchizedek rendje szerinti papság elvetése. Ha a Boldogasszonyban hívő őseink pogányokvoltak, Melchizedek is pogány volt, tehát Jézus is pogány pap lett volna!

Könyvében Lukács Atya is beszámol, hogy „… jó magyar emberek … szellemi utakatkeresnek …. Valami új magyar vallásról is álmodoznak, amelyiknek vezércsillaga éppen a Baba

Mária lenne, az ősi Boldogasszonyunk.”[12] Ez a felismerés és a kérdés tisztázásának fontosságasürgette Lukács Atyát munkájának mielőbbi megírására. Ha ez fontos volt Lukács Atyának,mennyivel fontosabb lenne a magyar hierarchiának foglalkozni ezzel a jóindulatú világikezdeményezéssel és azt helyes irányba terelni ahelyett, hogy rájuk kényszerítenék a sokkalkevésbé megalapozott „judeo-kereszténységet”? Sőt, egy lépéssel továbbmenve, nem lehetne-ejavasolni, hogy Mária Országának a teológusai és püspökei, Zakar András munkáját folytatva, előljárjanak és jó példát mutassanak más népeknek a kereszténység igazi gyökereinek megértésébenés feltárásában? Elvégre itt saját nemzeti őstörténelmünkről van szó.

Németh László[13] (aki nem azonos a “Minőség forradalma” írójával) „A Regnum

Marianum állameszme” című részletes tanulmányában rámutat,[14] egyetértve más szerzőkkel,hogy “a magyarság megtérésekor a magyarok ősi istenasszony kultusza elősegítette a keresztényértelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz kiválasztását.… A magyar katolikus megújulásMária-tisztelete a magyar lélek időszerű igényeinek megfelelően sajátos, normatív jelleget öltött.Néha más népeknél is találunk a Mária-tiszteletben nemzeti színt, de ez nem kristályosodott kiolyan formában, mint a magyar Regnum Marianum.”

Németh megemlíti a legendát, ahol a Szent Szűz tervében “Géza fejedelem születendőgyermeke viszi majd a főszerepet. A legenda szerint a Szent Szűz megjelenik Gézának, ésfigyelmezteti a születendő gyermek hivatására.”

Így tehát “A Nagyasszony, a Boldogasszony tiszteletét őstörténetünk egyik nehezenvitatható tényének kell tekintenünk. Ősi, szkíta kori, nem keresztény, nem is egyszerűen pogány,hanem “ős-kinyilatkoztatásból” jövő hagyomány birtokosai vagyunk, amint azt Badiny Jós ismondja.”

Szent Gellért legendájának Toldy-féle múlt századi fordításából egyértelmű, hogy a szentférfiú egyenesen tanácsolta, miszerint Szűz Máriát hívják Magyarországon “Boldogasszonynak”vagy “ez világnak nagy asszonyának”. Gellért a népi hagyományt használta fel a Szűz Máriatisztelet elfogadtatására.

Ezt a tényt azonban két sajnálatos fejlemény nagyon elhomályosítja. A nyugatról (főlegNémetország és Svájc) származó reformáció a Szűz Mária-tiszteletet elvetette, illetve azt tévesen,bálványimádásnak tekintette, Luter Márton és Kalvin személyes tanítása ellenére. DAVEArmstrong, a luteránusból katolikussá lett amerikai konvert szerint Luter hitt a SzeplötelenFogantatásban, Mária Istenanyaságában ésmennybevitelében. A Máriatiszteletet Luter azzalindokolta 1531 évi karácsonyi beszédében, hogy Ö „a legmagasabb az asszonyok közt, és aKereszténység legnemesebb ékszere Krisztus után…. Ö a megszemélyesült nemesség, bölcsességés szentség. Mi soha nem tisztelhetjük Öt eléggé. Mégis a tisztelet és dicséret nem szabad, hogymegsértse Krisztust vagy a Szentírást…” Armstrong szerint Luter máriatisztelete közelebb volt akatolikus Egyházéhoz, mint a mai luteránusokéhoz.

Luter német követői ezt azzal racionalizálják, hogy Luter mariologiája az ágostonrendi múltjánaka maradványa, tehát nem veszik komolyan alapítójuk nézeteit ezen a téren. Nálunk a protestánsHeltai Gáspárnál Szűz Mária helyébe – a Hartvik-legendát követő Bonfini szövegének magyarfordításában – maga az Isten lépett. Németh megemlíti – a katolikus-protestáns ellentétjellemzésére – a protestáns Magyari István könyvét, aki 1602-ben a pápistákat újítóknak nevezi,akik bevezették többek közt “az Boldogasszony és több Szentek ünnepe ülését”. Magyarikimondja a bálványozás bűnét, amelyért az Úristen ostorozza a magyarságot.

Ez a nyugatról származó tévhit annyira beleivódott tudatunkba, hogy még a Mária országacímű írás, amelyet jelen írásomhoz is felhasználtam, talán tudat alatt, de ezt a tévhitet terjesztiutolsó mondatában, mikor “Boldogasszony-imádásról” ír:: “A Regnum Marianum alapjáulszolgáló Boldogasszony-imádás sajátosan magyar jellegét, hazafiságát, karizmáját, bizakodástsugárzó erejét mutatja a XVIII. században első himnuszunknak tett ének:

Boldogasszony anyánk, Régi nagy Pátrónánk!Nagy ínségben lévén, Így szólít meg hazánk…

Bár ebből a Németh László által idézett első versszakból nem tűnik ki, hogy a vers illetve ősihimnuszunkban megnyilvánuló “Mária kultusz” Mária-tiszteletet vagy Mária-”imádást” jelent, deha végigolvassuk a 12 szakaszos éneket, egyértelmű választ kapunk. A 10. szakasz így szól:

Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,De könyörögj értünk s Hozzája megtérünk…

Ebből látható, hogy Mária csak könyöröghet értünk isteni Fiánál, de ő maga nem Isten! Anélkül,hogy a protestáns hit-tételeket kritizálnánk, ki kell mondanunk, hogy a Boldogasszony-tisztelet,idegen szóval “kultusz,” nem azonos az “imádással,” és nem szolgál magyar nemzeti érdeket a kétfogalom összekeverése. Azonkívül azt is meg kell érteni protestáns honfitársainknak, hogy mígNyugat-Európában nem létezett a miénkhez hasonló ősi Boldogasszony-tisztelet, nálunk aBoldogasszony-kultusz sokkal ősibb nemzeti hagyomány, mint a katolikus Mária-tisztelet. ABoldogasszony tisztelet nemcsak sokkal idősebb, mint az Ábrahámtól származó zsidó vallás,hanem egyenesen Ádámig és Éváig illetve az őskinyilatkoztatásig vezethető vissza. Így tehát a 16.században nyugatról indult és idekerült reformáció kedvéért elvetni ősi magyar hagyományunkatbibliailag megalapozatlan, és lényegében félreértésen alapul, és így téves álláspont. A protestánsvallás álláspontjának érdekes közjogi következménye is van. Szegfü szerint a RegnumMarianumnak koronázott királya csak katolikus lehet, aki tiszteli a Regnum Marianum koronázottkirálynőjét, a Baba Máriát. Mint tudjuk, a Szent Koronán is előkelő helyen szerepel Szűz Mária.Ezért a szebb magyar jövő érdekében szükséges nemzeti összefogás megköveteli, hogy ezen azalapon is egységesek legyünk. Ha ezt nem is követné dogmatikai és egyházszervezeti egyesülés, aközös Boldogasszony tisztelet mindenesetre közelebb hozná a magyar keresztény/keresztyénvallásokat egymáshoz.

Itt kell sajnálattal beszélnünk a másik egység-bontó kezdeményezésről, amire már

hivatkoztunk: a “magyar vallás” megteremtésére irányuló törekvésekről amelyek hasonlóak ajeruzsálemi Szanhedrin állaspontjához. Mint Niebuhr felismerte, a zsidóság két részre szakadt, ésa spirituális megváltót várók elfogadták Jézust, és ők lettek a kereszténység alapító tagjai ésapostolai, míg a forradalmár Messiást váró Szanhedrin követői megmaradtak zsidónak a mainapig.

Minden kezdeményezés, amely az egyetemes kereszténységből partikuláris „nemzeti

vallást,” vagy „magyar hitet” akar kialakítani[15], mint fentebb láttuk, egyrészt félreérti Jézusisteni küldetését és ugyanabba a hibába esik, amelybe a zsidók vezetői, a Szanhedrin, estek mikorJézus keresztrefeszítését követelték Pilátustól, mivel Jézus nem nemzeti politikával foglalkozott.Ezek a kereszténységet és a papságot azért kritizálják, mert megmaradt természetfeletti értékeketvalló és hirdető vallásnak nemzeti ideológiává válás helyett.

Másrészt a magyar hit pártosai feleslegesen és esetleg tragikus következményekkelmegosztja a magyarságot is. A magyar nemzet többsége vallja és elfogadja, hogy kereszténységtermészetfeletti vallás, amely lelki ügyekkel foglalkozik, és nem nemzeti ideológia, bár a kettő köztnincs ellentét és lehet átfedés, de a kettő semmi esetre nem azonos. A történelemből tudjuk, hogyvallási különbségek milyen ellenségeskedést tudnak okozni. Erre most semmi szükség nincs! . Apolitikai megosztottság mellett amúgy is vannak vallási ellentétek hivők és nem hívők, katolikus ésprotestáns vallások közt. Sőt, még a zsidóság is megoszlott: vannak kulturálisan asszimilálódott,zsidó vallást követő magyarok, és vannak akik a magyarságban automatikusan és alaptalanulzsidóellenességet, antiszemitizmust látnak. Nincs szükség a magyarságot még egy iránybamegosztani. Inkább a nemzet egységesítésén kellene minden magyarnak dolgoznia.

Érdekes, hogy a nemzeti vallás alapjai, ahogy azt a Szanhedrin is bizonyította, aÓszövetségi Bibliában is megtalálhatók, mégis a „magyar hit” apostolai közül sokan, ZajtiFerencet követve, elvetik az Ószövetséget mert az a nemzeti vallás nem magyar hanem zsidó.Azonban Zajti Ferencnek csak részben van igaza, mikor az egyházatyákról azt írta, hogy az„ótestamentum szellemével jézusi módra szembeszállva akarták és törekedtek keresztülvinni az

attól való végleges elszakadást.”[16] Egyrészt az Ószövetség szellemisége kedvez a nemzetivallásnak. Másrészt Zajti nem veszi figyelembe, hogy a szükséges elszakadás már maga Jézus

illetve Szent Pál[17]idejében megtörtént. nemcsak a nemzeti-vallás szellemétől, hanem a zsidókultúra külsőségeket hangsúlyozó szellemétől is. Jézus és a kereszténnyé lett zsidóság már régmegtisztította a keresztény hitet az Ószövetség nemzeti, ideiglenes jellegű tanításaitól, az„ótestamentum szellemétől,” és felszabadította az emberiséget a régi Törvény alól anélkül, hogyaz Ószövetséget a maga teljességében, annak maradandó értékű részeitől, főleg a Jézusravonatkozó próféciákat elvetették volna.

Zajti idézi az irgalmas szamaritánus esetét[18], de nyilván nem érti annak lényegét. Jézusazt akarta ezzel a példabeszéddel kimutatni, hogy a felebaráti szeretet egyetemes, mindenkirevonatkozik, zsidóra és nem-zsidóra egyaránt, szemben a partikuláris zsidó felfogással, akik afelebaráti szeretet csak zsidókra vonatkoztatták. Így nincs szükség az Ószövetség teljeselvetésére, mint azt Zajtiék javasolják. Sőt, mivel az őskinyilatkoztatás alapján nem lehet Jézusmessiási küldetését igazolni (ahogy a Boldogasszony személyét sem lehetett felismerniőseinknek), az Ószövetség általuk javasolt „végleges” elvetésével Jézus küldetését teszikigazolhatatlanná. Ha nincs Ószövetség, nemcsak kereszténység nincs, hanem Jézus-hit sem.Azonban Zajti ennél sokkal ravaszabb. Az Ószövetségből kiválogatja azt, ami az ő nemzetivallást támogató álláspontját látszik igazolni, hogy t.i. Jézus nem zsidó, hanem pártus volt.

Itt egy súlyos félremagyarázást kell megemlíteni: Zajti különböző fordításokat idéz Ezekiel

próféta 38. fejezetének egy részéről[19] annak bizonyítására, hogy Isten az Ábrahámnak tett

ígéretet áttette Gógra. Egy mondat különböző fordításainak összehasonlításával eltereli afigyelmet a szöveg többi részéről. Az történt ugyanis, hogy Isten meg akarta büntetni azsidóságot, mivel azok letértek a helyes útról, és Góg seregeit akarta használni mint „Istenostora.” Azonban miután Gog megbüntette a zsidókat, Isten megsemmisíti Góg seregeit is,[20] így bizonyítja hatalmát mindkét nép felett. Tehát legalább is Ezekielnél szó sincs arról, hogyGóg népe lett volna az újonnan „választott nép,” ha a teljes szöveget nézzük. Csupán az Istenostora" szerepet töltötték be, arra kaptak küldetést, „választottságot”.

Végül, Zajti követőinek állításai nemcsak tévesek az Ószövetséget és Jézus tanításátilletően, hanem, mint láttuk, súlyosan megosztják a ma élő keresztény/keresztyén magyarságotis, pont amikor a nemzet történelmének talán legnagyobb válságát éli. Lehetne és kellene„magyar ideológiát” kialakítani, de anélkül, hogy a nemzetet vallási alapon megosszuk.

A MAGYAR NYELV EREDETE.

Még egy fontos fogalmat kell tisztáznunk. Mint említettük, a bibliai őskinyilatkoztatást és aprotoevangéliumot Ádám és Éva Istentől kapták és élőszóval adták tovább leszármazottaiknak.Ez felveti a nyelv eredetének kérdését: hogyan, milyen nyelven jutott el a protoevangéliumőseinkhez?. A keresztény történelemszemlélet alapján fel kell tételeznünk, hogy Isten az

“infúziós” gondolatközlés[21] mellett élőszóval is társalgott Ádámmal és Évával. Mivel Ádámotakkor teremtette Isten, az új teremtmény saját maga nem valószínű, hogy tudott volna emberinyelvet teremteni, amit nemcsak Isten, de Éván kívül gyermekei is meg tudtak volna érteni. Felkell tételeznünk tehát, hogy az emberi nyelvet, a kommunikáció alapvető módszerét Istenteremtette, tehát az eredeti nyelv tökéletes kellett, hogy legyen.

Ezt a nyelvet használta Ádám később, hogy utódaival kommunikáljon. Fulton Oursler azÓszövetség története című munkájában így spekulál:

"Párás, hűvös esténként Ádám és Éva a tűz és füst körül pihenve mesélgették Káinnak ésÁbelnak, hogy milyen is volt az élet a paradicsomban. Nem titkolták gyermekeik előttengedetlenségüket. Vétségük története évszázadokon át szállt szájról szájra az idősebbektőla fiatalokra, amíg az írás feltalálásával az egész történetet báránybőrre írva

megörökítették."[22]

Érdekes ezt összevetni Sir John Bowringnak a magyar nyelvről alkotott véleményével. A britnyelvész egy érdekes titkát fedezte fel a magyar nyelvnek. Az egyiptomi templomok csodálatos,egy darab márványból faragott mennyezetével hasonlította össze a magyar nyelv szerkezetét. Eztírta: “A magyar nyelv eredete sokkal csodálatosabb jelenség. Aki megfejti ezt, isteni titkot fejtmeg. A titok első tétele ez: Kezdetben vala a szó, és a szó az Istennel volt, és a szó volt az Isten.”Bowring nyilván nem azt gondolta, hogy Isten magyarul beszélt. De nem elképzelhető, hogy mígnyelvészeink egyes szavak eredetéről vitatkoznak, Bowring a lényeget vizsgálta, és a magyarnyelv szerkezetét vezeti vissza az Isten által teremtett ősnyelvhez? Nem elképzelhető, hogy a mainyelvek közül a magyar nyelv szerkezete áll legközelebb Ádám és Éva nyelvéhez? Különösen, hafigyelembe vesszük, hogy Szuméria a bibliai Paradicsom helyén volt. Persze elsősorban nem aszókincsről van szó, hanem a nyelvtanról és a nyelv szerkezetéről, ami meglepte Bowringot is. Mivel Ádám nyelvéről nincs semmi nyelvemlék, ezt a két érvet kell megcáfolni annak, aki ezt azelméletet nem fogja el. Először, ha a Boldogasszony-tisztelet valóban az ős-kinyilatkoztatásbólered, feltételezhető, hogy a fogalommal a nyelvet is átörökölték a szumérok. Másodszor, aföldrajzi tényező: ha már ott laktak, ahova a történészek a Paradicsomot helyezik, nem lehetvalószínű, hogy az őslakosság nyelvét is átvették? Nem állítom, hogy a kapcsolat Ádámnyelvével tudományosan bizonyítható, de az ellenkezője sem bizonyítható. Szakemberek szerint a magyar nyelvű tudósok világraszóló sikerének egyik oka a magyar nyelv

tökéletes logikájában rejlik. Így könnyen elképzelhető, hogy a magyar nyelv sikerének a titkaÁdámhoz és Évához vezet vissza.Kezdetben vala a (magyar?) nyelv! +++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Tisztelt Balogh Sándor! Mélyen egyetértek következtetései javával, de az alábbi kijelentését, kérem magyarázzameg bővebben, hogy pontosabban értsem mondanivalóját. "Mint ebből látható, előadásom alapja nem a mai u.n. “tudományos” azaz evolucionistavilágkép, amely nagyon rozoga alapokon áll, de ez egy másik témakörbe tartozik. Mind azsidó vallás, mind a kereszténység, és amint látni fogjuk, az ősmagyar vallásfogalomköre is kinyilatkoztatott alapokra épült, aminek a biblia csak egy része." -- Ez pl. azt jelenti, hogy Ádám és Éva az erkölcsi világrend szimbolikus kezdete, és nemtörténelmi személyek? Vagy pedig azt jelenti, hogy Ádám históriai értelembenbeszélgetett Istennel egy tökéletes, egyértelmű nyelven?. Esetleg azt is jelenti, hogyIsten 6000 éve teremtette a világot?

Tisztelettel: Bokor Levente

Kedves Levente!

Jó kérdés, amire nekem sincs egyértelmű válaszom. Lehetséges, hogy a bibliai lista sokat kihagyott. Az is lehetséges, hogy Ádám és Évahosszabb ideig (évszázadok vagy évezredek) élt a paradicsomban kiűzésük előtt. Az islehet, hogy Isten a világot "folyamatban" teremtette, azaz nem az ősködből, hanem úgy,mintha régebbi lenne, pl. olyan rétegeket teremtett, amelyekben a fosszilok bele voltaképítve/teremtve, hogy a fold több millió évesnek tűnjék. Az sem lehetetlen, hogy a világmillió évekig létezett, mikor Ádámot teremtette. Gondoljunk bele. Mikor Ádámot teremtette, Ádám is csecsemő volt? vagy felnőtt? Üresgyomorral teremtette, vagy egy fél sült csirke volt a gyomrában, mikor Ádám felébredt? A következetesség kedvéért elfogadom a teremtéstörténetet, de mivel a Biblia nemtudományos könyv, a részletek nem tiszták. De egyszerűbb a világot azzalmegmagyarázni, mintha a fejlődéselméletet fogadnánk el, még tudományos-biológiaiokok miatt: pl. a biogenezis (élőlény csak élőlénytől származhat) általában elfogadottelmélet a nem-materialista biológusok közt, és lényegében az arisztotelészi metafizikánalapszik. Ha elfogadjuk, hogy az ember lényegileg különbözik az állattól, a fejlődéselmélet nemelég magyarázat. A fajtáknak a tudományos határa a "reproduktív isolation-on" múlik, azaz a fajták nemtudnak a fajtájukon kívül sikeresen közösülni. Ez azt jelenti, hogy ha egy fiú majom hirtelen ember lett, már nem tudott a majomkislányokkal közösülni (még ha a nemi szervek lehetővétették is) mert a sperma és azovum nem kompatensek, egy sperma egy más faj ovumját nem tudja megtermékenyíteni.

Ez tudományos tény! Tehát ha egy fiú majom ember lett ugyanakkor egy kislánymajomnak is embernek kellett lenni, és megtálalni egymást, és tudni, hogy mit kellcsinálni! Fontos különbség az ember és állatok közt, hogy az embernek nincs ösztöne. Tehátmikor a majom ember lett, az első az volt, hogy elvesztette ösztönét, és észt, szabadakaratot kapott, minden előzetes tudás nélkül. Nekem mint társadalomtudósnak legjobban az tetszik a bibliai történetben hogy Istenkörülvezette Ádámot a paradicsomban, mindent megmagyarázott neki, mert Ádámnakfogalma sem volt, hogy mi micsoda, és mit ehet, mit nem. Egy állatnak erre nincsszüksége, mert öt az ösztöne irányítja. Nem tudom, érdekli-e ilyen kimerítő válasz, de érzékeltetni akartam, hogy egyrészt nemtudok pontos választ adni, másrészt a bibliai történet nagyon elhihető, ha nemragaszkodunk a 6000 évhez.

Tehát tudományosan a bibliai történet nagyon is valószínűnek tűnik, valószínűbbnek,mint a darwinizmus.Üdvözlettel,

Sándor

[1] A bibliai teremtéstörténet tünik a tudomány mai állása szerint a legvalószinübb magyarázatnakbár ezt sokan vitatják, ugyanis ennel valószinübb magyarázat ami az egesz vilagegyetem létezését,beleértve az emberi fakultásokat mint az értelem, tudat és szabad akarat is megmagyarázná, nemlétezik. [2] Infuziónak hivják a teológusok az összüleinknek Isten által való közvetlen tudás-közvetítéstami a bünbeesés előtt természetes volt, azonban ma természtefelettinek tűnik. [3] Minden információ ami nem emberi megismeréböl hanem isteni vagy más természetfelettiforrásból származik, “kinyilatkoztatás” fogalma alá sorolható. [4] Reinhold Niebuhr, THE NATURE AND DESTINY OF MAN, The Gifford Lectures. [5] Ft. Dr. Zakar András, A Szumér hitvilág és a Biblia, Garfield, NY 1972. [6] Szt Pál, Zsid. Levele, 7:1-10. Jezus maga is nem a zsido papság tagjának tekintette magáthanem a (proto-keresztény) Melchizedek rendje szerinti papnak. [7] Radics Géza, “Ki volt Istenfia, Jézus Urunk?“ Lásd: A környezet és létfeltételek hatásai anyelvek kialakulására (2OO4, 139 oldal). [8] Katekizmus, # 904. [9] The Triumph of God’s Kingdom in the millennium and End Times, A proper belief from thetruth in Scripture and Church teaching, St. John the Evangelist Press, Havertoown, PA, 1999, iiioldal. [10] U.o., iv oldal. Később ezt a szerepet mint „sensus fidei” kezeli.

[11] Interneten kaptam meg az “Eleink ismerték azőskinyiltkoztatást” cimü interju szövegét amia Demokratában jelent meg. [12] Daczó Árpád (P. Lukács O.F.M.), Csíksomlyó titka, Csíkszereda, 2001, 13 oldal. [13] Az Interneten (Magyarjelen Forumon) 2003 nov. 23-án megjelent egy név nélküli irás“Mária Országa” cimmel, amely a Regnum Marianum fogalmát és történetét fejtegeti. Az alabbinéhány bekezdést onnan veszem. [14] 1940; 336 oldal [15] Pl. Badinyi Jós, aki Zajti Ferenc, a 30-as években müködö Indialogus nyoman akarkidolgozni egy “magyar hitet.” Zajti ZSIDÓ VOLT-E KRISZTUS. 400+ oldalas munkájában eztirta könyvének célkitüzéséröl a Zárszóban “…megalapozni egy nemzeti faji alapon álló és bensö,mély vallásos meggyozodésböl fakadó hit-elvet…” u.o. 406 odal. Ebböl sokan “magyar vallást”akarnak kovácsolni. Badinyi Mindszenty Hercegprimást is meg akarta nyerni a Magyar Hiteszméjének, de persze sikertelenül. Ez arra látszik utalni, hogy Badinyi sem érti a kereszténységtermészet és nemzetek feletti lényegét, és a Jézust keresztrefeszítö zsidó Szanhedrin nyomdokainjár. [16] U.o., 346 oldal. [17] Lásd különösen a Romaiakhoz a Zsidókhoz írt leveleket. [18] Zajti, 319. oldal [19] Ezekiel 38: 14-17; l. Zajti, 128-130 oldalak. [20] Ezekiel 39:1-16. [21] Infuziónak hivják a teológusok az összüleinknek Isten által használt tudás-közvetítést, ami abünbeesés elött természetes volt, de a bünbeesés következményeként az azt követö állapotbantermésztefeletti módszernek tekinthetö. [22] The Old Testament Story: The Greatest Story ever written, Garden City, 1951, 12. Oldal..