dr. bischof zsolt · dr. bischof zsolt közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék...
TRANSCRIPT
Szolnoki Főiskola
Közgazdaságtan alapjai
dr. Bischof Zsolt
Közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék
A közgazdaságtan néhány alapfogalma
• Mikro- és makroökonómia
• A gazdaság szereplői:
háztartás (fogyasztó)
vállalat
állam
külföld
• Zárt és nyitott gazdaság
• Piac fogalma
• Optimalizáció alapelve
• Egyensúly alapelve
A keresleti görbe
px
x
1000
400
60 90
Rezervációs ár
Marshall-keresztpx
x
S
D
pe
xe
pA
xA
pB
xA’
túlkínálat
túlkereslet
egyensúly
xB xB’
• Egyéni keresleti görbe
Normál hatás (jószág)
Nyáj-hatás
Sznob-hatás
Veblen (minőségi) hatás
Spekulációs hatás
A piaci keresleti görbe
px
x
„A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje
„B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje
összpiaci keresleti görbe
100
50
30
2010 25 45
A fogyasztó optimális döntése
• Cél a haszonmaximalizálás
• Az optimális döntést befolyásoló tényezők
termékek ára
fogyasztó jövedelem
fogyasztó preferencia rendszere
Az árváltozás hatásai
• Reáljövedelem változás
• Árarányok változása
Változatlan reáljövedelem:
• Hicks szerinti kompenzáció
• Slutsky szerinti kompenzáció
Kereslet rugalmasság
• Árrugalmasság (normál és paradox javak)
Ívrugalmasság
Pontrugalmasság
Rugalmas, rugalmatlan, egységnyi rugalmasságú
• Jövedelem rugalmasság (normál és inferior javak)
• Kereszt-árrugalmasság (helyettesítő, kiegészítő és semleges javak)
Az egyéni munkakínálati függvény
24-z1 24-z2
24-z4
24-z3
w
w4
w3
w2
w1
munkaidő
A munkakínálatát befolyásoló tényezők továbbá:
•túlóra
•béremelés
•adó
egyösszegű
lineáris
progresszív
degresszív
Intertemporális választások
• Feltételek:– r=0– nincs pénzkölcsönzés
C1
C2
I1
I2
tőkepiaci egyenes
indulókészlet
Intertemporális választás kamattalA második időszak fogyasztása, maximális megtakarítás mellett: c2=I2+(1+r)I1
C1
C2
I1
I2 Az első időszak fogyasztása, maximális
hitelfelvétel mellett: c1=I1+I2/(1+r)
Ha változik a kamatláb
C1
C2
I1
I2
emelkedik
csökken
Optimális választás
C1
C2
I1
I2
nincs hitelfelvétel, se megtakarítás
megtakarítás esetén (a megtakarítás: I1-c1)
C2=I2+(1+r)(I1-C1)
hitelfelvétel esetén (a hitel: I2-C2)
C1=I1+(I2-C2)/(1+r)
C1
C2
C1
C2
A pénz és az időtényező
• Jövőbeni fogyasztás – jelenbeli feláldozott
haszon (tőke hozama) – a tőkepiaci egyenes
• Kamatláb – a kölcsöntőke ára, %-ban
• Reálkamatláb=nominál kamatláb–inflációs ráta
Befektetés és időtényező
• Jövőérték (future value; FV)
• Kamatos-kamat: FV=C0*(1+r)t
•Az Ön által valamilyen értékpapírba befektetendő
összeg 5 mFt, a garantált éves hozam 10 %. Mennyi
lesz a harmadik év végén a megtakarítása, ha:
Minden év végén a kamatot is hozzáírják a tőkéhez
és az is kamatozik?
FV=5*(1,1)3=6,65 mFt
Befektetés és időtényező
• Jelenérték (present value; PV)
• Diszkontálás:
•Évenkénti eltérő hozamok
• Ön a következő ajánlatot kapja, 10 %-os
változatlan kamatot feltételezve:
1. Egy év múlva kap 10 eFt-ot, vagy
2. 3 év múlva kap 14 eFt-ot
1. PV=10/1,1=9,09 eFt
2. PV=14/1,13=10,5 eFtn
t
t
r
CPV
1t1
t
t
r
CPV
1
Befektetések értékelése
• Nettó jelenérték (NPV, net present value)
• NPV >= 0
0
1t1
Cr
CNPV
n
t
t
t
tn
t IRR
CC
11
0
•Belső megtérülési ráta (IRR – internal rate of return), ha NPV=0, és legalább: belső kamatláb = piaci kamatláb
• Egy beruházás megvalósításához szükséges gép vásárlása esetén három ajánlat közül választhatunk:
1) Beszerzési ár: 8 mFt, élettartam 7 év, éves hozam 2 mFt
2) Beszerzési ár: 5 mFt, élettartam 4 év, éves hozam 2,5 mFt
3) Beszerzési ár: 7 mFt, élettartam 5 év, éves hozam 3 mFt
Melyik ajánlatot érdemes elfogadni, ha a kamatláb 20 %?
NPV1=-0,79 mFt
NPV2=1,47 mFt
NPV3=1,97 mFt
Befektetések értékelése
• Ön kap minden évben 12 mFt-ot 15 éven
keresztül. A piaci kamatláb nagysága végig 10 %.
Mekkora a pénzösszeg jelenértéke?
• Annuitás számítás:
• PV0=12/0,1*(1-1/(1,1)15)=91,3 mFt
trr
CPV
1
11
A természeti tényezők, mint
termelési tényező
• Örökjáradék (földjáradék):
• Gazdasági járadék=
bérleti díj – transzferjövedelem
• Az Ön tulajdonában lévő földterület éves tiszta
hozama (gazdasági járadéka) 150 eFt. A piaci
kamatláb 8 % és állandó.
Mennyiért adná el ezt a területet, azaz mennyi ennek a jelenértéke?
• PV0=150/0,08=1.875 eFt
r
CPV 1
Növekvő örökjáradék
•Növekvő örökjáradék:
(r: kamatláb, g: pénzösszeg növekedési üteme %-ban)
•Ön végtelen lejárattal minden évben 10 mFt-ot
kap, mely évente 5%-kal nő. A piaci kamatláb 9
%.
Mennyi ennek a jelenértéke?
•PV0=10/(0,09-0,05)=250 mFt
gr
CPV 1
A vállalat - vállalkozások
• input (termelési tényezők) - output
• reálfolyamatok - pénzfolyamatok
•Vállalat célja: profitmaximalizálás
•Bevételek – költségek, ráfordítások
hatékonyság
termelési méret
külső (piaci és bürokratikus) és belső (bürokratikus)
koordináció jellege
Gazdasági időtávok
• Nagyon rövid táv
• Rövid táv
• Hosszú táv
• Nagyon hosszú táv
• Munka (Labour)
• Természeti tényezők (lAnd)
• Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír) (Capital – K)
• Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)
Termelési tényezők
A termelési függvény
Termelési függvény: Q=f(L,K,A,E)=Q=f(L,K)
K
L
Q (y)
A
B
termelési pontok
KB
KA
LA
LB
QA
QB
A termelés átlag- és határterméke
• Egy termelési tényező átlagterméke (APL= Q/L)
• Egy input határterméke (MPL=ΔQ/ΔL;
ha limes ΔL 0, akkor MPL= dQ/dL)
• Tényező parciális termelési rugalmassága
(εL=MPL/APL))
A termelés skálahozadéka
• βQ=f(αK,αL), ha
α<β, növekvő hozadék, pl.: Q=L2*K
α=β, állandó hozadék, pl.: Q=(L*K)1/2
α>β, csökkenő hozadék, pl.: Q=(L*K)1/4
• Méretgazdaságosság – a nagybani termelés
előnyei
A profit
• Profit=bevétel-költség
• Vállalati érték – profitok jelenértéke
• Tőzsdei érték – profitok jelenértéke
• Cél: a tőzsdei érték maximalizálása
(bizonytalanság, időérték)
• Tulajdonos – menedzsment döntései
A termelés költségei
• Elsüllyedt költségek
• Alternatív költségek
• Tartós befektetés – stock ráfordítás
• Folyamatos költségek – flow költségek
Költség és jövedelem formák
explicit
költség
érték-
csökkenés
számviteli
költség
számviteli
profit
normál
profit
összes
gazdasági költség
gazdasági
profit
bevétel
implicit
költség
Rövid távú költségfüggvények
• Független változó a termelés (Q)
• Függő változó a költség (C)
• Fix költség: FC
• Változó költség: VC(Q)
• Teljes költség: TC(Q)=FC+VC(Q)
• Határköltség (MC=dTC/dQ=dVC/dQ)
• Átlagköltségek (AFC=FC/Q,
AVC=VC/Q, AC=TC/Q)
Hosszú távú költségfüggvények
•Hosszú táv: minden input változik, eltérő
üzemméret (technológia)
•Hosszú távú költségfüggvény: LTC(Q)
•Hosszú távú átlagköltség: LAC=LTC/Q
•Hosszú távú határköltség: LMC=dLTC/dQ
•Különböző üzemméretű (technológiájú) rövid
távok sorozata
Profitmaximalizálás általános
feltétele
• Teljes bevétel (TR=P*Q),
határbevétel (MR=dTR/dQ)
• Teljes költség (TC), határköltség (MC)
• Teljes profit (Tπ=TR-TC),
határprofit (Mπ=dTπ/dQ)
• Profitmaximum feltétele: MR=MC
Piaci formák
• Tökéletes verseny (kompetitív piac)
homogén termékek
sok kis eladó, sok kis vevő
szabad a be- és kilépés
tökéletes informáltság
árelfogadó MR=p és így a
profitmaximum feltétele: MC=p
•Oligopólium
•Monopólium
A monopólium
• Keresleti monopólium: monopszónia
• Vevői és kínálati egyidejű monopólium: bilaterális monopólium
• Természetes monopólium
• Mesterséges monopólium
• Profitmaximum: MR=MC, mert a monopólium nem árelfogadó
Az oligopólium
• kevés, viszonylag nagy vállalat
• vállalatok közötti kölcsönös függőség
• ár- és kínálat befolyásolás versenytársak befolyásolása
• kölcsönös függőség, vagy
vagy összejátszás (kollúzió) árban, volumenben,
területben
• célja: az együttes profit növelése
tökéletlen összejátszás, informális megegyezés
tökéletes összejátszás (kartell):
centralizált
piacfelosztó
Az oligopóliumok fajtái
Oligopólium modellek (ár- vagy output vezérlés)
Cournot-egyensúly
Bertrand-modell
Stackelberg-magatartás
Chamberlin-duopólium
Kartell (összejátszás)
•Reakció függvény: egyik vállalat kibocsátási
döntése a másik vállalat kibocsátásától függően.
A Cournot-duopólium
• Belépési korlát (védelem)
• A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt
• Feltételezik, a másik output szintje változatlan
• Egyidejű döntéseket hoznak
• Kibocsátása a tökéletesen versenyző iparág és a
monopólium között van
Bertrand-modell
Az árakat ismerik a szereplők és feltételezik, hogy azokat a többiek nem változtatják
Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium
• Vezető és követő vállalat
• A követő vállalat Cournot feltevés szerint
működik
• A vezető ismeri a másik reakció függvényét
• Döntések egyidejűleg, de egymástól függetlenül
• A vezető vállalat egyoldalúan növelheti piaci
részesedét és profitját
• Tehát aszimmetrikus az informáltság
Chamberlin-duopólium
• Cournet-féle szimmetria fennáll és
• a Stackelberg szerinti reakció függvény ismerete
kölcsönös
• Mindkét vállalat vezetőként viselkedik
• Azaz teljes informáltság, felismerik szimmetrikus
helyzetüket és maximális iparági profitot
realizálnak, amin megosztoznak
A kartell
• a tökéletes összejátszás
centralizált (ár, volumen, eladási és jövedelem-elosztás)
piacfelosztó
• nemcsak informáltság, hanem megegyezés is van,
iparági profitmaximalizálás
• disszidálás
• fogolydilemma – Nash egyensúly
Monopolisztikus verseny
• A verseny feltételei:
viszonylag sok vállalat
differenciált termékek
a vállalatok ármeghatározóak
szabad a piacra való be- és kilépés
Piaci szerkezetek - rövid áttekintés
• Monopólium, homogén termék, egy szereplő, tökéletlen verseny
• Oligopólium, homogén vagy differenciált termék, néhány szereplő, tökéletlen verseny
• Tökéletes verseny, homogén termék, sok szereplő
• Monopolisztikus verseny, differenciált termék, sok szereplő, tökéletlen verseny, de versenypiac
Piaci elégtelenségek
• Külső gazdasági hatások (externáliák) – a
piaci ellentételezés hiánya
• Externália:
negatív
pozitív
illetve más csoportosítás szerint:
termelői
fogyasztói – szubjektív – kevésbé mérhető
Egyéni és társadalmi hasznok és
költségek
• A piaci elégtelenség – a mechanizmusok korlátai
• Határhaszon – egyéni határhaszon
• Határköltség – egyéni határköltség
• Társadalmi határhaszon (marginal social benefit – MSB)
• Társadalmi határköltség (marginal social cost – MSC)
• Társadalmi optimalizálás a termelési tényező
felhasználásában, ha: MSB=MSC
A javak csoportosítása
• Tiszta magánjavak – kizárás – rivalizálás
• Tiszta közjavak – nincs kizárás és rivalizálás
(honvédelem, gát stb.)
• Vegyes javak – nincs kizárás, de nem korlátlan
túlzsúfoltságra hajlamos javak
térbelileg korlátozott javak
díjköteles javak
• A közjavak elégtelen kínálata: költségesek,
lassú megtérülés, nehézkes díjszedés
• A potyautas jelenség
Makromodellek
• Piaci hatékonyság és/vagy állami beavatkozás
• Klasszikus – neoklasszikus irányzat
(Smith, Say, Walras, Marshall, Pareto)
• Keynesi modell
• Monetarizmus (M. Friedman)
Klasszikus irányzat
• Szabad verseny előnye
• Gazdasági növekedés meghatározója:
munkamegosztás (szűkös erőforrás)
tőkefelhalmozás
• Forrás: a megtakarítás (tőkések jövedelme)
• Say-törvény: összkereslet = összkínálat
(pénz – csere közvetítő eszköz)
(teljes foglalkoztatás)
Neoklasszikus irányzat
• Gazdasági növekedés korlátja a kereslet
• A munka és tőkejövedelem megtakarítása
(beruházások forrása)
• Piac önszabályozó ereje (ár)
Neoklasszikus paradigma
• Rugalmas árrendszer
• Stabil egyensúly (árak biztosítják)
• Teljes foglalkoztatás
• Passzív gazdaságpolitika (állam)
A neoklasszikus modell kritikája
• Árrendszer piacszabályozó szerepe
csökkent (monopóliumok megjelenése)
• Túltermelési válságok – instabil gazdaság
• Munkanélküliség megjelenése
• Pénzügyi szektor erősödött
Keynesi modell
• Egyensúlyi állapotok instabilak
• Árrendszer nem tökéletes
• Bizonytalanságok, várakozások szerepe
• Nincs teljes foglalkoztatottság
Aktív állami gazdaságpolitika szükséges
• Háztartási szektor (magánháztartás, nonprofit szervezetek)
• Vállalati szektor
• Állami szektor
• Külföld
A nemzetgazdaság szereplői(gazdasági szektorok)
Két, három, négyszereplős modell
Y=C+I+G+X-IM, makroökonómia alapegyenlete
• Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy
beruházási javak)
• Pénzpiac (bankrendszer)
• Tőkepiac (értékpapírok)
• Munkaerőpiac
Aggregált piacok
Az állam szerepe
• Intézményi és jogi feltételek(törvényhozás, biztonság, adók)
• Allokációs funkció(extern hatások, közjavak, irányított elosztású javak)
• Újraelosztási funkció(adó, transzferek)
• Stabilizációs funkció(teljes foglalkoztatás, árstabilitás, költségvetés egyensúlya, külgazdasági egyensúly)
Nemzeti számlák rendszere(System of National Accounts)
• Bruttó kibocsátás
• Bruttó hazai termék – GDP
• Nettó hazai termék – NDP
• Bruttó nemzeti jövedelem – GNI
• Nettó nemzeti jövedelem – NNI
• Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –
GNDI
• Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –
NNDI
A GDP értelmezése
• nominális GDP (folyó áron)
• reál GDP (változatlan áron)
• GDP-deflátor=nominális GDP/reál GDP
• nominális GDP=reál GDP * GDP-deflátor
• Consumer Price Index (Fogyasztói árindex)
• A fogyasztási javak százalékos változását méri:
bázis év kibocsátási mennyisége * aktuális év ára
bázis év kibocsátása * bázis év ára
A fogyasztási függvény
C
YDI
C(Y)
C0
C(Y)=C0+MPC*YDI
C(Y)=C0+MPC(Y-T+TR)
Beruházási kereslet
• Függ a reálkamatlábtól (r)
• Meghatározó a várakozások szerepe (ŋ)
• I = I(r,ŋ) (monoton csökkenő, ill. növekvő függvénye)
• I=I0-a*r
Beruházási függvény
r
I
I(r,ŋ)
I(r, ŋ’)
r0
I0 I0’
Vissza az alapegyenlethez, az egyensúly
• Y=C+I+G+(X-IM), egyenlőre zárt gazdaság
• Y=C0+MPC(Y-T+TR)+I0-a*r+G
• A háztartási fogyasztás és a kormányzati vásárlás
után megmaradt jövedelem:
• S=Y-C-G (nemzeti megtakarítás)
• SP=Y+TR-T-C (magán megtakarítás)
• SG=T-G-TR (állami megtakarítás)
• S=SP+SG=Y+TR-T-C+T-G-TR=Y-C-G, de
• I=Y-C-G I(r)=S
Egyensúlyi kamatláb
Sr
I,S
egye
nsú
lyi
kam
atl
áb
I
I=S
A pénzpiac
• A pénz funkciói:
értékmérő eszköz
forgalmi eszköz
vagyontartási eszkö
A pénzpiac
• A pénz formái:
árupénz (lásd következő oldal)
hitelpénz
- készpénz
- számlapénz (látraszóló, határidős)
A pénz fejlődése
• Árupénz
• Nemesfémek
• Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők)
• Papírpénz, bankjegy
• Modern pénz (hitelpénz)
• Pénzrendszerek:
– Arany(rúd)standard (1870-1929)
– Bretton Woods-i egyezmény (aranydeviza-standard)
1945-1971 (dollár alapú valutarendszer)
– Globalizáció, liberalizáció, olajárrobbanás hatásai…
– Globális pénzügyi rendszer (USD, EURO, YEN)
A bankrendszer
• Egyszintű bankrendszer
• Kétszintű bankrendszer (Magyarországon 1987-től)
Központi bank (jegybank)
–készpénzkibocsátás monopóliuma
–hitelrendszer stabilitásának biztosítása
–monetáris (deviza) tartalékok kezelése
–nonprofit szervezet
Kereskedelmi bankok – ker. bankpénz
A pénzteremtés
• Modern pénz – hitelpénz
• Fizetési művelet = könyvelési művelet
• Jóváírás – terhelés
• Pénz teremtés – megsemmisülés:
hitelnyújtás – törlesztés
devizavétel - eladás
aranyvétel - eladás (nem jellemző)
értékpapír vétel - eladás
• Jegybanki tartalék/tartalék ráta (lásd még később)
A kétszintű bankrendszer
pénzforgalmi működése
Központi bank (jegybank)
„X” kereskedelmi bank „Y” kereskedelmi bank
„A” vállalat (vevő)
„X” ügyfele
„B” vállalat (szállító)
„Y” ügyfele
Pénzkínálat
• C
• M1=C+D (D=látra szóló betét)
• M2=M1+rövid lejárató betét
• M3=M2+hosszú lejárató betét
• L (értékpapírok)
• B (monetáris bázis)=C (készpénz) + R (banki tartalék)
Pénzkínálat
• Pénzteremtést meghatározó tényezők:
kötelező tartalékráta (rr)
jegybankpénz-tömeg meghatározása
- refinanszírozási hitel kamatlába (jegybanki alapkamat)
- nyíltpiaci művelet (értékpapír, deviza vásárlás –eladás)
kereskedelmi bankok (széles bankrendszer) –pénzújraelosztó és pénzteremtő hitelek
−Pénzmultiplikátor: m=(cr+1)/(cr+rr), ahol
cr=C/D (készpénz-betét arány)
• Így adott a reál pénzkínálat M/P=MS
A mennyiségi pénzelmélet
• M*V=P*Y (V: a pénz forgási sebessége)
• V=1/k, azaz M/P=kY, ahol konstans
Seigniorage
• Az állami pénzkibocsátás haszna (inflációs adó)
Fisher-egyenlet
• r=i-π
• A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénz mennyiségének 1%-os
emelkedésének hatására 1%-al emelkedik az inflációs ráta. A
Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta 1%-os emelkedése 1%-al
emeli a nominális kamatlábat. Az inflációs ráta és a nominális
kamatláb közt fennálló 1:1 arányt Fisher-hatásnak nevezzük.
Pénzkeresleti motívumok
• Jövedelmi (Y monoton növekvő függvénye)
• Üzleti (Y monoton növekvő függvénye)
• Óvatossági –tartalékolási
(jövedelem monoton növekvő, kamatláb monoton
csökkenő függvénye)
• Spekulációs (kamatláb monoton csökkenő
függvénye)
Pénzkeresleti függvény: L(Y,i,ie,πe)
Infláció
• Inflációs ráta: =(Pt-Pt-1)/Pt-1
• Fajtái:
Kúszó
Vágtató
Hiper
• Okai (lásd még későbbi előadás):
Keresleti
Kínálati-vagy költség (pl. ár-bér spirál)
Pénzinfláció
Az infláció társadalmi költségei
• cipőtalpköltség
• étlapköltség
• hitelező és adós viszonya – ha ex post magasabb a várt infláció, akkor a hitelező veszít, az adós nyer
• vagyonátrendeződés – reálvagyon értéke megnő, nominális vagyon értéke csökken
• Klasszikus dichotómia:
a reál és nominál változók szétválasztása
• a pénz semlegessége – hosszú távon
A munkaerő-kínálat
Teljes népesség
Munkaképes korúak Nem munkaképes korúak
Aktívak Inaktívak
Foglalkoztatottak Munkanélküliek
Munkanélküliek
Kényszerű munkanélküliség
Konjunkturális
Strukturális
Frikcionális
Technológiai
Önkéntes munkanélküliség
Munkaerőpiac - munkakínálat
• Nominálbér (W) – reálbér (W/P)
• Aggregált munkakínálat
N
W/PNS
Munkaerőpiac
W/P
N
W/Pe
Ne
NS
ND
W/P1
N1 N1’ Nakt
kényszerű munkanélküliség
önkéntes munkanélküliség
•társadalmi és gazdasági teljes foglalkoztatottság
Gazdasági növekedés
• A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési
lehetőségeinek a bővülése, a jólét növekedése
• Egyidejűleg a termelés és a termelési kapacitás is
bővül, azaz a potenciális kibocsátás is nő
• Mérése: (Yt-Yt-1)/Yt-1= Y/Y, azaz a GDP
változása (de pl. az egy főre jutó GDP változása)
Solow növekedési modell
• a megtakarítás (tőkefelhalmozás), a népesség
növekedése és a technológiai fejlődés üteme a
meghatározó
• Stacionárius állapot: a gazdaság hosszú távú
egyensúlyi helyzete
• Aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás:
maximális fogyasztást biztosító stacionárius
állapot
Az állam gazdaságpolitikája
lehetőségek, eszközök, következmények
Koncepciók
• intézményi és jogi feltételek, allokációs, újraelosztási és stabilizációs funkció
• szükséges-e a beavatkozás?
neoklasszikus, keynesi és monetarista felfogás, azaz aktivista és nem aktivistakoncepciók
• diszkrecionális gazdaságpolitika
• szabályhoz kötött gazdaságpolitika
• keresletorientált gazdaságpolitika
• kínálatorientált gazdaságpolitika
• Költségvetési (fiskális) politika (expanzív vagy
restriktív)
Eszközei: G, T, Tr
• Monetáris politika (expanzív vagy restriktív)
eszközei.: kötelező tartalékráta, jegybanki alapkamat, nyíltpiaci műveletek
• együttes költségvetési és monetáris politika
A keresletorientált gazdaságpolitika
Kínálatorientált gazdaságpolitika
• kínálat szabályozásának lehetőségei:
foglalkoztatás növelése
tőkeállomány bővítése (feltétele: szabad kapacitások), de időigényesebb
• eszköz: az adón keresztüli ösztönzés
béreket terhelő adók és járulékok csökkentése, következménye: magasabb reálbér
tőkeadó csökkentése, következménye: beruházási kereslet növekedése, ezért magasabb kamatláb
Kínálatorientált gazdaságpolitika
• az adók csökkentésének hatása a költségvetésre:
deficit???
• attól függ, milyen hatása van az adók
változtatásának a jövedelemre, azaz az adóalapra
• kérdés az adó mértéke, az adókulcs
adóbevétel
adókulcs (z)z*
Laffer-görbe
A költségvetési deficit és kezelése
• Budget-identitás – költségvetési kényszer
• „Törvényszerű-e” a költségvetési deficit?
• A deficit megszüntetése történhet
a kiadások és bevételek (G,TR,T) módosításával
hitelfelvétellel, amely származhat
- kötvénykibocsátásból - magánszektor
megtakarítása
- külföldi hitelből
pótlólagos pénzkibocsátásból
Az adófüggvény
• kiadások és bevételek módosítása, multiplikátor hatások (lásd korábbi előadás)
deficit vagy makrojövedelem
G,TR,T
Y
T(Y)=T0+zY
G+TR
Y*
deficitszufficit
Kormányzati vásárlás okozta deficit
adóból történő finanszírozásaG,TR,T
Y
T(Y)=T0+zY
G+TR
Y* Y*’
G’+TR
deficit
lásd még Haavelmo tétele (korábbi előadás)
kiszorítási hatás!!
A hitelfelvétel és hatásai
• Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) kamatai – újabb
deficit forrása
• Teljes költségvetési deficit =
elsődleges deficit + adósságszolgálat
• Adósságcsapda
Pótlólagos pénzkibocsátás
• Jegybankpénz kerül forgalomba - gazdasági
szereplők – kereskedelmi bankok –
pénzmultiplikáció
• Túlkínálatos pénzpiac – csökkenő kamatláb
– növekvő beruházási kereslet – növekvő
makrojövedelem – növekvő jövedelemadó –
csökkenő deficit – az elsődleges deficit
megszűnhet
• De: infláció és adósságszolgálat…