2015

020

szüts Miklós és vojnich Erzsébet képeire

Sajó László: Nekropolisz(széthullott szonettkoszorú a romokra)

Képek: Szüts Miklós (www.szm.hu)Vojnich Erzsébet (www.vojnich.hu)

Az első borítón: Szüts Miklós: Utcasarok (2005, olaj, vászon, 110×130 cm; Bakonyi Ágnes és Koltai Ferenc tulajdona)A hátsó borítón: Vojnich Erzsébet: Fekete ajtó sötét szobában (2005, pasztell, olaj, papír, 61×43,5 cm; magántulajdon)

dűlő a műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat önálló tartalmú digitális mellékleteszerkeszti: kabai lóránt kkl@muut.hu logo, layout, design: Tellinger András telli@chello.hu kiadja a Szépmesterségek Alapítvány Miskolconfelelős kiadó: Kishonthy Zsolt a megjelenést támogatja a Nemzeti Kulturális Alap

ISSN 2062-4409

http://www.muut.hu/dulo http://www.facebook.com/muutfolyoirathttp://twitter.com/muut_folyoirat

(Szüts Miklós képei)

4

Felhúztuk neked a sorompót,már vártunk rád, ne félj, gyere.A kapu előtt a kórboncnoka rendész, finom a keze,

befelé a testi motozás,sajnos, elkerülhetetlen,de rendes, a két keze csodás,nem érzel semmit, míg benned

turkál — ne szégyelld, mutasd magad!és mindened kipakolja,megvan, gyönyörű agydaganat!majd orvostanhallgatóknak

mutogatják — s ha visznek el,a portán isten tiszteleg.

Dankó utca

Dankó utca (2004, olaj, vászon,

110×140 cm; Morcsányi Géza

tulajdona)

5

Feltételes megálló. Itt mégaz életben vonat nem állt meg.Sín, kerítés. Két lámpa hint fényta peronra. Messze talán hegy,

vagy fák, vagy az éjszaka maga.Itt már nem vár semmire senki.Nincs otthon, nincs távol, nincs haza.Senki sem indul megérkezni.

Testekkel zsúfolt váróterem,Itt mindenki a semmit várja.Kint örök világosság dereng,Két kandeláber, ostorlámpa.

Halálpontos, jelzi a tábla,s mindenki felszáll vonatára.

MEgálló

Megálló (2004, olaj, vászon,

100×140 cm; Szigeti László gyűjteménye)

6

Az Orlay utcában a faárnya, árnyéka: gyökere.Ha most indulsz, nem találsz haza.Nincs hova. Ide ne gyere.

A labdát a Csokor utcábanestig kőfalnak rugdalod.A vacsorával meg nem várnak.Mindenki mindent úgy hagyott.

Kőbánya, gyalogút, ide nézz,utcasarkon ég a lámpa.Az út vége a semmibe vész.A semmibe vészkijárat.

EXIT. Menj. Meghalni sincs hol.Hullákkal teli a lichthóf.

Orlay utca; csOkOr utca;

kObánya, gyalOgút; utcasarOk;

az út végE; vészkijárat

Orlay utca (2001, olaj, vászon,

100×85 cm; Szüts Anna tulajdona)

7

Figyelem! Értesítjük a várost,megkezdődött az utolsó óra!Semmi pánik és semmi poggyász! Mostaz óra nagy árnyékmutatója

a Városmajorban jár! Figyelem!Földi riadó! Párizs! Rue de Jouy!Fő út! Budaörs! Káposztásmegyer!A legjobb, ha anyádba visszabújsz.

Patkányok a Rue de Turenne-enelmozdították az aknafedőt,a Napsugár utcában kereszteka póznák, keresd a lapos tetős

proszektúrát, halálbiztos bunker,már itt van a város, ide bújj el.

várOsMajOr utca; Párizs, kilátás a busz ablakából;

ruE DE jOuy; FO út ii;

buDaörs, vihar; káPOsztásMEgyEr; ruE DE turEnnE; naPsugár utca;

békE tér

Párizs, kilátás a busz ablakából (2004, olaj, vászon,

110×140 cm; magángyűjtemény,

Austin, Texas)

8

Elcsattog fölöttem egy vonat.Jó hosszan, tehát teher lehet.Tehát élek, nézem, nem rohad,nem lepik férgek a testemet.

Na, ti jól itt, élve hagytatok,bűzlő földhányás, higiénia,letakartatok, szarkupacot,ez van, nincs, így kell történnie.

Két oldalon betonkerítések,magasan, megmászni nem tudom,a szögesdróton túl az élet!A vak, végtelen alagúton

végre Fény! Világosan lássam,a halálban csak a halál van.

aluljáró

Aluljáró (2004, olaj, vászon,

100×140, a Magyar Nemzeti Galéria

tulajdona)

9

Kitűztük a város zászlaját,egy házzal beomlott lichthófkilőtt, sötét kamraablakángyőzelmünk hirdetve itt lóg,

lobog, időnk végezetéig,a város rég szétlövetett,idegen kezek le nem tépik,se szívünkről a csöveket,

szürke, nem fekete, nem fehéra zászló, nincs halott és nemadjuk fel soha, boldogan élmindenki túlélő gépen,

nem harmad-, tízezer napja márlegyőztük az életet, halált.

bOulEvarD richarD lEnOir

Boulevard Richard Lenoir (2001, olaj, vászon,

85×80; Szüts Nóra tulajdona)

10

Ez aztán a fényes győzelem!Sok-sok hátat fordító táblamutatja az utat, ez vezetaz élet Megapoliszába.

Mintha lenne innen visszaút.Van itt egy útkereszteződés,Szabadság útja! Mintha csak úgykóborolhatnál! Ablak-lőrés,

villanypóznán géppuskafészek.Vigyázzban álló panelházak.Hiába szöksz távvezetéken,túloldalon is ezek várnak.

Nincs ki út. Zsákutca a körforgalom.Hegyekbe dezertált a forradalom.

gyOzElEM útja (bOulEvarD DE la victOirE);

buDaörs, szabaDság út; buDaörs, csEnD

Budaörs, Szabadság út (2002, olaj, vászon,

85×100; Ferge Zsuzsa

tulajdona)

11

Ne sírj, az élet nem siralomház.Hajnalban nem téged akasztanak.S hogy nincs remény, váljék vigaszoddá.Tér van, nincs idő. De kint napra nap

jön, hétfő, kedd, nem hallod, de zajlikaz ittésmost, a harminchetes meg-áll a temetőkapunál, van kint,míg bent örökös előzetesben,

te, tényleges életfogytra ítélt,járkálsz, faltól-falig, befalazva,mint az ablak, priccs, szék, kübli, itt élsz,lavór, szappan, törülköző, asztal.

Vasárnap van, a hetedik naponmint sírt, rád nyitják fönt az ablakot.

szüts Miklós: kobánya;

vOjnich ErzsébEt: csönd; a hetedik

Kőbánya (2003, olaj, vászon, 100×140 cm, Halász Iván tulajdona)

Csönd (1986, olaj, vászon, 144×152 cm)

(Vojnich Erzsébet képei)

13

Vágóhíd véres vastraverzeinnagy kampók himbálóznak üresen.De ma végre szállítmány érkezik!Már fenik késüket a hentesek,

fogukat a vágóhíd macskái.Slaggal lemosva ragyog a mészár-szék, most Ábel érkezik vagy Káin?Mindegy, ne legyen benne sok bélsár.

Röhögnek a mészárosok, látszik,éles a foguk, akár a bárd — ámjön egy segéd, nincs Ábel, se Káin,csak egy csontsovány, vérefolyt bárány.

Boldogok a macskák, egészen övék lehet,és boldogok a kampók, üresen lengenek.

PéntEki DiaDal

Pénteki diadal (olaj, vászon,

152×200 cm)

14

Nincs semmi dísz a Szentek Szentjében,kép, mirha, tömjén, új és óarany,boldog, ki reggel magára ébred,s tapasztalja, újra meg újra: van.

A Szentek Szentjébe belépni nemlehet. Elbújt, szörnyű, sötét titok.Őt persze nem láthatja senki sem,csak nyálas nyomát a mozaikon.

A Szentek Szentjében él a Féreg.Pillanatok hullnak, a szőrei.Nem emészt, ürít, s az ürességet,mi Ő, azonnal meg kell tölteni.

A Szentek Szentjébe csak az léphet,kit fölfal. Megláthatod, ha téged.

szEntély

Szentély (1998, olaj, vászon,

152x132 cm; a Pannonhalmi Apátság

gyűjteménye)

15

Fönt kis vakablak, a fény a nyitottajtón túlról árad a terembe.Nincs is ajtó, nincs túl, és nincs titok.Nem szólnak, tudod, mikor mehetsz. De

nincs senki benn, látod, fényes ajtónyílik egy halvány terembe, onnanvörös ajtón lépsz rózsaszín padlósszobába, szürke ajtó, most hol vagy,

átjáró, az utat ne jegyezd meg,hideg kályhák, hörgő csap, falikút,itt a lépcsők a falba vezetnek,lejárat vízhez, nincs víz, ha kijutsz,

fekete ajtós sötét terembe.Nem szólnak, tudod, mikor mehetsz. De

Szoba mosdóval (1999, pasztell, pác, papír 30×40 cm; dr. Budai György tulajdona)

16

Csupasz vaságy, ágynemű lehúzva,teraszon szellőznek a matracok,felszárad verítéked, a hullaeltakarítva, nincsen csak szagod,

mint zsúrkocsin, tolnak a sötétbe,anyád kitolt, tolnak a világból,tálalnak a boncnokok ebédre,nem világít, csak egy radiátor

hideg fénye, kattog, nem melegít,fürdetnek hullamosogatóban,slaggal, újjászülettél, élsz, megint!Vörös falak, jól nézz körül, most vagy,

hozzádlátnak, isten is besegít,kesztyűt húz, vág, varr, mossa kezeit.

chicagói hOtElszOba; EuróPa ii; MuFény; kórház;

FEhér MOsOgató, vörös Fal

Kórház (2008, olaj, vászon,

94×134 cm; magántulajdon)

17

A sarokban az örökös sötéthideg szenén fényhasáb. A padlásfekete-fehér mozaikkövénfűrészporban puhán fut a patkány,

zajtalan, csak mi halljuk, hogy motozbennünk. Elérhetetlen magasbana mennyezet. Fa tartóoszlopokés a patkányok velünk rohadnak.

Vagy nem is padlás ez, hajógyomor?Medencében tenger, sötét a víz.Ez itt a mennyország és a pokol.Senki a korlátnál, sehova visz.

Mentsétek meg lelkeink! Billen az ablak,kirepül a remény koszlott vakgalambja.

rEnEszánsz; MEnnyEzEti üzEMablakOk;

csarnOk billEnOablakOkkal

Mennyezeti üzemablakok (2007, olaj, vászon,

155×59 cm; magántulajdon)

18

A Kis Szénhányó, így becézitek(a Nagy Szénhányó odalenn vár rád)tömbje, mint a szén, sötét és hideg.Mint nőt, közelíted meg a bányát,

előtte a kantinban két feles,tilos, de szabad, most, neked, mindent,indulsz, még van levegő, lélegezz,csend, egymásra se néztek a liftben,

csak fölfelé, fáradtan, röhögtökegy már ezerszer hallott, rossz viccen,feketék vagytok, mint az ördögök,akiknek lent megjelent az isten.

Lefürdesz, a kantinban négy feles,négy sör. Míg van levegő, lélegezz.

kis szénhányó; szürkE vaskaPu; a nagy szEllOzO;

FEkEtE hárMaskéP; kOkáD

Fekete hármaskép (2007, olaj, vászon,

185×66 cm)

19

Felhúzták neked a sorompót,Feltételes megálló. Itt mégAz Orlay utcában a faFigyelem, értesítjük a várost,

Elcsattog fölöttem egy vonat.Kitűztük a város zászlaját,Ez aztán a fényes győzelem!Ne sírj, az élet nem siralomház!

Vágóhíd véres vastraverzeinNincs semmi dísz a Szentek Szentjében,Fönt kis vakablak, a fény a nyitottCsupasz vaságy, ágynemű lehúzva

A sarokban az örökös sötétA Kis Szénhányó, így becézitek.

kOszOrúDarabOk