ebkönyv zs magyar statisztikai - mave.hu · magyar statisztikai zs ebkönyv Ár: 2400 ft issn...

Ma

gya

r st

ati

szti

ka

i zsE

Bkö

nyv

Ár: 2400 Ft

ISSN 0133-5847

9 770133 584005

Magyar statisztikai zsEBkönyv, 20192

019

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019

Magyar statisztikai zsebkönyv 2019

Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2020

© Központi Statisztikai Hivatal, 2020

ISSN 0133-5847

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella

Felelős szerkesztő:

Dr. Bódiné Vajda Györgyi

TARTALOM

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 V

GRAFIKONOK ............................................................................................................ XIX

1. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK .................................................................................. 1 1.1. Társadalmi jelzőszámok ........................................................................................... 1 1.2. Gazdasági jelzőszámok ........................................................................................... 2

NÉPESSÉG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA

2. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM ............................................................................... 3 2.1. A népesség nemek szerint, népsűrűség, január 1. .................................................. 3 2.2. A 15 éves és annál idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, január 1. .................................................................................................... 3 2.3. A népesség korcsoportok szerint, január 1. ............................................................. 4 2.4. Belföldi vándorlás településtípusonként ................................................................... 5 2.5. A belföldi vándorlás iránya, 2019 ............................................................................. 5 2.6. A Magyarországra be-, illetve onnan kivándorló külföldiek korcsoport szerint ........ 6 2.7. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok

és nemek szerint, 2019. január 1. ......................................................................... 7 2.8. A magyar állampolgárságot kapott személyek az előző állampolgárság

országa szerint, .................................................................................................... 8 2.9. A Magyarországra be-, illetve onnan kivándorló magyarok ..................................... 8 2.10. A népmozgalmi arányszámok alakulása .................................................................. 9 2.11. Házasságkötések és megszűnt házasságok ........................................................... 9 2.12. A házasodók korcsoportok és nemek szerint ........................................................ 10 2.13. Bejegyzett élettársi kapcsolatok ............................................................................. 10 2.14. Élveszületés ........................................................................................................... 11 2.15. Ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés, teljes termékenységi arányszám. ........ 11 2.16. Magzati veszteség .................................................................................................. 12 2.17. Várható átlagos élettartam ..................................................................................... 13 2.18. Halálozás nemek és gyakoribb haláloki főcsoportok szerint ................................. 14 2.19. Halálozások korcsoportok és nemek szerint.......................................................... 14

3. TÁRSADALOM ................................................................................................. 15

3.1. Munkaerő .................................................................................................................... 15 3.1.1. A gazdasági aktivitás főbb mutatószámai nemenként ........................................... 15 3.1.2. Gazdasági aktivitás ................................................................................................ 16

TARTALOM

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2020 VI

3.1.3. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása korcsoport szerint, 2019 ............... 18 3.1.4. A 15–74 éves foglalkoztatottak és a munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2019 ....................................................................................... 18

3.1.5. A 15–74 éves foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerint, 2019 .................. 19 3.1.6. A 15–74 éves foglalkoztatottak a szokásos heti munkaórák száma szerint.......... 20 3.1.7. A 15–74 éves munkanélküliek a munkakeresés időtartama szerint ...................... 20 3.1.8. Az alkalmazásban állók száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2019 .................. 21 3.1.9. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma

nemzetgazdasági ágak szerint, 2019 .................................................................. 22 3.1.10. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete és munkajövedelme

nemzetgazdasági ágak szerint, 2019 ................................................................. 23 3.1.11. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete nemzetgazdasági

ágak szerint, 2019 ............................................................................................... 24 3.1.12. Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete ........................................................... 25 3.1.13. Az alkalmazásban állók száma és havi átlagkeresete a versenyszférában .......... 25 3.1.14. Az alkalmazásban állók száma és havi átlagkeresete a költségvetésben ............ 26 3.1.15. Üres álláshelyek száma és aránya a versenyszférában, nemzetgazdasági

ágak szerint ......................................................................................................... 27 3.1.16. Nyilvántartott álláskeresők és ellátásuk ................................................................. 28

3.2. Jövedelem és fogyasztás (háztartási költségvetési és életkörülmények felvétel) ...................................... 29 3.2.1. A háztartások jövedelmének megoszlása jövedelmi források szerint, 2018 ......... 29 3.2.2. A gyermekes háztartások jövedelmének megoszlása

jövedelmi források szerint, 2018 ......................................................................... 29 3.2.3. A gyermek nélküli háztartások jövedelmének megoszlása

jövedelmi források szerint, 2018 ......................................................................... 30 3.2.4. A gyermekes háztartásokban élő személyek számának megoszlása

jövedelemszerző tevékenységük szerint, 2019 .................................................. 30 3.2.5. A gyermek nélküli háztartásokban élő személyek számának megoszlása

jövedelemszerző tevékenységük szerint, 2019 .................................................. 31 3.2.6. A háztartások egy főre jutó éves kiadásainak megoszlása

COICOP-csoportosítás szerint, 2018 .................................................................. 32 3.2.7. A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó mennyisége, 2018 ........... 33

TARTALOM

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 VII

3.2.8. A gyermekes háztartásokban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó mennyisége, 2018 .......................................................................... 34

3.2.9. Tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó száma, 2018 ............................... 35 3.2.10. Lakással kapcsolatos adatok, 2019 ....................................................................... 36

3.3. Lakás ........................................................................................................................... 37 3.3.1. Lakásállomány, laksűrűség .................................................................................... 37 3.3.2. Lakás- és üdülőépítés, lakásmegszűnés ............................................................... 38 3.3.3. Lakáscélú hitelek .................................................................................................... 39

3.4. Egészségügy, baleset ............................................................................................... 41 3.4.1. Egészségügyi kiadások .......................................................................................... 41 3.4.2. Egészségügyi alapellátás ....................................................................................... 41 3.4.3. Járóbeteg-szakellátás, 2018 .................................................................................. 42 3.4.4. Kórházak ................................................................................................................ 42 3.4.5. Gyógyszertárak ...................................................................................................... 43 3.4.6. A támogatott gyógyszerek bruttó vényforgalma .................................................... 43 3.4.7. Egyes bejelentett fertőző megbetegedések ........................................................... 44 3.4.8. Influenza és influenza jellegű megbetegedések járványok idején ......................... 44 3.4.9. Gondozóintézetek .................................................................................................. 45 3.4.10. Alkoholisták ............................................................................................................ 46 3.4.11. HIV-fertőzött személyek és AIDS-betegek ............................................................. 46 3.4.12. Országos Mentőszolgálat ....................................................................................... 47 3.4.13. Egyéb mentőszolgálatok ........................................................................................ 47 3.4.14. Vérellátás ................................................................................................................ 48 3.4.15. Tűzesetek ............................................................................................................... 48 3.4.16. Munkabalesetek, otthoni balesetek ........................................................................ 49

3.5. Szociális ellátás ......................................................................................................... 50 3.5.1. A szociális védelem társadalmi juttatásai a GDP százalékában

funkciók szerint .................................................................................................... 50 3.5.2. Családtámogatásban részesülők havi átlagos száma ........................................... 50 3.5.3. A családtámogatások kiadásai ............................................................................... 51 3.5.4. A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások. .................................................. 51 3.5.5. Gyermekek napközbeni ellátása ............................................................................ 52 3.5.6. Védelembe vett, gyámság alatt álló és hátrányos, illetve

halmozottan hátrányos helyzetű kiskorúak ......................................................... 53 3.5.7. Örökbefogadás. ...................................................................................................... 54

TARTALOM

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2020 VIII

3.5.8. Biztos Kezdet Gyerekházak, december 31. ........................................................... 55 3.5.9. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők ......................................................... 56 3.5.10. Jogerős ítélettel vagy előzetes letartóztatással javítóintézeti nevelésre utalt

fiatalkorúak, 2019 .............................................................................................. 57 3.5.11. Jogerős ítélettel vagy előzetes letartóztatással javítóintézetbe bekerülők,

2019 ..................................................................................................................... 58 3.5.12. Segélyezés ............................................................................................................. 59 3.5.13. Szociális alapszolgáltatás és nappali ellátás ......................................................... 60 3.5.14. Elhelyezést biztosító szociális intézmények .......................................................... 61 3.5.15. Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok ....................................... 62

3.5.16. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, ellátása, 2020. január ........................................................... 62

3.5.17. A nyugdíjban részesülők a teljes ellátás szerint, 2020. január .............................. 63

3.6. Oktatás ...................................................................................................................... 64 3.6.1. Főbb adatok a fenntartótípusok szerint, 2019/2020 .............................................. 64 3.6.2. Óvodai nevelés ....................................................................................................... 65 3.6.3. Általános iskolai nevelés és oktatás ...................................................................... 66 3.6.4. Szakiskolai és készségfejlesztő iskolai nevelés és oktatás ................................... 67 3.6.5. Szakközépiskolai nevelés és oktatás ..................................................................... 68 3.6.6. Gimnáziumi nevelés és oktatás ............................................................................. 69 3.6.7. Szakgimnáziumi nevelés és oktatás ...................................................................... 70 3.6.8. Egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek és felvettek .................... 71 3.6.9. Felsőfokú továbbtanulásra felvettek az első helyre jelentkezettek

százalékában, nappali képzés, 2019 .................................................................. 71 3.6.10. Felsőfokú oktatás ................................................................................................... 72 3.6.11. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók képzési

területek szerint, 2019/2020 ................................................................................ 74 3.6.12. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók az intézmények

fenntartói szerint, 2019/2020 .............................................................................. 74

3.7. Kultúra, sport ............................................................................................................. 75 3.7.1. Könyvkiadás ........................................................................................................... 75 3.7.2. Tudományos, ismeretterjesztő és szakirodalmi könyvek ...................................... 76 3.7.3. Szépirodalmi könyvek és szerzőik ......................................................................... 77 3.7.4. Nagyobb példányszámú sajtótermékek ................................................................. 78 3.7.5. Muzeális intézmények ............................................................................................ 81

TARTALOM

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 IX

3.7.6. Könyvtárak .............................................................................................................. 82 3.7.7. Közművelődési intézmények .................................................................................. 83 3.7.8. Színházak ............................................................................................................... 84 3.7.9. Hangversenyek ...................................................................................................... 84 3.7.10. Táncegyüttesek ...................................................................................................... 84 3.7.11. Közszolgálati műsoridő .......................................................................................... 85 3.7.12. A 2019. évi gyorsasági kajak-kenu világbajnokság (Szeged) összesített

éremtáblázata ...................................................................................................... 86

3.8. Igazságszolgáltatás ................................................................................................... 87 3.8.1. Regisztrált bűncselekmények ................................................................................ 87 3.8.2. Regisztrált bűnelkövetők, elkövetések száma egyes bűncselekményekben ........ 88 3.8.3. Sértettek száma egyes bűncselekményekben ...................................................... 89 3.8.4. Büntetés-végrehajtási intézetben levők ................................................................. 89

GAZDASÁGSTATISZTIKA

4. ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI MUTATÓK ................................................................... 91

4.1. Nemzeti számlák, GDP .............................................................................................. 91 4.1.1. Bruttó hazai termék (GDP) .................................................................................... 91 4.1.2. A bruttó hozzáadott érték szektoronként ............................................................... 91 4.1.3. A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági áganként ......................................... 92 4.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) felhasználása ........................................................... 93 4.1.5. Hozzájárulás a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez (termelési oldal) ....... 94 4.1.6. Hozzájárulás a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez (felhasználási oldal) ..... 95 4.1.7. A háztartások szektor jövedelem- és tőkeszámlái folyó áron ................................ 96 4.1.8. A háztartások megtakarításai ................................................................................. 98 4.1.9. Társadalmi juttatások folyó áron, 2018 .................................................................. 99

4.2. Gazdasági és nonprofit szervezetek, beruházások ............................................. 100

Gazdasági és nonprofit szervezetek 4.2.1. A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása .................................. 100 4.2.2. Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ág és gazdálkodási

forma szerint, 2019 ............................................................................................ 101 4.2.3. Regisztrált társas vállalkozások nemzetgazdasági ág és

létszám-kategória szerint, 2019 ........................................................................ 103

TARTALOM

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2020 X

4.2.4. Regisztrált nonprofit gazdasági társaságok gazdálkodási forma, szektor és létszám-kategória szerint, 2019 ...................................................... 105

4.2.5. Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek .................................... 106 4.2.6. A vállalkozások teljesítménymutatói vállalkozásméret szerint, 2018 .................. 107 4.2.7. Külföldi közvetlentőke-befektetések Magyarországon......................................... 107 4.2.8. A nonprofit szervezetek száma működési jellemzők és szervezeti

forma szerint, 2018 ............................................................................................ 108 4.2.9. A nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek főbb mutatói

szervezeti forma szerint, 2018 .......................................................................... 108 4.2.10. A külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatok száma, árbevétele,

hozzáadott értéke és a foglalkoztatottak száma, 2017 ..................................... 109 4.2.11. Az első öt ország a külföldi leányvállalatok száma, árbevétele, hozzáadott

értéke és a foglalkoztatottak száma szerint, 2017 ............................................ 110 4.2.12. A külföldi leányvállalatok száma és aránya az öt legfontosabb

nemzetgazdasági ágazat szerint, 2017 ............................................................ 111 4.2.13. A külföldi leányvállalatok árbevétele és aránya az öt legfontosabb

nemzetgazdasági ágazat szerint, 2017 ............................................................ 111 Beruházások 4.2.14. A beruházások teljesítményértéke és volumenindexe

gazdálkodási forma szerint ............................................................................... 112 4.2.15. A beruházások teljesítményértéke és volumenindexe – új módszertan szerint .. 113 4.2.16. Beruházások anyagi-műszaki összetétel szerint ................................................. 113 4.2.17. Beruházások nemzetgazdasági ágak szerint, 2019 ............................................ 114

4.3. Tudomány és technológia ...................................................................................... 115 4.3.1. A kutatás-fejlesztés főbb adatai ........................................................................... 115 4.3.2. A kutatás-fejlesztés létszáma, ráfordításai .......................................................... 116 4.3.3. A kutatás-fejlesztés ráfordításai és forrásai ......................................................... 116 4.3.4. Kutatás-fejlesztési ráfordítások tevékenységtípusok szerint ............................... 117 4.3.5. Szabadalmi tevékenység ..................................................................................... 117

4.4. Külkereskedelem ..................................................................................................... 118 4.4.1. A külkereskedelmi termékforgalom főbb adatai ................................................... 118 4.4.2. A külkereskedelmi termékforgalom szerkezete

országcsoportok szerint, 2019 .......................................................................... 119 4.4.3. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok szerint ....... 120 4.4.4. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete forintban ............................... 121

TARTALOM

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 XI

4.4.5. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete euróban ................................ 122 4.4.6. Külkereskedelmi termékforgalom a főbb partnerországok szerint, 2019 ............ 123 4.4.7. A szolgáltatások külkereskedelmének főbb adatai .............................................. 124 4.4.8. A szolgáltatások külkereskedelme szolgáltatáscsoportok szerint,

forintban, 2019 .................................................................................................. 125 4.4.9. A szolgáltatások külkereskedelme szolgáltatáscsoportok szerint,

euróban, 2019 ................................................................................................... 126 4.4.10. A szolgáltatások külkereskedelme országcsoportok szerint, forintban, 2019 ..... 127 4.4.11. A szolgáltatások külkereskedelme országcsoportok szerint, euróban, 2019 ...... 127 4.4.12. Folyó fizetési mérleg ............................................................................................ 128

4.5. Energiagazdálkodás ................................................................................................ 129 4.5.1. Primer energiamérleg ........................................................................................... 129 4.5.2. A primer energiafelhasználás szerkezete ............................................................ 130 4.5.3. A háztartások végső energiafelhasználásának szerkezete ................................. 130 4.5.4. Villamosenergia-mérleg ........................................................................................ 131 4.5.5. Végső energiafelhasználás szektoronként .......................................................... 131

4.6. Pénzügyek ................................................................................................................ 132 4.6.1. Az államháztartás funkcionális mérlege (pénzforgalmi szemléletben) ................ 132 4.6.2. A központi költségvetés bevételei és egyenlege ................................................. 133 4.6.3. A központi költségvetés kiadásai ......................................................................... 134 4.6.4. Magyarország külföldi adósságszolgálati mutatói (fizetési mérleg alapján,

SCV vállalatok nélkül) ....................................................................................... 135 4.6.5. Devizaárfolyamok ................................................................................................. 135

4.7. Árak ........................................................................................................................ 136 4.7.1. A fogyasztói árak indexe kiadási főcsoportok szerint ......................................... 136 4.7.2. A fogyasztói árak indexe az egyéni fogyasztás rendeltetés

szerinti osztályozása (COICOP) alapján .......................................................... 136 4.7.3. Fogyasztói átlagárak ........................................................................................... 137 4.7.4. A külkereskedelmi termékforgalom árindexe és

cserearány-mutatója országcsoportonként ...................................................... 139 4.7.5. A külkereskedelmi termékforgalom árindexe árufőcsoportonként ...................... 140 4.7.6. A mezőgazdasági árak indexe ............................................................................ 140 4.7.7. A mezőgazdasági termékek felvásárlási átlagára ............................................... 141 4.7.8. A mezőgazdasági termékek termelői-piaci átlagára ............................................ 142

TARTALOM

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2020 XII

4.7.9. Az ipari árak indexe ............................................................................................. 142 4.7.10. Az ipari árak indexe ágazatcsoportonként, 2019 ................................................. 143 4.7.11. Az építőipari árak indexe ..................................................................................... 144 4.7.12. Szolgáltatási kibocsátásiár-indexek ..................................................................... 144

5. GAZDASÁGI ÁGAZATOK ................................................................................. 145

5.1. Mezőgazdaság ......................................................................................................... 145 5.1.1. Munkaerő-felhasználás a mezőgazdaságban ..................................................... 145 5.1.2. Földterület, június 1. ............................................................................................. 145 5.1.3. Földbérleti díjak és termőföldárak művelési ágak szerint .................................... 146 5.1.4. Vetésterület, június 1. ........................................................................................... 147 5.1.5. Szántóföldi növények betakarított összes termése és termésátlaga .................. 148 5.1.6. Gyümölcstermesztés ............................................................................................ 149 5.1.7. Szőlőtermesztés ................................................................................................... 150 5.1.8. Műtrágyaellátás .................................................................................................... 151 5.1.9. Állatállomány, december 1. .................................................................................. 151 5.1.10. A vágóállatok és az állati termékek termelése ..................................................... 152 5.1.11. Hústermelés ......................................................................................................... 153 5.1.12. A mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexe ........................................... 153 5.1.13. A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete .............................................. 154 5.1.14. A rendelkezésre álló élelmiszer, ital, dohány és tápanyag egy főre

jutó mennyisége ................................................................................................ 155

5.2. Ipar ............................................................................................................................ 156 5.2.1. Az ipari termelés értéke és megoszlása létszám-kategóriák szerint ................... 156 5.2.2. Az ipari termelés és értékesítés értéke és volumenindexe ................................. 156 5.2.3. Az ipar alágankénti termelése és értékesítése, 2019 .......................................... 157 5.2.4. Az ipar alágankénti termelésének és értékesítésének

volumenindexei, 2019 ....................................................................................... 158

5.3. Építőipar ................................................................................................................... 159 5.3.1. Az építőipari termelés értéke építményfőcsoportok és

ágazatok szerint, 2019 ...................................................................................... 159 5.3.2. Az építőipari szervezetek építőipari tevékenysége

létszám-kategóriák szerint ................................................................................ 160

TARTALOM

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 XIII

5.4. Belkereskedelem ..................................................................................................... 161 5.4.1. A kiskereskedelem üzlethálózata, nemzeti dohányboltok ................................... 161 5.4.2. A kiskereskedelmi üzletek forgalma üzlettípusonként ......................................... 162 5.4.3. A kiskereskedelmi eladási forgalom árucsoportonként ....................................... 163 5.4.4. Bevásárlóközpontok, hipermarketek .................................................................... 164

5.5. Turizmus, vendéglátás ............................................................................................ 165 5.5.1. A Magyarországra tett külföldi utazások száma és az utazáshoz

kapcsolódó kiadások az utazás célja szerint .................................................... 165 5.5.2. A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások

fogyasztási szerkezete ...................................................................................... 167 5.5.3. A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások

főbb küldő országok szerint, 2019 .................................................................... 168 5.5.4. A Magyarországra tett többnapos külföldi utazások száma és megoszlása

a felkeresett turisztikai régiók szerint, 2019 ...................................................... 168 5.5.5. A külföldre tett utazások száma és kiadásai, 2019 .............................................. 169 5.5.6. A külföldi többnapos utazások és az eltöltött idő megoszlása, 2019 .................. 169 5.5.7. A belföldi többnapos utazások az utazás célja szerint, 2019 .............................. 170 5.5.8. A belföldi többnapos utazáson eltöltött idő megoszlása az

utazás célja szerint, 2019 .................................................................................. 170 5.5.9. A kereskedelmi szálláshelyek főbb adatai ........................................................... 171 5.5.10. A kereskedelmi szálláshelyek adatai típusok szerint, 2019 ................................. 172 5.5.11. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégei által eltöltött éjszakák

országok szerint .................................................................................................. 173 5.5.12. A szállodák összefoglaló adatai ........................................................................... 174 5.5.13. A nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi, szabadidős

szálláshelyek adatai .......................................................................................... 174 5.5.14. A vendéglátás üzlethálózata, valamint a termelőibor-kimérések......................... 175 5.5.15. A vendéglátóhelyek eladási forgalma .................................................................. 176 5.5.16. A vendéglátó-forgalom megoszlása főbb árucsoportonként ............................... 176

5.6. Szállítás, közlekedés ............................................................................................... 177 5.6.1. Áruszállítás a forgalom jellege szerint ................................................................. 177 5.6.2. Áruszállítás a forgalom iránya és jellege szerint, 2019........................................ 177 5.6.3. Helyközi személyszállítás .................................................................................... 178 5.6.4. Helyi személyszállítás .......................................................................................... 178 5.6.5. Közforgalmú vasútipálya-hálózat és járműállomány ............................................ 179

TARTALOM

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2020 XIV

5.6.6. Országos közúthálózat ......................................................................................... 179 5.6.7. Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett

közúti járművek száma ...................................................................................... 180 5.6.8. Közútijármű-állomány ........................................................................................... 180 5.6.9. Személygépkocsi-állomány .................................................................................. 181 5.6.10. A helyi személyszállítás hálózata......................................................................... 182 5.6.11. Csővezetékes szállítás ......................................................................................... 182 5.6.12. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma légikikötők szerint, 2019........... 183 5.6.13. Belvízi kikötői áruforgalom a ki- és berakott áruk tömege szerint, 2019 ............. 184 5.6.14. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek ................................................. 184

KÖRNYEZETSTATISZTIKA ÉS TÖBB TERÜLETET ÁTFOGÓ STATISZTIKA

6. KÖRNYEZET, KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS .............................................................. 185 6.1. Erdők .................................................................................................................... 185 6.2. Önkormányzati tulajdonú zöldterület, 2018. december 31. ................................. 186 6.3. Önkormányzati tulajdonú zöldterület .................................................................... 187 6.4. Védett természeti területek és értékek, 2018. december 31. .............................. 187 6.5. Légszennyező anyagok kibocsátása ................................................................... 189 6.6. A lakások közműves ellátása ............................................................................... 190 6.7. Közüzemi szennyvízkezelés ................................................................................ 191 6.8. Hulladék keletkezése ........................................................................................... 191

7. INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................. 193 7.1. Postai szolgáltatások ............................................................................................ 193 7.2. Postai és futárpostai küldemények száma ........................................................... 194 7.3. Telefonhívások ..................................................................................................... 195 7.4. Vezetékestelefon-vonalak és mobiltelefon-előfizetések ...................................... 196 7.5. Bekapcsolt vezetékes telefonfővonalak és -hívások az előfizetők

típusa szerint, 2019 ........................................................................................... 196 7.6. Rádió- és televízióműsor-adásidő ........................................................................ 197 7.7. Internet ................................................................................................................. 197 7.8. Infokommunikációs eszközök használata a háztartásokban ............................... 198 7.9. Az interneten vásárlók megoszlása az utolsó vásárlás időpontja, valamint

életkor és iskolai végzettség szerint, 2019 ......................................................... 199 7.10. Infokommunikációs eszközök használata a vállalkozásoknál ............................. 200

TARTALOM

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 XV

7.11. A számítógépet használó vállalkozások informatikai szakemberek és informatikai ismeretek iránti igénye ....................................... 201

8. REGIONÁLIS ADATOK .................................................................................... 203 8.1. Népesség, népmozgalom, 2019 .......................................................................... 203 8.2. A gazdasági aktivitás főbb mutatószámai, 2019 .................................................. 203 8.3. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitás szerint, 2019 ................................. 204 8.4. Az alkalmazásban állók száma, 2019 .................................................................. 204 8.5. Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete, 2019 ....................... 205 8.6. Nyilvántartott álláskeresők és ellátásuk, 2019 ..................................................... 206 8.7. Lakásállomány, lakásépítés, 2019 ....................................................................... 207 8.8. Egészségügyi ellátás, gyógyszertárak, 2018 ....................................................... 208 8.9. Szociális alapszolgáltatásokban és nappali ellátásban

részesülők száma, 2018 ................................................................................... 208 8.10. A köznevelési intézményekben tanulók száma a nappali oktatásban,

2019/2020 .......................................................................................................... 209 8.11. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma,

2019/2020 .......................................................................................................... 209 8.12. Kultúra .................................................................................................................. 210 8.13. Regisztrált bűncselekmények és elkövetések, 2019 ........................................... 211 8.14. Bruttó hazai termék (GDP), 2018 ......................................................................... 212 8.15. A regisztrált vállalkozások száma, 2019 .............................................................. 213 8.16. Külföldi közvetlentőke-befektetések Magyarországon, 2018 .............................. 214

8.17. A nonprofit szervezetek száma főbb tevékenységi csoportok szerint, 2018 ....... 215 8.18. Beruházások és a kutatás-fejlesztés ráfordításai ................................................ 216 8.19. Termőterület, 2019. június 1. .............................................................................. 217 8.20. Állatállomány, 2019. december 1. ....................................................................... 217 8.21. Ipari és építőipari termelés, 2019 ......................................................................... 218 8.22. A kiskereskedelem üzlethálózat, egy lakosra jutó forgalom

2019. június 30. ................................................................................................ 218 8.23. Bevásárlóközpontok, hipermarketek, nagykereskedelmi raktárak,

vendéglátóhelyek, 2019. június 30. .................................................................. 219 8.24. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2019 .................... 220 8.25. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek kapacitása és

vendégforgalma, 2018....................................................................................... 220 8.26. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2019 ....................................... 221

TARTALOM

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2020 XVI

8.27. Közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, 2018 ........................................ 222

9. NEMZETKÖZI ADATOK.................................................................................... 223 9.1. Terület, népesség ................................................................................................. 223 9.2. Népmozgalmi arányszámok, 2018 ....................................................................... 227 9.3. Házasságkötések, válások és házasságon kívüli születések .............................. 228 9.4. Várható élettartam, 2018 ...................................................................................... 229 9.5. Foglalkoztatás, 2018 ............................................................................................ 230 9.6. Munkanélküliség, 2018......................................................................................... 231 9.7. A bruttó hazai termék (GDP) ................................................................................ 232 9.8. Külkereskedelmi termékforgalom, 2019 ............................................................... 233 9.9. A folyó fizetési mérleg egyenlege ....................................................................... 234 9.10. Fogyasztói árak .................................................................................................... 235 9.11. Az államháztartás egyenlege és bruttó adóssága .............................................. 236 9.12. A mezőgazdasági termelés volumenének változása ........................................... 237 9.13. Az ipari termelés volumenének változása ............................................................ 238 9.14. Turizmus, 2018 ..................................................................................................... 239 9.15. Személygépkocsi, mobiltelefon, internethasználat, 2018 .................................... 240

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK, FOGALMAK ................................................................... 241

TARTALOM

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 XVII

MEGJEGYZÉSEK

A 2019. évi adatok a 2020. márciusig lezárt adatfeldolgozások eredményei, a korábbi évek adatai – ahol más jelölés nincs – véglegesek.

A települések közigazgatási beosztása a mindenkori időpont szerinti állapotot tükrözi. A tevékenységek besorolása – ahol más jelölés nincs – a 2008. január 1-jei TEÁOR-nak felel meg.

A gazdasági szervezetek osztályozása – ahol más jelölés nincs – a 2014. március 15-ei hatállyal érvényes osztályozás alapján történt.

Az európai uniós aggregátumokat lehetőség szerint a 2020. február 1. előtt érvényes 28 tagú közösségre és az Egyesült Királyság nélküli 27 tagú közösségre vonatkozóan egyaránt közöljük. A régi aggregátumot EU–28-cal, az újat EU–27_2020-szal jelöljük.

Az indexeket – ha külön megjegyzés nincs – összehasonlító árak alapján számítottuk. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt.

A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. Az állapotadatok – ha külön megjegyzés nincs – december 31-ére vonatkoznak. Az adatok forrása – amennyiben nincs hivatkozás más adatforrásra – a Központi

Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtése.

JELMAGYARÁZAT

+ = előzetes adat – = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő .. = az adat nem ismeretes ... = nem közölhető adat x = a mutató nem értelmezhető 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad __, I = a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott R = revideált adat üres hely = az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük

XIXMagyar statisztikai zsebkönyv, 2019

grafikonok

1980. január 1. 2020. január 1.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100–X

Ezer fő Korév Ezer fő020406080100120 0 20 40 60 80 100 120

1. A népesség száma nem és életkor szerint

Férfi Nő

XX Központi StatiSztiKai Hivatal, 2020

GrafiKonoK

Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktívak

15–19

20–24

25–29

30–34

35–39

40–44

45–49

50–54

55–59

60–64

65–69

70–74

0100200300400500 0 100 200 300 400 500Ezer fő Korcsoport, éves Ezer fő

Forrás: lakossági munkaerő-felmérés, KSH.

Férfi Nő

2. A munkaerőpiac jellemzői nem és korcsoport szerint, 2019

XXIMagyar statisztikai zsebkönyv, 2019

grafikonok

Reálkereset-indexA bruttó átlagkereset indexe A nettó átlagkereset indexe

%

80

100

120

140

160

180

200

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

3. A kereseti indexek alakulása, 2010=100%

EgyébLakóparkiTöbbszintes, többlakásosCsaládi házas

Ezer

0

5

10

15

20

25

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

4. Az épített lakások száma építési forma szerint

XXII Központi StatiSztiKai Hivatal, 2020

GrafiKonoK

Családi pótlékGyetGyedGyes

%

60

80

100

120

140

160

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

5. A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatásokreálértékének alakulása, 2010=100%

Az ellátás reálértéke, 2010=100%Az ellátás átlagos összege

Ezer forint/hó 2010=100%

0

20

40

60

80

100

120

140

0

20

40

60

80

100

120

140

2010

86

2011

91

2012

97

2013

102

2014

105

2015

109

2016

112

2017

115

2018

121

2019

127

6. A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők ellátásának alakulása

XXIIIMagyar statisztikai zsebkönyv, 2019

grafikonok

3–22 éves népességKözépfokú iskolai tanuló

Felsőoktatásban hallgató

Óvodás gyermek

Általános iskolai tanuló

Ezer fő

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

2010

338

757

578

241

2011

341

748

567

242

2012

340

743

540

234

2013

330

748

502

224

2014

321

748

471

217

2015

321

745

451

210

2016

317

741

435

206

2017

323

732

428

202

2018

327

726

416

200

2019

331

720

411

204

7. Az óvodás gyermekek és a tanulók/hallgatók száma a nappali oktatásban

Felvettek a jelentkezettek százalékábanFelvettekJelentkezettek

Ezer fő %

0

25

50

75

100

125

0

20

40

60

80

100

2010

101

66

2011

102

67

2012

8461

2013

7557

2014

8055

2015

7953

2016

7953

2017

7551

2018

7552

2019

7955

8. Egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek és felvettek

XXIV Központi StatiSztiKai Hivatal, 2020

GrafiKonoK

Ebből: BudapestOrszág

Millió fő

0

2

4

6

8

10

12

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

9. Muzeális intézmények látogatásai

Bruttó hazai termék

A háztartások tényleges fogyasztása

Bruttó felhalmozás összesen

Beruházások

%

80

100

120

140

160

180

200

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

10. A bruttó hazai termék felhasználásának és a beruházásoknaka volumenindexei, 2010=100%

XXVMagyar statisztikai zsebkönyv, 2019

grafikonok

KivitelBehozatal

%

–5

0

5

10

15

20

2010

15,1 16,9

2011

6,79,9

2012

–0,1

0,7

2013

5,0

4,2

2014

8,8

6,9

2015

6,3 7,8

20164,9

4,4

2017

8,3

5,9

2018

6,4

4,3

2019

5,7

4,2

11. A külkereskedelmi termékforgalom volumenváltozásaaz előző évihez képest

Angol font Euró USA-dollár Japán jen Svájci frank

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

%

80

100

120

140

160

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

12. A főbb devizák éves átlagárfolyamának alakulása, 2010=100%

XXVI Központi StatiSztiKai Hivatal, 2020

GrafiKonoK

Villamosenergia-import, nettó

Földgáz

Kőolaj és kőolajtermékek

a)Szén és széntermékek

Víz, szél és egyéb nem éghető megújulók

Nukleáris

Éghető megújulók és hulladékok

Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. a) A brikettet, kokszot is tartalmazza.

%0 20 40 60 80 100

2010 10,2 25,4 36,7 10,1 15,40,7

1,7

2019 7,1 30,4 31,9 9,1 16,1 1,34,1

13. A primer energiafelhasználás szerkezete

SzolgáltatásokTartós fogyasztási cikkekÉlelmiszerek

%

96

98

100

102

104

106

108

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

14. A fogyasztói árak alakulása, előző év=100%

XXVIIMagyar statisztikai zsebkönyv, 2019

grafikonok

Búza Kukorica Egyéb gabona

Millió tonna

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

2010

3,8

7,0

1,5

2011

4,1

8,0

1,6

2012

4,0

4,7

1,6

2013

5,1

6,8

1,8

2014

5,3

9,3

2,0

2015

5,3

6,6

2,1

2016

5,6

8,7

2,3

2017

5,2

6,7

2,0

2018

5,3

8,0

1,6

2019

5,4

8,3

1,8

15. Gabonatermés-mennyiség

A mezőgazdasági ráfordítások árindexe Mezőgazdasági termelőiár-index

%

80

90

100

110

120

130

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

16. A mezőgazdasági árak indexei, előző év=100%

XXVIII Központi StatiSztiKai Hivatal, 2020

GrafiKonoK

Ipari termelés Építőipari termelés

%

60

80

100

120

140

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

17. Az ipari és az építőipari termelés alakulása, előző év=100%

Többi régióBalaton régióBudapest-Közép-Dunavidék régió

Ezer 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000

Külföldi 9 863 1 915 3 909

Belföldi 2 261 3 958 9 354

18. Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken, 2019

XXIXMagyar statisztikai zsebkönyv, 2019

grafikonok

Közúton szállított áruk tömege

Vasúton szállított áruk tömege

Közúti árutonnakilométer-teljesítmény

Vasúti árutonnakilométer-teljesítmény

Millió tonna Milliárd

0

50

100

150

200

250

0

10

20

30

40

50

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

19. Áruszállítás szállítási módok szerint

Bekapcsolt vezetékes fővonalak száma

Mobil-előfizetések száma

Vezetékes hálózatból kiinduló hívások száma

Mobilhálózatból kiinduló hívások száma

Millió darab Milliárd darab

0,0

2,5

5,0

7,5

10,0

12,5

15,0

0

2

4

6

8

10

12

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

20. A távbeszélő szolgáltatás főbb mutatói

XXX Központi StatiSztiKai Hivatal, 2020

GrafiKonoK

%0 20 40 60 80 100

Bulgária 75

Görögország 79

Portugália 81

Horvátország 81

Szlovákia 82

Litvánia 82

Románia 84

Lettország 85

Olaszország 85

Magyarország 86

Málta 86

Lengyelország 87

Csehország 87

Szlovénia 89

Franciaország 90

Belgium 90

EU–27_2020 90

Ciprus 90

Ausztria 90

EU–28 90

Észtország 90

Írország 91

Spanyolország 91

Finnország 94

Dánia 95

Németország 95

Luxemburg 95

Svédország 96

Egyesült Királyság 96

Hollandia 98

21. Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, 2019

Forrás: Eurostat.

1. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK

MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2019 1

1.1. Társadalmi jelzőszámok

Megnevezés 2017 2018 2019

Népesség száma, ezera) 9 778 9 773 9 769 Eltartottsági ráta, %a) 50,3R 51,3 52,5+ Öregedési index, %a) 130,2R 132,9 136,7+ Ezer lakosra jutó

élveszületés 9,4 9,2 9,1+ halálozás 13,5 13,4 13,3+ természetes szaporodás, fogyás (–) –4,1 –4,2 –4,1+

Foglalkoztatási ráta, %b) 68,2 69,2 70,1 Munkanélküliségi ráta, %c) 4,2 3,7 3,5 Alkalmazásban állók átlagkeresete,

forint/hó

bruttó+ 297 017 329 943 367 833 nettó+ 197 516 219 412 244 609

Reálkereset-index, 2010 = 100,0%+ 130,1 141,0 151,8 Fogyasztóiár-index, 2010 = 100,0% 114,5 117,7 121,6 Tízezer lakosra jutó épített lakás 14,7 18,1 21,6 Lakáshitel-állomány a GDP százalékában 7,9 7,9 7,8+ Nyugdíjra, ellátásra, járadékra és egyéb

járandóságra fordított kiadások a GDP százalékában 9,4 8,9 8,3+

Öregségi nyugdíjasok havi átlagos ellátása, forint/főd) 129 637 134 947 142 114+

Érettségizettek a 18 évesek százalékábane) 63,5 62,0 61,9+ Oklevelet szerzettek a 22 évesek

százalékábanf) 31,9 33,4 34,3+ Kiadott könyvek száma 11 857 12 877 13 173 Száz lakosra jutó

színházlátogatás 86 88 .. múzeumlátogatás 110 112 118+

Százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmény 2 314 2 045 1 695+

a) December 31. b) A 15–64 évesekre számolva. Forrás: lakossági munkaerő-felmérés, KSH. c) A 15–74 évesekre számolva. Forrás: lakossági munkaerő-felmérés, KSH. d) Tárgyévet követő év januári adata. Teljes ellátás, nyugdíjemelés után. e) Nappali oktatás. f) Nappali képzésben felsőfokú oklevelet szerzettek.

ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2020 2

1.2. Gazdasági jelzőszámok


Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe, 2010 = 100,0% 118,0 124,0+ 130,1+

Egy főre jutó GDP ezer forint 3 968 4 364+ 4 788+ euró 12 832 13 686+ 14 717+

Beruházás volumenindexe, 2010 = 100,0% 133,9 160,1 182,4+ K+F-ráfordítások a GDP százalékában 1,33 1,53+ .. Külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg,

milliárd forint 2 500,5 1 764,5 1583,0+ Behozatal volumenindexe, 2010 = 100,0% 147,2 156,6 165,6+ Kivitel volumenindexe, 2010 = 100,0% 146,9 153,1 159,6+ Folyó fizetési mérleg egyenlege,

millió euróa) 2 937R –21 –1 215+ Bruttó külföldi adósság a GDP

százalékábanb) 59,8R 55,9 .. Mezőgazdasági kibocsátás volumenindexe,

2010 = 100,0%c) 132,3 135,8R 135,4+ Ipari termelés volumenindexe, 2015 havi

átlaga = 100,0%d) 105,6 109,4 115,2+ Ipari termelői árak indexe, 2015 = 100,0% 101,6 107,1 109,4 Ipari értékesítésből export aránya, %e) 64,7 63,2 63,1+ Építőipari termelés volumenindexe,

2015 havi átlaga = 100,0% 105,2 127,5 155,6+ Kiskereskedelmi forgalom volumenindexe,

2015 = 100,0% 110,7 118,0 125,2+ Külföldre tett utazások, ezer 20 297 22 805 24 858+ Magyarországra tett külföldi utazások, ezer 54 962 57 667 61 397 Vendégéjszaka a kereskedelmi

szálláshelyeken, ezer 29 769 31 011 31 261+ Szállítási teljesítmény indexe,

2010 = 100,0%

közúti áruszállításf) 117,7 112,5R 109,2+ helyközi személyszállításg) 113,8 120,3R 123,7+

Tízezer lakosra jutó közlekedési balesetben meghalt, megsérült személy 22,6 23,2R 22,7+

a) BPM6-módszertan szerinti adatok. b) FDI egyéb tőke nélkül. BPM6-módszertan szerinti adatok. c) Alapáron. d) Valamennyi ipari vállalkozás. Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. e) Valamennyi ipari vállalkozás adata. f) Árutonna-kilométer alapján. g) Utaskilométer alapján.

NÉPESSÉG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA


2. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM

2.1. A népesség nemek szerint, népsűrűség, január 1.

Év Férfi Nő Összesen Ezer férfira

jutó nő

Népsűrű-ség,

1 km²-re ezer fő

1949 4 423 4 781 9 205 1 081 98,9

1960 4 804 5 157 9 961 1 073 107,1

1970 5 004 5 318 10 322 1 063 111,0

1980 5 189 5 521 10 709 1 064 115,1

1990 4 985 5 390 10 375 1 081 111,5

2001 4 851 5 349 10 200 1 103 109,6

2010 4 757 5 257 10 014 1 105 107,6

2015 4 696 5 160 9 856 1 099 106,0

2016 4 689 5 142 9 830 1 097 105,7

2017 4 675 5 122 9 798 1 096 105,3

2018 4 672 5 107 9 778 1 093 105,1

2019 4 676 5 097 9 773 1 090 105,1

2020+ 4 681 5 089 9 769 1 087 105,0

2.2. A 15 éves és annál idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, január 1.

(%)

Családi

állapot

Összesen Ebből:

férfi nő

2010 2015 2019 2020+

Nőtlen, hajadon 32,3 34,4 35,3 35,0 41,2 29,5

Házas 45,7 42,5 41,8 42,3 44,6 40,1

Özvegy 11,3 11,1 10,6 10,5 3,7 16,6

Elvált 10,7 12,0 12,2 12,2 10,5 13,8

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM


2.3. A népesség korcsoportok szerint, január 1. (ezer fő)

Korcsoport, éves

Összesen Ebből:

férfi nő

2010 2015 2019 2020+

0– 4 490 452 469 468 240 227

5– 9 482 495 459 456 234 222

10–14 505 480 494 497 255 242

15–19 604 522 487 488 251 237

20–24 650 625 562 541 279 262

25–29 700 613 629 631 326 305

30–34 852 643 612 620 321 299

35–39 753 835 682 652 331 321

40–44 675 752 856 838 425 413

45–49 603 675 720 750 378 372

50–54 710 594 638 663 329 334

55–59 737 696 581 572 274 299

60–64 589R 709 695 651 296 356

65–69 520 552 617 644 277 367

70–74 409 461 475 482 195 287

75–79 340 333 364 377 139 238

80–84 232 238 236 239 76 164

85–89 122 126 134 134 38 96

90– 40 54 63 65 16 49

Összesen 10 014 9 856 9 773 9 769 4 681 5 089



2.4. Belföldi vándorlás településtípusonként

Év A vándorlók

száma összesen

A népesség vándorlásból eredő növekedése vagy csökkenése

Budapesten többi városban községekben

Állandó vándorlás 2010 202 158 2 225 –2 221 –4

2015 218 298 1 569 –1 369 –200

2016 255 126 –3 230 1 162 2 068

2017 265 383 –3 315 1 265 2 050

2018 279 499 –5 920 491 5 429

2019+ 283 050 –7 700 –1 400 9 100

Ideiglenes vándorlás és visszavándorlás együtt 2010 177 433 12 617 3 982 –16 599

2015 275 898 840 –82 –758

2016 297 019 –161 424 –263

2017 307 025 495 –803 308

2018 297 123 2 803 371 –3 174

2019+ 297 800 2 000 –250 –1 750

2.5. A belföldi vándorlás iránya, 2019+

Honnan Budapestről Többi

városból Községekből

Összesen

Hová vándorlók

Állandó Budapestre – 21 500 8 850 30 350

A többi városba 25 300 60 150 53 500 138 950

A községekbe 12 750 58 700 42 300 113 750

Összesen 38 050 140 350 104 650 283 050 Ideiglenes

Budapestre – 29 450 13 600 43 050

A többi városba 27 950 74 950 55 550 158 450

A községekbe 13 100 54 300 28 900 96 300

Összesen 41 050 158 700 98 050 297 800



2.6. A Magyarországra be-, illetve onnan kivándorló külföldiek korcsoport szerint

Év –14 15–59 60–

Összesen éves

Bevándorlók 1990 6 807 29 196 1 239 37 242

2000 1 988 16 160 2 036 20 184

2010 2 227 19 744 1 913 23 884

2015 2 813 21 289 1 685 25 787

2016 1 960 20 161 1 682 23 803

2017 2 456 31 723 2 274 36 453

2018 2 491 44 348 2 473 49 312

2019+ 2 400 50 350 2 550 55 300

Kivándorlók 1990 575 10 548 148 11 271

2000 101 2 027 80 2 208

2010 289 5 122 636 6 047

2015 575 8 043 1 755 10 373

2016 607 8 148 1 709 10 464

2017 751 10 602 1 519 12 872

2018 926 18 999 4 445 24 370

2019+ 700 22 750 4 450 27 900



2.7. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, 2019. január 1.*

Földrész, ország Férfi Nő Összesen

Európa 70 544 47 008 117 552 Ebből:

EU–27_2020 41 596 29 565 71 161

EU–28 43 617 30 649 74 266

ezen belül:

Románia 14 096 6 921 21 017

Németország 9 265 7 272 16 537

Szlovákia 4 151 5 413 9 564

Ausztria 2 014 1 128 3 142

Lengyelország 755 1 205 1 960

Ukrajna 15 424 8 773 24 197

Szerbia 4 003 1 339 5 342

Oroszország 2 012 3 081 5 093

Ázsia 26 587 22 469 49 056 Ebből: Kína 9 490 9 361 18 851

Amerika 3 643 3 207 6 850 Ebből: Egyesült Államok 1 840 1 547 3 387

Afrika 4 446 2 214 6 660 Egyéb és ismeretlen 390 265 655 Összesen 105 610 75 163 180 773

* A menekültek adataival együtt.



2.8. A magyar állampolgárságot kapott személyek az előző állampolgárság országa szerint

Földrész, ország 2018 2019+

Európa 2 955 2 700 Ebből:

EU–27_2020 2 512 2 250 EU–28 2 534 2 300 ezen belül:

Románia 2 123 1 800 Szlovákia 223 250 Németország 50 50 Horvátország 17 – Lengyelország 19 –

Ukrajna 192 150 Szerbia 105 100 Oroszország 89 100

Ázsia 239 200 Ebből: Kína 12 – Amerika 86 200 Ebből: Egyesült Államok 17 50 Afrika 225 150 Egyéb és ismeretlen 3 – Összesen 3 508 3 250

2.9. A Magyarországra be-, illetve onnan kivándorló magyarok

Év

Bevándorlók

Kivándorlók Magyarországon született

visszavándorlók

külföldönszületettek

összesen

2010 1 575 60 1 635 7 318 2015 14 810 17 747 32 557 32 852 2016 16 215 13 600 29 815 29 425 2017 20 906 10 711 31 617 26 957 2018 23 401 10 224 33 625 23 808

2019+ 23 200 10 100 33 300 21 900



2.10. A népmozgalmi arányszámok alakulása

Év

Házasság-kötés

Válás Élveszületés Halálozás Csecsemő-

halálozás ezer élve-szülöttrea) ezer lakosra

1949 11,7 1,4 20,6 11,4 91,0

1960 8,9 1,7 14,7 10,2 47,6

1970 9,3 2,2 14,7 11,6 35,9

1980 7,5 2,6 13,9 13,6 23,2

1990 6,4 2,4 12,1 14,0 14,8

2000 4,7 2,3 9,6 13,3 9,2

2010 3,6 2,4 9,0 13,0 5,3

2015 4,7 2,1 9,3 13,4 4,2

2016 5,3 2,0 9,5 12,9 4,0

2017 5,2 1,9 9,4 13,5 3,6

2018 5,2 1,7 9,2 13,4 3,4

2019+ 6,7 1,8 9,1 13,3 3,8

a) 1 évnél fiatalabb meghalt.

2.11. Házasságkötések és megszűnt házasságok

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Házasságkötés 35 520 46 137 50 828 65 300 Ebből:

újraházasodás 11 748 14 510 15 452 17 200

Megszűnt házasság

halál következtében 47 208 44 603 43 772 42 900

válás következtében 23 873 20 315 16 952 17 400

összesen 71 081 64 918 60 724 60 300 Ezer fennálló házasságra jutó

válás 12,3 11,4 9,7 9,9



2.12. A házasodók korcsoportok és nemek szerint

Korcsoport, éves

Férfi Nő

Ezer megfelelő korú nem házas

férfira nőre

jutó házasságkötés

2019+ 2010 2019+ 2010 2019+

–19 340 1 150 0,9 1,4 3,3 4,9

20–24 4 210 9 070 7,4 15,3 18,2 36,6

25–29 15 810 20 570 30,3 56,4 48,8 89,1

30–34 16 720 14 970 41,5 76,0 42,2 87,3

35–39 11 110 8 140 29,7 57,6 24,3 50,4

40–44 7 200 4 430 18,6 33,3 13,5 22,8

45–49 3 600 2 600 12,3 20,8 9,4 15,9

50–54 2 320 1 860 9,7 16,7 6,0 13,0

55–59 1 420 1 060 9,1 13,1 4,3 8,1

60– 2 570 1 450 5,3 7,6 0,6 1,5

Összesen 65 300 65 300 17,2 29,7 13,7 24,7

2.13. Bejegyzett élettársi kapcsolatok*

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Férfi 61 36 86 67

Nő 19 29 44 43

Összesen 80 65 130 110 A felek átlagos életkora a

kapcsolat létesítésekor, év 38,6 36,6 40,3 38,0

A felek életkora közötti átlagos különbség, év 8,1 7,7 8,2 8,3

* 2009. július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló, 2009. évi XXIX. törvény, amely szabályozza az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését, megszűnését.



2.14. Élveszületés

Év Fiú Leány Összesen

Ebből:

2500 grammon

aluliak

házasságon kívüliek

aránya, %

1960 75 788 70 673 146 461 9,2 5,5

1970 78 366 73 453 151 819 10,7 5,4

1980 76 115 72 558 148 673 10,4 7,1

1990 64 216 61 463 125 679 9,3 13,1

2000 50 242 47 355 97 597 8,4 29,0

2010 46 279 44 056 90 335 8,6 40,8

2015 47 130 44 560 91 690 8,5 47,8

2016 47 797 45 266 93 063 8,5 46,9

2017 47 070 44 507 91 577 8,3 45,1

2018 46 124 43 683 89 807 8,5 44,3

2019+ 46 050 43 150 89 200 8,2 38,9

2.15. Ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés, teljes termékenységi arányszám

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Korcsoport, éves

15–19 17,9 22,8 22,0 21,0

20–24 40,1 44,5 46,5 47,6

25–29 73,9 77,3 76,9 79,1

30–34 77,0 88,0 91,7 89,1

35–39 35,4 44,5 47,4 49,0

40–44 6,7 10,2 11,0 10,8

45–49 0,3 0,4 0,5 0,6

15–49 37,9 40,0 40,2 40,2 Teljes termékenységi

arányszám (egy nőre) 1,25 1,44 1,49 1,49



2.16. Magzati veszteség

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Magzati veszteségek, ezer

magzati halálozás 16,7 16,8 16,2 16,5

terhességmegszakítás 40,5 31,2 26,9 25,8

összesen 57,2 48,0 43,2 42,3 Száz élveszületésre jutó

magzati veszteség



összesen 63,3 52,3 48,1 47,4 Ezer 15–49 éves nőre jutó

magzati veszteség



összesen 23,9 20,9 19,3 19,0 Ezer megfelelő korú nőre jutó

terhességmegszakítás korcsoportok (éves) szerint

15–19 16,6 16,3 14,6 14,1

20–24 25,6 23,1 22,9 23,1

25–29 24,5 21,3 19,5 18,9

30–34 22,6 17,8 16,1 15,6

35–39 18,4 13,8 11,8 11,2

40–49 4,4 3,4 2,9 2,6



2.17. Várható átlagos élettartam (év)

Év 0 10 20 30 40 50 60 70 80

éves korban

Férfi 1949 59,3 57,3 48,2 39,7 31,2 23,1 15,8 9,8 5,3 1960 65,9 60,2 50,6 41,4 32,2 23,3 15,6 9,4 5,0 1970 66,3 59,5 49,9 40,7 31,5 22,9 15,2 9,2 5,1 1980 65,5 57,5 47,8 38,5 29,6 21,5 14,6 8,9 5,0 1990 65,1 56,5 46,8 37,5 28,8 21,1 14,7 9,5 5,3 2000 67,1 58,0 48,2 38,6 29,6 21,8 15,3 9,9 5,9 2010 70,5 61,0 51,2 41,5 32,0 23,5 16,8 11,1 6,3 2015 72,1 62,5 52,7 43,0 33,5 24,6 17,3 11,4 6,4 2016 72,4 62,8 53,0 43,3 33,7 24,7 17,4 11,6 6,6 2017 72,4 62,8 52,9 43,2 33,7 24,7 17,3 11,5 6,4 2018 72,6 62,9 53,0 43,3 33,8 24,8 17,4 11,6 6,6

Nő 1949 63,4 60,5 51,3 42,6 33,7 25,1 17,1 10,4 5,6 1960 70,1 63,7 54,0 44,4 35,0 26,0 17,6 10,4 5,5 1970 72,1 64,8 55,0 45,3 35,8 26,7 18,2 10,9 5,7 1980 72,7 64,4 54,6 44,9 35,5 26,6 18,3 11,2 5,9 1990 73,7 64,9 55,1 45,4 36,1 27,2 19,0 11,8 6,3 2000 75,6 66,4 56,5 46,7 37,2 28,3 20,0 12,6 6,9 2010 78,1 68,6 58,7 48,8 39,1 29,9 21,6 13,8 7,4 2015 78,6 69,0 59,1 49,2 39,5 30,1 21,7 14,0 7,4 2016 79,2 69,6 59,7 49,8 40,1 30,7 22,1 14,4 7,7 2017 79,0 69,4 59,4 49,6 39,8 30,4 21,9 14,2 7,6 2018 79,2 69,5 59,6 49,8 40,0 30,6 22,0 14,3 7,6

Összesen 1949 61,4 59,0 49,8 41,2 32,5 24,2 16,5 10,1 5,5 1960 68,0 62,0 52,4 43,0 33,7 24,7 16,7 10,0 5,3 1970 69,2 62,2 52,5 43,0 33,7 24,9 16,8 10,2 5,5 1980 69,0 60,9 51,2 41,7 32,6 24,1 16,6 10,2 5,6 1990 69,3 60,6 50,9 41,4 32,4 24,2 17,0 10,8 5,9 2000 71,3 62,2 52,3 42,7 33,4 25,2 17,9 11,6 6,5 2010 74,4 64,9 55,0 45,2 35,7 26,9 19,4 12,7 7,0 2015 75,4 65,9 56,0 46,2 36,6 27,5 19,7 13,0 7,1 2016 75,9 66,3 56,4 46,6 37,0 27,8 20,0 13,3 7,3 2017 75,8 66,2 56,3 46,5 36,9 27,7 19,8 13,1 7,2 2018 75,9 66,3 56,4 46,6 37,0 27,8 19,9 13,2 7,2



2.18. Halálozás nemek és gyakoribb haláloki főcsoportok szerint

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Férfi 65 137 63 545 64 016 62 800 Nő 65 319 68 152 67 029 66 800 Összesen 130 456 131 697 131 045 129 600 Ebből a halál oka szerint:

daganatok 33 076 33 321 33 250 33 000 keringési rendszer

betegségei 65 819 65 493 64 695 64 100 légzőrendszer betegségei 6 254 8 503 8 113 8 000 emésztőrendszer

betegségei 7 739 6 362 6 497 6 400 erőszakos okok 7 073 5 979 5 613 5 500

2.19. Halálozások korcsoportok és nemek szerint

Korcsoport, éves

Férfi Nő

Ezer megfelelő korú

férfira nőre

jutó halálozás

2019+ 2010 2019+ 2010 2019+

0 192 143 5,6 4,2 5,1 3,3 1–14 113 75 0,2 0,2 0,1 0,1 15–29 465 172 0,6 0,5 0,2 0,2 30–34 270 140 1,1 0,8 0,4 0,5 35–39 470 230 1,9 1,4 0,8 0,7 40–44 970 490 3,8 2,3 1,5 1,2 45–49 1 600 730 7,7 4,3 3,2 2,0 50–54 2 730 1 230 13,4 8,5 5,5 3,7 55–59 4 290 2 070 19,7 15,6 7,7 6,9 60–64 7 510 3 960 26,7 24,6 10,9 10,8 65–69 9 220 5 570 35,5 34,0 15,3 15,5 70–74 8 560 6 560 51,6 44,2 25,9 23,0 75–79 8 910 9 280 74,1 65,6 44,7 39,5 80–84 7 480 12 180 113,0 100,1 82,4 74,8 85–89 6 350 13 040 168,3 165,5 143,5 136,1 90– 3 670 10 930 214,2 235,2 227,6 225,0 Összesen 62 800 66 800 13,7 13,4 12,4 13,1

3. TÁRSADALOM


3.1. Munkaerő

3.1.1. A gazdasági aktivitás főbb mutatószámai nemenként (%)

Év

A 15–64 éves népesség A 15–74 éves népesség

foglalkoz-tatási rátája

munka-nélküli-

ségi rátája

aktivitási aránya

foglalkoz-tatási rátája

munka-nélküli-

ségi rátája

aktivitási aránya

Férfi 1992 64,0 11,1 71,9 58,9 11,0 66,2 2000 62,7 7,1 67,5 56,8 7,0 61,1 2010 59,9 11,7 67,8 54,2 11,6 61,4 2015 70,3 6,6 75,3 62,7 6,6 67,2 2016 73,0 5,2 76,9 65,0 5,1 68,6 2017 75,2 3,8 78,2 66,9 3,8 69,6 2018 76,3 3,5 79,1 67,9 3,5 70,3 2019 77,3 3,4 80,0 68,8 3,4 71,1

Nő 1992 52,3 8,8 57,3 46,6 8,7 51,0 2000 49,6 5,7 52,6 43,0 5,6 45,5 2010 50,2 10,7 56,3 43,6 10,7 48,8 2015 57,8 7,1 62,2 49,5 7,0 53,2 2016 60,2 5,1 63,5 51,3 5,1 54,1 2017 61,3 4,6 64,2 52,1 4,6 54,6 2018 62,3 4,0 64,9 52,9 4,0 55,1 2019 63,0 3,5 65,3 53,3 3,5 55,2

Összesen 1992 58,0 10,0 64,4 52,5 9,9 58,3 2000 56,0 6,4 59,9 49,6 6,4 53,0 2010 54,9 11,3 61,9 48,7 11,2 54,8 2015 63,9 6,8 68,6 55,9 6,8 59,9 2016 66,5 5,1 70,1 58,0 5,1 61,1 2017 68,2 4,2 71,2 59,3 4,2 61,8 2018 69,2 3,7 71,9 60,1 3,7 62,5 2019 70,1 3,5 72,6 60,8 3,4 63,0


TÁRSADALOM


3.1.2. Gazdasági aktivitás (ezer fő)

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

15–74 éves férfi Foglalkoztatott 1 992,5 2 283,5 2 446,2 2 479,7 Munkanélküli 261,8 161,9 88,1 86,1 Gazdaságilag aktív 2 254,3 2 445,4 2 534,3 2 565,8 Gazdaságilag nem aktív 1 419,6 1 195,9 1 070,5 1 040,6 Ebből:

nyugdíjas 807,7 714,9 639,4 612,5 gyermekgondozási

ellátásban részesülő 4,6 3,1 1,3 1,5 nappali tagozatos tanuló 410,3 345,1 315,9 308,2

Összesen 3 673,9 3 641,3 3 604,8 3 606,4 15–74 éves nő

Foglalkoztatott 1 739,8 1 927,0 2 023,3 2 032,4 Munkanélküli 207,7 145,9 84,0 73,6 Gazdaságilag aktív 1 947,5 2 072,9 2 107,3 2 106,1 Gazdaságilag nem aktív 2 041,3 1 823,7 1 720,1 1 706,5 Ebből:

nyugdíjas 1 111,4 1 045,6 972,7 960,1 gyermekgondozási


Összesen 3 988,8 3 896,7 3 827,4 3 812,6 15–74 éves népesség


nyugdíjas 1 919,1 1 760,5 1 612,1 1 572,6 gyermekgondozási


Összesen 7 662,7 7 537,9 7 432,2 7 419,0


TÁRSADALOM


3.1.2. Gazdasági aktivitás (folytatás) (ezer fő)

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

15–64 éves férfi Foglalkoztatott 1 975,0 2 264,3 2 411,5 2 435,5 Munkanélküli 261,6 161,3 88,0 85,4 Gazdaságilag aktív 2 236,6 2 425,6 2 499,5 2 520,8 Gazdaságilag nem aktív 1 062,3 797,3 661,6 628,9 Ebből:



Összesen 3 298,9 3 222,9 3 161,2 3 149,7 15–64 éves nő




Összesen 3 437,1 3 307,5 3 208,3 3 177,4 15–64 éves népesség


nyugdíjas 1 030,2 792,0 612,1 561,3 gyermekgondozási


Összesen 6 736,0 6 530,4 6 369,5 6 327,1


TÁRSADALOM


3.1.3. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása korcsoport szerint, 2019

(ezer fő)

Korcsoport, éves

Foglalkoz-tatott

Munka-nélküli

Gazdasá-gilag aktív

Gazdasá-gilag nem

aktív

Ebből: passzív munka-nélküli

15–24 288,0 37,1 325,1 684,8 8,6 25–39 1 515,9 53,0 1 568,9 308,3 11,3 40–54 1 932,7 52,6 1 985,4 221,1 15,0 55–64 699,4 16,0 715,4 518,1 7,6 65–74 76,1 1,1 77,2 1 014,8 0,1 Összesen 4 512,1 159,7 4 671,9 2 747,2 42,6


3.1.4. A 15–74 éves foglalkoztatottak és a munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2019

Legmagasabb iskolai végzettség

Foglalkoztatottak Munkanélküliek

száma, ezer fő

megosz-lása, %

száma, ezer fő

megosz-lása, %

8 általánosnál kevesebb 19,5 0,4 4,6 2,9 Általános iskola 8 osztálya 484,7 10,7 49,5 31,0 Középfokú végzettség

érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 1 242,9 27,5 42,3 26,5

érettségivel 1 521,5 33,7 43,7 27,4 szakmai végzettség nélkül 563,4 12,5 20,0 12,5 szakmai végzettséggel 958,0 21,2 23,8 14,9 összesen 2 764,4 61,3 86,1 53,9

Felsőfokú végzettség főiskola vagy alapképzés 677,2 15,0 10,0 6,2 egyetem vagy

mesterképzésa) 566,3 12,6 9,5 6,0 összesen 1 243,5 27,6 19,5 12,2

Mindösszesen 4 512,1 100,0 159,7 100,0

a) Beleértve a PhD-t is. Forrás: lakossági munkaerő-felmérés, KSH.

TÁRSADALOM


3.1.5. A 15–74 éves foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerint, 2019*

Nemzetgazdasági ág Szám, ezer fő

Megoszlás, %

Előző év = 100,0%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 210,7 4,7 98,1

Bányászat, kőfejtés 11,5 0,3 110,0 Feldolgozóipar 996,6 22,1 99,3 Villamosenergia-, gáz-,

gőzellátás, légkondicionálás 34,5 0,8 84,4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 58,2 1,3 98,8

Építőipar 343,3 7,6 103,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 570,0 12,6 103,9 Szállítás, raktározás 303,3 6,7 104,9 Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 186,8 4,1 103,7 Információ, kommunikáció 132,5 2,9 114,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 76,4 1,7 84,9 Ingatlanügyletek 24,7 0,5 93,8 Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 168,4 3,7 110,1 Adminisztratív és szolgáltatást

támogató tevékenység 139,8 3,1 93,4 Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás 407,2 9,0 96,0 Oktatás 345,5 7,7 100,5 Humán-egészségügyi, szociális

ellátás 318,2 7,1 104,0 Művészet, szórakoztatás, szabad

idő 80,1 1,8 101,4 Egyéb tevékenység 104,4 2,3 101,8 Nemzetgazdaság összesen 4 512,1 100,0 101,0 Ebből:

Ipar (építőiparral) 1 444,1 32,0 99,9 Szolgáltatások 2 857,3 63,3 101,7


TÁRSADALOM


3.1.6. A 15–74 éves foglalkoztatottak a szokásos heti munkaórák száma szerint

(ezer fő)

Szokásos heti munkaórák száma

2010 2015a) 2018 2019

1–29b) 137,1 174,2 158,7 173,4

1–35c) 246,8 273,2 244,3 254,4

36–40 2 912,2 3 348,0 3 737,0 3 776,4

41– 275,8 354,4 245,5 239,9

Nagyon változó 297,6 228,2 242,6 241,4

Összesen 3 732,4 4 210,5 4 469,5 4 512,1

a) A közfoglalkoztatást kiegészítő képzési programokban részt vevők figyelembevétele nélkül. b) Nemzetközi összehasonlításhoz a részmunkaidősök munkaórái. c) A magyar publikációs gyakorlatban a részmunkaidősök órái. Forrás: lakossági munkaerő-felmérés, KSH.

3.1.7. A 15–74 éves munkanélküliek a munkakeresés időtartama szerint

(ezer fő)

Munkakeresés időtartama, hónap

2010 2015 2018 2019

< 1 16,9 31,0 22,5 24,3

1– 3 65,4 43,1 26,7 27,0

4– 6 62,5 38,6 24,7 25,9

7–11 83,5 44,0 21,6 21,6

12 23,2 18,4 9,5 8,2

13–18 74,7 30,0 14,7 12,7

19–24 42,6 23,8 11,7 9,7

25– 93,7 70,0 30,7 21,4

Nem keresett munkát, mert már talált, és 90 napon belül új állásban helyezkedik el 7,0 8,9 10,0 9,1

Összesen 469,4 307,8 172,1 159,7


TÁRSADALOM


3.1.8. Az alkalmazásban állók száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2019+



Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 73,3 96,9

Bányászat, kőfejtés 4,1 110,9

Feldolgozóipar 714,1 100,3

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 23,7 98,3

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 43,9 99,5

Ipar összesena) 785,8 100,3

Építőipar 156,7 108,1

Kereskedelem, gépjárműjavítás 399,2 102,3

Szállítás, raktározás 220,0 100,6

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 115,2 106,2

Információ, kommunikáció 91,2 102,3

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 63,5 100,3

Ingatlanügyletek 30,7 98,0

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 127,1 104,8

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 191,8 102,6

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 270,6 95,9

Oktatás 290,6 100,1

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 302,9 94,7

Művészet, szórakoztatás, szabad idő 43,1 100,4

Egyéb szolgáltatás 23,9 97,6

Nemzetgazdaság összesen 3 185,7 100,4

a) Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés együtt. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

TÁRSADALOM


3.1.9. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2019+



Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 66,5 97,4

Bányászat, kőfejtés 3,9 112,2

Feldolgozóipar 660,8 100,6

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 23,2 98,1

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 41,8 99,7

Ipar összesena) 729,7 100,5

Építőipar 133,6 109,2

Kereskedelem, gépjárműjavítás 337,5 103,3

Szállítás, raktározás 203,3 100,7

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 84,8 108,0

Információ, kommunikáció 85,0 102,4

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 56,9 100,2

Ingatlanügyletek 25,3 97,9

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 111,5 104,9

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 161,4 102,7

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 259,9 95,7

Oktatás 264,8 99,6

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 276,4 94,0

Művészet, szórakoztatás, szabad idő 37,2 99,8

Egyéb szolgáltatás 19,0 96,7

Nemzetgazdaság összesen 2 852,7 100,4

a) Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés együtt. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

TÁRSADALOM


3.1.10. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete és munkajövedelme nemzetgazdasági ágak szerint, 2019*+

Nemzetgazdasági ág Bruttó

átlagkereset, forint/fő


Munka-jövedelem,

forint/fő

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 293 207 114,1 301 519

Bányászat, kőfejtés 433 732 112,2 451 325 Feldolgozóipar 391 907 112,9 409 530 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 603 003 108,5 638 673 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 343 570 112,1 360 913

Ipar összesena) 396 079 112,6 414 260 Építőipar 287 851 113,0 293 025 Kereskedelem, gépjárműjavítás 342 830 112,8 352 717 Szállítás, raktározás 345 091 109,9 371 511 Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 239 585 111,7 251 603 Információ, kommunikáció 623 527 110,6 644 717 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 665 380 107,5 691 452 Ingatlanügyletek 312 371 106,8 321 489 Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 507 670 112,8 524 582 Adminisztratív és szolgáltatást

támogató tevékenység 306 208 111,6 316 428 Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás 442 437 112,6 473 857 Oktatás 334 862 104,3 344 231 Humán-egészségügyi, szociális

ellátás 247 211 112,4 253 600 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 366 803 111,9 379 079 Egyéb szolgáltatás 305 759 113,8 315 187 Nemzetgazdaság összesen 367 833 111,4 383 374

* A teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatai. a) Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés együtt. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

TÁRSADALOM


3.1.11. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete nemzetgazdasági ágak szerint, 2019*+

Nemzetgazdasági ág Nettó

átlagkereset, forint/fő


Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 194 983 114,1

Bányászat, kőfejtés 288 432 112,2 Feldolgozóipar 260 618 112,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 400 997 108,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 228 474 112,1

Ipar összesena) 263 392 112,6 Építőipar 191 421 113,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 227 982 112,8 Szállítás, raktározás 229 486 109,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 159 324 111,7 Információ, kommunikáció 414 645 110,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 442 478 107,5 Ingatlanügyletek 207 727 106,8 Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 337 601 112,8 Adminisztratív és szolgáltatást

támogató tevékenység 203 628 111,6 Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás 294 220 112,6 Oktatás 222 683 104,3 Humán-egészségügyi, szociális

ellátás 164 395 112,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 243 924 111,9 Egyéb szolgáltatás 203 330 113,8 Nemzetgazdaság összesen 244 609 111,4

* A teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatai. a) Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés együtt. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

TÁRSADALOM


3.1.12. Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete*

Megnevezés 2010 2015 2018+ 2019+

Bruttó átlagkereset,

forint/fő 202 525 247 924 329 943 367 833

előző év = 100,0% 101,3 104,3 111,3 111,4

Nettó átlagkereset,

forint/fő 132 604 162 391 219 412 244 609

előző év = 100,0% 106,8 104,3 111,3 111,4

Reálkereseti index, előző év = 100,0%a) 101,8 104,4 108,3 107,7

Minimálbér, forint/főb) 73 500 105 000 138 000 149 000

* A teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatai. a) Nettó kereset alapján. b) Január 1-jén. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer, a minimálbér esetén pedig a vonatkozó kormányrendelet.

3.1.13. Az alkalmazásban állók száma és havi átlagkeresete a versenyszférában

Megnevezés 2010 2015 2018+ 2019+

Alkalmazásban állók száma, ezer főa) 1 826,7 1 920,3 2 139,0 2 234,5

Ebből: teljes munkaidőbena) 1 631,7 1 698,6 1 895,4 1 983,0

Bruttó átlagkereset, forint/főb) 206 863 262 731 341 540 380 996

Nettó átlagkereset, forint/főb) 133 764 172 091 227 124 253 363

Előző év = 100,0% Alkalmazásban állók száma,

ezer fő 100,3 102,9 102,7 101,9

Ebből: teljes munkaidőben 100,0 103,3 102,9 102,2

Bruttó átlagkereset, forint/főb) 103,3 104,0 110,9 111,6

Nettó átlagkereset, forint/főb) 107,6 104,0 110,9 111,6

a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak. b) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatai. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

TÁRSADALOM


3.1.14. Az alkalmazásban állók száma és havi átlagkeresete a költségvetésben

Megnevezés 2010 2015 2018+ 2019+

Költségvetés összesen Alkalmazásban állók száma,

ezer fő 772,6 868,2 817,2 785,8


Bruttó átlagkereset, forint/főa) 195 980 220 210 308 568 339 386

Nettó átlagkereset, forint/főa) 131 627 144 238 205 198 225 692

Költségvetés közfoglalkoztatás nélkül Alkalmazásban állók száma,

ezer fő 685,3 698,4 707,7 698,0


Bruttó átlagkereset, forint/főa) 208 742 256 245 345 793 373 162

Nettó átlagkereset, forint/főa) 138 933 167 841 229 953 248 153

Előző év = 100,0% Költségvetés összesen

Alkalmazásban állók száma, ezer fő 103,3 101,6 97,0 96,2


Bruttó átlagkereset, forint/főa) 97,2 105,0 112,1 110,0

Nettó átlagkereset, forint/főa) 105,3 105,0 112,1 110,0

Költségvetés közfoglalkoztatás nélkül Alkalmazásban állók száma,

ezer fő 99,8 100,6 101,3 98,6


Bruttó átlagkereset, forint/főa) 99,3 106,2 109,0 107,9

Nettó átlagkereset, forint/főa) 107,4 106,2 109,0 107,9

a) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatai. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

TÁRSADALOM


3.1.15. Üres álláshelyek száma és aránya a versenyszférában, nemzetgazdasági ágak szerint+

Nemzetgazdasági ág

Üres álláshelyek

száma, darab aránya, %a)

2018 2019 2018 2019

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 891 856 1,1 1,1

Feldolgozóiparb) 22 881 18 238 3,2 2,5 Villamosenergia-, gáz-,

gőzellátás, légkondicionálás 363 353 1,5 1,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 472 550 1,5 1,8

Ipar összesenc) 23 716 19 141 3,0 2,5 Építőipar 4 530 4 299 3,2 2,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 312 6 396 1,6 1,6 Szállítás, raktározás 4 268 5 580 2,0 2,5 Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 2 687 2 682 2,5 2,4 Információ, kommunikáció 3 328 3 098 3,6 3,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 754 1 363 2,7 2,1 Ingatlanügyletek 399 352 1,5 1,2 Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 3 175 2 647 2,8 2,2 Adminisztratív és szolgáltatást

támogató tevékenység 9 488 7 532 5,3 3,8 Oktatásd) 37 77 0,8 1,2 Humán-egészségügyi, szociális

ellátás 155 328 0,8 1,5 Művészet, szórakoztatás, szabad

idő 97 108 0,7 0,7 Egyéb szolgáltatás 210 311 1,4 1,9 Versenyszféra összesen 61 047 54 767 2,7 2,4

a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak. b) Bányászat, kőfejtés adatával együtt. c) Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés együtt. d) Közigazgatásban működő vállalkozásokkal együtt. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

TÁRSADALOM


3.1.16. Nyilvántartott álláskeresők és ellátásuk*

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

Nyilvántartott álláskereső, ezer fő 591,3 337,5 241,9 234,9

Ebből:

pályakezdő 53,2 37,6 21,5 19,2

25 éven aluli 87,8 49,9 34,2 31,8

diplomás 30,4 18,8 14,1 14,9

nő 281,9 169,5 125,9 121,4

Álláskeresési (munkanélküli-) járadékban részesülő, ezer fő 115,8 38,3 37,7 41,2

Álláskeresési (munkanélküli-) járadék átlagos havi bruttó összege, forint 48 645 74 077 100 124 114 006

Szociális ellátásban részesült, ezer főa) 181,7 113,7 70,8 61,5

Bejelentett betöltetlen álláshely, ezer 11,7 59,4 72,1 55,7

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben részt vevők létszáma, ezer fő 47,6 254,9 180,9 155,5

Ebből:

munkaerőpiaci képzés 21,3 12,8 9,8 12,1

közfoglalkoztatásb) 7,9 235,8 121,9 102,9

* Decemberi zárónapi adatok. a) Az adatok a rendszeres szociális segélyben és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát tartalmazzák. b) 2011-től az új közfoglalkoztatási rendszer minden típusában foglalkoztatottak adatait tartalmazza. 2012-től tartalmazza a közfoglalkoztatás mellett képzésben részesülők létszámát is. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

TÁRSADALOM


3.2. Jövedelem és fogyasztás (háztartási költségvetési és életkörülmények felvétel)

3.2.1. A háztartások jövedelmének megoszlása jövedelmi források szerint, 2018+

(%)

Megnevezés

Az egy főre jutó jövedelem alapján

képzett csoportokban Aktív Nyugdíjas

1. decilis 10. decilis háztartásokban

Munkajövedelem 49,9 82,6 86,0 7,8 Társadalmi

jövedelem 48,9 14,4 12,4 90,9 Egyéb jövedelem 1,2 3,0 1,6 1,2 Összes bruttó

jövedelem 100,0 100,0 100,0 100,0 Összes nettó

jövedelem 92,1 76,4 75,6 96,0

3.2.2. A gyermekes háztartások jövedelmének megoszlása jövedelmi források szerint, 2018+

(%)

Megnevezés

Egy felnőtt egy vagy több gyer-

mekkel

Kettő felnőtt

Egyéb

Gyer-mekes háztar-tások

össze-sen

egy kettő

három és

annál több

gyermekkel

Munkajövedelem 75,6 87,9 88,1 78,3 83,9 84,7 Társadalmi

jövedelem 16,0 9,4 10,7 19,7 15,1 13,0 Egyéb jövedelem 8,4 2,7 1,2 1,9 1,0 2,3 Összes bruttó

jövedelem 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összes nettó

jövedelem 81,8 76,9 73,3 79,2 76,0 76,4

TÁRSADALOM


3.2.3. A gyermek nélküli háztartások jövedelmének megoszlása jövedelmi források szerint, 2018+

(%)

Megnevezés Egysze-mélyes

Kettő felnőtt

Egyéb gyer-mek-

nélküli

Gyer-mek

nélküli háztar-tások

össze-sen

mind-ketten

65 évnél fiata-

labbak

legalább az

egyikük 65 éves

vagy annál

idősebbMunkajövedelem 54,6 89,3 28,9 81,8 65,7 Társadalmi jövedelem 43,7 9,6 70,0 17,4 33,0 Egyéb jövedelem 1,8 1,1 1,2 0,8 1,2 Összes bruttó jövedelem 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összes nettó jövedelem 81,9 75,0 90,3 77,9 80,6

3.2.4. A gyermekes háztartásokban élő személyek számának megoszlása jövedelemszerző tevékenységük szerint, 2019+

(%)

Megnevezés

Egy felnőtt egy vagy több gyer-

mekkel

Kettő felnőtt

Egyéb

Gyer-mekes háztar-tások

össze-sen

egy kettő

három és

annál több

gyermekkel Aktív keresők 34,2 53,4 41,2 25,7 47,3 42,7 Nyugdíjasok 0,4 3,3 0,7 0,5 7,4 3,0 Munkanélküliek 3,0 3,4 1,6 2,0 4,0 2,8 Fogyatékosoka) 2,1 0,9 0,5 0,3 2,1 1,1 Tanuló felnőttek – – – 0,2 0,5 0,2 Egyéb inaktív

felnőttek 3,4 6,2 6,6 10,6 7,8 7,1 Nem tanuló

gyermekek 6,5 10,4 16,3 21,4 9,6 13,2 Tanulók összesen 50,4 22,3 33,0 39,5 21,4 29,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

a) Fogyatékosok és/vagy egészségügyi okból munkaképtelenek.

TÁRSADALOM


3.2.5. A gyermek nélküli háztartásokban élő személyek számának megoszlása jövedelemszerző tevékenységük szerint, 2019+

(%)

Megnevezés

Egy-szemé-

lyes

Kettő felnőtt

gyermek nélkül

Egyéb gyermek-

telen

Gyermek nélküli háztar-tások

összesen háztartások

Aktív keresők 37,9 48,0 68,0 50,0

Nyugdíjasok 52,6 43,1 20,8 40,4

Munkanélküliek 3,1 2,8 3,9 3,1

Fogyatékosoka) 4,4 4,0 3,4 4,0

Tanuló felnőttek 0,0 0,3 1,2 0,4

Egyéb inaktív felnőttek 0,7 1,5 2,5 1,5

Nem tanuló gyermekek – – – –

Tanulók összesen 1,3 0,4 0,2 0,6

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

a) Fogyatékosok és/vagy egészségügyi okból munkaképtelenek.

TÁRSADALOM


3.2.6. A háztartások egy főre jutó éves kiadásainak megoszlása COICOP-csoportosítás szerint, 2018*+

(%)

Kiadás

Az egy főre jutó jövedelem alapján képzett csoportokban Az összes

háztartásban 1. decilis 10. decilis

Élelmiszerek és alkoholmentes italok 31,1 19,4 24,6

Szeszes italok, dohányáruk 4,9 3,0 3,4

Ruházat és lábbeli 3,4 5,0 4,2

Lakásfenntartás, háztartási energia 23,9 16,1 19,3

Lakberendezés, háztartásvitel 3,2 4,3 4,2

Egészségügy 3,6 5,0 5,1

Közlekedés 8,1 14,6 11,9

Hírközlés 6,6 6,6 6,8

Kultúra, szórakozás 4,2 10,5 7,0

Oktatás 1,4 0,8 0,9

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 3,8 6,0 4,5

Egyéb termékek és szolgáltatások 6,0 8,8 8,2

Háztartások egyéni fogyasztási kiadásai összesen 100,0 100,0 100,0

* Nemzeti fogyasztás (a külföldiek fogyasztása nélkül).

TÁRSADALOM


3.2.7. A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó mennyisége, 2018*+

Megnevezés

Az egy főre jutó jöve-delem alapján képzett

csoportokban Aktív Nyugdíjas

1. decilis 10. decilis háztartásokban

Kenyér és cereáliák, kilogramm 77,1 95,1 80,7 117,6

Húsfélék, kilogramm 53,2 72,1 58,7 85,2

Hal, halkonzerv, kilogramm

1,5 3,2 2,0 2,9

Tej, liter 47,0 60,6 49,8 75,1

Joghurt, kefír, tejföl, liter 9,7 17,3 11,9 19,5

Sajt, túró, tejkonzerv, tejpor, kilogramm 5,8 11,4 7,3 10,9

Tojás, darab 132 179 141 229

Gyümölcs, kilogramm 32,6 75,7 45,4 82,8

Zöldség és burgonya, kilogramm 63,2 104,1 73,9 124,9

Ebből: burgonya, kilogramm 22,5 28,4 23,7 37,3

Cukor, kilogramm 8,5 10,1 10,4 18,0

Ásványvíz, liter 52,6 110,2 83,3 113,0

Szénsavas üditőital, liter 26,5 44,5 33,3 26,5

Gyümölcslé, liter 6,8 25,8 13,1 12,8

* Csak a háztartásban fogyasztott mennyiség.

TÁRSADALOM


3.2.8. A gyermekes háztartásokban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó mennyisége, 2018*+

Megnevezés

Gyerme-kes

háztar-tások

össze-sen

Ebből:

egy felnőtt

egy vagy több gyer-

mekkel

kettő felnőtt

egy kettő három

és annál több

gyermekkel

Kenyér és cereáliák, kilogramm 67,2 85,1 76,9 61,7 60,1

Húsfélék, kilogramm 46,5 53,7 51,6 40,7 41,9

Hal, halkonzerv, kilogramm 1,6 1,7 1,8 1,6 1,2

Tej, liter 42,4 50,8 49,2 40,6 34,2

Joghurt, kefír, tejföl, liter 9,7 12,3 12,1 9,5 8,1

Sajt, túró, tejkonzerv, tejpor, kilogramm 5,7 7,0 7,5 5,7 4,2

Tojás, darab 108 128 119 100 89

Gyümölcs, kilogramm 33,9 37,7 41,3 33,9 27,0

Zöldség és burgonya, kilogramm 59,0 65,0 70,6 55,4 55,7

Ebből: burgonya, kilogramm 20,3 21,6 23,6 18,9 21,1

Cukor, kilogramm 8,0 8,1 8,7 7,1 6,8

Ásványvíz, liter 63,5 63,8 79,4 68,6 36,4

Szénsavas üditőital, liter 27,7 29,3 34,6 25,8 23,9

Gyümölcslé, liter 11,2 11,1 14,0 14,5 8,0

* Csak a háztartásban fogyasztott mennyiség.

TÁRSADALOM


3.2.9. Tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó száma, 2018+

(darab)

Tartós fogyasztási cikk

Az egy főre jutó jövedelem alapján képzett csoportokban Az összes

háztartásban 1. decilis 10. decilis

Hűtőszekrény 38 30 37

Fagyasztógép 34 40 45

Hűtő- és fagyasztógép 67 79 68

Mikrohullámú sütő 86 94 92

Mosogatógép 23 36 23

Mosógép, automata és félautomata 75 91 86

Plazma-, LCD-, LED-televízió 73 113 94

DVD-lejátszó 26 37 31

E-könyv-olvasó 3 9 4

Digitális fényképezőgép 29 45 29

Asztali számítógép (PC) 43 53 45

Hordozható számítógép (laptop) 59 90 59

Kézi számítógép (palmtop) 15 23 18

Mobiltelefon 203 195 199

ebből:

okostelefon 89 100 91

Légkondicionáló 9 21 11

Személygépkocsi 62 97 71

TÁRSADALOM


3.2.10. Lakással kapcsolatos adatok, 2019+

Megnevezés

Az egy főre jutó jövedelem alapján képzett csoportokban

Az összes háztartásban

1. decilis 10. decilis

A háztartások megoszlása lakáshasználati jogcím szerint, %

Tulajdonos 82,3 84,2 86,4 Haszonélvező, tulajdonos rokona 6,1 3,8 4,5 Bérelt lakás bérlői piaci áron 4,9 8,5 4,3 Bérelt lakás bérlői nem piaci áron

vagy szolgálati lakás lakáshasználói 5,0 2,6 3,7

Magántulajdonú lakás szívességi lakáshasználói 1,7 0,9 1,1 Összesen 100,0 100 100,0

A lakások megoszlása a fűtés módja szerint, %

Nincs fűtés 0,0 0,0 0,0 Távfűtés 12,8 17,7 14,9 Egy épület több lakását fűtő

kazán gázzal 3,9 9,4 4,6 Egy épület több lakását fűtő

kazán egyébbel 1,5 2,0 1,8 Cirkó-, etázsfűtés gázzal 18,9 33,3 24,4 Cirkó-, etázsfűtés egyébbel 24,9 20,9 24,5 Egyedi helyiségfűtés gázzal 7,7 7,9 11,9 Egyedi helyiségfűtés villannyal 0,5 2,2 1,6 Egyedi helyiségfűtés egyébbel

(szén, fa, olaj) 29,2 5,6 15,7 Mobilfűtés 0,6 1,0 0,4

Összesen 100,0 100,0 100,0 A lakások mennyiségi és

minőségi mutatói

Lakások átlagos területe, m² 81 84 82 Fürdőszobával rendelkezők

aránya, % 88,7 100,0 97,1 WC-vel rendelkezők aránya, % 88,4 99,6 96,5

TÁRSADALOM


3.3. Lakás

3.3.1. Lakásállomány, laksűrűség

Megnevezés 2001.

február 1.a)2011.

október 1.a)2019.

január 1. 2020.

január 1.

Lakás, ezerb)

Budapesten 821 905 919 925

a többi városban 1 864 2 230 2 306 2 316

a községekben 1 380 1 254 1 230 1 234

összesen 4 065 4 390 4 455 4 475 ebből:

egyszobás 517 456 456 456

kétszobás 1 682 1 675 1 684 1 687

háromszobás 1 255 1 389 1 408 1 413

négy és annál több szobás

611 870 908 918

Száz lakásra jutó népesség

Budapesten 217 191 191 189

a többi városban 257 232 223 222

a községekben 263 242 234 234

összesen 251 226 219 218

Száz szobára jutó népesség

Budapesten 92 77 77 76



összesen 98 83 80 80

a) Népszámlálási adat. b) Lakott és nem lakott lakások, valamint lakott üdülők együtt.

TÁRSADALOM


3.3.2. Lakás- és üdülőépítés, lakásmegszűnés

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

Lakásépítés

Budapesten 6 186 1 929 3 874 5 838

a többi városban 10 544 4 208 10 289 11 020

a községekben 4 093 1 475 3 518 4 269

összesen 20 823 7 612 17 681 21 127 ebből:

természetes személy által épített 10 300 4 476 8 203 8 694

vállalkozás által épített 10 388 2 999 9 312 11 998

Lakások átlagos alapterülete, m²

Budapesten 69 84 80 72



összesen 92 101 99 97

Lakások szobaszám szerint

egyszobás 1 527 439 786 1 207

kétszobás 5 064 1 527 3 265 4 050

háromszobás 6 166 2 035 4 527 5 213

négy és annál több szobás 8 066 3 611 9 103 10 657

Kiadott új lakásépítési engedélya) 17 353 12 515 36 719 35 123

Üdülőépítés 806 282 318 257 Üdülők alapterülete, m² 77 84 77 97

Megszűnt lakás

Budapesten 543 389 604 599

a többi városban 1 293 1 133 1 175 1 117


összesen 2 549 2 000 2 149 2 087 ebből: lakásépítés miatt

megszűnt 567 457 743 572

a) 2016-tól egyszerű bejelentésekkel együtt.

TÁRSADALOM


3.3.3. Lakáscélú hitelek

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

Lakáscélú hitelek állománya, december 31. Állomány, darab 818 502 651 115 675 475 664 657

Ebből:

államilag támogatott 318 830 220 487 173 093 159 417

devizaalapú 355 314 1 382 495 361

Állomány összege, millió forint 4 284 182 2 997 157 3 323 906 3 631 895

Ebből:

államilag támogatott 1 229 776 751 395 590 966 597 764

devizaalapú 2 818 290 6 771 3 510 3 008

Lakáscélú hitelek minősítése, állomány, % Problémamentes 86,3 85,7 94,9a) 97,3a)

Külön figyelendő 7,8 4,8 – –

Átlag alatti 2,5 1,3 – –

Kétes vagy rossz 3,3 8,2 5,1b) 2,7b)

Lakáscélú hitelek minősítése, összeg, % Problémamentes 84,1 77,2 95,2a) 97,2a)

Külön figyelendő 10,1 7,1 – –

Átlag alatti 3,1 1,9 – –

Kétes vagy rossz 2,7 13,8 4,8b) 2,8b)

Engedélyezett lakáscélú hitelek Lakáshitel, darab 41 584 68 434 108 004 96 651

Ebből:


devizaalapú 9 443 8 … –

Lakáshitel összege, millió forint 208 713 360 063 852 939 906 713

Ebből:


devizaalapú 57 338 84 … –

a) Teljesítő kitettség. b) Nem teljesítő kitettség.

TÁRSADALOM


3.3.3. Lakáscélú hitelek (folytatás)

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

Folyósított lakáscélú hitelek és támogatások Összesen, millió forint 240 183 361 282 822 636 876 387

Átlaghitel, millió forint 4,1 4,8 7,6 5,9

Ebből:

építés 2,8 4,4 4,8 4,2

használt lakás vásárlása 5,0 5,4 8,9 7,2

korszerűsítés, bővítés 1,6 2,2 2,9 2,0

Átlagos futamidő, év 14,6 13,9 15,3 15,5

Ebből:

építés 17,7 15,8 17,5 18,1

használt lakás vásárlása 14,8 14,8 15,8 16,2

korszerűsítés, bővítés 10,6 11,6 12,7 13,4

TÁRSADALOM


3.4. Egészségügy, baleset

3.4.1. Egészségügyi kiadások (folyó áron, milliárd forint)

Megnevezés 2010 2015 2017R 2018

Kormányzati alrendszerek 1 373,8 1 634,2 1 823,8 1 985,2 Ebből: társadalombiztosítás

(OEP) 1 121,5 1 360,2 1 607,3 1 740,4 Önkéntes egészségügy-

finanszírozási alrendszerek 112,1 104,1 101,9 104,5 Háztartások 561,3 658,2 712,1 768,7 Összesen 2 047,2 2 396,5 2 637,8 2 858,4

3.4.2. Egészségügyi alapellátás

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Háziorvosi szolgálat Orvosok száma 4 926 4 817 4 747 4 677 Bejelentett lakosok száma, ezer 8 594 8 745 8 724 8 757 Ebből: 0–18 éves 473 428 417 411 Egy háziorvosra jutó

bejelentkezett lakos 1 745 1 815 1 838 1 872 A rendelőben ellátott esetek

száma, ezer 54 404a) 55 459 54 982 54 688 Rendelőn kívüli ellátások száma,

ezer 2 898b) 1 731 1 402 1 236 Házi gyermekorvosi szolgálat

Orvosok száma 1 525 1 460 1 426 1 405 Bejelentett gyermekek száma,

ezer 1 441 1 414 1 420 1 421 Egy házi gyermekorvosra jutó

bejelentkezett lakos 945 968 995 1 011 A rendelőben ellátott esetek

száma, ezerc) 10 042a) 9 915 9 845 9 638 Rendelőn kívüli ellátások száma,

ezer 667b) 453 412 372

a) A rendelésen megjelentek száma. b) A lakáson meglátogatottak száma. c) 2014-től tanácsadással együtt.

TÁRSADALOM


3.4.3. Járóbeteg-szakellátás, 2018 (ezer)

Megnevezés Beteg-meg-

jelenés

Beavat-kozás

Teljesített évi

szakorvosi munkaóra

nem szakorvosi munkaóra

Klinikai szakmáka) 39 920 137 271 15 340 815 Képalkotó diagnosztika 6 985 17 299 2 138 95 Laboratórium 14 999 187 526 723 457 Egyéb diagnosztika 944 2 466 289 103 Egyéb terápia 7 252 44 080 294 2 181 Összesen 70 100 388 641 18 783 3 651

a) Fogászati alap- és szakellátás adataival együtt.

3.4.4. Kórházak*

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Működő kórházi ágyak száma 71 216 68 613 68 263 68 112 Ebből:

belgyógyászat 8 775 8 162 8 209 8 101 sebészeta) 6 813 4 528 4 415 4 405 szülészet-nőgyógyászat 2 667 3 181 3 161 3 161 csecsemő- és

gyermekgyógyászat 3 407 3 696 3 679 3 688 neurológiab) 11 101 2 693 2 690 2 690 tüdőgyógyászat 3 379 1 903 1 873 1 855

Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy 71,3 69,8 69,8 69,7

Elbocsátott betegek száma, ezer 2 458 2 390 2 294 2 275 Az ápolás átlagos tartama, nap 8,1 7,8 7,9 7,9

* A 2012 júliusában lezajlott jelentős strukturális átalakítások miatt az adatok nem hasonlíthatóak össze a megelőző évekkel. a) 2011-ig sebészet és baleseti sebészet. b) 2011-ig ideg-elmegyógyászat. Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), 2016-tól Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

TÁRSADALOM


3.4.5. Gyógyszertárak

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Gyógyszertárak Közforgalmú gyógyszertárak 2 465 2 303 2 293 2 289 Közforgalmú gyógyszertárakhoz

tartozó

fiókgyógyszertárak 678 665 659 667 kézigyógyszertárak 251 203 180 171

Intézeti gyógyszertárak 128 105 101 101 ebből: kórházi vényforgalmú

gyógyszertárak 76 73 76 81 Lakossági forgalmat bonyolító

gyógyszertárak összesen 2 541 2 376 2 369 2 370 Gyógyszertárak mindösszesen 3 522 3 276 3 233 3 228

Gyógyszerészek Közforgalmú gyógyszertári dolgozók 5 401 5 496 5 572 5 567 Intézeti gyógyszertári dolgozók 420 448 493 541 Összesen 5 821 5 944 6 065 6 108

Forrás: 2008-tól Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2015-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

3.4.6. A támogatott gyógyszerek bruttó vényforgalma

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

A támogatott gyógyszerek forgalma, milliárd forint

lakossági térítés 116,2 116,9 124,6 127,3 támogatás 382,3 324,6 352,8 374,2 bruttó fogyasztói ár összesen 498,6 441,5 477,4 501,5

A támogatott gyógyszerek árából, % lakossági térítés 23,3 26,5 26,1 25,4 költségvetési kifizetés 3,7 3,1 2,8 2,7 TB-támogatás 73,0 70,4 71,1 71,9

Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztóiár-indexe, előző év=100,0% 105,6 102,2 102,6 102,5

Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

TÁRSADALOM


3.4.7. Egyes bejelentett fertőző megbetegedések (esetek száma)

Betegség 2010 2015 2017 2018

Bárányhimlő 39 602 41 620 33 381 24 176 Campylobacteriosis 7 201 8 366 7 840 7 366 Szalmonellózis 6 246 5 069 4 103 4 640

Rotavírus-fertőzésa) .. 6 498 5 299 2 949 Vörheny 2 650 2 643 4 371 2 842 Fertőző májgyulladás 337 1 214 662 482 Lyme-kór 2 355 1 420 1 480 1 610 Gennyes agyhártyagyulladás 189 211 224 236

a) 2012-től bejelentésre kötelezett megbetegedés. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

3.4.8. Influenza és influenza jellegű megbetegedések járványok idején*

Járványos időszak

Betegek száma, ezer fő Száz lakosra jutó megbetegedés

összesenebből:

Budapesten összesen

ebből: Budapesten

2006. 10–14. hét 93 19 0,9 1,1 2007. 4–9. hét 200 33 2,0 2,0 2008. 2–7. hét 231 31 2,3 1,8 2009. 3–13. hét 323 60 3,2 3,5 2009. 41–2010. 5. hét 401 72 4,0 4,2 2011. 2–10. hét 328 59 3,3 3,5 2012. 6–12. hét 199 34 2,0 2,0 2013. 5–11. hét 198 36 2,0 2,1 2014. 6–12. hét 141 31 1,4 1,8 2015. 3–11. hét 504 77 5,1 4,4 2016. 4–11. hét 261 57 2,7 3,3 2017. 1–9. hét 466 72 4,7 4,0 2018. 3–12. hét 433 83 4,4 4,7

* Becsült adat. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

TÁRSADALOM


3.4.9. Gondozóintézetek

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Tüdőszűrés, tüdőbetegek gondozásaa) Tüdőszűrő állomás 147 117 110 109 Tüdőszűrés, ezer 2 173 1 563 1 518 1 513 Száz új tüdő-tbc-s közül

szűrővizsgálaton kutatták fel 29 24 29 25 Tüdőgondozó intézet 153 152 147 147 Betegforgalom, ezer 1 476 1 513 1 412 1 362 Nyilvántartott tbc-s beteg, ezer 1,3 0,6 0,5 0,4 Nyilvántartott nem tbc-s tüdőbeteg, ezer 734 827 861 872

Bőr- és nemibeteg-gondozásb) Gondozóintézetc) 125 110 109 108 Betegforgalom, ezer 1 246 1 188 1 085 1 021 Ebből: bőrbetegforgalom 1 155 1 081 1 013 956

Pszichiátriai (ideggyógyászati) felnőttbeteg-gondozásb) Gondozóintézet 139 138 134 136 Betegforgalom, ezer 1 177 1 056 1 011 964 Nyilvántartott gondozott, ezer 137 147 142 143 Gondozásba vett új beteg, ezer 18 14 12 11

Gyermek- és ifjúsági pszichiátriai beteggondozásb) Gondozóintézet 26 24 22 21 Betegforgalom, ezer 100 100 76 83 Nyilvántartott gondozott, ezer 14 13 17 15

Addiktológiai (alkoholbeteg-) gondozásd) Betegforgalom, ezer

gondozottak megjelenése 59 150e) 70 .. új betegek 15 6 9 .. összesen 74 157 79 ..

a) Forrás: Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet. b) Forrás: 2010-től Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, 2014-től Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 2016-tól Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). c) 2013-tól bőr- és nemibeteg-gondozási feladatot ellátó szolgáltatók. d) Forrás: 2010-től Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, 2012-től Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2016-tól Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). e) A kiugró értéket a jelentésben újonnan megjelenő, metadonos kezelésben részt vevő betegek száma magyarázza.

TÁRSADALOM


3.4.10. Alkoholisták*

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Nyilvántartott alkoholisták száma

férfi 13 772 11 329 10 753 .. nő 4 856 4 354 3 893 .. ismeretlen 356 – 646 .. összesen 18 984 15 683 15 292 ..

Tízezer főre jutó nyilvántartott alkoholisták száma 19 16 16 ..

Alkoholisták becsült száma, ezer 522 393 379 394

* Az addiktológiai és a pszichiátriai gondozókban nyilvántartott alkoholisták együttes adatai. Forrás: 2010-től Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, 2012-től Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2016-tól Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

3.4.11. HIV-fertőzött személyek és AIDS-betegek

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Újonnan nyilvántartásba vett HIV-fertőzött személyeka) Férfi 142 196 148 195 Nő 9 26 18 8 Anonim 31 49 57 26 Összesen 182 271 223 229

Újonnan bejelentett AIDS-betegekb) Férfi 26 37 36 54 Nő 2 6 16 3 Összesen 28 43 52 57

Meghalt AIDS-betegek Férfi 10 10 3 15 Nő – 1 5 1 Összesen 10 11 8 16

a) A vérvétellel való igazolás évében. b) A diagnózis felállításának évében. Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

TÁRSADALOM


3.4.12. Országos Mentőszolgálat

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Mentőállomások száma 230 253 254 254

Mentőgépkocsik száma

futó mentőgépkocsi 773 748 782 784

ebből: eset- és rohamkocsi 164 171 163 165

tartalékkocsi 140 195 283 257

összesen 913 943 1 065 1 041 Mentőszolgálatban

foglalkoztatottak száma 6 768 7 425 7 604 7 651 Ebből:

mentőorvos 192 170 161 157

mentőtiszt 655 782 825 904

Mentőfeladatok száma, ezer

mentés 555 717 759 805

mentőszállítás 332 273 244 235

őrzött szállítás 88 97 83 81

szülés 18 18 17 16

mozgóőrség 2 3 5 5 összesen 995 1 108 1 108 1 141

Forrás: Országos Mentőszolgálat.

3.4.13. Egyéb mentőszolgálatok

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Betegszállító állomások száma 104 73 66 63 Betegszállító gépkocsik száma

futó kocsi 485 485 483 480 tartalékkocsi 139 242 216 180 összesen 624 727 699 660

Betegszállítási feladatok, ezer betegkísérő közreműködésével 856 784 794 750 kíséretet nem igénylő 1 609 1 480 1 336 1 299 összesen 2 464 2 264 2 130 2 049

Mentőhelikopterek száma 7 7 7 7 Légimentő feladatok száma 2 831 2 345 2 547 3 447

Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), Magyar Légimentő Nonprofit Kft.

TÁRSADALOM


3.4.14. Vérellátás

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Véradásra jelentkezett, kivizsgált donorok száma 485 197 475 324 458 801 442 266

Vérvételek számaa) 460 276 427 942 408 473 399 788

Ebből: teljes véradás 418 794 401 452 383 253 377 058

a) Egységben (1 egység = 450 milliliter ±10% teljes vér) számítva. Forrás: Országos Vérellátó Szolgálat.

3.4.15. Tűzesetek

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Tűzesetek száma 16 757 28 781 32 534 38 876 Ebből:

ipari, építőipari 540 606 635 627

mezőgazdasági 4 298 4 807 3 275 6 947

lakás és személyi ingatlan 5 137 7 730 7 696 8 357

Tűzesetek során

megmentett személy 762 1 339 1 206 1 269

megsérült személy 638 836 831 758

meghalt személy 119 108 103 113

TÁRSADALOM


3.4.16. Munkabalesetek, otthoni balesetek

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Munkabaleseteka)

száma 20 123 21 165 23 387 23 738 aránya tízezer

alkalmazottrab) 61,6 56,6 59,0 59,4

Ebből: halálos munkabalesetek

száma 96 86 79 79

aránya százezer alkalmazottrab) 2,9 2,3 2,0 2,0

Halálos otthoni balesetekc) 2 051 1 759 1 788 1 733

a) Három napnál hosszabb keresőképtelenséggel járó és halálos munkabalesetek a bejelentés évében. Forrás: Pénzügyminisztérium, 2016-ig a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adataival együtt. b) A 2011. évi népszámlálás adatai alapján visszamenőleg korrigált alkalmazotti adatokkal számolva. c) Az év a halálozás tényleges bekövetkezésének éve. Adatok forrása: a 2016. évi CLV. törvény 30.§-a alapján végzett „Halálozási lap” című KSH-adatgyűjtés, és a 351/2013 (X.3) 42.§-a által elrendelt „Halottvizsgálati bizonyítvány” című adatátvétel.

TÁRSADALOM


3.5. Szociális ellátás

3.5.1. A szociális védelem társadalmi juttatásai a GDP százalékában funkciók szerint

(%)

Funkció 2010 2015 2017 2018+

Betegség / egészséggondozás 5,6 5,0 5,0 4,9

Rokkantság / fogyatékosság 1,8 1,3 1,1 1,0

Öregség 8,9 8,4 8,0 7,8

Hátrahagyottak 1,3 1,1 1,0 0,9

Család / gyermekek 2,9 2,3 2,2 2,1

Munkanélküliség 0,9 0,4 0,3 0,3

Lakhatás 0,5 0,3 0,4 0,5

Máshova nem sorolt társadalmi kirekesztettség 0,1 0,1 0,1 0,1

Társadalmi juttatások összesen 22,0 18,8 18,1 17,4

3.5.2. Családtámogatásban részesülők havi átlagos száma

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Csecsemőgondozási díja) 27 289 25 886 27 696 28 370

Anyasági támogatás 7 254 7 354 7 646 7 518

Gyermekgondozási díj 94 682 85 970 102 512 104 423

Gyermekgondozást segítő ellátásb) 178 532 163 376 159 226 155 954

Gyermeknevelési támogatás 39 275 34 587 32 607 32 698

Családi pótlék, ezer

család 1 224 1 108 1 083 1 077

gyermek 1 994 1 797 1 759 1 750

a) 2014-ig terhességi-gyermekágyi segély. b) 2015-ig gyermekgondozási segély.

TÁRSADALOM


3.5.3. A családtámogatások kiadásai* (millió forint)

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Csecsemőgondozási díja) 38 343 45 481 61 219 66 593 Anyasági támogatás 5 751 5 822 6 056 5 962 Gyermekgondozási díj 92 804 113 098 176 019 197 410 Gyermekgondozást segítő

ellátásb) 65 103 62 507 59 705 58 349 Gyermeknevelési támogatás 13 416 11 876 11 025 11 052 Családi pótlék 359 009 317 884 307 703 305 475 Összesen 574 426 556 668 621 727 644 841

* A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj adatai az Egészségbiztosítási Alap főkönyvi adatai, a többi ellátás adata statisztikai adatszolgáltatásból származik. Postaköltség nélküli adatok. a) 2014-ig terhességi-gyermekágyi segély. b) 2015-ig gyermekgondozási segély.

3.5.4. A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Gyermekgondozási díj Egy főre jutó havi átlagos

összeg 81 356 110 896 142 084 157 262 2010 = 100,0% 100,0 122,4 148,4 158,8 Előző év = 100,0% 98,5 106,2 106,2 107,0

Gyermekgondozást segítő ellátása) Egy főre jutó havi átlagos

összeg 30 388 31 883 31 248 31 179 2010 = 100,0% 100,0 94,2 87,4 84,3 Előző év = 100,0% 94,3 102,4 97,2 96,5

Családi pótlék Egy családra jutó havi átlagos

összeg 24 442 23 902 23 681 23 636 2010 = 100,0% 100,0 87,8 82,3 79,5 Előző év = 100,0% 95,0 101,1 97,3 96,5

a) 2016 előtt gyermekgondozási segély.

TÁRSADALOM


3.5.5. Gyermekek napközbeni ellátása


Bölcsőde

intézmény 754 765 789

működő férőhely 40 040 40 648 41 205

beíratott gyermek 37 977 38 223 38 611

a nevelési év folyamán férőhelyhiány miatt elutasított gyermeka) 2 201 2 934 2 679

Mini bölcsőde


működő férőhely 354 625 1 622

beíratott gyermek 346 623 1 556

a nevelési év folyamán férőhelyhiány miatt elutasított gyermeka) 27 48 182

Munkahelyi bölcsőde

intézmény 7 8 9

működő férőhely 49 56 70

beíratott gyermek 38 51 54

a nevelési év folyamán férőhelyhiány miatt elutasított gyermeka) – – 4

Családi bölcsőde


működő férőhely 6 032 5 840 5 805

beíratott gyermek 5 732 5 680 5 668

a nevelési év folyamán férőhelyhiány miatt elutasított gyermeka) 651 716 960

Napközbeni gyermekfelügyelet


gondozásban részesített gyermek 792 740 680

a) Halmozott gyerekszám.

TÁRSADALOM


3.5.6. Védelembe vett, gyámság alatt álló és hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű kiskorúak

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Védelembe vett kiskorú 24 027 23 321 29 014 28 830

Család, amelyben védelembe vett kiskorú él 12 374 12 289 14 853 15 059

Ezer megfelelő korúra jutó védelembe vett kiskorú 13,4 13,6 17,0 16,9

Gyámság alatt álló kiskorú 30 224 30 574 34 226 34 069

Ezer megfelelő korúra jutó gyámság alatt álló kiskorú 16,8 17,8 20,0 19,9

Megállapítottan hátrányos helyzetű kiskorú és nagykorú gyermek .. 78 624 102 858 95 581

Család, amelyben hátrányos helyzetű kiskorú és nagykorú gyermek él .. 39 997 49 702 46 280

Megállapított halmozottan hátrányos helyzetű kiskorú és nagykorú gyermek .. 136 573 107 069 99 843

Család, amelyben halmozottan hátrányos helyzetű kiskorú és nagykorú gyermek él .. 58 023 44 547 41 212

Forrás: gyámhatóságok nyilvántartásai.

TÁRSADALOM


3.5.7. Örökbefogadás

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Engedélyezett örökbefogadás 735 829 1 000 1 052

Ebből:

gyermekvédelmi szakellátásban élt 369 476 659 682

a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett 291 353 341 370

külföldi állampolgárok számára 146 149 256 236

fogyatékos gyermek 8 9 15 12

Felbontott örökbefogadás 22 16 12 14

TÁRSADALOM


3.5.8. Biztos Kezdet Gyerekházak, december 31.

Megnevezés 2015 2017 2018 2019+

Biztos Kezdet Gyerekház 111 112 116 155

A gyerekházak rendszeres gondozásában részesülő család 2 211 2 221 1 998 2 151

A gyerekházak rendszeres gondozásában részesülő gyermek

0–2 éves 1 832 1 790 1 788 x

3–5 éves 631 656 449 x

összesen 2 463 2 446 2 237 2 379a) ebből:

fogyatékossággal élő 17 20 9 15

eltérő fejlődésű 50 70 71 48

étkezésben is részesül 2 313 2 381 2 122 2 202

tisztálkodási lehetőséget is igénybe vesz 717 629 582 554

mosási lehetőséget is igénybe vesz 735 714 692 652

a) 0–3 éves korú gyermek.

TÁRSADALOM


3.5.9. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők*

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

0– 2 éves 1 459 2 045 2 579 2 560

3– 5 éves 1 894 2 290 2 640 2 820

6–13 éves 7 615 8 558 9 195 8 944

14–17 évesa) 6 824 7 378 6 796 6 552

Kiskorú összesen 17 792 20 271 21 210 20 876 Ebből:

gyermekotthonban él 6 987 7 049 6 321 6 198

nevelőszülőnél elhelyezett 10 467 12 948 14 493 14 357

ápolást, gondozást nyújtó intézményben él 338 274 396 321

18 éves és annál idősebbb) 3 626 2 873 2 324 2 214 Összesen 21 418 23 144 23 534 23 090

* A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nyilvántartása alapján. a) Azon 18 éves és annál idősebbekkel együtt, akik nem részesülnek utógondozói ellátásban. b) Az utógondozói ellátottak.

TÁRSADALOM


3.5.10. Jogerős ítélettel vagy előzetes letartóztatással javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorúak, 2019+

Elkövetett bűncselekmény típusa

12–13 14–17 18–21 Össze-sen

Ebből: leány éves

Az élet, a testi épség és az egészség elleni 2 18 8 28 4

Az egészséget veszélyeztető – 4 – 4 –

Az emberi szabadság elleni – 1 – 1 –

A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni – 13 2 15 –

Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni – – – – –

Közlekedési – – 1 1 –

A környezet és a természet elleni – – – – –

Az igazságszolgáltatás elleni – 3 – 3 2

Korrupciós – – – – –

Hivatalos személy elleni – 1 2 3 –

A köznyugalom elleni – 6 2 8 –

Közbizalom elleni – 2 – 2 –

Vagyon elleni erőszakos 1 131 29 161 9

Vagyon elleni – 63 27 90 8

Egyéb, nem megjelölt Btk.-fejezetbe tartozó – 22 1 23 7

Összesen 3 264 72 339 30

TÁRSADALOM


3.5.11. Jogerős ítélettel vagy előzetes letartóztatással javítóintézetbe bekerülők, 2019+

Beutalás előtti állandó tartózkodási hely

12–13 14–17 18–21 Össze-sen éves

A bekerülést megelőzően

nevelőszülőnél volt elhelyezve 1 4 – 5

gyermekotthonban volt elhelyezve – 107 2 109

speciális gyermekotthonban volt elhelyezve 1 22 – 23

szakellátásból érkezett összesen 2 133 2 137

szülőtől, vérszerinti családjából érkezett 1 126 61 188

örökbefogadó szülőtől érkezett – – 1 1

átmeneti gondozásból érkezett – 3 – 3

egyéb helyről érkezett – 2 8 10

nem szakellátásból érkezett összesen 1 131 70 202

Összesen 3 264 72 339 Ebből: sajátos nevelési

igényű 2 35 8 45

TÁRSADALOM


3.5.12. Segélyezés*

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesítetteka)

havi átlagos száma, ezer fő 36 14 20 20

egy főre jutó havi átlagos összege, forint 26 786 28 517 26 893 28 016

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek



Ápolási díjban részesítettekb)



Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek



* Lásd Módszertani megjegyzések, fogalmak. a) 2014-ig rendszeres szociális segély. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást 2015. március 1-jén vezették be, így a 2015. évi adatok a március és december közötti időszakra vonatkoznak. b) 2014-ig méltányossági ellátással együtt.

TÁRSADALOM


3.5.13. Szociális alapszolgáltatás és nappali ellátás

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Házi segítségnyújtás Ellátott 75 054 113 020 95 081 92 422 Tízezer 60 éven felüli lakosra

jutó házi gondozott 328 448 369 358

Házi gondozóa) 10 611 13 484 11 790 11 921 Szociális étkeztetés

Ellátott 146 443 170 688 176 407 183 544 Tízezer 60 éven felüli lakosra

jutó étkeztetett 640 677 685 710 Nappali ellátás

Idősek nappali intézményei telephely 1 198 1 113 1 099 1 086

ellátottb) 37 905 38 551 38 284 38 259

Fogyatékosok nappali intézményei

telephely 235 288 297 296 ellátott 6 116 7 468 7 722 7 613

Szenvedélybetegek nappali intézményei


Pszichiátriai betegek nappali intézményei


Hajléktalanok ellátása Népkonyhák

száma 44 116 371 494 napi átlagforgalma 4 928 18 016 103 301 166 875

Nappali melegedők száma 110 119 122 123 napi átlagforgalma 10 499 8 949 8 503 8 391

a) 2013–2017: éves átlagos állományi létszám. 2018-tól: a szakmai munkakörökben teljes és részmunkaidőben alkalmazásban állók teljes munkaidősre átszámított létszáma december 31-én. b) 2014-től demensekkel együtt.

TÁRSADALOM


3.5.14. Elhelyezést biztosító szociális intézmények

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Tartós bentlakásos intézmények Telephely 1 191 1 202 1 199 1 209

Engedélyezett férőhelya) 79 145 80 776 80 677 81 270

Tízezer lakosra jutó engedélyezett férőhelya) 79 82 83 83

Gondozott

időskorúak otthonában 48 675 51 312 51 957 52 524

pszichiátriai betegek otthonában 8 691 8 688 8 374 8 297

fogyatékos személyek otthonában 16 191 15 510 14 743 14 464

szenvedélybetegek otthonában 2 007 1 985 1 887 1 838

hajléktalanok otthonában 625 698 654 645

összesen 76 189 78 193 77 615 77 768 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

Telephely 381 379 381 367

Engedélyezett férőhelya) 13 278 14 149 14 164 13 845

Tízezer lakosra jutó engedélyezett férőhelya) 13 14 15 14

Gondozott

időskorúak gondozóházábanb) 3 061 2 897 2 813 2 646

pszichiátriai betegek otthonában 84 114 95 97

fogyatékos személyek gondozóházában 200 231 236 226

szenvedélybetegek otthonában 144 85 114 119

hajléktalanok szállásán és éjjeli menedékhelyén 8 550 9 678 9 547 9 286

összesen 12 039 13 005 12 805 12 374

a) 2010-ben működő férőhely. b) Idősek szállást biztosító klubjával együtt.

TÁRSADALOM


3.5.15. Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

Ellátásokra fordított kiadás

milliárd forint 3 043,8 3 502,4 3 749,8 3 888,6

a GDP %-ában 11,2 10,2 8,9 8,3

Ellátásban részesülők

átlagos létszáma, ezer fő 2 937 2 690 2 584 2 557

a népesség %-ában 29,3 27,3 26,4 26,2

Egy ellátottra jutó havi összeg

forint 86 361 108 518 120 910 126 723

a nettó átlagkereset %-ában 65,1 66,8 55,1 51,8

3.5.16. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, ellátása, 2020. január+

Az ellátás fajtája Száma, fő Teljes ellátás

átlaga, forint/hó

Öregségi nyugdíj 2 053 600 142 114

Életkoron alapuló ellátás 37 640 213 589

Rokkantsági ellátás 269 845 80 543

Rehabilitációs ellátás 22 222 46 704

Bányászok egészségkárosodási járadéka 1 688 111 659

Özvegyi nyugdíj 60 246 75 830

Szülői nyugdíj 20 78 201

Árvaellátás 56 517 41 532

Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok 1 061 96 601

Baleseti járadék 5 819 26 488

Rokkantsági járadék 33 290 38 804

Házastársi pótlék, jövedelempótlék 1 777 16 831

Egyéb járandóság 18 143 15 189

Összesen 2 561 868 129 444

Forrás: Magyar Államkincstár.

TÁRSADALOM


3.5.17. A nyugdíjban részesülők a teljes ellátás szerint, 2020. január+

(fő)

A teljes ellátás havi összege, forint

Öregségi nyugdíjas

Hozzátartozói nyugellátásban részesülő

özvegyi nyugdíjasa)

árva-ellátásban részesülő

összesen

– 19 999 12 092 4 627 1 695 6 322

20 000– 39 999 15 526 6 357 34 842 41 199

40 000– 59 999 45 891 6 402 9 140 15 542

60 000– 79 999 142 151 14 412 8 482 22 894

80 000– 99 999 304 555 16 437 1 675 18 112

100 000–119 999 377 248 6 816 391 7 207

120 000–139 999 312 055 3 204 146 3 350

140 000–159 999 228 906 983 67 1 050

160 000–179 999 171 170 433 38 471

180 000–199 999 128 728 254 19 273

200 000–219 999 94 727 150 9 159

220 000–239 999 66 525 74 2 76

240 000–259 999 45 424 58 7 65

260 000–279 999 31 674 16 4 20

280 000–299 999 22 518 14 – 14

300 000– 54 410 29 – 29

Összesen 2 053 600 60 266 56 517 116 783

a) Szülői nyugdíjban részesülőkkel együtt. Forrás: Magyar Államkincstár.

TÁRSADALOM


3.6. Oktatás

3.6.1. Főbb adatok a fenntartó típusok szerint, 2019/2020+

Megnevezés Állami, önkor-

mányzati

Egyházi, felekezeti

Egyéb Össze-

sen

Feladatellátási hely Óvoda 3 888 378 342 4 608

Általános iskola 2 870 546 185 3 601

Szakiskola és készségfejlesztő iskola 174 16 11 201

Szakközépiskola 365 75 59 499

Gimnázium 314 255 289 858

Szakgimnázium 482 118 85 685

Felsőoktatási intézmény 27 23 14 64

Gyermek, tanuló a nappali oktatásban Óvoda 291 370 26 891 12 278 330 539

Általános iskola 591 236 111 190 17 903 720 329

Szakiskola és készségfejlesztő iskola 6 207 414 383 7 004

Szakközépiskola 56 687 6 406 2 678 65 771

Gimnázium 123 240 50 464 15 266 188 970

Szakgimnázium 126 731 17 740 4 619 149 090

Felsőoktatási intézmény 172 335 12 305 18 985 203 625

Pedagógus Óvoda 27 184 2 472 1 398 31 054

Általános iskola 62 454 10 992 1 982 75 428

Szakiskola és készségfejlesztő iskola 1 449 66 43 1 558

Szakközépiskola 5 196 557 193 5 946

Gimnázium 11 221 4 970 2 322 18 513

Szakgimnázium 14 370 1 875 618 16 863

Felsőoktatási intézmény 18 819 2 432 2 132 23 383

TÁRSADALOM


3.6.2. Óvodai nevelés

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+

Óvoda – feladatellátási helya) 4 358 4 564 4 598 4 608

Férőhely 370 136 379 671 382 691 386 240

Óvodás gyermek 338 162 321 012 326 588 330 539

Ebből:

sajátos nevelési igényű gyermek

integrált oktatásban részesül 4 264 6 535 8 112 8 426

gyógypedagógiai nevelésben részesül 1 272 1 517 1 751 1 884

összesen 5 536 8 052 9 863 10 310

leány, % 48,3 47,9 48,1 48,2

Gyermekcsoport 14 560 14 895 14 980 15 082

Egy gyermekcsoportra jutó gyermek 23,2 21,6 21,8 21,9

Pedagógus 30 359 31 484 31 313 31 054

Egy pedagógusra jutó gyermek 11,1 10,2 10,4 10,6

a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.

TÁRSADALOM


3.6.3. Általános iskolai nevelés és oktatás

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+

Iskola – feladatellátási helya) 3 306 3 594 3 575 3 601

Osztályterem 37 045 36 659 36 924 37 094

Tanuló a nappali oktatásban 756 569 745 323 726 266 720 329

Ebből:

sajátos nevelési igényű gyermek

integrált oktatásban részesül 32 573 36 858 39 316 40 622

gyógypedagógiai nevelésben részesül 19 592 16 719 16 006 15 920

összesen 52 165 53 577 55 322 56 542

1. évfolyamos 97 664 97 553 90 990 91 747

1–4. évfolyamos 386 958 394 204 363 224 357 466

5–8. évfolyamos 369 611 351 119 363 042 362 863

leány, % 48,2 48,4 48,4 48,4

napköziotthoni ellátásban részesül, % 46,1 55,8 55,2 54,5

étkeztetésben részesül, % 71,0 78,5 76,5 75,7

Osztály a nappali oktatásban 37 475 37 086 36 503 36 373

Egy osztályra jutó tanuló 20,2 20,1 19,9 19,8

Pedagógus 73 565 77 120 76 461 75 428

Egy pedagógusra jutó tanuló 10,3 9,7 9,5 9,5

Felnőttoktatásban tanuló 1 997 2 293 2 440 3 211

A 8. évfolyamot sikeresen befejezteb) 107 105 91 685 89 119 90 274

Ebből: nappali oktatásban 106 626 91 164 88 719 89 821

a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak. b) A gimnáziumi oktatásban végzettekkel együtt.

TÁRSADALOM


3.6.4. Szakiskolai és készségfejlesztő iskolai nevelés és oktatás*

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+

Iskola – feladatellátási helya) 151 134 205 201

Osztályterem 737 658 719 716


Ebből:

nem szakképző évfolyamokon 5 277 2 558 3 056 2 981

szakképző évfolyamokon 4 539 4 588 4 103 4 023

leány, % 39,9 40,6 39,9 39,6

kollégiumban lakó, % 20,9 19,3 20,4 19,0

Osztály a nappali oktatásban 851 794 848 850


Pedagógus 1 518 1 543 1 564 1 558


Felnőttoktatásban tanuló 35 3 29 25

Szakmai vizsgát tett 1 354 1 286 1 278 1 349


* A 2015/2016-os tanévig speciális szakiskolai nevelés és oktatás. a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.

TÁRSADALOM


3.6.5. Szakközépiskolai nevelés és oktatás*

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+


Osztályterem 3 956 3 656 3 377 3 392


Ebből:

nem szakképző évfolyamokon 50 462 968 5 197 6 326


leány, % 36,4 36,2 35,9 36,0




Pedagógus 9 314 7 446 6 111 5 946



Érettségi vizsgát tett – – 3 880 3 219

Ebből: nappali oktatásban – – 2 035 1 743



* A 2015/2016-os tanévig szakiskolai nevelés és oktatás. A 2016/2017-es tanévtől az érettségire felkészítő programokat is magában foglalja. a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.

TÁRSADALOM


3.6.6. Gimnáziumi nevelés és oktatás

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+


Osztályterem 7 649 7 234 7 559 7 590


Ebből:

5–8. évfolyamos 25 511 24 922 26 103 26 139

9–12. (13.) évfolyamos 173 189 156 044 161 496 162 831

ösztöndíjas, % 1,7 0,9 0,5 0,4

leány, % 58,0 56,6 56,4 56,2




Pedagógus 18 292 17 937 18 564 18 513



Érettségi vizsgát tett 46 768 41 692 39 225 39 853


a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.

TÁRSADALOM


3.6.7. Szakgimnáziumi nevelés és oktatás*

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+


Osztályterem 8 266 7 551 6 882 6 679


Ebből:

nem szakképző évfolyamokon 172 421 135 781 119 728 118 727


ösztöndíjas, % 2,0 1,2 0,5 0,4

leány, % 48,2 47,6 47,2 46,9




Pedagógus 19 829 18 671 17 535 16 863



Érettségi vizsgát tett 40 476 30 775 25 690 24 000




* A 2015/2016-os tanévig szakközépiskolai nevelés és oktatás. a) Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.

TÁRSADALOM


3.6.8. Egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek és felvettek*

Megnevezés Felsőfokú alapképzés Mesterképzés

2010 2015 2019 2010 2015 2019

Jelentkezett 76 402 54 154 56 901 24 375 25 101 22 237 Felvett 50 509 36 751 40 747 14 994 16 318 14 329 Felvettek a

jelentkezettek százalékában 66,1 67,9 71,6 61,5 65,0 64,4

* A felsőfokú alapképzésre, osztatlan és mesterképzésre első helyre jelentkezettek és felvettek. A pót- és keresztféléves felvételi eljárás során jelentkezettek és felvettek létszámával együtt.

3.6.9. Felsőfokú továbbtanulásra felvettek az első helyre jelentkezettek százalékában, nappali képzés, 2019*

Képzési területa) Felsőfokú alapképzés Mesterképzésb)

Agrár 76,5 56,6 Államtudományi 42,3 79,4 Bölcsészettudomány 78,3 67,7 Gazdaságtudományok 73,3 68,0 Informatika 71,4 69,3 Jogi 71,9 82,8 Műszaki 75,7 72,3 Művészet 30,8 29,7 Művészetközvetítés 83,2 – Orvos- és egészségtudomány 76,8 54,9 Pedagógusképzés 62,1 79,0 Sporttudomány 58,7 54,7 Társadalomtudomány 86,3 64,1 Természettudomány 98,8 63,4 Összesen 71,6 64,4

* A pót- és keresztféléves felvételi eljárás során jelentkezettek és felvettek létszámával együtt. a) A képzési tartalom jogszabályok szerinti képzési csoportosítása. b) Osztatlan képzéssel együtt.

TÁRSADALOM


3.6.10. Felsőfokú oktatás

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+

Intézmény 69 66 64 64 Oktató 21 495 21 668 22 519 23 383 Hallgató

felsőoktatási szakképzésa) 20 441 11 977 11 182 11 197

főiskolai szintű oktatás 13 350 2 186 – – egyetemi szintű oktatás 18 637 399 – – felsőfokú alapképzés 224 076 181 283 168 799 172 104 mesterképzés 31 567 37 182 34 043 33 081 osztatlan képzés 30 389 38 479 42 922 43 519 szakirányú továbbképzés 15 720 16 487 16 950 15 795 doktori (PhD-, DLA-)

képzés 7 167 7 323 7 565 9 414 összesen 361 347 295 316 281 461 285 110

Hallgató a nappali képzésben

felsőoktatási szakképzésa) 17 129 8 829 7 929 7 804

főiskolai szintű oktatás 3 455 99 – – egyetemi szintű oktatás 16 432 246 – – felsőfokú alapképzés 157 315 138 780 127 100 128 738 mesterképzés 16 402 23 302 20 669 19 933 osztatlan képzés 24 453 32 992 37 509 38 126 szakirányú továbbképzés 483 279 509 792 doktori (PhD-, DLA-)

képzés 5 058 5 576 6 414 8 232 összesen 240 727 210 103 200 130 203 625

a) Felsőfokú szakképzésben részt vevőkkel együtt.

TÁRSADALOM


3.6.10. Felsőfokú oktatás (folytatás)

Megnevezés 2010/2011 2015/2016 2018/2019 2019/2020+

Felsőfokú alap- és mesterképzésb) Hallgató a nappali

képzésben 218 057 195 419 185 278 186 797 Ebből:

új belépő 50 074 43 080 44 449 46 082 külföldi hallgató 15 090 23 038 31 293 33 142 nő, % 51,7 51,6 51,3 51,5 államilag finanszírozott

oktatásban tanul, %c) 73,0 66,2 64,3 64,4 kollégiumban lakik, % 18,9 18,5 20,3 20,3

Hallgató a nem nappali képzésbend) 99 962 64 110 60 486 61 907

Oklevelet szerzett a nappali képzésben 38 456 41 083 37 878 36 285 a nem nappali

képzésbend) 14 927 15 040 13 009 12 847

b) Az egyetemi, főiskolai szintű, valamint az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt. c) A 2013/2014-es tanévtől az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókkal együtt. d) Esti, levelező és távoktatás.

TÁRSADALOM


3.6.11. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók képzési területek szerint, 2019/2020*+

Képzési terület Összesen Ebből: nő, %

Nappali képzés

Ebből: nő, %

Tanárképzés, oktatástudomány 28 947 80,6 16 899 76,3

Művészetek 6 588 62,8 5 971 63,2 Humán tudományok 13 060 63,8 10 318 64,7 Társadalomtudományok 21 846 64,6 18 423 63,6 Gazdaság és irányítás 41 796 56,0 26 324 53,7 Jog 11 759 60,8 6 911 57,8 Természettudományok 6 999 49,7 6 457 49,4 Informatika 20 488 15,5 16 796 15,8 Műszaki tudományok 38 165 25,3 30 388 26,6 Mezőgazdaság 8 658 48,8 6 329 50,7 Egészségügy, szociális

gondoskodás 29 648 67,8 25 674 65,7 Szolgáltatás 13 013 52,1 9 083 56,6 Nem besorolható 7 737 54,6 7 224 53,9 Összesen 248 704 53,1 186 797 51,5

* Az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

3.6.12. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók az intézmények fenntartói szerint, 2019/2020+

Megnevezés Állami Egyházi, felekezeti

Egyéb Összesen

Nappali képzés Felsőfokú alapképzés 107 616 7 207 13 915 128 738 Mesterképzésa) 49 853 4 459 3 747 58 059 Összesen 157 469 11 666 17 662 186 797

Nem nappali képzésb) Felsőfokú alapképzés 33 593 4 812 4 961 43 366 Mesterképzésa) 14 646 3 295 600 18 541 Összesen 48 239 8 107 5 561 61 907

a) Az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt. b) Esti, levelező és távoktatás.

TÁRSADALOM


3.7. Kultúra, sport

3.7.1. Könyvkiadás

A könyvek jellege 2010 2015 2018 2019

Könyv, darab Tudományos 106 172 96 84

Ismeretterjesztő 1 046 1 467 1 093 1 086

Szakirodalmi 4 649 4 071 4 202 4 124

Szépirodalmi 3 023 3 294 3 815 3 524

Ifjúsági 1 062 1 423 1 391 1 503

Tankönyv 2 085 1 616 1 724 2 352

Egyéb 509 529 556 500

Összesen 12 480 12 572 12 877 13 173 Példányszám, ezer

Tudományos 122 109 93 83

Ismeretterjesztő 3 890 3 692 2 369 2 330

Szakirodalmi 5 364 3 577 4 224 4 035

Szépirodalmi 8 605 6 656 8 784 7 407

Ifjúsági 3 237 3 995 4 087 4 110

Tankönyv 11 719 9 461 10 397 11 808

Egyéb 715 614 630 528

Összesen 33 652 28 104 30 584 30 301

TÁRSADALOM


3.7.2. Tudományos, ismeretterjesztő és szakirodalmi könyvek

Témakör 2010 2015 2018 2019

Könyv, darab Általános témájú 144 154 150 161

Filozófia, pszichológia 583 786 954 797

Vallás és hittudomány 55 66 25 35

Társadalomtudomány 1 211 1 150 993 985

Nyelvészet, nyelvtudomány 238 188 102 97

Természettudomány, matematika 258 291 247 285

Alkalmazott tudományok 1 055 1 158 1 015 1 010

Művészet, sport, játék 951 752 711 733

Irodalomtudomány 264 269 247 249

Földrajz, történelem 1 042 896 947 942

Összesen 5 801 5 710 5 391 5 294 Példányszám, ezer

Általános témájú 175 166 195 204

Filozófia, pszichológia 1 150 1 699 1 481 1 319

Vallás és hittudomány 39 43 20 27

Társadalomtudomány 1 090 778 751 926

Nyelvészet, nyelvtudomány 316 209 111 80

Természettudomány, matematika 411 504 473 520

Alkalmazott tudományok 1 845 1 720 1 368 1 292

Művészet, sport, játék 1 902 1 015 955 817

Irodalomtudomány 247 170 176 214

Földrajz, történelem 2 201 1 074 1 156 1 050

Összesen 9 376 7 378 6 686 6 448

TÁRSADALOM


3.7.3. Szépirodalmi könyvek és szerzőik

Műfaj, szerző 2010 2015 2018 2019

Könyv, darab Verses mű, antológia 526 513 514 524

Regény, elbeszélés 2 142 2 409 2 936 2 731

Színmű 76 32 57 35

Egyéb széppróza 279 340 308 234

Összesen 3 023 3 294 3 815 3 524 Ebből (szerző):

magyar 1 605 1 670 1 868 1 758

amerikai (USA-beli) 861 1 002 1 297 1 191

brit 138 139 188 174

Példányszám, ezer Verses mű, antológia 306 225 294 294

Regény, elbeszélés 7 715 5 873 7 853 6 764

Színmű 123 42 72 44

Egyéb széppróza 461 516 566 305

Összesen 8 605 6 656 8 784 7 407 Ebből (szerző):

magyar 2 594 2 127 2 802 2 405

amerikai (USA-beli) 4 441 3 214 4 613 3 752

brit 520 399 481 409

TÁRSADALOM


3.7.4. Nagyobb példányszámú sajtótermékek (átlagos megjelenési példányszám, ezer)

Sajtótermék 2010 2015 2018 2019+

Országos napilap Lokál – – 153 138

Blikk 252 171 116 97

Bors 122 98 74 67

Nemzeti Sport 90 68 51 46

Népszava 31 27 35 34

Magyar Nemzet 56 46 26 25

Magyar Hírlap 27 14 16 14

Metropol 291 316 – –

Népszabadság 88 50 – –

Megyei napilap Kisalföld 79 63 52 46

Vas Népe 52 44 34 32

Kelet-Magyarország 49 40 35 30

Zalai Hírlap 51 44 32 30

Délmagyarországa) 29 24 31 27

Észak-Magyarország 45 36 32 26

Hajdú-bihari Napló 41 33 29 26

Napló 44 38 26 23

Fejér Megyei Hírlap 41 35 24 21

Új Dunántúli Napló 37 24 18 17

Petőfi Népe 17 19 15 13

Somogyi Hírlap 27 18 13 12

Békés Megyei Hírlap 24 17 13 12

Új Néplap 24 17 13 12

Tolnai Népújság 17 12 9 9

24 Óra 18 12 8 8

Heves Megyei Hírlap 16 11 8 7

Délvilága) 19 15 – –

a) 2016-tól a Délmagyarország és a Délvidék összevonásra került.

TÁRSADALOM


3.7.4. Nagyobb példányszámú sajtótermékek (folytatás) (átlagos megjelenési példányszám, ezer)

Sajtótermék 2010 2015 2018 2019+

Hetilap Nők Lapja 301 271 256 230

Kiskegyed 238 242 222 220

Story 315 216 201 181

Színes RTV 264 196 191 178

Meglepetés 124 124 115 98

TVR Hét 198 120 96 89

Blikk Nők 164 85 89 89

Best 154 107 97 83

HOT magazin 114 90 83 81

Fanny 100 95 81 79

Kéthetes RTV Műsormagazin 138 136 97 78

Szabad Föld 107 89 69 63

Füles 82 61 57 52

HVG 88 49 43 42

Vasárnap Reggel 178 63 30 30

Poénvadászat 48 40 32 26

168 Óra 33 30 21 18

Magyar Demokrata 26 19 19 18

Magyar Narancs 17 17 17 16

Élet és Irodalom 16 15 14 13

Heti Válasz 32 24 18 –

Telehold 41 26 – –

Hölgyvilág 50 14 – –

TÁRSADALOM



Sajtótermék 2010 2015 2018 2019+

Havilap Patika Tükör 140 152 152 152

Patika Magazin 212 153 138 129

Gyógyhír Magazin 231 211 100 99

Glamour 75 69 70 69

Ügyes 88 51 42 40

Szép Házak 63 46 35 38

Praktika Magazin 59 47 39 35

Kiskegyed Konyhája 84 40 37 35

Természetgyógyász Magazin 50 40 34 35

National Goegraphic 56 42 35 32

Cosmopolitan 56 50 29 27

Lakáskultúra 54 31 28 26

Otthon 46 27 25 25

Marie Claire 36 29 27 23

Autó Bild 51 36 25 23

ELLE 40 30 26 22

FORBES – 23 40 17

Magyar Konyha 27 20 22 16

Az Autó 38 21 18 16

Képmás Magazin 22 14 17 16

Ötlet Mozaik 27 18 17 14

Csók és Könny 27 17 15 14

Diéta és Fittnes 22 20 14 13

Kópé 63 26 17 12

Autó Magazin 21 16 15 12

TÁRSADALOM



Sajtótermék 2010 2015 2018 2019+

Kismama 29 13 11 11

Bravo 38 15 10 10

Garfield 21 13 10 10

Családi Lap 20 14 9 8

Motorrevü 15 11 9 8

Jó Vicc! 21 11 9 7

Joy 84 65 59 –

Playboy 29 20 16 –

Shape 17 9 9 –

Adókódex 22 10 6 ..

Adó 19 9 6 ..

Reader's Digest 109 32 – –

Ifjúsági Magazin 43 14 – –

Bravo Girl 35 11 – –

3.7.5. Muzeális intézmények

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Muzeális intézmény 647 700 689 694

Ebből: Budapesten 79 85 85 87

Múzeumok szervezésében rendezett kiállítás 4 085 4 292 4 048 3 879

Ebből: Budapesten 887 866 764 726

Látogatás, ezer 9 457 9 563 10 955 11 510

Ebből: Budapesten 3 752 3 524 3 942 4 755

Száz lakosra jutó látogatás 95 97 112 118

TÁRSADALOM


3.7.6. Könyvtárak

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Nemzeti és országos szakkönyvtárak Könyvtár 13 13 12 13

Összes állomány, könyvtári egység, ezer 14 855 17 786 16 644 16 852

Beiratkozott olvasó, ezer 56 62 59 58

Kölcsönzött könyvtári egység, ezer 833 784 564 667

Települési könyvtárak Könyvtár 3 474 3 671 3 450 3 499


Beiratkozott olvasó, ezer 1 540 1 482 1 482 1 440

Kölcsönzött könyvtári egység, ezer 26 527 22 531 20 996 19 847

Egyéb szak- és munkahelyi könyvtárak Könyvtár 903 746 812 811


Beiratkozott olvasó, ezer 738 760 546 488


Iskolai könyvtárak Könyvtár 3 305 2 956 2 972 2 966



TÁRSADALOM


3.7.7. Közművelődési intézmények*

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Az intézmények száma 2 924 5 457 5 717 5 870

Ismeretterjesztő rendezvények

száma 25 073 50 224 45 713 42 217

részvételei, ezer 1 078 1 503 1 516 1 380

Alkotó művelődési közösségek

száma 10 805 16 177 13 154 12 875

résztvevői, ezer 241 361 248 239

Klubok, körök, szakkörök

száma 8 350 14 508 13 444 12 427

részvételei, ezer 568 554 433 293

Kiállítások

száma 12 767 20 622 18 151 15 816

látogatásai, ezer 5 037 7 130 6 754 6 235

Szórakoztató rendezvények

száma 22 879 32 967 36 867 35 206


Közösségi rendezvények

száma 46 588 71 209 69 803 60 931


Képzések

száma 4 137 5 004 5 064 4 928

résztvevői, ezer 91 98 97 95

* 2014-től valamennyi alapfeladatként közművelődési tevékenységet folytató szervezet (költségvetési szervezet, egyesület, alapítvány, gazdasági társaság, vállalkozás stb.).

TÁRSADALOM


3.7.8. Színházak*

Megnevezés 2010 2015 2017 2018 Színház 143 170 169 207 Ebből: Budapesten 85 92 95 119 Állandó főfoglalkozású

dolgozó 5 629 6 278 6 813 8 512 Ebből: Budapesten 3 196 3 579 3 828 5 399 Előadás 19 188 26 473 32 322 35 850 Ebből: Budapesten 9 448 14 203 17 535 18 336 Látogatások, ezer 4 580 6 736 8 378 8 628 Ebből: Budapesten 2 561 4 373 5 500 5 446 Eladott bérletek száma, ezer 310 400 425 406 Ebből: Budapesten, ezer 109 107 93 101 Száz lakosra jutó látogatás 46 68 86 88

* A nyári szabadtéri játékok adatai nélkül, de az alternatív színházak adataival együtt.

3.7.9. Hangversenyek

Megnevezés 2010 2015 2017 2018 Előadás 3 654 4 730 6 435 7 341 Ebből: Budapesten 911 2 067 3 218 3 667 Látogatás, ezer 994 1 902 2 388 2 662 Ebből: Budapesten 290 1 041 1 215 1 394 Száz lakosra jutó látogatás 10 19 24 27

3.7.10. Táncegyüttesek

Megnevezés 2010 2015 2017 2018 Együttes 38 58 61 64 Ebből: Budapesten 24 44 37 40 Előadás 1 514 1 908 2 159 2 676 Ebből: Budapesten 900 1 382 1 480 1 918 Látogatás, ezer 455 633 748 905 Ebből: Budapesten 242 383 422 648 Száz lakosra jutó látogatás 4 6 8 9

TÁRSADALOM


3.7.11. Közszolgálati műsoridő (óra)

Műsoridő 2010 2015 2018 2019+

Rádió-műsoridőa) 30 653 35 051 43 800 43 800 Ebből:

hírek, aktuális politika, gazdaság, információ, oktatás 9 435 8 086 5 705 6 010

irodalom, művészet, tudomány, kultúra, szórakozás 4 474 1 108 11 169 11 093

zene 15 786 24 021 24 353 24 526

Televízió-műsoridőb) 25 888 47 012 60 473 60 492 Ebből:

hírek, aktuális politika, gazdaság, információ, oktatás 8 998 11 305 13 043 12 313

irodalom, művészet, tudomány, kultúra, szórakozás 11 229 24 643 30 022 31 087

zene 1 989 2 516 2 816 3 457

a) 2016-tól a nemzetiségi adások adataival együtt. b) 2011-től a Duna World TV adataival együtt. 2016-tól az M5 TV adataival együtt.

TÁRSADALOM


3.7.12. A 2019. évi gyorsasági kajak-kenu világbajnokság (Szeged) összesített éremtáblázata

Sorrend Ország Arany Ezüst Bronz Összes

1. Fehéroroszország 6 4 4 14

2. Németország 6 4 1 11

3. Magyarország 5 4 3 12 4. Kína 4 – 1 5

5. Oroszország 2 3 1 6

6. Új-Zéland 2 – – 2

7. Spanyolország 1 3 3 7

8. Brazília 1 – 1 2

8. Nagy-Britannia 1 – 1 2

10. Amerikai Egyesült Államok 1 – – 1

10. Litvánia 1 – – 1

12. Lengyelország – 6 1 7

Forrás: Nemzetközi Kenuszövetség.

TÁRSADALOM


3.8. Igazságszolgáltatás

3.8.1. Regisztrált bűncselekmények

Bűncselekmény 2010 2015 2018 2019+

Összesen 447 186 280 113 199 830 165 648 Ebből:

szándékos befejezett emberölés 131 99 84 60

szándékos testi sértés 14 316 12 353 8 395 6 881

közúti baleset okozása 3 069 2 792 2 706 2 436

ittas (bódult) járművezetés 9 916 12 998 16 673 14 564

kiskorú veszélyeztetésea) 1 972 1 590 1 008 785

erőszakos közösülés 246 23 5 4

szexuális erőszak – 355 327 240

embercsempészés 152 662 215 90

garázdaság 13 279 12 689 9 386 8 587

visszaélés kábítószerrel 5 781 817 102 7

kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása – 4 984 8 018 6 541

pénzhamisítása) 1 970 593 587 448

csempészet 337 47 5 1

lopás 185 161 111 446 62 349 55 059

csalás 32 137 31 976 19 180 14 350

rablás 3 396 1 443 710 637

rongálás 17 658 7 297 6 051 5 487

a) A büntetőjog 2013. évi változása miatt az adatok összehasonlíthatósága korlátozott. Forrás: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség.

TÁRSADALOM


3.8.2. Regisztrált bűnelkövetők, elkövetések száma egyes bűncselekményekben*

Bűncselekmény 2010 2015 2018 I. féléva)

2018 II. félévb)

2019+

Felnőttkorúak által elkövetett (18 év feletti) 111 280 91 133 48 498 .. ..

Fiatalkorúak által elkövetett (12–17 éves) 11 248 7 815 3 389 .. ..

Összesen 122 528 99 018c) 51 896c) 58 130 136 669 Ebből:

szándékos befejezett emberölés 130 111 56 30 64

szándékos testi sértés 6 429 4 750 2 194 2 857 6 625

közúti baleset okozása 2 974 2 626 1 536 1 135 2 573

ittas (bódult) járművezetés 9 459 12 574 8 463 7 896 14 561

kiskorú veszélyeztetésed) 784 609 337 405 948

erőszakos közösülés 121 10 2 – 2

szexuális erőszak .. 224 114 127 201

embercsempészés 212 853 134 73 133

garázdaság 13 552 13 891 6 087 4 617 10 412

visszaélés kábítószerrel 5 220 855 85 – 8

kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása .. 4 646 4 706 3 499 7 204

pénzhamisításd) 248 49 30 32 31

lopás 29 712 19 187 8 702 9 682 24 032

csalás 7 199 4 135 2 017 7 831 17 086

rablás 1 845 1 077 405 337 827

rongálás 1 891 1 129 615 1 264 2 311

a) Az adatgyűjtésben 2018. július 1-jén bekövetkezett módszertani változások miatt a korábbi adatokkal csak 2018 I. félévének az adatai összehasonlíthatók. b) Az adatgyűjtésben bekövetkezett módszertani változások következtében 2018. július 1-től kezdődően egy regisztrált elkövető által elkövetett minden bűncselekményt rögzítenek, ezért az adatok halmozódnak, elkövetésekre és nem elkövetőkre vonatkoznak. Az adatkör nem összehasonlítható a korábbi évek adataival. c) Ismeretlen korú bűnelkövetőkkel együtt. d) A büntetőjog 2013. évi változása miatt az adatok összehasonlíthatósága korlátozott. Forrás: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség.

TÁRSADALOM


3.8.3. Sértettek száma egyes bűncselekményekben*

Bűncselekmény 2010 2015 2018 2019+

Összesen 248 170 184 809 116 737 100 422 Ebből:

szándékos befejezett emberölés 136 112 87 65

szándékos testi sértés 14 269 12 374 8 428 6 958

közúti baleset okozása 3 179 3 051 3 008 2 834

kiskorú veszélyeztetésea) 1 994 1 615 1 022 829

erőszakos közösülés 245 23 5 3

szexuális erőszak – 357 326 241

garázdaság 11 331 10 129 7 185 6 068

lopás 151 745 96 004 52 968 47 604

rablás 2 959 1 364 698 631

* Ismert, természetes személy sértettek. a) A büntetőjog 2013. évi változása miatt az adatok összehasonlíthatósága korlátozott. Forrás: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség.

3.8.4. Büntetés-végrehajtási intézetben levők

A fogva tartás jellege 2010 2015 2017 2018

Előzetesen letartóztatott 4 803 3 978 3 401 2 694

Elítélt 11 241 13 027 13 390 13 038

Kényszergyógykezelésre utalt 174 162 185 179

Elzárásra utalt 110 239 367 392

Összesen 16 328 17 449a) 17 343 16 303

a) 43 őrizetessel együtt. Forrás: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

GAZDASÁGSTATISZTIKA


4. ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI MUTATÓK

4.1. Nemzeti számlák, GDP

4.1.1. Bruttó hazai termék (GDP)

Megnevezés 2010 2015R 2018+ 2019+

Bruttó hazai termék Értéke, folyó áron,

milliárd forint 27 268,9R 34 785,2 42 661,8 46 786,7 Volumenindexe,

előző év = 100,0% 100,7 103,8 105,1 104,9 Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke, folyó áron

Forintban 2 726 881R 3 533 994 4 364 127 4 788 269

Euróbana) 9 901R 11 404 13 686 14 717

PPS-benb) 16 509R 20 046 21 898 ..

a) A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán számítva. b) Vásárlóerő-egységben kifejezett érték, amely vásárlóerő-paritás alapján euróban számított értéket jelent. Jelölésére a PPS (purchasing power standard) szolgál.

4.1.2. A bruttó hozzáadott érték szektoronként (folyó áron, milliárd forint)

Szektor 2010R 2015R 2017 2018+

Vállalatok 13 742,6 18 261,0 20 270,5 22 490,9 Pénzügyi vállalatok 1 082,4 1 014,1 1 155,5 1 221,3 Kormányzat 3 968,6 4 810,8 5 570,3 5 985,0 Háztartások 4 037,7 4 819,5 5 409,4 5 822,6 Háztartásokat segítő

nonprofit intézmények 262,1 353,0 458,7 487,3 Szektorok összesen 23 093,4 29 258,5 32 864,4 36 007,1 Bruttó hozzáadott érték

alapáron 23 093,4 29 258,5 32 864,4 36 007,1 Termékadók egyenlege 4 175,4 5 526,7 5 970,8 6 654,7 Bruttó hazai termék (GDP)

piaci beszerzési áron 27 268,9 34 785,2 38 835,2 42 661,8

ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI MUTATÓK


4.1.3. A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági áganként (%)

Nemzetgazdasági ág

Volumenindex, előző év = 100,0%

Megosz-lás

2017 2018+

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 93,3 104,8 4,2 Bányászat, kőfejtés 127,9 162,1 0,3 Feldolgozóipar 104,3 100,7 22,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 89,2 92,5 1,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,

hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 102,9 97,6 0,9

Ipar összesena) 103,2 100,5 24,8 Építőipar 121,5 118,9 5,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 107,2 114,5 11,0 Szállítás, raktározás 102,0 103,7 6,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 108,4 108,6 1,9 Információ, kommunikáció 111,3 111,1 5,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 105,6 104,1 3,5 Ingatlanügyletek 102,5 102,8 7,9 Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 109,5 111,5 6,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység 110,4 111,9 4,0 Közigazgatás, védelem;

kötelező társadalombiztosítás 98,5 100,5 8,0 Oktatás 100,3 99,4 4,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 99,7 101,2 4,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 112,1 103,5 1,5 Egyéb szolgáltatás 104,9 102,9 1,4 Háztartások tevékenysége 95,3 179,7 0,0 Bruttó hozzáadott érték összesen,

alapáron 104,3 105,3 100,0 Termékadók egyenlege x x x Bruttó hazai termék (GDP), piaci

beszerzési áron 104,3 105,1 x

a) Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés együtt.



4.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) felhasználása+

Megnevezés

Folyó áron, milliárd forint


2018 2019 2018 2019

Végső fogyasztási kiadások háztartások (1) 19 970,4 21 713,8 104,9 105,0 kormányzat (2) 8 404,5 9 065,0 100,9 101,7 háztartásokat segítő

nonprofit intézmények (3) 806,1 893,9 103,1 105,3 összesen (4=1+2+3) 29 180,9 31 672,6 103,7 104,1

Természetbeni társadalmi juttatás

kormányzattól (5) 4 212,6 4 513,7 99,9 101,5 háztartásokat segítő

nonprofit intézményektől (3) 806,1 893,9 103,1 105,3

összesen (6=3+5) 5 018,6 5 407,6 100,4 102,1 Háztartások tényleges

fogyasztása (7=1+3+5) 24 989,0 27 121,3 104,0 104,4 Közösségi fogyasztás

(8=2–5) 4 191,9 4 551,3 102,0 102,0 Végső fogyasztás összesen

(9=4) 29 180,9 31 672,6 103,7 104,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás

(10) 10 739,3 13 381,4 117,1 115,3 Készletváltozás (11) 806,2 –59,3 x x Értéktárgyak beszerzésének és

eladásának egyenlege (12) 69,5 72,3 x x Bruttó felhalmozás összesen

(13=10+11+12) 11 615,0 13 394,4 118,3 109,5 Belföldi felhasználás

összesen (14=4+13) 40 795,8 45 067,0 107,3 105,6 Export (15) 36 236,5 38 986,5 104,3 106,0 Import (16) 34 370,5 37 266,8 106,8 106,9 Külkereskedelmi egyenleg

(17=15–16) 1 866,0 1 719,7 x x Bruttó hazai termék

összesen (18=14+17) 42 661,8 46 786,7 105,1 104,9



4.1.5. Hozzájárulás a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez (termelési oldal)*

(százalékpont)

Megnevezés 2010 2015 2018+ 2019+

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat –0,7 0,0R 0,2 0,0

Ipar összesen 1,6 1,8R 0,1 1,0

Ebből: feldolgozóipar 1,8 1,7R 0,1 0,9

Építőipar –0,4 0,2R 0,7 1,0

Szolgáltatások összesen 0,1R 1,3R 3,5 2,3

Ebből:

kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás –0,2R 0,4R 1,4 1,0

szállítás, raktározás 0,2R 0,1 0,2 0,3

információ, kommunikáció 0,0R 0,1 0,5 0,3

pénzügyi, biztosítási tevékenység –0,3R 0,0 0,1 0,1

ingatlanügyletek –0,1 0,0 0,2 0,3

szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0,2R 0,5R 1,0 0,6

közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,2 0,2R 0,1 –0,2

művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás 0,0 0,1R 0,1 0,1

Termékadók egyenlege 0,0R 0,6R 0,6 0,6

GDP összesen, piaci beszerzési áron, % 0,7 3,8R 5,1 4,9

* Előző év azonos időszakához viszonyított indexekből számítva.



4.1.6. Hozzájárulás a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez (felhasználási oldal)*

(százalékpont)

Megnevezés 2010 2015 2018+ 2019+

Háztartások fogyasztási kiadása –1,5R 1,8R 2,3 2,4

Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól –0,3 0,3R 0,0 0,1

Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől 0,0 0,1 0,1 0,1

Háztartások tényleges fogyasztása –1,8 2,2 2,4 2,6

Közösségi fogyasztás 0,2 0,1R 0,2 0,2

Végső fogyasztás összesen –1,5 2,3R 2,6 2,8 Bruttó állóeszköz-felhalmozás –2,1R 1,1R 3,8 3,9

Készletváltozás 3,1 –1,1R 0,4 –1,3

Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege 0,0 0,0 0,0 0,0

Bruttó felhalmozás összesen 0,9 0,0R 4,2 2,6

Belföldi felhasználás összesen –0,6 2,3R 6,7 5,4

Export 8,3R 6,4R 3,8 5,1

Import 7,0R 4,9R 5,4 5,6

Külkereskedelmi egyenleg 1,3 1,6 –1,7 –0,4

Bruttó hazai termék (GDP) összesen, % 0,7 3,8R 5,1 4,9

* Előző év azonos időszakához viszonyított indexekből számítva.



4.1.7. A háztartások szektor jövedelem- és tőkeszámlái folyó áron (millió Ft)

Gazdasági műveletek és egyenlegező

tételek 2010 2015 2017 2018+

Jövedelmek keletkezése számla Hozzáadott érték,

nettó 3 172 271R 3 869 421R 4 396 089 4 735 046 Munkavállalói

jövedelem (felhasználás oldal) 409 915R 593 774R 639 148 597 974

Egyéb termelési adók és támogatások egyenlege 129 360R 196 940R 158 042 118 184

Működési eredmény, nettó 818 058 894 677 983 531 996 555

Vegyes jövedelem, nettó 2 073 658R 2 577 910R 2 931 452 3 258 701

Elsődleges jövedelmek elosztása számla Munkavállalói

jövedelem (forrás oldal) 12 141 368R 15 449 611R 17 669 182 19 021 265

Tulajdonból származó jövedelem egyenlege 817 775R 1 224 068R 1 052 550 1 315 326

Elsődleges jövedelmek egyenlege, nettó 15 850 859R 20 146 266R 22 636 715 24 591 847

Jövedelmek másodlagos elosztása számla Folyó jövedelem- és

vagyonadók 1 853 047R 1 962 514R 2 216 792 2 465 449 Nettó

társadalombiztosítási hozzájárulások 3 981 038R 5 094 684R 5 513 366 5 743 515

Pénzbeni társadalmi juttatások 4 430 839R 4 667 219R 4 875 316 5 109 368

Egyéb folyó transzferek, nettó –53 740R –75 840R –51 238 –38 943

Rendelkezésre álló jövedelem, nettó 14 393 873R 17 680 447R 19 730 635 21 453 308



4.1.7. A háztartások szektor jövedelem- és tőkeszámlái folyó áron (folytatás)

(millió Ft)

Gazdasági műveletek és egyenlegező

tételek 2010 2015 2017 2018+

Természetbeni jövedelmek újraelosztása számlaTermészetbeni

társadalmi juttatások 3 423 674R 4 058 417R 4 706 807 5 018 604 Korrigált

rendelkezésre álló jövedelem, nettó 17 817 547R 21 738 864R 24 437 442 26 471 912

Jövedelmek felhasználása számlaRendelkezésre álló

jövedelem, nettó 14 393 873R 17 680 447R 19 730 635 21 453 308 Nyugdíjjogosultságok

változása miatti korrekció 497 650 84 292 109 756 107 062

Végső fogyasztási kiadás 13 912 279R 16 418 127R 18 496 713 19 970 354

Megtakarítás, nettó 979 244R 1 346 612R 1 343 678 1 590 016 Tőkeszámla

Megtakarítások, nettó 979 244R 1 346 612R 1 343 678 1 590 016

Állóeszköz-felhalmozás, bruttó 1 052 914R 998 419R 1 352 951 1 625 393

Készletváltozás 7 211 –1 043 7 281 11 669 Értéktárgyak

beszerzésének és eladásának egyenlege 14 334 24 689 35 778 31 378

Állóeszköz-felhasználás 865 438R 950 083R 1 013 352 1 087 535

Nem termelt eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege 202 –8 133 128 522 –6 123

Tőketranszferek egyenlege 47 529R 774 324 143 041 194 101

Nettó hitelnyújtás (+) vagy Nettó hitelfelvét (–)a) 817 550R 2 057 087R 975 539 1 209 335

a) Az MNB által használt nettó finanszírozási képesség vagy nettó finanszírozási igény ugyanezt a fogalmat takarja.



4.1.8. A háztartások megtakarításai (milliárd forint)

Megnevezés 2010 2015 2018R 2019+

Készpénz (forint és valuta) 2 171,0R 3 601,1R 4 799,9 5 196,2

Betét (forint és valuta) 7 798,4 7 877,8 9 742,3 10 403,5

Nem részvény értékpapír 1 590,8 3 755,5 6 017,4 8 334,7

Hitelek, kölcsönök 1 129,8R 1 511,8R 1 881,8 2 002,1

Tulajdonosi részesedés 11 248,6R 17 620,0R 23 079,8 25 282,1

Biztosítástechnikai tartalék 6 045,9 3 656,4 4 157,7 4 573,9

Egyéb követelés 1 067,6R 4 263,0R 4 805,6 4 917,9

Pénzügyi derivatívák 0,2 0,7 1,7 1,5

Háztartások bruttó pénzvagyona 31 052,3R 42 286,2R 54 486,2 60 711,8

Háztartások tartozása 11 860,9R 8 595,1R 8 993,7 10 136,7

Háztartások nettó pénzvagyona 19 191,4R 33 691,1R 45 492,5 50 575,1

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.



4.1.9. Társadalmi juttatások folyó áron, 2018+ (millió forint)

Megnevezés Kormányzati

szektor Egyéba) Összesen

Kötelező juttatások 4 059 241 35 601 4 094 842 Ebből:

korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak 2 970 896 35 601 3 006 497

korhatár alatti rokkant- és baleseti ellátások 286 631 – 286 631

hozzátartozói ellátások 375 845 – 375 845 csecsemőgondozási díj 61 219 – 61 219 gyermekgondozási díj 176 019 – 176 019 táppénz (kötelező) 9 319 – 9 319 betegséggel kapcsolatos

egyéb juttatások 116 912 – 116 912 munkanélküliek ellátása 67 806 – 67 806 visszaérkezett ellátások –5 430 – –5 430

Egyéb társadalombiztosítási juttatások 19 147 168 859 188 006

TB jellegű pénzbeni juttatások 811 740 14 779 826 519

Ebből: megváltozott munka-

képességűek átmeneti, rendszeres és egyéb járadéka 35 411 – 35 411

családi pótlék 310 533 – 310 533 gyermekgondozást segítő

ellátás, gyermeknevelési támogatás 71 756 – 71 756

rendszeres és eseti szociális segélyek 170 377 – 170 377

lakásberuházások kamattámogatása 21 298 – 21 298

Pénzbeni juttatások összesen 4 890 129 219 239 5 109 368

Természetbeni juttatások összesen 4 212 553 806 051 5 018 604

Társadalmi juttatások összesen 9 102 682 1 025 290 10 127 971

a) Pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok, háztartást segítő nonprofit szervezetek és külföld.



4.2. Gazdasági és nonprofit szervezetek, beruházások Gazdasági és nonprofit szervezetek

4.2.1. A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása Gazdálkodási forma 2016 2017 2018 2019

Korlátolt felelősségű társaság (113) 385 938 380 082 376 304 375 884

Részvénytársaság (114) 6 518 6 783 7 083 7 351 Közkereseti társaság (116) 3 540 3 299 3 096 2 850 Betéti társaság (117) 131 795 126 825 122 126 117 459 Gazdasági társaság

(11=113+114+116+117) 527 791 516 989 508 609 503 544 Szövetkezet (12) 4 817 4 865 4 539 3 845 Egyéb jogi személyiségű

vállalkozás (13) 6 172 5 991 6 074 6 168 Jogi személyiségű európai

gazdasági vállalkozás (14) 33 36 35 34 Jogi személyiségű vállalkozás

(1=11+12+13+14) 538 813 527 881 519 257 513 591 Jogi személyiség nélküli

gazdálkodó szervezet (21) 466 389 333 268 Gazdasági tevékenységet

végző jogalany (22) 1 306 1 338 1 413 1 415 Jogi személyiség nélküli társas

vállalkozás (21+22) 1 772 1 727 1 746 1 683 Társas vállalkozás (1+21+22) 540 585 529 608 521 003 515 274 Önálló vállalkozó (23) 1 156 651 1 189 993 1 236 486 1 279 135 Ebből: egyéni vállalkozó (231) 420 671 450 901 493 958 531 617 Vállalkozás összesen

(1+21+22+23) 1 697 236 1 719 601 1 757 489 1 794 409 Költségvetési szervek és

költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek (3) 12 636 12 704 12 683 12 825

Jogi személyiségű nonprofit szervezet (5) 85 820 85 167 83 830 82 803

Ebből: nonprofit gazdasági társaság (57) 3 988 4 045 4 157 4 204

Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (6) 43 789 45 138 46 531 46 964

Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet (5+6) 129 609 130 305 130 361 129 767

Egyéb gazdasági szervezet (7+921+931+932+961) 6 620 7 805 8 275 8 750

Összesen 1 846 101 1 870 415 1 908 808 1 945 751



4.2.2. Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, 2019

Nemzetgazdasági ág Össze-

sen

Ebből:

korlátolt felelős-ségű

társaság

rész-vény-társa-ság

betéti társa-ság

önálló vállalkozó

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 470 944 9 071 349 1 794 458 190

Bányászat, kőfejtés 594 493 17 32 45

Feldolgozóipar 74 927 30 663 659 8 099 34 438

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3 019 2 024 102 17 870

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés 2 593 1 355 78 165 930

Ipar összesena) 81 133 34 535 856 8 313 36 283

Építőipar 114 040 43 028 412 8 697 61 139

Kereskedelem, gépjárműjavítás 179 003 90 980 776 21 838 63 787

Szállítás, raktározás 40 137 14 149 153 2 709 22 947

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 72 945 19 541 109 3 777 49 152

Információ, kommunikáció 65 246 20 553 623 10 294 33 431

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 33 600 5 430 662 2 039 25 376




4.2.2. Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, 2019 (folytatás)

Nemzetgazdasági ág Össze-

sen

Ebből:

korlátolt felelős-ségű

társaság


betéti társa-ság

önálló vállalkozó

Ingatlanügyletek 231 661 34 529 1 047 3 832 191 919

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 205 792 56 143 1 830 26 630 114 774

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 74 159 21 989 360 6 468 44 579

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 168 115 4 33 –

Oktatás 60 059 4 796 44 4 493 50 494

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 42 530 9 219 46 9 794 23 255

Művészet, szórakoztatás, szabad idő 53 632 6 048 51 3 689 43 681

Egyéb szolgáltatás 69 291 5 757 29 3 059 60 061

Egyéb tevékenység 69 1 – – 67

Összesen 1 794 409 375 884 7 351 117 459 1 279 135



4.2.3. Regisztrált társas vállalkozások nemzetgazdasági ág és létszám-kategória szerint, 2019

Nemzetgazdasági ág 0–9 10–49

50–249

250 és több Össze-

sen fős

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 11 022 1 447 257 28 12 754

Bányászat, kőfejtés 456 75 16 2 549

Feldolgozóipar 32 634 5 696 1 699 460 40 489

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 2 028 55 47 19 2 149

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés 1 380 199 54 30 1 663

Ipar összesena) 36 498 6 025 1 816 511 44 850

Építőipar 48 255 4 303 326 17 52 901

Kereskedelem, gépjárműjavítás 106 876 7 456 769 115 115 216

Szállítás, raktározás 14 754 1 979 394 63 17 190

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 20 863 2 653 256 21 23 793

Információ, kommunikáció 30 402 1 181 187 45 31 815

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 7 851 259 80 34 8 224




4.2.3. Regisztrált társas vállalkozások nemzetgazdasági ág és létszám-kategória szerint, 2019 (folytatás)

Nemzetgazdasági ág 0–9 10–49

50–249

250 és több Össze-

sen fős

Ingatlanügyletek 38 904 776 55 7 39 742

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 88 377 2 349 253 39 91 018

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 26 828 1 995 634 123 29 580

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 156 7 4 1 168

Oktatás 9 397 162 6 – 9 565

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 18 771 466 31 7 19 275

Művészet, szórakoztatás, szabad idő 9 603 303 42 3 9 951

Egyéb szolgáltatás 8 850 339 36 5 9 230

Egyéb tevékenység 2 – – – 2

Összesen 477 409 31 700 5 146 1 019 515 274



4.2.4. Regisztrált nonprofit gazdasági társaságok gazdálkodási forma, szektor és létszám-kategória szerint, 2019

Megnevezés

Non-profit gaz-

dasági társa-ság

össze-sen

Ebből:

korlátolt felelős-ségű társa-ság


köz-kereseti társa-ság

betéti társa-ság

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 36 34 2 – –

Ipar, építőipar 401 381 15 – 5

Szolgáltatások 3 767 3 607 72 4 83

Összesen 4 204 4 022 89 4 88 Ebből:

0 fős és ismeretlen létszámú 1 398 1 349 7 2 39

1–9 fős 1 876 1 799 27 2 48

10–49 fős 604 581 22 – 1

50–249 fős 265 242 23 – –

250 és több fős 61 51 10 – –



4.2.5. Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek

Gazdálkodási forma

Újonnan regisztrált Megszűnt

gazdasági szervezet

2018 2019 2018 2019

Társas vállalkozás 27 556 28 785 36 200 30 174

Ebből:

korlátolt felelősségű társaság 24 252 25 376 27 951 22 034

részvénytársaság 546 543 249 245

közkereseti társaság 13 5 206 230

betéti társaság 2 171 2 435 6 990 6 659

Önálló vállalkozó 98 098 109 330 52 162 67 911

Ebből: egyéni vállalkozó 74 998 87 826 35 750 53 802

Vállalkozás összesen 125 654 138 115 88 362 98 085 Költségvetési szervek és

költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek 105 375 98 182

Jogi személyiségű nonprofit szervezet 2 530 2 346 4 011 3 023

Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 1 544 605 173 117

Egyéb gazdasági szervezet összesen 1 018 921 436 330

Összesen 130 851 142 362 93 080 101 737



4.2.6. A vállalkozások teljesítménymutatói vállalkozásméret szerint, 2018+

Megnevezés 0 1 2–9 Kis- Közép-

Nem KKV körbe

tartozó

fős mikrovállalkozások vállalkozások

Vállalkozások száma 33 889 508 289 166 981 34 369 5 423 6 954

Foglalkoztatottak létszáma, ezer fő – 508 583 554 380 1 097

Értékesítés nettó árbevétele, milliárd forint 113 4 673 9 598 15 550 15 550 63 704

Hozzáadott érték (tényező- költségen), milliárd forint 40 1 439 2 760 3 623 3 201 13 144

Exportértékesítés árbevétele, milliárd forint 7 182 360 1 602 3 364 30 352

4.2.7. Külföldi közvetlentőke-befektetések Magyarországon*

Megnevezés 2010 2015 2017 2018+

Vállalatok száma 29 760 25 687 22 181 23 147 ebből: kizárólag külföldi

érdekeltségű 22 850 20 874R 18 126 17 960 Külföldi közvetlentőke-

befektetések Magyarországon, milliárd forinta) 18 990,2R 24 722,9R 24 230,4 26 910,3

Egy vállalatra jutó külföldi közvetlentőke-befektetés, ezer forinta) 638 113R 962 467R 1 092 394 1 162 583

* BPM6 módszertan szerinti adatok. a) Egyéb fel nem osztható befektetéssel együtt. Forrás: Magyar Nemzeti Bank (MNB).



4.2.8. A nonprofit szervezetek száma működési jellemzők és szervezeti forma szerint, 2018

Szervezeti forma Bevételei, kiadásai vannak

Pénzt gyűjt, nincs

kiadása

Tarta-lékából él, csak kiadása

van

Pénz nélkül

működik

Össze-sen

Alapítvány 17 403 200 1 043 533 19 179 Közalapítvány 977 5 63 11 1 056 Egyesület 31 675 498 982 1 424 34 579 Köztestület 266 – 1 2 269 Szakszervezet 621 4 13 36 674 Szakmai, munkáltatói

szervezet 1 854 14 104 103 2 075

Nonprofit gazdasági társaság

3 383 9 194 14 3 600

Egyesülés 53 – 3 3 59 Összesen 56 232 730 2 403 2 126 61 491

4.2.9. A nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek főbb mutatói szervezeti forma szerint, 2018

Szervezeti forma

Önkéntes segítők Önkéntesként

foglalkoztatottak

száma

munkájá-nak becsült időtartama,millió óra

számított létszáma

becsült bérmeg-

takarítása, millió forint

Alapítvány 127 757 13,4 6 461 19 451,2 Közalapítvány 2 893 0,2 90 271,5 Egyesület 248 905 31,0 14 875 44 781,1 Köztestület 458 0,0 23 69,4 Szakszervezet 4 886 0,5 231 695,5 Szakmai, munkáltatói

szervezet 6 351 0,6 306 920,5 Nonprofit gazdasági

társaság 8 060 0,9 429 1 291,6 Egyesülés 18 0,0 1 1,8 Összesen 399 328 46,6 22 416 67 482,6



4.2.10. A külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatok száma, árbevétele, hozzáadott értéke és a foglalkoztatottak száma, 2017*

Megnevezés Vállal-kozás

Foglalkoz-tatott

Árbevétel Hozzá-adott érték

milliárd forint

EU-n belüli irányítású leányvállalat 10 959 475 206 29 519,7 5 971,5

EU-n kívüli irányítású leányvállalat 4 599 233 829 17 538,4 3 879,3

Összesen 15 558 709 035 47 058,1 9 850,8 A Magyarországon működő összes vállalkozás arányában, %

EU-n belüli irányítású leányvállalat 1,9 17,5 31,3 30,3

EU-n kívüli irányítású leányvállalat 0,8 8,6 18,6 19,7

Összesen 2,7 26,1 49,9 50,0

* A végső tulajdonos székhelye szerint. TEÁOR'08: B–N (K nélkül)+S95.



4.2.11. Az első öt ország a külföldi leányvállalatok száma, árbevétele, hozzáadott értéke és a foglalkoztatottak

száma szerint, 2017*

Sor-rend

Ország Vállalko-

zások száma

Sor-rend

Ország

Ár-bevétel, milliárd forint

1. Németország 2 526 1. Németország 14 353,2

2. Ausztria 2 418 2. Egyesült Államok 6 825,9

3. Egyesült Államok 1 429 3. Ausztria 3 608,9

4. Szlovákia 840 4. Franciaország 2 993,9

5. Egyesült Királyság 825 5. Egyesült Királyság 2 516,2

Az első öt ország összesen 8 038

Az első öt ország összesen 30 298,1


4.2.11. Az első öt ország a külföldi leányvállalatok száma, árbevétele, hozzáadott értéke és a foglalkoztatottak

száma szerint, 2017* (folytatás)

Sor-rend

Ország

Hozzá-adott érték,

milliárd forint

Sor-rend

Ország

Foglal-kozta-tottak száma

1. Németország 2 813,0 1. Németország 202 572

2. Egyesült Államok 1 760,1 2. Egyesült Államok 97 151

3. Ausztria 778,2 3. Ausztria 69 771

4. Franciaország 619,3 4. Egyesült Királyság 54 218

5. Egyesült Királyság 568,0 5. Franciaország 38 880

Az első öt ország összesen 6 538,6

Az első öt ország összesen 462 592




4.2.12. Külföldi leányvállalatok száma és aránya az öt legfontosabb nemzetgazdasági ágazat szerint, 2017*

Sor-rend

Nemzetgazdasági ágazat Vállalkozások

száma Arány, %

1. Ingatlanügyletek 3 248 20,9

2. Nagykereskedelem 3 155 20,3

3. Kiskereskedelem 1 509 9,7

4. Üzletvezetési, vezetői tanácsadás 755 4,9

5. Vendéglátás 512 3,3

Első öt ágazat összesen 9 179 59,1


4.2.13. Külföldi leányvállalatok árbevétele és aránya az öt legfontosabb nemzetgazdasági ágazat szerint, 2017*

Sor-rend

Nemzetgazdasági ágazat Árbevétel,

milliárd forint Arány, %

1. Közúti jármű gyártása 7 999,8 17,0

2. Nagykereskedelem 6 879,6 14,6

3. Kiskereskedelem 4 171,0 8,9

4. Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3 744,0 8,0

5. Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 2 012,0 4,3

Első öt ágazat összesen 24 806,4 52,8




Beruházások

4.2.14. A beruházások teljesítményértéke és volumenindexe gazdálkodási forma szerint

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Folyó áron, milliárd forint Vállalkozása) 3 092,7 4 095,0 6 155,3 7 656,3

Költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó szerv, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetb) 741,8 1 378,3 1 537,8 1 696,6

Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 671,3 593,5 1 053,1 1 202,9

Nemzetgazdaság beruházásai összesen 4 505,7 6 066,8 8 746,2 10 555,7

Előző év = 100,0% Vállalkozása) 94,4 101,0 116,1 117,4

Költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó szerv, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetb) 128,6 133,6 140,9 104,5

Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 75,7 111,0 114,5 107,5

Nemzetgazdaság beruházásai összesen 95,0 107,9 119,6 113,9

a) A gazdálkodási forma szerinti osztályozás (GFO'14) 1,2,7 kategóriáit tartalmazza. b) A gazdálkodási forma szerinti osztályozás (GFO'14) 3, 5, 6 kategóriáit tartalmazza.



4.2.15. A beruházások teljesítményértéke és volumenindexe – új módszertan szerint*

Megnevezés

Folyó áron, milliárd forint


2018 2019+ 2018 2019+

Vállalkozás és nonprofit gazdasági társaság együtta) 6 379,5 7 825,3 118,7 115,9

Költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó szerv, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet (nonprofit gazdasági társaság nélkül)b) 1 313,6 1 527,5 128,8 109,6

Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 1 053,1 1 202,9 114,5 107,5

Nemzetgazdaság beruházásai összesen 8 746,2 10 555,7 119,6 113,9

* Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak. a) A gazdálkodási forma szerinti osztályozás (GFO'14) 1, 2, 572, 573, 575, 576, 7 kategóriáit tartalmazza. b) A gazdálkodási forma szerinti osztályozás (GFO'14) 3, 5 (572, 573, 575, 576 nélkül), 6 kategóriáit tartalmazza.

4.2.16. Beruházások anyagi-műszaki összetétel szerint

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Teljesítményérték, folyó áron, milliárd forint Építés 2 651,8 3 257,3 4 859,3 6 165,0

Gép 1 790,2 2 733,2 3 799,4 4 305,6

Volumenindex, előző év = 100,0% Építés 93,5 108,4 124,8 116,3

Gép 97,0 107,6 113,9 111,1



4.2.17. Beruházások nemzetgazdasági ágak szerint, 2019+

Nemzetgazdasági ág Folyó áron,

milliárd forint

Megoszlás, %

Volumen-index,

előző év = 100,0%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 419,8 4,0 108,5

Bányászat, kőfejtés 64,4 0,6 111,6 Feldolgozóipar 2 831,3 26,8 116,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 375,3 3,6 106,6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 209,0 2,0 138,8

Ipar összesena) 3 480,0 33,0 116,0 Építőipar 212,9 2,0 127,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 498,7 4,7 101,9 Szállítás, raktározás 1 720,1 16,3 115,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 124,6 1,2 131,8 Információ, kommunikáció 213,0 2,0 97,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 77,2 0,7 124,8 Ingatlanügyletek 1 841,5 17,4 116,9 Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 167,2 1,6 112,7 Adminisztratív és szolgáltatást

támogató tevékenység 258,1 2,4 101,9 Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás 670,3 6,4 104,6 Oktatás 206,1 2,0 99,9 Humán-egészségügyi, szociális

ellátás 138,6 1,3 109,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 395,4 3,7 132,7 Egyéb szolgáltatás 132,3 1,3 126,5 Nemzetgazdaság összesen 10 555,7 100,0 113,9




4.3. Tudomány és technológia

4.3.1. A kutatás-fejlesztés főbb adatai

Megnevezés 2010 2015 2017 2018a)

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb költségvetési kutatóhelyek 190 135 119 127

Felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek 1 409 1 253 1 346 1 333

Vállalkozási kutató-fejlesztő helyek 1 384 1 413 1 644 2 031

Kutató-fejlesztő helyek száma 2 983 2 801 3 109 3 491

K+F tényleges létszám, ezer fő 54,0 56,2 60,9 66,4

Ebből:

kutató, fejlesztő 35,7 38,4 42,7 45,9

ezen belül: nő 11,4 11,8 13,0 13,7

K+F számított létszám, ezer fő 31,5 36,8 40,4 45,6

Ebből:

kutató, fejlesztő 21,3 25,3 28,4 31,4

K+F-ráfordítás, millió forintb) 310 211 468 390 517 258 654 163 K+F-ráfordítás a bruttó hazai

termék (GDP) százalékában 1,14 1,35R 1,33 1,53+

a) 2018-tól a beruházások tartalmazzák az immateriális javak beszerzésére fordított összegeket is, e módszertani változás miatt az adatok korlátozottan összehasonlíthatóak az előző időszak adataival. b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket.



4.3.2. A kutatás-fejlesztés létszáma, ráfordításai

Tudományág

K+F tényleges létszám,fő

K+F-ráfordítás, millió forint

2010 2018 2010 2018a)

Természettudomány 12 347 15 623 75 551 145 939

Műszaki tudomány 16 829 26 444 154 090 395 077

Orvostudomány 7 771 8 272 23 050 39 495

Agrártudomány 4 247 4 552 20 505 30 986

Társadalomtudomány 7 033 6 389 19 824 22 550

Bölcsészettudomány 5 764 5 153 11 797 14 769

Tudományáganként nem részletezhető – – 5 394 5 349

Összesen 53 991 66 433 310 211 654 163

a) Az immateriális javak beszerzésére fordított összegekkel együtt.

4.3.3. A kutatás-fejlesztés ráfordításai és forrásai (millió forint)

Megnevezés 2010 2015 2017 2018a)

K+F-ráfordítások K+F-költség 269 321 403 378 436 307 536 043

K+F-beruházás 35 496 59 589 75 569 112 771

Összesenb) 310 211 468 390 517 258 654 163 Források

Vállalkozások 146 957 232 869 272 493 342 462

Állami költségvetésb) 122 030 162 176 164 975 211 599

Nonprofit 2 902 3 316 2 844 3 190

Külföldi forrás 38 322 70 030 76 947 96 912

Összesenb) 310 211 468 390 517 258 654 163

a) 2018-tól a beruházások tartalmazzák az immateriális javak beszerzésére fordított összegeket is, e módszertani változás miatt az adatok korlátozottan összehasonlíthatóak az előző időszak adataival. b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket.



4.3.4. Kutatás-fejlesztési ráfordítások tevékenységtípusok szerint

Tevékenységtípus

Értéke, millió

forinta)

Megosz-lása, %b)

Értéke, millió

forinta)

Megosz-lása, %b)

2010 2018

Tudományos kutatás

alapkutatás 67 863 22,3 121 755 18,8

alkalmazott kutatás 98 285 32,2 148 419 22,9

összesen 166 148 54,5 270 174 41,6

Kísérleti fejlesztés 138 669 45,5 378 641 58,4

Összesen 310 211c) 100,0 654 163c) 100,0

a) A kutatási projektek költségeinek szektoronkénti megoszlási arányai alapján végzett számítás. b) A megoszlási adatok számításánál nem lettek figyelembe véve a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegek. c) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket.

4.3.5. Szabadalmi tevékenység

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Hazai bejelentés 646 569 490 407

Külföldről származó bejelentés 50 64 42 36

Szabadalmi bejelentés összesen 696 633 532 443

Megadott szabadaloma) 3 031 3 947 5 366 5 383

Az év végén érvényben lévő szabadaloma) 13 853 21 851 26 225 28 677

a) A nemzeti úton benyújtott és a hatályosított európai szabadalmakkal együtt. Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.



4.4. Külkereskedelem

4.4.1. A külkereskedelmi termékforgalom főbb adatai

Év

Érték, folyó áron Értékindex Volumen-

index milliárd forint

millió euró

forint- euró-

adatokból számolva


Behozatal 2010 18 174,3 65 933,7 117,1 119,0 115,1

2015 25 348,6 81 864,9 105,1 104,6 106,3

2017 28 633,4 92 602,4 110,4 111,2 108,3

2018 31 656,7 99 334,7 110,6 107,3 106,4

2019+ 33 833,3 104 074,4 106,9 104,8 105,7

Kivitel 2010 19 690,0 71 448,8 118,8 120,8 116,9

2015 28 013,5 90 460,2 107,5 107,0 107,8

2017 31 133,9 100 680,0 107,5 108,3 105,9

2018 33 409,1 104 854,6 107,3 104,1 104,3

2019+ 35 416,3 108 929,2 106,0 103,9 104,2



4.4.2. A külkereskedelmi termékforgalom szerkezete országcsoportok szerint, 2019+

Országcsoport Folyó áron,

milliárd forint Folyó áron,millió euró


Behozatal Európai Unió (EU-28) 24 978,8 76 764,2 102,9

EU-n kívüli országok 8 854,5 27 310,2 114,5

Ebből:

európai országok 2 849,1 8 789,2 ..

amerikai országok 856,7 2 645,6 ..

ázsiai országok 5 016,4 15 467,3 ..

egyéb országok 132,4 408,1 ..

Összesen 33 833,3 104 074,4 105,7 Kivitel

Európai Unió (EU-28) 28 654,3 88 090,9 104,3

EU-n kívüli országok 6 762,1 20 838,3 103,8

Ebből:

európai országok 3 186,8 9 824,0 ..

amerikai országok 1 496,5 4 610,3 ..

ázsiai országok 1 637,3 5 043,6 ..

egyéb országok 441,5 1 360,5 ..

Összesen 35 416,3 108 929,2 104,2



4.4.3. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok szerint

(előző év = 100,0%)

Árufőcsoport 2010 2015 2018 2019+

Behozatal Élelmiszerek, italok,

dohány 105,4 105,0 105,5 104,0

Nyersanyagok 128,0 104,1 103,2 103,9

Energiahordozók 100,0 90,8 95,6 113,8

Feldolgozott termékek 113,2 108,1 108,4 103,3

Gépek és szállítóeszközök 120,7 108,6 107,1 106,4

Összesen 115,1 106,3 106,4 105,7 Kivitel

Élelmiszerek, italok, dohány 113,5 104,6 96,4 103,7

Nyersanyagok 114,4 91,9 100,5 106,2


Feldolgozott termékek 115,5 106,5 105,4 99,9

Gépek és szállítóeszközök 118,3 110,7 104,8 106,6

Összesen 116,9 107,8 104,3 104,2



4.4.4. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete forintban (folyó áron, milliárd forint)

Árufőcsoport 2010 2015 2018 2019+


dohány 901,0 1 309,5 1 635,4 1 797,4

Nyersanyagok 382,1 538,3 676,6 719,1

Energiahordozók 1 948,6 2 071,7 2 589,9 2 726,1

Feldolgozott termékek 5 790,1 9 010,1 11 656,3 12 190,9

Gépek és szállítóeszközök 9 152,5 12 419,0 15 098,4 16 399,9

Összesen 18 174,3 25 348,6 31 656,7 33 833,3 Kivitel

Élelmiszerek, italok, dohány 1 365,3 2 040,2 2 266,6 2 464,9

Nyersanyagok 477,4 636,1 751,8 810,5




Összesen 19 690,0 28 013,5 33 409,1 35 416,3 Egyenleg

Élelmiszerek, italok, dohány 464,2 730,7 631,1 667,6

Nyersanyagok 95,3 97,9 75,2 91,4

Energiahordozók –1 390,0 –1 428,2 –1 646,9 –1 792,8

Feldolgozott termékek –354,7 –316,3 –826,0 –1 333,9


Összesen 1 515,7 2 664,9 1 752,4 1 583,0



4.4.5. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete euróban (folyó áron, millió euró)

Árufőcsoport 2010 2015 2018 2019+


dohány 3 269,7 4 226,4 5 129,4 5 523,2

Nyersanyagok 1 385,3 1 738,6 2 123,5 2 213,6




Összesen 65 933,7 81 864,9 99 334,7 104 074,4 Kivitel


Nyersanyagok 1 732,2 2 054,2 2 359,6 2 496,2




Összesen 71 448,8 90 460,2 104 854,6 108 929,2 Egyenleg


Nyersanyagok 346,9 315,6 236,1 282,6

Energiahordozók –5 039,3 –4 619,1 –5 168,4 –5 522,3

Feldolgozott termékek –1 290,5 –1 017,2 –2 572,3 –4 092,8


Összesen 5 515,2 8 595,3 5 519,9 4 854,7



4.4.6. Külkereskedelmi termékforgalom a főbb partnerországok szerint, 2019+

(folyó áron)

Ország

Behozatal Kivitel Egyenleg, milliárd forint

milliárd forint


milliárd forint


Ausztria 2 070,5 107,0 1 625,4 102,7 –445,1

Belgium 803,9 106,1 877,3 122,4 73,4

Csehország 1 673,3 104,4 1 502,2 100,7 –171,1

Dánia 198,5 97,7 252,9 104,8 54,5

Egyesült Királyság 567,1 97,1 1 170,8 95,0 603,7

Finnország 89,2 95,3 124,9 112,9 35,8

Franciaország 1 214,2 103,0 1 532,2 105,5 318,0

Hollandia 1 726,4 106,3 1 234,4 106,3 –492,0

Horvátország 254,6 129,5 600,6 113,0 346,0

Lengyelország 1 952,0 106,6 1 511,5 107,2 –440,5

Németország 8 557,3 104,2 9 816,5 107,8 1 259,2

Olaszország 1 457,7 98,3 1 833,7 105,9 375,9

Oroszország 1 292,3 104,0 587,2 119,3 –705,2

Románia 912,4 104,1 1 795,3 104,4 882,8

Spanyolország 569,1 109,0 1 023,2 110,4 454,0

Svájc 204,5 106,5 348,0 121,4 143,5

Svédország 229,7 89,4 506,8 101,7 277,0

Szlovákia 1 657,1 104,9 1 834,8 105,6 177,6

Szlovénia 494,2 104,1 379,4 104,3 –114,8

Ukrajna 522,9 108,2 696,0 115,5 173,0

Japán 475,6 117,9 204,5 107,4 –271,1

Kínaa) 2 070,8 120,6 480,9 76,2 –1 589,9

Koreai Köztársaság 882,0 153,4 109,8 94,0 –772,2

Brazília 45,4 92,3 66,6 101,5 21,2

Egyesült Államok 696,1 121,0 986,2 103,6 290,1

a) Tajvan és Hongkong nélkül.



4.4.7. A szolgáltatások külkereskedelmének főbb adatai

Év

Érték, folyó áron Értékindex Volumen-index

milliárd forint

millió euró

forint- euró-

adatokból számolva


Behozatal 2010 3 218,1 11 678,9 97,1 98,6 95,8R

2015 4 433,8 14 299,7 109,1 108,6 109,3R

2017 4 922,7 15 918,0 106,8 107,6 103,0R

2018 5 426,4 17 003,6 110,2 106,8 105,4

2019+ 5 928,0 18 201,6 109,2 107,0 107,5

Kivitel 2010 4 057,7 14 723,9 108,6 110,3 105,4R

2015 6 320,5 20 390,4 109,6 109,2 108,8R

2017 7 415,4 23 983,6 107,2 108,0 108,1R

2018 8 137,9 25 495,6 109,7 106,3 106,4

2019+ 8 806,7 27 045,9 108,2 106,1 109,1



4.4.8. A szolgáltatások külkereskedelme szolgáltatáscsoportok szerint, forintban, 2019+

(folyó áron)

Szolgáltatáscsoport Behozatal Kivitel Egyenleg,

milliárd forint

milliárd forint


milliárd forint


Bérmunka-szolgáltatási díj 74 102,9 588 95,4 514

Javítási és karbantartási szolgáltatások 178 106,8 201 112,3 22

Turizmus 799 111,6 2 112 112,9 1 313 Szállítási

szolgáltatások 1 279 108,9 2 225 108,4 945 Üzleti szolgáltatások 3 544 108,8 3 643 107,7 98 Ebből:

távközlési szolgáltatások 61 89,5 47 86,0 –14

építési-szerelési szolgáltatások 85 119,3 91 83,6 5

biztosítási szolgáltatások 63 101,8 11 113,2 –52

pénzügyi szolgáltatások 137 97,8 141 107,2 4

számítástechnikai és információs szolgáltatások 490 123,4 753 107,3 263

szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak 436 101,2 431 88,2 –4

egyéb üzleti szolgáltatások 2 089 107,5 1 921 110,7 –168

személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások 184 127,0 248 161,6 64

Kormányzati szolgáltatások 53 130,5 39 110,2 –14

Összesen 5 928 109,2 8 807 108,2 2 879



4.4.9. A szolgáltatások külkereskedelme szolgáltatáscsoportok szerint, euróban, 2019+

(folyó áron)

Szolgáltatáscsoport

Behozatal Kivitel Egyenleg, millió euró

millió euró


millió euró


Bérmunka-szolgáltatási díj 227 100,6 1 808 93,5 1 582

Javítási és karbantartási szolgáltatások 547 104,4 616 110,1 69

Turizmus 2 451 109,5 6 479 110,8 4 029 Szállítási

szolgáltatások 3 931 106,8 6 834 106,2 2 904 Üzleti szolgáltatások 10 884 106,6 11 187 105,5 304 Ebből:

távközlési szolgáltatások 186 87,7 143 84,2 –43

építési-szerelési szolgáltatások 262 116,8 278 81,9 16

biztosítási szolgáltatások 193 99,8 33 111,4 –160

pénzügyi szolgáltatások 421 95,8 433 105,0 12

számítástechnikai és információs szolgáltatások 1 506 121,0 2 314 105,1 808

szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak 1 338 99,2 1 325 86,5 –13

egyéb üzleti szolgáltatások 6 413 105,3 5 898 108,5 –516

személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások 564 124,6 763 158,3 199

Kormányzati szolgáltatások 163 127,5 120 108,1 –43

Összesen 18 202 107,0 27 046 106,1 8 844



4.4.10. A szolgáltatások külkereskedelme országcsoportok szerint, forintban, 2019+

(folyó áron)

Országcsoport

Behozatal Kivitel Egyenleg, milliárd forint

milliárd forint


milliárd forint


Európai Unió (EU-28) 4 574 111,7 6 302 109,9 1 728

EU-n kívüli országok 1 354 101,6 2 504 104,3 1 150

Ebből:

európai országok 404 100,2 868,8 106,0 465

amerikai országok 581 102,4 939 117,9 358

ázsiai országok 326 103,6 592 87,5 266

egyéb országok 43 90,2 105 96,6 61

Összesen 5 928 109,2 8 807 108,2 2 879

4.4.11. A szolgáltatások külkereskedelme országcsoportok szerint, euróban, 2019+

(folyó áron)

Országcsoport

Behozatal Kivitel Egyenleg, millió euró

millió euró


millió euró


Európai Unió (EU-28) 14 045 109,5 19 355 107,7 5 309

EU-n kívüli országok 4 157 99,4 7 691 102,2 3 535

Ebből:

EU-n kívüli európai országok 1 239 97,9 2 668 103,9 1 430

amerikai országok 1 784 100,3 2 882 115,6 1 098

ázsiai országok 1 000 101,5 1 819 85,8 818

egyéb országok 133 88,1 322 94,6 189

Összesen 18 202 107,0 27 046 106,1 8 844



4.4.12. Folyó fizetési mérleg* (millió euró)

Megnevezés 2010R 2015 2018 2019+

Áruk és szolgáltatások 5 247 8 959R 6 000 5 303

áruk, egyenleg 2 524 4 052 –1 688 –2 692

bevétel 66 068 78 477 88 659 92 909

kiadás 63 543 74 425 90 346 95 600

szolgáltatások, egyenleg 2 723 4 907R 7 687 7 995

ebből: utazás egyenleg 2 495 3 148 3 612 4 028

Elsődleges jövedelmek, egyenleg –4 526 –5 131R –5 195 –5 301

Másodlagos jövedelmek, egyenleg –450 –1 180R –826 –1 218

Folyó fizetési mérleg 272 2 648R –21 –1 215

* BPM6 módszertan szerinti adatok. Forrás: Magyar Nemzeti Bank (MNB).



4.5. Energiagazdálkodás

4.5.1. Primer energiamérleg (petajoule)

Forrás, felhasználás 2010 2015 2018 2019

I. Termelés 496,9 472,9R 462,2R 446,5 ebből: szén 66,7 63,6 47,8R 41,7 kőolaj és

kőolajtermékek 45,6 36,3 46,4R 45,0 földgáz 93,6 57,3 61,4R 55,3 éghető megújulók és

hulladékok 111,6 133,7 122,7R 111,3 nukleáris 172,5 173,3R 172,3R 178,2 víz 0,7 0,8 0,8 0,8 szél 1,9 2,5 2,2 2,6 egyéb nem éghető

megújulók 4,4 5,4 8,6 11,6 II. Behozatala) 789,2 757,2 1 028,7R 1 204,0 ebből: szén és

széntermékekb) 59,1 46,4 52,0R 44,3 kőolaj és

kőolajtermékek 358,3 391,9 452,5R 428,0 földgáz 331,2 237,7 444,7 651,4 éghető megújulók és

hulladékok 4,9 9,5 12,5R 8,8 villamos energiac) 35,6 71,8 67,0 71,5 III. Kiviteld) 156,4 189,4 379,6R 435,5 IV. Készletváltozás –9,9 21,5R 13,6R –107,4 V. Primer felhasználás

(I+II–III+IV) 1 119,8 1 062,2R 1 124,9R 1 107,6

a) Valamennnyi energiahordozó külföldről történt behozatala. b) A brikettet, kokszot is tartalmazza. c) Fizikai import. d) Valamennnyi energiahordozó külföldre történt kivitele; villamosenergia-kivitelt is tartalmazza (fizikai forgalom). Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.



4.5.2. A primer energiafelhasználás szerkezete (%)

Megnevezés 2010 2015 2018R 2019

Szén és széntermékeka) 10,2 9,3 7,8 7,1

Kőolaj és kőolajtermékek 25,4 27,6 30,1 30,4

Földgáz 36,7 29,5 30,8 31,9

Éghető megújulók és hulladékok 10,1 11,8 10,3 9,1

Nukleáris 15,4 16,3 15,3 16,1

Víz 0,1 0,1 0,1 0,1

Szél 0,2 0,2 0,2 0,2

Egyéb nem éghető megújulók 0,4 0,5 0,8 1,0

Villamosenergia-import, nettó 1,7 4,6 4,6 4,1

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Importfüggőség 56,5 53,5R 57,7 69,4

a) A brikettet, kokszot is tartalmazza. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

4.5.3. A háztartások végső energiafelhasználásának szerkezete (energiamennyiség alapján)

Energiaforrás Megoszlás, % Petajoule

2010 2015 2017 2018

Szén és széntermékeka) 2,2 1,6 2,3 1,6 4,0

Kőolajtermékekb) 2,0 1,2 1,2 1,3 3,2

Földgáz 49,0 44,0 47,3 48,7 118,5

Megújuló energiahordozókc) 23,7 29,7 26,0 23,5 57,1

Villamos energia 14,5 15,6 15,4 16,8 40,9

Távhő 8,6 7,8 7,9 8,0 19,6

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 243,3

a) A brikettet, kokszot is tartalmazza. b) Üzemanyagok nélkül. c) Biomassza és napkollektorral termelt hőenergia. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.



4.5.4. Villamosenergia-mérleg (millió kilowattóra)

Forrás, felhasználás 2010 2015 2018 2019 Termelés 37 371 30 360 32 004R 33 935 Ebből:

éghető tüzelőanyagok 20 887 13 395 14 671R 15 300 nukleáris 15 761 15 834 15 733 16 288

Behozatala) 9 897 19 935 18 613 19 854 Forrás összesen 47 268 50 295 50 617R 53 789 Erőművi önfogyasztás 2 758 2 210 2 172R 2 014 Hálózati és transzformátor-

veszteség 3 801 3 695 3 357 3 307 Belföldi felhasználás 36 007 38 141 40 823R 41 199 Kivitela) 4 702 6 249 4 265 7 269 Felhasználás összesen 47 268 50 295 50 617R 53 789

a) Fizikai típusú adatok. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

4.5.5. Végső energiafelhasználás szektoronként*

Szektor Petajoule

Megosz-lás, %

2010 2015 2017 2018 Ipara) 108,9 162,3R 178,6R 186,5 25,0 Közlekedésb) 172,6 176,6 189,0R 200,5 26,9 Lakosság 278,2 249,9 263,3R 243,3 32,6 Kereskedelem és közcélú

szolgáltatásokc) 127,6 93,5 91,6R 89,5 12,0 Mezőgazdaság, erdő-

gazdálkodás, halászat 20,6 24,4 25,6 26,9 3,6 Összesen 707,9 706,7R 748,1R 746,7 100,0

* Nem tartalmazza az alapanyagcélú és a nem energetikai célú felhasználást. a) A TEÁOR'08 szerinti B, C és F nemzetgazdasági ágak, kivéve az energetikához kapcsolódó tevékenységek és C33 (ipari gép, berendezés, eszköz javítása, üzembe helyezése). b) TEÁOR'08-tól függetlenül minden közlekedésre felhasznált energia itt kerül elszámolásra (üzemanyag, villamos energia, sűrített földgáz). c) Kereskedelem és közcélú szolgáltatásokon belül elszámolt gazdasági szervezetek TEÁOR'08 szerinti besorolása: C33, E, G–S. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.



4.6. Pénzügyek

4.6.1. Az államháztartás funkcionális mérlege (pénzforgalmi szemléletben)*

(milliárd forint)

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Általános közösségi szolgáltatások 1 558 2 418 2 771 2 939 Védelem 257 251 402 365 Rendvédelem és közbiztonság 563 737 1 230 1 169 Állami működési funkciók összesen 2 378 3 405 4 402 4 473 Oktatási tevékenységek és

szolgáltatások 2 071 2 456 2 376 2 771 Egészségügy 2 397 2 755 2 948 3 326 Társadalombiztosítási és jóléti

szolgáltatások 5 672 5 575 5 826 5 993 Lakásügyek, települési és közösségi

tevékenységek és szolgáltatások 463 570 497 613 Szórakoztató, kulturális, vallási

tevékenységek és szolgáltatások 424 693 1 347 1 401 Jóléti funkciók összesen 11 028 12 049 12 995 14 104 Tüzelő- és üzemanyag, valamint

energiaellátási feladatok 14 31 55 28 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 339 491 303 363 Bányászat és ipar 140 19 12 11 Közlekedési és távközlési

tevékenységek és szolgáltatások 881 1 598 1 795 1 860 Egyéb gazdasági tevékenységek és

szolgáltatások 780 1 342 2 016 1 692 Környezetvédelem 308 1 288 754 392 Gazdasági funkciók összesen 2 461 4 769 4 935 4 346 Államadósság-kezelés, államháztartás 1 146 1 256 1 151 1 109 Funkciókba nem sorolható tételek 450 89 69 73 Kiadások összesen 17 463 21 568 23 551 24 105 Bevételek összesen 16 342 20 345 22 236 22 903 Egyenleg –1 122 –1 224 –1 315 –1 202

* A költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján. Forrás: Pénzügyminisztérium.



4.6.2. A központi költségvetés bevételei és egyenlege* (millió forint)

Bevételek, egyenleg 2010 2015 2018R 2019 A gazdálkodó

szervezetek befizetései 1 125 798 1 503 125 1 431 932 1 415 123

Ebből: társasági adó 323 370 548 843 380 435 303 311 EVA 181 880 89 406 54 117 43 364 egyéb központosított

bevételek 44 056 391 532 507 101 561 981 pénzügyi szervezetek

különadója 182 308 149 596 53 299 56 684 Fogyasztáshoz

kapcsolt adók 3 200 145 4 597 968 5 411 674 6 140 146 Ebből: áfa 2 313 582 3 285 700 3 928 686 4 532 379 A lakosság befizetéseia) 1 860 476 1 876 499 2 425 319 2 698 128 Ebből: szja 1 767 865 1 688 600 2 177 428 2 424 565 A költségvetési szervek

és a fejezeti kezelésű előirányzatok 1 878 151 3 247 694 2 436 257 2 155 863

Ebből: költségvetési szervek bevételei 891 047 1 937 208 2 228 937 1 912 948

Befizetés az államháztartás alrendszereiből 76 952 130 425 285 248 570 678

Ebből: központi költségvetési szervektől származó befizetések 57 325 29 826 30 432 137 422

Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések 66 362 165 826 184 602 212 334

Egyéb bevételek 256 772b) 32 732 19 652 35 619 Kamatbevételek – 232 497 120 525 258 336 Uniós programok

bevételei – – 1 053 813 1 251 419 Egyéb uniós bevételek –130 39 348 276 644 227 440 Bevételek összesen 8 464 525 11 826 113 13 645 665 14 965 086 Egyenleg –835 726 –1 195 895 –1 375 487 –1 023 796

* A költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján. a) Az önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelemadóval együtt. b) Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételekkel együtt. Forrás: Magyar Államkincstár.



4.6.3. A központi költségvetés kiadásai* (millió forint)

Kiadások 2010 2015 2018 2019 Egyedi és normatív

támogatások 201 406 305 354 383 062R 421 166 A közszolgálati

műsorszolgáltatás támogatása 45 765 69 928 71 263 80 061

Szociálpolitikai menetdíj támogatás – 97 826 90 371 89 053

Lakásépítési támogatások 147 403 109 302 193 158 191 236 Nemzeti család- és

szociálpolitikai alap 632 409a) 708 052 642 828R 652 641 Ebből:

családi támogatások 460 823 416 578 402 693R 397 880 korhatár alatti ellátások – 136 405 92 860R 92 461

A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok 4 204 713 8 470 275 10 418 491R 11 114 934

Ebből: költségvetési szervek kiadásai 2 371 470 4 443 263 5 726 808R 6 220 205

Az államháztartás alrendszereinek támogatásab) 2 424 411 1 366 191 1 430 955R 1 322 821

Ebből: a helyi önkormányzatok támogatása 1 259 387 667 405 746 833R 778 352

Társadalmi önszerveződések támogatása 4 991 3 810 9 780R 5 379

Kamatkiadások 1 136 362 1 205 808 1 048 362R 1 100 521 Állami vagyonnal

kapcsolatos kiadások 80 823 284 713 305 576R 517 001 Kormányzati rendkívüli

kiadások 9 086 4 004 2 769R 2 459 Egyéb kiadások 41 954 78 158 95 579R 111 500 Kezességérvényesítés 33 351 12 586 12 492R 14 803 Hozzájárulás az EU

költségvetéséhez 230 187 306 002 316 470R 365 306 Kiadások összesen 9 300 251 13 022 008 15 021 153R 15 988 883 * A költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján. a) Családi támogatások, szociális juttatások. b) Az önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelemadóval együtt. Forrás: Magyar Államkincstár.



4.6.4. Magyarország külföldi adósságszolgálati mutatói (fizetési mérleg alapján, SCV vállalatok nélkül)*

Megnevezés 2010R 2015R 2017R 2018 Bruttó külföldi adósság a GDP

százalékábana) 110,4 73,3 59,8 55,9 Devizában fennálló bruttó külföldi

adósság a GDP százalékábana) 93,3 54,2 43,3 38,6 Nettó külföldi adósság a GDP

százalékábana) 53,3 24,3 13,7 8,8 Devizában fennálló nettó külföldi

adósság a GDP százalékábana) 39,5 9,6 –0,3 –6,1 Bruttó kamatkiadás a GDP

százalékábanb) 2,3 1,5 1,1 0,9 Adósságszolgálat devizában (TDS) a

GDP százalékábanc) 18,0 14,1 10,4 9,7 Külső finanszírozási képesség a GDP

százalékában 2,1 7,0 3,1 2,0

* BPM6 módszertan szerinti adatok. Az IMF External Debt Guide-dal összhangban az adósság nem tartalmazza a tulajdonosi részesedéseket és a pénzügyi derivatívákat. a) Közvetlentőke-befektetéseken belüli adósság típusú instrumentumok nélkül. b) Közvetlentőke-befektetéseken belüli adósság típusú instrumentumok nélkül. Nem tartalmazza a forintadóssság kamatait. c) Közvetlentőke-befektetéseken belüli adósság típusú instrumentumok nélkül. (TDS) Éven túli adósságtörlesztés és bruttó kamatkiadás. Forrás: Magyar Nemzeti Bank (MNB).

4.6.5. Devizaárfolyamok (egy egységre, forintban)

Év Angol font Euró USA-dollár

Japán jena)

Svájci frank

Éves átlagárfolyamb) 2010 321,40 275,41 208,15 237,75 199,94 2015 427,10 309,90 279,46 230,87 290,59 2017 352,87 309,21 274,27 244,45 278,51 2018 360,40 318,87 270,25 244,55 276,19 2019 370,73 325,35 290,65 266,77 292,47

a) Száz egységre. b) Az MNB által jegyzett középárfolyamoknak a működési (naptári) napok számával súlyozott éves átlaga. Forrás: Magyar Nemzeti Bank (MNB).



4.7. Árak

4.7.1. A fogyasztói árak indexe kiadási főcsoportok szerint (%)

Kiadási főcsoport Előző év = 100,0%

Súly-arány

2017 2018 2019

Élelmiszerek 102,8 104,2 105,4 26,195 Szeszes italok, dohányáruk 104,8 105,6 108,1 9,581 Ruházkodási cikkek 100,5 100,5 101,0 3,851 Tartós fogyasztási cikkek 99,7 99,6 99,7 7,181 Háztartási energia 100,8 101,4 101,0 7,323 Egyéb cikkek, üzemanyagok 103,6 103,8 101,3 18,151 Szolgáltatások 101,5 101,6 103,0 27,718 Összesen 102,4 102,8 103,4 100,000

4.7.2. A fogyasztói árak indexe az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján

(előző év = 100,0%)


Élelmiszerek és alkoholmentes italok 102,6 104,0 105,1 Szeszes italok, dohányáruk 105,1 106,1 108,5 Ruházat és lábbeli 100,5 100,6 101,2 Lakásszolgáltatás, víz, villamos

energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok 101,1 101,8 102,2

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 100,2 101,0 102,1

Egészségügy 103,4 103,2 103,8 Közlekedés és szállítás 104,0 104,4 100,9 Távközlés 97,0 94,4 100,1 Szabadidő és kultúra 101,9 100,6 101,5 Oktatás 101,6 102,2 103,1 Vendéglátás és szálláshely-

szolgáltatás 103,5 104,5 106,5 Egyéb termékek és szolgáltatások 101,4 102,3 102,4 Összesen 102,4 102,8 103,4



4.7.3. Fogyasztói átlagárak (forint)

Termék, szolgáltatás 2010 2015 2018 2019 Élelmiszerek

Sertéstarja, csont nélküli, kilogramma) 1 060 1 240 1 430 1 540 Sertéscomb, csont és csülök nélkül,

kilogramm 1 110 1 300 1 210 1 340 Rostélyos, csontos, kilogramm 1 440 1 810 1 960 2 050 Bontott csirke, kilogramm 729 791 678 684 Téliszalámi, csemege, kilogramm 5 090 6 910 7 410 7 860 Párizsi, kilogramm 1 030 1 290 1 440 1 570 Tojás, 10 darab 318 384 428 401 Pasztőrözött ESL tej, 2,8%

zsírtartalom, literb) 201 230 250 243 Tejföl, 20% zsírtartalom, 140–175

grammos, darab 124 130 154 163 Sertészsír, 500 grammc) 534 353 389 383 Csemegeszalonna, füstölt, kilogramm 1 170 1 470 1 530 1 620 Napraforgó étolaj, liter 405 453 488 486 Finomliszt, kilogramm 122 135 145 158 Hántolt rizs, fényezetlen, kilogramm 301 303 323 345 Fehér kenyér, kilogramm 244 270 294 309 Kristálycukor, kilogramm 192 197 207 209 Burgonya, kilogrammd) 140 142 184 265 Vöröshagyma, kilogramm 205 177 196 332 Alma, kilogramm 205 278 335 291 Narancs, kilogramm 348 411 467 473

Szeszes italok, dohányárukFehér asztali bor, 1,5–2 liter, üvege) 451 586 574 571 Világos sör, 0,4–0,5 liter, palackf) 172 191 203 214 Sopianae cigaretta, multifilteres, rövid,

20 darab, csomagg) 602 968 1 150 1 260 Ruházat

Férfi félcipő, bőr, ragasztott műtalp 12 830 16 050 18 070 18 410 Férfi ing, pamut, pamut típusú, hosszú

ujjú 5 520 5 890 6 140 6 150 Női pulóver, akril, vékony, hosszú ujjú 4 870 5 110 5 680 5 690 Női félcipő, bőr, ragasztott műtalp 11 680 14 260 16 130 16 180 Gyermek száras cipő, bőr, ragasztott

műtalp, 23–26 7 350 8 800 10 150 10 480

a) 2015-ig csontos. b) 2017-ig pasztőrözött friss tej, 2,8%, liter. c) 2011-ig kilogramm. d) Késői burgonya. e) 2008–2015 között 2 literes. f) 2015-ig 0,5 literes. g) 2017-ig: 19 db.



4.7.3. Fogyasztói átlagárak (folytatás) (forint)

Termék, szolgáltatás 2010 2015 2018 2019

Tartós cikkek Automata mosógép, elöltöltős,

6–8 kilogramm ruha mosásárah) 77 410 89 110 96 840 99 680 Kombinált hűtőszekrény, nettó űrtartalom: 200–225 literes normál és 75–100 literes fagyasztó, 2 ajtós kivitel 92 560 99 940 106 800 112 030

LCD-LED televízió, 76–82 cmi) 123 440 80 890 76 190 72 470 Hifitorony CD-lejátszóval,

hangfalakkal, minitorony 32 170 28 340 32 620 34 670 Üzemanyagok

Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter 336 358 381 381

Háztartási energiahordozók Villamos energia, 10 kWh,

általános 466 366 366 366 Villamos energia, 10 kWh,

vezérelt 293 233 233 233 Földgáz, vezetékes, 10 köbméter 1 150 1 010 1 010 1 010 Propán-bután gáz, 11,5

kilogrammos palack 4 280 4 580 4 590 5 000 Szolgáltatások

Összkomfortos önkormányzati lakás bérleti díja, négyzetméter 300 358 371 369

Vízdíj, köbméter 301 296 296 297 Csatornadíj, köbméter 327 363 364 364 Helyi tömegközlekedés díja

vonaljegy, darab 243 305 306 308 általános havibérlet, darab 6 710 7 930 7 910 7 950

Teljes árú menetjegy autóbusz, darab 361 370 370 370 vonat, darab 3 320 3 410 3 410 3 410

Szabványméretű levél, belföldre (távolsági), 30 grammig, darab 80 115 120 120

Mozijegy, multiplex mozi, szombat este 1 270 1 450 1 560 1 630

h) 2011-ig 4–4,5 kg, 2016-ig 6–7 kg. i) 2013-ig: LCD.



4.7.4. A külkereskedelmi termékforgalom árindexe és cserearány-mutatója országcsoportonként

(előző év = 100,0%)

Országcsoport 2017 2018 2019+

A behozatal árindexe (B) EU–28 101,4 103,9 101,4

nem EU 103,7 103,9 100,3

Összesen 101,9 103,9 101,1 A kivitel árindexe (K)

EU–28 101,4 103,2 101,7

nem EU 101,9 101,9 101,7

Összesen 101,5 102,9 101,7 Cserearány-mutató (K/B)

EU–28 100,0 99,3 100,3

nem EU 98,3 98,1 101,4

Összesen 99,6 99,0 100,6



4.7.5. A külkereskedelmi termékforgalom árindexe árufőcsoportonként

(előző év = 100,0%)

Árufőcsoport 2017 2018 2019+

Behozatal Élelmiszerek, italok, dohány 105,0 102,5 105,7

Nyersanyagok 108,7 102,4 102,3

Energiahordozók 120,0 121,8 92,5

Feldolgozott termékek 102,0 103,6 101,3

Gépek és szállítóeszközök 98,8 101,6 102,1

Összesen 101,9 103,9 101,1 Kivitel

Élelmiszerek, italok, dohány 102,5 105,0 104,9

Nyersanyagok 105,2 102,1 101,5

Energiahordozók 120,8 116,7 94,4

Feldolgozott termékek 102,9 102,8 100,3

Gépek és szállítóeszközök 99,9 102,2 102,5

Összesen 101,5 102,9 101,7

4.7.6. A mezőgazdasági árak indexe (előző év = 100,0%)

Termékcsoportok 2017 2018 2019

Növénytermesztési és kertészeti termékek 103,3 105,8 104,1

Élő állatok és állati termékek 109,3 97,8 107,7

Mezőgazdasági termékek összesen 105,6 102,7 105,4

Mezőgazdasági folyó termelőfelhasználás 99,4 105,1R 103,1

Beruházás 103,1 105,7 105,1

Ráfordítási árak indexe 100,0 105,1R 103,5 Agrárolló 105,6 97,7R 101,8



4.7.7. A mezőgazdasági termékek felvásárlási átlagára (forint)

Termékek 2010 2015 2018 2019

Búza, tonna 39 241 48 652 48 971 50 733

Kukorica, tonna 37 591 42 494 46 111 43 823

Árpa, tonna 29 316 41 891 43 199 44 142

Napraforgó, tonna 90 439 112 654 97 213 100 736

Burgonya, kilogramm 69 67 80 115

Fejes káposzta, kilogramm 76 77 87 109

Vöröshagyma, kilogramm 76 71 91 130

Paradicsom, kilogramm 79 87 62 107

Alma, kilogramm 33 40 26 47

Meggy, kilogramm 106 119 93 196

Őszibarack, kilogramm 56 75 77 66

Borszőlő, kilogramm 73 98 86 75

Vágómarha, kilogramm 367 416 414 413

Vágósertés, kilogramm 297 346 364 445

Vágócsirke, kilogramm 214 263 256 263

Vágójuh, kilogramm 666 764 780 835

Tehéntej, liter 72 82 97 102

Tyúktojás, darab 19 19 24 24



4.7.8. A mezőgazdasági termékek termelői-piaci átlagára (forint)

Termékek 2010 2015 2018 2019

Burgonya, kilogramm 147 160 194 245

Száraz bab, kilogramm 854 1 095 1 232 1 258

Vöröshagyma, kilogramm 187 194 231 309

Paradicsom, kilogramm 464 444 529 592

Fejes káposzta, kilogramm 161 200 244 284

Uborka, kilogramm 307 335 360 390

Görögdinnye, kilogramm 120 146 169 184

Alma, kilogramm 185 245 274 264

Meggy, kilogramm 373 435 477 668

Őszibarack, kilogramm 304 397 532 408

Tehéntej, liter 172 197 211 205

Tyúktojás, darab 29 39 44 41

4.7.9. Az ipari árak indexe (előző év = 100,0%)


Belföldi értékesítés 104,7 106,0 103,9

Exportértékesítés 102,6 105,2 101,3

Termelői árak 103,3 105,5 102,1



4.7.10. Az ipari árak indexe ágazatcsoportonként, 2019

Ágazatcsoport Termelői ár

Belföldi Export-

értékesítési ár

indexe, előző év = 100,0%

Bányászat, kőfejtés 105,7 105,2 110,3

Feldolgozóipar 102,2 103,7 101,7

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 104,9 105,7 103,6

Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 103,9 103,7 104,0

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 102,5 104,0 101,1

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 103,2 100,1 109,2

Vegyi anyag, termék gyártása 99,4 99,2 99,5

Gyógyszergyártás 101,3 100,0 101,6

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 103,4 105,4 102,4

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 102,1 103,0 101,5

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 101,9 104,4 101,8

Villamos berendezés gyártása 102,1 102,8 102,0

Gép, gépi berendezés gyártása 101,1 102,5 100,9

Járműgyártás 101,5 103,3 101,4

Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 103,8 107,4 101,2

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 101,2 103,9 92,7

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 100,0 100,6 94,3

Ipar összesen 102,1 103,9 101,3



4.7.11. Az építőipari árak indexe (előző év = 100,0%)

Megnevezés 2017 2018 2019 Épületek építése ágazat 108,4 112,1 111,1 Egyéb építmények építése ágazat 103,0 107,0 108,6 Speciális szaképítés ágazat 105,3 109,6 109,5 Építőipar 105,2 109,5 109,7

4.7.12. Szolgáltatási kibocsátásiár-indexek* (előző év = 100,0%)

Megnevezés 2017 2018 2019 Közúti áruszállítás, költöztetés 100,7 103,7 105,5 Raktározás, tárolás 100,1 102,5 98,5 Rakománykezelés 99,8 102,3 103,2 Postai, futárpostai tevékenység 106,2 103,8 104,5 Egyéb postai, futárpostai tevékenység 104,6 103,7 102,8 Megfigyelt szállítási, raktározási

szolgáltatások összesen 100,3 103,8 103,5 Távközlés 94,1 89,9 94,1 Információtechnológiai szolgáltatás 101,1 101,3 101,9 Információs szolgáltatás 101,4 101,1 101,6 Megfigyelt információs,

kommunikációs szolgáltatások összesen 98,0 96,5 98,8

Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; üzletviteli tanácsadás 100,7 101,9 101,7

Mérnöki és építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés 101,7 103,4 102,7

Reklám, piackutatás 98,8 98,0 99,2 Megfigyelt szakmai, tudományos,

műszaki szolgáltatások összesen 100,9 102,1 101,9 Munkaerőpiaci szolgáltatás 104,2 105,6 103,8 Biztonsági, nyomozói tevékenység 105,1 107,2 106,8 Takarítás 102,4 103,2 103,2 Megfigyelt adminisztratív és

szolgáltatást támogató szolgáltatások összesen 104,1 105,6 104,7

Megfigyelt szolgáltatások összesen 100,2 101,3 101,7

* A teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatások (business to all – B–All) kibocsátásiár-indexeit közöljük.

5. GAZDASÁGI ÁGAZATOK


5.1. Mezőgazdaság

5.1.1. Munkaerő-felhasználás a mezőgazdaságban* (ÉME)

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Nem fizetett 334 981 310 966 267 339 261 024 Fizetett 109 176 130 936 124 261 122 622 Összesen 444 157 441 903 391 600 383 646

* Éves munkaegységben (ÉME) mérjük. 1 ÉME=1800 munkaóra.

5.1.2. Földterület, június 1.

Megnevezés

Terület, ezer hektár Százalékos megoszlás

2010. május 31.

2018. június 1.

2019. június 1.

Művelési ág szerint Szántó 4 322,1 4 333,7 4 317,7 46,4 Konyhakert 81,5 45,4 38,6 0,4 Gyümölcsös 93,7 94,0 94,4 1,0 Szőlő 82,8 71,5 68,4 0,7 Gyep 762,6 799,3 790,4 8,5 Mezőgazdasági terület 5 342,7 5 343,8 5 309,5 57,1 Erdő 1 912,9 1 939,7 1 939,5 20,8 Nádas 65,4 35,5 34,9 0,4 Halastó 35,5 36,6 35,2 0,4 Termőterület 7 356,4 7 355,6 7 319,1 78,7 Művelés alól kivett terület 1 947,0 1 947,8 1 984,3 21,3 Összesen 9 303,4 9 303,4 9 303,4 100,0

Gazdálkodási forma szerint Gazdasági szervezet 3 778,2 3 365,0 3 346,0 36,0 Egyéni gazdálkodó 3 016,4 3 470,1 3 461,2 37,2 Gazdaságra nem

azonosítható terület 2 508,7 2 468,3 2 496,2 26,8 Ebből: nem

mezőgazdasági hasznosítású terület 1 144,1 1 668,0 1 726,5 18,6

Összesen 9 303,4 9 303,4 9 303,4 100,0

GAZDASÁGI ÁGAZATOK


5.1.3. Földbérleti díjak és termőföldárak művelési ágak szerint (forint/hektár)

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Földbérleti díj Szántó 28 900 45 700 52 300 55 700

Gyep 14 200 22 700 25 800 27 100

Szőlő 42 000 71 200 85 100 87 300

Gyümölcsös 34 500 52 400 65 700 72 000

Erdő 13 800 25 700 29 600 29 000

Termőföldára) Szántó 519 300 1 040 400 1 350 600 1 486 700

Gyep 251 600 487 300 578 600 673 100

Szőlő 913 300 1 563 300 2 137 700 2 437 800

Gyümölcsös 721 200 1 336 400 1 611 800 1 860 200

Erdő 400 400 553 300 685 100 752 700

a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján.



5.1.4. Vetésterület, június 1. (ezer hektár)

Növény 2010. 2015. 2018. 2019.

május 31. június 1.

Gabonafélék 2 772 2 735 2 414 2 523 Ebből:

búza 1 066 1 036 1 036 1 037 kukorica 1 161 1 165 956 1 048 árpa 302 297 248 253 triticale 125 129 91 87 zab 58 47 26 25 rozs 38 40 32 32 rizs 3 3 3 3

Burgonya 23 18 14 13 Szárazhüvelyesek 23 26 18 18 Olajos magvak 859 950 1 062 968 Ebből:

napraforgó 524 625 628 574 repce 265 226 343 304

Dohány 6 5 4 3 Cukorrépa 15 15 16 14 Szálastakarmány 253 275 364 351 Ebből:

lucerna 136 137 207 223 silókukorica 74 84 65 63 vöröshere 5 3 4 3 csalamádé 2 1 1 1

Zöldségféléka) 77 77 91 92 Ebből:

csemegekukorica 25 27 36 35 zöldborsó 16 17 23 21 paprika 2 2 2 2 vöröshagyma 2 2 2 2 paradicsom 2 2 2 2

a) Fűszerpaprika nélkül.



5.1.5. Szántóföldi növények betakarított összes termése és termésátlaga

Növény 2006–2010

átlaga 2011–2015

átlaga 2018 2019+

Betakarított összes termés, ezer tonna Kukorica 7 144 7 092 7 977 8 271

Búzaa) 4 432 4 773 5 258 5 370

Silókukorica 2 428 2 310 2 053 2 041

Napraforgómag 1 187 1 466 1 831 1 702

Árpa 1 114 1 146 1 146 1 371

Cukorrépa 1 255 941 958 821

Lucernaszéna 654 549 1 013 962

Repcemag 520 561 1 003 896

Triticale 410 428 329 330

Burgonya 572 531 328 329

Szójabab 74 101 181 ..

Zab 137 127 59 69

Rozs 89 97 88 80

Termésátlag, kilogramm/hektár Kukorica 6 220 5 910 8 490 8 050

Búzaa) 4 050 4 600 5 120 5 280

Silókukorica 25 070 24 820 30 920 32 250

Napraforgómag 2 250 2 450 2 970 3 000

Árpa 3 600 4 140 4 690 5 540

Cukorrépa 50 090 56 280 60 770 58 420

Lucernaszéna 4 760 3 850 5 240 4 540

Repcemag 2 290 2 910 3 030 2 970

Triticale 3 210 3 680 3 750 3 950

Burgonya 21 270 23 150 22 300 23 030

Szójabab 2 220 2 100 2 920 ..

Zab 2 420 2 590 2 620 3 180

Rozs 2 220 2 670 3 370 3 370

a) Durumbúzával együtt.



5.1.6. Gyümölcstermesztés

Megnevezés 2006–2010

átlaga 2011–2015

átlaga 2017 2018

Összes terület, ezer hektár 98 91 94 94

Ebből: termőterület 84 82 83 83

Telepítés, ezer hektára) 0,3 0,4 0,3 0,3

Kivágás, ezer hektára) 0,5 0,3 0,2 0,1

Betakarított összes termés, ezer tonna 743 801 723 925

Ebből:

alma 470 565 474 679

meggy 60 71 70 84

szilva és ringlószilva 55 45 43 47

őszibarackb) 54 35 37R 23

körte 25 22 23 26

kajszi 30 21 24 14

bodza 10 12 17 17

cseresznye 7 9 11 12

dió 5 5 8 6

szamóca 6 5 5 5

ribiszkec) 7 3 4 5

málna 7 2 1 1

a) Gazdasági szervezetek adata. b) 2010-ig nektarinnal együtt. c) Piros, fehér és fekete ribiszke együtt.



5.1.7. Szőlőtermesztés

Megnevezés 2006–2010

átlaga 2011–2015

átlaga 2017 2018

Összes terület, ezer hektár 82 81 73 71

Ebből: termőterület 75 72 67 66

Telepítés, ezer hektára) 0,2 0,5 0,3 0,2

Kivágás, ezer hektára) 0,7 0,2 0,1 0,1

Betakarított összes termés, ezer tonna 496 427 530 533

Termésátlag, kilogramm/hektár 6 570 5 930 7 900 8 070

Gyümölcsként értékesített szőlő, ezer tonna 16 14 12 11

Bortermelés (egyszer fejtett), millió liter 298 272 358 355

a) Gazdasági szervezetek adata.



5.1.8. Műtrágyaellátás

Megnevezés 2010 2015R 2018 2019+

Műtrágyaellátás hatóanyagban, ezer tonnaa)

nitrogén 281 378 424 415

foszfor 46 82 117 114

kálium 58 78 111 99

összesen 385 539 652 629 Egy hektár mezőgazdasági

területre jutó műtrágya hatóanyag, kilogramm 72 101 122 119

a) A mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezőgazdaság és az erdőgazdaság részére. Forrás: KSH, Agrárgazdasági Kutatóintézet.

5.1.9. Állatállomány, december 1. (ezer darab)

Állat 2010 2015 2018 2019

Szarvasmarha 682,3 820,5 884,8 909,1

Ebből: tehén 309,2 367,6 402,8 411,7

Ló 64,8 59,7 52,1 52,0

Juh 1 180,5 1 189,7 1 108,8 1 060,5

Ebből: anyajuh 844,3 848,7 797,5 781,7

Kecske 75,4 72,0 65,3 63,2

Sertés 3 168,9 3 124,4 2 871,6 2 634,4

Ebből: anyakoca 219,3 196,8 177,9 155,3

Tyúk 31 848,4 32 431,9 30 657,7 30 874,4

Ebből: tojó 12 570,6 12 389,5 11 161,4 10 978,8



5.1.10. A vágóállatok és az állati termékek termelése

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Vágóállat összesen, ezer tonna 1 329 1 507 1 602 1 624

Ebből:

vágómarha 81 87 99 101

vágójuh 19 19 20 20

vágósertés 553 587 583 583

vágóbaromfi 650 783 869 889

vágónyúl 11 16 13 13

Állati termékek

tehéntej, millió liter 1 641 1 890 1 898 1 917

nyersgyapjú, tonna 4 070 3 840 3 712 3 587

tyúktojás, millió darab 2 732 2 555 2 539 2 514

méz, tonna 16 500 30 700 29 000 ..

Egy tehénre jutó tejtermelés, liter 6 696 7 501 7 809 7 855

Egy juhra jutó gyapjútermelés, kilogramm 3,6 3,6 3,6 3,6

Egy tyúkra jutó tojástermelés, darab 218 218 233 234



5.1.11. Hústermelés (ezer tonna)

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Hústermelés

marha- és borjúhús 28 27 28 30

ló- és juhhús 1 1 2 2

sertéshús 301 303 314 313

baromfihús 376 490 493 532

kecske-, vad-, házinyúlhús 12 15 14 14

belsőség 32 33 34 34

összesen 749 869 885 925 Sertészsiradék 127 128 131 130

Baromfizsiradék 16 22 17 21

5.1.12. A mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexe*

Év Növénytermesztési

és kertészeti termékek

Élő állatok és állati termékek

Összes termelés

2011–2015 átlaga = 100,0% 2017 116,2 105,4 113,0

2018 119,7 111,8 117,7

2019+ 117,8 113,3 117,0

Előző év = 100,0% 2017 95,1 98,5 96,2

2018 103,0 106,1 104,2

2019+ 98,4 101,3 99,4

* Az előző évek árain.



5.1.13. A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete (folyó áron, %)

Termék 2010 2015 2018 2019+

Növénytermesztési és kertészeti termékek

gabonafélék (vetőmaggal) 29,6 28,8 28,9 28,9

ipari növények 10,2 13,4 13,7 12,9

takarmánynövények 2,6 2,5 2,7 2,5

kertészeti termékek 9,8 10,0 9,0 9,3

burgonya 2,0 1,2 1,1 1,5

gyümölcsfélék 5,7 6,0 5,2 4,6

egyéb növényi termékek 1,5 2,3 2,9 2,5

összesen 61,4 64,2 63,5 62,2 Élő állatok és állati termékek

állatok 24,6 22,9 23,0 24,7

állati termékek 14,0 12,9 13,5 13,1

összesen 38,6 35,8 36,5 37,8 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0



5.1.14. A rendelkezésre álló élelmiszer, ital, dohány és tápanyag egy főre jutó mennyisége

Termék, tápanyag 2010 2015 2017 2018

Élelmiszerek Húsfélék összesen, kilogramm 56,7 63,9 71,2 75,7

Hal, kilogramma) 3,5 6,0 6,4 6,7

Tej és tejtermékek, kilogrammb) 156,8 165,6 165,5 166,2

Tojás, darab 235 229 238 240

Zsiradékok összesen, kilogramm 34,6 36,3 37,3 38,4

Ebből:

vaj, vajkrém, kilogramm 1,2 1,5 2,0 2,2

étolaj, margarin, kilogramm 20,1 20,9 21,4 21,5

Liszt, kilogramm 83,2 79,3 85,0 85,7

Rizs, kilogramm 5,1 4,5 5,4 5,9

Burgonya, kilogramm 60,5 60,6 57,1 59,8

Cukor, kilogramm 28,7 30,2 32,1 32,7

Italok, dohányáruk Kávé, kilogramm 2,3 2,3 2,6 2,7

Bor, liter 23,4 25,3 24,8 24,6

Sör, liter 66,4 67,1 67,8 70,4

Égetett szeszes italok, literc) 6,3 6,1 6,1 6,9

Dohány, kilogramm 1,4 1,4 1,2 1,3

Napi tápanyag Kilojouled) 12 750 13 099 13 695 14 038

Fehérje, gramm 95,8 100,1 106,5 110,9

Zsír, gramm 136,1 143,7 149,0 154,8

Szénhidrát, gramm 363,2 362,7 380,4 385,3

a) A hal mennyisége 2014-től élősúlyban számítva. Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak. b) Vaj nélkül. c) 50º-os szeszre átszámítva. d) 1 kilojoule = 0,2388 kcal.



5.2. Ipar

5.2.1. Az ipari termelés értéke és megoszlása létszám-kategóriák szerint*

(folyó áron)

Létszám-kategória, fő Érték, milliárd forint Megoszlás, %

2010 2019+ 2010 2019+

4 és annál kevesebb 1 004 1 416 4,7 3,9

5– 9 346 557 1,6 1,6

10– 19 455 797 2,1 2,2

20– 49 980 1 946 4,6 5,4

50–249 3 559 6 155 16,6 17,1

250 és több 15 122 25 056 70,4 69,7

Összesen 21 466 35 928 100,0 100,0

* Valamennyi ipari vállalkozás. Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.

5.2.2. Az ipari termelés és értékesítés értéke és volumenindexe*

Év Termelés Értékesítés

belföldre exportra összesen

Folyó áron, milliárd forint 2010 21 466 12 177 13 718 25 895

2015 28 494 11 701 20 430 32 131

2018 33 319 13 410 23 294 36 704

2019+ 35 928 14 606 25 021 39 627

Előző év = 100,0% 2010 110,6 97,0 116,9 106,6

2015 107,4 102,8 109,8 107,2

2018 103,5 105,9 101,6 103,1

2019+ 105,4 105,3 106,3 105,9

* Valamennyi ipari vállalkozás. Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.



5.2.3. Az ipar alágankénti termelése és értékesítése, 2019+ (folyó áron, milliárd forint)

Nemzetgazdasági ág, alág TermelésÉrtékesítés

belföldre exportra összesen Bányászat, kőfejtés 186,3 177,5 8,7 186,2 Feldolgozóipar

élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 545,2 2 130,7 1 390,7 3 521,4

textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 421,6 79,2 345,3 424,5

fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 1 137,8 570,5 565,6 1 136,2

kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 1 594,2 1 126,2 455,8 1 582,0

vegyi anyag, termék gyártása 1 639,4 592,5 1 037,9 1 630,4

gyógyszergyártás 918,1 130,8 783,8 914,6 gumi-, műanyag és nemfém

ásványi termék gyártása 2 952,7 1 168,9 1 759,3 2 928,1 fémalapanyag és

fémfeldolgozási termék gyártása 2 689,5 1 132,0 1 561,1 2 693,1

számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3 995,1 151,5 3 831,7 3 983,2

villamos berendezés gyártása 1 628,4 214,7 1 418,0 1 632,7

gép, gépi berendezés gyártása 1 828,7 387,2 1 475,5 1 862,7

járműgyártás 9 541,2 901,1 8 674,4 9 575,5 egyéb feldolgozóipar; ipari

gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 1 086,7 504,1 572,1 1 076,2

feldolgozóipar összesen 32 978,6 9 089,3 23 871,2 32 960,4 Villamosenergia-,

gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 346,8 3 958,7 1 105,8 5 064,4

Ipara) 34 511,7 13 225,4 24 985,6 38 211,0 Ipar, kisvállalkozásokkal

együtta) 35 927,9 14 606,2 25 021,0 39 627,3

a) Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.



5.2.4. Az ipar alágankénti termelésének és értékesítésének volumenindexei, 2019+

(előző év = 100,0%)

Nemzetgazdasági ág, alág TermelésÉrtékesítés

belföldre exportra összesen Bányászat, kőfejtés 120,1 120,5 106,9 119,8 Feldolgozóipar

élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 105,2 102,8 107,7 104,7

textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 90,9 96,4 91,5 92,4

fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 105,9 104,0 108,8 106,3

kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 101,4 109,4 84,7 100,9

vegyi anyag, termék gyártása 95,3 106,7 89,1 94,8

gyógyszergyártás 104,2 93,8 108,6 106,2 gumi-, műanyag és nemfém

ásványi termék gyártása 103,5 106,7 100,8 103,0 fémalapanyag és

fémfeldolgozási termék gyártása 98,8 105,2 96,3 99,8

számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 106,8 86,9 108,4 107,4

villamos berendezés gyártása 114,3 117,6 115,2 115,5

gép, gépi berendezés gyártása 101,4 120,2 101,4 104,8

járműgyártás 109,8 114,8 111,4 111,7 egyéb feldolgozóipar; ipari

gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 113,0 111,0 113,8 112,5

feldolgozóipar összesen 105,5 106,7 106,2 106,3 Villamosenergia-,

gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 101,1 100,8 110,1 102,7

Ipara) 105,3 105,0 106,3 105,9 Ipar, kisvállalkozásokkal

együtta) 105,4 105,3 106,3 105,9

a) Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.



5.3. Építőipar

5.3.1. Az építőipari termelés értéke építményfőcsoportok és ágazatok szerint, 2019+

Megnevezés A termelés

értéke, millió forint


Megoszlás, %

Építményfőcsoportok Épületek 2 396 418 120,2 54,1

Egyéb építmények 2 034 018 123,9 45,9

Összesen 4 430 436 121,7 100,0 Ágazatok

Épületek építése 1 276 393 119,2 28,8

Egyéb építmény építése 1 302 577 126,9 29,4

Speciális szaképítés 1 851 466 120,0 41,8

Összesen 4 430 436 121,7 100,0



5.3.2. Az építőipari szervezetek építőipari tevékenysége létszám-kategóriák szerint

(folyó áron)

Létszám-kategória, fő Érték, milliárd forint

2015 2018 2019+

4 és kevesebb 660,1 958,2 1 299,1

5– 9 205,5 351,6 538,8

10– 19 278,1 474,5 594,8

20– 49 320,0 497,9 595,7

50–249 372,9 739,7 1 004,8

250 és több 316,8 285,0 397,2

Összesen 2 153,4 3 306,9 4 430,4

5.3.2. Az építőipari szervezetek építőipari tevékenysége létszám-kategóriák szerint (folytatás)

(folyó áron)

Létszám-kategória, fő Megoszlás, %

2015 2018 2019+

4 és kevesebb 30,7 29,0 29,3

5– 9 9,5 10,6 12,2

10– 19 12,9 14,3 13,4

20– 49 14,9 15,1 13,4

50–249 17,3 22,4 22,7

250 és több 14,7 8,6 9,0

Összesen 100,0 100,0 100,0



5.4. Belkereskedelem

5.4.1. A kiskereskedelem üzlethálózata, nemzeti dohányboltok*

Üzlettípus Üzletek száma

Ebből: önálló vállal-

kozó által működ-

tetett

2018 2019. június 30.

Élelmiszer jellegű vegyes 19 982 19 647 7 363 Élelmiszer, ital 19 005 18 863 6 385 Élelmiszer és élelmiszer jellegű összesen 38 987 38 510 13 748 Iparcikk jellegű vegyes 4 620 4 609 1 137 Textilszaküzlet 1 361 1 346 608 Ruházati szaküzlet 15 018 14 811 5 084 Lábbeli-, bőráruszaküzlet 2 609 2 556 675 Bútor-, háztartásicikk- és világítástechnikai

szaküzlet 3 533 3 488 767 Elektromos háztartási cikkek szaküzlete 2 489 2 481 503 Festékek, vasáruk, barkács- és építési

anyagok szaküzlete 8 587 8 550 1 763 Könyv-, újság-, papíráru-szaküzlet 3 682 3 633 802 Egyébiparcikk-szaküzlet 29 416 29 233 11 318 Illatszerszaküzlet 2 416 2 398 539 Humán gyógyászati termékek üzlete 944 966 48 Állatgyógyászati termékek üzlete 196 199 24 Használtcikk-szaküzlet 5 697 5 605 3 026 Nem élelmiszertermék jellegű összesen 80 568 79 875 26 294 Gépjármű-üzemanyag 2 054 2 063 87 Kiskereskedelmi üzlet összesen 121 609 120 448 40 129 Gépjárműszaküzlet 3 220 3 234 673 Gépjárműalkatrész-szaküzlet 3 900 3 873 1 086 Motorkerékpár- és -alkatrészszaküzlet 491 491 147 Gépjármű és járműalkatrész 7 611 7 598 1 906 Mindösszesen 129 220 128 046 42 035 Nemzeti dohánybolt 5 890 5 888 2 667

* Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.



5.4.2. A kiskereskedelmi üzletek forgalma üzlettípusonként

Üzlettípus Milliárd forint

Volumen-index,


2018 2019+

Élelmiszer jellegű vegyes 3 897,7 4 201,2 103,7

Élelmiszer, ital, dohányáru 1 193,9 1 332,4 102,4

Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes összesen 5 091,7 5 533,6 103,4

Iparcikk jellegű vegyes 431,9 501,4 113,1

Textil, ruházati és lábbeli 701,8 743,4 104,9

Bútor, műszaki cikk 1 015,7 1 087,3 104,9

Könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk 756,6 790,1 103,0

Gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer 744,3 796,5 105,2

Használtcikk 45,0 46,4 102,2

Csomagküldő és internet 543,2 746,8 136,9

Nem élelmiszertermék jellegű összesen 4 238,5 4 711,9 109,5

Összesen üzemanyag-forgalom nélkül 9 330,1 10 245,6 106,2 Gépjárműüzemanyag-forgalom 1 897,0 2 017,1 105,9

Mindösszesen 11 227,1 12 262,7 106,1 Gépjármű- és járműalkatrész-forgalom 630,2 744,5 116,0



5.4.3. A kiskereskedelmi eladási forgalom árucsoportonként* (milliárd forint)

Megnevezés 2015 2017 2018 2019+ Élelmiszer 2 379,7 2 732,6 2 888,4 3 142,8 Alkoholtartalmú ital 305,7 341,7 344,5 378,0 Alkoholmentes ital 263,7 300,8 323,7 344,4 Kávé 84,5 88,4 104,2 114,3 Dohányáru 560,8 624,7 681,9 764,3 Gyógyszer, gyógyászati cikk 466,2 483,6 505,7 542,5 Kozmetikai és testápolási cikk 331,7 398,8 437,5 443,5 Textil, ruházat 462,7 574,5 653,7 705,6 Lábbeli, bőrdíszmű 187,6 232,1 240,3 249,3 Bútor 121,6 157,6 188,3 225,6 Lakástextília 66,3 79,7 93,3 98,7 Világítóberendezés 55,8 62,2 74,6 86,7 Háztartási cikk 93,1 108,7 113,8 125,9 Tartós elektromos háztartási gép 84,4 111,6 129,2 154,4 Elektromos háztartási kisgép 72,3 77,5 88,4 94,0 Híradástechnikai készülék 72,8 84,7 95,2 98,9 Kép- és hanghordozó 11,9 9,3 7,7 6,6 Vasáruk 150,1 136,3 157,0 182,3 Szaniteráru 69,9 72,6 69,5 79,9 Barkácsanyag és -felszerelés 66,3 81,5 92,5 106,0 Építőanyag 287,8 307,5 350,4 401,3 Festék, gyanta és lakk 62,6 74,5 81,4 92,4 Könyv, újság, papíráru 146,0 138,3 140,5 147,1 Információfeldolgozó-berendezés 95,4 97,3 109,5 119,9 Fotóoptikai készülék és eszköz 45,2 47,8 49,9 55,4 Tapéta 4,7 5,4 6,1 6,6 Padlóburkoló 18,8 28,0 33,4 38,3 Tüzelőanyag 20,2 23,9 25,3 23,9 Tisztítószer 178,2 180,5 189,5 205,8 Használt cikk 32,3 33,3 34,1 34,1 Telefon 59,7 86,7 141,1 163,8 Óra, ékszer 31,6 36,4 40,0 44,1 Sport-, hobbi- és játékszer 124,8 150,2 166,8 188,0 Üzemanyag 1 490,6 1 606,8 1 868,3 1 996,1 Egyéb iparcikk 371,0 443,2 493,5 544,8 Kiskereskedelem összesen 8 875,9 10 018,6 11 019,4 12 005,3 Új gépjármű 355,2 422,4 477,1 577,0 Használt gépjármű 94,1 99,7 109,4 132,0 Új és használt motorkerékpár 7,5 8,7 8,7 9,5 Gépjárműalkatrész 231,5 224,1 242,7 269,3 Gépjármű- és -járműalkatrész-

kiskereskedelem összesen 688,4 754,9 837,9 987,8 * Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.



5.4.4. Bevásárlóközpontok, hipermarketek

Megnevezés 2010 2015 2018 2019.

június 30.

Bevásárlóközpontok száma 114 121 121 121

Bevásárlóközpontokban működő kiskereskedelmi üzletek száma 6 672 6 582 6 034 5 971

Hipermarketek száma 166 163 166 167

Hipermarketekben működő kiskereskedelmi üzletek száma 2 516 2 506 2 459 2 478



5.5. Turizmus, vendéglátás

5.5.1. A Magyarországra tett külföldi utazások száma és az utazáshoz kapcsolódó kiadások az utazás célja szerint*

Utazási cél 2010 2015 2018 2019

Külföldi utazások száma, ezer Üdülés, szórakozás 1 980 2 936 4 767 3 523

Városnézés, körutazás 2 653 4 740 6 755 7 795

Rokon, barát látogatás 4 240 5 929 5 187 4 757

Gyógykezelés, egészségmegőrzés, fogászat, plasztikai műtétek és egyéb orvosi beavatkozásoka) 1 811 2 786 2 866 3 592

Üzleti utazások, konferencia 1 635 1 329 1 270 1 642

Kulturális, sport- és egyéb rendezvények 571 733 701 1 023

Természetjárás 221 536 824 780

Vadászat 25 48 106 231

Vallási cél 226 131 120 155

Vásárlás 9 881 8 870 10 173 10 938

Tanulás 288 399 426 502

Munkavégzés, üzletelés 2 012 2 425 3 387 3 921

Átutazás 14 094 15 863 18 873 20 278

Egyéb cél, saját ingatlan (ház, nyaraló stb.) felkeresése időleges jelleggel 267 1 622 2 212 2 262

Összesen 39 904 48 345 57 667 61 397

* Tehergépkocsi-vezetők nélkül. a) 2010-ben gyógykezelés, egészségmegőrzés.



5.5.1. A Magyarországra tett külföldi utazások száma és az utazáshoz kapcsolódó kiadások az utazás célja szerint*

(folytatás) Utazási cél 2010 2015 2018 2019

Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások, millió forint

Üdülés, szórakozás 213 275 186 095 350 029 313 794

Városnézés, körutazás 150 756 402 425 656 698 774 216

Rokon, barát látogatás 133 511 223 842 166 201 194 726

Gyógykezelés, egészségmegőrzés, fogászat, plasztikai műtétek és egyéb orvosi beavatkozásoka) 135 586 186 463 199 039 220 284

Üzleti utazások, konferencia 156 408 158 908 124 153 134 909

Kulturális, sport- és egyéb rendezvények 27 357 49 032 32 761 47 198

Természetjárás 7 056 4 252 8 259 7 455

Vadászat 2 939 5 578 6 751 18 008

Vallási cél 1 153 1 428 3 435 3 687

Vásárlás 139 321 133 718 180 530 218 376

Tanulás 32 603 39 758 21 016 19 631

Munkavégzés, üzletelés 92 743 101 061 134 965 138 539

Átutazás 93 747 94 646 144 677 174 488

Egyéb cél, saját ingatlan (ház, nyaraló stb.) felkeresése időleges jelleggel 3 364 20 460 38 265 44 800

Összesen 1 189 819 1 607 668 2 066 780 2 310 110

* Tehergépkocsi-vezetők nélkül. a) 2010-ben gyógykezelés, egészségmegőrzés.



5.5.2. A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások fogyasztási szerkezete*

(millió forint)

Költségnem 2010 2015 2018 2019

Szállás, étkezéssel 171 053 243 897 296 250 328 002

Szállás, étkezés nélkül 101 078 102 044 144 865 134 278

Étkezés vendéglátóhelyen 142 084 197 909 197 021 242 523

Vásárolt élelmiszer, ital 151 233 154 656 237 998 249 827

Nemzetközi közlekedés 70 710 170 856 226 081 257 406

Belföldi távolsági közlekedés 16 183 18 100 39 505 40 352

Autóbérlés 3 064 1 553 3 795 5 533

Üzemanyag 62 752 55 043 91 694 116 483

Kulturális programok 18 245 47 199 74 469 72 000

Egynapos kirándulás, Magyarországon befizetve 4 881 2 517 11 958 20 757

Egészségmegőrzés 66 001 70 896 91 876 80 274

Gyógyászat 18 907 34 886 53 332 68 073

Szórakozás 34 498 63 985 81 246 104 189

Sport, fitnesz 2 972 5 607 6 131 7 472

Biztosítás 172 141 2 146 1 489

Tartós és értékes fogyasztási cikkek vásárlása – 36 224 66 489 42 325

Egyéb vásárlás (ajándék stb.) 237 870 282 281 296 030 336 662

Tanulás 6 051 327 1 518 1 374

Egyéb költés 82 064 119 546 144 377 201 090

Összesen 1 189 819 1 607 668 2 066 780 2 310 110

* Tehergépkocsi-vezetők nélkül.



5.5.3. A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások főbb küldő országok szerint, 2019*

(millió forint)

Főbb küldő országok Turisztikai célú

kiadások Nem turisztikai célú kiadások

Összesen

Összesen 1 745 265 564 845 2 310 110 Ebből:

Németország 246 964 48 542 295 506 Ausztria 158 935 87 316 246 251 Románia 74 666 116 114 190 780 USA 164 725 2 939 167 664 Egyesült Királyság 120 881 2 556 123 437 Szlovákia 54 027 66 594 120 621 Ukrajna 14 673 95 578 110 251 Olaszország 43 021 9 319 84 567 Lengyelország 58 980 9 785 68 765 Csehország 62 052 5 188 67 240 Franciaország 64 646 704 65 350 Szerbia, Montenegró,

Koszovó 10 763 46 598 57 361 Spanyolország, Portugália 52 209 935 53 144 Oroszország 43 021 1 991 45 011 Izrael 38 713 5 429 44 142

* Tehergépkocsi-vezetők nélkül.

5.5.4. A Magyarországra tett többnapos külföldi utazások száma és megoszlása a felkeresett turisztikai régiók szerint, 2019*

Idegenforgalmi régiók Száma, ezer fő Megoszlása, % Budapest–Közép-Dunavidék 8 835 52,2

Budapest 8 299 49,0 Közép-Dunavidék 537 3,2

Észak-Magyarország 562 3,3 Észak-Alföld 551 3,3 Tisza-tó 203 1,2 Dél-Alföld 1 085 6,4 Közép-Dunántúl 542 3,2 Balaton 1 758 10,4 Dél-Dunántúl 359 2,1 Nyugat-Dunántúl 3 507 20,7 Összesen 16 937 100,0

* A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek.



5.5.5. A külföldre tett utazások száma és kiadásai, 2019+

Utazási cél Utazások száma,

ezer Kiadások, millió forint

Üdülés, szórakozás, sport 7 008 492 370 Rokon, barát látogatás 4 735 125 922 Gyógykezelés 118 2 615 Egészségmegőrzés 473 5 863 Konferencia, kongresszus 143 9 764 Üzleti utazások, kiállítás, vásárlátogatás 683 61 046 Kulturális, sport- és egyéb rendezvények 266 8 104 Vadászat, vallási cél 275 2 882 Vásárlás 5 540 152 726 Tanulás 346 5 882 Munkavégzés 4 137 70 546 Üzletelés 871 23 556 Egyéb 264 8 026 Összesen 24 858 969 301

5.5.6. A külföldi többnapos utazások és az eltöltött idő megoszlása, 2019+

(%)

Utazási cél Utazások Eltöltött idő

Szórakozás, pihenés, üdülés, sport 47,1 51,1 Rokon, barát, ismerős meglátogatása 30,0 26,5 Gyógykezeltetés 0,3 0,2 Egészségmegőrzés 0,4 0,3 Konferencia, kongresszus 1,4 0,9 Üzleti út, kiállítás, vásárlátogatás 4,4 3,2 Kulturális rendezvény, sportrendezvény 1,1 0,7 Vadászat, vallási cél 0,8 0,5 Vásárlás 1,2 0,8 Tanulás 0,6 2,6 Munkavégzés 11,3 11,6 Üzletelés 0,8 0,4 Egyéb 0,7 1,0 Összesen 100,0 100,0



5.5.7. A belföldi többnapos utazások az utazás célja szerint, 2019

Utazási cél

Az utazások száma, ezer fő

Az utazásokon eltöltött idő,

ezer nap

Átlagos tartózko-dási idő,

nap

Az utazásokra

fordított kiadások,

millió forint Szórakozás, pihenés,

sport 7 081 33 558 4,7 300 305 Rokon, barát,

ismerős meglátogatása 5 724 19 776 3,5 53 552

Iskolai tanulmányút, tábor 144 654 4,5 2 794

Egészségmegőrzés, wellness 393 2 026 5,1 19 987

Üzleti út, konferencia 228 711 3,1 5 057 Kulturális rendezvény,

sportrendezvény 263 805 3,1 6 396 Hobbi jellegű

munkavégzés 331 1 384 4,2 3 320 Aktív kikapcsolódás,

sportolás 69 276 4,0 1 585 Egyéb 14 91 6,3 245 Összesen 14 249 59 280 4,2 393 243

5.5.8. A belföldi többnapos utazáson eltöltött idő megoszlása az utazás célja szerint, 2019

(%)

Utazási cél 2–4 napos

utazás

5 vagy annál több napos

utazás

Többnapos utazás együtt

Szórakozás, pihenés, sport 45,2 69,7 56,6 Rokon, barát, ismerős

meglátogatása 44,1 21,0 33,4 Iskolai tanulmányút, tábor 0,7 1,6 1,1 Egészségmegőrzés, wellness 2,9 4,0 3,4 Üzleti út, konferencia 1,9 0,4 1,2 Kulturális rendezvény,

sportrendezvény 1,9 0,7 1,4 Hobbi jellegű munkavégzés 2,6 2,0 2,3 Aktív kikapcsolódás, sportolás 0,5 0,4 0,5 Egyéb 0,1 0,2 0,2 Összesen 100,0 100,0 100,0



5.5.9. A kereskedelmi szálláshelyek főbb adatai

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Ország összesen Egységek számaa) 2 957 3 321 3 537 3 406

Férőhelyek száma, ezera) 311 374 353 343 Vendégek száma, ezer

belföldi 4 011 5 474 6 603 6 659 külföldi 3 462 4 929 5 945 6 137 összesen 7 473 10 403 12 548 12 796

Vendégéjszakák száma, ezer belföldi 9 941 12 925 15 671 15 574 külföldi 9 614 12 962 15 340 15 687 összesen 19 554 25 888 31 011 31 261

Ebből: Budapest Egységek számaa) 244 312 333 328


belföldi 391 536 670 636 külföldi 2 167 3 269 3 817 3 942 összesen 2 558 3 805 4 487 4 578

Vendégéjszakák száma, ezer belföldi 843 1 017 1 316 1 226 külföldi 5 216 7 751 9 032 9 411 összesen 6 060 8 768 10 348 10 637

Balaton idegenforgalmi régió Egységek számaa) 528 547 615 571


belföldi 908 1 203 1 419 1 446 külföldi 325 370 437 443 összesen 1 232 1 573 1 856 1 889

Vendégéjszakák száma, ezer belföldi 2 618 3 331 3 958 3 958 külföldi 1 614 1 747 1 967 1 915 összesen 4 232 5 078 5 925 5 874

a) Július 31.



5.5.10. A kereskedelmi szálláshelyek adatai típusok szerint, 2019

Szállástípus

Egységek száma

Férő-helyek száma

Férőhely-kapacitás-

kihasz-náltság

(%)

Vendé-gek

Vendég-éjszakák

július 31. száma, ezer

Ország összesen Szálloda

ötcsillagos 5 1 845 53,5 154 412 négycsillagos 144 32 894 53,5 2 700 6 643 háromcsillagos 133 23 119 45,5 1 412 3 597 kétcsillagos 29 3 786 31,1 148 357 egycsillagos 12 1 394 31,4 27 70 kategória nélkül 715 83 838 43,9 5 433 12 259 összesen 1 038 146 876 46,3 9 874 23 338

Szállodából: gyógyszálloda 39 13 031 55,8 820 2 647

Panzió 1 251 33 664 21,7 1 066 2 287 Kemping 223 88 199 14,4 570 2 010 Üdülőház 431 24 155 22,3 444 1 369 Közösségi

szálláshely 463 49 933 18,0 843 2 257 Mindösszesen 3 406 342 827 33,4 12 796 31 261

Ebből: Budapest Szálloda

ötcsillagos … … … … … négycsillagos 32 10 167 62,8 1 008 2 496 háromcsillagos … … 62,2 … … kategória nélkül 153 30 019 55,7 2 668 5 971 összesen 206 44 603 58,0 4 089 9 438

Szállodából: gyógyszálloda 3 1 805 62,7 148 413

Panzió 46 1 442 33,8 80 175 Kemping 6 524 23,1 19 91 Üdülőház 3 229 24,2 4 24 Közösségi

szálláshely 67 6 308 46,2 385 907 Mindösszesen 328 53 106 55,3 4 578 10 637



5.5.11. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégei által eltöltött éjszakák országok szerint

(ezer vendégéjszaka)

Országok Összesen

Ebből: szálloda

Összesen Ebből:

szálloda

2018 2019+

Összesen 15 340 12 540 15 687 12 829 Ebből:

Ausztria 849 672 817 639

Belgium 208 153 189 141

Csehország 948 738 982 771

Egyesült Királyság 1 046 920 1 097 976

Franciaország 446 375 472 397

Hollandia 393 229 358 213

Horvátország 88 74 92 79

Lengyelország 756 395 776 417

Németország 2 095 1 551 2 021 1 480

Olaszország 689 611 690 600

Oroszország 680 636 704 655

Románia 610 480 661 510

Spanyolország 476 430 487 425

Svájc 204 173 209 176

Svédország 225 208 204 186

Szerbia 151 127 144 119

Szlovákia 480 365 494 377

Szlovénia 67 50 70 51

Ukrajna 370 311 415 341

Egyesült Államok 837 761 862 791

Kanada 133 111 121 102

Izrael 458 439 505 479

Japán 152 142 147 138

Kína 426 411 455 439

Koreai Köztársaság 253 223 277 251



5.5.12. A szállodák összefoglaló adatai

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Átlagár, forint 14 231 17 431 20 794 22 431

Egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel (REVPAR), forint 6 344 9 391 12 720 13 836

Egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel, forint

belföldi 6 179 7 539 8 771 9 286

külföldi 9 438 11 553 13 812 14 972

összesen 7 992 9 741 11 507 12 412

Szobafoglaltság, % 44,6 53,9 61,2 61,7

5.5.13. A nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi, szabadidős szálláshelyek adatai

Szállástípus

Egysé-gek

száma

Férő-helyek

Vendégek Vendégéjszakák

száma, ezer

2018. július 31. 2017 2018 2017 2018

Üdülő 343 12 207 216 695 726

Gyermeküdülő 15 1 8 9 30 32

Villa 10 0 2 2 8 8

Gyermek- és ifjúsági tábor 209 17 155 143 507 501

Telepített sátortábor 16 2 4 3 14 10

Turistaház 33 1 14 17 30 36

Kulcsosház 101 3 25 21 60 53

Matracszállás 18 1 4 5 10 17

Munkásszállás 32 1 6 4 62 24

Vendégszállás 89 2 25 24 75 78

Diákotthon, kollégium 184 27 126 124 347 335

Összesen 1 050 66 575 568 1 840 1 819



5.5.14. A vendéglátás üzlethálózata, valamint a termelőibor-kimérések

Üzlettípus 2010. 2015. 2018. 2019.

június 30. december 31.

Vendéglátóhelyek száma Kereskedelmi vendéglátóhely

étterem, büfé, cukrászda 28 021 28 932 28 900 29 368

italüzlet és zenés szórakozóhely 21 511 18 199 16 230 15 969

összesen 49 532 47 131 45 130 45 337

Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely 5 533 5 536 6 125 6 122

Mindösszesen 55 065 52 667 51 255 51 459 Termelőibor-kimérések 2 006 2 565 2 398 2 374

Ebből: önálló vállalkozók által működtetett Kereskedelmi vendéglátóhely

étterem, büfé, cukrászda 9 636 8 712 8 828 9 008

italüzlet és zenés szórakozóhely 10 554 8 011 7 079 6 955

összesen 20 190 16 723 15 907 15 963

Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely 1 104 1 037 1 068 1 055

Mindösszesen 21 294 17 760 16 975 17 018 Termelőibor-kimérések 1 046 1 175 1 185 1 190



5.5.15. A vendéglátóhelyek eladási forgalma (millió forint)

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Kereskedelmi vendéglátóhely 596 266 782 406 1 164 685 1 332 121

Munkahelyi vendéglátóhely 108 762 121 229 118 135 131 818

Összesen 705 028 903 635 1 282 820 1 463 939

5.5.16. A vendéglátó-forgalom megoszlása főbb árucsoportonként (%)

Árucsoport 2010 2015 2018 2019+

Élelmiszer 70,6 73,2 73,2 73,8

Alkoholtartalmú ital 11,7 11,4 10,9 10,3

Alkoholmentes ital 10,8 11,0 11,0 10,7

Kávé 3,2 3,9 4,3 4,6

Dohányáru 2,8 – – –

Egyéb 0,9 0,6 0,6 0,6

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0



5.6. Szállítás, közlekedés

5.6.1. Áruszállítás a forgalom jellege szerint

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Szállított áruk tömege, ezer tonna Vasúti 45 794 50 333 52 471 52 678 Közúti 199 848 198 743 206 669 202 189 Belvízi 9 952 8 163 6 926 8 592 Légi 16 22 64 60 Csővezetékes 24 410 26 666 39 233 48 125 Összesen 280 021 283 926 305 364 311 643

Árutonnakilométer-teljesítmény, millió Vasúti 8 809 10 010 10 584 10 687 Közúti 33 721 38 352 37 948 36 832 Belvízi 2 393 1 824 1 608 2 120 Légi 20 29 44 74 Csővezetékes 5 623 5 305 7 589 8 901 Összesen 50 565 55 519 57 773 58 614

5.6.2. Áruszállítás a forgalom iránya és jellege szerint, 2019+

Megnevezés Belföldi

forgalom Nemzetközi

forgalom Összesen

Szállított áruk tömege, ezer tonna Vasúti 14 573 38 106 52 678 Közúti 166 231 35 958 202 189 Belvízi 122 8 470 8 592 Légi – 60 60 Csővezetékes 19 230 28 895 48 125 Összesen 200 155 111 488 311 643

Árutonnakilométer-teljesítmény, millió Vasúti 1 735 8 952 10 687 Közúti 13 546 23 287 36 832 Belvízi 5 2 115 2 120 Légi – 74 74 Csővezetékes 2 420 6 480 8 901 Összesen 17 705 40 909 58 614



5.6.3. Helyközi személyszállítás

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Szállított utas, ezer fő Vonat 140 519 144 396 147 986 146 886

Autóbusz 507 135 508 511 480 690 467 607

Hajó 641 730 683 684

Repülőgép 4 512 3 234 5 502 6 008

Összesen 652 807 656 870 634 861 621 185 Utaskilométer, millió

Vonat 7 692 7 609 7 770 7 752

Autóbusz 11 766 13 130 13 902 13 995

Hajó 14 9 9 8

Repülőgép 5 586 4 875 8 468 9 250

Összesen 25 059 25 623 30 148 31 006

5.6.4. Helyi személyszállítás* (millió fő)

Közlekedési eszköz 2010 2015 2018 2019+

Autóbusz 1 152 1 122 1 150 1 117

Villamos 449 453 484 472

Metró, földalatti 302 413 321 354

Trolibusz 95 95 102 101

Helyiérdekű vasút 70 80 73 73

Összesen 2 067 2 162 2 131 2 117

* Taxi nélkül.



5.6.5. Közforgalmú vasútipálya-hálózat és járműállomány Megnevezés 2010 2015 2017a) 2018b)

Pályahálózat, kilométer A működtetett vasútvonalak

hossza 7 352 7 197 7 918 7 732 Ebből:

két- vagy több vágányú 1 335 1 205 1 219 1 219 villamosított vonal 2 929 2 963 3 066R 3 069

A működtetett vonalak vágányhossza 9 178 9 358 11 531R 11 336

Járműállomány, darabc) Mozdony 1 077 1 153 1 167 1 133 Motorkocsi

(motorvonattal együtt) 431 515 500 493 Személykocsi 2 788 2 526 2 147 2 112 Teherkocsi 11 357 8 916 9 043 8 750

a) 2016-tól a MÁV Zrt. nemcsak az üzemeltetett, hanem az üzemeltetésre fenntartott állapotban lévő vonalakat is számba veszi a müködtetett vonalak hosszának meghatározásakor, illetve nem szerepelnek a járműállományban a MÁV Zrt. tulajdonában lévő, de a közforgalomban nem üzemeltetett személykocsik. Normál és keskeny nyomtávú vasúti infrastruktúra és közlekedési eszközök együttes adatai. b) Normál és keskeny nyomtávú vasúti infrastruktúra és közlekedési eszközök együttes adatai. c) Leltári állomány az év végén.

5.6.6. Országos közúthálózat (kilométer)

Közutak 2010 2015 2018 2019+ Beton 121 140 138 138 Aszfalt és bitumen 30 068 30 424 30 647 30 794 Kő és keramit 24 23 17 17 Makadám 1 136 1 061 989 979 Kiépítetlen (föld) 281 276 279 276 Összesen 31 628 31 925 32 070 32 204 Ebből:

autópálya 1 067 1 168 1 197 1 233 autóút 205 263 312 353 elsőrendű főút 2 155 2 163 2 156 2 142 másodrendű főút 4 461 4 798 4 831 4 859



5.6.7. Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett közúti járművek száma

(darab)

Jármű 2010 2015 2018 2019+

Személygépkocsi 61 324 199 906 295 431 314 411 Autóbusz 657 1 623 1 743 1 616 Motorkerékpár 6 408 8 613 11 238 12 880 Tehergépkocsi, különleges

célú tehergépkocsival együtt 16 004 33 662 43 170 47 437

Vontató 4 074 8 842 9 304 8 309 Összes gépjármű 88 467 252 646 360 886 384 653 Lassú járművek 2 674 4 410 3 449 3 745

Vontatmánya) 8 610 15 755 20 594 21 087

Mindösszesen 99 751 272 811 384 929 409 485

a) Pótkocsik, lakókocsik, utánfutók együtt. Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), 2017-től Belügyminisztérium.

5.6.8. Közútijármű-állomány (ezer darab)

Jármű 2010 2015 2018 2019

Személygépkocsi 2 984 3 197 3 642 3 812 Autóbusz 18 18 19 19 Motorkerékpár 142 163 176 186 Tehergépkocsi, különleges

célú tehergépkocsival együtt 417 444 504 529

Vontató 48 64 77 79 Összes gépjármű 3 609 3 886 4 418 4 625 Lassú járművek 120 131 133 135

Vontatmánya) 394 413 448 462

Mindösszesen 4 123 4 430 4 999 5 223

a) Pótkocsik, lakókocsik, utánfutók együtt. Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), 2017-től Belügyminisztérium.



5.6.9. Személygépkocsi-állomány

Gyártmány Ezer darab

Átlagkor, év

2010 2015 2018 2019

Összesen 2 984,1 3 196,9 3 641,8 3 812,0 14,4 Ebből:

Alfa Romeo 11,9 15,1 20,0 21,5 15,1 Audi 53,6 80,4 108,9 117,9 14,9 BMW 47,1 84,3 116,0 125,7 13,5 Chevrolet 36,0 38,9 41,5 42,8 12,7 Citroën 80,5 87,7 97,2 100,0 14,5 Dacia 12,0 22,8 40,7 50,0 5,7 Daewoo 70,9 65,5 59,2 56,0 18,3 Fiat 132,5 126,8 127,2 127,1 16,2 Ford 226,8 256,2 300,7 315,1 13,0 Honda 48,3 56,9 74,3 80,8 13,5 Hyundai 18,7 26,6 43,3 52,2 9,5 Lada, Zsiguli 117,3 63,0 40,6 33,4 26,6 Maruti 9,7 6,4 4,1 3,4 27,5 Mazda 35,8 47,7 70,1 75,9 13,1 Mercedes 54,2 80,2 110,3 121,0 14,4 Mitsubishi 26,3 28,0 34,1 36,5 14,6 Nissan 49,7 58,9 72,0 76,4 12,6 Opel 429,6 451,3 487,8 496,8 15,6 Peugeot 120,4 128,9 140,9 144,3 14,8 Polski Fiat 16,6 7,0 3,5 3,1 32,9 Renault 190,9 204,8 220,1 222,8 14,6 Seat 63,8 66,8 71,5 73,3 15,3 Skoda 162,7 171,5 194,6 206,4 12,0 Suzuki 404,1 404,7 422,9 431,4 14,9 Toyota 122,0 139,8 183,4 201,6 12,3 Trabant 41,8 20,8 11,8 10,7 32,3 Volkswagen 261,8 304,0 355,5 371,8 15,9 Volvo 27,3 36,7 46,1 50,5 12,2 Wartburg 27,4 12,3 6,3 5,4 32,4 Zastava 4,0 1,6 1,0 0,8 33,5

Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), 2017-től Belügyminisztérium.



5.6.10. A helyi személyszállítás hálózata* (kilométer)

Megnevezés 2010 2015 2017 2018 Villamos 188,3 206,0 215,1 215,1 Ebből:

Budapesten 153,8 158,6 159,8 159,8 Debrecenben 5,9 9,6 17,5 17,5 Miskolcon 11,3 12,7 12,7 12,7 Szegeden 17,3 25,1 25,1 25,1

Trolibusz 98,1 101,4 101,4 101,4 Ebből:

Budapesten 66,0 66,9 66,9 66,9 Debrecenben 15,6 15,6 15,6 15,6 Szegeden 16,5 18,9 18,9 18,9

Metró 30,5 37,3 37,3 37,3 Földalatti 4,5 4,5 4,5 4,5 Helyiérdekű vasút 115,3 115,3 114,9 114,9 Autóbusz 4 293,7 4 474,8 4 507,1 4 253,0 Ebből: Budapesten 926,3 1 018,0 1 017,7 933,0 Helyi autóbusz-közlekedéssel

rendelkező helységek száma, darab 101 94 86 82

* Vonalak hossza: a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások adatai.

5.6.11. Csővezetékes szállítás Hálózat 2010 2015 2017 2018

Csővezeték-hálózat hossza összesen, kilométer 7 786 8 088 8 109 8 109

Ebből: kőolajvezeték 848 848 848 848 földgázvezeték 5 577 5 873 5 873 5 873

Szállított áruk tömege összesen, ezer tonna

24 410 26 666 38 028 39 233

Ebből: kőolaj 7 785 6 996 7 250 7 486 gáz 10 467 15 084 25 566 26 033

Árutonna-kilométer összesen, millió 5 622,7 5 304,6 7 429,9 7 589,3

Ebből: kőolaj 2 415,2 1 806,1 1 648,3 1 698,5 gáz 2 409,0 2 839,8 5 046,8 5 092,3



5.6.12. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma légikikötők szerint, 2019

Megnevezés

Járatok száma, darab

Utasok száma, ezer fő

Áruk és postai küldemények tömege, tonna

érkező induló érkező induló érkező induló

Kereskedelmi járatok 56 980 56 971 8 023 938 8 105 325 50 853 44 737

Ebből: Amszterdam 1 461 1 461 226 407 227 774 210 252 Barcelona 998 999 188 881 191 450 – – Bázel 784 787 125 183 125 361 – 30 Berlin/Schönefeld 789 788 141 164 142 981 0 – Brüsszel/Charleroi 953 955 167 591 172 143 – – Dublin 748 749 128 169 129 381 5 0 Eindhoven 706 704 148 255 147 735 23 106 Frankfurt 2 497 2 494 360 858 364 742 – – Koppenhága 703 702 116 634 114 838 866 389 London/Heathrow 1 407 1 403 185 148 186 140 – – London/Gatwick 846 844 151 335 153 670 143 536 London/Luton 1 456 1 457 283 119 284 962 – – London/Stansted 1 258 1 256 220 756 220 036 0 0 Madrid/Barajas 838 839 148 199 151 009 4 17 Milánó/Malpensa 650 650 121 395 121 826 – – Moszkva/

Seremetyevo 1 310 1 306 132 067 131 748 1 746 2 822 München 1 592 1 596 164 299 173 796 322 157 Párizs/Charles-

de-Gaulle 1 794 1 794 238 277 248 752 1 569 1 547 Prága 1 321 1 419 118 014 115 053 107 1 829 Róma/Fiumicino 848 846 141 696 145 291 45 70 Tel-Aviv 1 435 1 437 255 753 253 618 178 1 Varsó 2 121 2 104 155 613 158 029 202 85 Zürich 1 028 1 027 115 284 120 567 431 398

Nem kereskedelmi járatok 4 430 4 432 21 582 22 644 0 5

Összesen 61 410 61 403 8 045 520 8 127 969 50 853 44 742



5.6.13. Belvízi kikötői áruforgalom a ki- és berakott áruk tömege szerint, 2019+

(tonna)

Kikötő Berakodott

tömeg Kirakodott

tömeg Összes rakodott

tömeg

Bajai Országos Közforgalmi Kikötő 386 512 118 626 505 138

Csepeli Országos Közforgalmi Kikötő 341 089 788 536 1 129 625

Győr-Gönyű Országos Közforgalmi Kikötő 76 807 148 613 225 420

Egyéb belvízi kikötők 2 399 967 1 804 162 4 204 128 Összesen 3 204 374 2 859 937 6 064 312

Forrás: az Innovációs és Technológiai Minisztérium OSAP (Országos Statisztikai Adatfelvételi Program) 1857-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom c. adatgyűjtése.

5.6.14. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Balesetek száma 16 308 16 331 16 951 16 627 Ebből:

a járművezető hibája 15 064 15 138 15 629 15 513 a gyalogos hibája 1 003 909 988 848 műszaki hiba miatt 71 63 93 52

Ittasan okozott balesetek száma 1 883 1 577 1 442 1 396 Ebből:

a járművezető hibája 1 768 1 528 1 387 1 353 a gyalogos hibája miatt 111 49 55 42

Gyalogosok elütése 2 678 2 497 2 599 2 448 Ebből:

a járművezető hibája 1 701 1 614 1 632 1 619 a gyalogos hibája miatt 975 883 962 826

Halálos balesetek száma 649 585 567 530 A baleset során meghalt személy 740 644 633 602 Ebből: 0–14 éves 20 11 6 15 A baleset során megsérült

személy 20 917 20 899 21 999 21 596 Ebből: 0–14 éves 1 788 1 515 1 643 1 675

KÖRNYEZETSTATISZTIKA ÉS TÖBB TERÜLETET ÁTFOGÓ STATISZTIKA


6. KÖRNYEZET, KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS

6.1. Erdők

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Erdőterület, december 31., hektár Faállománnyal borított

erdőterület

1– 10 éves 263 229 202 968 178 209 175 584 11– 50 éves 994 335 1 033 451 1 046 615 1 041 043 51– 100 éves 518 103 531 241 535 256 538 484 101 éves és annál

idősebb 86 334 101 667 109 133 112 368 összesen 1 862 002 1 869 327 1 869 213 1 867 479

Erdőterület összesen 1 922 108 1 940 720 1 940 052 1 939 175 Ebből:

gazdasági rendeltetésűa) 1 205 530 1 199 028 1 197 512 1 191 365

védelmi rendeltetésű 688 949 719 402 720 940 726 370 Összes erdőgazdálkodási

célú terület 2 046 394 2 060 819 2 057 273 2 055 237 Élőfakészlet, fakitermelés, december 31.

Élőfakészlet, ezer m³ 359 065 378 587 386 041 389 729

Fakitermelés, ezer m³ 7 424 7 354 7 576 7 766 Fakitermelési arány, % 56,5 56,4 58,3 59,8

Erdőtelepítés, fásítás, erdőfelújítás, hektár Erdőtelepítés és fásítás 5 960 452 694 1 354 Erdőfelújításb) 16 433 20 232 18 532 16 777

Az erdők egészségi állapota a levélvesztés alapján, %c) Egészséges 49,3 50,5 29,9 26,5 Károsodott

gyengén 28,9 25,5 29,1 26,2 közepesen 14,7 16,2 30,9 36,5 erősen 4,4 5,3 8,0 8,8 összesen 48,0 47,0 68,0 71,5

Elpusztult 2,7 2,6 2,1 2,0

a) Faültetvény nélkül. b) Pótlással együtt. c) 2007-től nemzetközi módszertan (ICP Forests) és kárkategóriák szerint. Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Erdészeti Igazgatóság.

KÖRNYEZET


6.2. Önkormányzati tulajdonú zöldterület, 2018. december 31.

Település Park Erdő Közkert

Zöldterület Tele-pülés terüle-téből zöld-

terület aránya,

%

össze-sena)

ebből:gon-

dozott

hektár

Békéscsaba 124,9 3,0 43,3 171,2 57,9 0,9

Budapest 1 697,5 311,5 354,8 2 366,0 2 236,7 4,5

Debrecen 171,0 10,9 3,9 185,8 182,8 0,4

Eger 81,7 2,7 61,0 145,4 118,3 1,6

Győr 155,7 0,0 55,6 211,3 209,2 1,2

Kaposvár 136,4 0,4 13,0 149,7 120,0 1,3

Kecskemét 101,2 126,2 73,1 300,6 250,9 0,9

Miskolc 226,7 108,8 1,3 336,8 301,0 1,4

Nyíregyháza 130,3 51,8 8,0 190,1 169,9 0,7

Pécs 212,0 634,6 214,3 1 062,6 1 016,0 6,5

Salgótarján 39,6 15,0 39,1 93,7 65,4 1,0

Szeged 290,5 4,6 64,5 359,8 312,1 1,3

Székesfehérvár 306,2 47,1 5,7 359,0 355,2 2,1

Szekszárd 34,9 3,1 8,1 46,2 46,2 0,5

Szolnok 125,2 15,1 11,9 152,1 111,9 0,8

Szombathely 103,4 0,0 33,8 137,1 137,1 1,4

Tatabánya 133,2 9,7 27,9 170,8 44,8 1,9

Veszprém 52,8 3,9 31,3 88,0 83,8 0,7

Zalaegerszeg 105,3 62,8 42,0 210,1 209,9 2,1

A többi város 6 175,5 2 837,0 1 589,1 10 609,2 9 919,8 X

Községek 9 872,4 855,2 10 840,9 21 625,5 20 920,5 X

Összesen 20 276,5 5 103,4 13 523,0 38 971,4 36 869,6 0,4

a) Arborétumokkal együtt.

KÖRNYEZET


6.3. Önkormányzati tulajdonú zöldterület (hektár)

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Park 12 287,2 10 704,6 12 769,7 20 276,5 Erdő 2 566,9 3 239,4 3 201,5 5 103,4 Közkert 2 362,8 2 821,8 7 675,5 13 523,0 Összesena) 17 301,6 16 791,2 23 650,6 38 971,4 Ebből:

gondozott 11 858,8 15 269,0 21 522,0 36 869,6

a) Arborétumokkal együtt.

6.4. Védett természeti területek és értékek, 2018. december 31.

Védett természeti terület Terület,

ezer hektár Ebből:

fokozottan védett

Nemzeti parkok Aggteleki 20,2 3,4 Balaton-felvidéki 57,0 11,8 Bükki 42,3 8,1 Duna–Dráva 49,8 14,9 Duna–Ipoly 60,7 8,4 Fertő–Hanság 23,9 7,7 Hortobágyi 81,0 8,7 Kiskunsági 50,6 17,6 Körös–Maros 51,2 6,5 Őrségi 44,0 3,1 összesen 480,7 90,2

Tájvédelmi körzetek 336,9 35,0 Természetvédelmi területek 31,4 2,0 Természeti emlék 0,1 – Országos jelentőségű területek

összesena) 849,1 127,2 Helyi jelentőségű területekb) 42,7 – Mindösszesen 891,8 127,2

a) Számuk 311, ebből 10 nemzeti park, 39 tájvédelmi körzet, 172 természetvédelmi terület, 90 természeti emlék. b) Számuk 1805. Forrás: Agrárminisztérium.

KÖRNYEZET


6.4. Védett természeti területek és értékek, 2018. december 31. (folytatás)

Védett természeti érték Szám Ebből: fokozottan

védett

Barlangok 4 152 146

Védett állatfajok

gerincesek

emlősök 58 18

madarak 359 95

hüllők 15 5

kétéltűek 18 1

halak 31 7

körszájúak 2 2

összesen 483 128

gerinctelenek 695 57

mindösszesen 1 178 185 Védett növényfajok

zárvatermők 611 79

nyitvatermők 1 1

harasztok 44 7

mohák 77 –

összesen 733 87

Forrás: Agrárminisztérium.

KÖRNYEZET


6.5. Légszennyező anyagok kibocsátása (kilogramm/fő)

Légszennyező anyag 2010 2015 2017R 2018

Üvegházhatású gázok Szén-dioxid (CO2, bruttó) 5 220R 4 743R 5 081 5 078

Biomassza szén-dioxid (CO2) 1 196 1 298 1 251 1 132

Dinitrogén-oxid (N2O) 1R 2R 2 2

Metán (CH4)a) 31R 30R 30 30

Fluorozott szénhidrogén (HFC)b) 120R 220R 184 139

Perfluorkarbon (PFC)b) 0R 0R 0 0

Kén-hexafluorid (SF6)b) 9R 12R 12 10

Savasodást okozó gázok Nitrogén-oxidok (NOX)c) 15R 13R 12 12

Kén-dioxid (SO2) 3R 2R 3 2

Ammónia (NH3) 7R 8R 8 8

Ózonelőanyag (ózonprekurzor) Nem metán illékony szerves vegyület

(NMVOC) 14R 14R 13 13

Szén-monoxid (CO) 52R 45R 43 37

Szálló por 10 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag

(PM10) 7R 8R 7 6

2,5 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM2,5) 5R 5R 5 4

a) Üvegházhatású gáz és ózonprekurzor is. b) CO2-ekvivalens. c) Savasodást okozó gázok és ózonprekurzorok is. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.

KÖRNYEZET


6.6. A lakások közműves ellátása

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Vezetékesgáz-ellátás Gázt fogyasztó háztartás, ezer 3 396 3 217 3 237 3 256

Háztartási felhasználás, millió m³ 3 625 3 056 3 656R 3 388

Egy háztartási fogyasztóra jutó felhasználás, m³/hó 89,8 78,8 94,2R 87,0

Villamosenergia-ellátás Háztartási fogyasztó, ezer 5 078 5 052 5 073 5 129

Háztartási felhasználás, millió kWh 11 034 10 672 10 972 11 025

Egy háztartási fogyasztóra jutó felhasználás, kWh/hó 181,0 176,2 180,5 180,1

Távhő- és melegvíz-ellátás Távfűtött lakás, ezer 648 649 650 651

Lakossági távhőellátásra felhasznált hőmennyiség, terajoule 22 577 17 025 18 654 17 173

Meleg vízzel ellátott lakás, ezer 599 600 600 601

Lakosságnak szolgáltatott meleg víz, ezer m³ 21 489 19 043 18 777 18 486

Ivóvízellátás és szennyvízelvezetés Vízvezeték-hálózat, km 66 002 66 167 66 541R 66 799

Vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás, ezer 4 127 4 189 4 228 4 246

Lakossági vízfelhasználás, millió m³ 341 335 341 343

Egy lakosra jutó vízfogyasztás, m³/hó 2,8 2,8 2,9 2,9

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat, km 43 200 47 819 50 211R 50 509

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás, ezer 3 144 3 473 3 613R 3 654

KÖRNYEZET


6.7. Közüzemi szennyvízkezelés (millió köbméter)

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Tisztított szennyvíz szennyvízgyűjtő-hálózatban

elvezetett 551,2 482,5 537,7 559,9 közvetlenül a tisztítótelepre

szállított 2,2 1,5 1,6 1,5 összesen 553,4 484,0 539,3 561,5 ebből:

csak mechanikailag tisztított 17,6 0,7 0,5 0,5

biológiailag is tisztított 280,8 63,7 48,5 49,5 III. tisztítási fokozattal is

tisztított 255,0 419,5 490,2 511,5 Tisztítás nélkül elvezetett

szennyvíz 5,1a) 12,4 14,8 10,9 Összes szennyvíz 558,5 496,4 554,1 572,4

a) Becsült adat.

6.8. Hulladék keletkezése

Megnevezés 2010 2015 2017 2018

Települési hulladék, ezer tonna 4 033 3 712 3 768 3 729 Ebből:

közszolgáltatás keretében elszállított 3 310 2 861 3 055R 3 126

Egy főre jutó települési hulladék, kilogramm/fő 403 377 385 381

Települési hulladéklerakó 69 77 68 66 Veszélyes hulladék, ezer tonna 569 498 616 658 Egyéb, nem veszélyes

hulladék, ezer tonna

mezőgazdasági és élelmiszeripari 773 681 613 623

ipari és egyéb gazdálkodói 5 806 5 900 5 951 5 965 építési és bontási 4 167 4 738 6 942 7 240 összesen 10 746 11 319 13 506 13 828

Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium, KSH.

7. INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ


7.1. Postai szolgáltatások

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Saját üzemeltetésű postai szolgáltatóhely 2 031a) 2 385 2 437 2 429

Alvállakozó üzemeltetésű postai szolgáltatóhely 714b) 327 245 245

Összesen 2 745 2 712 2 682 2 674 Ebből:

Budapesten 170 165 161 160


községekben 1 792 1 747 1 724 1 719

Mobil postai szolgáltatással ellátott települések száma 1 106 1 122 1 136 1 147

Belföldön feladott küldemény, millió darab Levélposta 868,0 621,6 571,8 543

Ebből:

közönséges levél 742,8 509,6 476,8 467,9

ajánlott levél 125,9 112,0 95,0 74,9

Postacsomag küldemények 1,4 0,8 1,0 1,0

Postautalvány 40,1 30,6 25,7 24

Csekkbe- és -kifizetés 283,4 227,7 204,8 200,2

Kézbesített hírlap 52,0 66,7 48,5 45,3

a) Postahivatalok, postai kirendeltségek. b) Postamesterségek, postaügynökségek.

INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ


7.2. Postai és futárpostai küldemények száma (millió darab)

Megnevezés 2015 2016 2018 2019+

Az összes belföldön felvett küldemény belföldi címzéssel 38,0 46,2 59,2 67,6

Ebből:

futár- és expresszküldemények 23,3 27,6 35,4 34,0

Az összes belföldön felvett küldemény külföldi címzéssel 3,9 4,4 4,4 4,1

Ebből:


Külföldről érkező, belföldön kézbesített küldemények 4,4 4,6 6,0 6,8

Ebből:




7.3. Telefonhívások

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Vezetékes hálózatból kiinduló hívások Szám, millió hívás 1 678 1 061 761 668 Ebből:

helyi 753 394 289 250

belföldi 888 650 460 408

ezen belül: mobilhálózatba 289 231 226 213

nemzetközi 34 17 12 10

Időtartam, millió perc 5 261 4 433 3 700 3 373 Ebből:

helyi 2 456 1 790 1 495 1 344

belföldi 2 640 2 560 2 140 1 973

ezen belül: mobilhálózatba 555 620 834 806

nemzetközi 125 82 65 57

Átlagos időtartam, perca) 3,1 4,2 4,9 5,1

Mobilhálózatban kezdeményezett hívások Szám, millió hívás

saját hálózatba 4 982 4 718 4 404 4 563

más mobilhálózatba 2 481 2 799 2 864 2 797

vezetékes hálózatba 457 433 381 363

nemzetközi 152 191 296 243

összesen 8 071 8 140 7 945 7 966 Időtartam, millió perc

saját hálózatba 11 496 12 250 12 816 13 268

más mobilhálózatba 4 737 6 740 8 163 8 466

vezetékes hálózatba 885 1 063 1 027 1 054

nemzetközi hívás 345 533 1 226 1 225

összesen 17 462 20 586 23 232 24 012 Átlagos időtartam, perc 2,2 2,5 2,9 3,0

a) Internethívások adataival együtt.



7.4. Vezetékestelefon-vonalak és mobiltelefon-előfizetések

Megnevezés 2010 2015 2018 2019+

Bekapcsolt vezetékes telefonfővonalak száma, ezera) 2 933 3 082 3 230 3 182

Ebből:

helyhez kötött VoIP- hangcsatornák 729 1 614 2 294 2 263

ISDN-vonalak 452 343 250 230

Mobil-előfizetések száma, ezer Feltöltőkártyás 6 465 5 044 3 940 3 740

Havidíjas előfizetések 5 547 6 821 7 891 8 792

Összesen 12 012 11 865 11 831 12 532b) A száz lakosra jutó vezetékes

fővonalak száma 29,4 31,4 33,1 32,6

A száz lakosra jutó mobil-előfizetések száma 120,3 120,8 121,1 128,3

a) Szolgálati vonalakkal együtt. b) M2M kártyákkal együtt.

7.5. Bekapcsolt vezetékes telefonfővonalak és -hívások az előfizetők típusa szerint, 2019+

Megnevezés Bekapcsolt fővonalak

száma, ezer

Hívások száma,

millió hívás

Hívások időtartama, millió perc

Összesen 3 182 668 3 373

Ebből:

egyéni 2 653 475 2 985

üzleti 496 175 358

Forrás:Innovációs és Technológiai Minisztérium.



7.6. Rádió- és televízióműsor-adásidő (ezer óra)

Megnevezés 2010 2015 2018 2019

Rádióműsorok 1 245 4 304 4 361 4 438 Ebből:

regionális műsorok 99 18 26 18

országos műsorok 1 073 4 278 4 326 4 415

Televízióműsorok 3 163 40 866 43 292 42 635 Ebből:

országos műsorok 3 140 40 866 43 292 42 635

7.7. Internet

Megnevezés

Előfizetések száma, ezer darab

Internet-hozzáférési szolgáltatások nettó

árbevétele, millió forint

2010 2019+ 2010 2019+

Vezetékes hálózaton 1 934 3 064 101 058 135 488

Ebből:

xDSL 790 670 49 703 26 874

kábeltévé 893 1 506 37 288 67 255

optikai 218 871 4 427 31 527

Vezeték nélküli 1 407 7 192 34 460 165 455

Ebből: mobilinternet 1 307 7 062 28 830 157 972

Összesen 3 341 10 256 135 518 300 943



7.8. Infokommunikációs eszközök használata a háztartásokban* (%)

Mutató megnevezése 2010 2015 2018 2019

Háztartások IKT-ellátottsága Internetkapcsolattal rendelkező

háztartások aránya 58,4 75,6 83,3 86,2

Széles sávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya 50,5 74,9 82,9 85,9

Egyéni számítógép- és internethasználat Számítógépet már használt

személyek aránya 69,6 80,0 .. ..

Számítógépet 3 hónapon belül használók arányaa) 63,3 72,3 .. ..

Internetet már használt személyek aránya 66,9 78,8 83,9 85,8

Internetet 3 hónapon belül használók arányaa) 61,3 72,8 76,1 80,4

Árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül már rendelt személyek aránya 22,1 40,3 47,2 54,5

Interneten 3 hónapon belül vásárlók arányab) 10,2 23,0 28,8 35,0

* A felmérés csak olyan háztartásokra terjedt ki, amelyeknek legalább egy tagja 16–74 év közötti. Bruttó mintanagyság: 10 000 háztartás és háztartásonként egy, 16–74 év közötti személy. A 2011. évi népszámlálás alapján súlyozott és teljeskörűsített adatok. a) Tényleges használónak azt tekintjük, aki a tevékenységet a felmérés eszmei időpontját (április 1-jén 0 óra) megelőző 3 hónapban végezte. b) Tényleges vásárlónak azt tekintjük, aki a tevékenységet a felmérés eszmei időpontját (április 1-jén 0 óra) megelőző 3 hónapban végezte.



7.9. Az interneten vásárlók megoszlása az utolsó vásárlás időpontja, valamint életkor és iskolai végzettség szerint, 2019*

(%)

Megnevezés 3 hónapon

belül

3–12 hónapon

belül

Több mint egy éve

Összesen

Összesen 64,3 26,0 9,7 100,0 Életkor szerint

16–24 63,2 29,9 6,9 100,0

25–34 67,5 23,0 9,5 100,0

35–44 69,3 23,8 6,9 100,0

45–54 62,3 27,6 10,0 100,0

55–64 56,3 26,1 17,6 100,0

65–74 49,6 35,1 15,3 100,0

Iskolai végzettség szerint Alapfokú 55,5 34,0 10,5 100,0

Középfokú 63,2 26,3 10,5 100,0

Felsőfokú 68,7 23,3 8,0 100,0

* Az internetet egy éven belül használók körében az utolsó vásárlás időpontja szerint egyes kategóriákba tartozó egyének száma a csoport összlétszámához viszonyítva.



7.10. Infokommunikációs eszközök használata a vállalkozásoknál* (%)

Mutató megnevezése 2010 2015 2018 2019

Számítógépet használó vállalkozások aránya 91,2 92,5 93,5 94,5

Internetet használó vállalkozások aránya 89,5 90,4 91,2 92,8

Honlappal rendelkező vállalkozások aránya 56,5 64,4 65,7 67,3

Helyhez kötött széles sávú kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya .. 87,4 82,7R 78,5

Mobil széles sávot használó vállalkozások aránya 21,6 63,9 70,8R 70,4

ERP (vállalati erőforrás-tervezés) szoftvert használó vállalkozások aránya 8,2 16,0R .. 14,3

Weboldalon keresztül értékesítő vállalkozások aránya 10,5 12,8 12,3 ..

EDI-n keresztül értékesítő vállalkozások aránya 3,2 3,9 4,2 ..

Weboldalon keresztül beszerző vállalkozások aránya 31,6 35,8R .. ..

EDI-n keresztül beszerző vállalkozások aránya 5,5 6,0 .. ..

* Az adatokat – az adatgyűjtés idejétől függetlenül – a vonatkozási idő szerint publikáljuk, ezért az ugyanabból a felmérésből származó adatok publikálási éve eltér egymástól. Az adatok az EU ajánlása alapján csak a C, a D, az E, az F, a G, a H, az I, a J, az L, az M és az N nemzetgazdasági ágakat tartalmazzák.



7.11. A számítógépet használó vállalkozások informatikai szakemberek és informatikai ismeretek iránti igénye*

Megnevezés 2015 2016 2018 2019

Informatikai szakembereket alkalmazó vállalkozások 27,5 27,4 27,9 27,4

Informatikai szakembereik részére képzést biztosító vállalkozások 8,1 8,5 8,7 ..

Nem informatikai szakembereik részére informatikai képzést biztosító vállalkozások 13,3 14,1 13,6 ..

Informatikai szakember állást meghirdető vállalkozások 10,7 11,5 10,8 ..

Vállalkozások, amelyek nehezen tudták a meghirdetett informatikai állásokat betölteni 5,7 6,3 6,2 ..

* Az adatokat – az adatgyűjtés idejétől függetlenül – a vonatkozási idő szerint publikáljuk, ezért az ugyanabból a felmérésből származó adatok publikálási éve eltér egymástól. Az adatok az EU ajánlása alapján csak a C, a D, az E, az F, a G, a H, az I, a J, az L, az M és az N nemzetgazdasági ágakat tartalmazzák.

8. REGIONÁLIS ADATOK


8.1. Népesség, népmozgalom, 2019+

Régió

Népes-ség az

év végén, ezer fő

Élve-születés

Halá-lozás

Termé-szetes szapo-

rodás, ill. fogyás

(–)

Ezer élve-

szülöttre jutó

csecse-mőhalá-

lozás ezer lakosra Budapest 1 750 8,5 12,0 –3,5 2,5 Pest 1 297 9,7 11,4 –1,7 3,1 Közép-Magyarország 3 047 9,0 11,7 –2,8 2,8 Közép-Dunántúl 1 061 8,8 13,5 –4,7 2,8 Nyugat-Dunántúl 994 8,2 12,7 –4,5 3,0 Dél-Dunántúl 875 8,2 14,5 –6,3 3,8 Dunántúl 2 930 8,4 13,5 –5,1 3,1 Észak-Magyarország 1 118 10,1 15,1 –5,0 5,5 Észak-Alföld 1 443 10,2 13,2 –3,0 5,3 Dél-Alföld 1 231 8,6 14,5 –5,8 3,7 Alföld és Észak 3 792 9,7 14,2 –4,5 4,9 Összesen 9 769 9,1 13,3 –4,1 3,8

8.2. A gazdasági aktivitás főbb mutatószámai, 2019 (%)

Régió

A 15–64 éves népesség A 15–74 éves népesség foglal-koz-tatási rátája

munka-nélkü-liségi rátája

akti-vitási

aránya

foglal-koz-tatási rátája

munka-nélkü-liségi rátája

akti-vitási

aránya

Budapest 74,0 2,5 75,9 64,5 2,5 66,1 Pest 72,0 2,4 73,7 63,1 2,4 64,6 Közép-Magyarország 73,1 2,4 75,0 63,9 2,4 65,5 Közép-Dunántúl 71,8 1,9 73,2 62,2 2,0 63,4 Nyugat-Dunántúl 73,8 1,8 75,2 63,8 1,8 65,0 Dél-Dunántúl 65,4 4,8 68,7 55,9 4,8 58,7 Dunántúl 70,6 2,7 72,5 60,9 2,7 62,5 Észak-Magyarország 66,1 4,5 69,2 57,0 4,5 59,6 Észak-Alföld 66,4 6,4 70,9 58,2 6,3 62,1 Dél-Alföld 69,6 3,5 72,1 59,8 3,5 61,9 Alföld és Észak 67,3 4,9 70,8 58,4 4,8 61,3 Összesen 70,1 3,5 72,6 60,8 3,4 63,0


REGIONÁLIS ADATOK


8.3. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitás szerint, 2019 (ezer fő)

Régió Foglal-

koztatott Munka-nélküli

Gazdasá-gilag aktív

Gazdasá-gilag nem

aktív

Budapest 848,1 21,4 869,6 445,4 Pest 614,7 15,0 629,7 345,1 Közép-Magyarország 1 462,8 36,4 1 499,2 790,5 Közép-Dunántúl 505,6 10,2 515,8 297,6 Nyugat-Dunántúl 488,0 8,8 496,8 267,9 Dél-Dunántúl 373,0 18,8 391,8 275,8 Dunántúl 1 366,7 37,7 1 404,4 841,3 Észak-Magyarország 481,7 22,4 504,1 341,3 Észak-Alföld 640,0 42,9 682,9 416,5 Dél-Alföld 561,0 20,2 581,2 357,5 Alföld és Észak 1 682,7 85,6 1 768,2 1 115,3 Összesen 4 512,1 159,7 4 671,9 2 747,2


8.4. Az alkalmazásban állók száma, 2019*+ (ezer fő)

Régió Fizikai Szellemi

Összesen foglalkozásúak

Budapest 436,2 670,8 1 108,9 Pest 203,0 136,7 339,9 Közép-Magyarország 639,2 807,5 1 448,8 Közép-Dunántúl 193,2 121,7 315,0 Nyugat-Dunántúl 168,0 111,6 279,7 Dél-Dunántúl 118,9 94,3 213,3 Dunántúl 480,0 327,6 807,9 Észak-Magyarország 151,2 107,5 258,8 Észak-Alföld 215,0 141,1 356,2 Dél-Alföld 183,8 130,0 314,0 Alföld és Észak 550,0 378,7 929,1 Összesen 1 669,3 1 513,7 3 185,7

* Székhely szerinti adatok. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

REGIONÁLIS ADATOK


8.5. Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete, 2019*+

(forint/fő)

Régió Bruttó átlag-

kereset

Nettó átlag-

kereset

Ezen belül:

fizikai szellemi

foglalkozásúak

Budapest 460 036 305 924 199 281 369 750

Pest 338 098 224 835 175 443 292 442

Közép-Magyarország 431 950 287 247 191 735 356 758 Közép-Dunántúl 357 681 237 858 198 494 299 895

Nyugat-Dunántúl 351 917 234 025 199 745 285 199

Dél-Dunántúl 309 821 206 031 160 371 261 763

Dunántúl 343 169 228 208 189 669 283 909 Észak-Magyarország 300 204 199 636 158 085 256 710

Észak-Alföld 281 754 187 366 149 106 243 259

Dél-Alföld 301 094 200 227 166 957 245 181

Alföld és Észak 293 397 195 109 157 466 247 764 Összesen 367 833 244 609 179 584 313 189

* A teljes munkaidőben foglalkoztatottak székhely szerinti adatai. Forrás: évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer.

REGIONÁLIS ADATOK


8.6. Nyilvántartott álláskeresők és ellátásuk, 2019* (ezer fő)

Régió

Nyilvántartott álláskereső

Állás-keresési járadék-

ban

Nyugdíj előtti állás-

keresési segély-

ben

Szociális ellátás-bana)

össze-sen

ebből: pálya-kezdő

részesült

Budapest 13,7 0,4 3,9 1,6 1,7

Pest 18,0 0,8 4,3 2,2 3,8

Közép-Magyarország 31,6 1,2 8,2 3,8 5,5 Közép-Dunántúl 19,1 1,2 4,9 2,7 3,0

Nyugat-Dunántúl 14,2 0,8 4,0 2,3 2,5

Dél-Dunántúl 31,9 2,9 4,4 3,1 9,5

Dunántúl 65,2 4,9 13,3 8,1 15,0 Észak-Magyarország 54,3 5,1 6,6 5,5 18,8

Észak-Alföld 55,1 5,6 7,5 6,9 16,9

Dél-Alföld 28,6 2,4 5,7 3,9 5,6

Alföld és Észak 138,1 13,1 19,7 16,3 41,3 Összesen 234,9 19,2 41,2 28,2 61,8

* A nyilvántartás helye szerinti, az időszak végére vonatkozó adatok. a) Az adatok a rendszeres szociális segélyben és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát tartalmazzák. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

REGIONÁLIS ADATOK


8.7. Lakásállomány, lakásépítés, 2019

Régió

Lakás-állomány,

ezer

Száz lakásra

jutó lakos

Épített lakások

tízezer lakosra

négy és annál több

szobá-val, %

átlagos alap-

területe, m² december 31.

Budapest 924 664 189 33,3 29,5 72

Pest 494 930 262 35,5 71,8 110

Közép-Magyarország 1 419 594 215 34,3 48,1 89 Közép-Dunántúl 458 976 231 18,4 53,1 108

Nyugat-Dunántúl 442 413 225 38,5 44,5 92

Dél-Dunántúl 411 274 213 12,5 50,7 103

Dunántúl 1 312 663 223 23,4 47,9 99 Észak-Magyarország 511 013 219 6,2 55,9 115

Észak-Alföld 625 976 231 10,4 67,6 122

Dél-Alföld 605 285 203 13,4 57,6 108

Alföld és Észak 1 742 274 218 10,1 61,2 114 Összesen 4 474 531 218 21,6 50,4 97

REGIONÁLIS ADATOK


8.8. Egészségügyi ellátás, gyógyszertárak, 2018

Régió

Egy dolgozó orvosraa)

Egy házi-

orvosra és házi

gyermek-orvosra

Egy gyógy-szertár-

rab)

Tízezer lakosra

jutó működő kórházi ágyc)

Gyógy-szertárb)

jutó lakos Budapest 148 1 459 4 253 101,8 412 Pest 329 1 923 4 844 25,6 264 Közép-Magyarország 193 1 624 4 484 69,7 676 Közép-Dunántúl 355 1 701 4 542 68,4 233 Nyugat-Dunántúl 275 1 688 4 850 71,4 204 Dél-Dunántúl 250 1 442 3 909 73,2 225 Dunántúl 290 1 610 4 422 70,9 662 Észak-Magyarország 367 1 598 4 505 74,5 250 Észak-Alföld 267 1 664 3 997 65,5 363 Dél-Alföld 244 1 507 3 660 67,6 338 Alföld és Észak 281 1 591 4 011 68,8 951 Összesen 245 1 607 4 269 69,7 2 289

a) Forrás: Állami Egészségügyi Ellátó Központ. b) Közforgalmú gyógyszertárak. c) Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

8.9. Szociális alapszolgáltatásokban és nappali ellátásban részesülők száma, 2018*

(fő)

Régió Házi

segítség-nyújtás

Étkeztetés

Nappali ellátás

összesen ebből: idősek

ellátásaa) Budapest 5 216 10 103 8 783 6 842 Pest 3 120 6 582 1 972 1 352 Közép-Magyarország 8 336 16 685 10 755 8 194 Közép-Dunántúl 6 966 13 719 3 163 2 244 Nyugat-Dunántúl 5 948 14 301 3 450 2 378 Dél-Dunántúl 8 629 17 325 5 203 4 082 Dunántúl 21 543 45 345 11 816 8 704 Észak-Magyarország 13 762 33 284 6 322 5 062 Észak-Alföld 30 656 49 241 13 347 8 689 Dél-Alföld 18 125 38 989 11 160 7 610 Alföld és Észak 62 543 121 514 30 829 21 361 Összesen 92 422 183 544 53 400 38 259

* A szolgáltatás telephelye szerint. a) Demensekkel együtt.

REGIONÁLIS ADATOK


8.10. A köznevelési intézményekben tanulók száma a nappali oktatásban, 2019/2020*+

Régió Óvodás gyermek

Általános iskolai

Szak-iskolai és készség-fejlesztő iskolai

Közép-iskolaia)

tanuló Budapest 53 364 121 469 1 581 95 382 Pest 49 561 103 213 331 31 611 Közép-Magyarország 102 925 224 682 1 912 126 993 Közép-Dunántúl 35 915 77 574 912 40 926 Nyugat-Dunántúl 31 241 70 018 800 41 645 Dél-Dunántúl 28 274 61 662 767 33 544 Dunántúl 95 430 209 254 2 479 116 115 Észak-Magyarország 39 934 87 238 702 45 458 Észak-Alföld 52 668 112 333 784 61 930 Dél-Alföld 39 582 86 822 1 127 53 335 Alföld és Észak 132 184 286 393 2 613 160 723 Összesen 330 539 720 329 7 004 403 831

* A feladatellátás helye szerint. a) Szakközépiskola, gimnázium és szakgimnázium együtt.

8.11. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma, 2019/2020*

Régió Nappali Esti Levelező Táv-

oktatás képzés Budapest 31 865 719 10 563 742 Pest 22 709 332 7 715 437 Közép-Magyarország 54 574 1 051 18 278 1 179 Közép-Dunántúl 15 241 127 5 891 312 Nyugat-Dunántúl 15 332 100 4 539 241 Dél-Dunántúl 13 307 85 4 534 124 Dunántúl 43 880 312 14 964 677 Észak-Magyarország 16 388 142 7 005 149 Észak-Alföld 23 305 216 9 368 144 Dél-Alföld 20 072 154 6 536 389 Alföld és Észak 59 765 512 22 909 682 Országhatáron kívül 28 574 57 1 257 27 Ismeretlen 4 – 2 – Összesen 186 797 1 932 57 410 2 565

* Az állandó lakóhely szerint. Az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

REGIONÁLIS ADATOK


8.12. Kultúra

Régió

Telepü-lési

könyv-tárak

beirat-kozott olvasói

Ismeret-terjesztő rendez-

vényeken való rész-

vétela)

Színház- Hang-verseny-

Muzeális intézmé-nyekben

tett

ezer látogatás száz lakosra

2018 2019+ Budapest 313 188 311 80 272 Pest 142 90 27 13 66 Közép-Magyarország 455 278 191 51 184 Közép-Dunántúl 139 198 73 9 91 Nyugat-Dunántúl 134 145 53 12 107 Dél-Dunántúl 115 171 34 59 67 Dunántúl 388 514 54 25 89 Észak-Magyarország 202 126 35 8 143 Észak-Alföld 173 217 22 12 49 Dél-Alföld 222 255 44 9 79 Alföld és Észak 597 598 33 10 87 Összesen 1 440 1 391 88 27 118

a) Közművelődési intézményekben.

REGIONÁLIS ADATOK


8.13. Regisztrált bűncselekmények és elkövetések, 2019+

Régió Bűncselekményeka) Elkövetéseka)

száma százezer lakosra számab)

ebből: kiskorú

Budapest 45 293 2 587 31 563 1 208

Pest 17 954 1 394 13 072 534

Közép-Magyarország 63 247 2 081 44 635 1 742 Közép-Dunántúl 13 414 1 265 9 835 879

Nyugat-Dunántúl 15 331 1 545 11 798 811

Dél-Dunántúl 14 449 1 648 11 293 1 145

Dunántúl 43 194 1 475 32 926 2 835 Észak-Magyarország 19 169 1 708 16 754 1 967

Észak-Alföld 20 735 1 433 16 385 1 991

Dél-Alföld 18 301 1 483 15 715 1 144

Alföld és Észak 58 205 1 531 48 854 5 102 Összesen 165 648c) 1 695c) 126 980d) 9 689d)

a) Az elkövetés helye szerint. b) Beleértve a jogi személy általi elkövetéseket is. c) Azon bűncselekményekkel együtt, amelyeket külföldön követtek el, illetve amelyek elkövetési helye nem ismert. d) Beleértve a külföldi, valamint az ismeretlen elkövetési helyű elkövetéseket is. Forrás: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség.

REGIONÁLIS ADATOK


8.14. Bruttó hazai termék (GDP), 2018+

Régió

Bruttó hazai termék Egy főre jutó bruttó

hazai termék

piaci folyó áron,

milliárd forint

az országos százalé-kában

piaci folyó áron,

ezer forint

az országos %-ában

Budapest 15 559,2 36,5 8 886 203,6

Pest 4 395,4 10,3 3 460 79,3

Közép-Magyarország 19 954,6 46,8 6 604 151,3 Közép-Dunántúl 4 252,7 10,0 4 024 92,2

Nyugat-Dunántúl 4 363,4 10,2 4 419 101,3

Dél-Dunántúl 2 650,5 6,2 3 001 68,8

Dunántúl 11 266,5 26,4 3 848 88,2 Észak-Magyarország 3 403,7 8,0 3 010 69,0

Észak-Alföld 4 081,1 9,6 2 804 64,3

Dél-Alföld 3 955,9 9,3 3 189 73,1

Alföld és Észak 11 440,7 26,8 2 990 68,5 Összesen 42 661,8 100,0 4 364 100,0

REGIONÁLIS ADATOK


8.15. A regisztrált vállalkozások száma, 2019

Régió Összesen

Ebből:

társas vállal-kozás

korlátolt felelős-ségű társa-ság

betéti társa-ság

10 és annál

több fős

Budapest 414 950 209 489 158 055 41 119 14 892

Pest 217 969 80 227 57 784 20 497 6 417

Közép-Magyarország 632 919 289 716 215 839 61 616 21 309 Közép-Dunántúl 160 795 40 436 28 958 9 960 4 761

Nyugat-Dunántúl 174 063 37 482 26 968 9 047 4 313

Dél-Dunántúl 155 413 31 846 21 976 8 393 3 719

Dunántúl 490 271 109 764 77 902 27 400 12 793 Észak-Magyarország 149 833 31 534 21 927 7 887 4 099

Észak-Alföld 272 311 42 174 30 166 10 316 5 747

Dél-Alföld 244 125 42 085 30 050 10 240 5 643

Alföld és Észak 666 269 115 793 82 143 28 443 15 489 Összesen 1 794 409a) 515 274a) 375 884 117 459 49 595

a) Országhatáron kívüli vállalkozásokkal együtt.

REGIONÁLIS ADATOK


8.16. Külföldi közvetlentőke-befektetések Magyarországon, 2018+*

Régió Vállalatok száma

Ebből: kizárólag külföldi

érdekelt-ségű

Külföldi közvetlen-

tőke-befek-tetések Magyar-

országon,milliárd forint

Egy vállalatra

jutó külföldi

közvetlen-tőke-

befek-tetés,

ezer forint Budapest 14 826 11 468 13 377,5 902 300 Pest 2 207 1 693 2 270,1 1 028 605 Közép-Magyarország 17 033 13 161 15 647,6 918 666 Közép-Dunántúl 1 215 945 3 182,4 2 619 267 Nyugat-Dunántúl 2 045 1 617 2 301,1 1 125 225 Dél-Dunántúl 725 603 284,9 392 999 Dunántúl 3 985 3 165 5 768,4 1 447 533 Észak-Magyarország 599 453 1 656,9 2 766 117 Észak-Alföld 687 527 1 581,9 2 302 691 Dél-Alföld 843 654 760,0 901 576 Alföld és Észak 2 129 1 634 3 998,9 1 878 291 Ország összesen 23 147 17 960 26 910,3a) 1 162 583a)

* BPM6 módszertan szerinti adatok. a) Egyéb fel nem osztható befektetéssel együtt. Forrás: Magyar Nemzeti Bank (MNB).

REGIONÁLIS ADATOK


8.17. A nonprofit szervezetek száma főbb tevékenységi csoportok szerint, 2018

Régió Össze-

sen

Ebből:

kultúra oktatás egész-ségügy

szociális ellátás

Budapest 13 347 2 353 1 931 814 1 315

Pest 6 336 998 884 207 595

Közép-Magyarország 19 683 3 351 2 815 1 021 1 910 Közép-Dunántúl 6 581 950 860 202 531

Nyugat-Dunántúl 6 514 1 005 730 252 438

Dél-Dunántúl 6 469 1 090 678 245 534

Dunántúl 19 564 3 045 2 268 699 1 503 Észak-Magyarország 6 970 1 006 931 233 596

Észak-Alföld 7 501 1 094 1 012 298 749

Dél-Alföld 7 773 1 166 1 036 297 700

Alföld és Észak 22 244 3 266 2 979 828 2 045 Összesen 61 491 9 662 8 062 2 548 5 458

REGIONÁLIS ADATOK


8.18. Beruházások és a kutatás-fejlesztés ráfordításai

Régió

Nemzetgazdasági beruházásoka)

A kutatás-fejlesztés

teljesítmény-értéke

folyó áron, milliárd forint

volumen-indexe, előző év = 100,0%

ráfor-dításai,

millió forint

ebből: beru-

házások, millió forint

2019+ 2018

Budapest 3 729 874,2 103,4 393 914 43 085

Pest 733 944,4 109,2 40 319 5 494

Közép-Magyarország 4 463 818,6 104,3 434 233 48 579 Közép-Dunántúl 757 982,1 105,3 56 934 8 053

Nyugat-Dunántúl 592 336,5 94,3 33 043 5 872

Dél-Dunántúl 419 999,4 130,6 17 500 4 165

Dunántúl 1 770 318,1 106,1 107 476 18 090 Észak-Magyarország 766 496,2 130,7 20 948 4 933

Észak-Alföld 584 483,0 115,7 39 393 9 455

Dél-Alföld 544 382,4 92,1 46 764 9 024

Alföld és Észak 1 895 361,6 112,6 107 105 23 411 Összesen 8 129 498,3 106,5 654 163b) 90 080

a) A beruházók székhelye szerinti bontás alapján. Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak. b) Terület szerint nem besorolható adattal együtt. Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket.

REGIONÁLIS ADATOK


8.19. Termőterület, 2019. június 1.

Régió

Termő-terület,

ezer hektár

Szántó

Kert, gyümöl-

csös, szőlő

Gyep Erdő

aránya a termőterületből, %

Budapest 62,6 57,7 6,8 20,7 8,6 Pest 511,7 54,2 2,7 9,8 32,2 Közép-Magyarország 574,3 54,6 3,1 11,0 29,6 Közép-Dunántúl 839,9 57,5 2,1 9,7 29,7 Nyugat-Dunántúl 882,1 57,5 1,7 6,8 33,3 Dél-Dunántúl 1 117,2 59,1 2,0 5,8 32,0 Dunántúl 2 839,2 58,1 2,0 7,3 31,7 Észak-Magyarország 981,3 43,4 3,9 11,9 40,8 Észak-Alföld 1 433,9 64,8 3,1 14,7 16,0 Dél-Alföld 1 490,5 67,1 3,0 13,0 16,0 Alföld és Észak 3 905,6 60,3 3,3 13,3 22,2 Összesen 7 319,1 59,0 2,8 10,8 26,5

8.20. Állatállomány, 2019. december 1. (ezer darab)

Régió Szarvas-

marha Juh Kecske Sertés Tyúk

Budapest 8,2 14,0 0,2 104,2 2 896,7 Pest 78,5 67,0 5,7 62,3 1 846,6 Közép-Magyarország 86,8 81,0 5,9 166,5 4 743,3 Közép-Dunántúl 111,3 80,2 5,4 259,1 4 103,4 Nyugat-Dunántúl 117,7 21,3 6,7 193,1 4 050,9 Dél-Dunántúl 112,6 87,5 8,8 583,4 1 702,8 Dunántúl 341,6 189,0 20,9 1 035,6 9 857,0 Észak-Magyarország 83,8 96,5 8,7 85,8 2 167,4 Észak-Alföld 216,2 417,1 15,9 664,3 8 347,5 Dél-Alföld 180,8 276,9 11,8 682,3 5 759,2 Alföld és Észak 480,8 790,4 36,4 1 432,4 16 274,1 Összesen 909,1 1 060,5 63,2 2 634,4 30 874,4

REGIONÁLIS ADATOK


8.21. Ipari és építőipari termelés, 2019

Régió

Ipari termelésa) Építőipari termelésb)+ értéke

folyó áron,milliárd forint


értéke folyó áron,

milliárd forint


Budapest 3 734,8 108,1 1 123,2 121,2 Pest 3 401,9 110,1 404,3 132,8 Közép-Magyarország 7 136,7 109,0 1 527,5 124,1 Közép-Dunántúl 6 743,5 104,0 282,4 122,7 Nyugat-Dunántúl 6 491,0 107,7 267,6 106,9 Dél-Dunántúl 1 757,8 104,1 162,9 121,6 Dunántúl 14 992,2 105,6 712,9 116,0 Észak-Magyarország 4 697,0 100,1 165,7 130,1 Észak-Alföld 3 670,1 108,9 292,6 119,8 Dél-Alföld 3 942,6 102,0 432,3 116,3 Alföld és Észak 12 309,7 103,2 890,5 119,8 Összesen 34 511,7c) 105,3c) 3 130,9 120,9

a) Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. Kisvállalkozások nélkül. Telephely szerinti adatok. b) Székhely szerinti adatok. c) Országhatáron kívüli tevékenységgel együtt.

8.22. A kiskereskedelemi üzlethálózat, egy lakosra jutó forgalom, 2019. június 30.*

Régió

Kiskereskedelmi üzletek száma

Nemzeti dohány-boltok száma

Egy lakosra

jutó kiskeres-kedelmi forgalom

(ezer forint)+

gépjármű-, jármű-

alkatrész-szaküzlettel

együtt

gépjármű-, jármű-

alkatrész-szaküzlet

nélkül Budapest 27 794 26 397 769 1 526 Pest 13 612 12 768 647 1 309 Közép-Magyarország 41 406 39 165 1 416 1 434 Közép-Dunántúl 12 721 11 914 696 1 148 Nyugat-Dunántúl 12 921 12 073 772 1 280 Dél-Dunántúl 12 221 11 485 735 1 073 Dunántúl 37 863 35 472 2 203 1 170 Észak-Magyarország 12 976 12 233 795 946 Észak-Alföld 17 970 16 843 773 929 Dél-Alföld 17 831 16 735 701 1 072 Alföld és Észak 48 777 45 811 2 269 981 Összesen 128 046 120 448 5 888 1 255

* Lásd: Módszertani megjegyzések, fogalmak.

REGIONÁLIS ADATOK


8.23. Bevásárlóközpontok, hipermarketek, nagykereskedelmi raktárak, vendéglátóhelyek, 2019. június 30.

Régió Bevá-sárló-

központ

Hiper-market

Nagy-keres-

kedelmi raktár

Keres-kedelmi vendég-látóhely

Munka-helyi,

rendez-vényi és

közétkez-tetést végző

vendég-látóhely

Budapest 41 23 5 226 10 090 922

Pest 9 27 1 680 4 577 519

Közép-Magyarország 50 50 6 906 14 667 1 441 Közép-Dunántúl 9 24 997 5 313 751

Nyugat-Dunántúl 17 19 1 264 5 014 741

Dél-Dunántúl 10 19 1 082 4 878 645

Dunántúl 36 62 3 343 15 205 2 137 Észak-Magyarország 9 17 952 4 584 1 016

Észak-Alföld 13 18 1 590 5 272 859

Dél-Alföld 13 20 1 900 5 609 669

Alföld és Észak 35 55 4 442 15 465 2 544 Összesen 121 167 14 691 45 337 6 122

REGIONÁLIS ADATOK


8.24. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2019

Régió

Egy-ségek száma


Vendé-gek

száma

Külföldi- Belföldi-

július 31. vendég-éjszakák

száma ezer

Budapest 328 53 106 4 578 9 411 1 226 Pest 197 13 288 701 414 860 Közép-Magyarország 525 66 394 5 279 9 825 2 085 Közép-Dunántúl 512 58 802 1 355 966 2 628 Nyugat-Dunántúl 587 53 234 2 007 2 544 3 162 Dél-Dunántúl 522 63 324 1 075 626 2 154 Dunántúl 1 621 175 360 4 437 4 137 7 944 Észak-Magyarország 496 34 573 1 217 464 2 264 Észak-Alföld 404 35 038 957 768 1 756 Dél-Alföld 360 31 462 906 494 1 525 Alföld és Észak 1 260 101 073 3 080 1 726 5 545 Összesen 3 406 342 827 12 796 15 687 15 574

8.25. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2018

Régió

Vendég-látók

száma


Vendé-gek

száma

Külföldi- Belföldi-

december 31. vendég-éjszakák

száma ezer

Budapest 9 034 37 361 972 3 103 239 Pest 595 4 437 84 40 185 Közép-Magyarország 9 629 41 798 1 056 3 143 424 Közép-Dunántúl 6 089 38 408 309 179 691 Nyugat-Dunántúl 4 747 31 726 339 439 703 Dél-Dunántúl 14 767 79 372 440 479 1 089 Dunántúl 25 603 149 506 1 089 1 097 2 483 Észak-Magyarország 3 659 28 508 338 193 690 Észak-Alföld 3 050 22 499 236 240 441 Dél-Alföld 2 277 16 074 237 148 526 Alföld és Észak 8 986 67 081 812 581 1 657 Összesen 44 218 258 385 2 956 4 822 4 563

REGIONÁLIS ADATOK


8.26. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2019+

Régió Balesetek

száma

Ebből: ittasan okozott

balesetek száma

A balesetek során

meghalt megsérült

személyek száma

Budapest 3 811 175 50 4 634

Pest 1 789 177 80 2 363

Közép-Magyarország 5 600 352 130 6 997

Közép-Dunántúl 1 847 139 90 2 508

Nyugat-Dunántúl 1 749 162 89 2 307

Dél-Dunántúl 1 406 145 55 1 851

Dunántúl 5 002 446 234 6 666

Észak-Magyarország 1 654 169 64 2 212

Észak-Alföld 2 330 220 94 3 087

Dél-Alföld 2 041 209 80 2 634

Alföld és Észak 6 025 598 238 7 933

Összesen 16 627 1 396 602 21 596

REGIONÁLIS ADATOK


8.27. Közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, 2018

Régió

Egy lakosra jutó vízfogyasz-

tás, köbméter

Elsőd-legesa)

Másod-lagosb)

Közüzemi szennyvíz-

gyűjtő-hálózatban elvezetett szennyvíz, millió m³

közműolló

méter százalék-

pont

Budapest 47,4 839 4,3 173,4

Pest 36,4 862 9,1 58,2

Közép-Magyarország 42,8 854 6,0 231,6 Közép-Dunántúl 34,2 816 12,7 58,9

Nyugat-Dunántúl 34,9 808 13,6 58,6

Dél-Dunántúl 31,9 646 21,9 43,6

Dunántúl 33,8 755 15,9 161,1 Észak-Magyarország 25,6 669 14,7 42,1

Észak-Alföld 30,3 812 18,0 67,0

Dél-Alföld 33,3 654 18,9 69,0

Alföld és Észak 29,9 713 17,3 178,2 Összesen 35,1 756 13,3 570,9

a) Egy km közüzemi vízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat. b) A közüzemi vízhálózatba és szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége.

9. NEMZETKÖZI ADATOK


9.1. Terület, népesség

Ország

Terület, ezer négyzetkilométer

Népesség, millió fő

2010 2018 2010 2018

Világ összesen 131 805,6 132 025,2 6 956,82 7 631,09 Európa

Albánia 28,7 28,7 2,91 2,87

Andorra 0,5 0,5 0,08 0,08

Ausztria 83,9 83,9 8,36 8,84

Belgium 30,5 30,5 10,90 11,43

Bosznia-Hercegovina 51,2 51,2 3,84 3,51a)

Bulgária 111,0 110,4 7,40 7,03

Ciprus 9,3 9,3 0,83 0,87

Csehország 78,9 78,9 10,47 10,63

Dánia 43,1 42,9 5,55 5,79

Egyesült Királyság 248,5 242,5 62,77 66,46

Észak-Macedónia 25,7 25,7 2,06 2,08

Észtország 45,2 45,2 1,33 1,32

Fehéroroszország 207,6 207,6 9,48 9,48

Finnország 338,4 336,9b) 5,36 5,52

Franciaország 632,8 638,5 64,82 66,98+

Görögország 132,0 132,0 11,12 10,73

Hollandia 41,5 41,5 16,62 17,23

Horvátország 56,6 56,6 4,30 4,09

Írország 69,8 69,8 4,56 4,87c)

Izland 103,0 103,0 0,32 0,35

Koszovó 10,9 10,9a) 2,00 1,80c)

Lengyelország 312,7 312,7 38,04 37,97

Lettország 64,6 64,6 2,10 1,93

Liechtenstein 0,2 0,2 0,04 0,04

a) 2017. b) Az Åland-szigetek nélkül. c) Becsült adat. Forrás: Eurostat (Luxembourg); Demographic Yearbook, 2018 (ENSZ, New York); World Development Indicators (Világbank, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.1. Terület, népesség (folytatás)

Ország



2010 2018 2010 2018

Litvánia 65,3 65,3 3,10 2,80

Luxemburg 2,6 2,6 0,51 0,61

Magyarország 93,0 93,0 10,00 9,78 Málta 0,3 0,3 0,41 0,48

Moldova 33,9 33,8 3,56 3,55a)

Monaco 2,0d) 2,0d) 0,04 0,04c)

Montenegró 13,8 13,8 0,62 0,62

Németország 357,1 357,6 81,78 82,91

Norvégia 323,8 323,8 4,89 5,31

Olaszország 301,3 302,1 59,28 60,42

Oroszországe) 17 098,2 17 098,2 142,85 144,48f)

Portugália 92,2 92,2 10,57 10,28

Románia 238,4 238,4 20,25 19,47

San Marino 0,1 0,1 0,03 0,03

Spanyolország 506,0 506,0 46,58 46,80

Svájc 41,3 41,3 7,82 8,51

Svédország 441,4 438,6 7,82 8,51

Szerbia 88,4 88,4 7,29 6,98

Szlovákia 49,0 49,0 5,39 5,45

Szlovénia 20,3 20,3 2,05 2,07

a) 2017. c) Becsült adat. d) Km². e) Az ázsiai országrésszel együtt. f) 2014. január 1. Forrás: Eurostat (Luxembourg); Demographic Yearbook, 2018 (ENSZ, New York); World Development Indicators (Világbank, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK



Ország Terület, ezer

négyzetkilométer Népesség, millió fő

2010 2018 2010 2018 India 3 287,3 3 287,3 1 176,74 1 352,62 Indonézia 1 910,9 1 910,9 238,52 264,16 Irak 435,2 435,1 32,21 37,84g) Irán 1 745,2 1 628,8h) 74,34 82,08 Japán 378,0 378,0 128,07 126,53 Kína 9 562,9 9 600,0 1 337,70i) 1 392,73i) Koreai Köztársaság 100,0 100,3 49,55 51,64 Malajzia 330,8 330,6 28,59 32,38 Mianmar 676,6 676,6 59,78j) 53,86j) Nepál 147,2 147,2 28,04 29,22 Pakisztán 796,1 796,1 173,51 191,71g) Szaúd-Arábia 2 149,7 2 206,7 27,41 33,41 Thaiföld 513,1 513,1 63,88 65,70 Vietnam 331,0 331,2 86,95 94,67

Afrika Algéria 2 381,7 2 381,7 35,98 41,70a) Dél-afrikai Köztársaság 1 219,1 1 221,0 50,72 57,78 Dél-Szudán 644,3 658,8 9,01 12,32 Egyiptom 1 001,5 1 002,0 78,68 98,42 Etiópia 1 104,3 1 104,3 79,63 96,50 Ghána 238,5 238,5 25,24k) 29,61 Kenya 580,4 592,0 38,47 47,85 Kongói Demoktratikus

Köztársaság 2 344,9 2 344,9 65,94 77,27g) Marokkó 446,6 446,6 31,89 35,22 Nigéria 923,8 923,8 159,61 193,39l) Szudán 1 861,5 1 879,4g) 32,96 39,65l) Tanzánia 947,3 947,3 43,19 54,20 Uganda 241,6 241,6 31,78 39,06

a) 2017. g) 2015. h) Csak a földterület, a belföldi vizek felszíni területe nélkül. i) Hongkong, Makaó és Tajvan nélkül. j) Október 1. k) 2011. l) 2016. Forrás: Eurostat (Luxembourg); Demographic Yearbook, 2018 (ENSZ, New York); World Development Indicators (Világbank, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK



Ország



2010 2018 2010 2018

Amerika Argentína 2 780,4 2 796,4 40,79 44,49

Brazília 8 515,8 8 515,8 195,50 209,47

Chile 756,1 756,1 17,07 18,55

Egyesült Államok 9 831,5 9 833,5 309,35 327,17

Kanada 9 984,7 9 984,7 34,00 37,06+

Kolumbia 1 141,8 1 141,7 45,51 49,83

Mexikó 1 964,4 1 964,4 113,75 126,19

Peru 1 285,2 1 285,2 29,46 32,16

Venezuela 912,1 929,7 28,40 31,67

Ausztrália és Óceánia Ausztrália 7 692,0 7 692,0 22,03 24,99+

Pápua Új-Guinea 462,8 462,8 6,85 8,15l)

Új-Zéland 267,7 268,1 4,35 4,89

l) 2016. Forrás: Eurostat (Luxembourg); Demographic Yearbook, 2018 (ENSZ, New York); World Development Indicators (Világbank, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.2. Népmozgalmi arányszámok, 2018 (ezer lakosra)

Ország Élve-

születés Halálozás

Csecsemő-halandó-

sága)

Termé-szetes

szaporo-dás,

fogyás (–)

Migrációs egyenleg

Ausztria 9,7 9,5 2,7 0,2 4,0 Belgium 10,4 9,7 3,8 0,7 4,3 Bulgária 8,9 15,4 5,8 –6,6 –0,5 Ciprus 10,7 6,6 2,4 4,1 9,3 Csehország 10,7 10,6 2,6 0,1 3,6 Dánia 10,6 9,5 3,7 1,1 3,2 Észtország 10,9 11,9 1,6 –1,0 5,3 Finnország 8,6 9,9 2,1 –1,3 2,1 Franciaország 11,3+ 9,1+ 3,8 2,2+ –0,8+ Görögország 8,1 11,2 3,5 –3,2 1,6 Hollandia 9,8 8,9 3,5 0,9 5,0 Horvátország 9,0 12,9 4,2 –3,9 –3,3 Írország 12,5b) 6,4b) 2,9 6,2b) 9,0b) Lengyelország 10,2 10,9 3,8 –0,7 0,6 Lettország 10,0 15,0 3,2 –4,9 –2,5 Litvánia 10,0 14,1 3,4 –4,1 –1,2 Luxemburg 10,3 7,1 4,3 3,2 16,3 Magyarország 9,6 13,4 3,3 –3,9 3,3 Málta 9,2 7,6 5,6 1,6 35,3 Németország 9,5 11,5 3,2 –2,0 4,8 Olaszország 7,3 10,5 2,8 –3,2 1,1 Portugália 8,5 11,0 3,3 –2,5 1,1 Románia 10,4 13,6 6,0 –3,1 –2,8b) Spanyolország 7,9 9,1 2,7 –1,2 7,1 Svédország 11,4 9,1 2,0 2,3 8,5 Szlovákia 10,6 10,0 5,0 0,6 0,7 Szlovénia 9,4 9,9 1,7 –0,4 7,2 EU–27_2020 9,7b)+ 10,5b)+ 3,4 –1,0b)+ 2,6b)+ Egyesült Királyság 11,0 9,2 3,9 1,8 3,9 EU–28 9,5b)+ 10,3b)+ 3,5 –0,6b)+ 2,8b)+ Japán 7,6c) 10,8c) 1,8 –3,2c) 0,6d) Egyesült Államok 11,8c) 8,5c) 5,6 3,3c) 2,9d)

a) Ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt. b) Becsült adat. c) 2017. d) 2015–2020 között átlagosan. Ötévenkénti becslés. Forrás: Eurostat (Luxembourg); World Development Indicatros (Világbank, Washington); World Population Prospects 2019 (ENSZ, New York).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.3. Házasságkötések, válások és házasságon kívüli születések

Ország

Ezer lakosra jutó Házasságon kívül született

gyermekek aránya, %a) házasságkötés válás

2010 2017 2010 2017 2010 2017 Ausztria 4,5 5,1 2,1 1,8 40,1 42,0 Belgium 3,9 3,9 2,7 2,0 45,7 49,0b) Bulgária 3,3 4,0 1,5 1,5 54,1 58,9 Ciprus 7,3 6,8 2,3 2,2 15,2 20,3 Csehország 4,5 5,0 2,9 2,4 40,3 49,0 Dánia 5,6 5,5 2,6 2,6 47,3 54,2 Észtország 3,8 4,9 2,2 2,5 59,1 56,9 Finnország 5,6 4,8 2,5 2,4 41,1 44,8 Franciaország 3,9 3,5 2,1 1,9b) 55,0 59,9 Görögország 5,1 4,7 1,2 1,8 7,3 10,3 Hollandia 4,5 3,8 2,0 1,9 44,3 51,0 Horvátország 5,0 4,9 1,2 1,5 13,3 19,9 Írország 4,5 4,6 0,7 0,7c) 33,8 37,6 Lengyelország 6,0 5,1 1,6 1,7 20,6 24,1 Lettország 4,4 6,8 2,4 3,1 44,4 40,4 Litvánia 6,0 7,5 3,2 3,0 25,7 26,7 Luxemburg 3,5 3,2 2,1 2,0 34,0 40,8 Magyarország 3,6 5,2 2,4 1,9 40,8 44,7 Málta 6,3 6,3 .. 0,7 25,3 25,9d) Németország 4,7 4,9 2,3 1,9 33,3 34,7 Olaszország 3,7 3,2 0,9 1,5 21,8 32,8 Portugália 3,8 3,3 2,6 2,1 41,3 54,9 Románia 5,7 7,3 1,6 1,6 27,7 31,2 Spanyolország 3,6 3,7 2,2 2,1 35,5 46,8 Svédország 5,3 5,2 2,5 2,4 54,2 54,5 Szlovákia 4,7 5,8 2,2 1,8 33,0 40,1 Szlovénia 3,2 3,1 1,2 1,2 55,7 57,5 EU–27_2020 .. 4,4 .. 1,9c) 36,5 40,0d) Egyesült Királyság 4,5 4,4b) 2,1 1,8b) 46,9 48,2 EU–28 4,4 4,4b) 2,0 1,9c) 38,1 40,3e) Japán 5,5 4,8 2,0 1,7 2,1 2,3f) Egyesült Államok 6,8 6,9c) 2,8 2,5c) 40,8 39,8

a) Az összes élveszületés %-ában. b) 2016. c) 2015. d) 2013. e) 2012. f) 2014. Forrás: Eurostat (Luxembourg); Demographic Yearbook, 2018 (ENSZ, New York); U.S. National Vital Statistics Reports (NVSR); OECD (OECD, Párizs).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.4. Várható élettartam, 2018 (év)

Ország

Születéskor várható átlagos élettartam

65 éves korban várható átlagos élettartama)

férfi nő össze-

sen férfi nő

össze-sen

Ausztria 79,4 84,1 81,8 18,5 21,5 20,1 Belgium 79,4 83,9 81,7 18,5 21,9 20,3 Bulgária 71,5 78,6 75,0 14,1 17,8 16,1 Ciprus 80,9 84,8 82,9 18,6 21,2 19,9 Csehország 76,2 82,0 79,1 16,2 19,8 18,1 Dánia 79,1 82,9 81,0 18,2 20,8 19,6 Észtország 74,0 82,7 78,5 15,6 20,8 18,7 Finnország 79,1 84,5 81,8 18,4 22,1 20,4 Franciaország 79,7+ 85,9+ 82,9+ 19,6 23,6 21,7 Görögország 79,3 84,4 81,9 18,6 21,4 20,1 Hollandia 80,3 83,4 81,9 18,7 21,2 20,0 Horvátország 74,9 81,5 78,2 15,5 18,9 17,4 Írország 80,5b) 84,1b) 82,3b) 19,0 21,4 20,2 Lengyelország 73,7 81,7 77,7 15,9 20,2 18,3 Lettország 70,1 79,7 75,1 14,1 19,0 17,0 Litvánia 70,9 80,7 76,0 14,4 19,4 17,4 Luxemburg 80,1 84,6 82,3 18,6 21,7 20,2 Magyarország 72,7 79,6 76,2 14,5 18,4 16,7 Málta 80,4 84,6 82,5 19,0 22,2 20,7 Németország 78,6 83,3 81,0 18,1 21,2 19,7 Olaszország 81,2 85,6 83,4 19,2 22,4 20,9 Portugália 78,3 84,5 81,5 18,3 22,1 20,4 Románia 71,7 79,2 75,3 14,7 18,3 16,7 Spanyolország 80,7 86,3 83,5 19,3 23,4 21,5 Svédország 80,9 84,3 82,6 19,2 21,5 20,4 Szlovákia 73,9 80,8 77,4 15,3 19,1 17,4 Szlovénia 78,5 84,4 81,5 17,6 21,7 19,8 EU–27_2020 78,2b)+ 83,7b)+ 81,0b)+ 18,1 21,5 19,9 Egyesült Királyság 79,5 83,1 81,3 18,8 21,1 20,0 EU–28 78,3b)+ 83,6b)+ 81,0b)+ 18,1 21,4 19,9 Japánc) 81,1 87,3 84,2 19,6 24,4 .. Egyesült Államokc) 76,1 81,1 78,6 18,1R 20,6 ..

a) 2017. évi adatok, kivéve Japán és Egyesült Államok. b) Becsült adat. c) 2016. Forrás: Eurostat (Luxembourg); OECD Health Statistics (OECD, Párizs).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.5. Foglalkoztatás, 2018 (%)

Ország

Foglalkoztatási ráta A rész-

munkaidős foglalkoz-tatottság a

foglal-koztatottak arányában

férfi nő összesen

Ausztria 77,4 68,6 73,0 27,3 Belgium 68,2 60,7 64,5 24,5 Bulgária 71,5 63,9 67,7 1,8 Ciprus 73,3 64,2 68,6 10,8 Csehország 81,8 67,6 74,8 6,3 Dánia 76,9 71,3 74,1 23,9 Észtország 78,1 71,4 74,8 11,1 Finnország 73,5 70,6 72,1 15,1 Franciaország 68,9 61,9 65,4 18,0 Görögország 64,7 45,3 54,9 9,1 Hollandia 81,6 72,8 77,2 50,1 Horvátország 65,4 55,9 60,6 5,2 Írország 74,1 63,3 68,6 19,5 Lengyelország 74,0 60,8 67,4 6,4 Lettország 73,6 70,1 71,8 7,2 Litvánia 73,3 71,6 72,4 7,1 Luxemburg 70,6 63,4 67,1 17,7 Magyarország 76,3 62,3 69,2 4,2 Málta 81,5 61,5 71,9 13,2 Németország 79,7 72,1 75,9 26,8 Olaszország 67,6 49,5 58,5 18,4 Portugália 72,7 66,9 69,7 8,1 Románia 73,2 56,2 64,8 6,5 Spanyolország 67,9 56,9 62,4 14,5 Svédország 78,8 75,9 77,4 22,6 Szlovákia 73,9 61,2 67,6 4,9 Szlovénia 74,5 67,5 71,1 9,7 EU–27_2020 73,1 62,4 67,7 18,3 Egyesült Királyság 79,1 70,3 74,7 24,6 EU–28 73,9 63,4 68,6 19,1 Japán 83,9 69,6 76,8 23,9 Egyesült Államok 76,1 65,5 70,7 ..

Forrás: Eurostat (Luxembourg); OECD (OECD, Párizs).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.6. Munkanélküliség, 2018

Ország

Munka-nélküliek száma, ezer fő

Munkanélküliségi ráta, %

összesen ebből:

nők 25 éven aluliak

Ausztria 220 4,9 4,7 9,4 Belgium 300 6,0 5,6 15,8 Bulgária 171 5,2 4,7 12,7 Ciprus 37 8,4 8,8 20,2 Csehország 120 2,2 2,8 6,7 Dánia 152 5,1 5,4 10,5 Észtország 36 5,4 5,3 11,8 Finnország 201 7,4 7,3 17,0 Franciaország 2 674 9,0 9,1 20,8 Görögország 906 19,3 24,2 39,9 Hollandia 340 3,8 4,0 7,2 Horvátország 152 8,4 9,3 23,7 Írország 136 5,8 5,7 13,8 Lengyelország 657 3,9 3,9 11,7 Lettország 72 7,4 6,4 12,2 Litvánia 90 6,2 5,4 11,1 Luxemburg 17 5,5 5,7 14,2 Magyarország 172 3,7 4,0 10,2 Málta 9 3,7 3,5 9,1 Németország 1 458 3,4 2,9 6,2 Olaszország 2 742 10,6 11,8 32,2 Portugália 361 7,0 7,4 20,3 Románia 379 4,2 3,5 16,2 Spanyolország 3 470 15,3 17,0 34,3 Svédország 341 6,3 6,2 17,4 Szlovákia 179 6,5 7,0 14,9 Szlovénia 53 5,1 5,7 8,8 EU–27_2020 15 444 7,3 7,6 16,1 Egyesült Királyság 1 330 4,0 4,0 11,3 EU–28 16 774 6,8 7,1 15,2 Japán 1 530 2,6 2,4 3,8 Egyesült Államok 5 987 3,9 3,9 8,6


NEMZETKÖZI ADATOK


9.7. A bruttó hazai termék (GDP)

Ország A GDP volumenének változása az előző

évihez képest, %

Az egy főre jutó GDP

vásárlóerő-egységben

(PPS) 2017 2018 2019 2018

Ausztria 2,5 2,4 1,6 39 450 Belgium 2,0 1,5 1,4 36 250 Bulgária 3,5 3,1 3,4+ 15 720 Ciprus 4,4 4,1+ 3,2+ 27 640+ Csehország 4,4 2,8 2,4 28 020 Dánia 2,0 2,4 2,2 39 670 Észtország 5,7 4,8 4,3 25 270 Finnország 3,1 1,6 1,0 34 230 Franciaország+ 2,3 1,7 1,3 32 070 Görögország+ 1,5 1,9 1,9 21 050 Hollandia 2,9 2,6+ 1,8+ 39 920+ Horvátország 3,1 2,7+ 2,9+ 19 490+ Írország 8,1 8,2 5,5 58 650 Lengyelország 4,9 5,1 4,1 21 770 Lettország 3,8 4,3 2,2 21 260 Litvánia 4,2 3,6 3,9 24 850 Luxemburg 1,8 3,1 2,3 80 870 Magyarország 4,3 5,1 4,9+ 21 900 Málta 6,5 7,3 4,4 30 260 Németország 2,5 1,5 0,6 37 760 Olaszország 1,7 0,8 0,3 29 670 Portugália 3,5 2,6+ 2,2a) 23 810+ Románia 7,1 4,4+ 4,1+ 20 320+ Spanyolország+ 2,9 2,4 2,0 28 110 Svédország 2,4 2,2 1,2 37 310 Szlovákia 3,0 4,0 2,3 22 620 Szlovénia 4,8 4,1 2,4 26 900 EU–27_2020 2,7 2,1 1,5 29 770b) Egyesült Királyság 1,9 1,3 1,4 32 570 EU–28 2,6 2,0 1,5 30 970 Japán 2,2 0,3 .. 44 250c) Egyesült Államok 2,4 2,9 .. 62 870c)

a) Becsült adat. b) 2017. c) Egy főre jutó PPP. Forrás: Eurostat (Luxemburg); OECD (OECD, Párizs); World Economic Outlook, 2019. október (IMF, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.8. Külkereskedelmi termékforgalom, 2019

Ország

Behozatal Kivitel Külkeres-kedelmi

egyenleg, millió euró

Egy lakosra jutó összes forgalom,

euró

volumenének éves változása, %

Ausztria –0,4 0,7 –5 289 36 698 Belgium –1,0 –0,7 16 433 67 886 Bulgária 3,4 3,2 –3 459 8 995 Ciprus –5,9 –11,6 –5 102 12 870 Csehország –0,4 0,4 18 099 31 606 Dánia –1,3 0,7 11 775 32 040 Észtország –1,1 0,0 –1 691 23 020 Finnország –1,9 2,4 –161 23 768 Franciaország 0,2 0,7 –72 739 16 272+ Görögország 2,8 2,7 –21 743 8 337 Hollandia 2,7 1,5 65 487 69 537 Horvátország 5,0 4,4 –9 503 9 951 Írország –5,3 6,5 63 676 48 862a) Lengyelország 0,8 3,0 1 824 12 375 Lettország 0,5 0,7 –2 884 15 921 Litvánia 3,0 4,4 –2 218 21 980 Luxemburg 1,8 4,8 –6 688 58 862 Magyarország 3,1 1,6 3 384 22 251 Málta 23,5 6,9 –3 625 18 231 Németország –0,5 –2,3 227 820 29 301 Olaszország –1,6 –0,7 52 934 14 890 Portugália 6,2 2,4 –20 420 13 644 Románia 2,2 –0,4 –17 574 7 979 Spanyolország –0,1 0,2 –34 221 13 426 Svédország –2,7 –1,0 1 636 27 873 Szlovákia –0,5 –1,0 –333 29 460 Szlovénia 8,5 4,9 800 38 136 EU–27_2020b) 0,5 0,2 197 071 9 102a)+ Egyesült Királyság 4,1 –2,8 –196 974 15 530 EU–28b) 2,4 0,1 –13 901 7 970a)+ Japánc) 4,1 –2,7 –8 528 9 954 Egyesült Államokc) 4,9 4,2 –804 608 11 073

a) Becsült adat. b) Az EU-n kívüli kereskedelem adatai. c) 2018. Forrás: Eurostat (Luxembourg); Monthly Bulletin of Statistics (ENSZ, New York); World Economic Outlook, 2019. október (IMF, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.9. A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában)

Ország 2015 2016 2017 2018 Ausztria 1,7 2,7 1,6 2,3 Belgium 1,4 0,6 1,2 –1,0 Bulgária 0,1 3,2 3,5 5,4 Ciprus –0,4 –4,2 –5,1 –4,4 Csehország 0,2 1,6 1,7 0,3 Dánia 8,2 7,8 7,8 7,0 Észtország 1,8 1,7 2,7 2,0 Finnország –0,9 –2,0 –0,8 –1,4 Franciaország –0,4 –0,5 –0,7 –0,6 Görögország –0,8 –1,7 –1,9 –2,8 Hollandia 6,3 8,1 10,8 10,9 Horvátország 3,2 2,0 3,3 1,9 Írország 4,4 –4,2 0,5 10,6 Lengyelország –0,6 –0,5 0,1 –1,0 Lettország –0,9 1,4 1,0 –0,7 Litvánia –2,4 –1,1 0,5 0,3 Luxemburg 5,1 4,9 4,9 4,8 Magyarország 2,3 4,6 2,3 –0,5 Málta 2,8 3,8 10,5 10,4 Németország 8,6 8,5 8,1 7,4 Olaszország 1,4 2,6 2,7 2,6 Portugália 0,2 1,1 1,2 0,4 Románia –0,6 –1,4 –2,8 –4,4 Spanyolország 2,0 3,2 2,7 1,9 Svédország 4,1 3,5 3,1 1,9 Szlovákia –2,1 –2,7 –1,9 –2,6 Szlovénia 3,8 4,8 6,1 5,7 EU–27_2020 2,8 3,3 3,1 3,0 Egyesült Királyság –4,9 –5,2 –3,5 –3,9 EU–28 0,9 1,3 1,3 1,4 Japán 3,1 4,0 4,2 3,5 Egyesült Államok –2,2 –2,3 –2,3 –2,4

Forrás: Eurostat (Luxembourg); World Economic Outlook, 2019. október (IMF, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.10. Fogyasztói árak

Ország Éves változás, %

Relatív árszínvonal

(EU-28 = 100,0%)

2015 2018 2019 2018 Ausztria 0,8 2,1 1,5 113,0 Belgium 0,6 2,3 1,2 113,1 Bulgária –1,1 2,6 2,5 46,2 Ciprus –1,5 0,8 0,5 89,2 Csehország 0,3 2,0 2,6 65,5 Dánia 0,2 0,7 0,7 138,1 Észtország 0,1 3,4 2,3 77,1 Finnország –0,2 1,2 1,1 123,0 Franciaország 0,1 2,1 1,3 107,1 Görögország –1,1 0,8 0,5 81,5 Hollandia 0,2 1,6 2,7 114,6 Horvátország –0,3 1,6 0,8 63,9 Írország 0,0 0,7 0,9 130,6 Lengyelország –0,7 1,2 2,1 54,6 Lettország 0,2 2,6 2,7 70,1 Litvánia –0,7 2,5 2,2 61,9 Luxemburg 0,1 2,0 1,6 139,2 Magyarország 0,1 2,9 3,4 59,3 Málta 1,2 1,7 1,5 83,1 Németország 0,7 1,9 1,4 103,4 Olaszország 0,1 1,2 0,6 101,1 Portugália 0,5 1,2 0,3 84,3 Románia –0,4 4,1 3,9 48,2 Spanyolország –0,6 1,7 0,8 93,7 Svédország 0,7 2,0 1,7 129,1 Szlovákia –0,3 2,5 2,8 71,4 Szlovénia –0,8 1,9 1,7 83,7 EU–27_2020 0,1 1,8 1,4 96,9 Egyesült Királyság 0,0 2,5 1,8 118,2 EU–28 0,1 1,9 1,5 100,0 Japán 0,8 1,0 0,5 118,0 Egyesült Államok –0,8 2,2 1,3 112,5

Forrás: Eurostat (Luxemburg); OECD (OECD, Párizs).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.11. Az államháztartás egyenlege és bruttó adóssága (a GDP %-ában)

Ország Az államháztartás

egyenlege Az államháztartás bruttó adóssága

2017 2018 2017 2018 Ausztria –0,7 0,2 78,3 74,0 Belgium –0,7 –0,7 101,8 100,0 Bulgária 1,1 1,8 25,3 22,3 Ciprus 1,7 –4,4 93,9 100,6 Csehország 1,6 1,1 34,7 32,6 Dánia 1,7 0,8 35,5 34,2 Észtország –0,8 –0,6 9,3 8,4 Finnország –0,7 –0,8 60,9 59,0 Franciaország –2,8 –2,5 98,4 98,4 Görögország 0,7 1,0 176,2 181,2 Hollandia 1,3 1,5 56,9 52,4 Horvátország 0,8 0,3 78,0 74,8 Írország –0,3 0,1 67,8 63,6 Lengyelország –1,5 –0,2 50,6 48,9 Lettország –0,5 –0,7 38,6 36,4 Litvánia 0,5 0,6 39,3 34,1 Luxemburg 1,4 2,7 22,3 21,0 Magyarország –2,4 –2,3 72,9 70,2 Málta 3,4 1,9 50,3 45,8 Németország 1,2 1,9 65,3 61,9 Olaszország –2,4 –2,2 134,1 134,8 Portugália –3,0 –0,4 126,0 122,2 Románia –2,6 –3,0 35,1 35,0 Spanyolország –3,0 –2,5 98,6 97,6 Svédország 1,4 0,8 40,7 38,8 Szlovákia –1,0 –1,1 51,3 49,4 Szlovénia 0,0 0,8 74,1 70,4 EU–27_2020 –0,8 –0,4 81,6 79,7 Egyesült Királyság –2,4 –2,3 86,2 85,9 EU–28 –1,0 –0,7 82,1 80,4 Japána) –3,2 –3,2 235,0 237,1 Egyesült Államok –4,5 –5,7 106,0 104,3

a) IMF-becslés. Forrás: Eurostat (Luxembourg); World Economic Outlook, 2019. október (IMF, Washington).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.12. A mezőgazdasági termelés volumenének változása (az előző évhez képest, %)

Ország 2013 2014 2015 2016 Ausztria 0,3 6,3 –5,0 2,7 Belgium 4,4 5,5 –0,7 –4,7 Bulgária 19,6 –0,8 –1,5 2,8 Ciprus –5,4 1,4 2,9 –2,8 Csehország 4,2 7,8 –4,2 4,2 Dánia –2,3 2,6 1,7 –3,0 Észtország 3,7 6,8 10,1 –14,8 Finnország 5,0 1,9 –2,6 –0,8 Franciaország –0,3 5,8 –0,5 –7,4 Görögország –9,5 2,8 –1,4 5,7 Hollandia 1,7 2,0 1,1 1,5 Horvátország 15,8 –6,4 4,4 9,4 Írország 4,2 2,1 5,7 0,9 Lengyelország –0,1 5,6 –5,7 6,0 Lettország –1,8 4,0 19,1 –8,6 Litvánia –3,2 7,3 9,2 –5,3 Luxemburg 3,2 4,6 4,1 1,0 Magyarország 10,6 11,1 –6,1 –4,3 Málta 1,1 3,6 –2,5 –2,7 Németország 0,6 5,7 –3,5 –0,9 Olaszország –1,1 –2,4 4,8 –0,9 Portugália 4,9 0,3 11,9 –7,3 Románia 22,4 2,5 –7,0 3,7 Spanyolország 22,3 –10,1 3,3 –1,3 Svédország 0,1 5,1 1,7 –3,8 Szlovákia 9,4 15,1 –10,9 14,6 Szlovénia –2,0 5,9 4,2 –3,5 EU–27_2020 .. .. .. .. Egyesült Királyság 2,2 7,5 0,0 –4,6 EU–28 4,0 2,2 –0,2 –1,4 Japán –0,4 –0,2 –1,1 –3,7 Egyesült Államok 4,8 3,4 –0,3 4,3

Forrás: FAO (FAO, Róma).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.13. Az ipari termelés volumenének változása (az előző évhez képest, %)

Ország 2015 2017 2018 2019 Ausztria 2,1 5,9R 4,9R –0,2 Belgium –1,2 2,9 1,1R 4,9 Bulgária 2,7 3,8 0,3R 0,7 Ciprus 5,2R 8,1R 6,9 4,0 Csehország 4,5 6,8 3,1R –0,4 Dánia 0,0 2,3R 2,3R 2,8 Észtország –0,2 4,3 4,1 –1,9 Finnország –0,9R 3,4R 3,4R 1,8 Franciaország 1,5R 2,5R 0,4 0,3 Görögország 1,0 4,2R 1,8R –0,9+ Hollandia –3,5 1,4+ 0,6+ –1,2+ Horvátország 2,6 1,9 –0,9R 0,5 Írország 35,9 –2,3 –4,9R 2,9 Lengyelország 4,8 6,9 5,7 4,4 Lettország 3,4 8,7R 2,0 0,8 Litvánia 4,2 6,8 5,1 3,5 Luxemburg 1,1R 3,7R –1,1R –3,6+ Magyarország 7,1 5,4 3,8R 5,4 Málta –0,2 8,7 1,3+ 1,6+ Németország 0,8R 3,4 1,0R –4,7 Olaszország 1,1 3,6 0,6R –1,4 Portugália 2,0 3,6 0,1R –2,4 Románia 2,6 8,6 4,3+ –3,2+ Spanyolország 3,4+ 3,2+ 0,4+ 0,6+ Svédország 3,2 4,8 2,7 1,6 Szlovákia 6,7R 3,3 4,3 0,4 Szlovénia 5,1 8,3 5,0R 3,0+ EU–27_2020 2,7 3,4 1,1 –0,9 Egyesült Királyság 1,0R 2,5R 0,3R –0,9 EU–28 2,5R 3,2R 1,1R –0,9 Japán –1,3R 2,6 1,0R –2,4 Egyesült Államok –0,7R 2,3 3,9R 0,8


NEMZETKÖZI ADATOK


9.14. Turizmus, 2018

Ország

Turisták száma, ezer fő Bevétel

összesen ebből: külföldi

egy külföldi turistára,

euró

a GDP %-ában

Ausztria 40 093 27 006 724 5,1 Belgium 17 560 9 119 828 1,6 Bulgária 7 800 3 910 978 6,8 Ciprus 3 177 2 666 1 103 13,9+ Csehország 21 247 10 611 595 3,0 Dánia 7 967a) 3 031a) 2 544a) 2,6 Észtország 3 591 2 141 708 5,8 Finnország 11 967 3 224 962 1,3 Franciaország 171 476 52 506 1 056 2,4+ Görögország 28 718 20 914 769 8,7+ Hollandia 43 913 18 780 811 2,0+ Horvátország 18 649 16 635 570 18,4+ Írország 10 555b) 3 172b) 1 477b) 1,6 Lengyelország 33 896 7 082 1 682 2,4 Lettország 2 809 1 925 466 3,1 Litvánia 3 620 1 745 730 2,8 Luxemburg 1 139 1 018 4 156 7,0 Magyarország 13 116 5 945 984 4,4 Málta 1 983 1 798 875 12,7 Németország 179 242 38 748 939 1,1 Olaszország 128 101 63 195 660 2,4 Portugália 25 866 15 036 1 120 8,2+ Románia 12 816 2 786 1 032 1,4+ Spanyolország 130 804 65 771 1 049 5,7+ Svédország 30 737 7 217 1 753 2,7 Szlovákia 5 487 2 214 1 224 3,0 Szlovénia 4 892c) 3 543c) 712c) 5,9 Egyesült Királyság 122 041b) 43 470b) 992b) 1,7 Japán .. 31 192 1 116 0,8 Egyesült Államok .. 79 618 2 281 1,0

a) Becsült adat. b) 2016. c) 2017. Forrás: Eurostat (Luxembourg); UNWTO Tourism Highlights, 2019 (UNWTO, Madrid).

NEMZETKÖZI ADATOK


9.15. Személygépkocsi, mobiltelefon, internethasználat, 2018

Ország

Személy-gépkocsi

Mobiltelefon Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások

aránya, %a)

ezer lakosra, darab összesen

ebből: széles sávú

internet-hozzáférés

Ausztria 555 1 235 90 89 Belgium 508 997 90 88 Bulgária 393 1 189 75 75 Ciprus 609 1 389 90 89 Csehország 522 1 191 87 87 Dánia 438 1 251 95 93 Észtország 550 1 454 90 90 Finnország 617 1 295 94 93 Franciaország 478 1 084 90 83 Görögország 487 1 157 79 78 Hollandia 487 1 237 98 98 Horvátország 389 1 056 81 81 Írország 444 1 032 91 90 Lengyelország 593 1 347 87 83 Lettország 356 1 073 85 83 Litvánia 483 1 639 82 81 Luxemburg 670 1 322 95 95 Magyarország 355 1 034 86 86 Málta 613 1 402 86 86 Németország 561 1 293 95 94 Olaszország 625b) 1 375 85 84 Portugália 492 1 156 81 78 Románia 261c) 1 162 84 82 Spanyolország 504 1 160 91 91 Svédország 479 1 268 96 95 Szlovákia 408 1 328 82 80 Szlovénia 541 1 187 89 89 EU–27_2020 .. .. 90 88 Egyesült Királyság 471 1 184 96 96 EU–28 516 1 222 90 89 Japán 486 1 414 91d) .. Egyesült Államok 771 1 290 87e) ..

a) Az adatok 2019-re vonatkoznak, kivéve Japán és Egyesült Államok. b) 2016. c) 2015. d) 2018. e) 2017. Forrás: Eurostat (Luxembourg); The World Bank (Washington).

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK, FOGALMAK


Ha a szakstatisztikára (pl. cél, tartalom, jogi alap, az adat-előállítás módszertana, az adatok minősége), a fogalmakra, definíciókra, az osztályozásokra, az adatforrásokra, regiszterekre vonatkozóan bővebb információt szeretne, keresse a www.ksh.hu internetes oldalunkon található metaadatbázist a Módszertan menüpont alatt!

1. Összefoglaló adatok

A fejezet a fontosabb társadalmi, gazdasági jelzőszámokat mutatja be. Az egyes adatok, mutatók módszertanára vonatkozó információk a szakstatisztikai fejezetek módszertani megjegyzéseiben találhatók.

2. Népesség, népmozgalom

Az 1949 és 1990 közötti időszakban megadott népességszámok teljes körű népszámlálási adatok, 1949-ben és 1960-ban a jelenlévő, 1970-től a lakónépességre vonatkoznak. A 2001–2011. január 1-jei népességszámok a 2001. február 1-jei, 2012. január 1-jétől pedig a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.

A népesség családi állapot szerinti besorolásánál az azonos neműek között 2009. július 1. óta létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolatban élők adatait a házas, az özvegy és az elvált bejegyzett élettársakét az özvegy, illetve elvált családi állapot kategóriák tartalmazzák.

A népmozgalmi adatok a Magyarországon történt népmozgalmi eseményekre vonatkoznak.

Élveszületés (az ENSZ ajánlásának megfelelően): olyan magzat világrajövetele, aki az életnek valamilyen jelét adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében, és mennyi ideig élt.



Teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet.

Magzati veszteség: a magzati halálozás és a terhességmegszakí-tás együtt. Magzati halálozás: a magzatnak a szülés előtt bekövetke-zett elhalása, függetlenül a terhesség tartamától. Terhességmeg-szakítás: a terhesség művi úton való megszakítása.

Várható átlagos élettartam: azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.

Természetes szaporodás, fogyás (–): az élveszületések és a halálozások különbözete.

Állandó belföldi vándorlás: a vándorló, lakóhelyét elhagyva, más településen lévő lakást jelöl meg lakóhelyéül.

Ideiglenes belföldi vándorlás: az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló lakóhelyét fenntartva változtat lakást, és új lakását tartózkodási helyként jelöli meg, valamint egyik tartózkodási helyről másik tartózkodási helyre költözik.

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár: az a tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki az adott év január 1-jén Magyarországon tartózkodott. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok adatai 2012. január 1-jétől tartalmazzák a menekültként és oltalmazottként elismert személyek számát is. A referenciaévtől (2018) az elismert menekültek és oltalmazottak számának meghatározása becslést is tartalmaz.

Magyarországra bevándorló külföldi állampolgár: az adott évben Magyarországra belépő és a hatályos jogszabályoknak meg-felelő tartózkodásra jogosító engedélyt kapott külföldi állampolgár.

Magyarországról kivándorló külföldi állampolgár: az a tartóz-kodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki az adott évben Magyarországot a visszatérés szán-déka nélkül elhagyta, akinek az engedély érvényessége lejárt és új engedélyt nem kért, valamint akinek az engedélyét visszavonás miatt érvénytelenítették.



Magyar állampolgárságot kapott személy: akit az adott évben honosítottak vagy visszahonosítottak. A Magyar statisztikai zseb-könyvben szereplő tábla csak a magyarországi lakcímmel rendelkező új magyar állampolgárokat tartalmazza.

Magyarországra bevándorló magyar állampolgár: az a magyar állampolgár, aki eddig külföldön élt vagy külföldön született, és vég-leges letelepedési szándékkal tért haza, valamint aki ideiglenes külföldi tartózkodásból tért vissza Magyarországra.

Magyarországról kivándorló magyar állampolgár: az a magyar állampolgár, aki végleges külföldi letelepedés szándékával vagy ideiglenes külföldi tartózkodás céljából hagyja el Magyarországot.

Módszertani forrás: Demográfiai évkönyv, 2018 (KSH, Budapest, 2019).

3.1. Munkaerőpiac

Munkaerőpiaci részvétel

Munkaerő-felmérés: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai alapján végzett reprezentatív felvétel, a 15–74 éves népességet figyeli meg.

Foglalkoztatott az a személy, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szülési szabadság, szabadság stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők a nemzetközi ajánlásnak megfelelően nem tekintendők foglalkoztatottnak, hacsak nem végeztek a vonatkozási héten jövedelmet biztosító munkát.

Munkanélküli az a személy, akire az alábbi három kritérium egyidejűleg érvényes:

– aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt,

– a kikérdezést megelőző négy héten aktívan keresett munkát (állami vagy magán-munkaközvetítőt keresett fel, munkáltatókat személyesen keresett meg, hirdetést adott fel vagy hirdetésre válaszolt stb.),



– rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást.

Az említett három feltételtől függetlenül munkanélkülinek számí-tanak azok, akik találtak már munkát, és abban 90 napon belül dolgozni kezdenek.

Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség): a munka-erőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt.

Gazdaságilag nem aktív az a személy, aki nem sorolható be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő kor-csoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya.

2014 decemberétől a munkaerő-felmérés adatainak teljeskörűsítése a 2011. évi népszámlálás bázisán továbbvezetett népességszámon alapszik. Az összehasonlíthatóság biztosításához a korábbi becsléseket az új súlyszámrendszerrel 2006-ig visszamenően módosítottuk.

Alkalmazásban állók, keresetek

Az évközi intézményi munkaügyi adatok vonatkozási köre a legalább 5 fős létszámú vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.

Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és mun-kaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban – vagy nem teljes hónapra vonatkozó munkaszerződés esetén teljes havi munkavégzésre átszámítva – legalább 60 munka-órában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.

A keresetek minden esetben a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. A mindenkori havi átlagkereset részét képezi a



kifizetés hónapjában a bérköltség terhére kifizetett alapbér (törzsbér), a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom, a 13. és további havi fizetés.

Nettó átlagkereset: a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlag-keresetből a munkaerőpiaci járulék, a személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonásával számított adat. A bruttó keresetből kiinduló nettósítás csak az összes munkavállalót érintő levonásokat kezeli.

Reálkereseti index: a nettó kereseti index és a fogyasztóiár-index hányadosa.

Munkajövedelem (a munkavégzéshez kötődő jövedelem): A hazai kereseti elemeken felüli pénzbeli, illetve természetbeni juttatá-sokat is tartalmaz, amelyek a nemzetközi (Eurostat-) ajánlás szerint részei a keresetnek. Ilyen például a külföldi kiküldetésnek a munkabér összegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biz-tosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak.

Üres álláshelynek számít – az EU-ajánlás alapján – az adott mun-káltatónál az újonnan létrehozott, a betöltetlen, illetve a közeljövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek munkaszer-ződéssel alkalmazott munkaerővel történő betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz. Az üres, betöltetlen álláshelyekről az adatgyűjtés minden negyedév utolsó naptári napjára vonatkozik.

Az üres álláshelyek aránya: az üres álláshelyek száma az összes álláshely (szervezet tevékenységében részt vevők létszáma + üres álláshelyek száma) százalékában.

Az intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszerben 2018-tól érvényes módszertani korrekció, hogy a KSH a létszám-kategóriák éves rögzítéséhez az évközi járulékbevallásokból becsült létszámokat is felhasználta, annak érdekében, hogy frissebb és a célsokaság tárgyévi összetételét jobban tükröző háttérinformációk álljanak rendelkezésre a becslés előállításához, illetve a publikáláshoz használt, rögzített létszám-kategóriák meghatározásához. Ez jelentős átrendeződést okozott a referenciasokaság összetételében, így a



2018-tól közzétett értékösszegadatok tekintetében (létszám, keresettömeg, munkajövedelem-tömeg, munkaóratömeg esetén) törés mutatkozik az idősorban. A publikált fajlagos mutatók (pl. átlagkereset, egy főre jutó munkaóra) összehasonlíthatóságát a fenti jelenség alapvetően nem korlátozza.

2019-ben megújult a keresetstatisztika: a havi létszám- és keresetinformációk a korábbi intézményi adatgyűjtés helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásából, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig – továbbra is – a Magyar Államkincstártól átvett adatokból származnak. Az adatszolgáltatói teher jelentős csökkenése, illetve a részletesebb adatok mellett a 2019-re publikált adatok a korábbi évek adataival korlátozottan összehasonlíthatóak.

Adminisztratív adatok

Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, továbbá megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb keresőtevékenységet sem folytat, elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv.).

Nyilvántartott pályakezdő: a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony léte-sítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.

Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így a foglalkoztatási törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek.



Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki – álláskereső; – munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett ered-

ményre, és számára az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani;

– az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább há-romszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezik.

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60%-a, ami azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Folyósításának legrövidebb időtartama 36 nap, míg a leghosszabb időtartama 90 nap lehet.

Szociális ellátásban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korúak, és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segé-lyezettek és a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma, a bérpótló juttatás lépett. 2011. szeptember 1-jétől a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.).

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben részt vevők: akik a fog-lalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) szerinti valamely foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülnek. A támogatás idejére a résztvevők aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, vagyis álláskeresőként nem szerepelnek a statisztikában.

Közfoglalkoztatás: a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A képzésben és közfoglal-koztatásban részesülő személyek szerepelnek a közfoglalkoztatottak és



a képzésben részesülők között, de az összlétszámban csak egyszer vesszük figyelembe őket.

Az adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

3.2. Háztartások jövedelme és fogyasztása

A háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételben közre-működő háztartások adatait teljeskörűsítve a kiadások nem érik el a nemzetgazdasági elszámolások statisztikájában kimutatottat. Ez részben a megfigyelés eltérő módszeréből adódik, valamint a megfigyeltek köre (csak a magánháztartások) is más a háztartás-statisztikában.

A jövedelmekre vonatkozó részletes adatokat az EU–SILC módszertanának megfelelően közöljük. Ennek megfelelően bizonyos, korábban jövedelemként számba vett tételek nem számítanak bele a nettó jövedelembe, így azokat nem lehet közvetlenül összehasonlítani.

Háztartás: olyan személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik.

Jövedelem: az ún. személyes célú jövedelmek számbavételére és azok felhasználásának megfigyelésére terjed ki, így nem tartalmazza a természetbeni társadalmi juttatások (egészségügyi ellátás, oktatás stb.) értékét.

Jövedelmi decilisek: a népesség egy főre jutó évi nettó jövedelme alapján sorba rendezett tizedei.

Fogyasztás: a vásárolt fogyasztás és a saját termelésű vagy ajándékba kapott javak együttes értéke.

3.3. Lakás

A lakásállomány a 2011. október 1-jei népszámlálás végleges eredményei alapján továbbvezetett adat.

Építendő lakások száma: az építési hatóságok által kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján létesítendő lakások száma.



Megszűnt lakás: az adott évben elemi csapás, megsemmisülés, bontás, átépítés miatt megszűnt lakás.

Módszertani forrás: Lakásstatisztikai évkönyv, 2018 (KSH, Budapest, 2019).

Lakáscélú hitelek: a lakáscélú hitelek és támogatások számba-vétele a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) számú kormányrendelet struktúráján alapszik. Államilag támogatott hiteleken a jelzálog típusú és a kiegészítő kamattámogatásos hitelek együttesen értendők (12/2001. (I. 31.) korm.rend., 12. és 13. §.).

A hitelintézeteknél lévő hitelek különböző minőségi kategóriába vannak sorolva a késedelmes napok alapján. Problémamentes az a követelés, amelynél a törlesztési késedelem 0–30 nap közötti. Külön figyelendő az a követelés, amelynél a törlesztési késedelem 31–60 nap közötti. Átlag alatti az a követelés, amelynél a törlesztési késedelem 61–90 nap közötti. Kétes az a követelés, amelynél a törlesztési késedelem 91–365 nap közötti. Rossz az a követelés, amelynél a törlesztési késedelem meghaladja a 365 napot. 2018-tól megváltozott a lakáshitelek minősítése, az eddigi kategóriákat (problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz), felváltotta a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség. A 2018-as, új minősítési kategóriák alapján a teljesítő hitelek aránya lefedi a problémamentes hitelek arányát, a nem teljesítő kitettség aránya pedig lényegében az átlag alatti, kétes és rossz minősítések együttes arányát követi.

3.4. Egészségügy, balesetek

Egészségügy Az egészségügyi kiadás adatai az egészségügyi számlák

nemzetközi módszertana szerint készültek (A System of Health Accounts, 2011 Edition), nem tartalmazzák a beruházások összegét.

A magyar nemzeti egészségügyi számlák keretében: • a kormányzati alrendszerek a kormányzati és önkormányzati

egészségügyi kiadásokat, valamint az Egészségbiztosítási Alap kiadásait tartalmazzák,



• az önkéntes finanszírozási alrendszerek az egészség-pénztárak, lakosságot segítő nonprofit vállalkozások, valamint a vállalkozások egészségügyi kiadásait tartalmazzák,

• a háztartások kiadásai a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásait tartalmazzák.

Háziorvos és házi gyermekorvos: a lakosság egészségügyi alap-ellátását végzi. Nem minden településen működik házi gyermekorvos. Ebben az esetben a gyermekek betegellátását is a háziorvos végzi. Az ellátottság minősítése során ezt figyelembe kell venni.

Működő kórházi ágy: az engedélyezett ágyak közül az, amelyik legalább 6 hónapig hospitalizációra (előkészítés után betegfogadásra) alkalmas volt.

Járóbeteg-szakellátás: a szakorvosi rendelőintézetben, fekvőbeteg-ellátó intézet ambulanciáján egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyzet által végzett szakvizsgálat, beutalt vagy önként jelentkezett betegek vizsgálata, kezelése. Megjelenési eset: egy betegnek egy napon belüli megjelenése az adott rendelésen, függetlenül attól, hogy hány szolgáltatást végeztek a részére. Beavatkozások száma: egy megjelenés során a beteg részére végzett szolgáltatás(ok) száma. Teljesített szakorvosi munkaóra: a járóbeteg-ellátásra fordított teljesített szakorvosi órák száma naptári évre vonatkozóan. Teljesített nem szakorvosi munkaóra: az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján, nem szakorvosi munkaórában végzett olyan, önálló tevékenység, amelyet az egészségügyi szakdolgozó szakorvos szakmai irányításával, de nem közvetlen felügyelete mellett, saját szakmai kompetenciában, önállóan végez (pl. gyógytorna, fizikoterápia, gyógymasszázs, dietetika, labor, pszichológia, gyógypedagógia, logopédia stb.).

Bejelentett fertőző megbetegedések: minden olyan, rendelet szerint bejelentési kötelezettséggel járó heveny fertőző megbetegedés, amelynek észlelésével egyidejűleg járványügyi intézkedés szükséges.

Gondozóintézet: meghatározott, sajátos betegségekben (pulmono-lógiai, ideg-elme, bőr- és nemi betegségek, daganat stb.) szenvedő járó-betegeket ellátó, gyógyító-megelőző egészségügyi intézmény.

A gondozókban nyilvántartott beteg: az év végén nyilvántartott, rendszeres gyógykezelés, illetve gondozás (ellenőrzés) alatt álló beteg.



Alkoholisták becsült száma: az alkoholos májzsugorban meg-haltak számából kiindulva, a Jellinek-formula néven ismert számítási képlet (alkoholos májzsugorban meghaltak száma szorozva 144-gyel) segítségével számított adat.

Módszertani forrás: Egészségügyi statisztikai évköny, 2018 (KSH, Budapest, 2019).

Balesetek

Tűzeset: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.

Az adatok forrása: Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság.

3.5. Szociális ellátás

Szociális védelem: közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, amelynek célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezedő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtják.

Társadalmi juttatások: a szociális védelmi rendszerek pénzbeli vagy természetbeni transzferei a háztartások vagy egyének számára, abból a célból, hogy meghatározott kockázatok vagy szükségletek terhein könnyítsenek. Az ESSPROS a társadalmi juttatásokat funkció és típus szerint osztályozza. A funkció arra az elsődleges célra utal, amellyel a juttatást nyújtják, tekintet nélkül az ellátás jogi vagy intézményi formájára. Az ESSPROS nyolc funkciót különböztet meg, ezek mindegyike személyek vagy háztartások kockázati tényezője vagy szükséglete:

1. betegség, egészséggondozás; 2. fogyatékosság; 3. öregség; 4. hátrahagyottak; 5. család, gyermekek;



6. munkanélküliség; 7. lakhatás; 8. egyéb, máshová nem sorolható társadalmi kirekesztettség. Csecsemőgondozási díj: 2015 előtt az ellátás neve terhességi

gyermekágyi segély volt. A biztosított szülőt megillető, annak keresetéhez igazodó ellátás, mely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap) jár.

Anyasági támogatás: egyszeri, alanyi jogon járó támogatás, amelyre a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes-gondozáson részt vett.

Gyermekgondozási díj (gyed): a biztosított szülőt megillető, annak keresetéhez igazodó ellátás, amely a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A 2013. december 31. után született ikrek esetén 1 évvel meghosszabodik a jogosultság időtartama. 2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmények hallgatóival.

Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes): 2016 előtt az ellátás neve gyermekgondozási segély volt. Fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, amely a szülőt, nevelőszülőt, a gyámot, illetve meghatározott feltételek mellett a nagyszülőt illeti meg a gyermek 3. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig), tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek esetén 10. életévének betöltéséig.

Gyermeknevelési támogatás (gyet): fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, amelyre az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a leg-fiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betötéséig jár.

Családi pótlék: alanyi jogon járó ellátás, amelyet 2010. augusztus 30-tól két formában folyósítanak: a még nem tanköteles gyermekek után, illetve a 18. életévüket betöltött, iskolába már nem járó tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek után nevelési ellátás címen, míg a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a közoktatási intéz-ményben tanulmányokat folytató gyermekek 20 éves koráig, sajátos



nevelési igényű tanulók esetén azok 23. életévéig iskoláztatási támogatásként jár.

Az adatok forrása: a Magyar Államkincstár. Bölcsődei ellátás: a 2017. évi bölcsődei ellátásra vonatkozó

adatgyűjtési adatok a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI.) változásából fakadó átszervezések miatt a 2017. január 1. és 2017. augusztus 31. közötti időszakra, a 2018. évi adatoktól kezdve viszont már a teljes nevelési évre, a szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra vonatkoznak. Az eszmei időpont a tárgyév május 31-e.

Védelembe vett gyermek: ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy ennek ellenére a gyermek fejlődése a családi környezetben segítséggel biztosítható, a járási gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

Gyámság alatt álló kiskorú: aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendel ki.

Megállapított hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek vagy fiatal felnőtt, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, alacsony foglalkoztatottságú, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él.

Megállapított halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rend-szeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, és nagykorúvá vált gyermek vagy fiatal felnőtt, aki esetében legalább kettő, a hátrányos helyzetűek esetében meghatározott körülmény vagy nevelésbe vétel, illetve tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás áll fenn.

Biztos Kezdet Gyerekház: a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradást kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás.



Gyermekvédelmi szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.

Utógondozói ellátás: a gyámhivatal rendelheti el az előzőleg gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatal felnőtt kérésére, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton folytat tanulmányokat, illetve szociális bentlakásos intézménybe való felvételét várja.

Javítóintézet: a gyermekvédelmi rendszer része, intézkedésként rendelhető el fiatalkorúak bűnelkövetése esetén. Az intézkedés szabad-ságvesztéssel jár, célja a nevelésre ítélt fiatalok szakfelügyelete, gondozása, nevelése, valamint oktatása, képzése és az elbocsátást követően a társadalomba való sikeres beilleszkedésének segítése. Az intézetben 12–21 éves előzetes letartóztatottak és jogerős bírói ítélettel elhelyezettek vannak.

Aktív korúak ellátása: a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátások, amelyeket a 2009. évi bevezetésüket követően többször módosítottak. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, 2015. március 1-jétől egészség-károsodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult. Az aktív korúak ellátására jogosultak közül azok, akik egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra nem szereztek jogosultságot, foglal-koztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek. 2015. március 1-je előtt az aktív korúak ellátására jogosult személyek – eltérő jogosultsági feltételek mellett – rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhettek.

Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 2015. március 1-jétől az önkormányzati hatáskörben méltányossági alapon nyújtott ellátás megszűnt.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve az



egy főre jutó vagyoni érték nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott értéket. 2011-ig a kedvezményre jogosultaknak évente két alkalommal pénzbeli támo-gatást folyósítottak. 2012. október 1-jétől az ellátást Erzsébet-utalvány formájában kapják a rászorulók, amit kizárólag fogyasztásra kész étel, ruházat és tanszer vásárlására fordíthatnak.

Módszertani forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2018 (KSH, Budapest, 2019).

Szociális alapszolgáltatás: megszervezésével a települési önkor-mányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyé-neknek (többek között étkeztetés, házi segítségnyújtás, család-segítés).

Családsegítés: a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok élet-vezetési képességének megőrzésére, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésére, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegíté-sére irányuló alapszolgáltatás.

Gyermekjóléti szolgálat: szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Típusai: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermek-jóléti szolgálat és gyermekjóléti központ.

A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére ad intézményi lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégíté-sére (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő).

Tartós bentlakásos intézmények: tartós jelleggel folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó intézmények (időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalan személyek részére).

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Főbb típusai: az időskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondo-



zóháza, a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona, a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása.

A működő intézmények, telephelyek száma és egyéb vonatkozó adata kizárólag azokat a szolgáltatókat tartalmazza, amelyek teljesítették statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüket.

Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki az irányadó öregséginyug-díj-korhatárt betöltötte, és az előírt szolgálati idővel (öregségi teljes nyugdíj esetén legalább 20, résznyugdíj esetén 15 év) rendelkezik.

Életkoron alapuló ellátások (korhatár alattiaknak járó ellátások): a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére folyósított ellátások. Az idetartozó ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék) a nyugdíjkorhatár betöltése után korbetöltött öregségi nyugdíjjá alakulnak át.

Rokkantsági ellátás: 2012-ben bevezetett, a jogosultsági felté-teleket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. Új igénylő rokkantsági ellátást legfeljebb 60%-os egészségi állapot esetén kaphat, amennyiben nem rehabi-litálható. Ugyanilyen egészségi állapotú, de rehabilitálható igénylőnek az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltése esetén állapítható meg az ellátás.

Rehabilitációs ellátás: 2012-ben bevezetett, a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. Új igénylőnek rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg, ha legfeljebb 60%-os egészségi állapotúnak és rehabilitálhatónak minősítik. Az újonnan megállapított rehabilitációs ellátás időtartama a rehabilitáció időtartama, de legfeljebb 3 év.

Hozzátartozói nyugellátás: a túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeli ellátás, amelyet az elhunyt nyugdíjas (vagy mező-gazdasági szövetkezeti járadékos) vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékra való jogosultságot) szerzett személy jogán állapítanak meg. Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj és az árvaellátás.

Az adatok forrása: a Magyar Államkincstár.



3.6. Oktatás

Az adatfelvétel eszmei időpontja október 1., illetve október 15. A ta-nulmányok befejezésére vonatkozó adatok az adatfelvételt megelőző tanév végi eredményeket tartalmazzák, az eszmei időpontig letett javító- és pótvizsgák eredményeivel kiegészítve.

Feladatellátási hely: a köznevelési intézmény igazgatási szerve-zetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézmény-egység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményegység. A 2013/2014-es tanévtől a feladatellátási helyek száma az előző évek adataival csak korlátozottan hasonlítható össze. Ennek oka a szervezeti és a fenntartói változások mellett az, hogy 2013-tól a köznevelési intéz-mény székhelyével vagy annak tagintézményével azonos településen, de nem tagintézményként működő telephelyek adatai önállóan, külön feladatellátási helyként szerepelnek.

A 2016/2017-es tanévben a középfokú szakképzésben jelentős átalakulások kezdődtek, amelyek egyben az iskolatípusok változását is jelentik. A speciális szakiskola új neve szakiskola lett, a korábbi szakiskola elnevezésében szakközépiskolává, a régi szakközépiskolák pedig szakgimnáziumokká alakultak. E tanévtől a gimnázium, szakgimnázium és a szakközépiskola közös elnevezése középiskola.

Nappali oktatás: a tanköteles korú és a tanköteles kornál idősebb, de a 22 (25) éves kort el nem ért tanulók nappali munkarend szerinti oktatása.

Felnőttoktatás: a tanköteles kornál idősebb vagy a nappali rend-szerű iskolai oktatásban részt venni nem tudó, illetve nem akaró személyeknek a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatása.

Általános oktatás: a köznevelés általános műveltséget megala-pozó, illetve az érettségi vizsgára felkészítő szakasza.

Iskolai rendszerű szakképzés: a köznevelés szakmai vizsgára felkészítő szakasza.

Pedagógus: a fő munkaviszony keretében teljes vagy részmun-kaidőben foglalkoztatott, oktató-nevelő tevékenységet folytató alkal-



mazott, a képesítésétől és beosztásától függetlenül. A 2017/2018-as tanévtől a pedagógusokra vonatkozó adatok részben a Köznevelési Információs Rendszernek az alkalmazottakra vonatkozó személyi nyilvántartásából származnak.

Felsőoktatási szakképzés: felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amit önálló végzettségi szintet nem jelentő oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett kre-diteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását a képzési és kimeneti követelmény tartalmazza. A képzési idő legalább négy félév.

Felsőfokú alapképzés, BA/BSc: az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alap-fokozat az első felsőfokú végzettségi szint, feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogsza-bályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

Felsőfokú mesterképzés, MA/MSc: a felsőfokú alapképzésre épülő felsőfokú mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

Osztatlan képzés: az egységes, osztatlan képzésben mesterfoko-zat (magister, master) szerezhető, aminek elvégzése alapfokozat kiadása nélkül ugyanannyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése. A képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév (orvos, állatorvos, fogorvos, gyógy-szerész, jogász, építész).

Szakirányú továbbképzés: alap- vagy mesterfokozat megszer-zését követő (korábban egyetemi vagy főiskolai végzettség), illetve meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.



Doktori képzések (PhD, DLA): felsőoktatási intézmény által végzett posztgraduális szintű képzés, mely az adott terület kutatóinak a tudományos (PhD) és művészeti (DLA) felkészítését szolgálja.

Új belépő: az a hallgató, aki az adott képzési (ISCED-) szinten először lép be a képzésbe.

Az adatok forrása: az oktatási intézmények tevékenységére vonat-kozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma által gyűjtött és feldolgozott adatok.

3.7. Kultúra, sport

Kiadott mű: az a nyomdai vagy más sokszorosítási eljárással készített kiadvány, amelynek terjedelme a 4 oldalt meghaladja, és megjelenése nem periodikus. Statisztikai számbavétel szempontjából egy művet – még ha többkötetes is – egy egységnek kell tekinteni. Az azonos mű újabb megjelentetése külön kiadott műnek számít.

Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi művelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény.

Muzeális intézmény: az országos gyűjtőkörű múzeum, a múzeumi bemutatóhely és az egyéb muzeális gyűjtemények bemutatóhelye, ami állandó, időszaki vagy vándorkiállításokat mutat be.

Táncegyüttes: táncművészeti alkotásokat bemutató előadó-művészeti szervezet, amely évente legalább 50 balett-, tánc- vagy mozgásművészeti előadást tart.

Az adatok forrása: a könyvtárak, a színházak, a közművelődési intézmények, a hangversenyek és a múzeumok esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

3.8. Igazságszolgáltatás

Regisztrált bűncselekmény az, amelyre vonatkozóan a nyomozó hatóságok az adott időszakban fejezték be a nyomozást, illetve



szolgáltattak róla adatot. A kategória tartalmazza az „elkövető kiléte nem állapítható meg” címen történt nyomozásmegszüntetéseket is.

Regisztrált bűnelkövető az a büntetőjogilag felelősségre vonható gyanúsított, akivel szemben a nyomozás azt állapította meg, hogy legalább egy bűncselekményt elkövetett. 2013. július 1-jén lépett hatályba a 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről (Btk.), aminek értelmében egyes erőszakos bűncselekmények esetében a büntethetőség alsó korhatára 12 életévre csökkent.

Azon bűncselekmények esetében, amelyeket 2013. július 1. előtt követtek el, de a büntető eljárás még az új Btk. hatályba lépésekor is folyamatban volt vagy az után kezdődött, a régi Btk. (1978. évi IV. törvény) előírásait kell alkalmazni, feltéve, hogy elbírálásuk a régi Btk. alapján kedvezőbb. A büntetőjogi szabályozás változása miatt egyes bűncselekmények esetében az adatok időbeli összehasonlíthatósága korlátozott.

Az adatok forrása: Belügyminisztérium, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Országos Bírósági Hivatal, Legfőbb Ügyészség.

4.1. Nemzeti számlák, GDP

A nemzeti számlák rendszere az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló makrogazdasági statisztikai számlarendszer, a forrásokat veti össze a felhasználásukkal. A KSH módszertana a nemzeti számlák európai rendszere (ESA 2010) előírásait követi.

Bruttó hozzáadott érték alapáron: + kibocsátás (alapáron) – folyó termelõfelhasználás (piaci beszerzési áron) Bruttó hazai termék (GDP): termelési oldalról egyenlő az ágazatok

által létrehozott, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értéknek és az ágazatokra fel nem osztott termékadók és -támogatások egyenlegének összegével; felhasználási oldalról a bruttó hazai termék a belföldi felhasználásra (végső fogyasztásra és bruttó felhalmozásra) kerülő termékek és szolgáltatások összege, korrigálva a külkereskedelmi egyenleggel.



Alapár: az értékesítési árból le kell vonni a termelõ által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni a terméktámogatásokat.

Piaci beszerzési ár: amit egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fizet.

Termékadók és -támogatások egyenlege: a termékek és szolgál-tatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete (idetartozik az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a vám, az exporttámogatás).

Természetbeni társadalmi juttatás: a kormányzat (beleértve a társadalombiztosítást), valamint a nonprofit intézmények által finanszí-rozott és a háztartások által egyénileg igénybe vett termékek és szolgáltatások.

Közösségi fogyasztás: a központi vagy helyi (önkormányzati) költségvetésből finanszírozott azon termékek és szolgáltatások értéke, amelyek a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálják.

Bruttó állóeszköz-felhalmozás: tartalmazza az elszámolási idő-szakban vásárolt vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknöve-kedését, a külföldről származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszközök értékét.

Készletváltozás: az elszámolási időszak során a gazdasági szektorok saját termelésű és vásárolt készletállományában bekövet-kezett változása, a (reál) készlettartási nyereség/veszteség nélküli értéke.

Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege: az elszámolási időszak során a gazdasági szektorok a drágakövek és a nemesfémek, az antik és egyéb művészeti tárgyak, valamint egyéb értéktárgyak állományában bekövetkezett változása.

Bruttó felhalmozás: a bruttó állóeszköz-felhalmozás és a készlet-változás összege.

Módszertani forrás: a magyar nemzeti számlák adatai követik az ENSZ statisztikai ajánlásait (lásd System of National Accounts SNA 2008 – Eurostat, IMF, OECD, UN és World Bank) és az ESA előírásait (European System of Accounts – ESA 2010, Eurostat), KSH Módszertani információk (metaadatok).



Az adatok forrása: a magyar nemzeti számlák részben a statisztikai szolgálat által, részben más államigazgatási célra gyűjtött adatokra támaszkodnak. A KSH adatgyűjtésein kívüli főbb források: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium (PM) adatai.

A háztartási szektor makroszintű mutatói

A számítások a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő nemzetgaz-dasági elszámolási rendszer (European System of Accounts – ESA 2010) keretében készülnek.

Jövedelem

Háztartási szektor (háztartás): a fogyasztó háztartás, a személyijövedelemadó-törvény szerint adózó egyéni vállalkozó, az adószámmal nem rendelkező vállalkozási tevékenységet végző, valamint az a háztartás, amely saját fogyasztásra termel. A nemzeti számlák rendszere a fenti meghatározást alkalmazza. A háztartási költségvetési és életkörülmények felvétel ettől eltérően népszámlálási háztartásfogalmat használ.

A reáljövedelem a termékeknek és a szolgáltatásoknak azt a mennyiségét fejezi ki, ami a lakosságnak az adott időszakra vonatkozó összes jövedelméből – az adott árszínvonal mellett – megszerezhető. Számszerűen a lakosság jövedelmének egy meghatározott év árain kifejezett értéke, ún. reálértéke.

A reálkereset a reálkereset a termékeknek és szolgáltatásoknak azt a mennyiségét fejezi ki, ami a szóban forgó időszakra jellemző nettó kereset összegéért – az adott árszínvonal mellett – meg-vásárolható. A reálkereseti ndex ennek a mennyiségnek a változását mutatja.

Az adatok forrása: a jövedelemszámlák összeállításához külön-böző adatforrásokat használunk. Ezek egy része a KSH statisztikai adatgyűjtéséből épül be, de felhasználjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügy-



minisztérium (PM) és a Magyarország költségvetésének végrehaj-tásáról szóló törvény adatait is.

4.2. Gazdasági és nonprofit szervezetek, beruházások

Gazdasági és nonprofit szervezetek

Regisztrált gazdasági szervezet: a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal rendelkező egység, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is.

Önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adó-számmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is.

Társas vállalkozás alatt az önálló vállalkozó kivételével az összes többi vállalkozást értjük.

Kis- és középvállalkozás: az egyes kategóriákba (mikro-, kis és középvállalkozás, illetve nem kkv-körbe tartozó vállalkozás) való besorolásnál a létszám mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és függetlenségi/önállósági kritériumokat (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határértékek meghatározása) egyaránt figyelembe veszünk a 2004. évi XXXIV. törvénynek és a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak megfelelően.

A külföldi közvetlentőke-befektetéssel működő vállalkozás olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalat, amelyben egy másik gazdaságban rezidens befektető jogi személyiségű vállalat esetén a törzsrészvények vagy szavazati jogok legalább 10%-ával, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező vállalat esetén ennek megfelelő részesedéssel rendelkezik. A közvetlentőke-befektetések Magyarországon (nettó tartozás) tartalmazzák a része-sedéseket, valamint az adósságtípusú instrumentumokat. Az adatok nem tartalmazzák a speciális célú vállalatok (SCV-k) adatait.



Önkéntes az a személy, aki ellenszolgáltatás nélkül közérdekű önkéntes tevékenységet végez valamely természetes vagy jogi személy-nél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál (2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről).

Gazdálkodási forma: a regisztrált gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (rövidítve: GFO) a 2014. március 15-étől érvényben levő osztályozáson alapul, ami a 21/2012. (IV. 16.) a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló KIM-rendeletben jelent meg.

Létszám-kategóriák: 2004. január 1-jétől a KSH az addig nyilván-tartott alkalmazotti létszám helyett bevezette a tevékenységi létszám fogalmát. A tevékenységi létszám a statisztikai elszámolásokban a szervezet tevékenységében részt vevő, az adott munkáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek létszámát, valamint az önálló vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő családtagokat tartalmazza.

Módszertani forrás: A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2017 (KSH, Budapest, 2018). A külföldi közvetlentőke-befektetéssel működő vállalkozásoknál: A fizetésimérleg- és a külfölddel szembeni befektetésipozíció-statisztikák összeállítása során alkalmazott módszertan – BPM6 (Magyar Nemzeti Bank, Budapest).

Adatforrások: a regisztrált szervezetek esetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által üzemeltetett gazdasági szervezetek regisztere. A külföldi közvetlentőke-befektetéssel működő vállalko-zások adatforrása az MNB Statisztikai Igazgatósága.

Külföldi leányvállalatok statisztikája (Inward FATS)

A külföldi tulajdonú leányvállalatokra vonatkozó statisztika célja annak mérése, hogy az egyes országok gazdasága felett mely országok, mely ágazatokban és milyen mértékben gyakorolják a végső ellenőrzést. A statisztika lehetőséget ad a hazai és a külföldi irányítású vállalkozások gazdálkodásának, hatékonyságának összehasonlítására. A külföldi irányítású leányvállalatokat a végső tulajdonos (ellenőrzést gyakorló) országa szerint kell besorolni.



Az Inward FATS-statisztika összeállítása elsősorban másodlagos adatfeldolgozásokon alapul. A külföldi tulajdonlás megállapítása a nagy szervezetek esetében a Magyar Nemzeti Bank által kiadott Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása c. kérdőívek alapján, a kérdőíven nem jelentőknél az adóbevallások segítségével történik.

Az egyes mutatók értékét a vállalkozások éves teljesítménymutatói statisztikából, a beruházásstatisztikából, a munkaügyi statisztikából, valamint a kutatás-fejlesztési (K+F-) statisztikából vesszük át. A pénzügyi nagy szervezetek teljesítményadatait az MNB adatgyűjtései alapján állítjuk össze, a pénzügyi kis szervezetek adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) vesszük át.

A külföldi tulajdonú leányvállalat felett végső ellenőrzést gyakorló szervezet országkódját az Eurostat által kifejlesztett EuroGroup Regiszterből (EGR) vesszük át, illetve az éves teljesítménystatisztikai adatok kérdőíveken gyűjtjük be. A hiányzókat az interneten keressük meg, illetve a kis szervezetek esetében cégbírósági adatokból és matematikai módszerrel pótoljuk.

Beruházások

Nemzetgazdasági beruházási tevékenység: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő tárgyi eszközök bővíté-se, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, az elhasz-náltak pótlása az erdőnevelési, erdőfenntartási és erdőfelújítási munkák kivételével; valamint az üzembe helyezésig és a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon tevékenység, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

A beruházási tevékenység megfigyelése teljes körű a végleges ada-tok esetében (2000–2018) a legalább 20 főt, az előzetes adatok esetében (2019) pedig a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra, valamint létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési és költség-vetési rend szerint gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan. A végleges adatok vonatkozásában az 5–19, az előzetes adatok vonatkozásában az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásoknál reprezentatív módon, rétegzett mintavétellel történik a megfigyelés. Az 5-nél kevesebb főt foglalkoztató



vállalkozások adatai szakértői becslésen alapulnak. A statisztikai adatgyűjtés részét képezik a kijelölt nonprofit szervezetek is.

A beruházások területi megoszlása (8.18. tábla) csak az évközi beruházás-statisztikai adatgyűjtésekbe bevont gazdasági szervezetek adatait tartalmazza (legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költség-vetési és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek teljeskörűen és a kijelölt nonprofit szervezetek).

Az aktuális év (2019) gazdálkodási forma szerinti megbontását bemutató 4.2.15. tábla esetében a nonprofit gazdasági társaságokat a nonprofit szervezetek helyett a vállalkozások között mutatjuk ki.

4.3. Tudomány és technológia

A KSH kutatásra, kísérleti fejlesztésre vonatkozó adatgyűjtése – a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően – kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, költségvetési szervezetek, vállalkozások, felsőoktatási intézmények, illetve az ezekben működő tanszékek, klinikák, laboratóriumok), ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeznek.

Kutatás, kísérleti fejlesztés: olyan, módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglevő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel.

K+F tényleges létszám: azoknak a természetes személyeknek az átlagos állományi létszáma, akik a különböző szektorok kutatóhelyein K+F-tevékenységgel foglalkoznak (kutató-fejlesztő, kutatási segéd-személyzet, egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású személyzet), függetlenül a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított időtől.

K+F számított létszám: a K+F-tevékenységgel foglalkozó szemé-lyek tényleges létszáma a K+F-tevékenységre vetített, teljes munka-időre átszámítva.

K+F-ráfordítás: a K+F-költség a K+F-beruházás és a K+F immateriális javak áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból is származik, függetlenül attól, hogy a pénzforrás



eredetileg kutatásra, kísérleti fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre.

Szabadalom: jogi védelem alá vont minden új, feltalálói tevékeny-ségen alapuló, iparilag alkalmazható találmány.

Az adatok forrása: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A részletes adatok megtalálhatók a Kutatás-fejlesztés, 2018 című

KSH-kiadványban.

4.4. Külkereskedelem

A külkereskedelmi termékforgalom statisztikai rendszere a tag-államok közötti (uniós) és az unión kívüli országokkal folytatott forga-lom megfigyelését szabályozó EU-rendeletekre, továbbá a nemzetközi kereskedelem statisztikai megfigyelésére vonatkozó ENSZ-ajánlá-sokban közzétett alapelvekre, fogalmakra és meghatározásokra épül.

Magyarország külkereskedelmi termékforgalma az uniós és az unión kívüli forgalom összege. A termékforgalmi adatok forrása: az uniós forgalomra vonatkozóan a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven begyűjtött adatok, míg az unión kívüli forgalom tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a vámeljárások keretében begyűjtött adatok állnak rendelkezésre. Az adatok statisztikai feldolgozása a Központi Statisztikai Hivatal szakmai irányításával folyik. Az uniós forgalom adatait a KSH – a vonatkozó rendeleteknek megfelelően – nem teljeskörűen gyűjti be. A forgalmazók közel kilenctizede mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, de ezáltal mindössze a teljes forgalom mintegy 3–7%-a kerül ki a statisztikai megfigyelés köréből. Az adatszolgáltatás alól (teljesen vagy részlegesen) felmentett, valamint a kötelezettségüknek eleget nem tevő vállalatok adatait a KSH admi-nisztratív adatforrások és idősorok felhasználásával becsli és pótolja. A megfigyelés köre: a külkereskedelmi termékforgalom jellemzően rezidens és nem rezidens gazdasági alanyok között bonyolódik le. A külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ország gazdasági terüle-tének határát átlépő termékek számbavételén alapul, azzal a megkötéssel, hogy – az aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás miatt szállított áruk kivételével – vámraktárakba külföldről belépő, illetve onnan



külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában, a vámbelföld és a vámraktárak közötti forgalom azonban igen.

Külkereskedelmi termékforgalom értéke: behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték. C.i.f.: a behozott áru piaci értéke a magyar határon, beleértve a szállítással kapcsolatos összes költséget és a szállítás alatti biztosítást. F.o.b.: a kivitt áru piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeit.

A forintban közölt értékadatok uniós forgalom esetén az adat-szolgáltató számviteli politikájában meghatározott banknak a szerződés teljesítésének napján érvényes napi deviza-középárfolyama alapján állnak elő. Unión kívüli forgalom esetén az átszámítás az áru vámkezelését megelőző hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett MNB-devizaárfolyam alapján történik.

A külkereskedelmi statisztika exportadatai a módszertani különbségek miatt eltérnek az Ipar fejezetben közölt exportértékesítési adatoktól.

A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége.

Az áruszerkezeti csoportosítás az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke (SITC Rev. 4.) szerint készült.

Az alapadatok begyűjtése az EU-tagállamok számára kötelezően előírt vám- és külkereskedelem-statisztikai osztályozás, a kombinált nómenklatúra (KN) szerint valósul meg.

A kivitel országcsoportonként részletezett adatai rendeltetési országok szerinti, a behozatalé feladási ország szerinti számbavételen alapulnak.

A volumenindexek a forint alapú értékindexekből a bázisidőszak és a tárgyidőszak között bekövetkezett forintárszint-változás hatásá-nak kiszűrésével készülnek.

A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok forrása: elsősorban a KSH adatgyűjtései; a jogvásárlások adatait, illetve a FISIM kiszámításához szükséges adatokat az MNB gyűjti. A hiányzó adatok pótlása és teljeskörűsítése adminisztratív adatforrások felhasználásával történik.

Szolgáltatások külkereskedelmének minősül minden olyan ma-gánjogi szerződésen alapuló ügylet, amely során egy ország rezidense nem rezidens részére szolgáltatást nyújt (export), illetve nem rezidenstől szolgáltatást vesz igénybe (import).



Szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke: a szolgáltatások-nak a számlán feltüntetett, forgalmi adó nélküli értéke. Amennyiben az ügylet devizában valósul meg, a forintra való átszámítás a teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyam alapján történik.

A szolgáltatások teljesítése: a rezidens és nem rezidens közötti szolgáltatásügylet lebonyolításának tényleges időpontja, azaz amikor a szolgáltatást nyújtották, illetve igénybe vették. Ez eltérhet a pénzügyi teljesítéstől.

Módszertani források: Manual on statistics of international trade in services 2010 (UN, 2012), Balance of Payments Manual 6. kiadás (IMF, 2009).

Fizetési mérleg: egy adott ország rezidensei és a nem rezidensek között egy adott időszakban végbemenő reálgazdasági ügyleteket és a folyó pénzügyi tranzakciókat mutatja ki. A kettős könyvelés elvét alkalmazza, azaz minden tranzakciót két helyen, tartozik és követel tételként számol el.

A módszertani forrás megtalálható: www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai- adatok/informáciok/modszertan/Módszertani megjegyzések a fizetési mérleg statisztikához.

Az adatok forrása: Pénzügyminisztérium, Magyar Államkincstár, Magyar Nemzeti Bank.

4.5. Energiagazdálkodás

Energiahordozók: azok az anyagok, amelyeknek számottevő energiatartalmuk van, illetve rendeltetésük szerint főként energetikai célokat szolgálnak, függetlenül attól, hogy az energia mely fajtájának (hőenergia, villamos energia, mechanikai energia stb.) felszabadítása révén hasznosíthatók.

Energiafelhasználás: a végső energiafelhasználásnak és az ener-giaátalakítások veszteségeinek összege, csökkentve a hasznosított hulladékenergia mennyiségével. A tüzelőanyagok számbavétele fűtő-értékkel, a hő- és villamos energiáé az előállításukhoz szükséges tüzelőanyag hőértékével történik.



Importfüggőség: a nettó import aránya a teljes belföldi primer felhasználáson belül.

Az adatokat az EU előírásainak megfelelően állítottuk össze. Az adatok forrása: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

4.6. Pénzügyek

Államháztartási mérleg: az államháztartás valamennyi alrend-szerének (a központi költségvetésnek, a helyi önkormányzatoknak, az elkülönített állami pénzalapoknak és a társadalombiztosítási ala-poknak) bevételeit, illetőleg kiadásait foglalja magában. A mérleg konszolidált, a halmozódásokat nem tartalmazza.

Központi költségvetési mérleg: a központi költségvetés bevé-teleinek és kiadásainak zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatása.

4.7. Árak

Fogyasztói árak indexe, fogyasztói ár

Fogyasztói árak indexe: a lakosság által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását méri. Reprezentánsokként kiemelt, a fogyasztásban fontos szerepet betöltő és azt lehetőleg hosszú ideig képviselő mintegy 1000 terméket és szolgáltatást használunk. Havonta reprezentánsonként 35–150, összesen pedig mintegy 80 000 árat gyűjtünk.

Az egyes reprezentánsok egyedi árindexeit a tárgyhavi és a bázishavi átlagos árak alapján, a fogyasztási csoportok árindexét a hozzájuk tartozó reprezentánsok egyedi árindexeinek súlyozott számtani átlagaként számítjuk ki.

A súlyok a termék- és szolgáltatáscsoportokat illetően a nemzeti számlák fogyasztási adatain alapulnak. Súlyváltás évenként történik, a tárgyévet két évvel megelőző év lakossági fogyasztása alapján. A súlyok egy éven belül minden hónapban azonosak.



Külkereskedelmi termékforgalom árindexe, cserearány-mutató

A külkereskedelmi termékforgalom árszintváltozásának mérésére használt árindex az ún. hibridindex; adatforrás szempontjából a számítás két pilléren áll.

1) A forgalom mintegy 11–14%-át képviselő élelmiszerek, italok, dohány; nyersanyagok és energiahordozók árufőcsoportba tartozó termékek körében a becslés mennyiségi és érték-adatokból számított egységértékeken alapul.

2) Az árak alakulása szempontjából heterogén termékeket tartal-mazó feldolgozott termékek, valamint gépek és szállítóeszközök árufőcsoportokban az árszintváltozás méréséhez vállalati adat-gyűjtésből nyert adatokat használunk.

Cserearány-mutató: a kivitel és a behozatal árindexének hányadosa.

Mezőgazdasági árak indexe, mezőgazdasági termékek árai

Mezőgazdasági termékek termelőiár-indexe: a mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgaz-dasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja.

Felvásárlási átlagár: a naptári évben felvásárolt termékekért fizetett érték (általános forgalmi adó nélkül) és a hozzátartozó mennyiség hányadosa.

Piaci átlagár: a termelők által a piacokon közvetlenül a lakosságnak értékesített mezőgazdasági termékek, állatok és állati termékek kínálati átlagára.

Ráfordítási árak indexe: nemcsak az ipari, hanem a mezőgaz-dasági eredetű (pl. vetőmag, takarmány) termékek és szolgáltatások árindexeit is tartalmazza.

Agrárolló: az agrárolló számításakor a mezőgazdasági termelőiár-indexet osztjuk a mezőgazdasági ráfordítások árindexével.



Ipari árak indexe

Termelői árak indexe: a belföldi értékesítés és exportértékesítés árindexeinek súlyozott átlaga.

A belföldi értékesítési árak indexe: a belföldre értékesített ter-mékek, szolgáltatások nettó áraiból kiindulóan, bázisidőszaki súlyo-zással képzett index.

Exportértékesítés árindexe: a külföldi vevő részére közvetlenül, bizományos vagy közös érdekeltségi rendszerben értékesített termékek áraiból kiindulóan bázisidőszaki súlyozással képzett index.

Adatszolgáltatók: a bányászat, a feldolgozóipar, a villamosener-gia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, víz- és hulladékgazdálkodás gazdasági ágba sorolt kijelölt vállalkozások.

Építőipari árak indexe

Az építőipar termelőiár-indexe az építőipari vállalkozások által végzett építési tevékenység árainak átlagos változását mutatja, az építési munkafolyamatok felbontásával nyert homogén résztevékeny-ségek, ún. építési tételek piaci árának megfigyelésén alapul.

Szolgáltatási kibocsátási árak indexei

A szolgáltatási kibocsátási árak indexeinek (services producer price indices – SPPIs) előállítását az Európai Tanács rövid távú statisztikákról szóló rendelete (STS-rendelet) írja elő, meghatározott szolgáltatási tevékenységekre. A nemzeti fizetőeszközben számított SPPI-indexek a szolgáltatási ágazatokban nyújtott szolgáltatások átlagos árváltozását fejezik ki, és mind a belföldi, mind az exportárak alakulását tükrözik.

Az árstatisztikai megfigyelés – aminek eredményeként 14 szol-gáltatáscsoport SPPI-indexét adjuk közre – négy nemzetgazdasági ágat érint (H: Szállítás, raktározás, J: Információ, kommunikáció, M: Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és N: Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység).

2013-tól a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatások (business to all – B-All) kibocsátásiár-indexeit közöljük. Adatvédelmi okokból a légi



szállítás adatait külön nem ismertetjük, azonban a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág, illetve a megfigyelt szolgáltatások összesített átlagos árváltozásának számításánál azokat is figyelembe vettük.

A kibocsátási ár nem tartalmazza a forgalmi adót (áfa) és más, a vásárlónak számlázott visszaigényelhető adókat, valamint a szolgál-tató által külön számlázott (pl. szállítási, csomagolási stb.) költségeket, de magában foglalja az árváltozás jellegű felárakat és engedményeket.

5.1. Mezőgazdaság

Munkaerő-felhasználás: ahhoz, hogy a részmunkaidőt és az idény-munkát figyelembe vehessük, a mezőgazdasági munka mennyiségét, illetve annak változásait éves munkaegységekben (ÉME – angol rövidítésben: AWU) mérjük. Egy ÉME egyetlen olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben (1 ÉME = 1800 munkaóra).

Termésátlag: területegységre jutó betakarított termésmennyiség. (Szántóföldi növények esetében 2014-ig a szántóföldön termelt növények termésmennyiségének és betakarított területének hánya-dosa; 2015-től a betakarított összes termés és a betakarított szántóterület hányadosa.)

Mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexe: a nemzetgaz-dasági elszámolásoknál alkalmazott, fix árbázison számított bruttó termelési érték volumenindexe. Számításainkban mindig az előző év árai képezik a fix árbázist.

Mezőgazdasági kibocsátás: a termelők által feldolgozott termé-kek, a saját fogyasztás, az értékesítés, a saját előállítású tárgyi eszkö-zök, a készletváltozás értéke a termelőegységen belüli felhasználás (a saját termelésű vetőmag, takarmánytej, -tojás és keltetőtojás) nélkül.

A gazdálkodási forma szerinti csoportosítás eltér az általános sémától. Gazdasági szervezetek: mezőgazdasági tevékenységet foly-tató vállalkozások az egyéni vállalkozások nélkül, a költségvetési és egyéb szervezetekkel együtt. Egyéni gazdaságok: mezőgazdasági



tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, illetve háztartások (állat-állományuk és földterületük nagyságától függően).

A megfigyelés köre: a termelési adatokat a gazdasági szervezetek esetében teljes körű adatgyűjtéssel, az egyéni gazdaságok esetében mezőgazdasági összeírások, reprezentatív megfigyelések alapján határoztuk meg.

A mezőgazdasági hasznosítású földterületi adatok adatgyűjtési módja megegyezik a termelési adatokéval, a nem mezőgazdasági hasznosítású földterület adatai becsültek.

A rendelkezésre álló élelmiszer és tápanyag mennyisége

Az adatokat a fogyasztásban nagy súlyt képviselő, az országban elfogyasztott főbb termékek mennyiségi forrásairól és elosztásáról készülő mérlegekből számítjuk. A mérlegek alapanyagtípusúak, azaz a készítmények adatait alapanyagra visszaszámítva tartalmazzák.

A mérlegekből származtatott és itt közölt, egy főre jutó fogyasztási adatok nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket jelentik, hanem a lakosság számára rendelkezésre álló, fogyasztható mennyiségeket, kínálatot.

A hazai kínálatra vonatkozó adatok az ország területén fogyasztható javakat foglalják magukban. Ily módon az adatok a hazai lakosság fogyasztásán kívül tartalmazzák a külföldi turisták magyarországi vásárlásait, viszont nem tartalmazzák a magyar állampolgárok külföldön történő fogyasztását. Nem veszik figyelembe továbbá az idegenforgalom keretében behozott javakat, a magánimportból vagy az egyéb, számba nem vehető forrásból származó és alkalmi értékesítések útján forgalomba hozott árukat, bár egyes termékekből ezek mennyisége számottevő lehet.

Az egy főre jutó mennyiségek viszonyítási alapja a mindenkori évközepi átlagnépesség.

2014-től a hal mennyiségét élősúlyban, az Európai Unió számítási gyakorlatával megegyezően közöljük.

Az adatok forrása: Agrárgazdasági Kutatóintézet.



5.2. Ipar

Ipari tevékenység: az iparba sorolt szervezetek saját termelésű, illetve közvetített szolgáltatással készült ipari termékeinek gyártása és a teljesített ipari szolgáltatások.

Ipari termelés: az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenysé-gének termelési értéke. Úgy számítjuk, hogy az ipari tevékenység árbevételét korrigáljuk a saját termelésű ipari készletek állományváltozásával. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondi-cionálás tevékenység ipari termelési értékéből – a többszörös halmozódás kiszűrése érdekében – levonjuk az elosztásra átvett és továbbértékesített energia értékét.

Ipari tevékenység árbevétele: a saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek és a teljesített ipari szolgáltatások ártámogatással növelt, jövedéki és regisztrációs adóval csökkentett, áfa nélküli ellenértéke.

Exportértékesítés: a saját termelésű, valamint az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek külkereskedelmi áruforgalomban külföldi vevő számára történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevőnek végzett ipari szolgáltatás teljesítéskori forintértékét foglalja magába, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, illetve termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

Belföldi értékesítés: a belföldön értékesített saját termelésű, illetve alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek és a belföldön teljesített ipari szolgáltatások értéke.

Ipari termelési és értékesítési volumenindexek: az ipari ter-melési érték, illetve az értékesítési árbevétel árváltozástól megtisztított változását tükrözik.

A területi egységek szerinti, valamint az alágankénti adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

A statisztikai megfigyelés köre teljes körű a legalább 50 főt foglal-koztató vállalkozásoknál. Reprezentatív a megfigyelés az 5–49 fős vállalkozások esetében. Kimaradnak a megfigyelésből az 5-nél keve-sebb főt foglalkoztató vállalkozások, ezek adatait becsüljük.



5.3. Építőipar

Építőipari tevékenység: a saját építőipari tevékenység a saját állományba tartozó vagy szerződéses munkavállalókkal, saját vagy bérelt gépekkel végzett tevékenység, amely új építmények építésére, meglévõ építmények bővítésére, átépítésére, átalakítására, fenntar-tására, illetve bontására irányul.

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokat teljes körűen, az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat rétegzett mintavétellel, repre-zentatív módon figyeljük meg (a teljeskörűsítés felszorzáson alapuló átlagbecslés, a standard hiba meghatározásával). Az 5-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozások tevékenységét az előző évek gyakor-latának megfelelően az évközi áfabevallások és a havi statisztikai be-számolójelentések adataiból becsüljük.

A 8.21. tábla a legalább 5 fős építőipari vállalkozások székhely sze-rinti adatait tartalmazza

Az adatok forrása: a KSH adatgyűjtésén (a 2019. évi adatok a havi építőipar-statisztikai adatgyűjtés, a korábbi évek adatai az éves építőipar-statisztikai szakmai jelentés) kívül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott áfabevallások.

5.4. Belkereskedelem

Kiskereskedelem

Kiskereskedelmi üzlet: kereskedelmi termékek döntően a lakosság részére történő értékesítésére szolgáló egység. Az adatok a működési engedéllyel rendelkező vagy tevékenységüket hivatalosan bejelentő egységeket tartalmazzák.

Az egységadatok számának forrása: a kereskedelmi tevé-kenységet szabályozó kormányrendeletre épülő önkormányzati nyilvántartásokból felállított statisztikai regiszter. Nem tartoznak a jogszabály alá a gyógyszertárak és 2013. július 1-jétől a dohányáru-forgalmazást végzők.



A nemzeti dohányboltok számának és forgalmának forrása a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től átvett teljes körű adatállomány.

A kiskereskedelmi üzletek forgalma üzlettípusonként: a kiskereskedelmi üzlethálózatban történő árueladás értéke folyó áron. A forgalmi statisztika reprezentatív adatgyűjtésen és adminisztratív adatok átvételén (dohány, online pénztárgép /OPG/, áfa) alapul. A megfigyelés a piaci és az alkalmi utcai árusok tevékenységének mérésére nem terjed ki. Az üzlettípus az üzlet statisztikai főtevékenysége szerint értendő.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenindexe: a kiskereskedelmi eladási forgalom alakulása, az árváltozások hatásának kiszűrésével.

A kiskereskedelmi forgalom árucsoportos megoszlása: a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások kiskereskedelmi egységei negyedéves eladási forgalmának áruszerkezetére vonatkozó adatok. Az árucsoportos forgalmi statisztika reprezentatív adatgyűj-tésen és adminisztratív adatok átvételén (dohány, online pénztárgép /OPG/, áfa) alapul.

Nagykereskedelem

Nagykereskedelmi raktár: helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, döntően viszonteladóknak értékesítő hely.

5.5. Turizmus, vendéglátás

Kereskedelmi szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely), kivéve az egyéb szálláshelyet, illetve a falusi szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységeket.

Üzleti célú egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely szállástípusba nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak



lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely: az erre a célra épített vagy átalakított, és az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely.

Vendéglátóhely: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazását és a forgalmazással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltatótevé-kenységet végző egység.

Kereskedelmi vendéglátóhely: éttermek, büfék, cukrászdák, valamint szeszes és szeszmentes italokat értékesítő vendég-látóegységek, zenés szórakozóhelyek.

Munkahelyi vendéglátóhely: munkahelyen, nevelési-oktatási, egészségügyi intézményben, helyben történő fogyasztásra készült ételek, cukrászati készítmények és szeszmentes italok, továbbá csomagolt élelmiszerek értékesítését végző egység. Idesoroljuk még a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló vendéglátó tevékenység ellátását, a fogyasztó által meghatározott helyen és eseti alkalommal.

A vendéglátás üzlethálózatára vonatkozó adatok forrása: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet alapján vezetett önkormányzati nyilván-tartások adatai.

Vendéglátóhelyek eladási forgalma: a vendéglátó-hálózatban fogyasztói áron történő étel- és italértékesítés. 2015-től a vendég-látóhelyek forgalmi adatait az új, onlinepénztárgép-adatokat is felhasználó módszertan alapján állítjuk elő, emiatt az adatok a korábbi évekhez viszonyítva csak korlátozottan összehasonlíthatók.

Termelőibor-kimérés: kizárólag saját termelésű bor kóstolásra vagy elvitelre történő értékesítése a termelő saját borelőállító helyén.

Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más célokból, de nem folytatnak keresőtevékenységet.

Látogató: az a személy, aki látogatáson/utazáson részt vesz.



Látogatás/utazás: az egyes személyek által szokásos lakókörnyezetükön kívülre tett, 12 hónapot meg nem haladó minden olyan utazás, amely fő úti célja bármely tevékenység, kivéve, amelyért a meglátogatott helyen javadalmazásban részesül.

Külföldiek kiadásai (utasforgalmi export): a külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadásai a külföldi állampolgárok által hazánkban elköltött összeget, a nemzetközi közlekedést, valamint az ezekhez kapcsolódó jutalék és egyéb jogcímek formájában Magyarországon maradó összeget tartalmazzák.

A lakosság turisztikai kiadásai: az olyan áruk és szolgáltatások vásárlása, amelyek az utazáshoz kapcsolódnak, és amelyeket teljes egészében felhasználnak (pl. ételkonzervek, szállásdíj, utazási biz-tosítás, utazási irodának fizetett összeg stb.), függetlenül azok felme-rülésének és a számlák kiegyenlítésének időpontjától. Nem kell ide-számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását se, amelyeket több utazás során kívánnak használni (pl. sátor, videokamera, lakóautó stb.).

A lakosság kiadásai (utasforgalmi import): a lakosság külföldi turisztikai és egyéb kiadásaihoz számítjuk a Magyarországon kifizetett összegek azon részét is, ami külföldi rezidensekhez kerül.

5.6. Szállítás, közlekedés

Az áruszállítási adatok a közúti, vasúti és belvízi áruszállítás kijelölt adatszolgáltatói, a csővezetékes szállítás és a légi szállítás ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek, valamint a MOL Nyrt. szállítási szolgáltatási teljesítményeit tartalmazzák. Az adatgyűjtés a csővezetékes és légi szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásokra teljes körű.

A közúti áruszállítás adatai 2002-től az Európai Parlament és a Tanács 70/2012 sz., a közúti áruszállítás statisztikájának adatgyűjtéséről szóló rendeletének megfelelően az áruszállítási szolgáltatást nyújtó, továbbá saját számlás szállítást végző, szállítási ágazatba, illetve más ágazatokba tartozó vállalkozások és egyéni vállalkozók 3,5 tonna vagy azt meghaladó teherbírású közúti áruszállító gépjárműveinek teljesítményeit tartalmazzák. A megfigyelés reprezentatív. A minta kiválasztása rétegzett mintavétellel,



véletlenszerűen történik. Az adatokat a forgalomban lévő közúti áruszállító gépjárművekre teljeskörűsítettük.

2004-től a vasúti áruszállítási adatok az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK, a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló rendeletének, valamint az azt módosító, az Európai Bizottság 1192/2003. sz. rendeletének megfelelően az ország területén működési engedéllyel rendelkező valamennyi vasúttársaság vasúti szállítási teljesítményeit tartalmazzák.

A belvízi áruszállítási adatok 2006-tól az Európai Parlament és a Tanács 1365/2006/EK a belvízi áruszállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló rendeletének megfelelően a magyar és külföldi vízi járműveknek a belvizek magyarországi szakaszán végzett áruszállítási teljesítményeit tartalmazzák. A rendelet előírásait követve az adatok nem tartalmazzák a belvizeken folytatott kotrási tevékenységekhez kapcsolódó áruszállítási teljesítményeket. Az árutonnakilométer-teljesítményt az elszállított áru-tömeg és a belvizek magyarországi szakaszán megtett kilométer szorzata adja. A belvízi kikötői adatok a magyarországi kikötőkben ki- és berakodott áruk mennyiségét tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik meg a belvizeken elszálított áruk mennyiségével.

A személyszállítási adatok a vasúti szállítás, az egyéb szárazföldi szállítás, a vízi szállítás (kivéve a révközlekedés) és a légi szállítás ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek szállítási szolgáltatási teljesítményeit tartalmazzák. Az adatgyűjtés a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásokra – az egyéb szárazföldi személyszállítás kivé-telével – teljes körű. Az egyéb szárazföldi személyszállítás ágazatba sorolt vállalkozásoknál 2011-ig az 1 főnél többet, 2011-től a 4 főnél többet foglalkoztatók adatait vesszük figyelembe.

Szállított áruk tömege: a közlekedési eszközökre felrakott és azok által elszállított áruk tömegének az összege tonnában, ami az áruk nettó tömege mellett a csomagolóanyagok (göngyöleg) és a szállításhoz felhasznált szállítótartályok, rakodólapok tömegét is tartalmazza. Egy árutonna-kilométer = egy tonna tömegű áru egy kilométer távolságra való elszállítása.

Szállított utasok száma: a személyszállító járművekre felszállt, illetve azokkal elszállított személyek száma. Egy utaskilométer = egy utas egy kilométerre való elszállítása. Helyközi személyszállítás: a



városok, községek között lebonyolódó személyszállítás, a nemzetközi forgalmat is beleértve. Helyi személyszállítás: a teljes egészében vagy túlnyomórészt egy-egy városon, községen belül lebonyolódó személyszállítás.

Országos közút: a városok és a községek közötti forgalmat lebo-nyolító úthálózat, beleértve azok városokon, községeken átvezető szakaszait is.

Járműállomány: a forgalmi rendszámmal ellátott közúti járművek, a fegyveres erők és testületek, valamint a rendvédelmi szervek gépjárművei nélkül. Motorkerékpár: a forgalmi rendszámmal ellátott, 50 cm3-nél nagyobb motorkerékpár. Különleges célú gépjármű: olyan közúti, motoros jármű, amelynek nem elsődleges és kizárólagos feladata személyek vagy áruk szállítása (pl. mentőautó, tűzoltójármű, mozgódaru, műhelykocsi, buldózer stb.).

Külső adatforrások: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgál-tatások Központi Hivatala, 2017-től Belügyminisztérium (a közúti teherszállításra vonatkozó adatgyűjtés alapsokasága, közúti járművek állománya), Magyar Közút Nonprofit Zrt. (közúthálózat), Innovációs és Technológiai Minisztérium (belvízi áruszállítási adatok, vasúti pálya- és járműállomány).

Személysérüléses közúti közlekedési baleset: minden olyan, közúton, vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt baleset, amelyben legalább egy mozgó jármű részt vett, és amelynek következtében legalább egy személy a helyszínen, vagy a balesetet követő 30 napon belül meghalt, vagy megsérült

6. Környezet, kommunális ellátás A szennyvíztisztítás három minőségi fokozatban történik: mechani-

kailag, biológiailag, illetve III. fokozattal (a mechanikailag és biológiailag már kezelt szennyvízből a nitrogént és a foszfort is eltávolítják).

Települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék. Közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék: kizárólag a közszolgáltatás keretében elszállított mennyiséget jelenti, tehát például nem foglalja magába az egyedi



szerződés alapján megrendelésre elszállított hulladék mennyiségét. A keletkezett és a kezelt hulladék mennyisége azért tér el egy adott évre vonatkozóan, mert nem feltétlenül abban az évben kezelnek egy hulladékot, amikor keletkezett, illetve a hulladék bizonyos előkezelési folyamatok során veszít tömegéből (például párolgás, gázképződés miatt). Veszélyes hulladéknak minősül a 2012. évi CLXXXV. hulladékról szóló törvény 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők (robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, mérgező, fertőző stb.) legalább egyikével rendelkező hulladék. A veszélyes hulladék mennyisége nem tartalmazza a keletkezett vörösiszap mennyiségét, ugyanis 2004-et követően az Eurostattól átvett hulladékosztályozás szerint a vörösiszap nem minősül veszélyes hulladéknak (849/2010/EU).

Légszennyező anyagok kibocsátása. CO2-ekvivalens: a külön-böző légszennyező anyagoknak eltérő a környezetre és a klímára gyakorolt hatása. Azért, hogy hatásukat össze tudjuk hasonlítani, egyenértékben (ekvivalensben) fejezzük ki kibocsátásukat.

7. Információ, kommunikáció

Posta

Saját üzemeltetésű postai szolgáltatóhely: postai üzemeltetésű, postahivatal és postakirendeltség összesített adata.

Alvállalkozói üzemeltetésű postai szolgáltatóhely: postapartner, postamesterség és postaügynökség összesített adata.

Levélpostai küldemény: levél, levelezőlap, válaszos levelezőlap, képes levelezőlap, újság, könyv, nyomtatvány, vakok írása, áruminta, kiscsomag.

Felvett postacsomag: a belföldön felvett (egyetemes vagy engedélyes szolgáltatások keretében) kereskedelmi értékekkel rendel-kező vagy nem rendelkező árut, tárgyat tartalmazó könyvelt postai csomagküldemény.

Postautalvány: rendelkezés pénzösszeg továbbítására és kifi-zetésére. Az adatok nem tartalmazzák az átutalási postautal-ványokat.



Csekk be- és -kifizetés: készpénzátutalási megbízás (a posta-helyen készpénzzel kezdeményezett, bankszámlák javára szóló befizetések közvetítésére rendszeresített postai szolgáltatás), csekkbefizetés és csekk-kifizetés összesen.

Terjesztésre átvett hírlap: valamennyi bel- és külföldi kiadású napi-, hetilap, folyóirat, hivatalos lap és egyéb kiadvány (könyv, divatlap stb.), amelyeket a terjesztő vállalat az előfizetésekre átvett.

Futárküldemények: közvetlenül (azonnal) kézbesítendő külde-mények, amelyeknél a teljes továbbítási értéklánc teljesítése egy személyhez köthető.

Expresszküldemények: 24 órás, éjszakai és overnight szolgál-tatásban kézbesítendő küldemények.

Egyéb csomagküldemények: többnapos és raklapos szolgálta-tásban kézbesítendő küldemények.

Távközlés

Távbeszélő-fővonal / bekapcsolt fővonalak: előfizetői szerződés alapján a ténylegesen üzemben lévő és az átmenetileg szünetelő egyéni és közületi (üzleti, intézményi) fővonalak, továbbá a bárki által igénybe vehető nyilvános állomások, valamint a távközlési szolgálat üzemi fővonalainak összessége. Tartalmazza az ISDN-csatornák számát is.

Helyi hívás: egy adott település közigazgatási határain belül (települések bel- és külterületein) előfizetői hozzáférési pontok között létrejött távbeszélő forgalom. Helyi hívásnak számít, amit helyi tarifával lehet hívni.

Belföldi hívás: minden olyan hívás, amelyet belföldön kezde-ményeztek és belföldön végződik. Belföldi hívások azok a szolgáltató előfizetői által kezdeményezett hívások is, amelyekben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez belföldi előtétet kell tárcsázni. Idetartozik a körzetszám nélkül hívható, egy primer körzeten belüli különböző, helyi hálózatok távbeszélő-állomásainak egymás között lebonyolított forgalma is.



Internet

Internet-előfizetők: azok a vállalkozások, háztartások, magán-személyek, nonprofit szervezetek, intézmények, amelyeknek valamely internetszolgáltató vállalkozás (szerződésben megállapított díj ellenében) internet-hozzáférést biztosít.

Internet-előfizetés: az internetszolgáltatóknál egy előfizetőnek számít a modemen keresztül előfizető magánszemély, de a bérelt vonali szolgáltatást igénybe vevő, több száz főt foglalkoztató cég is.

xDSL: olyan technológia, amely nagy sebességű digitális kommu-nikációt tesz lehetővé normál rézvezetékes telefonvonalon keresztül.

Bérelt vonali szolgáltatás: olyan távközlési szolgáltatás, amelynek során a szolgáltató a felhasználónak által kívánt szolgáltatás-hozzáférési pontokat (meghatározott, rögzített időtartamra összekötő, a felhasználó által kívánt tulajdonságú, a felhasználó részére kizárólagos használatra átengedett áramkörökön vagy virtuális áramkörszakaszokon) nyújt, távközlési vagy más tevékenység céljából.

Vezeték nélküli (wireless) internet-hozzáférés: az interneten keresztül történő kommunikációnak azon típusa, amely rádión, mikrohullámú vagy infravörös jelekkel valósul meg.

Kábelnet: olyan, szélessávúinternet-elérési technológia, amely CATV-alapú, ma már jellemzően HFC (Hibrid Fiber Coax) infrastruktúrán működik. A kábeltelevíziós hálózathoz illesztett modem alkalmas digitális jelek indítására és fogadására a kábeltelevíziós hálózaton belül. A kábelmodemes előfizetések száma tartalmazza a LAN-hálózaton nyújtott előfizetéseket is.

Optikai hálózat: fényvezetőre (optikára) és P2P (Point-to-Point, végponttól végpontig) Ethernetre építő FTTH-elérést tartalmaz, aktív Ethernet architektúrára építő FTTH- (Fiber To The Home) elérés, a központban Ethernet-kapcsolóval, az előfizetői hurokban optikai kötéssel, valamint PON FTTH-elérés, GPON esetében PON OLT-tal (Optical Light Terminal – fényvezetős végberendezés) és optikai elosztóval (1:32–64).

Mobilinternet: olyan, nyilvánosan elérhető szolgáltatás, amelynek igénybevételével e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője



– a szolgáltató rádiótávközlő hálózatának végpontjához csatlakoztatott berendezésével – internetprotokollon keresztül a nyilvános internet-hálózattal kommunikálni képes. Azaz a mobilszolgáltatók által biz-tosított internetszolgáltatást nevezzük mobilinternet-szolgáltatásnak.

ISDN-hálózati hozzáférési szolgáltatás (Integrated Services Digital Network): az ISDN-hálózat és a szolgáltatást igénybe vevő kölcsönkapcsolatának biztosítása. Az ISDN-alapsebességű és primer sebességű szolgáltatás során a szolgáltató a forgalom céljaira 2, illetve 24 vagy 30, strukturált vagy nem strukturált 64 kbit/sec átviteli sebességű, ISDN-protokoll szerint működő átviteli csatornát, jelzés-csatornát, valamint a hálózathoz való csatlakozáshoz, szolgáltatás-hozzáférési pontként, hálózatvégződő egységet biztosít.

8. Regionális adatok A fejezet Magyarország régióinak főbb adatait mutatja be. Az egyes

adatok, mutatók módszertanára vonatkozó információk a szakstatisztikai fejezetek módszertani megjegyzéseiben találhatók.

2018. január 1-jétől megváltozott a területi számjelrendszer (hatályba lépett a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM számú rendelet módosításáról szóló 39/2017. (XII. 27.) MvM számú rendelet). Az átalakítást nemzetközi és hazai jogszabályi változások indokolták, amelyekkel összhangban több területi osztá-lyozás is módosításra került. A változások alapján Budapest és Pest megye egyben tervezési-statisztikai régió is, Közép-Magyarország pedig kizárólag statisztikai nagyrégió lett. A fejezetben a régiók szerinti adatokat ennek megfelelően közöljük.

9. Nemzetközi adatok A fejezetben szereplő országok köre: az 1. táblában valamennyi

európai ország és a többi földrész nagyobb országai, a többi táblában az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok és Japán.



A fejezetben szereplő magyar adatok az országok közti össze-hasonlíthatóság érdekében nemzetközi forrásokból származnak, ezért eltérhetnek a kiadvány más fejezeteiben közölt adatoktól.

Az országok területe a szárazföldet és a belföldi vizek (folyók, tavak) területét tartalmazza.

A népesség száma általában az évközepi lakónépességet jelenti, azaz az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.

A foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre vonatkozó adatok a reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származnak, és a 15–64 éves korcsoportra értendők.

A bruttó hazai termék (GDP) számítása az ENSZ, az Eurostat, az IMF, az OECD és a Világbank közreműködésével készített System of National Accounts (SNA 2008), valamint az Európai Unió által kidolgozott European System of Accounts (ESA 2010) alapján történik. Az országok gazdasági teljesítményének összehasonlítására a vásár-lóerő alapján számított egy főre jutó GDP-t használjuk. A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) kiküszöböli az országok közötti árszintkülönbségeket. A vásárlóerő-paritások alapján számolt, euróban kifejezett értékek jelölésére a vásárlóerő-egység, azaz PPS (purchasing power standard) megnevezés szolgál.

Japán adatai az SNA’93 módszertan szerint szerepelnek. A fogyasztói árak változását az uniós országokra az Eurostat által

harmonizált módszertan (HICP), míg a többi országban a nemzeti mód-szertan szerint közöljük. A relatív árszínvonalindexek az ESA 2010 rend-szeren belül a tényleges egyéni fogyasztás árszínvonalára vonatkoznak.

Az államháztartás egyenlege, illetve bruttó adóssága az SNA 2008, valamint az ESA 2010 módszertan szerint szerepel.

A külkereskedelmi termékforgalom közlésénél az értékadatok hivatalos devizaárfolyamon, import esetében c.i.f.-, export esetében f.o.b.-paritáson szerepelnek.

A mezőgazdasági adatok a FAO módszertanának megfelelően szerepelnek.

Az ipari termelés volumenindexe a NACE Rev. 2 szabványa (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community) szerinti B (bányászat, kőfejtés), C (feldolgozóipar), D (villa-



mosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) nemzetgazdasági ágakra vonatkozik. Az adatok a munkanapok számával kiigazítva szerepelnek.

A turisztikai adatok azon turisták számára vonatkoznak, akik az adott ország turisztikai szálláshelyein megszálltak. Turisztikai szálláshelyek: a TEÁOR’08 statisztikai nómenklatúra 55.1, 55.2 és 55.3 ágazataiba sorolt egységek (szállodai szolgáltatás, üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás, kempingszolgáltatás).

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok esetében a határt átlépő turisták, Japán esetében a határt átlépő látogatók számát tartalmazza az adat.

Az adatok forrása: a nemzetközi szervezetek, elsősorban az Eurostat, az ENSZ, az OECD és a FAO éves és évközi kiadványai és adatbázisai. Emellett néhány esetben – amennyiben nem volt jelentős módszertani eltérés a nemzetközi gyakorlattól – a nemzeti statisztikai hivatalok kiadványaiból, honlapjairól pótoltuk a hiányzó adatokat.

A kiadvány készítésében közreműködtek:

a KSH szakstatisztikai főosztályai

Vezető szerkesztő: Novák Géza

Tartalomszerkesztők: Fábiánné Peszteritz Mónika, Hunyadi-Zoltán Enikő,

Kóti Attila, Novák Géza, Remenyik Ágota, Valentovics Éva, Varga Balázs, Zavackiné Kompár Edit

Tördelőszerkesztők: Bada Csilla, Dobróka Zita,

Kerner-Kecskés Beatrix

Grafikonok: Weisz Tamás

Internet: www.ksh.hu www.ksh.hu/kapcsolat

(+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax)

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2020.023

ebkönyv zs magyar statisztikai - mave.hu · magyar statisztikai zs ebkönyv Ár: 2400 ft issn...

Documents