egy elõ re be je len tett szü le t és nap kró ni ká ja i ... · se a kö vet ke zõ kép pen...

2
www.transpack.hu 54 2010. XI. Születésének kerek évfordulóját ünnepli a Pagát Gold Zrt. 2011 januárjá- ban. Ezt megünneplendõ, szóljon egy 20 évet felölelõ áttekintés egészen a kezdetektõl! Hogy a Pagát Gold Zrt. tényleg 20 éves? Igen! Jelenlegi formáját 1997- óta vi- seli, azonban a Pagát szelleme és magja va- lóban két évtizedes múltra tekint vissza. A formaság kedvéért tisztázandó persze, hogy vállalkozási formája ezen idõ alatt többször változott, de létének fõ eleme mindig is a targonca volt. Az ország gazdaságát és vállalatainak struktúráját átalakító idõszakban született a Pagát. Összetett, láncreakció-szerûen végbemenõ folyamatok alakították ki az igényt egy olyan vállalkozás születésére, mely arra hivatott, hogy megoldása legyen Magyarországon a targonca-üzemeltetési és – karbantartási talányoknak. A változásokról összefogóan A rendszerváltás elõtt, a targoncákkal dolgozó nagy szocialista vállalatok felépíté- se a következõképpen nézett ki és alakult át: a termelõi és irodai részlegek mellett lé- tezett egy karbantartó, úgynevezett TMK (tervszerû megelõzõ karbantartás) részleg is. Ebbe tartozott a szerszámok, az épület, a gépjármûpark, -és történetünk szempont- jából, mint leglényegesebb- a targoncapark üzemeltetése, karbantartása és javítása. A rendszerváltás után az anyacégbõl kiváltak a kisebb csoportok és az újonnan létrejött kis- és középvállalatok ugyan „vitték ma- gukkal” a gépeket, de a karbantartóikat nem. Egyértelmû szükség lett tehát olyan cégekre, amik segítséget nyújtottak ezek- nek a vállalkozásoknak. Ezen változások küszöbén a Pa- gát atyjainak tevékenységei összefonódni igyekeztek Bácsi Antal az emelõgép- munkavéde- lemmel foglalkozó MERT (Minõségi El- lenõrzõ Rt.) Elektromos és Telekommuni- kációs Szakosztályán, késõbb az Agroszolg Bt-nél dolgozott fõosztályvezetõként, ki- emelkedõ szerepet vállalt a ma is alkalma- zott munkavédelmi szabály- és szabvány- rendszer kidolgozásában. A Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara valamint a Gépipari Tudományos Egyesület tagja volt. A hetvenes évektõl felelt az import- targoncák átvételéért és vizsgálatáért. Eb- ben az idõben elsõsorban új, többnyire bal- káni gyártmányú gépek kerültek Magyar- országra. A fentebb vázolt folyamatokat látva, megalapozott volt tehát az elképze- lése arról, hogy egy márkafüggetlen tar- gonca szerviz létrehozásában komoly pers- pektíva lehet. Fia, Bácsi Péter a katonaságból 1987- ben leszerelve, garázsukban kezdte a kü- lönbözõ emelõgép alkatrészek és fõdara- bok (elsõsorban motorok) javítását. Ezeket a kisebb-nagyobb munkákat eleinte és többnyire édesapja közvetítette számára. Ennek a tevékenységnek adott hivatalos formát egy kisszövetkezeti csoport, ahol Csák Péter, Bácsi Péter barátja és Barlai Olivér dolgozott. Vállalkozásuk fõ profilja elektronikai javítás és fejlesztés (épület- üzemeltetés, akusztika, biztonságtechnika stb.) volt. Ebbõl a gépészeti szakcsoport- ból, a szövetkezet felbomlása utáni légüres térben alakult meg az elsõ, az õs- Pagát. Hulkó Gyula, Bácsi Péter gimnáziumi jó barátja egy országos, számítógépes infor- mációs rendszerrel, a Telinformix-szal fog- lalkozott. Ez tulajdonképpen egy különle- ges tudakozó volt. A mûködési elve nagy- jából úgy fogalmazható meg, hogy a Telinformix hálózat üzletkötõi különbözõ szolgáltatásokat közvetítettek a nyilván- tartásba bekerült, pontosabban beszerve- zett szolgáltatóknak, vállalkozásoknak. Amolyan õs-telemarketing volt ez; az adatbázisba többnyire telefonos úton be- szervezték a vállalkozásokat és az iroda munkatársai ebbõl az állományból segítet- ték ki a betelefonáló érdeklõdõt. Az adat- bázis azokról a vállalkozásokról és szolgál- tatókról, informált, akik a Telinformix iro- dáin keresztül kerültek több ízben kapcso- latba ügyfeleikkel. Minden iroda a saját adatbázisáért és annak bõvítésért felelt. A kulcsszó egyértelmûen a közvetítés volt, nem pedig a reklám. Ennek a hálózatnak egyik sejtje lett, az 1991. január 24-én, Bácsi Péter, Csák Pé- ter és Hulkó Gyula által megalapított Pa- gát Általános Szolgáltató Bt. A név magá- ba foglalta a tevékenységet és a szervezést egyaránt; az iroda közvetítette a javítási munkákat a saját szervizének. A Pagát, nevét egy, a Bácsi család által is kedvelt kártyajáték, a tarokk egyik lapjá- ról kapta. A pagát kártyalap kitüntetett lapja, úgynevezett honõre a játéknak. (A játékról bõvebben a http://pagatgold.hu/ dokumentacio/pagat_tarokk.pdf oldalon ol- vashatnak.) A Pagát elsõ székhelye és irodája a Pöttyös utcai lakótelepen volt, majd fél éven belül az I. kerületi Fazekas utcába, ezt követõen pedig XI. kerületi Etele útra köl- tözött és maradt is sokáig. A Telinformix szolgáltatás keretin belül folytatták eddigi vállalkozásukat és persze kibõvült picit az- zal, hogy nem csak saját maguknak, hanem más szakterületek szolgáltatóinak is közve- títettek munkákat. Telinformix üzletkötõ- nek Házi László került a társasághoz, aki nem mellesleg autószerelõi végzettséggel rendelkezett és már akkoriban is kicsi lehe- tett a világ, hiszen akkori párja csoporttár- sa volt a fõiskolán Kremper Anitának, Bá- csi Péter (akkor még csak leendõ) feleségé- nek. Munkaköre két részre volt osztva; volt olyan hét, amikor a Telinformix- üzle- teket kötötte és volt, amikor csatlakozott Péterhez és békákat javított. Egy elõre bejelentett születésnap krónikája I. rész – Konkurencia születik

Upload: ngodieu

Post on 19-Oct-2018

215 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

www.transpack.hu

54 2010. XI.

Szü le té sé nek ke rek év for du ló ját ün nep li a Pa gát Gold Zrt. 2011 ja nu ár já -ban. Ezt meg ün nep len dõ, szól jon egy 20 évet fel öle lõ át te kin tés egé szen akez de tek tõl!

Hogy a Pagát Gold Zrt. tény leg 20éves? Igen! Je len le gi for má ját 1997- óta vi -se li, azon ban a Pa gát szel le me és mag ja va -ló ban két év ti ze des múlt ra te kint vissza. Afor ma ság ked vé ért tisz tá zan dó per sze, hogy vál lal ko zá si for má ja ezen idõ alatt több ször vál to zott, de lé té nek fõ ele me min dig is atar gon ca volt.

Az or szág gaz da sá gát és vál la la ta i nakstruk tú rá ját át ala kí tó idõ szak ban szü le tetta Pa gát. Össze tett, lánc re ak ció-sze rû envég be me nõ fo lya ma tok ala kí tot ták ki azigényt egy olyan vál lal ko zás szü le té sé re,mely ar ra hi va tott, hogy meg ol dá sa le gyenMa gyar or szá gon a tar gon ca-üze mel te té siés – kar ban tar tá si ta lá nyok nak.

A vál to zá sok ról össze fo gó an

A rend szer vál tás elõtt, a tar gon cák kaldol go zó nagy szo ci a lis ta vál la la tok fel épí té -se a kö vet ke zõ kép pen né zett ki és ala kultát: a ter me lõi és iro dai rész le gek mel lett lé -te zett egy kar ban tar tó, úgy ne ve zett TMK(terv sze rû meg elõ zõ kar ban tar tás) rész legis. Eb be tar to zott a szer szá mok, az épü let, agép jár mû park, -és tör té ne tünk szem pont -já ból, mint leg lé nye ge sebb- a tar gon ca park üze mel te té se, kar ban tar tá sa és ja ví tá sa. Arend szer vál tás után az anya cég bõl ki vál tak a ki sebb cso por tok és az újon nan lét re jöttkis- és kö zép vál la la tok ugyan „vit ték ma -guk kal” a gé pe ket, de a kar ban tar tó i katnem. Egy ér tel mû szük ség lett te hát olyancé gek re, amik se gít sé get nyúj tot tak ezek -nek a vál lal ko zá sok nak.

Ezen vál to zá sok kü szö bén a Pa -gát aty ja i nak te vé keny sé geiössze fo nód ni igye kez tek

Bá csi An tal az eme lõ gép- mun ka vé de -lem mel fog lal ko zó MERT (Mi nõ sé gi El -len õr zõ Rt.) Elekt ro mos és Te le kom mu ni -ká ci ós Szak osz tá lyán, ké sõbb az AgroszolgBt-nél dol go zott fõ osz tály ve ze tõ ként, ki -emel ke dõ sze re pet vál lalt a ma is al kal ma -zott mun ka vé del mi sza bály- és szab vány -rend szer ki dol go zá sá ban. A Bu da pes tiIgaz ság ügyi Szak ér tõi Ka ma ra va la mint aGé pi pa ri Tu do má nyos Egye sü let tag javolt. A het ve nes évek tõl fe lelt az im port -

tar gon cák át vé te lé ért és vizs gá la tá ért. Eb -ben az idõ ben el sõ sor ban új, több nyi re bal -ká ni gyárt má nyú gé pek ke rül tek Ma gyar -or szág ra. A fen tebb vá zolt fo lya ma to katlát va, meg ala po zott volt te hát az el kép ze -lé se ar ról, hogy egy márkafüggetlen tar -gon ca szer viz lét re ho zá sá ban ko moly pers -pek tí va lehet.

Fia, Bá csi Pé ter a ka to na ság ból 1987- ben le sze rel ve, ga rá zsuk ban kezd te a kü -lön bö zõ eme lõ gép al kat ré szek és fõ da ra -bok (el sõ sor ban mo to rok) ja ví tá sát. Eze ket a ki sebb-na gyobb mun ká kat ele in te éstöbb nyi re édes ap ja köz ve tí tet te szá má ra.En nek a te vé keny ség nek adott hi va ta losfor mát egy kis szö vet ke ze ti cso port, aholCsák Pé ter, Bá csi Pé ter ba rát ja és BarlaiOli vér dol go zott. Vál lal ko zá suk fõ pro fil jaelekt ro ni kai ja ví tás és fej lesz tés (épü let -üze mel te tés, akusz ti ka, biz ton ság tech ni kastb.) volt. Eb bõl a gé pé sze ti szak cso port -ból, a szö vet ke zet fel bom lá sa utá ni lég ürestér ben ala kult meg az elsõ, az õs- Pagát.

Hulkó Gyu la, Bá csi Pé ter gim ná zi u mi jó ba rát ja egy or szá gos, szá mí tó gé pes in for -má ci ós rend szer rel, a Telinformix-szal fog -lal ko zott. Ez tu laj don kép pen egy kü lön le -ges tu da ko zó volt. A mû kö dé si el ve nagy -já ból úgy fo gal maz ha tó meg, hogy aTelinformix há ló zat üz let kö tõi kü lön bö zõszol gál ta tá so kat köz ve tí tet tek a nyil ván -tar tás ba be ke rült, pon to sab ban be szer ve -zett szol gál ta tók nak, vál lal ko zá sok nak.Amo lyan õs-telemarketing volt ez; azadat bá zis ba több nyi re te le fo nos úton be -szer vez ték a vál lal ko zá so kat és az iro damun ka tár sai eb bõl az ál lo mány ból se gí tet -ték ki a be te le fo ná ló ér dek lõ dõt. Az adat -bá zis azok ról a vál lal ko zá sok ról és szol gál -ta tók ról, in for mált, akik a Telinformix iro -dá in ke resz tül ke rül tek több íz ben kap cso -lat ba ügy fe le ik kel. Min den iro da a sa játadat bá zi sá ért és an nak bõ ví té sért fe lelt. Akulcs szó egy ér tel mû en a köz ve tí tés volt,nem pe dig a rek lám.

En nek a há ló zat nak egyik sejt je lett, az1991. ja nu ár 24-én, Bá csi Pé ter, Csák Pé -ter és Hulkó Gyu la ál tal meg ala pí tott Pa -gát Ál ta lá nos Szol gál ta tó Bt. A név ma gá -ba fog lal ta a te vé keny sé get és a szer ve zést

egy aránt; az iro da köz ve tí tet te a ja ví tá simun ká kat a sa ját szer vi zé nek.

A Pa gát, ne vét egy, a Bá csi csa lád ál talis ked velt kár tya já ték, a ta rokk egyik lap já -ról kap ta. A pa gát kár tya lap ki tün te tettlap ja, úgy ne ve zett hon õre a játéknak. (Ajá ték ról bõ veb ben a http://pagatgold.hu/dokumentacio/pagat_tarokk.pdf ol da lon ol -vas hat nak.)

A Pa gát el sõ szék he lye és iro dá ja aPöttyös ut cai la kó te le pen volt, majd féléven be lül az I. ke rü le ti Fa ze kas ut cá ba, ezt kö ve tõ en pe dig XI. ke rü le ti Ete le út ra köl -tö zött és ma radt is so ká ig. A Telinformixszol gál ta tás keretin be lül foly tat ták ed di givál lal ko zá su kat és per sze ki bõ vült pi cit az -zal, hogy nem csak sa ját ma guk nak, ha nem más szak te rü le tek szol gál ta tó i nak is köz ve -tí tet tek mun ká kat. Telinformix üz let kö tõ -nek Há zi Lász ló ke rült a tár sa ság hoz, akinem mel les leg au tó sze re lõi vég zett ség gelren del ke zett és már ak ko ri ban is ki csi le he -tett a vi lág, hi szen ak ko ri pár ja cso port tár -sa volt a fõ is ko lán Kremper Ani tá nak, Bá -csi Pé ter (ak kor még csak le en dõ) fe le sé gé -nek. Mun ka kö re két rész re volt oszt va;volt olyan hét, ami kor a Telinformix- üz le -te ket kö töt te és volt, ami kor csat la ko zottPé ter hez és bé ká kat javított.

Egy elõ re be je len tett szü le tés nap kró ni ká ja I. rész

– Kon ku ren cia szü le tik

2010. XI. 55

www.transpack.hu

A Telinformix kö rül be lül egy évig tu -dott kar ölt ve együtt mû köd ni a szer viz zel,hi szen már min den fi gye lem a tar gon ca ja -ví tás fe lé kez dett össz pon to sul ni, vé gül la za kö te lé kük 1992-ben meg szûnt. Há zi Lász ló vissza tért ere de ti szak má já hoz, és õ lett acég el sõ ki já ró sze re lõ je. Aki kap ja, mar ja-ala pon hasz nál ták az el sõ szer viz au tó kat;

egy Da cia fur gont, majd egy sár ga szí nû ku -bai Passat Kom bit. Az el sõ fel mat ri cá zottszer vi zes ko csi egy há rom ke re kû, négy százköb cen tis dí zel mo to ros Piaggio volt, ami -nek nem csak a lát vá nya, de hang ja is nagyfel tû nést kel tett. A Pa gát imázsának el sõsa rok kö ve is volt ta lán ez a zöld jár gány.Csák Pé ter pe dig egy re in kább kez dett be -

le foly ni az eme lõ gép vizs gá la tok ba Bá csiAn tal mel lett. Kü lön ál ló mû hely hi á nyá -ban a ja ví tá si mun ká la tok to vább ra is a Bá -csi csa lád ga rá zsá ban foly tak és egy re in -kább kezd tek össze ol vad ni a két Pé ter ésOli vér mun kái, a hely szí ni sze re lés pe digegy elõ re egy szer viz au tó val voltmegvalósítható.

Hát ezen az úton in dult el a Pa gát1991-ben és mû kö dé sé nek 20 tar tal masévé ben szá mos ki emel ke dõ ál lo más és bõ -vü lés em lí ten dõ meg, me lye ket a ké sõb bi -ek ben fo gunk is mer tet ni. Nagy öröm ésbüsz ke ség a cég ve ze tõ sé gé nek és dol go zó i -nak egy aránt, hogy az oly kor igen csak ne -héz és há lát lan gaz da sá gi kö rül mé nyek kö -zött is meg áll ta a he lyét a vál lal ko zás. Pél -da ér té kû nek mond hat juk, hogy az ala pí tóta gok húsz éve erõ sí tik a csa pa tot.

Kü lön kö szö net és tisz te let mind eze kért Bá csi An tal nak, a Pa gát Tó ni bá csi já nak!

Csák Bori