egy tanuló tanulási stratégiájának megfigyelése · a tanulás és az érzelmek kapcsolatának...

Egy tanuló tanulási stratégiájának

megfigyelése

BÁTKY EDIT

Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus

1

I. A tanulás idegi működései

Az információk rögzítésében, megőrzésében, felidézésében több agymező

működik együtt sokoldalú, bonyolult kapcsolatokkal. Nem beszélhetünk tehát

olyan határozott elkülönülésről, mint ahogy például az érzékszervi működések,

vagy a mozgásszabályozás eléggé világosan körülírható agyrészekhez

kapcsolódik. Feltérképeztek azonban már néhány kritikus területet, melyeknek

roncsolódása vagy megbetegedése emlékezetkárosodást okoz. Ilyen módon

bizonyos memóriafunkciók helyhez kötődése meghatározható.

A limbikus rendszer egyben az érzelmek keletkezésének helye is. Ez megfelel

annak az ismert összefüggésnek, hogy a tanulást mélyen befolyásolják az

érzelmek. Ezen kívül az érzelmek kapcsolódása az emléknyomokhoz a

környezethez való alkalmazkodás fontos feltétele.

A tanulás és az érzelmek kapcsolatának mindennapos példája az a közismert

pedagógiai tapasztalat, hogy a kellemes örömteli tanulás eredményesebb. A

negatív élmény viszont, különösen a szorongás, a bevésést, a rögzítést, a

felidézést egyaránt megnehezíti. A félelemkeltés, mint pedagógiai teljesítmény-

dopping, sajnos még ma is használatos. Hatása azonban kétes értékű, mert

feltétlenül elkerülő reakciót vált ki.

Az emlékek tárolásának háromféle módját különíti el.

1. Szenzoros tárolás. Figyelemelőtti rögzítésnek is nevezik, mert az érzékelt

benyomás (látvány vagy hanginger) 1-2 másodpercig megmarad a tudatban

akkor is, ha nem figyelünk rá. Például ha elmerülten dolgozunk, nem hallgatunk

oda a felhangzó óraütésekre. Nem is tudjuk hányat ütött az óra. Mégis, ha rögtön

utána megkérdezik tőlünk, akkor belső hallásunkban visszaidézve az elzengett

hangokat, utólag meg tudjuk számlálni, hány óraütést hallottunk.


2

2. A rövidtávú emlékezés időtartama 5-30 másodperc. Ezután az új

információ kiszorítja a régit. Ezt a rögzítésmódot használjuk fel akkor, amikor

telefonszámot akarunk megjegyezni. Eszünkben van addig, míg tárcsázunk, de

utána rögtön elfelejtjük, hacsak nem teszünk külön erőfeszítést a megjegyzésére

a számjegyek elismétlésével.

Az agy különböző területein zárt neuronláncok vannak. Ha ezeket valamelyik

ponton inger éri, akkor az egymásba kapcsolódó idegrostokon az ingerület

körbejár addig, míg magától ki nem alszik, vagy más neuronokról befutó gátlás

semlegesíti, illetve amíg hosszútávú emléknyommá átalakul.

3. A hosszú távú emlékezet az információ tartós megőrzését jelenti, esetleg a

teljes életidőn keresztül. A hosszú távú emlékezés a rövidtávú emléknyomok

megszilárdulásával jön létre. A rögzítés folyamatát befolyásolja a kódolás típusa

(verbális, vizuális stb.) és a feldolgozás mélysége (figyelem, érzelmi hatások,

ismétlések stb.)

A hosszú távú emlékezet működésmódjára több elmélet született, azonban

egyik se teljesen bizonyított ma még. Egyes kutatók arra gondolnak, hogy az

információt a sejtek átörökítő anyaga, a DNS és RNS hordozza. Ezek a

vegyületek – durva hasonlattal – mint öntőformák az ércet, úgy formálják

mindig azonos szerkezetre a sejtek anyagait a folyton megújuló fehérjeszintézis

során. Az információ-felvétel kapcsán keletkezett kémiai változás az öröklési

anyagban eszerint maradandóan változtatná meg a fehérjeszintézis programját.

Így az idegsejt a napi 20-szori fehérjekicserélődés közben is megőrizné a kapott

információt.

Az emlékezéssel kapcsolatos idegélettani tanulmányok jelentősége számunkra

abban áll, hogy ezek segítségünkre vannak helyes pedagógiai szemlélet és

gyakorlat kialakításában a tanulás módszereit illetően. A memória biztonsága,

kapacitása a tanulásban létkérdés. Egyrészt az a fontos, hogy a tanuló mennél

gyorsabban és könnyebben sajátítsa el a tudnivalókat, másrészt pedig az, hogy a

felidézés zavartalan legyen, ne tegyék azt tönkre különféle gátlások.

A memória kapacitása, a bevésés könnyedsége, a megőrzés hiánytalansága,

az előhívás biztonsága nagymértékben függ a belső környezettől, a szervezet


3

állapotától, ennél fogva ugyanannál a személynél is széles határok között

változhat a gyenge és az egyéni optimum között. A normális életrend, a

megfelelő edzés, szabadlevegőzés, helyes táplálkozás és fényellátás, az ésszerű

gyakorlás, a munka és pihenés okos szervezése, egyszóval a munkaképesség-

gondozó életforma megvalósítása a tanulási képességet is az egyéni legjobb

szinten tartja.

A tanulási képességek kibontakozását nagyban befolyásolja a gyerek lelki

teherbíró képessége, értelmi kapacitása, szociális kapcsolatai, a világban

elfoglalt helye, a család megsegítő légköre. A sikeres tanuláshoz elengedhetetlen

az alábbi pszichikus funkciók megfelelő szintje:

II. A sikeres tanulás feltétele a pszichikus funkciók jó működése

1. Differenciált vizuális észlelés

- alakkonstanciák kialakulása (szín, forma, nagyság)

- alak-háttér percepció helyessége

- gestalt- látás (összetartozó egységek egészként való észlelése)

- szerialitás helyessége

- vizuális helyzet észlelésének helyessége

- ritmus helyessége

2. A hallott információ pontos észlelése és megkülönböztetése

- auditív észlelés és differenciálás megfelelő szintje mind a hallás, mind a

beszédhallás területén

- fejlődés során kialakuló fokozatok: - technikai hallás (zörejek, zajok, technikai

hangok észlelése

- beszédhangok meghallása és visszaadása

- nyelvállás megfigyelése


4

- értelmezés, asszociációk

3. Koordinált mozgás

- megfelelően vezérelt és kivitelezett mozgás a nagymozgások és a

finommozgások, grafomotorika terén

Nagymozgásnál

- testséma

- lateralitás

- alap mozgásformák

- térbeli tájékozódás

- egyensúlyérzékelés helyessége

- szem- kéz- láb koordináció megléte

Finommozgásnál

- grafomotoros fejlesztés

- szem-kéz koordináció

- beszéd és írásmozgás összekapcsolása

4. Rövid idejű vizuális és verbális emlékezet

-vizuális emlékezet:

- test helyzet, testmozgás emlékezetből való bemutatása

- képek emlékezetből való bemutatása

- auditív emlékezet:

- hang analízis- szintézis helyessége


5

- auditív zártság helyessége

- auditív ritmus helyes érzékelése

5. A látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása

- keresztcsatornák helyes működése

6. Figyelmi koncentráció

- a figyelem tartósságának, szelektivitásának, megosztásának, intenzitásának

helyessége

III. Egy szakiskolai tanuló tanulási stílusának vizsgálata

„Az iskolai, tanulási kudarc relatív fogalom, a nemzetközi

szakirodalomban e jelenség többféle nézőpontot kifejező megnevezését találjuk.

Egyes megnevezésekben az iskolai követelményekhez mért normatív

megközelítés érvényesül, másokban a jelenség leíró megnevezésének szándéka

tükröződik. A tanuló képességei és iskolai teljesítménye közötti egyensúly

hiány, egyéni tanulási nehézség, tantervi célokhoz mért tanulói teljesítmény,

tanulási képtelenség, az alapoktatásban való akadályozottság, alacsony teljesítés,

alulteljesítés, iskolai lemorzsolódás – a hazai problémaazonosításban eléggé

elterjedtek.” (Horváth Zsuzsanna, Új Pedagógiai Szemle )

Dolgozatomban egy 13 éves tanulót figyeltem meg. Megfigyeltem tanítási

órákon, fejlesztő foglalkozásokon, interjút készítettem édesanyjával, tanulási

szokásait kérdőívekkel mértem fel. Zsolt tanulmányi eredménye és teljesítménye

nagy erőfeszítések árán sem javul. Arra a kérésre szerettem volna választ kapni,

hogyan befolyásolja a teljesítményt a napi terhelés, a motiváció, a tanulási

szokások. Lehet-e ezen változtatni. Meg kell vizsgálni a tanulás belső és külső


6

feltételeit, ezeknek összefüggéseit, azoknak a képességeknek a meglétét, amik

elengedhetetlenek az iskolai tanulás eredményességéhez.

1. A gyerek bemutatása

Az öröklés és a környezet meghatározza adottságainkat, lehetőségeinket. Amit

otthonról hozunk, és amit megtapasztalunk, látunk, hallunk az utcán, a

televízióban, az iskolában, mind, mind hozzájárul ismereteink gyarapításához,

beépüléséhez. A környezet, amiben nevelkedünk, mind ráírja jegyeit

személyiségünkre. A vizsgált tanuló, Zsolt nehezen teljesít az iskolában,

eredményei gyengék. Kognitív képességei átlag alattiak, ezt bizonyítja Nevelési

Tanácsadó pszichológiai és pedagógiai vizsgálata. Zsolt megkésett

beszédfejlődése miatt, már az óvodában logopédus foglalkozott vele, a Nevelési

Tanácsadó javaslatára. Az általános iskolát több kevesebb sikerrel kezdte el.

Szorongó, visszahúzódó kisiskolás volt. A hátrányok az évek előre haladtával

egyre halmozódtak Nagyon gyengén teljesített Sikerélménye szinte alig, alig

volt. A középiskolába 16 éves korában került, kis létszámú fejlesztő osztályba.

A közoktatási törvény értelmező rendelkezései szerint sajátos nevelési igényű

gyermek, tanuló az, aki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs

bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,

autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus

okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI A – Kt.121.

§ 29. a) pont), illetőleg aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos

rendellenességével küzd (SNI B – Kt. 121. § 29. b) pont).

Zsolt SNI B, azaz megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

(SNI B – Kt. 121. § 29. b) pont). Bizonyos kognitív részképességei igen

alacsony értéket mutatnak. Intelligenciája átlag alatti övbe tartozik. Diszlexia

maradványtünetei fellelhetők. Diszkalkuliás.


7

Milyen maradványtünetek utalnak a diszlexiára?

Az olvasás és az írás terén: betűk felcserélése (alaki vagy fonetikai

hasonlóság miatt), betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere, a szövegértés zavara,

nehézkes, lassú tempó, gyenge helyesírás. A beszéd területén: a gyermekkésőn

kezdett el beszélni, ezért szó és mondatalkotási nehézség, szegényes szókincs

jellemzi. A magatartás terén: frusztráció, neurotikusság, nagy mértékű

szorongás egyéb tünetek: téri-idői tájékozódás gyengesége, gyenge ritmusérzék,

dominancia zavarok és a nehezen kialakult testséma, szerialitás probléma,

fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge rövidtávú memória.

Milyen tünetek utalnak a diszkalkuliára?

A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti.

Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges

részképességei fejlődésében elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló

részképességek fejlődéséhez képest.

Diszkalkuliás az a gyerek, akinél a matematikához szükséges

részképességek fejlődése tartósan és jelentősen elmarad a többi tantárgy

megtanulását szolgáló részképességek fejlődésétől.

1. sz melléklet. Nevelési Tanácsadó vizsgálata

2. A gyerek fejlődésének története és a pillanatnyi állapot.

2. sz melléklet. Interjú az anyával

3. Teljesítmény-próbák

Az órákon nyújtott teljesítmény, a feleletek, dolgozatok eredményei tükrözik az

teljesítményt. A megfigyelés lehetőséget ad arra, hogy alaposan elemezzük a

tanuló kognitív képességeit, emlékezetét, figyelmét, gondolkodását,

viselkedését, a kortársakhoz való viszonyát.

3. sz melléklet. Órai megfigyelés

4. számú melléklet Megfigyelési lap


8

4. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat)

a. Önvizsgálat

A tanulás belső feltételei az önismeret, önértékelés, tehetség, képesség,

kíváncsiság, szándékok, akarat, motíváció, érdeklődés, és a tudásvágy. Zsolt

önmagáról alkotott képe pozitív. Egy jóindulatú, őszinte, segítőkész, becsületes,

barátságos, kedves, jószívű embernek tartja magát. Vannak céljai. amiket el

szeretne érni. Önértékelése nem reális képet mutat. Önmagát felül reprezentálja.

A motiváció hatja át egész lényét, ennek köszönheti azokat az eredményeket,

amiket elért.

ERŐSSÉGEK

Önmegvalósítás

Szeretet a szakma szeretete

Biztonság

Kitartás

A gyakorlati munkában jól dolgozó

Érdeklődés

Önbizalom

GYENGESÉGEK

Értelmi képességek

Fanulási zavar

Pszichés állapot

Fáradékonyság

Vegetatív labilitás


9

LEHETŐSÉGEK

Támogatás

Fejlesztés

Társas kapcsolatok

Család

Speciális tanulási stratégia

VESZÉLYEK

Sikertelenség

Rossz kedv

Pszichoszomatikus betegségek

Magány

Depresszió

5. számú melléklet Önvizsgálat

b. Érdeklődési kör

Az érdeklődési köre Zsoltnak kizárólag a filmnézés és a tv köré

összpontosul. Nem szeret olvasni, igazi ambiciói nincsenek. Egyetlen egy dolog

foglalkoztatja, hogy sikeres szakmai vizsgát tegyen, és a hentes szakmában

dolgozzon, mint édesapja. A munka és a tanulás teszi ki a nap nagy részét.

Nincsenek barátai, a család szerepe viszont fontos számára. Különösen nagy

életcélja sincs. A tudásvágya is leszűkül a szakmára, azon belül is a gyakorlati

tevékenységre. Zárkózott gyerek, aki inkább a felnőttek körében érzi jól magát.

Serdülő korából adódóan már vágyik egy partnerkapcsolatra. De ez a vágy túl

komoly, mert a családalapítás köré épül. Felnőttes gondolkodású. Az élet apró

örömeit nem észleli. A tanulás a kényszer, a kínlódás, az akadályok sokasága.

Nem találta meg még azt az utat, ami számára nemcsak a küszködés lehet.

Ehhez a családi támogatás, baráti kapcsolatok elengedhetetlenek. Segítségre

szorul.

6. sz melléklet. Érdeklődési kör kérdőív


10

c. Vágyak, kívánságok ( kérdőíves vizsgálat)

7. sz melléklet. Titkos kívánságom

d. Tanulási stílus vizsgálata

Tanulási stílus az egyén által leginkább előnyben preferált külső és

belsőtanulási feltételek, módok. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a

társas ill. fizikai környezet, az érzelmi feltételek, valamint az egyén

reakciómódja fejeződnek ki. Zsolt a vizuális ingerekre figyel elsősorban. Önálló

tanuláskor gyakran hangosan olvassa fel a tananyagot. Többszöri elolvasás után

sem érti meg a szöveget. Mechanikusan próbálja megtanulni. Az olvasottakat

nem tudja értelmezni, szó szerint reprodukál.

Egyedül tanul, nem szereti ha valami, vagy valaki megzavarja. A

szobában teljes csendnek kell lennie. Figyelme könnyen elterelődik Ha

gyakorlatban kell megoldania némileg jobb teljesítményt nyújt. Ezt tükzöződik

az eredményeiben is. A gyakorlati tárgyak eredményei jobbak. Úgy érzi, ha

valamit megcsinál, érzékel, észlel, tartósabban megmarad emlékezetében. Arra

törekszik, hogy a tanulás folyamatában több gyakorlati ismeretre tegyen szert.

8. számú melléklet

e. Globális feldolgozási képesség

A kérdőív alapján először át kellett tekinteni a leírt faladatokat, de nem

kellett volna elkezdeni megoldani. Zsolt az első mondatot rosszul értelmezte, és

elkezdte a feladatokat megoldani. Mivel a vizsgálatra 3 perc volt meghatározva

természetesen nem tudta megoldani. De nem is kellett, hiszen nem ez volt az

utasítás.

9. számú melléklet


11

5. Életritmus, életstílus, terhelési szint

1. Napi terhelési szint

0

2

4

6

8

10

12

tanítás külön óra délutáni tanulás közlekedés összes terhelés

óra

kategórák

Napi terhelés

A közlekedés és az összes tanulással töltött idő nagyon magas.


12

0

0,5

1

1,5

2

2,5

matematika magyar szakmai egyéb gyakorlat

óra

elfoglatság típusa

Délutáni tanulás

Az iskolai tanulás mennyiségének növekedésével nő a délutáni tanulás ideje.

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

matematika magyar szakmai gyakorlat

tan

tárg

yi

átl

ag

ok

tantárgyak

Tantárgyi eredmények

Az elméleti tantárgyak eredményei gyengébbek, mint a gyakorlati tárgyaké


13

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

sport DÖK gyakorlat fejlesztés korrepetálás

óra

elfogllatság

Egyéb elfoglaltság

Az egyéb elfoglaltsága pár óra

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

elő

ford

ulá

s

tünet

Pszichoszomatikus tünetek napi gyakorisága

A pszichoszomatikus tünetek gyakran jelentkeznek.


14

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

százalé

k

ok

Miért jársz iskolába?

A tanulás elsődleges motívációja a tudás, a társas kapcsolatok kevésbé fontosak.

0

1

2

3

4

5

6

matematika magyar szakmai elmélet

szakmai gyakorlat

egyéb

erő

sség

i fo

k 5

-ös s

kálá

n

tantárgy

Tantárgyak nehézségi foka

Az elméleti tárgyak, matematika, magyar nyelv, szakmai elmélet nehezebbek,

mint a gyakorlati tárgyak,


15

A tanítás módszerei nagymértékben befolyásolják a tanulás folyamatát. Ha a tanár

csak diktál, és írni kell vagy csak ha verbálisan adja át az információt zavar lép fel az

információ feldolgozás során, a gyerek elakad, nem tudja folytatni. Sok esetben annyira

lemarad, hogy már figyelme is elvész. Mással kezd foglalkozni, vagy kérdezősködik, amivel

megzavarja az órát. Napjainkban az iskoláskor igen megterhelt életszakasz, jóllehet a tanulás

maga természetes élettevékenység. Az ember élete minden percében tanul, tapasztalatokat

szerez, feldolgozza, elraktározza, és ez nem szükségszerűen megterhelő. Ami azonban a

szervezetet extrém módon igénybe veszi, az a tanulás jelenlegi módja és körülményei.

Évtizedek óta minden tantervi reformmal növekszik az iskolások munkaterhelése. Már

negyven évvel ezelőtt leírták, hogy a tanulók munkával töltött ideje felső tagozattól eléri,

vagy meghaladja a felnőttek törvényes munkaidejét. A szellemi elfoglaltság túlsúlya illetve a

normális fizikai edzés elégtelensége következtében kialakuló testi gyengeségekről,

immunrendszeri leromlásról, idegrendszeri labilitásról fél évszázada folyamatosan cikkeznek

a szakemberek. Eljutottunk egy olyan ponthoz, ahol a terhelés és teherbírás egyensúlya

megbomlik. A munkaalkalmasság alakulása a jövőben már nem bízható a véletlenre, hanem

tudatos fejlesztést és gondozást kíván. Ez a feladat pedig az iskolára vár. Mint ahogy a

követelményrendszer az iskolában fogalmazódik meg, úgy a követelmények teljesítésének

feltételeit is az iskolában kell megteremteni. Napjainkban az emberi munkaképesség

pedagógiai kategóriaként is megjelenik. Az egyes életkori szakaszok más és más feladatokat

kívánnak. A napirend jó megszervezése hozzájárul a sikeres tanuláshoz. A tanulás és a

pihenés arányának jó megválasztása is segít a siker elérésében. Zsolt a kérdőíves vizsgálat

során megdöbbentő adatokat produkált. A napi elfoglaltság tekintetébe elmondható, hogy a

nap nagy részét utazással és tanulással tölti. Ettől nagyon elfárad. Nagyon kevés idő jut a

szabadidő eltöltésére. Ez szinte a ház körüli munkákkal telik, állat etetés, kertgondozás.

Hétvégén sem jár szórakozni. Akkor inkább a nagyobb feladatokat látja el a ház körül. Sokat

dolgozik. Fizikai munka végzéssel egészíti ki zsebpénzét. A délutáni tanulási idő is magas,

mégsem tükrözik az eredmények. Az iskolai tanulással kapcsolatban megállapítható, hogy

saját elmondása szerint sokszor ideges, fáj a gyomra, remeg a keze. Több pszichoszomatikus

tünetet mutat. Az iskolai tantárgyak közül szinte mindet nehéznek találja, kivéve a szakmai

gyakorlatot. A nehéz tantárgyakat nem szereti, de tanulni kell, mert célja a vizsga

megszerzése, ezt egy korábbi kérdőíves vizsgálatban is hangsúlyozza. Sokat

tanul egy egy dolgozatra felelésre, mégis a tantárgyi átlagai rosszak. Iskolába

azért szeret járni, mert kell, de legszívesebben már dolgozna. Egyes tanárokat

szeret, főleg azokat, akik szerinte jól tanítanak, akik nemcsak lediktálják az órán

a megtanulandó anyagot, hanem vetítenek, ábrákat mutatnak, gyakorlati

példákkal szemléltetik az anyagot. Megállapítható, hogy terhelési szint mennyire

befolyásolja a sikeres tanulást, főleg ha még idegrendszeri gyengeség, a mentális


16

életkorhoz való elmaradás is van a háttérben. A fáradtság, a pihenés hiánya az

egész szervezetét kimeríti.

10. számú melléklet Terhelési szint

6. Megfigyelés fejlesztő foglalkozásokon

A foglalkozásokra nagyon szeret járni. Lehetősége van az egyéni munkára.

Speciális terv alapján van idő mindenre. Nem kell sietni. Az egyik

foglalkozáson egy technológiai folyamatot értelmeznek. A fejlesztőpedagógus

felolvastatja a szöveget, ami a technológiai folyamatról szól. Ezt követően

értelmezik. Pontosan milyen lépésekből áll. A lépéseket papíron rögzítik. A

lépéseket lerajzolják. Algoritmizálják. A fejlesztőpedagógus szétvágja

darabjaira a rajzot, összekeveri, majd kéri Zsoltot, hogy rakja helyes sorrendbe.

A helyes sorrend megállapítása sikerül. Önálló munkaként a folyamat leírása

következik. Karcsi fárad, próbál kibújni a feladat alól. Kéri, hogy inkább szóban

mondja el az anyagot. Írásban kell leírni a tanultakat, de előbb egy 5-10 perces

mozgáspihenővel folytatják. Ez a Kovács-módszerrel valósül meg. Ezt a

mozgássort már alkalmazzák év eleje óta a foglalkozásokon.

Olvasás megfigyelése

Olvasáson az olvasás technikáját és a szövegértést értjük középiskolás

korban. A nyelvi fejlődés zavara hatására sok esetben kialakul a diszlexia,

diszgráfia. Az olvasás vizsgálatánál a következőket lehet megállapítani. Zsoltnál

észrevehető, hogy bizonyos szavak helyett mást olvas. Az olvasási teljesítmény

idejét másodperccel, a hibák számát hibaponttal jelöljük. Az olvasás

vizsgálatánál jelöljük a hangadás tónusát halk, betűtévesztéseket d-t, g-k, ny-gy,

reverziókat, kihagy szótagokat, szóvégi lehagyásokat, ha mást olvas, találgat.

Nevekre való emlékezése gyenge. Az olvasás technikai kivitelezése elmarad a

korához képest. Nem érti a szavakat. Elmondja, hogy nem szeret olvasni.

Írás megfigyelése.

Az írás technikai jellemzőinak megfigyelése, rögzítése: kézhasználata

jobbkezes, ceruzafogása jó, vonalvezetés nyomatéka erőteljes, lendületessége


17

változó, íráskép olvashatósága változó, betűkötés dinamizmusa megfelelő,

betűk-szavak tagolása jó.

Nyelvi fejlettség megfigyelése

A nyelvtani fogalmakat nem ismer, rosszul alkalmazza. A szavak

jelentését nem érti, magyarázatra szorul. Szókincse csekély,.A fejlesztő

foglalkozásokon főleg olvasnak, szöveget elemeznek, nyelvi játékokat játszanak.

Több alkalommal használták a Dinamikus olvasás című cd fejlesztőfeladatait.

Ezt a tevékenységet nagyon kedveli, bár a számítógépet nem szereti használni.

Felhasznált irodalom

Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Kvk. 1999.

Fürstné Kólyi Erzsébet: Hogyan is tanuljak? : Hasznos tanácsok tizenéveseknek

és szüleiknek. – [Bp.] : Honffy

Horváth Attila: Kooperatív technikák : Hatékonyság a nevelésben. – [Bp.] : IFA

OKI Iskolafejlesztő Közp., [1994].

Az iskolai alulteljesítés tanulásmódszertani aspektusból / [szerk.] Mező Ferenc,

Miléné Kisházi Edit. – Miskolc 2004

Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. – Bp. : Önkonet Kft, 2001.

Kline, Peter: Zseninek születtünk! : Hogyan adhatjuk vissza gyermekeinknek a

tanulás természetes örömét? (saját magunkról nem is szólva…). – [Bp.] :

Agykontroll, 1996..

Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2003.


18

Lappints Árpád: Tanuláspedagógia : A tanulás tanításának alapjai. – Pécs :

Comenius Bt., 2002.

Metzig, Werner – Schuster, Martin: Tanuljunk meg tanulni! : A tanulási

stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei. – Bp. : Medicina, 2003.

Mező Ferenc: A tanulás stratégiája. – Debrecen : Pedellus Novitas,

Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? : Konstruktivizmus és

pedagógia. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2002..

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról : Tanulási készséget fejlesztő tréning 12-16

éveseknek. – 9. kiad. – Bp. : Független Ped. Int.

Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. – Bp. : Alternatív

Közgazd. Gimn. Alapítvány, 1995. – 322 p.

Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan : Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a

tanulási képesség fejlesztéséhez 10 éves kortól. – Bp. : METÓDUS-TAN, 2003.

Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan : Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a

tanulási képesség fejlesztéséhez középiskolásoknak. – Bp. : METÓDUS-TAN,

2004.

Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan tanári kézikönyv : Tanítási tanácsok,

módszerek, a tanulási képesség fejlesztéséhet. – Bp. : METÓDUS-TAN, 2004.

Roeders, Paul: A hatékony tanulás titka : Oktatás önirányító kiscsoportokban. –

Bp. : Calibra, [1997].

Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése. – Bp. : ELTE Eötvös K., 2003.

(Iskolapszichológia ; 2)

Tanulási készség tréning serdülők számára / Fürcht László [et al]. – Bp. : ELTE

Eötvös K. – (Iskolapszichológia ; 14)


19

Varga Katalin – Hárs István: Légy nyitott! : Életvezetés, kommunikáció,

ismeretszerzés, tanulás. – Bp. : Talentum Kft, 2001. – 147 p.

egy tanuló tanulási stratégiájának megfigyelése · a tanulás és az érzelmek kapcsolatának...

Documents