egyetemes töri

egyetemes töri.doc1

1. Ismertesse a nagy francia forradalom Európára gyakorolt hatását

A francia forradalom (1789-1799)

Szakaszai az államformák változása szerint:

1789 előtt abszolút monarchia volt, ami a XVII. szd. elején bontakozott ki. Franciaországot ekkor Európa egyik legnépesebb és gazdaságilag prosperáló államaként tartották számon.

Rendi tagozódású volt. Az 1. rendbe a papság, a 2-ba a nemesség tartozott, ez a két rend birtokolta a kiváltságokat.

Az összes többi állampolgár a 3. rend tagja volt.

A régi rend politikai válságát pénzügyi csőd váltotta ki (sok hibával működtetett adórendszer, Amerikai Egyesült Államok függetlenségiháborújában való katonai részvétel költségei).

A társadalom minden rétegében elégedetlenség látható.

1789. május 5-én XVI. Lajos király összehívja az 1614 óta szüneteltetett Rendi Gyűlést. Úgy tűnik visszakanyarodik a rendi monarchiába, de ez nem következik be.

A Rendi Gyűlést Nemzetgyűléssé nyilvánították.

1789. június 20. A királyi udvar azt akarta, hogy a rendek a régi módon, tehát külön-külön ülésezzenek, ezért XVI. Lajos bezáratta a harmadik rend üléstermét. A képviselők erre átvonultak a Labdaházba, ahol ünnepélyesen megesküdtek: addig nem oszlanak széjjel, amíg a királyság alkotmányát meg nem alkotják. (Labdaházi-eskü)

1789. július 14. Ilyen előzmények után következett be a Bastille megrohanása és elfoglalása.

1791 szeptember A király jóváhagyja az alkotmányt és így Franciaország alkotmányos monarchiává alakul. A király hatalmát miniszterei útján gyakorolta, akiknek ellenjegyzése nélkül rendeletei érvénytelenek voltak. A törvényhozásban vétójoggal rendelkezett. Az uralkodó nem akarta az alkotmányos szerepet vállalni és ez viszi bele az országot a háborúba. A király a háború mellett érvel, arra számít, hogy a porosz és angol seregek bejönnek Párizsba és ott szétzavarják ezt a rendszert.


A köztársaság korszakai

1792. március 15. A Gironde (ez egy megye) kormányt alakíthatott. A girondisták a fiatal politikai elit, ők a francia közép

polgárság érdekeit képviselik, liberális Franciaországot próbálnak létrehozni. Voltak köztük nemesek, nagykereskedők, tisztviselők, stb.

1792. április 20. XVI. Lajos hadat üzent "Csehország és Magyarország királyának", aki egyben a német-római birodalom császára is volt.

1792. aug. 10. A párizsi nép megrohanta és elfoglalta a Tuileriákat. A királyt és a családját börtönbe zárták.

1792. szept. 2. A poroszok elfoglalták Verdunt.

1792. szept. 21. Az alkotmányos monarchia megbukik kikiáltják a köztársaságot. Megszületik az 1. köztársaság.

1793. június 2. A Gironde kirobbantotta a háborút, de nem volt hajlandó meghozni a legkisebb áldozatot sem annak érdekében, hogy a kisembereket érdekeltté tegye a sikeres honvédelemben. A Gironde-nak nem volt szociálpolitikája. Ilyen előzmények után döntötték meg a jakobinusok által megszervezett felkelők a Gironde uralmát (május 31 - június 2.). Fizikailag is leszámolnak a Gironde-dal, lefejezik őket.

Átveszi a hatalmat egy kispolgári radikális irányzat, a jakobinusok. Nevüket a párizsi Szent Jakabról elnevezett dominikánus kolostorról kapták, itt tartották gyűléseiket. Amikor kezükbe ragadták a politikai hatalmat az ország helyzete kétségbeejtő volt. Kidolgoztak egy az 1791-esnél

jóval demokratikusabb alkotmányt, azonban soha nem vezették be. A jakobinusokra jellemző volt a vagyonosokkal szemben érzett ellenszenv. A történelem a jakobinus diktatúrához köti a terror fogalmát, ennek oka részint a nyaktiló általi kivégzések nagy száma, részint a bírósági eljárások teljesen formálissá válása.

1794. július 27. (thermidor 9) (Szimbolikus nap, a diktatúrák bukása.) Megdöntötték a jakobinusok uralmát. A jakobinusokat is kivégzik. A thermidori időszak kezdődik.

1795. okt. 5. Párizsban felkelés robbant ki, amit Napóleon ver le. A napóleoni legenda az itáliai harcmezőkön született meg az 1796/97-es


hadjárat alkalmával. Napóleon lényegében függetlenítette magát a végrehajtó hatalomtól, királyokkal, uralkodókkal tárgyalt és önállóan fegyverszüneteket, békéket kötött. Fokozatosan megteremtette saját személyi kultuszát.

1799. nov. 9. (brumaire ejtsd. brümer 18) (Szimbolikus nap, államcsínyt jelent.) Napóleon szétkergeti a törvényhozó testületet, államcsínyt hajt végre, ő lesz az 1. konzul és átveszi a hatalmat. Ezzel lezárul a francia forradalom. Az államcsíny után Franciaország 1804-ig köztársaság.

1804. dec. 2. A Notre Dame-ban Napóleon megkoronázza saját magát.

A francia forradalom ideje alatt 3 alkotmány születik meg

liberális alkotmány ez az 1791-es alkotmány- sok van belőle az amerikai alkotmányból és az angolból,

de ezt a királyra szabják - lebontják a feudális rendszert, sajtószabadság,

törvény előtti egyenlőség, stb.)- nem ad minden polgárnak választójogot, cenzusos

választójog van (nők nem választhatnak, vagyonhoz kötik a választójogot)

- megválasztják a törvényhozó testületet, a Törvényhozó Gyűlést (1791. okt. 1.), ami cenzusos alapon jött össze, zömmel vagyonos és tehetős rétegek képviselői ültek a testületben.

- általános választójog alapján összehívják az új törvényhozó testületet, a Nemzeti Konventet (1792. szeptember)

jakobinusok alkotmánya ezt 1793-ban dolgozták ki, de soha nem lép érvénybe


thermidori alkotmány ezt 1795. augusztus 22-én fogadták el- visszatér a cenzusos választójog- féket építenek be (diktatúra ne térhessen vissza

Franciaországba, se jakobinus diktatúra, se monarchia ne jöhessen vissza)

- kétkamarás országgyűlést hoznak- alsó kamara: Ötszázak Tanácsa (életkori és vagyoni

cenzus) - felső kamara: Vének Tanácsa (45 év feletti nős férfiak)- a hadsereg szerepe felértékelődik (Napóleon

népszerű a hadsereg és a nép körében, 1799. november 9-én szétkergeti a 2 tanácsot és ő lesz az 1. konzul és átveszi a hatalmat.)

A francia forradalom külpolitikája

1792. április 20. a francia törvényhozó gyűlés hadat üzen a porosz és angol uralkodónak

1792 augusztus a poroszok átlépték a francia határt

1792. szeptember 20. Valmynál a francia hadsereg megállította a poroszokat

1792 november a Nemzeti Konvent a francia nép nevében kijelentette, hogy testvéri segítséget nyújt minden népnek, amely vissza akarja nyerni a szabadságát. A francia hadsereg exportálja a forradalmiság eszméit.

1793. január A megszállt területeket Franciaországhoz csatolják (annektálják). A kialakult hatalmi egyensúlyt (status quo) felborítják az anneksziokkal. Ezért Franciaország ellen megszerveződnek a katonai koalíciók, vezetője Anglia lesz. XVI. Lajos kivégzésének ürügyén Anglia megszakította a diplomácia kapcsolatot Franciaországgal.

1793. február 1. a Konvent hadat üzen Angliának, az év végére a frontokat mindenütt sikerült stabilizálni

1794 nyara a Franciaországgal szemben álló egységes ellenforradalmi szövetség bomlásnak indult


Európa térképe átalakul

Franciaország - határai a Rajnáig tartanak. - Bázelben 1795. április 5-én jött létre a francia-porosz békeszerződés. A franciák kötelezték magukat, hogy kiűrítik a Rajna jobb partját, Poroszország viszont hozzájárult, hogy a Rajna bal partja francia megszállás alatt maradjon. Dél-kelet irányban (Észak-Itália) is bekövetkezik az annektálás.

Rajnai Szövetség II. Ferenc 1806. augusztus 6-án lemondott a német-római császári koronáról, ami a 962 óta fennálló Német-Római Császárság feloszlásával volt egyértelmű. Napóleon 1806 júliusában létrehozta a Rajnai Szövetséget. (Belekényszeríti a kisebb államokat – Bajorország, Szászország, stb. – és arra kényszeríti őket, hogy katonai erővel is támogassa Franciaországot.)

Ausztria - nem tagja a Rajnai Szövetségnek, de őt is kényszer szövetségesévé teszi.

- I. Ferenc lányát, Mária Lujzát veszi el feleségül. Kikiáltják az Ausztriai Császárságot, melynek császára I. Ferenc lesz.

- 1809-ben a franciák 2-szor lépnek Magyarország területére. Napóleon felajánlja Magyarországnak, hogy válasszanak maguknak önálló nemzeti királyt. (Schönbrunni kiáltvány 1804. október 14.). A magyar nemesség nem reagál rá. Kiáll a birodalom mellet, katonailag és gazdaságilag egyaránt. Így megmarad az Ausztriai Császárság.

Poroszország - 1792-től van benne a Napóleon ellenes háborúkban. - 1806 szeptemberében megsemmisült a porosz hadsereg

- Napóleon bevonult Berlinbe- Napóleon az 1807. július 7-ei tilsiti orosz-francia

békében rákényszeríti akaratát. Poroszország több területet is veszített az Elbától keletre. A csonka porosz államot megszállták, hadisarccal sújtották és csatlakoznia kellett a franciák Nagy-Britannia elleni kontinentális zárlatához, amely lezárta a kontinentális kikötőket az Angliából érkező hajók elöl.


Nagy-Britannia - A napóleoni külpolitikának 1806 végétől 2 fő célja volt: Anglia teljes leverése és a kontinentális hegemónia megteremtése.- Angliát élelmiszerigényei és piacszükségletei egyaránt a kontinensre utalták. Napóleon arra számított, hogy az angol gazdasági élet rövidesen krízisbe kerül. Azonban Anglia új partnert talál, az Amerikai Egyesült Államokat.

Lengyelország A XVIII. szd. II. felében 3-szor is felosztották. 1795-re szinte eltűnt a térképről (Ausztria, Poroszország és Oroszország osztozkodott). Lehetőség lenne egy új önálló Lengyelország megteremtésére, ezért a lengyelek besorakoznak Napóleon mögé, Franciaország szövetségesévé lesz.

Oroszország - Napóleon 1807-ben legyőzi az oroszokat. I. Sándor cár úgy döntött, véget vet a háborúskodásnak. - 1807. július 7. tilsiti béke, amely a Búg folyótól nyugatra eső területeken teljes francia hegemóniát teremtett. Létrejött egy francia hegemóniájú új Európa.

- Az orosz nemesség lázadozott a tilsiti szolgaság ellen

- I. Sándor 1810 decemberében megnyitotta Oroszország kikötőit a semleges országok hajói előtt. Oroszország és Anglia között ismét helyreállt a kapcsolat.

- 1812. június 22-én Napóleon félmilliónál nagyobb hadseregével oroszországi hadjáratra indult. Teljesen megsemmisült.

1813. október 16-19. Lipcse mellett a népek csatájában döntő vereséget szenvedett. Napóleon lemond a trónról.XVIII. Lajos foglalja el a trónt.


2. Miképpen rajzolták át a napóleoni háborúk Európa térképét

Európa térképe átalakul

Franciaország - határai a Rajnáig tartanak. - Bázelben 1795. április 5-én jött létre a francia-porosz békeszerződés. A franciák kötelezték magukat, hogy kiűrítik a Rajna jobb partját, Poroszország viszont hozzájárult, hogy a Rajna bal partja francia megszállás alatt maradjon. Dél-kelet irányban (Észak-Itália) is bekövetkezik az annektálás.

Rajnai Szövetség II. Ferenc 1806. augusztus 6-án lemondott a német-római császári koronáról, ami a 962 óta fennálló Német-Római Császárság feloszlásával volt egyértelmű. Napóleon 1806 júliusában létrehozta a Rajnai Szövetséget. (Belekényszeríti a kisebb államokat – Bajorország, Szászország, stb. – és arra kényszeríti őket, hogy katonai erővel is támogassa Franciaországot.)

Ausztria - nem tagja a Rajnai Szövetségnek, de őt is kényszer szövetségesévé teszi.

- I. Ferenc lányát, Mária Lujzát veszi el feleségül. Kikiáltják az Ausztriai Császárságot, melynek császára I. Ferenc lesz.

- 1809-ben a franciák 2-szor lépnek Magyarország területére. Napóleon felajánlja Magyarországnak, hogy válasszanak maguknak önálló nemzeti királyt. (Schönbrunni kiáltvány 1804. október 14.). A magyar nemesség nem reagál rá. Kiáll a birodalom mellet, katonailag és gazdaságilag egyaránt. Így megmarad az Ausztriai Császárság.

Poroszország - 1792-től van benne a Napóleon ellenes háborúkban. - 1806 szeptemberében megsemmisült a porosz hadsereg

- Napóleon bevonult Berlinbe- Napóleon az 1807. július 7-ei tilsiti orosz-francia

békében rákényszeríti akaratát. Poroszország több területet is veszített az Elbától keletre. A csonka porosz államot megszállták, hadisarccal sújtották és csatlakoznia kellett a franciák Nagy-Britannia elleni kontinentális zárlatához, amely lezárta a kontinentális kikötőket az Angliából érkező hajók elöl.


Nagy-Britannia - A napóleoni külpolitikának 1806 végétől 2 fő célja volt: Anglia teljes leverése és a kontinentális hegemónia megteremtése.- Angliát élelmiszerigényei és piacszükségletei egyaránt a kontinensre utalták. Napóleon arra számított, hogy az angol gazdasági élet rövidesen krízisbe kerül. Azonban Anglia új partnert talál, az Amerikai Egyesült Államokat.

Lengyelország A XVIII. szd. II. felében 3-szor is felosztották. 1795-re szinte eltűnt a térképről (Ausztria, Poroszország és Oroszország osztozkodott). Lehetőség lenne egy új önálló Lengyelország megteremtésére, ezért a lengyelek besorakoznak Napóleon mögé, Franciaország szövetségesévé lesz.

Oroszország - Napóleon 1807-ben legyőzi az oroszokat. I. Sándor cár úgy döntött, véget vet a háborúskodásnak. - 1807. július 7. tilsiti béke, amely a Búg folyótól nyugatra eső területeken teljes francia hegemóniát teremtett. Létrejött egy francia hegemóniájú új Európa.

- Az orosz nemesség lázadozott a tilsiti szolgaság ellen

- I. Sándor 1810 decemberében megnyitotta Oroszország kikötőit a semleges országok hajói előtt. Oroszország és Anglia között ismét helyreállt a kapcsolat.

- 1812. június 22-én Napóleon félmilliónál nagyobb hadseregével oroszországi hadjáratra indult. Teljesen megsemmisült.

1813. október 16-19. Lipcse mellett a népek csatájában döntő vereséget szenvedett. Napóleon lemond a trónról.XVIII. Lajos foglalja el a trónt.


Új Európa

Ezzel a békével helyreállították a hatalmi egyensúlyt.

1814. október 1. megnyílt a bécsi kongresszus (1815-ig tart).

Jelen vannak a győztesek: Ausztria, Poroszország, Oroszország uralkodó képviseliAnglia külügyminiszter képviseli

és ott van Franciaország Talleyrand képviseli

Franciaország vissza kell húzódnia az 1789-es határai mögé, katonailag nem szállják meg.

Németalföldi Királyság Belgiumot Hollandiához csatolják. Ezzel egy ütköző államot hoznak létre Franciaország északi határán.

Norvégia Svédországhoz csatolják (jutalom Svédországnak, hogy hátat fordított Napóleonnak).

Ausztria osztrák tulajdon lett Velence, Isztria és Trieszt. Közép-itáliai trónokra (Toscana, Modena, Párma) Habsburg leszármazottak kerültek. Ausztria még Dalmáciát és Salzburgot is annektálhatta.

Poroszország területi egységét visszaállítják. Átengedi Oroszországnak Varsó környékét. Viszont megkapja a Szász Királyság területének felét és a svéd Pomerániát, Danzigot, Thornt és Posent. Lehetővé tették számára a Rajnai Tartományok (Trier, Köln, Aachen, Berg) megszerzését és Vestfália területének megnövelését. Poroszország területe növekszik.A Rajnai Szövetséget megszüntetik. Helyette 1815. június 8-án a német királyok, herceget és városok megbízottjai létrehozták a Német Szövetséget (Deutschbund), ami 1866-ig fennmarad. Ez a német államok laza konföderációja, aminek vezetője Ausztria. Minden állama önálló és szuverín. A Német Szövetség nem rendelkezett közös államfővel vagy szövetségi végrehajtó hatalommal, törvényhozó gyűléssel, bíróságokkal vagy közös belső alkotmánnyal. Nincs egységes külpolitika, gazdaságpolitika. A Szövetség egyedüli szerve a Szövetségi Gyűlés volt.


Oroszország megkapja a Varsói hercegség nagyobb részét az ún. kongresszusi Lengyelországot. Visszakapja korábbi, elvesztett területeit (főleg baltikumi és orosz-lengyel területeket)

Lengyelország visszaállítják Lengyelország felosztottságát. Létrehoznak egy kongresszusi Lengyelországot, melynek központja Varsó. Azért hívják kongresszusinak, mert a bécsi kongresszusom hozzák létre. Orosz befolyás érvényesül az országban

Nagy-Britannia olyan államalakulatok létrehozását akarta, ami nem erősebb a másiknál. Franciaországot meg kell gyengíteni, de nem túlzottan.

Balkán Nem nyúltak hozzá, még török fennhatóság alatt áll.

Itt egyéb megállapodások is létrejöttek:

- elítélték a rabszolgakereskedelmet- diplomácia képviselők rangjáról szóló intézkedések

1. osztályba: nagykövet, pápa követe, nuncius2. osztályba: követ, helyettes nuncius3. osztályba: ügyvivő

3. Mutassa be a Szent Szövetség Európáját (1815-1856)


1815. november 20. az orosz cár (I. Sándor) javaslatára létrehozzák a Szent Szövetséget, melynek tagjai Poroszország, Oroszország, Ausztria, Anglia. Arra szerveződik, hogy - a hatalmi helyzetet megtartsa, amit a bécsi

kongresszuson kialakítottak- megakadályozzák Franciaországban a bonapartista

restauráció megismétlődését (konzervatív politika erősítése)

- megakadályozni minden liberális gondolatotA francia forradalom hatására új eszmék jelentek meg Európában, ezt próbálta a Szent Szövetség redukálni. A hármas jelszóból, Szabadság! Egyenlőség! Nemzet!, születik a XIX. szd. két uralkodó eszméje:- liberalizmus (szabadság és egyenlőségből)- nacionalizmus (nemzetből) (nemzetállamok létrejöttének

igénye)Egyéb eszmék később: konzervatizmus, szocializmus

Franciaország - 1814-ben visszatérnek a Bourbonok. XVIII. Lajos lesz az uralkodó. A dinasztia tagjai megértették, hogy nem folytathatják ott, ahol XVI. Lajos 1789-ben abbahagyta, a nemzet békéje érdekében alkotmányos rendszert kell létrehozniuk.

Az 1814. június 4-i alkotmány - leszögezte a franciák törvény előtti egyenlőségét.- radikális változás a tulajdonviszonyban, - vagyoni helyzetükhöz mérten közösen viselik az állam

terheit- valamennyi polgári és katonai tisztség elérhető

mindenki számára- garantálta az egyén szabadságát, valamint a- sajtószabadságot,- minden egyes állampolgár szabadon gyakorolhatta

vallását

Egy konzervatív Franciaország születik. A Bourbon-restauráció rövidesen megszilárdult.

1818-ban a Szent Szövetség felveszi Franciaországot a tagjai sorába.

1818-1820-ban a spanyol felkelést a francia csapatok verik le a Szent Szövetség megbízásából.


XVIII. Lajost 1824-ben X. Károly követi a trónon 1830-ig.A király megszavaztatott egy törvényt azoknak az emigránsoknak a kárpótlásáról, akiknek a birtokait elkobozták a forradalom időszakában. Ez a törvény hozzájárult a birtokos osztály belső egyensúlyának megbomlásához.

Az ellenzék - egyik csoportját a földbirtokosok képezték,- másik csoportja a Napóleon-kor mellőzött, vagy

nyugdíjazott katonatisztjei közül kerültek ki.

1830. július 25-én több rendeletet írtak alá, amelyekkel tulajdonképpen kirobbantották a forradalmat.- felfüggesztették a sajtószabadságot- visszaállították a cenzúrát- az új parlamentet a király feloszlatta- csökkentették a képviselők számát

A békés tiltakozó tüntetésnek indult és a francia történetírás által „Három Dicsőséges Napnak” elnevezett júliusi forradalom (1830. július 27-29.) megdöntötte a Bourbon királyságot.

Lajos Fülöp foglalta el Franciaország trónját, ez a polgárkirályság.A rendszerváltást követő hetekben-hónapokban állandó ünneplések voltak. A király első intézkedései közé tartozott - a trikolór végleges visszaállítása.- eltörölték az 1814-es alkotmánynak azt a cikkelyét,

amelyik államvallásnak ismerte el a katolicizmust

1830-40-es években a politikai hatalom megszilárdult, a gazdaság prosperált, semmilyen külső veszély nem fenyegetett.

Olaszország A Szent Szövetség pozíciója nagyon biztos volt 1815-30. között.


Az olasz nemzeti mozgalom a függetlenséget és az alkotmányosságot akarta. Nem a gazdasági érdekek és törekvések (a nemzeti piac megteremtése) inkább a kulturális és ideológiai motívumok (a nemzeti eszme és a liberalizmus) inspirálták. Egységes olasz államot akarnak létrehozni.

Az olasz hazafiak a Szent Szövetség hatalmi rendszere és konzervatív szellemisége miatt csak a földalatti harcot: a közvetlen akciókat és az összeesküvő módszereket választhatták.

A carboneria (szénégetők) volt a legfontosabb szervezet. A hazafiak 1820-21-ben Nápolyban és Piemontban kirobbantott felkelési kisérleteit Ausztria leverte, 1821-31. között a reakció és a megtorlás tíz éve következett Itáliában.

Oroszország A nemesség körében terjedt az ellenzéki hangulat, de még sokan bíztak abban, hogy a cár folytatja a félbehagyott reformokat.Reformok helyett politikai reakció következett. Ez váltotta ki az orosz nemesség első forradalmi szervezkedését, a dekabrista mozgalmat, ahogyan azt a később az 1825. december 14-i felkelésről elnevezték.

Vannak kísérletek az egységesítésre, de ezek nem sikeresek.

Görögország függetlenségét 1821-29. között vívja ki. Görögország török uralom alatt volt. 1821. március elején meghirdették a törökellenes felkelést.

Az angol sajtó tele van a törökök kegyetlenkedéseivel. Az angol közvélemény a görögök mellé áll. Az angol kormányt arra kényszeríti, hogy kiálljon a görög-ügy mellett. Anglia 1824-ben államkölcsönnel segítette fegyverkezésüket.

1826-ban már az oroszok is melléjük álltak és az angolokkal közösen járt el a görögöknek adandó autonómia érdekében.

1827. júliusában a franciák is csatlakoztak a görög kérdésben kialakult angol-orosz egyetértéshez.


1829-re Görögország kivívja függetlenségét. Anglia szövetségese, támogatója lesz cserébe. A II. világháborút követő évekig Görögország nagyon fontos lesz.

A júliusi forradalom (1830. július 27-29.) európai hatása

Belgium A júliusi forradalom először Belgiumot hozza mozgásba. A kis országot a bécsi kongresszus Hollandiához csatolta. A Párizsból érkező hírek hatására elszakadási mozgalom bontakozott ki, és Brüsszel 1830. augusztus 25-én, egyetlen nap leforgása alatt a felkelők kezébe került.

Kikiáltják Belgium függetlenségét.

Nagy-Britannia semlegességet ad Belgiumnak, ami azért jó, mert ha Franciaország megsérti Belgium határát, akkor ez egyenlő egy Angliának szóló hadüzenettel.

1831-ben mintaértékű alkotmány születik, ami minden nemzet alkotmányának az alapján képezi (pl.: balkáni alkotmány)

Lengyelország 1830-32. között orosz ellenes felkelés bontakozik ki. Azonban sikertelen a kongresszusi Lengyelország eltörlődik. Megmentette Európát egy újabb orosz behatolástól.

Oroszország felajánlja, hogy egész Európában leveri a szabadságharcokat a Szent Szövetség szellemében.

4. Vázolja Franciaország belpolitikai viszonyait 1815. és 1848. között


Franciaország - 1814-ben visszatérnek a Bourbonok. XVIII. Lajos lesz az uralkodó. A dinasztia tagjai megértették, hogy nem folytathatják ott, ahol XVI. Lajos 1789-ben abbahagyta, a nemzet békéje érdekében alkotmányos rendszert kell létrehozniuk.

Az 1814. június 4-i alkotmány - leszögezte a franciák törvény előtti egyenlőségét.- radikális változás a tulajdonviszonyban, - vagyoni helyzetükhöz mérten közösen viselik az állam

terheit- valamennyi polgári és katonai tisztség elérhető

mindenki számára- garantálta az egyén szabadságát, valamint a- sajtószabadságot,- minden egyes állampolgár szabadon gyakorolhatta

vallását

Egy konzervatív Franciaország születik. A Bourbon-restauráció rövidesen megszilárdult.

1818-ban a Szent Szövetség felveszi Franciaországot a tagjai sorába.

1818-1820-ban a spanyol felkelést a francia csapatok verik le a Szent Szövetség megbízásából.

XVIII. Lajost 1824-ben X. Károly követi a trónon 1830-ig.A király megszavaztatott egy törvényt azoknak az emigránsoknak a kárpótlásáról, akiknek a birtokait elkobozták a forradalom időszakában. Ez a törvény hozzájárult a birtokos osztály belső egyensúlyának megbomlásához.

Az ellenzék - egyik csoportját a földbirtokosok képezték,- másik csoportja a Napóleon-kor mellőzött, vagy

nyugdíjazott katonatisztjei közül kerültek ki.

1830. július 25-én több rendeletet írtak alá, amelyekkel tulajdonképpen kirobbantották a forradalmat.- felfüggesztették a sajtószabadságot- visszaállították a cenzúrát


- az új parlamentet a király feloszlatta- csökkentették a képviselők számát

A békés tiltakozó tüntetésnek indult és a francia történetírás által „Három Dicsőséges Napnak” elnevezett júliusi forradalom (1830. július 27-29.) megdöntötte a Bourbon királyságot.

Lajos Fülöp foglalta el Franciaország trónját, ez a polgárkirályság.A rendszerváltást követő hetekben-hónapokban állandó ünneplések voltak. A király első intézkedései közé tartozott - a trikolór végleges visszaállítása.- eltörölték az 1814-es alkotmánynak azt a cikkelyét,

amelyik államvallásnak ismerte el a katolicizmust

1830-40-es években a politikai hatalom megszilárdult, a gazdaság prosperált, semmilyen külső veszély nem fenyegetett.

1848. franciaországi eseményei

1848. az utolsó olyan forradalom, ami egész Európára kihatással van. (nyugatról jövő forradalmi hullám, ami Párizsból indul)

1830-1848. között Franciaországban a polgári királyság kora van, Lajos Fülöp a király.Magas vagyoni cenzussal működik. Képtelen a középpolgárság képviselőt küldeni a Nemzetgyűlésbe. Ezért informális módon politizálnak, ezért vannak a bankettek.

1848. február egy bankett során kirobban a februári forradalom, ami elsöpri az alkotmányos monarchiát.Két nagy társadalmi erőnek a közreműködésével megy végbe:

- köztársasági polgárság: ez készíti elő a forradalmat. De ehhez szükség van egy tömegerőre, ami alulról jövő nyomást gyakorol és sikerre viszi a forradalmat. Ez a:

- párizsi nép

A forradalom győzelme után az új politikai rendszerben megfelelő politikai csoportokat kell keresni ezeknek az erőknek. Az új politikai hatalmat Ideiglenes Kormánynak hívják. Azért ideiglenes, mert a megalakulását nem előzi meg választás. Az Ideiglenes Kormányban azoknak az erőknek kell szerepelnie, akik a forradalmat győzelemre vitték.


Összetétele: - köztársasági polgárság (a miniszterelnököt is ők adják.- francia szocialisták (baloldal) (maga mögött tudja a párizsi népet)

Intézkedések az Ideiglenes Kormány ideje alatt

1848. február 25. - kikiáltják a köztársaságot (2. köztársaság megszületése)- azonnal kimondják, hogy Franciaországban általános titkos

választójogot kell bevezetni (mégcsak a férfiak), el kell törölni a választójogi cenzust.

- a baloldal nyomására fogadja el a kormány a nemzeti műhelyek felállítását (a párizsi nép között nagy a munkanélküliség, ezt valamilyen állami beavatkozással kell orvosolni, ezért a baloldal javasolta, hogy a munkanélküliek foglalkoztatására létre kell hozni a nemzeti műhelyeket)

Az Ideiglenes Kormányt a szocialisták baloldalra nyomják, ami a köztársaságiaknak nem tetszik. Le kell bonyolítani a választásokat, hogy tiszta hatalom szülessen meg.

1848. április Nemzetgyűlési választások (általános titkos alapon)Eredmények: - a köztársasági polgárság elsöprő politikai sikert

ért el- csak néhány baloldali képviselő jut be- megszűnik a kormányzás ideiglenes jellege- megszületik az új kormányzat (a kormányból

kiszorul a baloldal, ellenzékbe kerül)- az új kormány 1. lépése, felszámolják a

nemzeti műhelyeket (ez az a momentum, ami a párizsi népet újra forradalmasítja)

1848. június 23-26.az elkeseredés forradalma. A köztársasági polgárság szembe kerül a baloldal által támogatott párizsi néppel. A kormány beveti a hadsereget és Cavignac márki vezetésével leverik a forradalmat.

Az 1848-as események üzenetei a köztársasági polgárság és a baloldal számára

köztársasági polgárság - számolni kell azzal, hogy bármikor bekövetkezhet a törvényes kormánnyal szemben egy baloldali fegyveres hatalom átvételi kísérlet


- olyan belpolitikai konstrukciót kell kitalálni, ami ezeket meg tudja hiúsítani (erős vezető, erős hatalmi jogkörrel, ez a személy a francia köztársasági elnök)

1848. december köztársasági elnök választás (általános választójog alapján, közvetlenül)2 induló van:

- Cavignac márki- Louis Bonaparte (Napóleon unokaöccse)

(Franciaországban ez egy szimbolikus név. A nagyságot és a dicsőséget jelenti számukra.)

Elsöprő sikerrel nyeri meg Bonaparte a választásokat. (Főleg a parasztok milliói szavaztak rá, akik emlékeztek még a régi dicsőségekre.) Ő lesz az 1. köztársasági elnök. (kezd körvonalazódni a köztársasági elnök jogköre: a hadsereg vezetője, 7 évre választják, ami az 1880-as évekre teljesedik ki)

1851. december államcsínnyel veszi át a hatalmat és III. Bonaparte néven ő lesz a császár. Utána népszavazással jóváhagyta az örökletes császárság visszaállítását. Megkezdődik a Második Császárság kora.

baloldal - 1848 tapasztalatait értékelve születik meg a bolsevik forradalom elmélet - Szembesülni kellett azzal, hogy az általános titkos

választásokon nem őket választották.- Felismerés: nem szabad megvárni a választásokat, előtte

kell a politikai hatalmat megragadni. Ez alkotmányellenes, de majd azt mondják rá, hogy ez egy forradalom és ez legitimálja ezt a lépést.

5. Elemezze az 1848/49-es forradalmak törekvéseit, követeléseit! Mik valósultak meg ezekből?

Forradalmi hullám Európában

Alapvetően polgári forradalmak ezek. A polgári átalakulás igényével születnek meg.


1. Fő célkitűzés, hogy le kell bontani egy régi politikai gazdasági struktúrát (ez a feudális), meg kell szüntetni a jobbágyrendszert (nemesi jogok, rendi jelleg, jobbágyterhek)Helyette meg kell teremteni egy modern politikai államot:

- törvény előtti egyenlőség- sajtószabadság- közteher- népképviselet- választójog bővítése- felelős kormányzás (törvényhozásnak felelős)

2. Nemzetállam megszületésének igénye

a.) Egységes Németország megteremtése

Frankfurtban összehívják az alkotmányozó nemzetgyűlést, aminek az lenne a feladata, hogy dolgozza ki az egységes német állam alkotmányát. Az alulról jövő elképzelés nem egyezett a dinasztikus elképzelésekkel, nem is jön létre.

b.) Egységes olasz állam megteremtése

Élére az egyetlen olasz nemzeti dinasztia áll, a Savoyai-dinasztia. Piemont vereséget szenved Ausztriától, így lekerül a napirendről az egységesítés.Felismerés: - az egységesítés Ausztriával szemben kell, hogy megtörténjen, meg

kell küzdeni Ausztriával- egyedül nem megy

c.) Egységes Magyarország megteremtése

Az Ellenzéki Párt célul tűzte ki, hogy egy modern Magyarországot kell létrehozni, ami szabad a feudális kötöttségektől és önálló.Nem sikerül az osztrák-orosz egyesített hadak 1849-ben leverik a magyar seregeket.A Habsburgok és a magyarok küzdelme nem belügy volt, hanem 2 szuverén állam harca.

Az 1848/49-es forradalmakat mindenhol leverik, konzervatív erők kerülnek mindenhol fölénybe.

Visszarendeződések 1849 után

- A politikai struktúrát vissza lehet rendezni. (Fel lehet oszlatni a nemzetgyűlést, ki lehet végezni a miniszterelnököt, be lehet tiltani a sajtószabadságot, stb.)Ezek eltérő intenzitásúak a különböző területeken:


- A legdurvább a Habsburg területen. (aradi vértanúk)- Poroszországban nem ennyire durva, enyhébb, bizonyos

alkotmányosság fennmarad.- a jobbágyrendszert nem lehet visszaállítani (eltörölték az ősiség törvényt,

stb.)

1848/49 legnagyobb nagyhatalmi győztese Oroszország

Itt nem volt forradalom. Az orosz belpolitikát nem kavarták fel az 1848/49-es események. 1849-ben bebizonyította Európának milyen nagy katonai ereje van. Nagy az önbizalmuk, Európa kimerült.Oroszország óriási katonai erővel jelentkezik. A tengerszorosokat (Boszporusz és a Dardanellák) akarta megszerezni. Egy évszázados orosz-török konfliktust eredményez. Úgy gondolja, hogy Európa nem fogja megakadályozni, mert szétzilált.

1853. Nemzetközi egyeztetés nélkül megindítja a Törökország elleni háborút és kirobban a krími háború.Oroszország rájött, hogy tévedett, mert megalakul vele szemben a krími koalíció (Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Piemont (vezetője Cavour))

Piemont azért lépett be a koalicióba, mert úgy gondolták, hogy ha az osztrákok belépnek az oroszok mellett a háborúba, akkor a koalíció már az osztrákok ellen is harcol. Azzal viszont nem számoltak, hogy Ausztria nem lép be a háborúba (ez elhidegítette az orosz-osztrák viszony), de még rosszabb lett volna, ha belépnek, mert akkor a koalícióval kerül szembe.

A hadműveletek több frontterületen zajlanak. – Várna térségében- Krím-félszigeten- Kaukázusi területeken

1855. a krími háború fordulópontja, mikor a szövetségesek elfoglalják Szevasztopolt.I. Miklós cár öngyilkos lett.II. Sándor cár (az utód) belátta, hogy nem lehet folytatni a háborút.

1856. párizsi béke- tengerszorosok bezárulnak az oroszok előtt, nem

juthatnak ki a Földközi-tengerre- garantálják a nagyhatalmak a Török Birodalom

sérthetetlenségét


- Gorcsakov orosz külügyminiszter azt mondja a béke aláírásakor: „Oroszország nem duzzog, hanem összeszedi magát.”Mit jelent ez: Oroszországban 1856 után reformok sorozatát hajtják végre. Ezek felülről vezérelt reformok, az uralkodó közvetlen környezetéből, bizottságot hoznak létre.

- jobbágyfelszabadítás (1861.), csak európai területekre terjed ki, a jobbágyoknak saját magukat kell megváltaniuk.

- városi reform (bizonyos önkormányzatisággal ruházzák fel a városokat)

- iskolareform (az egyetemek bizonyos autonómiát kapnak)

- enyhítések a sajtó ügyében- katonai reform (modernizálni a hadsereget)- gazdasági reformok (1860-as, 70-es években,

vasútépítés, bányák nyitása, iparvidékek létrejötte)

A XX. szd. elejére Oroszország egy rendkívüli erős gazdasági fellendülésen megy keresztül.

6. Jellemezze az 1848-as párizsi februári forradalmi eseményeket, következményeit, a második köztársaság sajátosságait!

1848. franciaországi eseményei


1848. az utolsó olyan forradalom, ami egész Európára kihatással van. (nyugatról jövő forradalmi hullám, ami Párizsból indul)

1830-1848. között Franciaországban a polgári királyság kora van, Lajos Fülöp a király.Magas vagyoni cenzussal működik. Képtelen a középpolgárság képviselőt küldeni a Nemzetgyűlésbe. Ezért informális módon politizálnak, ezért vannak a bankettek.

1848. február egy bankett során kirobban a februári forradalom, ami elsöpri az alkotmányos monarchiát.Két nagy társadalmi erőnek a közreműködésével megy végbe:

- köztársasági polgárság: ez készíti elő a forradalmat. De ehhez szükség van egy tömegerőre, ami alulról jövő nyomást gyakorol és sikerre viszi a forradalmat. Ez a:

- párizsi nép

A forradalom győzelme után az új politikai rendszerben megfelelő politikai csoportokat kell keresni ezeknek az erőknek. Az új politikai hatalmat Ideiglenes Kormánynak hívják. Azért ideiglenes, mert a megalakulását nem előzi meg választás. Az Ideiglenes Kormányban azoknak az erőknek kell szerepelnie, akik a forradalmat győzelemre vitték.

Összetétele: - köztársasági polgárság (a miniszterelnököt is ők adják.- francia szocialisták (baloldal) (maga mögött tudja a párizsi népet)

Intézkedések az Ideiglenes Kormány ideje alatt

1848. február 25. - kikiáltják a köztársaságot (2. köztársaság megszületése)- azonnal kimondják, hogy Franciaországban általános titkos

választójogot kell bevezetni (mégcsak a férfiak), el kell törölni a választójogi cenzust.

- a baloldal nyomására fogadja el a kormány a nemzeti műhelyek felállítását (a párizsi nép között nagy a munkanélküliség, ezt valamilyen állami beavatkozással kell orvosolni, ezért a baloldal javasolta, hogy a munkanélküliek foglalkoztatására létre kell hozni a nemzeti műhelyeket)

Az Ideiglenes Kormányt a szocialisták baloldalra nyomják, ami a köztársaságiaknak nem tetszik. Le kell bonyolítani a választásokat, hogy tiszta hatalom szülessen meg.

1848. április Nemzetgyűlési választások (általános titkos alapon)Eredmények: - a köztársasági polgárság elsöprő politikai sikert

ért el- csak néhány baloldali képviselő jut be


- megszűnik a kormányzás ideiglenes jellege- megszületik az új kormányzat (a kormányból

kiszorul a baloldal, ellenzékbe kerül)- az új kormány 1. lépése, felszámolják a

nemzeti műhelyeket (ez az a momentum, ami a párizsi népet újra forradalmasítja)

1848. június 23-26.az elkeseredés forradalma. A köztársasági polgárság szembe kerül a baloldal által támogatott párizsi néppel. A kormány beveti a hadsereget és Cavignac márki vezetésével leverik a forradalmat.

Az 1848-as események üzenetei a köztársasági polgárság és a baloldal számára

köztársasági polgárság - számolni kell azzal, hogy bármikor bekövetkezhet a törvényes kormánnyal szemben egy baloldali fegyveres hatalom átvételi kísérlet

- olyan belpolitikai konstrukciót kell kitalálni, ami ezeket meg tudja hiúsítani (erős vezető, erős hatalmi jogkörrel, ez a személy a francia köztársasági elnök)

1848. december köztársasági elnök választás (általános választójog alapján, közvetlenül)2 induló van:

- Cavignac márki- Louis Bonaparte (Napóleon unokaöccse)

(Franciaországban ez egy szimbolikus név. A nagyságot és a dicsőséget jelenti számukra.)

Elsöprő sikerrel nyeri meg Bonaparte a választásokat. (Főleg a parasztok milliói szavaztak rá, akik emlékeztek még a régi dicsőségekre.) Ő lesz az 1. köztársasági elnök. (kezd körvonalazódni a köztársasági elnök jogköre: a hadsereg vezetője, 7 évre választják, ami az 1880-as évekre teljesedik ki)

1851. december államcsínnyel veszi át a hatalmat és III. Bonaparte néven ő lesz a császár. Utána népszavazással jóváhagyta az örökletes császárság visszaállítását. Megkezdődik a Második Császárság kora.

baloldal - 1848 tapasztalatait értékelve születik meg a bolsevik forradalom elmélet - Szembesülni kellett azzal, hogy az általános titkos

választásokon nem őket választották.


- Felismerés: nem szabad megvárni a választásokat, előtte kell a politikai hatalmat megragadni. Ez alkotmányellenes, de majd azt mondják rá, hogy ez egy forradalom és ez legitimálja ezt a lépést.

7. Melyek voltak az Észak-amerikai kontinens fejlődési sajátosságai a XIX. szd. második felében


Az Amerikai Egyesült Államok jogilag akkor születik meg amikor lezárják a függetlenségi háborút (1783.). Párizsban megkötik a békét.

Államformája: demokratikus köztársaság, aminek az alkotmánya értelmében 2 kamarás törvényhozás van:

- alsóház (képviselőház)- felsőház (szenátus)

Kongresszus, mikor a 2 ház együtt ülésezik.

Elnök: - végrehajtó hatalom az ő kezében van,- 4 évente választják,- bennszülött amerikainak kell lennie,- a hadsereg vezetője,- legalább 35 évesnek kell lennie

Kormány tagjai: államtitkárok

Politikai struktúra Hosszú évtizedek eredményeként jön létre a kétpártrendszer. Demokrata és a republikánus párt.

1783 után 6 évtized alatt az Egyesült Államok a keleti partoktól kiindulva éri el a nyugati partot. Az északi részt kivéve. Ezzel megteremtődik az USA óceánpajzsa (az Atlanti óceántól a Csendes óceánig). Sebezhetetlen az USA a 2 óceán által.

Az óceánpajzs elérése:- telepesek százezrei haladnak keletről nyugatra- indiánok rezervátumba zárása- területek vásárlása (Alaszka Oroszországtól, Louisiana

Franciaországtól)- területek szerzése fegyverrel (Új-Mexikó)- Kaliforniai aranyláz (tömegek mennek nyugatra)- transzkontinentális vasúthálózat (kelet-nyugat irányú)

A XIX. szd. közepére az USA a kiterjedésének nagy részét eléri.

Gazdasági tekintetben komoly ellentétek Észak és Dél között::

Észak a fejlődés egyik lendítője


- a szabad föld,- a virágzó farmergazdálkodás volt.

Dél ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá. Az ültetvényeken Afrikából behurcolt néger rabszolgák dolgoztak.

A politikai szenvedélyeket egy-egy államnak az Unióba való fölvétele kavarta föl: engedélyezzék-e az új államban a rabszolgaságot vagy sem.

1854. Kansas fölvételekor az ellentétek már fegyveres harccá fajultak.

A Délen a demokrata párt, az Északon a republikánus párt jött létre.

1860. november elnökválasztás a republikánus párti Lincolnt választották az Egyesült Államok

elnökévé. Válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból, és új konföderációt alakítottak. Saját elnököt választottak Jefferson személyében. Központ Richmond lett.

Lincoln az elszakadt államokat lázadóknak nyilvánította.

1861-1865. Kitört a polgárháború.

1863. fordulópont. Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását a lázadó államok területén. A négerek északra szöktek, és tömegesen a hadseregbe léptek. Észak tovább bírja a harcot az ipari háttér miatt, az északi haderő bevonul Délre és ott eltartatja magát. Mindaddig maradnak, míg a déli államok az összes alkotmánymódosítást (rabszolgafelszabadítás, Unió egysége) el nem fogadják. Ez a Dél rekonstrukciója. A déliek sorozatos vereségek után letették a fegyvert. Öt nappal később a rabszolgatartók bérgyilkosa halálra sebezte Lincolnt.

1870-es évektől az USA egy legyűgöző dolgot hajt végre. Sorozattermelés, modern gyáripar megteremtődik, futószalag termelés, tömegtermelés, míg Európában faluközösségek vannak.


Azért megy ez könnyebben az USA-ban, mert ott nincsenek feudális maradványok, terhek. Mindent ezekben az évtizedekben alakítanak ki.

Európából új munkaerők jönnek az USA-ba, akik előre vitték a gazdaságot, mert tenni akartak, új lehetőséget láttak.

Eljut odáig, hogy az USA dönti el az I. világháborút.

1917. április mikor belépett a háborúba, előtte nem volt hadserege. Nem is ismerik az európai hadszínteret. Óriási veszteségük van. Rájönnek, hogy kell egy hadsereg. 1 év alatt a semmiből modern tömeghadsereget csinálnak. Ez csak úgy lehet, hogy nagyon jó az ipari háttér. A haditechnika utána beépült a polgári életbe (pl. teflon)

1918-20. Nem tudnak a hirtelen jött nagysággal mit kezdeni.

1920-as évek izolációs politika, nem foglalkoznak Európával.

8. Mutassa be az egységes olasz állam létrejöttének folyamatait


Itália politikailag és gazdaságilag is széttagolt terület volt. Nem fogható fel egységes államként. Rendkívül ellentmondásos volt a helyzet, mivel Itália széttagolt volt. Ez gazdasági eltéréseket is jelentett, a déli részek sokkal fejletlenebbek voltak, míg északon már kezdett kibontakozni az ipari forradalom.

1. egység Észak-Itália (Piemont, Torino Központtal)Egyetlen független állam létezett, a Szárd-Piemonti Királyság. Ennek az egy államnak volt csak alkotmánya és parlamentje. Az uralkodó II. Viktor Emánuel, miniszterelnök Camillo Cavour.

Lombard-Velencei Királyság a Habsburg Birodalom fennhatósága alatt van. (Lombardiát a spanyol örökösödési háborúban, Velencét a napóleoni háborúk után a bécsi kongresszuson kapta meg.)

2. egység Közép-Itália (Toscana, Modena, stb.)Kisebb nagyobb fejedelemségek, hercegségek. Zömében Habsburgok és annak rokonai állnak az élen.

3. egység Dél-Itália (Nápoly-Szicíliai kettős Királyság)Itt a Bourbonok oldalága uralkodott.

Két irányzat jött létre

- dinasztikus alternatíva (Cavour azt az elvet vallotta, hogy külső segítség kell és az alkotmányosan uralkodó savoyai dinasztia – Szárd-Piemonti – vezetésével kell egyesíteni)

- alulról jövő megmozdulással kell önállóan létrehozni a Risorgimento-t (olasz egység) (Garibaldi és Mazzini népfelség elve szerint el akarta űzni a feudális dinasztiákat és kikiáltani a köztársaságot)

1859 előtt egyik sem működik, bár mindegyikre van példa. (1848. piemonti háború – dinasztikus; 1820 carbounari-mozgalom – alulról jövő)

Az olaszok többsége végül is a dinasztikus megoldás mögött sorakozott fel.

Az olasz egységet csak szakaszokban lehet létrehozni.

1. lépés Piemont vezetésével Észak-Itáliát kellene egységesíteni.


Erre azonban egy piemonti-osztrák háború kellene. Ehhez pedig nagyhatalmi támogatásra van szükség, ezért csatlakozott Piemont a krími koalicióba. Azonban a számítás nem jött be, mert Ausztria nem kapcsolódott be a krími háborúba.

Piemont elérte, hogy Franciaországot maga mellé állítsa.

1858. Plombiers-ben Franciaország és Piemont egyezséget köt. Franciaország vállalta, hogy segítséget nyújt Piemont-nak, ha Ausztria megtámadja. Cserébe Franciaország megkapta Savoya-t és Nizzát. Meg van az egyezség, már csak ki kell provokálni a háborút.

1859. megindul a háború

június 4. Magentánáljúnius 24. Solferinonál győzelmet arattak az osztrákok felett.

1859. július 8. III. Napóleon megelégelte a háborút, és rádöbbent arra, hogy egy az Alpoktól Szicíliáig nyúló Itália van születőben, amely idővel Franciaország vetélytársa lehet a térségben. Villafrancában megállapodott Ferenc Jószeffel a békekötésről. A békét Zürichben kötik.

- Lombardiát megkapja Piemont- Velencei-tartomány Ausztriánál marad (fél siker)- békeszerződés kimondta, hogy a közép-olaszországi

államok nem csatlakozhatnak Piemonthoz.

2. lépés Közép-Itáliában népfelkelések robbannak ki, amik elsodorják az ottani fejedelemségeket és hercegségeket. A győztes népmozgalmak népszavazás útján Piemonthoz csatlakoznak.

3. lépés Dél-Itália a Garibaldi felkelésének segítségével csatlakozott az Olasz Királysághoz.

1860. május 11. partraszállt 1089 vörösinges önkéntesével – ők lettek a legendás „Mille” (az Ezer) – a szicíliai Marsalában. Elfoglalja Szicíliát, néhány hét alatt megdönti a Nápoly-Szicíliai kettős Királyságot. Jó politikai érzékkel felajánlja a területet Viktor Emánuelnek.

1861. március 18. megszületik az Olasz Királyság. (Firenze központtal) Róma és Velence nem tartozott bele. Rómát francia helyőrség védte és ott a Pápa az úr.


1866. - a poroszok és az olaszok megkötötték azt a szerződést, amelyben az Olasz Királyság kötelezte magát, hogy a porosz-osztrák háború kitörése esetén hadat üzen Ausztriának.- Olaszország porosz és francia segítséggel hadat üzen Ausztriának.- Custozzánál olasz vereség az osztrákoktól- Königgrätznél a poroszok legyőzték az osztrákokat

Prágai béke- a Velencei-tartományt Olaszországhoz kell csatolni

Az egységes olasz államból már csak a Pápai állam hiányzik. (ehhez is nemzetközi esemény kell)

1870. Garibaldi ismét Róma ellen indult, de a franciák visszaverték, ennek következtében mindenki a franciák ellen fordult. Kitört a porosz-francia háború, mialatt az olaszok bevonultak Rómába, a Pápa a Vatikánba húzódott. (Ezzel a lépéssel az olasz- pápai viszonyban borzasztó elhidegülés következik be. Évtizedekig nincs köztük politikai párbeszéd.)

1871. Létrejött az egységes Olasz Királyság.

Voltak azonban még területek, amiket meg akarta szerezni. (Hiányolták ebből az egységből Dél-Tirolt.)

A politikai és gazdasági egység létrejöttével Olaszországban megindul a gazdasági fejlődés. Különösen az északi területeken. (ez iparosodottabb terület)

A megszülető Olaszország nagyhatalmi politikába kezd. Kacsingat a tengerentúlra (Észak-Afrika, Algéria, Tunézia). Gyarmati politikát akarnak létrehozni, csak itt francia gyarmati érdekekkel találkoznak össze. Ezért az olaszok úgy gondolták, hogy a franciákkal szemben egy nagyhatalmat akarnak maguk mellé. (Ilyen pl.: az 1871-ben megszületett Bismarcki Németország)

Az olaszok szívesen csatlakoznának egy francia elleni szövetségbe, azonban már van egy szövetségi rendszer – ez az osztrák-német. Róma a következő üzenetet kapja: „Berlinbe Budapesten és Bécsen keresztül vezet az út.” (Vagyis félre kell tenni az osztrák-olasz vitát) Mérlegelni kell, hogy mit akarnak. Döntenek az olasz-francia ellentét fajsúlyosabb, ezért a Dél-Tiroli kérdést nem kellene bolygatni.

1882. Olaszország csatlakozik a Kettős Szövetséghez, létrejött a Hármas Szövetség. (Ha Franciaország megtámadja Németországot, akkor az olaszok lépnek be Németország oldalán. Ha az osztrákokat támadja meg Franciaország, akkor az ő oldalukra állnak.)


9. Mutassa be a Német Császárszág létrejöttének folyamatát


Németország évszázadok óta széttagolt terület volt politikailag. A westfáliai béke (1648.) tovább szentesítette a széttagoltságot.

Az olaszhoz hasonlóan itt is voltak alulról jövő kísérletek, sikertelenül. Itt is a dinasztikus megoldás jön előtérbe.

Nem egyértelmű, hogy melyik dinasztia legyen az, amelyik a német egységet megteremti:

Habsburg-dinasztia nagy, hatalmas Közép-Európában gondolkodnak. Nagy német egység koncepciót fogalmaznak meg. A Habsburg-dinasztia a német államok viszonylag laza föderációját képzelte el, főleg azért, hogy megtarthassa nem német országait is (Magyarország, Észak-Olaszország, Galícia, stb.)

Hohenzollern-dinasztia fiatal dinasztia. Kis német egységben gondolkodnak. Berlin vezetésű, németállam, amibe Ausztria nem tartozik bele.

Elindul egy porosz-osztrák versenyfutás.

Esélyek

Ausztria 1848/49 után túl van a forradalmakon, orosz segítséggel leszámoltak a forradalommal. Katonailag gyenge.

- Labilis belpolitikai viszonnyal rendelkezik az Osztrák-Magyar Monarchia.

- Hamarosan bekövetkezik a külpolitikai instabilitás is. A krími háborúban az oroszok úgy érzik, hogy az osztrákok nem segítettek. Ezzel 1853-től az osztrák-orosz viszony elszigetelődése kezdődik. Elveszti politikai szövetségesét. Megkezdődik külpolitikai elszigetelődése, ami 1859-ben fokozódik az észak-itáliai katonai vereség miatt.

Nincsenek jó esélyei a folyamatban.

Poroszország itt is volt 1848-ban forradalom. Itt azonban nincs megtorlás, egy mérsékelt alkotmány életben marad.


- működik a törvényhozás (a Reichstagnak választott képviselői vannak, folyamatosan liberális többségű) A liberálisok nem tudnak kormányt alkotni, mert az uralkodó nevezheti ki a kancellárt (aki egyedül az uralkodónak felelős, a törvényhozás nem tudja megbuktatni).

- 1862-ben az uralkodó egy nagyon jó diplomatát nevez ki kancellárnak (miniszterelnöknek), Otto von Bismarckot.

A német egyesítés csak háborúval jöhet létre.

- Meg kell csinálni a német hadsereg reformját. Bismarck azt gondolta, hogy a német törvényhozással elfogadtatja. Nem fogadták el, leszavazták, így a Reichstag hozzájárulása nélkül csinálják meg a reformot.- bevezették az általános hadkötelezettséget,- és a legmodernebb technikát

- az Ausztria elleni háborút Bismarck gondosan előkészítette. (el kell érni, hogy a porosz-osztrák háború lokalizált maradjon – tehát maradjon meg porosz-osztrák háborúnak, ne legyen belőle európai háború, a helyzet kulcsa Oroszország)

- Bismarck ráérez arra, hogy 1861-ben Oroszország partner nélkül marad. Meg kell szerezni Oroszország támogatását. Ha a poroszok szövetségese lesz, akkor már nem lesz az osztrákoké.

1863. kirobban egy lengyel felkelés a függetlenség helyreállítása érdekében. Bismarck felajánlja az oroszoknak, hogy vegyék igénybe a porosz területeket, onnan is támadhatják a lengyeleket. Ez a német egység megteremtésének elengedhetetlen feltétele. Orosz-porosz közeledés.

1866. bekövetkezett a porosz-osztrák háború. A tét, ki hajtsa végre a német egységesítést. A fő hadszíntér Észak-Csehország.

- Königgrätznél és Sadowában az osztrákok vereséget szenvednek (a porosz hadsereg magasabb technikai színvonalon van) (itt dől el a német egység kérdése)

1866. prágai béke (porosz-osztrák béke)


- Poroszország lemond minden annexiós igényéről a legyözőttel szemben

- Franciaország nem kap német területeket- Olaszország megkapta Velencét- Ausztria önként kiválik a Német Szövetségből

1866. még nincs egységes német állam2 egység van:- Poroszország vezette Északnémet Szövetség- Dél-Német Államok (Baden, Hessen, stb.)

A porosz alternatíva (a kis német egység) alapján jön létre a német egység. Oroszország a háborúban semleges maradt, így sikerült, hogy a háború lokalizált legyen.

Lezárult a német egység I. szakasza.

1870-71. Megy végbe a német egység, azonban ehhez egy újabb háború kell, egy porosz-francia háború.A francia császárságnak nem volt érdekelt abban, hogy egy nagy Német Birodalom jöjjön létre. Megpróbálta megakadályozni. Bismarck számára világos volt, hogy a III. Napóleoni Franciaországot le kell győzni. Lokalizált háborúra kell törekedni.

Az 1866-ban vereséget szenvedett Ausztria revansra készül. Vigyázni kell, mert a porosz-francia háború során Ausztria hátba támadhatja Poroszországot. Bécsben szinte várják, hogy mikor lesz a porosz-francia háború és Ausztria várja, hogy a francia oldalon bekapcsolódjon.

Bismarck ezt meg akarja akadályozni: 1. Az orosz-osztrák kapcsolat elhidegülésben van.2. A porosz-osztrák kapcsolat pedig közeledik

1870. Nem elég már Oroszország semlegessége, több kell. Kitör a háború, a német diplomácia eléri, hogy Szentpétervárról egy jegyzék érkezik Bécsbe és Budapestre. Tartalma: Oroszország nem marad semleges egy osztrák támadás esetén. Ha Ausztria bosszút akar állni Poroszországon, akkor Oroszország be fog avatkozni.


Osztrák-Magyar Monarchia

A magyar politikai elit meghatározó szerepet kap az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A magyar politikai elit, Andrássy nyomására, nem támogatja a revansot. Ez főleg Magyarország érdeke, mert ha az osztrákok betörnek a Kárpát-medencébe Budapestig meg sem állnak. Ausztria tudomásul veszi, hogy nem szabad belépni a háborúba. Nem születik meg Bécsben a háborús döntés. Az 1870/71-es konfliktusból kimarad Ausztria, Oroszország. Nem marad ki Olaszország.

Nagy-Britannia

Szerint nem baj, ha Franciaország egy kicsit meggyengül. Nem örülnek Londonban, hogy létrejön az egységes Németország, de nem lehet megakadályozni. Úgy gondolják, nem egy erős Németország még. Kontinentális hatalom, nem veszélyeztet egyelőre angol érdekeket. Nagy-Britannia trónján Viktória királynő ül, aki német származású.

1870. szeptember Sedannal a franciák vereséget szenvednek. Európa két erős hadserege között zajlik le a háború. Katonailag Poroszország jóval a franciák felett áll. A franciák már régebben háborúztak. A németek fegyverei sokkal modernebbek. A franciák Metznél leteszik a fegyvert. Villámháborús megoldásban, vereséget mérnek Franciaországra. A németek Párizsba masíroznak.

Franciaország

A vereségek hatására a császárság megbukik. Vége a II. császárság korszakának. III. Napóleon német fogságban van. Katonailag és politikailag összeomlik Franciaország. Versaille-ban kikiáltják az újabb francia köztársaságot, ideiglenes kormány (Nemzeti Védelem Kormánya) alakul. A német támadást próbálja kivédeni.Felfegyverzik a párizsi lakosságot és nemzetőrséget, de a poroszok nem támadnak.

1871. január 18. (a porosz történelemben ez egy szimbolikus nap – 1701. január 18-án koronázták meg az első porosz uralkodót, I. Frigyest. Ez a porosz királyság születésnapja.)Versaille-ban összegyűlnek a dél-német fejedelmek és kinyilvánítják csatlakozási szándékukat.


Megszületik az egységes Németország.Államformája császárság (I. Vilmos az uralkodó). Elkezdődik a vilhelmiánusi Németország. Megszületik a Második Birodalom. (Az Első Birodalom a Német-Római Birodalom volt, a Harmadik Birodalom pedig a náci Németország.)Belpolitikailag érdekes. Nem érvényesül a miniszteri felelősség. A kancellár továbbra is csak az uralkodónak felelős. A törvényhozás (Reichstag) működik.

1871. tavasza FranciaországMegkötik a békét. Franciaország elveszít 2 fontos területet (Elzászt és Lotharingiát Németországhoz csatolják). Hadisarcot kell fizetnie. Néhány évig bizonyos francia terület német fennhatóság alatt van, amíg a hadisarcot ki nem fizetik.

1871 elején választások Franciaországban. A francia polgári köztársasági erők nyernek. Egy polgári kormány alakul.1. lépései: - Németországgal

kötendő béke- le kell fegyverezni Párizst

1871. márc. 18. kell ezt végrehajtani, azonban nem sikerül. Párizs újra forradalmasodik. Kikiáltják a kommünt ezzel megszületik az 1. proletár diktatúra. (Kommün: 1. a kommün típusú (a proletár diktatúra egyik megjelenési formája, amelyben a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom összefonódik – ezzel teljesülnek a diktatúra kritériumai) 2. proletár diktatúra maga)

1871. május 21. eddig tart a kommün. A francia kormánycsapatok véres utcai ütközet közepette benyomulnak Párizsba és leverik a kommünt. A békeszerződésben van egy pont, hogy a németek szabadon engedik a francia hadifoglyokat és őket vetik be Párizs ellen. Innentől számít az új típusú Franciaország. Az új köztársaság. Komoly belpolitikai viták, hogy monarchikus legyen vagy inkább köztársaság.

Franciaország nemzetközi viszonylatban egy másodvonalbeli országgá degradálódott. Külpolitikai elszigetelődésbe kerül. Franciaország az európai politikában csak „másodhegedűs”. Máshol kell kompenzációt keresnie. Elindul a gyarmatpolitika. (Marokkó, Algéria, Tunézia, stb.) Gyarmatbirodalom kiépítése megindul. Elsősorban annak köszönhető, hogy Franciaország az európai politikában visszaszorul.


1880-as évek letisztul a folyamat, a köztársasági államforma marad. Ekkor vezetik be a 7 éves köztársasági elnöki ciklust, közvetlenül választják, erős jogköröket kap, köztársasági hagyományokat kezdik kidomborítani. A Marseilles lesz a hivatalos himnusz.

Németország

Gazdasági egységesítés is volt az egységesítés. A gazdaság néhány évtized alatt nagyon fejlődött. Nagy mértékű gazdasági növekedés, ami a gazdasági egységnek köszönhető (nincs vámhatár, egységes pénz). Elzász és Lotharingia komoly ipari bázis. Elzász vasércét a Ruhr-vidék szenét egyesítették. A franciák hadisarcát is Németország a gazdasági fejlesztésre fordítja. Szerencse volt, hogy olyan gazdasági periódusban születik meg, mikor az európai gazdaságban dinamikus fejlődés megy végbe. Monopol kapitalizmus lesz a szabadversenyes kapitalizmus helyett.Nem kell mindent újra kitalálni, mert az angol ipari forradalom eredményeit fel tudja használni. Az új iparágak (vegyipar) megjelenése döntő lesz. Néhány évtized alatt Németország gazdasági mutatói az angol gazdasági mutatókat közelíti. Ez az 1880-as, ’90-es évek fordulóján van. A német gazdaság nagy sebességgel halad.

A német politika hogyan próbálja meghatározni az új Németországot?

A kancellártól (Bismarck) ered az útmutatás. Az az álláspontja, hogy 1871-gyel „Németország telítődött”. Németország politikai célja, hogy az 1871-ben létrejött hatalmi helyzetet (status quo) fenntartsa. Minden további területi növekedés az 1871-ben megszerzett eredményeket veszélyezteti. Nincs további törekvés területszerzésre. Nem kell növekednie a Német Birodalomnak.

Ki veszélyezteti a hatalmi helyzetet?

Elsősorban a vereséget szenvedett Franciaország .

Meg kell akadályozni, hogy Franciaország revans háborúra készüljön. Úgy kell megakadályozni, hogy el kell szigetelni.

Bismarck a köztársasági erőket támogatja. A köztársasági Franciaország nem vonzó partner egy monarchikus országnak.

Hogyan lehet elszigetelni?

Meg kell akadályozni, hogy szövetségi rendszereket hozzon létre, ez úgy történik, hogy Németország hoz létre ellenük. Elindul az a német külpolitika, ami 1873-87-ig folyamatosan szövetségi rendszereket hoz létre, hogy Franciaországot elszigeteljék. Bismarck elképzelése, hogy a német-osztrák-orosz császárok szövetségét 1873-ban létre is jön a 3 császárok szövetség. Ez nem egy katonai politikai szövetség ez egy konzultatív paktum. Ha az egyik hatalom meg akarja


változtatni a hatalmi egyensúlyt, akkor a másikkal egyeztet. Ez senki ellen nem irányul.

1873-87-ig A német külpolitika folyamatosan szövetségi rendszereket hoz létre, hogy Franciaországot elszigeteljék.

Bismarck elképzelése, hogy a német-osztrák-orosz császárok szövetségét.

1873-ban létre is jön a 3 császárok szövetség. Ez nem egy katonai politikai szövetség ez egy konzultatív paktum. Ha az egyik hatalom meg akarja változtatni a hatalmi egyensúlyt, akkor a másikkal egyeztet. Ez senki ellen nem irányul.

1870-es évek közepén kialakult balkáni konfliktus indítja el.

1875. Bosznia-Hercegovinában török ellenes felkelés robban ki. Az egész Balkán-félszigetet robbantani fogja. A Balkánon török ellenes felkelés. Oroszország kihasználja, fellép a balkáni népek védőjeként. A pánszláv gondolatok jegyében avatkozik be.

1877. Oroszország megtámadja Törökországot és kirobban az újabb orosz-török háború.

San Stefanoban Törökországot békére kényszerítik.- a törökök megnyitják a tengerszorosokat az oroszok

előtt (Boszporusz, Dardanellák)- Törökország hozzájárul ahhoz, hogy létrejöjjön egy

nagy Bulgária (orosz orientációjú, orosz barát Bulgária)

Berlinben aggodalom a béke miatt. Bismarck látja, hogy ez az orosz lépés (ami Budapesttel volt egyeztetve ugyan) a balkáni status quo erőszakos megváltoztatását jelenti. Ha ez a lépés újra összehozza a krími koalíciót akkor nagy baj van, mert a koalíciónak Franciaország is tagja volt. Ha ez bekövetkezik, akkor befuccsol a német külpolitika (aminek az volt a célja, hogy a franciákat elszigeteljék)Bismarck ezt nem engedi, Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kell ültetni.


1878. összeül a berlini kongresszus, újra tárgyalja a balkáni helyzetet (Bismarckot nem érdekelte az egész balkán, híres mondása: „Egyetlen pomerániai gránátosomat sem áldoznám fel a keleti kérdésért.” Egy dolog érdekli, hogy a krími koalíció ne jöjjön létre, ezért kell a balkáni rendezésbe beleavatkozni.)

San Stefanoi békét annuálják- Az orosz félnek le kell mondania a tengerszorosokról- Megkapja Besszarábiát (a Prut és a Dnyeszter közti

terület, ma Moldávia)- A nagy Bulgáriát is kettéosztják. (Északi fele

önállósodik, megmarad az orosz befolyás, Alkotmánya is lesz – tirnovoi alkotmány, Kelet-Rumélia (déli rész) török fennhatóság alatt marad

- A Monarchia megkapja Bosznia-Hercegovina okkupációs jogát (ezt a területet katonailag megszállhatja a monarchia csapatai 1878-ban be is következik)

Mindenki elégedett, egyedül Oroszország csalódott. Ez a csalódás Oroszországot más irányba tereli. Kezd eltérni a német barátságtól. A bűnbak Bismarck. Az orosz-német kapcsolat elhidegül. Az oroszok úgy érzik Németország cserben hagyta.

Németországban a porosz nagybirtokosok nyomására emelik az orosz gabonák vámtételeit. Az orosz fél ezt megint csalódással fogadja.

Bismarck ráérez, hogy veszély van. Oroszország elhidegülhet Németországtól, akkor az osztrákokkal kell szorosabbra fűzni a kapcsolatot.

1879. titkos megállapodás (Monarchia-Németország), kettős szövetség (tartalma: a szerződő felek orosz katonai támadás esetén vállalnak egymásnak kötelezettséget)Bismarck a kettős szövetséget francia támadásra is ki akarta terjeszteni, de Andrássyt ez nem érdekelte.

1882. A kettős szövetség kibővül Olaszországgal és így hármas szövetséggé válik. Ez már német-olasz relációban francia támadás esetére szól.

1887. Németország és Oroszország között megkötik a viszontbiztosítási szerződést (3. hatalom támadása


esetén a szerződő felek semlegesek maradnak, pl.: Franciaország támadása esetén Oroszország semlegességet vállal. A Monarchia Oroszország megtámadása esetén Németország semleges. A másik Törökország ebben az esetben is Németország semleges marad.

1887-re Franciaország elszigeteltsége teljessé vált.

A szerződés 3 évre szólt. Ha nem jelzik, hogy fel akarják bontani, akkor automatikusan tovább megy.

1888. I. Vilmos meghal, II. Vilmos követi (unokaöccse). Új generáció. Máshogyan gondolkodik a német-orosz viszonyról és a külpolitikáról is.Új külpolitikai vonalvezetés: - gyökeres szakítás a Bismarcki

alapelvekkel - arccal a tengerentúli gyarmatok felé (német gyarmatpolitika meghirdetése)

Németország gyarmatokat akar, nem elégszik meg az európai politikával. És Bismarcknak itt már nincs helye.

1890. Bismarckot menesztik. Az egész bismarcki koncepció eltűnik.


11. Az Osztrák-Magyar Monarchia helye és szerepe a XIX. szd. második felének Európájában

Forradalmi hullám Európában

Alapvetően polgári forradalmak ezek. A polgári átalakulás igényével születnek meg.

1. Fő célkitűzés, hogy le kell bontani egy régi politikai gazdasági struktúrát (ez a feudális), meg kell szüntetni a jobbágyrendszert (nemesi jogok, rendi jelleg, jobbágyterhek)

Helyette meg kell teremteni egy modern politikai államot: - törvény előtti egyenlőség- sajtószabadság- közteher- népképviselet- választójog bővítése- felelős kormányzás (törvényhozásnak felelős)

2. Nemzetállam megszületésének igénye

Egységes Magyarország megteremtése

Az Ellenzéki Párt célul tűzte ki, hogy egy modern Magyarországot kell létrehozni, ami szabad a feudális kötöttségektől és önálló.Nem sikerül az osztrák-orosz egyesített hadak 1849-ben leverik a magyar seregeket.A Habsburgok és a magyarok küzdelme nem belügy volt, hanem 2 szuverén állam harca.

Az 1848/49-es forradalmakat mindenhol leverik, konzervatív erők kerülnek mindenhol fölénybe.

Visszarendeződések 1849 után

- A politikai struktúrát vissza lehet rendezni. (Fel lehet oszlatni a nemzetgyűlést, ki lehet végezni a miniszterelnököt, be lehet tiltani a sajtószabadságot, stb.)Ezek eltérő intenzitásúak a különböző területeken:

- A legdurvább a Habsburg területen. (aradi vértanúk)- Poroszországban nem ennyire durva, enyhébb, bizonyos

alkotmányosság fennmarad.- a jobbágyrendszert nem lehet visszaállítani (eltörölték az ősiség törvényt)


1848/49 után túl van a forradalmakon, orosz segítséggel leszámoltak a forradalommal. Katonailag gyenge.

- Labilis belpolitikai viszonnyal rendelkezik az Osztrák-Magyar Monarchia.

- Hamarosan bekövetkezik a külpolitikai instabilitás is. A krími háborúban az oroszok úgy érzik, hogy az osztrákok nem segítettek. Ezzel 1853-től az osztrák-orosz viszony elszigetelődése kezdődik. Elveszti politikai szövetségesét. Megkezdődik külpolitikai elszigetelődése, ami 1859-ben fokozódik az észak-itáliai katonai vereség miatt.

Nincsenek jó esélyei a német egység folyamatában.

A német egyesítés csak háborúval jöhet létre.

1866. bekövetkezett a porosz-osztrák háború. A tét, ki hajtsa végre a német egységesítést. A fő hadszíntér Észak-Csehország.

- Königgrätznél és Sadowában az osztrákok vereséget szenvednek (a porosz hadsereg magasabb technikai színvonalon van) (itt dől el a német egység kérdése)

1866. prágai béke (porosz-osztrák béke)- Poroszország lemond minden annexiós igényéről a

legyőzöttel szemben- Franciaország nem kap német területeket- Olaszország megkapta Velencét- Ausztria önként kiválik a Német Szövetségből

1870-71. Megy végbe a német egység, azonban ehhez egy újabb háború kell, egy porosz-francia háború.

A francia császárságnak nem volt érdekelt abban, hogy egy nagy Német Birodalom jöjjön létre. Megpróbálta megakadályozni. Bismarck számára világos volt, hogy a III. Napóleoni Franciaországot le kell győzni. Lokalizált háborúra kell törekedni.

Az 1866-ban vereséget szenvedett Ausztria revansra készül. Vigyázni kell, mert a porosz-francia háború során Ausztria hátba támadhatja Poroszországot. Bécsben szinte várják, hogy mikor lesz a porosz-francia háború és Ausztria várja, hogy a francia oldalon bekapcsolódjon.

Bismarck ezt meg akarja akadályozni:


1.Az orosz-osztrák kapcsolat elhidegülésben van.2.A porosz-osztrák kapcsolat pedig közeledik

1870. Nem elég már Oroszország semlegessége, több kell. Kitör a háború, a német diplomácia eléri, hogy Szentpétervárról egy jegyzék érkezik Bécsbe és Budapestre. Tartalma: Oroszország nem marad semleges egy osztrák támadás esetén. Ha Ausztria bosszút akar állni Poroszországon, akkor Oroszország be fog avatkozni.

Osztrák-Magyar Monarchia

A magyar politikai elit meghatározó szerepet kap az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A magyar politikai elit, Andrássy nyomására, nem támogatja a revansot. Ez főleg Magyarország érdeke, mert ha az osztrákok betörnek a Kárpát-medencébe Budapestig meg sem állnak. Ausztria tudomásul veszi, hogy nem szabad belépni a háborúba. Nem születik meg Bécsben a háborús döntés. Az 1870/71-es konfliktusból kimarad Ausztria, Oroszország. Nem marad ki Olaszország.






terület, ma Moldávia)


- A nagy Bulgáriát is kettéosztják. (Északi fele önállósodik, megmarad az orosz befolyás, Alkotmánya is lesz – tirnovoi alkotmány, Kelet-Rumélia (déli rész) török fennhatóság alatt marad





1879. titkos megállapodás (Monarchia-Németország), kettős szövetség (tartalma: a szerződő felek orosz katonai támadás esetén vállalnak egymásnak kötelezettséget)

Bismarck a kettős szövetséget francia támadásra is ki akarta terjeszteni, de Andrássyt ez nem érdekelte.

1882. A kettős szövetség kibővül Olaszországgal és így hármas szövetséggé válik. Ez már német-olasz relációban francia támadás esetére szól.


12. Ismertesse az orosz fejlődés sajátosságait a XIX. szd. második felében. Elemezze Oroszország külpolitikáját!

1848/49 legnagyobb nagyhatalmi győztese Oroszország

Itt nem volt forradalom. Az orosz belpolitikát nem kavarták fel az 1848/49-es események. 1849-ben bebizonyította Európának milyen nagy katonai ereje van. Nagy az önbizalmuk, Európa kimerült.Oroszország óriási katonai erővel jelentkezik. A tengerszorosokat (Boszporusz és a Dardanellák) akarta megszerezni. Egy évszázados orosz-török konfliktust eredményez. Úgy gondolja, hogy Európa nem fogja megakadályozni, mert szétzilált.

1853. Nemzetközi egyeztetés nélkül megindítja a Törökország elleni háborút és kirobban a krími háború.

Oroszország rájött, hogy tévedett, mert megalakul vele szemben a krími koalíció (Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Piemont (vezetője Cavour))


A hadműveletek több frontterületen zajlanak. – Várna térségében- Krím-félszigeten- Kaukázusi területeken

1955. a krími háború fordulópontja, mikor a szövetségesek elfoglalják Szevasztopolt.

I. Miklós cár öngyilkos lett.II. Sándor cár (az utód) belátta, hogy nem lehet folytatni a háborút.

1856. párizsi béke- tengerszorosok bezárulnak az oroszok előtt, nem

juthatnak ki a Földközi-tengerre- garantálják a nagyhatalmak a Török Birodalom

sérthetetlenségét


- Gorcsakov orosz külügyminiszter azt mondja a béke aláírásakor: „Oroszország nem duzzog, hanem összeszedi magát.”Mit jelent ez: Oroszországban 1856 után reformok sorozatát hajtják végre. Ezek felülről vezérelt reformok, az uralkodó közvetlen környezetéből, bizottságot hoznak létre.

- jobbágyfelszabadítás (1861.), csak európai területekre terjed ki, a jobbágyoknak saját magukat kell megváltaniuk.

- városi reform (bizonyos önkormányzatisággal ruházzák fel a városokat)

- iskolareform (az egyetemek bizonyos autonómiát kapnak)

- enyhítések a sajtó ügyében- katonai reform (modernizálni a hadsereget)- gazdasági reformok (1860-as, 70-es években,

vasútépítés, bányák nyitása, iparvidékek létrejötte)

A XX. szd. elejére Oroszország egy rendkívüli erős gazdasági fellendülésen megy keresztül.


13. Jellemezze a XIX. szd. második felének balkáni viszonyait!

Görögország függetlenségét 1821-29. között vívja ki. Görögország török uralom alatt volt. 1821. március elején meghirdették a törökellenes felkelést.

Az angol sajtó tele van a törökök kegyetlenkedéseivel. Az angol közvélemény a görögök mellé áll. Az angol kormányt arra kényszeríti, hogy kiálljon a görög-ügy mellett. Anglia 1824-ben államkölcsönnel segítette fegyverkezésüket.

1826-ban már az oroszok is melléjük álltak és az angolokkal közösen járt el a görögöknek adandó autonómia érdekében.

1827. júliusában a franciák is csatlakoztak a görög kérdésben kialakult angol-orosz egyetértéshez.

1829-re Görögország kivívja függetlenségét. Anglia szövetségese, támogatója lesz cserébe. A II. világháborút követő évekig Görögország nagyon fontos lesz.

A Balkán hatalmas térségét három hatalom Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország uralta. Közép- és Kelet-Európában több mint egy tucat nép élt, s mindegyik előrehaladt a nemezetté válás útján.A Török Birodalom gyöngesége a XIX. szd. második felében a Balkán-félsziget népei számára nyújtott reményt a fölszabadulásra.

Oroszország és a Monarchia egyaránt igényt tartott a Balkán területeire.

Románia Moldvából és Havasalföldből alakult ki. A krími háború idején lehetőség nyílott a fejedelemségek egyesítésére.

1859. mindkét országban Cuza ezredest választották fejedelemmé. Ausztria és Törökország tiltakozott, de Franciaország támogatta a változásokat.


Orosz-török háború

1875. Bosznia-Hercegovinában török ellenes felkelés robban ki. Az egész Balkán-félszigetet robbantani fogja. A Balkánon török ellenes felkelés. Oroszország kihasználja, fellép a balkáni népek védőjeként. A pánszláv gondolatok jegyében avatkozik be.

1877. Oroszország megtámadja Törökországot és kirobban az újabb orosz-török háború.

1878. San Stefanoban Törökországot békére kényszerítik.- a törökök megnyitják a tengerszorosokat az oroszok

előtt (Boszporusz, Dardanellák)- Törökország hozzájárul ahhoz, hogy létrejöjjön egy

nagy Bulgária (orosz orientációjú, orosz barát Bulgária)

Berlinben aggodalom a béke miatt. Bismarck látja, hogy ez az orosz lépés (ami Budapesttel volt egyeztetve ugyan) a balkáni status quo erőszakos megváltoztatását jelenti. Ha ez a lépés újra összehozza a krími koalíciót akkor nagy baj van, mert a koalíciónak Franciaország is tagja volt. Ha ez bekövetkezik, akkor befuccsol a német külpolitika (aminek az volt a célja, hogy a franciákat elszigeteljék)Bismarck ezt nem engedi, Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kell ültetni.








14. Mutassa be a XIX. századi nagy katonai-politikai szövetségi rendszerek kialakulásának folyamatát!

1853. Nemzetközi egyeztetés nélkül megindítja a Törökország elleni háborút és kirobban a krími háború.

Oroszország rájött, hogy tévedett, mert megalakul vele szemben a krími koalíció (Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Piemont (vezetője Cavour))

Piemont vezetésével Észak-Itáliát kellene egységesíteni. Erre azonban egy piemonti-osztrák háború kellene. Ehhez pedig nagyhatalmi támogatásra van szükség, ezért csatlakozott Piemont a krími koalicióba. Azonban a számítás nem jött be, mert Ausztria nem kapcsolódott be a krími háborúba.


1866. - a poroszok és az olaszok megkötötték azt a szerződést, amelyben az Olasz Királyság kötelezte magát, hogy a porosz-osztrák háború kitörése esetén hadat üzen Ausztriának.- Olaszország porosz és francia segítséggel hadat üzen Ausztriának.- Custozzánál olasz vereség az osztrákoktól- Königgrätznél a poroszok legyőzték az osztrákokat

Az olaszok szívesen csatlakoznának egy francia elleni szövetségbe, azonban már van egy szövetségi rendszer – ez az osztrák-német. Róma a következő üzenetet kapja: „Berlinbe Budapesten és Bécsen keresztül vezet az út.” (Vagyis félre kell tenni az osztrák-olasz vitát) Mérlegelni kell, hogy mit akarnak. Döntenek az olasz-francia ellentét fajsúlyosabb, ezért a Dél-Tiroli kérdést nem kellene bolygatni.


Ki veszélyezteti a hatalmi helyzetet?

Elsősorban a vereséget szenvedett Franciaország .

Meg kell akadályozni, hogy Franciaország revans háborúra készüljön. Úgy kell megakadályozni, hogy el kell szigetelni.

Bismarck a köztársasági erőket támogatja. A köztársasági Franciaország nem vonzó partner egy monarchikus országnak.

Hogyan lehet elszigetelni?

Meg kell akadályozni, hogy szövetségi rendszereket hozzon létre, ez úgy történik, hogy Németország hoz létre ellenük. Elindul az a német külpolitika, ami













1879. titkos megállapodás (Monarchia-Németország), kettős szövetség (tartalma: a szerződő felek orosz katonai támadás esetén vállalnak egymásnak kötelezettséget)

Bismarck a kettős szövetséget francia támadásra is ki akarta terjeszteni, de Andrássyt ez nem érdekelte.

1882. Olaszország csatlakozik a Kettős Szövetséghez, létrejött a Hármas Szövetség. (Ha Franciaország megtámadja Németországot, akkor az olaszok lépnek be Németország oldalán. Ha az osztrákokat támadja meg Franciaország, akkor az ő oldalukra állnak.)

Németország politikai célja, hogy az 1871-ben létrejött hatalmi helyzetet fenntartsa.

1887. Németország és Oroszország között megkötik a viszontbiztosítási szerződést (3. hatalom támadása esetén a szerződő felek semlegesek maradnak, pl.: Franciaország támadása esetén Oroszország semlegességet vállal. A Monarchia Oroszország megtámadása esetén Németország semleges. A másik Törökország ebben az esetben is Németország semleges marad.

1887-re Franciaország elszigeteltsége teljessé vált.

1888. I. Vilmos meghal, II. Vilmos követi (unokaöccse). Új generáció. Máshogyan gondolkodik a német-orosz viszonyról és a külpolitikáról is.

Új külpolitikai vonalvezetés: - gyökeres szakítás a Bismarcki alapelvekkel

- arccal a tengerentúli gyarmatok felé (német gyarmatpolitika meghirdetése)




Mi volt az oka a 1800-os külpolitikai váltásnak?

Az 1880/90-es évekre Németország gazdasága olyan dinamikusan fejlődött, hogy a belső piaca szűk volt. Új forrásokra volt szükség.

Az új típusú politikai jellemzői: - rendkívül agresszív, erőszakos- fantáziátlan, ötlettelen- nem fogékony kompromisszumokra- a bismarcki külpolitika totális tagadására épít

1890. végzetes lépés. Szakítanak Oroszországgal, felmondják a viszontbiztosítási szerződést. Oroszország konstatálja, hogy partner nélkül marad (Monarchia, Törökország, Németország ellentét) Elfogadják a franciák javaslatát. Először csak gazdasági kapcsolatok.

1893. létrejön a francia-orosz gazdasági és katonai szövetség. Franciaország kilépett a nemzetközi elszigeteltségből, amibe Bismarck belekényszerítette.

1904. antant szerződés (szívélyes megállapodás) gyarmati érdekszféra elhatárolás céljából született és nem egy katonai szövetség. Meg kell akadályozni, hogy a gyarmati status quot Németország átrendezze. Ennek egyik fontos része, hogy a két nagyhatalom elhatárolja a gyarmatokat. (britt-francia)

1907. Nagy-Britannia – Oroszország között létrejött antant szerződés A két ország a Közép-kelet vonatkozásában antant szerződést köt, amely a Közép-keleti térséget, Perzsiát osztja fel érdekszférákra. Létrehoznak ott 3 nagy zónát:

- az északi zóna (orosz fennhatóság alatt)- déli terület (britt gyarmati érdekszféra)- semleges zóna (kettő között van)


15. A német külpolitika agresszívvé válása 1890 után

1888. I. Vilmos meghal, II. Vilmos követi (unokaöccse). Új generáció. Máshogyan gondolkodik a német-orosz viszonyról és a külpolitikáról is.

Új külpolitikai vonalvezetés: - gyökeres szakítás a Bismarcki alapelvekkel

- arccal a tengerentúli gyarmatok felé (német gyarmatpolitika meghirdetése)







1893. létrejön a francia-orosz gazdasági és katonai szövetség. Franciaország

kilépett a nemzetközi elszigeteltségből, amibe Bismarck belekényszerítette.


A német külpolitika angol-német ellentétekhez is vezet. A gyarmatpolitikához flotta kel. Megkezdődik a flotta építési feladat. A britt flottákat a németek veszélyeztetik. A britteknek szembe kell szállni a németekkel, mert ez a britt gyarmat politikát sérti.

A britteknek és a franciáknak gyarmatpolitikai konfliktusai vannak. Kelet-nyugati gyarmati rendszer – franciaKairó-Fokváros gyarmati tengely – angolEzek metszik egymást. Francia-angol gyarmati háború bontakozik ki.

Új nagyhatalom (Németország) is megjelenik a gyarmatokon. Ez teremti meg a francia-angol kiegyezést. A német törekvés mindkettőjüket fenyegeti.

1904. antant szerződés (szívélyes megállapodás) gyarmati érdekszféra elhatárolás céljából született és nem egy katonai szövetség. Meg kell akadályozni, hogy a gyarmati status quot Németország átrendezze. Ennek egyik fontos része, hogy a két nagyhatalom elhatárolja a gyarmatokat. (britt-francia)




16. Mi jellemezte az európai nagyhatalmak gyarmati versengését?

Franciaország

1871. május 21. eddig tart a kommün. A francia kormánycsapatok véres utcai ütközet közepette benyomulnak Párizsba és leverik a kommünt. A békeszerződésben van egy pont, hogy a németek szabadon engedik a francia hadifoglyokat és őket vetik be Párizs ellen. Innentől számít az új típusú Franciaország. Az új köztársaság. Komoly belpolitikai viták, hogy monarchikus legyen vagy inkább köztársaság.

Franciaország nemzetközi viszonylatban egy másodvonalbeli országgá degradálódott. Külpolitikai elszigetelődésbe kerül. Franciaország az európai politikában csak „másodhegedűs”. Máshol kell kompenzációt keresnie. Elindul a gyarmatpolitika. (Marokkó, Algéria, Tunézia, stb.) Gyarmatbirodalom kiépítése megindul. Elsősorban annak köszönhető, hogy Franciaország az európai politikában visszaszorul.

Németország

1888. I. Vilmos meghal, II. Vilmos követi (unokaöccse). Új generáció. Máshogyan gondolkodik a német-orosz viszonyról és a

külpolitikáról is.Új külpolitikai vonalvezetés: - gyökeres szakítás a Bismarcki

alapelvekkel - arccal a tengerentúli gyarmatok felé (német gyarmatpolitika meghirdetése)








1893. létrejön a francia-orosz gazdasági és katonai szövetség. Franciaország

kilépett a nemzetközi elszigeteltségből, amibe Bismarck belekényszerítette. A német külpolitika angol-német ellentétekhez is vezet. A gyarmatpolitikához flotta kel. Megkezdődik a flotta építési feladat. A britt flottákat a németek veszélyeztetik. A britteknek szembe kell szállni a németekkel, mert ez a britt gyarmat politikát sérti.

A britteknek és a franciáknak gyarmatpolitikai konfliktusai vannak. Afrika gyarmatosításában az angolok és a franciák jártak az élen. Kelet-nyugati gyarmati rendszer – franciaKairó-Fokváros (észak-dél) gyarmati tengely – angolEzek metszik egymást. Francia-angol gyarmati háború bontakozik ki.

Új nagyhatalom (Németország) is megjelenik a gyarmatokon. Ez teremti meg a francia-angol kiegyezést. A német törekvés mindkettőjüket fenyegeti.

1904. antant szerződés (szívélyes megállapodás) gyarmati érdekszféra elhatárolás céljából született és nem egy katonai szövetség. Meg kell akadályozni, hogy a gyarmati status quot Németország átrendezze. Ennek egyik fontos része, hogy a két nagyhatalom


elhatárolja a gyarmatokat. (britt-francia)



17. Sorolja fel az I. világháborút megelőző háborús válságokat!

A szarajaveói merényletet megelőző 10 évben számos háborús válság rázta meg Európát. Szinte mindegyikből lehetet volna háború.A háborús döntéseket kormányok, uralkodók hozzák. Amikor van egy döntési helyzet, akkor ezek az uralkodók két alternatíva közül választhatnak:

- meghozzák a háborús döntést- nem vállalják fel a háborús döntést, kitérnek előle

1914. előtt mikor a háborús válságok megjelennek Európában az éppen uralkodók a kitérős döntést választották.

Az első komoly válság

1904-05. orosz-japán háború (Oroszország súlyos katonai vereséget szenved szárazföldön és tengeren is). Port Arthur megtámadásával kezdődik a háború, az orosz flottát megtámadják a japánok, az oroszok beszorulnak. Port Arthur a japánok kezébe kerül. Mukdennél szárazföldi ütközet, orosz vereség. A japán flotta a Csuzimai szorosnál elsüllyeszti az orosz flottát.

Ennek a vereségnek belpolitikai jelentősége is van:

1905. forradalom tör ki Oroszországban

1907. sikerült véglegesen úrrá lennie a cárnak.

Oroszország jó néhány évre a nagyhatalmak sorából kiesik. A kül- és belpolitikai helyzetét kihasználhatták volna ellenfelei (Törökország, Monarchia), de nem tették.


Első marokkói válság

Marokkó francia gyarmati érdekszféra. A francia-britt antant megállapodás is annak tekinti.

1905. a németek ezt az antant szerződést próbálják letesztelni, hogy működik-e? II. Vilmos ellátogat Marokkóba és a marokkói szultánnal tárgyal, ezzel azt jelzi, hogy Németország szeretnék Marokkót a maga érdekszférájába vonni. Kérdés: Nagy-Britannia kiáll-e a francia érdekek mellett, vagy Franciaországnak egymagának kell megoldani? Berlinben konstatálják, hogy az antant szerződés működik. Németország egy nemzetközi konferencián kell, hogy részt vegyen, ami Marokkót továbbra is francia érdekszférába vonja. A háborús döntés lehetősége Berlinben volt. Meghozhatták volna a háborús döntést, de Berlin a kitérést választotta. Ha Németország indít támadást, akkor a németek szövetségeseit semmire sem kötelezte volna. Egyedül kellett volna véghez vinni. Talán ezért tértek ki.

Annexiós válság

1908. az 1878-as berlini konferencián azt a döntést hozták, hogy Bosznia-Hercegovina területét az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálhatta (katonailag megszállhatta). Az Osztrák-Magyar Monarchia külügyi vezetése zseniális húzás eredményeként annektálta Bosznia-Hercegovinát. Ahhoz, hogy az annektálás bejelenthető legyen, Oroszország egyetértése kell. Az orosz külügyminiszter 1908-ban Párizsba utazik, a különvonat áthalad a Monarchia területén és ott találkozik a Monarchia külügyminiszterével. Tárgyalnak, megbeszélik, hogy az annekszió kérdése nem aktuális, utazik tovább Párizsba. A Monarchia külügyminisztere egy nemzetközi sajtótájékoztatón bejelenti, hogy a Monarchia annektálja Boszniát. Mire az orosz külügyminiszter megérkezik Párizsba, a sajtóban megjelenik a hír. Az orosz külügyminiszternek magyarázkodnia kell. Ezzel az egész orosz diplomáciát lejáratják. Izvolszkijnak (orosz külügyminiszter) mennie kell. Oroszország keményen akar fellépni.

Szentpéterváron van a háborús döntés. Oroszország nem vállalta fel a háborús döntést, kitérnek a háborús döntés elöl.

Nem meglepő, mert - egy katonai (japánoktól elszenvedett) vereség után

van,


- ráadásul a kettős szövetség miatt orosz támadás esetén Németországgal is számolnia kell

- Párizsban azt mondják, hogy ha a kérdésben Oroszország katonai megoldást választ, akkor nem számíthat Franciaországra.

Ekkor az erőviszony a Monarchia és Németország irányába mozdult volna el.

Második marokkói válság (a párducugrás)

A válságot az okozza, hogy egy német cirkáló (Panther) befut Marokkó kikötőjébe és Németország ultimátumot fogalmaz meg Franciaország felé. A német diplomácia nem rendelkezett nagy fantáziával. Mégegyszer belevágnak a Marokkói kérdésbe.

1911. a francia-britt antant még határozottabb egységfrontot alkot Németországgal szemben. A britt álláspontot az teszi olyan erőssé, hogy az 1910-es években a britt-német ellentét határozza meg Európát. Ezért a németeknek megint ott a háborús döntés. Ekkor már Oroszországgal is számolni kell.

Most nem hozzák meg a háborús döntést, inkább vállalják a presztizsveszteséget.

A két balkán háború (1911-1913)

Az első egy nagy török ellenes háború, a balkán szinte valamennyi országa (Bulgária, Szerbia, Görögország, Montenegró) 1912-ben katonai egységfrontba tömörül Törökország ellen – török vereség. Csak a gond, hogy a győztesek nem tudnak megegyezni a területekben.

A második háború a győztesek között robban ki. Törökország is beavatkozik.

Elég lett volna valamelyik a balkánon érintett nagyhatalom beavatkozása, hogy európai kihatása legyen. Bármelyik nagyhatalom beavatkozása esetén kiszélesedhetett volna. Azonban sem a Monarchia, sem Oroszország nem avatkozott be katonailag. Diplomáciailag igen. A Monarchia célja, hogy Szerbia ne erősödjön


meg, nem jusson kikötőhöz. Ezért jön létre Albánia, az ő feladata, hogy Szerbia ne jusson ki a tengerre.

Nem lesz belőle háború.

Szarajevói válság

1914. nyara Bosznia és Szerbia határán nagyszabású katonai hadgyakorlat. A Monarchia demonstrálja, hogy katonai hatalmuk van. A trónörökös (Ferenc Ferdinánd) és felesége is ott van.

1914. június 28. megtörténik a merénylet Szarajevóban.

1914. július 28. hadüzenet (a merénylet után összeül a közös minisztertanács, nem születik meg itt a háborús döntés (a katonák akarják), főleg a magyar fél, gróf Tisza István miniszterelnök ellenzi a háborús döntést.

Okai: - a magyar politikusok zöme a szerb kérdést gazdaságpolitikai kérdésnek tekintik

- Tisza felveti, ha belemennek a háborúba, akkor bekövetkezhet, hogy az az ország, amelyik papíron szövetséges (Románia ki fogja használni a Monarchia lekötöttségét, meg fogja támadni Erdélyt) ki fogja használni a helyzetet.

Mi változtatja meg mégis az álláspontot?

Berlinben látják, hogy ez a merénylet, Németország számára egy nagyon kedvező pillanat

- a háborús döntést és annak felelősségét nem Berlinnek kell viselnie, hanem a Monarchiának

- ha a Monarchia kezdi a háborút, akkor Németország csatlakozik a háborúhoz, tehát Németországnak már nem kell egyedül háborúzni, mert ő már régóta szeretné, már 1906-ban.

Nyomás Berlinből. A németek kiállnak a Monarchia mellett, hangsúlyozzák, hogy kiállnak a Monarchia mellett Tisza aggodalmát kell eloszlatni. A román problémára kell megoldás:


- Bulgáriát behozzák a szövetségi rendszerbe. Ha Románia támadna, akkor Bulgáriával is szembe kell nézni.

- A háborús döntésre ez a legmegfelelőbb alkalom mondják Berlinből. Ha nem hozzák meg, akkor Németországnak át kell értékelnie a szövetségi rendszerét. Ez azt jelenti, hogy Németország kizárja Monarchiát, mint szövetségest és akkor az orosz-német kapcsolatot fogja feleleveníteni, ez azt jelenti, hogy a Monarchia egyedül lesz.

A magyar fél is hozzájárul a háborús döntés meghozatalához.

Ferenc József aláírja a hadüzenetet.

1918-ig úgy folyt a háború, hogy nem a Monarchia területén folyt.

18. Milyen körülmények közepette született meg a szarajevói merénylet utáni háborús döntés?

Szarajevói válság

1914. nyara Bosznia és Szerbia határán nagyszabású katonai hadgyakorlat. A Monarchia demonstrálja, hogy katonai hatalmuk van. A trónörökös (Ferenc Ferdinánd) és felesége is ott van.

1914. június 28. megtörténik a merénylet Szarajevóban.

1914. július 28. hadüzenet (a merénylet után összeül a közös minisztertanács, nem születik meg itt a háborús döntés (a katonák akarják), főleg a magyar fél, gróf Tisza István miniszterelnök ellenzi a háborús döntést.

Okai: - a magyar politikusok zöme a szerb kérdést gazdaságpolitikai kérdésnek tekintik

- Tisza felveti, ha belemennek a háborúba, akkor bekövetkezhet, hogy az az ország, amelyik papíron szövetséges (Románia ki fogja használni a Monarchia lekötöttségét, meg fogja támadni Erdélyt) ki fogja használni a helyzetet.


Mi változtatja meg mégis az álláspontot?

Berlinben látják, hogy ez a merénylet, Németország számára egy nagyon kedvező pillanat

- a háborús döntést és annak felelősségét nem Berlinnek kell viselnie, hanem a Monarchiának

- ha a Monarchia kezdi a háborút, akkor Németország csatlakozik a háborúhoz, tehát Németországnak már nem kell egyedül háborúzni, mert ő már régóta szeretné, már 1906-ban.

Nyomás Berlinből. A németek kiállnak a Monarchia mellett, hangsúlyozzák, hogy kiállnak a Monarchia mellett Tisza aggodalmát kell eloszlatni. A román problémára kell megoldás:

- Bulgáriát behozzák a szövetségi rendszerbe. Ha Románia támadna, akkor Bulgáriával is szembe kell nézni.

- A háborús döntésre ez a legmegfelelőbb alkalom mondják Berlinből. Ha nem hozzák meg, akkor Németországnak át kell értékelnie a szövetségi rendszerét. Ez azt jelenti, hogy Németország kizárja Monarchiát, mint szövetségest és akkor az orosz-német kapcsolatot fogja feleleveníteni, ez azt jelenti, hogy a Monarchia egyedül lesz.

A magyar fél is hozzájárul a háborús döntés meghozatalához.

Ferenc József aláírja a hadüzenetet.

1918-ig úgy folyt a háború, hogy nem a Monarchia területén folyt.


19. Melyek voltak a XIX. szd. főbb eszmei, ideológiai irányzatai? Röviden mutassa be ezeket!

A francia forradalom hatására új eszmék jelentek meg Európában (ezt próbálja a Szent Szövetség leredukálni).

1789-ben a 3 elv: Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!

Ez a 3 fogalom jelzi a XIX. szd. nagy irányzatait. Ezek az eszmék a XIX. szd.-ban sajátos eszmerendszerré válnak:

Liberalizmus Szabadság! Egyenlőség! – ből születik a XIX. sz. uralkodó eszmei irányzata. Szabadság- és szabadelvűség központú világnézet. Elutasítja az egyén anyagi és szellemi korlátozásának minden formáját. A XIX. szd. liberalizmusa nem egyenlő a XX. szd-i és a mai liberalizmussal.

Nacionalizmus Nemzetté válás, nemzetállam megteremtése, nemzet tudat eszméje. A XIX. szd-i nem egyenlő a maival. Ezt csak az ellenségkereséssel lehet végrehajtani. A népek fejlődéséban a XIX. szd-ban többnyire pozitív míg a XX. szd-ban általában negatív szerepet játszott.


Konzervativizmus A történelmileg kialakult dolgokhoz való ragaszkodás. A forradalmi átalakulással szembeni álláspont. Pl. Szent Szövetség. Vissza akarja fordítani ezt a folyamatot.

Szocializmus A XIX. szd. közepén jelenlévő. A társadalmi szolidaritáson alapszik. Célja az osztály nélküli, közös tulajdonon és közös gazdaságon alapuló társadalom megteremtése. Marx és Engels fogalmazta meg a tudományos szocializmus elméletét (marxizmus). Ebből nemzetközi tömegmozgalom fejlődött ki, mivel a munkásmozgalom uralkodó elmélete lett.

Kisebbek még:

Anarchizmus állam totális tagadásából indulnak ki. Elutasít minden állami hatalmat és rendet és amely szerint az emberi együttélést tisztán az egyes emberek akarata és belátása határozza meg.

egyetemes töri

Documents