MARKANICS MIHAJLO ,A KÁL IGAZGATÓHELYETTESE

FORDÍTOTTA: KUTASSY ILONA

Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban

Magyarországon, így Kárpátalján is az anyakönyvek vezetése a

megyerendszer kialakulását követően a 16. századtól a római katolikus,

a református, a görögkeleti (pravoszláv), majd a 17. század második

felétől a görögkatolikus, baptista és izraelita felekezetek működéséhez

vezethető vissza. Kárpátalján csakúgy, mint Ukrajna nyugati területén,

amely az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a matrikulák

vezetéséhez II. József türelmi rendelete szolgált jogalapul.

A Kárpátalja különböző vallású, soknemzetiségű lakossága adatait

tartalmazó anyakönyveket a különböző korszakokban a falusi papok

egyházi szláv, latin, cseh, román, magyar, ruszin és ukrán nyelven

vezették, hiszen 1895 októberéig – mint a történelmi Magyarország más

területein, úgy Kárpátalján is – a keresztelési, házassági és halálozási

anyakönyvek vezetése az egyházak feladata volt.

A Kárpátaljai Állami Levéltár 1606. fondja (Egyházi és állami

anyakönyvek gyűjteménye) 1788 darab ortodox, római katolikus,

református, görögkatolikus, baptista és izraelita anyakönyvet foglal

magába az 1712–1952-es évekből.

A keresztelési anyakönyvek tartalmazzák:

• a születés és keresztelés dátumát,

• a megkeresztelt nevét,

• a helység nevét,

• a szülők lakhelyét,

• valamint vezeték- és keresztnevét,

• továbbá társadalmi állapotát (szegény vagy gazdag, munkás vagy

paraszt,),

• az anya leánykori nevét.

Gyakran fel van tüntetve a szülők életkora vagy születésük dátuma,

származásuk helye. Az egyes bejegyzések tartalmaznak még

információkat a keresztszülőkről, megnevezik a bábát, a keresztelő

papot. Külön rubrika van, ahova beírják, hogy a megkeresztelt törvényes

vagy törvénytelen származású (az utóbbi esetben csak az anya neve van

feltüntetve). Későbbi névváltoztatás esetében a kiegészítő bejegyzés a

feljegyzések rovatába került.

 

A házassági anyakönyvek a következő információkat tartalmazzák:

• a házasságkötés helye és ideje,

• a házasulandók vezeték- és keresztneve,

• kora, születési helye

• lakóhelye a házasságkötés időpontjában,

• a szülők vezeték- és keresztneve,

• valamint, hogy ez első házasságuk-e, vagy a házasulandók közül nem-e

özvegy valamelyik fél.

A feljegyzésekben szerepel bejegyzés arról, hogy az esküvői szándék a

templomban volt-e háromszor hirdetve, illetve, hogy ki az eskető pap.

Néha a házasságkötés akadályait is feltüntették (pl. vérrokonság, más

hitvallás, stb.). Ha a házasságkötés idején a vőlegény katonai szolgálatot

teljesített, a közvetlen katonai vezetés írásbeli hozzájárulására volt

szükség.

 

A halotti anyakönyvekben a következő adatok találhatóak:

• az elhunyt vezeték- és keresztneve,

• kora,

• ha nő hunyt el, fel volt tüntetve a leánykori neve is.

Gyermek elhalálozása esetén bejegyezték a szülőket, jelölve, hogy

életben vannak vagy már elhunytak. Felnőtt elhalálozása esetén a

házastárs neve került bejegyzésre. A halál előtti utolsó gyónást és a

szentségek kiszolgáltatását is rögzítették az anyakönyvben.

Természetellenes elhalálozás, gyilkosság esetén kitértek annak

különleges körülményeire is. A természetes halál okát gyakran a

rokonok vagy szomszédok bejelentése alapján ruténul, népies

megnevezéssel rögzítették: például nem köhögést, hanem „hektikát”

vagy nem cukorbetegséget, hanem „cukrovkát” írtak. A temetéshez a

helyi közigazgatás engedélyére volt szükség.

Külön érdemes felhívni a figyelmet azokra az egyházi anyakönyvekre,

amelyekben több település (anyaegyház és filiák) vannak

egybeanyakönyvezve, hiszen felekezetenként néhol egy plébániához

több szomszédos falu is tartozott. Az anyakönyvek bár adatgazdagok, de

nem szólnak sem a válásokról, sem a hívek számáról. Bár a különböző

felekezeti anyakönyvekben hasonló adatokat vettek fel, a helyi pap

egyénisége, lelkiismeretessége átsugárzik a rögzített tényeken.

A már említett 1606. fond állami anyakönyveket is tartalmaz. Ezeket

Kárpátalján is 1895-től kezdték el vezetni. Miután Kárpátalja a

Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került, a régióban is jelentős

közigazgatási reform ment végbe. Ennek során bevezették a politikai

kerületeket, de a közigazgatás alapegysége a körjegyzőség volt, amelyet

általában egy nagyközség és a hozzá közel fekvő kisközségek alkottak. A

kormányzati irányelvek alapján az anyakönyveket a körjegyzőségek

vezették. Itt a bejegyzést – ami eltért több ukrajnai régió anyakönyv

vezetési gyakorlatától – már nem a pap, hanem a körjegyző vagy írnok

végezte. Ez az eljárásrend hasonlított a modern polgári anyakönyvi

hivatalok működéséhez.

Kárpátalján a két világháború között íródott anyakönyvek olyan címeres

lapokból állnak, amelyeket Ungvár egyik nyomdájában állami költségen

e célra nyomtattak. A kötetek fedőlapja bőrből vagy speciális szövetből

készült, erős cérnával átfűzve, amelynek végei viaszpecséttel voltak

rögzítve. A könyv oldalait megszámozták, így a nem kívánt lapokat nem

lehetett eltávolítani, mert az ellenőrzéskor kiderült, és a vétség

felelősségre vonással járt.

Ezeknek az anyakönyveknek fontos jellemzője, hogy vallási

hovatartozástól függetlenül, kronologikusan írták be az adatokat. Az

anyakönyvet a viszonylag jobban képzett jegyző vagy írnok vezette, aki

ügyelt a bejegyzések pontosságára és megfelelő helyesírására is. A

születési anyakönyvekbe a születés dátumát, a gyermek nevét, a helység

nevét, a szülők lakhelyét, a szülők vezeték- és keresztnevét, a szülők

életkorát írták be. Az elhalálozásról szóló bejegyzésekben a halál okát

többnyire latinul nevezték meg.

A Kárpátaljai Állami Levéltár 3382 darab 1895–1937 között keletkezett

állami anyakönyvet őriz. A későbbi évekből származó anyakönyvek

átvétele folyamatban van. Néhány éve megnőtt az anyakönyvekből

történő adatszolgáltatás iránti igény. A levéltárosok évente több mint 10

ezer kérelmet teljesítenek.

Sor-szám

Járások, városok Egyházi

1712 – 1952

Állami

1895 – 1937

Össz.

1 Beregszászi 228 227 455

2 Nagybereznai 65 86 168

3 Nagyszöllösi 166 297 463

4 Voloci 79 65 144

5 Ilosvai 51 319 370

6 Mezsgorjei 73 185 258

7 Munkácsi 229 261 490

8 Perecsenyi 62 91 153

9 Rahói 72 254 326

10 Szolyvai 4 116 120

11 Técsői 276 376 652

12 Ungvári 32 186 218

13 Huszti 150 260 410

14 Munkács 35 171 206

15 Ungvár 59 71 130

16,

17

Pót opiszok (vegyes) 94

513

ÖSSZESEN: 5170

Tisztelt Kollégák! Tisztelt Résztvevők!

Szeretnék néhány szót szólni a külföldi és ukrán állampolgárok

geneológiai kérelmeiről, akik annak érdekében fordulnak a

levéltárunkhoz, hogy őseikről információt kapjanak. A családfa

készítéséhez szükséges adatokat tartalmazó levéltári igazolás kiállítása

egyre fontosabb része munkánknak. Évente több mint tízezer kéréssel

keresik meg levéltárunkat azok, akiknek ősei vagy rokonai Kárpátalján

éltek.

Személyesen is lehet kutatni a családfát, valamint a levéltár

munkatársai is végeznek adatmegkeresést, ez a szolgáltatás díjköteles.

A befizetendő díj összege – amely az aktuális árlista alapján határozandó

meg – függ a kérelem összetettségétől és a megkereséssel töltött időtől.

A fizetés a levéltár számlájára történő banki (postai) átutalással

lehetséges. A díj tartalmazza az igazolás kiállításának és a

megkeresésnek is az árát. Egy személy kérelmének megkeresési

költsége általában 200-500 hrivnya. Egy bonyolult ügy esetében

azonban a díj akár kétezer hrivnya is lehet.

A levéltárhoz fordulva a kérelmezőnek a következő információkat kell

feltüntetnie:

• a helység nevét ahol ősei laktak;

• az ősök nevét (nők esetében a leánykori nevet is);

• a születés, házasságkötés, elhalálozás dátumát;

• a vallási hovatartozást;

• a társadalmi állapotot;

• a kérelmező nevét, levélcímét (ha van e-mail), telefon és fax számát.

A megkeresés gyorsasága és hatékonysága a kérelmező által

feltüntetett adatok teljességététől és pontosságától függ.

Kihasználva a lehetőséget szólnék néhány szót az ukrán és a külföldi

állampolgárok részére történő társadalmi és jogi adatszolgáltatás

rendjéről is, amelyet Ukrajna Külügyminisztériumának és Ukrajna

Levéltárai Állami Bizottságának 116/53. számú rendelete hagyott jóvá

2001. június 11-én.

Eszerint, ha szükség van anyakönyvi kivonat kiadására és az

anyakönyveket már átadták megőrzésre az állami levéltárakba, a

benyújtott kérelemre az anyakönyvi hivatal igazolást kér a levéltárból az

említett utasítás 2.18. és 2.10. pontja szerint. A levéltár igazolása

alapján az anyakönyvi hivatal kiállítja a szükséges anyakönyvi kivonatot

és kiadja a kérelmezőnek a jogszabályokban meghatározott módon.

A külföldiek által kért, az állami levéltárakban őrzött dokumentumok

alapján kiállított igazolásokat Ukrajna Külügyminisztériuma konzuli

szolgálatához kell megküldeni további felülhitelesítésre („Apostille”),

kivéve, ha Ukrajna nemzetközi megállapodásai nem írnak elő más

eljárást.

A külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok és a külföldiek, ha

személyesen keresik fel az intézményt, a személyazonosságot igazoló

okmány vagy a meghatalmazott írásos megbízásának felmutatása után a

levéltári igazolást kézhez kaphatják. A levéltári igazolás másolatának

vagy a kivonatnak a hátsó oldalán ilyenkor fel kell tünteti az útlevél

adatait és a dokumentum átvételénak dátumát. Ezek a levéltári

igazolások Ukrajna levéltári törvényének 35. cikkelye alapján

illetékkötelesek. 

Köszönöm a figyelmet!