EGYÜTT

A Szolnok Megyei Könyvtárközi Bizottság

Tájékoztatója

Szerkeszti: Szurmay Ernó

1974/3.

Arat.' Antal

rir. Kardos Józeefné

a Jászberényi Városi-JárásiKönyvtár igazgatója

az SzMT Kösponti Könyvtárosakvezetője

a Ifegjei T«náea Hetényi GézaKorháza Orvosi Könyvtaránakvezetője

a TörSkszentmiklógl Városi-Járási Könyvtár ipaagatója

Késeült a Verseghy Perene Meeyei Könyvtár Eokszorocitámühelyében, A/4-es nairysáebgn, 300 példányban.Felelős kiadó) Szurcnay Erpó.Szolnok, 1975. március hó.

TÁJÉKOZÓDÁS

Szolnok mef.ye tanácsi könyvtírai az országos

adatok tükrében 13. old.

Változások Szolnok megye közigazgatási tér-

képén 19. old.

MŰHELY

"ilyen az olvasószolgálat? 35. old.

átiratkozó fiatalok olvasási szokásairól 40. old.

AZ OLVASÓ MUHKftSÉRT

Az olvasó munkásért 45 . o l d .

A jelmondat j e n j é b e n 4 8 . o l d .

E(7j olvasó portréja 51. old.

FELYISHERET

A Jászapáti sajtó története /III./ 57. old.

KÖIIYVTtar BIBLIOGRÁFIA 63. old.

eredménvei I-XI. tábla

C I Í : Í : E I : : K S Z E R Z Ő I

fiiíATÓ AKTAL,a J-;::zberf'nyi V^rooi-J-Irvísi Könyvtár i M s j r i t é j a

ECSEKI JÁÍIOSTÉ,

Fitt ED lotv-m,

RAÁL SfclDOR,;i Tiaaafüredi Bflgyközaégi-Járási K8nvvtár igazgatójaÜCRVATH SÍIÍDGRKÉ,i .I-í^zberényi V á r o o i - J á r á s i Könyvtár munkatgrsa

;:A3ÁCSONY ETIZSÉBPI1,

3 Vcrserhy Ferenc Hegyei Könyvtár niunkatáraa

SÁI'DOH GÁBOR,

SKURiay ER:ÍÓ,f. ViTC-ech'j Psrenc Hegyei Könyvtár i p a z p a t á j a

ft'.ire híradónknak ez a száma olvasóink koséba jut,bőven benne leszünk mér a megyeszékhely évfordulósünnepségéinek sorozatában.

Szolnok 900 évea múltjára emlékezve, jelenénekgazdagításán s fényes jövőjének megteremtésén munkál-kodva megyei könyvtárunknak i s kiemelkedő feladat jutiaz Ünnepi Könyvhét országos vidéki megnyitójának ahárom nagy évfordulóhoz méltó megrendezése, "ég előbb,május 9-én Európa eddigi történelme legvéresebb hábo-rújának befejezésére emlékezünk földrészünk mindenlakójával egyetemben.

lii, magyarok: — részeseiként az entli te t t éknek -mé^is hazánk felszabadulásának közelgő 50. évforduló-jára készülünk legjobban, felforrósodó sziwel, a nemzetiegységnek, aa eszmei-politikai-erkölcsi azonosulásnakolyan teljességével, amely i l lő éa természetes kisóríjo

előtt hajtjuk meg az emlékezés jelképeafekete fátylas-vörös lobogóját, akik fiatal életüket áldozták a hazánkfelszabadításáért vivott féléves harcokban.

A másfélszázezres holt légióra emlékezünk, azokra,akiknek nevét obeliszkek márványa 5rzi s velük együtta névtelenekre i s , akik 30 éve feledték már, hogy avirágoknak illatuk van, hogy a tavaaai égen fehér felhőkfutnak távolhagyott hazájuk felé, a még susognak & szél-ben az nt menti jegenyék.

Hálával és t isztelettel gondolunk természetesenmindazokra: élőkre és holtakra egyaránt, akik küldeté-süknek eleget téve elhozták népünk régen várt szabad-ságát, í.'.ert várta éa szomjuhozta ez a nép a szabadsá-got még akkor i s , ha a sok Bzázaclos szolgásáé lélek-torzitó hatása nyomán bőven akadt olyan i s , aki JózsefAttila szavaival élve csak " Sunyit és parancsot követ " .Idő éa öngyötrő megtisotulás kellett ahhoz, hogy meg azakkor élt munkás-parasat-polgár nemzedék mindegyike ismegértse: valóban a szabadság hajnala virradt ré 19^5.április 4-én.

Pedig e csillagos katonák hozták el akkor egy új,emberibb élet, ama gorkijl életfonna megteremtéséneklehetőségét, amelynek lényege a képmutatás nélküliemberszeretet, az ember megbecsülése.

Tisztelet és hála a szocializmus ösvényén elin-ditóknak| az internacionalizmust nemcsak szóban, hanemtettekben élőknek, a népek testvériségét komolyan ve-vőknek.

Megbecsülés és maradandó hála a szocializmus utjánmegtartóknak, a belsS ellenség utolsó próbálkozását, sa külső irigykedök visaályszitását egyként szertezúsóSzovjetuniónak, másodszor is felszabad!tónknak.

Köszönet éa kölcsönösség az építésben segítőknek,

zánkba. eljuttatóknak, a rezgő drótok pókháló erein átenergiát szállítóknak, kohóinkat vasérccel táplálók-nak, földünk vörös kincsét fehér fémben visszajuttatok-nak. Köszönet a Szovjetuniónak.

Köszönet a béke saiklaszilárd őrének, a szocialis-

ta országok védelmi szövetsége megalkotójának.

Köszönet érte, hogy politikai, gazdasági és kato-

nai téren egyaránt mesaze űzte népünk tudatéból az egye-

dül vagyunk gondolatát.

Köszönet azért a biztonságérzetért, amelyet e nép ezred-

éV6S történelmének a£ utolsó 30—a t m.3gelŐ2Ő f fii Jfltny^g^n^

oly kevésszer élvezhetett. Köszönet aaért, hogy a szocia-lizmus jegyében segített és segit megtalálni egymás ke-zét a Dunavölgyi népekkel, hogy Dunának, Oltnak most márnem morajos halotti halk a hangja, a hogy ma már nemcsaka magyar, oláh, szláv bánat hanem e népek öröme i s min-digre egy és az is marad, s hogy egyre jobban egymásratalálunk az eszmebarikádokon i s , ée a rossz uraink szí-totta, de őseink vivta harcot valóban tekévé és barátság-gá oldja nemcsak az emlékezés, hanem a közös ügy, a szo-cializmus szolgálata i s . 19*5 óta msgteít utunk nagyságacsak Így és csak ennek a barátságnak állandó jelenlété-vel magyarázható.

így kerülhetett sor az önálló magyar államiság meg_teremtésére ebben az országban, ahol az állam "az alábbálló milliók" száméra csak bilincset, börtönt, bitótvagy hontalanságot s kivándorlást je lentett . így kezdettno^zá ez a nép szinte az els$ eszmélés• az öntudatra éb-re cles első perceiben háború ^uj to t ta felig romba dón—tött hazája újjáépítéséhez. A Duna túlsó partján még fegy-verek dörögtek, amikor Dunán Innen már törvényt hozottaz Ideiglenes Országgyűlés, amelynek értelmében földbekerültek azok a mezsgyekarók, amelyek egy történelmileganakronisztikus társadalmi rend végső kimúlásának kopja-fái lettek.

E torténeljni Igazságtevést követte a többi* a bankok,a bányáit, a gyárak államosítása eladdig, amig e nép meg-találta honját e hazában.

így indulhattunk fényes szellők futta lobogók alatt

abba a harcba, amelynek eredményekéAt megváltozott nem-

zetgazdaságunk egész szerkezete, a lettünk paraszti or-

szágból ipari ország.

Felszabadult népünk felszínre hozta s föld feketes é;;ő aranyát. Széncsatát vívott meg sokszor éhesen, meg-húzott derékszíjjal, de győztesen. A párt szavára nemcsakarccal, de teljes odaadással a vasút íelé fordulva vizbebukott hidak gerincét egyengette cBoűtig ható tél i szél-ben, s uj acélsínek végtelenbe futó párhuzamos vonalatrajzolta hazánk térképére. S erejéből még arra is futotta,liogy uj városokat emeljen, kohók tágra tatott izzó torkátverítékben fürdÖ testtel vaaérccel táplálja, modern Tegy-ipart teremtseű volt lápok lomha lapályaia, áramszülőenergiává változtassa zabolátlaa foljónk gátszaggaté ere-dét.

S amíg tette mindezt. Önmagát is formálta. Tamiltés tanította öoön fiait a munkára, a politika értésére ém

élésére, a babona és sötét Y&Kbuzgóság felszámolására, Khatalom tényleges birtoklására és gyakoriésára le .

Tudjuk, hogy nem volt töretlen ez a lendület. Snem népünk hibája, hogy egy letűnt világ i t t maradt ár-űyai, egy, a nép munkájának hallatlan eredményeit önma-gával azonosító elvakult vezetés és a hibáinkon róka re-mér.ysésgel kajánkodó nyugati reakció egjüttea hatásakéntnéhány betro romba dőlni látszott mindaz, amelyért egyévtizeden át milliók küzdöttek.

De pártuok legjobbjainak józan szavai s az újrafeldübörgö testvéri tankok keményen koppanó rimel - igazsúlyos lecke árán- viszonylag gyorsan megteremtették arendet o"t künn, 8 beüt a harmóniát.

S az azóta eltelt másfél évtized bölca pártveze-

tése, fő politikai irányvonala olyan vezérfonalnak bi-

zonyult , amely megóvta népünket a történelmünkre pedig

annyira jellemző ujabb és ujabb saját káron okulástól.

Pedig micsoda harcot kellett még megvívni csak

addig i s , amig partunk VIII. kongresssufia nyugodtan ki-

mondllatta; iíagy Írországon leraktuk a szocializmus alapja—i t . Csak az érezheti át ennek az ujabb sorsfordulóaak a.jelentőségét, aki tudja, hogy csak e Tisaa-Zagyva-Tarnaölelte tájróli ahotnan annyi nincstelen, kivándorlásrakényszeritett roskadt lelkű magyar paraszt, családfő

végtelen reménytelenségébe, 30 esztendővel ezelőtt

642.000-en mondhatták magukénak azt a földet, amelyeneddig is dolgoztak, de amelynek termését mindig másnakarattak.

De paraszti népünk nagykorúságát, nem utolsó sorbanjövőbe vetett Hitét bizonyltja, hogy ezt a legnehezebb,— mert önmagával vivott - haxcot is sikeresen megvívta,a a mezőgazdaságban is megteremtette a feltételeket aszocializmus talpas felépítéséhez, a gazdasági egyen_súly biztonságát is megadva nemzetünk egyre erősödő po-li t ikai egységének. Ezzel járult és járul hozzá a dol-gozó magyar nép ahhoz, hogy hazánk, mint a szocialistaközösség tagja teljesíthesse internacionalista köteles-ségét, a szocializmus világméretű győzelmének elősegíté-sét.

í^ért gondolunk most, szabadságunk születésének 30»évfordulóján igaz t isztelettel mindazokra, akik három év-tized most csak érintőlegesen vázolt erőfeszitéseiben.si-keres és eredményes munkájában becsületes hazafiakhoz

Az évforduló történelmi jelentősége ás súlya egya-ránt megköveteli a számvetést, annak megállapítását,hogy élni tudtunk-e valóban azzal a szabadsággal, ame-lyet Lenin vörös csillagos fiai hoztak el nekünk 30 év-vel ezelőtt.

3G7 nép nyugodt lelkiismerete tükröződik ásókbóla dokumentumokból, amelyeket U . kongresszusára készülőpáxtunk közrebocsátótt• Jó érzés látni eLekben fi h&táro-»zott iránymutatást, a hétköznapi forradalom céltudatosvezetését, az ingadozás és elhajlás moaSes, szilárd ésbiztonságos elvi és gyakorlati pártirányítást.

Jó tudni, hogy mindez, értünk, a szocialIZMUS épi-

t esében alkotó módon részt vett és i*eszt vevő embere értvan, aki minden érték forrása, de egybea élvezője i s .Jó tudói, hogy laomlóban a tudatban még meglévő kivált-ságok nagy kevély tornyai, hogy a párt kollektív erejéretámaszkodva sikerrel vehetjük fsl a küzdelmet Önmagunk,fl vxlágunk hí báli, gyarlóságai ellen « j s mxndenek f ÖIÍD t t

jó tudni, hogy harcunkban aem vagyunk egyedül, taejai

mirik^ fn^ s^ ^ ^ m ínafl orói is •

Hogy azonban az önteltség hibáját elkerüljük,mindig jó. ba. azon a Calajon maradunk, amelyen állunk.

Kádártávlatból ugyanis elaimultnak látszanak még a ten-gely törő bukkanok i s .

A mi pályánk azonban nyil t , a cél világos. A

mi dolgunk az, hogy minél egyenesebb és minél zökkení-

"ÍQS feleui t ése felé fut« Shhss a j^n Vav>n ?. ( Rni űeni is

kevés, álljoa miadig példaként előttünk a felszabadító

hősök és 30 esztöndS magyar munkásainak példája.

Tanuljunk tőlük helytállást, tanuljuk meg tőlüka nehézségek gerincroppanás nélküli legyőzésének tudo-mányát. Tanuljunk tőlük szívósságot, kitartást a mun-kában tanul riunk köt élesség tel jesít est annál is inkább,mivel most elsősorban ezt követeli meg tőlünk a hasa.

"Hass, alkoss, gyarapits, a haza fényre derül" hangzik

felénk jó 140 esztendő távolából, de máig é rvénesenK ilcSCy Pör QC Szava a S fop az Ő ^i inp mq*7.já v é l t KOndO—

l a b o r é v a l jókedvet s bősé^ot óna.itunk a ma • a Jövőmagyarjának, akkor no feledjük azt a másik, előbb Idé-

véköAY munkát.

üzabadságuck ?0. évfordulóját várva ée emlékez-ve a hősök á ldozatára, t l sz ta legva a nmnkábao tioaazuideje h e l j t á l l ó k e l ő t t i é n ehhez,az ő példájuk nyomán...iboiitaiiozó, s z o c i a l i s t a módon végzett munkához kívánokkönyvtáraink valameüíiyl dolgozójának e r ő t , egészséget,önmaguk, családjuk B tágabb értelemben 30 éve szabad,szoreteoc imzánk javára éa gyarapodására.

- Szurmay Sroő —

TÁJÉKOZÓDÁS

;ágoa adatok tükrei

Statisztikai jellegű összeállításaink eddig szin-te kizárólag Szolnok megyei eredményeket tartalmaztak.Egy-egy település eset én legfeljebb a megyei átlaggal va-ló összehasonlításra nyílt lehetőség. Hem érdektelenflznpnpTi n határainkon ^ túlra is tekintenunk, látni he—lyünket az ország haaonló tipusű könyvtárainak aórábanes e íme le alapban reálisabban i t el^l meg H t^ j<i t tevekenys e—günket.

Ezt elősegítendő a megyei összesítő statisztikaés a " közművelődési könyvtárak " c. miniaztériumi tájé-koztató felhasználásával összeállítottunk néhány táblá-zatot, melyek Szolnok megye tanácsi közművelődési könyv-tárainak 1973. éri, számokban kifejezhető fontosabb ered-ményeit vetik Ö&BZG aa országos átlagokkal* Az eredménye-

ket megyei, városi és községi könyvtárak szerint részle-teztük azért, hogy minden könyvtárat Baját kategóriájá-nak átlagával legyen mód összehaaonlitani. / Később lát-ni fogjuk, hogy a megyei i l l . az országos átlag igen kü-lönböző részeredmények eredője./

Természetesen az átlagokat bizonyos rugalmasság-gal kell kezelni és nem tizedes pontosságig mereven meg-valósítandó célként.

Néhány általános megjegyzée a táblázatokhoz*A vízszintes sorokban minden adatcsoportnál közvetlenülegymás mellett szerepel az országos /oraz./ és a Szolnokmegyei /Sz.m./ eredmény. Az emiitett minisztériumi kiad-vány a szolgáltató helyek között külön-külön sorban köz-l i a budapesti kerületi könyvtárak, a körzeti községikönyvtárak és a művelődési autó adatait i s . Ki ezekbSlaz egyszerűség kedvéért eltekintettünk.

A viszonyszámok önmagukért beszélnek, ezért ceu-pán ntliány JellegzeteaBÉgre, az országos átlagoktól valójelentősebb eltérésre hívjak fel a figyelmet.

Az 1. táblázat a lakosság ellátottságának i l l . akönyvtárok tárgyi feltételeinek ée tevékenységének lé-nyeles mutatoszárna Lt t8rtBliii3zz& megyek szerijit.

A szolgáltató helyek számát tekintve Szolnok me-gye, ha nem ia sokkal, de alatta marad az oraságos átlag-nak. I t t egyébként az a természetes tendencia érvényesül,hogy a lo.ooc lakoara Jutó könyvtárak azáma a községekszámával arányosan emelkedik.

A beiratkozott olvasók aránya Somogy megyében alegmagasabb, de a 2. helyen - az előző" évhez hasonlóan -moat is megyénk á l l . Ugyancsak a megyék közti 2. helyetfoglaljuk el az 1000 lakoara jutó kölcsönzött kötetekszámát tekintve.

Ha a könyvállomány mennyiségét a lakosokra vetít-jük, Szolnok megye jóval meghaladja az orazágoa átlagot,ám ez caak az 5. helyet jelenti a megyék között.

tápba vett i l letve a törölt kötetek egyenlege, r&nk néz—ve igen kedvese képet mutat; Csak Vaa megye előz megbennünket. Heg kell azonban jegyeznünk, hogy a az6aok fél-

különbségek vannak. Borsodban pld. 1973-ban kb. 30 ezerkötettel többet leltároztak be mint Szolnok megyében,viazont a mi 18.198 kötetünkkel szemben 51.754 kötetettöröltek, igy 3.11t elo a^ a~ helyzet • hogy a t iszta gyara-podás Borsodban kb. fele a miénknek.

Szolnok negyében az összes olvasó 39,2 Sfi*-a 14 évenalul i . Az arány meghaladja az országos átlagot, ami arrafigyelmeztet! könyvtáraink hatókörét mindenekelőtt a fel-nőttek körében :;ell bóvitenünk.

A költeégvetéeböl és egyéb támogatásból állo-mány gyarapításra forditoít összeget egy lakosra vetitve

gytnk, olvasóink ellátottáágában tehát némi lemaradáB

mutatkozik.

Rendezvények szervezésében szép eredményt ér-tünk e l . Csak Borsod megye előz meg 'bennünket.

A 2. táblázat a könyvtárosi munkakörben dolgo-zók lakolai végzettség éa szakképzettség szerlat i össze-tételét inutatja. Az sdott települestipus atlag&hoz mer—ten a Hegyei Könyvtárban feltűnően raagaa, községi könyv-tárainkban feltűnően alacsony & felsőfokú iskolai vég-zettséggel rendelkezők aránya.

Nagyon kedvezőtlen számunkra az "egyéb" kategó-riánál "torteno összehasonlítás« mivel — elsosorban avárogokban - igen magas a csupán B általánost végzettkönyvtárosok száma* Összességében az országos 1B,6 5&-kalszemben Szolnok megyében 29,2 % az " eredmény." Hivat-kozhatnánk kényszerítő körülményekre, de ilyenektől másmegyék sem mentesek* A könyvtári munka szinvonala érdeké-ben tudatosabb, következetesebb káderpolitikával minden-képpen el kell érni az országos átlaghoz való közelítést,azaz: könyvtárosi munkakörbe legalább érettségivel rendel-kezőket kell alkalmazni.

Hiányosságokra dérit fényt a dolgozók könyvtárosiszakképzettségét bemutatd táblázat i s , Elégedettek csak alisgyal Künyvtár eredményével lehetünk. Vároal könyvtára-inkban eem felsőfokú, sem középfokú szakképzettséggel ren-delkezők aránya nem éri el az országos átlagot, községe-inkben viszont a seakképesitée nélküliek aránya igen ma-gae. Összességében a könyvtárosi munkakörben dolgozók61,5 i^a volt szakképzetlen 1973—ban. Az okok között első-sorban a nagyarányú fluktuációt említhetjük.

i Debrecent Tanítóképző Intézet szolnoki kihelyezett ta-gozatán 1974-ben államvizsgázott a kezdő évfolyam, éa a(övetkezó 4 évben a további évfolyamok végeóa hallgatói

>nban alapfokú tanfolyam í iszfoglalko-

hogy a minőségi hátrányt behozzuk.

Az állomány tartalom szerinti öeazetételét viza-gálvs azerabetünŐ, hogy megyénkben valamennyi könyvtártí-

t t kötetet ia takar-

bi 5—10 évben kevéönak, mivel könyvtárainkbanelavult mii került törlésre.

Szépirodalmon belül - a kozaegeket kivéve - az

országos eredményektől való eltéréa a gyermek szépiroda-

lom javára mutatkozik.

A saját állomány gyarapítására fordított összeg

növekedésének üteme megyei éa városi azinten elmaradt

aa országos átlagtól.

A be iratkozott olvss ok korcsoport s zerint i meg—oszlásánál általában jelentéktelenek az eltérések,feltűnő csak az, hogy a Kegyei Könyvtárban a 6-H évesolvasók aránya Búkkal alacsonyabb mint as országos át-lag.

örömünkre azolgálhat, hogy - vároai és községi

zók aránya Ösazeeaágében meghaladja az országos átlagot,

kozási kategóriához az országos 19,5 &-kal szemben.

Minden könyvtártípusnál az országos átlag fölöttállunk a vezetők és szakalkalmazottak arányát tekintve,viszont mindenütt alatta maradunk az adminisztratív ésirodai dolgozók tekintetében, bár az eltérések nem na-gyok.

Az általános iskolai tanulók aránya megyei ésJáráfli szinten magasabb az országos átlagnál, a közsé-gekben caaknem teljesen egyezik azzal. Hegyei szintencsaknem 10 % az eltérés, ami Összhangban ál l az olvasókkorcsoport szerinti megoszlásánál tapasztaltakkal*Egyébként az országos, de a Szolnok megyei eredményeketnézve ie azt látjuk, hogy a községek felé naladva egyreemelkedik az általános iskolások aránya.

Nem mond ellent a fentieknek a látogatók korcso-port szerinti összetétele sem: az összes látogató 46,8íé-a 14 éven aluli, tehát az arány magasabb az országos-nál. A kölcsönzött állományégyeégek mennyisége a két

lik meg.

A látogatások gyakorisága általában alatta ma-rad az országos átlagoknak, bár jelentéktelen mértékben.

emelkedik, i'eljesen összhangban ál l ezzel a jelenséggelaz 1 olvasóra jutó kölcsönzött kötetek mennyiségénekalakulása. Az országos átlagot csak községi könyvtára-ink szárnyalják túl . Feltűnően kevés az 1 olvasóra jutókölcsönzött kötet a Hegyei Könyvtár 14 éven aXuli olva-sóinál.

A gyermek és a felnőttek á l ta l kért müveken be-lül egyaránt országos szintet meghaladó mértékben ezere-

eredményt ért el a Hegyei Könyvtár gyermekekrószlege.

a felnőttek olvasmányait azt látjuk, hogy minden könyv-tártípusnál minimális, csupán Otl - 0,2 *-OB az eltérésplusz vagy minuez sz országoe eredjnényektől.

- Ecseki Jácoenó -

A táblázatokat I-XI, sorszámmal ellátva mellék-

Változások Szolnok; negye

közigazgatási térképén

1975. Január 1-i hatállyal Szolnok megyében jelen-tős közIgazgatási átszervezésekre kerlilt eor, és válto-zások történtek községi tanácsok szervezeti felépítésébeni s . UegezUnt a törökezentmiklőBi járám és több kis tele-pülés összevonásával u.n. közöa tanácsú községeket ala-kítottak ki.

E változások összhangban állnak a településhálózat

elvvel, mely szerint a kis községek tanácsainak összevo-násával az erők koncentrálására, ugyanakkor a szolgálta-tások színvonalának eme lésére kell törekedni*

Az ország több megyéjében - eleósorban a kisközsé-géé megyékben - már évekkel ezelőtt megkezdődtek az át-szervezések. Szolnok megye 1975-tel kapcsolódott be efolyamatba.

A reform során az említetteken kivül még egy új

község-típus, kategória BzU.le.tett, a városkörnyéki köz-

ség.JL volt torökszentmiklosi j&ras közsegsinek sorsa

a következőképpen alakult:

- a szolnoki Járáshoz került: Fegyvernek

Kengyel

KunhegyesÖrményeBl'iszabő

- a tiszafüredi járáshoz került: Tiszaroff- Liezőtúr városkörnyéki községe le t t i ftétpó~ Törökazentmiklós városkörnyéki községe

lettt. TiazapüBpolíiSiazatenyó

Az eredeti szolnoki járástól

- a jászberényihez kerültj JaBzlsdány

- a kunszentmártonihozi Jlezóoék

HákóczifalvaSzajolTIa zavárkony

Tószeg

hogy több községi könyvtár új " gazdát " kapott, ájjárási vagy járási helyett városi könyvtárat, illetvehogy Jiétiány városi könyvtárnak felad&tköre új elemek"-kel bővült, mivel a városkörnyéki kÖBaégelc módszertanifelügyeletének ellátásáról az adott városi könyvtárak-nak kell gondoskodniuk.

Kisebb községek tanácsainak összevonásával az

község neve aláhúzva/:

Jászapáti - Jászivány

TiBzakürt - Nagyrév - Tiszainoka

Tiezaors - Tiezaigar

- Toinajmonostora

tári sllát^ls rendszerét aeseben bekövetkezett valto^

okhoz kell Igazitanunk, liunkátervünk dec.31-1 határ-

- Ecseki Jánosné -

Jl szlovákiai iaa(^ar irodalom néhány kérdése.

" A macyar kultúra egyik fehér foltja! a szlová-kiai magyar irodalom* Irodalomtörténeti fejesete máigaincB me^irva, Üsszegezoje, caaaefoglalója még nem akadt."így i r - kiaeé keeerüen, de igazságos szigorral - FábryZoltán, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebbképviselője, aki az 192ű*-as esztendőktől kezdve krit ikái-ban, polemikus _Glo beszámolóiban lif kspGt adta majd ötvenesztendő valamennyi reménykeltő indulásának, gyore letö-résének, eszmék ée téveszmék kavargásának. Valóban, igenkevés az ertekélo* a történetil^g ábrázoló TCII, ^elybol

ecy 1919-ben Uagyarországról kiszakadt magyar irodalom út-ját raeGiamernők. Az utóbbi esztendőkben Gsanda Sándor:ElsŐ nemzedék c, portrésorozata, majd Turczel Lajoai Két

vizsgáló kötete a legfontosabb e nemben, továbbá Fábry

azor egyoldalú •- kép kerekedik az ! • Köztársaság magyarirodalmáról, az ún. ElaSvlráfizáa koráról. Az 1938-íg ter-jedő korszak adott néhány jeles költőt / az avantgárdistaForbáth Imrét, a formabontó dráuával, l irizáló novellávaléa kassákos ezabadvereekkel kísérletező Földes Sándort/,e^y-két ficyelemre méltó epikust / a székely izekkel a

mint a ezlovákiai magyar megalázottaic és niegnyocioritottak

nodern formákkal kísérletező Keubauer Pál inkább a prágainémet, mint a magyar irodalomnak volt kiemelkedő alakja.1938 ős 1945 között egyetlen magyar napilap á l l t az ún."önálló11 Szlovákiában a magyarság rendelkezésére, ennek az

időszaknak publicisztikája a legkevésbé ismert, s anit

tudunk róla, azt humanista vonáaaiért becsülhetjlík, de

irodalmi értékéért nem emelhetjük az egyetemes magyar

Természetesen igazságtalanok lennénk, ha meg-feledkeznénk GyÓry Dezsőről, az újarcú magyarok LlóriczZsigmond á l ta l ig beceíilt poétájáról, aki a " kisebbségigéniusz n küldetését megrázó l i ra l versekkel fogalmaztamegí aki a Fábry által meghirdete11 expresczioniBtatöltésű emberirodalnat " ember-magyar "-nak forditottale a maga nyeIvére, s aki a népeJt összefogását ©nekelteneg. Mellette a formamtivész Vozéri Dezső nevéről kellmegemlékeznünk. S a kép nem lenne teljes a Sarló f iatal-jainak eralitóse nélkül, akik közül jdűéhányan később a

ték meg az irredenta propagandával asemben, fölvetettéka szociáliu kérdéseket a demag-ógiával szénben, nyíltanbalolüaliak-ezocialieták, néhányan közülük kommunistákvoltak, B ez a polgári CHehsslovákiában aem járt mindenveszély nélkül / Balogh Edgárt ki ia utasitották 1/.

1945-48, között a teljee jogfosatottság volt amagyareág osztályrésze, csak 1948* jégtörő februárjaután aktivizálódhatott újra a magyar szellemi élet Szlová-kiában. Ez az aktivizálódás azonban a nyomasztó élmények

tol nem támogatóttaxEi szinte ta\ilttalajul Lndult c^g, nédizökkenőkkel, olykor gyanakvásoktól kíséi^ve. Csak 1948decemberébeP jelenhetett meg az első magyar eajtóorGánum/hetilapként: Uj Szó, később napilap lett / , 1951-bea ad-ták ki az első kulturális lapot; a Fáklyát, mely 1953-igé l t , és majd csak 1958-ban indult meg az Irodalmi Szemle,amely manapflág évente 10-szer jelenik meg. 195l-ben ala-kult meg a Szlovákiai InSk Szövetsége mellett a magyarmunkaközöseég, és 1952-ben jelent meg az első magyar ver-seskötet.

Háncsai az évszámokkal bizonyithatő elmaradásokozta az un. " Karmadvirágzáfl "/Fábry Zoltán Jd kife-jezése/ es évekbeli irodalmának csupán helyi ée erőeenidohöz kötö11 örvényessége t # Az akkor viruló semat ^ ?nnisem kedvezett az önálló költői világok, az egyéni, a ki-

matizmus"-vitának kellett elkövetkeznie, hogy az irodal-mi Tróntvonalak ki tisztulhassanak. " Kevesebb verset ~—több költészetet " — £ogaljnazta meg a jelszdt Fábryt ée

ugyancsak ő világított rá E novella törvényszerűéegeire,

kérdéaeket tárgyaló, de többnyire a felületen mozgó re-gényeit.

A szlovákiai nagyar irodalom problémáit PábryZoltán .köteteiből / Harmadvirágzás, 1963./, valamintCsanda Sándor tanulmányköteteiből / Hidak sorsa. Harma-dik nemzedék / , Tőzaér Árpád elemzéseiből / Az irodalomvalósága / , valamint Czine Llhály egyelőre kéziratos nagy-

reoenziós rovatait figyelemmel kiaérjük / elsősorbanGörömbei András, Szakolczay Lajos, Kiea Gy. Csaba, stb.Írásait / . Jó áttekintést nyújthat az Irodalmi Szemleeddigi- 1958 óta aorjáz-ó - évfolyamainak átlapozáss, aeIfjú szlovákiai magyar kritikusok / közttik Zalabal Zsig-mond / néhány jó szemponttal járultak hozzá ennek aa iro-dalomnak a vizsgálatához.

A legfőbb problémát ott látjuk, hogy ez a f iatal ,Baját hagyományait nem ismerő, a moderneéget olykor csupánmásodkézből kapó költészet, prózairás még nem tisztáztaönmaga ozániára helyzetét, létét, lehetőségeit. Elhangzikugyan - főleg a szlovákok: részéről - a liidBzerep követe-lése, aaaz ennek az irodalomnak fő feladatát a szlovák és

hoz haeonló irodalmat várnak el a fiataloktól is / eleó-

sorban Szálat nai iíe ZÖO í^ra^aibo 1 o Ív ásható sz Ki f / m

£z ia redukáló fölfogás, mint minden, aűely ezerepoaztáa-Bal próbálja elrendezni az irodalom szereplóinak Xolada™t a i t . Deme László 1967-ea megfogalmazását idéznénlc, aint

nom, akik ú^y látják t hogy a nemsetieégi kultúrák Önállómikro11111tu*ak, eppucy# dint a nerozetieK \ csak éppen "többelőnnyel éa tóbb hátránnyal. Előnyük as, h o ^ külaö for-rásaik bővebbele és közvetlenebbek: a magyar nenzeti kul-túra anyagából nyelvi, a velük egy államban élő népekkultúrájából raeg eaemui korlátok nélkül válogathatnak.De hátrányuk, hogy válogatniuk kell, Ö/iállóaű és aaját-szeriiení s hogy saját produkciójuk szánára kedvezőtleaeb—

i mla-

den ktilturiűtézmónnyel rendelkező nemzeteiméi:. Do okkorxs Jcell c odukáAndiOk és k@ll válo^at0j.ukt nicrt mi n pn inilrotáxaadalomnak az a sajátja, amit maga hoz l é t r e , vagymaga adaptál önmagához éa önjnagáűak."

S iia vé^igtekintünk az 1948 éa 1974 közötti termó-een., akkor épp a válogatás minőaé^ében érzünk hiánytt

inkább feladatvállaláaok ée feladatmeetagadások, alapve-

tő hely:

Az első nagy esemény / a puaata lét dokumentálásáa,

azaa EGTÍ Viktor recényeinek, Dénes György veraeinelí,

Fábry Zoltán köteteinek kiadásán kivül / az 195B-aa anto-

lÓEia, a Fiatal aalovákiai EaEyar költők c. kötet megje-

lenése volt. Lajd 1967/68-ban as Irodalmi Szemle Vetés-

rovatában jelentkező költők jelentette a

dulópontot. Az Egyszerű ójazaka /197O/ körül kialakult

vita a hagyományőrzők és a modernkedók vitájának indult,

de azúttsl a józanabbul mérlegelók kerültek fölénybe, a

nelyet biztosi t o 11ak a korszerű kifejezésiódnak* íz el—

BŐ antológia legtehetségeaebbjei, elsősorban íőzeér Ár-

pád, nagy lendülettel léptek az Irodalom színterére* A

fájdalmak kinondása, az őszinte tettvágy jellemezte ver-

mut hörgő eb láncát

lelkem Önvád tépii

Fényre emelt falum, hogyfáklya legyek néki.

S én mint a rúdugró,

ki a lécen túlrahuppan, ami oda lökte,

i t t marad! a nídja.

S ezzel a szlovákiai magyar irodalom alaphelyzetét s i-

kerljlt me/rlathatnia* Ufíyanls 8 legtóbb ma slkoto Eüveszt

a falu emelte maga fülé, hogy aegezólsltaesa örömeit,

bánatait. Az 1945-48-as jogfoastottság keserveit, a Ceeh-

február utáni pozitív változásokat la, a kisebbségi létvalamennyi gondjával együtt. Szék a fiatalok a városbaItei^iltek* ott tanultak ©s helyezkedtek e 1 értelmiségi

költó-iró tanárként, szerkesztőként dolgozik / . A falu-

ró 1 a városba jutás ©letforma átvöltaEQ gondként, maga

gén faluból, a többnyelvű, a Bzlovék többaégU váróébalépés többszörösen is dilemma elé á l l í t ja óJcets mint egy-kori falusiakat, akik egészen más értékrend ezerint nőt-tek f öl" mint macyar anyanyelvüeket, akik f oglalkozáauiíés családjuk körében magyarul, de a hivatalokkal példa-ul szlovákul beszelnek. Ifemcsak a költészetnek problé—Diája ez / Bábi Tibor, Ozsvald Árpád, Zs. Nagy Lajos ,

mástipuBU líráját ÍB említhetnénk I t t , de idekívánkozika fiatalabb évjáratú Gál Sándor kísérleteinek számontartása ÍB/, hanem a regényiráaé ia» tláca József éa Do-bos László mellett talán Duba Gyula mondta lei a leg-

egyenletea, de merészen őszinte és elgondolkodtató - re-gényében* A faluról a váróéba kerülő, szlovákul viszony-lag gyöngén tudó egyetemista ezégyenletesen kényszerültávozásra a nniszaki egyetemről, evvel BBüleinek okozcsalódást. Rádióriportenként-újsáf;iróként helyezkedikeli i t t pedig opportuniata íőezerkesztőJével ksrlil ellen—

luba mar vlaaza nem *találóv de a városi életben ia me-gcsak a helyét kereső / s tegyük hozzá a szlovák-magyaregyüttélés megoldatlan problémáival ÍB vívódó / ifjakvilágának Jól fölismerhető alapképlete. E többszörös

tózik újabb Írásaiban, az egészen fiatalok pedig költé-szetükkel mintha Adyt visszhangoznák: llinden e^ész el-törött. Az igen tehetségesnek látszó Varga Imre azabad

világa tóbbaiku. Legkezd efj gondolatot, de annak vala-mennyi variációján vécigakálázik, csapongó, festészetikifejezéssel élve; folttechnikával élo módszere a zűr-zavar képzetet kelti• de ha neci kösvetlen közelrol néz-zük Varga Iflire szófeseményeit, hanem bizonyos távolság-ból, s a felületi jelentésen túl, a mögöttes rétegekmegfejtéaáre is vállalkozunk, a tréfás vagy melankoli-kus külaő mögött egy mélyen érző, negsebzett gondolko-dóra bukkanunk, llég nem kiforrott ez a l ira, alakulóban

Egy másik, f iatalább évjáratú költő, Németh Xs~tvánvallja!

S még azázszorta feljebb [Fel, fel ahol a szó már megállegymagában... "

liem vitáa, hogy a IX. század emberének kétségbe-esése, makacs ragaszkodása a BZÓ hatalmához náluk jókoraIrodalmi ihletésre vezethető vissza, élményeik nem egy-szer másodlagosak, de kísérletező kedvük es hitük f igyc**lemre méltó. Tőzeér Árpád jogosan Jellemezte a Vetéa-cso-port költészetét emigy / Szltáai Ferenc, Uémeth látván,Siíakd Csaba, Keszeli Ferenc l iráját/t "laza, alogikua fe-lépltéa, amelynek fő motorja az asszociáció, a képek kö-zötti csend, a terek kitöltétlensége a ezzel az olvasóemotiv bekapcsolása a versbe." A legfiatalabbak köztilegyesek Juháez Ferenc, Hagy László, Pilinszky János, má-sok Tandori Dezső költői eredményeit ptóbálják a magukköltészetének keretei közé illeszteni* Velük ezeniben azidősebbek összetettebbek, gondolatibbak, súlyOBabbakiOzsvald halkszavú bánata, amely mélyen etikua jellegU,Za. Hagy Lajos vároatagadó groteszkje, Tőzeér atomizálószealélete egyelőre magasabb gondolati-lirai igény hordo-zója.

kedhet. Egri Viktor kulturált meBenondásán, Duba Gyulaproblémaérzékenységén, Ordódy Teréz elbeszélókészségén

Az irodalomkritika és a dráma még ennél is gyön-gébb. Fábry halálával meghalt a "kritikus". Á pozsonyiegyetemi tanár Csanda Sándor az utóbbi időben Balaaai

A prágai, magyar tanszéket vezető Rákos Péter /ta-nulmánykötete: Tények és kérdőjelek 1971 / jeles elméle-t i szakember, igényes filológUa, Ttirczel Lajos a két vi-lácliáború közötti irodalmat kutatja.

tőleg sem teljes, éa az adott terjedelenben még vázlatnak

ia aligha lehet elfogadni. IIeo tudtunk szólni pédául a

tladách Könyvkiadóról, amely az említett köteteket gondom—

ta, éa amelynek mühelyében csiszolódik a szlovákiai ma-

gyar irodalom ninden könyve. Áttekintésünket, vizagálódá-

ménynek ható könyv említésével fejezzük be: 1974-ben nap-

szociográfiája, Hontfüzesgyarmatnak világát ecsetelő, a

mai élet változásait, ? vajúdásait " hiven és cégia táv-

latból ábrázoló, együttérző és mégis szuverén alkotŐ mód—

jára kifejező krónik tablóaorozata. Akadt olyan kr i t i -

kusa, aki joggal a Puszták népe mellé á l l í tot ta . Uj vilá-

fí ahol ilyen könyvek szil létnek, ott meg él a remény, újab-

bak követik. A azlovákiai és ez egyeteméé magyar irodalom

örömére.

Fried István

c'ried István feati tanulmányához elolvasásra ajánl-juk könyvtárosalaknak az alábbi könyveket. E núvek könyv-tárközi kölcsönzés utján megkaphatok a Kegyei Könyvtárban./ A rövidített cindeirások a romai számmal ellátott táb-lákon következnek. A szerk./

1./ BÁBI Tibor: A forrás éneke. SUKL - SzépirodalmiKiadó. Brat is lava - Bp. 1965.

2./ BÁBI Tibor: Könny a mikroszkóp a l a t t . Versek.Tatraa . Bratialava - Bp. 1966.

3 . / BÁBI Tibor: Se elevenen, se hol tan. Válogatottversek. Tatran. Brat i s lava . 1968.

* . / BÁBI Tibor: Tizezer év árnyékában. Versek. SUKL -Szépirodalmi Kiadó. Brat is lava - Bp. 196*.

5./ BALOGH Edgár: EQ t i n t á s esztergapadom. If júságiKiadó. Bukarest. 196?,

6./ BALOGH Edgár: Hét próba. Sgy nemzedék e l indul .Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1965.

?./ BAIOGH Edgár: Intelmek. Saszé. Kr i ter ion.Bukarest. 1972.

3./ CtíAfcDA Sándor: Első nemzedék. A csehszlovákiaimagyar irodalom keletkezése és fe j lődése. Tatran.Brat i s lava. 1968-

9./ CSAHDA Sándor: Harmadik nemzedék. Krit ikák, t a -nulmányok. Madách - Szépirod. K. Brat is lava -Bp. 1971.

10./ CSAtiDA Sándor: Hidak sorsa . Tanulmányok, k r i t i k á k .

SUKL - Szépirod. Z. Brat is lava - Bp. 1965.

1 1 . / CÉHES György: Évek hatalma. Versek. Tatran.Bratislava. 1966.

12./ DÉNES György: Aa idő börtönében. Versek. Szépiro-dalmi Kiadó. Brat is lava - Bp. 197o.

15./ DÍJIffi György: Magra vár a fö ld. Magyar Könyvtár.Pozsony. 1952.

14./ DiMES György: Mélység f ö l ö t t . Versek. Szépirodal-mi Kiadó. Brat is lava - Bp. 1972.

I .

15./ DüBCS Lászlói Messze voltak a csillagok:. SüKL -

Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 1963.

17./ UUBA Gyula: Csillagtalan égea struccmadár. SUKL -

öaépirodaliai Kiadó. Bratislava - Bp. 1963.

13./ úUBA Gyula: Delfinek. Elbeszélések. Tatran. Bra-

tislava. 1966.

19./ DUBA Gyula: Szabadesés. Szépirodalmi Kiadó. BraGia-lava - Bp. 19Ó9.

20./ UUBA Gyula; Ugrás a semmibe. Szépirodalmi Kiadó.

Bratislava - Bp. 1971.

21./ DUBA Gyula: Vajúdó parasztvilág. Jelentés a Garam

itteniéről. Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp.197*.

22./ DUBA Gyula: Valóság és életérzés. Szépirodali lliadó.

Bracislava - Bp. 1972.

25./ DUBA Gyula: Feketeszél. Fiatal szlovákiai magyar

prózaii-ók antológiája. Szépirodalmi Kiadó. Bratis-

lava - Bp. 1972.

f./ BGHI Viktor: Ártatlanok igazsága. Csehszlovákiai

i:agyar Kiadó. Bratislava. 195*.

25./ EGRI Viktor: Boldogok szigete. SUKL - Szépirodalmi• Kiadó. Bratislava - Bp. 1964.

26./ üGHI Viktor! Égő föld- Gondolat. Bp. - Bratislava.

1972.

27./ SGRI Viktor: finterkösetben. TaCrao. Bratislava.

1967.

23./ H3HI Viktorí Eszter, Bella és a többiek. Kadách

Kiadó. Bxatislava - Bp. 1971.

II.

2 W iEHI Viktor: Megmondom mindenkinek. Kossuth Kiadó -

Polit Eladó. Bp. - Bratialava. 1965-

30./ EGRI Viktor: Pergőtüzöen. Madách Kiadó- Szépiro-

dalmi Kiadó. Bratislava - Bp. 196B.

51./ tiGEI Viktor: Sovánka. Jelenetek a mai falu életé-

ből. Magyar Könyvtár. Bratislava. 1950.

32./ KGRI Viktor: Szivet cserélni nehéz. Szlovákiai

Szépirodalmi Kiadó. Bratislava. 1960.

33./ BGHI Viktor: Tiszta források. Madách Kiadó.Bratislava - Bp. 19?2.

5f-./ EGEI Viktor: Tűrj ü l lő . Szlovákiai Szépirodalmi

Kiadó. Bracialava. 1956.

35./ FABRY Zoltán: A béke igaza. Szlovákiai Szépirodal-

mi Kiadó. Bratislava. 1956.

36./ FÁBRY Zoltán: ifey ember megBzólal. Kriteriofl.Bukarest. 1973.

37./ FÁBRT Zoltán: Biiberlk az embertelené égben. Szlová-

kiai - Szépirodalmi Kiadó. Bratislava - Bp". 1962.

38./ FABRT Zoltán: Európa elrablása. Tatran - Szépirod.Kiadó. Bratislava - Bp. 1966.

39./ FÁBRY Zoltán: Fegyver s vitéz ellen. Cikkek, esszék.Madách - Szépirodalmi K. Bratislava - Bp. 1970.

tO./ FABRY Zoltán: A gondolat igaza. Tanulmányok. Cseh-

szlovákiai Magyar Kiadó. Bratislava. 1955-

41./ FABRY Zoltán; Hazánk, Európa. Tál. tanulmányok.

Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1967.

*2./ FABRI Zoltán; Hidak és árkok. Tanulmányok, cikkek.

Szlovákiai Szépirodalmi K. Bratislava. 1957*

* 3 . / FÁBRY Zoltán: Korparancs. Esszék. Madách - Szépiro-

dalmi Kiadó. Brstielava - Bp. 1969.

I I I .

« . / FABHY Zoltánt Koria, Xraterka, Kultúra. Adalékoka csehszlovákiai magyar kultúra első fejezetéhe*.SUKL - Szépirodalmi K. Brat is lava - Bp. 1964.

45*/ FABRY Zoltán: Palachposta. Cikkek. Szlov. Szépi.Kiadó. Brat i s lava. 1960.

46./ PÁBfir Zoltán: Stóss i de le lő t tok . Esszék. Szépi-rodalmi Kiadó. Bratialava - Bp. 1963.

4-?./ FÁBRY Zoltánt Valóságirodalom. Cikkgyűjtemény aKorunk; anyagából. Tatran. BraSislava. 196?.

48./ FABSY Zoltáut Vig7ézó sBemmel. Fél véesázad k i -sebbségben. Esszék. Madách - Szépirodalmi K.

4-9./ GYŐRI DessŐ: Az élő vé laaro l . Válogatott és uj

versek. Szépirodalni Kiadó. Bp. 1964.

50./ GYŐRI Dezső: Emberi hang. v a o g a t o t t és uj versak.

Magvető. Bp. 1970.

5 1 . / GYŐRI D«ts3! Pérfiéaek. Válogatott és uj versek.

Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1974.

52./ GYŐRI Dezső: Gömöíi rengeteg. Zrinyi Kiadó.Bp.

1960.55./ GYŐEY Dezsői Két végzetes korona. Szépirodalmi

Kiadó. Bp. 1973.54./ GTŐRY Desaőt A nagy é r e t t s é g i . Magvető. Bp. 1960.55./ GTORY Dezső: Sorsvirág. Hegény a szabadságharcot

követő évekből. Megvető. Bp. 1970.56./ GYŐRY Dess6: Tüzvirág. Magvető. Bp. 1971.57./ GYÖRY Dezsői Vérehulló szerelem. Zrinyi Kiadó.

Bp. 1957-58./ GYÖRY Dezső: Veronika. Szépirodalmi Kiadó.

Bp. 1965. ^

59./ GÍÓRY Dezső: Vihar-virág. Regény a szabadságharc

korából. Magvető. Pb. 1973.

60./ GYÓHI Dezső: Zengő Dunatáj. Válogatott Tersek.Zrínyi Kiadó. Bp. 1957.

6 1 . / OZSVALD Árpád: Galambok szál lnak feketében. Ver-sek. Szépirodalmi Kiadó. Brat is lava - Bp. 1969.

62./ OZSVALD Árpád: Judasa én nem lehetnék. TIj versek.

Szépirodalmi Kiadó. Bra t i s l ava . 1959.

6? ./ OZSVALD Árpád: Laterna magica. Versek. Tatran.

Brat i s lava. 196?.

64./ OZSVALD Árpád: Szekerek bal ladája . Szépirodalmi

Kiadó. Brat i s lava. 1971.

6? ./ OZSVALD Árpád: Tavasz lesz ú j ra- , kedves. Vereek.Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó. Brat i s lava. 1956.

66./ RÁKCG Péter : Tények és kérdőjelek. Tűnődés azirodalmon. Szépirodalmi Kiadó. Brat ielava - Bp.

1971.

67./ SÜBJEI Ern5: Halhatatlanok. í r ó i arcképek száz

szonettben. Cserépfalvi . Bp. 19^3.

68./ SZABÓ Béla: Ebek lázadása. SüiiL - SzépirodalmiKiadó. Bratislava - Bp. 1964.

69./ SZABÓ Béla: Az é l e t peremén. Szlovákiai Szépiro-dalmi Kiadó. Brat i s lava . 1959.

70./ SZABÓ Béla: i.vek sodrában. A menyasssony. Tatran.Brat i s lava. 1967-

7 1 . / SZALATNAI Rezső: Arcképek, háttérben hegyekkel.Esszék és emlékezéseit. Szépirodalmi Kiadó.Bp.1969.

72./ TŐZSiK Árpád: Érintések. Versek. SzépirodalaiiKiadó. Brat is lava - Bp. 1972.

V.

Vi./ TOZSÍR Árpád: Az irodalom valósába. Tanulmányok,

kritikák, jegyzetek. Szépirodalmi Kiadó- Bratis-

lava - Bp. 1970.

/'i-./ TÓZS1B Árpád: Kettős űrben. Versek. Tatran. Bra-

tislava. 1967.

75./ TÓZSLR Árpád: Mogorva csil lag. Szépirodalmi Kia-

dó. Bratislava - Bp. 1963.

76./ TUECZEL Lajos: írások mérlegen. TanulmáűTOk.

Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó. Brafcislava. 1958.

77«/ rUIÍGZEL Lajoa: Két kor mezsgjéjén. A magyar iroda-

lom fejlődési fe l té te le i és problémái Csehszlová-

kiában 1918 éa 1958 között. Tatrac. Bratislava.

1967.

73./ raiiCZEL Lajos: Szlovákiai magyar elbeszélők.

Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó. Bratislava.1961.

79./ VOZARI Dezső: A szomszéd kertje. Válogatott miifor-

ditá3ok. Európa. Bp.1972.

oO./ VOZÁRI Deaaő: Varázslat nélkül. Válogatott ver-

sek. Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1972.

VI.

MŰHELY

Milyen az olvasószolgálat ?

/ Egy szakfelügyelő feljegyzései /

nyilvántartásokkal kezdődik: pontosak-e, van-e rendez-

stb. A f ogaloniro 1 azonban a lejsrati tasakok is sokatmondanaki mennyi a több hónapja késedelmes olvasók szá-ma, milyen nagy az " üres " tasakok mennyisége. Sajnoseok könyvtárunkban egyáltalában nincs olyan belső sza*-bályzat, rend, amely meghatározná, hogy hány nap kéaésután kap az olvasó első illetve második felszólitót,mikor kerül perlésre. A könyvtárak e " Használati sza-bályzata " / Ld. Sallai- Sebestyén / természetesen le-het a kisebb könyvtárakban csak plakáton közölt gyakor-lat, de mindenképpen szükséges arra olvasóink /különösenaz ÚJ beiratkozok / figyelmét felhívni. Ez általában a

zás, atb. Ezek a szabályok - a helyi gyakorlathoz alkal-mazva - könnyen összeállíthatók könyvtárosi kézikönyve-ink és a szakirodalom tanulmányozása alapján. Hiányukteazi bizonytalanná a könyvtáros munkáját iai igen nagya késedelmes olvasók száma, akiknél általában nagyszámúés keresett könyvek feksaenek el fél évig is vagy még

ffiunk van arra hivatkozni, s az olvasót intenzivebben sür-getni, megkérni, hogy az előjegyzett könyvet ne hosazab-

kurrens szerző összes Liíivet stb. természetesen nem a ke—

sedeljni dij az egyetlen Icényezer, amivel elősegíthetjük

- 56 -

tt JCOlCS OnZeS i rend be tar tá sá t * SOkkal tűbbe1 ° r Jtfri t nszemélyes meggyőzés, a b a r á t i kapcsolat t de figyelem-mel ke l l lennünk a r r a , hogy néhány for intnyi ktlsedelaid i j nem zárja lei ez t , viezont j ó l figyelmeztet a koL-cs onzca i ha t ö r időre ^ a könyvtár nelicLllözhe t G t ICTI f oros—Ha rendjére . Sok helyen hal lottam, hogy nincs posta-

tajiíicc&al nisí"beQz&Ive — csekély itesedelnii diibó 1 űeí"—

2.

mellett még egy dokumentum van, amely az olvaeóazolgá-

rót munka, részfeladatok tnegfogalciazását, leiráeát.

mát a könyvtár mennyire szeretné növelni, különóaen a

nea szól azokról a speciális, különösen e célt szolgá-ló könyvtárosi cselekedetekről, amelyeknek eredménye-ként a könyvtáros jobb teljesítményt érhetne el, mintaz előző évben. Szinte minden munkaterv leírja, hogy a

fog sor kerülni a tervezett esztendőben. E népszerüsi-t es " fokozott " lehetős egeidről a Itönyv taros azonbanelnagyoltan szól, *;£ aokszor bizony a könyvtári "apró —tmnka" mellett ann lr véfirehajtása ia elnagyolt, ez eset-ben pl* általában c^dk Í- szcmtílye£ ztonyvajanlo tcvtjweny~

Az új formák, kísérletek, elgondolásod, a szakmai sajtó-

ban le i r t tapa&ztálatok helyt t újra—kipróbálása több f i—

gyolme t erdeme lne. As utóbbi evekben számtalán könyvtári

f elxo^res, elemzes, ciodasertani osszsfo£^lalo jelent meg

önállóan vagy cikk alakjában a Könyvtárosban, Mépmüveléa-

ben* fJcro inasonlo vizsgalstOkrö gondoloJ i Í2aü6Di QDEQH ©sfilc

nek az általános összegezéseknek a kamatoztatáaárs, aa

előttünk még ismeretlen, de e felJnérésékben olvasmányos~nak rüinostílo ertekés if'odaloffl iiepazerLJ3Ltes6i*et ipj óbá1*Iá3ára, olvasói vélemények feljegyzésére, öeazegezégére,amelyeknek eredményeként - kie műhelygyakorlatunk után -

hocy nielyik 10-15 könyvet ajánlhatjuk B könyrtárunJcba lá-togató bricád tagjainak, bizva abban, hogy elaő kölceön-zéeük élménye nem fog csalódást jelenteni régzültre, sugyanakkor nem elsősorban krimivel vásároltuk meg ezt azélményt magunknak e3 &<£ olv&sonaka Az ^Zyen &3 hasonló te*~

vékenység szükségszerűségét azért is hangsúlyozón, mertenneK - apró, de lényeges felfedezésekkel Járó - élményeiközepette változunk mi könyvtárosok ia f tesszük magunkat5zin€s, értő személyiséggét ski mindig képes olvasójánakaeglepetést okozni, s nem együtt álldogál vele a szabad-polc előtt azzal a vágyával, hogy meglásson egy "ismerős"könyvet, amit átnyújthat olvasójának, hanem a nagyszámú

szándékát egyeztetve tud bőséges válaeztekot kinálni.

3.

Természetesen a aecianerée ilyen igényességére te-rekedve saját " otthoni. " olvasmányainltöt is Ö cél érde-kében kell vá 1 ogíttnunlc, érdeklődési körünket is oly kö'~~söaségivé téve, a'r.ár 1: könyvtárosi hivatásunkat. Ahocyolvasóink réaztrc naponta javasolunk procraniot, olyanalapossággal huIX rendszerbe foglalnunk olvasoányainkat,

megosztva kollegaink közö t t , kölceonösen es tn^tnfinn in—

formálni egymást elolvasott könyveinkről. Velem együtt

bizonyára számos kollega is eltűnődött már azon, hogy-

ne ? hogyan ia kellene néhány frappáns mondattal ajánla-ni ? lei i r t hasonló témáról, hogy arra a könyvre utalva

mondom, hogy ezek a tények a legfontosabbak egy mü aján-

láaakor, de 8 "jó", "nagyon szép" "izgalmas" jelzők vagy

ajánlott könyv tárgyszerűségének élményszerü megjelení-tése nélkül. Olvasás közbea már erre kell törekednünk,d^r ekkor cela zerü memorizálni a könyvsjanlaa soránazóbajöhetó részleteket, megfigyeléseinket.

ttielStt e talán tulaágoaan hosszadalmasnak tűnőelmélkedésednek ezt a részét befejeznem, még egy dolgot3 z6z*e tnele le Í rn i . Ha olvas óinktól különböző p&lyazatok,vetélkedők során merünk kérni olvasási naplóra emlékez-tető beszájuolókat • " Ziiisrt tetszett ez & könyv ?" cxmLi

• kérdésünkre i r t válaszokat, akkor talán nem lenne ha-

ocgfogalmazni azokat a mondatokat, amelyekké 1 a£ olva**

sott könyvet ajánlanánk, feljegyezni az érdekes részié-

tekét* utalni a könyv egyéb míivekíiez való kapcsolatára

s tb . / Ez jó haasna az olvasói beszámolóknak, interjúk-

nak iai az olvasó maga mondja el , hogy melyik máaik mű-re emlékezteti a könyv, saját maga közli, hogy melyeka legerdekcsefob reszei, 3 mi kisajatitva ezeket az is —nereteket utalunk már könyvajánláskor a mü kapcsolatai-

je/cyzéaeket, munkaértekezleteken beszéljükelűényeinket« Írjunk annotációt a műről.

Olvasás közben igyekezzünk egy-egy szerzőt, témakörtrész le tea ebben megiBnierni, ne mocdjuíik le as uj könyvekncs emegezes ének" Öröméről* Rövidesen észrevesszük,hogy könnyebben tudunk az olvasóval szót e j ten i , abetűrend formális "rendje" mögött egy másik rendszeralakul ki bennünk, amelyből könnyen tudunk meríteni,s az esetleg nálunk többet olvaaó olvasónak ia könyv-ajánláskor bizonyítani tudjuk nagyobb tájékozódásunkat,aat hogy valóban hivatottak vagyunk iBagúsrendíi művelő-désének folyamatába beavatkozni

- Arató Antal -

Az Ifjúsági könyvtárból a felnőttlégbe átiratkozó fiatalok olvasási i

léséről, az olvaaó fiatalok olvasmányairól. A JászberényiVárosi-Járási Könyvtárban önálló gyermekkönyvtár működik,a immár hagyományazámba menő esemény a minden év júniusá-ban megtörténő "ballagáa", amikor a gyermekkönyvtárból

kéznek a felnőtt részlegben. Az igy beiratkozó csoportoktagjai általában rendszeres olvasók maradnak a felnőttkönyvtárben ia, ám a megváltozott olvasási lehetőségekbizonyára változásokat hoztak eddigi" olvasási gyakorla-tukban i s . Vizsgálódásunk elsősorban azt kutatta, hogyanélnek ezek az olvasók az új lehetőségekkel, milyen indí-tást jelent a gyermekkönyvtár! múlt az olvasmányok kivá-logatáeában, a könyvtár használatában.

Három hónapig folyamatosan feljegyeztük 20, agyermekkönyvtárból átiratkozó "új" beiratkozó olvasónkolvasmányait* A fiatalok közül 8 fiu, 12 leány volti11 fo középiskolában tanult tovabb, 5 fo üzemben dolgozóiparitanuló le t t , 3 fő gyorsíró iskolába került, 1 fő a

A fiatalok olvaaáai szokásait figyelvifeltűnt, hogy a gyermekkönyvtárban megtanult könyvtár—

. használat hasznos volt: ezek az olvasóink önállóan hasz-nálták a ruhatárat, az órjegyet, gyakorlottén mozogtaka könyvtár egész területem egész magatartásuk eláruljaa könyvtárban való Jártasságukat. Örömmel tapasztaltuk,

hogy használják a katalógust, bár a beszélgetések so-rán kiderült, hogy nem egy konkrét mü megkeresésére ve-szik igénybe, hanem az állományt akarják megismerni,

esetén hajlandók a katalógus alapján annak a szerzőnek

összes müvét előkeresni, előkerestetni. Eaeknek az ol-

társukkal ellentétben gyakran kérdeznek. — arra irányul-

tak, hogy egy-egy témában milyen könyv található meg a

könyvtárban* / £z a keres f igye Imes t et bennünket az

mintegy átmenetet jelentene a gyermekkünyvtári kataló-

lógus amúgy is cuak ajánló jellegű nyilvántartás lenne,könnyen összeállítható, ha az új könyvek katalóguslap-jaiból többet rendelünk./ Kivel ilyen katalógussal megnem rendelkezünk, egyelőre a "Fiatalok polcán" elhelye-zett, különböző témák szerint csoportosított könyvekrehivtuk fel a figyelmet. A következőképpen alakult át20 fiatal olvasmánya. 63 alkalommal 218 db. könyvetkölcsönöztek, tehát átlagoean 3 alkalomnál látogattakel a könyvtárba 3 hónap a lat t , a egy alkalomnál 3-4könyvet kölesÖnöztek. A kölesonzes során 147 kötet szt*p—irodalmi müvet kölcsönöztek. Mint láthatjuk, az ismeret-terjesztő müvek aránya 32 % /TI kötet/ nem tér el kü-lönösebben az átlagos gyakorlattól, mindenesetre gya-kor lőtt olvas óra v&ll, / A TI niü £Qegos zlasa a következő s15 táraadalomtudoiaáiiyi, 13 természet tudományi, 15 mű-szaki, 2 mezőgazdasági, 26 egyéb ismeretterjegytŐ./A társadalomtudományi szakkönyvek között többnyire aLányok évkönyve, Piúk évkönyve, e a Hobby sorozat vala-melyik kötete szerepelt. Kölcsönöztek meg több illem—tannal kapcsólatos ícun^vet, s egy filozófiai müvet is .A természettudományi könyvek közül szinte valamennyi aközépiskolai tanulmányokkal kapcsolatos. / í l . Gauser:Az ember és a coillac 0^. Braunbeks Az atou története Ütb./

raüozaki könyvek küzül az sutóval, motorkerékpárral

i kimu-ivet./

bet olvaeott JŰU ezek közül Szabó Magdát Álarcosbálv iThury ZBuzaai Tűzpiros üveggömb c. regénye volt. Az i

zők egyébkent a következóek voltaki Dumaa /6/ ( Móricz/5/, Szabó liagda /4/, Thury Zsuzsa /3/, Golding /2/,Tabi /2/, Illea Béla /2/. liegállaplthatjuk, hogy a fia-

tátong különösebb ellentmondás, bár a tulajdonképpenigyermekkönyvtár! olvasmányok / Pumae, Thury Zsuzsa,Szabó liacda / tovább élnek ée hatnak közöttük. Sokszort apaö zt aüiuk, hogy olvas óink öt let s zeriien válogatnak aazabadpolcon. Sok esetben a jó hangzású cimek szerintválasztják ki olvasmányaikat. Pl. Boldog lfJdaágom/ Balázs Anna / , Szerelem Tripoliszban / SzentiványiKálmán / , Harlekin szerelmese / Berttia Bulcau /stb.

Hövid vlzagálódáaunk egyértelműen a könyvtáros

hivta fel a ficjelaet. Számunkra ia meglepetést okozott.

340 ozakokbo tartozó " izealmae " könyvek közül kerültvulna ki. K valós türtcnelmi tényeket tartalmazó, ér-dekfeazltóen mecirt világháborús ktm- ea egyéb dokumes-tumfélest^ek, vissaatímlékezések Jól szolgálják az iamei

ekkönyvtárban. A küvetkezőkb<

t új olvasóink figyelmét.

átlagoanál Gyakrabban próbálkoztunk -, hogy e f iataloko 1 vo2íRciiiyoi között nem ta la l tnk az " átvezető irodalom n

agy gondot forditunk. Bér nem á l l í that juk,

s z i n t r e , mfígia sajnáljuk, hogy a Boulle, Batea, Heller,

tünk olvaeraányaik között. A kalandoeaágot továbbra iaelaóeorban Dumaa neve fémjeleste. Bár az ecjlitett müvek

a látogató e l ő t t nen vált ki semmilyen módon az egyéb,szinten oda helyezett müvek közül. Személyes könyv-ajánláaaal, könyvnépazeruaitÓ annotációkkal kel l teháte müveket előnyben részesítenünk.

Hasonlóképpen meglepetést okozott az olvasinanyo3

Caáazár István ea Uoldova György i f júaáci munkáit ku-lönöaebb olvauáai " iskolázás " nélkül io eredjnényeoen

mányok ncci váltak olvasmánnyá 3 liónap a l a t t , holottnacy ssáűban hc-lyeztük őket az if júaágl polcra. Ez a l -kalommal talán a " gyermekkönyvtár! " múltra ia u ta l -nunk k e l l : ezekkel a müvekkel kapcsolatban nem hoztakolvasóink semmilyen élményt, kedvező benyomást, s mi-vel a könyvtároai propagandában sem lettek fliegkülön-büztctve, nem ia vtiltak olvasmányokká. Ha válogatás

közben késbe ie akadtak, olvasóinknak nen mondtak többetmagukról, mint a Bzabadpolcon ta lá lható egyéb könyvek.

Vizsgálódásunk legfőbb tanuló ágiinak a asóbelica iráaoa tájékoztatás további növelését látjuk, de afe lsorol t müvek mellett meg kell keresnünk a klasszikusmagyar es külföldi szerzők olyan könyveit is - amelye-ket íapa&ztolataink szerint ~ eredmenyesén ajánlhatunkf i a t a l olvasóinknak. Bár könyvtárunk eddiG ia aok gon-

vizHpdlnunk a " Válogatás a felnőttek irodalciából " oimüállománycsoportot, azt , hogy vannak-e lehetöoejjek bóaé-

ra, hogy a cyermekkünyvtári olvasó dár eleve kéa2 kap-tárban mai irodalmunk fe le , e ne az eaetleg a £yerme 'c~

kiinyvtárban kevée példányszámban megtalálható vagy egy-

általában nt-m ta lá lható Dumas regények olvasása t e l j e -

cedjtk ki QS átiratkozás után.

AZ OLVASÓ MUNKASERT

köztudott, lio^y az utóbbi években roiiaiaosan nőtta munkásság ezáaa. A munkáeokkal való könyvtári foglal-

cyeltük, hogy ez a létszámbeli növeltedén, a munkahelyikulturális üaetünzéaek, a szocialista brigádnozgalom

szeres könyv tár látogató munkáa olvasóink milyen miiveketolvasnak* Olvasáséleuzeeilnk nem öncé lu volt - konkréttapasztalatokat akartunk nyerni egy kiadandó ajánlójegy-zékhez, bibliocráfiához. E bibliográfiában a aai munkáseletét ábrázoló mai niagyar iníiveket kivántunk ajánlania

aurJcáaolvasóinJc véleményét ie figyelembe vegyük./ Ajánló bibliográfiánk többsége általában valamilyen

azint szerint váloj-atja anyagát, kevéBbé veeai figyelem-be az olvasók feltételezhető olvasási gyakorlatát, olva-sási tapasztalatát./

VízsGálódásunk során éppen ezekről a tényezőkről megbi-zonyoBOiiva ~ mintegy munkasolv&aóifik kedvező olT&&icat yéljnénycit beszegyűjtve kívántuk ajánló jegyzékünket öaz—

liyiIvántartásaink alapján kijelöltülüt 70 munkás-olvaaót^éa ezeiaélyi tasakjukba e y kartont helyeztünk ei,nelyre minden ecyua kiJlcaönzbtt könyvet feljegyeztünk,g figyelés néf,y hónapir tar tot t , üz alatt az időszak

átlagosan 4 db könyvet kölcsönzött egy-egy látogatáskor.Az 1372 könyv közül 310 volt ismeretterjesztő. Llegoszlá-suk nem tér el különösebben az ösazes olvasó által köl-csönzött müvet arányától, pusztán a művészeti könyvekettaláltuk igen kevésnek, összesen 9 nüvet kölcsönzött a70 olvasd.

Szépirodalmi olvasmányaikat a következő mádon CBO-portosiíottuk s klasszikus es regi inUveki 176 • haladó pol-gári müvek: 234» népi demokratikus or&zágok szerzőinekalkotáaai: 155, mai magyar müveki 333, lektűr olvaamányofc/többnyire mai magyar alkotók Berkesi, Szilváéi, Rejtö/i62 db. Síir csoportositasl rendszeriink bizonvárSi vitathö^tó, mégis jól kitűnik belőle, hogy a kortizerU izléeazint-hea tartozó olvasmányok dominálnak közöttük. Viszonylag

au olvasmányok / , legtöbb a mai magyar es haladó polgáriaü. Ij-dekes, hogy a klasszikus történelmi regények kedve-lői gyakran vittek a Sienkievicz tipuau olvasmányok mel-lett második viláeháborus könyveket, kölcsönzés során-te-tazést aratott ezek között az olvasók között a "liépsze-

A munkások olvasmányait vizsgálva legjobban arravoltunk kíváncsiak, hogy olvasnak-e olyan müveket, ame-lyek a munkássác jelenlegi életével, munkahelyi, családi

lémákat közcaserieknek, mennyiben találják igaznak az Íróábrázolásmódját, az irói szándék megvalósítását. Az ilyenmüvekről azonoa kérdéseket tettünk fel az olvasóknak, saz igy kaj-ott válaszokat rendszereztük. Az ajánló biblioc-

néliányszavas interjúk alapján állitottuk össze. / Kérdé-seink ezek voltak: Tctszett-e az olvasott mUT, Melyik

Van-e & miinek olyan ré sz le te , ahol úgy érezte, ho^y az

más műhöz hasonlítaná az olvasott könyveti / E válaszokés természetesen a könyvtárosok egyéni kutatómunkája eo-rán á l l i t o t t u k öaeze " Llunkáeélet az irodalomban " ciaiibibiiografiánkat, ajuelyek a következo müveket pnpnl i* rf e l , i l l e tve annotáljáki Bárány Tamás: Várog, e s t i fény-ben, Baráth Íajoa: Tüz és korom, Császár István: Fejfor-

Gergely Mihály: Életünk, halálunk, Geró Jánoe: Az útnatnince vége, Katkó István: Vadhajtás, László-BenoeikSándor: Történeleüi alulnézetben, farosán György: rü2ea

Tisztelet Komlónak, Várkonyi tiihályt Legenda a vonaton.

£ l i s t a - gondoljuk - mindenki számára haBzaoeós tanuleágOB. Bibliográfiánkban természetesen röviden

dekfeszitó rész le te t közöltíiük, egyszeramináenkorra ceg-tanulva ast i a , hogy szóbeli könyvajánláa során a íaü me-lyik rész le té t ke l l felvillantanunk*

Ha figyelembe vesszük, hogy egy 14 oldalas aján-

dalu munkát j e l e n t e t t , akkor ismerhetjük fe l igazán,hogy a munkásoÍvásókkal való könyvtári foglalkozásnak

vaaószolgálati munkában, ugyanakkor nem "tudnatjuk le"alkalmi feladatok "szériákiadványok™( tipuabibliográfi—ák kiadásával, hanem azokat gondos tartalmi munkásak

nyugodtan ajánlani az ismertetett müveket Bálint Györgyszavait idézve« n 1£útfele izgalom érhet olvaaás közben,az egyiket akkor érezzük, ha a könyv i s rólunk s z ó l , . . . "

Arató Antal - Horváth Sándorné

A .jelmondat .jegyében

cialista Brigádok Klubja

Városi Könyvtárba

A közművelődés helyzetével és fejlesztésének fela-dataival foglalkozó 19?t-. márciusi KB. ülés világosan meg-fogalmazta a munkás müve lödé a jelentőségét, alapvető fon-tosságát.

A feladatok jelentős része természetszerüiog akönyvtárakra hárul, amelyeknek alapfeladata a tanulás, apermanens önművelés támogatása, az ideológiai, ssakmai tá-jékozódás biztosítása, az esztétikai élményt nyújtó iroda-lom bafog&dására való felkészités, a szabad idő Iculturálteltöltésével kapcsolatos igények falkeltése és kielégité-

A szocialista brigádokkal i l l . brigádtagoKkal évek-| gj_ ezelőtt Ltiepitet t kapcsolatok szétszórtak alkalomszerüek voltak.

A aiesoturi könyvtar munkatársai régóta fáradoznaka szocialista brigádokkal kiépitatt könyvtári kapcsolatok

Felmértélt az üzemi környezet jellemzőit, a brigádok

sé^ét és igényeit.

Az együttműködés készségét nem kis részbea ösztön-zik azok az 113 határozatok, amelyek az utóbbi időben aaunkásmüvelödést napjaiak, jövönlc, igen fontos föladatávátették.

így került sor arra, hogy a VIIiGÉP Vállalat gazda-sági és szakszervezeti vezetőivel való beszélgetés után

19'/'* ősién személyesen Iteresték meg a könyvtárosok a'aüzem brigádjait, megismerkedtek a brigádok életével,munkájával, vállalásaikkal.

A következő találkozásra már a könyvtárban ke-rült sor, ahol közel JO brigádtag ismerkedett meg akönyvtárral, állományával, szolgáltatásaival.

Kbböl a kettős indittatóaból született a közösigény a Szocialista Brigádok Klubjának létrehozására.Sz az uj forma, a rendszeres és tartalmas kapcsolathozza közel a brigádtagokat a könyvtárhoz.

Az első összejövetelre 1975- január 2^-én ke-rült sor a Könyvtár barátságos olvasótermében.

A könyvtárosok a klub tag ölttel közösen beszéltékmeg a várható programokat, uj utakat, módokat keresve aszocialista brigádmozgalom n szocialista módon dolgozni,tanulni, élni " elvének megvalósítására !

A birgádtagok egybehangzóan igényelték az isme-retterjesztő előadásokat, kirándulások szei-vezését,könyvankétokat, iró_olvasó találkozókat.

A közeljövőben Jókai Anna, Végh Antal, MoldovaGyörgy és Szilvési Lajos Írókkal szeretnének találkoznia klubtagok.

pályázatokról. Ez alkalomból a felszabadulási olvasó pro^-rasot ismertették a könyvtárosok. Minden valószínűségszerint rövidesen uj olvasókör alakul majd a könyvet ésolvasást szerető munkásfiatalokból, akik véleményükkel,ajánlasaikkal az olvasás népszerűsítői, propagandistáilesznek.iílső alkalomnál egy közérdekű problémáról esete szó:" L'dtól jó a házasság " cimmel a köznüvelőetési felügyelőbeszélgetett: a jelenlevőkkel.liaGyszerüen sikerült a tagokat aktivizálni, ki-ki elmond-hatta véleményét, elgondolását.

A hangulatos, irodalmi betétekkel színesített előadásközben felcsattant a taps és nevetés. Jól érezte magáta brigád, otthonba leltek. ífey olyan ottboora, ahonnana szó—szoros értelmeben nem távoztak üres kézzel•

azokat a könyveket, amelyeket az összejövetel után ol-vasásra kiválasztottak.

A házigazdák: Nagy István könyvtárigazgató,Nagy Sándorné és Póriza Istvánná szeretettel Tárták ésfogadták az érkezőket, eloszlatva azokat a kezdeti bi-zonytalanságokat , amelyek nehezítenék az őszinte meg-nyilatkozásokat . Ez az a nehéz lépés, "fi egy újfajtaközösség élétrehívásában elengedhetetlen.

A következő klubnap február 2B-án volt. Az elő-

adást dr. Dobos Istvánná tartotta " Hit adott és mit ad

Magyarország a világ kultúrájának " cimmel.

Március 11-éo dr. Vasvéry Artúr Hiluspaxti élmények c.

előadását hallgatják meg az érdeklődők.

És felvetődik a legidőszerűbb és a legfontosabbkérdés, mit tarveznek - a brigádok és a könyvtár - apárt közművelődési határozatának végrehajtására a kong-resszus e lőtt .

Mindent, amit teooiütc kell az elkövetkezőkbenÍrásban rögzítenek. Nincs semmi különös tennivaló. Csaktovábbhaladni a megkezdett, jó irányban vezető utón.

- Sándor Gál

Egy olvasó por t ré ja

- . . . Bubecs Marton vagyok, mar most a hatvan-nyolcadikat taposom. Eserkileacszázhatvanöt ó ta vagyoknyugdíjas. Nyugdíj e l ő t t a Vízügyi Igazgatóságnál vol-tam, kübikoltam. Meg sem tudnám számolni, hány évig ku-bikoltam összesen, hisaen nyolc évig voltam katona, Otti s árkász. Mikor idejöttem, a kubikmuűka nekem nem voltújság. Kég most i s viccelnek velem, hogy én a " lapáto-soknál " szolgáltam. EB a szakmám.

Balassagyarmaton szulettem. OCt i s jártam ki azi sko lá t . Eat elemit. Volt egy nagyon saigoru t a c i t ó ,Bérezés Lajos. Aa e l ső t , a másodikat óiiozzá jártam. F é l -tem T61e, mert hogy ugy mondjam, az én szüle i* otthonnem tudtak t a n í t a n i . Apán, anyám olvasni-irni nea tudot t .

A forradalom idején elmentés újságot á ru ln i .A YÖrös Újságot tizenkilencben én i s árultam. Többfajtaújság volt nálam mindig, azokat aztán olvasgattam közben.Rákaptam, megszerettem. Anyám Örült, hogy olvasgatok,legalább - mondta - nem csavargók e l . Abban as ldSben a»e3éskönyvekre gzoktan r á , ahogy n i gyerekek, cserélget-tük egymáséit...

Amitor felnőttem, egyetlen lehetőségként beá l l -tam katonának. Ott i s olyan helyre kerültem, ahol r á vol-tam kényszerítve az olvasásra, au árkászokíioz. Ott sokattcellett tanul fii Nyolc évig s z o l g á l t a d . . . .

Amikor a hadbalépés vol t , Litvániában a vonatun-kat felrobbantották a partizánok, hat halottunk, huszoa-bérom sebesültünk l e t t . Az az egy megfogta az agyamat,hogy amikor beértünk egy nagy erdőbe, a zászlóaljparanes-cokuak azt kérdezte a százaöparancsnokcintól, hogy a t i s z -tekből nem sebesült meg senki7 . . . Mondtam i s a rajomnak.

lássátok-e, mondom, a t i s z t i kocáikat hova tették?Azért k e l l e t t nekünk koplalni, mert mindan élelmünkösszetör t . Véres l e t t o t t még a kenyér i s . Akkor az-tán bennem iB felmerült, hogy minek i s jöttünk mi ide 7

— Van Kossá Istvánnak egy könyve, a Dunátóla Donig. Annak az egységnek a szomszédja voltam. Azaz alezredes. Hajnal, nekem valamikor századpai-ancs-nokom v o l t . . .Hogy aa törtónt Telük, azt én elhiszem, bár éa közel-ről nem láttam, velünk nem voltak közvetlen összeköt-tetésben.

liegyvenkettöben egyszer á t j ö t t hozzánk két minkaszol-gálatoa. Ide, Borsod megyébe való vol t mind a ket tő.Amint belépett a két ember, Tm*gV*i npT Tara őket f eke tekávéval, amit föztea a rajnak hóiéból, mert viz, aanem v o l t . . . Hát megsajnáltán őket. — Üljenek l e , mon-dom. Melegedjenek. I t t van kéve, kenyeret, - mondom -,nem tudok adni, mert az nekünk s i n c s . Ilikor ki k e l l e t tmenni, a két ember sorsot akart tmzni, mert az egyiknos vo l t , a másik nőtlen. Mondom: - most még ae menje-nek k i , majd akkor, ha szólok, nehogy meglőjék magukatazért a pár lapát fö ldér t . Aztán hajnalban kiküldte*őket. Akkor adtam Deklit két hókopenyt, mégis ne lássáka hóban, hogy kik . . . Azt mondja akkor nekem az egyik,hogy tudja mit, hét hónapja vagyunk i t t , ds még igynem beszélt velünk senki. Hát - mondom - nem elég min-denkinek a maga baja?

Széket a szerencsétlen enobereket sajnáltam.Éssmit a Eoesa megixt, az ugy van megirva, ahogy vo l t .L'-agamról beszélek, én csak hat osztályt jár taa, de meg-értettem azt a könyvet...

Leszerelésem után hányódtam a világban, ahogyl e h e t e t t . Ebben az időben különösen sok revolverregénytolvastam, meg betyártörGéneteket. Már most ezeket namolvasom, már most az ilyesmi nem érdekel . . .

V.ig TV híradó nincs, addig olvasok, üegnézem a híradót,utána a f o l y t a t á s t . Volt már olyan könyv, amit igy, atv. műsor után kivlttem, de ez már valahogy nem tetszet i . ,mert láttam a képen. Ilyenkor az ember csak végigszaladr a j t a . A Forflyte—ot nem i s viszem k i , mert olyan idegennevek vaunak benne, akit nea szeretek. Az idegen nevek-nek szoktam adni magyart* Ha többször előfordulnak, ak-kor elkeresztelem őket, hogy Jenő, vagy i lyesmi . . . Enugye nem tudok, csak magyarul olvasni, igy aztán engemzavar, ha a könyvben idegen nevek vannak. Igaz, a Jókai

hogy menni fog a tv -ben Jókainak az, egyik regénye, aFráter György... Ezt a könyvet már két3zer i s olvastam,mégis e l v i t t e m . . . Jókait valahogy szeretem többször i se l o l v a s n i , . . .

Amikor megjövök a könyvtárból, a feleségemmegkérdezi, hogy milyet hoztál? Hoadom: hát én azt nemtudom, hogy ez neked t e t s z i k , vagy nem t e t s z i k , tiéha vanugy, hogy azt mondom: ez t , vagy azt olvasd e l . Ea egy-egykönyvet e l i s olvas, néha elbeszéljük. Egymás közt. Szom-gzéddal ismerőssel oem esik ilyesmiről szó. A szomszédokjobbról-balról nem nagyon olvasnak. Ha vélet lenül egyik-másik átjön, kérdi mit csinálok, hát olvasok.. .Én nem nagyon mesélem e l neki, hát i t t van a könyvtár...tiéha becsapódok. Ha el i s viszek egy-egy könyvet a claeután. Azt hiszem, elég jó, de ezeket visszahozom, martnem értem meg. Hát akkor minek töltsem vele az idSa?

Volt szó arról a Sánta Ferencről. A TV-ben l á t -tam, hogy egy kis f iút kényszer! tettek, hogy a kutyáramondja azt , hogy kecske. Es a két e l i t é l t e t , amikor kisér-

nem szeretem a t v . Magyarázatokat sem a színházi közvetí-t é s , sen a film e l ő t t . Ba megjelenik a magyarázó, én ak-kor már tudom, hogy ez nem jé műsor l e s z . Jó bornak tud-ja, nem ke l l cégér. Do azért a saga kedvéért azt a novel-l á t még elolvasom. X

Általában jól emlékesen az irók nevére. Ha vala-melyik nekem megtetszik, akkor én már keresem annak aziróaak a müveit. Ezeknek tudom i s a polcokon a h e l y é t . . .Hogy o t t a sarokban a Dumas... De hát ugye azt i s kivi-szik, gyorsan.. .

Ilyenkor, té len, ha nem dolgozom, 6-7 órát i solvasok naponta. Ötvenfcáromban jöttem ide lakni . Amikormegtudtam, hogy i t t működik könyvtár, én már jöttem i s .Beiratkoztam. Most csalt történelmi regényeket viszek.Olyan könyveket szeretek olvasni, amit én a hat elemivel

ha a kezembe kerül, abból egyet-egyet elolvastam. A TV-benna látom, akkor meghallgatom a versmondót, de máskülönbenengem, megmondom őszintén, nem érdekel. Az elbeszéléseket,a rövid történeteket i s elolvasom, de legjobban a t ö r t é -nelmi dolgokat, mint a szabadságharc. Az oross Íróktól i s ,3olohov, Gorkij, Tolsztoj nekem mind ismerős név. TeresPéter ta lán egyik kedvencem, caak sajnos, kávés van tőleebben a könyvtárban. Ezek már voltak nálam kétszer i s .Hem i s tudom - Ő nem i r t csak három könyvet ?

volt ugy, hogy két napig sem ettem. De azért, ha kerestempár f i l l é r t , azt a t i z f i l l é r e s regényt megvettem. KimentemA Dunapartra, hanyatt feküdtem, na,- mondom - én most márinnen e l nem megyek, aBig ezt e l nem olvasom. Hát én mosti s igy szeretek olvasói .

Nézze, nekem megtérült, mióta én olvasok, máskép-pen látom a v i l á g o t . . . Bért azokban a regényekben i s . . .

- 55 -

ugy összefogja az embereket... valahogy jobban... nemtudom én ezt megmegyarázni. T a n í t o t t a k . . . . Tanultam...Hasznosíthatom. Mind, aki olvasni s z e r e t . . . persze, azIlyen magamfajta emberét, mintha jobban megértenénk . . .egymást.

Abban a brlgáabac, ahol utol jára dolgoztam, nemolvasott senki. Meg, persze, megkérdezték, hogy mennyikönyvet olvastam... Mondom: én azt nen tudom, de s o k a t . . .Ha elfogy - mondom - akkor elmegyek, hozok...

Tudja, sok embert ismerek, hát azok között azértvan egypár könyvszerető ember. Bát könyvszerető ismerő-én ie elszoktam menni a mindnyájunk, szóval az apákbol t jába . . . De azér t , ha azt mondja nekem valaki, hogyno, most igyák meg egy l i t e r bor t , vagy ha tudom, hogyvan nekem egy 36, moadjuk egy vaatag könyvem, amelyikannyira érdekelne . . . hát inkább a könyvhöz el lnek.Engem ez jobban l e k ö t . . .

Azért, tudja, még mindig az a nézet van, perszeaz öregek között, hogy nem leszel prókátor . . . Nekem nem

vasni nem t u d o t t . . . Még b i z t a t o t t i s . . .

Mióta éa idejárok ebbe a könyvtárba, e le inte méga hónom a l a t t hoztam, ami v o l t . . . De bizony még engem iamegszóltak, ugy, hogy most már berakom a táskába. . . Ami-kor aztán szóba kerül, rávágom: nem csak kenyérrel é l azember. Éa én ezzel e l i s nevetem...

Biztattam én, számtalanszor biztattam őket, hogyolvassanak, és ismernek, tudják i s , hogy én szeratek o l -vasni. De hát van, aki nem szeret , vagy nem olvas. Hátaz nem kényszer... Lejegyezte: Gaál Sándor.

/ Elmondta R u b e c z M á r t o n , Poroszlón,1973. febr.-ban./

1 Sánta Ferenc: Sokan voltunk.

HELYISMERET

Jászapáti Újság

Alcim: Társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilaplíegjelenés helye: JászapátiIndult; 1913. május 29.Megszünt;1914. jun. 25.Megjelent: hetenkéntüserkesztö: 1914. jun. 18: i f j . Andrássy JéoosFelelős szerkesztő: Iarik Gjula, 191*. jan. 3: Higrinyi

FerencLapkiadó tulajdonoflílmrik Gyula, 1914. jan. 29: Kigrioyi

FerencHyomda: Nigricyi, JászárokSüállásAlak: 2 r .Országos Széchenyi Könyvtár: 1913: 1-32. sz.=ts., 1914:

1-22, 26-27. sz.

résen megjelenő Jászapáti éB Vidéke éa aJász üjeág. A Jász Ujsás alapítására nyil-

vánvaláan a Jaszárokszálláson müködö s a Jászárofcssállásés Vidékét megjelentető WigrLnyi nyomda szabad kapacitásabiztosított lehetőséget. A hetilap szerkesztője ImrikGyula jászapáti járási irodatiszt volt, aidjieli későbbhivatali állása miattJs kellett mondania a szerfcesztós-rőlÉ A főispán ugyanis nem engedélyezte, hogy köztiszt-viselői beosztása mellett lapszerkesztéssel is foglal-kozzék. Amikor ez kiderült, Higrinyi Ferenc, a Jászárok-szállás és Vidéke szerkesztője vette át a lap irányítá-sát és Imrik mint lapkiadó tulajdonos szerepelt a fejlé-

cen.A főispáni nivatal megállapíthatta, hogy ezek pusz-tán formai változások, s később - valószinüleg helyi int-rikák hatására - Imriket Kunhegyesre aelyezték át, igyvégleg meg kellett válnia a laptól. 1 / liigrinyi Ferencjászsági működése előtt a Pásttól Hírlap fele15a szerkeez-volt./

Imrik Gyula, - aki tisztviselő létére nyilvánvaló- •an nem volt gyakorlott ujfiégiró, - szerkesztői munkájáról,módszereiről egyik Írásából értesülbebünk. 2 Előfizetőjevolt a legfontosabb fővárosi lapoknak, 15-20 vidéki lapotpedig eserepéldányként kapott rendszeresen. Hirdetések kös—zétételéért, de ingyen is küldték számára a különböző kő-nyomatos sajtótájékoztatókat, mint pl . a Gazdasági Tudósí-tót . Tapasztalata szerint a Magyarországon megjelenő min-tegy 600 vidéki hírlapból 400-^50 majdnem csak e könyoma-tosokból átvett tudósításokat közöl. Ő azt vallja, hogy avidéki újságnak elsősorban helyi érdekű közleményeket kellmegjelentetnie, ezért a cikkeket általában saját maga vagymunkatársai Írják, ez alól csak a tárca rovat illetve a nemhelyi hirek jelentenek kivételt• Est az elvet a későbbi?kaorán a kiadó ugy fejleszti tovább, hogy a Jászárokszállásés Vidékében és a Jászapáti üjjságban i s egyazon elbeszélé-seket, hireket közölnek számos alkalommal. így biztosítot-ták a kiszedett nyomdai szöveg gazdaságos felhasználását.

A lap A szerkesztő az első szán kissé dagályos bekö-szöntőjében határozott, kritikai szerepet saáaóprogramot fogalmazott meg. / Pl. " A betegestársadalmi élet csiráinak kipusztitáea " . etb./

Felhívása, hogy minden névaláírással beküldött panaszt,közérdekű bejelentést, felszólitást köaöl a lapjában, pa-ráas viharokat sejtet a következő száookban. A szerkesztőilyen szavakkal fenyegeti meg ellenfeleit: " Ha netán sér -tésnek vagy megtámadtatásnak lennék kitéve, kénytelen le-szek üres fejüket kioktatni, kijelentem, hogy velük egy

téré vonatkozó közérdekű, személyi, népmozgalmi, egye-sületi, társasági stb. hírek bőséges közlésével leptemeg a lap olvasóit.

Rovatok A vezércikket legtöbb alkalommal a szer-

kesztő i r ta , azt teljes nevével, máskor rö-vidítésekkel szignálva, néhány alkalommal- általános témákról - olvashatunk aláírás

nélküli írásokat i s , ezek közül egyről sikerült megálla-pítani, hogy Az Estből l e t t átvéve. Ez a lap különösenközel állhatott a szerkesztőhöz, mert más alkalommal szln-

Hyilvánvalóan ez a fajta tájékozódás késztette az egyéb-ként konkrét, helyi tapasztalati tények ismertetésekor jószociális érzékkel rendelkező Imrik Gyulát, hogy a kora-beli haladó társadalmi folyamatok, jelenségek kapcsán de-magóg, reakciós módon nyilatkozzék lapjábaa. A " Testvér-tagadók " cimü nagyrészt szintén átvett Írásban, olvashat-juk p l . , hogy míg a " jászgazdák nemzeti szinü mellüketTerik, addig némelyik ember " , " hazaáruló bitangok " szo-cialista könyveket olvasnak. Hasik - már Kigrinyi szerkesí-tése idegén megjelenő vezércikkből megtudjuk, hogy a hazátés vallást gyűlölő szocialistákhoz csak azok csatlakosnak,oVi v hasznot remélnek bűzni abból — , veXük szemben viszont

llzmuabaii jó.

A helyi vonatkozású vezércikk többnyire okos,

higgadt i rás, nem nélkülözi a helyi viszonyok kritiká-ját sem. " Tea ivás, mint jótékonykodás " címmel éles bi-rálatot olvashatunk a helyi római katolikus nőegyletról,többek között arról, hogy egy korona belépődíj mellett ren-deznek ismeretterjesztő felolvasásokat, amelyeken éppen

ilyen lehetőségeire. A lap máskor az egyke rendszertbírálja vagy azt kifogásolja, hogy az uri dalániába nemléphet be akárki, a helyi munkásügyről szólva pedig ki-fejt i, hogy a munkaerő lekötésére sürgősen ipart kellenetelepíteni. 5*

szét 2-3 számonként tárca foglalta e l . Többnyire helyi

néhány esetben helytörténeti vonatkozású írások. Ameny-nyiben a lapszám tárcát nem tartalmazott, akkor a rövi-den, frappánsan fogalmazott hirek felsorolása már az el-ső oldalon megkezdődött, s folytatódott a 4. oldalon,amelynek mintegy a felét már hirdetések foglalták el .A helyi hirek felsorolását - melyek közül az először i t tállandósult s részletes sporttudósításokat kell kiemelni -a főváxosi lapokból átvett érdekes bűnügyek, hirek közlé-

talmukbaii megőrizték a fővárosi sajtónak a közérdeklődésfelkeltésére való igyekezetét. / Pl. " Mulatságos nadrág-história " , " Krematórium Magyarországon " , " A nők fikszi-rozása nem büntetendő " , " Kiselejtezett hadihajó " . / Ami-kor a lapot Nigrinyi Ferenc vette át, - a többnyire elmaradtvezércikk helyén - Esetek a hétről cimü rovatot hozta létre.A rovatban a hét legfontosabb országos jelentőségű eseményei-röl közölt rövid beszámolókat a budapesti szenzáció-sajtóhíreiből ollózva.

Olvasók köre, A lap előfizetőinek számáról nincsen ada—

értékelés tünk. Az a tény, hogy egy másik helyi lapmellett érdemes volt kiadni, a hogy az els5szám megjelenése után két hónappal a szer-

kesztő megirja, hogy az előfizetők száma duplája annak mintamire számított, és hogy a lap 4--5O0G koronát ér, az újságnépszerűségét mutatja. Ezt a népszerűségét a lap elsősorbanbőséges és változatos hírrovatának köszönhette, amelyben

egyaránt próbálta kielégitani a helyi viszonyok és az

országos pletykák, botrányok iránt érdeklődő olvasókategyara/it • A szerkesztőnek ezt & célt az e&yre inkábbhírszolgáltatóvá váló központi bulvár-sajti módjára s i-került megvalósítania, vidéken anélkül azonban, hogylemondott volna a helyi érdekű polemizálásról, fl hírei-ben kizárólag alacaooyrendü kíváncsiságot, ezenzáció-inséget szolgált volna ki.

- Arató Áűtal -

1. Imrik Gyula: Bncsu. = 191*. 2-sz.l.p.2. Imrik Gyula: A sajtó. = 1913. 2?.sz. l-2.p.

3. Imrik Gyula: Beköszöntő. = 1913. l .sz. l .p .4. Tea ivás, mint játékonykodás. = 1912. 25-52. l-2.p.5. Egyfce rendszer Jászüséren. = 1913. 30.52. l . p .

Somogyi-könyvtári

KÖNYVTÁRI BIBLIOGRÁFIA

a I B L I 0 G 8 A P I •

Könyvtári cikkek - Szolnok megye

197*. dan. l.-jua. 30.

Rövidítések jegyzékei

?k. = Fénykép Kvt. = Könyvtáros

H. = Hir Sz.m.H. =S«ilűok megyei HéplapJks. = Jászkunság

1./ ARATÓ AntalEx l ibris dr. Kertész Dénes... A kisErafikagyüj-

tö otthonában. = Sz.m.N. l . sz . 3. 5. 1.A cibakházi állatorvos Magyarország egyik legjelen-

tősebb ex libris-gyüjteményóvel rendelkezik, llagán-könyvtáréról és Készülő irodalomtörténeti archívumárólis i r a Jászberényi J-V. Könyvtár igazgatója. KertészBéces ex librisének fényképével.

2./ V/EHK/ E/nma/Klubok és renOüagyó órák. /A Terseghy Ferenc Szol-

nok Megyei Könyvtár gyermekrészlegében./ = Sz.m.H.

6.sz. jan. 9. 5. 1.A Jászberényi J-V., a JászalsóSBentgyörgyi és Jász-

szentandrési Községi Könyvtárak gyermekrészlegét i semliti.

3./ Jászfényazaru. A Köíségl Könyvtár gyermekrésBlogé-nek részlete. /Fk./ = Sz.m.H. 9-sa. jan. 12. 12. 1.1. t.

* . / EÉHÍSZ Dezső

Igen és nem /A Jászárokszállási Községi Könyvtárés Községi Művelődési Ház tevékenysége./ = Sz.m.K.18.sz. jan. 23- 5. 1.

Adottságaik, problémáik, lehetőségeik.

5-/ Könyvpremier. /Szolnokon, a Verseghy Ferenc MegyeiKöoyvtárban Szász Imre irót mutatja be Béz Pál kri-tikus./ /H./ = Sz.m.N. 18.ss. jaa. 25. 1. 1.

A kó'nyvujdűíiságok és szerzőik bemutatására índi~

müvével Indul.= Sz.m.tJ. 22.sz. jan. 27. 1. 1. /H./

6./ A Szolnok /Kertvárosi Klubkönyvtár ifjuaágl klubjaSzolnok város törtéaete c . előadást reodea jan. 25-én./H./ - Ez.m.N. 26. sz. ;jao. 25* B. 1.

?•/ A Szolnok /Bzandaszöllösi Klubkönyvtár nyugdíjasokklubja 3an. 26-án egésüségíigyi előadást és filmve-t í tés t rendez. /H./

8./ Ka /197*.febr.^-éc/ Karcagon. Megnyitják a mező-

gazdasági könyvhónapot. /E./ = Sz.m.K. 29.ss. febr.

5. 5. 1.

A Szolnok megyei megnyitó műsora. Beszédet mond

dr. Nagy Bélint, a Rezőgazd. és Élelmezésügyi iíin.

röo.vea.

= Sz.m.H. JO.sz. febr. 6. 1. 1.

9./ Tallionljan jártam c. élménybe számol ót tart a/baolQOk-/ Szandaszöllösi Klubkönyvtár nöklubja./H./ = Sz.m.K. 29. sz. Cebr. 5. 1.

10./ H/ÉKÉSZ/ D/ezsŐ/

.../Jászszentaadráson a Művelődési Ház uj helyreköltözött./ = Sz.m.H. 30.aa. febr. 6. 5. 1.

A tanyai népművelésről: a Járás-tanyai KLubkönyv-tár, az Alsó- és Felső-tanyai ELubkönyvtár munkájá-ról i s .

11./ Törökszentmiklóson a mezőgazdasági kÖnyvnónap meg-nyitóját febr. 7-én tartják, i r . Horváth Sándor:"Merre tart a világ mezőgazdasága?" c. előadásával./H./ a SZ.H-.N. 30.BZ. febí. 6. 5. 1.

12./ Kisújszálláson . . . Zenei sarok a /Városi/ Könyv-

tárban. /H./ = Sz.11.fi. 32.sz.febr. 8. 3. 1.

13./ T/ISS4I/ L/ajos/. . . Ülést tartott az Sz/aksservezefcek/ M/egyoi/

T/anáosa Szolnok megyei/ elnöksége /febr. 5-ön/.<= Sz.m.M. 32.az. febr. 9. 8. 1.

Napirendjén: a szakszervezeti könyvtárak helyzete,

fejlesztése.

14./ A Saolnok-Szaodaszöllősi ELubkönyvtár nyugdíjasokklubja világpolitikai előadása febr. 9-én. /H,/= Sa.a.H. 33.sz. febr. 9. a. 1*

15./ A /Szolnok/Kertvárosi Klubkonyvtár febr. 13-ánfilmvetítéssel egybekötött egészségügyi előadása,dr. Ormoshelyi Ernő főorvos közreműködésével. /H./= SZ.B.M. 35.sz. febr. 12. 3. 1.

16./ /Mezőgazdasági/ Eönyvhónap 2ák6caifalv4n. /H./

A kiál l í tás rendezésében a Községi Könyvtér is

17-/ Baranyi Ferano költó fabr. 19-én Törökszentmikló-aon, febr. 20-án Kunűegyeaeű találkozik fiatal ol-vasókkal. /H./ = Sz.m.N. 41.sz. febr. 19. 8. 1.

18./ ILOS Antal - fotó: N/AGX/ ZsoltISezögazdasági köűyhőnap a Jászságban. = Sz.m.íf.

*5.sz.Jásaágón és Jászfelsőszentgyörgyön Terba István,

Jászárokszálláson Horváth Sándor és Győri Béla, -Alattján, Jásztelek, JászalsószentgyÖrgjön ár. l£a-

EO3 Láozló, - Jászfényszárunk Báldi Béla, Puszta-

monostor, Jászk±sér, Jászjákóhalma, Jászberényben

és a járásban dr« ííovács Fereűc előadásai.

20./ HÉHiSZ DezsÖHa esik az eso. Könyvtárból akvas iun* Ui történt

Jászjákónalmán /a Kö'aségi Kooyvtárban/? = Sz.m.N.46.SU. febr. 24. 5. 1.

Az 1971-ben épicett épületrész beázik, életveszé-lyes. Költözik a Köoyvtár.

21./ /Tudós./Sikeres mezőgazdasági könyvhónap UezSfcuroc. =

SZ.IIUM. 46.sz. febr. 24. 5. 1.

A Masyar-Uoagol Barátsás Tsz. kulturális bizott-

sága szemezésében.

22./ Szakmai tanácskozás a mezőgazdasági könyvhónapon

/febr. 26-án, Szolnokon/. /H./ = Sz.m.N. fS.sz.

febr. 27. 5- 1-

23./ HORVÁTH ViktorA magyar hírlapok mikrofilméBeaének első öt éve

B Í Orezágoe Széchényi Könyvtárban* • Kvt. 2. ez.74-77. 1. 4 t .

A megyei könyvtárakkal való együttműködésről.Mikrofilmek a megyei könyvtárakban, a helyi sajtóa helyismereti forrásanyagban.

24./ KATOHA JenőVeraeghy Ferenc-emlékkönyv. = Kvt. 2.az. 106-109. 1.A Verseghy Ferenc Itegyi Könyvtár által kiadottt

25./ A /hetvenöt/ 75 éves karcagi "földműves" iskolain téze t i könyvtárából r é s z l e t . /Plc./ = Sz.m.H.53.az. márc. 5. 51. 1. 1 t .

26./ ILLÉS /Antal/Hu társa a könyv. /Budai Vincéné, Jásaivány, a

Községi Könyvtár olvasója./ /Inter jú ./ = Sz.m.íi.56.HZ. márc. 8. 5. 1. 1 t .

27./ TÓTH GyulaKönyvtár a laktanyában /Szolnokon a Kilián György

SepUlő Uüszaki Főiskolán/. = Sz.m.H. 59.az. má>c.12. 5. 1.

Beszélgetés dr.Brunszvik fálne könyvtárvezetővel.A Könyvtár tevékenysége.

26./ Rendhagyó irodalomóra Karcagon /márc. 22-én/./H./ = Sz.m.H. 69.sz. 23. B. 1.

Caine Uihály irodalomtörténész és Sánta Ferenciró előadása az if júsági klubban ég a Gimnáziumban!"A mai magyar irodaloia külföldön" ciciael.

29./ Iró-olvaSó" találkozó márc. 29-én Karcagon, a Vá-rosi Könyvtárban, Bihari Klára Írónővel, /ti./= Sz.m.li. isárc. 29. B. 1.

30./ Kiváló /Városi/ Könyvtár Mezőtúron. * Sz.m.li.76.ez, márc. 31. 5. 1.

Kitüntetés. A Könyvtár szolgáltatásai, eredae-nyei«

31./ KOCSIS Láazló

finberek az embertelenségben. A karcagi illegálisKM? tevékenyeégéről, = Jászkunság) l.ez. máro.34-39. 1.

Bibliogr. a forrásanyagokbanJ 39. 1.

Imre, KOCHÍH János, Magyar Perenc, Karakae Imre,Ádám lliűály. Zsoldos János, Tóth Sándorról ée aszociáldemokrata alapszervezet könyvtáráról. Fel-sorolja az előadások ée a lefoglalt sajtóanyagcímeit.

32./ Az EGYÜTT 1973/1-2.s:3.ez. márc. 1B2. 1.

, /H./ = Kvt.

33./ FUTALA TiborKönyvtár és művelődés. A Jászberényi Városi-Já-

rási Könyvtár értesítője. 2/1971. és 3/1972.kötet./Ismertetés./ = Kvt. 3-sz. 179-160. 1.

34./ Játék a könyvtárban c. rádiós vetélkedő a llező-tur i Városi Könyvtár es az Ajkai Városi Könyvtárcsapata között. /H./ a Kvt. 3.sz. márc. 162. 1.

35-/ LEKGY.EL Gézáné

A könyvtári tömegpolitikai munka Szolnok megyé-ben. = Kvt. 3.BZ. aiárc. 131-133. X.

A tanácsi közmüvelódéei könyvtárakban.

36./ Perei Zoltán kisgrafikáiból k iá l l í tás t rendezetta Jászberényi Városi-Járáai Könyvtár, és kiadta akiá l l í tás katalógusát is /H./ » Kvt. 3.ez. raárc.184. 1.

37./ Uj gyermekkönyvtár Turtcevén /a Városi Könyvtár-ban/. = Sz.m.H. 77.ez. ápr. 2. 5. 1.

A Könyvtár ée fejlesztési adatai.

3B./ H/iSÍSZ/ D/ezeó/. . . A /azajoli/ Közaégí Könyvtárban./ = Sa.m.B.

. 1*

39./ Sz.il,Kiflikből könyvek /a Kossuth uti Iskolában, Kun-

hegyeaen/. = Sz.m.H. BO.az. ápr. 7-- 5- 1.

A tamilok könyvvásárlásai es az iskolai könyvtárfejlesztése.

40./ Jászsági krónika. Jászberény/i járás/. Kiválókönyvtárak. Népszerű kisgrafika* a Sz.m.H. 81.az.ápr. 8. 7. 1.

Jászberény ^ászárokszflllas ~ könyvtárak teve™

kenyaégéről. Diskay Lenke kiál l i táaa.

41./ VHÍES Síiraa

Mind többen kapnak kedvet az olvasásra . . . /Alat-

tyán Községi Könyvtárában/. = Ss.m.H. B.ez. ápr. 9.

5. 1.Beszélgetés ozv.Laki Beláné könyvtárvezetővel.

42./ N/AGY/ ZS/olt/ fotóA Kunmadarasi Közaégi Könyvtár gyermekreaalegé-

ben. /Pk. + H./ = Sz.m.H. épp. 12. 5. 1. 1 t .

43./ "Napjaink"-est /Szolnokon. Költészet-napi megem-lékezés/. /H./ = Sz.m.N. ápr . 12. 1. 1.

Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, as SZLT KözpontiKönyvtára és a V.T.VB. llüv.Osztály rendezésében.Közreműködött! GulyáH Mihály, Bari Káraly, Kalász

44./ A Jászapáti Községi Könyvtár ifjúsági klubjában

előadás. /H./ = Sz.rn.N. 89.az. ápr. 18. 8. 1.

45-/ I/GRICZI/ ZE/lgmond/Operaest cs nyolcált a l á n o s . . . /Jászapáti , Velccii

Tsz./ = Sz.m.H. 94.az. ápr. 24. 5. 1.500 kötetes saakkönyvtáráról i s .

46./ Kunmadaras. A Községi Könyvtárban - künyvajánlás./Pk./ = Sz.m.H. 97.SZ. ápr. 27. 5. 1. 1 t .

47./ Üódezertanl kiadvány. Szolnok-kötet. /Ismertetés./= Sz.m.H. 100.az. máj. 1. 4. 1.

Ismertet i a Ságvári E. Hegyei llüvelődesi Központ"Hogyan készülhetünk Szolnok város 900 éves évfor-dulójára. Szolnok, 1974. c . kiadványát. í r arrdli s , hogy a "Uost vagyok i t thon" /költők, irók Szol-nokról / " o. fejezet /és bibliográfia, 123-140. 1./a Veraeghy Ferenc llegyei Könyvtár helyismereti gyűj-tőmunkáján alapszik.

48,/ HÉÍÍS2 Dezső - KíffiJJEljDI Lajos - TISZAI LajosMi újság a t iszafüredi járásban? . . . Abádezalók.

Uj olvasóterem a /Községi/ Könyvtárban. « Sz.m.H.107.sz. máj. 10. 5. 1.

A Könyvtár tevékenységéről.

49./ S/EúOÜ/ B/éla/1

Szolnoki nyár..« a LIussu^ 'UdvQj bdJi* = SZ.IQ.NBloa.ez. máj. 11. 9. 1.

As ticnepi Könyvhét eBemé»yeiróI í o .

50./ A/RATó/ V n t a l /Kéeeül a /Szolnot/ megyei Bajtóbibliográfia /a

Verseghy Ferenc Hegyei Könyvtárban/. = Sa.m.li.l l ű . s z . máj. 14. 5. 1.

Anyaggyűjtés céljából felkérés a lakoeaágűoz.

5 1 . / KAtiWDA ZoltánHazai e s t é i . Akik a szolnoki színekben vetélked-

nek. • Sz.s.lJ. 111.32. máj. 1^. 5. 1. 1 t .i TVWetélkedőa Szolnokot képviselő, s Kyiregy-

háeán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán ta-

gáai Káliaán a Vereegey P. liegyei Könyvtár helyis-mereti gyűjteményéből készült f e l .

könyvtárait bemutató fotó- éa tab lóKíá l l i tás . /H./= S Z . K . H . 112.sz. máj. 16. 6. 1.

I A könyvhét /1974'/ Karcagon. /H./ = Sz.m.H.127.az. 3un« 2. 1. 1.

Hunkácsi l i iklős, Kartal Zsuzsa, Bános Jánoa, Ba-t a Imre, íerenc i.Va, Somhegyi éa Galkd Bence közre-működésével.

54./ A/z Ünnepi/ Könyvhét . . . /1974, Szolnok... megnyi-t ó j á n . . . /H./ = Sz.m.H. 127.ez. 2ún. 2. 12. 1.a 12B.az. Jun. 4. 1. 1. 1 t .

Rendezvény sorozat üzemekben és a "Könyvudv&r11 — banJun. 3—án. Megnyitottál Kukri Béla Y.T.B. elnök,közreműködötti a budapesti Irodalmi Szinpad, DemányOttó i Llarosi Gyula^ Soós Zo ltan^ Be ne zs ZBUzsag tle~reo a n i l , Bánki Zsuzsa, Dévai Nagy Kamilla, Lóte

4-én Baláza Árpád és a Kaláka-együttes, a VerseghyF.Hegyei Könyvtár zenessóhajának felavatása. Fény-képpel.- SE.BL.N. 1 2 9 . B Z . jun. 5.. 5. 1. / W~ Sz.m.N. 130.sz. jim. 6. 5. 1.- S Z . D . N . UO.az. jun. 6. 1. 1. /H./^ SB.m.M. 131.82. jun. 7. 5. 1. /H./= Ss.m.M. 132.SZ. jua. 8. 1. 1. /H./

55-/ AHATü AntalJevgenylj Goljaioyazkij k l á l l i t á e a Jáaeberényben

/a Járás i Városi Könyvtárban/. - Sz.m.N. 132.az.jun. a. b. 1.

A modern szovjet grafikusművészet egyik jelentóaalakjának kisgrafikálból, ex l i b r i s e i b ő l .

56./ Cibakházán 460 ezer forintos költséggel á ta lak í-tották a KöaaéEi Könyvtár épületét . /H./ = Ss.m.H.135.SÍ. jun. 12. 6. 1.

57./ Hatazázezres forgalom Szolnokon. /1974/ ÜnnepiKönyvhét - könyvhiáimyal. = Sz.n.H. 135.sz. jun.12. 1. 1.

58./ T/ÓTH/ li/ária/Uj könyvtár a Volán /7-es Vállalst/-nál /Szolnokon/.

= Sz.m.H. 137.B3. jun. 14. 5- 1.

59./ E/GYED/ F/erenc/Muzsikáló zeneszóba. Újdonság a szolnoki Verseghy

15. 8. 1.

60./ Penákel Judit Írónő /jun. 14-én/ Martfűn, a liüve-lódésl Központ Könyvtárában. /H./ = Sz.m.N. 138.sz.Jun. 15. S. 1.

polcos könyvtára. /H./ = Sz.m.H. 138.az. jun. 15.5. 1. X t .

Fényképpel.

£>H./ Cyernekraj2JtiállitáH nyí l t /1974.jun. 18-án/ aSzolnok/ezandaazöllóul Klubbönyvtárban a könyvtárBEakkörének munkáiból. /H. / = Sz.n.U. 141.ez. jun. .19. 8. 1.

6 3 . / CS/OBOTH/ A / t t i l a /Középfokú települések könyvtárigazgatóinak tanáoe-

kozáaa /1974. m á r c , Szolnokon/. = Kvt. 6 .HZ. jun.354-355. 1.

A 6 megye között Szolnok megye 15 ezer lakoson a lu l ihelyaégeinek könyvtárvezetői ia résztvettek. KagyJánoa /Tiszafüred/, Szunnay Ernő /Szolnok/ kbnyvtá-

• r i g . hozzászólásai.

64./ A /negyei/ tanácai éa a azakazei-vezeti közműve-lődési könyvtárak /szolgáltató helyek/ 1973. éviadatai* = Kvt. 6.az. Jun. 344-346. 1. 1 t .

Szolnok nie/ yei. s t a t i a z t i k a i öaozeaen is • fODD ŰIU—tatókkal.

BORSODIKÖNYVTÁROS

1- a ;

III

1

s

h

Ui

lat

í

!L

IBI

Í S S

uii

-

8 5 £ 8 3

. „ » » .

. . . . .

3 " £ í? J

S J S J S

! 3 « - S

s S S S Í

S 5 Í Í S

ÍI a

s s

S K

S S

.236

.176

S í

n 1 ° o n ^ «

o oj ui m_ ^

l i -" 1 1S j | í •

s

K K

3 S

R »

S S

I J

S Í

61

4

86

4

1.94

7

2.14

5

|

«

i s

s 3

«x

S á

18

I g

8 „

1 1

R S

3 S42

,

33,

g S

9 3

s;-

l !

S S

! |

t R

s S

R 1

24,

40,

4,4

7,0

• !

R *

77

5

73

4

li

3:-

To

lna

« s

- s

3 5

3 s

JEi

™ ^

1 3

SÍ

ss

S

K

a

o

»

sí

! O:

:

í ™

i ^

a

s•

r

$21.

K

<o

na

46,7

1

íV3

l '

L!*IS

L

i"°

! 2

o

s

_S

3 64

,3 19,5

14

•í i

:

i |

H E

úi

s

1

1s

35

3

1

31

s

a"

9 53

a

US

.6

6,0

6,2

2,4

8

3

1

« •

3"

|

í

R"7

10,4

?,

7

1

!í!

j i

o {!

Üs\

Sz

He

olS41t«tÓhelyek

Víro.i

Kö>.<8i

56-

126,7

120,7

110,6

L972. év-ában

119.*

117,1

126,8

aredatl

B7,6

75,6

77,0

költs . v«tés

83.7

01,6

81,0

ban

aBy6b

24,4

23.0

forrás

16,J

18,4

19,0

ms,„„s„mél,„„ilhi„;=,s,thi, Ji<S.««„.=zil>ia.».)Sii.u

i

-9

vű

íf

!

o

8o*

SÍ

R

|

3

|

'i!

** i

s"l

S |

^*!a? Í

^*í

S !

1

«

-:

•«

t

i

í

s

11,1

íu

?

-o

• :

£0,2

f

í

i

1

s

1

1

s

í"1 "

t1

ti h

elye

k

s 5

s

1

:•

K

1

3

K

K

i n

- .

;

;

s

i:-!Í íi

I:

:

\s

L*

í?l"

si

í

s

í

s

1

KA

35,7 72.6

64,3

S

=

!

L

!

S

s ff

3

s

•

35

S

Is

SS

a"

«

a

s"

;

i

9 2

7,9

S.

SS

a"

" • •

5

i

™

8 27

í(

S

:

3

s1

s"í

4 2

a,

* |

:-!

?!

ífii

! íi l :ii 5

ic9

169

16

is

Községi

11„

8

21

tE

1

66,

?

„3

1?

$

67

,4

!

5 22

g,

59,6

cn

s

„

r

í ir

I

8

S

•

1

13

1

3Í

S

se

as

3

1

-

o

O l

i

o

-

o•ö

1

5

s

s

:

o

: •

a

-

„_

1s

".

-.1

SÍ!

* !

~ í

o !

•