előadó: dr. veress attila főiskolai docens …példa (időbeli elhatárolások bevezető 2) • a...

Pénzügyi számvitel 1

Előadó: Dr. Veress Attila

főiskolai docens

tanszékvezető helyettes


1. előadás (4*45 perc) Technikai információk:

• Kötelező irodalom: – Előadásvázlatok

– Dr. Kardos – Miklósiné – Dr. Siklósi – Sisa – Dr. Sztanó: Pénzügyi számvitel 1 (Perfekt 2012)

– Dr. Siklósi – Dr. Veress: Pénzügyi számvitel példatár I-II (Perfekt 2014)

– Számlakeret tükör

– 2000. évi C. törvény a számvitelről

• Ajánlott irodalom: – Dr. Siklósi – Dr. Veress: Könyvvezetés és

beszámolókészítés (Saldo 2014)

Technikai információk 2 • Kollokviumi dolgozatok felépítése:

– Minimumkérdések („Beugró”)

1. Feladat teszt = 5*2 pont 10 pont

2. Feladat egyéb elméleti kérdések 20 pont

3. Feladat gyakorlat 20 pont



• Utóvizsga a tanulmányi és vizsgaszabályzat és a tantárgyi útmutató alapján.

• Előadáshoz kapcsolódó anyagok (előadás diasorozat hallgatói változata és az előadás „füzetek”) letölthetők a CooSpace-ről.

TANTÁRGYFELELŐS:

• Dr. Veress Attila főiskolai docens (főépület, I. emelet 112-es szoba). E-mail cím: [email protected]

mailto:[email protected]



Miről szólt az előző félév?

• Betekintés a törvényi szabályozásba

– Gazdálkodó

– Beszámoló készítési kötelezettség

– Beszámolók fajtái

– Beszámoló részei

– Számviteli alapelvek

• Bevezetés a kettős könyvvitelbe

• Bevezetés az értékelésbe

• Eredménykimutatás


• A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgató

• megismerje és megtanulja az egyes

mérlegcsoportokhoz kapcsolódó alapfogalmakat,

• megértse és készség szinten elsajátítsa az egyes

mérlegcsoportokkal kapcsolatos értékelési

szabályokat,

• felismerje az egyes mérlegcsoportokhoz kapcsolódó

gazdasági események eredménykimutatás

kapcsolatát és

• megtanulja az egyes mérlegcsoportokkal

kapcsolatos gazdasági események főkönyvi

elszámolását.

Pénzügyi számvitel 1:

Gazdasági események könyvelése az egyes mérlegcsoportokhoz tartozóan….., és természetesen értékelés…...

És a tematika

• Bevezetés az időbeli elhatárolásokba

• Tárgyi eszközök

• Készletek

• Pénzeszközök

• Követelések

• Kötelezettségek

• Értékpapírok

• Immateriális javak

Az egységes számlakeret

• Az egységes számlakeret célja, hogy a

gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a

gazdasági műveletek eredményre gyakorolt

hatásának egységes rendszerbe foglalásával

segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének

megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény

szerinti, illetve e törvény felhatalmazása alapján

kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló

elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

[160. § (1)]

Az egységes számlakeret

tartalma és struktúrája

• A Számviteli törvény a kettős könyvvitel

rendszerének kereteit úgy határozza meg,

hogy

– tíz számlaosztályt jelöl ki, és

– meghatározza az egyes számlaosztályok

tartalmát.

Számlaosztályok és azok

tartalma • 1. Számlaosztály Befektetett eszközök

• 2. Számlaosztály Készletek

• 3. Számlaosztály „Többi” eszköz

• 4. Számlaosztály Források

• 5. Számlaosztály Költségnemek, Aktivált saját teljesítmények értéke

• 6-7. Számlaosztály Költséghelyek, Költségviselők

• 8. Számlaosztály Ráfordítások

• 9. Számlaosztály Árbevételek, bevételek

• 0. számlaosztály Nyilvántartási számlák

Számlarend • A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes

számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. [161. § (1)]

• A számlarend a következőket tartalmazza:

• a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,

• b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,

• c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,

• d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.

Könyvelés számlaszámokon!

• Mi lesz a pénztár főkönyvi számlaszáma?

• 3. Számlaosztály

– 38. Számlacsoport

• 381.Pénztár

Könyveljünk „először”

számlaszámokon! 1. A vállalkozás árut vásárol, a beszerzett árukészlet vételára

az átutalásos számla alapján 100 EFt + 27 EFt ÁFA.

2. Az árukészletet két nappal később értékesíti. Az áruk eladási

ára az átutalásos számla alapján 180 EFt + 48,6 EFt ÁFA.

261. Áruk 454. Szállítók 466. Előzetes ÁFA 814. ELÁBÉ

311. Vevők 911. Árbevétel 467. Fizetendő ÁFA

Bevezetés az időbeli

elhatárolásokba

Időbeli elhatárolások fogalma

• Az időbeli elhatárolások

– az összemérés és

– az időbeli elhatárolások elvéből következő,

a megbízható valós összkép – ezen belül

elsősorban az eredmény –pontosítását célzó

elszámolások.

Időbeli elhatárolások – fogalom

Kapcsolódó alapelvek • Az adott időszak eredményének meghatározásakor

a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. (összemérés elve)

• Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. (időbeli elhatárolás elve)

Időbeli elhatárolások – kapcsolódó alapelvek

Időbeli elhatárolások

csoportosítása

• AKTÍV időbeli

elhatárolások

– EREDMÉNYT

NÖVELŐ

elszámolások

• PASSZÍV időbeli

elhatárolások

– EREDMÉNYT

CSÖKKENTŐ

elszámolások

Bevételt

NÖVELŐ

Költséget

(ráfordítást)

CSÖKKENTŐ

Bevételt

CSÖKKENTŐ

Költséget

(ráfordítást)

NÖVELŐ A/1 A/2

P/1 P/2

Időbeli elhatárolások – csoportosítás

Megjelenése a mérlegben

C. Aktív időbeli elhatárolások (39.) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása (391.)

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (392.)

3. Halasztott ráfordítások (393.)

G. Passzív időbeli elhatárolások (48.) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása (481.)

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (482.)

3. Halasztott bevételek (483.)

Időbeli elhatárolások – megjelenés a mérlegben

Szerkesszük meg együtt az

időbeli elhatárolások könyvviteli

elszámolását!

Időbeli elhatárolások – könyvviteli elszámolás

• AKTÍV időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása:

• A/1 Bevételek aktív időbeli elhatárolása

• A/2 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

• PASSZÍV időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása:

• P/1 Bevételek passzív időbeli elhatárolása

T 9. Bevételek – K 481. Bevételek PIE

• P/2 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

T 5.Költségek/8. Ráfordítások – K 482. Költségek, ráfordítások PIE

Példa (időbeli elhatárolások

bevezető 1) • A „Kölcsön - ADÓ” Zrt. tárgyév november 1-jén

1 000 EFt kölcsönt nyújt „Kölcsön - KÉRŐ” Kft.-nek. A kölcsönszerződésből a következő kiemelt információkat ismeri: – futamidő 5 év

– törlesztés a futamidő végén egy összegben

– kamat 12 % évente

– kamatfizetés évente.

Feladat:

• Könyveljük a tárgyévi és a tárgyévet követő évi gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál!

Időbeli elhatárolások – példa

Megoldás „Kölcsön – ADÓ” Zrt.-nél

384. Elsz. betét 193. Adott kölcsönök

E: 1 001

973. BPÜ-i eszk

kamatai

TÁRGYÉV TÁRGYÉVET követő év

384. Elsz. betét 193. Adott kölcsönök

NY 1 000

NY 20

NY 1

973. BPÜ-i eszk

kamatai


391. Bevételek AIE

Megoldás „Kölcsön – KÉRŐ” Kft.-nél

384. Elsz. betét 441. HL kapott

kölcsön

872. Fizetendő

kamatok


384. Elsz. betét

NY 1 000 NY 1 000

NY 20

441. HL kapott

kölcsön

872. Fizetendő

kamatok


482. Ktsg/Ráf PIE

Példa (időbeli elhatárolások

bevezető 2) • A „Bérbe - ADÓ” Kft. tárgyév december elején

előre kiszámlázta „Bérbe - VEVŐ” Kft. felé a

következő negyedévi bérleti díjat (tárgyév

decemberi, tárgyévet követő év januári és

februári bérleti díj). A negyedéves bérleti díj a

számla alapján 360 EFt + 90 EFt ÁFA.

Feladat:

• Könyveljük a tárgyévi és a tárgyévet követő évi

gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál!


Megoldás „Bérbe – ADÓ” Kft.- nél

911. Árbevétel 311. Vevők

467. Fizetendő ÁFA


911. Árbevétel

NY 240


481. Bevételek PIE

Megoldás „Bérbe – VEVŐ” Kft.- nél

522. ISZ értéke 454. Szállítók

466. Előzetes ÁFA


NY 240

392. Ktsg/Ráf AIE

522. ISZ értéke


Fontos!

• A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

• a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,

• b) a halasztott ráfordításoknak,

• c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli

elhatárolásának,

• d) a halasztott bevételeknek

• a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

[90. § (1)]

És egy tesztkérdés • Az alábbi állítások közül válassza ki a helyes

állítást/állításokat! a) Az aktív időbeli elhatárolások elszámolása növeli, a

passzív időbeli elhatárolás elszámolása csökkenti az adózás előtti eredményt

b) Az aktív időbeli elhatárolások elszámolása csökkenti, a passzív időbeli elhatárolás elszámolása növeli az adózás előtti eredményt

c) Az aktív időbeli elhatárolások feloldása csökkenti, a passzív időbeli elhatárolás feloldása növeli az adózás előtti eredményt

d) Az aktív időbeli elhatárolások feloldása növeli, a passzív időbeli elhatárolás feloldása csökkenti az adózás előtti eredményt

Időbeli elhatárolások – tesztek, egyéb elméleti kérdések

Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök fogalma

• A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek

– tartósan,

– közvetlenül vagy közvetett módon

szolgálják a vállalkozó tevékenységét,

továbbá • az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra)

adott előlegeket és a beruházásokat,

• valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. Tárgyi eszközök – fogalom

Tárgyi eszközök megjelenése

a mérlegben • A. Befektetett eszközök (1. számlaosztály)

– II. Tárgyi eszközök (12-16. számlacsoport)

• 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

(12.)

• 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek (13.)

• 3.Egyéb berendezések felszerelések, járművek

(14.)

• 4.Tenyészállatok (15.)

• 5. Beruházások, felújítások (16.)

• 6. Beruházásokra adott előlegek (352.)

• 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (1x7.)

Tárgyi eszközök – megjelenés a mérlegben

Értékelési feladatok a folyamathoz

illesztve 1. Bekerüléskor

– a bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek „beazonosítása”

2. Rendeltetésszerű használatba vételkor – a bekerülési érték megállapítása

3. Tartós használat során – terv szerinti értékcsökkenés számítása

– a „mindenkori” mérlegérték megállapítása

– az esetleges értékhelyesbítések megállapítása

4. „Kikerüléskor” – a számviteli nyilvántartásokból kivezetett tárgyi

eszközök könyv szerinti értékének megállapítása

Tárgyi eszközök – értékelés

„Értékelés” bekerüléskor

„Növelő” tételek

PÉLDÁUL: – vételár (ha beszerzés

történt…)

– szállítási költség

– vámköltség (ha beszerzés történt…)

– beszerelési költség

– üzembe helyezéssel kapcsolatos költségek

– stb.

„Csökkentő” tételek

PÉLDÁUL: – Elkülönített

pénzeszköz után kapott kamatok

– Próbaüzem során elkészült termékek értéke

– Beruházásra adott előleg után kapott kamatok

Bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek:


Értékelés rendeltetésszerű

használatba vételkor • BEKERÜLÉSI

JOGCÍMEK

– Vásárlás

– Saját előállítás

– Apport átvétel

– Térítés nélküli átvétel

– Követelés fejében

történő átvétel

– Csere útján történő

beszerzés

• BEKERÜLÉSI

ÉRTÉK

Létesítő okiratban

meghatározott érték

Piaci érték

Szerződés

szerinti érték

Csereszerződés

szerinti érték


„Értékelés” a tartós használat

során

• Terv szerinti értékcsökkenés

meghatározása

– a HASZNOS ÉLETTARTAM

– a MARADVÁNYÉRTÉK és

– a választott MÓDSZER alapján.



során • Mérlegérték megállapítása általánosan:

Bekerülési érték

- Terven felüli értékcsökkenés káresemény miatt

+ Felújítás

- Halmozott terv szerinti értékcsökkenés

- Terven felüli értékcsökkenés a piaci értékítélet miatt

+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása a piaci értékítélet miatt

=MÉRLEGÉRTÉK


Tisztázzunk még egyszer néhány

alapfogalmat!

• Bekerülési érték

• Bruttó érték

• Nettó érték

• Könyv szerinti érték

• Mérlegérték

• Beszerzési ár

• Előállítási költség

Tárgyi eszközök – „fogalom tisztázás”

Bekerülés elszámolásának

„alaplogikája”

Bekerülési

értéket

NÖVELŐ

tételek

Bekerülési

értéket

CSÖKKENTŐ

tételek

161. Beruházások

12-15. Üzembe helyezett

tárgyi eszközök

Üzembe helyezés

BRUTTÓ

ÉRTÉK

Tárgyi eszközök – bekerülés elszámolásának alaplogikája

Állománynövekedések

• Beszerzés

• Saját előállítás

• Apport átvétel

• Térítés nélküli átvétel

• Ajándék átvétel

• Követelés fejében történő átvétel

• Csereügylet keretében történő átvétel

• Fellelt többlet

Tárgyi eszközök – állománynövekedések

Példa (Tárgyi eszköz

beszerzés) • Az „IRODABERENDEZŐ” Kft. a bérbevett

irodahelységébe tárgyalóasztalt vásárolt. A beszerzéssel kapcsolatosan a következő információkat ismeri:

1. A tárgyalóasztal vételára az átutalásos számla alapján 600 EFt + 150 EFt ÁFA.

2. Szállítási díj átutalásos számla alapján 20 EFt + 5 EFt ÁFA.

3. A tárgyalóasztalt beállították a tárgyalóhelységbe december 1-jén.

4. Elszámolásra került a decemberi értékcsökkenés 15 EFt.


Példa megoldása

455. Beruházási

szállítók 466. Előzetes ÁFA 161. Beruházások

141. Egyéb

berendezések

149. Egyéb

berendezések ÉCS 571. Értékcsökkenés


Példa (Tárgyi eszköz előállítás)

• Az „ELŐÁLLÍTÓ” ZRt. a tárgyévben saját vállalkozásban műszaki berendezést állított elő. Az előállítással kapcsolatos információk a következők:

1. Előállítással kapcsolatos költségek – Anyagfelhasználás 1 000 EFt

– Bérköltség 2 000 EFt

– Bérjárulékok 900 EFt

2. Az előállítással kapcsolatos költségek AKTIVÁLÁSRA (≠ üzembe helyezés) kerültek.

3. A műszaki berendezést tárgyév december 1-jén használatba vették. A saját rezsis beruházás ÁFÁ-ja 975 EFt

4. Elszámolásra került a decemberi értékcsökkenés 15 EFt.


Példa megoldása 541. Bérköltség 56. Bérjárulékok 511. Anyagköltség

211. Anyagok 471. Jövedelemelsz. 46-47. „Járulékok”

E: 1 001

161. Beruházások

139. Műszaki

berendezések ÉCS. 571. Értékcsökkenés

466. Előzetes ÁFA

131. Műszaki

berendezések



Példa (importbeszerzés)

• Az „IMPORTÁLÓ” NyRt. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan a következő információkat ismeri:

1. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján 10 000 DEV. A teljesítés napján érvényes választott (!) 300 Ft/DEV.

2. A vámhatározat alapján a vám 500 EFt, az import ÁFA 800 EFt.

3. A termelőgépet tárgyév december 1-jén használatba vették.

4. Átutalásra került a NAV-val szembeni kötelezettség (vám + ÁFA)

5. Az import ÁFA „rendezésre” került.


Példa megoldása

455. Beruházási

szállítók 465.

Vámtartozások 161. Beruházások

13. Műszaki gépek

368. „Még nem

levonható ÁFA”

466. Előzetes ÁFA

384. Elszámolási betét

E: 1 301

Importbeszerzés esetén az ÁFÁ-t a NAV veti ki.

Az ÁFA levonhatóvá válik, ha a NAV-val

kapcsolatos kötelezettség pénzügyileg

rendezésre kerül.


Importbeszerzés, beszerzés

EU-s tagállamból • Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján

devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti devizának, valutának

az importbeszerzéskor (teljesítésekor) érvényes, a választott árfolyamon

átszámított forintértéke lesz az importtermék (eszköz) bekerülési értéke.

• Harmadik országból történő beszerzés esetén az ÁFÁ-t a NAV veti ki.

Levonásba helyezésére a beszerzéssel kapcsolatos NAV-val

szembeni kötelezettség kiegyenlítését követően kerül sor.

– Vámköltségek elszámolása: T 161. Beruházások-K 465. Vámtartozások

– Import ÁFA: T 368. „Még nem 466”-K 465. Vámtartozások

– Vám+ÁFA pénzügyi rendezése: T 465. Vámtartozások-K 384. Elszámolási betét

– ÁFA „rendezése: T 466. Előzetes ÁFA-K 368. „Még nem 466”

• EU-s tagállamból történő beszerzés esetén az ÁFA önbevallás alapján

kerül megállapításra és bevallásra, mivel Közösségen belüli beszerzés

esetén az adó megfizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás

igénybevevője kötelezett

– T 466. Előzetes ÁFA-K 467. Fizetendő ÁFA


Egy tesztkérdés

Egy termelőgép beszerzésével kapcsolatban felmerült közvetlen „tételeket” (pl.: szállítás)

a) minden esetben a 161. Beruházás számlára kell könyvelni

b) ha a számviteli politikában „rögzítették”, akkor egyből a 141. Egyéb berendezések számlára is el lehet könyvelni

c) ha a számviteli politikában „rögzítették”, akkor egyből a 131. Műszaki gépek számlára is el lehet könyvelni

d) minden esetben a beruházás számlára kell könyvelni

Tárgyi eszközök – tesztkérdések

Példa (árfolyam-különbözetek a

bekerülési értékben) • Az „Árfolyamkülönbözetabekerülésiértékben” Kft. tárgyév december 15-

én (Legyen a teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért munkagépet importált. Az egyszerűsítés kedvéért az ÁFA 0 %, vámteher nincsen. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR.

a) variáció

• Aktiválás december 20.

• 1. eset

• Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 5 940 000 Ft.

• 2. eset

• Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 6 010 000 Ft.

b) variáció

• Aktiválás tárgyévet követő év január 15.

• Pénzügyi rendezés a tárgyévet követő évben.

• A fordulónapon a külföldi beruházási szállítói tartozáson kívül nincs más külföldi pénzértékre szóló tétel.

• Választott árfolyam december 31-én

• 1. eset 296 Ft/GAR.

• 2. eset 305 Ft/GAR Tárgyi eszközök – állománynövekedések

Példa megoldása

a) variáció, 1. eset 455. Beruházási

szállítók 161. Beruházások

131.Műszaki gépek

384. Elszámolási betét

E: 5 941


Példa megoldása

b) variáció, 1. eset 455. Beruházási

szállítók 161. Beruházások 384. Elszámolási betét

E: 5 941

368. „Technikai”


Még egy tesztkérdés

A tárgyi eszköz beszerzésével összefüggésben keletkezett külföldi pénzértékre szóló tételekkel kapcsolatos árfolyamkülönbség

a) Minden esetben módosítja a bekerülési értéket

b) Nem változtatja a bekerülési értéket, ha a pénzügyi rendezés az aktiválást követően történik

c) Ha a kiegyenlítés az aktiválásig megtörténik, akkor növeli a bekerülési értéket

d) Ha a kiegyenlítés az aktiválásig megtörténik és az árfolyamkülönbség nyereség akkor csökkenti a bekerülési értéket


Példa (apport átvétel)

• A „Meg-Alakuló” Kft. 3 000 EFt alaptőkével alapítják, melyből 2 200 EFt pénzbeli hozzájárulás és 800 EFt az apport (egyéb berendezések) értéke.

Feladat:

• Könyveljük az alábbi gazdasági eseményeket!

1. A tagok a pénzbeli hozzájárulás felét átutalták.

2. A tagok az apportot rendelkezésre bocsátották.

3. A „Meg-alakuló” Kft.-t bejegyezték.

4. A tagok további 500 EFt-ot utaltak a vállalkozás számlájára.


Példa megoldása

161. Beruházások. 384. Elszámolási betét 479. „Még nem jegyzett tőke”

411. Jegyzett tőke

3. Jegyzett, de be nem

fizetett tőke


Apport átvétel könyvviteli

elszámolása

411. Jegyzett tőke

3. Jegyzett, de be

nem fizetett tőke 161. Beruházások.

479. „Még nem

jegyzett tőke”

1 2 3

1. Apport állományba vétele

2. Jegyzett tőke növekedés

3. „Rendezés”


Példa (térítés nélküli átvétel)

• Az „ELFOGADÓ” Kft. kiemelt tárgyévi

gazdasági eseményei a következők:

1. A Kft. november végén térítés nélkül kapott egy

műszaki gépet. Az eszköz piaci értéke 580 EFt.

Az átadó által a vállalkozás felé kiszámlázott

ÁFA 145 EFt.

2. A műszaki berendezést üzembe helyezték.

3. Elszámolásra került a decemberi

értékcsökkenés 10 EFt.


Példa megoldása 989. Rendkívüli

bevételek

161. Beruházások 479. „ÁFA tartozás” 466. Előzetes ÁFA

139. Műszaki gép

ÉCS

131. Műszaki gép 483. Halasztott

bevételek 571. Értékcsökkenés


Térítés nélküli átvétel könyvviteli

elszámolása

1/1 Térítés nélkül átvett tárgyi eszköz állományba vétele

1/2 Elhatárolás

1/3 ÁFA elszámolása

2/ Üzembe helyezés

3/1 Tárgyidőszaki ÉCS

3/2 ARÁNYOS (!) időbeli elhatárolás feloldása

989. Rendkívüli

bevételek 161. Beruházások

479. „ÁFA tartozás” 466. Előzetes ÁFA

139. Műszaki gép

ÉCS 131. Műszaki gép

483. Halasztott

bevételek

571. Értékcsökkenés

1/1 1/2

2

1/3

3/1

3/2


Állománycsökkenések

• Értékesítés

• Apport átadás

• Térítés nélküli átadás

• Selejtezés

• Hiány

• Terv szerinti értékcsökkenés

• Terven felüli értékcsökkenés

• Kötelezettség fejében történő átadás

• Csereügylet keretében történő átadás

• Átsorolás a készletek közé

Tárgyi eszközök – állománycsökkenések

Példa (tárgyi eszközök

állománycsökkenései) • Az „ÁLLOMÁNYCSÖKKENÉSEKegyrésze” Kft.

egyik műszaki gépével kapcsolatosan a következő információkat ismerjük:

– Bruttó érték 1 000 EFt

– Halmozott ÉCS 200 EFt

Feladat:

• „Elemezzük”, majd utána könyveljük az alábbi állománycsökkenéseket!

1. Értékesítés 900 EFt + 225 EFt ÁFÁ-ért.

2. Apport átadás, a műszaki gép létesítő okirat szerinti értéke 1 100 EFt.

3. Térítés nélküli átadás, a műszaki gép piaci értéke 1 100 EFt. A kiszámlázott ÁFA összege 275 EFt.

4. Selejtezés, hiány


Példa megoldásának „előkészítés”

Emlékeztető!!! Értékelés a „kikerüléskor”

• Ha a tárgyi eszköz kikerül a vállalkozás

vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét

RÁFORDÍTÁSKÉNT kell elszámolni!

139. Műszaki

berendezések ÉCS. 131. Műszaki

berendezések


Példa megoldása (Értékesítés) 139. Műszaki

berendezések ÉCS.

E: 200

131. Műszaki

berendezések

E: 1 000

467. Fizetendő ÁFA 311. Vevők

961. Egyéb bevételek 861. Egyéb ráfordítások


Értékesítés könyvviteli elszámolása

139. Műszaki

berendezések ÉCS.

131. Műszaki

berendezések

467. Fizetendő ÁFA 311. Vevők 961. Egyéb bevételek

861. Egyéb ráfordítások

1/2.1 1/2.2

1/1.1

138. Műszaki

berendezések TFÉCS.

1/2.3

1/1.2


Példa megoldása (Apport) 139. Műszaki

berendezések ÉCS.

E: 200

131. Műszaki

berendezések

E: 1 000

17. Részesedések 368. „Még nem

részesedés”

981. Rendkívüli

bevételek

881. Rendkívüli

ráfordítások


Apport átadás könyvviteli

elszámolása 139. Műszaki

berendezések ÉCS.

131. Műszaki

berendezések

368. „Még nem

részesedés”

981. Rendkívüli

bevételek

881. Rendkívüli

ráfordítások

1/2.1 1/2.2

1/1

17. Részesedések

2

138. Műszaki


1/2.3


Példa megoldása (Térítés nélküli

átadás) 139. Műszaki

berendezések ÉCS.

E: 200

131. Műszaki

berendezések

E: 1 000

368. „ÁFA követelés”

889. Rendkívüli

ráfordítások



Térítés nélküli átadás könyvviteli

elszámolása 139. Műszaki

berendezések ÉCS.

131. Műszaki

berendezések 889. Rendkívüli

ráfordítások

1/1.1 1/1.2

368. „ÁFA követelés” 467. Fizetendő ÁFA

138. Műszaki


1/1.3

1/2

1/1.1 Bruttó érték kivezetése

1/1.2 Halmozott ÉCS (TSZ) kivezetése

1/1.3 TFÉCS kivezetése

1/2 ÁFA elszámolása


Példa megoldása (Selejtezés,

hiány) 139. Műszaki

berendezések ÉCS.

E: 200

131. Műszaki

berendezések

E: 1 000


138. Műszaki



Hiány, selejtezés, káresemény (az eszköz

nem marad állományba) könyvviteli

elszámolása

139. Műszaki

berendezések ÉCS.

131. Műszaki

berendezések 866. Egyéb ráfordítások

1/1

138. Műszaki


1/2

1/3


Káresemény (az eszköz állományba

marad) könyvviteli elszámolása

1/ TFÉCS elszámolása a kár

összegében


1

138. Műszaki




során • Mérlegérték megállapítása általánosan:

Bekerülési érték

- Terven felüli értékcsökkenés káresemény miatt

+ Felújítás

- Halmozott terv szerinti értékcsökkenés

- Terven felüli értékcsökkenés a piaci értékítélet miatt

+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása a piaci értékítélet miatt

=MÉRLEGÉRTÉK



során

• A befektetett eszközök egy részénél a

mérlegkészítéskor ismert piaci érték és a

könyv szerinti érték közötti pozitív

különbözet ÉRTÉKHELYESBÍTÉSKÉNT

kimutatható.


Terven felüli értékcsökkenési leírás

a piaci értékítélet miatt

• Ha a tárgyi eszköz (Beruházásokra ez nem vonatkozik!) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke, akkor a különbözetet TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉSKÉNT kell elszámolni.


1X8. Tárgyi eszközök

TFÉCS.


Terven felüli értékcsökkenési leírás

visszaírása a piaci értékítélet miatt

• Ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a korábban elszámolt TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉST VISSZA KELL ÍRNI.

• A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg.

966. Egyéb bevételek


TFÉCS.


Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

• A mérlegkészítéshez legközelebb ismert piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete értékhelyesbítésként elszámolható. Nem kötelező, LEHETŐSÉG!

• A piaci értéket könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell.

• Az értékhelyesbítés a forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg.

417. Értékelési tartalék


értékhelyesbítése

1

2 1/ Értékhelyesbítés

2/ Értékhelyesbítés

visszavezetése


Hol alkalmazható az

értékhelyesbítés intézménye?

Immateriális

javak

Tárgyi

eszközök

Befektetett

pénzügyi

eszközök

vagyoni értékű

jogoknál,

szellemi

termékeknél

minden tárgyi

eszköznél

kivéve

beruházások

tartós

részesedések


És még egy tesztkérdés

Az apportba adott járművek

a) létesítő okirat szerinti értékének és nettó értékének különbsége az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét vagy növeli, vagy csökkenti

b) nettó értéke az egyéb ráfordítások között jelenik meg az eredménykimutatásban

c) korábban elszámolt értékhelyesbítését meg kell szüntetni, és így a vállalkozás saját tőkéje az értékhelyesbítés összegével csökken

d) Létesítő okirat szerinti értékének és könyv szerinti értékének különbsége növeli a rendkívüli bevételeket, ha a különbség nyereség tartalmú


Vásárolt készletek

Készletek fogalma, csoportosítása

• Olyan anyagi eszközök, amelyek rövid távon, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a a gazdálkodó tevékenységét.

• Vásárolt

készletek – anyagok

– áruk

– készletekre adott

előlegek

• Saját termelésű

készletek

– befejezetlen

termelés

– félkész termékek

– késztermékek

– növendék-, hízó- és

egyéb állatok

Vásárolt készletek – fogalom, csoportosítás


B. Forgóeszközök

I. Készletek (2. számlaosztály)

1. Anyagok (21-22. számlacsoport)

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek (23.)

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok (24.)

4. Késztermékek (25.)

5. Áruk (26-28.)

6. Készletekre adott előlegek (353.)

Vásárolt készletek – megjelenés a mérlegben


illesztve 1. Bekerüléskor

– a bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek „beazonosítása” és a bekerülési érték megállapítása

2. „Kikerüléskor”

Anyagkészlet esetében (felhasználás és egyéb „nem típus” készletcsökkenések elszámolásakor)

Kereskedelmi árukészlet esetében (értékesítés és egyéb „nem típus” készletcsökkenések elszámolásakor)

– a számviteli nyilvántartásokból kivezetett anyagkészlet, kereskedelmi árukészlet könyv szerinti értékének megállapítása

3. A mérlegérték megállapítása, ha a készlet a fordulónapon még megvan

Vásárolt készletek – Anyagok értékelése

1. „Értékelés” bekerüléskor

„Növelő” tételek

PÉLDÁUL:

– vételár (ha beszerzés

történt…)

– szállítási költség

– vámköltség (ha

beszerzés történt…)

– stb.

„Csökkentő” tételek

PÉLDÁUL:

– engedmény

Bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek:

FONTOS!

• A biztosítási díj a

készletek bekerülési

értékében nem vehető

figyelembe!



• BEKERÜLÉSI

JOGCÍMEK

– Vásárlás

– Saját előállítás

– Apport átvétel

– Térítés nélküli átvétel

– Követelés fejében

történő átvétel

– Csere útján történő

beszerzés

• BEKERÜLÉSI

ÉRTÉK

BESZERZÉSI ÁR

ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG

Létesítő okiratban

meghatározott érték

Piaci érték

Szerződés

szerinti érték

Csereszerződés

szerinti érték Vásárolt készletek – Anyagok értékelése

2. „Értékelés” a „kikerüléskor”

• Ha az anyagkészlet kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét ANYAGKÖLTSÉGKÉNT vagy RÁFORDÍTÁSKÉNT kell elszámolni!

• Ha a kereskedelmi árukészlet kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét RÁFORDÍTÁSKÉNT kell elszámolni!

• A könyv szerinti érték megállapítása történhet – FIFO eljárással

– Átlagáras megoldással.

– „Elszámolóáras” megoldás

– Egyedi kivezetés „egyedi azonosítón” keresztül


3. A mérlegérték megállapítása,

ha a készlet a fordulónapon

még megvan

• Mérlegérték megállapítása általánosan:

Záró készlet könyv szerinti értéke

+/- Leltáreltérések

- Értékvesztések

+ Értékvesztés visszaírása

=MÉRLEGÉRTÉK


Az anyagok évközi analitikus

nyilvántartása lehet:

– folyamatos mennyiségi és értékbeni

nyilvántartás (A/1)

– folyamatos mennyiségi nyilvántartás (A/2)

– évközben nincs sem mennyiségi, sem

értékbeni nyilvántartás (A/3)

Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása,

tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Példa (anyagok főkönyvi

elszámolás 1) • A „Termelő” Zrt. „AA” típusú alapanyag készletével

kapcsolatosan a következő információkat ismeri: – Nyitó készlet=10 kg*100 Ft/kg

– Beszerzés 1=20 kg*(120 Ft/kg + 30 Ft ÁFA/kg)

– Felhasználás 1=24 kg

– Beszerzés 2=30 kg*(110 Ft/kg + 27,5 Ft ÁFA/kg)

– Felhasználás 2=28 kg

– ZK mennyiségi nyilvántartás alapján

=10 kg + 20 kg – 24 kg + 30 kg – 28 kg=8 kg

– ZK tényleges mennyiségi felvétel alapján=6 kg

• Kiegészítő információ: FIFO!!!

Feladat:

• Könyveljük számlasorosan a gazdasági eseményeket!



Megoldás (folyamatos mennyiségi

és értékbeni nyilvántartás)

• Felhasználás 1=10 kg*100 Ft/kg + 14 kg*120 Ft/kg=2 680 Ft

• „Maradt”=6 kg*120 Ft/kg

• Felhasználás 2=6 kg*120 Ft/kg + 22 kg*110 Ft/kg=3 140 Ft

• „Maradt”=8 kg*110 Ft/kg

• Hiány=2 kg*110 Ft/kg=220 Ft

• Záró készlet (mérlegérték)=6 kg*110 Ft/kg=660 Ft

454.Szállítók. 211. Alapanyagok 466. Előzetes ÁFA

869. Egyéb ráfordítások 511. Anyagköltség



Megoldás (nincs nyilvántartás

mennyiségben sem és értékben

sem) 454.Szállítók.

211. Alapanyagok

466. Előzetes ÁFA

511. Anyagköltség



• Időszak vége: A Záró készlet értékét meg kell állapítani!!!

• Információforrás: – 1. Kötelező tényleges mennyiségi felvétel

– 2. Árvisszakeresés FIFO alapján

• Záró készlet (mérlegérték)=

Analitikus nyilvántartás és a

hozzákapcsolódó főkönyvi

elszámolás A/1 Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás

• az anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán folyamatosan könyvelésre kerülnek

• alkalmazható értékelési eljárások: – FIFO módszer

– Átlagáras megoldás

– Elszámolóáras megoldás

• a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartás alapján, a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) „csak” háromévente kötelező





elszámolás A/2 „Csak” folyamatos mennyiségi nyilvántartás

• az anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján költségként kell könyvelni)


• a zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével





elszámolás A/3 nincs nyilvántartás mennyiségben sem és értékben

sem

• az anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján költségként kell könyvelni)

• kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás)




Melyik megoldást alkalmazzuk?

A/1? Vagy A/2? Vagy A/3

• Mi a vállalkozás profilja, mennyire anyagigényes

az ágazat?

• Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz?

• Milyen eredménykimutatást készít?

• Az anyagféleség a vállalkozási tevékenységben

betöltött szerepe és vagy értéke alapján mennyire

meghatározó?



„Nem típus” készletcsökkenések

elszámolása A/2 és A/3 változat

mellett Dátum Megnevezés Mennyiség Egységár

01. 01. Nyitókészlet 10 kg 200 Ft/kg

02. 20. Beszerzés 1 20 kg 210 Ft/kg

04. 16. „Nem típus”

készletcsökkenés

(pl.: évközi

selejtezés)

1 kg

Hogyan könyveljük a „nem típus”

készletcsökkenést??? Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása,


Megoldás

454.Szállítók. 211. Alapanyagok 466. Előzetes ÁFA

511. Anyagköltség 866. Egyéb ráfordítások



A kereskedelmi árukészlet

évközi analitikus nyilvántartása lehet:

– folyamatos mennyiségi és értékbeni

nyilvántartás (A/1)

– folyamatos mennyiségi nyilvántartás (A/2)

– évközben nincs sem mennyiségi, sem

értékbeni nyilvántartás (A/3)

– csak értékbeni nyilvántartás (A/4)





elszámolás A/1 Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás

• a kereskedelmi árukészletekkel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán folyamatosan könyvelésre kerülnek

• alkalmazható értékelési eljárások: – FIFO módszer

– Átlagáras megoldás

– Egyedi kivezetés „egyedi azonosítón” keresztül

– „Elszámolóáras” megoldás

• a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartás alapján, a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) „csak” háromévente kötelező.

Vásárolt készletek – Áruk főkönyvi elszámolása,




elszámolás A/2 „Csak” folyamatos mennyiségi nyilvántartás

• a kereskedelmi árukészletekkel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján ELÁBÉ-ként kell könyvelni)







elszámolás A/3 nincs nyilvántartás mennyiségben sem és értékben

sem

• a kereskedelmi árukészletekkel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján ELÁBÉ-ként kell könyvelni)

• kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás)






elszámolás A/4 „Csak” értéknyilvántartás

• a kiskereskedelmi árukészleteknél lehetséges

• az időszaki készletcsökkenések elszámolóáron (fogyasztói áron) kerülnek elszámolásra, majd az időszak végén meghatározott árrés pótlékkulccsal az ELÁBÉ-t tényleges beszerzési árra kell helyesbíteni

• kötelező a tényleges mennyiségi felvétel, de az készülhet az utolsó, illetve a tárgyévet követő első negyedévben is


fogyasztói áras nyilvántartás

Elszámolóáras nyilvántartás az

anyagkészleteknél • alkalmazása lehetőség

• az időszaki számviteli feladatokat egyszerűsíti

• a készletcsökkenések (felhasználások, egyéb „nem típus” készletcsökkenések) folyamatosan, DE rögzített áron (ELSZÁMOLÓÁRON=tervezett beszerzési ár) kerülnek elszámolásra az időszak közben

• időszak végén (negyedév végén vagy év végén) az időszaki készletcsökkenéseket tényleges beszerzési árra kell korrigálni


elszámolóáras nyilvántartás

Az elszámolóáras nyilvántartáshoz

kapcsolódó főkönyvi számlák

K K T T

211. Anyagok

elszámolóáron

228. Anyagok

árkülönbözete

• Tekintsük a következőket!

• Mennyiség=10 tonna

• Elszámolóár=200 EFt/tonna

• Tényleges beszerzési ár 10 %-kal nagyobb, mint az elszámolóár

• MIT MUTATNAK A SZÁMLAKAROK? Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása,


Megjegyzések az anyagkészlethez

kapcsolódó főkönyvi számlákhoz

elszámolóáras megoldás esetén •A 211. Alapanyagok elszámolóáron számlán a készletmozgásokat

elszámolóáron kell könyvelni: a beszerzéseket a tartozik, a csökkenéseket a

követel oldalra.

•A 228. Alapanyagok árkülönbözete („eltérés” számla), egyenlege az

alapanyagok tényleges beszerzési árának és az elszámolóáron számított

értékének a különbségét mutatja.

•A két számla összevont egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési

áron számított értékét mutatja az időszak elején és az időszak végén (a

helyesbítések elszámolást követően).

•Ha a 228. Alapanyagok árkülönbözete számlának TARTOZIK egyenlege

van, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és

bekerülések együtt) tényleges beszerzési ára MAGASABB, mint az

elszámolóára.

•Ha a 228. Alapanyagok árkülönbözete számlának KÖVETEL egyenlege

van, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és

bekerülések együtt) tényleges beszerzési ára ALACSONYABB, mint az

elszámolóára. Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása,


Próbáljuk meg lekönyvelni az

alapanyagkészlet beszerzését

elszámolóáras megoldás mellett!

• Tegyük fel, hogy év elején teljesen üres az anyagraktár. Szeretnénk gyártani, ezért bevásárolunk 2 kg alapanyagot 1 050 Ft/kg + 262,5 Ft ÁFÁ/kg-ért. Legyen az alapanyagok tárgyidőszaki elszámolóára 1 000 Ft/kg!

A 2 kg anyagot 200 Ft + 50 FtÁFÁ-ért szállította le egy szállítmányozó vállalkozás.



Próbálkozzunk!

454.Szállítók.

211. Alapanyagok

elszámolóáron 466. Előzetes ÁFA

228. Árkülönbözet



Példa (anyagkészlet elszámolóáras

nyilvántartás) • Nyitó készlet:

10 kg

elszámolóár 100 Ft/kg

tényleges beszerzési ár 95 Ft/kg

• Beszerzés 1 20 kg

Vételár 105 Ft/kg + 26,25 Ft ÁFA/kg

• Felhasználás 1 25 kg

• Beszerzés 2 30 kg

Vételár 110 Ft/kg + 27,5 Ft ÁFA/kg

• Felhasználás 2 25 kg

Feladatok:

1. Könyveljük a tárgyidőszaki gazdasági eseményeket!

2. Mutassuk be az időszak végi számviteli feladatokat!



Megoldás

454.Szállítók.

211. Alapanyagok

elszámolóáron 466. Előzetes ÁFA

228. Árkülönbözet 511. Anyagköltség



„Elszámolóáras” megoldás az

áruknál

• „Elszámolóár” tartalmilag:

– Kiskereskedelmi áruknál: fogyasztói ár

– Egyéb áruféleségnél: „lehet” a tervezett

beszerzési ár

– Betétdíjas göngyölegeknél: betétdíjas ár


„elszámolóáras” nyilvántartás

A mérlegérték megállapítása, ha

a készlet a fordulónapon még

megvan


Záró készlet könyv szerinti értéke

+/- Leltáreltérések

- Értékvesztések

+ Értékvesztés visszaírása

=MÉRLEGÉRTÉK

Vásárolt készletek – Áruk értékelése

Mikor állapítható meg a

leltáreltérés? • ha a vonatkozó készletről van

mennyiségi nyilvántartás (A/1, A/2) és azt a fordulónapra vonatkozó tényleges mennyiségi felvétellel „ellenőrzik”,

ÉS

• ha az árukészletről évközben kizárólag értéknyilvántartás van és a kötelező tételes leltározással az értéknyilvántartás a törvényi előírásoknak megfelelően a fordulónapot megelőző vagy az azt követő negyedévben ellenőrzésre kerül.

• ELTÉRÉSEK:

• HIÁNY (Egyéb ráfordítás)

• TÖBBLET (Rendkívüli bevétel)

• ELTÉRÉSEK:

• VESZTESÉG - jellegű LELTÁRÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET (Egyéb ráfordítás)

• NYERESÉG – jellegű LELTÁRÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET (Egyéb bevétel)

Vásárolt készletek – Áruk leltáreltérései

„PIACI TÍPUSÚ” ÉRTÉKVESZTÉS

56. § (1): Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.

Vásárolt készletek – Áruk értékvesztése és annak visszaírása

Fontos! Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci

érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni

várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet

tartósnak minősül - fennállásának időtartamától

függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a

rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek

tekinthető.

„NEM PIACI TÍPUSÚ” ÉRTÉKVESZTÉS

56. § (2):

A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét - az 56. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – csökkentetten kell szerepeltetni, ha – a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti

rendeltetésének nem felel meg,

– ha megrongálódott,

– ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált,

– ha feleslegessé vált.

Az értékvesztést a készlet használhatóságának

(az értékesíthetőségének) megfelelő piaci érték

alapján kell elszámolni.


ÉRTÉKVESZTÉS

VISSZAÍRÁSA

56. § (4):

Ha a készlet piaci értéke jelentősen és

tartósan meghaladja a könyv szerinti

értéket, akkor a különbözettel a korábban

elszámolt értékvesztést visszaírással

csökkenteni kell. A készlet visszaírás utáni

könyv szerinti értéke nem haladhatja meg

a bekerülési értéket!


Anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági

események eredménykimutatás kapcsolata

1. ANYAGFELHASZNÁLÁS Anyagköltség

2. ÉRTÉKESÍTÉS

- eladási ár ÁFA nélkül

- könyv szerinti érték

Árbevétel

ELÁBÉ

3. ÉRTÉKVESZTÉS Egyéb ráfordítások

4. Káreseménnyel kapcsolatos TÉRÍTÉS Egyéb bevételek

5. TÉRÍTÉS NÉLKÜL átadott készlet

könyv szerinti értéke Rendkívüli ráfordítások

6. AJÁNDÉKBA átadott vásárolt készlet


7. APPORTBA átadott vásárolt készlet

- létesítő okiratban meghatározott értéke

- könyv szerinti értéke

Rendkívüli bevételek

Rendkívüli ráfordítás

8. Hiány Egyéb ráfordítások

9. Többlet Rendkívüli bevételek

Vásárolt készletek – Anyagokkal kapcsolatos gazdasági


Árukészlettel kapcsolatos gazdasági


1. ÉRTÉKESÍTÉS

- eladási ár ÁFA nélkül

- könyv szerinti érték

Árbevétel

ELÁBÉ

2. ÉRTÉKVESZTÉS Egyéb ráfordítások

3. Káreseménnyel kapcsolatos TÉRÍTÉS Egyéb bevételek

4. TÉRÍTÉS NÉLKÜL átadott készlet


5. AJÁNDÉKBA átadott vásárolt készlet


6. APPORTBA átadott vásárolt készlet

- létesítő okiratban meghatározott értéke

- könyv szerinti értéke

Rendkívüli bevételek

Rendkívüli ráfordítás

7. Hiány Egyéb ráfordítások

8. Többlet Rendkívüli bevételek

Vásárolt készletek – Anyagokkal kapcsolatos gazdasági


Pénzeszközök

Pénzeszközök fogalma, csoportjai

Olyan vagyonrészek, amelyek

• tartósan le nem kötöttek (!),

• különféle pénznemben jelennek meg és

• fizetési eszközként felhasználhatók.

CSOPORTJAI:

• készpénz,

• elektronikus pénzeszközök,

• csekkek, továbbá

• a bankbetéteket.

Pénzeszközök – fogalom


B. Forgóeszközök

IV. Pénzeszközök (38. számlacsoport)

1. Pénztár, csekkek (381-383.)

2. Bankbetétek (384-389.)

Pénzeszközök – megjelenés a mérlegben

Csoportosítási lehetőségek

• Megjelenési forma szerint:

– készpénz

– pénzt helyettesítő eszközök

– számlapénz

• Elszámolásuk devizaneme szerint:

– forintban lévő pénzeszköz

– valuta, deviza

Pénzeszközök – csoportosítás


illesztve

1. Bekerüléskor

– Állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik.

– A valuta-, deviza „bekerüléseket” forintra át kell számolni!

2. „Kikerüléskor”

– A valuta-, deviza csökkenéseket forintra át kell számolni.

3. A fordulónapon meglévő pénzeszközöket értékelni kell, majd a mérlegértéket meg kell állapítani.

Pénzeszközök – értékelés


A pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik.

– forintban nyilvántartott pénzeszközök esetén: a befolyt forintértéken

– a valutapénztárba bekerülő valutát, a devizaszámlára bekerülő devizát a napi választott devizaárfolyammal kell forintosítani, KIVÉVE a forintért vásárolt valutát, illetve devizát, mert azt a fizetett forintösszegben kell nyilvántartásba venni.


Fontos!!!

• Választott árfolyam lehet:

– a választott hitelintézet által meghirdetett

deviza vételi és deviza eladási

árfolyamának átlaga, vagy

– a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,

hivatalos devizaárfolyama

– EKB árfolyam

ESETLEG

– deviza vételi

– deviza eladási


2. „Értékelés” a „kikerüléskor”

• A valutapénztárból kifizetett valuta, a devizaszámláról kivezetett deviza forintértékét a könyv szerinti árfolyam alapján kell meghatározni.

• A könyv szerinti érték megállapítása történhet

– FIFO eljárással

– Átlagáras megoldással

– Elszámoló árfolyammal


3. Fordulónapra vonatkozó

értékelés és a mérlegérték

megállapítása


Aktivált (bekerülési) érték

– évközi csökkenések

Könyv szerinti érték az év végén

- behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek)

– értékvesztések

+ értékvesztések visszaírása

+/- devizás/valutás pénzeszközök árfolyam-különbözete

=MÉRLEGÉRTÉK


Valuta-, devizamozgások

elszámolásánál használt

árfolyamok

• „Bekerülések” (Növekedések):

– Deviza VÁLASZTOTT árfolyam (KIVÉVE…)

• „Kikerülések” (Csökkenések):

– Könyv szerinti árfolyam:

• FIFO szerint

• átlagárfolyam


Példa („leggyakoribb”

valuta/deviza tranzakciók) • Könyveljük a következő „független” gazdasági eseményeket!

1. A külföldi vevő a tartozásnak teljes összegét átutalta a devizaszámlánkra. A követelés könyv szerinti értéke 10 GAR*309 Ft/GAR. A jóváírás napján érvényes választott árfolyam a) eset 302 Ft/GAR, b) eset 312 Ft/GAR.

2. 10 GAR valuta vásárlás. A 10 GAR-ért fizetett összeg 3 100 Ft. A valuta vásárlás napján érvényes választott árfolyam 305 Ft/GAR.

3. 20 EUR*245 Ft/EUR könyv szerinti értékű szállítói tartozás kiegyenlítése a devizaszámláról. A 20 EUR kiegyenlítésekor a devizabetét számlán 40 EUR volt, melyből 16 EUR 253 Ft/EUR, majd ezt követően az 24 EUR 256 Ft/EUR árfolyamon került be.

4. 800 GAR valuta beváltása forintra. A 800 GAR beváltásakor a valutapénztárban 1 600 GAR volt, melyből 640 GAR 253 Ft/GAR, majd ezt követően az 960 GAR 256 Ft/GAR árfolyamon került be. A kapott forintösszeg 200 EFt.

„Még egy kérdés”

Könyveljük a 3. gazdasági eseményt, ha a devizabetét csökkenéseket

átalagárfolyamon könyveljük!

Pénzeszközök – értékelés (példák)

Megoldás 1. gazdasági esemény

317. Vevők 386. Devizabetét


317. Vevők 386. Devizabetét

a) eset

b) eset


389. Átvezetési 381. Pénztár (Ft)

E: 3 101

382. Valutapénztár (GAR)



4542. Szállítók 386. Devizabetét


„Még egy kérdés”

E: 10 192

4542. Szállítók 386. Devizabetét


389. Átvezetési

számla 382. Valutapénztár

87. Pénzügyi műveletek

ráfordításai

381. Forint pénztár


Külföldi pénzértékre szóló

eszközök és kötelezettségek

fordulónapi értékelése

1. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és

kötelezettségek körének meghatározása,

kijelölése

2. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása

3. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása

4. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és

kötelezettségek átértékelése a fordulónapi

választott árfolyamra

Pénzeszközök – fordulónapra vonatkozó értékelés

Példa (fordulónapi értékelés) A „FordulónapraÉRTÉKELŐ” Kft. külföldi pénzértékre szóló

eszközei és kötelezettségei a fordulónapra vonatkozóan a

következők:

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Kimenő

számla 1

100 310

Valutapénztár 200 308

Devizaszámla 300 312

Bejövő

számla 1

400 305

Devizahitel 500 315

• A fordulónapi választott árfolyam:

– a) eset 309 Ft/GAR

– b) eset 320 Ft/GAR (HF)

Pénzeszközök – fordulónapra vonatkozó értékelés (példa)

Megoldás a) eset

A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310

Valutapénztár 200 308

Devizaszámla 300 312

Bejövő

számla 1

400 305

Devizahitel 500 315

ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet=


Könyvviteli elszámolás a) eset

382. Valutapénztár 386. Devizabetét 317. Vevők

E: 31 000

454. Szállítók

445. Egyéb hosszú

lejáratú hitelek 368. „Technikai”

E: 61 600 E: 93 600

E: 122 000 E: 157 500


előadó: dr. veress attila főiskolai docens …példa (időbeli elhatárolások bevezető 2) • a...

Documents