elemzÉs · 2009-02-12 · elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az...

ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPV ISELŐI KU TATÓSZOLGÁLAT

AZ ERDŐRŐL, AZ ERDŐ VÉDELMÉRŐL ÉS AZ

ERDŐGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ T/6934 SZÁMÚ

TÖRVÉNYJAVASLATHOZ ELEMZÉS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

ELEKHÁZY NÓRA

2008. DECEMBER

Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz

Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat

2

A Képviselői Kutatószolgálat információs szolgáltatásai:

elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák

(2004 – 2008)

TÉMACSOPORTOK

ADATVÉDELEM

AGRÁRPOLITIKA Az agrár – környezetvédelemről és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről (elemzés, 2005) A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (sajtószemle, 2008)

A bormarketingről (elemzés, 2007)

A fogyasztóvédelemről (elemzés, 2007) A géntechnológiáról (elemzés, 2005)

A géntechnológiáról II. Koegzisztencia–szabályozás (elemzés, 2006)

Külföldiek termőföld-tulajdon szerzése Európában – nemzeti szabályozás (elemzés, 2007) Lejárt szavatosságú élelmiszerek: szankciók Európában (elemzés, 2007)

A Mezőgazdasági Szaktanácsadói Rendszer (elemzés,2007)

A mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű elemi károk enyhítéséről (elemzés, 2005) Az összevont agrárgazdaság-támogatási rendszer (SPS) (elemzés, 2008)

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (elemzés, 2004)

A termőföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007)

BIZTONSÁGPOLITIKA

CIVIL TÁRSADALOM

EGÉSZSÉGÜGY

ENERGIAPOLITIKA

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

ESÉLYEGYENLŐSÉG

EURÓPAI UNIÓ

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

HIRKÖZLÉS

IFJÚSÁGPOLITIKA

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

INGATLANKEZELÉS

KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM

KERESKEDELEM

KÖRNYEZETVÉDELEM A jövő nemzedékek ombudsmanja (sajtószemle, 2007)

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (elemzés, 2007)

A kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos keretrendszer felállításáról (elemzés, 2007) A nemdohányzók egészségét védő szabályok egyes országokban (elemzés, 2007)

A szélenergia, mint lehetséges energiaforrás bemutatása hazai és nemzetközi viszonylatban (elemzés, 2004)

Színesfém-begyűjtés és kereskedelem (elemzés, 2008) A termőföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007)

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme (elemzés, 2004 és sajtószemle, 2005)

KÖZIGAZGATÁS

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

KUTATÁS-FEJLESZTÉS

OKTATÁSPOLITIKA

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK

PÉNZÜGYI POLITIKA

RENDÉSZET

SPORT

TÁRSADALOMBIZTOSITÁS

VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK

LEGFRISSEBB ANYAGAINK Biometrikus azonosításról (elemzés)

Elektronikus közszolgáltatásokról (elemzés)

A színesfémgyűjtésről és kereskedelemről (sajtószemle)



3

Előszó

A Képviselői Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó

elemzésekkel, a kormányzati ellenőrzési tevékenységet bizottsági meghallgatási

háttéranyagokkal, a képviselői munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai

adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja.

Ez az elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934

számú törvényjavaslathoz készült. Rövid történeti bevezető után áttekinti a

magyarországi jogszabályi hátteret, majd szakmai és civil szervezetek

törvénytervezetről szóló véleményét tükrözi, bepillant az illegális fakitermelés

problémakörébe – ezen belül röviden ismerteti a sajóládi erdő esetét –, végül az Európai

Unió jogi szabályozásának ismertetésén túl néhány európai ország erdészeti gyakorlatát

közli.

Az európai nemzeti példák bemutatásában a Parlamenti Kutatás és Tájékoztatás Európai

Központja (az ET-EP közös fenntartású ECPRD1) információs hálózata, valamint az

interneten található főként kormányzati weboldalak szolgáltak segítségül.

Az egyes országokról szóló alfejezetekben található információkat nem hivatalos

fordításban ismertetjük.

A Képviselői Kutatószolgálat ([email protected], 1-441-4592) és a

háttéranyag szerkesztője készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklődők

rendelkezésére ([email protected], 441-4427).

1 L. az intézményt bemutató kutatószolgálati forrásszemlét.

mailto:[email protected]



4

Tartalomjegyzék

Bevezetés .......................................................................................................................... 5

A magyarországi erdők helyzete ................................................................................... 6

Jogszabályi háttér ....................................................................................................... 7 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ............................................................ 8 Szakmai és civil vélemények .................................................................................... 11

Az erdőről és erdő védelméről szóló törvénytervezetről ........................................ 11 A környezetügy középtávú stratégiájáról ............................................................... 14

Az erdőket érintő aktuális problémák .................................................................... 17 Illegális fakitermelés............................................................................................... 17 A sajóládi erdő esete ............................................................................................... 19

Európai Unió ................................................................................................................. 21

Jogszabályi háttér ..................................................................................................... 21 Illegális fakitermelés elleni intézkedés .................................................................... 23 Néhány európai ország erdészeti gyakorlata ......................................................... 24

Dánia ....................................................................................................................... 25 Egyesült Királyság – Képviselőház ........................................................................ 25 Észtország ............................................................................................................... 26 Finnország .............................................................................................................. 26 Franciaország .......................................................................................................... 27 Horvátország ........................................................................................................... 27 Norvégia ................................................................................................................. 28 Olaszország ............................................................................................................. 29 Portugália ................................................................................................................ 29 Románia .................................................................................................................. 30 Svédország .............................................................................................................. 31 Szerbia .................................................................................................................... 32 Szlovákia ................................................................................................................ 32



5

Bevezetés

Az erdő védelmét szolgáló első magyarországi törvény mintegy másfél évszázaddal

ezelőtt 1879-ben született meg Wagner Károly munkája nyomán. A törvény 1935-ig

volt érvényben, tehát több mint fél évszázadon át képezte az erdőgazdálkodás alapját

Magyarországon.

Legfontosabb rendelkezései között szerepel, hogy a véderdőknek, a futóhomokon és az

ún. feltétlen erdőtalajon (azt a területet nevezték így, amely csak erdővel hoz tartós

jövedelmet) álló erdőknek a fenntartását rendelte el. Ezt azzal biztosította, hogy

egyrészt a véderdőkben nemcsak megtiltotta az irtást és a tarvágást, hanem a hatóság

által jóváhagyott terv szerinti erdőkezelést is előírta, másrészt a futóhomokon és a

feltétlen erdőtalajon álló erdőkben megtiltotta az irtást. A feltétlen erdőtalajokra hat

éven belüli felújítási kötelezettséget írt elő.

A törvény a birtokosok szerint is csoportosította az erdőket, és ennek alapján különböző

előírásokat tartalmazott. A korlátolt vagy kötött forgalmú erdőket (ezek voltak az

állami, városi, közbirtokossági stb. erdők), függetlenül attól, hogy milyen talajon

tenyésztek, üzemterv szerint kellett kezelni, amíg fel nem osztották azokat. Ez utóbbi

rendelkezés sok helyen (például Székelyföldön) a közös erdők felosztásához vezetett,

hiszen a magánerdőkben sokkal szabadabban lehetett gazdálkodni, fakitermelést

végezni. A magánerdőket csak akkor érintették a törvény szabályozó rendelkezései, ha

azok feltétlen erdőtalajon álltak, illetve védelmi funkciót láttak el. A magyarországi

erdőknek összesen 87,3%-a esett a törvényben szabályozott gazdálkodási kötelezettség

alá. A hiányosságok ellenére a törvény teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a

korabeli erdőgazdálkodás megkövetelt. Gátat emelt az erdőirtások, a fahasználat

korlátlan növelése elé, elrendelte a kopár- és futóhomok területek állami segéllyel való

beerdősítését, létrehozta az ún. Erdei Alapot és biztosította az erdészeti szolgálat

kiépítését.2

Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében az ország elveszíti erdeinek

84 százalékát. A megváltozott természetföldrajzi viszonyoknak megfelelő erdőtörvény

és egyben az első magyar természetvédelmi törvény 1935-ben lép hatályba (1935. évi

IV. törvénycikk). 1960-ra az erdők mintegy 30 százaléka szövetkezeti tulajdonba kerül,

megjelenik az 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról.3

2 Forrás: Országos Erdészeti Egyesület. http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1525536

3 Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon.

http://www.aesz.hu/pdf/2008_leporello_magyar.pdf

http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1525536




6

A magyarországi erdők helyzete

Az ember hosszabb ideje beavatkozik az erdő életébe. Az erdők fenntartásának,

megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele az erdők művelése, ami magában foglalja a

nevelést (felújítás, tisztítás, gyérítés) és védelmet.4

Az erdőterületek elhelyezkedése nem egyenletes Magyarországon. A legnagyobb

erdősültséggel Nógrád megye (37,8 %), a legkisebbel pedig Békés megye (4,4 %)

rendelkezik. Az alföldi megyékre esik az összes erdőterület 32 százaléka, de ezek

átlagos erdősültsége csak 13,8 százalékos, elmaradva az országos átlagtól. A megyékből

kialakított nagy tájegységek közül jellemzően Észak-Magyarország erdősültsége a

legnagyobb (28,4 %).

Az országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti parkok, tájvédelmi

körzetek, természetvédelmi területek) 47 százalékát borítja erdő, amelyből 2 százalék az

erdőrezervátum. Az erdőrezervátumok száma 53 (további 10 erdőrezervátummá

nyilvánítás van folyamatban).

Az alábbi táblázat a további országos adatokat ismerteti.5

Erdőterület (adattárban nyilvántartott) ezer ha 1890,9

Erdősültség % 20,3

Ezer lakosra jutó erdőterület ha/ezer fő 188,2

Erdőgazdálkodási célú terület ezer ha 2019,2

Az erdők élőfakészlete millió bruttó m3 347,4

Az erdők évi bruttó folyónövendéke millió/m3/év 13,0

Fakitermelés összesen millió bruttó m3 6,6

Véghasználat összesen millió bruttó m3 4,5

Véghasználati redukált terület ezer ha 19,4

Erdőfelújítás (elsőkivitel) évente ezer ha 20,4

Erdőtelepítés (elsőkivitel) évente ezer ha 18,9

Erdőterv szerint kezelt erdők % 100 Forrás: KSH 2008. 05.15.,

ÁESZ Országos Erdőállomány Adattár 2007. 12. 31.

ÁESZ „Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésekről a 2007. évben.”

4 Solymos Rezső: A természetközeli erdőgazdálkodás jellemzői, tervezése és megvalósítása. In: Magyar

Tudomány, 2008. július http://www.matud.iif.hu/08jul/08.html 5Magyarország erdőállományai 2006. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti

Igazgatósága. Budapest, 2008. http://www.aesz.hu/cd/index.htm

http://www.matud.iif.hu/08jul/08.html

http://www.aesz.hu/cd/index.htm



7

Jogszabályi háttér

A magyar erdészeti politika jelenlegi legfőbb célkitűzései:

• az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszútávú biztosítása

többcélú, tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodással;

• a fenntartható gazdálkodáshoz fűződő társadalmi érdekek és a tulajdonosi, illetve a

gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése;

• az erdőterület növelése erdőtelepítéssel mintegy 26-27 százalékos erdősültségi szint

eléréséig valamint

• az őshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel álló

erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő

növelése.

A többcélú tartamos erdőgazdálkodás törvényi szabályozásához 1996. június 18-án az

országgyűlés elfogadta az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt.

Az azóta eltelt évek során több esetben módosították a törvény szövegét.

A jelenlegi módosítás új erdőtörvényt eredményez, melynek tervezetét a

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2008 augusztusában közösségi vitára

bocsátotta. Ennek kapcsán országszerte számos vitafórumot rendeztek (néhány szakmai

és civil vélemény a következő fejezetben olvasható). 6

A jelenleg hatályos törvény 106.§ (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a

miniszter megalkotta a 88/2000. (XI. 10.) számú, az Erdőrendezési Szabályzatról szóló

FVM rendeletet.

A rendelet részletes szabályozást közöl többek között:

- az erdő rendeltetésének meghatározásról,

- a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól,

- az Országos Erdőállomány Adattár tartalmi követelményeiről,

- a távlati erdőkép szükségességéről, mely az erdészeti politika megvalósulásának

nyomon követéséhez szükséges, és amelyet az Állami Erdészeti Szolgálat készít

el, majd a miniszter hagy jóvá, továbbá

- a tartamos erdőfenntartásra és erdei haszonvételekre irányuló üzemterv

készítésének szabályairól.

Az erdészeti politika további fontos eszköze a Nemzeti Erdőprogram (NEP), melyet

valamennyi európai ország létrehozott, és amely többek között a nemzeti sajátosságokat

is tükrözi. Magyarországon 2000-ben kezdődött el a NEP kidolgozásának folyamata a

Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának égisze alatt, melynek

kormányzati felelőse a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt.7

6 Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon.

http://www.aesz.hu/pdf/2008_leporello_magyar.pdf 7 Forrás: Erdészeti Tudományos Intézet. http://www.erti.hu/dok.php?id=1

http://www.fvm.hu/doc/upload/200407/1996_liv.pdf

http://www.fvm.hu/doc/upload/200408/88_2000_fvm.pdf

http://www.fvm.hu/doc/upload/200408/88_2000_fvm.pdf


http://www.erti.hu/dok.php?id=1



8

Az 1110/2004. (X.27.) Kormányhatározat értelmében a földművelésügyi és

vidékfejlesztési miniszternek – az érintett miniszterekkel együtt – ki kell dolgozni a

Nemzeti Erdőprogram éves tervét. Ennek jegyében 2008-ban a NEP tervezésénél az

alábbi kiemelt szempontokat érvényesítették:

- Az erdőtörvény módosítása – új erdőtörvény megalkotása.

- Egységes állami erdővagyon-kezelés rendszerének kidolgozása.

- A 2007-2013. közötti időszak EU-s támogatási lehetőségeit meghatározó Új

Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megnyíló

támogatási lehetőségek beillesztése.

- Az ÚMVP-vel összhangban a megújuló nemzeti támogatások megjelenítése.

- Az Európai Unió által 2006 júniusában meghirdetett Erdészeti Cselekvési

Terv megvalósítását az Európai Bizottság ajánlása alapján a nemzeti

erdőprogramokba történő beépítés útján kell megvalósítani.

- A 2008. évi költségvetés minimális megterhelése.8

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-2013-as időszakra vonatkozó

Nemzeti Vidékfejlesztési Program, melyet az Európai Bizottság 2007 szeptemberében

hagyott jóvá. A programon belül az erdészeti ágazat is jelentős támogatási forrásokhoz

jut az alábbi címeken:

A mezőgazdasági földterület első erdősítése

A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 43. cikk

Az ország erdősültsége nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható az EU27

átlagához képest, amely 34,2 százalék. A jelenlegi erdősültségi százalékot – az 1990-es

évek végén végzett kutatás alapján elkészített országos erdőtelepítési koncepció szerint

optimálisnak tartott – 27 százalékra lehet növelni, mintegy 700 ezer hektár, főleg

mezőgazdasági terület erdősítésével.

A nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése intézkedés keretében 2007-2013

között 2000 hektár erdő telepítése indokolt. A legnagyobb mértékű erdősítést az

Alföldön hajtják végre, ahol az erdőterületek aránya nem éri el az országos átlagot.

Az intézkedésnek hozzá kell járulnia a Közösség és a tagországok által vállalt

nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, amely országos vagy alacsonyabb szintű

erdészeti programokon vagy azokkal egyenértékű intézkedéseken alapul, melyek

figyelembe veszik az európai erdők védelmére rendezett miniszteri konferencián

megállapított kötelezettségeket.

Az erdősítési területek kiválasztásának előfeltétele és kritériuma, hogy a tervezett

intézkedések megfeleljenek a helyi körülményeknek és a környezetvédelemre, valamint

a biológiai sokféleségre vonatkozó – a végrehajtási rendelet 34. cikke és az

1698/2005/EK rendelet 50. cikkének (6) bekezdése szerinti – követelményeknek.

8 Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1481&articleID=13055&ctag=articlelist&iid=1





9

Az intézkedés eleget tesz a Kyotói Egyezményben az éghajlat védelme és a szén-dioxid

szint csökkentésének érdekében vállalt nemzetközi kötelezettségeknek.

Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken


Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben

ugyanazon földterületen fákat nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak

egyidejűleg, kialakítva a mezőgazdasági és erdőterületek mozaikjait. A mezőgazdasági

hasznosítás során, a faállomány adta előnyöket kihasználva, legeltetéssel lehet a

termelést kiegészíteni. Az intézkedés rendkívüli lehetőséget jelent az új földhasználati

rendszerek bevezetésére és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések

megvalósításához, a talaj védelméhez, valamint a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése


A termelésből kivont mezőgazdasági területek esetében a fenntartási költségekhez

hozzájáruló éves támogatás az erdősített hektárok után, legfeljebb ötéves időtartamra

terjed ki. Erdősítésre olyan környezeti okok miatt alkalmas területek jelölhetők ki, mint

az erózió elleni védelmet, vagy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését elősegítő

erdészeti erőforrások bővítése. Nem lehet erdősítést végezni védett természeti

területeken illetve Natura 2000 területeken, és nem lehet támogatást nyújtani azokon a

területeken, ahol a jelenlegi tájszerkezetet és művelési szektort meg kell tartani, mert az

a biológiai sokféleség szempontjából pozitív hatású. A mezőgazdasági hasznosítás

során, a faállomány által nyújtott előnyöket kihasználva, legeltetéssel lehet a termelést

kiegészíteni.

Erdő-környezetvédelmi kifizetések


A hazai erdők 41 százaléka, összesen 787 ezer hektár van magántulajdonban, amelyek

jövedelmezősége nem kielégítő. Ennek eredményeként 555 ezer hektáron – amely

majdnem 71 százaléka a magántulajdonú erdőknek – megkezdődött ugyan az

erdőgazdálkodás, azonban jellemzően csak állapotfenntartó jelleggel és a rövidtávú

haszonvételekhez kapcsolódóan. A visszamaradó 232 ezer hektáron a kedvezőtlen

tulajdonviszonyok (nagymértékű elaprózódás, osztatlan közös tulajdon) valamint a

gazdálkodás feltételei miatt gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyik, melynek

következtében állapotuk – ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt – folyamatosan

romlik. A magán-erdőtulajdonosi réteg jellemző tőkeszegénysége miatt az általuk

folytatott erdőgazdálkodási tevékenységet inkább a rövid távú haszonszerzés jellemzi.

Emellett kevés közöttük a jól képzett szakember, ezért a költségigényes, nagy szakmai

felkészültséget igénylő erdőgazdálkodási, főleg erdőművelési feladatokat nem tudják

elvégezni. Tekintettel arra, hogy ezek az erdők rendkívül nagy változatossággal

jellemezhetőek, az erdő-környezetvédelmi programban 8 célprogramot terveztek a

jelenleginél nagyobb területi lefedettség elérése érdekében.



10

Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

Az intézkedés jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 48. cikk

Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 2000 hektár földterületen pusztítottak erdőtüzek, több

mint 5000 hektárt érintettek egyéb környezeti károk (aszály, víz, fagy, hó, szél), a

rovarok pedig évente mintegy 200 hektár erdő pusztulását okozták. Az erdőkárok

enyhítésére korábban nem voltak összehangolt intézkedések, mindössze eseti jelleggel

történtek a kifizetések állami forrásokból, a megelőzésre pedig csak a legnagyobb

erdőgazdálkodók gondoltak.

Az erdővédelem szempontjából kiemelkedő jelentősége van az európai monitoring

rendszereknek, melyek működtetésébe az erdőgazdálkodókat is mind szélesebb

területeken kell bevonni. Az önkéntes erdőgazdálkodói közreműködés erősíti a

környezettudatosságot, amely a fenntartható erdőgazdálkodás alapja.

Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások

A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK tanácsi rendelet 49. cikk

A magánerdők környezeti állapota – az idegenhonos fafajok lassú térhódítása, valamint

az általában alacsony szinten elvégzett erdőművelési munkák miatt – lassan, de

folyamatosan romlik. E kedvezőtlen folyamat megállításához a termőhelynek megfelelő

őshonos fafajokból álló erdőtársulásokká történő átalakítás jelent hosszútávon

megtérülő beruházást. Ennek fontosságát felismerve már korábban bevezetésre került ez

az intézkedés, így éves szinten a nemzeti forrásból átlagosan mintegy 2000 ha területen

történt erdőszerkezet-átalakítás. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint jelenleg

hazánkban az erdőszerkezet-átalakítás lehetséges hatásterülete a magánerdőkben több

százezer hektár. Az intézkedés célja a megfelelő szintű elegyesség és a több szintes

állományszerkezet kialakítása az erdőkben.

Az erdők gazdasági értékének javítása

Az intézkedésre vonatkozó cikkek:

az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke (b), (ii) pontjai, illetve 27. cikke, valamint

az 1974/2006 EK rendelet 18. cikke és II. mellékletének 5.3.1.2.2. pontja

Az erdőgazdálkodási terveken alapuló, fiatal állományokat érintő állománynevelési

munkák (nyesés és ápolás, a törzskiválasztó gyérítés és a tisztítás) hozzájárulnak az

erdők gazdasági értékének növeléséhez azáltal, hogy javítják a faanyag minőségét és

mennyiségét. Az intézkedés célja az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és

korszerűsítése, beleértve további gépek és berendezések vásárlását is, valamint az

erdőállomány gazdasági értékének növelése az állománynevelési tevékenységek

támogatása révén.

A fenntartható erdőgazdálkodás keretébe tartozó beruházások a kedvezőtlen adottságú

és Natura 2000 területeken ugyancsak az intézkedés céljai közé tartoznak.



11

Szakmai és civil vélemények

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetről

Az alábbi vélemények – Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter válaszán túl

– a 2008 augusztusában társadalmi vitára közzétett erdőtörvény-tervezetről a

jelentősebb magyarországi szakmai és civil szervezetek álláspontját tükrözik.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter:

A gazdasági társasági működés helyett a közhasznú működés szerencsésebb lenne az

erdőgazdálkodásban. Addig is, a jóléti feladatok ellátására, az ökoturisztikai

fejlesztésekre és beruházásokra több pénzt kell fordítani. Ezek a források az elmúlt

évtizedben elapadtak. A tartós állami tulajdonban lévő, közhasznú feladatokat ellátó

társaságok alkalmasak ezekre a feladatokra.

A miniszter az erdőkről szólva elmondta, hogy nem a minisztériumi hovatartozás a

fontos, hanem, hogy a nemzeti parki területeken lévő erdőknél nagyobb figyelmet

szenteljenek az ökoturisztikai, a természetvédelmi szempontoknak. Az erdőket kezelő

erdészetek gazdaként, ne csupán a fakitermelésre helyezzék a hangsúlyt, hanem az erdő

funkciói közül a közjóléti célok legyenek az elsődlegesek.9

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), a Fagazdasági Országos Szakmai

Szövetség (FAGOSZ) valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók

Országos Szövetségének (MEGOSZ) közös állásfoglalása:

„Az erdészeti szakigazgatást ésszerűtlen és indokolatlan kivonni az FVM szervezetéből.

Az erdészeti szakigazgatást évszázados szakmai és szervezeti hagyományrendszer

kapcsolja az agrártárcához, annak szerves részeként szerzett magának nemzetközi

elismerést. Hatékony és színvonalas működését sokoldalúan képzett szakemberei,

régiós tagozódású szervezete, páratlan értékű adattára, országosan egységes és korszerű

informatikai háttere garantálja. Az erdészeti szakigazgatás az erdőre – függetlenül

annak tulajdonosától és védettségétől – mint alapvető természeti erőforrásra tekint, mely

az agrárium része, a vidékfejlesztés, a vidék lakosságmegtartó képességének bázisa.

Jelentős szakmai és társadalmi érdek, egyetértés szól az állami erdők egységes

vagyonkezelésének megtartása mellett.

Az erdőgazdaságok kezelte erdőkben a közcélúság az elsődleges vezérlő elv. Az

erdőgazdaságok ma az állami erdők 90 százalékán gazdálkodnak, szigorú szakmai és

pénzügyi ellenőrzés mellett, hatékonyan. A gondjaikra bízott erdőket évtizedek óta nagy

tapasztalattal, szakértelemmel, elkötelezettséggel gondozzák, rendelkeznek a szükséges

infrastruktúrával, eszközökkel. Sok gondot és pénzt fordítanak az erdők közcélú

szolgáltatásaira, a biodiverzitás megőrzésére, fejlesztésére.

Élen járnak a természetközeli gazdálkodási módszerek alkalmazásában. Az

erdőgazdaságok – a természetvédelmi célok mellett – az erdők valamennyi

szolgáltatását érvényre juttatják. Az erdész szakértelem referenciája két évszázados.

9 Szabó Imre az erdőtörvényről. 2008. november 17.

http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13178&Itemid=30




12

A közcélú erdőgondozás területén elért, a természetvédelem által kommunikált

eredmények elsősorban az erdőgazdaságoknak köszönhetők. A jelenleg állami

tulajdonban lévő és az erdőgazdaságok által kezelt erdők természeti adottságai eltérőek,

de egységben kezelve a jó erdők hozamaiból a gyengébb területek fenntartása

megoldható, azaz a több mint 1 millió hektár állami erdő így, egyben önfenntartó. Az

állami erdők tulajdonjogának megőrzése és egységes kezelése, valamint azok

erdőtelepítéssel való, a közfoglalkoztatást is segítő bővítése egyaránt kívánatos.

A magyar társadalom faanyag iránti igénye nő, ma megközelíti az évi 10 millió

köbmétert. A túlzó korlátozások miatt nem csak a faanyag-igény kielégítése kerülhet

veszélybe, hanem a költségvetési és helyi adó bevételek is sokmilliárdos

nagyságrendben csökkennek. Az alapanyag kínálatának visszaesése, árának növekedése

miatt számos hazai faipari cég kényszerülne bezárásra, tevékenysége visszafogására.

Családok tízezreit érintve csökkennének a megélhetés lehetőségei olyan vidékeken, ahol

más munkalehetőség nincs. Az erdőgazdaságok gazdasági aktivitása fontos a vidék

ember-megtartó erejének növelésében, a kis- és középvállalkozások fennmaradásában.

Amelyik ország a faanyagban nem törekszik önellátásra, az közvetve a harmadik világ

erdőterületeinek csökkenéséhez, a környezet romlásához járul hozzá.

Nincs valódi szakmai és gazdasági indoka az egységes állami erdővagyon-kezelői

szerkezet megbontásának. Az állami erdővagyon közcélokat szolgáló működtetésére a

legjobb megoldást az állami tulajdonú erdészeti társaságok vagyonkezelése jelenti.

Arra kérjük a döntéshozókat, hogy ne támogassák az erdészeti szakigazgatás és az

állami erdők vagyonkezelésének kialakult, jól működő rendjét megbontani kívánó

törekvéseket. Segítsenek megőrizni az állami erdővagyon-kezelés működőképes, a

közérdeket leginkább szolgáló, egyben a költségvetést legkevésbé terhelő egységét!”10

A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet véleménye:

„Magyarországon a védett erdőkben is gazdálkodunk, veszélyeztetve ezzel az erdei

életközösségek hosszú távú fennmaradását. A WWF Magyarország szükségesnek tartja,

hogy a véleményezésre kiadott új erdőtörvény a védett erdők háborítatlanságának

megőrzésére több garanciát nyújtson.

Védett természeti területeket a világon mindenhol az ott előforduló különleges állat és

növényfajok, vagy az egész életközösség védelmére hoznak létre. Az erdők védelme

sok esetben megköveteli a kíméletes, természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését,

vagy a fakitermelés megszűntetését.

Miközben a szomszédos országok mind rendelkeznek viszonylag nagy kiterjedésű,

háborítatlan erdőterületekkel, Magyarországon a védett területek döntő hányadán

vágásterületeket létrehozó erdőgazdálkodás folyik, ami számos élőlénycsoport, köztük

védett orchideák, énekesmadarak, kisemlősök életfeltételeit veszélyezteti.” (…)

10

Dr. Pethő József: Az erdő ma is zöld. Országos Erdészeti Egyesület, Fagazdasági Országos Szakmai

Szövetség, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége.





13

A WWF Magyarország fontosnak tartja, hogy a nemzeti parkok központi részein

valamint a tájvédelmi körzetekben létrehozott, fokozottan védett területeken

megszűnjön a fakitermelés. A védett területeken pedig történjen meg az átállás a

vágásterület nélküli szálaló erdőgazdálkodásra.

„A társadalom városban és falun ugyancsak egyre inkább elvárja a szép és élhető

környezet biztosítását, a természeti tájaink megőrzését, amibe egyre kevésbé fér bele a

vágásterületek látványa. Hogy változtathassunk, annak garanciáit legalkalmasabb most,

az új erdőtörvény megalkotásakor lefektetni, és a védett erdőkben a gazdálkodás

üzemmódját szigorúan meghatározni.” – mondja Figeczky Gábor, a WWF

Magyarország természetvédelmi igazgatója.11

11

Miért és meddig gazdálkodunk még a védett erdőkben? 2008. augusztus 29.

http://wwf.hu/index.php?p=hirek&sub=friss&ev=0&id=232

http://wwf.hu/index.php?p=hirek&sub=friss&ev=0&id=232



14

A környezetügy középtávú stratégiájáról

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 januárjában elkészítette, majd

márciusban közzétette „A környezetügy középtávú stratégiája” című vitaanyagot,

melyben az erdőkkel kapcsolatos célkitűzések és megállapítások is olvashatók.

Az egyik ilyen célkitűzés, hogy gondoskodni kell arról, hogy az alföldi nemzeti parkok

(Hortobágyi, Kiskunsági, Körös-Maros, Fertő-Hanság Nemzeti Park), illetve az

Aggteleki Nemzeti Park állami tulajdonban lévő területei – a Kormány 2082/2007. (V.

15.) számú határozatának megfelelően – minél előbb a nemzeti park igazgatóságok

vagyonkezelésébe kerüljenek.

Nemzeti park neve Erdőterület Ebből fokozottan védett

hektár

Hortobágyi Nemzeti Park 4 083 218

Kiskunsági Nemzeti Park 12 557 6 208

Bükki Nemzeti Park 41 696 6 211

Aggteleki Nemzeti Park 16 572 4 111

Fertő-Hanság Nemzeti Park 6 174 2 265

Duna-Ipoly Nemzeti Park 51 990 9 125

Balatoni Nemzeti Park 20 476 2 621

Duna-Dráva Nemzeti Park 34 243 13 036

Körös-Maros Nemzeti Park 6 235 105

Őrségi Nemzeti Park 28 977 2 833

Összesen 223 003 46 73312

A vitaanyagra – csakúgy, mint az erdőtörvény-tervezetre – az OEE, a FAGOSZ, és a

MEGOSZ13

közös állásfoglalást készített, melyben többek között kifejtik, hogy a 100

százalékosan tartós állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok által kezelt

erdőterületeknek a nemzeti park igazgatóságok (költségvetési szervezetek)

vagyonkezelésébe történő lehetséges áthelyezésével nem értenek egyet.

12

Forrás: http://www.aesz.hu/cd/htm/6_fejezet.htm#6_1 13A MEGOSZ a magán erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók gazdasági, szakmai érdekképviselete, az

egyéni erdőtulajdonosok és gazdálkodók mellett az erdészeti integrátorokat is magába foglalja.

A FAGOSZ az erdőgazdálkodók (magán és állami), faipari, fakereskedelmi és az ezekhez beszállító

cégek gazdasági, szakmai, munkaadói érdekképviselete.

Az OEE az erdészek valamint az erdők és az erdőgazdálkodás iránt érdeklődő személyek egyesülete,

ugyanakkor e szervezetnek pártoló tagjai az erdészeti zrt-k.

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/KVVM_STR_cimlapos.pdf

http://www.aesz.hu/cd/htm/6_fejezet.htm%236_1



15

Szerintük e cél megvalósítása alapjaiban megingatná az érintett cégek gazdálkodását,

továbbá az ország számára jelentős költségvetési többletkiadást okozna. Felhívják a

figyelmet az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Erdészeti

Igazgatóságainak mérlegbeszámolóira, melyekből az olvasható ki, hogy az

erdőgazdaságok szakmai munkája jó, illetve kiváló, és arra is utalnak, hogy ugyanakkor

a nemzeti park igazgatóságok erdőkezelési munkájával kapcsolatban több esetben is

szakmai kifogások merültek fel, sőt erdővédelmi bírságot is szabtak ki rájuk nem

megfelelő erdőkezelésért.

Amennyiben a cél az állami tulajdonú erdőterületek minél hatékonyabb és szakmai

szempontból is megfelelő vagyonkezelése, akkor a három véleményező szervezet

szerint lényegesen célravezetőbb megoldásnak látszik a mintegy 20 ezer hektárnyi, a

nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő erdők átadása vagyonkezelésre a

térségben működő állami erdészeti társaságoknak. Ezek együttesen közel egymillió

hektár erdő művelési ágú területen gazdálkodnak. Ha már a kezelői jog átadása szóba

kerülne, sokkal célszerűbb lenne a 2-3 százaléknyi részt a 100 százalékhoz csatolni,

mint az utóbbiból bármennyit az előzőhöz.

További észrevétel, hogy a stratégiát leíró vitaanyagból hiányzik a hivatásos

természetvédők által – más esetekben – szorgalmazott hatástanulmány, nincs számítási

anyag arra, hogy bármely mértékű erdőgazdasági erdőterület nemzeti park igazgatóság

általi kezelésbe vétele milyen következményekkel járna a fakitermelésben, a

foglalkoztatásban és a gazdálkodás eredményeiben.

Az átvenni szándékozott, a most kezelésükben lévő területhez képest többszörösen

nagyobb erdőterület kezelésére a nemzeti parkok nincsenek felkészülve, sem megfelelő

szakembergárdával, sem megfelelő tapasztalattal, sem megfelelő eszközállománnyal –

olvasható az állásfoglalásban.14

Néhány környezet- és természetvédő szervezet nyílt levélben fordult a

miniszterelnökhöz, melyben azt kérik, hogy az erdészeti szakigazgatást, melyet jelenleg

egy osztály képvisel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, a

természet és környezet védelméért felelős tárcához helyezzék át. Így létrejöhetne a

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KvVM) tartozó egységes zöld hatóság,

melyhez az összes külterülethez kapcsolódó igazgatási ügy tartozhatna. A szervezetek

szerint az állami erdők profitorientált részvénytársasági formában való kezelését meg

kell szüntetni, mert a részvénytársasági forma a tartósan állami tulajdonban lévő állami

erdők közcélú kezelésére nem megfelelő. Magyarországon nemzetközi hírű és évtizedes

hagyományai vannak a közcélú állami erdőgazdálkodásnak, amelynek megvalósítására

és működtetésére a jelenlegi erdésztársadalom kiválóan alkalmas.

A szervezetek az állami tulajdonban lévő természetvédelmi oltalom alatt álló erdők

kezelését (ez a teljes erdőterület ötöde, mintegy 350 ezer hektár) – szakszemélyzettel és

infrastruktúrával együtt – a természetvédelemért felelős tárca irányítása alatt a nemzeti

parkok igazgatóságaira bíznák. A nem védett állami erdőket a KvVM-en belül

létrehozott erdészeti igazgatóságok kezelhetnék.

14

Forrás: http://www.fagosz.hu/fataj/2008/03/260/200803260_velemeny-a-Kornyezetugyi-

Strategiahoz.php 2008. március 26.

http://www.fagosz.hu/fataj/2008/03/260/200803260_velemeny-a-Kornyezetugyi-Strategiahoz.php

http://www.fagosz.hu/fataj/2008/03/260/200803260_velemeny-a-Kornyezetugyi-Strategiahoz.php



16

Ennek eredményeként valósulhatna meg a tartósan állami tulajdonban álló stratégiai

fontosságú területeket kezelő közcélú állami szervezetek egységes rendszere (nemzeti

parkok, vízügyi és állami erdészeti igazgatóságok), mely gondoskodna a közvagyon

magas szintű kezeléséről.

A közcélú gazdálkodás révén keletkező bevételeknek pedig az erdők fenntartását, és új

erdők telepítését kellene szolgálniuk, így önfenntartó rendszerként nem szorulnának a

központi költségvetés támogatására.

ALÁÍRÓK

Magyar Természetvédők Szövetsége,

Nimfea Természetvédelmi Egyesület,

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület,

Kerekerdő Alapítvány,

Bihar Közalapítvány,

Somogy Természetvédelmi Szervezet,

Tiszatáj Közalapítvány,

Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület,

Csemete Egyesület.15

15

A zöldtárcához az erdőket! 2008. augusztus 21.





17

Az erdőket érintő aktuális problémák

Illegális fakitermelés

Az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben fordulnak elő

illegális, a környezetet és tulajdonost egyaránt károsító fakitermelések. A

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Erdészeti Igazgatóságának felmérései

szerint az illegális fakitermelések becsült mértéke megközelíti az évi ezer hektárt és a

300.000 köbmétert. Az így kitermelt faanyag értéke mintegy 3 milliárd forint, az

újraerdősítés költsége pedig közel 1 milliárd forint. Az elültetett mintegy 10 millió

facsemetéből csak évtizedek múlva lesz minden funkcióját ellátni képes erdő.

E közvetlen károk mellett közvetett károk is jelentkeznek (erózió, talajkárosodás,

környezetszennyezés, élővilág degradációja), melyek mértékét még becsülni sem

lehet.16

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú

törvényjavaslat „Az erdészeti igazgatás” című fejezete (XI. fejezet, 97. § (3)) szerint az

állam az erdő védelme és károsításának megelőzése érdekében – a bejelentések

fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas – erdővédelmi szolgálatot működtet. A

törvényjavaslat a következő bekezdésben pedig kényszerintézkedési joggal is felruházza

az erdővédelmi szolgálat tagjait.

Nagy Dániel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások

főosztálya tanácsosának nyilatkozata szerint az erdészeti hatóság mind a tíz

igazgatóságán (amelyeknek illetékessége általában két megyére terjed ki) létrehoznák a

szolgálatot. Az új erdővédelmi szolgálat nemcsak kényszerítő eszközöket

alkalmazhatna, de elő is állíthatná az elfogott tolvajokat, vagy visszatarthatná az

erdőben az olyan fa-szállítmányt, amelynek eredetére szállítói nem tudnak magyarázatot

adni. A törvényjavaslat szigorítani tervezi az erdővédelmi bírság tételeit is. Emellett a

Büntető törvénykönyvet is megváltoztatnák, mert jelenleg nem szerepel benne az

„illegális fakitermelés” vétsége vagy bűntette. Ebben a kérdésben már zajlanak az

egyeztetések az igazságügyi tárcával.17

A törvény hatályba lépéséig azonban egyes erdőgazdaságok maguk igyekeznek

megoldani illetve enyhíteni a problémát:

Hódmezővásárhelyen a falopás megelőzése érdekében közösen járőröznek majd a

rendőrök és a mezőőrök a külterületeken – jelentette be dr. Dezső József, a

Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság vezetője és Benkő Zsolt külterületi képviselő.

Főként a műutak mentén, ezen belül is a kétszámjegyű főutak mellett fordul elő

leggyakrabban a falopás, az állami, önkormányzati és magántulajdonú erdősávokban, és

facsoportokban.

16

Forrás: http://www.aesz.hu/index.php?Itemid=529&id=310&option=com_content&task=view

2006. február 28. 17

Kényszerintézkedési jogkör az erdészeknek.

http://www.vadaszlap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=487&Itemid=2

http://www.aesz.hu/index.php?Itemid=529&id=310&option=com_content&task=view

http://www.vadaszlap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=487&Itemid=2



18

A falopás oka, hogy bizonyos társadalmi csoportok egyre szegényebbé válnak. A

lopások csökkentése érdekében az önkormányzat lehetőséget adott a nyesedékgyűjtésre,

többek között a Kása-erdőben. Ugyancsak segítség, hogy a városellátó telephelyéről

családonként hat mázsa fát lehet „rászorultsági alapon” elvinni. Erre a lehetőségre eddig

mintegy ezer család jelentkezett.

Az erdők meglopása mellett gondot okoz a más megyékből teherautóval érkező illegális

faárusok megjelenése is, akik könnyen becsaphatják az embereket a rakomány súlyát

illetően. Pozitív kezdeményezés a tavaly kialakított civil hírlánc, melynek egyik

eredménye például, hogy a közelmúltban a 47-es út mentén az egyik nagy

mezőgazdasági üzem biztonsági őre riasztotta a rendőrséget, akik három orosházi

fatolvajt értek tetten. A hírláncba a mezőőrökön kívül a külterületeket gyakran járó

vadászok, halőrök, tanyasi lakosok is bekapcsolódtak.18

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évente százmillió forint értékű kárt okoznak az

illegális fakitermelők. A bírságolás, és a tettenérés azonban nem könnyű, mert a

tolvajok egyszerre olyan kis mennyiséget tulajdonítanak el, amiért többnyire csak

helyszíni bírságot rónak ki rájuk vagy szabálysértési eljárás indul ellenük.

Cserép János, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója tapasztalatai szerint az illegális

fakitermelésnek erősen kitett területek közé tartoznak a Bódva-, a Sajó- és a Hernád

völgyében található települések melletti erdőrészek. A fatolvajok évente 15 ezer

köbméter fát vágnak ki engedély nélkül, a falopások miatt az Északerdő által tett

feljelentések száma százas nagyságrendű. A vezérigazgató szerződéskötésre készül a

rendőrséggel, hogy visszaszorítsák az egyre terjedő falopásokat. Együtt járőrözés,

terepjáró és speciális cross-motorok beszerzését is felajánlja, hogy a rendőrök kézre

kerítsék az elkövetőket. Az igazgató elmondta még, hogy kívánatos lenne, hogy az

erdőőrök olyan hatósági jogosítványokat kapjanak, mint a nemzeti parkok őrei. Ők

tettenérés esetén akár kényszerítő eszközt is használhatnak a vétkesek visszatartására. A

rendőrök pedig lefoglalhatják a lopáshoz használt eszközöket és szállítójárműveket is. 19

A Heves, Borsod és Nógrád megye területén gazdálkodó Egererdő Zrt.

vezérigazgatója, Pallagi László szerint két ember, vágással, darabolással együtt 12 perc

alatt meg tud pakolni rönkökkel egy kisteherautót. Amikor az erdész – aki nem

rendelkezik visszatartási jogkörrel – a motoros fűrész hangját meghallván a helyszínre

ér, többnyire már eltűnnek a tolvajok, akik legkevesebb tízmillió forint nagyságrendű

kárt okoznak az erdészetnek. Az elmúlt évben több mint 370 feljelentést tettek az

erdészek. Ennek a tendenciának úgy próbál gátat vetni a vállalat, hogy 2008

szeptemberétől két erdésszel egy rendőr is járőrözik majd a hét, hozzá tartozó területen.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szabadidős járőreit osztja be erre a feladatra,

akiknek az óradíját az Egererdő Zrt. fizeti. Pallagi László véleménye szerint a helyzet

súlyossága már azt is indokolttá tenné, hogy a rendőrségen külön egységet hozzanak

létre a természeti környezet védelmében.20

18

Közös rendőr-mezőőr járőr a külterületeken. 2008. november 28. http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13317&Itemid=38 19

Negyedmilliárdnyi fát lopnak el az erdőkből. 2008. október 28.

http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13019&Itemid=33 20

Ismét elkezdődtek a falopások. 2008. szeptember 14.

http://www.vadaszmester.hu/napi-sajto/ismet-elkezdodtek-a-falopasok.html



http://www.vadaszmester.hu/napi-sajto/ismet-elkezdodtek-a-falopasok.html



19

A sajóládi erdő esete

Az Északerdő Zrt. kezelésében lévő 180 hektáros erdő Sajólád községet délkeleti

oldalról határolja. A terület a nyolcvanas évekig egészséges erdőképet mutatott, az

akkori erdész nagy gonddal nevelte a büszkeségét jelentő állományt. 1989-ben azonban

az erdőben erős száradás indult meg. A jelenséget az akkoriban telepített vízkivételi mű

kútjainak talajvízszint-csökkentő hatásával hozták összefüggésbe. Az 1990-ben készült

szakértői vélemény szerint a „fapusztulás oka a Bőcs-Sajólád Vízmű által létrehozott

talajvízszint-csökkenés”. Ezt akkor a Sajólád 4c erdőrészletre vonatkoztatva állapították

meg, az észlelőkutak adatainak alapján. Ezt a véleményt a vízmű nem fogadta el ezért

1996-ban újabb szakértői vélemény készült, amely megerősítette a korábbi

megállapításokat, de újabb tényezőket – nevezetesen a csapadékhiányt és talajszennyező

hatásokat – is számításba vett.

A száradás miatt 1990 és 2000 között 66 hektár egészségügyi tarvágást hajtottak végre.

A kiszáradt fák pedig odacsábították a fatolvajokat. 2004-2008 között már az összes

véghasználat, lopás miatti tarvágás volt. Ezek között volt olyan erdőrészlet, ahonnan

hektáronként csak 10 köbméter faanyag került ki. Az erdővel borított 160 hektár terület-

ből jelenleg 2,3 hektár, ami 60 év feletti állomány, 40-60 év közötti állomány pedig már

nincs.

2007. november 25-én a debreceni székhelyű Tiszántúli Természetvédők Társulata egy

közleményt jelentetett meg, miszerint a Natura 2000 hálózatába tartozó21

sajóládi erdő

98 százalékát fejszével és láncfűrésszel felszerelt illegális fatolvajok, illetve az erdő ke-

zelésével megbízott erdészeti igazgatóság dolgozói szisztematikusan kiirtották. A Ti-

szántúli Természetvédők Társulata feljelentést tett jelentős mértékű természetkárosítás

bűntettének gyanúja miatt a Miskolci Városi Ügyészségen, majd petíciót nyújtott be az

Európai Parlament Petíciós Bizottságához is annak kivizsgálására, hogy a Magyar Köz-

társaság illetékes hatóságai miért nem tettek eleget a 92/43/EGK Élőhely-irányelv, illet-

ve a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet által előírt kötelezettségeiknek. A Társulat a pe-

tícióban kiemelte, hogy „az igazságosságba, a megelőzés, az elővigyázatosság, a fenn-

tartható fejlődés elvébe, az Európai Unió jogintézményeibe való hitet erősítené minden

magyar állampolgárban az, ha egy igen szigorú és teljes körű vizsgálat eredményeként

olyan döntés születne mind a Petíciós Bizottság, mind az Európai Bizottság részéről,

amely elősegítené, hogy hasonló mértékű visszafordíthatatlan természetkárosítás soha

többé ne következhessen be a Magyar Köztársaság területén, és legalább a sajóládi erdő

180 ha-os területéből hírmondóként megmaradt kb. 2 hektárnyi tölgy-kőris erdőrész

megmaradhasson a jövő nemzedékei számára.”

2008 januárjában a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sajóládi erdő kiirtása ügyében. Az indoklás szerint: „A

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást megszüntető

határozatában megállapította, hogy a Délbükki Erdészeti Igazgatóság biztonsági

intézkedései ellenére az erdő ritkulásához jelentősen hozzájárult a területen

tapasztalható nagymértékű falopás.

21

2004-ben nyilvánították Natura 2000 területté.



20

A sajóládi erdő területén ugyanis a rendőrség az elmúlt két évben összesen 142 sze-

méllyel szemben kezdeményezett eljárást, azonban a tetten ért elkövetők által okozott

kár sok esetben a szabálysértési értékhatárt – 5-10 ezer forint – sem haladta meg.

Annak a megállapítása, hogy a lombozat ritkulása mikor következett be, illetve tetten-

érés esetén a faanyag mely területről származott, nem volt megállapítható. Mivel az er-

dő faállománya a falopások miatt 60 százalék alá csökkent, ezért az erdőtörvény alapján

véghasználatra került, azaz kivágták az erdő megmaradt faállományát.”22

Az ügyben természetesen nyilatkozott az Északerdő Zrt. vezérigazgatója, Cserép János

is. Emlékeztetett, hogy a sajóládi fairtás története a rendszerváltásig nyúlik vissza, és 18

év távlatában már nem lehet felkutatni a tetteseket. A társaság ugyanakkor most is őrző-

védő cégekkel vigyáztatja az erdőket a kerületvezető erdészek és rendőrök irányításával.

Továbbá felhívta a figyelmet, hogy éves szinten ennek ellenére is sok tíz milliós, ha

nem száz milliós károkat okoznak a fatolvajok. A vezérigazgató megmutatta, hogy a

sajóládi erdőben minden fát pótoltak csemetével az elmúlt másfél évtizedben, de a tölgy

rendkívül lassan nő, a vágásérettséget körülbelül 120-140 éves korára éri el.

Senki nem képes kellőképpen védekezni, mivel jól szervezett figyelők pásztázzák a

terepet, s nézik a rendőrök, természetvédelmi őrök, erdőtulajdonosok, illetve a

megbízott őrző-védő cégek alkalmazottainak mozgását.23

Posta János, erdészeti igazgató szerint a sajóládi terület a megye egyik legkiválóbb

termőhelye, amelyen egykor csodálatos erdők voltak. Amikor 2006-ban nyilvánosságra

került, hogy a sajóládi erdő a Natura 2000 hálózat része lesz, a társaság szakemberei

jelezték, hogy ez a terület másféle védelmet, főleg őrzővédelmet igényelne.

- Manapság megváltozott a fatolvajok ízlése, már nemcsak az „alászorult véknyakat

csapkodják ki”, hanem a legszebb egyedeket is kidöntik. Az erdész lelkileg belerokkan

abba, ha látja, hogy a kitűnő termőhelyen felcseperedik a csodálatos makkvetés, de

amikor már igazi erdővé növekszik, akkor „kibarmolják” - állapítja meg elkeseredetten

Posta János. - Ezekben az erdőkben évek óta nincs tisztítás, mert elvégzik helyettünk a

tolvajok.

Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a sajóládi erdő egyetlen négyzetméterét sem

irtották ki, sőt, – az ősszel kitermelt négy hektár kivételével, amit most tavasszal

újítanak föl – a teljes erdőterületen különböző korú – elsősorban tölgyes – állomány

található.

Remélhetőleg tavasszal a szalakóta is visszatér a melegebb égtájakról.24

22

A sajóládi erdő szomorú története. 2008. február

http://www.erdeszetilapok.hu/?page=view&id=452 23

Tolcsvai L. László: Iparág lett a falopás országszerte. 2008. január 4.

http://www.mno.hu/portal/535192?searchtext=iparág%20lett 24

A sajóládi erdő szomorú története. 2008. február

http://www.erdeszetilapok.hu/?page=view&id=452


http://www.mno.hu/portal/535192?searchtext=ipar�g%20lett




21

Európai Unió

Jogszabályi háttér

Az Európai Unió területének 42 százalékát borítja erdő, összesen 177 millió hektár.

A legnagyobb kiterjedésű erdőterületek:

- Svédországban (31 millió hektár, területének 75%-a),

- Spanyolországban (28 millió hektár, 57%),

- Finnországban (23 millió hektár, 77%),

- Franciaországban (17 millió hektár, 31%),

- Németországban (11 millió hektár, 32%) valamint

- Olaszországban (11 millió hektár, 37 %) találhatók.

A fent említett országokban található az uniós tagállamok erdeinek több mint kétharmad

része. Az egyes országok területének százalékos erdősültségét tekintve a fenti sorrend

megváltozik. A legnagyobb részaránnyal Finnország (77%), Svédország (75%) majd

Szlovénia (65%) rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig Málta (1%), Írország (10%),

Hollandia (11%) és az Egyesült Királyság (12%).

Az uniós erdők 73 százaléka (129 millió hektár) volt 2005-ben alkalmas fakitermelésre,

ezen belül Spanyolország erdeinek 37 százaléka, Svédországnak 69 százaléka,

Németországnak 99 százaléka, Finnországnak pedig 86 százaléka. Az éves szaporulat

uniós szinten 764 millió m3 volt, amelyből 461 millió m

3-t (60%) vágtak ki.

25

Az Európai Unió az erdészeti politikák összehangolására 1998-ban létrehozta az

Erdészeti Stratégiát, majd ennek megvalósítására – a legfontosabb beavatkozási

területek meghatározásával – az Európai Bizottság 2006. június 15-én elfogadta a 2007-

2011. évekre szóló Erdészeti Akciótervet. A fentiekben megfogalmazottak betartását

az uniós tagországoknak nemzeti erdőprogramjaikban kell garantálniuk.

Az Erdészeti Stratégia kidolgozásánál az alábbiakat vették figyelembe:

- a Rio de Janeiro-ban megrendezett Föld Csúcstalálkozón deklarált, az erdőre

vonatkozó alapelveket,

- a tagországok szakpolitikáját,

- a jogi helyzetet valamint

- az erdészeti akcióprogramokat.

25

Forrás: EUROSTAT. 2008. október 20.

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/PGE_CAT_PREREL_

YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_10/1-20102008-EN-BP.PDF

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_10/1-20102008-EN-BP.PDF

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_10/1-20102008-EN-BP.PDF



22

Az elfogadott alapelvek szerint az erdőnek három fő funkciója van:

- termelési: a fa az erdőből nyerhető, megújítható fő jövedelemforrás;

- környezetvédelmi: a talaj vízháztartásának szabályozása, árvízvédelem, erdei

vadállomány védelme, településvédelem, fokozottan védett természeti területek

védelme, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló feladatok;

- rekreációs: egészségügyi, szociális, sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt

erdőterületek.

A 89/367 sz. tanácsi szabályozás megalapította az Erdészeti Állandó Bizottságot. A

bizottság végzi a tagállamok egymás közötti koordinálását valamint, az Európai Unió

szintjén kialakítandó erdészeti politika elsődleges fórumává vált.

1993-ban a Helsinki Miniszteri Konferencián definiálták a tartamos erdőgazdálkodást,

ami azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és

használni, hogy azok biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és

életenergiája megmaradjon; a meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi

funkcióknak megfeleljen és más környezeti rendszerek ne károsodjanak.

A tagállamok saját szakpolitikájukat e kereteken belül alakítják ki.26

Az Európai Erdők Védelmének Ötödik Miniszteri Konferenciáját 2007-ben Varsóban

rendezték meg. A konferenciát – melynek címe „Erdők az élet minőségéért” – Lech

Kaczynski lengyel államfő nyitotta meg, aki a gazdasági fejlődés és a természeti

környezet védelmének összebékítését hangsúlyozta. A találkozó társelnöke, Prof. Jan

Szyszko, lengyel környezetvédelmi miniszter az erdők szerepére mutatott rá az európai

társadalom fejlődésében. Hangsúlyozta, hogy ezek az elvek adják az alapját annak a

miniszteri nyilatkozatnak, amelyet a Konferencia ideje alatt írnak alá.

A Konferencia fő dokumentumában a Varsói Nyilatkozatban az országok közös

tevékenységet határoztak el a fenntartható erdőgazdálkodás bevezetése érdekében. A

Nyilatkozat bemutatja azt a jelentős szerepet, amelyet az erdők játszanak a földi élet

minőségének javításában, valamint tartalmazza az európai erdők jövőjének hosszú távú

vízióját is.27

26

Erdőgazdálkodás az Uniós csatlakozás kapcsán. 2003. január 14.

http://www.agraroldal.hu/eu-4_cikk.html 27

Erdők az élet minőségéért. 2007. november 8.

http://www.muszakiforum.hu/cikk/40506/erdok-az-elet-minosegeert?area=160

http://www.agraroldal.hu/eu-4_cikk.html

http://www.muszakiforum.hu/cikk/40506/erdok-az-elet-minosegeert?area=160



23

Illegális fakitermelés elleni intézkedés

Az Európai Unióban az illegális fakitermelés, illetve a belőle származó fa piacra jutása

elleni küzdelem az „Erdőgazdálkodás szabályozása és irányítása és az erdészeti

termékek kereskedelme” (Forest Law Enforcement, Governance and Trade, FLEGT)

égisze alatt történik. A 2008. október végére elkészült a fát és fatermékeket piaci

forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló EU

rendelet-tervezet egy igazolási rendszert vezet be arról, hogy nem illegális forrásból

származik a fa és a fatermék. Amennyiben a rendelet megszületik, a kihirdetéstől

számított 7. napon az EU összes országában a hatályos lesz, de az azt követő 2 év múlva

válik kötelezővé az alkalmazása.

Az illegális fakitermelés – amellett, hogy az erdőpusztulás egyik legfontosabb közvetlen

előidézője – ellehetetleníti az erdészeti ágazat irányítását, a fenntartható

erdőgazdálkodást, valamint az innen származó termékek alacsony ára sérti az európai

fa- és fatermék piaci szereplőinek és alkalmazottainak érdekeit. A javaslat célja e

probléma megszüntetése egyenlő feltételek biztosításával mind az ágazat, mind az

alkalmazottak számára.

A FLEGT engedélyezési rendszer szerint a fa exportja az érintett országokból az EU-ba

olyan engedélyhez lenne kötve, amely igazolja, hogy a fát a vonatkozó nemzeti joggal

összhangban termelték ki. Az Európai Tanács 2005-ben elfogadta a partnerországokból

származó fa Unióba történő behozatalának jogi keretét képező FLEGT-rendeletet

(2173/2005/EK rendelet), és felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat

kezdeményezzen azokkal a termelő országokkal és regionális szervezetekkel, melyek

készségüket fejezték ki arra, hogy önkéntes partnerségi megállapodást (Voluntary

Partnership Agreement, VPA) kötnek az Unióval.

2008 októberéig öt ország – Ghána, Malajzia, Indonézia, Kamerun és Kongó

(Brazzaville) – kezdte meg a tárgyalást az Európai Unióval, és nem hivatalos egyeztetés

folyik számos más termelő országgal, amelyek érdeklődésüket fejezték ki. Egyes fontos

fatermelő országok azonban nem kívánnak FLEGT VPA-t kötni az EU-val, illetve a

többoldalú folyamatok vagy eredménytelenek, vagy nagyon lassúak, ezért szükségessé

vált további intézkedések elfogadása, beleértve az illegálisan kitermelt fa uniós

behozatalának megakadályozására irányuló jogi szabályozást is. A Bizottság 2006 óta

vizsgálja, hogy mi lenne a legjobb megoldás, és arra a következtetésre jutott, hogy

olyan rendeletet kell alkotni, amely meghatározza a piacon fát és faterméket forgalmazó

piaci szereplők kötelezettségeit.

A javasolt szabályozás megköveteli a piaci szereplőktől, hogy kellő gondossággal

győződjenek meg arról, hogy a közösségi piacon általuk forgalmazott fa és fatermékek

legális fakitermelésből származnak. A javaslat lényege, hogy a hatálya alá tartozó piaci

szereplők olyan rendszereket és eljárásokat alkalmazzanak, amellyel legjobb

képességük szerint biztosítják, hogy a közösségi piacon kizárólag legális kitermelésből

származó fát és fatermékeket forgalmaznak.



24

Az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) a tervezetről alkotott véleménye szerint ez

a szabály újabb bürokratikus terheket tesz majd a vállalkozókra, ezért különösen

aggályosnak tartja, hogy a részletszabályok nem jelennek meg már most a

rendelettervezetben, hanem ezek megalkotásához szabad kezet kapna a Bizottság. A

javaslat – véleményük szerint – megfordítja a bizonyítási kötelezettség irányát, ami nem

fogadható el. Nincs eléggé kifejtve a rendelettervezet, így versenyhátrányt okozhat más

térségek vállalkozóival szemben. A Szövetség szerint a részletszabályokat is magának a

rendeletnek kell tartalmaznia annak érdekében, hogy megítélhető legyen annak hatása

az érintett vállalkozói körre.

Az Erdőtulajdonosok Európai Szövetsége (CEPF) a fentieken túl pedig azzal nem ért

egyet, hogy a rendelet a belföldi eredetű termékekre is vonatkozzon.

A FAGOSZ és a MEGOSZ is az előbbi véleményt adta a tervezettel kapcsolatban, az e

jogalkotási folyamatban Magyarországról résztvevő FVM-nek, kiegészítve azzal, hogy

az új hazai Erdőtörvény alakuló tervezete éppen nemzeti szabályt fog bevezetni az

erdőkből kikerülő fa nyomon követésére és eredetének igazolására.28

Néhány európai ország erdészeti gyakorlata

Az európai országok erdészeti gyakorlatának megismerése céljából a Kutatószolgálat az

alábbi kérdéseket juttatta el az ECPRD hálózat tagjainak:

1. Hogyan védelmezik az erdőt az illegális fakitermelés ellen? Működik

országukban erdővédelmi szolgálat?

2. Vállal-e szerepet a rendőrség az erdők őrzésében?

3. Milyen jogi következménye van az illegális fakitermelés bűntettének?

4. Ki (milyen intézmény) kezeli a nemzeti parkok területén elhelyezkedő

erdőterületeket?

A kérdésekre érkezett válaszok az alábbi fejezetekben alfabetikus sorrendben

olvashatók, néhány ország válasza az általuk megadott linkek alapján internetes

honlapokról bővített.

28

Mőcsényi Miklós: FLEGT: az illegális fakitermelés fájának távoltartása az EU-tól. 2008. november 13.

http://www.fagosz.hu/fataj/2008/11/135/200811135_FLEGT.php

http://www.fagosz.hu/fataj/2008/11/135/200811135_FLEGT.php



25

Dánia

Dánia területének mintegy 14 százalékát borítja erdő. Az erdő védelme a

Környezetvédelmi Minisztérium szervezetébe tartozó Állami Erdészeti Igazgatóság

kijelölt feladata. Az Igazgatóság az összes erdőterület mintegy egynegyedét kezeli.

A rendőrség általában nem vesz részt az erdő védelmében. Ha azonban az állami

igazgatás megkívánja a részvételt egy kijelölt feladat végrehajtásában a

Környezetvédelmi Minisztérium nevében, a rendőrség köteles megtenni a szükséges

intézkedéseket.

Az illegális fakitermelésre vonatkozó szankciók az erdőről szóló dán törvényben is, és a

természetvédelmi törvényben is fellelhetők. Nagyon komoly esetekben – ha a bíróság

úgy dönt – az Állami Erdészeti Igazgatóság meghatározott időre átveheti a magánerdők

kezelését, vagy úgy határozhat, hogy csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával

vágható ki fa az erdőkből. Az illegális fakitermelésből származó jövedelem lefoglalható

a dán Büntető Törvénykönyv elkobzásra vonatkozó általános feltételei alapján.

Dániában az első nemzeti park 2008 augusztusában nyílt meg. Ezen kívül még négy

területet jelöltek ki, melyeket az elkövetkező 2-3 évben nyilvánítanak majd nemzeti

parkká. A nemzeti parkok kezelése decentralizált lesz, minden nemzeti park esetében

egy bizottság, a nemzeti park tanács és a titkárság végzi el a kezelési feladatokat. A

bizottság tagjait és elnökét – akik lehetőség szerint közeli kapcsolatban vannak az

érintett nemzeti parkkal – a környezetvédelmi miniszter nevezi ki. A bizottságnak

kezelési és fejlesztési tervet kell készítenie, mely eljárásba a helyi közösségeket is

bevonhatja.29

Egyesült Királyság – Képviselőház

Az Egyesült Királyságban az Erdészeti Bizottság kezeli az erdőterületeket. A bizottság

feladata emellett a faállomány-veszteség megelőzése, valamint annak biztosítása, hogy

az új erdők és a telepítési műveletek ne károsítsák a környezetet. A bizottsághoz kell

folyamodniuk az erdőtulajdonosoknak favágási engedélyért vagy bizonyos esetekben

bármilyen erdészeti jellegű munka kezdete előtt hozzájárulásért. Hatáskörébe tartozik az

illegális fakitermeléssel gyanúsított személyek vizsgálata is. A fákban okozott kár vagy

a fatolvajlás bűntettére az általános büntető törvénykönyv szankciói vonatkoznak.

Ezekben az esetekben a rendőrség feladata levezetni a nyomozást és vádat emelni az

elkövetők ellen.

29

Forrás: http://www.skovognatur.dk/Ud/Oplev/Nationalparker/English/

http://www.skovognatur.dk/Ud/Oplev/Nationalparker/English/



26

A nemzeti parkok területén lévő erdőket a terület tulajdonosai kezelik. A nemzeti park

igazgatóságok egyik erdőterületnek sem tulajdonosai és nem is kezelik azokat. Az Új

Erdő Nemzeti Park (New Forest National Park) esetében például az Erdészeti Bizottság

csak alig 50 százalékát kezeli a területnek (a Korona nevében), a többi részét pedig

egyéb szervezetek, illetve magánszemélyek birtokolják és kezelik. De még ennél is

árnyaltabb a helyzet, mert a „közemberek” jogai kiterjednek azokra a területekre is,

melyeknek nem ők a tulajdonosai, ezért ezeken a területeken haszonállatot

legeltethetnek illetve fát gyűjthetnek.

Észtország

Az állami erdők irányítása az Állami Erdőkezelési Központ legfőbb feladata. A

Központ védi és őrzi az erdőket, megszervezi az erdei munkákat, értékesíti a faanyagot,

valamint fenntartja az erdei utakat.

Az illegális fakitermelés elkerülése érdekében állandó felügyeletet tartanak fenn.

Néhány intézkedés alkalmazása megelőzi a falopást. Így a fatolvajoknak a lehető

legkevesebb lehetőségük van a fa eltulajdonítására, eladására, és az úton történő

elszállítására. A felügyelet hatékonyságának növelésére – a helyszínnek és a

szituációnak megfelelően – különböző elektronikus és fizikai módszereket vezettek be.

Az Állami Erdőkezelési Központ fennállása óta nem növekedett a tolvajlások száma. Az

illegális fakitermelés helyszíne viszont megváltozott. Az állami tulajdonú erdőkben

csökkent a lopások száma, azokban az erdőkben pedig, amelyek korábban állami

tulajdonban voltak, de jelenleg nincs tulajdonosuk, ott megnőtt ez a szám. Ennek oka,

hogy ezekben az erdőkben az áttekinthetőség nem megfelelő.30

Finnország

Finnországban az állami tulajdonban lévő erdőket a Metsähallitus nevű állami vállalat

felügyeli, amely több mint 12 millió hektár állami tulajdonú föld- és vízterület

igazgatását végzi. A nem állami erdőket a helyi erdészeti központok felügyelik.

Az erdőkben okozott kárért járó büntetésről a Büntető Törvénykönyv rendelkezik. A

Törvénykönyv erre vonatkozó fejezetében található

- az erdő szándékos vagy gondatlan elhanyagolására,

- a fakitermelés szabályainak megszegésére,

- az új fa telepítés szabályainak megszegésére,

- az engedély nélküli erdőkezelésre és használatra valamint

- a védett területekre vonatkozó rendelet megszegésére vonatkozó

kitétel.

30

http://www.rmk.ee/index_eng.php3

http://www.rmk.ee/index_eng.php3



27

A fenti felsorolás az erdőről szóló törvényben olvasható, pontos utalással a Büntető

Törvénykönyvre.

Franciaország

Az állami erdők védelméért felelős szolgálat feladata az állami (16500 km2) és az

önkormányzati (23500 km2) tulajdonban lévő erdők védelme. Franciaországban az

erdővagyon kétharmad része (107200 km2) magánszemélyek birtokában van. Ezen

erdőket az Erdőért és mezőgazdaságért felelős igazgatóság helyi kirendeltsége

bármikor ellenőrizheti.

A rendőrség nem vesz részt az erdővagyon védelmében.

A francia erdőtörvény szerint az illegális fakitermelőnek 1500 euró bírságot kell

fizetnie.

A nemzeti parkok területén lévő erdőket a nemzeti park alkalmazottai és civil segítők

kezelik.

Horvátország

Horvátországban az erdők 81 százaléka állami, 19 százaléka pedig magántulajdonban

van. Az állami tulajdonban lévő erdőket erdőkezelő társaság kezeli (Hrvatske sume

d.o.o, továbbiakban Társaság), amelyet az állam alapított.

A Társaságnak kötelessége védelmezni a Horvát Köztársaság tulajdonában lévő erdőket

az illegális eltulajdonítástól, használattól és egyéb illegális tevékenységtől, és

általánosan fenntartani a rendet az említett erdőkben.

Zágráb Város Közgyűlésének (Zagreb City Assembly) és a megyei közgyűléseknek

olyan intézkedéseket kell hoznia, melyek megvédik az erdőket az illegális

eltulajdonítástól, használattól és más illegális tevékenységtől és amely intézkedések

fenntartják a rendet az erdőkben, és ez a magántulajdonban lévő erdőkre is

vonatkoztatható.

A fenti előírások teljesítésének elősegítése érdekében a Társaságnak biztosítania kell az

erdők közvetlen felügyeletét, őrizetét. Erre a feladatra olyan személy nevezhető ki, aki

legalább középfokú erdészeti képesítéssel rendelkezik.

Az erdők illegális fakitermelés elleni védelme Horvátországban az erdőtörvény és a

Büntető Törvénykönyv rendelkezései által szabályozott. Az erdőtörvény rendelkezései

részletesen meghatározzák az erdőpusztításra, fakivágásra és az egyéb erdőkárosításra

vonatkozó szabályok megszegéséért járó pénzbüntetés mértékét. A Büntető

Törvénykönyv tovább részletezi az erdőpusztítás bűntettét és pénzbüntetést vagy egy

évig terjedő börtönbüntetést szab ki az elkövetőkre.



28

A különösen védett területeken elhelyezkedő erdők kezelését a Természetvédelmi

törvény egyik cikkelye szabályozza. Eszerint az ezen erdőkre vonatkozó kezelési tervet

a Társaság és a kezeléssel megbízott jogi személy hajtja végre.

Norvégia

Norvégiában a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium a legfelsőbb erdészeti

hatóság, az Állami Természetvédelmi Felügyelőség pedig a legfőbb természetvédelmi

szolgálat, melynek többek között az erdők védelme is a feladatai közé tartozik. A

Felügyelőség hatásköre nem korlátozódik területekre, de fokozottan kell védenie a

nemzeti parkokat, bizonyos tájrészeket és a védett területeket.

Az Állami Természetvédelmi Felügyelőség jelentős ügyekben együttműködik a

rendőrséggel, de a rendőrségnek külön a környezetvédelmi bűntettekkel foglalkozó

osztálya is van.

A norvég Büntető Törvénykönyvnek31

nincs külön rendelkezése az illegális

fakitermelésre vonatkozóan, de környezetvédelmi bűncselekménynek számít a védett

területek32

tartós károsítása. Továbbá az erdőtörvény33

szerint törvénybe ütköző

cselekmény, ha az erdőtulajdonos fakitermelés során elhanyagolja a környezetvédelmi

szempontokat.

Az Állami Természetvédelmi Felügyelőségen önálló osztály foglalkozik a nemzeti

parkok kezelésével.

Norvégiában az erdős és fával borított területek mérete 12 millió hektárra tehető, amely

az ország területének 38 százaléka. Az erdőknek körülbelül 88 százaléka van

magántulajdonban, ez 120 ezer birtokot jelent. Az erdővagyon nagy része gazdasági és

családi erdő. A tulajdonosi szerkezet és a sajátos területviszonyok miatt a norvég

erdőgazdaságra a változatosság és a kismértékű hatékonyság jellemző. Az elmúlt 80 év

során az éves kitermelés számottevően alacsonyabb volt, mint az éves szaporulat, amely

az állomány növekedését és az éves szaporulat 1930-ban dokumentált szintjének több

mint kétszeresét eredményezte. Az éves szaporulat ma 25 millió m3

fa.34

31

Általános Polgári Büntető Törvénykönyv (1902. május 22.), angol nyelven, nem hivatalos fordításban:

http://www.ub.uio.no/ujur/ulovdata/lov-19020522-010-eng.pdf 32

Védett terület a természet védelmével kapcsolatos törvény (1970. június 19.) által meghatározott

terület. http://www.regjeringen.no/upload/kilde/md/reg/19951995/0001/ddd/pdfv/239979-t-1149.pdf 33

Erdőről szóló törvény, angol nyelven, nem hivatalos fordításban:

http://www.ub.uio.no/ujur/ulovdata/lov-20050527-031-eng.pdf 34

Forrás:

http://www.regjeringen.no/Upload/LMD/Vedlegg/Brosjyrer_veiledere_rapporter/Norwegian_Forests_200

7.pdf

http://www.ub.uio.no/ujur/ulovdata/lov-19020522-010-eng.pdf

http://www.regjeringen.no/upload/kilde/md/reg/19951995/0001/ddd/pdfv/239979-t-1149.pdf

http://www.ub.uio.no/ujur/ulovdata/lov-20050527-031-eng.pdf

http://www.regjeringen.no/Upload/LMD/Vedlegg/Brosjyrer_veiledere_rapporter/Norwegian_Forests_2007.pdf

http://www.regjeringen.no/Upload/LMD/Vedlegg/Brosjyrer_veiledere_rapporter/Norwegian_Forests_2007.pdf



29

Olaszország

Olaszországban minden régiónak saját erdővédelmi törvénye van, mert az olasz

alkotmány értelmében a kizárólagos állami törvényhozói hatalom nem terjed ki a

mezőgazdasági és erdészeti kérdésekre. E tekintetben minden régiónak saját hatásköre

van.

Fakitermelést illetően alapvető szabály, hogy a fakitermelés tervezett helyszínéhez

tartozó illetékes hatóságnál ezt be kell jelenteni. Az engedély nélkül történő

fakitermelésért járó büntetések és szankciók mértékét a régiók és a helyi hatóságok –

mint például a nemzeti parkokat kezelő hatóságok – állapítják meg.

Az erdő védelme a Nemzeti Erdőbrigád feladata, amely a környezet- és tájvédelemért

felelős, a mezőgazdasági, élelmezési és erdészeti miniszter irányítása alatt működő

rendőri szervezet.

A természetvédelmi területeket, és nemzeti parkokat, valamint a rajtuk elterülő erdőket

is állami intézmények kezelik, amelyek az itt történő fakivágásokat is ellenőrzik. A

hegyvidéki területek fakitermelésének felügyelete az illetékes önkormányzatok együttes

feladata. Az egyéb területeken elhelyezkedő faállományokért a megyék35

felelősek.

Portugália

Portugáliában a nemzeti terület több mint 35 százalékát borítja erdő, amely 3,1 millió

hektár erdőterületet jelent. Az erdők 85 százaléka magántulajdonban van, 12 százaléka

helyi közösségi tulajdon és mindössze 3 százalék képezi az állam tulajdonát.

A környezet, az állatvilág és a növényvilág védelmét a Köztársasági Őrség Környezet-

és Természetvédelmi Szolgálata biztosítja. Ez katonai testület, amely megszervezi a

felügyelet és az ellenőrző akciókat, valamint kivizsgálja a tiltott tevékenységeket. A

rendőrség nem vesz részt az erdők őrzésében.

Portugáliában egy nemzeti park van, amelyet 1971-ben alapítottak. A park autonóm

költségvetésű és igazgatású szervezet. Igazgatási bizottsága a park adminisztratív

ügyeinek döntéshozója; technikai bizottsága a technikai, szociális, turisztikai és

reklámcélú tevékenységeket irányítja; tudományos bizottsága pedig a park tudományos

céljaihoz kapcsolódó feladatait végzi.

35

A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község (comune), amelyek együttese alkotja a megyét

(provincia). A megyék régiókat alkotnak. Olaszország 20 régióra (regione) oszlik.



30

Románia

Romániában az összes erdőterületet az erdővédelmi szolgálat védi. A rendőrség

törvényi kötelezettségeinek megfelelően szakmai segítséget nyújt az erdők védelme

érdekében. A nemzeti parkok területén elhelyezkedő erdőket a Nemzeti Erdészeti

Igazgatóság (Romsilva) kezeli.

Az illegális fakitermelés 75-80 százalékos csökkenését remélik a romániai erdészeti

szakemberek a 2008. október elején bevezetett informatikai faanyag-követési

rendszertől.

Az úgynevezett SUMAL rendszer a bukaresti Mezőgazdasági és Területfejlesztési

Minisztérium saját fejlesztése. A számítógépes program használata minden erdészeti,

valamint fakitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező a

bevezetés időpontja 2008. október 1. óta.

A programba be kell vezetni az erdészetek által kiállított minden dokumentumot,

amelyekből kiderül, mennyi fát termelhet ki egy cég egy adott erdőparcelláról.

Ugyancsak fel kell tüntetni a programban a fuvarlevelet és az adásvételi szerződéseket

is. Az adatokat a minisztérium központi szerverén tárolják. A program figyelemmel

kíséri, hogy a cégek által ténylegesen kivágott és eladott fa mennyisége megfelel-e

annak a mennyiségnek, amelyre az engedélyt kiadták.

Tőke István, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára, elmondta, hogy

Romániában évente bizonyíthatóan mintegy 170 ezer köbméter fát termelnek ki

illegálisan. A valós mennyiség ennél vélhetően lényegesen nagyobb. Az államtitkár

szerint nem megalapozottak azon vélekedések, hogy Székelyföldön lopják a legtöbb fát,

bár Borszék, Maroshévíz, Szentegyháza és a Gyimesek vidéke a „forró pontok” közé

számít.

A szakértők véleménye szerint Romániában országos szinten a feketevágások

mennyisége meghaladja az évi 2,5 millió köbmétert, ez a hivatalosan kitermelt

famennyiségnek több mint 20 százaléka. A szegénységgel magyarázható fatolvajlás

folyamatosan csökken, napjainkban az illegális kitermelés zömét cégek végzik

rendelésre, tájékoztatott Catalin Tobescu, a minisztérium munkatársa.36

36

Román informatikai rendszer az illegális fakitermelés ellen. 2008. október 17. Forrás: MTI

http://www.mti.hu/



31

Svédország

A svéd erdőtörvény 37

első bekezdése kimondja, hogy az erdőt, mint nemzeti forrást oly

módon kell kezelni, hogy az fenntartható és jó minőségű hozadékot adjon és ezzel

egyidejűleg biológiai sokféleségét is megőrizze.

A kormány szakértő szerve a Svéd Erdészeti Hivatal. A Hivatal 43 helyi kirendeltségén

helyismerettel és személyes kapcsolatokkal rendelkező munkatársak dolgoznak. Az

erdőket központi vagy helyi hatóságok felügyelik és védik.

A rendőrség szükség esetén bevonható egy-egy illegális fakitermeléssel kapcsolatos

vagy az erdészeti törvény megsértéséből adódó egyéb bűntett vizsgálatába.

Arra a személyre, aki az erdőtörvény bizonyos rendelkezéseit szándékosan vagy

gondatlanságból megsérti, bírság vagy legfeljebb hat hónap szabadságvesztés szabható

ki. Kisebb szabálysértések esetén azonban nem terheli az elkövetőt felelősségre vonás.

Minden nemzeti parknak saját szabályrendszere van. A nemzeti parkokat gyakran a

megyei adminisztratív testületek kezelik, igazgatják.

Az erdők környezeti értékeinek védelmére többféle lehetőség adódik. Hatékony,

hosszútávú védelem érhető el, ha az erdőterület háborítatlan, mint a nemzeti parkok

vagy a természetvédelmi területek esetében. Jelentős környezeti értéket képviselő erdők

esetében a védelem az állam és az erdőtulajdonosok között létrejött természetvédelmi

egyezmények keretében valósulhat meg. Az erdők önkéntes védelme különböző

dokumentumokban követhető nyomon például a Zöld Erdő Kezelési Tervben, továbbá

mintegy 3,5 millió hektár alacsony termőképességű terület élvez védelmet az

erdőtörvény értelmében, ahol minden intézkedés tiltott, kivéve a magában álló fák

kivágása.

Svédországban az erdőknek több mint a fele magántulajdonban van, összesen mintegy

350000 magán erdő-tulajdonost tartanak nyilván, akiknek egyharmad része nő, és akik

70 százalékának egyetlen jövedelemforrása az erdő. Százalékos megoszlásukat tekintve

délen magasabb a számuk, mint az északi országrészen. A kisméretű magántulajdonú

erdőket gyakran családi erdészeteknek (family forestry) nevezik. Egy családi

erdészetben az átlagos erdőterület 47 hektár. Erdészeti cégek tulajdonában van az

erdőterületeknek körülbelül 40 százaléka, míg állami tulajdonban csak néhány százalék.

Mintegy 1000000 hektár termőképes erdő – ideértve a hegyvidéki erdőket is – áll

hivatalosan védelem alatt. Ez az összes erdőterület 4 százaléka.

Svédországban az erdő a legfontosabb nemzeti forrás, a svéd exportjövedelem 12

százalékát adja és mintegy százezer embernek teremt munkalehetőséget.

37

A törvény szövege: http://www.svo.se/episerver4/templates/SNormalPage.aspx?id=12677

http://www.svo.se/episerver4/templates/SNormalPage.aspx?id=12677



32

Szerbia

Az erdőtörvény szerint létrehozott erdővédelmi szolgálat tevékenysége az összes erdőre

kiterjed, állami és magántulajdonban lévőre egyaránt.

A rendőrség az illegális favágáshoz kapcsolódó büntetőeljárások levezetésében vesz

részt.

Az illegális fakitermelés bűntettére vonatkozó szankciók a Büntető Törvénykönyvben

és az Erdőtörvényben olvashatók.

Állami vállalat kezeli a nemzeti parkokat és a területükön elhelyezkedő erdőket is.

Szlovákia

Az erdők védelméről szóló törvény rendelkezései egyaránt érvényesek a védett

területeken lévő, és a védett területeken kívüli erdőkre is. A törvény szerint tiltott a

fakitermelés az erdőbirtokos aláírása nélkül. Minden erdőtulajdonos jogosult

erdőőrséget létrehozni, amely megfelelő szakképzettséggel rendelkezik.

A Szlovák Köztársaságban az erdőterületeknek megközelítőleg a fele van saját

tulajdonban, a másik fele pedig állami tulajdonban. Egy őrző személyre körülbelül 500

ha erdőterület jut.

A rendőrség legfőbb szerepe az emberek védelme. De részt vehetnek az

erdővédelemben is például a városi erdős parkokban, ahol az erdőőrség is szerepet

játszhat a városi rendőrség képviseletében, akik speciális képzést kaptak erre.

Az Erdőtörvény értelmében az illegális fakitermelés szabálysértés, amiért legfeljebb

100.000 szlovák korona bírság szabható ki. A Büntető Törvénykönyv is tartalmaz

szankciókat illegális fakitermelés általi nagyobb méretű károkozás vagy

környezetkárosítás esetében. A gyakorlatban azonban nagyon nehéz tetten érni és

megbüntetni a károkozókat.

A nemzeti parkok területén lévő erdőket egyrészt az Állami Erdészeti Szervezet kezeli,

amely a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium hatásköre alá tartozik, másrészről pedig a

Nemzeti Park Igazgatóságok kezelik, amelyek pedig a Szlovák Környezetvédelmi

Minisztérium hatáskörébe tartoznak.

elemzÉs · 2009-02-12 · elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az...

Documents