emelt szintű érettségi · web viewa microsoft word első, windows operációs rendszerhez...

Tanári segédlet

az Informatikai ismeretek az 5. évfolyam részére

c. tankönyvhöz

2.0 verzió

A tankönyv kiadói kódja: JO-0115

JEDLIK OKTATÁSI STÚDIÓBudapest, 2013

1

Informatikai ismeretek az 5. évfolyam részére (tanári segédlet)

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK....................................................................................................................................... 2

BEVEZETÉS..................................................................................................................................................... 3

A KÖNYV HASZNÁLATA.................................................................................................................................. 4

ALAPISMERETEK.....................................................................................................................................................4Tartalmak:....................................................................................................................................................4Számológép...................................................................................................................................................4

ADATBEVITEL EGÉRREL.............................................................................................................................................4Tartalmak:....................................................................................................................................................4A menüs felület.............................................................................................................................................4A szalagos felület áttekintése........................................................................................................................5

SZÖVEGES ADATOK BEVITELE.....................................................................................................................................6Tartalmak:....................................................................................................................................................6ASCII-Art........................................................................................................................................................6Telepszegleten szeszelde...............................................................................................................................7

KIVITELI ESZKÖZÖK..................................................................................................................................................7Tartalmak:....................................................................................................................................................7Kémprogramok, amelyek kodeknek álcázzák magukat................................................................................7

AZ ADATOK KÓDOLÁSA ÉS TÁROLÁSA..........................................................................................................................8Tartalmak:....................................................................................................................................................8A jelekkel kapcsolatos alapfogalmak............................................................................................................8Titkosírások...................................................................................................................................................8Karakterek kódolása.....................................................................................................................................9Gyakorló feladatok.....................................................................................................................................10

AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA....................................................................................................................................10Tartalmak:..................................................................................................................................................10Számbarkochba..........................................................................................................................................10Labirintus....................................................................................................................................................10

PROGRAMOZÁS LOGO NYELVEN..............................................................................................................................11Tartalmak:..................................................................................................................................................11A Kids Programming Language...................................................................................................................11

KISLEXIKON.........................................................................................................................................................11

TANMENET JAVASLAT.................................................................................................................................. 12

DOLGOZATMINTÁK...................................................................................................................................... 15

Az EMMI kerettantervek.............................................................................................................................. 21

2


Bevezetés

Ez a könyv megfelel az 51/2012 (XII.21) EMMI rendelet 2. mellékletében szereplő 2.3.2 és 5. mellékletében szereplő 5.3.6 emelt óraszámú EMMI kerettanterveknek.

Az EMMI kerettantervek az 5. és 6. évfolyamot egy egységben kezelik, ezért a tananyag két évfolyamra bontása önkényes. Mivel az EMMI kerettantervek az 5. és 6. évfolyamon az informatika tananyagát egy egységben kezelik, ezért a tananyag két évfolyamra bontása az életkori sajátosságoknak megfelelően történt: a könyv az alapozó elméleti ismereteket, az alapvető alkalmazói ismereteket, valamint a játékosabban feldolgozható részeket (jelek, titkosírás stb.) tekinti át az 5. évfolyamon:

billentyűzet – szöveges adat bevitele (Jegyzettömb)egér – rajzolás az egérrel (Paint),monitor, nyomtató – zene és film lejátszása, képek megtekintése és nyomtatásamemória – jel, adat információháttértárak – fájlkezelésközponti feldolgozó egység – algoritmizálás

A szöveg megfogalmazásában – amennyire ez lehetséges – igyekeztünk szoftverfüggetlenségre törekedni, a konkrét megvalósítások az egyes rendszerekben az ábrákhoz kapcsolódnak.

Amennyiben heti 1 óra áll rendelkezésünkre, egy-egy óra tervezett anyagát többnyire egy-egy kétoldalas fejezetek tartalmazza. Természetesen a ténylegesen rendelkezésünkre álló időkeretnek és a tanulók érdeklődésének megfelelően ezek összevonhatók, átcsoportosíthatók.

A szövegben többszintű kiemeléseket alkalmaztunk. Ennek célja, hogy a ma már nyomtatott anyagot ritkán olvasó tanulók könnyen megtalálják mi a legfontosabb, mi az új ismeret, amit feltétlenül el kell sajátítani. Ezek a részek kék alapon szerepelnek. A többi részben félkövér betűvel emeltük ki a fontosabb fogalmakat, illetve definíciókat. Ezek általában a többi rész elolvasása nélkül is egész mondatokat alkotnak.

3


A könyv használata

Alapismeretek

Tartalmak:– Belépés a hálózatba, netikett– A grafikus felület részeinek szabatos ismerete, a gép szabályos leállítása– Adott webhely felkeresése, kulcsszavas keresés, képek keresése és mentése– A számológép használata, precedencia szabályok

SzámológépEz a fejezet értelemszerűen lehetővé tesz egyfajta tantárgyi koncentrációt is. Ugyanakkor a fejezet

célja nemcsak a precedencia szabályok megismertetése, hanem az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is: a zárójeles kifejezések kiértékelését tervezni kell.

Informatikai szempontból fontos a memória használata is: MS, MR, stb. Erre ugyanis később mind a hardverismereteknél, mind a programozásnál szükségünk lesz. Ezért – természetesen megfelelő fogadókészség esetén – célszerű olyan feladatokat adni, amelyeknél a memória használata is szükséges.

Adatbevitel egérrel

Tartalmak:– Pozícionáló eszközök: egér, hanyattegér, tapipad. Az egér beállítása– Az egérműveletek rendszerezése, az elnevezések szabatos használata– A menüs és a szalagos felület– Rajzolás Painttel– Mentés, képernyőképek készítése

Ennek a fejezetnek a célja elsősorban ismétlés és kiegészítés: az egér használata, rajzolás a Painttel. Mivel a Windows különböző változataiban a Paint használata eltérő, ezért mindkét (menüs és szalagos) elrendezéshez elkészítettük a megfelelő képernyőképeket. Szerencsés volna, ha pl. multibootos gépekkel a tanuló mindkét felülettel találkozna. Így ugyanis jobban megértené, hogy a hangsúly nem a konkrét rendszerek használatán, hanem az elérhető funkciókon van.

A beviteli eszközök fogalmát majd csak egy későbbi fejezetben vezetjük be, amikor már kellő számú eszközzel megismerkedünk ahhoz, hogy az adatáramlás irányát össze tudjuk hasonlítani. A fejezet során a betűkkel sem foglalkozunk, erre a következő rész végén, a szöveges adatok bevitele után térünk vissza.

A menüs felületA Microsoft Word első, Windows operációs rendszerhez készült változata 1989 novemberében

jelent meg. Az eredeti és az újabb verziók, illetve a mások által készített szövegszerkesztő programok nemcsak funkcióikban, hanem a parancsok kiadásának módjában (menük, eszköztárak) is nagyon hasonlítanak egymásra. A Word első változata körülbelül 100 parancsot ismert, a leggyakoribb utasítások kiadásához pedig elég volt két eszköztár.

A 2003-ban kiadott változat már körülbelül 1500 parancsot ismert, tehát az elsőhöz képest mintegy 15-ször többet. Ha az összes eszköztárat bekapcsolnánk, alig maradna hely a szöveg megjelenítésére. Az eszköztárak megismerése és a rajtuk lévő utasítások kiválasztása a régi grafikus felület eszközeivel már nehézkessé vált, így a gyártó új felületet tervezett.

4


A szalagos felület áttekintéseA szalag vagy menüszalag egy helyen tartalmazza azokat a műveleteket, amelyek egy adott feladat

elvégzése során általában egyszerre szükségesek.Az egyes műveleteket a szalag parancsaival indíthatjuk: ezek többnyire ikonként jelennek meg, de

gyakori az is, hogy inkább a nevük szerepel. A szalag lapokból (vagy parancslapokból) áll, ezek között a szalag füleivel válthatunk. Mivel egy szöveges dokumentum is lapokból áll, ezért igen gyakori, hogy parancslap helyett is szalagot, például Beszúrás lap helyett Beszúrás szalagot mondunk.

A lapokon a parancsok témakörök szerinti csoportokban vannak elrendezve. Például, a Kezdőlap szalagon külön csoportokba tették a vágólapra, a betűtípus megadására, a bekezdés formázására stb. szolgáló parancsokat:

A szalagos felületen a gyorsbillentyűk akkor jelennek meg, ha lenyomjuk az Alt gombot, ekkor a megfelelő lapon már az egyes parancsok gyorsbillentyűi között választhatunk, így a szükséges parancshoz lépésről lépésre juthatunk el.

A szalag magassága nem módosítható, a rajta lévő parancsokat sem változtathatjuk meg. A

megjelenő parancsok elrendezése azonban függ a képernyő felbontásától: ha lecsökkentjük a Word ablakát, akkor az összetartozó parancsok helyett egy közös ikon jelenik meg.

Ha valamelyik fülre kettőt kattintunk, akkor a szalag eltűnik, és csak a fülek maradnak meg a képernyőn. (Bármelyik fülre kattintva a szalag újra láthatóvá válik.) Ilyenkor a munkaterület nagyobb lesz, viszont a szükséges utasításokat más módon (pl. gyorsbillentyűkkel) kell kiadnunk.

A fájl menü szerepét a Paintben a Paint gomb veszi át, amelyet a bal felső sarokban találunk (az Office alkalmazásokban itt az Office gomb jelenik meg). A gomb mellett lévő gyorselérési eszköztár a leggyakoribb műveletek kiválasztására szolgál. Míg a szalagon megjelenő parancsok elrendezése nem

5


módosítható, addig a gyorselérési eszköztár utasításait bővíthetjük. Ehhez csupán az eszköztár szélén lévő nyílhegyre kell kattintanunk: a szükséges parancsokat és néhány további beállítást a lista megfelelő elemeinek bejelölésével választhatjuk ki.

A szalagos felület új eleme a minipult és az élő minta. A minipult a helyi menühöz hasonlóan, de a kurzor fölött jelenik meg, és azokat a formázási lehetőségeket tartalmazza, melyeket a kijelölt részre alkalmazhatunk. (Ez a funkció a Paintben nem él.) Az élő minta pedig azt jelenti, hogy ha a szalagon valamely formázási lehetőségre rámutatunk, akkor a kijelölt rész azt a formátumot felveszi. Véglegessé azonban az így kipróbált formátum csak akkor válik, ha a formázási lehetőségre rá is kattintunk az egérrel.

Szöveges adatok bevitele

Tartalmak:– A billentyűzet részei, a vezérlőgombok használata– Szöveg bevitele, a gépelési hibák javítása– A vágólap használata: másolás és mozgatás– Keresés és csere a dokumentumban– A betűtípus, stílus és méret előkészítése

A fejezet feldolgozása során különösen fontos:A szövegszerkesztés bizonyos fogalmainak előkészítése. A szóköz és az Enter gombok szabályos

használatát nem lehet elég korán kezdeni.Itt találkozunk először az algoritmus fogalmával. Célszerű alaposan végiggondolni a Csere

algoritmusát, hiszen ha két, egyaránt szereplő szót kell felcserélni, akkor a dokumentumot akár el is ronthatjuk.

A vágólap és a keresés/csere kezelésénél fontos kiemelni, hogy ezek szinte minden alkalmazói programból elérhetők.

A betűtípus fogalmát csupán előkészítjük, mert ezzel részletesebben a következő évben, a szövegszerkesztés során ismerkedünk meg. Ha kevés az időnk, akkor ezt a részt célszerű a Painthez átcsoportosítani, vagy akár el is lehet hagyni.

A fejezetben használt példák az interneten elérhetők, de a Falu végén kurta kocsma, a Telepszegleten szeszelde és az A part alatt... a könyv honlapján, a letölthető fájlok között is megtalálható.

ASCII-ArtAz ASCII-art ma már nem olyan népszerű, mint régen volt, de számos kész ábrát érhetünk el

például az http://ascii-art.lap.hu webcímen.

6

http://ascii-art.lap.hu/


Telepszegleten szeszeldeTelepszegleten szeszelde csermely mellett elhelyezve,benne kedve tetszelegve.Teszem fel, nem esteledne.

Egek rendre estelednek,erek, berkek csendesednek.Dereglye sem megy keresztbehever e fekete csendbe.

Szeszelde bezzeg nem csendes,zeng-peng benne zene rendes.Szesz ereje szerteterjed,embereknek kedve gerjed.

Hej menyecske, kedves lelkem,erjedt hegylevet kell nyelnem.Legyen hetven esztendejede meg heves szesz ereje!

Zene mester sebesebbenkerekedett fene kedvem.Keresetem szerteveremlelkemet meg eltemetem.

Megjelennek rendelettel:Csendesebben kedvetekkel.Telep feje heveredne,esetleg elszenderedne.

Legyen vele beste lelke,te meg eredj fene helyre.Zene zengjen szedte-vedte,pendelyemnek lehet veszte.

Esmeg mennek reteszt vernek.Legyenek csendesek kendtek,szentek lelke legyen velek,kedves egyetlenem beteg.

Feleletet egy meg nem tett,berekesztnek szesznyeletet.Zene menten befejezves szertemennek csendesedve.

szerezte: Vecse hentese gyermeke

Kiviteli eszközök

Tartalmak:– A monitor ergonomikus elhelyezése, jellemzői és optimális beállítása– A képernyő igényeinknek megfelelő testreszabása– A nyomtatók fajtái, a megfelelő nyomtatótípus kiválasztása az adott feladathoz– Multimédiás anyagok: képek, zene, film megjelenítése többféle módon– Az internetről letöltött anyagok szerzői joga és veszélyforrásai

A fejezet nagy része: a monitorok beállítása, a képek megtekintése, a hangok és a filmek lejátszása olyan terület, amelyet a tanulók szinte önmaguktól is felfedeznek. Ezeknek a részeknek a szerepe tehát inkább a rendszerezés. Fontos azonban, hogy a tanuló lássa, milyen sokféle lehetőség van ezek megjelenítésére, és milyen veszélyforrásokat rejthet azok felelőtlen letöltése az internetről.

Kémprogramok, amelyek kodeknek álcázzák magukatFontos felhívni a figyelmet az internettel kapcsolatos veszélyforrásokra, amely pont a médiás

dokumentumok letöltésénél leselkedik a felhasználóra. Ilyen a vírusok, kémprogramok letöltésének veszélye, melyek gyakran például kodeknek álcázzák magukat. Célunk lehet egyfajta „egészséges gyanakvás” kialakítása, amellyel sok esetben megelőzhető a kár.

Néhány kapcsolódó hivatkozás:

http://pcworld.hu/media-player-kodeknek-alcazza-magat-a-trojai-20070619.html http://infovilag.hu/hir-13294-kemprogram-tette-tonkre-egy-tanarno.html http://pcworld.hu/harapos-kodekek-20061119.html http://computerworld.hu/felnott-tartalom-helyett.html

7

http://computerworld.hu/felnott-tartalom-helyett.html

http://pcworld.hu/harapos-kodekek-20061119.html

http://infovilag.hu/hir-13294-kemprogram-tette-tonkre-egy-tanarno.html

http://pcworld.hu/media-player-kodeknek-alcazza-magat-a-trojai-20070619.html%20


Az adatok kódolása és tárolása

Tartalmak:– Különböző jelek értelmezése. A grafikus felület vezérlőinek tudatos értelmezése– Példák a kódolás fogalmára: titkosírások, morzekód, stb.– Karakterek kódolása ASCII kóddal. A Unicode jelentősége– A memória szerepe a számítógépben– A bájt, mint a memória mértékegysége. A bájt többszöröseinek használata– A meghajtók csoportosítása (mágneses, optikai), és tárolókapacitása– Az adatok rendszerezése a háttértárakon (meghajtó, mappa, fájl, elérési út)

A jelekkel kapcsolatos alapfogalmakMivel a jelekkel kapcsolatos fogalmak sokféle, részben eltérő értelmezésével találkozhatunk,

foglaljuk össze röviden, mit milyen értelemben használunk a könyvsorozatban:A jel a valóság egy érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja. A jeleket a

jel (jeltest: ami jelöl) és jelölt (amit a jeltest jelöl) kapcsolatának szorossága szerint következőképpen csoportosítjuk:

Az index jelteste szorosabb-lazább fizikai kapcsolatban áll a jelölttel: például index egy állat lábnyoma, egy 50 kilométerre lévő vulkán torkából előgomolygó 15 km magasságú füstoszlop, a prérikutya kígyót kiáltó ugatása stb.

Az ikon teste nincs fizikai kapcsolatban a jelölttel, de hasonlít rá, például hieroglifák, piktogramok, római számjelek, de ide tartoznak a hangutánzó szavak is.

A szimbólum teste nincs fizikai kapcsolatban a jelölttel, és nem is hasonlít rá. Ilyen az összes hangjelölésre épülő nyelv legtöbb szava (a hangutánzóak kivételével), az összes betű, az arab számjelek stb.

(A jelek csoportosítására a könyvben csupán utalunk.)Az összetartozó jelek halmazát jelkészletnek nevezzük.Az információ olyan új ismeret, amely megszerzőjének szükséges, és számára érthető.Az adat egy jelsorozat formájában megjelenő információ. Az adatok mindig valamilyen

adathordozón helyezkednek el.Ha egy jelkészlet elemeit egy másik jelkészlet elemeivel helyettesítünk, kódolásról beszélünk.

Példáinkban a betűket általában számokkal kódoljuk.Az informatikában karaktereknek nevezzük azokat a jeleket, melyeket egy szöveg leírására

használunk.

TitkosírásokNéhány kiegészítés.Titkos üzenetek továbbítására két módszert különböztethetünk meg. Az egyik módszer az üzenet

elrejtése (szteganográfia), a másik a titkosírás (kriptográfia). Természetesen a két módszert általában ötvözik.

Például a feljegyzések szerint, mielőtt Milétosz városa Kr. e. 499-ben fellázadt a perzsa uralom ellen, a város vezetője Arisztagorasz tanácsot kért apósától Hisztiaiosztól, aki a perzsa fővárosban lakott. Hisztiaiosz válaszát egyik rabszolgájának leborotvált fejére tetoválta, majd akkor indította útnak, amikor annak haja már kinőtt. Az üzenet így gond nélkül eljutott a címzetthez. A szteganográfia módszereit ma is használják, de gyorsabb megoldást választanak, pl. fontos dokumentumokat képekbe rejtenek a pixelek kismértékű megváltoztatásával.

A Caesar kódot könnyű feltörni, ha a szöveg elegendően hosszú. A betűk száma ugyanis nyelvfüggő, a magyarban például a leggyakoribb az E és az A. Statisztikai módszerekkel így könnyen meghatározható, hogy melyik betűnek melyik jel felel meg.

8


A Caesar kód továbbfejlesztését a Vigenère kódot, évszázadokon át feltörhetetlennek tartották. Az eljárást már Blaise Vigenère (1523-1596) (blez vizsöner) előtt feltalálták, ám széles körben csak az ő munkássága nyomán terjedt el. A kulcsot általában nem számsorral, hanem egy szóval adták meg. Például legyen a kulcs: ABC, a nyílt szöveg pedig: AKOCKAELVANVETVE. A kulcsszót folyamatosan a nyílt szöveg alá írjuk, az egymás alá eső betűket pedig „összeadjuk”: Ha egy betűhöz az A-t adjuk, akkor az nem változik, ha a B-t, akkor az eggyel, ha a C-t, akkor kettővel, … ha a Z-t akkor 25-tel eltolódik: ALQCLCEMXAOXEUXE.

A kulcs ismétlődése miatt a Vigenère-féle titkosítással kódolt titkos szöveget nem nehéz feltörni. Megoldásként Gilbert Vernam (1890-1960) javasolta az ún. egyszer használatos kulcsot. Ebben az esetben a kulcsszó pl. egy könyv, olyan hosszú, mint maga a nyílt szöveg, ráadásul minden esetben új kulcsot lehet használni. A módszert még a második világháborúban is sikeresen használták a hírszerzők (pl. Dr. Sorge, a Japánban dolgozó szovjet kém is.) Azt, hogy a Vernam kód elméletileg feltörhetetlen, Claude Shannon (1916-2001) amerikai matematikus bizonyította be 1949-ben.

Néhány további példa:Nyílt szöveg: MINDENKIAMAGASZERENCSEJENEKKOVACSACaesar-kóddal: PLQGHQNLDPDJDVCHUHQFVHMHQHNNRYDFVD---Nyílt szöveg: BATRAKEASZERENCSEKulcsszó: ALMATitkos szöveg: BLFRAVQASKQREYOSE---Nyílt szöveg: LASSANJARJTOVABBERSZKulcsszám: 10Titkos szöveg: VKCCKXTKBTDYFKLLOBCJ---Nyílt szöveg: GYAKORLATTESZIAMESTERTKulcsszó: ACSTitkos szöveg: GASKQJLCLTGKZKSMGKTGJT

Karakterek kódolásaNéhány kiegészítés.A Windowsban az ANSI kódolás (pl. a Jegyzettömbben is) az operációs rendszer által támogatott

karakterkészletet jelenti, amely Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a CP1252, Magyarországon a CP1250. Ezek a kódolások nagyban hasonlítanak az ISO 8859-es karaktertáblához, ezért többen tévesen azt hiszik, hogy a kettő pontosan megegyezik.

A UNICODE bevezetésénél eleinte úgy gondolták, hogy elég lesz a 16 bites, azaz kétbájtos kód. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez kevés, ezért áttértek a 4 bájtos megoldásra, így most 231 (bő kétmilliárd) az elvi határ. A becslések szerint azonban úgy tűnik, hogy 221 (bő kétmillió) fölé nem fognak eljutni a számokkal, ennyi jócskán elég lesz az összes elő, halott és mesterséges kultúra írásjeleinek ábrázolására.

Az összes korábbi 8 bites kódkészletben megtalálható karakter belefért a Unicode kezdeti alsó 65536-os tartományába, amelyet Basic Multilingual Plane-nek (BMP) is neveznek.

A Unicode szabvány nem szabályozza, hogy a kódok pontosan jelenjenek meg a fájlba, ezért többféle megoldás is kialakult. A szöveges állományok általában tartalmaznak a fájl elején egy BOM-nak nevezett jelsorozatot (Byte Order Mark, bájtsorrend jel), amely segít megállapítani a karakterkódolást. Ez például UTF-8 kódolás esetén: EF BB BF (239,187,191)

A leggyakoribb megoldás az UTF-8. Ebben a hagyományos ASCII karaktereket (vagyis a 128-nál kisebb kódú karaktereket) egy bájton, a régi módon ábrázoljuk. Ezek első bitje ennek megfelelően 0. A többi karaktert 2, 3 vagy több bájton ábrázoljuk. A kétbájtos kódok első bájtját 110, a három-bájtosokét 1110, vezeti be, míg a többi bájt rendre 10-val kezdődik.

A Unicode karaktereit a www.unicode.org webcímen találhatjuk meg.

5. feladat: zenei jelek, sakkfigurák, a Braille-írás jelei, hieroglifák.

9

http://www.unicode.org/


Gyakorló feladatokA szabvány fogalma: „A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott,

közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.” (forrás: Wikipédia). A közönségtájékoztató jelképekről a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az ISO 7001 számú szabványban rendelkezett.

4. feladat: A hieroglifáknak az interneten igen bőséges az irodalmuk, mégis nehéz olyan szavakat keresni, amelyek visszafejtése könnyű, hiszen pl. Ptolemaiosz nevét is máshogy ejtették. Az ábra Kleopátra nevét rejti, K helyett Q-val.

Az adatok feldolgozása

Tartalmak:– Az algoritmizálás gyakorlása, az algoritmus fogalma és leírása– Néhány programozási fogalom (elágazás, ciklus, változó) előkészítése– A központi feldolgozó egység szerepe

SzámbarkochbaAz egyik játékos egy számot talál ki 1 és 100 között. A másik játékosnak pedig tippelnie kell. Az

első játékos minden tipp után megmondja, hogy az kicsi, nagy, vagy eltalálta. Ha a gondolt szám 1 és 100 közzé esik, célszerűen az első tipp az 50. Ezzel az intervallumot két

részre vágtuk. A következő tipp attól függően, hogy az 50 kicsi volt vagy nagy, a 75 illetve a 25 lehet. Leolvasható, hogy az intervallumot minden lépésben felezzük (ezt a programozásban logaritmikus keresésnek nevezik), így a keresett szám legfeljebb 7 lépésben kitalálható, mivel 26 < 100 < 27.

Az intervallumfelezéses eljárás jól használható például egyenletek gyökének megkeresésére is.

LabirintusFelmerül a kérdés, hogyan juthatunk ki a labirintusból. Bebizonyítható, hogy ha a labirintusban

nincs kör, akkor eljárhatunk például úgy, hogy egyik kezünkkel megfogjuk a falat, és nem engedjük el. Így lépegetve kijutunk a labirintusból. A mintapéldában közölt eljárással is ilyen labirintusokat készíthetünk.

Érdekes lehet elmesélni Ariadné és Thészeusz történetét. A történet szerint egy Athén és Kréta közötti háború után a vesztes Athénnak kilenc évenként 7 ifjút és 7 szüzet kellett áldoznia. Ezeket Minótaurosznak, a krétai palota alatti labirintusban élő szörnynek adták táplálékul. Harmadik alkalommal a kiválasztottak közé került Thészeusz, az athéni király fia is, akibe beleszeretett Ariadné, a krétai király lánya. Ariadné egy gombolyag fonalat adott Thészeusznak, aki a labirintusban megölte Minótauroszt, majd a fonal segítségével talált ki a labirintusból. Az már más történet, hogy hazafelé a lányt kitette egy lakatlan szigeten és elfeledkezett róla…

Az ábrán látható labirintus a wikimédiáról származik: http://commons.wikimedia.org/wiki/ File:Cretan-labyrinth-double.svg

10

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cretan-labyrinth-double.svg

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cretan-labyrinth-double.svg


Programozás Logo nyelven

Tartalmak:– Az algoritmizálás során tanultak megvalósítása a gyakorlatban a Logo nyelv eszközeivel– A program működésének elemzése, a hibák felderítése– Összetett feladat megoldása lépésekre bontással– A paraméter és a változó fogalmának megértése

A gyerekek a teknőccel alsó tagozatban már találkoztak. Ezúttal tehát nem a teknőcgrafika átismétlése az elsődleges cél (nyilván ez is fontos), hanem a továbblépés előkészítése. Ezért a hangsúlyt a programozás olyan fontos fogalmaira helyezzük, mint eljárás, projekt, algoritmus, változó, a feladat lépésekre bontása az ismétlés gyakorlásával, vagy a ciklus fogalmának előkészítése. Ezek a fogalmak ugyanis a Logóban – hála a teknőc segítségének – könnyebben megérthetők, mint a Neumann alapú nyelvekben.

A Logonak sokféle változatával találkozhatunk, a könyvben az Imagine Logot használtuk. Az Imagine Logot a Sulinet Kht licenszeli az iskolák részére, így az legálisan és ingyen elérhető a sulinet honlapjáról:

http://logo.sulinet.hu/license.html

A Logo bőséges irodalommal rendelkezik. Néhány hasznos link:

Az Imagine hivatalos honlapja az Imagine portál: http://imagine.elte.hu/ A startlap megfelelő oldala: http://imaginelogo.lap.hu/ „Az Imagine varázslatos világa” c. munkafüzet is sok helyen elérhető, pl.:

http://www.freeweb.hu/burcsi72/informatika/imagine/munkafuzet.pdfA Logo oktatásával kapcsolatos OKI által készített tanulmány:

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-pluhar-logo

A Kids Programming LanguageMindenképpen érdemes tudnunk, hogy kisgyerekek részére nem a Logo az egyetlen fejlesztői

környezet. Amerikai programozók például kifejezetten saját gyermekeik részére elkészítették a Kids Programming Language (KPL) nyelvet. (Újabb változata: Phrogram.) Ez lényegesen közelebb áll az elterjedt magas szintű nyelvekhez, jóllehet Magyarországon kevésbé ismert.

http://phrogram.com/kpl.aspx, http://en.wikipedia.org/wiki/Phrogramhttp://channel9.msdn.com/posts/Charles/Kids-Programming-Language/

Kislexikon

A Kislexikon meglehetősen bőségesre sikerült, mivel – ésszerű keretek között – a teljesség igényére törekedtünk. Így több olyan fogalom is szerepel, amelyet a korábbi évfolyamokon tanultunk, és egy-egy olyan is, amely később fog szerepelni. Ugyanakkor kimaradtak olyan fogalmak, amelyet ezen a szinten még nem célszerű szabatosan definiálni (pl. billentyűzet), vagy ismerete triviális.

11

http://channel9.msdn.com/posts/Charles/Kids-Programming-Language/

http://en.wikipedia.org/wiki/Phrogram

http://phrogram.com/kpl.aspx

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-pluhar-logo

http://www.freeweb.hu/burcsi72/informatika/imagine/munkafuzet.pdf

http://imaginelogo.lap.hu/

http://imagine.elte.hu/

http://logo.sulinet.hu/license.html


Tanmenet javaslat

óra tantervi anyag fogalmak tevékenységek

Alapismeretek (5 óra)

1 Érintés és balesetvédelmi oktatás. Az iskola számítógépes hálózata

Felhasználói név, jelszónetikett, operációs rendszer

Bejelentkezés és kilépésaz együttműködés fontossága

2 Programok indítása, futtatása, befejezése

Asztal, tálca, ikon, alkalmazás, Start menü,

a programablak részeikijelentkezés, kilépés

Programok indítása különböző módon. Ablak áthelyezése, átméretezése. Váltás a futó alkalmazások között.

3 Böngészés az interneten Internet, internetcím, hivatkozás

Böngészés, egyszerű kulcsszavas keresés, képek keresése, mentése az asztalra

4 A számológép használata Műveleti sorrend A műveletek elvégzésének helyes sorrendje

5 Összefoglalás-gyakorlás

Adatok bevitele (8 óra)

6 Az egér Golyós és optikai egér, tapipad

Műveletek az egérrel, az egér beállítása

7-8 Rajzolás a Paint programmal Menü, eszköztár, szalag Rajzolás szabadkézzel,alakzatok beillesztése, másolás, mozgatás, tükrözés.Képernyőkép beillesztése.Mentés a Képek mappába

9 A billentyűzetSzöveg bevitele

A billentyűzet részei A vezérlőbillentyűk használata. Az alapvető szövegszerkesztési hibák javítása. Mentés a Dokumentumok mappába

10-11

Műveletek a szöveggel Vágólap. Kivágás, másolás, beillesztés

Másolás, mozgatás,keresés, csereAdatátvitel alkalmazások között vágólappal.

12 A betűk fajtái Betűtípus, betűstílus, betűméret

A betűtípus beállítása a Jegyzettömbben és a Paintben


12


Adatok kivitele (5 óra)

14 A monitor Képpont, képátló, CRT, TFT monitorok

A monitor beállítása

15 A képernyő testreszabása Felbontás, képernyőkímélő

Háttér, képernyőkímélő, egérkurzor, témák beállítása

16 A nyomtató Tintasugaras, lézer, tűs mátrixnyomtató.Felbontás

A nyomtatók összehasonlítása. felhasználási lehetőségeik alapján

17 Képek megtekintése és nyomtatása

Képek megtekintése különböző képnéző programokkal.Képek nyomtatása

18 Hang és film lejátszásaA Media Player használata

Kodek, szerzői jog Hang és film lejátszása különböző alkalmazásokkal

Az adatok kódolása és tárolása (8 óra)

19 Jelek a hétköznapi életben és a számítógépen

Jel, szimbólum, ikon, rádiógomb, jelölőnégyzet, lista, beviteli mező, gomb

A hétköznapi életben használt jelek értelmezése.Vezérlők a grafikus felületen

20-21

Titkosírások. A kódolás fogalma

Jelkészlet, kódolás A kódolás fogalma példákon: titkosírások, morzekód, stb.

22 Karakterek kódolása Karakter, ASCII kód, Unicode

Speciális jelek bevitele

23 A bájt fogalmaAz információ egységei

Memória, bájt, a bájt többszörösei

A bájt és többszöröseinek használata, példákon

24 Háttértárak, meghajtók Flopi, merevlemez, CD, DVD, pendrájv, hálózati meghajtók

A háttértárak adatainak megtekintése, a pendrájv helyes eltávolítása

25 Meghajtók, mappák, fájlok Fájl, mappa, mappaszerkezet, elérési út

A háttértárak böngészése. Elérési út megadása


Az adatok feldolgozása, programozás Logo nyelven (9 óra)

27 Problémamegoldás Példák az algoritmus előkészítésére

28 Algoritmusok Algoritmus, folyamatábra

Algoritmusok leírása szövegesen és folyamatábrával

29 A központi feldolgozóegység Processzor, integrált áramkör

Integrált áramkörök felismerése az egyes eszközökben

30 Ismétlés Fejlesztői környezetProgramozási nyelv

A teknőcgrafika átismétlése

31 Eljárások készítése Eljárás, projekt Eljárás definiálása

13


32 A program tervezése Összetett feladat lépésekre bontása

33 Paraméteres eljárások Paraméter Paraméteres eljárások definiálása

34 Változók használata Változó Globális változó létrehozása, használata, értékének ciklikus módosítása

35 Összefoglalás-gyakorlás Vegyes feladatok önálló megoldása

14


Dolgozatminták

Egér és billentyűzet használata A

1. Rajzolj egy ehhez hasonló korsót a Paintben tükrözés segítségével!Színezd ki a belsejét bármilyen színűre!Mentsd el a Képek közé Korsó néven!

2. Nyisd meg a C:\nyers mappából A Pál utca nevű szöveges fájlt!a) Másold át a Háromnegyed egykor kezdetű bekezdést a Nagy csönd lett erre kezdetű bekezdés után!b) Keresd meg a Boka szó minden előfordulását és cseréld le ELNÖK-re!

Egér és billentyűzet használata - B

1. Készítsd el az ábrát egy görbe másolásával és forgatásával!Színezd ki a belsejét az ábra szerint!Mentsd el az Asztalra Ablak néven!

2. Nyisd meg a C:\nyers mappából Kincskereső nevű szöveges fájlt ésa) Másold át a Hol volt, hol nem volt kezdetű bekezdést A szépen szóló muzsikát kezdetű bekezdés elé, három példányban!b) Keresd meg a körte szó minden előfordulását és cseréld le az ALMA szóra!c) Mentsd az eredményt az Asztalra Muzsika néven!

15


Beviteli és kiviteli eszközök

1. Írj B betűt a beviteli eszközök, K betűt a kiviteli eszközök és H betűt a háttértárak elé!

___ billentyűzet ___ monitor ___ pendrive ___ egér

___ nyomtató ___ CD meghajtó ___ mikrofon ___ tapipad

2. Mire használjuk az alábbi gombokat a billentyűzeten?

Enter: ______________________________________________________________________

Delete: _____________________________________________________________________

Shift:_______________________________________________________________________

PageUp: ____________________________________________________________________

3. Hogyan működik az optikai egér? Írd le röviden, és készíts mellé egy ábrát is!

4. Rajzold le, hogy mit jelent a képátló! Mennyi a tipikus értéke?

Ábra:

Tipikus értéke: _________ hüvelyk, ahol

1 hüvelyk = kb. __________ cm

16


5. Az alábbi táblázatban az elterjedtebb nyomtatók nevét, és egy-egy tulajdonságot látsz.

Jelöld meg × -el a táblázatban, hogy melyik nyomtatóra jellemző az adott tulajdonság!(Egy tulajdonság többféle nyomtatóra is jellemző lehet!)

tűs mátrix tintasugaras lézerA papírra festékszalagon át szúrnak a tűk Van színes változata is Maga a nyomtató drága, de üzemeltetése olcsóMaga a nyomtató olcsó, de üzemeltetése drágaA fejben fúvókák annakCsendesFőleg irodai alkalmazásra ajánljákEgyszerre több példányt nyomtat, ezért gyakran számlakészítésre használjákA lézerfény egy hengerre rajzolja fel az ábrátSokan használják otthon fényképek nyomtatására is

6. Mit jelent a felbontás fogalma (például a nyomtató esetén), és mi a mértékegysége? Mennyi a tipikus értéke?

Felbontás fogalma és mértékegysége:_____________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

Tipikus értéke nyomtató esetén: __________, monitor esetén: ________

7. Nagybátyád iskolaigazgató. Milyen nyomtatót ajánlanál neki otthonra? Miért?

Írd le 2-3 mondatban!

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

17


Adatok kódolása, tárolása

1. Az ábrán a Morze-ábécét találod:

a) Fejtsd vissza a következő kódot: | …- | . | .-. | -- | . | … | | -- | .. | -.- | .-.. | --- | … |

____________________________________________________________________________

b) Írd le Morze-ábécével a következő szöveget: JEDLIK ÁNYOS

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

c) Mit jelent a kódolás fogalma?

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

2. Végezd el a következő átváltásokat!

1 KB = _________ B 3 000 MB = _______ GB 2048 MiB = _______ GiB

10 000 KB = _______ MB 1 KiB = ________ B 20480 GiB = _______ TiB

3. Egy könyv 100 oldalas, és minden oldalon 25 sor van. Minden sorban 40 karakter

helyezkedik el. ASCII kódolás esetén hány bájtot, hány kilobájtot, illetve hány

megabájtot a könyv információtartalma?

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

18


4. Jelöld meg ×-el, hogy melyik háttértár milyen elven működik! (Lehet benne kakukktojás is.)

mágneses optikaiCDflopiblu-ray DVDpendriveDVDwinchester

5. Mennyi az alábbi háttértárak tipikus tárolókapacitása? Írd oda a mértékegységet is!

CD: ____ ____ DVD: ____ ____ pendrive: ____ ____ winchester: ____ ____

6. A képernyő alapján válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Melyik mappában van a Tea.txt fájl: ____________________________________________

b) Melyik meghajtón van a Citrom nevű mappa: ____________________________________

c) Melyik mappából nyílik a Héj nevű mappa:_______________________________________

d) Mi a Limonádé.bmp elérési útja:_______________________________________________

e) Milyen jellegű adatok lehetnek a Tea.txt nevű fájlban? Válaszodat indokold!____________

____________________________________________________________________________

f) Elképzelhető-e, hogy ezen a gépen van flopi és DVD-meghajtó? Válaszodat indokold!

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

19


Programozás Logo nyelven

1. Készíts eljárást fa néven, amely kirajzolja az ábrán látható fát! Ügyelj arra, hogy a fa megrajzolása után a teknőc visszatérjen kiindulási helyzetébe!

2. Készíts paraméteres eljárást lépcső néven, ahol lépcsőfokok számát a paraméter adja meg!

3. Szórd tele a képernyőt 20 db tetszőleges, de legalább 20 sugarú, tetszőleges színű, véletlenszerűen elhelyezett szappanbuborékkal! (A szappanbuborékok kitöltött körök legyenek!)

20


Az EMMI kerettantervek

(Az 51/2012 (XII.21) EMMI rendelet 2. mellékletében szereplő 2.3.2 és 5. mellékletében szereplő 5.3.6 emelt óraszámú EMMI kerettantervek 5-6. évfolyamra vonatkozó része.)

A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, valamint a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb eszközöket. Megismerik a fájl- és mappakezeléssel kapcsolatos műveleteket és a víruskereső program használatát. A számítógép kezelése során figyelembe veszik, hogy az adatok védelméről is gondoskodniuk kell.

Az alkalmazói ismeretek témakörben a tanulmányi és közösségi feladatokhoz kapcsolódóan kerül sor a számítógépes programok használatára. A szövegszerkesztő és prezentációkészítő alkalmazások használata az egyéni munka mellett a csoportmunka során is megjelenik. A multimédiás környezetben szövegek, képek, animációk, hangok kezelésével foglalkoznak.

Az információszerzés során az adatokat rendszerezni kell, hogy később könnyebben feldolgozhatók legyenek. A tanulók megismerik a táblázatos adattárolás, a grafikus adatábrázolás, az esztétikus adatmegjelenítés formáit. Először tanári segítséggel értelmezik a rendszerezett formában megjelenő adatokat, később önállóan is tudnak hasonló formában adatokat rendezni.

A korábbi ismeretek alapján és az életkori sajátosságoknak megfelelően ebben a képzési szakaszban a tanulók a problémamegoldás alapvető folyamatával és elemeivel ismerkednek meg. A problémamegoldás előtt információkat gyűjtenek, és megtervezik a folyamatot. A tanulók kezdetben közösen értelmeznek kész algoritmusokat. Eleinte tanári segítséggel, majd egyre önállóbban készítenek egyes tevékenységeket leíró algoritmusokat és folyamatábrákat.

A problémamegoldás érdekében az életkori sajátosságnak megfelelő fejlesztőrendszerek használata ajánlott. A szoftverek használata közben a tanulók megismerkednek az utasításokkal, egyszerű programokat írnak, kész programokat értelmeznek.

A tanulási képességek fejlesztése és a tanulási folyamatok támogatása érdekében interaktív oktatóprogramok alkalmazására kerül sor. Az oktatóprogramok használata közben a tanulók azonosítják az algoritmusok lépéseit, tanulmányozzák a beállítások módosító szerepét. Az interaktív programhasználat során beavatkoznak a folyamatokba; a beavatkozások következményeinek megfigyelése lehetővé teszi a programok hatékony, tudatos irányítását.

Az információszerzés színtere egyre inkább átkerül az internetre. Ebben a korosztályban elsősorban tanári irányítással zajlik az információszerzés. Az interneten történő tájékozódás és a szükséges információ beszerzése érdekében meg kell ismerni a böngésző szolgáltatásait. A tanulók eleinte a tanár által ajánlott oldalakat keresik fel, később megismerik a kulcsszavas és tematikus keresőgépek használatát is.

Az információs társadalomban alapvető elvárás, hogy a tanulónak legyen saját postafiókja, ismerje az elektronikus levelezés alapvető funkcióit és az infokommunikáció szabályait. Fontos tisztázni az adatvédelem jelentőségét.

A hagyományos média mellett a tanulás, művelődés során egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus adathordozók és az interneten lévő tartalmak használata.

21


Az információs társadalom témakör feldolgozása közben a tanulók megismerkednek az internet használata közben felmerülő problémákkal, felkészülnek azokra a feladatokra, amelyek az online világban várnak rájuk. Tapasztalatot szereznek az informatikai biztonsággal kapcsolatos területeken, megismerkednek a számítógép védelmi lehetőségeivel, a személyes adatvédelemmel. A tanulók a tanulás során számtalan különböző minőségű információforrással találkoznak. A célnak megfelelő források kiválasztása megfelelő tapasztalaton alapul, melynek érdekében az információforrások hitelességének megítélésére, értékelésére kerül sor. A tanulást támogató információforrások saját dokumentumokban való alkalmazása, az információforrásokra való hivatkozások egyre nagyobb szerepet töltenek be a tanulás során, ennek érdekében a tanulók hivatkozásokat tartalmazó mintákat tekintenek meg és értelmeznek.

Az e-szolgáltatások fontos szerepet töltenek be az információs társadalomban, ennek érdekében a tanulók az életkori sajátosságoknak megfelelő elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, azonosítják azok szerepét. Megfigyelik a szolgáltatások működését, megfogalmazzák az eljárások futtatása közben szerzett tapasztalataikat, azonosítják az egyes eljárások célját. Kiválasztják a személyes igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat, megismerik a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat, és tapasztalatot szereznek azok biztonságos működésében.

A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit.

Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett, önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Az informatikai eszközök használata Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Ismert alkalmazások futtatása számítógépen.Kapcsolattartás a számítógéppel ismert programokon keresztül.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Adott informatikai környezet tudatos használata.Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése.A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Adott informatikai környezet tudatos használataIsmerkedés a számítástechnika főbb alkalmazási területeivel.Egyes informatikai eszközök célszerű használata, működési elveinek bemutatása.Adott informatikai környezetben végzett munka szabályainak megismerése.Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata.

Természetismeret: a számítógépek szerepe a természeti folyamatok megismerésében; számítógépes modellek alkalmazása; mérések

22


és vezérlések számítógéppel.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetéseEgészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet bemutatása.A számítógép előtt végzett munka káros hatását csökkentő szabályok alkalmazása, egyszerű mozgásgyakorlatok végzése.

Természetismeret: az egyes életszakaszokra jellemző testarányok és -méretek; az érzékszervek védelme. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat.

Testnevelés és sport: az irodai és a számítógép előtt végzett munkához kapcsolódó gyakorlatok.

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismeréseAz operációs rendszerek funkcióinak megismerése.Mappaszerkezet létrehozása, mappaműveletek (pl. másolás, mozgatás, törlés, átnevezés, váltás). Eligazodás a háttértárak rendszerében.Állománykezelés (pl. létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, futtatás, keresés).Állományok jellemzői, típusai.

Természetismeret, matematika, idegen nyelvek, magyar nyelv és irodalom: a jelek világa, titkosírások.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használataA számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata.Többfelhasználós környezetben való munkavégzés (például: be- és kijelentkezés, hálózati meghajtó), adatvédelmi alapismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog, számítógépes hálózat, adatvesztés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 2. Alkalmazói ismeretek Órakeret

22 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása


céljai

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése.A rajzeszközök megfelelő használata.Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata.

23



Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítéseA rajzeszközök megfelelő használataKépszerkesztő programok alkalmazása. Tantárgyakhoz kapcsolódó rajzok készítése, mentése segítséggel. Rövid dokumentumok készítése. Tantárgyakhoz kapcsolódó szöveg begépelése, javítása. Meghívó, névjegy, képeslap, üdvözlő kártya, rajzos órarend készítése. A dokumentum mentése és nyomtatása segítséggel.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, szaknyelv használata, beszédkultúra, kommunikáció.

Vizuális kultúra, dráma és tánc: mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.Médialejátszó alkalmazása. Hangállományok lejátszása, hangfelvételek készítése, lejátszása. Animációk megtekintése, értelmezése, tervezése, készítése.

Ének-zene: népdalok meghallgatása.

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használataTantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldása informatikai környezetben.Számítógépes multimédiás oktatójátékok, alkalmazások.


Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás

A környezetünkben lévő személyek és tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése.Adatok csoportosítása, elemzése.Néhány közhasznú információforrás ismerete.


céljai

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése.Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése.Néhány közhasznú információforrás használata.Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben.Térképhasználati ismeretek alapozása.


Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismeréseAz adatrögzítési módok (például: táblázat, rajz, fénykép, szöveg,

Matematika: tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek

24


hangfelvétel, videofelvétel) összevetése.Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök használata.

összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint; becslés; mennyiségek fogalmának alapozása; tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; matematikai modell keresése változások leírására, rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával, szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg” értelmezése.

Természetismeret: az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása; kísérletek végzése, a történés többszöri megfigyelése, adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása; együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése.

Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezéseAdatok rögzítése, csoportosítása és értelmezése táblázatban.

Néhány közhasznú információforrás használataKeresés, adatgyűjtés közhasznú információforrásokban.

Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben (SDT)Adatkeresés digitális tantárgyi adatbázisokban, tudástárakban

25


(például: Sulinet Digitális Tudásbázis).

Térképhasználati ismeretek alapozásaTájékozódás, útvonaltervezés digitális térképen, digitális térképes keresők használata.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tanult helyek megkeresése a térképen; események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről; távolságok becslése és számítása történelmi térképeken; tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalterv.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret14 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

Előzetes tudásInformáció felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre osztása önállóan vagy tanári segítséggel.


céljai

Információ gyűjtése, feldolgozása és az információtartalom helyességéről való meggyőződés. A problémamegoldás lépéseinek ismerete. A megoldási folyamat lépéseinek ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek ismerete. Csoporttevékenységben való részvétel.


Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismeréseA problémamegoldáshoz szükséges információk gyűjtése, felhasználása. Például saját titkosírás vagy az iskola szabályrendszeréhez illeszkedő jelképrendszer készítése.Az egyes képzési területeken használt, illetve a hétköznapi életben megfigyelhető kommunikációs jelrendszerek alapjainak ismerete.Az informatikai eszközökön használt jelek, ikonok információtartalmának értelmezése, ismerete.Adatok rendszerezése, táblázatokból történő kiolvasása.

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, erkölcstan, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport: a tantárgyak által használt jelölésrendszerek ismerete.

Az algoritmus informatikai fogalmának megismeréseInformatikai eszközökkel megoldható problémák algoritmusainak megtervezése.

Természetismeret, technika, életvitel és gyakorlat: a

26


A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése.Folyamatábrák készítése.

tantárgyakban tanult tevékenységek szöveges, rajzos megfogalmazása, algoritmizálása, folyamatábrák készítése.

Matematika: gondolkodás, értelmezésmodellek (pl. rajzos modellek, gráfok) megértése.Algoritmus követése, értelmezése, készítése.Alkotás és kreativitás – rendszeralkotás (elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök – fadiagram, útdiagram, táblázatok – használata, készítése). Megalkotott rendszer átalakítása.A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkábanAz algoritmuskészítés legfontosabb lépéseinek az ismerete: tervezés, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása, hibalehetőségek számbavétele, hatékonyság kérdése, döntés folyamata.A problémamegoldás különböző fázisaiban az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek tanulmányozása.

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, erkölcstan, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport: a tantárgyak tananyagainak egyéni vagy csoportos feldolgozása, a produktum bemutatása multimédiás eszközökkel. Többféle megoldási mód keresése, az

27


alternatív megoldások összevetése.

A robotika alapjainak megismeréseAlgoritmusok megvalósítására alkalmas programok használata.A folyamatos beavatkozást, vezérlést igénylő problémák megoldási módjának megismerése. Például a „teknőc” utasításokkal történő irányítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a rendszeresen végrehajtandó tevékenységek alaputasításainak kidolgozása.


Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, hiba, hatékonyság, döntés, folyamatábra, vezérlés, teknőc.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Előzetes tudásEgyszerű felhasználói szoftverek gyakorlott, alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek és összefüggések ismerete, alkalmazása. Síkgeometriai ismeretek.


céljai

Algoritmusok megvalósítása a számítógépen. Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása.


Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépenFejlesztőrendszerek alaputasításainak ismerete, alkalmazása.Egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusának megvalósítása Logo vagy más automata elvű fejlesztői rendszer segítségével.Egyszerű programok írása közösen.

Matematika: modellek (pl. rajzos modellek, gráfok) értelmezése, algoritmus követése, értelmezése, készítése.Rendszeralkotás, elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök – fadiagram, útdiagram, táblázatok – használata, készítése; megalkotott rendszer átalakítása.A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározásaAdatbevitel, adatok és a végeredmények megjelenítése. Szöveggel és számokkal elvégezhető műveletek kódolása.

Természetismeret: műveletek, összefüggések kiszámolása. Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.

28


Matematika: ismerethordozók használata – oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata.Az éppen programozni kívánt művelettel kapcsolatos alapvető ismeretek.

Feladatok megoldása egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrelAz algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas szoftverek tanulmányozása.Problémamegoldás folyamatának értelmezése.Grafika készítése teknőccel.

Matematika: tájékozódás a síkban (alapvető fogalmak és eljárások felidézése, alkalmazása).A tájékozódást segítő viszonyszavak.Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotásuk előtt. Szerkesztések különböző eszközökkel és eljárásokkal.Objektumok létrehozása adott feltételek szerint.Geometriai alakzatok tulajdonságai.Koordináta-rendszer, koordináták.


Adatbevitel, adatkivitel, feltétel, elágazás, ismétlés, modularitás, paraméter, utasítás, algoritmus.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

Előzetes tudás Legalább egy fejlesztői rendszer alapszintű ismerete.


céljai

Oktatóprogramok használata. A paraméterek módosító szerepének megismerése.


A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokbanInteraktív oktatóprogramok használata.Beavatkozás a program folyamataiba.A beállítások, paraméterek módosító szerepének tanulmányozása.

Matematika: oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata.

29


Az interaktív oktatóprogramok algoritmusainak, eljárásainak azonosítása.


Eljárás, beállítás, paraméter, interaktivitás, oktatóprogram.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 4. Infokommunikáció Órakeret

8 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.


céljai

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata.


Keresőkérdések megfogalmazásaBöngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése.Kulcsszavas és tematikus keresés.Kereső operátorok ismerete.Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása.

Irányított információkeresés eredményének értelmezéseTalálatok értelmezése.A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése.

Biológia-egészségtan: állatokról, növényekről képek, adatok gyűjtése.

Információforrások irányított kiválasztásaKonkrét információforrások használata.Hírportálok felkeresése.

Magyar nyelv és irodalom: kulturális hírportálon keresztül egy meglátogatandó színházi előadás műsorának keresése.


Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

Előzetes tudás Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.


céljai

Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata. Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete.

30



Az információ küldésének és fogadásának megismerése

Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útjánLevelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása.Saját e-mail cím létrehozása.Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása.

Idegen nyelvek: levelezés külföldi diákokkal, partneriskolákkal.

Felelős magatartás az online világbanNetikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés.


Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.3. Médiainformatika

Előzetes tudás Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.


céljai

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése.


Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használataWeboldalak megtekintése, mentése.Szöveg, kép mentése weboldalról.Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése.Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata.Oktatási célú adatbázisok használata.Oktatóprogramok használata.

Idegen nyelv: nyelvi oktatóprogramok használata.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, magyar nyelv és irodalom: korabeli filmek megtekintése (Magyar Nemzeti Filmarchívum), közkönyvtárak felkeresése, elektronikus könyv olvasása.


Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram.

31


Tematikai egység/ Fejlesztési cél 5. Az információs társadalom Órakeret

8 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása.A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása.Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése.


céljai

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése.Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése.Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése.Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban.


Az informatikai biztonság kérdéseiAz informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek.A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység elvégzéséhez és eredményéhez kapcsolódó biztonságos eszközhasználat.

Az adatokat – különösen a személyes információkat – érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismeréseAdatvédelemmel kapcsolatos fogalmak.Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése.A személyes adatok védelme.

Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes életvitel tevékenységei, eljárásai.

Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismeréseAz informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése.A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése.

Technika, életvitel és gyakorlat: közreműködés a közösségi normák kialakításában.

Az információforrások megkülönböztetése a saját dokumentumbanInformációforrások gyűjtése.A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban.

Fizika, kémia, biológia-egészségtan: az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása.

Magyar nyelv és irodalom: az

32


információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.


Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás, hivatkozás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.


céljai

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése.A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése.


Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismeréseA globális információs társadalom jellemzői.Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben.

Biológia-egészségtan: egészséges életmód.

Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetben megismerhető munkatevékenységek.


Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 6. Könyvtári informatika Órakeret

4 óra

Előzetes tudásA könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.


céljai

A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során.


Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használataTájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.

Matematika: ismeretek rendszerezése.

33


Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkciói és a könyvtári abc ismeretében.Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban.

Könyvtári szolgáltatásokA hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése.A könyvtár alapszolgáltatásainak használata.A könyvtári katalógus funkciójának megértése.Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése.

Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok.Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra.

Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon).

InformációkeresésMegadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével.Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból.

Dokumentumtípusok, kézikönyvekHagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk.A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata.

Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával.A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok.A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek

34


műfaji különbségének érzékelése.Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási kézikönyvek.A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentum-jellegének megfigyelése, felismerése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata.Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen.

Természetismeret: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról – információgyűjtés tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat).Térképfajták. Térkép és földgömb használata.

Matematika: ismerethordozók használata (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok,

35


feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények).

ForráskiválasztásA megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.

Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás).Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban.

Vizuális kultúra: tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata, az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban.

Természetismeret:

36


tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv- és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok).

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználásA forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése.Saját és mások gondolatainak elkülönítése.A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével.

Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése.


Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végéreismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret;ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait;tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni;tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni;ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait;tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal;segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat;tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait;ismerjen a számítógép előtt végzett munka káros hatásait csökkentő szabályokat és mozgásgyakorlatokat;ismerjen alapvető adatvédelmi szabályokat.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végéretudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni;tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni;ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat;használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket;tudjon adatokat táblázatba rendezni;segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat,tudjon különféle adatbázisokban keresni;ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait.

37


A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végérelegyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;tudjon egyszerű programot készíteni;legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival.

A tanuló az infokommunikáció témakör végérelegyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni;legyen képes a találatok értelmezésére;legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;legyen képes az interneten talált információk mentésére;ismerje a netikett szabályait.

A tanuló az információs társadalom témakör végéreismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat;ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket;ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végérea különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat;el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

38

emelt szintű érettségi · web viewa microsoft word első, windows operációs rendszerhez...

Documents