emissziós fotometria (lángfotometria) -...
TRANSCRIPT
Emissziós fotometria(lángfotometria)
Az emissziós fotometria alapjai
• Alkáli fémek és alkáli földfémek mérési eljárásaoldatokból, a termikus gerjesztés hatásárakibocsátott karakterisztikus hullámhosszúságúsugárzás alapján.
• A színtelen láng elszíneződik azáltal, hogy alángban található anyagok hőenergia hatására„gerjesztett” állapotba kerülnek amennyibenelektronjaik átmenetileg egy külső elektronhéjrajutnak. Amikor az elektron visszatér eredetielektronhéjára a gerjesztéssel felvett energiátfénysugárzás formájában leadja.
• A kibocsátott fény hullámhossza, így színejellemző a különböző fémekre.
• Ha egy elem a lángban atomos formában található vonalas színképet szolgáltat (pl. alkálifémekNa, K).
• Az alkáli földfémek (Ca) szélesebb alapú emissziós sávban sugároznak.• A lángnak van háttérsugárzása is.
Lángfotométer
Lángfotometriás ion meghatározások
• Na, K, Ca
• A vizsgálati anyagnak csak mintegy 1-5%-a kerül alángba (érzékenység)
• A szükséges energia nagysága függ a meghatározandóanyagtól. Túl magas hőmérsékletben az anyagokionizálódnak, az ionok nem gerjeszthetők, csak azatomok.
• Fontos a mért anyag koncentrációja a mintában, ettőlfügg a hígítás mértéke: Na-nál a hígítás 200-szoros.
• A fény emissziót egy ismert oldat koncentrációjávalhasonlítjuk össze (standard).
• A standard oldatokban az ionösszetétel hasonló kell,hogy legyen a széruméhoz
Nátrium
• A lángfotometriás meghatározásra az 589 nm-es Na-vonal szolgál
• A vizsgálathoz a szérumot erősen hígítani kell:1:200 arányban
• Normálérték: 135-145 mmol/l
• A Cl- és HCO3 mérésekkel együtt jófelvilágosítást az a plazma ozmolalitásáról
• A vese disztális tubulusban az aldoszteronfübbvényében szívódik vissza
Hipernatrémia
• Csökkent folyadékbevitel és fokozottvízvesztés
• Diabetes insipidus (centrális, renális)
• Primér és szekunderhiperaldoszteronizmus
Hiponatrémia
• Excesszív folyadékbevitel só nélkül
• Ödéma (szívelégtelenség)
• Aldoszteron hiány
• Pszeudohiponatrémia – sok lipid vagyfehérje felszaporodás a vérben
Kálium
• 97%-a intracelluláris és csak 3%-a azextracelluláris
• A disztális tubulusban a kiválasztás azaldoszteron és az aciditás függvénye:aldoszteron fokozza, az acidózis csökkentia kiválasztást a vesében
Kálium meghatározása
• Lángfotometria és ionszelektív elektródok
• Lángfotometria: 768 nm K-vonal
• Szérumból 1:20-as hígítással
• Normálérték: 3,5-5,0 mmol/l
• Már csekély hemolízis növeli a mért értéket
• Trombociták tartalmazzák, trombocitózis eseténakár 3 mmol/l-el is nőhet a mért koncentráció
Hiperkalémia
• Akut és krónikus veseelégtelenség
• Aldoszteron hiány
• Inzulin hiány
• Szívglikozid mérgezés (Na/K ATPáz gátlás)
• Acidózis (a vér pH csökkenése 0,1-el 0,4-1,2mmol/l-nyi emelkedéssel jár
• Sejtpusztulás
Hipokalémia
• Gasztrointesztinális K vesztés (pl.hasmenés)
• Aldoszteron túlprodukció
• Májcirrhosis (Aldo lebontása csökkent)
• Renális tubuláris acidózis
Kálcium
• 1%-a van az extracelluláris térben
• Plazmában: 50%-a ionizált, 40%-a fehérjéhez kötött,10%-a komplexeket alkot (citrát-, foszfát-,hidrogénkarbonát-, laktát-, stb.)
• Acidózisban csökken a fehérjéhez kötött mennyiség,ekkor még alacsony koncentráció mellett sem alakulnakki izomgörcsök
• Anyagcseréje kapcsolódik a foszfátéhoz ezért azzalegyütt kell vizsgálni mind a szérumban, mind avizeletben
• A PTH és a D3 emeli a szérum koncentrációt, akalcitonin csökkenti
A szérum kalcium szint meghatározása
• (Lángfotometria) és ion szelektív elektródokkal
• Megbízható eredményt ad az atomabszorpciósfotometria is.
• Normálérték: 2,2-2,6 mmol/l
• Nem megfelelően elöblített üvegedények miattfelülmérjük (a csapvíz sok kálciumot tartalmaz)
Elektrolit meghatározásokionszelektív elektródokkal
potenciometria
Ionszelektív elektródok
• Mindig tartalmazzák a mérendő iont
• Üveg vagy műanyag alapúak
• Mérő és vonatkozási elektródok
• Mérhető ionok: Na+, K+, Ca++, Cl-
• H+ szelektív elektród – pH mérés
Valinomicin – K+ érzékeny üvegelektróda
Ionizált kálcium meghatározása
• A mérőelektróda polivinilklorid membrán,amiben ioncserélőként hosszú szénláncúzsírsavakat alkalmaznak
• Normálérték: 1,1-1,3 mmol/l
• Zavaró mérési tényezők:
– Ha a minta EDTA-t tartalmaz
– A minta ionerőssége nő
Hidrogén ion meghatározáspH mérő
pH mérő elektrokémiai
sémája
az elektrokémiai változások a
fázisok felületén jelentkeznek
M – fém (metal)
ML – vonatkozási elektród
MR - mérő elektród
S – különböző fázisok
S1 – telített KCl oldat
S2 – mérendő anyag fázisa
mérendőanyag
Savak és bázisok definíciója
• Savak olyan vegyületek, melyek H+ ionokat képesek leadni(protondonátorok). A bázisok olyan vegyületek, melyek H+ ionokatképesek felvenni (protonakceptorok)
• Pufferek – gyenge savat és a hozzá tartozó bázist tartalmazzák
• Puffer-egyenlet
Henderson Hasselbach egyenlet:
[A-]
pH = pK’a + log --------
[HA]
A pK’a a gyenge sav disszociációs konstansának negatív logaritmusa.A szénsav-bikarbonát puffer esetében az értéke 6,10
[HCO3-]
pH = pK’a + log -------------- = 7,40
[H2CO3]
A vér pufferrendszerei
• Plazma hidrogénkarbonát 35%
• Vvt hidrogénkarbonát 18%
• Hbg és oxi-Hbg 355
• Plazma fehérjék 7%
• Szerves foszfátok 3%
• Szervetlen foszfátok 2%
Vér pH és sav-bázis egyensúly mérése
• A pH mérés és a sav-bázis egyensúly mérése kapillárisüvegelektróddal történik 30-100 l vér vagy puffer felszívása után
• A pCO2 mérése
– Lehet pCO2 elektróddal, ami széndioxidot érzékelő H+ elektród
– Közvetett módszer a Siggard-Andersen módszer
• A vért két különböző szén-dioxid parciális nyomású gázzal equilibrálja akészülék és méri a megfelelő pH értékeket
• Ebből kiszámíthatók: pCO2, a plazma szabad bikarbonát koncentrációja, ésa bázisfelesleg
• A pO2 mérése: Clark elektróddal: az oxigén platina elektródonredukálódik, ami potenciál változást hoz létre, ami azonos az oxigéntenzióval
• Normális vérgáz és pH értékek:
– pH 7,35-7,44
– pCO2 35-45 Hgmm
– Standard bikarbonát 22-26 mmol/l plazma
– Bázisfelesleg -2 - +2 mmol/l teljes vér
– pO2 75-100 Hgmm
Atomabszopciós fotometriaösszehasonlítva alángfotometriával
Atomabszopciós fotometria esetén afényforrás a vájt-katód lámpa, melyua. fémből készül mint amelyik fémkoncentrációját mérni akarjuk.Ez a fémre jellemző rezonanciavonalat (fotont) bocsát ki.
A rezonancia vonalnak megfelelőfotont a lángban atomossá vált fémelnyeli tehát gyengül a besugárzottfény intenzitása (fotometria)
a gyakorlatban mért fémek:- ólom- réz- aluminium- nikkel(- Mg, Ca)- a szérum Fe mérésére nemaslkalmas, mert a nyomokbanelőforduló Hbg zavar
lángfotometria
atomabsz. fotometria
Atomabszopciós fotometria
• Az atomok gázállapotba kerülnek magas hőmérsékleten
• Az abszorpció méréséhez olyan hullámhosszúságú sugárzásszükséges, amelyet a vizsgálandó elem termikusan gerjesztettállapotban kisugároz. Pl. az aluminium meghatározásáhozaluminium vájtkatódos lámpa szükséges.
• A gerjesztő és a rezonanciasugárzás hullámhossza azonos
• A fotometriához hasonlóan itt is fénygyengülést mérünk
• Ólom meghatározás: ólommérgezés gyanúja
• Réz meghatározás: Wilson kór gyanúja
• Aluminium meghatározás: veseelégtelenségben felhalmozódik éslerakódik a szövetekben. Alumíniumot tartalmazó gyógyszerszedése tilos (pl. foszfátkötő gyógyszerek)
Fluoriméter
fluoreszcencia
foszforencencia„quenching”spontánleépülés
excitáció
emisszió
fluoreszcencia
• Excitációs (gerjesztő) fény versus emissziós(másodlagos) fény – mindkettő jellemző avizsgált molekulára
• A másodlagos fény hullámhossza mindignagyobb a gerjesztő fényénél
• A másodlagos fény intenzitása egyenesenarányos az anyag koncentrációjával
Fluorimetriás módszerekalkalmazása a klinikai kémiában
• Ott alkalmazzák, ahol nem áll rendelkezésremegbízható fotometriás tesz, mert nagyonérzékeny a szennyeződésekre (ionok,detergensek).
– Porfirinek: uro- kopro- protoporfirinek
– Katecholaminok: adrenalin, noradrenalin
• Fluoreszcencia immun-meghatározások
Coulometria
• A reakcióhoz a titráló ionokat elektromos árammalgeneráljuk, pl. a Cl- ion koncentráció meghatározásáhozezüst elektródáról Ag+ ionokat. Tehát a fogyottelektromos töltés mennyiségét mérjük
• A generált titráló anyag felszabadításához szükségeselektromos áram mennyisége (tötése) mérhető
• A Cl- ion meghatározására használják szérumból,vizeletből és liquorból. A Cl- ion koncentrációja aszérumban: 98-110 mmol/l
• Az Ag+ ion a brómot és a jodidot is precipitálja, de ezekmennyisége a testnedvekben elhanyagolható
• A vvt-től gyorsan el kell választani a szérumot (plazmát)mert a hidrokarbonát ion a vvt-ből Cl- ionra cserélődik kiés csökken a szérum Cl- ion tartalma
A cerebrospinális folyadékés a lumbálpunkció
Anatómia ésfiziológia
Az agyat és agerincvelőt 3 rétegveszi körül:- dura mater- bolyhos arachnoidea- pia mater
• A CSF plazma ultrafiltrátum, a fehérjék 80%-a transzudátum, míg 20%-ahelyben képződik
• A CSF tiszta folyadék, kb. 140 ml. Naponta 500 ml képződik, ennek70%- a plexus chorioideusokban, 30%-a a kapillárisokból és ametabolikus vízből származik
• BBB (vér-agy gát), BCB (vér-CSF gát)
• CSF összetétel: vvt nincs, pár fehérsejt, a fehérjék az ultrafiltrációnakmegfelelően molekulaméretükkel fordított arányban vannak, glukózkonc. a vér 60%-a
A CSF eltérései
Mikroszkópos vizsgálat
• Nagyszámú leukocita figyelhető meg fertőzés ésmalignitás esetén
• A neutrofilek magas aránya (>800/ml) bakteriálismeningitisre utal
• Mononukleáris sejtszaporulat jellemző a krónikusmeningitisre, vírusos meningoencephalitisekre, részbengyógyult bakteriális meningitisre, krónikus gyulladásra ésmalignus meningeális infiltrációra
• Vvt szubarachnoideális vérzésre vagy traumára utal. Axanthochromia megerősíti a szubarachnoideális vérzésgyanuját.
A CSF eltérései
glukóz
• Lényegesen csökken (<1mmol/l) akut bakteriálismeningitisben és meningitis tuberculosában
• Enyhébb glukóz szint csökkenés észlelhető vírusosinfekcióknál, részben gyógyult bakteriális meningitisnél,és malignus meningitisben
összfehérje
• Emelkedett ha sejtszaporulat van
• Ha nincs sejtszaporulat és mégis emelkedett:gyulladásos neuropátiák, CSF elfolyási zavar
Speciális vizsgálatok
• Oligoklonális csíkok – IgG fokozottkoncentráció
• Polimeráz láncreakció (polymerase chainreaction, PCR): herpes simplex,tuberkulózis
• Antigén immundetektálása pl. bakteriálismeningitis, ha a tenyésztés negatív
• Spektrofotometria – vérbomlástermékeinek mérése
Az LP gyakorlati kivitele