erdészeti lapok 151. évf. 3. sz. (2016....

SZÁZÖTVEN ÉV – ARCKÉPCSARNOK

Gróf Hadik János (Pálóc, 1863. nov. 23. · Budapest, 1933. dec. 10.)

A Fõrendiház tagja, valóságos belsõ titkos tanácsos, belügyminisztériumi államtitkár, tárca nélküli miniszter,

kinevezett miniszterelnök, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke 1925·1933 között.

Hadik János középiskolaitanulmányainak elvégzé-se után katonai pályáralépett. A bécsújhelyi ka-tonai akadémián végzett,majd huszárhadnagykéntlépett be a hadseregbe.1893-ban szerelt le fõ-hadnagyként. Ezt követõ-en birtokain gazdálkodottés megkezdõdött rendkí-vül színes politikai pálya-futása is. 1901-ben a Sza-badelvû Párt programjá-val képviselõi mandátu-

mot szerzett az abaújszíni választókerületben. 1906·1910között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára,majd 1917-tõl az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésé-vel és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélkü-li miniszteri tisztséget töltötte be. 1918-ban rövid ideig, azõszirózsás forradalom kitörése miatt csupán három napig,kinevezett miniszterelnök volt.Hadik János gróf a Tanácsköz-társaság idején két hétig a szé-kesfehérvári börtönben rabos-kodott. Ezt követõen felhagyotta politikai tevékenységgel és fõ-ként a szociális és gazdaságiproblémák felé fordult. Az Or-szágos Közélelmezési Tanács el-nöke, és az Országos MagyarGazdasági Egyesület pénzügyiszakosztályának elnöke lett.1927-ben a Felsõház tagja lett ésa genfi világgazdasági konferen-cián képviselte a magyar kormányt. Ez évtõl több más magasbeosztást is elvállalt: a Kisbirtokosok Országos Földhitelinté-zete, majd az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének, ésa Dohánytermelõk Országos Egyesületének elnöke volt.

Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1925·1933-ig voltelnöke. Ez idõ alatt az Egyesület megerõsödött, érdekérvé-nyesítõ képessége nõtt, visszanyerte korábban elvesztett sú-lyát, lendületét. Jelentõs szerepe volt az 1935-ös erdõtör-vény elõkészítésében. 1933-ban, egy választmányi ülésen,az Országos Fagazdasági Tanács megalakítása körül kiala-kult véleménykülönbség miatt lemondott elnöki tisztérõl.

Gróf Hadik János emlékét õrzi: az 1930-as évekbena Herendi Manufaktúra elnökségi tisztét is betöltötte, erreemlékeztet a róla elnevezett ún. Hadik minta.

Sírhelye: gróf Hadik János síremléke a seregélyesi te-metõben található.

Cím: 8111 Seregélyes, Földrajzi koordináták: É 47-07-0546, K 18-35-4725.

Kép: Wikipedia, Tolnai Világlapja

Báró Waldbott Kelemen (Tolcsva, 1882. jan. 12. · Budapest, 1945. febr. 14.)

Felsõházi tag, a Magyar Nemzeti Bank fõtanácsának tagja,a Máltai Lovagrend és a Vitézi Rend tagja, az Országos

Szõlõ- és Borgazdasági Tanács és a Magyar SzõlõsgazdákOrszágos Egyesületének elnöke, az Országos Erdészeti

Egyesület elnöke 1933·1945 között.

Régi nemesi családból származó földbirtokos. Középiskolaitanulmányai elvégzése után 1900-ban katonai pályára lépett.Elvégezte a katonaiakadémiát, majd1918-ig ténylegeskatonat isz tkéntszolgált az elsõ vi-lágháború frontja-in. Számos katonaikitüntetés tulajdo-nosaként, kétévifrontszolgálatot kö-vetõen mint vezér-kari õrnagy vonultvissza a birtokaira.Az elsõ agrárpoliti-kai vonatkozás azéletútjában, hogy aBorsod-Gömör-He-ves Megyék Erdé-szeti Egyesülete1923-ban elnökévé választotta. Ezt követõen az Országos Er-dészeti Egyesület elõször saját erdõtörvény-elõkészítõ bizott-ságának tagjává, majd 1929-ben az OEE alelnökévé választot-ta. Az 1935-ös erdõtörvény megteremtette az erdõtulajdono-sok, az erdész szakemberek és a közérdek közötti összhangot,amiben Waldbott Kelemennek kiemelt szerepe volt. Az Orszá-gos Erdészeti Egyesület 1933-ban választotta meg elnökévéés ezt a tisztséget a Budapest ostroma során bekövetkezett tra-gikus haláláig viselte. Az Országos Fagazdasági Tanács elnö-

kévé szintén 1933-ban ne-vezték ki. Személye megha-tározó volt az 1936. évi bu-dapesti II. Nemzetközi Erdé-szeti Kongresszus megszer-vezésében és magas színvo-nalú lebonyolításában, illet-ve a Nemzetközi ErdészetiKözpont (CIS) létrehozásá-ban, amelynek 1938-as meg-alakulásától négy évig elsõelnöke is volt.

Kiváló szõlész-borászszakember és elismert poli-tikus, aki Zemplén várme-

gye országgyûlési képviselõjeként a Parlament felsõházánaktagja és számos fontos országgyûlési bizottság tagja is volt.

Sírhelye: báró Waldbott Kelemen sírhelye a családikripta Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 11. parcel-lájának elsõ sorában, a 34-es sorszám alatt található (aBatthyány Lajos emlékmû lépcsõsorával szemben).

Kép: Erdészeti Lapok, II. Vilmos huszárezred emlékkönyve

A tartalomból:Dr. Mátyás Csaba:Az erdészeti szaporítóanyag megválasztása a klímaváltozás fényében ....................................................78

Nagy László:Végleges vagyonkezelési szerzõdések ......................................82

Nagy Imre, Kámpel József, Berger Péter:Hántáskár, kéregrágás vadkár értékelése magaskõris-állományokban I. ....................................................84

Hajdu Márk, Zétényi Zoltán, Nagy László:Konferencia az erdõtörvény módosításról ..........................87

Bodor László:Fenntartható vagy fenntartó az erdõ és az erdõgazdálkodás? ......89

Dr. Bartha Dénes:Gondolatok az erdészszakma alapfogalmairól ..........................90

Dr. Mátyás Csaba:Az erdészeti fajtaminõsítés jelentõségérõl és a „csodaklónról”......92

Szabó József:Gyógyítja-e az oxyfa a rákot?......................................................93

Virág Máté:Magyarországi árterek természetes és aktuális vegetációjának összehasonlítása ................................................94

Kiss József:Szlovák erdészek jártak hazánkban ....................................96

Balogh Róbert:A szovjet tudomány és az OEE nemzetközi kapcsolatainakjelentõsége ................................................................................99

Csóka György: A pék lánya ......................................................101

Miklós Tamás:A Budakeszi Vadasparkban járt a Közjóért Szakosztály..........101

Szakács László: A „Magyarság fája” Zalában ....................102

Nagy-Khell Melinda:Erdõképek, naprendszer és Illyés Károly munkássága ..........103

Holdampf Gyula: Madridtól Durbanig ....................................104

Ormos Balázs:25 éve szenteltük fel Egyesületünk zászlaját ..........................104

Wágner Tibor:Bemutató Pászthory Lóránt fotóiból ........................................105

Nagy László: „Maorik” a Mecsekben ........................................112

Erd®szeti LapokAz Országos Erdészeti Egyesület

havonta megjelenõ folyóirata

CLI. évfolyam 3. szám (március)

A kézirat lezárva: 2016. március 3.

A címlapon:

„Március idusán...” (Börzsöny)Fotó: Nagy László

FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE:

DR. OROSZI SÁNDOR

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG:

dr. Bartha Dénes, Haraszti Gyula,

Lengyel László, Lomniczi Gergely, Puskás

Lajos, dr. Sárvári János, dr. Schiberna

Endre, Wisnovszky Károly

SZERKESZTÕSÉG:

1021 Budapest, Budakeszi út 91.

Telefon: 06 (1) 201-6293

Mobil: 06 (20) 330-3462

e-mail: [email protected]

www.erdeszetilapok.hu

KIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület,

1021 Budapest, Budakeszi út 91.

Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91.

FELELÕS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán

Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén

Nyomdai munkák:

PR Innovation Kft., Budapest

Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást

a lappal lapcsolatban az Egyesület ad.

A beküldött kéziratokat, fényképeket

nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások

nem feltétlenül azonosok a szerkesztô

véleményével, azok tartalmáért min-

denkor a szerzô felel. Honoráriumot

megegyezéssel csak felkért írásokért,

illetve grafikai munkákért fizetünk.

ISSN 1215-0398

A harmadik oldalKöszöntõmet a nagy múltú Egyesületünkés méltán hírneves hajdani tagjai tiszte-letének ajánlom, a 25. jubileumi évétünneplõ FAGOSZ nevében, átérezve,hogy másfél évszázadra visszatekintenijelentõsen eltér a szokásos emberöltõnyimegemlékezésektõl, hiszen ez az idõtávmár maga a történelem.

Tagtársaink jelentõs része erdészalapvégzettségû, vagy ha nem, igen közel áll az erdõhöz, ah-hoz az élõhelyhez, amely a múlt üzenetét hordozza. Nincs azaz erdõjáró, aki egy idõs erdõ láttán ne gondolna bele, hogymikor és hogyan kezdték el annak faegyedei az életet. Mi er-dészek egy kicsit többre is gondolunk, mert magunk elõtt lát-juk a növekedéssel járó munkát, a sok aggodalmat, gondosko-dást és veszélyt.

Az erdõre jellemzõ, hogy befogad és ad az arra „érdeme-sültnek”, viszont elvárja egy latin mondás érvényesülését: Do

ut des! (Adok, hogy adj!). Leegyszerûsítve talán ez maga afenntartható erdõgazdálkodás lényege.

Elõdeink a magyar erdõkért tenni akaró szándékkal hatá-rozták el, hogy létrehozzák Egyesületünket. Végigtekintve azelmúlt 150 éven, sorsfordító történelmi események zajlottak.1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, a II. vi-lágháborút pedig teljes átrendezõdés követte. E két utóbbi ese-mény nagy horderejû változásokat hozott a hazai erdõk, erdé-szek számára is: hatalmas léptékû erdõterület elvesztését, ké-sõbb a teljes tulajdonforma átrendezõdését.

Sok-sok veszõdéssel, de a nehézségek után is átvezették elõ-deink a szakmánkat a jelenbe. Idõközben jutott energia a tör-vények megalkotására és csiszolására, az oktatás megszerve-zésére, a kutatások elindítására. Mindezek mögött ott álltEgyesületünk.

Szép örökséggel rendelkezünk, de nagy felelõsséget követel-nek tõlünk korunk eseményei is. Sikert kívánok Egyesületünk-nek, hogy elõdjeink értékrendjét megõrizve teljesüljenek szán-dékaink.

Dr. Jung Lászlóelnök, FAGOSZ

Erdészeti Lapok CLI. évf. 3. szám (2016. március)78

A kutatási eredmények mielõbbi európai megismertetéseérdekében a témavezetõ rövid bulletint állított össze a dön-téshozók tájékoztatására, amelyet a projekt során nemrégpublikáltunk (Mátyás 2016). Az eredmények alapján java-soljuk az erdészeti szaporítóanyag használatára vonatkozórendelkezések módosítását, mivel a klímához való alkal-mazkodás elsõsorban a szaporítóanyag-választásban és afelújítás módjában kíván változásokat. Ezért hazai megis-mertetése is érdeklõdésre tarthat számot. A bulletint ma-gyar fordításban adjuk közre, a hazai szempontokat érintõkisebb módosításokkal.

BevezetésAz erdei fafajok rendkívül hosszú termesztési ciklusa miatt,a várható éghajlatváltozások felelõs és megfontolt döntése-ket követelnek az erdõgazdálkodótól, miközben a jövõbenifeltételekre vonatkozó ismereteink korlátozottak. Eddigi ta-pasztalataink nem elegendõek annak eldöntésére, hogy azerdei ökoszisztémák alkalmazkodását természetközeli mód-szerekkel, vagy aktívabb beavatkozással, például nem õsho-nos szaporítóanyag alkalmazásával tudjuk-e jobban elõsegí-teni. Jelen pillanatban a klimatikus változásokra felkészítõtámogatott migráció (human-assisted transfer) gondolatátEurópában még kevésbé támogatják. A kétségtelen bizony-talanságok mellett ennek elsõsorban az az oka, hogy az ég-hajlatváltozás hatásai, más régiókhoz képest (itt elsõsorbanÉszak-Amerika északnyugati részére gondolunk) Európanagy részén eddig aránylag mérsékelten jelentkeztek.

A klímaváltozás hatását mérséklõ szaporítóanyag megvá-lasztására vonatkozó javaslatok terepi kísérletek és modelle-zések eredményein alapulnak. A cél nem a mindenhol alkal-mazható, legjobb megoldás kiválasztása volt, hanem az erdõ-gazdálkodó döntéseit segítõ, általánosítható kutatási eredmé-nyek bemutatása, amely egyben a természetvédõk és terepiökológusok informálását is szolgálja.

A genetikai adottságok és az erdõmûvelésegyüttesen befolyásolják az alkalmazkodást

A felújított erdõállomány jövõbeni teljesítményét és alkal-mazkodóképességét a felhasznált szaporítóanyag öröklöttadottságai határozzák meg, ezért a megfelelõ döntések meg-hozásához elengedhetetlen a genetikai háttér ismerete. Me-lyek az ezzel kapcsolatos legfontosabb tények?

• Az erdõállomány alkalmazkodóképessége egyrészt anagyfokú fajon belüli diverzitáson (vagyis a genetikaidiverzitáson), és a faji diverzitáson (vagyis az elegyes-ség mértékén) alapszik.

• Az elõrevetített* éghajlati változások a hagyományosannevelt erdõállományokban egyetlen vágásforduló alattkövetkeznek be, vagyis az eltelepített vagy felújított po-pulációban örökölt genetikai változatosság a további al-kalmazkodás keretfeltétele és egyben korlátja is.

• Az erdei fafajok különleges adottsága a nagyfokú és ha-tékony génáramlás. A virágpor nagy távolságokat tehetmeg, és ennek megfelelõen a populáció génkészletétnövelõ, külsõ eredetû megporzás mértéke jelentõs le-het. Ez lehet elõnyös, de hátrány is, amennyiben a gén-áramlás az alkalmazkodóképességet gyengíti.

• A természetes kiválasztódásra hagyatkozás akkor haté-kony, ha a kellõen nagy létszámú utódnemzedék ele-gendõen nagy alkalmazkodóképességgel rendelkezik.

• A felnövekvõ állományban a változó termõhelyi (klí-ma) feltételekhez alkalmazkodás folyamatát gyakori,mérsékelt gyérítésekkel segíthetjük elõ legjobban. Ezál-tal a populáció génkészletét fokozatosan igazítjuk a fel-tételekhez.

Az említett elvek alapján megállapítható, hogy a felújítás-ról hozott döntés és az ahhoz felhasznált szaporítóanyag a to-vábbiakban meghatározza az erdõállomány alkalmazkodó-képességét, vitalitását és hozamát is.

A klímaváltozás hatásainak kivédését sokan kizárólag új,„klímatoleráns” (nem klímarezisztens!) fafajok behozatalarévén gondolják megoldhatónak. Mivel ez a jelenlegi társu-lási viszonyok, az ökológiai feltételek gyökeres megváltozta-tásával jár, csak végsõ esetben javasolható. Ha lehetséges, ameglévõ fafaj(ok) alkalmazkodóképességét kell megerõsíte-ni, ha kell, génkészletük feljavításával. Erre a célra olyan ter-mészetes populációk áttelepítését javasoljuk, amelyek ere-deti termõhelyükön szélsõségesebb éghajlathoz alkalmaz-kodtak, vagyis nincs szükség nemesítési munkafolyamatközbeiktatására.

Lehetséges-e a szaporítóanyag kiválasztásáhozEurópa-szerte egységes alapelveket

megfogalmazni? A klímaváltozás trendje és az erdõkre gyakorolt hatása Eu-rópában nem egységes. A mediterrán délen és a kontinen-tális Délkelet-Európában, a szárazsági (xerikus) határ köze-lében, a további melegedés és nyári aszályosság a fafajok

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÉSZETI GENETIKA

Az erdészeti szaporítóanyag megválasztásaa klímaváltozás fényében

Javaslatok a FORGER projekt eredményei alapján

Prof. dr. Mátyás Csaba – akadémikus

2016 februárjában zárult a FORGER · Erdészeti genetikaierõforrások fenntartható hasznosítása címû EU-s projekt,amelynek egyik témája volt a genetikai erõforrások hasz-nosításának kutatása a klímaváltozásra való felkészülésszempontjából. Ennek a munkafeladatnak a szerzõ volt akoordinátora. Négy modell fafaj származási kísérleteibenvizsgálták a populációk klimatikus áttelepítésének követ-kezményeit, a tapasztalt válaszreakciókat és az abból le-vezethetõ következtetéseket a klímaváltozáshoz alkal-mazkodó erdõmûvelés szempontjából.

* A jövõbeni klíma meghatározása összetett geofizikai modellek alap-ján történik, ellentétben az idõjárás-elõrejelzéssel, ezért használjuk az„elõrevetítés” kifejezést.

növekedésének a visszaesésével és rovarkárok, betegségekfokozódásával jár. A szárazságtolerancia genetikailag meg-határozott határait elérve, az öngyérülés (mortalitás) mérté-ke fokozódik és akár a faj helyi kihalásához is vezethet.Ezért az alkalmazkodó gazdálkodás bevezetése elkerülhe-tetlen.

Nyugat- és Észak-Európában is emelkedik (sõt: jobbanemelkedhet) a hõmérséklet, ami a vegetációs idõ hosszabbo-dását és a növedék gyorsulását eredményezheti – de csak ad-dig, amíg a csapadék mennyisége a növekvõ párologtatásiigényt fedezni tudja. A fafajok elterjedésének felsõ, azaz hõ-mérsékleti (termikus) határán a termõhelyi feltételek javulásaspontán kolonizációhoz és az elterjedési terület kibõvülésé-hez vezethet. Az alkalmazkodó beavatkozások szükségessé-ge ezért ott kevésbé sürgetõ.

Mindezek alapján megállapítható, hogy sem a klímaválto-zás várható hatása, sem a beavatkozások szükségessége nemegységes Európában. A Kárpát-medence alacsony fekvésû te-rületeire szorult Magyarország szinte teljes egészében (a ma-gasabb hegyvidékeket leszámítva) ökológiailag a klímafüggõfafajok elterjedési határára esik, ezzel a változásoknak erõ-sebben kitett, mint az optimumhoz közeli zónák, pl. Hollan-dia, vagy Bajorország. Ezért a hazai alapelvek részben eltér-hetnek a környezõ országokétól.

A helyi alkalmazkodottság szerepe a jövõbenA szaporítóanyag-falhasználás eddigi szabályainak az alapja a„helyi származás a legjobb” elve volt. A terepi kísérletekbenazonban gyakorta megfigyelhetõ, hogy a helyi eredetû szárma-zások nem szükségszerûen jobbak, mint a más feltételekhezadaptálódott populációk. A szélsõségesebb környezetbõl kisséhûvösebb, csapadékosabb klímába került populációk növe-déke gyakran meghaladja a helyiekét (1. ábra). Genetikai vo-natkozásban a jelenség magyarázata az, hogy az alkalmazko-dást segítõ természetes szelekció mellett más folyamatok is be-folyásolják a génkészletet, köztük a génáramlás, a beltenyész-tettség, vagy a populációk jégkorszak utáni vándorlásának ha-tása. Emellett az évszázados emberi beavatkozás is gyakorolha-tott elõnyös és kedvezõtlen hatásokat egyaránt.

A helyi (õshonos) származások jelentõségével kapcsolatosvitákat némileg leértékeli a klímaváltozás, amely a termõhelyifeltételeket eleve jelentõs mértékben, sokszor igen gyorsan,módosítja – a folyamat hatása máris érzékelhetõ (4. ábra).

Támogatott migráció: pro és kontraA szélsõségesebb feltételekhez alkalmazkodott, nem õsho-nos származások vagy fafajok behozatala jelenleg vitatottkérdés; az erdészek zöme az alkalmazkodóképesség megõr-zése szempontjából a természetközeli, változatos összetételû

79


Erdészeti Lapok CLI. évf. 3. szám (2016. március)

Két francia kocsánytalan tölgy származás parcellái 28 éves korban, egy mérsékelten atlanti klímájú származási kísérletben (Petite Charnie, Normandia, júl. átl. T: 18,6 °C, évi csap.: 738 mm). (Mátyás Cs. fotói)

1. ábra. Fontainebleau-i származás egy magtermelõ állomány-ból, mérsékelt-kontinentális helyszínrõl (évi átlag T: 10,5 °C, évescsap.: 657 mm). A populáció ΔEQ-ban kifejezett klímaváltozása–3,8; ami enyhe lehûlést és csapadéknövekedést jelent (magya-rázat a 3. ábrán). A kismértékû, elõnyös irányú klímaváltozás ésa gondos erdõnevelés meglátszik az utódok kiváló növekedésén,és igen jó, 98%-os megmaradásán.

2. ábra. Mées-i származás az elterjedés meleg-csapadékos, at-lanti peremérõl (évi átlag T: 13,7 °C, évi csap.: 1132 mm). Agyenge növekedést és megmaradást, valamint a gombás megbe-tegedést (anthracnózis) az áttelepítéssel járó erõteljes szárazo-dás (ΔEQ: +8,5), és feltehetõleg a szélsõséges származási hely-szín is magyarázza.


erdõállományok fenntartását elegendõnek tartja. Ez a felfo-gás helytálló egészen addig, amíg a hõmérsékleti és csapadék-viszonyok lehetõvé teszik a helyi populációk megfelelõ nö-vekedését és vitalitását.

A terepi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az erdeifafajok alkalmazkodóképessége valóban nagymértékû, külö-nösen az elterjedési terület középsõ részén.Kimutattuk például, hogy bükk és tölgypopulációk az évi átlaghõmérsékletakár +2 °C feletti emelkedését is tolerál-ják, amennyiben a csapadékviszonyokezt lehetõvé teszik. Másrészt, a terepiadatok azt is mutatják, hogy az éghajlat-változás mértéke meghaladhatja a helyi popu-láció alkalmazkodóképességét, a szárazsági határ kö-zelében a fafajét is. Drasztikusabb szélsõségek fellépése ese-tén szükségessé válhat az aktív beavatkozás a természeti fo-lyamatokba. A támogatott migrációt, ahogy azt a fenti szöveg-doboz példája bemutatja, egyelõre korlátozottan alkalmazzákEurópában, részben az információ szûkössége és a módszervitatott szerepe miatt.

A megfelelõ szaporítóanyag kiválasztásaA döntés alapja elsõsorban a körzetre elõrevetített klimatikusváltozások ismerete. Ha jelentõs változások várhatók a vágás-forduló idõtartamán belül, más származások, esetleg más fa-fajok figyelembevételére lehet szükség. Egy adott faj klímaér-zékenységérõl az erdõmûvelési tapasztalatok és hosszú lejá-ratú kísérletek eredményei szolgáltathatnak adatokat.

A tudományosan megalapozott döntéshez terepi tapasz-talatok alapján meghatározott klimatikus küszöbértékekrevolna szükség. A klímaérzékenység és az alkalmazkodó er-dõmûvelés legcélszerûbb módjának megválasztásához elsõ-sorban a származási kísérletek eredményei szolgálhatnakalapul. Sajnos ilyen információk egyelõre csak korlátozot-tan hozzáférhetõk, és alig néhány fontosabb fafajra és na-gyon kevés megfelelõen kiértékelt kísérletre támaszkodha-tunk. Ezért az erdõgazdálkodó fontos feladata a helyi klíma-károk és az érintett termõhelyek figyelemmel kísérése, hogygyakorlatot szerezzen a lehetséges veszélyek felismerésé-ben (növedék-visszaesés, antagonista szervezetek által oko-zott károk, szukcessziós változások stb.). Az észlelt károkataz extrém idõjárási jelenségekkel, elsõsorban az extrém, is-métlõdõ aszályokkal összefüggésben kell értékelni. Ez

szükségessé teszi a közelmúlt és az aktuális idõjárási viszo-nyok követését – helyi klímaállomások felállítása fontos se-gítséget nyújthat.

A jövõben várható éghajlati változások elõrebecslésérerészletes, ún. leskálázott klímatérképek szükségesek. A ma-gyar viszonyokra jelenleg fejlesztés alatt áll egy erdészetidöntéstámogató rendszer, amely ezeket az információkathelyi viszonylatban hamarosan szolgáltatni fogja (a cikk vé-gén erre visszatérünk). A szaporítóanyag-forrás kiválasztá-sához elõször egy jövõbeni referencia-idõszakot kell meg-határozni. Az elõrevetítés bizonytalanságait figyelembe vé-ve javasoljuk egy olyan 30 éves periódus kiválasztását,amelynek mediánja a tervezett vágásforduló egyharmadá-nál legyen. A 2. szövegdoboz az elõalkalmazkodott szárma-zás kiválasztására mutat be egy virtuális példát, amely hazaiterepi vizsgálatokon (Horváth-Mátyás 2014) alapul. A klí-maváltozás mértékének és a fafaj klímatoleranciájának is-meretében a megfelelõ alkalmazkodási megoldás kiválaszt-ható. A klímaérzékenység küszöbértékei természetesen fa-fajonként változnak.

A jövõben feltételezett klímát jobban toleráló, ún. „elõalkal-mazkodott” (preadaptált) származás választásakor olyan sza-porítóanyag-forrást kell keresni, ahol a jelenlegi feltételek ha-sonlóak a telepítési helyszínre elõrevetített éghajlathoz (3.ábra). Hazánkban erre legtöbbször határon túli területek jö-

hetnek számításba. Ehhez az európai klímatérképe-ken kívül szükség van a faj pontos elterjedé-

sének ismeretére is. Valamennyi fonto-sabb európai fafaj részletes elterjedési tér-

képe elérhetõ az EUFORGEN (Európai Erdé-szeti Génmegõrzõ Hálózat) EUFGIS por-

tálján (http://www:euforgen.org/distribu-tion-maps). Ugyanott rövidesen hozzá-

férhetõ lesz az Európában nyilvántartott szaporítóanyag-források (magtermelõ állományok) koordinátákkal rögzítettdigitális listája is. A kiválasztásnál a tengerszint feletti magassá-got nem szabad figyelmen kívül hagyni: a „déli” származásnem feltétlen melegebb-szárazabb klímához alkalmazkodott,ha magasabb fekvésben tenyészik.

A terepi tapasztalatok alapján a túlságosan távoli szaporí-tóanyag-források választása csak a fiatalkori növekedés alap-ján kockázatos döntés. Emellett figyelembe kell venni más


A szaporítóanyag és felújítási mód választásának lehetõségei változó feltételek függvényében

• A helyi alkalmazkodottságra támaszkodó, természetesfelújítás: ha a helyi származás alkalmazkodóképességeelegendõ a változások követésére.

• Korlátozott beavatkozás: amennyiben a helyi populációvárható alkalmazkodóképessége, stabilitása kétséges,ajánlott az elegyítés preadaptált szaporítóanyaggal.

• Támogatott génáramlás alkalmazása: ha a helyi popu-láció klímatoleranciája nem kielégítõ, preadaptált szár-mazással helyettesíthetõ, amennyiben elérhetõ megfe-lelõ szaporítóanyag-forrás.

• Támogatott fajvándorlás (migráció) alkalmazása, ele-gyítés: ha az elõrevetített referenciaklíma szignifikánsankívül esik a fafaj toleranciahatárán, a felújításhoz másklímatoleráns faj(ok) felhasználása, vagy legalábbis ele-gyítése szükséges.

Virtuális példa: jövõbeni klímához preadaptáltbükk származás választása

A szelekció alapja a bükk állományok aszálykitettsége,amelyet az Ellenberg indexszel (EQ) adtunk meg. A figye-lembe vett jövõbeni referenciaklíma a vágásforduló 1/3-a,vagy 40 év. Amennyiben az elõrevetített klíma változása(ΔEQ) a következõ értékek szerint alakul:• 6 ΔEQ alatt: az állomány alkalmazkodóképessége álta-

lában elegendõ a változásokhoz alkalmazkodásra;• 6–12 ΔEQ között: az alkalmazkodottság preadaptált

szaporítóanyag elegyítésével javítható (3. ábra);• 13–17 ΔEQ között: a jelentõs (>25%) növedékcsökke-

nés és károsításkockázat ellensúlyozására a szükségesfelújításhoz preadaptált szaporítóanyag alkalmazása ja-vasolt;

• 17 ΔEQ felett: a felújításhoz magasabb klímatoleranciá-val rendelkezõ faj(ok) javasolt (elsõsorban kocsányta-lan tölgy).

Erdészeti Lapok CLI. évf. 3. szám (2016. március) 81

szempontokat is, elsõsorban az extrém idõjárási eredmé-nyekkel és károsítókkal kapcsolatos toleranciát. Ez azt is je-lenti, hogy például a teljesítmény értékelésekor érdemesmegvizsgálni, hogy a kiválasztott populáció eddigi élete so-rán milyen szélsõséges eseményeknek volt kitéve.

Extrém, izolált elõfordulásból származó szaporítóanyagok kockázata

Az elterjedési terület déli peremén, ahol csak elszórtan van-nak a faj számára alkalmas termõhelyek, az elõfordulásokszigetszerûek, a populációk létszáma lecsökken és általá-ban elegyes állományban fordulnak elõ. Ezen származásokkiválasztása több kockázatot hordoz, mert szélsõséges kli-matikus hatásoknak, és sokszor erõs emberi beavatkozás-nak (sarjaztatás, válogató erdõhasználat, legeltetés stb.) vol-tak kitéve. Génkészletük értékes, klímatoleranciát segítõgénváltozatokat nagyobb gyakoriságban tartalmazhat,ugyanakkor az extrém szelekció miatt beszûkült is lehet,épp ezért az eltérõ feltételekhez való alkalmazkodóképes-ségük korlátozottabb lehet (2. ábra). A szaporítóanyag-for-rás minõségérõl ezért lehetõség szerint információt célszerûszerezni. Csökkenti a kockázatot, ha ilyen esetben eltérõhelyszínek (magtermelõ állományok) szaporítóanyagát ve-gyesen használjuk.

Ha nincs a jövõbeni klímához elõalkalmazkodottszaporítóanyag-forrás

Amennyiben a felújítandó állományok a fafaj szárazsági hatá-ra közelében helyezkednek el, elõfordulhat, hogy az elõbbi-ekben leírt kiválasztási módszerrel nem lehet alkalmasabb(elõalkalmazkodott) szaporítóanyag-forrást találni, mert a jö-võbeni éghajlati feltételek a faj genetikai alkalmazkodóké-pessége határán kívül esnek. Bár nem kizárt, hogy a jelenko-ri elterjedési területek alapján meghatározott, ún. klímaterek(klimaniche-ek) nem fedik le megfelelõen a faj tényleges tû-rõképessége határait, a fafaj – fõleg elegyetlen – felújításánaka kockázata nemcsak a bizonytalan növekedés és fatermés,hanem a jövõben várható, ismeretlen mértékû egészségi prob-lémák miatt nagyon nagy. Ilyen esetben, az elérhetõ õshonoselegyfajok mellett, alkalmasint meg kell fontolni alternatív,

nem õshonos klímatoleráns fafajok be-vonását is, természetesen az ökológiai-természetvédelmi szempontok lehetsé-ges mérvû figyelembevételével. Nemõshonos faj alkalmazása esetén ilyenpéldául az azonos nemzetségbe tartozófaj preferálása (pl. balkáni tölgyek),vagy az invazív minõsítésû fajok kerülé-se.

További javaslatokA szaporítóanyag lehetõleg minõsített,nyilvántartott forrásból (pl. magtermelõállományból) származzon és eredetét azüzemtervben rögzíteni kell. A felhasznál-ni tervezett származások fontos figyelem-be vett tulajdonsága kellene, hogy legyena stabilitás (fenotípusos plaszticitás)amely széles termõhely-toleranciát és

megbízható teljesítményt jelent, és ezért csökkentheti a klíma-változásra készülés bizonytalanságát. Az eddigi vizsgálatokalapján a stabilitás mértéke származási körzetenként változólehet, ennek meghatározására a jövõben nagyobb figyelmetkellene fordítani. Bizonyos származási körzetek esetében akedvezõ stabilitás már feltárt, például a lucfenyõ esetébenilyen körzet a Keleti-Kárpátok.


3. ábra. Klímatoleráns bükk származások azonosítása támogatott adaptációhozA virtuális klímatérben az éghajlati grádienst az Ellenberg aszályindexszel1 (EQ) szem-léltetjük. A bükk elerjedése a tájban (zöld vonal) csak a klímatolerancia határáig, 30 EQ-ig terjed. A következõ 40 év aszályindex növekedését (ΔEQ) 12-nek feltételezve, a felújí-tásra tervezett állomány (piros négyzet) helyszínén a jelenlegi 14-es aszályindex 14+12= 26-ra fog emelkedni. Ehhez elõalkalmazkodott populációkat 25-27,5 EQ-értékkel (zöl-den vonalkázva) az elterjedés alsó peremén lehet azonosítani (terv: Mátyás - Rasztovits).

1 Az Ellenberg aszályindex (EQ) a legmelegebb hónap átlaghõmérsék-lete és az éves csapadék ezredrészének hányadosa. Az alacsony érté-kek hûvös-nedves, a magasak száraz-meleg klímát jellemeznek.

4. ábra: A fenyõfõi, meszes homoktalajhoz és kontinentális klí-mához alkalmazkodott „pannon” erdeifenyõ a 2014. évi aszá-lyos nyár után elérte klímatoleranciája határait. A természetvé-delem alatt álló társulás fennmaradása a termõhely gyenge víz-tartó képessége miatt több mint kérdéses (fotó: Bidló A.)


Tekintettel arra, hogy a felújításhoz felhasználandó szaporító-anyagról feltételeznünk kell a helyi klímához való alkalmazko-dottságot, a klímaadatok alapján választott, preadaptált populá-ciónak õshonosnak kell lennie a származási helyén; természete-sen származhat õshonos anyaggal telepített magtermesztõ ültet-vénybõl is. A felújítások alkalmazkodóképességének növeléseérdekében megengedett a preadaptált származás szaporító-anyagának elegyítése helyi eredetûvel, vagy eltérõ származásokmozaikszerû telepítése is. A kockázat csökkentését szolgálja –különösen szélsõséges helyszínen – a fajszám növelése is.

A leírtak megerõsítik, hogy a szaporítóanyag és a felújításlegalkalmasabb módjának a kiválasztására nincs és nem is le-het egységesen érvényes szabály. A döntést helyileg kellmeghozni, a helyi tapasztalatok és a kockázatokat fokozó té-nyezõk (pl. alacsony víztartó-képességû, sekély talaj) ismere-

tében. A klímaváltozás kockázatai az erdõgazdálkodásbanigen nagyok, mert sem a várható szélsõségek mértékét, semaz erdei ökoszisztémák pontos válaszát nem ismerjük meg-bízható pontossággal. A hatásokra való felkészülés mindenlehetõségének a megfontolása mellett, kitett termõhelyekenaz erdõgazdálkodónak számolnia kell a hozamok és a vitali-tás csökkenésével, esetleges fajcserékkel és szélsõ esetben agazdálkodás felhagyásával is.

Záró megjegyzés és köszönetnyilvánításA közreadott javaslat döntõen magyarországi eredményekenés tapasztalatokon alapszik, de EU-s alkalmazásra készült,ezért nem tartalmaz további, konkrét napi felhasználásraalkalmas adatokat. A 2014-ben elindult „Agrárklíma 2” klí-maváltozási projekt keretében elõirányoztuk egy, a szakpoli-tika módosítását és a helyi gazdálkodást segítõ döntéstámo-gató rendszer kialakítását. Részeredmények, információkmár most is hozzáférhetõk a NAIK-ERTI geoportálján(www.ertigis.hu). Nyolc projektpartner, de elsõsorban aNyME Erdõmérnöki Kara és a NAIK-ERTI együttmûködésé-ben, várhatóan ez év végére elkészül a tervezett döntéstámo-gató rendszer elsõ, egyszerûsített verziója, amelyben a felújí-tás, a fafaj- és szaporítóanyag-választás problémáira részle-tesebb adatok és információk fognak rendelkezésre állni.

*The paper is a translated version of the cited Guidelines

(Mátyás 2016), based on the results of the FORGER project.The support of the financing body (EU Commission under the7th Framework Programme) as well as of the cooperatingpartners (coordination: K.Kramer, Alterra, NL) and of Biodi-versity International (Rome) is gratefully acknowledged.

Hivatkozott és további irodalomHorváth A., Mátyás Cs. 2014: Növedékcsökkenés elõrevetítése egy

bükk származási kísérlet alapján. Erd. Tud. Közl. 4: 2, 91-99Mátyás Cs. 2015. Az alkalmazkodó erdõmûvelés támogatása. Az Ag-

rárklíma projekt döntéstámogató rendszere. Erdészeti Lapok, CL:4, 102-104

Mátyás, Cs. 2016. Guidelines for the choice of forest reproductivematerial in the face of climate change. FORGER Guidelines, 2016,Biodiversity International, Rome 8 p.


5. ábra. Rosszul megválasztott származás telepítésének követ-kezményei: a francia Jura fennsíkról, atlanti hegyvidéki környe-zetbõl Szlovéniába, a Mura menti, kontinentális dombvidékreáttelepített bükk populáció 100%-os hótörést szenvedett egy2013-as, kora õszi erõs hóesés után, míg az összes többi parcel-la érintetlen maradt. A kár oka a fenológiai különbség volt: alombhullás túl késõn kezdõdött (fotó: Mátyás Cs.)

Február 15-én a Földmûvelésügyi Miniszté-riumban Fazekas Sándor földmûvelésügyiminiszter, Bitay Márton Örs állami földe-kért felelõs államtitkár és a 22 állami erdõ-gazdasági részvénytársaság vezérigazgatói,a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet megje-lent képviselõi körében, aláírták az államierdõterületek kezelésére vonatkozó végle-ges vagyonkezelési szerzõdéseket. Így aszakmatörténeti jelentõségû eseményenmegszûnt a több mint két évtizeden át tartófüggõ jogi helyzet.

Az aláírások elõtt Fazekas Sándor mi-niszter köszöntötte a megjelent vezérigaz-gatókat és az NFA vezetõit. Mint elmondta,éppen idõszerû volt az eddigi ideiglenesállapotok felszámolása és a folyamatos

meghosszabbítások lezárása. Kiemelte,hogy az eddigi jogi helyzettõl függetlenülaz állami erdõgazdaságok európai színvo-nalon végezték és végzik ma is a szakmaifeladataikat.

Bitay Márton Örs államtitkár jelkép ere-jûnek nevezte, hogy éppen 2016-ban, azOrszágos Erdészeti Egyesület alapításának150. jubileumi évében, és a 2009-es erdõ-törvény módosításának idõszakában kerül-nek aláírásra a dokumentumok. Mint el-mondta, a véglegesített szerzõdések azt bi-zonyítják, hogy a minisztérium szerint azállami erdõk kezelése a hazai erdész szak-emberek kezében van a legjobb helyen.

Szöveg és kép: Nagy László

Végleges vagyonkezelési szerzõdések

Tisztelt Kollégák! Kedves Vendégeink!

Az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából alapító titkárunk, Bedõ Albert szülõ- és nyughelyén, aKovászna megyei Sepsiköröspatak-Kálnokon szervezzük ez évi Vándorgyûlésünket.

A Vándorgyûlés tervezett programja:június 22.: utazás, esti érkezés Tusnádfürdõre

június 23.: Ünnepi Közgyûlés Sepsiköröspatak-Kálnokonjúnius 24.: terepi programok Kovászna, Hargita és Brassó megyékben

június 25.: hazautazás

Az OEE 147. Vándorgyûlésére a regisztráció megnyílt, melyet a www.vandorgyules.hu honlapon keresztül érhet el, 2016 április 15-ig.

Kérjük, keresse fel weboldalunkat, ahol további részletes információkat is talál!

Jó Szerencsét! Üdv az erdésznek!Zambó Péter elnök

ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET


A károsítás a legritkább esetben okozzaa faegyed pusztulását (a vad csak elvét-ve hántja le körben a kérget), a hegese-dés a követõ vegetációban megindul.Általában néhány év múlva a kéreg is-mét fedi a törzset. A friss károsítás a kö-zép korfokig is kiterjedhet (akár 50 éveskorig), emiatt többnyire a mindenkorifõállomány egyedeit is érinti. A fellépõkárláncolódás miatt faegyed és faállo-mány szintjén is számottevõ értékvesz-tés következhet be.

Különösen a kõrisfélék esetébengyakori, hogy ugyanazokon a példá-

nyokon évrõl évre friss károsítást észle-lünk, de az csak igen kivételes estbenérinti a korábbi, már kalluszosodott se-bet. A kallusz alatt jellemzõ a gombáso-dás, a faanyag tartós, végleges leromlá-sa, ami hosszú távú, minõségi jellegûkár. A veszteség igen jelentõs lehet,mert elsõsorban a tõrönk károsodik,ami a minõségifaanyag-termelés vezér-választéka.

A kéregrágási kár értékelése és an-nak érvényesíthetõsége is gondot okoz,hiszen a hosszú kárhatású idõszakbóladódóan gazdálkodóváltás következhetbe a vadgazdálkodó, de akár az erdõ-gazdálkodó, esetleg mindkettõ szemé-lyében. A jogi szabályozás szerint a kárvisszamenõlegesen legfeljebb öt évigérvényesíthetõ. Ez figyelmen kívül

hagyja azt a tényt, hogy az aktuális kiskárérték az idõ múlásával számottevõ-en nõhet, valamint azt is, hogy amikor akárképet észleljük, a pénzügyi veszte-ség még nem feltétlenül mutatható ki!

Ezekbõl is látható, hogy tudományosigényû kutatással kell megalapozni en-nek a típusú vadkárnak az értékelését,mert annak számos eleme ma még nemkellõen feltárt.

Az ehhez kapcsolódó alapkutatások-ban a kárjelenségnek és következmé-nyeinek a vizsgálatát végeztük el meg-bízásos feladatként a Bakonyerdõ Zrt.Bakonybéli Erdészetének magaskõris-állományaiban. Értékeltük a hántáská-rok következtében a faanyag minõség-romlásából származó hosszú távú érték-vesztést és annak a növekedésre gyako-rolt hatását egyaránt. Mindezekhezmintakorongok évgyûrû-elemzésénekmódszerével éltünk.

Elsõsorban arra a kérdésre kerestüka választ, hogy a különbözõ erélyû hán-táskároknak van-e kimutatható hatása akárosított faegyedek növekedésére, ésha van, akkor az milyen mértékû válto-zást jelent. Elvégeztük a különbözõ eré-lyû hántást elszenvedett mintacsopor-tok összehasonlító statisztikai elemzé-sét. A károsítás mértéke és a faanyagromlottsága közötti összefüggéseketezeken a mintákon is elemeztük. Azalapkutatási feladatokat követõen ké-szítettük el a hántáskárok komplexpénzügyi értékelését a mûszakilag be-fejezett készleten.

EredményekA hántáskárok következtében a

faanyag minõségromlásából származó hosszú távú értékvesztés

igazolásaIdõs, gyakorlatilag vágásérett, tuskó-sarj-eredetû magaskõris-állománybanválasztottunk mintatörzseket. Abból in-dultunk ki, hogy a tuskósarj-eredet leg-inkább hasonlít a tõrészt érintõ koraisebzésre, amely kaput nyit a faanyagminõségi leromlását okozó gombáknak(mûszakilag használható és csillagos ál-geszt, szélsõ esetben kikorhadás). A je-lenség és következménye megfeleltet-hetõ a fiatalkori hántásnak, ahol a koraikár (akár mindössze 5 éves kortól) ki-

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÉSZETI ÖKONÓMIA

Hántáskár, kéregrágás vadkár értékelésemagaskõris-állományokban I.

Nagy Imre1, Kámpel József2, Berger Péter3

1 tudományos munkatárs, NAIK-ERTI, 2 tudományos segédmunkatárs, NAIK-ERTI, 3 erdõgondnok, Bakonyerdõ Zrt., Bakonybé-

li Erdészet

A nagyvad által a kéreg dörzsölésével, leverésével és annak elfogyasztásávalokozott erdei károkat összefoglalóan és egyszerûsítõen hántáskárnak nevez-zük. A hántáskárok leggyakoribb, ismétlõdõ, valamint az idõsebb korfok és akövetõ kárláncolódásból következõen érzékelhetõen nagy pénzügyi vesztesé-get okozó formája a nagyvad-fajok által a fák kérgének rágása, elfogyasztása.A kár keletkezése leginkább a vad táplálkozásához, esetleg a szakszerûtlen ete-téséhez kötõdik, jellegzetes idõszaka pedig a tél vége (február-március).

Fotó: Nagy László/EL



teljesedése az átlagosan 110 éves vágás-fordulóig maradék nélkül bekövetkez-het. A mintatörzseket kidöntettük, majd1 méteres szakaszokra feldaraboltattuk.A teljes törzshosszt mértük mérõszalag-gal, illetve minden 1 méteres darab ké-reg nélküli tõ- és csúcsátmérõjét kétirányból, centiméteres pontossággal.Hasonlóképpen ugyanott határoztukmeg a mûszakilag károsodott faszövetátmérõjét is.

Ki kell emelnünk, hogy a tõtõl indu-ló fahiba hosszirányú kiterjedése csakkét törzsön nem érte el az iparifa-mére-tet kiadó 20 centiméteres kéreg nélküliátmérõt. Az álgeszt kialakulása valószí-nûsíthetõen nem csak egy sebzés (tus-kó bekorhadás) nyomán történt. Az ál-geszt egyes törzseken megfigyelhetõszabálytalan lefutása mutatja, hogy vi-harkár, termelési sérülés, vagy egysze-rûen csak az ágelhalás és tisztulás nyo-mán bekorhadó göcsök újabb támadásifelületet nyitottak.

A felvételeket megismételtük kétmásik, korábban hántáskárral érintettállományban is, ahol a már teljes mér-tékben regenerálódott kéreg fedte a tör-zset. A jóval korábbi (30-40 év) vadkár-ra csak bizonyos törzsdeformációk em-lékeztettek, illetve az erdõterv „hozottadatként” jelezte a hántáskárt. A törzse-ket szemrevételezéssel választottuk ki,a feltételezett egykori sebfelületek he-lyén pedig keresztmetszetet vizsgáltunkés korongot is vágtunk. A mintafákat akorábban már ismertetett módon 0–6méter között feldaraboltuk és mértük akülsõ és a károsodott átmérõket. A fahi-ba hosszirányú kiterjedése a sebzésszemmel megállapított helyétõl mind-két irányba kiterjedt és valamennyi tör-zsön a három méteres tõrönköt végigérintette. A mintafák többségében a tel-jes vizsgálatba vont hat méteres tõdara-bon is megjelent. Az átlagadatokat reg-resszióanalízissel, mégpedig harmadfo-kú polinom függvénnyel kisimítottuk.

Az átlagos károsítás képe valamelyestmegfelel az elõzetesen elképzelt orsó-szerû alaknak.

Nem rendelkezünk ugyan statiszti-kailag értékelhetõ adatbázissal a kéreg-hántást követõ faanyag-minõségromláshosszirányú elõrehaladásának gyorsa-ságáról, a jelenség igazolódott. Szak-mailag bizonyosnak tekinthetõ, hogyhosszú idõtartam alatt (80-100 év) agombásodás, korhadás, csillagos ésmûszakilag használható álgeszt megje-lenik a fûrészipari választékok méret-tartományában, azokat tûzifa minõség-

re degradálva. A megállapítás a tõrönkértékvesztését tekintve különösen igaz.A kéreg nélküli csúcsátmérõnél az ipa-rifa-tartományt minimum 20 centimé-terben határoztuk meg.

A hántáskár növekedésre és fa-anyagminõségre gyakorolt hatásaimintakorongok évgyûrûelemzése

alapjánA hántáskár növekedésre gyakorolt ha-tását és a gombásodás jelenségét tanul-mányoztuk a folyónövedék-méréshezvágott korongokon is. Három erdõrész-letben végeztünk mintagyûjtést, 20-30év körüli, rudas korú magaskõris-állo-mányokban. A kiválasztott erdõrészle-tek három különbözõ termõhelyi minõ-séget (jó-közepes-gyenge) képviseltek.

Az állományokban 30 ép törzset ke-restünk, majd különbözõ sebzési fo-konként (felületi hántott, illetve a ke-rület egyharmadáig, feléig és felétmeghaladó mértékben hántott) továb-bi 10-10 darabot terveztünk elemezni.A mintatörzseket kidöntöttük, majd akívánt magasságokban (1,3 m és 2 m)eldaraboltuk és korongokat vágtunkbelõlük. Erdõrészletenként összesen

1. kép. Friss hántáskár bükkegyeden, gyógyuló sebek magas kõrisen

1. ábra. A teljes törzshosszon értékelt idõs tuskósarj-eredetû állományban az átlagfa képe

2. ábra Az alsó, 6 méteres hosszúságú tõdarab károsításának a képe



70 mellmagassági és ugyanennyi 2 mé-terrõl vett mintakorong lett begyûjtve.A korongokat a bütün látható korábbisebzések alapján újraosztályoztuk. Be-szédes lehet számunkra, hogy azamúgy nehezen megtalált, 30 egészsé-gesnek vélt törzsbõl is sok átkerült kü-lönbözõ károsítási kategóriába. A szá-mítógéppel támogatott mérésekhez di-gitális képeket készítettünk a minták-ról. A projektív leképezést használó ésígy torzításmentes képet kialakítószkennelést alkalmaztuk. A korongokképeit a torzult évgyûrûk és az elszíne-zõdött felületek miatt szoftveresen

nem tudtuk feldolgozni. Az évgyûrû-határok digitalizálását manuálisan kel-lett megoldanunk.

Ezt követõen a lehatárolt területekés a kerületi hosszak egyszerûen ésnagy pontossággal lekérdezhetõk vol-tak. A növedéket a mellmagassági ko-rong területi gyarapodásaként igyekez-tünk megfogni, mivel a torzult és kerü-letén akár többször is megszakított év-gyûrûk miatt az évgyûrûszélesség mé-rése jelentõs hibákat tartalmazott vol-na. Így inkább éves növekményrõl be-szélünk, mm2-ben kifejezve. A képe-ken megmérésre került a növedéki te-

rület (adott évi évgyûrû által befogottterület mm2-ben kifejezve), a kerület, akárosodott kerülethosszak (az adott év-ben a kerületen mérhetõ nyílt seb(ek)hossza mm-ben kifejezve), az élõ kerü-let hossza, valamint az álgeszt területe(elszínezõdött, vagy korhadó rész terü-lete mm2-ben kifejezve). Néhány min-tát a korhadás elõrehaladottsága miattkénytelenek voltunk kiejteni a vizsgá-latból. A részletesen feldolgozott 203mellmagassági korong 4 666 évgyûrû-jérõl 24 753 mért és származtatott ada-tot kaptunk.

(Folytatjuk)

Az Év Erdésze – 2016Az Országos Erdészeti Egyesület és a Mocz és Társa Magánerdészet Kft.közösen rendezi a 2016-os szakmai verseny országos döntõjét. A rendezvényfontos küldetése az erdészszakma korábbi magas társadalmi elismertségénekvisszaállítása. Célja, hogy a résztvevõk szaktudása a felkészülés során gya-rapodjon, a szakmát mûvelõk közötti barátságok erõsödjenek. A versenyre azerdõgazdálkodásban dolgozó, felsõfokú erdészeti képesítéssel nem rendelke-zõ erdésztechnikusok jelentkezhetnek.

A verseny idõpontja: 2016. május 25–26.

A versenyzõk nevezési díja: 40 000 Ft/fõ, a kísérõk részvételi díja 20 000 Ft/fõ, mely tartalmazza a versenyen részvételt, a szállás és a teljes ellátás költségeit.

A versennyel és nevezéssel kapcsolatos minden információ és dokumentációelérhetõ a www.moczerdeszet.hu és www.oee.hu honlapokon.

Jelentkezés: a honlapokról letölthetõ jelentkezési lapot az alábbi elérhetõségekegyikére kell kitöltve elküldeni, 2016. április 1–30. között. A jelentkezõk vissza-igazolást kapnak.

A versenyen való részvétel csak elõzetes jelentkezés és a részvételi díj befizetésemellett lehetséges. A részvételi díj kiegyenlítése elõre utalással történik, az OTPBank 11743033-20028716-00000000 számlaszámra. Az utalás megjegyzésébekérjük megadni: „Év Erdésze 2016”, vagy „Év Erdésze 2016 – kísérõ”.

Elérhetõségek (kérdés esetén is):Mocz és Társa Magánerdészet Kft., 7563 Somogyszob, Szent Imre u. 23.

Tel./fax: +3682/445-300, E-mail: [email protected] Telefon: +3670/3655-913

László Diána Zambó Péterügyvezetõ igazgató elnök

Mocz és Társa Magánerdészet Kft. OEE

Egy mintakorong szkennelt képe Digitalizált évgyûrûrajzolatDigitalizálásra elõkészített korong, azévgyûrûk „felülrajzolása”


A február 18-án megnyitott FEHOVA '·2016 kiállítás szakmai programjakéntszervezte meg a Földmûvelésügyi Mi-nisztérium Állami Földekért Felelõs Ál-lamtitkársága, a 2016-os erdõtörvénymódosításáról szóló konferenciát.

A szakmai rendezvény elõadói az erdé-szeti ágazat állami vezetõi és a szakmaiszervezetek képviselõi közül kerültekki: dr. Bitay Márton államtitkár (FM),Gyõrffy Balázs elnök (NAK), Luzsi Jó-zsef elnök (MEGOSZ), dr. Jung Lászlóelnök (FAGOSZ), Szentpéteri Sándorelnökségi tag (OEE), Horváth Iván el-nök (Pro Silva Egyesület) és Ugron ÁkosGábor helyettes államtitkár (FM).

Dr. Mózes Csaba fõosztályvezetõ-he-lyettes (FM) felvezetõ köszöntõjét köve-tõen a nyitó elõadást Bitay Márton állam-titkár tartotta. Elöljáróban leszögezte,hogy a konferencia célja, hogy üzenete-ket fogalmazzon meg. Mint mondta, a2009. évi erdõtörvény nem rossz, de to-vábbgondolásra ad lehetõséget, jobbátehetõ. Sok olyan része van a jelenleg ér-vényben lévõ szabályozásnak, amelynem illik oda, mert bizonyos passzusaimás törvények alá tartozhatnak.

Az erdõtörvény módosítására meg-érett a helyzet, mert az utóbbi idõszak-ban sok minden megváltozott, ami amagyar erdõgazdálkodásra hatássalvan. Példaként hozta fel a klímaválto-zást, amelyhez igazodni kell. Továbbáazoknak az invazív fajoknak a terjedé-sérõl is beszélt, amelyeket ma már min-

denki, mindennap láthat az erdõkben.Szükséges a törvényt hozzáigazítani atermészeti változásokhoz.

A magán-erdõgazdálkodás súlya már2009-ben is nagyobb volt, mintamennyire azt figyelembe vették az ak-kori törvényalkotásnál, így ezen mostmindenképpen változtatni kell. Azegyik legfontosabb alapelv az lesz,hogy a magán-erdõgazdálkodásban atulajdonosi érdektõl nem lehet eltekin-teni.

A most érvényes jogszabályban fel-borult az erdõ hármas funkciójánakegyensúlya, és háttérbe szorult a gazda-sági rendeltetés. A gazdasági, védelmi,közjóléti rendeltetéseket érintõ szabá-lyozásokból csak azok maradhatnak,amelyek ésszerû és reális keretek kö-zött korlátozzák a gazdálkodást. A gaz-dasági és közjóléti rendeltetések össze-hangolása a gazdasági funkciók kellõhangsúlyú érvényesülése mellett, fon-tos szakmai célja a jogszabály módosí-tásnak.

Az államtitkár ehhez kapcsoltan be-számolt az észak-rajna–vesztfáliai láto-gatása során szerzett gyakorlati tapasz-talatairól is, ahol a német erdész kollé-gák példákon keresztül mutatták be,hogy a helyi erdõgazdálkodásban mi-lyen túlzó mértékben uralkodott el a re-zervációs szemlélet.

Bitay Márton a folytatásban leszö-gezte, meg kell szüntetni azt a szemlé-letet, hogy az erdõt az erdészektõl kellmegvédeni. A hazai szakemberek hosz-szú évtizedek során a gazdasági érde-

kek betartása mellett õrizték meg a ma-gyar erdõket, miközben a legaktívabbtermészetvédõk is egyben.

Többek között kiemelte, hogy nincskellõen szabályozva a természetes erdõés az ültetvény erdõ közötti különbség.Nem lehet ugyanazokat a szabályokat al-kalmazni egy alföldi akácerdõre, mintegy Bakonyban lévõ tölgyesre. Új szabá-lyokat kell alkalmazni az energiacélúnyárültetvényekre is, ez utóbbit ugyanislényegében nem lehet erdõként kezelni.

A törvénymódosítás fontos céljai kö-zött említette az erdõgazdálkodók ad-minisztrációs terheinek csökkentését, ahatékonyabb és gazdálkodóbarát igaz-gatási feladatellátást, az értelmezhetõ ésaz átlátható ágazati szabályozás megal-kotását.

Az államtitkár többek között kiemel-te, hogy a jelenlegi módosítás alapkö-vét az Országos Erdészeti Egyesület ál-tal 2012-ben kidolgozott szakanyag, il-letve annak szakmai és kormányzatiszervezetekkel tovább egyeztetett, mó-dosított tartalmai képezik.

Felhívta a figyelmet, hogy a törvény-módosítás társadalmasításának folyama-tába lépve, már elérhetõ a minisztériumáltal összeállított, a célkitûzéseket bemu-tató, általános szakmai szempontokat ésa várható eredményeket összefoglalóanáttekintõ dokumentum, Az erdõrõl, azerdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodás-ról szóló 2009. évi XXXVII. törvény felül-vizsgálata és módosítása címen.

Végezetül leszögezte, alaposan végigkell gondolni, mi használ a magyar tár-

AKTUALITÁSOK

Konferencia az erdõtörvény módosításról I.Alapelvek, szempontok és koncepciók


sadalomnak és a magyar kör-nyezetnek a törvény módosí-tása kapcsán. Az erdõtör-vény-módosítás norma-szövege még a tavasz fo-lyamán elkészül és legké-sõbb a nyáron a Parla-ment elé kerülhet.

Második elõadókéntGyõrffy Balázs a Nemzeti Ag-rárgazdasági Kamara elnöke utaltarra, hogy eredetileg három jogszabály,az erdõtörvény, a vadászati törvény és atermészetvédelmi törvény együttes kó-dexszerû módosítása volt az elképze-lés. A tervek közül megvalósult a vadá-szati törvény módosítása, és jelenleg azerdõtörvény van napirenden.

Kiemelte az erdészeti ágazat jelentõ-ségét a nemzetgazdasági teljesítményés a vidéki foglalkoztatás szempontjá-ból. Hangsúlyozta, hogy a NAK egyikpillére a vidékfejlesztés. A törvény-módosítás lépései abba az irányba mu-tatnak, hogy a vidék munkaerõ megtar-tó képessége növekedjen. Az erdõ,mint a munka sokszor egyedüli forrása,rendkívül fontos a vidékfejlesztés és avidéken élõk számára, így nemzetgaz-dasági érdek. Ezért bizonyos helyzetek-ben az eddig sokszor ésszerûtlen ter-mészetvédelmi és egyéb korlátozásokfölé fogják helyezni a gazdálkodás azonlehetõségeit, melyek a munkahelyte-remtést és megtartást szolgálják.

A Parlament MezõgazdaságiBizottsága Erdészeti Albi-

zottsága elnökeként bizto-sította a jelenlévõket,hogy ott is fórumot kí-ván adni az erdõtörvénymódosításnak.

Betartható, egyértelmû,egyszerûen alkalmazható és

objektíven értelmezhetõ jog-szabályokra van szükség. Ameny-

nyiben a törvényalkotással sikerül elérniezeket a célokat, ez önmagában magávalhozza a bürokrácia csökkenését. Leszö-gezte, hogy az új törvény betartása nemokozhat versenyhátrányt senkinek sem.

(Folytatjuk)Szöveg: Hajdu Márk –

Zétényi Zoltán – Nagy LászlóForrás: Erdõ-Mezõ Online,

ForestPress, OEE, MTIKép: Nagy László

AKTUALITÁSOK / KÖNYVAJÁNLÓ

Elkészült Az állami erdõ és erdõgazdaságok vagyonkezelése és számvi-

tele az Állami Számvevõszék jelentéseinek tükrében címû kiadvány a

Mészáros Károly Erdészeti Felsõoktatási Emlékalapítvány gondozásában,

dr. Lett Béla szerkesztésében.

2015-ben az erdész szakmai közvéleményt váratlanul érte a 22 erdészetirészvénytársaság ÁSZ vizsgálata és a jelentésbõl a médiában megjelentek.Prof. Em. Dr. Lett Béla az elmúlt 20 év erdõvagyon tulajdonosi és vagyon-kezelõi dokumentumait – az erdõértékelési és számviteli témákra is fóku-szálva – feldolgozta, és az ÁSZ megállapításokat idõrendben mellé szer-kesztette. A mintegy 200 oldalas törzsanyagot öt melléklet és hat (csak elekt-ronikus formájú) függelék egészíti ki. A szakanyag végén a Mészáros Ká-roly vezette Erdõvagyon-gazdálkodási Intézet vonatkozó témakörökben ki-fejtett tevékenysége került összefoglalásra. A kiadványt a Mészáros KárolyErdészeti Felsõoktatási Emlékalapítvány korlátozott számban terjeszti, illet-ve a szerkesztett tanulmányt és a hat (ki nem nyomtatott) függeléket az Em-lékalapítvány honlapján elektronikusan közzé tette, a nyilvánosság letölt-heti, hasznosíthatja.

A Mészáros Károly Erdészeti Felsõoktatási Emlékalapítvány honlapjaelérhetõ az NymE EMK EVGI honlapján keresztül is.

Forrás: Mészáros Károly Erdészeti Felsõoktatási Emlékalapítvány, NYME EMK EVGI

ERDÕGAZDASÁGOK AZ ÁSZ JELENTÉSEK TÜKRÉBEN

A címbeni kérdések megvilágítása már régóta szándékom. Ga-ramszegi Balázs szakfolyóiratunkban közölt cikkében, a kifeje-zések angol nyelvi használatának fordítását magyarázva arraösztönzött, hogy az Erdészeti Lapokban kifejtsem véleményemet.

A jelzõk ágazatunkban való gyakori használatának magyará-zatához rövid történeti visszatekintés szükséges.

A világban, a 80-as években, fõleg az iparilag fejlett nyu-gat-európai országokban és az USA-ban jelentõsen megerõ-södtek a civil természetvédõ mozgalmak és szervezetek (pl.Greenpeace). A természeti környezet károsításáért egyre in-tenzívebb támadás érte fõként az ipari termelõ cégeket. Az ál-talánossá váló, sokszor nagy összegû bírságok kifizetése mel-lett, védekezésként a tevékenységük alapfilozófiáját is „át-kozmetikázták” ezek a multi cégek. Megszülettek a természe-ti környezet megóvása mellett „fenntarthatóanfejlõdõ” gazdálkodást folytató nagyvállala-tok. A pénzzel alaposan megtámogatott„PR” munka igyekezett (ma is igyekszik)elfedni a környezetet károsító részét atevékenységnek. Általánossá vált azellenzõk hangjának támogatásokkaltörténõ lehalkítása és a „zöld szerve-zetek” korrupciós ellehetetlenítése.

Nálunk a fenntartható fejlõdés ún.bõvített újratermelésre módosult, ame-lyet ágazatunkban is egyre többet han-goztattak. Mi, tõ melletti erdészek meg-mosolyogtuk ezt. Az ipari termelésbenugyanis, az egyes termékek elõállításábanvalóban van fejlõdés. A tõke profittermelõtulajdonsága kényszerpályán mozgatja a fej-lesztést és fejlõdést. Aki nem teszi, kiesik a piacról.Ugyanakkor a nélkülözhetetlen energiahordozók és alap-anyagok (az újra nem termelhetõk) folyamatosan fogynak éskimerülnek földi készleteink. Voltak ugyan elképzelések,hogy majd minden természetbõl származót helyettesítenekmûanyaggal, de ennek illuzórikussága hamar kiderült. (Amûanyag elõállításához is természetes anyag kell.)

Az ellentmondást belátva a fenntartható fejlõdésbõl azutánszép csendesen eltûnt a fejlõdés és ma már „csak” a fenntart-hatóság a követelmény. Ez a kifejezés az erdészeti ágazatbanis gyakran használatos fogalom. Az erdõvel kapcsolatban afejlõdés csak relatívan értelmezhetõ. Az erdei ökoszisztémaminden fázisa egy fejlett stádium, nem lehet azt mondani,hogy a természet számára egy pionírerdõ fejletlenebb, mintegy klimaxerdõ. Pusztán gazdasági és emberi szemszögbõlmondhatjuk, hogy a konkrét terepen létezõ erdõ az ökoszisz-téma átalakulásával (klimax erdõvé alakul) fejlõdik, számunk-ra értékesebbé válik. A mennyiségi mutatók (a fajok, egye-dek számának növekedése stb.) halmozódásával minõségiváltozás áll be, de ez kétirányú az erdõben, mert csökkenésesetén az erdei életközösség degradálódik. Az állapotválto-zás folyamatos, az erdõ örök, de az erdei életközösség részt-vevõi állandóan változnak.

A fenntartható erdõgazdálkodás azt jelenti számunkra,hogy folytathatjuk a gazdálkodást. Ez nem kérdés, hiszen az

elsõ ember által kitermelt és más anyagi javakra cserélt fa óta,nem szünetelt az erdõvel, annak hasznaival történõ gazdál-kodás. Ez még nagyon hosszú ideig folytatódni fog. Ha a la-punkban táblázatba szedett nem anyagi javak is piacképesséválnak (Erdészeti Lapok CL.évf. 6. sz. 165. old.), akkor a gaz-dálkodás addig lesz fenntartható, amíg lesz erdõ és ember.Egyébként a jelzõnek nem követelménye a pozitív eredmé-nyû haszonnal járó gazdálkodás, például parkerdõben a ve-szélyes fák kivágása is gazdálkodás, holott haszonnal nemjár. Az említettek miatt az erdõgazdálkodás kifejezés bármi-lyen minõségû használatakor a fenntartható jelzõ felesleges.

A fenntartható erdõ megértéséhez célszerû ellentétpárját,a fenntarthatatlan erdõt használni. Ezt a minõsítõ jelzõt szak-mai szempontból az erdõ többféle megjelenési formájában isértelmezzük. Számunkra (erdészek) az erdõ akkor fenntart-

hatatlan, ha valamilyen biotikus (pl. gomba vagyrágcsáló), vagy abiotikus (jég, aszály stb.) ká-

rosító a faállományának a pusztulásátokozza. Ebben az esetben még van esé-lyünk arra, hogy az új, fiatal erdõt az el-pusztult célállománnyal azonos fafaj-jal felújíthatjuk. Akkor is fenntartha-tatlannak minõsítjük a konkrét er-dõrészlet erdejét, ha a faállományaott áll még akár évtizedekig, de álla-pota valamely ok (legtöbbször a gyors

ütemû klímaváltozás termõhely-degra-dáló hatása) miatt romlik, és már csak

más fafajú célállománnyal újítható fel (pl.elegyes bükkös elegyes tölgyessé). Végül

fenntarthatatlan az erdõ, ha valamely okbólkipusztul, és többé erdõnek nem is újíthatófel, területét más növényzet foglalja el (cser-

jés, sásos, nádas, gyep stb.).Bár ezek az erdõt érõ veszélyforrások egyre gyakoribbak,

az erdeink nagy többsége még fenntartható. Az ellentétpárjá-nak a gyakorlati használata miatt a fenntartható jelzõt nemhasználjuk. Azaz ha a jelzõ nélkül beszélünk az erdõrõl, ak-kor fenntartható erdõt értünk alatta.

A fenntartó erdõgazdálkodás esetében egyetértek a fordí-tási elírást magyarázó Garamszegi Balázzsal. Vagyis az erdeiökoszisztémát legkisebb mértékben károsító, az erdõt állan-dóan megõrzõ erdõgazdálkodás fenntartó minõségû gazdál-kodást jelent. Ebben az értelemben semmiképp nem gondol-hatunk arra, hogy a gazdálkodót, tágabb értelemben az em-bereket fenntartó célú gazdálkodásról van szó. Magyar er-dészként – úgy gondolom – a fentieket értjük a fenntartó er-dõgazdálkodás kifejezés használatakor.

Külföldi vonatkozásban már nem egyszerû a helyzet. Amúltkoriban egy külföldi mezõgazdasági szakember az erdõ-ben járva két kérdést tett fel. Miért nem legeltetünk az erdõben?Miért nem mûtrágyázzuk az erdõt? Õ nem biztos, hogy azt gon-dolja, hogy az erdei életközösséget kell fenntartani az erdõgaz-dálkodás során. Az õserdõket koncesszióba letaroló „erdõgaz-dálkodók” véleménye is kétséges ez ügyben a számomra.

A fenntartó erdõ maga az erdei életközösség egésze, köl-csönös harcban és egymásrautaltságban. Ennek ellentétpárja


DISPUTA

Fenntartható vagy fenntartó az erdõ és azerdõgazdálkodás?


nincs, mert amelyik erdõ nem tudja fenntartani az életközös-ségét, az elõbb-utóbb megszûnik erdõnek lenni. Az életkö-zösség fenntartásának produktuma, az emberek által igény-bevett szolgáltatások sora (gazdasági, közjóléti, védelmihasznok). Ezeket azonban az erdõ nem fenntartja, hanemelõállítja mûködése során. Ezek mennyiségben és minõség-ben is változhatnak az ökoszisztéma alakulásával (pl. egyehetõ gombafaj a faállomány változásával megjelenhet, vagyeltûnhet). A fenntartó emberek esetében teljesen jogos Ga-ramszegi Balázs magyarázata, a „fenntartható emberek”ugyanis értelmetlen. Azt sugallja, hogy vannak nem fenntart-ható, elpusztulásra ítélendõ emberek is, ez elfogadhatatlan.Úgy gondolom, hogy a fenntartó emberek kifejezésnél nem aszó szerinti fordítás a helyes, hanem a fenntartó emberiségvagy fenntartó emberi társadalom, a szándék kifejezésére.

Az erdõket és az erdõgazdálkodást tehát az emberiség, atársadalom fenntartja, mint nélkülözhetetlenül szükséges ésszámára hasznos életközösséget, hogy belõle a hasznait ki-nyerje. Filozófiai értelemben és nagyon hosszú idõtávon úgy

gondolom, hogy fenntartó ember(iség) nem csak az erdõre,de az egész Földre tekintettel sincs. Az ember biológiai lény-ként az állatvilág fogyasztó (konzumens) részéhez tartozik.Annak is a mindenevõ fajaival rokon a fogyasztást illetõen(medve, vaddisznó, borz stb.). Társadalommá szervezõdve éscivilizálódva szó szerint mindenevõvé váltunk és nincs a ter-mészetben képzõdött vagy képzõdõ anyag, amely ne jelente-né fogyasztásunknak tárgyát (pl. még az uránérc is). Az embertömegszaporodása a Földön egyértelmûen tapasztalható, amia földi javak teljes feléléséhez, hasznainak kiéléséhez vezet.Ha a létszámunkat betegség, háború erõsen nem csökkenti le,rövid idõ alatt az ember(iség) saját maga idéz elõ az életére al-kalmatlan állapotot a Földön (persze egyéb esemény pl. me-teor becsapódása is elõidézheti ezt). Az emberi faj kipusztulés amint létezésünk elõtt, úgy utánunk a Föld és a „TERMÉ-SZET”, saját törvényei szerint fogja járni a saját útját. Nem fo-gunk hiányozni neki.

Bodor Lászlóokl. erdõmérnök

DISPUTA

Érdekes tanulmányt közöl Bodor László néhány szakkifeje-zésünket illetõen az Erdészeti Lapok tavaly szeptemberilapszámában. Elsõsorban olyan alapfogalmakat vesz gór-csõ alá, amelyeket vagy elfeledtünk (pl. szálalás), vagy újkeletûek (pl. természetesség), de napjainkban mindenkép-pen idõszerûek. E helyen nem vitatkozni szeretnék a szer-zõvel, hanem a cikk olvasása közben említett néhány régó-ta (helytelenül) használt kifejezés inspirált arra, hogy tol-lat ragadjak.

A szerkezetátalakítás fogalmunkat arra az esetre használjuk,ha fafajcserét hajtunk végre egy adott területen. Ebben azesetben – könnyû belátni – nem a szerkezetben történik vál-tozás, hanem az összetételben. Ha viszont alátelepítést vég-zünk egy állományban, akkor már a szerkezetet változtatjuk

meg. No, de a telepítés szavunk a szakzsargonban ugye mástjelent, itt aláültetés vagy alávetés az a beavatkozás, amivel azalátelepítés kifejezést helyettesíteni kellene. S ha már a tele-pítést említettük, akkor felmerül a kérdés, hogy az erdõtele-pítés esetében valóban erdõt telepítünk-e. Nem csak a fõfa-faj(oka)t?! S a sort még hosszan lehetne folytatni.

Természetesen, ha tudjuk, hogy a rosszul használt kifeje-zés mit jelent, s ebben konszenzus van, akkor fölöslegesnyelvészkedni, mert minden szakember ugyanazt érti alatta.De egy szakmán kívüli például a jogszabályainkat vagy aszakkönyveinket, újságjainkat, híradásainkat olvasva nembiztos, hogy jól értelmezi ezeket a terminus technicusokat, sebben az esetben a zavart csak növeljük.

Épp ezért – Bodor Lászlóval egyetértve – valóban rendetkellene teremteni szótárunkban, s a megfelelõ kifejezéseketmegfelelõ definícióval ellátni. Ez annál is inkább fontos, mertaz erdészszakma ismét a törvénykezés lázában él. (Hogy mi-ért is kell megváltoztatni öt év után az erdõtörvényt, az egye-lõre nem világos elõttem. Ha az elmúlt fél évszázadot veszemalapul, akkor az idén elfogadtatni kívánt erdõtörvény „kihor-dási ideje” (1961 – 1996 – 2009 – 2016) már csak 3-4 év lesz.De ha már törvénykezünk, akkor használjuk ki az alkalmat, slegalább szakkifejezéseinkben tegyünk elõtte rendet!)

Számomra a törvények megnevezésében az azonosítókutáni néhány kifejezés, az alcím az, ami sokat mond, s a tör-vény szellemiségén túl az adott kort is jól jellemzi. Az 1879.évi XXXI. törvénycikk még csak az erdõtörvény megnevezéstalkalmazza, de az 1935. évi IV. törvénycikk már „az erdõkrõlés a természetvédelemrõl” alcímmel jelent meg. Az 1961-benelfogadott harmadik erdõtörvény (1961. évi VII. törvény) „azerdõkrõl és a vadgazdálkodásról” alcímet viseli, érzékeltet-vén, hogy akkoriban súlyponti változás történt. Az 1996. éviLIV. törvény másra helyezi a hangsúlyt: „az erdõrõl és az er-dõ védelmérõl” szól. (Utóbbi kifejezés ugye nem azonos azerdõvédelemmel.)

A (most még) hatályos 2009. évi XXXVII. törvény alcímekibõvült („az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdál-kodásról”), s abban különbözik az 1996. évitõl és az összeskorábbitól, hogy itt már megjelenik az erdõgazdálkodás kife-

Gondolatok az erdészszakma alapfogalmairól

Fotó: Nagy L./EL


jezésünk. Ez nem véletlen, hiszen a gazdálkodás kényszeremár régóta lüktet bennünk (Pompeius kétezer éves mondá-sára utalva, miszerint „gazdálkodni muszáj, élni nem”, de em-líthetjük az egyesek által napjainkban erõltetett „természet-gazdálkodás” fogalmat is).

De mit is jelent az erdõgazdálkodás mint fogalom, járjukegy kicsit körbe ezt a szakkifejezést. Az Erdészeti, vadászati ésfaipari lexikon (1964) az erdõgazdálkodás és az erdõgazdaságközött – érdekes módon – nem tesz különbséget, s ezek alatttermelési ágazatot ért, amelynek „feladata az erdõk telepítése,felújítása, fenntartása, az erdõk sokirányú hasznosságánakbiztosítása; hazánkban a népgazdaság faanyagszükségleté-nek az erdõállományok termõképességével arányos részbenifedezése”. A mai értelmezéshez segítségül lehet hívni az ér-vényben lévõ erdõtörvényt, amelynek 5. §-a néhány fogalommagyarázatával szolgál. Ebben az „erdõgazdálkodás: az erdõ... fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, õrzésére,védelmére, az erdõvagyon bõvítésére, valamint – a vadászatijog gyakorlása, hasznosítása kivételével – az erdei haszonvéte-lek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége”. Érzékel-hetõ, hogy ez egy kibõvített definíció, mivel a gazdálkodásszavunkat (lásd Magyar Értelmezõ Szótár) a következõ mó-don értelmezzük: 1. Mezõgazdasági termelés mint foglalkozás.2. Gazdasági rendszer. | Üzemben a termelés megszervezése.| Háztartásban a jövedelem beosztása. 3. Takarékosság.

Ugyanakkor ugyanez a szótár erdõgazdálkodás alatt „er-dõket létesítõ, hasznosító és felújító termelési ágazatot” ért.Lehet-e eltérõ értelmezés ugyanannál a fogalomnál egy szak-ember és egy átlagpolgár között? S vajon a 2009. évi erdõtör-vény kibõvített erdõgazdálkodás definíciója bevonult-e/be-vonul-e hétköznapjainkba? Aligha.

A nyelvészkedést persze tovább lehet folytatni, az erdõ-gazdálkodás esetében az elõtag az utótag tárgyát vagy annaka helyszínét jelenti-e .(Az erdõvel vagy az erdõben gazdálko-dunk?) Tény, hogy elsõsorban nem az erdõvel, hanem a faál-lománnyal, azon belül is a fõfafajjal gazdálkodunk.

A helyzetet fokozza, hogy az utóbbi években szakmánk-ban és szakmánkon kívül is megjelent az erdõkezelés kifeje-zés, vélhetõen azért, mert az erdõgazdálkodást a nyereségo-rientáltsággal, profittermeléssel hozták/hozzák kapcsolatba,míg az erdõkezelés esetében ez nem feltétlenül az elsõ he-lyen álló elvárás. (Lásd természetvédelmi erdõkezelés kontratermészetközeli erdõgazdálkodás értelmezése.)

S mi van a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódúerdõrészletekkel, az erdõrezervátumok magterületeivel,elviekben a fokozottan védett erdõterületekkel, azokkal azállományokkal, ahol nem kell semmiféle belenyúlást foly-tatni vagy éppen természetvédelmi kezelést kellene vég-hezvinni? Gazdálkodunk-e velük? A cél viszont itt is ugyan-az, mint a többi állománynál, erdõként akarjuk/szeretnénkfenntartani õket! S a lényeg – legalábbis egy törvény alcí-mében megítélésem szerint – nem a mikénten van, mert azsokféle lehet, nem a tevékenységeket, ágazatot kell hang-súlyozni, hanem valójában azt a célt, amely nemcsak az er-dészek, hanem mindenki érdeke: az erdõk védelme ésfenntartása.

Az erdõfenntartás meglehetõsen semleges fogalom ah-hoz, hogy mindenki megérthesse, elfogadhassa, nem ragaszt-hatók hozzá pejoratív elõtagok (pl. rabló~), s ami fontos, ki-sejlik belõle a fenntarthatóság, korunk és a jövõ egyik legna-gyobb elvárása és kihívása.

Dr. Bartha Dénes

DISPUTA

Kedves Olvasónk!• Ha fontos számodra az Erdészeti Lapok megjelenése;• Ha fontos a Vándorgyûlés, az erdészbarátság;• Ha fontos az erdõkért végzett szakmai munka és még szá-

mos kiemelt ügy az érdekeink képviseletében:

akkor kérjük, adód 1%-ának felajánlásával támogasd Egyesületünket!

A fel nem ajánlott 1% számunkra egy elvesztett lehetõség.

Reméljük, támogatásra méltónak találod a munkánkat!

Felajánlásodat, támogatásodat hálásan köszönjük!

Országos Erdészeti Egyesület

AAddóósszzáámmuunnkk:: 1199881155990055-22-4411

Országos Erdészeti Egyesület

AAddóósszzáámmuunnkk:: 1199881155990055-22-4411


Hozzászólásomban az Erdészeti Lapok2016. januári számában megjelentkét, oxyfával foglalkozó írással szeret-nék foglalkozni (Rossz út vagy kiút;Melyik út az igazi?).

Teljesen egyetértek a szerzõkkel abban,hogy a klímaváltozásra való felkészü-lés, a faanyaggal kapcsolatos mennyisé-gi és felhasználási igények kihívásairaszakmánknak válaszolni kell. Idesorol-nám még az erdészet és a mezõgazdál-kodás korábbi mesterséges elhatárolá-sának feloldását is; az agroerdészetnemcsak technológiai vonatkozásbanhozhat újat, hanem a fajtakínálatban is.A szerzõk által bemutatott oxyfa az em-lített új kihívásoknak eszményien meg-felelni látszik. Én mégis „csodaklónt” ír-tam, mert az írásokban visszatérõ hivat-kozást a hitre, a bizalomra, a reményreinkább csodavárásnak minõsíteném.

Ezt a szerzõk is érzik, és hazai ta-pasztalatok hiányában, a bizalom erõsí-tésére, azokra a nemesítõ intézmények-re hivatkoznak, amelyek a spanyol LaMancha tartományban elõállították aklónfajtát. Errõl a kopár tájról a hazai ol-vasó eddig leginkább Don Quijote ha-zájaként hallhatott, erdészeti vonatko-zásban aligha. Némi gyanúra adhatokot, hogy a spanyol nyelven megadott(miért is nem magyarul?) két intézményközül az egyik egy megújuló energiák-kal foglalkozó fejlesztõ intézet egy ipa-ri parkban, a másik egy felsõfokú me-zõgazdasági technikum; tehát sem nemegyetem, sem nem erdészeti intézmény.

Ez önmagában még nem volna baj,bár a „pontatlanság” mindig rontja amegelõlegezett bizalmat. Az viszontbaj, hogy agrárprofilú intézményektõlazt a hosszú távú problémakezeléstnem feltétlenül várhatjuk el, ami az er-dészet kényszerû sajátja, mint a hoza-mok több évtizedes fenntartása vagy azökológiai szempontok komoly figye-lembevétele, vegyük például az invazi-vitást.

Akkor talán kezdjük ezzel. Az invazi-vitásra a szerzõk többször visszatérnek,érveik a következõk:

– Az oxyfa nem invazív, mert a sza-porítás laboratóriumban történik. Egyinvazív fafaj nem a laborban, hanemmajd felnõtt korában fog tömegesenmagot teremni.

– A császárfa fajok invazívak, de azoxyfa nem császárfa. Itt térjünk ki a név-adásra. Egy klón identitását botanikaialapon határozzuk meg, hibridek eseté-ben is. Az oxyfa névadása (hasonlóan asmaragdfa, sárkányfa stb. nevekhez) elkívánja kendõzni azt a tényt, hogy aklón Paulownia-fajok keresztezésébõlállt elõ, amitõl nemzetségi hovatartozá-sa jottányit nem változott.

– A mag csíraképtelen, mert hibrideredetû a klón. Érdekes módon ezt csak

angolul merték leírni. Rejtély, hogy egy-részt honnan tudják, ha nemrég elõállí-tott fajtáról van szó; ez majd 20-40 éveskorában dönthetõ el. A fajhibrid eredetönmagában nem okoz generatív szapo-rodásképtelenséget, gondoljunk csak anemes nyárak introgressziós bekereszte-zõdésére a hazai fekete nyárak esetében.

– Szintén angolul közli a szerzõ (va-jon miért?), hogy a fajta már azért semlehet invazív, mert a spanyol invazív fa-jok jegyzékében nem szerepel!

A Paulownia egyébként más országoközönnövény-listáiban szerepel, de tény,hogy Európában kivadulást csak elszórtanállapítottak meg, bolygatott élõhelyeken,urbánus környezetben, pl. Belgiumban(dr. Király Gergely közlése). Amerikábana helyzet erdészetileg kényesebb, a csá-szárfa megjelent, elsõsorban a csapadé-kos, melegebb klímájú államok erdeiben.Rövid kereséssel ráakadtam egy Kentuckyállambeli honlapra (átlag hõmérséklet13°C, évi csapadék 1000 mm körül) amelyrészletes vegyszerezési instrukciókkal

szolgál az erdõben felverõdõ császárfa-magoncok és -sarjak (!) irtására.

Ettõl függetlenül, nem a császárfákmigrációjától kell rettegnünk, hanemattól, hogy a terjeszteni kívánt klón elõ-nyös tulajdonságait egy „pontatlanul”megadott tanúsításból, interneten látottábrákból, máshol látott vagy hallott pél-dákból táplálkozó hitre alapozzák (acikkszövegbõl idéztem).

A két írásban található adatok forrá-sával egyrészt az a baj, hogy 2-3 éves fa-

csemeték példája alapján jelentünk kitávolabbi jövõre vonatkozó eredmé-nyeket. A döntõ érvnek számító, való-ban impresszív méret- és hozamtáblá-zat feletti szerény megjegyzésen („nemelsõ tuskósarjaztatási ciklus esetén” –vajon hányadik?) könnyen átsiklik aszemünk.

Ennél is nagyobb baj, hogy nincskontroll. Vagyis nincs mihez viszonyíta-ni a teljesítményt. Egyébként a szerzõkóvakodnak attól, hogy konkrétan meg-említsék, mely „gyorsan növõ” fajhoz,klónhoz képest oly meggyõzõ a fajta.Sem adatot, sem fotót nem közölnekolyan kísérletrõl, ahol a csodafát másfajtákkal közösen vizsgálták.

Mindez történik egy olyan ország-ban, amely az erdei fafajok nemesítésé-ben, a fajták értékelésében, fenntartásá-ban, termesztésében Európában hosszúévtizedek óta élenjáró szerepet tölt be.Ahol az új fajtajelöltek minõsítésére jólkialakult rendszer, magasan képzettszakemberek állnak rendelkezésre.

DISPUTA

Az erdészeti fajtaminõsítés jelentõségérõlés a „csodaklónról”

Forrás: UCML


Vajon miért nincs hazai fajtakísérlet-ben oxyfa? Talán féltik, hogy ellopják?Nem volt elég idõ rá? Akkor legalább afaanyag tulajdonságait be lehetett volnavizsgáltatni egy arra szakosodott labora-tóriumban (NymE Anyagvizsgáló és Fa-anyagvédelmi Vizsgálólaboratórium, Sop-ron). Akkor biztos nem szerepelnénekolyan értelmetlenségek a faanyagról,mint hogy „nagy penetrációjú”, „nemtartalmaz kontraanyagot” vagy „oldalke-ménysége” van. És talán megtudnánk,hogy valóban mennyi a sûrûsége (ere-deti forrás szerint 260, a szerzõk szerint350-400 kg/m3!), és valóban alkalmas-e„építõipari szerkezeti elemnek”.

További szakmai kérdésekbe nemmennék, mert a császárfáról Lapunk2012. évi novemberi lapszámában dr.Borovics Attila, az ERTI igazgatója rész-

letes értékelést adott, kifejtve a kérdéseljárásrendi, jogi oldalát is. Emellettnemrég az MTV1 foglalkozott a császár-fa elterjesztésének problémáival, mind-két oldalt bemutatva (Kék Bolygó, 2015okt. 12., www.hiradó.hu/2015/10/16/császárfa).

Én elsõsorban azt fájlalom, hogy ho-gyan lehet egy elvileg jó kezdeménye-zést ennyire rosszul elõkészíteni ésilyen gyenge érvekkel szakmai közvéle-ményünknek tálalni. A konkrét szakis-meretek nem helyettesíthetõk hittelvagy érzelemmel, bizakodással. „Nemtudhatjuk biztosan” – vallja a tapasztal-tabb szerzõ, de sajnos, valójában semmibiztosat sem tudunk az oxyfáról.

Az erdészeti fajtaminõsítés nem bürok-rácia, hanem pontosan a gazdálkodó,vállalkozó által viselt termesztési kocká-

zat minimalizálását szolgáló eljárás. Ma-gyarországon jól kialakított minõsítésirendszer, sõt törvények, rendeletek vé-dik a gazdálkodókat a felelõtlen próbál-gatásoktól, éppen a termesztés hosszúciklusa és az ökológiai következményekmiatt. (Mellékesen, a császárfaklónok te-lepítése jelenleg erdõben és ültetvény-ben egyaránt törvénybe ütközõ, lásd Bo-rovics A. cikkében.) Megértem, hogymindez a gyors haszon útjában áll – azerdészet azonban ne legyen szerencse-lovagok játszótere. Csodákról a mesék-ben olvassunk, a gazdasági életben ma-radjunk az ellenõrizhetõ tényeknél. Ja,és a magam részérõl azt sem bántam vol-na, ha a szerzõk a szaporítócéggel fenn-álló kapcsolatukat (ha van ilyen) jegyez-ték volna aláírásuk mellett.

Dr. Mátyás Csaba

DISPUTA

Ezzel a címmel vitriolos sorokat vetet-tem billentyûzetre, a januári lapszámoxyfa cikkeinek elsõ elolvasása után.Majd azokat jórészt töröltem. A vitrio-losság oka az volt, hogy már igen sokelõzménnyel találkoztam más terüle-ten, ahol hasonló érveléssel próbáltakránk sózni gyógygombát, gyógynö-vényt, talpmasszírozót, ágybetétet,ásványvizet, elsavasodás elleni diétát.

Az utóbbi idõkben a kertészkedõkszámára nemcsak levédett nevû, az ela-dás módjában meglepõ, de tartalmilagminden újat nélkülözõ „csodát” tudunkvenni ötszörös áron (cserébe „csetelhe-tünk” is a sövényrõl), hanem az erdõte-lepítõk, energiaerdõt telepíteni akarókvaskosabb pénztárcáját is hasonló mar-ketinggel próbálják nyitogatni.

A smaragdfáról máig sem tudom,hogy pontosan milyen származék, annakellenére, hogy a hazai gazdájával több e-mailt is váltottam, tudakolva azt, és ér-deklõdve a referenciák, kutatásokután.

Ebbe a sorba illõnek véltem azoxyfáról írt cikket is, melynek utol-só mondatai megerõsítették gyanú-mat: „ne ragaszkodjunk görcsösenkorábbi elveinkhez”. Ez számomraazt jelenti, hogy tapasztalat nélkülvágjunk bele. Szerencsére a követ-kezõ oldalon ott a magyarázó cikkKeresztes György tollából.

Meglepõ a cikk tartalma. Udvari-asan elmagyarázza, hogy bizony

lehet, hogy Spanyolország éghajlatanem olyan, mint hazánké. Meg olyano-kat ír, hogy a befektetõ viseli a kockáza-tot és hit is kell az ilyesmihez. Kíváncsilettem, az ismertetõ cikk szerzõje nemtüntette fel, de a magyarázó cikkben ottaz oxyfa minõsítésének elérhetõsége.Nosza, internetre fel, a spanyolok tény-leg alapos munkát végeztek, ott a teljesleírás. Kötözködés helyett a lényeg, amittaláltam:

Az Albacete város melletti kísérletiterületen 1975 és 2000 között: az abszo-lút minimum hõmérséklet -7,2 °C, azabszolút maximum 38,8 °C, az átlag14,5 és 15,5 °C között volt. Ténylegnem olyan a hõmérséklet, mint nálunk.Az évi csapadék pedig 200 milliméter.

Háromismétléses kisparcellás kísér-letet végeztek (200 négyzetméter körüliparcellákban). A jelentés két évet ölelfel, 2007-et és 2008-at! Csak két évet! Atelepítés elsõ két évét. 3×3 és 2×3 méte-res kötésben ültették a növényeket.

Változóként a hálózatot, az eltérõ öntö-zést és mûtrágyázást vagy mûtrágya-nélküliséget alkalmazták. 1000-2000köbmétert öntöztek ki hektáronkéntévente (parcellánként eltérõen, 1 köb-méter/növény alatt illetve fölött)! Mû-trágyázás esetén 40 dkg mûtrágyát ad-tak minden növénynek (N-P-K). A je-lentés tartalmaz fagy által tönkretett nö-vényrõl szóló fényképet!

Mit is ír az erdészeti növénynemesí-tés? A honosítást kezdjük arborétum-ban, folytassuk fél-, majd üzemi körül-mények között, és csak utána vonjukköztermesztésbe. Javaslatom a jelentéselolvasása után: Csak kísérletbe vonjabe a növényt a bátor úttörõ és ne lepõd-jön meg, ha az rendszeresen elfagy. Atöbbi majd kiderül! Megnéztem azoxyfát ajánló, reklámozó cikkeket, vi-deókat. Marketingfogás marketingfogáshátán, ijesztgetés a klímaváltozással, ér-zelmes érvelés az egyén zöld felelõs-ségvállalásáról, kecsegtetés a beruházás

gyors megtérülésével.Tények: kilenc évvel ezelõtt

hozta létre a kutató e hibridfajtát, ekilenc évnek sincs meg a teljes kiér-tékelése, hazánkban kétéves a leg-öregebb ültetvény.

Nem kellene hiteltelenné tenniaz erdészszakmát e növény tapasz-talatok nélküli ajánlásával. Váromaz e témával foglalkozó kutatók to-vábbi tényeken alapuló írásait.

Szabó Józsefokl. erdõmérnök

Gyógyítja-e az oxyfa a rákot?

Forrás: Ipaulownia


Az aktuális állapotokat célszerû valami-hez viszonyítani, ezért erdõrészlet szin-ten meghatároztuk az ártereinken talál-ható potenciális természetes erdõtársu-lásokat. A kutatás során Magyarországközel 90 ezer hektár ártéri erdejét vizs-gáltuk meg (1. ábra) és 25 700 erdõ-részlethez rendeltünk potenciális ter-mészetes erdõtársulást. Az elemzéshezszükséges adatok az Országos Erdõál-lomány Adattárból valók.

Vizsgálatainkat két szinten készítet-tük el: 1. Az összes ártéri erdõ általánosvizsgálata; 2. A Duna és mellékfolyói, il-letve a Tisza és mellékfolyói mentén ál-ló ártéri erdõk összehasonlítása.

Az általános állapotjellemzõk, mint atulajdonforma, a védettség foka, azelegyfafajok száma és a természetességimutató vizsgálata után meghatároztukaz ártereinken található faállománytí-pus-csoportokat és megoszlásukat. Afõfafajok alapján néztük az õshonos fa-fajok térfoglalását és az idegenhonosfafajok térhódítását is, az utóbbi eseté-ben külön vizsgálat alá vontuk az ide-genhonos és inváziós fafajok részará-nyát is.

A következõ lépésben Bartha ésmunkatársai elemzése, valamint Azegyes termõhelytípus változatokon ta-lálható célállományok összeállítás alap-

ján a potenciális természetes erdõtársu-lásokat (PTE) rendeltük az egyes erdõr-észletekhez.

Mivel kimondottan a ligeterdõk ese-tében meglehetõsen pontatlannak tûntez a megfeleltetés, a bokorfüzesek, pu-hafás ligeterdõk és a keményfás ligeter-dõk esetében saját módszert dolgoz-tunk ki. Egy kétváltozós mátrixban a fek-vés és a hidrológiai viszonyok alapján

határoztuk meg, hogy egyes termõhe-lyeken mely társulások tekinthetõk ter-mészetesnek (1. táblázat).

EredményekAz általános elemzések során elõször atulajdonviszonyok megoszlását vizsgál-tuk meg, és láthattuk, hogy az állami tu-lajdonú erdõterületek részaránya na-gyobb az ártereken, mint az országos

ERDÉSZETTUDOMÁNY – TDK

Magyarországi árterek természetes ésaktuális vegetációjának összehasonlítása

Virág Máté – erdõmérnök-hallgató, NYME EMK

Az Erdõmérnöki Kar hagyományosan december elsõ hetében rendezi meg hallgatóinak a Tudományos Diákköri Konferenciát. Az idebenyújtott dolgozatot a szakterületen jártas két szakember minõsíti, az elhangzott elõadást pedig – szekciónként – az oktatói karból és ahallgatókból álló zsûri értékeli. A pénz- és tárgyjutalmakon túl, amit a karon kívül számos szervezetnek is köszönhetünk, a konferenciafontos hozadéka, hogy a megmérettetést vállaló hallgatók tanúbizonyságot adnak kutatói érdeklõdésükrõl, felkészültségükrõl, az oktatókkal,konzulensekkel való együttmûködõ képességükrõl, a szakterület iránti elhivatottságukról. A hallgatók kutató tevékenységét semmiképpensem szabad lebecsülni, mivel azok rendszerint integrálódnak valamelyik intézet kutatási profiljába, az ott folyó munka szerves részétképezik, illetve a kutatóvá válás göröngyös útjának kezdõ lépéseit ekkor teszik meg azok a hallgatók, akik a tananyagon kívül többlet-tudásra szeretnének szert tenni. A TDK-dolgozatokban a szakma figyelmét is felkeltõ eredmények lapulhatnak, ezért az Erdészeti Lapokfelkínálja a lehetõséget ezek közkinccsé tételére, amellyel reményeink szerint sok TDK-s hallgató fog élni.

Dr. Bartha Déneselnök, NYME EMK Kari TDK Bizottság

Az erdésztársadalom minden tagjaismeri azt a szakmai tényt, hogyhazánk ártéri erdeiben igen magasaz idegenhonos fafajok részaránya. Avizsgálat kezdetekor is tisztábanvoltunk vele, hogy ártéri erdeink ter-mészetessége igen rossz, de ezt egykutatás keretében kívántuk részlete-sen elemezni.

1. ábra. Ártéri erdõk Magyarországon (Jelmagyarázat: kék = vízfelület, piros = kültérierdõk, zöld = hullámtéri erdõk)

1. táblázat: A potenciális természetes erdõtársulások kapcsolata a fekvéssel és a hidrológiai kategóriákkal (Jelmagyarázat: BOK-FÜ = bokorfüzes,

FÛ-NY = fûz-nyár ligeterdõ, T-K-SZ = tölgy-kõris-szil ligeterdõ)


átlag (65%). A Duna és a Tisza összeha-sonlításában azt figyelhettük meg, hogya Duna és mellékfolyói mentén lénye-gesen több, 71% az állami erdõk résza-ránya, a Tisza és mellékfolyói menténcsupán 58%. Mivel általánosságban el-mondható, hogy az állami tulajdonú er-dõk természetessége jobb, mint a ma-gánerdõké, azt is vélelmezzük, hogy aDuna és mellékfolyói mentén álló árté-ri erdõk természetessége jobb, mint aTisza és mellékfolyói mentén álló ártérierdõké, amit a késõbbiekben elemzettés bemutatott természetességi mutató isigazolt.

A védettség fokának vizsgálatánálészrevehettük, hogy a Duna és mellék-folyói mentén jelentõs mértékû a foko-zottan védett erdõterületek részaránya(17%), míg a tiszai erdõknek csak igenkis része fokozottan védett (3%), ami-bõl megint csak arra következtettünk,hogy a Tisza és mellékfolyói menti er-dõk rosszabb állapotúak.

Az elegyfafajok számának vizsgálata-kor láthattuk, hogy a magyarországi ár-téri erdõk majdnem 60%-a elegyetlen,és az olyan erdõk, ahol közepes vagysok az elegyfafajok száma, alig érik el a13%-ot. Az elõzõ feltevésünk itt is bei-gazolódott, vagyis a Tisza és mellékfo-lyói mentén lényegesen alacsonyabbelegyfafajarányt tapasztalhatunk, mint aDuna mentén. Ez is azt bizonyítja, hogya Duna és mellékfolyóinak ártéri erdõivalamennyivel természetesebbek. Atermészetességi mutató igazolja, hogyártéri erdeink 13%-a természetszerû er-dõ, ártereink felén kultúrerdõk és faül-tetvények állnak, a fennmaradó terüle-ten pedig az átmeneti és származéker-dõk osztoznak.

A faállománytípus-csoportok résza-rányát az 2. ábrán ábrázoltuk. A faállo-mányok vizsgálatánál azt is megfigyel-

hettük, hogy a dunai ártereken na-gyobb a keménylombos állományokrészaránya (38%), mint a Tiszáén (18%).Az õshonos és az idegenhonos fafajú ál-lományok vizsgálatánál megállapítot-tuk, hogy az árterek 55%-án találhatócsak õshonos fõfafajú állomány, a többiidegenhonos. A teljes ártéri erdõterület9%-a inváziós fõfafajból áll, ami aggasz-tó lehet a jelenleg még õshonos fõfafa-jú állományok számára. Ki kell emelni,hogy ez a vizsgálat a fõfajok alapján ké-szült, és valószínûsíthetõ, hogy az ide-genhonos fafajoknak ennél lényegesennagyobb a térhódítása.

A potenciális természetes társulásokmegállapításánál kiderült (3. ábra),hogy az árterek 85%-án a keményfás éspuhafás ligeterdõk osztoznak, a mara-dék 15%-ból nagyobb részt a bokorfü-zesek és a gyertyános-kocsányos töl-gyesek foglalnak el, és csak kis terüle-ten feltételezhetõ a száraz tölgyesek ésaz égeresek létjogosultsága.

A potenciális természetes erdõtársu-lások közül a Duna és mellékfolyóimentén ma inkább a keményfás ligeter-dõ (T-K-SZ) az uralkodó, a Tisza ésmellékfolyói mentén pedig a puhafás li-geterdõ (FÛ-NY). Ezen kívül az egyet-len komoly különbség a gyertyános-ko-csányos tölgyesek részaránya, ami aDuna és mellékfolyói mentén majdnem12%, a Tisza és mellékfolyói menténpedig szinte elhanyagolható.

Amennyiben a jelenlegi faállományo-kat összehasonlítjuk a potenciális termé-szetes vegetációval, akkor azt tapasztal-juk, hogy az idegenhonos fafajok térhó-dítása legkevésbé a bokorfüzeseket ve-szélyezteti. Ez az erdõtársulás, ami több-nyire mentes az idegenhonos fafajoktólés természetességi állapota a többi társu-láséhoz viszonyítva elfogadható, a ne-mes nyárasok és a nemes füzesek résza-ránya itt csupán 20%. A puhafás ligeter-dõk potenciális termõhelyén a nemesnyárasok és a nemes füzesek részaránya

ERDÉSZETTUDOMÁNY – TDK

2. ábra. A faállománytípus-csoportok megoszlása ártéri erdõte-rületeinken

3. ábra: A potenciális természetes erdõtársulások megoszlása ár-tereinken (Jelmagyarázat: FÛ-NY = puhafás ligeterdõ; T-K-SZ =keményfás ligeterdõ; BOK-FÜ = bokorfüzes; SZ-KST = száraz töl-gyes; É = égeres; GY-KST = gyertyános-kocsányos tölgyes)

Fotó: Nagy L./EL


közel 40%. A keményfás ligeterdõk ter-mõhelyén sem változik a nemes nyára-sok és nemes füzesek részaránya, vi-szont itt már meglehetõsen magas azakácosok térhódítása is (7%). Az akác leg-inkább a gyertyános-kocsányos tölgye-sek potenciális élõhelyén fordul elõ, itt11% a részaránya.

KövetkeztetésekÖsszefoglalva elmondhatjuk, hogy árte-reink jelentõs része, körülbelül a feleelegyetlen kultúrerdõ vagy faültetvény,idegenhonos fõfajokkal. Az idegenho-nos fafajok foglalják el az ártereink fe-lét, ami erdõgazdálkodási szempontbólis nagyon jelentõs gond.

Amikor a két nagyobb folyónk árte-reirõl beszélünk, kijelenthetjük, hogy a

Tisza és mellékfolyói mentén húzódóerdõk sokkal távolabb állnak a termé-szetes állapotoktól, mint a Duna és mel-lékfolyói mellettiek.

Ennek a legjelentõsebb oka az, hogyaz elhibázott folyószabályozás követ-keztében más a tiszai árterek jellege. Apotenciális természetes erdõtársulásokelemzése megmutatta, hogy az ártereknagy részében puhafás és keményfás li-geterdõknek kellene állni, mégis külön-bözõ kultúrállományokat és faültetvé-nyeket találunk a helyükön.

Jól látható tehát, hogy ártereinkenmagas részarányban találhatók ide-genhonos és inváziós fõfafajú állomá-nyok, de a probléma megoldása na-gyon összetett, amit csak alapos vizs-gálatok és szakmai viták után lehetne

megoldani. A legfontosabb feladatnakaz invazív fafajok visszaszorítását tar-tom, hiszen ezzel teret adnánk az õs-honos fafajainknak, amelynek kö-szönhetõen az átmeneti és a szárma-zékerdõk jó része átléphetne a termé-szetszerû erdõk közé. Az ártéri terüle-teken a zöld juhar, az amerikai kõrisés az akác visszaszorítása az elsõ szá-mú feladat. Mivel ezek a fafajok több-nyire ligeterdeinkben fordulnak elõ ésgazdasági jelentõségük ott elhanya-golható, talán ez lehetne az elsõ lépésaz ártereink természetességének meg-õrzése, javítása során. Szükségesnektartom továbbá, hogy az ártereken ta-lálható invazív cserjések, elsõsorban agyalogakácosok térhódítását megaka-dályozzuk.

ERDÉSZETTUDOMÁNY – TDK / ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK

2015. október 8-9-én a Szlovák Erdé-szeti Kamara szervezésében szlovákerdészek látogattak Magyarországra.Az ötvenfõs küldöttséget Ing. JaroslavŠulek, a szlovák kamara elnöke vezet-te és a csoporttal érkezett a két alel-nök, Ing. Mária Biesová és Milan Dol-nan, továbbá Ing. Tibor Leboczky ve-zetõségi tag, aki a magyar OrszágosErdészeti Egyesületnek is tagja.

A csoportot a Tanulmányi Erdõgazda-ság Zrt. munkatársai Fertõendréd hatá-rában fogadták. Dr. Jámbor László, aTAEG Zrt. vezérigazgatója köszöntõjeután az elsõ program helyszínére, a Sar-ródi Kócsagvárba indultak. Reischl Gá-bor, a Fertõ–Hanság Nemzeti Park igaz-gatója köszöntötte a helyszínen a szlo-vák kollégákat, majd vetített elõadás ke-retében bemutatta a vendégeknek anemzeti park tevékenységét. Az elõ-adást követõ ebéd után a vendégek kétcsoportban a terepen ismerkedhettek a

nemzeti parki tevékenységekkel, illetvecsónakos túra keretében bepillantástnyertek a Fertõ tó gazdag élõvilágába is.

Az élményekkel teli program után aGöbösmajori Ökoturisztikai Központ-ban Orbán Tibor, a KAEG Zrt. vezérigaz-gatója fogadta a vendégeket. A szállás-helyek elfoglalását követõen a vendégektiszteletére rendezett vacsorán az Orszá-gos Erdészeti Egyesület képviseletébenKiss László alelnök és Lomniczi Gergelyfõtitkár köszöntötte a társaságot.

A következõ napon a programok aNyugat-magyarországi Egyetemen foly-tatódtak. Dr. Lakatos Ferenc dékán kö-szöntötte a vendégeket, majd az egye-tem erdõmérnöki karának tanácstermé-ben tartott elõadásán bemutatta a ma-gyar erdészeti felsõoktatást. Ezt követõ-en megtekintették a Ligneumot.

A délutáni program a TAEG Zrt. terü-letén, a Soproni Parkerdõben folytató-dott. Megismerkedhettek az erdészkol-légák az erdõgazdaság közjóléti tevé-

kenységével és létesítményeivel. Útbaejtették a parkerdõ területén kialakítottún. „átalakító üzemmódban” kezelt er-dõtömböt is, melyrõl a soproni kollé-gák osztották meg velük eddigi tapasz-talataikat és véleményüket.

A program a Zenepavilonnál ért véget,ahol a felkínált frissítõk mellé a SoproniVadászkürtösök szolgáltattak zenei kísé-retet. A két nap gazdag programja kiválólehetõséget teremtett arra, hogy vendé-geink átfogó képet kapjanak a magyar er-dõgazdálkodás, a természetvédelem ésaz erdészeti felsõoktatás helyzetérõl, fela-datairól. Bõven nyílt alkalom a szakmaikonzultációkra, mellyel a szlovák kollé-gák éltek is. A találkozó továbbá jól szol-gálta a szlovák-magyar erdész barátságtovábbi elmélyítését, melynek folytatása-ként az OEE küldöttsége meghívást ka-pott egy hasonló szlovákiai látogatásra.

Kiss József vezérigazgató-helyettes, TAEG Zrt.

Fotó: Martin Kovalcík

Szlovák erdészek jártak hazánkban

¡

¡¡


SZÁZÖTVEN ÉV – ARCHÍVUM

1864-ik évi június havától kezdve pedig e soroknak íróját is,ki akkor végezte az erdõakadémiát, melyre jogi tanulmányokhallgatása és azokból való vizsgálatok letétele után az 1862.évi politikai szolgálat körében történt fordulat következtébeniratkozott be, s így koránál fogva is az érettebb felfogású ifjak-hoz volt számítható, mint szerkesztõségi-segédet a lap állandóbelsõ munkatársául maguk mellé vették azzal a közös megál-lapodással, hogy gyakorlati szolgálatát, amelyet az akkori vi-szonyok szerint különben is díjtalanul kellett volna teljesíte-nie, Wagner szolgálata helyén végezze. Minthogy az egylet1864. évi közgyûlése Selmeczen volt megtartandó, s így az er-re nagyszámban odavárt szakemberekkel való érintkezésrenyílt alkalom, ez a gyûlés arra is fel-használandó lett volna,hogy a megjelenõ tagok és szaktársak között a magyar erdészetügyének megbízható újabb barátok, s egy pár írásra hajlandóúj munkatárs szereztessék, s hogy ezek csatlakozásával az ak-kor még hosszabb idõre élni látszó nemzetellenes kormányzat-nak tartama alatt a lap útján már elfoglalt tér szûkebbre szorít-ható ne legyen.

Ezzel az alkalommal is igazolódott azonban, hogy az embertervez, Isten végez mert újabb váratlan hivatalos csapás leptemeg ügyünk szolgáit, mennyiben még a közgyûlés idejének elér-kezése elõtt, mint villám a derült égbõl, sújtott le a bécsi pénz-ügyminisztériumnak az az intézkedése, mellyel Wagnert akadé-miai segédtanári állásából, az országnak akkor még félreesõ, s afõközlekedési erektõl távollévõ Nagybányára, az ottani erdõhi-vatalhoz császári királyi fõerdésznek nevezte ki, mintegy bizta-tó feleletül arra, hogy a részérõl kért visegrádi erdõmesteri állo-mást, melyrõl a Pesttel való kedvezõ összeköttetés alapján az Er-dészeti Lapok szerkesztését állandóan folytathatni remélte,Prindl András znióváraljai erdõmesterrel töltötte be.

Ugyanazzal a czéllal tették ezt, mint amelyet Divaldnak Ei-senerzbe való áthelyezésével elérni akartak; míg viszont e sorokírója ingyenes gyakorlati szolgálatra a temesvári pénzügyigazga-tósághoz lett beosztva, ahol abban az idõben egy igen buzgó ma-gyarfaló erdõtanácsos mûködött, s amely igazgatóságnak hivata-li területe az akkori osztrák fogalmak szerint Magyarországtólelválasztott tartománynak tekintetett, s amint az az idõre vonat-kozó közigazgatási kormányzat és a térképek is igazolják, Ma-gyarország határán kívül a Szerb vajdaság területébe esett.

Az egyleti közgyûlésen megjelentek körében az újjáalakításmikéntjérõl beszélni anélkül, hogy az a jövõnek ne ártott volna,a bécsi minisztérium újabb elcsüggesztõ intézkedése után szósem lehetett, hanem október elsõ hetének egyik szép verõfényesnapján Wagner és neje a szerkesztõségi segéddel együtt, Wag-nernek Selmeczen a Kórház utczában lévõ házából útra keltek,hogy kocsin Párkány-Nánára (akkor Esztergom-Nána), s innenvasúton Pesten át új állomáshelyeikre utazzanak, Wagner és ne-je Nagy-Bányára és e sorok írója, hogy a neki idõközben felaján-lott gimnáziumi tanári állásáról lemondva és Temesvárnak is há-tat fordítva, Divaldnál a vukovári uradalom évi 200 frt-tal díja-zott szolgálatába lépjen.

A lapok szerkesztésének vitelére újabban gyakorolt közvetettakadályozás szintén nem érte czélját, de meg volt az a hatása,hogy mind Divaldban, mind Wagnerben erõsebbé vált az a meg-gyõzõdés, hogy a hazai erdõgazdaságnak teendõ szolgálat érde-kében szorosabban kell a magyar erdész egylet köréhez csatla-kozni; mert amint Magyarországon politikailag kétes idõbenmindig tapasztalható volt, hogy a nemzet fiainak minden rétegé-

ben találhatók olyanok, kik a hatalommal való tartást választják,vagy szint nem vallva visszavonultan várnak, úgy akkor is érez-hetõ volt az emberi gyarlóságnak az a természete, mely szerintaz emberek közül több szeret bátrabban beszélni, mintsem bát-ran cselekedni ; ha pedig elõáll a határozott színvallást követe-lõ alkalom, akkor azt keresik, hogy merre van a nagyobbik erõ,amely nekik használhat vagy árthat, s ekkor aztán szép hallgat-va, vagy esetleg maguk részérõl is rúgva egyet a hatalombangyengébben, hagyják az igazságot igazságnak s a hazafiast haza-finak lenni és az erõ mellé sompolyognak, hogy az váljék igaz-sággá és hazafiassá!

A viszonyok ismeretébõl kifolyólag gondolni kellett arra,hogy megapadhat a lap pártolása s a mutatkozó mostoha viszo-nyok esetében válságos lehet helyzete, míg ha az erdész egylet-tel jön szerves összefüggésbe, biztosabbá válik fenntarthatása.

Ezért történt aztán egyfelõl Divald és Wagner s másfelõl azegylet között megállapodás abban, hogy Wagner anyagi felelõs-sége mellett az egylet 1865-ben a lap kiadásának nyomdai gon-dozását Gervay N. ügyvéd segítése mellett Brenner Miklós pénz-ügyi fogalmazó és egyleti titkár útján végzi.

Az egylettel fennállott és fennebb jelzett megállapodás idejénaz egylet az Erd. Lapok 1864-ben 177 egyleti tag után és 1865-ben 128 tag után fizetett. Így történt, hogy az 1865-ben Pozsony-ban megjelenõ Lapoknak szerkesztõje, kihez a kéziratok inté-zendõk voltak, Nagybányán lakott, s belsõ munkatársai Vuko-várról segédkeztek.

Az ország három egymástól igen távol esõ pontjáról végzettközös munkálkodás nem hozott kedvezõbb anyagi helyzetet azErdészeti Lapoknak, az erdész egylet pedig a magyar irányzatotnem emelõ munkásságát tovább folytatta, míg Divald és Wagnerismét az egylet újjáalakításának teendõire gondoltak, ami az évközepén a királynak és a királynénak 1865. június 8-án Pestrevaló jövetele után beállott kedvezõbb politikai fordulattal, s azországgyûlésnek ugyanazon évi deczemberre történt összehívásaáltal biztató reményt is nyújtott.

Ekkor elhatározták, hogy 1866-tól kezdve az Erdészeti Lapokkiadásával Pestre kell jönni, abba a mezõgazdasági ismeretek-nek, a földbirtokosok bevonása és az erdészetre akkor még be-folyásosabb mûködési hatáskörben álló gazdatisztek megnyeré-se végett tért kell nyitni, s jövõre Erdészeti és Gazdászati Lapokczíme alatt kiadni, hogy ennek útján is több alkalmasabb egyénlegyen nem csupán elõfizetõnek, de az ügy szolgálatának és jö-võjének is megnyerhetõ.

Ennek alapján jelentek meg az Erdészeti Lapok 1866 és1867-ben „Erdészeti és Gazdászati Lapok”, czíme alatt. A vi-szonyok érése az 1865 év vége felé csaknem újjal kezdette mu-tatni, hogy vagy az új egylet alakítását vagy a régi egyletnek tel-jesen újjáalakítását kézbe kell venni; amire kedvezõ alkalomvolt, hogy a régi egylet elnöke herczeg Eszterházy Pál és elsõalelnöke Wessely József, ki az osztrák államvasutak uradalmai-nak volt igazgatója, az egyletnél betöltött állásaikról lemondot-tak, s a pozsonyi pénzügyigazgatóság feloszlatása után a Wesselyhelyett jött új alelnöknek Thieriot-nak Triesztbe, s a titkárnakBrenner Miklósnak Budára való áthelyezése következtében azegyik alelnöki és a titkári állás is betöltendõ lévén, utóbbira apályázat 1866 január 1-én márczius 1-re szóló határidõvel 525frt évi fizetéssel, a német folyóirat szerkesztéséért járó évi 200frt tiszteletdíjjal és az egylet helyiségében való szabad lakással,mely egy kis szobából állott, ki is íratott.

Dr. Bedõ Albert: Az Országos Erdészeti Egyesületalakulásának idejébõl II.


Ez a körülmény az akkori magyar erdész egylet viszonyaibankétségtelenül oly állapotot teremtett, mely a siker reményévelvolt felhasználható, s e czélból Divald és Wagnernek az elnökiés titkári állásoknak megfelelõ egyének által való betöltésérõlkellett gondoskodni, akikre a várt újjáalakítás esetén a továbbimunkásság megnyugvással lesz bízható.

Az elnök személyét illetõleg Keglevich Béla grófra gondoltak,bár még nem lehetett biztosra venni, ha vajjon a gróf, aki az idõ-ben közéleti szereplésének zenitjén állott s hivatottnak volt is-merhetõ arra is, hogy a beállandó alkotmányos életben a köz-ügyek intézésének körében vegyen tevékenyebb részt, kiterjed-tebb politikai elfoglaltsága miatt vállalkozik-e a szerény viszo-nyok között újjászületésre jutó egylet elnökségére.

A titkár személyét könnyebb volt megtalálni, mert rendelke-zésre állott a reformálók belsõ munkatársa, s Wagner levelére ésDivaldnak élõ szóval kifejezett kívánságára e sorok írója, miu-tán a megelõzõ õsszel a Dunának erõs hullámzása, a személy-szállító gõzösnek alulról Vukovárra való menetrend szerinti ér-kezését 21 órán át késleltette, s ezzel a tanári pályához valóvisszatérõ elutazásában a véletlenség legnagyobb játékávalmegakadályozta, késznek nyilatkozott arra, hogy bár szerény, debiztos fizetésû állását elhagyva, az akkor kétes jövõt ígérõ, s aligfizetõképességû egyletnek, melynek az Erdészeti Lapokra szántévi 800 frt-os költségvetési tételét kevéssel megelõzõleg évi 150frt-ra kellett leszállítani, szolgálatába lépjen, s pályázati kérésétbeadta abban a reményben, hogy nem sokáig lesz kötelessége azegylet körében német nyelven hivataloskodni és német folyóira-tot szerkeszteni.

A pályázat elsõ elbírálása alkalmával a kapós állomásra je-lentkezett 2 magyar illetõségû, 1 csehországi és 1 felsõ-ausztriaipályázó közül az egyleti választmány Scherffel Róbert Igló városerdészében remélte a maga igényeinek megfelelõ férfit találni ése sorok íróját mellõzte.

Scherffel azonban már a pályázat eldöntése elõtt tudomástszerzett arról, hogy az egylet körében tüzetesebb magyarnyelvûmunkásság vár személyére, s régen tudta azt is, hogy az egylet-nek, ha fennállani akar, teljesen magyarrá kell lennie, s ezzel azalkalommal aztán létének kérdése is elõtérbe fog lépni, kineve-zési okmányát a titkárságról való lemondás kijelentése mellettazzal a megokolással küldötte vissza, hogy a választási okmány-ban sem állása a választmánnyal és az egész egylettel szemben,sem hivatalos kötelessége pontosan és úgy körvonalazva nin-csen, hogy ezáltal szolgálati viszonya a jövõre nézve biztosanmegállapítva lenne; de viszonyai is idõközben úgy változtak,hogy más tekintetben is Iglón kötve van.

Hogy mennyire nem bízott az újjáalakítás munkáiban s azegylet jövõjében, ezt azzal is bizonyította, hogy az egylet újjáala-kitása után rövid idõ múlva ki is lépett annak kebelébõl, hogyaztán késõbb ismét csak visszatérjen annak kötelékébe.

Midõn ez a lemondás a választmánynak 1866. április 29-énbejelentve lett, a Divald és Wagner által dr. Bartha Béla és Ger-vay Nándor választmányi tagoknál tett újabb közbelépés alap-ján, Gervay az elõbbi pályázók között második helyre sorolt, má-sodik magyar pályázó megválasztását ajánlotta, s hosszabb vitaután, mely alatt a már kilátásba kerülõ háború elõszelének érzé-sében egyik tag részérõl indítvány tétetett, a titkári állomás be-töltését a bécsi kiállítás bezárása utáni idõre halasztani, a vá-lasztás mégis megtörtént, s e sorok írója lett az egylet titkára.

Ezúton lett valósággá az, hogy a Hargita alján, a Szép-mezõszomszédságában született székely fiú, jóllehet magyar volt azelsõ szó, melyet hallott, mégis irodalmi munkásságának elsõkönyvéhez kénytelen-kelletlen német elõszót adott, s németügyvitellel végzendõ szolgálatot magyar érdekben elfogadott.

Az új titkár pozsonyi állomására Vukovárról május 30-án in-dult el Divald Adolffal és nejével, hol a megelõzõ napon Divaldigen kedvelt kis leányának temetése volt, s a szülõk e családi szo-morúságuk könnyebb leküzdése végett is Pestre és Bécsbe utaz-tak rokonaik és barátaik látogatására. Már ez utunkban velünkegyütt szállított a „Hildegarde” gõzös a csehországi csatatérreszánt bácskai katonákat, s Divald a háború esélyére való utalás-sal figyelmeztetett a közgyûlésnek bekövetkezhetõ elhalasztására.

Pestre május 31-én este érkeztünk és itt Divaldnak czéljavolt Keglevich Béla gróf elnökségének kérdését már ez alkalom-mal tisztába hozni, míg e sorok írója másnap az egylet alelnöké-nél Pálffy István grófnál tisztelgett és este a hajóval Pozsonybautazott s új állomását június 2-án elfoglalta.

Divaldnak már ez alkalommal sikerült Bérczi Károly segéd-kezése mellett Keglevich Béla grófot az egylet újjáalakíthatásaesetére elnökül megnyerni, aki azután erre való tekintettel, né-hány nap múlva az egylet tagjai sorába is lépett.

Ezután már az új titkár elõtt az volt a nagy kérdés, hogy a Lo-sonczra kitûzött közgyûlésre, ha ennek elhalasztása nem válikszükségessé, az új irányzat hívei közül minél többen megjelen-jenek, s ezek segítségével, s Divaldnak és Wagnernek, Gom-bossynak és Bérczinek, Barthának és Gervaynak a tárgyalások-ban való részvételre tervbe vett megjelenésével, elérhetõ legyenott annak kivitele és elhatározása, hogy az egylet székhelye Bu-dapestre áttétessék, ügyvitele magyar hivatalos nyelven történ-jék, s kiadványai csupán magyar nyelven szerkesztessenek.

(Folytatjuk)Forrás: Erdészeti Lapok, 1906. december

SZÁZÖTVEN ÉV – ARCHÍVUM

Az Erdészeti és Gazdászati Lapok címlapja (1866 január)


A MTESZ a tagszervezetei számára alap-szabálymintát készített, amely tartal-mazta az egyesület céljait és küldetését.Ez a dokumentum kinyilvánította, hogya tagszervezetek a Szovjetunió kutatásieredményeit fogják propagálni.

A MTESZ arra kérte tagjait, így az Or-szágos Erdészeti Egyesületet is, hogyrendszeresen küldjék meg azokat a kül-földi folyóiratban megjelent cikkeket,amelyeket lefordítottak. A legtöbb eset-ben orosz nyelvû cikkekrõl volt szó. AzMTESZ rendszeresen körbeküldte azoroszból lefordított szakkönyvek listáját.A kormányzati elképzelés szerint, annakérdekében, hogy felkészíthessék a gazda-ságot az ötéves terv végrehajtására, vagyis,hogy az „valódi” fejlõdést produkáljon, amûszaki kérdésekkel kapcsolatos gon-dolkodást is meg kellett változtatni.

Másképp fogalmazva, a szakmai elit-nek be kellett bizonyítania, hogy képes aszovjet modellt követõ modernizációmegvalósítására. Ugyanezekben az évek-ben, ahogy a hidegháborús gondolkodásuralkodóvá vált, a magyar tudósoknak tá-vol kellett maradniuk a nemzetközi fóru-moktól. Szovjet szakértõk látogattak Ma-gyarországra – fõként abból a célból,hogy „irányt mutassanak” – , de ezen túl-menõen a magyar erdészek még az ún.Keleti Blokk tagállaminak tudósaival semérintkeztek. Roth Gyula az MTESZ veze-tõinek arról panaszkodott, hogy bár aFöldmûvelésügyi Minisztériumban tartotttalálkozón szó volt arról, hogy mi legyena magyar álláspont az ENSZ Élelmezés-ügyi és Mezõgazdasági Szervezetében(FAO), magyar küldöttség nem utazott afinnországi Erdészeti Kongresszusra.

Roth azon az állásponton volt, hogy ahasonló döntések a hatékonyság javulásaellen hatnak, s ezen belül külön is hátrá-

nyosan érinti az országfásítási tervet. Sza-bályt erõsítõ kivételként, az erdészet terü-letén a nyárfahibridekkel foglalkozó Kol-tay György kapott lehetõséget arra, hogyelõbb Belgiumban, majd Hollandiábanrészt vegyen a kutatási témájában rende-zett konferenciákon. Koltay viszonylagosszabadsága nem volt véletlen. Az erdé-szet a nyárfát, különösen a kanadai nyár-fát, az 1930-as évek óta az alföldi mezõvé-dõ erdõsávok legfontosabb fajaként tar-totta számon. Mivel a nyárfa gyorsan nõttés majdnem olyan jó ipari alapanyagotszolgáltatott, mint a fenyõ, a hibridek aszovjet típusú országfásítási programbanis kulcsszerepet játszottak. A Sárváronmûködõ Erdészeti Tudományos Intézetmindezen fejlemények metszéspontjábanállt. Az intézmény 1954-ben hosszú távúés nagy volumenû nyárfahibrid progra-mot indított.

A szovjet és magyar tudományos el-képzelések és programok közötti köl-csönhatást nem lehet megérteni anélkül,hogy a korabeli szovjet tudományosságotglobális szövegkörnyezetbe helyeznénk.Különösen két tényezõ, a biológiai ésökológiai tudás jellemzõit. Emellett a mo-dernizációs program hatása érdemel fi-gyelmet. A szovjet biológia az 1950-esévekben nem csak „liszenkóizmus”, vagy-is áltudomány volt. Legalább egy olyanirányzata is volt, amelynek az 1950-es

években és késõbb is jelentõs hatása volt:az erdei élõhelyek biocönózisának tanul-mányozása. Ezen személet jelentõségeMagyarországról nézve is világos volt, sennek megfelelõen Georgij FjodorovicsMorozov Az erdõ élete címû munkájánakfordítását az OEE is sokkal inkább sürget-te, mint további liszenkóista cikkek átülte-tését. Meg kell jegyezni, hogy Majer Antalerdõtipológiája az 1960-as évek elejérelényegesen összetettebb rendszer volt,mint Morozové. Ekkorra a magyar erdé-szetben a Babos Imre tájegység alapú fel-osztását és a kisebb léptékû tipológiát öt-vözõ gondolkodásmód volt meghatározó.Ez a szemlélet egyben utat nyitott egy, anemzetközi trendekkel összhangban levõökológiai gondolkodás számára.

Az egyesületi jegyzõkönyvekbõl ki-tûnik, hogy a magyar szakemberek éskutatók érdeklõdése jelentõs részben a

munkagépekre irányult. Elsõ ránézésrea gépesítés puszta propagandának istûnhet, de az 1950-es években a szovje-tizáció, a biológiai fenntarthatósággalkapcsolatos új elképzelések, gépek ésmodernitás egymással összefonódott je-lenségek voltak. Utóbbi kettõ nem kor-látozódott a szovjet zónára.

1930 és 1950 között az erdészet globá-lis napirendje jelentõsen megváltozott. Az1936-os magyarországi Erdészeti Világ-kongresszus legtöbb szekciója erdõmû-

SZÁZÖTVEN ÉV – FEJEZETEK

A szovjet tudomány és az OEE nemzetközikapcsolatainak jelentõsége

Modernizáció az 1950-es években

Az 1948-ban kizárólagossá váló ál-lamszocialista rezsimben a gazdaságkülönbözõ területein mûködõ szakmaiegyesületek a Mûszaki- és Tudomá-nyos Egyesületek Szövetsége (MTESZ)ernyõszervezet keretein belül mûköd-hettek. Ekkortól az Országos Erdésze-ti Egyesület (OEE) nemzetközi kap-csolatai is új értelmezést nyertek.

Barátságos terefere „Kelet” (dr. H. Schönbach professzor, balról ) és „Nyugat” (dr. W.Langner, jobbról) között


velésrõl, illetve az összehasonlítható ada-tok szükségességérõl és ezek elõállításá-nak módszerérõl szólt. A harmadik világ-kongresszus 12 évvel késõbb Helsinki-ben ült össze. Az 1948-as eseményneklegalább három jelentõs hozadéka volt.Egyrészt, az eddigieknél jóval nagyobbteret kapott az erdõk és az ipari módsze-rek közötti kapcsolat. Másrészt, a kong-resszus a szakpolitikai ajánlásokat is na-gyobb hangsúllyal fogalmazta meg. Har-madrészt, nem volt hajlandó trópusi terü-leteket a gyarmati hivatalnokok által rep-rezentált gyarmatokként kezelni. A ne-gyedik világkongresszus során, az indiaiDehradunban az indiai kormányzat elér-te, hogy a város-vidék kapcsolat és a né-pességnövekedés is megfelelõ súllyalszerepeljen a témák között. Azt már aFAO igazgatója által elmondott megnyitó-beszéd is jelezte, hogy az erdõsítés is fel-került a globális napirendre.

Amint azt Kalmár Melinda közel-múltban megjelent, a Szovjetunió ésMagyarország viszonyát összefoglalókönyvében kifejti, a tudományos éstechnikai forradalom kulcsszerepet ka-pott a Szovjetunió stratégiai döntései-ben. A kihívásokat a Keleti Blokk or-szágai is érzékelték és ezekre választ isadtak. Kalmár arra jut, hogy míg Sztálinés a korabeli Politbüro alulértékelte amásodik világháború utáni technikaiforradalom jelentõségét, Hruscsov na-gyon is tudatában volt annak.

A fásítás ebben az összefüggésben el-lentmondásos képet mutat. A fásítási kam-pányt mint a nagy természetátalakításiprogram részét gyorsan felfüggesztettékSztálin halála után. Ez a döntés egybenvéget vetett a sajátosan értelmezetett ter-mészetvédelem korának és megnyitottaaz utat az erdõvel borított területek ás-ványkincseinek kizsákmányolása elõtt. ASzovjet Kommunista Párt Központi Bizott-ságának hangja, a Pravda ugyanakkor1954-ben közölt egy cikket, amely a tudo-mányos tevékenységük fokozására biztat-ta a tudományos szervezeteket. Utóbbihírt az Országos Erdészeti Egyesület egyhónappal a cikk megjelenése után kaptameg. A Pravda cikke szinte egybeesett aNagy Imre-kormány új szervezeti struktú-rával kapcsolatos rendeleteivel. Valószí-nûleg a cikk és a növekvõ autonómia isközrejátszott abban, hogy az elszigeteltségés a Szovjetunió kulturális-technológiaifejlettségével kapcsolatos kijelentések1955-ben meglehetõsen hirtelen tûntek el.

1956 elejétõl az ERTI folyóirata rend-szeresen közölt terjedelmesebb beszá-molókat magyar tudósok külföldi tanul-mányútjairól. Ezen utak jó része a Keleti

Blokk országaiba, Lengyelországba, azNDK-ba, Bulgáriába és a Szovjetunióbavezetett, de néhány beszámoló NSZK-beli és párizsi tapasztalatokról szólt. Ez atendencia csúcsosodott ki az 1956. szep-temberi budapesti nyárfa kongresszus-ban. A Keleti Blokk országaival folytatotttudományos csere 1957-ben új lendüle-tet kapott. Néhány hónappal a tizenkétkommunista párt moszkvai találkozójaelõtt, a MTESZ-hez hasonló csehszlovák,lengyel, román, keletnémet és szovjet er-nyõszerveztek küldöttségei Berlinbengyûltek össze. Az esemény legfontosabberedménye az volt, hogy deklarált céllávált a tanulmányutak gyakoribbá tételeés a nemzetközi szervezetekben valómûködés összehangolása a Keleti Blokkországai között.

Az OEE már 1955 tavaszán belekez-dett a jugoszláv erdészekkel való csere-kapcsolat szervezésébe, azonban a szov-jet és a magyar vezetéssel 1948 és 1954között rendkívül feszült, ellenséges vi-szonyban levõ déli szomszéddal csakkét évvel késõbb valósult meg közösprogram. A magyar erdészek elõbb a ju-goszláv erdészeti egyesület bledi konfe-renciáján vettek részt, majd június 19-énegy nagyobb küldöttség érkezett Újvi-dékre, ahol a hivatalos program szerinttíz napig tanulmányozták a jugoszláv er-dészek kopárfásítás és üzemszerû erdõ-gazdálkodás terén elért eredményeit.

1957 augusztusában a jugoszláv erdé-szek magyarországi látogatása a homo-kos területek fásításának tanulmányozá-sára irányult és a küldöttség a püspökla-dányi és sárvári kutatóállomást is meglá-togatta. Az évek óta tartó készülõdés el-lenére 1957 nyara valójában igen koraiidõpont volt, hiszen alig fél év telt el azó-ta, hogy Nagy Imre a Jugoszlávia nagy-követségén kért menekültstátust, aminekkövetkeztében a jugoszláv kormány és aKádár-kormány hetekig tartó diplomáciaivitában állt egymással, s csak hetekkelvoltunk az újabb szovjet-jugoszláv szakí-tás elõtt.

1957–1958-ban hasonló csereprogramvalósult meg bolgár, illetve román erdé-szekkel. A velük való kapcsolatfelvételtegy szokatlan kezdeményezés elõztemeg. 1958-ban Barthos Gyula, a vadász-írásairól és ornitológiai munkásságáról isismert, akkoriban már nyugalmazott er-dõmérnök, egyesületi tag, írt egy hosz-szabb tanulmányt a 20. század eleji er-délyi tarvágásokról. A tanulmány meg-küldésével egy idõben arra kérte az OEEelnökségét, hogy támogassa újabb tanul-mányútját, amelynek során felkeresné azötven évvel korábban vizsgált területet.

Az elnökség a dokumentumok alapján tá-mogatta az elképzelést, az azonban nemvilágos, hogy végül megvalósult-e a ta-nulmányút. Az bizonyos, hogy az OEEmeghívta az ASIT-ot (az MTESZ romániaimegfelelõjét), hogy vegyen részt az 1958.tavaszi vándorgyûlésen, s még abban azévben a kölcsönösség jegyében zajló ta-nulmányutakra került sor. Megjegyzen-dõ, hogy a magyar küldöttségben két, az1900-as évek elején Erdélyben született,vezetõ beosztásban dolgozó erdész isvolt: Vass Sándor, a debreceni erdészetekkori igazgatója 1904-ben Szászrégen-ben született, míg Boér Ferenc, aki az1960-as években vezette a Keszthelyi Ál-lami Erdõgazdaságot, 1899-ben Kolozs-várott látta meg a napvilágot.

A román erdészek programjának kö-zéppontjában a szikes talajok fásítása ésaz ezzel kapcsolatos püspökladányi ku-tatások, valamint a Balaton környéki kí-sérleti telepítések álltak. Az utóbbi ré-gióban a román szakemberek a bükk-és nyárfahibrideket tanulmányozták. Akis létszámú bolgár delegáció program-jában a homokfásítás, a mezõvédõ er-dõsávok telepítése, valamint a csemete-kertek szerepeltek. A bolgár látogatásjelentõségét jelzi, hogy a három küldött-ség közül csak ez utóbbit fogadta Balas-sa Gyula, az erdészeti ügyekért felelõshelyettes miniszter. (A bolgár-magyarkapcsolat és látogatások szerepe az1958–61 közötti kollektivizációs hullámkapcsán is jól dokumentált.)

A három küldöttség programja külön-bözött egymástól. A közös nevezõt a bu-dapesti fogadás, valamint a Buda kör-nyéki hegyeken zajló kopárfásítás meg-tekintése jelentette. A román és a bolgárerdészek szabadidejük jelentõs részét aBalaton körül tölthették. A külföldi dele-gációk számára készített program azt jel-zi, hogy a magyar erdészek büszkék ésmagabiztosak voltak az Alföldfásítás te-rén elért eredményeikre, valamint azt is,hogy nem tudtak hivatalos fogadást el-képzelni a fõvároson kívül.

Az 1970-es és 1980-as években ezek akapcsolatok egyfelõl a szakmai turizmusirányába fejlõdtek tovább. A külföldi,gyakran az akkori vasfüggöny nyugatioldaláról érkezõ erdészek és vadászokprogramjának és útjainak szervezése azOEE fontos bevételi forrásává, sõt,MTESZ források híján, mozgásterénekkulcsává vált. [Ez utóbbit Király Pál szí-ves közlése alapján állítom – B.R.] Más-részt, a regionális kapcsolattartás Pannó-nia Napok néven 1973-ban intézménye-sült, s ez a keret a mai napig létezik.

Balogh Róbert, történész

SZÁZÖTVEN ÉV – FEJEZETEK


MÛHELYMUNKA / ERDÉSZÉLET – ERDÉSZLÉLEK

Az OEE Erdõk a Közjóért Szakosztálya2015. évi évzáró szakosztályülését aBudakeszi Vadasparkban tartotta.

A szakosztálytagokból álló 20 fõs csa-patunkat Szabó Miklós és Jóba Katalin,a vadaspark dolgozói fogadták. Rövi-den ismertették a harminchat éves va-daspark történetét, kialakulásának fõbbállomásait. Megtudtuk, hogy a park aKárpát-medencében honos gerinces ál-latokat mutatja be természetes környe-zetükben. Az ismertetõt Tollner György,az erdõgazdaság korábbi vezetõje egé-szítette ki érdekes információkkal.

Szó esett az év során a vadvilág meg-ismerése céljából a különbözõ korosztá-lyok számára szervezett számos prog-ramról. A beszélgetést követõen megte-kintettük a felújított és nemrégiben át-adott fogadóépületet, amelyet a korelvárásainak megfelelõen akadálymen-tesítettek is. A kisgyermekes családokpedig „terepjáró” babakocsikat vehet-nek ingyenesen igénybe a belépés után.

A séta során idegenvezetõnk, az egyikkedves szakosztálytagunk lánya, JóbaKatalin volt, aki élvezetes, részletekrekiterjedõ elõadást tartott a vadaspark

minden lakójáról. Elsõként a nagyvadasrészt jártuk be, ahol a Kárpát-medencemostani és egykor honos nagytestû álla-tait figyelhettük meg. Erdeink gyakorinagyvadjai mellet lát-hattuk a visszakereszte-zések révén nemesítettõstulok, valamint a vi-lágviszonylatban is ritkaPrzsevalszkij-ló egyespéldányait. Ezen állatoktartásával és szaporítá-sával a vadaspark agénmegõrzés terén isfontos feladatot lát el.

Különösen nagynépszerûségnek ör-vendtek a csapat köré-ben a napjainkban hazánkban újramegtelepedõ nagyragadozók, a medve,a farkas és a hiúz. A medve és farkasoklátványetetése során tapasztalhattuk,hogy milyen szoros kapcsolat alakult kia gondozó és az állatok között.

Ezt követõen sétánkat a kisemlõsökközött folytattuk, ahol szintén sok érde-kes információt tudtunk meg az egyesfajokról és azok szokásairól. Vezetõnkvalóságos párbeszédet folytatott az

aranysakállal és a rókák is a tenyerébõlettek, sõt a kedvünkért a beszélõ hollóis megszólalt. A több mint kétórás prog-ram részletes betekintést nyújtott a Bu-dakeszi Vadaspark és lakóinak életébe.

Az élményekben gazdag séta után jólesett a gõzölgõ babgulyás, majd követ-kezett a szakosztályülés hivatalos része.Ennek keretében a szakosztálytitkár ér-tékelte a 2015. év szakmai programját.

A szakosztály jelenlévõ tagjai a beszá-molót egyhangúan elfogadták. Ezt kö-vetõen a 2016-os év programjaira, mun-katervére vonatkozóan hangzottak eljavaslatok.

Ezúton is szeretnénk megköszönni aBudakeszi Vadaspark vezetõségének akitûnõ programot és azt, hogy a szak-osztályülésnek helyet biztosított.

Miklós Tamásszakosztálytitkár

A Budakeszi Vadasparkbanjárt a Közjóért Szakosztály

Manapság a kései utódok nyilván ritkángondolnak rá, és lehet, hogy elképzelniis nehéz, de a II. világháborút követõ-en, sõt még az 1950-es években is, a fá-zás és az éhezés a soproni erdõmérnök-hallgatók nem kedvelt, de mindenna-pos elfoglaltságai közé tartozott.

Többségük pénztárcája messze túllapos volt ahhoz, hogy a meglehetõsendrága élelmiszert megvegyék, így hátnem csoda, hogy az élelemért sok min-denre képesek voltak.

H. pék viszonylagos jólétben élt Sop-ron belvárosában, üzemében négy al-kalmazottat is foglalkoztatott. Egyetlenlánya, Margitka nem volt feltûnõen csi-nos (hogy ne fogalmazzunk ennél sar-kosabban). Ennek ellenére egyidejûleghárom jóvágású erdõmérnök-hallgatócsapta neki nagy lendülettel a szelet.Kísérgették a Várkerületen, felváltvatáncoltatták õt és édesanyját is az erreszakosodott mulatságokon, és mind-

hárman tiszteletet érdemlõ megbízható-sággal tettek eleget a család rendszeresuzsonna-, ebéd- és vacsorameghívásai-nak, ahol is fennen dicsérték a pék-üzem termékeit.

Hogy dicsérõ szavaik ne tûnhesse-nek udvariaskodó üres fecsegésnek, fo-gyasztottak is tisztességgel. Az ilyen al-kalmakra mindig virágot vittek a leány-nak és édesanyjának is, akiket termé-szetesen folyamatos bûvöletben tartottez a nagyvonalú figyelmesség. A virá-gok eredetét ennyi idõ távlatából márnemigen érdemes firtatni, de a diákokanyagi helyzetét alapul véve szinte biz-tosra vehetõ, hogy nem pénzért vették.

Az idilli helyzet talán három hónapigtartott, amikor is a pék elveszítette a tü-relmét. Egy késõ õszi szombaton félre-hívta a dús ebéd után bágyadtan mo-solygó hallgatókat. Mindegyiknek ésmagának is töltött egy kupica konya-kot, majd szelíd hangon, de meglehetõs

határozottsággal így szólt a mit sem sej-tõ ifjakhoz: Uraim! Rendkívüli örö-mömre szolgál, hogy egyetlen leányomilyen kapós az erdõmérnök-hallgatóurak körében. Ezzel együtt is tisztelettelkérem Önöket, döntsék el maguk kö-zött, ki kívánja záros határidõn belüleljegyezni Margitot. Holnap ebédre pe-dig már csak az illetõ urat várjuk nagyszeretettel! Erre emelem poharamat.

Több mint hat évtized elteltével márnehéz volna kinyomozni, hogy a le-gények megbeszélték-e maguk közöttaz ultimátumra adandó egységes vá-laszt, vagy mindhárman függetlenül ju-tottak ugyanarra a döntésre. Ennek ta-lán ma már nincs is túlzottan nagy je-lentõsége. Az viszont biztos, hogy Mar-gitka másnap éjszaka könnyeivel áztat-ta el kispárnáját. A vasárnapi ebédugyanis szûk családi körben, egy érin-tetlen terítékkel, nyalka erdõmérnök-hallgató(k) nélkül, kifejezetten keser-nyés hangulatban zajlott le.

Marosi György elbeszélése nyomán lejegyezte Csóka György

A pék lánya


Az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegi Helyi Cso-portja nagyszámú hallgatóság elõtt 2015. november 25-éntartotta évzáró rendezvényét a Göcseji Falumúzeum elõ-adótermében.

Vissi Géza titkár köszöntõ szavai után prof. dr. Bartha Dénesintézetigazgató egyetemi tanár a 2015-ös év fafajáról, a kocsá-nyos tölgyrõl tartott elõadást a rá jellemzõ magas színvonalon.Bevezetõjében ismertette Az év fája mozgalom eredetét, indu-lását. Az Országos Erdészeti Egyesületnél elõször 1995-ben dr.Bartha Dénes javasolta, hogy – német minta alapján, ahol már1989-tõl létezik – Magyarországon is el kell indítani ezt a moz-galmat. A következõ évtõl, 1996-tól minden évben megválaszt-ják az év fáját. Az utóbbi három évben online szavazáson de-rül ki melyik faj a nyertes, elõtte a professzor javaslatai alapjánAz év fája mozgalom szakmai kuratóriuma döntötte el.

Elsõsorban az olyan õshonos fajokat helyezik elõtérbe,amelyeknek erdészeti jelentõsége is van, és az utóbbi idõ-szakban kevés figyelmet kaptak. Ma már 20 fafaj szerepel alistán, zömének részletes leírása nyomtatásban is megjelent.

Van remény arra, hogy az összes fajról önálló kötet is napvi-lágot lát a jövõben, az OEE kiadásában.

Az év fájáról tudományos közlemények, ismeretterjesztõ,népszerûsítõ cikkek jelennek meg, melyek a szakközönségmellett a természetkedvelõknek is szólnak. A diákok a KaánKároly Országos Természetismereti Verseny keretében fel-használhatják a felkészüléskor, az elõadásokon. Így közelebbkerülhetnek az erdõhöz, az adott fafajhoz az erdészek és azerdõlátogató gyermekek, családok.

A professzor ezen kívül elmondta, hogy hasonló jelleggelválasztják meg az év faegyedét, melyet az Ökotárs Alapít-vány jegyez, de annak keretében egy-egy ismert példányt je-lölnek ki. Ezen kívül egyre bõvül a mozgalom, megválaszt-ják az év madarát, gombáját, halát, emlõsét, denevérét, két-éltûjét, gyógyfüvét.

Következõben dr. Bartha Dénes rátért a kocsányos tölgyismertetésére. Hivatkozott Vancsura Rudolf tölgy kutatásai-ra, kiemelve a Sipov erdõt. Az elõadását és a tölgyrõl szóló ta-nulmányait az intézet korábbi oktatójának ajánlotta emlékül.A kocsányos tölgy nevezéktana, alaktana, elterjedése, elõfor-dulása, változatossága, felhasználhatósága fejezetekbõl állóelõadásából a legfontosabbakat emeljük ki.

5000 évvel ezelõtt a kocsányos tölgy csak az Appennini-,Ibériai-, és a Balkán-félszigeteken fordult elõ s innét kezdettészak felé terjeszkedni, feltehetõleg az ember, szajkó, mókusés a pelék közvetítésével.

Jelenlegi elterjedését térképen mutatta be, melyen látni,hogy Írország, a Brit-szigetek és Skandinávia déli része azészaki határa, Keleten az Ural, és Dél-Európa legdélibb részé-rõl és a magas hegységekbõl hiányzik. Új elmélet szerint ahonfoglalás útvonala nem a sztyepp zónában, hanem az er-dõssztyepp vidékén húzódott, mely egybeesett a kocsányostölgy által elfoglalt területtel. A Kárpát-medencében megfele-lõ legelõket és faanyagot is találták. Magyar õseink sûrû er-dõs vidékre, nyugatabbra és a hegyvidékre nem mentek.

Sokan felteszik azt a kérdést, hogy a kocsányos tölgy mi-ért nem terem rendszeresen. Bartha Dénes jelezte, hogy 100-120 évig a koronájával és a törzsével foglalkozik, s ezutánkezd összpontosítani a termésre, akár 1000 évig is. A legidõ-sebb kocsányos tölgy-matuzsálem 1500 éves, Dániában talál-ható, de 1000 évesbõl több is van.

A professzor a kocsányos tölgyet az egyik legnagyobb vál-tozatosságú fafajnak említette. Elõször a korán fakadó és akésõn fakadó tölgyet ismertette, hangsúlyozva, hogy a klíma-változás hatására a kocsányos tölgy két változatának területeösszemosódik.

Igen érdekes volt a szlavón tölgy bemutatása. Elmondta,hogy az 1800-as évek végén, a határõrvidéken még hétszáze-zer hektár szlavón tölgyesünk volt, amibõl harminc év múlvacsak hétezer hektár maradt. Az volt a baj, hogy a fák kivágásaután nem újították fel az erdõterületet. Ezt a borzalmas mérté-kû pusztítást nézhetjük régi festményeken, rajzokon, fényké-peken és olvashatjuk az Erdészeti Lapok hasábjain. Sok híres,nevezetes épületben láthatunk – többek közt a parlamentbenis – szlavón tölgybõl készült bútorokat, berendezéseket.

A professzor ismertetette a szürke tölgyet is (Quercus pe-dunculiflora), mely jobban viseli a szárazságot, kevesebb víz-zel is megelégszik, ezért fel kell karolni. Eltöprenghetünk azon,hogy ez lesz-e a kocsányos tölgyet leváltó fafaj, ha tovább rom-lik klíma. Erdélyben ismerik és alkalmazzák is. Felvetette, hogyvan-e a magyarságnak fája. Nincs, de már 34 országnak van.(Az akác hungarikum, nem tekinthetõ annak). Javasolta, hogya kocsányos tölgy legyen a magyarság, a nemzet fája.

Az elõadás után Vissi Géza titkár elmondta, hogy Zala me-gye legértékesebb fája a kocsányos tölgy, 27 százalékot fog-lal el és 8000 hektár a 100 évnél idõsebb állomány.

A rendezvény keretében Povics Noémi, a Zalaerdõ Zrt. „Nyit-nikék” Obornak Erdei Iskola vezetõje ismertette a kocsányostölgyhöz kapcsolódó Kódgyûjtõ Kalandjátékot, melynek DózsaLászló fahasználati elõadó az egyik ötletgazdája. A játékbanrésztvevõknek tíz kódot kellett összegyûjteni, a Zalaerdõ Zrt.területén található tíz kocsányos tölgy famatuzsálem töve mel-letti táblákról, s azokat beküldeni. A sikeres kalandjáték ta-vasszal kezdõdött, és hozzájárult az év fája megismeréséhez.

Szélessy György és Gyõrvári László hozzászólása után Vis-si Géza titkár ismertette a 150 éves OEE jubileumi emlék-évének várható eseményeit és a helyi csoport tervezett prog-ramját. Meg kell említenünk, hogy az OEE Nagykanizsai He-lyi Csoport több tagja is jelen volt.

A jó hangulatú, sikeres összejövetelt talán az év fája ren-dezvénysorozat záró programjának tekinthetjük.

Szerzõ és kép: Szakács László

EGYESÜLETI ÉLET

A „Magyarság fája” Zalában


A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Erdõképek címmel 2015-ben isfotópályázatot hirdetett a társaság kezelésében lévõ erdõknövény- és állatvilágának, az erdõ életének, valamint a köz-jóléti létesítményeiben zajló tevékenységek fényképes bemu-tatására.

A Helyi Csoport évzáró rendezvénye a fotópályázat képe-ibõl nyílt kiállítás megnyitójával indult. Csapó György, aSzombathelyi Erdészeti Zrt. fõmérnöke köszöntötte a vendé-geket, ismertette a fotópályázat célját és örömét fejezte ki,hogy a pályázók és pályamûvek száma az elõzõ évhez képestmegkétszerezõdött, majd átadta a szót Biczó Barnabás üveg-gravírozó mûvésznek és fotósnak, hogy szakmai tudása alap-ján méltassa a pályázati alkotásokat.

A 3. helyezést Varga András Fennakadás címû képe nyer-te el, a 2. helyet Szitakötõ címû alkotásával Beke Gyula sze-rezte meg, a gyõztes kép pedig Németh Bálint Igézõ tekintetcímû alkotása lett. Különdíjban részesült Barasits Flóra a Rej-tek, Beke Gyula a Barangolás tél közepén, Laki László a Há-rom a kislány és Varga András a Kíváncsi mókus címû ké-péért. A díjakat Bugán József vezérigazgató, Bakó Csaba er-dõgazdálkodási igazgató és Csapó György fõmérnök adta át.A fotópályázatot – immár harmadik alkalommal – 2016-ban ismeghirdetik.

A kiállítás megtekintése után Horváth Gábor, a Helyi Cso-port titkára köszöntötte az évzáró rendezvény résztvevõit,majd átadta a szót Bakó Csabának, a Helyi Csoport elnöké-nek, aki felidézte a nemrégiben elhunyt tagtársunk, NémethImre munkásságát és egyesületi tevékenységét, és kérte amegjelenteket, hogy egyperces néma csenddel emlékezze-nek meg róla.

Az elnök rövid tájékoztatót tartott az év rendkívül gazdagprogramjairól és az egyéb aktualitásokról, külön kiemelve,hogy a Szombathelyi Helyi Csoport mennyire aktív egyesüle-ti tevékenységet folytat és 160 fõs taglétszámával az egyiklegnagyobb helyi csoport. Mindezek után megköszönte atagtársaknak az egész éves segítséget és kérte a részvételt akövetkezõ évi rendezvényeken is

Ezt követõen dr. Péntek Kálmán A külsõ naprendszer fel-fedezése címmel tartott elõadást. A Nyugat-magyarországiEgyetem Természettudományi Kara Matematikai Tanszéké-nek vezetõje – aki a Gothard Amatõrcsillagászati Egyesületelnöke is – örömmel tett eleget felkérésünknek és hívott min-ket egy múltbéli utazásra. Elõadásában a kezdetektõl, a világ-modellek alakulásától nyomon követhettük a külsõ naprend-szer óriás- és törpebolygóinak felfedezését. Számos nevesmatematikus és csillagász neve hangzott el, és elõadónknakköszönhetõen megcsodálhattuk a New Horizons ûrszondaáltal a Plútóról készült legfrissebb képeket is.

A folytatásban Horváth Gábor beszámolt a december 8-aiünnepi küldöttgyûlésen elhangzottakról és ismertetette a he-lyi csoport gazdagnak ígérkezõ 2016-os programtervét is.

Egy rövid szünetet követõen dr. Illyés Benjámin, a NAIKErdészeti Tudományos Intézet soproni állomásának egykoriigazgatója a Zirci Apátság szentgotthárdi erdõgondnokságá-ról tartott elõadást. Nyugdíjas éveiben kezdte el felkutatniédesapja, Illyés Károly munkásságát, végül az általa feldolgo-zott dokumentumokból az édesapja készítette fényképekkelillusztrálva egy 80 oldalas kézirat született. A két világháborúközött Illyés Károly vezette Vas megyében a Zirci ApátságCsörötnek-szentgotthárdi erdõgondnokságát. (Jelenleg ezekaz erdõk nagyrészt a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezelésébenvannak.) Tevékenységével megkezdõdött a csoportos felújí-tó vágásra alapozott, többcélú és jövedelmezõ erdõgazdálko-dás kialakítása. Két évtizedes gyakorlati tevékenysége erdõ-gazdálkodásunk két világháború közötti korszerûsítési törek-véseinek egyik példája. Illyés Benjámin méltó követõje édes-apja szakmai munkásságának, osztályvezetõként ugyanisnagy szerepe volt a rendszerváltozáshoz kapcsolódó szakmaiútkeresésben, a piacgazdasági erdõgazdálkodás kialakításá-ban. Nemzetközi szervezetekben kifejtett tevékenységévelpedig jelentõsen növelte a magyar erdõgazdálkodás külfölditekintélyét.

Az elõadásokat követõen Hunyadi Géza tagtársunk han-gulatos képeivel elevenítettük fel az év tartalmas programjait,majd a helyi csoport elnöke és titkára jókívánságaival zárult arendezvény.

Köszönjük a vezetõség 2015. évi elkötelezett és fáradhatat-lan munkáját!

Szöveg: Nagy-Khell Melinda, OEE Szombathelyi HCsKép: Hunyadi Géza

EGYESÜLETI ÉLET

Erdõképek, naprendszer és Illyés Károlymunkássága

2015. december elején a Saághy István Erdészeti Infor-mációs Központban tartotta évzáró rendezvényét az Or-szágos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportja.


EGYESÜLETI ÉLET

Rendszeresen látogatjuk MollaynéMadas Gabriellát, Gabi nénit, hogymagányát enyhítsük, és együtt eleve-nítsük fel a szakma múltját, közös em-lékeinket. Legutóbb szóba kerültGöncz Árpád és felesége Zsuzsannarészvétele az 1991-ben, Sopronbanmegrendezett vándorgyûlésen.

Gabi néni egyik fõszervezõje volt, énpedig a TAEG igazgatójaként és az OEESoproni Helyi Csoportjának titkárakéntfelelõse voltam a kiemelt rendezvény-nek. Emlékszem, mikor térden csúszvaa földön, személyesen tûzte fel a tölgy-leveleket az akkori vándorgyûlési nagy-méretû logóra, mely fát ábrázolt.

Megkérdeztem tõle, hogy hogyankerült a rendezvényre Göncz Árpádköztársasági elnök és felesége Zsuzsan-na. Gabi néni elmondta, hogy az Egye-sület új zászlót készített, és ennek fel-szenteléséhez kerestek zászlóanyát.Gabi néni együtt járt egy egészségügyitanfolyamra Zsuzsannával, igen jóbalettek, barátság alakult ki közöttük, ígyjavasolta Zsuzsanna meghívását. Az el-nökség elfogadta és Gabi néni meghív-ta Zsuzsannát, aki örömmel jött.

Én is emlékszem arra, hogy a sopro-ni sportcsarnokban tartott ünnepi köz-gyûlésen közel ezer tagunk részvételé-vel zajlott a rendezvény. Dauner Már-ton, az akkori Erdészeti és Faipari Hiva-tal elnöke váratlanul rám bízta GönczÁrpád köztársasági elnök kísérését. Afelkérést igyekeztem a legjobban telje-

síteni. Rájöttem, hogy mindigmondani kell az elnök úr-nak, hogy mit csináljon. Áll-jon meg! Forduljon jobbra,menjen be az ajtón! Viccesesetek is történtek. Gyógy-szert akart bevenni elnök úrés kimentünk a gépkocsijá-hoz, ahol magához vette agyógyszereit. A nagy tömegmiatt a testõrei már seholsem voltak. Bekalauzoltam asportcsarnok egyik szobájá-ba, ahol tudtam, hogy vanpohár és víz. Bent ült egyember. Újdonsült személyikísérõként határozottan fel-szólítottam az illetõt, hogyhagyja el a szobát. Õ csaknézett rám és nem szólt.Nem érti, hagyja el a szobát!– mondtam erélyesen. Én va-gyok elnök úr sofõrje –mondta és kiment a szobá-ból, így kettesben marad-tunk és beszélgettünk, míg agyógyszert bevette.

Mint a hadsereg fõpa-rancsnokának, a mucki vendégházban,a határõrségnél volt a hivatalos ebéd.Ahogy haladtunk felfelé, igyekeztembemutatni az erdõt. „Nem kell, mindenbokrot ismerek!” Utalt arra, hogy udvar-lás közben gyakran látogatták a sopro-ni erdõket Zsuzsannával.

Idén bizonyára megemlékezünk a 25éve Sopronban tartott vándorgyûlésrõl, a

zászlószentelésrõl, az osztrák határon állí-tott kopjafáról, az ottani határnyitásról ésmindenki, aki részt vett a vándorgyûlé-sen, emlékezhet saját élményeire. A törté-neteket is olyan céllal tárom az egyesüle-ti közvélemény elé, hogy késõbb ne kell-jen kutatni az információk után.

Ormos BalázsOEE Soproni HCs

25 éve szenteltük fel Egyesületünk zászlaját

Az OEE Budapesti FM Helyi Csoport2015. november legvégén tartotta év-záró szakmai rendezvényét, 21 tagtársrészvételével, az Erdészeti Informáci-ós Központban.

Rövid elnöki megnyitó keretében emlé-keztünk meg az elmúlt esztendõben el-hunyt tagtársainkról: dr. Danszky Ist-vánról, Haják Gyuláról és PandulaZoltánról. Köszöntöttük a különbözõelismerésekben részesült tagtársainkat:dr. Király Pált, dr. Erdõs Lászlót, dr.Verbay Józsefet és (távollétében) dr.Barátossy Gábort. Tájékoztattam a kol-légákat arról, hogy 2016-ban, az OEE150. jubileumi éve alkalmából, közös

rendezvényt tervezünk az Erdészettör-téneti Szakosztállyal.

Ezután Ugron Ákos Gábor helyettesállamtitkár adott tájékoztatást aktuáliságazati témákban, majd kérdésekre vá-laszolt. Külön szólt az Európai Erdõk 7.,Madridban megrendezett konferenciá-járól, amelyen Fazekas Sándor minisz-ter vezetésével vett részt.

Ezt követõen dr. Mózes Csaba fõosz-tályvezetõ-helyettes számolt be a dél-afrikai Durbanban megtartott ENSZFAO 14. Erdészeti Világkongresszusról.A témához kapcsolódva dr. Király Páljavasolta, hogy a 2016-os jubileumi évkeretében, emlékezzünk meg az 1936-ban Budapesten, sikeresen megrende-

zett 2. Erdészeti Világkongresszusról,annak 80. évfordulóján.

Végül dr. Schiberna Endre NAIK-ERTIosztályvezetõ tartotta meg rendkívülmagas színvonalú elõadását „Az erdõ-gazdálkodás szervezeti és ökonómiaiháttere” címmel, melynek során újfajtaszemléletmóddal, széles körû, hitelesadatbázisokon alapuló elemzésekkel„nyûgözte le” hallgatóságát, három fõtémakörben:

– erdõk, az erdõalapú iparágak(ezen belül a foglalkoztatás stb.),

– magán-erdõgazdálkodás,– vadgazdálkodás.Természetesen ezek a témakörök

önállóan is, akár egy-egy napos megvi-tatást is elbírnának, de éppen ezért is-mertük el rendkívülinek a hallottakat ésa látottakat.

Holdampf Gyula, elnök

Madridtól Durbanig


MÚLT-KOR

Az Erdõgazdaság felnémeti rakodó-ján · korábban Vasas rakodó névenvolt ismert ·'35 éven keresztül szol-gált Pászthory Lóránt erdésztechni-kus. A ma már nyugdíjas rakodóke-zelõt szinte mindenki ismerte anagy cégnél, kevesen tudják vi-szont, hogy az õ apja, idõsebbPászthory Lóránt valóságos fotómû-vész volt.

Ez az ember, a mûvészi képessé-gekkel megáldott Pászthory, nyug-díjazásáig mindvégig a MagyarPosta fõfelügyelõje volt, de mindenszabadidejét természetjárással töl-tötte. Családjával, ismerõsökkelbejárták a Bükk és a Mátra erdeit,nagy túrákat tettek a Pilisben, Bör-zsönyben, Nógrádban, Borsodbanés még sok helyen az országban,amerre járt, mindenhol fotózott, asok száz fényképet albumokbarendszerezte.

Nekünk, erdészeknek a mûvésziszépség mellett a képek dokumen-tum értéke jelent sokat, nagy szám-ban készültek az 1950-es, 1960-asévek erdészetét bemutató felvéte-lek. A kirándulásokon gyakran jelenvolt az ifjú Pászthory Lóránt, akitõla gazdag fotógyûjteményt megkap-tam, olvasóim számára ebbõl készí-tettem a következõ bemutatót.

Bemutató Pászthory Lóránt fotóiból

A két Pászthory: apa és fia

Az épület 1945 elõtt érseki nyaraló volt, majd az Egri Erdõigazgatósághoz került.1996-tól a Bükki Nemzeti Park kezelésében van, felújítás után a BNP bemutató- ésoktatóközpontja.

Két fotó Bélapátfalváról. A fotók akkor készültek, amikor a Bélkõ még nem voltlefaragva, itt még teljes magasságában látható. Elõtérben a Nagy-tó gátja (a népnyelvén a „Dugás”). A jobb oldali képen háttérben a drótkötélpálya a csillékkel,még állt a régi cementgyár.

A Csipkéskúti út (Bükk-fennsík) építését mutatja be a következõ oldali elsõ kétfelvétel. Akkor még a földmunkákat teljes egészében kézzel végezték (bal oldalikép), a burkolatépítésnél egyetlen gép az úthenger volt, a szállítást pedig a háttér-ben látható fogatokkal oldották meg.

Különféle erdõgazdasági munkákat láthatunk az 1950-es évekbõl a következõhat képen: kezdetben kézi fûrésszel, majd MRP motorfûrésszel végzett fakiterme-lést, fadöntést. Külön figyelmet érdemelnek a Csurgó nevû erdészház mellettirönkrakatok, a fennsíkon letermelt bükkrönkök bütüjén már megjelent az ál-geszt. Két képen is látjuk az akkori idõk szállítóeszközét, az ökrös fogatot (a csur-gói képen a háttérben). A fotós megörökítette az erdõmûvelõ asszonycsapatotBánkút közelében.

Tóparti épület (Felsõtárkány, 1959)

Bélkõ (1955) A Nagy-tó (1955)


Szilvásvárad és környéke az 1950-esévekbõl: a Nagy-tó (1950)

MÚLT-KOR

A csipkéskúti út építésének felvételei (1955)

Erdészeti munkák a Bükkben 1950 és 1960 között

Szalajka-völgy látványa a Gloriettrõl (1950)

Nagyvisnyó látványa a gõzmozdonnyal (1959)


Sokak által ismeretlen vidék: Up-pony térsége. Uppony két évig,1946–47-ben az Egri Erdõigazgatóság-hoz tartozott a Bótai Erdõgondnokságrészeként, az ismert Roller Kálmán voltaz erdõgondnok. Három képen muta-tom be az Upponyi-patakot, a Szorostés a vályogvetés õsi mesterségét.

Még két szép fotó a Bükkbõl:

A továbbiakban mátrai képeket mu-tatok be a Pászthory fotók gazdag tár-házából. Gyermekkorom emlékei közétartozik a szép Mátrafüred és a közel-ben lévõ Sástó, ahova barangolásainksorán többször eljutottunk.

A bükkszéki strand 1960-ból szárma-zó felvétele számunkra, erdészekszámára abból a szempontból érdekes,hogy a szemben lévõ dombokon mamár jórészt erdõk állnak. A térség másikstrandja, a parádfürdõi az erdészet köz-vetlen szomszédságában volt, addig lé-tezett, amíg a nagy beruházási hóbort elnem sodorta.

Végül Pászthory Lóránt két szép táj-képfotója a Mátrából.

Ezekkel a fotókkal szerettem volnabemutatni a kiváló fotóst, aki vezetõjevolt a Magyar Természetjáró Szövetség-nek és tagja volt a Fotómûvészek Szö-vetségének. Tájképei számos idegen-forgalmi kiadványban szerepeltek, tõleszármazó fotók láthatók sok-sok képes-lapon. A Dunakanyar Fotóklub tájfotó-kiállítást rendezett képeibõl.

Az itt bemutatott fotókat azok kö-zül válogattam, amelyek területün-kön, a Mátra és a Bükk térségében ké-szültek.

Hálával tartozom ifjú Pászthory Ló-rántnak, aki nagyon sok gyönyörû ké-pet átadott nekem, és az Erdészeti La-pok olvasói számára ezt a kis fotóössze-állítást így bemutathatom.

Wágner Tiborokl. erdõmérnök

MÚLT-KOR

Képek az Upponyi-völgybõl

Répáshuta (1955) Bükkszéki strand (1960)

Csipkéskút (1955) Itt még üzemel a parádfürdõi strand (1961)

A mátrafüredi mesevilág (1961)

Sástó, amikor még nem tört be a civilizá-ció (1961)

Látvány Galyáról, távolban a Kékes (1961)

Látvány Markaz felé (1961)


Az ülés helyszíne: Budapest, Földmûve-lésügyi Minisztérium, Darányi Ignác-te-rem

Az Országos Erdészeti Egyesület2016-ban ünnepli alapításának 150.évfordulóját. Ebbõl az alkalomból ju-bileumi évet hirdetett, amelyet ünnepiküldöttgyûlés keretében nyitott megdr. Fazekas Sándor földmûvelésügyiminiszter. Az ünnepi küldöttgyûlésre aküldötteken és az elnökség tagjain kí-vül meghívást kaptak az Egyesületörökös tagjai, az Ellenõrzõ Bizottság, aSzerkesztõ Bizottság, a Díj Bizottságtagjai, a Pártoló Tagi Tanács tagjaikéntaz állami erdõgazdaságok vezérigaz-gatói, a helyi csoportok és szakosztá-lyok elnökei és titkárai, a Szeniorok ésTiszteletbeli Tagok Tanácsa és a Föld-mûvelésügyi Minisztérium erdészetivezetõi. A partner szervezetek részé-rõl jelen voltak a Nemzeti Agrárgazda-sági Kamara, a MEGOSZ, a FAGOSZ, aPro Silva Hungaria Egyesület, az Alföl-di Erdõkért Egyesület, a Magánerdõ-kért Egyesület, az Erdõmérnöki Kar,az ERTI és az Országos Erdõ Tanácsképviselõi.

Az Egyesület zászlójának ünnepé-lyes bevonulását és a Himnusz elének-lését követõen az ülést megnyitvaZambó Péter elnök köszöntötte a meg-

jelent küldötteket és a meghívott ven-dégeket, majd megállapította, hogy 47fõvel a küldöttgyûlés határozatképes.A jegyzõkönyv vezetésére LomnicziGergely fõtitkárt, hitelesítõknek Hol-dampf Gyula és dr. Kárpáti László kül-

dötteket javasolta, melyet a küldött-gyûlés egyhangúan elfogadott. Ezutánismertette a napirendet, melyet a kül-döttek tartózkodás és ellenszavazatnélkül elfogadtak.

Az elsõ napirendi pont keretébenZambó Péter elnök értékelte a 2015-ösév egyesületi mûködését. Ennek soránkitért a magyar erdõk érdekében vég-zett sikeres ismeretterjesztõ tevékeny-ségre, többek között az SOS – Bajbanaz erdõ! adománygyûjtésre és az Erdé-szeti Lapok egyre növekvõ példány-számú nyomtatására és határon túliterjesztésére. Az erdészeti erdeiiskola-hálózat minõsítése 24 intézményt érin-tett, akik mintegy 50 ezer gyereket fo-gadtak az évben. A helyi csoportok ésszakosztályok mintegy 250 rendez-vényt szerveztek az évben, köztük a146. Vándorgyûlést Kaposváron,amely több mint 700 fõs résztvevõi lét-számával az utóbbi idõk legnagyobbKárpát-medencei erdészeti szakmai ta-lálkozója volt. Az elnök köszönetetmondott a programok megvalósításá-ban segítséget nyújtó erdõgazdasági ésmagán partnereknek. Az Egyesületszakmai munkájáról szólva beszámoltaz erdõtörvény-módosítás során egye-sületi vezetéssel mûködõ munkacso-port tevékenységérõl. Beszédében ki-állt az állami erdõgazdaságok szabály-szerû mûködtetése mellett, hangsú-lyozva, hogy a cégcsoport a minden-kori tulajdonosi elvárásoknak megfele-lõen, felelõsen és a közjót szolgálvakezeli az állami erdõket. A 2016-os ju-bileumi évre elõretekintve idézte azalapítás 40. évfordulója alkalmából fel-szólaló Darányi Ignác földmûvelésü-gyi minisztert és Bedõ Albertet, azEgyesület tiszteletbeli elnökét, akik azerdõgazdálkodás fontosságára és meg-bízhatóságára hívták fel kortársaik fi-gyelmét. Az elnöki beszéd teljes terje-delmében olvasható az Erdészeti La-pok 2015. decemberi számában.

A második napirendi pont kereté-ben dr. Fazekas Sándor földmûvelésü-gyi miniszter ünnepi beszédével meg-nyitotta a jubileumi emlékévet. A mi-niszter gróf Tisza Lajos egykori elnö-köt idézte, aki kis csemetébõl terebé-lyes fává növõ szervezetként ábrázoltaaz Egyesület tevékenységének fejlõdé-sét. A miniszter méltatta az elmúlt idõ-

szak eredményeit, különösen a kör-nyezeti nevelés, az erdészeti ismeret-terjesztés, a szakmai továbbképzés, aszociális tevékenység és kulturális ér-tékmegõrzés területén. Közös törek-vésnek nevezte, hogy a magyar nem-zet minél több tagja magáénak érezzea páratlan szépségû magyar erdõket,hogy egyre többen óvják, védjék a ter-mészetet, és annak minden elemét.Gratulált a 150 éves fennálláshoz, és ajövõre tekintve további sikeres mûkö-dést kívánt az Egyesületnek. A jubi-leummal kapcsolatban a miniszterrelkészített interjú az Erdészeti Lapok2015. decemberi számában olvasható.

A miniszter ünnepi beszédét követõ-en dr. Oroszi Sándor, elnökségi tag, azErdészettörténeti Szakosztály elnöke is-mertette röviden az Egyesület 150 évestörténelmének fõbb fordulópontjait. Avisszatekintés után Lomniczi Gergelyfõtitkár elõterjesztette a jubileumi évprogramját. A helyi csoportok és szak-osztályok részérõl javasolta helyi szintûjubileumi programok megvalósítását,az erdész panteonban található szemé-lyek sírjainak ápolását és a mûködéstörténetének összegyûjtését az egyesü-leti almanachba. A jubileumi év köz-ponti programjai lesznek 2016. március21-én Bedõ Albert szobrának avatása aFöldmûvelésügyi Minisztérium árkád-során, 2016. június 22–25. között a 147.Vándorgyûlés Bedõ Albert szülõ- ésnyughelyén Sepsiköröspatak-Kálno-kon, 2016. október 3–9. között a 20. Er-dõk Hete, valamint 2016. december 9-én az ünnepi záró rendezvény. A kül-döttgyûlés a következõ határozattal hir-dette meg a jubileumi évet.

10./2015. (12. 08.) sz. küldött-gyûlési határozat: Az OrszágosErdészeti Egyesület 150 éves ala-pítási évfordulójának méltó meg-ünneplésére jubileumi évet hir-det a 2015. december 8. és 2016.december 9. közötti idõszakra. Ajubileumi idõszak célja tiszteleg-ni az egyesületi életet kialakító éstovább éltetõ elõdök emlékeelõtt, és megerõsíteni az össze-tartozást a jelenkor tagsága kö-zött. A jubileumi év központiprogramjainak szervezése mel-lett a küldöttgyûlés felhívást in-téz a helyi csoportokhoz és szak-osztályokhoz helyi ünnepi ese-mények megvalósítására.

A szavazáson jelen van 47 fõküldött. Szavazatok: 47 igen, 0tartózkodás, 0 nem.

EGYESÜLETI ÉLET

JEGYZÕKÖNYVaz Országos Erdészeti Egyesület küldöttgyûlésének2015. december 8-án, 10.00-kor kezdõdött ülésérõl


A harmadik napirendi pontban aküldöttgyûlés megemlékezett MadasAndrásról, az Egyesület örökös tiszte-letbeli elnökérõl. Madas András vissza-emlékezéseinek Életem – Pályafutásomcímmel megjelent második kötetét Ma-das Anna és dr. Madas Katalin mutat-ták be. Zambó Péter elnök a családképviselõi mellett átadott egy-egy tisz-teletpéldányt a Földmûvelésügyi Mi-nisztérium vezetõinek.

A szünet után következõ negyediknapirendi pontban dr. Sárvári János, azegyesületi könyvtár õre elõadásban

mutatta be az Egyesület elsõ elnöke,gróf Keglevich Béla életútját. Az össze-foglaló anyag az Erdész Panteonban ol-vasható.

Az ötödik napirendi pont keretébenZambó Péter elnök a 2016. évi tagdíjak-kal kapcsolatos elõterjesztésében a tag-díj összegének változatlanul hagyásátjavasolta, tekintettel az inflációs elõre-jelzések alacsony voltára.

11./2015. (12. 08.) küldöttgyû-lési határozat: A küldöttgyûlés a2016-os tagdíjak vonatkozásában

a 2015. évi összegek változat-lanul hagyása mellett dönt.

A szavazáson jelen van 47 fõküldött. Szavazatok: 47 igen, 0tartózkodás, 0 nem.

Az egyebek napirendi pontban Var-ga Attila, a Nagykanizsai Helyi Csoportküldötte a tagnyilvántartó program meg-újításáról érdeklõdött, amire válaszulLomniczi Gergely fõtitkár elmondta,hogy az eredetileg kiválasztott partner-rel nem sikerült olyan megoldást talál-ni, amely probléma nélkül venné át arégi programban lévõ adatokat, ezértidén új partner keresésébe kezdett a tit-kárság.

Az ülés végén Zambó Péter elnökmegköszönte a küldöttek és meghívot-tak részvételét a jubileumi évet megnyi-tó rendezvényen, és az erdészhimnuszeléneklése után bezárta a küldöttgyû-lést.

kmf.Zambó Péter

elnökLomniczi Gergelyjegyzõkönyvvezetõ

Hitelesítõk: Holdampf Gyula

küldött dr. Kárpáti László

küldött

EGYESÜLETI ÉLET

Az ülés helyszíne: Budapest, ErdészetiInformációs Központ (1021 Bp. Buda-keszi út 91.)

Jelen vannak:Elnökség: Zambó Péter elnök, Kiss

László és Mocz András alelnökök, dr.Oroszi Sándor SZB elnök, Gencsi Zol-tán, Köveskuti Zoltán, Spingár Péter,Szabó Tibor és Szentpéteri Sándor ré-gióképviselõk (9 fõ).

Tanácskozási joggal: dr. KosztkaMiklós DB elnök, Bak Julianna EB el-nök, Lomniczi Gergely fõtitkár, NagyLászló EL fõszerkesztõ, dr. Sárvári Já-nos, a Könyvtár õre, Pintér Eszter titkár-ságvezetõ, Domokos Gábor, a SoproniHallgatói Helyi Csoport elnök, CsarnaiGergõ titkár

Kimentését kérte: Andrésiné dr. Am-brus Ildikó alelnök, Dobre-KecsmárCsaba régióképviselõ

Az ülést megnyitva Zambó Péter kö-szöntötte a megjelent elnökségi tagokat,meghívottakat. A napirend tárgyalásaelõtt az elnökségi ülés résztvevõi egy-perces néma fõhajtással emlékeztekGáspár-Hantos Gézára, az Egyesületegykori fõtitkárára, tiszteletbeli tagjára,aki az ülést megelõzõ héten hunyt el.

A napirend tárgyalásának elején azelnök megállapította, hogy az elnökség9 fõvel határozatképes. A jegyzõkönyvvezetésére Lomniczi Gergelyt, a hitele-sítésre Köveskuti Zoltánt és SzentpéteriSándort kérte fel. A kiküldött napirend-ben a meghívott vendégekre való tekin-tettel sorrendi változtatást javasolt. Fen-tieket, és a módosított sorrendû napi-rendet az elnökség egyhangúan elfo-gadta.

Az elsõ napirendi pontban dr. Koszt-ka Miklós DB elnök ismertette a 2016-os kitüntetési kiírás részleteit, majd az

elnökség tárgyalta a kitüntetési javasla-tokat.

1./2016. (01. 27.) elnökségi ha-tározat: Az elnökség támogatja azelnök kezdeményezését Bará-tossy Gábor Örökös Tagsági Dísz-oklevél kitüntetésre történõ elõ-terjesztésére.

Az elnökség saját jogon a kö-vetkezõ javaslatokat teszi a 2016.évi egyesületi kitüntetésekre:

Bedõ Albert Emlékérem: dr.Sárvári János, Koczka Zoltán

Kaán Károly Emlékérem: Kis-teleki Péter, Orbók Ilona

Az elõterjesztések elkészítésétés a Díj Bizottsághoz történõ el-juttatását a titkárság koordinálja.

Szavazott 9 fõ elnökségi tag.Szavazatok: 9 igen, 0 tartózkodás,0 nem.

A második napirendi pontban Zam-bó Péter elnök ismertette, hogy azEgyesület segítséget kínált a soproniegyetemi hallgatói szervezeteknek azönálló jogi személyiségû szervezet

JEGYZÕKÖNYVaz Országos Erdészeti Egyesület elnökségének

2016. január 27-én, 10.00-kor kezdõdött ülésérõl


megalapítására, javasolta az Ifjúsági Körújjáélesztését. Amíg ez megvalósul, ad-dig az OEE közhasznú szervezetként,az Alapszabály 2.§. 3. pontjában foglal-takkal összhangban segítséget nyújt ahallgatói rendezvényekre érkezõ támo-gatások összegyûjtésében. A SoproniHallgatói Csoport elnöke és titkára el-mondta, hogy a 2016-os balekhét és a2017-es Valétálás támogatása aktuális,emellett segítséget kértek a KISZ-Házfelújítására indított gyûjtésben is. MoczAndrás a pályázati lehetõségek kihasz-nálhatósága miatt hangsúlyozta az önál-ló jogi személyiségû hallgatói szervezetlétrehozásának fontosságát. Dr. OrosziSándor felhívta a figyelmet, hogy a va-létáló hallgatók fele egyesületi tag, azegyesületi tagság utánpótlásának fontosterepe az egyetem. Ennek ellenére nemtámogatja, hogy az Egyesület kezelje abeérkezõ adományokat, a támogatásmás módját tartaná kívánatosnak. KissLászló alelnök a KISZ-Ház felújításárólérdeklõdött, amire válaszul DomokosGábor ismertette az NYME által készí-tett felújítási terveket, amelyek azösszegyûlõ összeg függvényében há-rom fejlesztési opciót tartalmaznak.

2./2016. (01. 27.) elnökségi ha-tározat: Az Országos ErdészetiEgyesület részt vállal a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõ-mérnöki Karán szervezett hallga-tói rendezvények és a KISZ-Házfelújításának támogatásában.


A harmadik napirendi pontban Lom-niczi Gergely fõtitkár ismertette a 2015-ös gazdasági év pénzügyi zárásánakmenetrendjét. A beszámolót és terveketelfogadó évi rendes küldöttgyûlés ter-vezett idõpontja 2016. április 15. A2015-ös évet várhatóan a tervezett szin-tû eredménnyel zárja az Egyesület, míga 2016-os év tervezése a Vándorgyûlésköltségvetésének alakulása miatt mégbizonytalan, de mindenképpen jelentõsnövekedésre kell számítani a költségve-tés végösszege tekintetében. A fõtitkárismertette a helyi csoportok mûködésikeretének korábbi évek szerinti fel-használását, és javasolta az azonosösszegû keret megállapítását.

3./2016. (01. 27.) elnökségi ha-tározat: Az elnökség a helyi cso-portok mûködésére a 2016-ostagdíj befizetések alapján szá-

molt létszám adatokból számítvaszemélyenként 600 Ft, csopor-tonként minimum 30 000 Ft költ-ségkeretet állapít meg. A 2015-ösév maradványkerete 2016. de-cember 31-ig felhasználható,2017-re mûködési keret átvitelenem lesz lehetséges. A rendelke-zésre álló összegrõl a 2016. évilétszám adatok rögzítése után atitkárság értesíti a helyi csopor-tokat.


4./2016. (01. 27.) elnökségi ha-tározat: Az Elnökség a SzeniorokTanácsa mûködésének megsegí-tésére 2016-ban 50 000 Ft mûkö-dési keretet állapít meg. A 2015-ös év maradványkerete 2016. de-cember 31-ig felhasználható,2017-re mûködési keret átvitelenem lesz lehetséges.


A negyedik napirendi pontban Zam-bó Péter elnök ismertette Sütõ János tagnemes felajánlását, aki erdõ- és földtu-lajdonát az Egyesületre hagyná öröksé-gül. Az elnökség tagjai egyöntetûenörömmel üdvözölték a nagy jelentõsé-gû kezdeményezést, az Egyesület mû-ködése szempontjából áttörési lehetõ-ségként értékelve azt. A jogi helyzettisztázása szükséges, hogy a földforgal-mi jogszabályoknak megfelelõen lehes-sen fogadni a felajánlást.

5./2016. (01. 27.) elnökségi ha-tározat: Az Országos ErdészetiEgyesület elnöksége tisztelettelelfogadja Sütõ János egyesületitag és felesége felajánlását erdõ-és földtulajdonának Egyesületretörténõ hagyományozásáról,akiknek kezdeményezésükért atagság nevében ezen határozatútján is köszönetüket fejezik ki.Megvalósulás esetén az így ren-delkezésre álló javakat az Egye-sület közhasznú céljainak eléré-sére fordítja.


Az ötödik napirendi pontban Lom-niczi Gergely fõtitkár ismertette, hogy azEgyesület támogatási kérelmet nyújtott

be az FM Erdészeti Osztályára, amellyelkapcsolatban a következõ tevékenysé-gekre 17,3 millió forint értékben támo-gatási szerzõdést kötött: Nemzeti Kin-csünk az erdõ címû 10 részes ismeret-terjesztõ kisfilmsorozat forgatása; Erdõ-gazda társasjáték kiadása; Erdészeti er-dei iskola program egységes honlap ké-szítése; Az Év Fája záró kiadvány elké-szítése; Erdészeti Lapok határon túlipostázása. Megvalósítási határidõ: 2016.április 30. A fõtitkár ismertette a kisfilm-sorozat forgatására kért három ajánlatot,és a nagyságrend miatt kérte az elnök-ség véleményét, jóváhagyását a megva-lósító partner kiválasztásában.

6./2016. (01. 27.) elnökségi ha-tározat: Az elnökség egyetért az-zal, hogy az Egyesület a NemzetiKincsünk az Erdõ c. kisfilm sor-ozat forgatására a Natura-MédiaKft.-vel kössön szerzõdést, nettó7 900 000 Ft értékben.


A hatodik napirendi pontban Lom-niczi Gergely fõtitkár beszámolt a 147.Vándorgyûlés elõkészületeinek aktuálisállásáról, és a jubileumi év további prog-ramjainak idõpontjáról és szervezésé-rõl. A felmerülõ kérdésekrõl a közeljö-võben összehívandó szervezõbizottságiülésen születnek döntések.

Az egyebek között Zambó Péter is-mertette, hogy az Egyesület megkere-sést kapott az erdélyi Bözödújfaluösszedõlt templomának helyén eme-lendõ kápolna faanyagának összegyûj-tésében való segítésre. Az FM tájékozta-tása szerint ismét szétválasztják az er-dész- és vadgazdálkodási technikus ké-pesítéseket. Lomniczi Gergely fõtitkártájékoztatott, hogy az UPS Magyaror-szág támogatásával megkezdõdik az er-dészeti erdei iskola-hálózat egységesarculatának kidolgozása.

Az ülés végén Zambó Péter elnökmegköszönte az elnökség munkáját ésaz elnökségi ülést bezárta.

kmf.Zambó Péter

elnök Lomniczi Gergelyjegyzõkönyvvezetõ

Hitelesítõk: Szentpéteri Sándor

régióképviselõ Köveskuti Zoltán

régióképviselõ

EGYESÜLETI ÉLET


Sõth Ervin(1929–2015)

Sõth Ervin gyémánt-diplomás erdõmér-nök 2015. december24-én otthonábancsendesen elhunyt.Hamvaitól 2016. ja-nuár 8-án Szombat-helyen katolikusszertartás szerintiszentmise keretében

búcsúztak családtagjai, volt munkatársai, ba-rátai, tisztelõi, ismerõsei.

Sõth Ervin 1929. március 31-én születettDabronyban, földmûves családban. Ott vé-gezte elemi iskoláit is. Tanulmányi eredmé-nyei alapján tanítói biztatására szülei a pá-pai Bencés Gimnáziumba íratták, ahol1948-ban érettségizett jeles eredménnyel.Abban az évben, Sopronban beiratkozott aMûszaki Egyetem Erdõmérnöki Karára.1952-ben szerzett erdõmérnöki diplomátszintén jeles eredménnyel. Mivel az Orszá-gos Erdészeti Fõigazgatóság az igényeknekmegfelelõen osztotta szét a diplomát szer-zett mérnököket, a Salgótarjáni Állami Er-dõgazdaságnál kapott elhelyezést. Elõszöra karancsaljai üzemegység vezetõjének letta helyettese. Majd 1953 májusában beke-rült az erdõgazdaság központjába terv- ésgépesítési elõadónak. Mivel így hozzátarto-zóitól kénytelen volt távol lenni, kérte áthe-lyezését a Dunántúlra, amit az erdõgazda-ság megszûnésével 1955. április 1-jével si-került is elérnie. Ekkor került a Szombathe-lyi Erdõrendezõséghez. Az évben nõsültmeg. Házasságából két fiú született. Lakás-problémáinak megoldására a Sárvári ÁllamiErdõgazdasághoz kérte áthelyezését. Így1956 februárjától az erdõgazdaság köz-pontjában erdõhasználati csoportvezetõibeosztást töltött be. A Sárvári Állami Erdõ-gazdaság 1961-ben összevonással meg-szûnt így a jogutód, a Szombathelyi ÁllamiErdõgazdaság központjába került közbirto-kossági csoportvezetõnek. Az államerdé-szeti szakirányítási és fásítási csoport meg-alakulásával itt folytatta munkáját szinténcsoportvezetõi beosztásban. Elismerésreméltó munkát végzett a szakirányításban ésannak megszervezésében.

1968. február 1-jével áthelyezéssel kerülta MÉM Szombathelyi Állami Erdõrendezõsé-géhez, erdõfelügyelõség-vezetõnek, majd1973-tõl ezen beosztása mellett kapott meg-bízást az erdõrendezõség igazgatóhelyettesiteendõinek ellátására is. Az erdõrendezõsé-gen belül a legnagyobb erdõfelügyelõségetirányította. 1979-tõl – az akkori átszervezésfolytán – munkakörének megváltozása nél-kül a Szombathelyi Állami Erdõfelügyelõ-ségnél osztályvezetõ lett az 1989. évi nyug-díjazásáig.

Nagy gyakorlattal és kiváló elméleti fel-készültséggel rendelkezett. Jó kapcsolatotalakított ki az állami és társadalmi szervek-kel. Vezetõként intézkedései határozottakvoltak és betartatásukban is következetesvolt. Hivatali munkáját nagy elhivatottság-gal, szakmaszeretettel végezte. Munkájamellett nagymértékben végzett társadalmi

munkát is. Több éven át munkahelyénekszakszervezeti titkára volt. Tagja volt az Or-szágos Erdészeti Egyesületnek, ahol szak-osztálytagként is részt vett a munkában.Amíg egészségi állapota engedte, részt vett ahelyi csoport összejövetelein.

Szakmai munkája elismeréseként három-szor vállalati, kétszer miniszteri kitüntetés-ben részesült. A Munka Érdemrend Bronzfokozatát is magáénak tudhatta. Társadalmimunkáért Bronz Emlékérem kitüntetéssel ju-talmazták. Szakszervezeti munkáját SZOTOklevéllel ismerték el. Nyugdíjas éveibensem szakadt el a természettõl, a vadászatbanés a horgászatban találta meg hasznos szóra-kozását, közel maradt az erdõhöz, a termé-szethez.

Távozásával szegényebbek lettünk egykiváló emberrel, szakemberrel, aki sokat tetta magyar erdõgazdálkodás érdekében. Em-lékét megõrizzük. Nyugodjék békében.

Stift László

Békei Tibor(1925–2015)

Hosszan tartó, türelemmel viselt súlyos be-tegségben 2015. június 18-án hunyt el BékeiTibor vasdiplomás erdõmérnök. 1925. júni-us 28-án Baján született, elemi és középfokútanulmányait is ott végezte. Ifjúkorában ki-váló szertornász volt. 1943-ban beiratkozottSopronban a József Nádor Mûszaki és Gaz-daságtudományi Egyetem erdõmérnöki sza-kára. Ahhoz az 1944-ben szétszakadt évfo-lyamhoz tartozott, akik 1945 nyarán pótsze-meszterekkel tudták befejezni a másodikévet.

Oklevelét 1949-ben szerezte meg. Ezt kö-vetõen a Duna-ártéri Erdõgazdasági Nemze-ti Vállalat Bajai Erdõgondnokságában napibéres, majd próbaidõs alkalmazott. Mûszakielõadói kinevezését ez év júliusában az Iza-bellaföldi Erdõgondnokságon kapta meg, azerdõgazdaság átszervezésével a MohácsiÜzemegység vezetõje lett.

1952-ben országos felhívásra bányamér-nöki átképzésre jelentkezett. Tanulmányaités az üzemi gyakorlatot az Ózdi Szénbányá-szati Tröszt putnoki üzemében végezte. Azátképzés befejezésével a bányaüzem bánya-mérési csoportjának a vezetõje lett. Mûkö-dési területe a putnoki, egercsehi, királdiüzemek voltak.

A rendkívül vizes bányákban egészségemegromlott, kikéréssel munkahelyet változta-tott, a Bajai Vízügyi Igazgatósághoz, a késõbbiAlsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz, ke-rült. Mint belvízvédelmi vezetõ irányította az1956. évi jeges árvíz védekezési munkáit, to-vábbá a partszakadások, töltésjavítások mun-kálatait. Közel 2 millió köbméter föld beépíté-sére került sor – beleértve a gemenci erdõk-ben a vadmentõ göröndök létesítését is.Egyidejûleg ellátta a Vízügyi Igazgatóság csa-tornafásítási, fakitermelési munkák irányítását.

1971 júniusától a Dél-dunántúli VízügyiIgazgatóságon a szakágazati fõosztály veze-tõje volt. A Dráva árvízvédelmi és folyósza-bályozási munkái mellett szélesebb körû fel-adatokat is kapott, a dombvidéki vízrende-zés, melioráció, öntözés szervezését. A nagyárvizek esetén kirendeléssel részt vett a du-nai és tiszai védekezési munkákban. 1985-ben vonult nyugdíjba, ezt követõen 1998-iga Baranya megyei Trófea Bíráló Bizottságtagjaként tevékenykedett. Pályafutása sorána különbözõ munkaköröket mindig sikerrelés megelégedésre végezte. Ezt elõsegítettefelkészültsége, jó kommunikációs készségeés derûs egyénisége.

Kiemelkedõ tevékenységéért számos ki-tüntetést kapott. A Munka Érdemrend Ezüstfokozata, Árvízvédelemért Érem (többszörö-sen), a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, azEredményes Fásítási Munkáért elismerés, aNimród Vadászérem, a Hubertus Kereszt tu-lajdonosa.

Amíg egészsége engedte, szoros kapcso-latot tartott évfolyamtársaival, akik fájó szív-vel búcsúznak. Nyugodjál békében.

dr. Erdõs László

NEKROLÓG


Magyarországtól aligha lehet távolabbi fekvésû földrajzihelyet felkeresni, mint Új-Zéland. Az egykori maori õslako-sok által benépesített, mesés szépségû, különleges termé-szeti értékekben gazdag szigetek, ma is egzotikus úti cél.

Sajnos nagyon kevés honfitársunk részesül abban a kiváltság-ban, hogy a Gyûrûk Ura címû legendás mozifilmsorozat fan-tasztikus forgatási helyszínein barangolhasson. Egy kis új-zé-landi típusú élményt azonban itthon is magunkba szívha-tunk. Mert bármilyen különösen hangzik, a Mecsekben – át-vitt fogalmi értelemben – maori gyökerû természeti értékekbújnak meg, az árnyas bükkösök borította völgyek mélyén.

A Nyugati-Mecsek fõ tö-megében jól karsztosodó kö-zépsõ triász mészkõbõl épülfel. E földtani felépítés na-gyon kedvez a felszín alattikarsztjelenségeknek. A terü-leten több mint száz barlangtalálható, köztük az országo-san is jól ismert Abaligeti.

A hegytagozat azonbanfelszíni karsztformákban isigen gazdag, töbrök, víz-nyelõk, dolinák és bõvizûkarsztforrások teszik válto-zatossá a táj arculatát. A fa-

kadó vizek pedig völgyet mélyítenek, miközben lerohannaka hegytáj meredek lejtõin. E völgyekben helyenként különle-ges szépségû teraszos vízesések, apró kis tavak sorozatainkeresztül bukdácsolnak a patakok hullámai. Ezek a tetar-áták, vagy szabatos magyar földrajzi nevükön, a forrásmész-kõ-gátak.

A világ legszebb ilyen felszínformái éppen Új-Zélandon ta-lálhatók, a maori nevén mai is Tetarattának hívott területen.Ebbõl ered a már kissé „magyarosított” felszínalaktani meg-nevezésünk is, amelyet a világon minden hasonló keletkezé-sû geomorfológiai formakincsre is használnak.

Az egyik legszebb hazai tetarátaegyüttes a mecseki Meleg-mányi-völgyben alakult ki, ahol helyenként 6 méter magas

mészkõgát tetején átbukva zubog alá a tiszta karsztvíz. A kõ-gátak, a mögöttük felduzzadt kis tavak és az apró vízesésekpáratlan látványt nyújtanak, különösen bõvizû idõszakokban.

A gátakat felépítõ édesvízi mészkövek képzõdése oldottkalcium-karbonát tartalmú forrásvizek feltöréséhez kötõdik. Akisebb karbonát-kapacitású vizek esetében a kicsapódás nemközvetlenül a fakadás helyszínén, hanem távolabb történik.

A tetaráta mindig csoportosan jelenik meg, és két alapve-tõ része a gát és a medence. A növényzetnek is rendkívülnagy szerepe van a kialakulás során, mivel azokban a pata-kokban, ahol korlátozottak a mészkicsapódás fizikokémiailehetõségei, a patakba hulló ágak, gallyak meghatározóak a

kiválás folyamatában. A Melegmányi-völgyben

fakadó hidegvizû karsztfor-rások szén-dioxidban gaz-dagok. A felszínre kerülésután a gyors lefolyás követ-keztében az addig oldottgáz szó szerint kirázódik avízbõl. A szén-dioxid leadá-sakor a vízben oldott mészis kicsapódik és kereszt-irányban rakódik le a me-derben. A patakba hullottleveleken, ágakon, mohá-kon, növényzeten mészbe-

kérgezés jön létre, amely hosszabb idõszak alatt lyukacsosszerkezetû kõzetanyaggá válik.

A kicsapódás mértéke mindig a legmeredekebb esésûvölgyszakaszokon a legnagyobb, itt jönnek létre és magasod-nak folyamatosan a forrásmészkõ-gátak. Mögöttük a patak vi-ze visszaduzzad, így születik meg a kis tavak, kõgátak, víze-sések alkotta mesés világ.

A mecseki tetaráták ma is folyamatosan épülnek, képzõdnek,formálódnak, szinte szimbiózisban élve a felettük árnyat és épí-tési anyagot adó erdõkkel, melyek sok évezreddel ezelõtt lehul-lott ágai, levelei ma is ott lapulnak a forrásmészkõ-gátak falaiban.

Nagy LászlóKép: Dobos László

ÉRTÉKEINK ERDEINK MÉLYÉN

„Maorik” a Mecsekben

HONLAPTÜKÖR – OEE.HU

Felelõsen kell végezni a fakiter-melést és a forgalmazást!Uniós szabályozással, szakmai együttmûködéssel az illegális

fakitermelés ellenAz Európai Unió tagországai területéncsakis igazolt forrásból származó, jog-szerûen kitermelt faanyagok és azezekbõl készült fatermékek kerülhet-nek forgalomba, az úgynevezett EUTRszabályozás (European Timber Regu-lation) alapján. Hazánkban a NÉBIHErdészeti Igazgatósága a kijelölt EUTRnemzeti hatóság, amely az uniós kö-vetelmények végrehajtását ellenõrzi.A jogszabályi kötelezettségek teljesíté-séhez a faanyagkereskedelmi lánc sze-replõinek aktív közremûködésére isszükség van. A piaci szereplõknek ha-marosan be kell jelentkezniük azEUTR hatósági nyilvántartási rendszer-be. A bejelentkezéshez a NÉBIH létre-hoz egy elektronikus felületet, amely-rõl széles körben tájékoztatja majd azérintetteket, mind a sajtó, mind az ér-dekképviseleti szervek útján. A regiszt-rációra ezt követõen megfelelõhosszúságú idõszak áll majd rendelke-zésre.

Közös érdek, hogy a faanyag nyo-monkövetési rendszer mûködtetése alehetõ legkisebb adminisztrációs több-letteherrel járjon. E célból a hatóságszakemberei a magán-erdõgazdálko-dók, az állami erdõterületen gazdálko-

dók, és a faipari szereplõk számára iskidolgoztak egy-egy kérdõívet, hogy alehetõ legtöbb piaci szereplõ vélemé-nyét megismerhessék.

Forrás: NÉBIH – EUTR Nemzeti Hatóság

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/fa-

kitermeles_forgalmazas_felelos_eutr

Folyamatosan emelkedik hazánkban a kullancs okozta

megbetegedések éves esetszáma

Idén tavasszal is invázióra kell számítani

Az enyhe, csapadékos tél kedvezett atöbbféle betegséget terjesztõ élõsködõk-nek, így az elmúlt évekhez hasonlóanidén tavasszal is kullancsinvázióra kellszámítani. A szakemberek arra figyel-meztetnek, hogy az elszaporodó kullan-csok miatt ma már a vírusos agyvelõ- ésagyhártyagyulladást (kullancs-encepha-litist) és a Lyme-kórt nemcsak az erdõ-ben, hanem szabadtéri sportoláskor avárosi parkokban, az óvodai játszótere-ken is elkaphatják, akik nem védettek. Akullancs-encephalitis elleni oltásokat (ezelsõ két adagot mindenképpen) még afertõzésveszély-mentes idõszakban kellbeadatni, azaz az oltási sort célszerû anapokban elkezdeni – hívják fel a figyel-met a szakemberek. A közlemény felidé-zi az Országos Epidemiológiai Központ

(OEK) adatait, miszerint 2013 óta tavalyvolt a legmagasabb a jelentett Lyme-kó-ros esetek száma Magyarországon: 2015-ben 1445 Lyme-kóros esetet regisztrál-tak. A kullancs okozta vírusos agyvelõ-és agyhártyagyulladást is tartalmazó en-cephalitis esetszáma pedig 106 volt.

Forrás: MTIhttp://www.oee.hu/hirek/agazati-szak-

mai/kullancs_veszely

Kiemelten ellenõrzi a tûzifa-kereskedelmet a NAV az idén

Romániából és Szlovákiából 14 ezer tûzi-faszállítmány érkezett Magyarországra

Kiemelten ellenõrzi a Nemzeti Adó- ésVámhivatal (NAV) az idén a tûzifa-ke-reskedelmet, mert a tapasztalatok sze-rint adózási szempontból jelentõs koc-kázatot hordoz. Az adóhatóság az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertet-te: a rendelkezésére álló adatok szerintaz elmúlt egy évben csaknem 14 ezertûzifa-szállítmány érkezett Magyaror-szágra, összesen mintegy 3 milliárd fo-rint értékben. A behozatal döntõen Ro-mániához köthetõ, de a forgalom Szlo-vákia felõl is jelentõs. A több mint 11ezer szállítmányból álló kivitel értékemeghaladta a 4 milliárd forintot, a fõrendeltetési ország Ausztria volt. Emel-lett a belföldi fuvarok száma meghalad-ta a 102 ezret, értéke megközelítette a23,5 milliárd forintot. A NAV vala-mennyi értékesítési irányban tapasztaltvisszaéléseket – közölték.

Forrás: MTI, NAVhttp://www.oee.hu/hirek/agazati-szak-

mai/NAV_tuzifa_kereskedelem_ellenorzes

Tagság érvényesítésTagság érvényesítésAz Országos Erdészeti Egyesületben fennállótagságot 2012-tõl tagsági kártya igazolja.

A 2016. évi tagdíját rendezett, befizetett tag-ság részére, a kártya érvényesítése az évszámot

tartalmazó hologramos matricával történik, amititt találnak meg a Lapokba beragasztva.Kérjük a tagokat, hogy a matricát vegyék le a vignettáról ésragasszák fel tagsági kártyájukra!Az OEE-kártya tulajdonosa egyre több kedvezményt vehetigénybe a különbözõ vásárlási lehetõségektõl kezdve a va-dászházi szállásokig. Az aktuálisan elérhetõ kedvezmények lis-tája a www.oee.hu oldalon olvasható, évente egy alkalom-mal az Erdészeti Lapok is közli.

A tagsági kártyával kapcsolatos bármely kérdésbenfelvilágosítás kérhetõ az Egyesület titkárságán

([email protected], 06 1 201 6293) vagy a helyi csoportok titkárainál.

ANDREAS STIHL KFT. 2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4.Telefon: (+36-23) 418-054További termékek: stihlnemzedekek.hu Részletek, tartozékok: stihl.hu

A tavasz a megújulás idôszaka, és a tomboló szenvedélyeké. Féktelen fûrészelésre vágyik, de aggódik, hogy a kedvenc szerszáma berozsdásodott? Válasszon körültekintôen, és a legextrémebb szituációban is biztonságban érezheti magát.

A STIHL bivalyerôs, környezetbarát 2-MIX motorral szerelt fûrésze az ideális partner az Ön számára. Extrém igénybevételre tervezték, optimális teljesítmény-súly aránnyal bír, és a kellemetlen vibrációkat is elnyeli. Stabil, könnyen kezelhetô és megbízható. Élmény vele a munka.

STIHL. Nemzedékekre tervezve

Tavasszal mindannyian beindulunk.Izzítsa be fûrészét is!

STIHL MS 170 motorfűrész STIHL FS 38 szegélynyíró

erdészeti lapok 151. évf. 3. sz. (2016....

Documents