m

IRODALOM Th. Schmucker : A z északi mérsékel t égöv fafajai és e l ter jedé­

sük. ( A Nemzetközi Erdészeti K ö z p o n t kiadása. Berl in, 1942.)

A C. I. S. egyre tek in té lyesebb arányokat öl tő „Silvae Orbis". nevű k iadvány-soroza tának 4. köteteként jelent meg most az a régen várt munka , ame lynek nemcsak a t udományos kutatás, h a n e m a g y a ­korlat is igen' nagy hasznát fogja venni . A z ö tnye lvű (francia, német , angol, spanyol és olasz) szövegrész összesen csak 105 oldal t vesz igénybe , mert átlag 1*A> ív ter jedelemmel csupán kísérőjéül szolgál a mérsékel t é g ö v fafajainak az elterjedési határait szemléltető 250 tér­képhez.

A z a hata lmas térképanyag úgyszó lván az összes r égebb i i rodalmi források adatainak a legújabb kutatások e redménye ive l va ló e g y b e ­vetése alapján készült, és méltán nagy büszkesége a zerdészet fiatal nemzetközi in tézményének. Példás gondosság , m i n d e n részletre ki ter­j edő f igye l em érvényesül tek az összeállítás során, és bátran mondha t ­juk, h o g y a vaskos kötet minden lapja érték. M.

A M . Kir . Országos Öntözésügyi Hivata l 1941. évi je lentése.

A Kállay Miklós minisztere lnök e lőszavával és Lampl Hugó m i ­niszteri osz tá lyfőnök avatot tkezű szerkesztésében megje len t 250 oldalas köte t a magya r műszaki v i lág nagy büszkesége és minden m a g y a r e m b e r számára megnyugta tó tanúságtétel.

Mer t amit a M. Kir . Országos ö n t ö z é s ü g y i Hivatal megfonto l t , ki tartó munkáva l a l egnehezebb gazdasági v i s z o n y o k közöt t is f o k o ­zatosan megvalós í t , az a szó nemes ér te lmében vet t országépítés, amely va lóban az A l f ö l d , tehát egész hazánk j o b b j ö v ő j é t szolgálja.

L a p u n k korlátozott te r jedelme sajnos n e m engedi meg , h o g y a nagyszerű beszámolóva l részletesebben fogla lkozzunk, pedig annak m i n ­den műszaki fe jezete : a tiszai nagy öntözőrendszer a lape lve inek a t isz­tázása, a víztárolás kérdése, az eddig végzett anyagvizsgála tok , kísér­letek és megf igyelések , a hódmezővásá rhe ly i és tiszafüredi ön töző­rendszer tervei, a mul t év fo lyamán befejezet t épí tkezések (a békés -szentendrási vízlépcső, a Hor tobágy -Bere t t yó - főcsa to rna ha józhatóvá tétele stb.) e g y - e g y ú jabb je lentős ha tá rköve a m a g y a r v iz imérnöki tudás fe j lődésének, az öntözés gazdaság eddigi e redménye i ped ig a legszé lesebb körben is k o m o l y érdeklődésre tarthatnak számot.

Freytag Ferenc, Benedek Pál, Sikó Attila, Mosonyi Emil, Kozma Zoltán, v. Lapray Géza dr., Posewitz Guiáó dr., Binnyei István, Zimányi László, Paunz Rezső, Grimm János, Feigler István, Berzsenyi György, Kállay Kornél m é r n ö k ö k , Vermes K. Vbul dr. és Gyulayí István oki . gazdák, Andorás Gyula számvevőség i főtanácsos és Moldán Béla s. h ív . igazgató az írói a köte tnek, ame ly 63 képpel , 91 ábrával , 36 táblázattal 4 színes táblával és 1 színes térképpel szolgálja a szöveg e r e d m é n y e s e b b közvetí tését .

Tel jes b iza lommal nézhetünk kitűnő in tézményünk tovább i m u n ­kája elé! M.

Trauer Ervin dr.: A z erdei fás növények . ( A szerző kiadása. Budapest , 1942.)

„ A Statisztikai Tudós í tó" kiadásában „ A z Erdő" c ímen megje len t 144 oldalas ismeretterjesztő füzetnek — amelye t l apunk 7. füzetében (324. old.) méltat tunk — az erdészeti növénytanna l fog la lkozó részét

annak szerzője Trauer Ervin dr. m. kir. erdőtanácsos, most külön l enyo ­matban is az é rdek lődők rendelkezésére bocsátotta.

Munkája , ame lye t leányának, Trauer Dórának művész i értékű rajzai tesznek igazán teljessé, kétségtelenül ' igen hasznos vezérfonalul szolgál azoknak, ak ik üzleti t énykedésük során az erdő fáiról részle­tesebb ismereteket óhaj tanak szerezni.

M.

H A Z A I F O L Y Ó I R A T O K .

A M a g y a r M é r n ö k - és Épí tész-Egyle t K ö z l ö n y e . ( X X V I . kötet , 1942.)

35—36. sz. — Doskar F.: A gyékényes i vasúti Drávah íd ideiglenes-helyreáll í tása.

37—38. sz. — Gosztonyi Gy. dr.: A z építészeti tér e lmélete és rendszerei .

É R T E K E Z É S E K — B E S Z Á M O L Ó K . — G. Rihmer P.: Észak és Dél az európai ép í tőművésze tben . — b. Szabó K.: V i l l amos távveze tékek o s z l o p ­közének megválasztása és a nagy átfeszítések. — Karafiáth L.: T a l a j ­szilárdítás.

39—40. sz. — Ifj. Csemegi J.: A budai Csószá rmalom eredete.

A Műszaki Vi lág . (VI . évf. 1942.)

19. sz. — Arvay J. dr.: Hadigazdá lkodás-békegazdá lkodás . — V. G. V. A szovje t -e rődrendszerek technikai megoldása i .

20. sz. : A hajótérhiány n a g y o n megnehezí t i a délamerikai nye r sanyagoknak az Egyesül t Á l l a m o k b a va ló szállítását. — v. Görgey V.: El lenségeink páncé l já rművei , ha rce lve ik és szervezésük.

A Vadászkutya . (III. évf. 1942.)

9. sz. — Vértessy I.: A m a g y a r k o p ó . — Tricska V.: A z erdélyi kopóró l .

Bányászat i és Kohásza t i L a p o k . ( L X X V . évf. 1942.)

18. sz. — Vajk R. dr.: A nehézségmérő (graviméter) és a torzos inga alkalmazása a geofizikai kutatásokban.

19. sz. — Érdi H.: Tapasztalatok a dugat tyúgyűrűöntés terén.

Bás tyánk. (II. évf. 1942.)

9. sz. — Komornoky L.: v i téz nagybánya i Hor thy István 1904— 1942. — Gacs J.: A külpol i t ikai nevelés i rányelvei . — Komornoky L.: Üzenet . — Ostoros Gy.: A lekötelezett . Lévárdi F.: T o k o d . — Benedek A.: Szel lem és h a g y o m á n y . — v. Szőnyi S. L.: Tereseipatak. — Visegrády K.: Tájékozta tó az „á l t a lánosmérnöki" pályáról . — Bőgér A.: 1942—43. év elé. — Káldy J.: M a g y a r o k vol tunk , maradunk és leszünk. — Vargha D.: Főiskolás életünk legfon tosabb kérdése.

Botanikai K ö z l e m é n y e k . ( X X X I X . kötet , 1942.)

5. sz. — Zólyomi B.: A középdunai flóra választó és a do lomi t ­je lenség. — Hustich J.: P f lanzengeographische Forschungen und P r o b l e m e aus F innisch-Lappland . — Hulják J.: A d a t o k R o z s n y ó kör ­nyéke növényze tének ismeretéhez. — Halász M . : A d a t o k az óbudai A r p á d - h ő f o r r á s a lgavegi tás ió jának ismeretéhez. — Bánhegyi J.: D i s c o m y -ceták a Székelyfö ldrő l . — Hortobányi T.: U jabb adatok a Tisza Nagyfa­hol tága f i toplanktonjának kval i ta t ív vizsgálatához.

Fás Tudós í tó . (I. évf. 1942.)

1. sz. : A m a g y a r fapol i t ika tényezői . — Stolpa Gy.: Üzemi és kereskedelmi rajz Lent i rő l . (1. közi .)

2. sz. : M a g y a r f a tudományi táraság. — Földváry L. dr.: A Kaukázus erdőgazdasági je lentősége . — Mihályi L. dr.: A luckéreg termelése a termelő szempont jából . — Stolpa Gy.: Üzemi és ke reske ­delmi rajz Lentiről . (2. közi .) : Sz lovákia e rdő- és fagazdálkodása.

Gazdat isztek Lapja . ( X L V I . évf. 1942.)

10. sz. — v. Kozáry F.:~ A piar is ták 300 éve . — Szentiványi B.: Gazdaszemmel a bácskai á ramvonalasból . — Faber Gy.: Utazás — tapasztalás.

A z Időjárás . ( X L V I . évf. 1942.)

5—6. sz. — Linké F. dr.: A z éghaj la t és az időjárás befolyása az egészségre. — Möller L: A hő ingadozások egészségi megí té lése . (2. közi .) — Baüenegger K.: A porv iharokró l . — B a c s ó N. dr.: Magyarország i d ő ­járása 1942 márc ius havában.

K é m i k u s o k Lapja . (III. évf. 1942.)

10. sz. — Lepsiws R. dr.: M ű a n y a g k é m i a . — Franzosó R. dr.: A f i l m n y o m ó - s a b l ó n készítésének technikája és chemiája .

Ker tészet i Szemle . ( X I V . évf. Í942.) 10. sz. — Taba V.: A Par thenociuss véde lmében . — Magyar Gy.:

A v ízpart i növényze t a ker tben III . — Vigh L.: Ka rósbab .

Köz te lek . (LII . évf. 1942.)

36. sz. — Grábner E.: A z őszi búza és a rozs ká l iumtrágyázásá­nak gyakor la t i ér téke kötött talajokon. — Zajtay A. dr.: Bu rgonya és zö ld takarmány besavanyí to t t keve rékének felhasználása a sertéstartás­ban. — Tangl H. dr.: A sörgyártás kérdése az árpa értékesí tésével k a p ­csolatban.

37. sz. —• M. E. dr.: A z új Európa és a j ö v ő mezőgazdasága . — Grábner E.: A napra forgó cél tudatos megtermesz tésének je lentősége. — Ch. Chernell G. : Néhány szó az angol te l ivérek feladatáról a f é l ­vér tenyész tésben. — Schandl J. dr.: A juhászkutya . -— Kulin S.: A nyár i t aka rmányozás üzemszervezési és üzemgazdasági kérdései . — Bacsó N. dr.: A termésfej lesztés éghaljati vonatkozása i és korlátai .

38. sz. — F. E.: Tessedik munkásságának el ismerése. — Unger J.: A kolhosz . — Friedrich B.: Hozzászólás az őszi búza termesztéséhez. — Beökönyi I.: A s ima bükköny . — Uzonyi F. dr.: A nap ra fo rgómoly . — JVagry M.: Északerdé ly i állattenyésztési he lyze tkép II.

39. sz. •— Th.: A magya r ön tözésügy helyzete . — Westsik V.: A rendszeres műt rágyázás hatása. — E. Dorner B.: V i z e n y ő s rét haszno­sítása fásítással. —• Weiser I. dr.: Szárított sző lő törkö ly min t pót takar­mány . — Kukidjevic J. dr.: A hörcsögir tás je lentősége . — Kulin S.: A téli t aka rmányozás üzemszervezési és üzemgazdasági kérdései .

40. sz. — — : A z ál latál lomány takarmányel látása. —- Molnár L.: A napraforgótermesztés gyors fel lendí tésének lehetősége. —• Jankó J.: A l uce rnamag termesztése. — Szokoly L: K ö z é p - és nagybi r toka ink sze ­repe a baromfi tenyésztésben. — Tangl H. dr.: A vadgesz tenye gazdasági felhasználása. — Dóry B.: A sáncolás.

M a g y a r Fapiac . (IV. évf. 1942.)

36. sz. — Csepeti J. dr.: A z ép í tőanyagkereskede lem kérdései. — Szerdahelyi F.: Fuvarkérdés a tűzifaellátásnál.

37. sz. — Biró G.: A talpfa termelés helyzete . 38. sz. — Biró Z.: A z erdőgazdaság kérdéseiről . 39. sz. : Hanya t ló parket taiparunk. 40. sz. — Csepety J. dr.: Üj rendszer a budapest i ép í tőanyagkeres ­

kedőkné l .

M a g y a r M é h . (63. évf. 1942.)

10. sz. — Takács M.: A z időjárás ura lma az anyapároztatás felett. — Német P.: Méhete tés — méhetető . — Kelecsényi E.: B e s z á m o l ó m a „nagyke re t " - rő l ! — Pintér S.: A m é h e k telelése és a nagy hideg.

Magya r Statisztikai Szemle . ( X X . évf. 1942.)

7. sz. — Thirring L. dr.: A lé lekszám alakulása a fővá ros k ö r n y é ­kén. — v. Nádujfalvy J. dr.: A gazdasági m u n k a b é r e k f i . A részbérek és a szakmánybérek . — Gosztonyi P. dr.: A v i l l amosmóto rok térnyerése a m a g y a r gyár iparban

Mezőgazdaság i K ö z l ö n y . ( X V . évf. 1942.)

9. sz. — Boemelbiirg K. br.: A kar te l l jogalkotás és a m e z ő g a z d a ­ság. — Udvaros K.: A mezőgazdaságfe j lesz tés a növényfaj ta-e l lá tás s zem­pont jából . — Ho.: A hazai burgonya te rmelés és az időjárás összefüggése. — M . B.: A z éle tkor befolyása a manga l ica szaporaságára.

N imród Vadászlap . (III. évf. 1942.)

25. sz. — Hányi K.: Tessék l ő n i . . . ! — Gresznáryk L.: Fogo ly ró l és a m a g y a r vizsláról . — Félix E.: Miér t n e m tudnak vadőre ink vadász ­kutyát idomítani .

26. sz. Sólyom: A székelyföldi vadkárok . — Veress G.: Vizs lák­nál tapasztalható rossz szokások. — D u m m e l N.: M i l y e n vizslát t a r t sunk

: Számí tha tunk-e fogolyszaporula t ra? — B.-Holtzer L.: Mi lyen is a turu lmadár?! — Mogor J.: Mi t tanul tam a keszthelyi vadászkutya­tanfo lyamon.

Technika . (23. évf. 1942.)

8. sz. — Pattantyús A. G. dr.: A v í z lehűlése szabadon álló m e d e n ­cében. —• Pintér I.: A s c h e r i k érsek főpapi sírja. — Molnár L.: Ce l lu lóz ­vizsgála tok II. — Gállik I. dr.: Hegesztet t kö tésekke l végze t t m a ­g y a r és német kísérletek. II . — Petry B.: A légszivat tyú megválasztása tar tányok légtelenítéséhez. — Mezey M.: A rádióvéte l i zava rok c sökken­tése f r ekv . -modulác ióva l . — fí. Dichgans dr.: Kö l t s égek és árak a v a s ­fe ldo lgozó iparban. — Gillemot L. dr. és Nagy F.: A z öntöt t ónb ronzok helyettesí tésére szolgáló a lumín ium ö tvöze tek szilárdsági tulajdonságai.

T e r m é s z e t t u d o m á n y i - K ö z l ö n y . (74. kötet , 1942.) 9. sz. — Reök I.: A z oksági e lv a csillagászati v i l ágkép vál tozá­

sainak tükrében. — Gaál I.: A hucul ló . — Szabó A.: A babliszt felhaszná­lása kenyé r készítésére. — Dorning H.: A gó lyá ró l és a szárazságról. — Z . Á. dr.: A zsír megromlása . — Terény i S. dr.: A ka lc iumkarb id mint n ö v é n y védőszer . — Rapaics R.: A mu tác iók szerepe növénynemzetségek keletkezésében. — Kendi Finály I. dr.: Zsírfelépí tés élettani úton. — Péter L. dr.: A raf iaháncs pótanyagai . — G. I.: A fú rógyémánt árának emelkedésérő l . — Király S. dr.: A nye r skonze rvek C - v i t a m i n tartalma.

US

— Kendi Finály I. dr.: A babér jelentősége növényi nyersanyagok sorában.

P Ó T F Ü Z E T E K . (74. k., 3. sz. 1942.) Boros Á.: A földtani mult és a Magyar Középhegység mai képe.

— Kesselyák A.: A z állati fejlődés belső lényege. — Regős J.: A nemek arányszámának módosítása. — Kolosváry G.: A hullámjárás biológiája. — Kuthy S.: A gabonacsira és csirakészítmények. — Szilády Z.: Dole-schall L. emlékezete.

Vadászújság. (II. évf. 1942.)

35. sz. — Szent-lvány G. dr. Egy nagy figyelmet érdemlő előadás! — Koltai G. V. A Túzok (Otis tarda L.) biológiája. — Vásárhelyi L: A z erdei fülesbagoly. : A tudós garadnai „halkötő mester". —• Forgács P.: Hasznos vadtelepítés.

26. sz. — Szent-lvány G. dr. A Magyar Vadászok Honvédeinkéft! — Lente C.: Elégedetlenség a vadőrök portáján. — Gyulavári J.: A sörétlövés. — Steinwalter K.: Nyúlkár a gyümölcsösökben. — A. Balogh A.: Szükségünk van-e az idegenből átvett szavakra? Meg tudunk-e lenni nélkülök? — Diczendy P.: Üjból, de nem utoljára „a legkedvesebb magyar vadmadár".

27. sz. — Szent-lvány G. dr.: A legjobb agancsom. — Vásárhelyi I.: A macskabagoly. — Diczendy P.: A magyar vadásztársadalom mikénti megszervezése. — Drach L.: Hozzászólás a fogoly telepítéséhez.

28. sz. — Szent-lvámj G. dr.: A magyarfajta vadászkutyákról. — Panka K. dr.: Macskabagoly (Syrnium aluco L.). — Mészáros P.: Amiről jó tudni. —• v. Bodonczy Ulay I.: Érdektelen hozzászólás a vadkárvitá­hoz. — Albisi: A vadász és természetjáró igaz értéke. — Lente G.: Nyúlper.

Vadászat-Halászat . (X. évf. 1942.)

17. sz. — A. Balogh A.: A távcső nem gyermekjáték. 18. sz. — Orday R.: Vadászélet a régi Szabadkán. — A. Balogh A.:

A távcső mint távolságmérő. — P. H. R.: Hajtóvadószatok a kárpáti dúvadak ellen.

K Ü L F Ö L D I L A P S Z E M L E .

INTERSYLVA. 1942. 3. sz.

Wit t ich : Kopárfás í tás Í rországban. (Über die Mögl ichke i t e iner Auffors tung v o n B ö d e n der O ld -Red-Sands tone -Forma t ion in Irland.) 309—316. old.

Az ú. n. „old-read-sandstone" nevű homokkő elmálásából kelet­kező talajok mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, és ezért régóta kísérleteznek befásításukkal.

A szerző ezeknek a talajoknak a beható ismertetése alapján arra a következtetésre jut, hogy kedvező körülmények között a Pinus con-torta, P. montana és P. laricio jöhetnek a fásítás szempontjából szóba.

Orth: A z erdészeti szakoktatás Németországban. (Die Ausb i ldung für den Forstdienst i m Deutsehen Reich.) 318—325. old.

A főiskolai kiképzést lapunk 1938. évi I. füzetében részletesen ismertettük és azért erről csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az államvizsgának (amely a gazdaságvezetői munkakörnek az előfeltétele, és a tanulmányok befejezését követő, 2){> évi, kötelező —i de intézmé-

nyesen, igen vál tozatos munkarendde l megál lapí to t t — gyakorla t i szol­gálat után tehető csak le!) az e r d ő b e n tartott 2 napos kikérdezés éppen o l y a n fontos része, min t a szóbel i és írásbeli tételek.

A középfokú képesí tés üzemi tiszteket neve l ; az á l lami szolgálat i lyen ál lásainak 50%-át a hadsereg vo l t tényleges altisztjeivel kel l b e ­tölteni, ak iknek szakbeli k iképzéséről egy különleges iskola (Heeres-fachschule für Forstwirtschaft) és a hadsereg erdészeti alakulatai gon­doskodnak .

A z a l sófokú szakoktatás e rdőőröke t nevel , m é g p e d i g elsősorban az erdei m u n k á s o k j a v á b ó l és ezek igen g o n d o s kiképzésével .

Iminél : A természetvédelem az erdőgazdaságban. (Naturschutz und Landschaftspflege in der Forstwirtschaft.) 328—345. old.

H o g y a korszerű erdőgazdaság n e m el lensége a természet őseredeti szépségeinek, h a n e m el lenkezőleg, a maga területén mindent e lköve t a fatenyészet és a térszín közöt t i ha rmónia megóvásá ra és az erdős tájak esztét ikájának a legszélesebb népré tegekkel v a l ó megértésére , annak a szerző tanulmánya és szép fényképsoroza ta a l egbeszédesebb b izony í ­téka.

Fischer: A fa Kína kultúrájában. (Der Baum in der Kultur Chi-nas.) 347—361. old.

A M e n n y e i B i r o d a l o m óriási területén v i szonylag igen kevés az e rdő és K ína ma i népe azt s em tudja megbecsü ln i .

A szerző a tör téne lem messzeségébe nyúl vissza és régi kínai fes tmények egész sorával igazolja, m i lyen nagy — sokszor val lásos — tiszteletben részesült va l amiko r K í n á b a n az élőfa.

Golay: Az erdészeti nemzetközi együttműködés kezdete, célja és formája. (Die Anfange, Ziele und Formen der internationalen Z u -sammenarbeit auf forstlichem Gebiet.) 346—373. o ld .

A fa egy re n ö v e k v ő közgazdasági je len tősége m á r a mul t század végén felszínre hozta egy o lyan in tézmény eszméjét , ame ly a poli t ikai ha tá rokon túl szolgálhatja a m i n d j o b b a n i génybe vett e rdő ügyét .

T ö b b kongresszus és beha tó tanácskozások után 3 évve l ezelőtt v é g r e megalakulhato t t — mint a R ó m a i 'Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet önkormányza t i szerve — a Ber l inben székelő Nemzetköz i Erdé­szeti K ö z p o n t (Centre International de Sylviculture = C. 1. S.), amely már is igen je lentős e r edményekre lehet büszke.

A L L G E M E I N E F O R S T - U N D J A G D - Z E I T U N G . 1942. 9. sz.

Baader: Mi a teljesítménye az elegyes állományoknak. (Was leistet der Mischbestand?) 221—233. old.

A szerző k e m é n y bírálata szerint az erdészeti t udomány mind-ezideig adósa marad t a gyakor la tnak azzal a felvilágosítással , h o g y a tar tamos fatenyésztés és hozadékszabá lyozás szempont jából egyre f o k o ­z ó d ó je len tőségű e legyes á l l ományok gazdasági ér téke m e n n y i v e l nagyobb az e legyet lenekénél . A z i roda lomban erre vona tkozó lag található tájé­koztatás egyál ta lán n e m kielégítő, és ezért sürgősen o lyan kísérleti á l lományoka t kell létesíteni, ame lyek hosszú megf igye lés alapján pon ­tos adatokat tudnak szolgáltatni.

Puster: Az állomány hézagai és jelentőségük. (Die Bestandslücke und ihre Bedeutung für Bestand und Waldebesitz.) 237—243. old.

A hézagok nemcsak a szél káros hatásának nyi tnak utat, hanem a szé lükön ál ló törzsek alakját és ennek köve tkez tében mag juk értékét is kedvezőt lenül befolyásol ják .

A szerző e b b ő l a szempontbó l vizsgál ja a hézagokat létesítő gyérí tési e l járásokat és kimutatja, h o g y ezek korszerű alakjai : a fe lső­gyér í tés (Hochdurchforstung) kü lönböző fajtái sokkal kevésbé veszé lye ­sek, mint a régi záródást- tar tó gyérí tések.

C E N T R A L B L A T T F Ü R D A S G E S A M T E F O R S T W E S E N . 1942. 7—8. sz.

Hartel: A vadpatak-szabályozás, mint tájprobléma. (Die Wild-bachverbauung — ein regionales Problem.) 127—131. old.

A z e rdőnek a talaj vízháztartásában betöl töt t fontos szerepe a lap­ján a vadpa takok megkötése és a k o p á r o k fásítása nemcsak azt a b i r ­tokost érinti, ak inek a területén ezek a m u n k á k folynak, h a n e m n a g y ­ki ter jedésű v i d é k e k e n éreztetik jó t ékony hatásukat.

Tuchscherer: Kapcsolt gerendatartók számítása a paraméteres el­járással. (Die Parametermethode zur Berechnung zusammengesetzter Brückentrager.) 131—142. old.

A hat ra jzábrával is megvi lágí to t t köz l emény a háborús időkben gyakor i szükséghidak építéséhez igen j ó útmutató.

S C H W E I Z E R I S C H E Z E I T S C H R I F T F Ü R F O R S T W E S E N . 1942. 9. sz.

Etter: Növénytársulási meggondolások a svájci erdők hadigazda­sági túlhasználatával kapcsolatban. (Pflanzensoziologische Überlegungen zur kriegswirtschaftlichen Übernutzung des Schweizer Waldes.) 224— 232. old.

A m i n d e n behozatal tól elzárt Svá jc kényte len vo l t erdeit is f o k o ­zottan i génybe venni . A szakemberek k o m o l y aggál lya l lát ják a r end­kívül i használa tok köve tkezményei t , és minden oldal ró l megvi ta t ják a gyógyí tás lehetőségei t .

A szerző k ö z l e m é n y e is ennek a cé lnak a szolgálatában áll; hang­súlyozza, h o g y az erdő éle tének beha tóbb tanulmányozása kétségen-k ívü l a tel jesí tőképesség növeléséhez veze tne , és ezért a telepítés és ápolás gyakorlat i művele te i t szi lárdabb növényszoc io lóg ia i a lapokra kell fektetni.

D E R D E U T S C H E F O R S T W I R T . 71/72—79/80. sz.

Wobst: „Javaslat egységes fatermési osztályok alakítására." (>,Vor-schláge für einheitliche Ertragsklassen.") 341—345. old.

W i e d e m c m n - n a k a fenti c í m e n meg je len t és lapunk mul t évi V I . füzetében (327. old.) ismertetett t anu lmányáva l fogla lkozik .

Wiedemann javaslatait n e m tartja minden részletükben m e g v a l ó -sí thatóknak, és ezért v é l e m é n y e szerint — a gyakor la t k ívána lmai ra v a l ó tekintettel — az egységes fatermési tábláknak a famagasságok alapján tör ténő összeáll í tásához nemcsak az eddig kiadott táblákat, h a n e m az üzemte rvekben található és így va lóban az egész b i r o d a l o m területét fe lölelő adatokat is fel kell használni.

Dieterich: A z erdőgazdaságpolitika és az üzem időszerű követel­ményeinek az összhangbahozása. (Zur Herstellung des Einklangs forst-politischer und betriebswirtschaftlicher Zeiterfordernisse.) 353—355. és 361—364. o ld .

Igen érdekes ál lásfoglalás a régebbi időkben általános „ke re ske ­d e l m i okszerűsí tés" ellen, ame ly az erdőgazdaság fontos nemzet i f e l -

adatait, a távolabbi j ö v ő mennyiség i és minőségi faszükségletét nem vette f igye lembe , h a n e m a hos szabb - röv idebb életű, látszólagos haszon­többlete t k ö n y v e l t e e l k o m o l y e redménynek .

A szerző nézete szerint a fa egyre n ö v e k v ő közgazdasági je lentő­ségére va ló tekintettel az e rdőrendezés és az erdőgazdaságpoli t ika messzenéző tervei közöt t a legszorosabb kapcsola tot kell létesíteni,

mer t az erdő, mint a nemzet i j avak egy ik legfontosabbra, csak akkor teljesíti hivatását, ha minden időben ki tudja elégíteni a közszükség­leteket. Ezért élesen szembefordul a parasz terdők szaporí tásának a ter­véve l , mer t nemzetgazdasági szempontbó l csak a nagyb i r tokok és ezek közöt t is e lsősorban az ál lami e rdők fe le lnek m e g l eg jobban a tarta­mosság összes köve te lménye inek .

R a v e : A z éger é rdekében . (Ein Wor t für die Roterle .) 368—372. old.

A z éger fájának ki tűnő tulajdonságai vannak és- használhatósága is igen sokoldalú . Bé lkorhadás fő leg csak a sarjról keletkezett törzsek­ben lép fel ; magró l nevel t á l l o m á n y o k 120 éves koruk ig is egészségesek maradnak . Ezért az égert, b i zonyos területek felújí tásakor fokozot t f i gye l emben kell részesíteni éppen úgy, mint a rezgőnyár t és a sitka-fenyőt . A z u tóbbi —• Schwappach adatai szerint —• a neki megfele lő t e rmőhe lyen tömeggyarapodásban 100%-kal fe lülmúl ja a közönséges luc fenyő t és 5—6-szorta n a g y o b b a tel jesí tőképessége, min t a bükknek ; az elárasztást jó l bírja, és fája is ve teked ik a vö rös fenyőéve l .

I N T E R N A T I O N A L E R H O L Z M A R K T . 35/36—38/39. sz.

V o g e l : A generá toros gépkocs i üzemi zavarai . (Betr iebsstörungen a m Genera torkraf twagen. ) 35 36—. sz. 45—49. o ld .

Gyakor la t i jó tanács a leg inkább e lő fordu ló hibák gyors o r v o s ­lására.

Gr i l l : A fa korszerű szenesítése. (Neuzeit l iche Holzve rkoh lungs -technik.) 38/39. sz. 46—53. o ld .

A fa fizikai és vegy i tulajdonságainak, va lamint a száraz lepárlás e lméle tének és a kü lönböző fákból nyer t szén fű tőér tékének az ismer­tetése után a szerző a retortaszenítés nagy ipari üzemét írja le és röviden megemlékez ik a lepárlási t e rmékek további fe ldolgozásáról is.

LES A D R E V O , 1942. 34—35 36. sz.

D ' A g n o l o : Erdészeti bizottság látogatása Szlovákiában. (K nav s teve lesn ícke j komis ie na Slovensku.) 34. sz. 1—2. old.

A külföldi erdészek egy csoport ja szlovákiai tanulmányútja során a katonai kincstár tu la jdonához tar tozó malacka i uradalmat is m e g ­látogatta. A szerző, mint ennek a veze tő je , röv iden ismerteti a nagyobb­részt e rde i fenyvesekbő l ál ló erdőgazdaság múltját, célkitűzéseit , erdő­véde lmi és -művelés i intézkedéseit .

R y b n i c k y : A z erdei m a g á n y és az erdész. (Lesná samota a lesník.) 34. sz. 4—5. old.

Kétségtelen, hogy az ember i társaság hiánya, a nehéz közlekedési v i szonyok , az orvosi segítség messzesége súlyos tehertételei a kedvezőt len külső kö rü lményekke l megküzden i kényszerül t erdészeti szolgálatnak.

I lyen esetben e lengedhete t len előfeltétel , h o g y az erdész igazán hivatásának érezze pályáját , és vál lal ja az összes nehézségeket . Ezért n e m szabad csak város t kedve lő leányt sem feleségül vennie .