1

Esélyek és adottságok.Az iskolai könyvtár,

könyvtárostanári munka és a multikulturalitás

Dr. Győri János

ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

Könyvtárostanárok Műhelye 2007. 09. 17. szerda

2

3

Multikulturalitás Interkulturális nevelés

• kultúrák érintkezése

sokféle okból, sokféle módon

- globalizáció, nemzetközi migrációs folyamatok

* munkaerő vándorlása

* tanulás nemzetközi lehetőségei

* turizmus

- menekülés

* természeti

* politikiai

katasztrófák elől

és még rengeteg más ok

4

• kultúrák belső sokfélesége

- történeti sokféleség

- vallási sokféleség

- ideológiai sokféleség

- nemi identitásbeli sokféleség stb.

5

a) multikulturalitás: Észak-Amerika, 19. sz. második fele

* etnikai kisebbségek nevelése

* a különböző kultúrák együttnevelése

* együttélés humánus minimuma

- kisebbségi oktatási koncepció

- a többség türelme a kisebbséggel

- a kisebbségi tananyag beépítése a többségi tananyagba

Előzmények: kulturális antropológia

kritikai kultúrakutatás

kulturális relativizmusCs. Czachesz Erzsébet, 2007 nyomán

6

b) interkulturalitás: Európa 20. sz. vége

Különböző kulturális és társadalmi csoportok- kölcsönös egymásra hatása- kooperációja- iskolai teljesítményének növelése - demokráciára nevelés (méltányosság, tárgyalásos konfliktusrendezés) (emberi jogi és állampolgári neveléssel való érintkezés)

Német iskola: * antirasszista nevelés* interkulturális nevelés (pl. német mint második nyelv,

heterogén osztályok létrehozása; alapvető nyelvi készségek kialakítása valamely migráns nyelvből /pl. török, görög/ stb.)

7

1993. LXXVII. és LXXIX. törvény

• 13 hivatalos – történeti – kisebbség Magyarországon

- cigány – görög– horvát – lengyel – német – örmény – román – szerb – rutén – szlovák – szlovén – ukrán - bolgár

8

népszámlálás, 2001 Kisebbségi szervezetek

cigány / roma 205,721 600,000

• német 120,344 220,000

• szlovák 39,266 110,000

• horvát 25,730 90,000

• román 14,780 25,000

• lengyel 5,144 10,000

• örmény 1,165 10,000

• szerb 7,350 5,000

• szlovén 4,832 5,000

• rutén 2,079 1,000

• görög 6,800 4,500

• bolgár 2,316 3,500

• ukrán 7,393 1,000

Forray-Hegedűs, 2003

9

Emigrációs adatok

1999/2000 tanév: 7396 külföldi tanuló a magyar iskolákban iskolánkénti átlag: 3,16 az általános iskolai tanulók 0, 39% az általános iskolák 66%-ban egyáltalán nincs külföldi

tanuló a középiskolai tanulók kevesebb mint 1%-a emigráns

családból származó a középiskolák majdnem 50%-ába nem jár külföldi tanul az emigráns tanulók kb. 10%-a jár kisebbségi (pl, horvát

nemzetiségi iskolába

10

Kínai emigránsok magyar iskolákban

tipikus viszonyulásmódok a tanárok és diákok részéről:

1. kulturális vakság (minden gyerek gyerek - egyformán)

2. kulturális elutasítás, előítélet

3. egzotizálás

4. egyoldalú integrálásra való törekvés

5. spontán párbeszéd, kiegyensúlyozott, kölcsönös viszony

Paveszka D. – Nyíri P. (2006) nyomán

11

Egyéni és csoportos különbségek

• Más és más kisebbségi vagy kulturális csoportok és egyének más és más csoportos és egyéni stratégiákat kívánnak követni. Nincs egy kitüntetett vagy „jobb”, vagy általános út. Például nagy különbségek vannak az 1., 2., és 3. generációs bevándorlók aktuális jellemzői, igényei és tervei között.

Pl. van, aki - integrálódni kíván nyelvileg és általában- integrálódni kíván egy-két területen, máshol

megőrizni eredeti identitását- Magyarországot „dobbantónak” tekinti a nyugathoz- Magyarország a meggazdagodás helye a visszatérés

előtt- egyáltalán nem kíván integrálódni

12

Információs/kulturális forrás „nyelvi forrás”

- hagyományos - anyanyelv

- elektronikus - aktuális nyelv

konzultációs kapocs az partner (egy a - iskolasegítő szolgálat - családszemélyei közül) - a gyerek

- közösségekközött

könyvtár és könyvtáros tanár

13

• legalább hatféle funkció és teendő- partnerség

- gyűjtemény biztosítása

- információk biztosítása

- programok szervezése

- külső kapcsolatok

- tervezés

14

Lehetőségek (funkciók szerinti bontás nélkül)

• eredeti nyelvű könyvek – legalább néhány darab

• olyan könyvek és más dokumentumok, amelyek segítenek a Ki is vagyok én? kidolgozásában

• lehetőleg: kétnyelvű szótár a kézikönyvtárban

• együttműködés a legközelebb elérhető kulturális központokkal (pl. Japán Alapítvány; Kéttannyelvű Kínai-Magyar Iskola; „British Council”; helyi cigány/roma önkormányzat stb.)

• kapcsolat a település többi iskolájával, iskolakönyvtárával, ahova hasonló csoportba tartozó gyerekek járnak; könyvtári klaszter az adott kultúra terén

• a magyar jogrendszer bevándorlókról és kisebbségekről és a magyar oktatásról szóló legfőbb dokumentumainak elérhetővé tétele

15

• az iskolakönyvtáros legalább pár szót megtanul a másik nyelven (nyelveken)

• a magyar mint idegennyelv tankönyvek – legalább egy sorozat

• egyszerű nyelvű könyvek és más források a magyar kultúráról, irodalomról

• egyszerűbb és/vagy bonyolultabb hangoskönyvek• anyanyelvi külső személy keresése (kulturális közösség

tagjaiból, szülő stb.), aki igény szerint anyanyelvi felolvasásokat, foglalkozásokat tart

• igény szerint homogén kulturális beszélgetőcsoport• kevert anyanyelvű, kultúrájú beszélgetőcsoport • a szülők, főleg – lehetőség szerint – az anyák bevonása • vetélkedő a többi diáknak a kisebbségről• kölcsönös kultúraismereti és egyéb vetélkedők• könyvtári dekorációk a más kultúrájú közösség tárgyaiból

16

• speciális olvasmánylisták, ajánlólisták, amelyeket a könyvtárosok, a tanárok, a tanulók, a szülők és más autentikus személyek állítanak össze időről időre

• közös webfelület készítése és folyamatos ápolása

17

Lehetőségek, teendők funkciók és azok sorrendje szerint

1. a) Külső intézményi partnerség kialakítása

- kapcsolat országos szervekkel

- kapcsolat helyi kisebbségi és/vagy bevándorló szervezetekkel

- kapcsolat helyi felsőoktatási intézmények specialistáival

- kapcsolat a többi helyi iskolával és iskolakönyvtárakkal

- kapcsolat olyan munkahelyekkel, ahol a szóbanforgó kisebbségből dolgoznak alkalmazottak

b) Intézményen belüli partnerség- kapcsolat az iskolapszichológussal

- kapcsolat a helyi gyermekvédelmi felelőssel

18

2. Megfelelő részgyűjtemények kialakítása- egy (pár) olyan személy bevonása a részgyűjtemény

kialakításába, aki(k) autentikus(ak) a témában

- kapcsolat olyan könyvtárakkal, amelyekben szignifikáns számú olvasó fordul meg az adott kulturális csoportból

Jó törekedni rá, hogy legyen:

* anyanyelven is legalább néhány könyv

* jogi helyzet ismeretében segítő forrás

* az adott közösség szervezeteinek elérésére vonatkozó információk

* megfelelő nyelveken szótárak

* az adott nyelven regények

* regények, amelyeket a másik nyelvből fordítottak a helyi nyelvre

* az adott nyelven legalább egy periodika

* zenés és video anyagok (pl. többnyelvű, feliratos dvd-k)

19

3. Információk szolgáltatása- megfelelő web-helyek ismerete- kultúraazonos személyek meghívása a könyvtárba, akik a helyi

közösségről, jogi kérdésekről és egyebekről tudnak referálni- külön figyelemmel: megfelelő információk az adott kultúra ünnepeire

vonatkozóan; ezek megjelenítése a könyvtári dekorációban

4. Programok- családi és intergenerációs progamok- homogén és kevert közösségek vetélkedői- homogén és kevert közösségek könyvklubjai- író-olvasó találkozók az adott nyelv íróival

5. Külső kapcsolatok- a könyvtári szabályok, programok, lehetőségek adott nyelvű fordításának

biztosítása- az adott kulturális közösség tagjaiból önkéntesek keresése ideiglenes (de

rendszeres) könyvtári jelenlét érdekében

6. Tervezés- ha megjelent egy adott kulturális közösség az iskola tanulóinak sorában,

akkor források tervezése az ő olvasói igényeik kielégítésére (is)

20

• Egyéb lehetőségek

pl.:

- levelezőlisták a jó interkulturális könyvtári gyakorlatról

- kérdés/felelet elektronikus központok

- klaszter típusú együttműködés

- kiállítási lehetőség biztosítása az adott kultúra iskolai képviselőinek

- délutáni leckeírási segítés hetente legalább egyszer egy autentikus külső személy bevonásával

Fontos: az könyvtári személyzet megfelelő tovább-képzésének biztosítása legalább alapszinten