Beszélt nyelvi stílusrétegek

Készítette: Csáki Edina

A stílus fogalma

• Eredeti jelentése: az ókori Rómában használt íróvessző, amellyel a viasztáblákra betűket festettek

• A köznyelvben: számos jelentése ismeretes: viselkedésmód, öltözködés, szokás, életstílus

STYLUS

SZTÜLOSZ

• Nyelvtani értelemben: A stílus az a sajátos mód, ahogyangondolatainkat, közölnivalónkat a nyelvi eszközökmegválogatásával kifejezzük.

• A stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésükmódja alakítja ki, válogatás, kombinálás eredménye.

A stílus fogalma

Hangkészlet Szókészlet Szó értékű kifejezések Mondatformák

Szövegformálási lehetőségek A szöveg nem nyelvi jelei Műfaji sajátosságok

Bármilyen nyelvi és nem nyelvi szövegelemnek lehet stílusértéke

• Befolyásolja a kommunikáció minden tényezője: a közlőegyénisége, a közlési csatorna, a nyelvi kód, a közleménytárgya, célja, műfaja, formája, a közlési körülmények, abeszédtársak egymáshoz való viszonya, a korízlés, akorstílus változása.

• A stílus célja, hogy hitelesen fejezze ki abeszélő szándékolt közleményét.

• a stílussal foglalkozó nyelvtudományi ág

Mi a célja?

Stilisztika

A stílus fogalma

Stílusréteg• Ahány ember (szituáció) annyi stílus, de az egyes

embercsoportok által jellemzően használt kifejezésmód, nyelvi eszköztár stílusváltozatokat alakít ki

• Ezeket nevezzük• Egyes szövegtípusoknak sajátos stílusjegyei vannak• A szövegtípusok alapján különböztetjük meg a

stílusrétegeket• a stílus jellemző tulajdonsága,

amelyben megjelenik a beszélő lelkiállapota, személyes viszonya a témához, a hallgatóhoz, a beszédhelyzethez. A stílusrétegen belül alakul ki (pl. patetikus, népies, irodalmi, ünnepélyes).

stílusrétegeknek

Stílusárnyalat:

Stílusrétegek

Írott nyelvi stílusrétegek Beszélt nyelvi stílusrétegek

Tudományos stílus

Publicisztikai stílus

Szépirodalmi stílus

Hivatalos stílus

Társalgási stílus

Szónoki stílus

Előadói stílus

A társalgási stílus

• Ez a legjellemzőbb stílus a hétköznapi életben

• A mindennapok és az emberi kapcsolatok közlésformája ez

• A mindennapi kötetlen, társas érintkezésben használt nyelvi formák összefoglaló elnevezéseként használjuk

• Vannak élőszóbeli és írott formái is

párbeszéd társalgás

magántelefon

magánlevél üzenet

napló SMS, cetli

A társalgási stílus jellemzői

• Közvetlenség, természetesség• Mindennapi szó-és mondathasználat (a mondatszerkesztés lazább,

mint a többi stílusrétegnél) • Számos nyelvi rétegből merít (pl. köznyelv, szaknyelv, szépirodalmi

nyelv, népnyelv)• Különféle nyelvi színezet, stílushatás (irónia, szarkazmus)• Retorikai elemek jelenléte (túlzás, metafora, érvek, ismétlések,

kihagyás)• Szaggatott, nem tagolt szerkezet• Hiányos és teljes mondatok összekapcsolása• Közbevetések, félbeszakítások

• Sokféle változata képzelhető el, a beszélőnek itt van a legnagyobb lehetősége személyiségének kifejezésére, de vannak bizonyos kötöttségek is: illemszabályok, hagyományok, szokások betartása (pl. köszönések, legyen szíves, bocsánat, elnézést, köszönöm)

• Legfőbb jellemzője a kapcsolatnyelv (fatikus nyelvhasználat pl. Szia! Mi újság?)

• Manapság a társalgásban sok gondot okoznak a megszólítás-és köszönésformák, a szókincs szegényessége is egyre jellemzőbb

• Gyakori a közhelyek, klisék használata• Indokolatlanul terjed a durvaság is

A társalgási stílus jellemzői

Nem nyelvi kifejezőeszközei

Szóban

• A beszéd zenei eszközei (hangsúly, beszédszünet,

beszédtempó)• Pl. „szép vagy” mondat lehet

dicséret, más hangsúllyal viszont gúnyos, sért

• Gesztusok, mimika, testtartás

Írásban

• Írásjelek (idézőjel, felkiáltójel, zárójel)

• Betűméret• Tagolás• Kiemelés

• Hangulatjelek ☺

Szónoki (retorikus) stílus• Ide tartozik minden olyan beszéd, amely a

nyilvánosságnak szól. A beszélő fél nem csupán a saját képviseletében szólal meg.

• A meggyőzés művészete ez, érvelésen alapul• Jellemző műfajai: tárgyalás, hozzászólás, felszólalás,

vita, előadás, kiselőadás, beszámoló, klasszikus szónoklat (politikai beszéd, ünnepi beszéd, vád-és védbeszéd)

• Fontos a tiszta artikuláció (nagyobb hallgatóság), az eleven, hatásos előadásmód, a hatáskeltő alakzatok (párhuzamok, ellentétek, túlzás, fokozás, kérdő és felkiáltó mondatok alkalmazása)

• Feladata: Meggyőzés Rábeszélés Felhívás Gyönyörködtetés A hallgatóság megindítása Ismeretközlés

A jó szónok tulajdonságai• Tisztesség, személyes hitelesség• Erkölcsi tartás, egyéniség, meggyőződés• Bölcsesség• Motiváltság a témában• Jó szövegalkotó- és előadáskészség, szerkesztőképesség, stílusérzék,

megfelelő artikuláció• Találékonyság, memória, rögtönzőkészség, alkalmazkodás a

kommunikációs körülményekhez• Kritikai gondolkodás• Meggyőző, logikus érvelés, intelligens humor• Kapcsolatteremtő képesség, a metakommunikációs eszközök ügyes

használata• Az alkalomhoz illő megjelenés• Felkészültség, igényesség, természetesség

Az érvelő beszéd részei

• Bevezetés: megszólítás, a jóindulat megnyerése, az érdeklődés felkeltése, a megértés előkészítése, vagyis a kifejtés menetének felvázolása

• Elbeszélés: a tétel megfogalmazása röviden, tömören, világosan• Kitérés: valamilyen személyes élmény, történet elmesélése, ez

nem kötelező, de nagyon hatásos eleme az érvelésnek• Részletezés: (a tétel kifejtése példákkal), érvelés (bizonyítás és

cáfolás), azaz érvekkel alátámasztjuk a saját véleményt (a legerősebb érvekkel kezdjük), majd cáfoljuk az ellenoldalt

• Befejezés: érzelmi betetőzés, kitekintés a jövőre, a ránk váró feladatokra, érzelmi zárás (pl. személyes vallomással, a hallgatóság ismételt megszólítása, a figyelem megköszönése)

Retorikai eszközök (a hatáskeltés eszközei)• Példa, illusztráció, idézet, közmondás• Alakzatok (párhuzamok, ellentétek, halmozás, fokozás)• Szóképek (hasonlat, metafora)• Történet mesélés• Személyes állásfoglalás• Történeti áttekintés• Kérdés (lehet könyörgő, számonkérő, költői, színlelt, kételkedést

kifejező, szemrehányó)• Felkiáltás, felszólítás• Meglepő tények, statisztikai adatok• Humor• Ellentmondásos vagy visszatérő állítás• Sejtetés, félbeszakítás• Evokáció (idézés, felidézés, nemcsak szó szerinti lehet, hanem

szavajárás, stílusparódia is)

Híres szónokok

PLATÓN

ARISZTOTELÉSZ

SZÓKRATÉSZ

CICERO

Előadói stílus

• A tudományos stílus beszélt változata ez

• A szónoki stílus jellemzői érvényesülnek benne

• Oktatásban, munkahelyen is használatos

• Érthetőség, világosság

• A mondanivaló megértetése

• Szerkezetileg tagolt, a részeket érzékeltető

• A hallgatóság figyelme lényeges a megértésért

• Fontosabb elemek ismétlése

Házi feladat

• A koronavírus miatt távoktatásra váltottak az iskolák. Érveljetek a távoktatás mellett/ellen!

• Az alábbi szerepekben gondolkodhattok:

• Diákok

• Tanárok

• A távoktatás döntését meghozó személy

• Osztódjon három részre az osztály, a három csoportnak megfelelően!

Az óra elkészítéséhez felhasznált irodalom

• A stílus. https://slideplayer.hu/slide/12885959/[2020.09.27.]

• A stílus. 2010. Soósné Lehoczki Beáta.

• A stílusrétegek táblázatos bemutatása. (ilyen formában beírva megtalálható az interneten)

• Társalgási stílus. http://users.atw.hu/mazig/tetel/18.pdf[2020.09.27.]

Köszönöm a figyelmet!