EOumlTVOumlS LORAacuteND TUDOMAacuteNYEGYETEM

PEDAGOacuteGIAI EacuteS PSZICHOLOacuteGIAI KAR

PSZICHOLOacuteGIAI DOKTORI ISKOLA

VEZETŐ PROF DR HUNYADY GYOumlRGY MHAS

SZOCIALIZAacuteCIOacute EacuteS TAacuteRSADALMI FOLYAMATOK PROGRAM

VEZETŐ PROF DR HUNYADY GYOumlRGY MHAS

DOKTORI (PhD) DISSZERTAacuteCIOacute

HEacuteDERNEacute BERTA EDINA

A CIGAacuteNY ndash MAGYAR SEGIacuteTŐKAPCSOLAT SPECIAacuteLIS VONATKOZAacuteSAI

TEacuteZISEK

TEacuteMAVEZETŐ PROF DR HUNYADY GYOumlRGY MHAS

2011

2

Tartalomjegyzeacutek

I Kutataacutesi ceacutel eacutes hipoteacutezis

3

II Elmeacuteleti haacutetteacuter

3

III A Csongraacuted megyei gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban eacutes csalaacutedsegiacutető

koumlzpontokban dolgozoacute szociaacutelis esetmunkaacutet veacutegzők koumlreacuteben folytatott

kutataacutes bemutataacutesa

4

III 1 Adatfelveacutetel

4

III 2 Konceptualizaacutelaacutes operacionalizaacutelaacutes

4

III 3 Eredmeacutenyek

5

III 4 Megvitataacutes

8

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

8

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

8

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

9

III 4 4 A puha rasszizmus

9

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

10

IV 1 A modell grafikus aacutebraacutezolaacutesa

11

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

12

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek

feloldaacutesaacutenak lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

14

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

16

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

17

A szerző sajaacutet publikaacutecioacutei a teacutemaacuteban

18

3

I Kutataacutesi ceacutel eacutes hipoteacutezis

Kutataacutesom kiinduloacutepontja az a szemeacutelyes tapasztalaton nyugvoacute felteveacutes hogy a joacuteleacuteti inteacutezmeacutenyrendszerbe bekeruumllő roma igeacutenybevevő eacutes őt a szociaacutelis esetmunka protokollja menteacuten

annak eszkoumlzeivel segiacutető szakember koumlzoumltti kapcsolat tartalmaacutera eacutes formaacutejaacutera hataacutest gyakorol kettejuumlk

elteacuterő taacutersadalmi csoporttagsaacutega

Aacutelliacutetaacutesom szerint a roma igeacutenybevevő eacutes a toumlbbseacuteghez tartozoacute segiacutető szakember koumlzoumltti

egyuumlttműkoumldeacutes nem csupaacuten keacutet egyeacuten professzionaacutelis szerződeacutesen nyugvoacute kapcsolata

Meggyőződeacutesem hogy a kettejuumlk koumlzvetlen szemeacutelyes talaacutelkozaacutesa soraacuten keletkező pszicheacutes mezőre erőteljesen hatnak a keacutet csoport sajaacutet eacutes koumlzoumls muacuteltja toumlrteacutenelme oumlnmeghataacuterozaacutesi toumlrekveacutesei s

egyuumltteacuteleacutesuumlket faacutejdiacutetoacute konfliktusai

Kutataacutesomat arra a felteveacutesre alapoztam hogy a koumlzvetlen segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes gyakorlataacuteban a segiacutető

szakemberek minőseacutegileg elteacuterő szolgaacuteltataacutest nyuacutejtanak a roma igeacutenybevevőknek Hipoteacutezisem szerint

a toumlbbseacutegi segiacutetők az ismert taacutersadalmi taacutevolsaacuteg okaacuten keveacutesbeacute fognak toumlrekedni a roma uumlgyfelekkel valoacute munka soraacuten az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő kapcsolatok kialakiacutetaacutesaacutera Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

taacutersadalmi taacutevolsaacutegok s az azokat konzervaacuteloacute sztereotiacutepiaacutek mozdulatlanok maradnak s iacutegy az uumlgyfeacutel

felelős reacuteszveacuteteleacutet keveacutesbeacute tudjaacutek taacutemogatni Mivel az esetmunka eljaacuteraacutesaira vonatkozoacute koncepcioacutem

szerint az uumlgyfeacutel felelős reacuteszveacutetele hateacutekonyan elsősorban a konzultaacutecioacutes munkaformaacutek reacuteveacuten biztosiacutethatoacute azt felteacuteteleztem hogy ezeket a munkaformaacutekat keveacutesbeacute fogjaacutek alkalmazni a cigaacuteny

kliensekkel valoacute munkaacuteban

II Elmeacuteleti haacutetteacuter

A professzionaacutelis segiacuteteacutes a kezdetektől fogva alapvetően keacutet ceacutel koumlreacute szerveződoumltt az elesettek szenvedeacuteseacutenek laacutethatatlannaacute teacutetele a taacutersadalom szerencseacutesebb sorsuacute tagjai előtt illetve a taacutersadalmi

osztaacutelykuumlloumlnbseacutegek felszaacutemolaacutesa a hatalmi struktuacuteraacutek megvaacuteltoztataacutesa (vouml Hegyesi 1998) A

kulturaacutelis maacutessaacuteg is ebben a viszonyrendszerben eacutertelmeződik egyfelől a toumlbbseacutegi taacutersadalom

normaacuteinak kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet szolgaacutelva asszimilaacutecioacutes toumlrekveacutesek manifesztaacuteloacutedaacutesaacuteval peacuteldaacuteul a

sziacutenvak ideoloacutegia (Proctor ndash Davis 1994 316) vagy a kulturaacutelis ndash deficitek gyakorlata (Graham ndash

Schiele 2010 233-234) vagy az elnyomaacutesok egyenlőseacutegeacutenek (Graham ndash Schiele 2010 238)

ideoloacutegiaacuteja alapjaacuten Maacutesfelől a hatalom keacuterdeacuteseacutenek a tematikaacuteja szerint a polgaacuterjogi mozgalmak

talajaacuten kialakuloacute anti - rasszista szociaacutelis munka (Graham ndash Schiele 2010 232) majd keacutesőbb

elnyomaacutes - elleni gyakorlat (Dominelli 2010) elvei menteacuten

A kulturaacutelis diverzitaacutesra reflektaacuteloacute irodalmak tehaacutet vagy a pszichoszociaacutelis baacutezisuacute klinikai szociaacutelis

munka teacutemakoumlreacuten beluumll bizonyos speciaacutelis eszkoumlzoumlkről szoacutelnak mint a multikulturaacutelis szociaacutelis

munka elmeacuteleteacutehez koumlthető kompetencia - szemeacuteletet melynek keacuterdeacutesem szempontjaacuteboacutel relevaacutens

teacutetele a kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg kiacutevaacutenalma (NASW 2007) vagy a diszkriminaacutecioacute elnyomaacutes

tematikaacuteja koumlreacute szervezve gondolataikat taacutersadalmi eacutes politikai keacuterdeacuteseket taacutergyalnak

Dolgozatomban szaacutendeacutekaim szerint integraacutelom a kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacuteseket Koumlzponti rendszerező elvnek a mindent aacutethatoacute elnyomaacutest teszem meg ugyanakkor elemzem az interperszonaacutelis

egyuumlttműkoumldeacutest is melyben joacutemagam hateacutekonynak talaacutelom a kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg kiacutevaacutenalmaacutet

4

III A Csongraacuted megyei gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban eacutes csalaacutedsegiacutető koumlzpontokban

dolgozoacute szociaacutelis esetmunkaacutet veacutegzők koumlreacuteben folytatott kutataacutes bemutataacutesa

III 1 Adatfelveacutetel

A kutataacutes soraacuten szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesokat moacutedszereket kiacutevaacutentam feltaacuterni arra valoacute tekintettel

hogy van - e kuumlloumlnbseacuteg a roma ellaacutetottaknak nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban s ha igen az miből tevődik oumlssze A kutataacutes Csongraacuted megye teljes teruumlleteacuten 7 kisteacuterseacutegben műkoumldő csalaacutedsegiacutető

koumlzpontokban eacutes gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban folyoacute szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra iraacutenyult A vizsgaacutelat

soraacuten felkeresett inteacutezmeacutenyek mindegyike az 1993 eacutevi III toumlrveacuteny a szociaacutelis igazgataacutesroacutel eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutesokroacutel illetve az 1997 eacutevi XXXI toumlrveacuteny a gyermekek veacutedelmeacuteről eacutes gyaacutemuumlgyi igazgataacutesroacutel

alapjaacuten műkoumldik Dokumentaacutecioacutevezeteacutesuumlket az 12000 (I7) SZCSM rendelet eacutes a 2351997

(XII17) Korm rendelet hataacuterozza meg a rendelkezeacutesemre bocsaacutetott adatokat eacutes dokumentaacutecioacutekat (tovaacutebbiakban esetnaploacutekat) ezek figyelembeveacuteteleacutevel elemeztem Oumlsszesen 60 telepuumlleacutes nevezett

inteacutezmeacutenyeit kerestem meg az adatfelveacutetelben 59 telepuumlleacutes 138 munkataacutersa vett reacuteszt A kolleacutegaacutek

oumlsszesen 209 darab esetnaploacutet bocsaacutetottak rendelkezeacutesemre elemzeacutes ceacuteljaacuteboacutel 2009 oktoacutebereacutetől - 2010

novembereacuteig tartoacute időszakban a koumlvetkező adatgyűjteacutesi moacutedszerekkel vettem fel az adatokat

1) Oumlnkitoumlltős keacuterdőiacutev szemeacutelyes gondoskodaacutest nyuacutejtoacute szakemberek reacuteszeacutere

2) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute a szakemberekkel 3) A szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes leacutepeacuteseit dokumentaacuteloacute adatlapok - esetnaploacutek előzetes

szempontok szerinti elemezeacutese

4) Foacutekuszcsoportos interjuacute szakemberekkel eacutes inteacutezmeacutenyvezetőkkel 5) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute az ellaacutetaacutesokat igeacutenybevevőkkel Ez utoacutebbi moacutedszert csupaacuten keacutet

kisteacuterseacutegben sikeruumllt alkalmaznom iacutegy az elemzeacutesben erre csak korlaacutetozottan taacutemaszkodom

Iacutegy oumlsszesen 138 szakember aacuteltal kitoumlltoumltt eacuterteacutekelhető keacuterdőiacutev 46 feacutelig strukturaacutelt interjuacute

szakemberekkel 209 esetnaploacute 4 foacutekuszcsoport 5 kisteacuterseacuteg munkataacutersaival eacutes 22 az ellaacutetaacutesokat

igeacutenybevevőkkel keacutesziacutetett feacutelig strukturaacutelt interjuacute aacutellt rendelkezeacutesemre az elemzeacuteshez

III 2 Konceptualizaacutelaacutes operacionalizaacutelaacutes

A vizsgaacutelat egyik neheacutezseacutegeacutenek vagy inkaacutebb kihiacutevaacutesaacutenak azt tekintettem hogy a vizsgaacutelt

teveacutekenyseacutegek azaz a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlata tekinteteacuteben hazaacutenkban nincs

szakmai konszenzus Iacutegy ahhoz hogy kutataacutesi ceacutelomat teljesiacutetsem arra volt szuumlkseacuteg hogy a lehető

legaproacuteleacutekosabban elkuumlloumlniacutetsem az egyes teveacutekenyseacutegeket eljaacuteraacutesokat melyeket a szakemberek alkalmaznak a szociaacutelis esetmunka folyamataacuteban

A keacutesőbbi adatbevitelt eacutes elemzeacutest elősegiacutetendő egy viszonylag hosszuacute listaacuteval keacuteszuumlltem sajaacutet praxis eacutelmeacutenyeim eacutes szakirodalmi ismereteimre (elsősorban Szaboacute 2003 Luumlssi 1998 Morse 1997) eacutepiacutetve

oumlsszesen 36 kuumlloumlnboumlző teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetettem el ami a keacutesőbbiekben 34 ndash re moacutedosult1 A

teveacutekenyseacutegeket hat csoportba rendeztem konzultaacutecioacutes kriacutezisintervencioacutes asszertoacuterikus esetmenedzsment a termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja eacutes a segiacutetőre

iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja2 Az elemzeacuteskor az asszertoacuterikus elem eacutes a termeacuteszetes taacutemogatoacute

rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja beolvadt az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

koumlreacutebe iacutegy neacutegy nagyobb eljaacuteraacutes - tiacutepust kuumlloumlniacutetettem el Az eljaacuteraacutesok eseteacuteben feljegyeztem a segiacutető aacuteltal leiacutert meghataacuterozaacutest eacutes azt is hogy eacuten hogyan eacutertelmeztem az adott teveacutekenyseacuteget Az egyes

eljaacuteraacutesokat dokumentumonkeacutent darabszaacutemmal jeloumlltem iacutegy a gyakorisaacuteg koumlnnyen szaacutemolhatoacute lett

1 Kozma eacutes munkataacutersai a szolgaacuteltataacutesi repertoaacuterban oumlsszesen 7 teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetenek el melyek tartalmazzaacutek a toumlrveacuteny aacuteltal

koumltelezően előiacutertakat is Miacuteg ők igen szeacuteles eacutertelmezeacutesi keretben vizsgaacuteljaacutek a szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalmaacutet joacutemagam leacutepeacutesről leacutepeacutesre

elkuumlloumlniacutetettem az egyes teveacutekenyseacutegeket az uumlgyfeacutellel valoacute szemeacutelyes talaacutelkozaacutesokat vagy a taacuterszakemberekkel toumlrteacutenő konzultaacutecioacutekat is

tartalmuk alapjaacuten A talaacuten kisseacute merevnek tűnő szisztematikus adatfelveacutetelt annak eacuterdekeacuteben alkalmaztam hogy lehetőseacuteg szerint

biztosiacutetsam a sajaacutet szubjektiacutev iacuteteacuteleteim neacutelkuumlloumlzeacuteseacutet 2 A dolgozat szociaacutelis munka eljaacuteraacutesokat ismertető fejezeti egyseacutegben (IV2) meacuteg elkuumlloumlniacutetem az uacutegynevezett kiegeacutesziacutető teveacutekenyseacutegeket

5

Az interjuacuteban eacutes a keacuterdőiacutevben is az aacuteltalaacutenosan taacutejeacutekozoacutedoacute keacuterdeacutesek mellett (eacuteletkor nem iskolai

veacutegzettseacuteg a szakmaacuteban eltoumlltoumltt eacutevek szaacutema) egy - egy neheacutez buktatoacutekkal tarkiacutetott emleacutekezetes

esetvitel feleleveniacuteteacuteseacutet keacutertem a kolleacutegaacutektoacutel Keacutet felteacutetelezeacutesem volt ezzel kapcsolatban egyreacuteszt

arra szaacutemiacutetottam hogy a bdquoneheacutez uumlgyfeacutelrdquo hiacutevoacute szoacute elsősorban a roma kliensekkel veacutegzett munkaacutet fogja felideacuteztetni a szakemberekben A maacutesik elvaacuteraacutesom pedig az volt hogy az uacutegynevezett neheacutez esetek

nagyobb moacutedszertani repertoaacuter alkalmazaacutesaacutet mozgoacutesiacutetjaacutek a szakember reacuteszeacuteről

A rendelkezeacutesemre bocsaacutetott esetnaploacutekat egyseacuteges szempontok szerint elemeztem Az elemzeacutesi

szempontokat keacutet nagyobb csoportba soroltam az uacutegynevezett formai illetve az esetmunka tartalmi

keacuterdeacuteseinek a csoportjaacuteba A formai keacuterdeacutesek koumlzeacute tartoztak a kliens szocioumlkonoacutemiai jellemzői a kapcsolat időtartama a hozott probleacutema segiacutető aacuteltal meghataacuterozott tiacutepusa A szociooumlkonoacutemiai

jellegzetesseacutegeken beluumll vizsgaacuteltam meacuteg az uumlgyfeacutel valoacutesziacutenűsiacutethető etnikai szaacutermazaacutesaacutet A tartalmi

keacuterdeacutesek koumlreacuteben az alkalmazott eljaacuteraacutesokat teveacutekenyseacutegeket vettem sorra

A foacutekuszcsoporton reflexioacutekat keacutertem az eljaacuteraacutesokra vonatkozoacute eredmeacutenyekről illetve a romaacutekkal

valoacute munka specifikumaira vonatkozoacute keacuterdeacutesemet is ideillesztettem mintegy beleolvasztva a

kuumlloumlnleges tudaacutesokat igeacutenylő klienscsoportok soraacuteba

Az ellaacutetaacutesok igeacutenybevevőivel keacuteszuumllt interjuacuteban a szolgaacutelattal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlk főbb

aacutellomaacutesait keacutertem megnevezni

III 3 Eredmeacutenyek

Az adatszolgaacuteltataacutesban reacutesztvevő szakemberek zoumlme nő (88 4) koumlzel feluumlk 26 ndash 35 eacutev koumlzoumltti s

aacuteltalaacuteban legalaacutebb 6 eacuteve dolgoznak szociaacutelis munkakoumlrben Legmagasabb iskolai veacutegzetseacuteguumlk

főiskola 10 - uk egyetemi diplomaacuteval rendelkezik

A vizsgaacutelat egyik fő ceacuteljaacutet nevezetesen a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok szisztematikus feltaacuteraacutesaacutet sikeruumllt teljesiacutetenem Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetnaploacutekban

dokumentaacutelt teveacutekenyseacutegeket tartalmazza az aacuteltalam kidolgozott rendszerezeacutes szerint

1 szaacutemuacute taacuteblaacutezat Az esetnaploacutekban dokumentaacutelt esetvitelek folyamataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok

Eljaacuteraacutestiacutepusok Oumlsszes előfordulaacutes

(darab)

Konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutesok 3837

Esetmenedzsment jellegű eljaacuteraacutesok 2996

Kriacutezisintervencioacutehoz kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutesok 92

A segiacutetőre iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesok 90

Oumlsszes eljaacuteraacutes a 209 esetnaploacuteban dokumentaacutelt esetvitelen beluumll 7015

6

Az elemzeacutes soraacuten megvizsgaacuteltam az egyes eljaacuteraacutes ndash csoportok termeacuteszeteacutet is Itt azt talaacuteltam hogy a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegek gyakran egymaacutest kizaacuteroacute toumlrekveacutessel ceacutellal biacuternak Iacutegy

peacuteldaacuteul az idesorolt csalaacutedlaacutetogataacutes vagy a koumlrnyezettanulmaacuteny gyakran az ellenőrzeacutes eszkoumlze3 miacuteg a

segiacutető beszeacutelgeteacutest az uumlgyfeacutel belső kapacitaacutesaacutenak feltaacuteraacutesaacutera eacutes taacutemogataacutesaacutera hasznaacuteljaacutek a kolleacutegaacutek

Az elemzeacutes soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt az is hogy az esetmenedzsment csoportjaacuteba sorolt teveacutekenyseacutegek

legalaacutebb keacutet alcsoportba vaacutelnak szeacutet a minimaacutelis szemeacutelyes bevonoacutedaacutest igeacutenylő uacutegynevezett

buumlrokratikus szociaacutelis munka4 (vouml Duneacuter ndash Nordstroumlm 2006427) teveacutekenyseacutegeire illetve a

mindennapi eacuteletvitelt segiacutető (vouml Szaboacute 2003 116) edukatiacutev vagy gondoskodoacute aktivitaacutesokra

Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetmenedzsmenthez sorolt neacutehaacuteny eljaacuteraacutes koumlzoumltt oumlsszefuumlggeacuteseket mutatja

2 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka oumlnaacutelloacute megjeleneacutese a szociaacutelis

esetmunka gyakorlataacuteban

Faktor

1 2

Uumlgyinteacutezeacutes -015 872

Taacutejeacutekoztataacutes 111 628

Koumlzvetett keacutepviselet 056 628

Koumlzvetiacuteteacutes diszkriminaacutecioacute eseteacuten inteacutezmeacuteny eacutes kliens

koumlzoumltt

999 000

Termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszer segiacuteteacutese esetmenedzsment

eszkoumlzeivel

706 -032

Tovaacutebbi vizsgaacutelatom szempontjaacuteboacutel a viszonylag magas faktorsuacutellyal szereplő maacutesodik oszlopba

sorolt haacuterom eljaacuteraacutes kiacutevaacuten nagyobb figyelmet az uumlgyinteacutezeacutes (ez segeacutelykeacuterelmek kitoumllteacuteseacutevel egyenlő) a taacutejeacutekoztataacutes (roumlvid időtartamuacute informaacutecioacuteadaacutes) eacutes a koumlzvetett keacutepviselet (aacuteltalaacuteban koumlzuumlzemi

szolgaacuteltatoacuteknak iacutert leveacutel) E teveacutekenyseacutegek egy faktorban toumlrteacutenő megjeleneacuteseacutet a csekeacutely időigeacuteny s

mind a szakember mind az uumlgyfeacutel reacuteszeacuteről toumlrteacutenő kismeacuterteacutekű bevonoacutedaacutes magyaraacutezza Ezek alapjaacuten az ide tartozoacute teveacutekenyseacutegeket a buumlrokratikus szociaacutelis munka megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekintem Uacutegy

veacutelem hogy a jelen vizsgaacutelatban szisztematikusan feltaacutert eljaacuteraacutesok s a fentiekben bemutatott faktorok

bizonyiacuteteacutekul szolgaacutelnak arra vonatkozoacutean hogy a buumlrokratikus szociaacutelis munka leacutetező jelenseacuteg a

szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteban

Az eljaacuteraacutesok elemzeacuteseacutet koumlvetően azt is megvizsgaacuteltam hogy mi koumlzvetiacutetheti a szakemberek aacuteltal

hozott doumlnteacuteseket az alkalmazott eljaacuteraacutesok tekinteteacuteben Uacutegy veacuteltem hogy nem felteacutetlenuumll csak az eacuteszlelt szociaacutelis probleacutema hanem az is hatoacuteerővel biacuter hogy a szakemberek hogyan veacutelekednek az

ellaacutetottakroacutel keacutepesnek vagy eacuterdemesnek iacuteteacutelik - e meg őket az ő szavaikkal eacutelve bdquomagasabb szintűrdquo

eljaacuteraacutesban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetelre

3 Kismeacuterteacutekű korrelaacutecioacutet talaacuteltam az uumlgyfeacutel cigaacuteny szaacutermazaacutesa eacutes a koumlrnyezettanulmaacuteny alkalmazaacutesaacutenak gyakorisaacutega koumlzoumltt

4 Szaboacute technikusi szintről iacuter (Szaboacute 2003 115)

7

A szakemberek aacuteltal az esetnaploacutekban roumlgziacutetett szociaacutelis probleacutemaacutek koumlzoumltt a roma uumlgyfelek eseteacuteben

kiugroacutean magas araacutenyban szerepeltek olyan probleacutemaacutek5 melyek szakmai megfontolaacutesok alapjaacuten a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegeket azon beluumll is a konzultaacutecioacutet eacutes a segiacutető beszeacutelgeteacutest

igeacutenyelteacutek volna

Az uumlgyfeacutel etnikai szaacutermazaacutesa eacutes az alkalmazott eljaacuteraacutesok korrelaacutecioacutes vizsgaacutelata azonban csak az

esetmenedzsmenthez sorolt teveacutekenyseacutegekkel mutatott pozitiacutev oumlsszefuumlggeacutest Az adatbevitel soraacuten bdquo1rdquo

szaacutemjeggyel a veacutelhetően cigaacuteny igeacutenybevevőt bdquo2rdquo szaacutemjeggyel a toumlbbseacutegi uumlgyfelet jeloumlltem Az eljaacuteraacutesokat az adott esetvitel folyamataacuteban alkalmazott oumlsszes mennyiseacuteggel megegyezően tuumlntettem

fel

3 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka faktora eacutes a kliens etnikai szaacutermazaacutesa

koumlzoumltti korrelaacutecioacute

Cigaacuteny Uumlgyinteacutezeacutes Taacutejeacutekoztataacutes Koumlzvetett

keacutepviselet

Cigaacuteny Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

1

209

-143

040

208

-138

048

207

-143

039

209

Uumlgyinteacutezeacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

040

208

1

208

546

000

206

548

000

208

Taacutejeacutekoztataacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-138

048

207

546

000

206

1

207

397

000

207

Koumlzvetett keacutepviselet Pearson

Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

039

209

548

000

208

397

000

207

1

209

Hipoteacutezisem igazoloacutedott A vizsgaacutelt szolgaacuteltataacutestiacutepusokban Csongraacuted megye teruumlleteacuten szemeacutelyes

szociaacutelis esetmunka kereteacuteben a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzik az ellaacutetott igeacutenybevevő

etnikai szaacutermazaacutesa alapjaacuten a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek nagyobb gyakorisaacuteggal reacuteszesuumllnek olyan tartalmuacute segiacutetseacutegben melyről a szakemberek uacutegy veacutelekednek hogy jelentős moacutedszertani

felkeacuteszuumlltseacuteggel veacutegezhető miacuteg a roma uumlgyfelek elsősorban redukaacutelt tartalommal biacuteroacute csoumlkkentett

idejű szolgaacuteltataacutesban reacuteszesuumllnek

5 Itt a bdquoGyermekneveleacutesi probleacutemardquo eacutes a bdquoCsalaacutedon beluumlli erőszakrdquo emelendő ki Ezek előfordulaacutesaacutet a

vizsgaacutelatba bekeruumllt roma csalaacutedok 474 illetve 246 - naacutel jegyezteacutek fel a veluumlk kapcsolatban aacutelloacute

szakemberek (Ugyanezen probleacutematiacutepusok előfordulaacutesi gyakorisaacutega a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek eseteacuteben

362 16 4)

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

2

Tartalomjegyzeacutek

I Kutataacutesi ceacutel eacutes hipoteacutezis

3

II Elmeacuteleti haacutetteacuter

3

III A Csongraacuted megyei gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban eacutes csalaacutedsegiacutető

koumlzpontokban dolgozoacute szociaacutelis esetmunkaacutet veacutegzők koumlreacuteben folytatott

kutataacutes bemutataacutesa

4

III 1 Adatfelveacutetel

4

III 2 Konceptualizaacutelaacutes operacionalizaacutelaacutes

4

III 3 Eredmeacutenyek

5

III 4 Megvitataacutes

8

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

8

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

8

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

9

III 4 4 A puha rasszizmus

9

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

10

IV 1 A modell grafikus aacutebraacutezolaacutesa

11

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

12

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek

feloldaacutesaacutenak lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

14

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

16

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

17

A szerző sajaacutet publikaacutecioacutei a teacutemaacuteban

18

3

I Kutataacutesi ceacutel eacutes hipoteacutezis

Kutataacutesom kiinduloacutepontja az a szemeacutelyes tapasztalaton nyugvoacute felteveacutes hogy a joacuteleacuteti inteacutezmeacutenyrendszerbe bekeruumllő roma igeacutenybevevő eacutes őt a szociaacutelis esetmunka protokollja menteacuten

annak eszkoumlzeivel segiacutető szakember koumlzoumltti kapcsolat tartalmaacutera eacutes formaacutejaacutera hataacutest gyakorol kettejuumlk

elteacuterő taacutersadalmi csoporttagsaacutega

Aacutelliacutetaacutesom szerint a roma igeacutenybevevő eacutes a toumlbbseacuteghez tartozoacute segiacutető szakember koumlzoumltti

egyuumlttműkoumldeacutes nem csupaacuten keacutet egyeacuten professzionaacutelis szerződeacutesen nyugvoacute kapcsolata

Meggyőződeacutesem hogy a kettejuumlk koumlzvetlen szemeacutelyes talaacutelkozaacutesa soraacuten keletkező pszicheacutes mezőre erőteljesen hatnak a keacutet csoport sajaacutet eacutes koumlzoumls muacuteltja toumlrteacutenelme oumlnmeghataacuterozaacutesi toumlrekveacutesei s

egyuumltteacuteleacutesuumlket faacutejdiacutetoacute konfliktusai

Kutataacutesomat arra a felteveacutesre alapoztam hogy a koumlzvetlen segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes gyakorlataacuteban a segiacutető

szakemberek minőseacutegileg elteacuterő szolgaacuteltataacutest nyuacutejtanak a roma igeacutenybevevőknek Hipoteacutezisem szerint

a toumlbbseacutegi segiacutetők az ismert taacutersadalmi taacutevolsaacuteg okaacuten keveacutesbeacute fognak toumlrekedni a roma uumlgyfelekkel valoacute munka soraacuten az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő kapcsolatok kialakiacutetaacutesaacutera Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

taacutersadalmi taacutevolsaacutegok s az azokat konzervaacuteloacute sztereotiacutepiaacutek mozdulatlanok maradnak s iacutegy az uumlgyfeacutel

felelős reacuteszveacuteteleacutet keveacutesbeacute tudjaacutek taacutemogatni Mivel az esetmunka eljaacuteraacutesaira vonatkozoacute koncepcioacutem

szerint az uumlgyfeacutel felelős reacuteszveacutetele hateacutekonyan elsősorban a konzultaacutecioacutes munkaformaacutek reacuteveacuten biztosiacutethatoacute azt felteacuteteleztem hogy ezeket a munkaformaacutekat keveacutesbeacute fogjaacutek alkalmazni a cigaacuteny

kliensekkel valoacute munkaacuteban

II Elmeacuteleti haacutetteacuter

A professzionaacutelis segiacuteteacutes a kezdetektől fogva alapvetően keacutet ceacutel koumlreacute szerveződoumltt az elesettek szenvedeacuteseacutenek laacutethatatlannaacute teacutetele a taacutersadalom szerencseacutesebb sorsuacute tagjai előtt illetve a taacutersadalmi

osztaacutelykuumlloumlnbseacutegek felszaacutemolaacutesa a hatalmi struktuacuteraacutek megvaacuteltoztataacutesa (vouml Hegyesi 1998) A

kulturaacutelis maacutessaacuteg is ebben a viszonyrendszerben eacutertelmeződik egyfelől a toumlbbseacutegi taacutersadalom

normaacuteinak kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet szolgaacutelva asszimilaacutecioacutes toumlrekveacutesek manifesztaacuteloacutedaacutesaacuteval peacuteldaacuteul a

sziacutenvak ideoloacutegia (Proctor ndash Davis 1994 316) vagy a kulturaacutelis ndash deficitek gyakorlata (Graham ndash

Schiele 2010 233-234) vagy az elnyomaacutesok egyenlőseacutegeacutenek (Graham ndash Schiele 2010 238)

ideoloacutegiaacuteja alapjaacuten Maacutesfelől a hatalom keacuterdeacuteseacutenek a tematikaacuteja szerint a polgaacuterjogi mozgalmak

talajaacuten kialakuloacute anti - rasszista szociaacutelis munka (Graham ndash Schiele 2010 232) majd keacutesőbb

elnyomaacutes - elleni gyakorlat (Dominelli 2010) elvei menteacuten

A kulturaacutelis diverzitaacutesra reflektaacuteloacute irodalmak tehaacutet vagy a pszichoszociaacutelis baacutezisuacute klinikai szociaacutelis

munka teacutemakoumlreacuten beluumll bizonyos speciaacutelis eszkoumlzoumlkről szoacutelnak mint a multikulturaacutelis szociaacutelis

munka elmeacuteleteacutehez koumlthető kompetencia - szemeacuteletet melynek keacuterdeacutesem szempontjaacuteboacutel relevaacutens

teacutetele a kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg kiacutevaacutenalma (NASW 2007) vagy a diszkriminaacutecioacute elnyomaacutes

tematikaacuteja koumlreacute szervezve gondolataikat taacutersadalmi eacutes politikai keacuterdeacuteseket taacutergyalnak

Dolgozatomban szaacutendeacutekaim szerint integraacutelom a kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacuteseket Koumlzponti rendszerező elvnek a mindent aacutethatoacute elnyomaacutest teszem meg ugyanakkor elemzem az interperszonaacutelis

egyuumlttműkoumldeacutest is melyben joacutemagam hateacutekonynak talaacutelom a kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg kiacutevaacutenalmaacutet

4

III A Csongraacuted megyei gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban eacutes csalaacutedsegiacutető koumlzpontokban

dolgozoacute szociaacutelis esetmunkaacutet veacutegzők koumlreacuteben folytatott kutataacutes bemutataacutesa

III 1 Adatfelveacutetel

A kutataacutes soraacuten szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesokat moacutedszereket kiacutevaacutentam feltaacuterni arra valoacute tekintettel

hogy van - e kuumlloumlnbseacuteg a roma ellaacutetottaknak nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban s ha igen az miből tevődik oumlssze A kutataacutes Csongraacuted megye teljes teruumlleteacuten 7 kisteacuterseacutegben műkoumldő csalaacutedsegiacutető

koumlzpontokban eacutes gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban folyoacute szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra iraacutenyult A vizsgaacutelat

soraacuten felkeresett inteacutezmeacutenyek mindegyike az 1993 eacutevi III toumlrveacuteny a szociaacutelis igazgataacutesroacutel eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutesokroacutel illetve az 1997 eacutevi XXXI toumlrveacuteny a gyermekek veacutedelmeacuteről eacutes gyaacutemuumlgyi igazgataacutesroacutel

alapjaacuten műkoumldik Dokumentaacutecioacutevezeteacutesuumlket az 12000 (I7) SZCSM rendelet eacutes a 2351997

(XII17) Korm rendelet hataacuterozza meg a rendelkezeacutesemre bocsaacutetott adatokat eacutes dokumentaacutecioacutekat (tovaacutebbiakban esetnaploacutekat) ezek figyelembeveacuteteleacutevel elemeztem Oumlsszesen 60 telepuumlleacutes nevezett

inteacutezmeacutenyeit kerestem meg az adatfelveacutetelben 59 telepuumlleacutes 138 munkataacutersa vett reacuteszt A kolleacutegaacutek

oumlsszesen 209 darab esetnaploacutet bocsaacutetottak rendelkezeacutesemre elemzeacutes ceacuteljaacuteboacutel 2009 oktoacutebereacutetől - 2010

novembereacuteig tartoacute időszakban a koumlvetkező adatgyűjteacutesi moacutedszerekkel vettem fel az adatokat

1) Oumlnkitoumlltős keacuterdőiacutev szemeacutelyes gondoskodaacutest nyuacutejtoacute szakemberek reacuteszeacutere

2) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute a szakemberekkel 3) A szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes leacutepeacuteseit dokumentaacuteloacute adatlapok - esetnaploacutek előzetes

szempontok szerinti elemezeacutese

4) Foacutekuszcsoportos interjuacute szakemberekkel eacutes inteacutezmeacutenyvezetőkkel 5) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute az ellaacutetaacutesokat igeacutenybevevőkkel Ez utoacutebbi moacutedszert csupaacuten keacutet

kisteacuterseacutegben sikeruumllt alkalmaznom iacutegy az elemzeacutesben erre csak korlaacutetozottan taacutemaszkodom

Iacutegy oumlsszesen 138 szakember aacuteltal kitoumlltoumltt eacuterteacutekelhető keacuterdőiacutev 46 feacutelig strukturaacutelt interjuacute

szakemberekkel 209 esetnaploacute 4 foacutekuszcsoport 5 kisteacuterseacuteg munkataacutersaival eacutes 22 az ellaacutetaacutesokat

igeacutenybevevőkkel keacutesziacutetett feacutelig strukturaacutelt interjuacute aacutellt rendelkezeacutesemre az elemzeacuteshez

III 2 Konceptualizaacutelaacutes operacionalizaacutelaacutes

A vizsgaacutelat egyik neheacutezseacutegeacutenek vagy inkaacutebb kihiacutevaacutesaacutenak azt tekintettem hogy a vizsgaacutelt

teveacutekenyseacutegek azaz a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlata tekinteteacuteben hazaacutenkban nincs

szakmai konszenzus Iacutegy ahhoz hogy kutataacutesi ceacutelomat teljesiacutetsem arra volt szuumlkseacuteg hogy a lehető

legaproacuteleacutekosabban elkuumlloumlniacutetsem az egyes teveacutekenyseacutegeket eljaacuteraacutesokat melyeket a szakemberek alkalmaznak a szociaacutelis esetmunka folyamataacuteban

A keacutesőbbi adatbevitelt eacutes elemzeacutest elősegiacutetendő egy viszonylag hosszuacute listaacuteval keacuteszuumlltem sajaacutet praxis eacutelmeacutenyeim eacutes szakirodalmi ismereteimre (elsősorban Szaboacute 2003 Luumlssi 1998 Morse 1997) eacutepiacutetve

oumlsszesen 36 kuumlloumlnboumlző teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetettem el ami a keacutesőbbiekben 34 ndash re moacutedosult1 A

teveacutekenyseacutegeket hat csoportba rendeztem konzultaacutecioacutes kriacutezisintervencioacutes asszertoacuterikus esetmenedzsment a termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja eacutes a segiacutetőre

iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja2 Az elemzeacuteskor az asszertoacuterikus elem eacutes a termeacuteszetes taacutemogatoacute

rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja beolvadt az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

koumlreacutebe iacutegy neacutegy nagyobb eljaacuteraacutes - tiacutepust kuumlloumlniacutetettem el Az eljaacuteraacutesok eseteacuteben feljegyeztem a segiacutető aacuteltal leiacutert meghataacuterozaacutest eacutes azt is hogy eacuten hogyan eacutertelmeztem az adott teveacutekenyseacuteget Az egyes

eljaacuteraacutesokat dokumentumonkeacutent darabszaacutemmal jeloumlltem iacutegy a gyakorisaacuteg koumlnnyen szaacutemolhatoacute lett

1 Kozma eacutes munkataacutersai a szolgaacuteltataacutesi repertoaacuterban oumlsszesen 7 teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetenek el melyek tartalmazzaacutek a toumlrveacuteny aacuteltal

koumltelezően előiacutertakat is Miacuteg ők igen szeacuteles eacutertelmezeacutesi keretben vizsgaacuteljaacutek a szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalmaacutet joacutemagam leacutepeacutesről leacutepeacutesre

elkuumlloumlniacutetettem az egyes teveacutekenyseacutegeket az uumlgyfeacutellel valoacute szemeacutelyes talaacutelkozaacutesokat vagy a taacuterszakemberekkel toumlrteacutenő konzultaacutecioacutekat is

tartalmuk alapjaacuten A talaacuten kisseacute merevnek tűnő szisztematikus adatfelveacutetelt annak eacuterdekeacuteben alkalmaztam hogy lehetőseacuteg szerint

biztosiacutetsam a sajaacutet szubjektiacutev iacuteteacuteleteim neacutelkuumlloumlzeacuteseacutet 2 A dolgozat szociaacutelis munka eljaacuteraacutesokat ismertető fejezeti egyseacutegben (IV2) meacuteg elkuumlloumlniacutetem az uacutegynevezett kiegeacutesziacutető teveacutekenyseacutegeket

5

Az interjuacuteban eacutes a keacuterdőiacutevben is az aacuteltalaacutenosan taacutejeacutekozoacutedoacute keacuterdeacutesek mellett (eacuteletkor nem iskolai

veacutegzettseacuteg a szakmaacuteban eltoumlltoumltt eacutevek szaacutema) egy - egy neheacutez buktatoacutekkal tarkiacutetott emleacutekezetes

esetvitel feleleveniacuteteacuteseacutet keacutertem a kolleacutegaacutektoacutel Keacutet felteacutetelezeacutesem volt ezzel kapcsolatban egyreacuteszt

arra szaacutemiacutetottam hogy a bdquoneheacutez uumlgyfeacutelrdquo hiacutevoacute szoacute elsősorban a roma kliensekkel veacutegzett munkaacutet fogja felideacuteztetni a szakemberekben A maacutesik elvaacuteraacutesom pedig az volt hogy az uacutegynevezett neheacutez esetek

nagyobb moacutedszertani repertoaacuter alkalmazaacutesaacutet mozgoacutesiacutetjaacutek a szakember reacuteszeacuteről

A rendelkezeacutesemre bocsaacutetott esetnaploacutekat egyseacuteges szempontok szerint elemeztem Az elemzeacutesi

szempontokat keacutet nagyobb csoportba soroltam az uacutegynevezett formai illetve az esetmunka tartalmi

keacuterdeacuteseinek a csoportjaacuteba A formai keacuterdeacutesek koumlzeacute tartoztak a kliens szocioumlkonoacutemiai jellemzői a kapcsolat időtartama a hozott probleacutema segiacutető aacuteltal meghataacuterozott tiacutepusa A szociooumlkonoacutemiai

jellegzetesseacutegeken beluumll vizsgaacuteltam meacuteg az uumlgyfeacutel valoacutesziacutenűsiacutethető etnikai szaacutermazaacutesaacutet A tartalmi

keacuterdeacutesek koumlreacuteben az alkalmazott eljaacuteraacutesokat teveacutekenyseacutegeket vettem sorra

A foacutekuszcsoporton reflexioacutekat keacutertem az eljaacuteraacutesokra vonatkozoacute eredmeacutenyekről illetve a romaacutekkal

valoacute munka specifikumaira vonatkozoacute keacuterdeacutesemet is ideillesztettem mintegy beleolvasztva a

kuumlloumlnleges tudaacutesokat igeacutenylő klienscsoportok soraacuteba

Az ellaacutetaacutesok igeacutenybevevőivel keacuteszuumllt interjuacuteban a szolgaacutelattal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlk főbb

aacutellomaacutesait keacutertem megnevezni

III 3 Eredmeacutenyek

Az adatszolgaacuteltataacutesban reacutesztvevő szakemberek zoumlme nő (88 4) koumlzel feluumlk 26 ndash 35 eacutev koumlzoumltti s

aacuteltalaacuteban legalaacutebb 6 eacuteve dolgoznak szociaacutelis munkakoumlrben Legmagasabb iskolai veacutegzetseacuteguumlk

főiskola 10 - uk egyetemi diplomaacuteval rendelkezik

A vizsgaacutelat egyik fő ceacuteljaacutet nevezetesen a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok szisztematikus feltaacuteraacutesaacutet sikeruumllt teljesiacutetenem Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetnaploacutekban

dokumentaacutelt teveacutekenyseacutegeket tartalmazza az aacuteltalam kidolgozott rendszerezeacutes szerint

1 szaacutemuacute taacuteblaacutezat Az esetnaploacutekban dokumentaacutelt esetvitelek folyamataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok

Eljaacuteraacutestiacutepusok Oumlsszes előfordulaacutes

(darab)

Konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutesok 3837

Esetmenedzsment jellegű eljaacuteraacutesok 2996

Kriacutezisintervencioacutehoz kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutesok 92

A segiacutetőre iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesok 90

Oumlsszes eljaacuteraacutes a 209 esetnaploacuteban dokumentaacutelt esetvitelen beluumll 7015

6

Az elemzeacutes soraacuten megvizsgaacuteltam az egyes eljaacuteraacutes ndash csoportok termeacuteszeteacutet is Itt azt talaacuteltam hogy a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegek gyakran egymaacutest kizaacuteroacute toumlrekveacutessel ceacutellal biacuternak Iacutegy

peacuteldaacuteul az idesorolt csalaacutedlaacutetogataacutes vagy a koumlrnyezettanulmaacuteny gyakran az ellenőrzeacutes eszkoumlze3 miacuteg a

segiacutető beszeacutelgeteacutest az uumlgyfeacutel belső kapacitaacutesaacutenak feltaacuteraacutesaacutera eacutes taacutemogataacutesaacutera hasznaacuteljaacutek a kolleacutegaacutek

Az elemzeacutes soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt az is hogy az esetmenedzsment csoportjaacuteba sorolt teveacutekenyseacutegek

legalaacutebb keacutet alcsoportba vaacutelnak szeacutet a minimaacutelis szemeacutelyes bevonoacutedaacutest igeacutenylő uacutegynevezett

buumlrokratikus szociaacutelis munka4 (vouml Duneacuter ndash Nordstroumlm 2006427) teveacutekenyseacutegeire illetve a

mindennapi eacuteletvitelt segiacutető (vouml Szaboacute 2003 116) edukatiacutev vagy gondoskodoacute aktivitaacutesokra

Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetmenedzsmenthez sorolt neacutehaacuteny eljaacuteraacutes koumlzoumltt oumlsszefuumlggeacuteseket mutatja

2 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka oumlnaacutelloacute megjeleneacutese a szociaacutelis

esetmunka gyakorlataacuteban

Faktor

1 2

Uumlgyinteacutezeacutes -015 872

Taacutejeacutekoztataacutes 111 628

Koumlzvetett keacutepviselet 056 628

Koumlzvetiacuteteacutes diszkriminaacutecioacute eseteacuten inteacutezmeacuteny eacutes kliens

koumlzoumltt

999 000

Termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszer segiacuteteacutese esetmenedzsment

eszkoumlzeivel

706 -032

Tovaacutebbi vizsgaacutelatom szempontjaacuteboacutel a viszonylag magas faktorsuacutellyal szereplő maacutesodik oszlopba

sorolt haacuterom eljaacuteraacutes kiacutevaacuten nagyobb figyelmet az uumlgyinteacutezeacutes (ez segeacutelykeacuterelmek kitoumllteacuteseacutevel egyenlő) a taacutejeacutekoztataacutes (roumlvid időtartamuacute informaacutecioacuteadaacutes) eacutes a koumlzvetett keacutepviselet (aacuteltalaacuteban koumlzuumlzemi

szolgaacuteltatoacuteknak iacutert leveacutel) E teveacutekenyseacutegek egy faktorban toumlrteacutenő megjeleneacuteseacutet a csekeacutely időigeacuteny s

mind a szakember mind az uumlgyfeacutel reacuteszeacuteről toumlrteacutenő kismeacuterteacutekű bevonoacutedaacutes magyaraacutezza Ezek alapjaacuten az ide tartozoacute teveacutekenyseacutegeket a buumlrokratikus szociaacutelis munka megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekintem Uacutegy

veacutelem hogy a jelen vizsgaacutelatban szisztematikusan feltaacutert eljaacuteraacutesok s a fentiekben bemutatott faktorok

bizonyiacuteteacutekul szolgaacutelnak arra vonatkozoacutean hogy a buumlrokratikus szociaacutelis munka leacutetező jelenseacuteg a

szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteban

Az eljaacuteraacutesok elemzeacuteseacutet koumlvetően azt is megvizsgaacuteltam hogy mi koumlzvetiacutetheti a szakemberek aacuteltal

hozott doumlnteacuteseket az alkalmazott eljaacuteraacutesok tekinteteacuteben Uacutegy veacuteltem hogy nem felteacutetlenuumll csak az eacuteszlelt szociaacutelis probleacutema hanem az is hatoacuteerővel biacuter hogy a szakemberek hogyan veacutelekednek az

ellaacutetottakroacutel keacutepesnek vagy eacuterdemesnek iacuteteacutelik - e meg őket az ő szavaikkal eacutelve bdquomagasabb szintűrdquo

eljaacuteraacutesban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetelre

3 Kismeacuterteacutekű korrelaacutecioacutet talaacuteltam az uumlgyfeacutel cigaacuteny szaacutermazaacutesa eacutes a koumlrnyezettanulmaacuteny alkalmazaacutesaacutenak gyakorisaacutega koumlzoumltt

4 Szaboacute technikusi szintről iacuter (Szaboacute 2003 115)

7

A szakemberek aacuteltal az esetnaploacutekban roumlgziacutetett szociaacutelis probleacutemaacutek koumlzoumltt a roma uumlgyfelek eseteacuteben

kiugroacutean magas araacutenyban szerepeltek olyan probleacutemaacutek5 melyek szakmai megfontolaacutesok alapjaacuten a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegeket azon beluumll is a konzultaacutecioacutet eacutes a segiacutető beszeacutelgeteacutest

igeacutenyelteacutek volna

Az uumlgyfeacutel etnikai szaacutermazaacutesa eacutes az alkalmazott eljaacuteraacutesok korrelaacutecioacutes vizsgaacutelata azonban csak az

esetmenedzsmenthez sorolt teveacutekenyseacutegekkel mutatott pozitiacutev oumlsszefuumlggeacutest Az adatbevitel soraacuten bdquo1rdquo

szaacutemjeggyel a veacutelhetően cigaacuteny igeacutenybevevőt bdquo2rdquo szaacutemjeggyel a toumlbbseacutegi uumlgyfelet jeloumlltem Az eljaacuteraacutesokat az adott esetvitel folyamataacuteban alkalmazott oumlsszes mennyiseacuteggel megegyezően tuumlntettem

fel

3 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka faktora eacutes a kliens etnikai szaacutermazaacutesa

koumlzoumltti korrelaacutecioacute

Cigaacuteny Uumlgyinteacutezeacutes Taacutejeacutekoztataacutes Koumlzvetett

keacutepviselet

Cigaacuteny Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

1

209

-143

040

208

-138

048

207

-143

039

209

Uumlgyinteacutezeacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

040

208

1

208

546

000

206

548

000

208

Taacutejeacutekoztataacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-138

048

207

546

000

206

1

207

397

000

207

Koumlzvetett keacutepviselet Pearson

Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

039

209

548

000

208

397

000

207

1

209

Hipoteacutezisem igazoloacutedott A vizsgaacutelt szolgaacuteltataacutestiacutepusokban Csongraacuted megye teruumlleteacuten szemeacutelyes

szociaacutelis esetmunka kereteacuteben a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzik az ellaacutetott igeacutenybevevő

etnikai szaacutermazaacutesa alapjaacuten a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek nagyobb gyakorisaacuteggal reacuteszesuumllnek olyan tartalmuacute segiacutetseacutegben melyről a szakemberek uacutegy veacutelekednek hogy jelentős moacutedszertani

felkeacuteszuumlltseacuteggel veacutegezhető miacuteg a roma uumlgyfelek elsősorban redukaacutelt tartalommal biacuteroacute csoumlkkentett

idejű szolgaacuteltataacutesban reacuteszesuumllnek

5 Itt a bdquoGyermekneveleacutesi probleacutemardquo eacutes a bdquoCsalaacutedon beluumlli erőszakrdquo emelendő ki Ezek előfordulaacutesaacutet a

vizsgaacutelatba bekeruumllt roma csalaacutedok 474 illetve 246 - naacutel jegyezteacutek fel a veluumlk kapcsolatban aacutelloacute

szakemberek (Ugyanezen probleacutematiacutepusok előfordulaacutesi gyakorisaacutega a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek eseteacuteben

362 16 4)

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

3

I Kutataacutesi ceacutel eacutes hipoteacutezis

Kutataacutesom kiinduloacutepontja az a szemeacutelyes tapasztalaton nyugvoacute felteveacutes hogy a joacuteleacuteti inteacutezmeacutenyrendszerbe bekeruumllő roma igeacutenybevevő eacutes őt a szociaacutelis esetmunka protokollja menteacuten

annak eszkoumlzeivel segiacutető szakember koumlzoumltti kapcsolat tartalmaacutera eacutes formaacutejaacutera hataacutest gyakorol kettejuumlk

elteacuterő taacutersadalmi csoporttagsaacutega

Aacutelliacutetaacutesom szerint a roma igeacutenybevevő eacutes a toumlbbseacuteghez tartozoacute segiacutető szakember koumlzoumltti

egyuumlttműkoumldeacutes nem csupaacuten keacutet egyeacuten professzionaacutelis szerződeacutesen nyugvoacute kapcsolata

Meggyőződeacutesem hogy a kettejuumlk koumlzvetlen szemeacutelyes talaacutelkozaacutesa soraacuten keletkező pszicheacutes mezőre erőteljesen hatnak a keacutet csoport sajaacutet eacutes koumlzoumls muacuteltja toumlrteacutenelme oumlnmeghataacuterozaacutesi toumlrekveacutesei s

egyuumltteacuteleacutesuumlket faacutejdiacutetoacute konfliktusai

Kutataacutesomat arra a felteveacutesre alapoztam hogy a koumlzvetlen segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes gyakorlataacuteban a segiacutető

szakemberek minőseacutegileg elteacuterő szolgaacuteltataacutest nyuacutejtanak a roma igeacutenybevevőknek Hipoteacutezisem szerint

a toumlbbseacutegi segiacutetők az ismert taacutersadalmi taacutevolsaacuteg okaacuten keveacutesbeacute fognak toumlrekedni a roma uumlgyfelekkel valoacute munka soraacuten az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő kapcsolatok kialakiacutetaacutesaacutera Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

taacutersadalmi taacutevolsaacutegok s az azokat konzervaacuteloacute sztereotiacutepiaacutek mozdulatlanok maradnak s iacutegy az uumlgyfeacutel

felelős reacuteszveacuteteleacutet keveacutesbeacute tudjaacutek taacutemogatni Mivel az esetmunka eljaacuteraacutesaira vonatkozoacute koncepcioacutem

szerint az uumlgyfeacutel felelős reacuteszveacutetele hateacutekonyan elsősorban a konzultaacutecioacutes munkaformaacutek reacuteveacuten biztosiacutethatoacute azt felteacuteteleztem hogy ezeket a munkaformaacutekat keveacutesbeacute fogjaacutek alkalmazni a cigaacuteny

kliensekkel valoacute munkaacuteban

II Elmeacuteleti haacutetteacuter

A professzionaacutelis segiacuteteacutes a kezdetektől fogva alapvetően keacutet ceacutel koumlreacute szerveződoumltt az elesettek szenvedeacuteseacutenek laacutethatatlannaacute teacutetele a taacutersadalom szerencseacutesebb sorsuacute tagjai előtt illetve a taacutersadalmi

osztaacutelykuumlloumlnbseacutegek felszaacutemolaacutesa a hatalmi struktuacuteraacutek megvaacuteltoztataacutesa (vouml Hegyesi 1998) A

kulturaacutelis maacutessaacuteg is ebben a viszonyrendszerben eacutertelmeződik egyfelől a toumlbbseacutegi taacutersadalom

normaacuteinak kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet szolgaacutelva asszimilaacutecioacutes toumlrekveacutesek manifesztaacuteloacutedaacutesaacuteval peacuteldaacuteul a

sziacutenvak ideoloacutegia (Proctor ndash Davis 1994 316) vagy a kulturaacutelis ndash deficitek gyakorlata (Graham ndash

Schiele 2010 233-234) vagy az elnyomaacutesok egyenlőseacutegeacutenek (Graham ndash Schiele 2010 238)

ideoloacutegiaacuteja alapjaacuten Maacutesfelől a hatalom keacuterdeacuteseacutenek a tematikaacuteja szerint a polgaacuterjogi mozgalmak

talajaacuten kialakuloacute anti - rasszista szociaacutelis munka (Graham ndash Schiele 2010 232) majd keacutesőbb

elnyomaacutes - elleni gyakorlat (Dominelli 2010) elvei menteacuten

A kulturaacutelis diverzitaacutesra reflektaacuteloacute irodalmak tehaacutet vagy a pszichoszociaacutelis baacutezisuacute klinikai szociaacutelis

munka teacutemakoumlreacuten beluumll bizonyos speciaacutelis eszkoumlzoumlkről szoacutelnak mint a multikulturaacutelis szociaacutelis

munka elmeacuteleteacutehez koumlthető kompetencia - szemeacuteletet melynek keacuterdeacutesem szempontjaacuteboacutel relevaacutens

teacutetele a kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg kiacutevaacutenalma (NASW 2007) vagy a diszkriminaacutecioacute elnyomaacutes

tematikaacuteja koumlreacute szervezve gondolataikat taacutersadalmi eacutes politikai keacuterdeacuteseket taacutergyalnak

Dolgozatomban szaacutendeacutekaim szerint integraacutelom a kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacuteseket Koumlzponti rendszerező elvnek a mindent aacutethatoacute elnyomaacutest teszem meg ugyanakkor elemzem az interperszonaacutelis

egyuumlttműkoumldeacutest is melyben joacutemagam hateacutekonynak talaacutelom a kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg kiacutevaacutenalmaacutet

4

III A Csongraacuted megyei gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban eacutes csalaacutedsegiacutető koumlzpontokban

dolgozoacute szociaacutelis esetmunkaacutet veacutegzők koumlreacuteben folytatott kutataacutes bemutataacutesa

III 1 Adatfelveacutetel

A kutataacutes soraacuten szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesokat moacutedszereket kiacutevaacutentam feltaacuterni arra valoacute tekintettel

hogy van - e kuumlloumlnbseacuteg a roma ellaacutetottaknak nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban s ha igen az miből tevődik oumlssze A kutataacutes Csongraacuted megye teljes teruumlleteacuten 7 kisteacuterseacutegben műkoumldő csalaacutedsegiacutető

koumlzpontokban eacutes gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban folyoacute szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra iraacutenyult A vizsgaacutelat

soraacuten felkeresett inteacutezmeacutenyek mindegyike az 1993 eacutevi III toumlrveacuteny a szociaacutelis igazgataacutesroacutel eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutesokroacutel illetve az 1997 eacutevi XXXI toumlrveacuteny a gyermekek veacutedelmeacuteről eacutes gyaacutemuumlgyi igazgataacutesroacutel

alapjaacuten műkoumldik Dokumentaacutecioacutevezeteacutesuumlket az 12000 (I7) SZCSM rendelet eacutes a 2351997

(XII17) Korm rendelet hataacuterozza meg a rendelkezeacutesemre bocsaacutetott adatokat eacutes dokumentaacutecioacutekat (tovaacutebbiakban esetnaploacutekat) ezek figyelembeveacuteteleacutevel elemeztem Oumlsszesen 60 telepuumlleacutes nevezett

inteacutezmeacutenyeit kerestem meg az adatfelveacutetelben 59 telepuumlleacutes 138 munkataacutersa vett reacuteszt A kolleacutegaacutek

oumlsszesen 209 darab esetnaploacutet bocsaacutetottak rendelkezeacutesemre elemzeacutes ceacuteljaacuteboacutel 2009 oktoacutebereacutetől - 2010

novembereacuteig tartoacute időszakban a koumlvetkező adatgyűjteacutesi moacutedszerekkel vettem fel az adatokat

1) Oumlnkitoumlltős keacuterdőiacutev szemeacutelyes gondoskodaacutest nyuacutejtoacute szakemberek reacuteszeacutere

2) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute a szakemberekkel 3) A szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes leacutepeacuteseit dokumentaacuteloacute adatlapok - esetnaploacutek előzetes

szempontok szerinti elemezeacutese

4) Foacutekuszcsoportos interjuacute szakemberekkel eacutes inteacutezmeacutenyvezetőkkel 5) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute az ellaacutetaacutesokat igeacutenybevevőkkel Ez utoacutebbi moacutedszert csupaacuten keacutet

kisteacuterseacutegben sikeruumllt alkalmaznom iacutegy az elemzeacutesben erre csak korlaacutetozottan taacutemaszkodom

Iacutegy oumlsszesen 138 szakember aacuteltal kitoumlltoumltt eacuterteacutekelhető keacuterdőiacutev 46 feacutelig strukturaacutelt interjuacute

szakemberekkel 209 esetnaploacute 4 foacutekuszcsoport 5 kisteacuterseacuteg munkataacutersaival eacutes 22 az ellaacutetaacutesokat

igeacutenybevevőkkel keacutesziacutetett feacutelig strukturaacutelt interjuacute aacutellt rendelkezeacutesemre az elemzeacuteshez

III 2 Konceptualizaacutelaacutes operacionalizaacutelaacutes

A vizsgaacutelat egyik neheacutezseacutegeacutenek vagy inkaacutebb kihiacutevaacutesaacutenak azt tekintettem hogy a vizsgaacutelt

teveacutekenyseacutegek azaz a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlata tekinteteacuteben hazaacutenkban nincs

szakmai konszenzus Iacutegy ahhoz hogy kutataacutesi ceacutelomat teljesiacutetsem arra volt szuumlkseacuteg hogy a lehető

legaproacuteleacutekosabban elkuumlloumlniacutetsem az egyes teveacutekenyseacutegeket eljaacuteraacutesokat melyeket a szakemberek alkalmaznak a szociaacutelis esetmunka folyamataacuteban

A keacutesőbbi adatbevitelt eacutes elemzeacutest elősegiacutetendő egy viszonylag hosszuacute listaacuteval keacuteszuumlltem sajaacutet praxis eacutelmeacutenyeim eacutes szakirodalmi ismereteimre (elsősorban Szaboacute 2003 Luumlssi 1998 Morse 1997) eacutepiacutetve

oumlsszesen 36 kuumlloumlnboumlző teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetettem el ami a keacutesőbbiekben 34 ndash re moacutedosult1 A

teveacutekenyseacutegeket hat csoportba rendeztem konzultaacutecioacutes kriacutezisintervencioacutes asszertoacuterikus esetmenedzsment a termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja eacutes a segiacutetőre

iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja2 Az elemzeacuteskor az asszertoacuterikus elem eacutes a termeacuteszetes taacutemogatoacute

rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja beolvadt az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

koumlreacutebe iacutegy neacutegy nagyobb eljaacuteraacutes - tiacutepust kuumlloumlniacutetettem el Az eljaacuteraacutesok eseteacuteben feljegyeztem a segiacutető aacuteltal leiacutert meghataacuterozaacutest eacutes azt is hogy eacuten hogyan eacutertelmeztem az adott teveacutekenyseacuteget Az egyes

eljaacuteraacutesokat dokumentumonkeacutent darabszaacutemmal jeloumlltem iacutegy a gyakorisaacuteg koumlnnyen szaacutemolhatoacute lett

1 Kozma eacutes munkataacutersai a szolgaacuteltataacutesi repertoaacuterban oumlsszesen 7 teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetenek el melyek tartalmazzaacutek a toumlrveacuteny aacuteltal

koumltelezően előiacutertakat is Miacuteg ők igen szeacuteles eacutertelmezeacutesi keretben vizsgaacuteljaacutek a szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalmaacutet joacutemagam leacutepeacutesről leacutepeacutesre

elkuumlloumlniacutetettem az egyes teveacutekenyseacutegeket az uumlgyfeacutellel valoacute szemeacutelyes talaacutelkozaacutesokat vagy a taacuterszakemberekkel toumlrteacutenő konzultaacutecioacutekat is

tartalmuk alapjaacuten A talaacuten kisseacute merevnek tűnő szisztematikus adatfelveacutetelt annak eacuterdekeacuteben alkalmaztam hogy lehetőseacuteg szerint

biztosiacutetsam a sajaacutet szubjektiacutev iacuteteacuteleteim neacutelkuumlloumlzeacuteseacutet 2 A dolgozat szociaacutelis munka eljaacuteraacutesokat ismertető fejezeti egyseacutegben (IV2) meacuteg elkuumlloumlniacutetem az uacutegynevezett kiegeacutesziacutető teveacutekenyseacutegeket

5

Az interjuacuteban eacutes a keacuterdőiacutevben is az aacuteltalaacutenosan taacutejeacutekozoacutedoacute keacuterdeacutesek mellett (eacuteletkor nem iskolai

veacutegzettseacuteg a szakmaacuteban eltoumlltoumltt eacutevek szaacutema) egy - egy neheacutez buktatoacutekkal tarkiacutetott emleacutekezetes

esetvitel feleleveniacuteteacuteseacutet keacutertem a kolleacutegaacutektoacutel Keacutet felteacutetelezeacutesem volt ezzel kapcsolatban egyreacuteszt

arra szaacutemiacutetottam hogy a bdquoneheacutez uumlgyfeacutelrdquo hiacutevoacute szoacute elsősorban a roma kliensekkel veacutegzett munkaacutet fogja felideacuteztetni a szakemberekben A maacutesik elvaacuteraacutesom pedig az volt hogy az uacutegynevezett neheacutez esetek

nagyobb moacutedszertani repertoaacuter alkalmazaacutesaacutet mozgoacutesiacutetjaacutek a szakember reacuteszeacuteről

A rendelkezeacutesemre bocsaacutetott esetnaploacutekat egyseacuteges szempontok szerint elemeztem Az elemzeacutesi

szempontokat keacutet nagyobb csoportba soroltam az uacutegynevezett formai illetve az esetmunka tartalmi

keacuterdeacuteseinek a csoportjaacuteba A formai keacuterdeacutesek koumlzeacute tartoztak a kliens szocioumlkonoacutemiai jellemzői a kapcsolat időtartama a hozott probleacutema segiacutető aacuteltal meghataacuterozott tiacutepusa A szociooumlkonoacutemiai

jellegzetesseacutegeken beluumll vizsgaacuteltam meacuteg az uumlgyfeacutel valoacutesziacutenűsiacutethető etnikai szaacutermazaacutesaacutet A tartalmi

keacuterdeacutesek koumlreacuteben az alkalmazott eljaacuteraacutesokat teveacutekenyseacutegeket vettem sorra

A foacutekuszcsoporton reflexioacutekat keacutertem az eljaacuteraacutesokra vonatkozoacute eredmeacutenyekről illetve a romaacutekkal

valoacute munka specifikumaira vonatkozoacute keacuterdeacutesemet is ideillesztettem mintegy beleolvasztva a

kuumlloumlnleges tudaacutesokat igeacutenylő klienscsoportok soraacuteba

Az ellaacutetaacutesok igeacutenybevevőivel keacuteszuumllt interjuacuteban a szolgaacutelattal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlk főbb

aacutellomaacutesait keacutertem megnevezni

III 3 Eredmeacutenyek

Az adatszolgaacuteltataacutesban reacutesztvevő szakemberek zoumlme nő (88 4) koumlzel feluumlk 26 ndash 35 eacutev koumlzoumltti s

aacuteltalaacuteban legalaacutebb 6 eacuteve dolgoznak szociaacutelis munkakoumlrben Legmagasabb iskolai veacutegzetseacuteguumlk

főiskola 10 - uk egyetemi diplomaacuteval rendelkezik

A vizsgaacutelat egyik fő ceacuteljaacutet nevezetesen a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok szisztematikus feltaacuteraacutesaacutet sikeruumllt teljesiacutetenem Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetnaploacutekban

dokumentaacutelt teveacutekenyseacutegeket tartalmazza az aacuteltalam kidolgozott rendszerezeacutes szerint

1 szaacutemuacute taacuteblaacutezat Az esetnaploacutekban dokumentaacutelt esetvitelek folyamataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok

Eljaacuteraacutestiacutepusok Oumlsszes előfordulaacutes

(darab)

Konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutesok 3837

Esetmenedzsment jellegű eljaacuteraacutesok 2996

Kriacutezisintervencioacutehoz kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutesok 92

A segiacutetőre iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesok 90

Oumlsszes eljaacuteraacutes a 209 esetnaploacuteban dokumentaacutelt esetvitelen beluumll 7015

6

Az elemzeacutes soraacuten megvizsgaacuteltam az egyes eljaacuteraacutes ndash csoportok termeacuteszeteacutet is Itt azt talaacuteltam hogy a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegek gyakran egymaacutest kizaacuteroacute toumlrekveacutessel ceacutellal biacuternak Iacutegy

peacuteldaacuteul az idesorolt csalaacutedlaacutetogataacutes vagy a koumlrnyezettanulmaacuteny gyakran az ellenőrzeacutes eszkoumlze3 miacuteg a

segiacutető beszeacutelgeteacutest az uumlgyfeacutel belső kapacitaacutesaacutenak feltaacuteraacutesaacutera eacutes taacutemogataacutesaacutera hasznaacuteljaacutek a kolleacutegaacutek

Az elemzeacutes soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt az is hogy az esetmenedzsment csoportjaacuteba sorolt teveacutekenyseacutegek

legalaacutebb keacutet alcsoportba vaacutelnak szeacutet a minimaacutelis szemeacutelyes bevonoacutedaacutest igeacutenylő uacutegynevezett

buumlrokratikus szociaacutelis munka4 (vouml Duneacuter ndash Nordstroumlm 2006427) teveacutekenyseacutegeire illetve a

mindennapi eacuteletvitelt segiacutető (vouml Szaboacute 2003 116) edukatiacutev vagy gondoskodoacute aktivitaacutesokra

Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetmenedzsmenthez sorolt neacutehaacuteny eljaacuteraacutes koumlzoumltt oumlsszefuumlggeacuteseket mutatja

2 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka oumlnaacutelloacute megjeleneacutese a szociaacutelis

esetmunka gyakorlataacuteban

Faktor

1 2

Uumlgyinteacutezeacutes -015 872

Taacutejeacutekoztataacutes 111 628

Koumlzvetett keacutepviselet 056 628

Koumlzvetiacuteteacutes diszkriminaacutecioacute eseteacuten inteacutezmeacuteny eacutes kliens

koumlzoumltt

999 000

Termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszer segiacuteteacutese esetmenedzsment

eszkoumlzeivel

706 -032

Tovaacutebbi vizsgaacutelatom szempontjaacuteboacutel a viszonylag magas faktorsuacutellyal szereplő maacutesodik oszlopba

sorolt haacuterom eljaacuteraacutes kiacutevaacuten nagyobb figyelmet az uumlgyinteacutezeacutes (ez segeacutelykeacuterelmek kitoumllteacuteseacutevel egyenlő) a taacutejeacutekoztataacutes (roumlvid időtartamuacute informaacutecioacuteadaacutes) eacutes a koumlzvetett keacutepviselet (aacuteltalaacuteban koumlzuumlzemi

szolgaacuteltatoacuteknak iacutert leveacutel) E teveacutekenyseacutegek egy faktorban toumlrteacutenő megjeleneacuteseacutet a csekeacutely időigeacuteny s

mind a szakember mind az uumlgyfeacutel reacuteszeacuteről toumlrteacutenő kismeacuterteacutekű bevonoacutedaacutes magyaraacutezza Ezek alapjaacuten az ide tartozoacute teveacutekenyseacutegeket a buumlrokratikus szociaacutelis munka megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekintem Uacutegy

veacutelem hogy a jelen vizsgaacutelatban szisztematikusan feltaacutert eljaacuteraacutesok s a fentiekben bemutatott faktorok

bizonyiacuteteacutekul szolgaacutelnak arra vonatkozoacutean hogy a buumlrokratikus szociaacutelis munka leacutetező jelenseacuteg a

szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteban

Az eljaacuteraacutesok elemzeacuteseacutet koumlvetően azt is megvizsgaacuteltam hogy mi koumlzvetiacutetheti a szakemberek aacuteltal

hozott doumlnteacuteseket az alkalmazott eljaacuteraacutesok tekinteteacuteben Uacutegy veacuteltem hogy nem felteacutetlenuumll csak az eacuteszlelt szociaacutelis probleacutema hanem az is hatoacuteerővel biacuter hogy a szakemberek hogyan veacutelekednek az

ellaacutetottakroacutel keacutepesnek vagy eacuterdemesnek iacuteteacutelik - e meg őket az ő szavaikkal eacutelve bdquomagasabb szintűrdquo

eljaacuteraacutesban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetelre

3 Kismeacuterteacutekű korrelaacutecioacutet talaacuteltam az uumlgyfeacutel cigaacuteny szaacutermazaacutesa eacutes a koumlrnyezettanulmaacuteny alkalmazaacutesaacutenak gyakorisaacutega koumlzoumltt

4 Szaboacute technikusi szintről iacuter (Szaboacute 2003 115)

7

A szakemberek aacuteltal az esetnaploacutekban roumlgziacutetett szociaacutelis probleacutemaacutek koumlzoumltt a roma uumlgyfelek eseteacuteben

kiugroacutean magas araacutenyban szerepeltek olyan probleacutemaacutek5 melyek szakmai megfontolaacutesok alapjaacuten a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegeket azon beluumll is a konzultaacutecioacutet eacutes a segiacutető beszeacutelgeteacutest

igeacutenyelteacutek volna

Az uumlgyfeacutel etnikai szaacutermazaacutesa eacutes az alkalmazott eljaacuteraacutesok korrelaacutecioacutes vizsgaacutelata azonban csak az

esetmenedzsmenthez sorolt teveacutekenyseacutegekkel mutatott pozitiacutev oumlsszefuumlggeacutest Az adatbevitel soraacuten bdquo1rdquo

szaacutemjeggyel a veacutelhetően cigaacuteny igeacutenybevevőt bdquo2rdquo szaacutemjeggyel a toumlbbseacutegi uumlgyfelet jeloumlltem Az eljaacuteraacutesokat az adott esetvitel folyamataacuteban alkalmazott oumlsszes mennyiseacuteggel megegyezően tuumlntettem

fel

3 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka faktora eacutes a kliens etnikai szaacutermazaacutesa

koumlzoumltti korrelaacutecioacute

Cigaacuteny Uumlgyinteacutezeacutes Taacutejeacutekoztataacutes Koumlzvetett

keacutepviselet

Cigaacuteny Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

1

209

-143

040

208

-138

048

207

-143

039

209

Uumlgyinteacutezeacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

040

208

1

208

546

000

206

548

000

208

Taacutejeacutekoztataacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-138

048

207

546

000

206

1

207

397

000

207

Koumlzvetett keacutepviselet Pearson

Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

039

209

548

000

208

397

000

207

1

209

Hipoteacutezisem igazoloacutedott A vizsgaacutelt szolgaacuteltataacutestiacutepusokban Csongraacuted megye teruumlleteacuten szemeacutelyes

szociaacutelis esetmunka kereteacuteben a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzik az ellaacutetott igeacutenybevevő

etnikai szaacutermazaacutesa alapjaacuten a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek nagyobb gyakorisaacuteggal reacuteszesuumllnek olyan tartalmuacute segiacutetseacutegben melyről a szakemberek uacutegy veacutelekednek hogy jelentős moacutedszertani

felkeacuteszuumlltseacuteggel veacutegezhető miacuteg a roma uumlgyfelek elsősorban redukaacutelt tartalommal biacuteroacute csoumlkkentett

idejű szolgaacuteltataacutesban reacuteszesuumllnek

5 Itt a bdquoGyermekneveleacutesi probleacutemardquo eacutes a bdquoCsalaacutedon beluumlli erőszakrdquo emelendő ki Ezek előfordulaacutesaacutet a

vizsgaacutelatba bekeruumllt roma csalaacutedok 474 illetve 246 - naacutel jegyezteacutek fel a veluumlk kapcsolatban aacutelloacute

szakemberek (Ugyanezen probleacutematiacutepusok előfordulaacutesi gyakorisaacutega a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek eseteacuteben

362 16 4)

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

4

III A Csongraacuted megyei gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban eacutes csalaacutedsegiacutető koumlzpontokban

dolgozoacute szociaacutelis esetmunkaacutet veacutegzők koumlreacuteben folytatott kutataacutes bemutataacutesa

III 1 Adatfelveacutetel

A kutataacutes soraacuten szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesokat moacutedszereket kiacutevaacutentam feltaacuterni arra valoacute tekintettel

hogy van - e kuumlloumlnbseacuteg a roma ellaacutetottaknak nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban s ha igen az miből tevődik oumlssze A kutataacutes Csongraacuted megye teljes teruumlleteacuten 7 kisteacuterseacutegben műkoumldő csalaacutedsegiacutető

koumlzpontokban eacutes gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokban folyoacute szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra iraacutenyult A vizsgaacutelat

soraacuten felkeresett inteacutezmeacutenyek mindegyike az 1993 eacutevi III toumlrveacuteny a szociaacutelis igazgataacutesroacutel eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutesokroacutel illetve az 1997 eacutevi XXXI toumlrveacuteny a gyermekek veacutedelmeacuteről eacutes gyaacutemuumlgyi igazgataacutesroacutel

alapjaacuten műkoumldik Dokumentaacutecioacutevezeteacutesuumlket az 12000 (I7) SZCSM rendelet eacutes a 2351997

(XII17) Korm rendelet hataacuterozza meg a rendelkezeacutesemre bocsaacutetott adatokat eacutes dokumentaacutecioacutekat (tovaacutebbiakban esetnaploacutekat) ezek figyelembeveacuteteleacutevel elemeztem Oumlsszesen 60 telepuumlleacutes nevezett

inteacutezmeacutenyeit kerestem meg az adatfelveacutetelben 59 telepuumlleacutes 138 munkataacutersa vett reacuteszt A kolleacutegaacutek

oumlsszesen 209 darab esetnaploacutet bocsaacutetottak rendelkezeacutesemre elemzeacutes ceacuteljaacuteboacutel 2009 oktoacutebereacutetől - 2010

novembereacuteig tartoacute időszakban a koumlvetkező adatgyűjteacutesi moacutedszerekkel vettem fel az adatokat

1) Oumlnkitoumlltős keacuterdőiacutev szemeacutelyes gondoskodaacutest nyuacutejtoacute szakemberek reacuteszeacutere

2) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute a szakemberekkel 3) A szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes leacutepeacuteseit dokumentaacuteloacute adatlapok - esetnaploacutek előzetes

szempontok szerinti elemezeacutese

4) Foacutekuszcsoportos interjuacute szakemberekkel eacutes inteacutezmeacutenyvezetőkkel 5) Feacutelig strukturaacutelt interjuacute az ellaacutetaacutesokat igeacutenybevevőkkel Ez utoacutebbi moacutedszert csupaacuten keacutet

kisteacuterseacutegben sikeruumllt alkalmaznom iacutegy az elemzeacutesben erre csak korlaacutetozottan taacutemaszkodom

Iacutegy oumlsszesen 138 szakember aacuteltal kitoumlltoumltt eacuterteacutekelhető keacuterdőiacutev 46 feacutelig strukturaacutelt interjuacute

szakemberekkel 209 esetnaploacute 4 foacutekuszcsoport 5 kisteacuterseacuteg munkataacutersaival eacutes 22 az ellaacutetaacutesokat

igeacutenybevevőkkel keacutesziacutetett feacutelig strukturaacutelt interjuacute aacutellt rendelkezeacutesemre az elemzeacuteshez

III 2 Konceptualizaacutelaacutes operacionalizaacutelaacutes

A vizsgaacutelat egyik neheacutezseacutegeacutenek vagy inkaacutebb kihiacutevaacutesaacutenak azt tekintettem hogy a vizsgaacutelt

teveacutekenyseacutegek azaz a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlata tekinteteacuteben hazaacutenkban nincs

szakmai konszenzus Iacutegy ahhoz hogy kutataacutesi ceacutelomat teljesiacutetsem arra volt szuumlkseacuteg hogy a lehető

legaproacuteleacutekosabban elkuumlloumlniacutetsem az egyes teveacutekenyseacutegeket eljaacuteraacutesokat melyeket a szakemberek alkalmaznak a szociaacutelis esetmunka folyamataacuteban

A keacutesőbbi adatbevitelt eacutes elemzeacutest elősegiacutetendő egy viszonylag hosszuacute listaacuteval keacuteszuumlltem sajaacutet praxis eacutelmeacutenyeim eacutes szakirodalmi ismereteimre (elsősorban Szaboacute 2003 Luumlssi 1998 Morse 1997) eacutepiacutetve

oumlsszesen 36 kuumlloumlnboumlző teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetettem el ami a keacutesőbbiekben 34 ndash re moacutedosult1 A

teveacutekenyseacutegeket hat csoportba rendeztem konzultaacutecioacutes kriacutezisintervencioacutes asszertoacuterikus esetmenedzsment a termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja eacutes a segiacutetőre

iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja2 Az elemzeacuteskor az asszertoacuterikus elem eacutes a termeacuteszetes taacutemogatoacute

rendszerre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegek csoportja beolvadt az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

koumlreacutebe iacutegy neacutegy nagyobb eljaacuteraacutes - tiacutepust kuumlloumlniacutetettem el Az eljaacuteraacutesok eseteacuteben feljegyeztem a segiacutető aacuteltal leiacutert meghataacuterozaacutest eacutes azt is hogy eacuten hogyan eacutertelmeztem az adott teveacutekenyseacuteget Az egyes

eljaacuteraacutesokat dokumentumonkeacutent darabszaacutemmal jeloumlltem iacutegy a gyakorisaacuteg koumlnnyen szaacutemolhatoacute lett

1 Kozma eacutes munkataacutersai a szolgaacuteltataacutesi repertoaacuterban oumlsszesen 7 teveacutekenyseacuteget kuumlloumlniacutetenek el melyek tartalmazzaacutek a toumlrveacuteny aacuteltal

koumltelezően előiacutertakat is Miacuteg ők igen szeacuteles eacutertelmezeacutesi keretben vizsgaacuteljaacutek a szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalmaacutet joacutemagam leacutepeacutesről leacutepeacutesre

elkuumlloumlniacutetettem az egyes teveacutekenyseacutegeket az uumlgyfeacutellel valoacute szemeacutelyes talaacutelkozaacutesokat vagy a taacuterszakemberekkel toumlrteacutenő konzultaacutecioacutekat is

tartalmuk alapjaacuten A talaacuten kisseacute merevnek tűnő szisztematikus adatfelveacutetelt annak eacuterdekeacuteben alkalmaztam hogy lehetőseacuteg szerint

biztosiacutetsam a sajaacutet szubjektiacutev iacuteteacuteleteim neacutelkuumlloumlzeacuteseacutet 2 A dolgozat szociaacutelis munka eljaacuteraacutesokat ismertető fejezeti egyseacutegben (IV2) meacuteg elkuumlloumlniacutetem az uacutegynevezett kiegeacutesziacutető teveacutekenyseacutegeket

5

Az interjuacuteban eacutes a keacuterdőiacutevben is az aacuteltalaacutenosan taacutejeacutekozoacutedoacute keacuterdeacutesek mellett (eacuteletkor nem iskolai

veacutegzettseacuteg a szakmaacuteban eltoumlltoumltt eacutevek szaacutema) egy - egy neheacutez buktatoacutekkal tarkiacutetott emleacutekezetes

esetvitel feleleveniacuteteacuteseacutet keacutertem a kolleacutegaacutektoacutel Keacutet felteacutetelezeacutesem volt ezzel kapcsolatban egyreacuteszt

arra szaacutemiacutetottam hogy a bdquoneheacutez uumlgyfeacutelrdquo hiacutevoacute szoacute elsősorban a roma kliensekkel veacutegzett munkaacutet fogja felideacuteztetni a szakemberekben A maacutesik elvaacuteraacutesom pedig az volt hogy az uacutegynevezett neheacutez esetek

nagyobb moacutedszertani repertoaacuter alkalmazaacutesaacutet mozgoacutesiacutetjaacutek a szakember reacuteszeacuteről

A rendelkezeacutesemre bocsaacutetott esetnaploacutekat egyseacuteges szempontok szerint elemeztem Az elemzeacutesi

szempontokat keacutet nagyobb csoportba soroltam az uacutegynevezett formai illetve az esetmunka tartalmi

keacuterdeacuteseinek a csoportjaacuteba A formai keacuterdeacutesek koumlzeacute tartoztak a kliens szocioumlkonoacutemiai jellemzői a kapcsolat időtartama a hozott probleacutema segiacutető aacuteltal meghataacuterozott tiacutepusa A szociooumlkonoacutemiai

jellegzetesseacutegeken beluumll vizsgaacuteltam meacuteg az uumlgyfeacutel valoacutesziacutenűsiacutethető etnikai szaacutermazaacutesaacutet A tartalmi

keacuterdeacutesek koumlreacuteben az alkalmazott eljaacuteraacutesokat teveacutekenyseacutegeket vettem sorra

A foacutekuszcsoporton reflexioacutekat keacutertem az eljaacuteraacutesokra vonatkozoacute eredmeacutenyekről illetve a romaacutekkal

valoacute munka specifikumaira vonatkozoacute keacuterdeacutesemet is ideillesztettem mintegy beleolvasztva a

kuumlloumlnleges tudaacutesokat igeacutenylő klienscsoportok soraacuteba

Az ellaacutetaacutesok igeacutenybevevőivel keacuteszuumllt interjuacuteban a szolgaacutelattal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlk főbb

aacutellomaacutesait keacutertem megnevezni

III 3 Eredmeacutenyek

Az adatszolgaacuteltataacutesban reacutesztvevő szakemberek zoumlme nő (88 4) koumlzel feluumlk 26 ndash 35 eacutev koumlzoumltti s

aacuteltalaacuteban legalaacutebb 6 eacuteve dolgoznak szociaacutelis munkakoumlrben Legmagasabb iskolai veacutegzetseacuteguumlk

főiskola 10 - uk egyetemi diplomaacuteval rendelkezik

A vizsgaacutelat egyik fő ceacuteljaacutet nevezetesen a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok szisztematikus feltaacuteraacutesaacutet sikeruumllt teljesiacutetenem Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetnaploacutekban

dokumentaacutelt teveacutekenyseacutegeket tartalmazza az aacuteltalam kidolgozott rendszerezeacutes szerint

1 szaacutemuacute taacuteblaacutezat Az esetnaploacutekban dokumentaacutelt esetvitelek folyamataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok

Eljaacuteraacutestiacutepusok Oumlsszes előfordulaacutes

(darab)

Konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutesok 3837

Esetmenedzsment jellegű eljaacuteraacutesok 2996

Kriacutezisintervencioacutehoz kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutesok 92

A segiacutetőre iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesok 90

Oumlsszes eljaacuteraacutes a 209 esetnaploacuteban dokumentaacutelt esetvitelen beluumll 7015

6

Az elemzeacutes soraacuten megvizsgaacuteltam az egyes eljaacuteraacutes ndash csoportok termeacuteszeteacutet is Itt azt talaacuteltam hogy a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegek gyakran egymaacutest kizaacuteroacute toumlrekveacutessel ceacutellal biacuternak Iacutegy

peacuteldaacuteul az idesorolt csalaacutedlaacutetogataacutes vagy a koumlrnyezettanulmaacuteny gyakran az ellenőrzeacutes eszkoumlze3 miacuteg a

segiacutető beszeacutelgeteacutest az uumlgyfeacutel belső kapacitaacutesaacutenak feltaacuteraacutesaacutera eacutes taacutemogataacutesaacutera hasznaacuteljaacutek a kolleacutegaacutek

Az elemzeacutes soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt az is hogy az esetmenedzsment csoportjaacuteba sorolt teveacutekenyseacutegek

legalaacutebb keacutet alcsoportba vaacutelnak szeacutet a minimaacutelis szemeacutelyes bevonoacutedaacutest igeacutenylő uacutegynevezett

buumlrokratikus szociaacutelis munka4 (vouml Duneacuter ndash Nordstroumlm 2006427) teveacutekenyseacutegeire illetve a

mindennapi eacuteletvitelt segiacutető (vouml Szaboacute 2003 116) edukatiacutev vagy gondoskodoacute aktivitaacutesokra

Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetmenedzsmenthez sorolt neacutehaacuteny eljaacuteraacutes koumlzoumltt oumlsszefuumlggeacuteseket mutatja

2 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka oumlnaacutelloacute megjeleneacutese a szociaacutelis

esetmunka gyakorlataacuteban

Faktor

1 2

Uumlgyinteacutezeacutes -015 872

Taacutejeacutekoztataacutes 111 628

Koumlzvetett keacutepviselet 056 628

Koumlzvetiacuteteacutes diszkriminaacutecioacute eseteacuten inteacutezmeacuteny eacutes kliens

koumlzoumltt

999 000

Termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszer segiacuteteacutese esetmenedzsment

eszkoumlzeivel

706 -032

Tovaacutebbi vizsgaacutelatom szempontjaacuteboacutel a viszonylag magas faktorsuacutellyal szereplő maacutesodik oszlopba

sorolt haacuterom eljaacuteraacutes kiacutevaacuten nagyobb figyelmet az uumlgyinteacutezeacutes (ez segeacutelykeacuterelmek kitoumllteacuteseacutevel egyenlő) a taacutejeacutekoztataacutes (roumlvid időtartamuacute informaacutecioacuteadaacutes) eacutes a koumlzvetett keacutepviselet (aacuteltalaacuteban koumlzuumlzemi

szolgaacuteltatoacuteknak iacutert leveacutel) E teveacutekenyseacutegek egy faktorban toumlrteacutenő megjeleneacuteseacutet a csekeacutely időigeacuteny s

mind a szakember mind az uumlgyfeacutel reacuteszeacuteről toumlrteacutenő kismeacuterteacutekű bevonoacutedaacutes magyaraacutezza Ezek alapjaacuten az ide tartozoacute teveacutekenyseacutegeket a buumlrokratikus szociaacutelis munka megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekintem Uacutegy

veacutelem hogy a jelen vizsgaacutelatban szisztematikusan feltaacutert eljaacuteraacutesok s a fentiekben bemutatott faktorok

bizonyiacuteteacutekul szolgaacutelnak arra vonatkozoacutean hogy a buumlrokratikus szociaacutelis munka leacutetező jelenseacuteg a

szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteban

Az eljaacuteraacutesok elemzeacuteseacutet koumlvetően azt is megvizsgaacuteltam hogy mi koumlzvetiacutetheti a szakemberek aacuteltal

hozott doumlnteacuteseket az alkalmazott eljaacuteraacutesok tekinteteacuteben Uacutegy veacuteltem hogy nem felteacutetlenuumll csak az eacuteszlelt szociaacutelis probleacutema hanem az is hatoacuteerővel biacuter hogy a szakemberek hogyan veacutelekednek az

ellaacutetottakroacutel keacutepesnek vagy eacuterdemesnek iacuteteacutelik - e meg őket az ő szavaikkal eacutelve bdquomagasabb szintűrdquo

eljaacuteraacutesban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetelre

3 Kismeacuterteacutekű korrelaacutecioacutet talaacuteltam az uumlgyfeacutel cigaacuteny szaacutermazaacutesa eacutes a koumlrnyezettanulmaacuteny alkalmazaacutesaacutenak gyakorisaacutega koumlzoumltt

4 Szaboacute technikusi szintről iacuter (Szaboacute 2003 115)

7

A szakemberek aacuteltal az esetnaploacutekban roumlgziacutetett szociaacutelis probleacutemaacutek koumlzoumltt a roma uumlgyfelek eseteacuteben

kiugroacutean magas araacutenyban szerepeltek olyan probleacutemaacutek5 melyek szakmai megfontolaacutesok alapjaacuten a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegeket azon beluumll is a konzultaacutecioacutet eacutes a segiacutető beszeacutelgeteacutest

igeacutenyelteacutek volna

Az uumlgyfeacutel etnikai szaacutermazaacutesa eacutes az alkalmazott eljaacuteraacutesok korrelaacutecioacutes vizsgaacutelata azonban csak az

esetmenedzsmenthez sorolt teveacutekenyseacutegekkel mutatott pozitiacutev oumlsszefuumlggeacutest Az adatbevitel soraacuten bdquo1rdquo

szaacutemjeggyel a veacutelhetően cigaacuteny igeacutenybevevőt bdquo2rdquo szaacutemjeggyel a toumlbbseacutegi uumlgyfelet jeloumlltem Az eljaacuteraacutesokat az adott esetvitel folyamataacuteban alkalmazott oumlsszes mennyiseacuteggel megegyezően tuumlntettem

fel

3 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka faktora eacutes a kliens etnikai szaacutermazaacutesa

koumlzoumltti korrelaacutecioacute

Cigaacuteny Uumlgyinteacutezeacutes Taacutejeacutekoztataacutes Koumlzvetett

keacutepviselet

Cigaacuteny Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

1

209

-143

040

208

-138

048

207

-143

039

209

Uumlgyinteacutezeacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

040

208

1

208

546

000

206

548

000

208

Taacutejeacutekoztataacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-138

048

207

546

000

206

1

207

397

000

207

Koumlzvetett keacutepviselet Pearson

Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

039

209

548

000

208

397

000

207

1

209

Hipoteacutezisem igazoloacutedott A vizsgaacutelt szolgaacuteltataacutestiacutepusokban Csongraacuted megye teruumlleteacuten szemeacutelyes

szociaacutelis esetmunka kereteacuteben a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzik az ellaacutetott igeacutenybevevő

etnikai szaacutermazaacutesa alapjaacuten a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek nagyobb gyakorisaacuteggal reacuteszesuumllnek olyan tartalmuacute segiacutetseacutegben melyről a szakemberek uacutegy veacutelekednek hogy jelentős moacutedszertani

felkeacuteszuumlltseacuteggel veacutegezhető miacuteg a roma uumlgyfelek elsősorban redukaacutelt tartalommal biacuteroacute csoumlkkentett

idejű szolgaacuteltataacutesban reacuteszesuumllnek

5 Itt a bdquoGyermekneveleacutesi probleacutemardquo eacutes a bdquoCsalaacutedon beluumlli erőszakrdquo emelendő ki Ezek előfordulaacutesaacutet a

vizsgaacutelatba bekeruumllt roma csalaacutedok 474 illetve 246 - naacutel jegyezteacutek fel a veluumlk kapcsolatban aacutelloacute

szakemberek (Ugyanezen probleacutematiacutepusok előfordulaacutesi gyakorisaacutega a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek eseteacuteben

362 16 4)

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

5

Az interjuacuteban eacutes a keacuterdőiacutevben is az aacuteltalaacutenosan taacutejeacutekozoacutedoacute keacuterdeacutesek mellett (eacuteletkor nem iskolai

veacutegzettseacuteg a szakmaacuteban eltoumlltoumltt eacutevek szaacutema) egy - egy neheacutez buktatoacutekkal tarkiacutetott emleacutekezetes

esetvitel feleleveniacuteteacuteseacutet keacutertem a kolleacutegaacutektoacutel Keacutet felteacutetelezeacutesem volt ezzel kapcsolatban egyreacuteszt

arra szaacutemiacutetottam hogy a bdquoneheacutez uumlgyfeacutelrdquo hiacutevoacute szoacute elsősorban a roma kliensekkel veacutegzett munkaacutet fogja felideacuteztetni a szakemberekben A maacutesik elvaacuteraacutesom pedig az volt hogy az uacutegynevezett neheacutez esetek

nagyobb moacutedszertani repertoaacuter alkalmazaacutesaacutet mozgoacutesiacutetjaacutek a szakember reacuteszeacuteről

A rendelkezeacutesemre bocsaacutetott esetnaploacutekat egyseacuteges szempontok szerint elemeztem Az elemzeacutesi

szempontokat keacutet nagyobb csoportba soroltam az uacutegynevezett formai illetve az esetmunka tartalmi

keacuterdeacuteseinek a csoportjaacuteba A formai keacuterdeacutesek koumlzeacute tartoztak a kliens szocioumlkonoacutemiai jellemzői a kapcsolat időtartama a hozott probleacutema segiacutető aacuteltal meghataacuterozott tiacutepusa A szociooumlkonoacutemiai

jellegzetesseacutegeken beluumll vizsgaacuteltam meacuteg az uumlgyfeacutel valoacutesziacutenűsiacutethető etnikai szaacutermazaacutesaacutet A tartalmi

keacuterdeacutesek koumlreacuteben az alkalmazott eljaacuteraacutesokat teveacutekenyseacutegeket vettem sorra

A foacutekuszcsoporton reflexioacutekat keacutertem az eljaacuteraacutesokra vonatkozoacute eredmeacutenyekről illetve a romaacutekkal

valoacute munka specifikumaira vonatkozoacute keacuterdeacutesemet is ideillesztettem mintegy beleolvasztva a

kuumlloumlnleges tudaacutesokat igeacutenylő klienscsoportok soraacuteba

Az ellaacutetaacutesok igeacutenybevevőivel keacuteszuumllt interjuacuteban a szolgaacutelattal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlk főbb

aacutellomaacutesait keacutertem megnevezni

III 3 Eredmeacutenyek

Az adatszolgaacuteltataacutesban reacutesztvevő szakemberek zoumlme nő (88 4) koumlzel feluumlk 26 ndash 35 eacutev koumlzoumltti s

aacuteltalaacuteban legalaacutebb 6 eacuteve dolgoznak szociaacutelis munkakoumlrben Legmagasabb iskolai veacutegzetseacuteguumlk

főiskola 10 - uk egyetemi diplomaacuteval rendelkezik

A vizsgaacutelat egyik fő ceacuteljaacutet nevezetesen a szociaacutelis esetmunka koumlzvetlen gyakorlataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok szisztematikus feltaacuteraacutesaacutet sikeruumllt teljesiacutetenem Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetnaploacutekban

dokumentaacutelt teveacutekenyseacutegeket tartalmazza az aacuteltalam kidolgozott rendszerezeacutes szerint

1 szaacutemuacute taacuteblaacutezat Az esetnaploacutekban dokumentaacutelt esetvitelek folyamataacuteban alkalmazott

eljaacuteraacutesok

Eljaacuteraacutestiacutepusok Oumlsszes előfordulaacutes

(darab)

Konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutesok 3837

Esetmenedzsment jellegű eljaacuteraacutesok 2996

Kriacutezisintervencioacutehoz kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutesok 92

A segiacutetőre iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesok 90

Oumlsszes eljaacuteraacutes a 209 esetnaploacuteban dokumentaacutelt esetvitelen beluumll 7015

6

Az elemzeacutes soraacuten megvizsgaacuteltam az egyes eljaacuteraacutes ndash csoportok termeacuteszeteacutet is Itt azt talaacuteltam hogy a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegek gyakran egymaacutest kizaacuteroacute toumlrekveacutessel ceacutellal biacuternak Iacutegy

peacuteldaacuteul az idesorolt csalaacutedlaacutetogataacutes vagy a koumlrnyezettanulmaacuteny gyakran az ellenőrzeacutes eszkoumlze3 miacuteg a

segiacutető beszeacutelgeteacutest az uumlgyfeacutel belső kapacitaacutesaacutenak feltaacuteraacutesaacutera eacutes taacutemogataacutesaacutera hasznaacuteljaacutek a kolleacutegaacutek

Az elemzeacutes soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt az is hogy az esetmenedzsment csoportjaacuteba sorolt teveacutekenyseacutegek

legalaacutebb keacutet alcsoportba vaacutelnak szeacutet a minimaacutelis szemeacutelyes bevonoacutedaacutest igeacutenylő uacutegynevezett

buumlrokratikus szociaacutelis munka4 (vouml Duneacuter ndash Nordstroumlm 2006427) teveacutekenyseacutegeire illetve a

mindennapi eacuteletvitelt segiacutető (vouml Szaboacute 2003 116) edukatiacutev vagy gondoskodoacute aktivitaacutesokra

Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetmenedzsmenthez sorolt neacutehaacuteny eljaacuteraacutes koumlzoumltt oumlsszefuumlggeacuteseket mutatja

2 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka oumlnaacutelloacute megjeleneacutese a szociaacutelis

esetmunka gyakorlataacuteban

Faktor

1 2

Uumlgyinteacutezeacutes -015 872

Taacutejeacutekoztataacutes 111 628

Koumlzvetett keacutepviselet 056 628

Koumlzvetiacuteteacutes diszkriminaacutecioacute eseteacuten inteacutezmeacuteny eacutes kliens

koumlzoumltt

999 000

Termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszer segiacuteteacutese esetmenedzsment

eszkoumlzeivel

706 -032

Tovaacutebbi vizsgaacutelatom szempontjaacuteboacutel a viszonylag magas faktorsuacutellyal szereplő maacutesodik oszlopba

sorolt haacuterom eljaacuteraacutes kiacutevaacuten nagyobb figyelmet az uumlgyinteacutezeacutes (ez segeacutelykeacuterelmek kitoumllteacuteseacutevel egyenlő) a taacutejeacutekoztataacutes (roumlvid időtartamuacute informaacutecioacuteadaacutes) eacutes a koumlzvetett keacutepviselet (aacuteltalaacuteban koumlzuumlzemi

szolgaacuteltatoacuteknak iacutert leveacutel) E teveacutekenyseacutegek egy faktorban toumlrteacutenő megjeleneacuteseacutet a csekeacutely időigeacuteny s

mind a szakember mind az uumlgyfeacutel reacuteszeacuteről toumlrteacutenő kismeacuterteacutekű bevonoacutedaacutes magyaraacutezza Ezek alapjaacuten az ide tartozoacute teveacutekenyseacutegeket a buumlrokratikus szociaacutelis munka megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekintem Uacutegy

veacutelem hogy a jelen vizsgaacutelatban szisztematikusan feltaacutert eljaacuteraacutesok s a fentiekben bemutatott faktorok

bizonyiacuteteacutekul szolgaacutelnak arra vonatkozoacutean hogy a buumlrokratikus szociaacutelis munka leacutetező jelenseacuteg a

szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteban

Az eljaacuteraacutesok elemzeacuteseacutet koumlvetően azt is megvizsgaacuteltam hogy mi koumlzvetiacutetheti a szakemberek aacuteltal

hozott doumlnteacuteseket az alkalmazott eljaacuteraacutesok tekinteteacuteben Uacutegy veacuteltem hogy nem felteacutetlenuumll csak az eacuteszlelt szociaacutelis probleacutema hanem az is hatoacuteerővel biacuter hogy a szakemberek hogyan veacutelekednek az

ellaacutetottakroacutel keacutepesnek vagy eacuterdemesnek iacuteteacutelik - e meg őket az ő szavaikkal eacutelve bdquomagasabb szintűrdquo

eljaacuteraacutesban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetelre

3 Kismeacuterteacutekű korrelaacutecioacutet talaacuteltam az uumlgyfeacutel cigaacuteny szaacutermazaacutesa eacutes a koumlrnyezettanulmaacuteny alkalmazaacutesaacutenak gyakorisaacutega koumlzoumltt

4 Szaboacute technikusi szintről iacuter (Szaboacute 2003 115)

7

A szakemberek aacuteltal az esetnaploacutekban roumlgziacutetett szociaacutelis probleacutemaacutek koumlzoumltt a roma uumlgyfelek eseteacuteben

kiugroacutean magas araacutenyban szerepeltek olyan probleacutemaacutek5 melyek szakmai megfontolaacutesok alapjaacuten a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegeket azon beluumll is a konzultaacutecioacutet eacutes a segiacutető beszeacutelgeteacutest

igeacutenyelteacutek volna

Az uumlgyfeacutel etnikai szaacutermazaacutesa eacutes az alkalmazott eljaacuteraacutesok korrelaacutecioacutes vizsgaacutelata azonban csak az

esetmenedzsmenthez sorolt teveacutekenyseacutegekkel mutatott pozitiacutev oumlsszefuumlggeacutest Az adatbevitel soraacuten bdquo1rdquo

szaacutemjeggyel a veacutelhetően cigaacuteny igeacutenybevevőt bdquo2rdquo szaacutemjeggyel a toumlbbseacutegi uumlgyfelet jeloumlltem Az eljaacuteraacutesokat az adott esetvitel folyamataacuteban alkalmazott oumlsszes mennyiseacuteggel megegyezően tuumlntettem

fel

3 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka faktora eacutes a kliens etnikai szaacutermazaacutesa

koumlzoumltti korrelaacutecioacute

Cigaacuteny Uumlgyinteacutezeacutes Taacutejeacutekoztataacutes Koumlzvetett

keacutepviselet

Cigaacuteny Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

1

209

-143

040

208

-138

048

207

-143

039

209

Uumlgyinteacutezeacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

040

208

1

208

546

000

206

548

000

208

Taacutejeacutekoztataacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-138

048

207

546

000

206

1

207

397

000

207

Koumlzvetett keacutepviselet Pearson

Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

039

209

548

000

208

397

000

207

1

209

Hipoteacutezisem igazoloacutedott A vizsgaacutelt szolgaacuteltataacutestiacutepusokban Csongraacuted megye teruumlleteacuten szemeacutelyes

szociaacutelis esetmunka kereteacuteben a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzik az ellaacutetott igeacutenybevevő

etnikai szaacutermazaacutesa alapjaacuten a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek nagyobb gyakorisaacuteggal reacuteszesuumllnek olyan tartalmuacute segiacutetseacutegben melyről a szakemberek uacutegy veacutelekednek hogy jelentős moacutedszertani

felkeacuteszuumlltseacuteggel veacutegezhető miacuteg a roma uumlgyfelek elsősorban redukaacutelt tartalommal biacuteroacute csoumlkkentett

idejű szolgaacuteltataacutesban reacuteszesuumllnek

5 Itt a bdquoGyermekneveleacutesi probleacutemardquo eacutes a bdquoCsalaacutedon beluumlli erőszakrdquo emelendő ki Ezek előfordulaacutesaacutet a

vizsgaacutelatba bekeruumllt roma csalaacutedok 474 illetve 246 - naacutel jegyezteacutek fel a veluumlk kapcsolatban aacutelloacute

szakemberek (Ugyanezen probleacutematiacutepusok előfordulaacutesi gyakorisaacutega a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek eseteacuteben

362 16 4)

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

6

Az elemzeacutes soraacuten megvizsgaacuteltam az egyes eljaacuteraacutes ndash csoportok termeacuteszeteacutet is Itt azt talaacuteltam hogy a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegek gyakran egymaacutest kizaacuteroacute toumlrekveacutessel ceacutellal biacuternak Iacutegy

peacuteldaacuteul az idesorolt csalaacutedlaacutetogataacutes vagy a koumlrnyezettanulmaacuteny gyakran az ellenőrzeacutes eszkoumlze3 miacuteg a

segiacutető beszeacutelgeteacutest az uumlgyfeacutel belső kapacitaacutesaacutenak feltaacuteraacutesaacutera eacutes taacutemogataacutesaacutera hasznaacuteljaacutek a kolleacutegaacutek

Az elemzeacutes soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt az is hogy az esetmenedzsment csoportjaacuteba sorolt teveacutekenyseacutegek

legalaacutebb keacutet alcsoportba vaacutelnak szeacutet a minimaacutelis szemeacutelyes bevonoacutedaacutest igeacutenylő uacutegynevezett

buumlrokratikus szociaacutelis munka4 (vouml Duneacuter ndash Nordstroumlm 2006427) teveacutekenyseacutegeire illetve a

mindennapi eacuteletvitelt segiacutető (vouml Szaboacute 2003 116) edukatiacutev vagy gondoskodoacute aktivitaacutesokra

Az alaacutebbi taacuteblaacutezat az esetmenedzsmenthez sorolt neacutehaacuteny eljaacuteraacutes koumlzoumltt oumlsszefuumlggeacuteseket mutatja

2 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka oumlnaacutelloacute megjeleneacutese a szociaacutelis

esetmunka gyakorlataacuteban

Faktor

1 2

Uumlgyinteacutezeacutes -015 872

Taacutejeacutekoztataacutes 111 628

Koumlzvetett keacutepviselet 056 628

Koumlzvetiacuteteacutes diszkriminaacutecioacute eseteacuten inteacutezmeacuteny eacutes kliens

koumlzoumltt

999 000

Termeacuteszetes taacutemogatoacute rendszer segiacuteteacutese esetmenedzsment

eszkoumlzeivel

706 -032

Tovaacutebbi vizsgaacutelatom szempontjaacuteboacutel a viszonylag magas faktorsuacutellyal szereplő maacutesodik oszlopba

sorolt haacuterom eljaacuteraacutes kiacutevaacuten nagyobb figyelmet az uumlgyinteacutezeacutes (ez segeacutelykeacuterelmek kitoumllteacuteseacutevel egyenlő) a taacutejeacutekoztataacutes (roumlvid időtartamuacute informaacutecioacuteadaacutes) eacutes a koumlzvetett keacutepviselet (aacuteltalaacuteban koumlzuumlzemi

szolgaacuteltatoacuteknak iacutert leveacutel) E teveacutekenyseacutegek egy faktorban toumlrteacutenő megjeleneacuteseacutet a csekeacutely időigeacuteny s

mind a szakember mind az uumlgyfeacutel reacuteszeacuteről toumlrteacutenő kismeacuterteacutekű bevonoacutedaacutes magyaraacutezza Ezek alapjaacuten az ide tartozoacute teveacutekenyseacutegeket a buumlrokratikus szociaacutelis munka megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekintem Uacutegy

veacutelem hogy a jelen vizsgaacutelatban szisztematikusan feltaacutert eljaacuteraacutesok s a fentiekben bemutatott faktorok

bizonyiacuteteacutekul szolgaacutelnak arra vonatkozoacutean hogy a buumlrokratikus szociaacutelis munka leacutetező jelenseacuteg a

szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteban

Az eljaacuteraacutesok elemzeacuteseacutet koumlvetően azt is megvizsgaacuteltam hogy mi koumlzvetiacutetheti a szakemberek aacuteltal

hozott doumlnteacuteseket az alkalmazott eljaacuteraacutesok tekinteteacuteben Uacutegy veacuteltem hogy nem felteacutetlenuumll csak az eacuteszlelt szociaacutelis probleacutema hanem az is hatoacuteerővel biacuter hogy a szakemberek hogyan veacutelekednek az

ellaacutetottakroacutel keacutepesnek vagy eacuterdemesnek iacuteteacutelik - e meg őket az ő szavaikkal eacutelve bdquomagasabb szintűrdquo

eljaacuteraacutesban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetelre

3 Kismeacuterteacutekű korrelaacutecioacutet talaacuteltam az uumlgyfeacutel cigaacuteny szaacutermazaacutesa eacutes a koumlrnyezettanulmaacuteny alkalmazaacutesaacutenak gyakorisaacutega koumlzoumltt

4 Szaboacute technikusi szintről iacuter (Szaboacute 2003 115)

7

A szakemberek aacuteltal az esetnaploacutekban roumlgziacutetett szociaacutelis probleacutemaacutek koumlzoumltt a roma uumlgyfelek eseteacuteben

kiugroacutean magas araacutenyban szerepeltek olyan probleacutemaacutek5 melyek szakmai megfontolaacutesok alapjaacuten a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegeket azon beluumll is a konzultaacutecioacutet eacutes a segiacutető beszeacutelgeteacutest

igeacutenyelteacutek volna

Az uumlgyfeacutel etnikai szaacutermazaacutesa eacutes az alkalmazott eljaacuteraacutesok korrelaacutecioacutes vizsgaacutelata azonban csak az

esetmenedzsmenthez sorolt teveacutekenyseacutegekkel mutatott pozitiacutev oumlsszefuumlggeacutest Az adatbevitel soraacuten bdquo1rdquo

szaacutemjeggyel a veacutelhetően cigaacuteny igeacutenybevevőt bdquo2rdquo szaacutemjeggyel a toumlbbseacutegi uumlgyfelet jeloumlltem Az eljaacuteraacutesokat az adott esetvitel folyamataacuteban alkalmazott oumlsszes mennyiseacuteggel megegyezően tuumlntettem

fel

3 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka faktora eacutes a kliens etnikai szaacutermazaacutesa

koumlzoumltti korrelaacutecioacute

Cigaacuteny Uumlgyinteacutezeacutes Taacutejeacutekoztataacutes Koumlzvetett

keacutepviselet

Cigaacuteny Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

1

209

-143

040

208

-138

048

207

-143

039

209

Uumlgyinteacutezeacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

040

208

1

208

546

000

206

548

000

208

Taacutejeacutekoztataacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-138

048

207

546

000

206

1

207

397

000

207

Koumlzvetett keacutepviselet Pearson

Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

039

209

548

000

208

397

000

207

1

209

Hipoteacutezisem igazoloacutedott A vizsgaacutelt szolgaacuteltataacutestiacutepusokban Csongraacuted megye teruumlleteacuten szemeacutelyes

szociaacutelis esetmunka kereteacuteben a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzik az ellaacutetott igeacutenybevevő

etnikai szaacutermazaacutesa alapjaacuten a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek nagyobb gyakorisaacuteggal reacuteszesuumllnek olyan tartalmuacute segiacutetseacutegben melyről a szakemberek uacutegy veacutelekednek hogy jelentős moacutedszertani

felkeacuteszuumlltseacuteggel veacutegezhető miacuteg a roma uumlgyfelek elsősorban redukaacutelt tartalommal biacuteroacute csoumlkkentett

idejű szolgaacuteltataacutesban reacuteszesuumllnek

5 Itt a bdquoGyermekneveleacutesi probleacutemardquo eacutes a bdquoCsalaacutedon beluumlli erőszakrdquo emelendő ki Ezek előfordulaacutesaacutet a

vizsgaacutelatba bekeruumllt roma csalaacutedok 474 illetve 246 - naacutel jegyezteacutek fel a veluumlk kapcsolatban aacutelloacute

szakemberek (Ugyanezen probleacutematiacutepusok előfordulaacutesi gyakorisaacutega a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek eseteacuteben

362 16 4)

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

7

A szakemberek aacuteltal az esetnaploacutekban roumlgziacutetett szociaacutelis probleacutemaacutek koumlzoumltt a roma uumlgyfelek eseteacuteben

kiugroacutean magas araacutenyban szerepeltek olyan probleacutemaacutek5 melyek szakmai megfontolaacutesok alapjaacuten a

konzultaacutecioacutes csoportba sorolt teveacutekenyseacutegeket azon beluumll is a konzultaacutecioacutet eacutes a segiacutető beszeacutelgeteacutest

igeacutenyelteacutek volna

Az uumlgyfeacutel etnikai szaacutermazaacutesa eacutes az alkalmazott eljaacuteraacutesok korrelaacutecioacutes vizsgaacutelata azonban csak az

esetmenedzsmenthez sorolt teveacutekenyseacutegekkel mutatott pozitiacutev oumlsszefuumlggeacutest Az adatbevitel soraacuten bdquo1rdquo

szaacutemjeggyel a veacutelhetően cigaacuteny igeacutenybevevőt bdquo2rdquo szaacutemjeggyel a toumlbbseacutegi uumlgyfelet jeloumlltem Az eljaacuteraacutesokat az adott esetvitel folyamataacuteban alkalmazott oumlsszes mennyiseacuteggel megegyezően tuumlntettem

fel

3 szaacutemuacute taacuteblaacutezat A buumlrokratikus szociaacutelis munka faktora eacutes a kliens etnikai szaacutermazaacutesa

koumlzoumltti korrelaacutecioacute

Cigaacuteny Uumlgyinteacutezeacutes Taacutejeacutekoztataacutes Koumlzvetett

keacutepviselet

Cigaacuteny Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

1

209

-143

040

208

-138

048

207

-143

039

209

Uumlgyinteacutezeacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

040

208

1

208

546

000

206

548

000

208

Taacutejeacutekoztataacutes Pearson Correlation

Sig (2-tailed)

N

-138

048

207

546

000

206

1

207

397

000

207

Koumlzvetett keacutepviselet Pearson

Correlation

Sig (2-tailed)

N

-143

039

209

548

000

208

397

000

207

1

209

Hipoteacutezisem igazoloacutedott A vizsgaacutelt szolgaacuteltataacutestiacutepusokban Csongraacuted megye teruumlleteacuten szemeacutelyes

szociaacutelis esetmunka kereteacuteben a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzik az ellaacutetott igeacutenybevevő

etnikai szaacutermazaacutesa alapjaacuten a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek nagyobb gyakorisaacuteggal reacuteszesuumllnek olyan tartalmuacute segiacutetseacutegben melyről a szakemberek uacutegy veacutelekednek hogy jelentős moacutedszertani

felkeacuteszuumlltseacuteggel veacutegezhető miacuteg a roma uumlgyfelek elsősorban redukaacutelt tartalommal biacuteroacute csoumlkkentett

idejű szolgaacuteltataacutesban reacuteszesuumllnek

5 Itt a bdquoGyermekneveleacutesi probleacutemardquo eacutes a bdquoCsalaacutedon beluumlli erőszakrdquo emelendő ki Ezek előfordulaacutesaacutet a

vizsgaacutelatba bekeruumllt roma csalaacutedok 474 illetve 246 - naacutel jegyezteacutek fel a veluumlk kapcsolatban aacutelloacute

szakemberek (Ugyanezen probleacutematiacutepusok előfordulaacutesi gyakorisaacutega a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek eseteacuteben

362 16 4)

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

8

III 4 Megvitataacutes

Az utoacutebbi eacutevtizedben toumlbb kiacuteseacuterlet iraacutenyult arra hogy szisztematikusan feltaacuterjaacutek a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer lehetőseacutegeit a kiilleszkedeacutes csoumlkkenteacuteseacuteben vagy ahogyan egy maacutesik kutatoacutecsoport

fogalmazott a nyomorgoacute csalaacutedok megsegiacuteteacuteseacuteben6 Ezek a kutataacutesok aacuteltalaacuteban halmozottan haacutetraacutenyos

helyzetű kisteacuterseacutegekre iraacutenyultak (Baraacuteth eacutes mtsai 2004 Kozma eacutes mtsai 2004 2010) Neacutehol az

alkalmazott teveacutekenyseacutegek felsorolaacutesaacuteval talaacutelkozhatunk (peacuteldaacuteul a bdquoSzolgaacuteltataacutesi repertoaacuterrdquo ismerteteacutese Kozma eacutes mtsai 2010 90 - 99)

7 miacuteg maacuteshol (Baraacuteth eacutes munkataacutersai 2004 63 - 64)

szemleacuteletek8 filozoacutefiaacutek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel Jelen vizsgaacutelat egy meghataacuterozott koumlzigazgataacutesi hataacuteron beluumll

leacutevő valamennyi teacuterseacuteget s az azokhoz tartozoacute oumlsszes telepuumlleacutesre terjedt ki Ugyanakkor eacuten nem vizsgaacuteltam sem a termeacuteszetbeni sem a peacutenzbeni ellaacutetaacutesokat baacuter a csalaacutedsegiacutető szolgaacutelatokkal

koumltelezett staacutetuszban aacutelloacutek eacutertelemszerűen reacuteszesuumllnek valamilyen peacutenzbeli juttataacutesban Figyelmem

koumlzeacuteppontjaacuteban a szemeacutelyes gondoskodaacutes koumlreacutebe tartozoacute szociaacutelis esetmunka eljaacuteraacutesok aacutelltak azokat

igyekeztem oumlsszegyűjteni eacutes rendszerezni Arra toumlrekedtem hogy mineacutel teljesebb keacutepet alkossak a szociaacutelis esetmunka gyakorlataacuteroacutel

Az itt feltaacutert oumlsszefuumlggeacutes szerint a segiacutető szakemberek az eacuteszlelt interperszonaacutelis termeacuteszetű szociaacutelis probleacutemaacutek eseteacuten is a roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesuumlkben inkaacutebb hajlanak roumlvid ideig tartoacute

redukaacutelt tartalmuacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra Lehetseacuteges magyaraacutezatkeacutent neacutegy teacutetelt emelek ki

III 4 1 Peripatetikus strateacutegia

A roma csalaacutedok kultuacuteraacutejaacuteban megjelenő peripatetikus strateacutegia nem kedvez az intenziacutevebb bevonoacutedaacutest igeacutenylő segiacutető kapcsolatoknak Felteacutetelezeacutesem szerint a roma csalaacutedok a toumlbbseacutegi

taacutersadalom aacuteltal biztosiacutetott joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerre mint a koumlrnyező vilaacuteg lehetseacuteges forraacutesaira

tekintenek A gaacutedzsoacute koumlrnyezet sajaacutet intim csalaacutedi konfliktusaiba toumlrteacutenő bevonaacutesaacuteval suacutelyosan

megseacuterteneacutek roma identitaacutesukat koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyaikat

III 4 2 A sztereotiacutepiaacutek mindenhatoacutesaacutega

Taacutersadalmi eacuteletuumlnk minden teruumlleteacutet aacutethatoacute joacutel beaacutegyazott legitimaacuteloacute miacutetoszok tartalmai ugyanuacutegy

befolyaacutessal biacuternak a segiacutetők iacuteteacuteletalkotaacutesaira mint a taacutersadalom toumlbbi tagja eseteacuteben A romaacutekra

vonatkozoacute koumlnnyen előhiacutevhatoacute sematikus aacutebraacutezolaacutesok tartalma toumlbb ponton is asszociaacutecioacutet mutat a segiacutető szakmaacuteban ismert szinteacuten joacutel beaacutegyazott seacutema tartalmaacuteval az bdquoeacuteletvezeteacutesi neheacutezseacutegekkel biacuteroacute

kliensrdquo keacutepeacutevel Az ilyenformaacuten kialakuloacute iacuteteacutelet felhatalmazz a segiacutetőt a kliens kompetenciaacutejaacutenak a

negligaacutelaacutesaacutera arra hogy ő szakeacutertelmeacuteneacutel fogva kizaacuteroacutelagos jogosultsaacutegot szerezzen az uumlgyfeacutel eacuteleteacutet

eacuterintő doumlnteacutesekben Ez a kettős sztereotipizaacuteloacute folyamatban kialakult kognitiacutev struktuacutera a halmozoacutedoacute kudarcok okaacuten uacutejra eacutes uacutejra megerősoumldik A kutataacutesi eredmeacutenyben a roma uumlgyfelekkel valoacute

egyuumlttműkoumldeacutesben leggyakrabban alkalmazott a teveacutekenyseacutegekről elmondhatoacute hogy a legkeveacutesbeacute

foglaljaacutek magukban azokat a lehetőseacutegeket melynek soraacuten a segiacutető eacutes kliens koumlzoumltt olyan professzionaacutelis kapcsolat alakulhatna ki mely időt eacutes a szociaacutelis probleacutema jellegeacuteneacutel fogva

motivaacutecioacutet eredmeacutenyezne egymaacutes megismereacuteseacutere a sztereotiacutepiaacutek feluumlliacuteraacutesaacutera9

6 Itt nem teacuterek ki a peacutenzbeni ellaacutetaacutesok szerepeacuteről szoacuteloacute szaacutemos vizsgaacutelatra Aacuteltalaacuteban a segeacutelyezeacutes rendszereacutenek a vizsgaacutelata is megemliacutethető

lenne (csak neacutehaacuteny peacutelda Ferge1995 1996 Szalai 2007) illetve maacuter megjelentek az uacutegynevezett komplex programok hataacutesvizsgaacutelatai is

(Pld A gyermekszegeacutenyseacutegből eredő taacutersadalmi haacutetraacutenyok korrekcioacutejaacutera szuumlletett bdquoBiztos kezdetrdquo programokra vonatkozoacutean laacutesd Suraacutenyi

2010) Keacuterdeacutesem koumlzeacuteppontjaacuteban a toumlrveacutenyben szabaacutelyozott esetmunka kereteacuteben nyuacutejtott szemeacutelyes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes tartalma aacutell 7 Kozma eacutes munkataacutersai is iacuternak segiacutetői filozoacutefiaacutekroacutel de ezeket inkaacutebb egy ndash egy teacuterseacuteghez kapcsoljaacutek im 99- 100

8 A filozoacutefiaacutek soraacuteban megemliacutethető toumlbbek koumlzoumltt egy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute gyermekveacutedelmi vizsgaacutelat is ahol Williams eacutes

munkataacutersai a kliensek iraacutenti attitűdoumlt meacuterteacutek (Williams et al 2002) 9 Az idő eacutes a motivaacutecioacute szerepeacuteről laacutesd Fiske et al 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

9

III 4 3 A hatalom mint a segiacutető kapcsolatokat szervező aacutegens

A nagymeacuterteacutekben10

jellemző koumltelezett egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute szakember szaacutemaacutera a kapcsolat kimenete feletti kontrollt biztosiacutetja A kontroll birtoklaacutesa kieleacutegiacutetheti a szakember

biztonsaacutegra vonatkozoacute szuumlkseacutegleteacutet bdquoMindazonaacuteltal a segiacutetőkeacuteszseacuteg valamennyire oumlsszefuumlgg a

dominancia az eacutenhateacutekonysaacuteg az oumlnbizalom eacutes a kompetencia egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel is A

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes indiacuteteacuteka ezekben az esetekben a kontroll taacutersas alapmotiacutevumaacuteval kapcsolatos nem pedig az altruizmussal eacutes a bizalommalrdquo (Fiske 2006 449) A vizsgaacutelat soraacuten feltaacutert eredmeacutenyek

arra engednek koumlvetkeztetni hogy a szakemberek komforteacuterzeteacutet biztonsaacutegra valoacute toumlrekveacuteseacutet

kiszolgaacuteljaacutek az egyeacutertelműen aszimmetrikus interperszonaacutelis helyzetek ezek azonban a segiacutetseacutegkeacuterő szaacutemaacutera nem nyuacutejtanak lehetőseacuteget arra hogy szociaacutelis probleacutemaacutei megoldaacutesaacuteban hosszabb taacutevuacute

strateacutegiaacutekat dolgozzon ki

III 4 4 A puha rasszizmus

A szakemberek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesait keacutet egymaacutessal alapvetően ellenteacutetes kultuacutera hataacuterozza meg a

toumlbbseacutegi elnyomoacute kultuacutera eacutes a szociaacutelis munka taacutersadalmi egyenlőseacutegre toumlrekvő eszmeacuteje Az iacutegy keletkező kognitiacutev disszonancia feloldaacutesaacutera a segiacutetők egy reacutesze uacutegy tűnik a puha rasszizmust

vaacutelasztja

Itt tulajdonkeacuteppen az adott szemeacutelyes segiacutető kapcsolatok szintjeacuten egymaacutest megerősiacutető folyamatok

rajzoloacutednak ki a sematikus sztereotipikus megiacuteteacuteleacutesnek bdquoengedőrdquo szakemberek oacutevakodnak a

szemeacutelyes megismereacutest lehetőveacute tevő munkaformaacutek alkalmazaacutesaacutetoacutel a taacutevolsaacutegtartoacute viszonylag

szemeacutelytelen egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek eacutes kontrollaacutelt kimenetek viszont - az egyedi eacutelmeacutenyek

hiaacutenyaacuteban - megerősiacutetik az alapjukat keacutepző elnyomoacute ideoloacutegiaacutekat Az itt feltaacutert eljaacuteraacutesok bdquosegiacutetikrdquo a

hatalmi poziacutecioacute fenntartaacutesaacutet s valoacutesziacutenűleg ezaacuteltal megerősiacutetik a koumllcsoumlnoumlsen negatiacutev

sztereotiacutepiatartalmakat s az uumlgyfeacutelre iraacutenyuloacute szemeacutelyes figyelem neacutelkuumlloumlzeacuteseacutevel kizaacuterjaacutek a szociaacutelis munka ceacuteljainak a megvaloacutesulaacutesaacutet

10

Mind a roma s mind a toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute uumlgyfelek keacutetharmad araacutenyban jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak kapcsolatban a vizsgaacutelt

inteacutezmeacutenyekkel

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

10

IV Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell bemutataacutesa

Az elmeacuteleti - gyakorlati modell grafikusan aacutebraacutezolja azt a pszichikus mezőt amelyben a cigaacuteny kliens eacutes a magyar segiacutető talaacutelkozik s amelyre oly sok taacutersadalmi - toumlrteacutenelmi teacutenyező van hataacutessal A

pszichikus mező keacutet tengely metszeteacuteben helyezkedik el a fuumlggőleges tengely a kultuacutera a normaacutek az

elvaacuteraacutesok tengelye a viacutezszintes pedig az időt jeleniacuteti meg A grafikus aacutebraacutezolaacutes moacutedja egy alapvető

filozoacutefiaacutet koumlzvetiacutet a fuumlggőleges tengely menteacuten egymaacutesnak feszuumllő toumlbbseacutegi - kisebbseacutegi eacuterdekek az egymaacutessal ellenteacutetes iraacutenyuacute csoporteacuterdekek oumlsszeuumltkoumlzeacuteseacutet mutatja (Hunyady 20057)

A modell az egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni az ellenteacutetes megkoumlzeliacuteteacutesek integraacutecioacuteja reacuteveacuten is de nagyon fontosnak tartom a megleacutevő suacutelyos taacutersadalmi feszuumlltseacutegek ismereteacutet eacutes elismereacuteseacutet A keacutet

egymaacutesnak feszuumllő kultuacutera egymaacutessal konfliktusban leacutevő csoport egymaacutes feleacute iraacutenyuloacute negatiacutev

eacuterzelmi toumlltetű mozgaacutesa a toumlbbseacuteg elnyomoacute erejeacutet a cigaacutenysaacuteg elkuumlloumlnuumlleacutesre valoacute toumlrekveacuteseacutet jeleniacuteti meg (vouml Piasere 1997 Proacutenai 1995 Stewart 1993 Toumlrzsoumlk 2002) A fuumlggőleges tengely tehaacutet a

taacutersadalmilag elfogadott kultuacutera tengelye A viacutezszintes tengelytől tekintve a felső tartomaacutenyba eső

teruumlletek a toumlbbseacutegi kultuacutera elvaacuteraacutesait normaacuteit hivatottak megjeleniacuteteni miacuteg az alsoacute dimenzioacuteban a

kisebbseacutegi kultuacutera kap helyet Ebben az aacutebraacutezolaacutesi moacutedban megjelenik az a meggyőződeacutesem hogy a magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja nem elismert kultuacutera (Szalai 2005 Zsigoacute 2005) a hozzaacute valoacute

viszonyulaacutest alapvetően egy uacuten unilineaacuteris civilizatoacuterikus megkoumlzeliacuteteacutes (Dupcsik 2005) hataacuterozza

meg A modellben a toumlbbseacuteg - kisebbseacuteg relaacutecioacutejaacutet alapvetően a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarata eacutes az

ehhez taacutersuloacute oumlnkeacutenyes alapuacute csoportkeacutepzeacutese hataacuterozza meg A taacutersadalmi elnyomaacutes toumlbb szinten

valoacutesul meg taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi interperszonaacutelis (Dominelli 2010) eacutes toumlbb aacutegens aacuteltal Az

alaacutevetett csoportok helyzeteacutet a folyamatosan uacutejratermelődő legitimaacuteloacute miacutetoszok az egyenlő

eseacutelyekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes inteacutezmeacutenyes korlaacutetozaacutesa vagy peacuteldaacuteul olyan taacutersadalmi bdquooumlsszjaacuteteacutekokrdquo mint a bdquojoacuteleacuteti fogdardquo (Szalai 2005) hataacuterozzaacutek meg

Egyreacuteszt elfogadom eacutes alkalmazom a rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutest (Jost 2003) ismerem az alaacutevetett csoportok oumlndebilizaacuteloacute magatartaacutesaacutet (Ferge 2005 Jost2003 Kozma eacutes mtaacutersai 2010

Ladaacutenyi ndash Szeleacutenyi 2009 Sidanius ndash Pratto 2005) meacutegis eacuten a hatalommal biacuteroacutek felelősseacutegeacutere

kiacutevaacutenom a hangsuacutelyt fektetni Vaacutellalva hogy e moumlgoumltt egy hataacuterozott politikai - erkoumllcsi meggyőződeacutes aacutell

A viacutezszintes - idő tengelyeacuten toumlrteacutenő mozgaacutes a vaacuteltozaacutes lehetőseacutegeacutet vetiacuteti előre A vaacuteltozaacutes ellenteacutetben az időben toumlrteacutenő előrehaladaacutessal nem toumlrveacutenyszerű A modell az idő tengelyeacuten szuumlkseacutegszerűen

előrehaladva bemutatja a szakember kapcsolateacutepiacuteteacutesi eacutes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeit erőteljesen

hagyatkozva a szociaacutelis kogniacutecioacute irodalmaacuteboacutel ismert megismerő folyamatok toumlrveacutenyszerűseacutegeire

(Bargh 2006 Brewer 1999 Devine 1999 Fiske S - Neuberg 1999 2006 Hamilton ndash Gifford 1999) Ismertetem hogy mely teacutenyezők menteacuten vaacutelik megjoacutesolhatoacutevaacute az a folyamat melyben az

egymaacutesnak feszuumllő taacutersadalmilag eacutes kulturaacutelisan alaposan beaacutegyazott gyakran előhiacutevott sztereotiacutepiaacutek

eacutes konfliktusos seacutemaacutek megtoumlrhetnek A modell taacutemaszkodva a benyomaacutes - szerveződeacutes - folyamat kettős modelljeacutere (Fiske ndash Neuberg 1999) hangsuacutelyos teacutenyezőkeacutent kezeli az idő eacutes a motivaacutecioacute

faktort Mindkettő vonatkozaacutesaacuteban a segiacutetővel szemben taacutemaszt elvaacuteraacutesokat megfelelve a szociaacutelis

munka eacutes pszichoteraacutepia vonatkozoacute teacuteziseinek Aacutelliacutetaacutesom szerint kellő idő raacutefordiacutetaacutesaacuteval a hateacutekony

segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra eacutes a szakmai eredmeacutenyekre vonatkozoacute motivaacutecioacuteval a suacutelyos konfliktusokkal

terhelt taacutersadalmi koumlrnyezetben is kialakiacutethatoacute megfelelő szakmai egyuumlttműkoumldeacutes

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

11

NORMAacuteK

IV1 A modell grafikus

aacutebraacutezolaacutesa

Az adott segiacutető kapcsolat

pszichikus mezője

IDŐ

A sztereotiacutepiaacutek

szerepe a szociaacutelis

kogniacutecioacuteban

A benyomaacutes ndash

szerveződeacutes kettős

folyamat ndash modellje

A kettős normahataacutes

puha rasszizmus

A segiacutető szemeacutelyiseacutege

(motivaacutecioacute eacutes figyelem

faktor)

Kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg

eacutes elnyomaacutes elleni

kuumlzdelem

A taacutersadalmi elnyomaacutes normaacuteja vs A szociaacutelis munka etikaacuteja

Legitimaacuteloacute miacutetoszok

Diszkriminaacutecioacute a hozzaacutefeacutereacutesben az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacuteben

Cigaacuteny kultuacutera ndash Peripatetikus strateacutegia

Koumlzoumlsseacutegi csalaacutedi emleacutekek eacutes hiedelmek

Underclass - Normaveszteacutes

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

12

IV 2 Az elnyomaacutes taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintje

A toumlbbseacutegi szaacutermazaacutesuacute segiacutetőnek ismernie eacutes meggyőződeacutesem szerint elismernie szuumlkseacuteges a roma koumlzoumlsseacutegeket egyeacuteneket eacuterő taacutersadalmi inteacutezmeacutenyi kulturaacutelis eacutes interperszonaacutelis szinten eacuterő

diszkriminaacutecioacute eacutes elnyomaacutes mechanizmusaacutet A taacutersadalmi szinten megvaloacutesuloacute elnyomaacutest a koumlvetkező

aacutegensek koumlzvetiacutetik

Munkaerő ndash piac A romaacutek ha reacuteszesedhetnek is a munka vilaacutega nyuacutejtotta javakboacutel azt aacuteltalaacuteban

csak időlegesen11

szinte csak fizikai munkakoumlroumlkben (laacutesd Babusik 2008 69) illetve a maacutesodlagos

munkaerő - piacra bejutva tehetik fokozva az uralkodoacute taacutersadalmi csoporttoacutel valoacute kiszolgaacuteltatottsaacutegukat

Oktataacutes A klasszikusnak szaacutemiacutetoacute haacutermas szegregaacutecioacute (regionaacutelis telepuumlleacutesi oktataacutesi rendszeren beluumlli) mellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az inteacutezmeacutenyi diszkriminaacutecioacute bdquolegegyszerűbbrdquo formaacutejaacutet az

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumllre toumlrteacutenő helyezeacutest mellyel maacuter eacuteppen egeacuteszen maacutes szabaacutelyokat lehet alkotni

Ebből az aktusboacutel termeacuteszetszerűen koumlvetkezik a hagyomaacutenyos iskolarendszer normaacuteinak negligaacutelaacutesa

Az oktataacutesi rendszeren beluumlli szisztematikus elnyomaacutest a szemeacutelykoumlzi diszkriminaacutecioacute is taacutemogatja A pedagoacutegusok reacuteszeacuteről tapasztalhatoacute toumlbbszoumlr igazolt

12 elutasiacutetoacute attitűd rdquoannyira massziacutevrdquo (Havas

20094) hogy alapjaiban lehetetleniacuteti el a gyermekek sikeres iskolai karrierjeacutet

Lakhataacutes bdquoMiacuteg a magas staacutetusuacute taacutersadalmi csoportoknak lehetőseacuteguumlk van ara hogy gyakorlatilag oly

moacutedon eacutes a vaacuterosnak azon teruumlleteire koncentraacuteloacutedjanak ahogyan eacutes ahovaacute kiacutevaacutennak az alacsony

staacutetusuacuteak csak uacutegy eacutes oda szegregaacuteloacutedhatnak ahogyan eacutes ahovaacute ltmegengedik nekikgtrdquo (Ladaacutenyi - Szeleacutenyi 2009 66)

Egeacuteszseacuteguumlgy A toumlbbseacutegi lakossaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi aacutellapotaacutenaacutel leacutenyegesen rosszabb mutatoacutekkal13

jellemezhető cigaacuteny neacutepesseacuteget suacutejtoacute elutasiacutetoacute magatartaacutest szaacutemos vizsgaacutelat igazolta (Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium megaacutellapiacutetaacutesa 2001 ideacutezi Szaboacuteneacute 2008 423 Babusik 2004 68 Gyukits 2000477

Nemeacutenyi 2005 166)

Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes bdquoA beboumlrtoumlnzeacutesre vonatkozoacute araacutenytalansaacutegok szaacutemos kultuacuteraacuteban eacutes orszaacutegban

jellemzőekhellip a buumlntetőjogi rendszerben valoacuteban szeacutelsőseacutegesen feluumllreprezentaacuteltak az alaacutevetett

csoportokrdquo (Sidanius ndash Pratto 2005 305) Az ide sorolhatoacute magyarorszaacutegi irodalom14

elsősorban a rendőrseacuteg aacuteltal elkoumlvetett jogseacutertő magatartaacutesokat illetve mulasztaacutesokat emliacuteti

Politika Az 1990 előtti politikai hatalom szaacutemos formaacuteban igyekezett ellehetetleniacuteteni a cigaacuteny kulturaacutelis szervezeteket

15 napjaink koumlzeacuteleteacuteből pedig a politikailag kompetens kezdemeacutenyezeacutesek

elleni szisztematikus taacutemadaacutes jeloumllhető meg Zsigoacute (200515 18) vagy Romano Raacutecz (2008 96-97

109) szaacutemos peacuteldaacutet emliacutet bizonyos cigaacuteny civil oumlnszerveződeacutesek ellehetetleniacuteteacuteseacutere vagy a hatalom

megosztoacute teveacutekenyseacutegeacutere A kompetens cigaacuteny politika elit elismereacutese uacutegy tűnik nem eacuterdeke a toumlbbseacutegi taacutersadalomnak

11 A foglalkoztataacutes időleges jellegeacutet emeli ki Kertesi is (200567) 12

Laacutesd pld Radoacute 1997 1998 ECRI 2000 13 Szaboacute ndash Horvaacuteth 2002 95 96 vagy Forray ndash Hegedűs 1998119 13

Peacuteldaacuteul Foacutenai eacutes mtaacutersai 2006100 133 14 Laacutesd pld Loss 1998 117-118 15

Laacutesd peacuteldaacuteul bdquohellip a cigaacuteny folkloacuter keacuterdeacutese nagyon bonyolult felhasznaacutelaacutesa csak gondos eacuterteacutekeleacutes kritika alapjaacuten hozhat pozitiacutev

eredmeacutenytrdquo (Mezey 1986 290) tovaacutebbaacute bdquoNem taacutemogathatoacutek egyes cigaacuteny eacutertelmiseacutegieknek eacutes ciganoloacutegusoknak azok a toumlrekveacutesei hogy

leacutetesuumlljoumln cigaacutenyszoumlvetseacuteg cigaacutenyhetilap induljon Budapesten cigaacutenysziacutenhaacutez joumljjoumln leacutetre (uott 261) A Cigaacutenyok Kulturaacutelis Szoumlvetseacutegeacutet

igen roumlvid idő utaacuten fel is oszlattaacutek a hivatalos indoklaacutes szerint azeacutert mert mivel nem talaacuteltaacutek alkalmasnak ara hogy a bdquocigaacutenylakossaacuteg

aacutetneveleacuteseacuteben jelentős szerepet toumlltsoumln berdquo (MSZMP KB Politikai Bizottsaacutegaacutenak hataacuterozata 1961 juacuten 20 in Mezey 1986 204) A

feloszlataacutes valoacutedi oka inkaacutebb az lehetett hogy miutaacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta a cigaacutenyokat eacutert diszkriminatiacutev akcioacutekat fel is oszlattaacutek

(Stewart 1993 26) Daroacuteczi Aacutegnes szoacutebeli koumlzleacutese alapjaacuten pedig tudhatoacute hogy a keacutesőbb alakult szervezetekbe sem engedtek be romaacutekat)

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

13

Az elnyomaacutes kulturaacutelis szinten a taacutersadalmi tudat tartalmaiban is megerősoumldik igazolva a gazdasaacutegi

ndash politikai elit doumlnteacuteseit eacutes az alaacutevető mechanizmusokat

A romaacutekkal kapcsolatos attitűdoumlk uacutegy tűnik semmilyen komplexitaacutest nem mutatnak azaz

erőteljesen eacutes toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz az idetaacutersiacutethatoacute tudattartalmak Hazaacutenkban a

cigaacutenysaacutegra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmak meacutelyen beaacutegyazottak keveacutesbeacute komplexek s

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy toumlbb dimenzioacuteban szorosan kapcsoloacutednak a munkaneacutelkuumlliekre bdquosegeacutelyen

eacutelőkrerdquo a joacuteleacuteti rendszer igeacutenybevevőire vonatkozoacute sztereotiacutepiaacutekhoz

Az uacutegynevezett legitimaacuteloacute miacutetoszok az alaacutebbi teacutemaacutek koumlreacute szerveződhetnek

A koszossaacuteg miacutetosza koumlzponti helyet foglal el a romaacutekat leiacuteroacute egyeacutebkeacutent szinte csak negatiacutev

tartalmakat koumlzvetiacutető taacutersadalmi konstrukcioacuteban Felteacutetelezeacuteseim szerint ez a gondolat a romaacutekkal kapcsolatos attitűd centrumaacuteban helyezkedhet el meghataacuterozva a hozzaacutejuk toumlrteacutenő viszonyulaacutes

minden rezduumlleacuteseacutet

Az erkoumllcsoumlsseacuteg keacuterdeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a tisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutevel Az erkoumllcsi lazasaacuteg felteacutetelezeacutese megjeloumllhető a lopaacutes a bdquocigaacutenybűnoumlzeacutesrdquo a cigaacuteny nők erkoumllcsi lazasaacutega eacutes a bdquocigaacutenykodaacutesrdquo (vouml

Stewart 199357) teruumlleteacuten Bernaacuteth - Messing elektronikus eacutes nyomtatott sajtoacutetermeacutekeket vizsgaacutelva

egysiacutekuacute negatiacutev megjeleniacuteteacutesről szaacutemolnak be kutataacutesi oumlsszefoglaloacutejuk szerint a kereskedelmi televiacutezioacute csatornaacutek aacuteltal sugaacuterzott műsorok előiacuteteacuteletesseacutege nem veacuteletlenszerű (uők 200025) A

romaacutek meacutediaaacutebraacutezolaacutesaacutet bemutatoacute Zoumlld koumlnyv szinteacuten a stigmatizaacuteloacute motiacutevumot emeli ki a romaacutek

bűncselekmeacutenyekhez valoacute taacutersiacutetaacutesaacutet a konfliktusos helyzetben toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet illetve valamely esemeacuteny passziacutev elszenvedőikeacutent toumlrteacutenő bemutataacutesaacutet (im 200735)

A lustasaacuteg vs szorgalom hasonloacutean a koszossaacutegtisztasaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzponti helyet foglal el Miacuteg

azonban a tisztasaacuteg (= tisztesseacuteg) uacutegy tűnik univerzaacutelis de legalaacutebbis toumlbb kultuacuterkoumlrben hasznaacutelatos a csoportok koumlzoumltti differenciaacutecioacute megjeloumlleacuteseacutere addig a munkaacutehoz fűződő viszony minden bizonnyal

mutat jelentősebb elteacutereacuteseket16

Ebben a dimenzioacuteban a koumlvetkező keacutet egymaacuteshoz szorosan

kapcsoloacutedoacute teacutetel helyezkedik el rdquoa cigaacutenyok nem dolgoznak - nem biacuterja a cigaacuteny a szaacutentaacutestrdquo17

eacutes bdquoa cigaacutenyok segeacutelyből eacutelnekrdquo - bdquoaz aacutellam tartja el őketrdquo bdquoa cigaacutenyok azeacutert szuumllik a gyereket hogy abboacutel

eacuteljenekrdquo

Politikai kompetencia impotencia Ebbe a dimenzioacuteba is toumlbb teacutetel tartozhat Idetartozoacutenak veacutelem a

politikai hataacuteskeacuteptelenseacuteget az egyseacuteges kultuacutera hiaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute keacutepet az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenyaacutet illetve

mintegy mindezek magyaraacutezatkeacuteppen a bdquokiemeltrdquo aacutellami juttataacutesok miacutetoszaacutet18

Fiske nyomaacuten (Fiske

et al 2006b) tudjuk hogy a politikai kompetencia felteacutetelezeacutese szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy az uralkodoacute taacutersadalmi csoport versengőnek iacuteteacutel ndash e meg egy alaacutevetett csoportot Valoacutejaacuteban uacutegy tűnik ha

vizsgaacutelnaacutenk pozitiacutev sziacutenezetű sztereotiacutepia tartalmakat csupaacuten itt talaacutelnaacutek a felteacutetelezett politika

impotencia ugyanis a fennaacutelloacute rend vezetői szaacutemaacutera kedvező hiszen a hozzaacute nem eacutertő szemeacutelyek nem veszeacutelyeztethetik az ő poziacutecioacutejukat

A rendszerigazolaacutes szerepe az elnyomaacutes uacutejratermelődeacuteseacuteben

A cigaacutenysaacuteg kultuacuteraacuteja oumlnmagaacuteban veti fel a rendszerigazolaacutes megjeleneacutest vagy bdquotapinthatoacuterdquo hiaacutenyaacutet

Mint ismeretes a rendszerigazolaacutes motiacutevumaacutet Jost alaacutevetett csoportok eseteacuteben mutatta ki A

rendszerigazolaacutesra valoacute toumlrekveacutest illetve szuumlkseacutegletet Jost uacutegy hataacuterozza meg mint egy kollaboratiacutev

ideoloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai folyamatot bdquomelynek soraacuten az egyenlőtlenseacuteg megleacutevő struktuacuteraacuteit a

16

Eacuterdemes megemliacuteteni Csoba tanulmaacutenyaacutet melyben euroacutepai kommunikaacutecioacutejaacutera hivatkozva megaacutellapiacutetja hogy az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

szociaacutelis ellaacutetaacutesokhoz valoacute (bizonyos esetekben koumltelező) hozzaacutefeacutereacutes melynek soraacuten bdquohellip a munkaneacutelkuumllinek folyamatosan bizonyiacutetani kell a

munkavaacutellalaacutesi hajlandoacutesaacutegaacutet eacutes az elhelyezkedeacutes keacuteptelenseacutegeacutetrdquo az uacutej paternalizmus megnyilvaacutenulaacutesa (2009 9) s sokkal inkaacutebb szolgaacutelja a

politikai elit eacuterdekeit mint a munkaacutehoz valoacute egyenlő hozzaacutefeacutereacutest (im 16) 17 Itt emliacutethető meacuteg a cigaacuteny gyerekek lustasaacutegaacutenak keacutepe is bdquoA cigaacutenyokat nem eacuterdekli az iskolardquo legitimaacuteloacute miacutetosz ndash caacutefolaacutesaacutet toumlbbek

koumlzoumltt Kende is hangsuacutelyozza toumlbb tanulmaacuteny ismereteacuteben (Kende 2001 69) 18

Megjegyzem hogy a kiemelt aacutellami juttataacutesok eacutes a bdquostrateacutegia gyermekrdquo valoacutesziacutenűleg toumlbbszoumlroumlsen kapcsoloacutedna egymaacuteshoz Itt is mint az

aacuteltalam bemutatott miacutetoszok halmazaacuten beluumll csak sejthető a rendszer vizsgaacutelat nem taacutemasztja alaacute Ami bizonyos az egyneműseacuteg az

egyseacutegesen elutasiacutetoacute sziacutenezet

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

14

taacutersadalom szinte minden tagja elfogadja igazolja eacutes racionalizaacutelja meacuteg a status quo aacuteltal

leghaacutetraacutenyosabban eacuterintettek isrdquo (Jost 2003 419)

Ebben a keacuterdeacutesfelveteacutesben azonban nem csak az ismert s a romaacutek toumlbbseacutegeacutet tekintve aacuteltalaacutenosnak

mondhatoacute alacsony taacutersadalmi staacutetusz lehet koumlzvetiacutető hanem a romaacutek kuumllvilaacuteghoz valoacute viszonyulaacutesaacutet

meghataacuterozoacute uacutegynevezett peripatetikus jelleg Ez a jellegzetesseacuteg nem csak a kisebbseacutegi

csoportidentitaacutes erősseacutegeacutet mutathatja (vouml Jost - Burgess 2003 142) hanem magaacutehoz a strateacutegiaacutehoz taacutersuloacute elkuumlloumlnuumllő magatartaacutes lehet meghataacuterozoacute Ebben pedig a dinamikusan vaacuteltozoacute adaptaacutecioacutes

vaacutelaszok termeacuteszete lesz meghataacuterozoacute (vouml Paacutelos 2010)

IV 3 Egyuumlttműkoumldeacutes a szociaacutelis esetkezeleacutes kereteacuteben ndash Az elnyomoacute ideoloacutegiaacutek feloldaacutesaacutenak

lehetőseacutegei az integratiacutev modellben

A szociaacutelis esetmunka formaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute javaslataimat Compton ndashGalaway aacuteltal megalkotott

probleacutema megoldoacute modellre vetiacutetve ismertetem A modell19

a szociaacutelis munkaacutet haacuterom egymaacutest aacutetfedő

spiraacutelisan egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisok sorozataacuteval iacuterja le Az egyes faacutezisok sajaacutetos bdquofeladattalrdquo biacuternak ezek

teljesuumlleacutese a tovaacutebbleacutepeacutes felteacutetele Eacuten itt az integratiacutev modellben ismertetem Compton - Galaway aacuteltal leiacutert feladatokat majd az egyes faacutezisokhoz eljaacuteraacutesokat taacutersiacutetok megjeloumllve a roma uumlgyfelekkel

valoacute kapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesait Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat eacuterteacutekei alapjaacuten reflektaacutelok az

egyes teveacutekenyseacutegek politikai uumlzeneteire is

Az egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom faacutezisa - kapcsolatfelveacutetel szerződeacuteskoumlteacutes akcioacutefaacutezis - koumlzuumll meglaacutetaacutesom

szerint - az első szakasz biacuter kiemelkedő jelentőseacuteggel Ebben a faacutezisban az uumlgyfeacutellel valoacute kapcsolatfelveacutetel utaacuten tovaacutebbi feladatunk a probleacutema előzetes meghataacuterozaacutesa előzetes

ceacutelmegfogalmazaacutes eacutes a felmeacutereacutes

Mindezen feladatok teljesuumlleacuteseacutet kuumlloumlnoumlsen koumltelezett uumlgyfelek eseteacuteben leacutenyegileg hataacuterozza meg a koumltelezettseacuteg alapjaacuteul szolgaacuteloacute magatartaacutes mely aacuteltalaacuteban devianciakeacutent eacutertelmeződik

A hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndash orientaacutelt leiacuteraacutes a segiacutető szereplőinek egymaacutesroacutel kialakiacutetott veacutelemeacutenyeacutet alapjaiban hataacuterozza meg Az elsőbbseacutegi hataacutes elveacutenek engedelmeskedve (vouml Hamilton

- Sherman 1999 103) a szakember egy koumlzoumlsseacutegi normaacutet megseacutertő ember keacutepeacutere vagy kategoacuteriaacutejaacutera

fogja alapozni az iacuteteacuteleteacutet az uumlgyfele pedig az őt kontrollaacuteloacute hatalommal biacuteroacute ember seacutemaacutejaacutera

A kategoacuteria ndash alapuacute eacuteszleleacutest (vouml Fiske - Neuberg 1999 169) a cigaacuteny csoporthoz valoacute tartozaacutes

tovaacutebb erősiacuteti szinte teljes meacuterteacutekben lehetetlenneacute teacuteve az uumlgyfeacutel egyedi vonaacutesaira azaz egyedi probleacutema ndash eacutes ceacuteleacutertelmezeacuteseacutere fordiacutetandoacute figyelem kialakulaacutesaacutet Fiske ndash Neuberg szerint az egyeacutenre

iraacutenyuloacute figyelem az eacutertelmezeacutes a fuumlggőseacutegi viszony kereteacuteben megjelenő motivaacutecioacute fogja

befolyaacutesolni az iacuteteacuteletalkotaacutes folyamataacutet Mindezeket alapvetően bdquoa ceacutelszemeacutely relevanciaacuteja hataacuterozza

megrdquo (Fiske et al 2006 b 185) a megfigyelő a szaacutemaacutera fontos szemeacutelyről alkotott veacutelekedeacutesek eacutes a hozzaacute valoacute viszonyulaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban jobban fog toumlrekedni az egyedi vonaacutesok alkalmazaacutesaacutera mint a

kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesra A szakemberek szaacutemaacutera is koumltelezően fenntartandoacute

egyuumlttműkoumldeacutesekről azonban szerintem nem felteacutetelezhetjuumlk hogy joacute alapot szolgaacuteltatnaacutenak a segiacutetők megismerő motivaacutecioacutejaacutehoz

A normaacutek tekinteteacuteben a segiacutető kettős elvaacuteraacutessal szembesuumll a toumlbbseacutegi inteacutezmeacutenyi koumlrnyezet a helyi koumlzoumlsseacuteg elvaacuteraacutesa eacutes a szakmai normaacutek Ha a szakember nem alkalmazkodik a koumlzoumlsseacutegi normaacutekhoz

s a bdquodologtalanrdquo vagy rdquosegeacutelyeken eacutelőrdquo cigaacutenyokat taacutemogatja peacuteldaacuteul egy telepuumlleacutesi konfliktus soraacuten

koumlnnyen aacutellaacutesaacutet vesziacutetheti (vouml Fiske et al b 2006208 a helyi normaacutekroacutel)

Maacutesik bdquooldalroacutelrdquo viszont a segiacutetők identitaacutesaacutet bizonyos meacuterteacutekben meghataacuterozza szakmai

szocializaacutecioacutejuk is Elmeacuteleti keacutepzeacuteseik soraacuten a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes az elesettek iraacutenti

megeacuterteacutes mint eacuterteacutekkel biacuteroacute koumlvetendő magatartaacutes jelenik meg Ebben a keretben az elutasiacutetaacutes vagy a negatiacutev tartalmuacute sztereotiacutepiaacutek alkalmazaacutesa nem kiacutevaacutenatos Az a segiacutető aki szeretne bdquojoacuterdquo szakember

lenni az eacutenfelnagyiacutetaacutes motiacutevuma aacuteltal vezeacuterelve a puha rasszizmus eszkoumlzeinek az alkalmazaacutesa feleacute

19 Leiacuteraacutesaacutet laacutesd Compton ndashGalaway 1984 323- 324 vagy in Hegyesi Talyigaacutes 1995 154-155

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

15

hajolhat (Fiske 2006) tartoacutezkodik a nyiacutelt sztereotipizaacutelaacutestoacutel ugyanakkor veacutelekedeacuteseit vaacuteltozatlanul a

taacutersadalmi kategoacuteriaacutek s az azokhoz taacutersiacutetott konszenzuson nyugvoacute tartalmai hataacuterozzaacutek meg

Iacutegy a kategoacuteria ndash alapuacute iacuteteacuteletek megalkotaacutesaacutet maacuter on ndash line moacutedon az adott segiacutető vonaacutesbeli

sajaacutetossaacutegai mellett szaacutemos diszpoziacutecionaacutelis teacutenyező is taacutemogatja

Kiemelt eljaacuteraacutesok az esetkeleacutes folyamaacuteban

Segiacutető beszeacutelgeteacutes Az eacuten eacutertelmezeacutesemben a non direktiacutev eszkoumlz alkalmazaacutesa azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy a taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis szintű elnyomaacutes a mi jelen interperszonaacutelis szinten elinduloacute kapcsolatunkban ne termelődjeacutek uacutejra A beszeacutelgeteacutesvezeteacutes aacutetadaacutesa azt a meggyőződeacutesemet fejezi ki

hogy hataacuterozottan elismerjuumlk az uumlgyfeacutel sajaacutet eacuteleteacuteben valoacute kompetenciaacutejaacutet ha uacutegy teszik az

empowerment egyik legegyeacutertelműbb eszkoumlze20

Ebben az eacutertelemben a segiacutető beszeacutelgeteacutes maacuter nem felel meg a rogers ndash i meghataacuterozaacutesnak Hiszen a mi ceacutelunk nem felteacutetlenuumll a kliens oumlnismereteacutenek a

fejleszteacutese lesz hanem hangsuacutelyosabb elemmeacute vaacutelik az hogy az uumlgyfeacutel viszonylagos kontrollhoz

jutva biztonsaacutegban eacuterezze magaacutet a veluumlnk valoacute kapcsolataacuteban Kiemelt ceacutelunk lesz tehaacutet hogy a

cigaacuteny csalaacutedokat hozzaacutesegiacutetsuumlk ahhoz az eacutelmeacutenyhez melynek soraacuten azt eacutelhetik meg hogy egy a toumlbbseacutegi taacutersadalmat keacutepviselő szemeacutellyel valoacute interakcioacuteik az egyuumlttműkoumldeacutes partneri elveacuten

szerveződnek s nem a toumlbbseacuteg elnyomoacute akarataacutenak engedelmeskedve A konkreacutet szociaacutelis probleacutema

megvitataacutesaacutet tehaacutet aacuteltalaacuteban a hatoacutesaacuteg aacuteltal meghataacuterozott deviancia ndashfoacutekuszuacute tematika ideiglenes mellőzeacutese arra biztosiacutet lehetőseacuteget hogy az uumlgyfeacutel a toumlrteacutenetei reacuteveacuten a taacutersadalom teljes joguacute

tagjakeacutent jelenjen meg Ilyen moacutedon nem csak a segiacutető beszeacutelgeteacutes hagyomaacutenyos ceacutelja hanem

tartalma is moacutedosul Nem felteacutetlenuumll sőt szinte biztosan nem fog az első talaacutelkozaacutesok alkalmaacuteval a roma uumlgyfeacutel intrapszicheacutes toumlrteacuteneacuteseivel foglalkozni a beszeacutelgeteacutest valoacutesziacutenűleg non direktiacutev moacutedon

sem tudnaacutenk ebbe az iraacutenyba tematizaacutelni bdquoA leacutenyeg hogy egyuumltt lehessen lenni eacutes eacuterintkezni lehessen

egymaacutessal amikor ennek szuumlkseacutegeacutet eacuterzikrdquo (Piasere 1998 38) Ilyen moacutedon a segiacutető szakember a

romaacutek eacuteleteacuteben olyan fontos taacutersas egyuumlttleacutetek folyamaacuteba kapcsoloacutedik be melyek az ő eacuteletuumlk - cigaacutenysaacuteguk talaacuten legbiztosabban mindent tuacuteleacutelő jellegzetesseacutege

A csalaacutedlaacutetogataacutes szinteacuten a legitimaacuteloacute miacutetoszok interperszonaacutelis szintű tagadaacutesaacutera nyuacutejt lehetőseacuteget udvarias vendeacutegkeacutent (vouml Berg 1995 26) alkalmunk nyiacutelik arra hogy kifejezzuumlk mi nem osztjuk

peacuteldaacuteul a koszossaacuteg miacutetoszaacuteban valoacute hitet

A beszerzeacutes szinteacuten fontos szerepet kaphat a roma csalaacutedokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutesben Kuumlloumlnbseacuteget

kell tennuumlnk azonban a ruhaacutekat eacutelelmiszercsomagot rutinoson kiosztoacute s a cigaacuteny csalaacutedokat a

segeacutelyezett staacutetuszban tartoacute magatartaacutes eacutes a fizikai eacuteletben maradaacuteshoz neacutelkuumlloumlzhetetlen taacutemogataacutest

biztosiacutetoacute viszonyulaacutes koumlzoumltt Tapasztalataim szerint tehaacutet ezekre a szuumlkseacutegletekre a kapcsolat első faacutezisaacuteban gyakran az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval reagaacutelni kell ugyanakkor a szakember nem

redukaacutelhatja a segiacutető teveacutekenyseacutegeacutet ezen eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera A beszerzeacutes aszimmetrikus

tartalmaacutera leszűkuumllő kapcsolat meglaacutetaacutesom szerint a fennaacutelloacute hatalmi viszony megerősiacuteteacuteseacutet

szolgaacutelja A romaacutek egyoldaluacute igeacutenylő szerepbe toumlrteacutenő bemerevedeacutese rendszerfunkcionaacutelis viszont

eacutelesen ellenteacutetes a szociaacutelis munka ceacuteljaival Azok a csalaacutedok akik csupaacuten ilyen moacutedon

kapcsoloacutednak egy telepuumlleacutes csalaacutedsegiacutető szolgaacutelataacutehoz akarva - akaratlanul is hozzaacutejaacuterulnak a roacuteluk szoacuteloacute negatiacutev sztereotiacutepiatartalmak bdquobizonyiacutetaacutesaacutehozrdquo az őket alaacutevetett helyzetben tartoacute miacutetoszok

legitimaacutecioacutejaacutehoz

20 Az empowerment koumltelezett uumlgyfelekkel valoacute munkaacuteban leacutevő jelentőseacutegeacuteről laacutesd pld Pataki eacutes mtaacutersai 2009 255

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

16

V Az aacuteltalam kidolgozott kutataacutesi koncepcioacute eacutes az integratiacutev modell sajaacutetossaacutegai

Kutataacutesom neacutehaacuteny ponton kiegeacutesziacuteteacutest fejleszteacutest igeacutenyelne Baacuter oumlt adatgyűjteacutesi moacutedszert dolgoztam ki eacuterdemben haacuterom moacutedszerrel nyert adatokra taacutemaszkodtam a hipoteacutezis bizonyiacutetaacutesakor

Ugyanakkor uacutegy veacutelem bizonyos moacutedszerekben eacutes bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacuteban kutataacutesom

innovatiacutev Vizsgaacutelati ceacutelom az volt hogy a nevezett inteacutezmeacutenyekben a koumlzvetlen szociaacutelis esetmunka tartalmaacutet feltaacuterjam Elteacuterve a hagyomaacutenyosnak tekinthető adatgyűjteacutesi moacutedszertől a segiacutető

szakemberekkel keacutesziacutetendő interjuacutektoacutel eacuten elsősorban a szakemberek aacuteltal vezetett esetnaploacutek

feljegyzeacuteseire taacutemaszkodtam Fontos szempontnak tekintettem azt hogy ne eacuten becsuumlljem - iacuteteacuteljem meg a teacutenylegese előforduloacute teveacutekenyseacutegeket hanem a lehetőseacuteg szerint megismerhető bdquoobjektiacutevrdquo

valoacutesaacutegot taacuterjam fel A feltaacutert eljaacuteraacutesok az alkalmazaacutesukban megjelenő araacutenyok a koumlzoumlttuumlk

megmutatkozoacute oumlsszefuumlggeacutesek oumlnmagukban is azt gondolom uacutej szempontokat adtak a szakma gyakorlataacutenak vizsgaacutelataacutehoz Egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a gyermekjoacuteleacuteti szolgaacutelatokkal eacutes a

csalaacutedsegiacutető koumlzpontokkal egyuumlttműkoumldő uumlgyfelek jelenteacutekeny reacutesze koumltelezettseacuteg alapjaacuten tartja a

kapcsolatot az inteacutezmeacutennyel Hataacuterozottan koumlrvonalazoacutedtak az esetmenedzsmenthez sorolhatoacute

eljaacuteraacutesok s vilaacutegosan kideruumllt a buumlrokratikus szociaacutelis munka jelenleacutete az esetmunka gyakorlataacuteban S kideruumllt az is hogy a roma uumlgyfeleket a szociaacutelis szakemberek aacuteltalaacuteban a buumlrokratikus kereteken

beluumll segiacutetik

Tovaacutebbi lehetseacuteges kutataacutesi teacutemakeacutent megjeloumllhető a konzultaacutecioacutes jellegű eljaacuteraacutesok termeacuteszeteacutenek

pontosabb feltaacuteraacutesa Vizsgaacutelandoacute teruumllet lehet meacuteg az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek

csoportjaacuten beluumll az uacutegynevezett gondoskodoacute jellegű eljaacuteraacutesok Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy ez utoacutebbihoz sorolt teveacutekenyseacutegek nem korlaacutetozoacutednak a fizikai szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere jelentősen meacuterteacutekben

taacutersul hozzaacute egyfajta eacuterzelmi taacutemogataacutes Szinteacuten az esetmenedzsment jellegű teveacutekenyseacutegek nagy

moacutedszertani csoportjaacuten beluumll eacuterdemes lenne koumlzelebbről megvizsgaacutelni a koordinaacuteloacute eljaacuteraacutesok

termeacuteszeteacutet

A roma uumlgyfelekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes akadaacutelyoztatottsaacutegaacutenak a megismereacuteseacutehez szuumlkseacuteges lenne

az itt vaacutezolt puha rasszizmus eacutes a segiacutetői hivataacuteshoz taacutersiacutetott motivaacutecioacuteinak feltaacuteraacutesa Baacuter ismert szaacutemos kutataacutesi eredmeacuteny a toumlbbseacutegi taacutersadalom romaacutekra vonatkozoacute sztereotiacutepia tartalmairoacutel (laacutesd

pld Faacutebiaacuten - Sik 1996 Bernaacutet 2010 segiacutetők vonatkozaacutesaacuteban Babusik 2004) tovaacutebbi vizsgaacutelatra

lenne szuumlkseacuteg mely felmeacuteri ezeket a tartalmakat a segiacutető professzioacute gyakorloacuteinak koumlreacuteben kuumlloumlnoumls tekintettel a felelősseacutegtulajdoniacutetaacutes keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacutean

Az aacuteltalam kidolgozott integratiacutev modell meglaacutetaacutesom szerint elsősorban a szakmai eacuterteacutekek

gyakorlati megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega tekinteteacuteben biacuter uacutejiacutetoacute jelleggel Az uumlgyfelekre iraacutenyiacutetandoacute intenziacutev eacutes reflektiacutev figyelem koumlzpontba helyezeacuteseacutevel eltaacutevolodok a koumltelezett staacutetuszhoz eacutes a roma leacutethez

hagyomaacutenyosan tapadoacute deviancia ndash orientaacutelt megkoumlzeliacuteteacutestől s az emberi meacuteltoacutesaacuteg eacutes egyediseacuteg

tisztelete vaacutelik hangsuacutelyossaacute

A benyomaacutes - szerveződeacutes folyamat eacutertelmezeacutesi keretkeacutent jelenik meg a modellemben lehetőseacuteget

nyuacutejtva a segiacutetőknek arra hogy kiacuteseacuterletet tegyenek joacutel beaacutegyazoacutedott sztereotiacutepiaacuteik feluumlliacuteraacutesaacutera s az egyedi vonaacutesokra fordiacutetott figyelem reacuteveacuten egy eredmeacutenyes egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesaacutera

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

17

A teacutezisekben hivatkozott irodalmak jegyzeacuteke

1 Babusik Ferenc A romaacutek foglalkoztataacutesi diszkriminaacutecioacuteja a munkaerőpiacon in Eseacutely

20082 47-70

2 Bargh A John A mindennapi eacutelet automatizmusa in in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris Budapest 2006

3 Berg Insoo Kim Konzultaacutecioacute sokprobleacutemaacutes csalaacutedokkal Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv sorozat

V Animula Egyesuumllet Budapest 1995 4 Bernaacutet Anikoacute Integraacutecioacute a fejekben a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak eacuteszleleacutese eacutes

megiacuteteacuteleacutese a lakossaacuteg koumlreacuteben in Taacutersadalmi Riport 2010 TAacuteRKI Budapest 2010

5 Bernaacuteth Gaacutebor ndash Messing Vera A magyarorszaacutegi meacutedia eacutes egy interetnikussaacute vaacuteloacute szociaacutelis konfliktus a szeacutekesfeheacutervaacuteri gettoacuteuumlgy nyilvaacutenossaacutega a toumlbbseacutegi eacutes aroma meacutediaacuteban in

Horvaacuteth Aacutegota ndash Landau Edit ndash Szalai Juacutelia (szerk) Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom

Alapiacutetvaacuteny Uacutej Mandaacutetum Koumlnyvkiadoacute Budapest 2000

6 Brewer M A sajaacutet csoport iraacutenti elfogultsaacuteg eacutes a minimaacutelis csoportkoumlzi helyzet egy kognitiacutev ndash motivaacutecioacutes elemzeacutes in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh

(szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1999 49-72 old 7 Compton Robert - Galaway Burt Social Work Process 3rd ed The Dorsey Press Chicago

Illinois 1984

8 Devine Patricia G Sztereotiacutepiaacutek eacutes előiacuteteacuteletek automatikus eacutes kontrollaacutelt komponensek in

Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

9 Dominelli Lena Az elnyomaacutes - elleni gyakorlat előadaacutes a Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi eacutes szociaacutelis keacutepzeacutesi Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitikai Tanszeacutek Jubileumi Konferenciaacutejaacuten 2010 maacutejus

10 Dupcsik Csaba Cigaacuteny ndashkeacutepek A magyarorszaacutegi cigaacuteny vizsgaacutelatokroacutel in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest 2005

11 Euroacutepai Rasszizmus eacutes Intolerancia Ellenes Bizottsaacuteg Maacutesodik jelenteacutes Magyarorszaacutegroacutel

Strasbourg 2000

12 Faacutebiaacuten Zoltaacuten ndash Sik Endre Előiacuteteacuteletesseacuteg eacutes tekinteacutelyelvűseacuteg in Andorka Rudolf ndash Kolosi Tamaacutes ndash Vukovich Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi riport 1996 TAacuteRKI ndash Szaacutezadveacuteg Budapest

1996

13 Dr Farkas Lilla ndash Neacutemeth Szilvia ndash Papp Z Attila ndash Boros Julianna ndash Kardos Zsoacutefia A Romaacutek minőseacutegi oktataacuteshoz valoacute egyenlő meacuterteacutekű hozzaacutejutaacutesa Orszaacutegjelenteacutes Open Society

Institute Budapest 2007 letoumlltve a

httpall_in_oneromak_minosegi_oktatasa_magyarorszagpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 2011 0428

14 Ferge Zsuzsa A magyar segeacutelyezeacutesi rendszer reformja in Eseacutely 19956 19961 19962

15 Ferge Zsuzsa Ellenaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute Budapest 2005 letoumlltve a

httpwwwwfergezsuzsahudocsellenaacutello_egeynlotlensegekpdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110510

16 Fiske Susan T- Morling Beth A sztereotipizaacutelaacutes a szemeacutelyes kontrollmotiacutevum eacutes a

kapacitaacuteskorlaacutetok fuumlggveacutenyeacuteben a hatalom eacutes a szorongaacutes kuumlloumlnoumls paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja

Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

17 Fiske Susan T- Neuberg Steven L A benyomaacutes szerveződeacutes kontinuuma a kategoacuteriaacuten

alapuloacute folyamatoktoacutel a tulajdonsaacutegokon alapuloacute folyamatokig az informaacutecioacute eacutes a motivaacutecioacute hataacutesa a figyelemre eacutes eacutertelmezeacutesre paacuterosa in Hunyady Gyoumlrgy-David L Hamilton - Nguyen

Luu Lan Anh (szerk) A csoportok percepcioacuteja Pszicholoacutegiai tanulmaacutenyok XVII Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1999 18 Fiske Susan T a) Taacutersas alapmotiacutevumok Osiris Budapest 2006

18

19 Fiske Susan T- Lin Monica - Neuberg Steven L b) A kontinuum ndash modell Tiacutez eacutev

eltelteacutevel in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom

megismereacutese Osiris Budapest 2006

20 Fiske Susan T d) Maacutesok iraacutenyiacutetaacutesa A hatalom hataacutesa a sztereotipizaacutelaacutesra in Fiske Susan T ndash Hamilton David L ndash Bargh John A A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris

Budapest 2006

21 Foacutenai Mihaacutely ndash Faacutebiaacuten Gergely ndash Filepneacute Nagy Eacuteva ndash Peacutenzes Marianna Szegeacutenyseacuteg etnicitaacutes Eacuteszakkelet ndash magyarorszaacutegi kutataacutesok empirikus tapasztalatai in Szocioloacutegiai

Szemle 20073-4 53-81

22 Forray R Katalin ndash Hegedűs T Andraacutes Cigaacuteny gyermekek szocializaacutecioacuteja Aula Kiadoacute Budapest 1998

23 Froslund Mari ndash Jergeby Ulla- Soydan Haluk ndash Williams Charlotte Responding to

ethnicity a cross ndash National Evaluation of Social Work Responses in Child Protection Cases

in Social Work in Europe 2002 vol9(3) 39-51pp 24 Graham Mekada ndash Schiele Jerome Equality ndashof ndashoppressions and anti ndash discriminatory

models in social work reflections from the USA and UK in European Journal of Social

Work 2010 (2) 13 231-244pp 25 Gyukits Gyoumlrgy A romaacutek egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesaacutenak szociaacutelis haacutettere in Horvaacuteth Aacutegota ndash

Landau Edit ndash Szalai Juacutelia Cigaacutenynak szuumlletni Aktiacutev Taacutersadalom Alapiacutetvaacuteny ndash Uacutej Mandaacutetum

Kiadoacute Budapest 2000 26 Hamilton David L ndash Gifford Robert K Illuzoacuterikus korrelaacutecioacute a szemeacutelykoumlzi eacuteszleleacutesben a

sztereotip iacuteteacuteletek kognitiacutev alapja in Hunyady Gyoumlrgy - Hamilton David L ndash Lan Anh

Nguyen Luu (szerk) A csoportok percepcioacuteja Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1999

27 Havas Gaacutebor Eseacutelyegyenlőseacuteg deszegraacutecioacute in Fazekas Mihaacutely ndash Koumlllő Jaacutenos ndash Varga Julia (szerk) Zoumlld koumlnyv a koumlzoktataacutes helyzeteacuteről Ecostat Budapest 2008

28 Havas Gaacutebor Ami toumlrteacutent az a gettoacute csinosiacutetgataacutesa Havas Gaacuteborral Reacuteveacutesz Saacutendor eacutes Zolnay

Jaacutenos beszeacutelget in Beszeacutelő 20094 29 Hegyesi Gaacutebor Az aacuteltalaacutenos szociaacutelis munka szakmai koncepcioacuteja in Kozma Judit (szerk)

Keacutezikoumlnyv szociaacutelis munkaacutesoknak 2 kiadaacutes Szociaacutelis Szakmai Szoumlvetseacuteg 1998 Budapest

30 Hunyady Gyoumlrgy A taacutersadalmi csoportok eacuterteacutekelő megkuumlloumlnboumlzteteacutese vaacuteltott kutataacutesi

perspektiacutevaacutek in Sidanius Jim ndash Pratto Felicia A taacutersadalmi dominancia Osiris Budapest 2005

31 Jost John T Oumlnalaacuteveteacutes a taacutersadalomban a rendszerigazolaacutes pszicholoacutegiaacuteja Osiris

Budapest 2003 32 Jost John T ndash Burgess Diana Az attitűdoumlk ambivalenciaacuteja valamint a rendszerigazolaacutes eacutes a

csoportigazolaacutes konfliktusa az alacsony staacutetusuacute csoportokban in Oumlnalaacuteveteacutes a taacutersadalomban

a rendszerigazolaacutes pszicholoacutegiaacuteja Osiris Budapest 2003 33 Kertesi Gaacutebor Roma foglalkoztataacutes az ezredforduloacuten in Szocioloacutegiai Szemle 20056 57-87

34 Kozma Judit ndash Doumlgei Ilona ndash Kostyaacutel L Aacuterpaacuted ndash Moacuted Peacuteter ndash Udvari Andrea ndash Vajda

Norbert Nyomorgoacute csalaacutedok eacutes szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok letoumlltve a

httpwwwszmihuimagesdokszocialpolitikaszoc_szolgnyomorgo_nyomdaipdf oldalroacutel a letoumllteacutes időpontja 20110204

35 Ladaacutenyi Jaacutenos A burkolt szelekcioacutetoacutel a nyiacutelt diszkriminaacutecioacuteig MTA Toumlrteacutenettudomaacutenyi

Inteacutezet ndash MTA Taacutersadalomkutatoacute Koumlzpont Budapest 2009 36 Luumlssi Peter A rendszerszemleacuteletű szociaacutelis munka gyakorlati tankoumlnyve Hiacuted Alapiacutetvaacuteny

1998

37 Mezey Barna (szerk) A magyarorszaacutegi cigaacutenykeacuterdeacutes dokumentumokban 1422 ndash 1985 Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1986

38 Morse Gary A review of case ndash management for people who are homeless Implications for

practice policy and research letoumlltve a httpaspehhsgovesymposium7-casemgmthtm

letoumllteacutes időpontja 2009 november 39 Nemeacutenyi Maacuteria Szegeacutenyseacuteg ndash etnicitaacutes ndash egeacuteszseacuteg in Nemeacutenyi Maacuteria ndash Szalai Juacutelia (szerk)

Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum

Budapest 2005 40 Paacutelos Doacutera Cigaacuteny identitaacutesok neheacutezseacutegei in Eseacutely 2010241-63

19

41 Paacutelosi Eacuteva ndash Sik Endre ndash Simonovits Bori Diszkriminaacutecioacute a plaacutezaacuteban in Szocioloacutegiai

Szemle 200 Pataki Eacuteva ndash Aacutegoston Magdolna ndash Jaacuteszbereacutenyi Aacutegnes ndash Hallgatoacute Eacuteva A

rendszeres szociaacutelis segeacutelyezettekkel veacutegzett szociaacutelis munka sajaacutetossaacutega speciaacutelis moacutedszerei

foacutekuszban a koumlzoumlsseacutegi eacutes a csoportmunka in Csoba Judit (szerk) Peremhelyzetű taacutersadalmi csoportok taacutersadalmi eacutes munkaerő ndash piaci integraacutecioacuteja Debreceni Egyetemi Kiadoacute Debrecen

2009

73-4 135-148 42 Piasere Leonardo A ciganoloacutegusok szerelmei vaacutelogatott tanulmaacutenyok ELTE BTK Kulturaacutelis

Antropoloacutegia Szakcsoportja Budapest 1997

43 Proctor Enola K - Davis Larry E The challenge of racial difference skills for clinical practice in Social Work 1994339314- 323pp

44 Proacutenai Csaba Cigaacutenykutataacutes eacutes kulturaacutelis antropoloacutegia ELTE BTK Kulturaacutelis Antropoloacutegia

Szakcsoportja ndash Csokonai Viteacutez Mihaacutely Taniacutetoacutekeacutepző Főiskola Taacutersadalomtudomaacutenyi eacutes

koumlzművelődeacutesi Tanszeacutek Budapest - Kaposvaacuter 1995 45 Radoacute Peacuteter Jelenteacutes a magyarorszaacutegi cigaacuteny tanuloacutek oktataacutesaacuteroacutel Szakeacutertői tanulmaacuteny a

Nemzeti eacutes Etnikai Kisebbseacutegi Hivatal szaacutemaacutera 1997

46 Sidanius Jim ndash Pratto Felicia A taacutersadalmi dominancia Osiris Budapest 2005 47 Sik Endre ndash Simonovits Bori Egyenlő baacutenaacutesmoacuted eacutes diszkriminaacutecioacute in Kolosi Tamaacutes ndash Toacuteth

Istvaacuten Gyoumlrgy (szerk) Taacutersadalmi Riport 2008TAacuteRKI Budapest 2008

48 Stewart Michael Sinclair Daltestveacuterek Az olaacutehcigaacuteny identitaacutes eacutes koumlzoumlsseacuteg tovaacutebbeacuteleacutese a szocialista Magyarorszaacutegon T- Twins Kiadoacute MTA Szocioloacutegiai Inteacutezet Max Weber

Alapiacutetvaacuteny 1994

49 Suraacutenyi Eacuteva A Biztos kezdet program hataacutesvizsgaacutelataacutenak bemeneti meacutereacutese in Kapocs 2010

2 2 ndash 11 50 Szaboacute Ildikoacute ndash Horvaacuteth Aacutegnes Taniacutetoacutekeacutepző főiskolaacutesok elkeacutepzeleacutesei a kisebbseacutegekkel

leacutetesiacutethető kapcsolatokroacutel in Andor Mihaacutely (szerk) Romaacutek eacutes oktataacutes Iskolakultuacutera Peacutecs

2002 51 Szaboacute Lajos A szociaacutelis esetmunka gyakorlata Wesley Jaacutenos Lelkeacuteszkeacutepző Főiskola

Budapest 2003

52 Szaboacuteneacute Kaacutermaacuten Judit A romacigaacuteny neacutepesseacuteg helyzete in Kopp Maacuteria (szerk) A magyar

lelkiaacutellapot Budapest 2008 53 Szalai Juacutelia A joacuteleacuteti fogda in in Nemeacutenyi Maacuteria ndash Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek

kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai jogai Uacutej Mandaacutetum Budapest

2005 54 Szalai Juacutelia Nincs keacutet orszaacuteg Osiris Kiadoacute Budapest 2007

55 Toumlrzsoumlk Judit Kik az bdquoigazi cigaacutenyokrdquo in in Kovalcsik Katalin (szerk) Tanulmaacutenyok a

cigaacutenysaacuteg taacutersadalmi helyzete eacutes kultuacuteraacuteja koumlreacuteből ELTE-IFA - OM Budapest 2001 56 Zsigoacute Jenő bdquoFeltaacuterni eacutes megnevezni az elnyomaacutesok direkt rendszereacutetrdquo in Nemeacutenyi Maacuteria ndash

Szalai Juacutelia (szerk) Kisebbseacutegek kisebbseacutege A magyarorszaacutegi cigaacutenyok emberi eacutes politikai

jogai Uacutej Mandaacutetum Kiadoacute Budapest 2005

20

A szerző sajaacutet publikaacutecioacutei a teacutemaacuteban

Előadaacutesok

1 Berta Edina rdquoIs there any chance of anti discriminatory practice in Hungary Intensive

course on Anti- discriminatory Practice Linkoumlpings University Norrkoumlping Sveacutedorszaacuteg

2000 juacutenius 2 Berta Edina ldquoSpecial skills with ethnic minority clientsrdquo Intensive course on Anti-

discriminatory Practice Hertfordshire University Hatfield Nagy-Britannia 2001 aacuteprilis

3 Heacutederneacute Berta Edina Segiacutetők attitűdjei roma kliensekkel veacutegzett szociaacutelis munkaacuteban beszaacutemoloacute a Soros Alapiacutetvaacuteny aacuteltal taacutemogatott Csongraacuted megyei szociaacutelis szakemberek

koumlreacuteben veacutegzett kutataacutes reacuteszeredmeacutenyeiről Tudomaacutenyos Uumlleacutesek Bizottsaacutega eacutes a SZAB

Orvostudomaacutenyi Szakbizottsaacuteg uumlleacutese 2003 aacuteprilis 4 Heacutederneacute Berta Edina Az etnikai maacutessaacuteg megjeleneacutese a szociaacutelis munka nemzetkoumlzi

irodalmaacuteban Szegedi Tudomaacutenyegyetem Főiskolai Kar Tudomaacutenyos Napja 2005 aacuteprilis

5 Heacutederneacute Berta Edina A kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg gyakorlata a roma kliensekkel folytatott

esetmunkaacuteban előadaacutes a bdquoMoacutedszertani soksziacutenűseacuteg a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokbanrdquo ciacutemű szekcioacuteban bdquoA szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutenek meacuterfoumlldkoumlvei I Minőseacuteg szakmai

konferenciardquo Szegedi Tudomaacutenyegyetem Egeacuteszseacuteguumlgyi Főiskolai Kar Szociaacutelis Munka eacutes

Szociaacutelpolitika Tanszeacutek Szeged 2005 november 6 Heacutederneacute Berta Edina A sztereotiacutepia fogalom vaacuteltozaacutesa - egy uacutej tartalommodell Tudomaacutenyos

Uumlleacutesek Bizottsaacutega Szeged SZTE ETSZK 2006 maacutejus

7 Heacutederneacute Berta Edina A szociaacutelis esetmunka vaacuteltozaacutesa - Vaacuteltozoacute eacuterteacutekek SZTE ETSZK

Tudomaacuteny Napja 2009 november 8 Heacutederneacute Berta Edina Egy szemleacutelet implicit megjeleneacutese a gyakorlatban ndash gondoskodaacutes a

szociaacutelis esetmunkaacuteban kutataacutesi tapasztalatok SZTE ETSZK Tudomaacuteny Napja 2010 nov

Tanulmaacutenyok

1 Berta Edina Az eseacutelyegyenlőtlenseacuteg megjeleneacutese a szeged-kiskundorozsmai cigaacuteny gyermekek eacuteleteacuteben szakdolgozat SZOTE Egeacuteszseacuteguumlgyi Főiskolai Kar Aacuteltalaacutenos Szociaacutelis

Munkaacutes Szak Szeged 1995

2 Berta Edina A roma - magyar segiacutetőkapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesai szakdolgozat E LTE Szociaacutelpolitika eacutes Szociaacutelis Munka Tanszeacutek Budapest 2001

3 Berta Edina Az etnikai maacutessaacuteg megjeleneacutese a szociaacutelis munka nemzetkoumlzi gyakorlataacuteban

Tudomaacutenyos Koumlzlemeacutenyek I Szegedi Tudomaacutenyegyetem 2001 szeptember

4 Heacutederneacute Berta Edina Hogyan alkalmazzuk a probleacutemamegoldoacute - modellt a roma kliensekkel valoacute munkaacuteban Keacutezirat-oktataacutesi segeacutedanyag az bdquoInterkulturaacutelis szociaacutelis munkardquo c kurzus

taniacutetaacutesaacutehoz SZTE Egeacuteszseacuteguumlgyi Főiskolai Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitika Tanszeacutek

2004

Fordiacutetaacutesok

1 Jim Sidanius - Felicia Pratto Az elnyomaacutes oumlrdoumlgi koumlre az inteacutezmeacutenyes diszkriminaacutecioacute

ezernyi megnyilvaacutenulaacutesa in Jim Sidanius - Felicia Pratto A taacutersadalmi dominancia Osiris

2005

2 Susan T Fiske- Amy C Cuddy- Peter Glick - Jun Xu A (gyakran kevert) sztereotiacutepia tartalom modelljeA kompetencia az eacuteszlelt staacutetusboacutel a melegsziacutevűseacuteg pedig a versengeacutesből

ered inDavid L Hamilton- Susan TFiske-John A Bargh A taacutersak eacutes a taacutersadalom

megismereacutese Osiris 2006 3 Peter Glick ndash Susan T Fiske Ambivalens szoumlvetseacuteg Az ellenseacuteges eacutes a joacuteindulatuacute szexizmus

mint a nemi egyenlőtlenseacuteg egymaacutest kiegeacutesziacutető igazolaacutesa inDavid L Hamilton- Susan

TFiske-John A Bargh A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris 2006

21

20

A szerző sajaacutet publikaacutecioacutei a teacutemaacuteban

Előadaacutesok

1 Berta Edina rdquoIs there any chance of anti discriminatory practice in Hungary Intensive

course on Anti- discriminatory Practice Linkoumlpings University Norrkoumlping Sveacutedorszaacuteg

2000 juacutenius 2 Berta Edina ldquoSpecial skills with ethnic minority clientsrdquo Intensive course on Anti-

discriminatory Practice Hertfordshire University Hatfield Nagy-Britannia 2001 aacuteprilis

3 Heacutederneacute Berta Edina Segiacutetők attitűdjei roma kliensekkel veacutegzett szociaacutelis munkaacuteban beszaacutemoloacute a Soros Alapiacutetvaacuteny aacuteltal taacutemogatott Csongraacuted megyei szociaacutelis szakemberek

koumlreacuteben veacutegzett kutataacutes reacuteszeredmeacutenyeiről Tudomaacutenyos Uumlleacutesek Bizottsaacutega eacutes a SZAB

Orvostudomaacutenyi Szakbizottsaacuteg uumlleacutese 2003 aacuteprilis 4 Heacutederneacute Berta Edina Az etnikai maacutessaacuteg megjeleneacutese a szociaacutelis munka nemzetkoumlzi

irodalmaacuteban Szegedi Tudomaacutenyegyetem Főiskolai Kar Tudomaacutenyos Napja 2005 aacuteprilis

5 Heacutederneacute Berta Edina A kulturaacutelis eacuterzeacutekenyseacuteg gyakorlata a roma kliensekkel folytatott

esetmunkaacuteban előadaacutes a bdquoMoacutedszertani soksziacutenűseacuteg a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokbanrdquo ciacutemű szekcioacuteban bdquoA szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutenek meacuterfoumlldkoumlvei I Minőseacuteg szakmai

konferenciardquo Szegedi Tudomaacutenyegyetem Egeacuteszseacuteguumlgyi Főiskolai Kar Szociaacutelis Munka eacutes

Szociaacutelpolitika Tanszeacutek Szeged 2005 november 6 Heacutederneacute Berta Edina A sztereotiacutepia fogalom vaacuteltozaacutesa - egy uacutej tartalommodell Tudomaacutenyos

Uumlleacutesek Bizottsaacutega Szeged SZTE ETSZK 2006 maacutejus

7 Heacutederneacute Berta Edina A szociaacutelis esetmunka vaacuteltozaacutesa - Vaacuteltozoacute eacuterteacutekek SZTE ETSZK

Tudomaacuteny Napja 2009 november 8 Heacutederneacute Berta Edina Egy szemleacutelet implicit megjeleneacutese a gyakorlatban ndash gondoskodaacutes a

szociaacutelis esetmunkaacuteban kutataacutesi tapasztalatok SZTE ETSZK Tudomaacuteny Napja 2010 nov

Tanulmaacutenyok

1 Berta Edina Az eseacutelyegyenlőtlenseacuteg megjeleneacutese a szeged-kiskundorozsmai cigaacuteny gyermekek eacuteleteacuteben szakdolgozat SZOTE Egeacuteszseacuteguumlgyi Főiskolai Kar Aacuteltalaacutenos Szociaacutelis

Munkaacutes Szak Szeged 1995

2 Berta Edina A roma - magyar segiacutetőkapcsolat speciaacutelis vonatkozaacutesai szakdolgozat E LTE Szociaacutelpolitika eacutes Szociaacutelis Munka Tanszeacutek Budapest 2001

3 Berta Edina Az etnikai maacutessaacuteg megjeleneacutese a szociaacutelis munka nemzetkoumlzi gyakorlataacuteban

Tudomaacutenyos Koumlzlemeacutenyek I Szegedi Tudomaacutenyegyetem 2001 szeptember

4 Heacutederneacute Berta Edina Hogyan alkalmazzuk a probleacutemamegoldoacute - modellt a roma kliensekkel valoacute munkaacuteban Keacutezirat-oktataacutesi segeacutedanyag az bdquoInterkulturaacutelis szociaacutelis munkardquo c kurzus

taniacutetaacutesaacutehoz SZTE Egeacuteszseacuteguumlgyi Főiskolai Kar Szociaacutelis Munka eacutes Szociaacutelpolitika Tanszeacutek

2004

Fordiacutetaacutesok

1 Jim Sidanius - Felicia Pratto Az elnyomaacutes oumlrdoumlgi koumlre az inteacutezmeacutenyes diszkriminaacutecioacute

ezernyi megnyilvaacutenulaacutesa in Jim Sidanius - Felicia Pratto A taacutersadalmi dominancia Osiris

2005

2 Susan T Fiske- Amy C Cuddy- Peter Glick - Jun Xu A (gyakran kevert) sztereotiacutepia tartalom modelljeA kompetencia az eacuteszlelt staacutetusboacutel a melegsziacutevűseacuteg pedig a versengeacutesből

ered inDavid L Hamilton- Susan TFiske-John A Bargh A taacutersak eacutes a taacutersadalom

megismereacutese Osiris 2006 3 Peter Glick ndash Susan T Fiske Ambivalens szoumlvetseacuteg Az ellenseacuteges eacutes a joacuteindulatuacute szexizmus

mint a nemi egyenlőtlenseacuteg egymaacutest kiegeacutesziacutető igazolaacutesa inDavid L Hamilton- Susan

TFiske-John A Bargh A taacutersak eacutes a taacutersadalom megismereacutese Osiris 2006

21

21