GYERMEKIRODALMI LAP • LI. ÉVFOLYAM 578. SZÁM

2007

. FE

BR

UÁ

R

21

Farsangolók tarka népe síppal-dobbal muzsikál.

HunHunyyadi Mátyásadi Mátyás1443 – 14901443 – 1490

Fad

rusz

Ján

os

szobra

, K

oze

lka

Tiv

adar

fel

véte

le

3

Amikor László királymeghalt, erõsen

megijedtek azok az urak,akik Hunyadi László halá-lát okozták. Hogyne, amikor Szilágyi Mihálynagy sereggel közeledett Buda felé.

Amikor Pest városába érkezett, az isteniakarat csodálatos jeleket mutatott. Az elsõ éj-szakán, abban a hideg télben minden csillagfényesen ragyogott az égen, a Duna vize pedigolyan erõsen befagyott, hogy a jég hátán úgyjárhattak, mint a sík mezõn.

Reszkettek is az urak a budai várban, mertPest felõl minden baj nélkül fel lehetett vonul-ni a várba. Ha most Szilágyi Mihály bosszútforral, vége az életüknek... Pedig Szilágyi Mi-hályt nem a bosszúállás szándéka vezette, õennél többre vágyott: a trónt akarta megsze-rezni unokaöccsének, Hunyadi Mátyásnak.

Az urak hallván a szándékát, levonultakPest városába, hogy a király megválasztásáróltárgyaljanak. Ott sokat tárgyalni nem kellett,mert a köznemesség sokasága, negyvenezerember állott a Duna jegén, és mind HunyadiMátyást éltette. A gyerekek pedig ezt a dalténekelték a pesti utcákon:

Mátyást mostan választottaMind ez ország királyságra,Mert õt Isten adta nékünkMennyországból oltalmunkra.

Ezen a napon is csoda történt: a választás hí-re még ki sem szivárgott, de a pesti nagytemp-lomban már felhangzott a hálaadó ének.

Amikor aztán az egész nép megtudta, hogyMátyás lett a király, mindenki nagy örömmelujjongott. Minden templomban meghúzták aharangokat, harsogtak a kürtök, szóltak a sí-pok, és olyan nagy hangon énekelt mindenki,hogy megtelt azzal a levegõég.

A választás éjszakáját annyi máglyarakás vi-lágította meg, hogy az emberek azt hitték, acsillagok szálltak le az égboltról. Soha még ki-rályválasztás ennyi örömmel, ennyi dicsõség-gel nem történt.

De nemcsak Magyarországon örültek enneka választásnak! Erdélyben még sokkal na-gyobb volt az öröm, mert a Hunyadiak onnanszármaztak, s maga Mátyás Kolozsvár városá-ban született.

Örült egész Magyarország, vele örvendezettszép Erdélyország, amiért a törökverõ Hunya-

di János fiát, az ifjú Mátyástkirállyá választották.

Benczédi Székely István

és Thuróczi János

krónikája nyomán

Mátyást királlyá választják

Mátyást királlyá választják

fordította, s ebédjét a szán-tóvason költötte el.

Amikor a másik szolgaezt látta, gúnyolódva mond-ta:

– Te koldus, te lennél akirály? No, ha ostoromnyele kizöldül, míg egy for-dulót szántok, akkor csaku-gyan te leszel a király, énmeg a bolondod!

Hogy történt, hogy nem, de az ostornyél ki-zöldült, s íme, jöttek az angyalok, s a koronátMátyás fejére akarták tenni. Matyi húzódozott,s az ösztökével még meg is ütötte a koronát,azóta görbe a keresztje, de bizony csak õ lett akirály.

Mátyusföldi népmonda nyomán

Mátyás király szegénycsaládból származott, s

ha tán nemes is volt, csak bocs-koros, s így lett belõle ostorosszolga. Orra nagysága vagy tánegyéb ok miatt ingerkedtek velea parasztok, de Mátyás is vissza-vágott a gúnyolódóknak. Egy-szer gazdája kiküldte szántani.Délfelé járt már az idõ, amikor amásik szolga is kiment a mezõ-re. Ez csak félvállról beszélt Má-tyáshoz, õ meg mit sem törõdvea beszéddel, dolgához látott.

– Tudod-e, mi az újság? Azurak Budán összegyûlve királyt akarnakválasztani. Neked jó nagy orrod van! Nem sza-golod ki, ki lesz a nép ura?

A szolga gúnyos szavaira Mátyás ekként vá-laszolt:

– Az új királyt ma angyalok teszik, az lesz,aki vasasztalról eszik. – Azzal az ekéjét meg-

JAN

KO

VIC

S M

AR

CE

LLra

jza

1443. február 24-én, Mátyás napján Kolozs-váron megszületett Hunyadi János és SzilágyiErzsébet második gyermeke, Mátyás. A törökve-rõ hõs fia 15 éves korában lépett Magyarországtrónjára. 1490-ig uralkodott. Legdicsõbb kirá-lyunk nemcsak igazságos volt – mint sok-soknépmonda regéli –, hanem vitéz hadvezér, bölcsuralkodó és a mûvészet, a tudomány bõkezû pár-tolója is.

Erõs hadserege élén belsõés külsõ ellenségeit térdrekényszerítette. Ez a Corvinabécsi gyõzelmét örökíti meg.

Hadak útjánHadak útjánFebruárban történt

Mátyás pecsétje és aláírá-sa. Törvényei nemcsak aköznépet, hanem a nemese-ket is rendre kötelezték.Ezért volt oly népszerû a sze-gények körében, és törtekannyiszor életére a fõurak.

A Napsugárban már sokatolvastatok Mátyás kincsetérõ könyvtáráról. Egy Corvi-na megért egy falut.

Mátyás és második felesé-ge, Beatrix nápolyi hercegnõ.Fényes, reneszánsz udva-rukban otthonra leltek amûvészek, a tudósok.

Mátyásbudai

és visegrádi

palotájánakpompája,gazdag-

ságakápráztató

volt.

4

Benczúr Gyula festménye alájól illenek Vörösmarty Mihály Má-tyásról írott híres sorai:

„Fény nevére, áldás életére!”Fenn kiáltja minden hû ajak;Százszorozva visszazeng nevéreA hegy és völgy és a zárt falak.

Jankovics Marcell szellemes rajza szavak nélkül meséli el,mennyire szerette Mátyás a tréfát, a derût, hogyan leckéztettemeg a hamislelkû urakat, katonákat, papokat, és milyen büszkénviselte átlagosnál nagyobb orrát.

Atörténetírók elbeszé-lik, hogy Mátyás ki-

rály Bécs megszállásakorfelettébb nagy bátorsággal, demég nagyobb veszedelemmelforgolódott a bástyák körül.

Az ilyen vakmerõség a fõve-zérekben nem kívánatos, snem is dicséretes; egy puska-pattanás elpusztíthatja életét,és azzal országának mindenszerencséjét. Annál inkább kí-vánatos a bátorság, amely anépnek példát mutat.

Azt írja Plutarkhosz, hogyegyszer egy generális hadjá-rat után számot adott a magacselekedeteirõl, és akkoregyik katonája szóval ellenetámadott, és azt mondta neki:

– Amint látom, te nagy biz-tonságban hadakoztál, mertfegyver miatt még egy karco-lást se látni rajtad annyi idõtõlfogva. Én pedig, aki ugyanab-ban a hadjáratban vettemrészt, nézd, mennyi becsüle-tes sebet vettem fel hazámért,s nem kíméltem magamatúgy, ahogy te kímélted.

Erre a generális így felelt:– Engemet nem azért kül-

döttek, hogy saját fegyverem-mel magamnak hírt szerez-

zek, hanem azért, hogy ezzela haddal, amelyet az én ke-zemre és okosságomra bíz-tak, legyõzzem az ellenséget,s ezt én meg is cselekedtem,amint magad is látod. De egy-szer, amikor ostromot rendel-tem el, az történt, hogy az el-lenség egyik lándzsája mellet-tem esett le, és csaknem meg-sebesített. Én egyedül azt azesetet szégyellem, a többivelmind kérkedhetem.

Ebbõl tanulhat minden had-vezér, hogy a maga személyétpróbára tenni nem dicsõség,hanem vétek.

Mi hát a dicsõség? Mit kella hadvezérnek tudni?

A hadvezéreknek és a kirá-

lyoknak semmi sem olyanszükséges, mint jól parancsol-ni. Mert aki jól parancsol, an-nak jól engedelmeskednek.

Ilyen volt Mátyás király is,akinek örök emléke lesz a ma-gyaroknál.

Saskeselyûket kergetett, ésazoknál magasabban járt vi-tézséggel, serénységgel, az õtekintette oroszlánhoz hason-lított, az õ haditudományamindent meghaladott, az õ jó-ságáért a föld jól termett, ésaz ország az egész ország-vi-lág elõtt tündöklõ volt.

Zrínyi Miklós nyomán

5

CSEH KATALIN

BBÖÖJJTTEELLÕÕBBÖÖJJTTEELLÕÕ

HHAAVVAAHHAAVVAA

Böjtelõ hava, télutó,Kásásodik már a hó.A gyalogút, lásd, latyakos,Dühöng a szél, haragos.

Bálint napján ültess fát,Az érkezõ tavaszt így várd,Tessékeld ki a zord telet,Ült nálunk éppen eleget.

Böjtelõ hava, február,Áll már a farsangi bál,Vidámság, jókedv pezsdüljön,Friss ének, nóta zendüljön.

MIKSZÁTH KÁLMÁN

HHÓÓKKIIRRÁÁLLYYHHÓÓKKIIRRÁÁLLYY

Mi mindent ki nem gondolnak ezek a bohó falusi gyerekek!Amint meggyúrták hóbul az emberformát, azt mondja Rigó Bandi:

– Ragasszunk neki lengõ szakállat kenderbõl.Majd így szól Szijjártó Pista:– Tegyünk a fejére piros koronát.Mind ott nyüzsögnek-rezsegnek körülötte. Mindenkinek van vala-

mi ötlete: õsz paróka a fején, bot a kezében, szakasztott úgy néz ki,mint egy fejedelem.

A hóember látván magán a hatalmi jelvényeket, elbizakodott, s ígyszólt:

– Elindulok, s addig járok, amíg országot találok.Ment, mendegélt, egyszer csak talált az úton egy madárijesztõt,

aki gorombán rárivallt:– Már eleget ácsorogtam itt nyár óta, ideje hogy fölválts!– Minek képzelsz te engem? – fakadt ki a hóember, és még vörö-

sebb lett az orra haragjában, mint elõbb.– Hát én bizony madárijesztõnek hiszlek.– Vakmerõ felségsértõ! – kiáltotta a hókirály. – Hát nem látod,

hogy az én testem hókristályból van, te meg csak hitvány rongyból?!

KÁNYÁDI SÁNDOR

TTÉÉLLUUTTÓÓTTÉÉLLUUTTÓÓ

Enged a Küküllõ:helyen-helyen kásás,jégtörõ csákányátpróbálgatja Mátyás.

Legelõbb a gáton mélyeszti a jégbe,pillogatva buggyanki a víz a fényre.

Bajszot pödörint egytavalyi fûszálból,óvatos egérkéntlesurran a gátról.

Elõbb cincogatva,aztán kacarászva,zendít a Küküllõcsengõ csobogásra.

S mintha valahol márfurulya is szólna:ébrednek a fûzfáknagyokat nyújtózva.

6

Fagyot fújóFagyot fújófebrfebruáruár

Február felölti fekete csizmáját,ballag a réteken, folyókon is átvág.Minden lépés-nyoma jégviharok fészke,kikelnek, s rohannak vadul fütyörészve.

Simon Emil

Megijedt erre a madárijesztõ, és földig hajolt.– Kegyelem, kegyelem!Megvetõ tekintettel és még kevélyebb lép-

tekkel ment odább a hókirály.Nem messze egy nyúl lapult, hallotta a pár-

beszédet, s lóhalálában futott a király elõtt, hí-rül adva az állatoknak, hogy ki közeleg.

Az állatok országában, miután az utolsóoroszlánt is kilõtték, üresen állott a trónus.Mind megörültek a nyúl váratlan hírének.

A farkas vonítva adta tovább a nagy újságot,s a barna medve dörmögve örvendezett. Re-mélték, hogy az új király õket nevezi ki minisz-ternek. A többi hivatalokat is felosztották egy-más között. Holló lesz az államtitkár, bagolylesz a tanfelügyelõ, a nyúl pedig a szónok.

Az erdõ tisztásán mind összejöttek az álla-tok, s mikor a hókirály odaért, a nyúl rágyújtottaz ünnepi beszédre:

– Fölséges hókirály, Isten hozott nálunk!Légy ezentúl a mi örökös királyunk.Trónodat hintse be derengõ napsugár...– Kár, kár! – károgott közbe a holló a fáról,

mintha a következõ rímet találgatná „sugár –kár”, amitõl annyira megzavarodott a nyúl, hogyegy ige nem sok, annyit sem tudott kirebegni.

Mélységes csönd állott be.– Elfogadom a trónt – szólt akkor a hókirály

–, és mindenben igazságosan, a törvény sze-rint kormányzom országomat.

Egeket harsogtató „éljen” tört ki erre. Egydíszkocsi gurult elé színezüst kékes díszítéssel.Két gyönyörû szarvas vonta.

Hogy a parádé még nagyobb le-gyen, elöl a nyúl nyargalt mint ken-gyelfutó, pedig a szíve tele volt kese-rûséggel a holló ellen, ki a „kár” köz-beszólással megzavarta.

Nem is bírta megállni szemrehá-nyás nélkül:

– Miért fecsegtél bele a beszédem-be?

– Azért, mert rosszat kívántál a ki-rálynak!

– „Derengõ napsugár hintse be atrónját.” Hát mi rossz lehet ebben? –tûnõdött a tapsifüles.

– Majd meglátod – mondta a hollóbaljós hangon, s felrepült a királybotjára díszõrségnek.

Így értek be nagy ünnepélyességgel a szék-helyre, amely egy forrás alatt volt õsidõktõlkezdve. Õfelsége elhelyezkedett trónján, sméltóságteljesen fogadta az állatok hódolatát.Hogy az ünnep még teljesebb legyen, kigyúltkeleten a nap, s meleg sugaraival bearanyoztaa trónt és a királyt.

A holló oldalba lökte a nyulat.– Itt van ni, amit kívántál!A bagoly átnyújtotta õfelségének a kineve-

zendõ miniszterek és hivatalnokok listáját. Akonclesõ állatok mind odatolakodtak közel atrónhoz.

– Halljuk, halljuk a kinevezéseket!A király szólni akart, de csak ennyit bírt hö-

rögni:– Jaj, de melegem van!A jobbágyok ijedten néztek oda. S valóban, a

királyról csurgott a verejték.– Végem van – motyogta –, elolvadok.Koronája egyre süllyedt, teste horpadozott,

büszkén hordott orra a földre pottyant.– Ezzel ugyan megjártuk – szólt a róka, és el-

sompolygott.– Hol van ez a szamár nyúl, hadd csípjem

meg! – sopánkodott a bagoly.Hol volt az már! A hatodik határban szaladt

szégyenletében.A hókirály meg lassan-lassan elolvadt.Másnap már csak egy nagy tócsa jelezte,

hogy hol állott a trónusa.

7SZÉKELY GÉZA rajzai

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

FFAARRSSAANNGGIIFFAARRSSAANNGGII

BBOOLLOONNDDSSÁÁGGOOKKBBOOLLOONNDDSSÁÁGGOOKK

Szamos-lankán bagolyulBeszélnek a szarkák,

Birkák nyírják a juhásztS a komondor farkát.

Kolozsvártól SzatmárigCsépelik a barkát,

Szamár csapol kolbászbólÜnnepi kadarkát...

Olt partján a csíkiakVerebet patkolnak,

Csíkásznak a csikaszok,Vén csukák papolnak.

Háromszéken kocsonyátFakutyák csaholnak,

Holnaptól a disznók isUgatják a holdat.

A Küküllõk mentibenKopik a lúd talpa:

Láncos ökör sem pihen,Agg üszõ sem csalfa!

Bikafalván s BögözönTúl fekszik Betfalva:

Táncra pördül, kurjongat,Aki nincs meghalva!

– Apám és

királyom,

életem, halálom,

kezedbe aján-

lom...

Cigánylány

Szupermen

8

Maros partján a medvékErdészt legelésznek,

Ürgelyukban alispánS berbécs egerészget.

Gernyeszegen hat kandúrGerlét begyerészget,

Sáromberkén sarkantyúsKecskék lepetéznek.

Képeinka kolozsvári 9-es Napközi magyarcsoportjának farsangimulatságán készültek.Égig ért a jókedv, az

egész család jelmezbe öl-tözött. Muszka-Pál Anna,Dezsõ Enikõ óvó néni és

Dáné Melinda angoltanárnõ is együtt mó-kázott a gyerekek-kel.Madár,Tipetupa

és Csipike

Krampusz

9

LÁSZLÓ NOÉMI

FFAARRSSAANNGG FFAARRSSAANNGG

TTEEMMEETTÉÉSSEETTEEMMEETTÉÉSSEE

Micsoda maskara a fején!Mindegy, hogy mi vagyok,

ha nem én!Reped az égbolt is, lepereg.Mindegy, hogy sírok vagy nevetek.

Piros, kék, piros, kék, zöld, sárga,ma reggel jöttem a világra,estére vén leszek, eltûnök,kacsint a nap, elõkerülök.

Õsöreg, csecsemõ, fiatal –senki sem tudja, hogy mit akar,senki sem tudja, hogy mire vár,fintorgó álca a láthatár,

sarkában ül a hold halványan.Szõkülõ mosolyát hadd lássam!Hadd lássam, milyen a jókedve,farsangom végét is hadd szegje!

Otthon biz-

tos nincs így...

Jancsi és Juliska

nagyon fél anyu-

boszorkánytól.

– Hamm,bekapom Pi-roska-anyut –szól a farkas, deApu-vadász isrésen van!

Farsang vége. A kiszebábuvalegyütt a telet iselégetjük. A tavaszthívogatjuk: süssfel, nap!

Sajtos,paradicsomos...Rendelésre házhozjön a Pizza-család.

Spenót tükör-

tojással

Béka

10

Télutó hava, február is bizonyítja, hogy a nyára munka, a tél a mulatságok ideje. Hiszen aligmúlt el a karácsonyi ünnepkör, máris kezdõdik a farsang. Hosszú idõszak ez: január 6-ától, víz-kereszttõl a február végére vagy március elejére esõ hamvazószerdáig tart. Ez persze nem aztjelenti, hogy két hónapig állt a bál. Az egész falut átfogó, nagy mulatságot valójában csak farsangutolsó három napján tartottak. De sok vidámságot hoztak a farsangi esték korábban is: lakodal-mat, disznótort, névnapozást, fonót. Derékfájdító munka a fonás, de a legények mókái, az ének,a mese s végén a tánc vidámmá tette.

Február jeles napokban sem szegény. 2-a, Gyertyaszentelõ Boldogasszony egyházi ünnep ésidõsjósló nap. Már az ókori görögöknél is tavaszkezdõ ünnep volt. Ezt jelképezi a keresztények

által e napon meggyújtott gyertya is.Gyertyaláng köszöntötte a fényt, „a vi-lág világosságát”, mely elûzte a téli éj-szakák sötétjét.

A hagyomány szerint, ha február 2-ánsüt a nap, hosszú lesz a tél. Errõl szól akalendáriumi mondóka is: „Ha fénylikGyertyaszentelõ, az iziket (kukorica-csutka) is vedd elõ”.

Balázs napján, február 3-án a gyer-mekek védõszentjéhez, szent Balázs-hoz imádkozunk. A legenda szerint Ba-

lázs püspök „kiimádkozta” egy gyermek torkából a halszálkát, s köszönetképpen a megmentettfiú édesanyjától gyertyát kapott. Azóta a Balázs napján szentelt gyertya torokgyógyító erejû.

E nap régi szokása a legénykék Balázs-járása, mely középkori diákünnep emlékét õrzi. A mas-karába öltözött legénykék rövid színjátékkal kísérték éneküket, iskolába verbuválták a gyerekeket,és adományt kértek. Ennek egy részét a tanítónak adták, a többibõl lakomát csaptak.

Februárban több nap is idõt jósol. Zsuzsánna elviszi a havat, ésmegszólaltatja a pacsirtát. Jégtörõ Mátyás „ront, ha talál, ha nemtalál, csinál”. Vagyis ha hideg van e napon, vége a télnek, ha melegvan, még nagy fagyok következnek.

A farsang a tavasz õsi örömünnepe. Az ókori görögök, rómaiak,a középkori királyi udvarok s ma szinte az egész világ nagy dínom-dánommal, karnevállal ünnepli.

Falvainkban farsang farkán három napig szakadatlan mókáztak,ettek-ittak, táncoltak. A legények muzsikusokat és termet béreltek.Az asztalra ünnepi ételek kerültek, élükön a farsangi fánkkal. A jótermést szolgáló varázslás nem hiányzott most sem. A fánk zsír-jával megkenték az ekevasat, morzsáját a kertbe szórták. Tánc köz-ben jó magasra ugráltak, hogy magasra nõjön a gabona.

KKEERREEKK

EEGGYY EESSZZTTEENNDDÕÕBBööjjtteellõõ ––

TTéélluuttóó –– JJééggbboonnttóó hhaavvaa

FFEEBBRRUUÁÁRR

Ass

zony

-var

ró K

alot

asze

gen

Fars

angt

emet

és K

ászo

nban

Bölöni maskarás

2. Gyertyaszentelõ Ha a medve szép idõt lát,tovább folytatja az álmát,de ha hideg, csúf az idõ,akkor már a tavasz megjõ.

3. Balázs A Balázs-járás a diákokadománygyûjtése. A balá-zsolás vagy Balázs-áldásimával, szentelt gyertyá-val, almával óvta a gyer-mekeket a torokfájástól.

6. Dorottya Ha e napon hideg van, Ju-lianna napjára megenyhül.

14. BálintHa a gazda e napon meg-kerüli a birtokot, távoltartja a tolvajokat.Tyúkültetés napja. A vere-bek párt választanak.

19. Zsuzsanna Megszólalnak a pacsirták.

22. Üszögös Szent PéterNem szabad tyúkot ültetni,mert üszögös lesz a tojás.A hétnek ez a napja majdkésõbb nem jó vetõnap,mert üszögössé teszi a bú-zát.

24. Mátyás Ha Mátyás jeget nem talál,akkor jeget maga csinál.Az e napon tojt tojásbólnyomorék vagy veszeke-dõs liba kel ki.Az e napon kifogott hal – Mátyás csukája –szerencsét hoz.

Vasárnaptól kedd éjjeligcsupa nevetés volt a falu. Jel-mezes csoportok mulattattáka farsangolókat. Egy férfitszalmakötegekkel medvéneköltöztettek, láncon vezették,táncoltatták. Az asszonyok fér-firuhában, a férfiak állatmasz-kokban, bõrökben alakoskod-tak, összekormoztak, ijeszt-gettek mindenkit. A gyerme-kek, a fiatalok maskarában,nagy zenebonával végigjártáka falut. Nyársukra, kosarukbaszalonnát, tojást, kalácsot kér-tek, majd együtt lakmároztak.

A Nyárád mentén két szal-mabáb tréfás párviadala jelképezte a farsangi eszem-iszom vé-gét, a böjt kezdetét. Konc-király a farsangi húsokat, Cibere-vajda a sovány, böjtös korpalevest képviselte. Vajon ki gyõzött?

Farsang farkán csak a pártában maradt lányok és vénlegé-nyek voltak szomorúak! Várhattak még egy évet, hiszen a tava-szi és nyári dologidõben nem volt szokás lakodalmazni. Far-sang farkán csúfolták is õket eleget. Ablakuk alatt pléhdarabo-kat kongattak, kertjükbe hamuval telt fazekat dobtak. A rönk-húzást, tuskóhúzást olyankor rendezték meg, amikor a falu-ban az esztendõ során nem volt lakodalom. A legényeknek, leá-nyoknak kellett húzniuk a rönköt. A maskarás násznép annakrendje és módja szerint eljátszotta a lakodalmat. Összeadták arönkre ültetett, álarcos võlegényt és menyasszonyt.

Húshagyó kedden éjszaka kisúrolták a fazekakat, hogy azsíros ételeknek nyoma se maradjon. Hamvazószerdávalmegkezdõdött a húsvétot megelõzõ negyvennapos böjt.

Zsigmond Emese

Torockói farsang

VÁR

AD

I P

ÉTE

R P

ÁL

és

VAS

GÉ

ZA f

otói

11

Mulatság Mákófalván

Örökifjú Napsugár,Köszöntünk most téged,Maradj mindig fiatal,Jó barát, mint régen.Ötvenéves pajtásunk,Játékos légy mindig,Szeretetünk jeléülFogadd verseinket.

Nap sugara, nap sugara,éltesd sok évig a Napsugárt!

A négyfalusi G. Moroianu

ElméletiKözépiskola

A brassói 15-ös Általános

Iskola

A brassói Áprily Lajos

Fõgimnázium

Kevesen vagyunk, de tanítóinkkalegyütt mindent megteszünkazért, hogy anyanyelvünket ápol-juk és megõrizzük.

A brassói 8-asÁltalános

Iskola

A Napsugárirodalmi szövegei gazda-gítják lelkivilágunkat, játé-kai könnyûvé, érdekesséteszik a nyelvtanulást, ké-pei építõen hatnak fantázi-ánkra.

A brassói 10-es Általános

Iskola

Oldjuk a rejtvényeket,és jókat kacagunk a vicce-

ken. Szeretjük a meséket is. Boldogok vagyunk,hogy magyar történelmet tanítasz nekünk!

A keresztvári Általános Iskola

12

A bodolaiÁltalános Iskola

óink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták

13

NNAAPPSSUUGGÁÁRRKKAA

Volt egyszer, hol nem volt, az Üveghegyentúl, volt egyszer egy fényes, forró ország, aNapkirályság. Lakói színarany mézet nyalogat-tak, s még a színarany ivóvizet is fújkálták,hogy egy cseppet hûtsenek rajta.

Napsugárka királykisasszony épp hároméves volt, amikor édesapjának egy tündér je-lent meg álmában, s azt jövendölte:

– Lányod nem a mieink közül választ férjetmagának, hanem a lenti világból.

– Ide emberfia még el nem jutott, amióta vi-lág a világ – morfondírozott a Napkirály. – Aztsem tudjuk, hogy néznek ki a lentiek. Talán haaz ózonablak-karikákat meg a látcsövek lencsé-it óránként törölgetnénk, láthatnánk valamit.

Azzal megparancsolta az inasoknak, hogyekképp cselekedjenek. Azontúl sokszor felejt-kezett bele a lenti világ szemlélésébe. MireNapsugárka tizennyolc éves lett, édesapja egyvarázsgömbbe gyûjtötte a látottakat.

A királykisasszonyka csak ámult-bámult,amikor kibontotta az ajándékot: az öklömnyikristálygömb úgy szórta a szivárványos fényt,hogy a körülötte állók majd megvakultak.

– Benne van a jövõd. Légy boldog,gyermekem! – csengett fülébe édesap-ja hangja, amikor már magára ma-radva egyik kezébõl a másikbadobálta a varázsgömböt. Csodá-latos színek és fények kápráztat-ták el: mintha lepke lebbent vol-na, mintha virágszirom hullott vol-na le, mintha gally mozdult volna.– De érdekes! – dobta még kí-váncsibban most már maga-sabbra a gömböt. S amit ak-kor látott, annyira elbûvölte,hogy elfelejtette elkapni, ésa gömb a padlón szilán-kokra tört.

Édesapja leborulvatalálta a tûhegynyi

szilánkok között. A sírástól nem tudta elmon-dani, mi történt.

Tût és fonalat vett elõ, varrni kezdett: mind-azt, amit a mélységbe zuhanó fénysugárban lá-tott. Órák hosszat varrt, az órákból napok let-tek, a napokból hetek, a hetekbõl hónapok, ahónapokból évek. Mindent hajszálpontosanmeg akart örökíteni, amit látott. Hisz elmonda-ni nem tudta, néma lett. Aranyszállal, aranytû-vel varrta az aranyselymet. Rajta zuhogó hegyipatak mellett állt egy nefelejcs-szemû, hullá-mos hajú dalia, a lovát itatta. A kristálytisztaforrásból meg õ maga ivott, fél térdre eresz-kedve, a tenyerébõl. Körülötte hûs lombok kö-zött madarak daloltak.

Már három éve varrta, épp huszonegy éveslett. Amikor az utolsó öltést is befejezte, meg-csókolta a selymet ott, ahol a legény homlokavolt. S láss csodát, a fiú megelevenedett. Ott, aforrás mellett térdelve kérte meg a kezét.

– Velem kell jönnöd a Földre! – mondta neki.– Megyek – válaszolt a lány.Hideg, fagyos januári napok voltak akkor,

amikor Napsugárka megérkezett hozzánk.– De jól esik ez a kis napsugár

– örvendeztek az emberek.De annál jobban örült az új

jövevény, mert a dalia rend-re megismertette vele azibolya bódító illatát, a lege-lõn ugrándozó bárányká-kat, a mezõrõl munkából

hazatérõ fáradt embereket, anyári zápor utáni mezítláb-

tapickolást, a búboske-mencében ropogósrasült cipót, a szilvásgom-

bóc ízét, a színpompásõszt zamatos gyümöl-cseivel, a domboldalon

szánkózó gyerekek vi-dám zsibongását, a fonók

tréfás hangulatát.Úgy találta, hogy ebben

a világban sokkal több avarázs, mint abban az ara-nyosban, odafent.

Kovács Katalin tanítónõ,

MargittaTOMOS TÜNDE

rajza

14

1. karó – róka 2. A pirostól 3.Endre, Anna 4. Arad, Szatmár,

Déva 5. fordítsd meg a rajzot! 6.Móra Ferenc 8. Boldog új évet!

9. Elek, László, Anna, Róza

JANUÁRIMEGFEJTÉSEK

�

A kis õsgyerek hazaérkezik,és átadja apjának a bizonyítvá-nyát. Az apuka végigolvassa,majd így szól:

– Nézd, fiam, megértem,hogy megbuktál vadászatból,mert még kicsi vagy, és nembánsz jól a dárdával. Hogy pót-vizsgáznod kell földmûvelés-bõl, mert sok fáradságba kerül,míg munkád eredményes lesz.Hogy meghúztak barlangfesté-szetbõl, mert én sem vagyokegy õstehetség. De hogy azt akét oldal történelmet sem voltálképes megtanulni!!!

Kerekes Éva, Kolozsvár�

– Mi az abszolút udvariasság?– Ha a buszvezetõ átadja az

ülõhelyét!Králik Eszter, Nagyvárad

�

– Mennyi lesz a fizetésem? –kérdezi a munkára jelentkezõifjú a fõnöktõl.

– Most hárommillió lej, de egyhónap múlva akár a duplája islehet.

– Rendben, akkor vissza-jövök egy hónap múlva.

Balla Edwin, Nagyvárad

�

– Hogy halad a fiam a tanu-lásban, tanár úr?

– Bizony legtöbbször oda semfigyel az órán, csak bóbiskol.

– Higgye el, tanár úr, a tehet-ség szunnyad benne!

Nagy Hilda, Erdõszentgyörgy�

HAHOTA☺ ☺Krecht Rudolf,

Sepsiszentgyörgyés Antal Árpád, Gyi-mesfelsõlok:

1. Kisebb település2. Kerek gyümölcs 3.Ravasz állat 4. Csu-kás István sárkánya5. Nem erre 6. Kicsiellentéte 7. Sovány ló

�

Fényes Andrea,Szatmárnémeti ésSzakáll Orsolya,Nagyvárad:

1. Becézett Katalin2. Nem buta 3. Ra-vasz állat 4. Kismacs-ka 5. Szétdobál 6. Be-cézett Orsolya 7. Alsóvégtagja 8. Angolhosszmérték (YARD)9. Gabonát levág

�

Vas Gabriella,Völcsök:

1. Púpos állat 2.Esztendõk 3. Nemfent 4. Való 5. Éjsza-kai látomás 6. Becé-zett Lóránt 7. Szagló-szerve 8. Játékmedve

� Kulcsár NorbertRudolf, Zilah:

1. Vízi élõlény 2.Idõmérõ 3. Szántó-eszköz 4. Gubós nö-vény 5. Angol fiú 6.Becézett Erika 7. Ol-lós állat

�

A telet idézik – még egy kisidõre – az alábbi rejtvények

megfejtései.TTAALLÁÁLLDD KKII!!

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

Forika Izabella,Marosfõ:

1. Ragadozó ma-dár 2. Csend ellenté-te 3. Becézett Ágnes4. Égitest 5. Vizet me-rünk belõle 6. Idõmé-rõ szerkezet

�

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1

2

3

4

5

6

Szakács Bernadett,Gyergyóalfalu

Ilyés Norbert,Gyergyóalfalu

Szakáll Zsófia,Nagyvárad:

1. Fülével érzékel2. Órajavító mester 3.Ruhazáró „szerkezet”4. Vágóeszköz 5. Be-cézett László 6. New..., amerikai város 7.Majdnem óriás!

�

AJÓ

PA

JTÁ

S n

yom

án

15

Fa

rsa

ng

olj

un

k!

De

ne

m m

ind

eg

y,

ho

gy m

iko

r.

A r

ejt

vé

nyb

õl m

eg

-

tud

ha

tod

a f

ars

an

gi

idõ

sza

k p

on

tos

ha

tára

it.

Küld

d e

l n

ekün

k is,

ho

gy r

ész

t v

eh

ess

a

sors

olá

son

!

a R

ejt

vé

nykirá

ly

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

Ker

esd m

eg a

két

raj

zkö

zött a

tíz

apró

külö

nb-

séget

!

�

Nõi

név

(LÍD

IA)

Vat

ikán

LLa

katv

ég!

Nõi

név

(ZIT

A)

AN

emes

fém

Erõ

s D

ani

AK

ever

tka

s!Õ

sei

A

Más

hely

re r

akV

onat

tesz

iÁ

Mel

eg

Oko

sig

éje

HÉ

lete

Vé!

Gyõ

zelm

ibe

jára

t

Esz

tend

õ

Men

ü-ká

rtya

Nem

ot

t

Tiltó

szó

... k

api-

tány

gye

r-m

ekei

KA

DÉ

TF

inom

Hid

rogé

n

Elõ

bbre

jut

Rég

ipa

pírp

énz

Róm

ai 5

1B

Ak!

Dar

vay

Tam

ás

Lóbi

ztat

ósz

óO

rbán

Hel

ga

AA

AA

A!

Ará

gó-

szer

v

Feh

ér it

al

Nyí

lás

HS

zíne

s-fé

m

Bor

vég!

Rom

ánór

ák

Kez

dõdi

ka

nyár

!

Am

adár

-ru

haN

ulla

Rég

i

Mel

y tá

rgya

t

Aká

r eg

yse

bes

foly

óvíz

(hár

om s

zó)

Tárg

yrag

Róm

ai

5-ös

Kel

et

Zé!

Kis

pat

ak

Své

d-or

szág

Nyu

gat

Érv

ég!

Orc

zyLa

ci

Róm

ai 1

UP

IT

AK

elet

Vég

ül

ezt!

�

�

�

�

� �

��

�

��

��

��

� � �

��

�

� �

�

�

�

�

�

��

��

�

�

�

�

��

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

1

2

A D

EC

EM

BE

RI

RE

JTVÉ

NY-

PÁ

LYÁ

ZAT

meg

fejté

se: C

sen

des

éj, s

zen

tség

es é

j; K

elle

mes

Kará

cson

yt;

Bol

dog

új

évet

. K

önyv

juta

lmat

nyer

tek:

Szak

ács

Rób

ert,

Sz

entk

atol

na;

Haþ

egan

Júl

ia,

Med

gyes

;W

enzl

-Sán

dor

Wal

ter,

Seps

isze

ntgy

örgy

;Il

ona

Judi

t, A

rad;

a b

ályo

kiII

. B

és

a bá

lván

yos-

vára

ljai

III.

oszt

ály.

NNYYEERRTTEESSEEKK

16

50. évfordulónkat a le-veleitekbõl áradó szeretet

ragyogta be. Köszönjük min-denkinek, aki írt, rajzolt nekünk:

Bogyor Tünde, Bibarcfalva; Jakab-Tatár Edina,Tekerõpatak; Kerestély Henrietta; Bartha Vivien,Tordaharasztos; Szatmári Alíz, Cseh Krisztina,Sziki Bettina, Lukács Éva, Balogh Lilla, Nagy-várad; Kocsis Dorottya, Sarmaság; Vad Enikõ,Birtalan Adrienn, Baricz Andrea, Borzont; BakóIzabella, Nagyszalonta; Lõrincz Tihamér, VíziÁgnes, Vajda Klaudia és Szerénke, Küküllõke-ményfalva; Zárug Bernadett, Sepsiszentgyörgy;Simon Kinga, Iepure Rudolf, Szilágycseh; BalogEvelin, Szamosardó; Péter Beáta, Ivó; SzabóArnold, Kárásztelek; Kelemen Kriszta, TekeresBarbara, Parajd; Badi Noémi, Lukács Attila,Pakó Levente, Csernáton; Kömöcsi Boglárka,Verebi Levente; Németh Norbert, Kolozsvár;Újvári Anna, Kasza Gabriella, Fülöp Gábor,Kófity Patrick, Ianoº Abigél, Szatmárnémeti;László Aletta, Gönczi Noémi, Szilágynagyfalu;Szabó Ervin, Mákszem Tamara, Csíkszentdomo-kos; Boda Anita, Gombos Kincsõ, Végh Anita,Zilah; Szabó Johanna, Újszékely; Péter Norbert,Tókos Bence, Gothárd-Kis Noémi, KovácsAndrea, Székelyudvarhely; Hajdó Szidónia, Alsó-sófalva; Horváth Szilvia, Benõ Alexandra, Faze-kasvarsánd; Petrule-Szedlacsek Levente, Ege-res-Gyártelep; Erdélyi Krisztián, Konnát Le-vente, Egyed Tihamér, Bereczki Elõd, Kovász-na; Gere Sámuel István, Póka András, Kalota-szentkirály; Fülöp Erika, Nyárádszereda; RauszAdrienn, Kálmánd; Nyáguly Alexandra, Pécska;András Kinga, Csíkszentsimon; Bán Annamária,Timár Zsolt, Szabó Tamás, Kontz Attila, Fehér-egyháza; Tankó Beáta, Szentegyháza; BenedekAttila, Kõhalom; Kovács Ruben, Váradi Benjá-min, Petõ Imre, Vámfalu; Csiki Dorottya, Nagy-kend; Antal Orsolya, Szér; Barátosi Levente,Dés; Oláh Márta, Micske; Jakab-Péter Emese,Prosan Tímea, Négyfalu; Gedõ Ágnes, Városfal-va; Móréh Barna, Piri Anetta, Ákosfalva; BíróCsenge, Szentmáté; Márton Brigitta, BiedermanArnold, Marschal Renáta, Vojna Andrea, Csík-szereda; Karetka Áron, Monospetri; CsergõRebeka; Gyergyószárhegy; Simó Zsuzsa, Gyula-kuta; Szilveszter Szilárd, Kibéd; Simon Erik, Gyi-mesbükk; Hajas Koppány, Homoródalmás;Csillám Renáta, Nagyiratos; Tordai Bettina ésBeatrix, Boros Dániel, Mocsolya; Szász Apolkaés Boglárka, Barót; Spaniol Melinda, KissArabella, Aranyosgyéres; Varga Csongor, Pis-kolt; Illés Zoltán, Demeter Nóra, Kézdivásárhely;

Nagy Szidónia, Brassó; Farkas Loránd, Egrestõ;Szikszai Júlia, Mezõfele; Krestély Brigitta, Ge-lence; Szántó Lajos, Rugonfalva; Nagy Beáta,Bályok; Cantor Tímea és Noémi, Szászcsávás;Bálint Andrea, Keresztvár; Marton Beatrix, Ma-rosszentgyörgy; Orbán Ádám, Nagybánya;Bartha Helga, Barátos; Lázár Szabolcs, Zabola;Kádár Roxana, Ágya; Erdei Debora, Völcsök;Biró Dalma, Sóvárad; Simon Andrea, Maroske-resztúr; Mihok Roland, Erdély Katalin, Csíkme-naság; Budai Hunor, Péter Vivien, SzabóErzsébet, Fülöp Katalin, Dósa Fülöp Karolt,Moldován Zsuzsa, Horváth Kriszta, PéterVivien, Nagy Judit, Marosvásárhely; FogarasiEdit, Dózsa György; Gólya Krisztián, Vajdaszent-ivány; Bán Andrea, Pitó Emõke, Alsóboldogfal-va; a gyergyóalfalvi Veress Iskola III. és IV. B, aSövér Elek Iskolaközpont III. A; a kolozsvári Bát-hory István Líceum III. és IV. C, a János ZsigmondKollégium III. B, a Zenelíceum IV. B; a marosvá-sárhelyi Dacia Gimnázium IV. C, a Bolyai FarkasLíceum II-III-IV., az Al. I. Cuza Gimnázium IV. F ésIV. E, a Mûvészeti Líceum III. B, a Mihai ViteazulGimnázium III. és IV. D, a 2-es Iskola III. C, IV. Cés IV. D; a szovátai Illyés Lajos Iskola III. B; anagybányai N. Iorga Iskola IV. C, a P. Dulfu IskolaIV. C; a szatmárnémeti dr. V. Lucaciu Iskola II. B,a Hám János Iskola III.; az 5-ös Iskola IV. B, a 10-es Iskola II. B; a szentegyházi Tamási Áron IskolaIII. B; a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola II.és III. A, a Fogarassy Mihály Iskola II. A; a csík-szeredai Nagy István Mûvészeti Líceum IV. D; akézdivásárhelyi Túróczi Mózes Iskola II. A; aPetõfi Sándor Iskola III. A és IV. E; a balánbányai1-es Iskola III. B; a nagyváradi G. Coºbuc IskolaIV. C; a temesvári Bartók Béla Líceum IV. A és Bosztálya; a gernyeszegi III. B; a zetelaki II. B; ahalmi III. C; a tordaharasztosi IV.; a zimándújfal-vi II-IV.; a barátosi IV.; a zabolai II., III., és IV. B; asegesvári III. C és IV. E; a magyarbükkösi II-IV.;a kovásznai II. D, IV. B és D; a szamosardói V.; agyergyóditrói III.; a szilágyfõkeresztúri IV.; aszilágysomlyói III. A és B; a margittai III. Step bystep, a IV. G; a bihari IV. B; az érkörtvélyesi IV. C;a varsolci V. B; a nyárádszeredai IV. B; a nyá-rádremetei IV. A; az erdõszentgyörgyi IV. B ésC; a szentkatolnai IV.; az erdõfülei III-IV.; a ma-gyarkirályfalvi III-IV.; az aranyosgyéresi III.; acsíkmenasági IV.; a zsibói III. B; a nyárádszent-benedeki II-IV.; a kárásztelki II.; a hosszúmezõiIII. B; a dési IV. E; az árpádi II., III. és IV. B; aszászcsávási II.; a kibédi IV.; a vajdaszentiványiIV. B; a bálványosváraljai III.; a szilágynagyfalu-si IV. C; a szilágylompérti IV.; a beresztelki III-IV.osztály; a máramarosszigeti Leöwey Klára Líce-um kisiskolásai; csíkrákosi olvasóink.

LEVELEZÕ

17

Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa elFekete István Vuk címû meseregényét,érdekes kalandokat tartalmaz, meg tanul-ni is lehet belõle.

Buksa Emese Tünde, Marosvásárhely

Olvassátok el Gwyneth Rees Tündérpor címû regényét. E könyváltal megismeritek a tündérek rejtett világát és a tündérpor varázs-

latos erejét. Stier Alexa, Szatmárnémeti

Bánfi János: A Szántó-család történetecímû elbeszélést ajánlom, hogy olvassá-tok el. Leírja, hogy mennyi mindenenment keresztül ez a család. Ebbõl meg-tanulhatjuk, hogy milyen sokat ér azember becsülete.

Varga Sándor Attila, Dés

Nagyon szívesen olvasom a Grimmmeséket, Aladdint, és a magyar népme-séket is. Ajánlom a Hófehérkét és a Ha-mupipõkét.

Elekes Helga, Kovászna

KönyKönyvmolyvmoly

FEBRUÁR

Erd

ély

cím

ere

Vágjátok ki,

és ragasz-

szátok neve-

tek mellé a

gyûjtõlapra.

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

Csáki Dalma,Nagybánya

A testvérem öt éves, olyanmakrancos, hogy jaj, de mikormegkérem valamire, mindigsegít nekem.

Páll Botond, Kolozsvár

A testvérem, Tamás 10 éves.Sokszor veszekedünk, de az-tán kibékülünk. Mi egymástnagyon szeretjük. Mindentmegosztunk egymással. Bol-dogabb, akinek testvére van.

Mihály Kriszta, Nagybánya

A testvérem Vilmos,elég ritkán álmos,mikor el kell ringatni,az öledbõl ugrik ki.Fodor Lilla Vivien, Segesvár

Ketten vagyunk testvérek,Mind a ketten lányok.Egyszer-egyszer olvasunk,Tanulunk és játszunk.

Bocskay Boglárka, Segesvár

Nekem 4 testvérem van.Karcsi a legnagyobb, már meg-nõsüt, Piri férjhez ment. Sanyitizedikes, én VII., Kati IV. osz-tályos. Sokat szoktunk vesze-kedni, de hamar kibékülünk.Nagyon szeretem õket.

Puskás Zsuzsánna, OrotvaKincsõ még csak 7 hónapos,

és nagyon örvend, amikor ha-zatérek az iskolából, és együttvagyunk. Hálás vagyok a szü-leimnek, hogy ilyen szép kis-testvérrel ajándékoztak meg.

Kilyén Krisztina, Nyárádszentbenedek

Van egy 10 éves testvérem,Csaba. Nagyon sokat veszek-szünk, de ha valamelyikünk-nek valami fáj, megvigasztal-juk egymást. Nagyon szere-tem. Ajánlok mindenkinek le-galább egy testvért!

Bekõ Tímea, Sepsiszentgyörgy

1. A 150 évestörök uralomnak nyelvünkbenis maradt nyoma. Keresseteka török szót tartalmazó össze-tételeket, kifejezéseket, köz-mondást, mondókát és gyer-mekdalt.

2. Mit jelent basáskodik ésjanicsárkodik igénk?

3. Milyen évszámok és ese-mények kötõdnek a két hely-hez: Mohács, Nándorfehér-vár. Elõbbire egy közmondás,utóbbira egy pápai döntés em-lékeztet. Írjátok meg ezeket is.

Szólj, szám! Havonta

3 díjat

sorsolunk ki!

Decemberi megfejtések: 1.

Hat alma sok; hatalma sok; ha-

talmas ok; Hogy állati jót ette-

tek; 2. eszterlánc, mózeskosár,

katicabogár, júdáspénz, lacipe-

csenye, hüvelykmatyi, paprika-

jancsi, kismiska; 3. lelkes, lel-

kesedés, lelkesedik, lelkizik, lé-

legzet, lelkendezik, lélekemelõ,

lélekbúvár, lélekharang, lélek-

tan, lélekgyógyász, lélekmele-

gítõ, lélekszakadva, lélegzetel-

állító, lélekjelenlét, mûvészlé-

lek, lelkierõ, lelkifurdalás, lelki-

pásztor, lelkiismeret, nagylelkû,

kiteszi a lelkét, kileheli a lelkét,

lelkére beszél, lelkére köt, jótét

lélek. Nyertesek: a székely-udvarhelyi Móra Ferenc IskolaIII. C; a nagyváradi JuhászGyula Iskola III.; a szatmárné-meti Bãlcescu-Petõfi Iskola II.C osztálya. Gratulálunk!

18

Márciusi Itt születtem ro-vatunkból kiderül: hány faluNégyfalu.

Nem is négy, és nem isfalu.

Ki érti ezt? A négyfalusiak.

A Daniel-kastély

Itt születtem

Vargyas székely község, a Baróti meden-cében, a Hargita hegy délkeleti részén, aVargyas patak mentén terül el. Sándor Ist-ván útleírása szerint az elnevezés a varjúszóból ered.

Oklevelek elõször a XIII. században emlí-tik a települést. Mint határõr falu sövény-kerítéssel volt körülvéve, a templomtorony-ban állandó õrség volt. A harcok emlékét õr-zi a Tatárhídja, Tatárpataka, Rabsán utca.

Vargyas lakói szabad határõr székelyekvoltak, feladatukat és jogaikat oklevélszentesítette. Ezeket a leveleket „kutyabõr-

nek” nevezték, mert finom bõrre voltak írvaés csüngõ pecséttel hite-lesítve.

A lakosság három ren-det alkotott: nemesek, fõ-nemesek, akik vitézségü-kért kaptak nemesi címet,lovaspuskások és gyalog-puskások.

A XVI. századtól, JánosZsigmond fejedelem korá-tól a lakosság megoszlott,megjelentek a jobbágyok.

Betértünkkor afaluba, a fõútrólletérve elsõnekegy nemrég fel-színre tört borvíz-forrás vizét kós-tolhatjuk meg. Afõúton felfele ha-ladva a frissen felújított református templo-mot, pár lépéssel tovább fák lombsátra közötta Daniel család udvarházát látogatjuk meg. ADaniel-kastély a vidék legszebb reneszánsz-barokk alkotása a XVII. és XVIII. századból.

A zsindelyes, keresztgerendás, hagyományosházak helyett ma modern családi házak sora-koznak az út mellett. Odébb a nemrég építettkatolikus templom, a mûvelõdési ház, az újpolgármesteri hivatal, a könyvtár tûnik sze-münkbe.

Az unitárius templom belülrõl

Vargyas székely határõr falu volt.

Összeállították a vargyasi III., IV. osztályos tanulók

Andorkó Katalin és Ilkei Ildikó Izabella tanító nénik

segítségével.

19

Egy kicsit feljebb épült az óvoda,amely 4 csoporttal mûködik, a köz-pontban az unitárius templom, amelya vargyasi bútorfestõk munkáivalbüszkélkedhet. A templommal szem-ben áll a falu nagy szülöttjérõl, Bor-báth Károlyról elnevezett VIII osztá-lyos iskola, ahova mi is járunk.

Megemlékezünk minden fontos ese-ményrõl, és ápoljuk hagyományain-kat. Ma is élõ népszokásunk a farsan-gi bál, a húsvéti locsolkodás, a konfir-máció, a lakodalom, a keresztelõ, aszüreti bál. A felnõttek farsang idejénmegrendezik a kosaras bált, aminek egyik fõ mozzanata a kecsketáncoltatás. A kecske az Elvesz-tettem a kecskémet címû nótára táncol, majd tréfás párbeszéddel, szájcsattogtatással szórakoz-tatja a közönséget. Tréfás kecskefejés zárja a mutatványt, a fejõt sajtárostól felrúgja a kecske.

Régen erõs téli idõben, ünnepek estéinfolyt a bálozás. A legények megválasz-tották a legénybírót és markos legények-bõl egy rendtartó csoportot. Õk biztosí-tották a bálozás alatt a rendet, fegyelmetés az egymással szembeni legnagyobbtiszteletet. Minden báli este a két leány-káplár az õ falurészébõl összegyûjtötte aleányokat, és egyszerre vitte õket a bál-teremig. Amikor az ajtóban megjelentek,a zenészek húzták a Rákóczi-indulót, en-nek hangja mellett libasorban vonultakbe, és körbesétálták a termet. Tilos voltbenn, a teremben sapkában maradni, rá-

gyújtani, italozni, tánc közben akasztani, a leányt mástól elkérni. Aki a szabályt megszegte, meg-botozták. Ha a lány elkésett, a bál befejezte elõtt hazament, vagy nem ment el avval a legénnyeltáncolni, aki õt felkérte, kikiáltottáka nevét, utat nyitottak a kijárati aj-tóig, húzattak egy indulós nótát, és kiaz ajtón.

Egész bálozás közben, a sok víg ese-mény során is mindig érzõdött a szé-kely határõr-katonaság hagyományosrendje és fegyelme.

Az I-IV. osztályosok farsangi guzsalyast adtak elõ.

Kezünk dolgos, lábunk táncos.

20

Torzonborz, a borz kinyitottaszemét, nagyot nyújtózott, ásí-tott, majd földalatti lakásánakbejáratához tappogott, és kile-sett a havas tájra.

– Járok egyet, hogy megmozgassam gémbe-redett tagjaimat – nézett vissza a párjára.

– Menj csak, menj, úgyisazt hiszik egyes erdõlakók,hogy te vagy a gyertyaszen-telõi idõjós, nem a medve.

– Sokat fecsegnek a népek– mérgelõdött Torzonborz –,az a helyzet, hogy februárbanbármi lehetséges: csikorgóhideg, szél- és hóvihar, de fúj-dogálhat enyhe szellõ, nyíl-hat hóvirág, és lengethetiezüstös barkáit a fûzfa. Amígsétálok, szellõztess jól ki,mert áporodott a levegõ.

Matyi, az erdõ õrszeme szokásos körútját vé-gezte. Cini, a széncinke felborzolt tollal ült azágon, olyan volt, mint egy kis tollgombolyag.

– Nincs cipõm, nincs cipõm! – nézett feketegombszemével panaszosan Matyira.

– Röppenj az erdészlak madáretetõjéhez, ottmindig találsz valami csipegetnivalót – kiáltottvissza Matyi, miközben továbbrepült.

– Skrék! Skrék! – rikoltotta vidáman. –Könnyûbúvárunk, a vidra szép, nagy potykátfogott az éjjel a patakban. Meg sem tudta enniaz egészet, a felét otthagyta a parton.

– Kár, kár, kár – sajnálkozott a dolmányosvarjú –, kár, hogy csak most szóltál! Még haj-nalban elvitte az egészet Kaján, a róka, nekünksemmit sem hagyott.

– Skrék! Ki korán kel, aranyat – akarommondani potykát – lel! – kiáltotta vidáman Ma-tyi, és tovább repült.

Zili, az õz fájdalmas pofácskával sántikált arra.– Tegnap olvadni kezdett a hó, az éjjel újra

megfagyott, most vékony jégréteg borítja.

Egészen felsértette a lábamat –nézett panaszosan Matyira.

– Próbálj meg repülni, mintén, akkor nincs ilyen gondod –kötekedett Matyi.

Az egyik fenyõfa ágán, szorosan egymásmellett néhány erdei fülesbagoly üldögélt, és

emésztette az éjjel elfogyasz-tott egérlakomát.

– Skrék! – pillantott rájukMatyi –, látlak ám bennete-ket, hiába ültök ott fakéreg-színû tollruhátokban, mintvalami facsonkok.

– Kop, kop, kop! – szólaltmeg a tarkaharkály –, jó leszkészülõdni a tavaszra, bár télivendégeink, a csonttollú ma-darak még nálunk vannak –bökött csõrével az ostormén-fán sürgõ-forgó, szép, fahéj-

színû, kackiás tollbóbitát viselõ, egymás közötthalkan diskuráló madarak felé, amelyek buz-gón szemelgették a bogyókat.

– Kop, kop – hallatszott erélyesen.– Aha – nyugtázta a tarkaharkály –, unoka-

testvérem, a nagy fekete harkály szorgoskodikott. Készül a családalapításra, már vési erõscsõrével a korhadt fatörzsbe jövendõ fiókáinakaz otthont, az odút.

– Kop, kop, kop – táviratozott tovább a tarka-harkály. – Figyelem! Fekete rigók, vadgalam-bok, pintyek! Jó lesz ellenõrizni a hangszere-ket, hogy nem ereszkedtek-e meg a húrok a té-li hidegben és nedvességben. Nemsokára kez-dõdik a tavaszi hangverseny!

Hol él a vidra, ésmit eszik? Ki írt egyszép történetet a

vidráról, mi ennek a vidrának neve?Decemberi megfejtések: télen is zöldfák a fenyõ, a tiszafa, a tuja, a cserjékközül a boróka, a magyal, a bukszus.

Nyertesek: Kelemen Szilvia, Nyújtó;Tekeres Barbara, Parajd; Molnár Brigitta,Désháza.

FEBRUÁR

BITAY ÉVA

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

Hibaigazítás: Decemberi Kiskópé rovatunkban Árpád

helyett Árpástó jelent meg. Elnézést kérünk.

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

22

... és megmondom, mivel táplálkozol.A poszteren jeges ágon nézelõdõ zöldike

például rövid, kúpos csõrével ügyesen lecsipege-ti a körülötte feltálalt mélyhûtött bogyókat, de

könnyedén szedegeti a magvakat, és töri fel acsontos maghéjat is.

A rovarevõ madarak csõre hegyes csipesz,hosszabb vagy rövidebb aszerint, hogy faké-reg alól, üregekbõl halásszák elõ, mint a bú-bos banka, vagy röptében kapják el zsákmá-nyukat, mint a barátposzáta.

A meggyvágók, a pintyek apró termetûek,de vaskos, kurta csõrükkel feltörik a meggy, azolajbogyó kõkemény magját is.

Mutasd a csõröd...

A szürkegém hosszú,hegyes csõrével a víz, aziszap mélyén kotorász.

A gulipán fölfelegörbülõ csõrét félig ki-nyitva kaszál a víz fel-színén, így tapogatjaki a táplálékot.

A tövisszúró gé-bics csõre horgas,akár a ragadozó mada-raké, de karma nincs, ami-vel zsákmányát tarthatná,ezért felszúrja egy tüskére.Számára a sövényvadászterület és élés-kamra.

A ragadozó madarak csõre kampóstépõfegyver, karma vaskapocs, hatal-

mas szárnya erõ ésegyensúly. Jaj a kisze-melt áldozatnak!

A jégmadár nagyszerû halász és gondosszülõ. Ha a halat maga akarja lenyelni, a fe-jénél fogja, ha fiókái-nak viszi, a farkátcsípi meg, hogy a ki-csik szájába fejjelelõre, az úszók irá-nyába csússzon, ne-hogy megszúrja atorkukat.

23

A papagájok kampós, rövidcsõre kitûnõ magtörõ szerszám.Nyelvük nemcsak beszédre, ha-nem nektárszívásra is alkalmas.

A pelikán csõr alatti zacskója nagyobb, mint a gyomra,hiszen nemcsak magának merít ki 5 kg halat naponta.

A papucscsõrû gólya nem nyeri meg az afrikai szép-ségversenyt, mégsem cserélné el ormótlan csõrét, hiszenfolyóból, mocsárból mindenféle apró állatot ki tud velemeríteni, meleg napokon pedig vizet hord benne a fészek-

hez, hogy fiókáit locsolgassa.

Miért nem nyeli le? A lunda a kifogott halatnyelvével a szájpadlásához szorítja, s máris nyitjacsõrét a következõre. Akár negyvenet is képes ha-zacipelni – a fiókáinak.

– A szépségért szenvedni kell – sóhajt a tukán,miközben nyakát kitekerve a hátán pihenteti hatal-

mas, rikító színû csõrét. – Még szerencse, hogy üreges éskönnyû, különben lebuknék az ágról miatta. Akadályoz a repülés-ben, a falatot csak égre nyújtott csõrrel tudom a torkomig gurítani, dearra jó, hogy távoli és vékony ágakról gyümölcsöt csipegessek vele.

Szívószálként használjahosszú, vékony csõrét a ko-libri és minden nektárszívómadár.

A flamingócsõre szûrõka-nál: a víz kicso-rog, az élelembent marad.

Tisztogatók. A piroscsõrûnyûvágó vagy ökörhajcsármegszabadítja a bivalyokat,zsiráfokat, orrszarvúkat azélõsködõ férgektõl.

24

Amikor még csak egy napsugár volt, az is azégen, az emberek szerettek volna két napsugarat.Legyen könyv? Nem, mert kiolvassák, és nem

érdekli már. Legyen márkanév? Túlsok a márka. Egy ember ilyenkorment vásárolni folyóiratot. Többszázat látott egy folyóiratfajtából.Megvette, és jó hírrel futott az új-sághoz.

Másnap ezt írta az újság: „Tegnap eldõlt, hogy aNapsugár egy gyermeklap lesz. Minden

hónapban, kivéve a vakációt a II.,III., IV. magyar osztályoknak jár.

Boldogok vagyunk, hogy a„Napsugár-család”tagjai lehetünkmár évtizedek óta.

Még csak elsõs vagyok,de a Napsugárt szeretettellapozgatom és olvastatom aszüleimmel. Ígérem, hogyhûséges barátja maradok aNapsugárnak és a Szivár-ványnak.

Bács Szidónia Melinda, Étfalva-Zoltán

Elsõ osztályos vagyok, tudok írniés olvasni, szeretem a keresztrejt-vényt fejteni.

Derzsi Kriszta, Sepsiszentgyörgy

Aki Napsugárt olvas, olyan jókedvû lesz, mint asáromberki gyerekek.

A marosvásárhelyiBãlcescu

Gimnázium III. és IV. C osztálya

A marosvécsiII-III. osztály

A vámfalvigyerekek

Marosvécsi sok kis gyerekÖrül, ha a kocsitok érkezett,S kiszáll belõle KarcsiNapsugarat osztogatni.

óink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták

Számomra a Napsugár minden hónap-ban egy kicsi kincs, amit gyûjtök, és ahogya közmondás tartja: „Sok kicsi sokramegy”. Csak egy dolog szomorít el, hogymár V. osztálytól nem ebbõl a „vén” Napsu-gárból fogom gyûjteni a kincseimet. Régenazt hittem, hogy csak azért Napsugár a ne-ve, hogy minél több gyereket csábítson.Rájöttem, hogy a szép név egy szép üzene-tet rejt, hiszen esõs, szomorú idõben aNapsugár besüt a lelkünkbe.

Orzac Lilla, Nagybánya

25

Tavaly jutalomkönyvet hozott aposta. A Napsugár megjutalmazottminket, amiért szorgalmasak voltunk,szeretettel olvastuk írásait, és bene-veztünk versenyeire.

Az ötödikesek

Sok mese és vers van benne,Mindig kedvem lelem benne.Okosabb leszek tõled,Ha olvasok belõled.Hasznos vagy te, Napsugár,Három éve tudom már.

Fikó Angyalka

A Napsugár színes lap,Sok-sok kincset tartogat.Továbbra is várok rád,Tudást szóró Napsugár.

Bodor Boglárka

Bárcsak örökké velünk maradnál, mert a testvé-rem is nagyon szeret olvasni.

A Gerczuj testvérek

Tatrosforrásiolvasóink

A gyerekek várnak rád,Gyakrabban gyere hozzánk!Köszönjük, hogy létezel,És minket jóra nevelsz!Négy évig kaptunk téged. Az

osztály polcán megvan mindeneddig megjelent szám.

A negyedikesek

2001-ben a Napsugár által mi is bemu-tathattuk szülõfalunkat az Itt születtemoldalon. Fokozatosan egyre többen küld-tük el írásainkat, rajzainkat. Büszkén éselégedetten olvastuk azokat a számokat,amelyekben iskolánkról volt szó, vagymunkáink jelentek meg.

Köszönjük, hogy még ilyen „idõsen” is havontajól feltarisznyálva jössz el hozzánk. Nagyon-na-gyon szeretünk, türelmetlenül várunk, örömmelfogadunk, mert a Veled töltött idõ mindigkellemes. Ajándékaid – a mesék, versek, gyer-mekdalok, játékok, a rajzok és még sok más, amitmost felsorolni nem tudunk –barangolásra, fejtörésre serken-tenek, jókedvre derítenek.

Anyukám is olvasta a Nap-sugarat, mikor gyerek volt.Remélem, hogy a gyerekeimis olvasni fogják.

Pruteanu ªtefan Dragoº

Ötven éves lettél, egy kicsit megöregedtél.Egyre bölcsebb lettél, s ezzel minket is azzá tettél.

Antal MártaNapsugár és Szivárványiskolások lapja,örül minden gyerek,mikor kézbe kapja.Az iskolások szeretik,nagyon sokan rendelik,nézik a szép képeket,oldják a rejtvényeket.

A nyíresalji III. osztály

Gyimes-felsõlokiolvasóink

A csíkszent-domokosi

Márton Áron Iskola

A csíkszent-domokosi

Sárosúti Iskola

Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóink írták – Olvasóin

Irkafirka

Itt a farsang, áll a bál,Készül már a karnevál.Tündérlány, vadász és PiroskaOtt áll a színpadon ragyogva.Mindenki táncol, jól mulat,Gyere te is, érezd jól magad!

Gazsi Evelyn, Magyarlapád

Oly sok ember gyülekezik,A bábukat figyelgetik.Jön a farsang nagy ricsajjal,Ujjongással, nagy rivajjal.

Felvidítnak minden embert,Mókázgatnak mindenkivel.Bálba hívnak mindenkit,Majd vidáman a bábut égetik.

Itt a farsang, áll a bál,Mindenki talpra áll.Szép hagyomány, az bizony,S megõrizzük, ebben bízom.

Gál Renáta, Gyergyóalfalu

Így szól egyszer a kis bálna:Elmegyek a karneválba.Álarcom már régen készen,Zorró leszek, feketében.Nem kell, hogy te Zorró legyél,Karneválon te is itt légy,Királylányok, hercegekVárnak rád, hogy megjelenj.

Sabo Krisztina, Szamosardó

A farsangi bálban sok a szép jelmez,van ott mackó, ember és még szörnyeteg.A sok gyerek itt van, csöröge is sok van,vegyétek és egyétek, mert ez nektek van.

Bálint Szabolcs, Szentegyháza

A tél hideg, hull a hó,örülnek a gyermekekmindennek, ami jó.Szépen hull a hó,fehér és csillogó.Kalmár Renáta, Szalárd

Van egy hónap, melyik lehet?Szûk, szûk, szûk, õ a legszûkebb.Fehér, mert a télben jár,Azt is mondják, hogy ekkorLegkevesebbet eszik a diák.Ha kitalálod, ügyes vagy,De ha nem, hát találgasd!

Makszim Edina Beáta, Székelyvaja

Nem hull a hó, süt a nap,Messze van még a tavasz.Mackó látta árnyékát,Nem hagyja el barlangját.Ruzsa Enikõ, Málnásfürdõ

26

Kov

ács

Ors

olya

,M

aros

luda

s

Gödri Tünde Erzsébet, Brassó

Nag

y N

oém

i B

rigi

tta,

Kut

yfal

va

Tempfli Bernadette,Marosvásárhely

Szim

ma

Att

ila,

Zabo

la

Nag

y K

atal

in,

Gye

rgyó

alfa

lu

Barnamedve szomorkodik,Mert még nem tavaszodik.A barlangban siránkozik,Málnaszemrõl álmodozik.Mancsára hajtja a fejét,Búsan lecsukja a szemét.

Varga Nóra, Szászrégen

Itt a farsang, áll a bál,Jaj, de szép a maszkabál!Kutya farka, lepke szárnya,Ne ijedj meg, csak mûanyag,Nekem csudajó a dolgom,Unatkozni sosincs módom.

Turza Tibor, Uzon

27

Irkafirka

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ.Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu, nr. 58./28., C.P.137. Telefon/fax:0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlap: www.napsugar.ro A lapok árát a következõbankszámlára várjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURASRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,8 lej

Farsang a szentegyházi IV. B-ben Én vagyok a tévé,minden gyermek nézné,de hát most nem lehet,hisz sok fánkot ehetnek.Õk inkább táncolnak,vidáman kacagnak,futnak és játszadoznak.

Tánczos AndreaÖregasszony vagyok,Járni csak bottal tudok.Jaj, a hátam, jaj, a lábam,Minden porcikám sajog!

Bedea Tamás

Fakopáncs vagyok én,A kukac a csemegém.Fekete a tollazatom,Minden fát megkopogtatok.

György Emõke

Eljött már a maszkabál, Kezem, lábam járva jár.

Itt egy csésze, ott egy tál:– Szakács úr, mire vár? Fõzzön hát!Hát ez a pálca kié lehet?Talán a tündéré vagy a boszié?Hát te pára, szegény árva, ki vagy?– Én vagyok az, Jancsi s Julka,a mamánkat keressük

már másodszorra!Maszkabál, maszkabál, ki van itt?A szegénylegény, Hófehérke, királylány meg boszorkány, Jancsi, Julka, Csipkerózsa?Sorolhatnám újra s újra virradástól szürkületig,de sajnos Hófehérkét

megmérgezték, s sürgõsségre be nem vitték,így hát hátba ütöm, s ha nem jön ki az almadarab,elbúcsúzunk újra s újra.

Fülöp Réka, Kovászna

Én vagyok egy harcos török,A csatában utat török.Híres az én vitézségem,Eger várát lövi népem!

Kovács Attila, Nagyvárad

Guzsalyasba összegyûlnek,Akárkivel nem cserélnek,Jól érzik õk magukat,Vígan énekelnek;De a pánkó sem maradt el,Megdagasztják, tovább adják,Vígan el is fogyasztgatják.A nap lassan lenyugszik,Búcsúzódnak felnõttek, gyerekek,Kuncognak még egyet-kettõt,Majd elköszönnek, s hazamennek.Elalusznak, megpihennek,S másnap újra együtt lesznek.Mészáros Adél, Gyergyóalfalu

Szülinapi csomag vagyok, Sok-sok boldogságot hozok.Örülnek a gyerekek, ha kezükbe vehetnek.

Végh Zoltán

Kádár László Gellért, Zabola

Keresztes Kinga, Marosvásárhely

Varga Tímea, Szatmárnémeti

Lacz

kó B

eáta

,G

yerg

yóre

met

e

Ugron Emõke Márta,Zabola

Címlap: Baláji Arabella, Szatmárnémeti

Jankó Barbara, Hosszúmezõ

Sánta Anita Henrietta, Vajdaszentivány

Újvári Anna, Szatmárnémeti

Farkas Tünde, Brassó

Boriceanu Orsolya, Szentkatolna

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSmmiinnddeenn hhóónnaapp lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll