fejleszt q m qhely...

„Fejlesztı mőhelyek az óvodai fejlesztés szolgálatában.” Celldömölk és környéke Fejlesztı mőhelye

TARTALOMJEGYZÉK

1. Munkaterv ..........................................................................................................................................2. oldal

2. Természetismeret.......................................................................................................................6. oldal

Matematikai játékok...............................................................................................................10. oldal

3. Gyermekközpontú szemlélet.....................................................................................19. oldal

Válogatott idézetek..................................................................................................................21. oldal

4. Beszédfejlesztés.........................................................................................................................44. oldal

Beszédfejlıdés..............................................................................................................................46. oldal

Játék, mint a nyelvi kommunikációs fejlesztés…..............................52. oldal

Óvodás- és iskoláskorú beszédhibás gyermek… ...................................56. oldal

A „más” gyermek......................................................................................................................60. oldal

Anyanyelvi játékok..................................................................................................................64. oldal

5. Sajátos nevelési igényő tagozat..............................................................................71. oldal

A tagozat jellemzıi, bemutatása................................................................................73. oldal

Fogalomkörök, és ami mögöttük van...................................................................75. oldal

A gyermek útja a rendszerben......................................................................................79. oldal

Az óvodai beszoktatásról...................................................................................................81. oldal

6. A figyelem........................................................................................................................................86. oldal

Figyelemfejlesztı játékok.................................................................................................95. oldal

7. A jól megérdemelt jutalomnap...........................................................................101. oldal

Gyerekszáj......................................................................................................................................103. oldal

Beszámoló (2004/2005. nevelési év).................................................................107. oldal


1/109

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

Megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Megtanulnak bizalommal lenni.

Ha a gyerekek megdicsérve élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltóságban élnek,

Megtanulják az igazságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hinni.

Ha a gyerekek hitelesen élnek,

Megtanulják, mit jelent szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.

Dorothy Law Holtz: Egy élet a kezedben (részlet)


2/109

MUNKATERV

2004- 2005

Összeállította:

Gyürüsi Sándorné mentor, fejlesztı óvodapedagógus

Elfogadta:

Komáromy Györgyné Közoktatási szakértı Véghné Gyürüssy Katalin az Óvodai fejlesztés bázisóvodájának vezetıje

Celldömölk, 2004. november 9.


3/109

Fejlesztı mőhelyünk céljai és feladatai:

- A 2004 – 2005. nevelési évben kiemelt feladatunk, hogy a Fejlesztı mőhelyünk tagjai által összeállított, saját tulajdonukban már meglévı, óvodai fejlesztı szakirányú anyagokat (szakdolgozat, beszámoló, egyéni fejlesztési tervek stb.) egységbe rendezzük, tovább bıvítsük, hogy minden érdeklıdı óvodapedagógus számára hozzáférhetı legyen.

- Az óvodai nevelés során felmerülı problémákról – magatartási, nevelési –közösen gondolkodjunk.

- Tapasztalatainkat egymással megosszuk.

- Módszertani ismereteinket gyarapítsuk.

- A sajátos nevelési szükséglető gyermek befogadásának lehetıségeirıl - feltételrendszer, módszer..... – tájékozódjunk, újabb speciális ismereteket szerezzünk.

A Fejlesztı mőhely munkájában való részvétel minden esetben díjtalan, feltétel az aktuális programokhoz kapcsolt feladat teljesítése.

A nevelési évet egy, az összes foglalkozás elméleti, gyakorlati anyagát tartalmazó kiadvánnyal zárunk, melyet minden óvoda megkap, aki a Fejlesztı mőhely munkájában képviselteti magát.

A Fejlesztı mőhely állandó tagjai fejlesztı óvodapedagógusok, de minden óvodapedagógus akár alkalmanként is – bekapcsolódhat a Fejlesztı mőhely munkájába.

Idıpontok, szervezés:

- Kéthónaponkénti Fejlesztı mőhelyfoglalkozás, elıre kijelölt napon, közösen meghatározott témával.

- A foglalkozás 8. 00 órától 10. 00 óráig nyitott, 10. 00 órától 11. 00 óráig fejlesztı óvodapedagógusok részére konzultációs lehetıség.

- A Fejlesztı mőhelyfoglalkozások megszervezésének (utazás, hely biztosítása) felelıse: Gyürüsi Sándorné Fejlesztı mőhelyvezetı

- Szakmai anyag összeállításának felelıse: a mindenkori bemutató fejlesztı óvodapedagógus.


4/109

Fejlesztı mőhely állandó tagjai:

Gyürüsi Sándorné mentor, fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk Vörösmarty úti Tagóvoda

Gasztonyiné Fódi Zita fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk Vörösmarty úti Tagóvoda

Szijártó Sándorné fejlesztı óvodapedagógus Óvoda Egyházashetye

Kovács Ágnes fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk Napsugár Óvoda

Krizsai Eszter fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus

Káldi Krisztina fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Óvoda Celldömölk - Alsóság

Némethné Babos Mariann fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk Napsugár Óvoda

Pethıné Takács Zsuzsanna fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Óvoda Mersevát

Horváthné Görög Marianna fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (I. féléves) óvodapedagógus Óvoda Boba

Rózsás Bernadett beszédfejlesztı óvodapedagógus Óvoda Celldömölk - Alsóság

Somogyi Lászlóné óvodapedagógus, gyógypedagógiai asszisztens Városi Óvoda Celldömölk Vörösmarty úti Tagóvoda


5/109

Fejlesztı mőhely idıpontjai, témái:

1. foglalkozás: 2004. október 6.

Téma: Természetismeret (tér, mennyiség, forma) Belépı: 5 matematikai játék Helye: Óvoda, Egyházashetye Felelıs: Szijártó Sándorné Vendég: Komáromy Györgyné

2. foglalkozás: 2004. október 21.

Téma: Gyermekközpontú szemlélet Elıadó: Körmöci Katalin ELTE TÓFK docens Helye: Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda Felelıs: Gyürüsi Sándorné

3. foglalkozás: 2005. január 12.

Téma: Beszédfejlesztés Belépı: 5 anyanyelvi játék Helye: Városi Óvoda Celldömölk, Napsugár Óvoda Felelıs: Rózsás Bernadett

4. foglalkozás: 2005. március 09.

Téma: Egyéni fejlesztések a Nevelési Tanácsadó és a TKVSZRB szakvéleménye alapján

Belépı: 1 db egyéni fejlesztı terv szakvélemény alapján Helye: Szombathely, Aranyhíd Óvoda Felelıs: Gyürüsi Sándorné

5. foglalkozás: 2005. május 11.

Téma: Gyermekkori agresszió Belépı: 5 figyelemfejlesztı játék Helye: Óvoda, Mersevát Felelıs: Pethıné Takács Zsuzsanna

A foglalkozásokon való részvételre jelentkezni a 06-95/420-142 telefonszámon lehet, a foglalkozást megelızı héten.


6/109

Természetismeret (tér, mennyiség, forma)

2004. október 06.

Szijártó Sándorné

Óvoda, Egyházashetye


7/109

A természet megszerettetéséhez kapcsolódó helyi sajátosságok

Óvodánk helyi nevelési programja a környezeti nevelésre épül. Célunk a gyermekek egészséges életmódra nevelése, a környezethez való pozitív érzelmi viszonyulás, a megfelelı viselkedésmód, a természet szeretetére, tiszteletére, megóvására történı nevelés megalapozása. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a szemléletmód megváltoztatása, a személyes példamutatás, a lehetıségek biztosítása a gyermekek számára. Az élményt nyújtó tapasztalatszerzés, közvetlen megismerés, tevékeny részvétel a környezet alakításában kedvezıen hat a gyermekekre. Feladatunk, hogy a környezete iránt érdeklıdı, szépségre rácsodálkozni tudó, fogékony gyermeki személyiség kialakulását segítsük elı. Ennek érdekében szükséges, hogy fejlesszük a problémák iránti érzékenység alakulását, a problémamegoldó gondolkodást, a környezeti alapfogalmak megismerését. Kiemelten fontos feladat a gyermekek számára minél több, minél sokrétőbb tapasztalat – és ismeretszerzési forma biztosítása, az értelmi és testi képességek fejlesztése a különbözı tevékenységek végzése során. Az érzelmi nevelési feladatok közül a szeretet, kötıdés, élménybefogadás, tisztelet mások iránt (élı és élettelen környezet), önfegyelmezı és alkalmazkodó képesség alakulásának elısegítése.1

Óvodánk kertjében a 80-as évek elejétıl fogva alakította ki dr. Borsos Zoltán erdımérnök a fenyıparkot, amit Berzsenyi Dániel, falunk szülöttének emlékére telepített. A hazánkban ritkaságszámba menı parkban nagyon sokféle fenyıfajta kapott helyet. Az egészen kicsiny csemetétıl kezdıdıen a fává erısödésig nyomon követtük fejlıdésüket. A tiszta, friss levegı, a szemet gyönyörködtetı ültetvény és a benne szorgoskodó ember indított bennünket arra, hogy ezt a gyermekek természetszeretetére, környezetük ápolására, védelmére, az egészséges életmód kialakítására nevelésben tevékenyen felhasználjuk. Minden évszakban van tennivaló, a fák körüli föld lazítása, a fő rendben tartása, öntözés, télen a csemetékre nehezedı hótakaró alóli kiszabadítás az, amiben a gyermekek tevékenyen részt tudnak venni. Emellett a sokféle színben pompázó tavaszi – nyári - ıszi park szépsége, a különbözı nagyságú, formájú és fajtájú fák mind-mind ismereteinket gazdagítják. Igyekszünk ráébreszteni a gyermekeket arra, hogy mi magunk tehetjük széppé környezetünket, és hogy óvó-gondoskodó munkánk nélkülözhetetlen a jövı számára… Az óvoda udvarának gondozása, rendjének megırzése, a virágok ültetése, ápolása tevékeny részvételt igényel a gyerekektıl, így saját munkájukon keresztül szereznek tapasztalatokat. İsszel a Kissomlyó hegyre kirándulunk, és ott egy-egy család meghívására bekapcsolódunk a szüreti munkálatokba is. Gazdag élményforrás a gyerekeknek a falu szüreti felvonulásában való részvétel… A gyerekeket arra neveljük, hogy falusi környezetükben és az itt élı emberek munkáját, becsüljék meg, ık maguk is vállaljanak részt környezetük tevékeny szeretetében… A fölgömb segítségével a gyermekek ismereteinek gazdagítása, a világ tágabb értelemben vett megismerése a célunk. A környezetvédelemmel összekapcsolva a Víz Világnapja, a Föld Világnapja, a Madarak és Fák Napja, a Környezetvédelmi Világnap, az Állatok Világnapja a gyerekek számára érthetı és tevékenységgel összekapcsolt formában /kirándulás, séta, környezetrendezés, játékos tevékenységek stb./ szerepel a tervezett programban. Az óvodai élet változatos tevékenységeinek segítségével szeretnénk hozzájárulni a természet, a környezetét óvó – tisztelı, és szépségét, értékeit felfedezni tudó gyermekek neveléséhez.

1 „Lakóhelyünk környezeti értékei és ezek megjelenése nevelımunkánkban” címő fejlesztıprogram


8/109

Egyházashetye, „hazánk elsı óvodai fenyı szaunája” (2004)

Példa értékő elgondolás, önzetlen munka, és összefogás eredményeképpen láthatjuk az óvoda udvarán a Berzsenyi Emlékpark nevet viselı fenyıparkot. A 0,3 hektár bruttó területő fenyıparkot dr. Borsos Zoltán okl. erdımérnök létesítette az 1980, ’90- es években. Az igen hatalmasra növı mamutfenyık mellet belsı terek lettek kialakítva, melyeket fekvı és alacsony díszfenyık vesznek körül, majd fokozatosan emelkedı színes gömb és oszlopos fenyık vezetik fel a szemet a háttérben álló óriásfenyıkhöz.

Az Emlékpark létrehozásának elsıdleges rendeltetése, a Berzsenyi kultusz ápolása volt, de hogy miért fenyıkbıl áll az emlékpark, a számos indok közül álljon itt egy, mely közvetlenül témánkhoz kapcsolódik. „Fenyıket, mert a legújabb kutatások szerint a növények, különösen a cédrusok, jegenyefenyık és borókák fitoncidoknak nevezett olyan anyagokat, illó olajokat termelnek ki, melyek a kórokozókra pusztító hatással vannak, ami a körülöttük lévı levegırétegben is érvényesül. Újabban ezekbıl a fenyıkbıl kórházak, szanatóriumok, üdülık kertjében tüdıszaunának nevezett partrészeket alakítanak ki. Legyen ez a park hazánk elsı óvodai fenyı tüdıszaunája, mely szolgálja a benne majdan sok idıt töltı gyermekek egészségének védelmét.” 2

Végezetül álljanak itt dr. Borsos Zoltán személyes sorai:

„Szijártó Sándorné vezetı óvónınek tisztelettel, köszönettel és hálával azért a figyelmes felügyelı és nevelı munkájukért, mellyel megvédték az Emlékparkba ültetett apró csemetéket a mégapróbb lábacskák taposásától.” (1997)

2 dr. Borsos Zoltán: Az egyházashetyei Berzsenyi Emlékpark dokumentációja, Egyházashetye, Óvoda


9/109

Környezeti nevelés az óvodában Az óvoda a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítja a változatos tevékenységet a tapasztalatszerzésre a közvetlen és tágabb természeti — emberi — tárgyi környezet felfedezésére, megismerésére. Ennek során elısegíti a pozitív érzelmi viszony kialakulását a természethez, az emberi alkotásokhoz, értékekhez. Megismeri a közvetlen környezetét, a szülıföldet, annak értékeit, hagyományait, szokásait, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezeti neveléssel, a környezettel való együttélésre, a környezet megvédésére nevelünk, olyan tudat — és szemléletformálásra törekszünk, ami a gyermekek

♦ környezethez főzıdı pozitív érzelmi viszony alakítását

♦ a környezetében lévı világ értékeinek megismertetését, megszerettetését

♦ az élı és élettelen környezeti tényezık leglényegesebb összefüggéseinek megláttatását

♦ olyan készségek, képességek tudatos fejlesztését, amelyek elısegítik a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakulását.

Az óvodapedagógus feladata, hogy alkalmat, helyet, idıt biztosítson a gyermekeknek a spontán és szervezett tapasztalat — és ismeretszerzésre.

Az óvodás korú gyermekekre jellemzı: — cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri

— tevékeny, nyitott, kreatív

— a körülötte lévı világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg

— érzelmileg kötıdik a felnıtthöz, „modellkövetı”

A környezeti nevelés személyiségfejlesztı hatása Mozgás: A különbözı cselekvések, tevékenységek alapjai az egyes mozgások, amelyek a tevékenységek végzése által visszahatnak a mozgás fejlıdésére. Séta, kirándulás, játék — közben fejlıdik, ügyesedik, állóképessége növekszik, ellenálló képessége fejlıdik, egészsége megırzése érdekében is fontos a szabadban való tevékenység. Fejlıdik kézügyessége, tapintása, szem – kéz - láb koordinációja, térészlelése, egyensúlyérzéke.

Kommunikáció: A társas érintkezés alapja a beszéd, ami az élmények, érzelmek szóbeli kifejezése során fejlıdik. Az ismeretek, tapasztalatok szerzésével bıvül szókincse is.

Kognitív képességek: A megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás a közvetlen környezetben tapasztalt tények, összefüggések észrevétele, tudatosítása, összehasonlítása során fejlıdik.

Érzelmek: A környezeti nevelés sokoldalúan járul hozzá a szeretet, kötıdés, mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének kifejlesztéséhez, az intellektuális érzelmek, pl. kíváncsiság, érdeklıdés, tudásvágy, rácsodálkozás erısítéséhez.

Szocializáció: Az utánzás érzelmi indíttatású, ösztönös cselekvés, aminek meghatározó szerepe van a kialakítandó viselkedési formában. Formálódik a társas együttmőködés, empátia, negatív és pozitív érzelmek a tapasztalatgyőjtés során, elısegíti a konfliktusmegoldást a közösen végzett tevékenység.

Összeállította: Szijártó Sándorné Óvoda, Egyházashetye


10/109

MATEMATIKAI JÁTÉKOK

1. Babzsákfogó2. Célbadobás3. Ellentétpár4. Építsünk együtt várat!5. Fenyıfa6. Forma - felismer ı7. Formaépítés8. Guríthatók gy őjtése9. Hányat a zsákból?10. Hol a párja?11. Hol a párom?12. Járjuk körbe!13. Játékboltot nyitunk14. Kakukktojás a rendezésben15. Katicabogarak16. Ki a legmagasabb?17. Ki az alacsonyabb?18. Kígyószem19. Kincskeres ı20. Labdagurító21. Lánc22. Nyúl - farkas23. Pálcika - városépít ı24. Repüljenek a pillangók!25. Ruhateregetés26. Számlálás mozgással27. Szorgos hangyák28. Tapintsd!29. Tekergı30. Ugri-bugri bolha31. Válogassunk!32. Versenyjáték irányokkal33. Zsákfoglaló


11/109

1. Babzsákfogó

A gyerekek futkároznak a teremben, jelre leülnek egy, a talajon elhelyezett babzsákra. Megkérünk gyerekeket arra, hogy nevezzék meg jobb szomszédjukat, majd a bal oldalukon lévı társukat, nézzék meg ki ül mögöttük és ki elıttük. Majd hátat fordítanak az óvónınek, és megismételjük a kérésünket, amikor is már más elhelyezésben szemlélıdnek. Ezután újból futkároznak, majd ismét leülnek egy-egy babzsákra, de más-más helyre kell ülniük, mint az elızı játékban, így újabb társakra találnak.

A játék jó lehetıséget kínál a térbeli tájékozódásra.

2. Célbadobás

Különbözı nagymérető síkformákat teszünk, vagy rajzolunk a talajra. A gyerekek egy vonaltól dobhatják babzsákjukat valamelyik formába. Amelyikbe sikerül beletalálni, abból a formából elvehet egyet az óvónı asztaláról formaemlékezet alapján. A játék végén megszámlálják, kinek hány sikeres dobása volt, és aki tudja, meg is nevezheti azokat.

3. Ellentétpár (labdagurítással összekapcsolt, gondolkodást igénylı játék)

Iskolába készülı 6 – 7 évesek nevelésében fontos követelmény lehet, hogy ismerjék, és helyesen alkalmazzák a tájékozódást segítı szavakat, névutókat. Ehhez nyújt segítséget ez a játék.

A gyermekek elhelyezkednek a szınyeg körül, az óvónı mond egy szót, melynek ellentétét az a gyermek mondhatja, akinél a gurított labda megáll.

Ilyen kifejezések lehetnek: jobbra – balra; alá – fölé; elıtt – mögött; elöl – hátul; fölött – alatt; elıre – hátra; bal – jobb stb.

Ezeket meg is fordíthatjuk, vagyis amit a gyermekek adtak válaszul, azt mondja az óvónı, így az ellentétpárok mindegyikét kifejezhetik szóban.

4. Építsünk együtt várat! (tájékozódás a valóság formavilágában)

Készítsünk egy alaplapot, amelynek szegélyként készített négyzethálóiba síkformákat rajzolunk. A lap közepére egy várat rajzolunk látható építı elemeivel. Minden gyerek választ egy bábút, amivel lép majd a dobásnak megfelelıen. Egy tálban kis síkformák vannak (formaazonosság az alaplapon látottakkal).

Sorban mindenki dob egyet a kockával, a látott mennyiség azonos lesz a lépések számával. Az érkezési hely formáját megkeresik a tálban és a vár megfelelı alakzatára teszik. A játék akkor ér véget, ha felépült a vár. Dobás közben léphetnek olyan helyre, ahol a talált forma már nem fér a várra, akkor azt az elemet nem is kell kivenni a tálból.

A játék növeli a közösségi érzést, hiszen közös a várépítés. Segíthetnek egymásnak abban, hová tehetı a megdobott forma, meg is nevezhetik, ha tudják. A játékban számlálnak, válogatnak, formákat észlelnek, azonosítanak és mindezt hasznos tevékenység kíséri.


12/109

5. Fenyıfa (szimmetria, jobb és baloldal, színek valamint a síkidomok

elnevezésének gyakorlásához használható játék) Nagymérető fenyıfát készítünk és a szimmetriának megfelelıen berajzoljuk négyzetrácsosra. A szimmetria vonalat kiemeljük. Síkidom készletbıl „feldíszítjük” az egyik megnevezett oldalt, majd a gyerekek önállóan megcsinálják a másik oldalt, közben megnevezik a síkidomokat.

6. Forma – felismerı

Eszköz: dobókocka, melyen különféle formák vannak, és tábla, mely ugyanezeket a formákat is tartalmazza. A gyermek bábujával arra a formára léphet, amilyen forma a dobókockán van.

7. Formaépítés

A gyermek könnyebben tanulja meg felismerni a mértani alakzatokat, ha önmaga készítheti, vagy formázhatja ıket. A formaépítés ugyan egyszerő tevékenység, de kiválóan gyakorolhatja a formák felismerését, és a kár több órányi kreatív szórakozásra ad módot. Eszközök: feles szárazborsó, és több doboz fogpiszkáló. Áztassuk be éjszakára a borsót, reggelre a borsószemek megdagadnak, s így könnyen felszúrhatjuk ıket a fogpiszkálóra. Játékszabály: Mutassuk meg a gyermeknek, hogyan készíthet különbözı egyszerő formákat a borsószemekbıl és a fogpiszkálóból. Adjunk a gyermeknek feladatokat. Készítsen például négyszöget, elıször négy majd nyolc fogpiszkáló felhasználásával. Ezután három, hat stb. fogpiszkálóból rakjon össze egy háromszöget. Ha kifogytunk az alapformákból, megkísérelhetjük néhány bonyolultabb idom elkészítését is. (mutassuk meg a gyermeknek, hogyan kell ötszöget készíteni, majd próbáljon meg ı is összerakni egyet) Bıvítés: ebbıl a borsó-fogpiszkáló „építıkészletbıl” képezhetünk bármilyen térbeli alakzatot. Szebb maketteket kapunk, s egyúttal az alaptevékenységet újabb dimenzióval egészítjük ki, ha színes fogpiszkálót használunk.

8. Guríthatók győjtése

Érdekes játéknak ígérkezik, amikor a gyerekek szınyegre győjthetnek minden olyan mozgatható dolgot, amelyek valahogyan gurulnak. Amíg győjtögetik, állandóan próbálkoznak a gurítással. Majd rendet teszünk a győjtött dolgok között. Például külön helyre kerülnek a mindenhogyan guríthatók, másik helyre azok, amelyek csak egy oldalon gurulnak (pl. henger). Magunk is győjthetünk a szınyegre olyan eszközöket, amelyek érdekes módon mutatják gurítható tulajdonságukat. Ilyen lehet egy fedı, de lehet a fazék is, mely egyik oldalán sokáig gurulna, ha azon lévı fülek engednék. Próbálkozhatunk a söprő nyelével, tányérral, pohárral, akár egy kulccsal is és még sok érdekes dologgal. Ez a tevékenység sokszor mulatságos módon juttatja a gyerekeket tapasztalatokhoz, a dolgok egy kiemelt tulajdonságát keresve. Azzal, hogy ık keresnek valamit, céllal, pontosan a guríthatóságot keresik a különbözı tárgyakban, ezzel a tárgyak és egy tulajdonság kapcsolatát keresik, melynek eredményét ítéletekben is kifejezik „igaz” vagy „nem igaz” megfogalmazásokban. A játék fejleszti formaészlelésüket, formaállandóságukat, egyben emlékezetüket, gondolkodásukat.

Játszhatják 4 — 5 éves kortól


13/109

9. Hányat a zsákból?

Súgunk valamennyit egy gyerek fülébe, azzal megegyezı mennyiséget kell kivennie a zsákból. Nehezíthetjük azzal, hogy azonos tárgyakat vegyen ki a zsákból. Hogy mit, mennyit súgtunk, azt az eredménybıl állapíthatják meg a többiek, amikor eléjük kerül, láthatóvá válik a kiválasztott tárgyhalmaz.

10. Hol a párja?

Terítı alatt tárgyakat helyezünk el, párjukkal együtt. Tapintás alapján kell a párokat megkeresni.

11. Hol a párom?

Minden gyereknek egy jelkártya van a nyakában, amelyen egy színes síkmértani forma található. Futás közben keresik a forma és szín szerinti párjukat. Ha sikerül, párban futnak tovább. A játék addig tart, míg mindenki megtalálja a párját. Fejlıdik szín és formaészlelésük, összehasonlító képességük, amelyben az azonosság dominál.

12. Járjuk körbe!

Különbözı nagymérető síkformákat (hármat, négyet) tegyünk, vagy rajzoljunk a talajra, egymástól kissé távol. Egy gyereknek az lesz a feladata, hogy ezek mindegyikét körbejárja, majd emlékezet alapján megkeresse ezeket a formákat az óvónı asztalán. Idısebbek több formát is körbejárhatnak, ha ügyesek, meg is mondhatják, melyiket járták körbe elıször másodszor, és tovább. Így nemcsak a formára kell emlékezniük, hanem a sorrendre is. Minél többet és változatos módon gyakorolják a formaészlelést, annál inkább várható, hogy bármilyen helyzetben felismerik azokat.

13. Játékboltot nyitunk

A gyerekek különbözı játékokat győjtenek a szınyegre. Megbeszéljük, hogyan lehetne rendet tenni közöttük, ha játékboltot szeretnénk berendezni ezekkel. Közben leteszünk egymás mögé színes kartonlapokat, amelyekre majd elhelyezzük a játékokat. A gyerekek ötletei alapján történik az üzlet, a kirakat berendezése. A színes kartonlapok sorszámokat is kifejezhetnek, pl. az elsı polc piros, mögötte a kék polc lesz a második. Utasításunk csak annyi legyen, hogy úgy rendezgessenek, hogy minden játékot lehessen látni a kirakatban. Majd rájönnek, hogy a nagyobbak hátrább kerülnek, mint a kisebbek. Mikor elkészültek, megnézzük, melyik polcra mi került és hány darab fért el egy-egy polcon. (például a negyedik polcon három darab maci stb.) Szó eshet arról is, melyik játéknak kell nagyobb hely, az építıjátékoknak vagy a mackóknak. Készíthetünk vásárlókártyákat, ezeket elhelyezzük a polcokon, mindegyiket a megfelelı helyre, például a mackókhoz hat korongos „árlapot” teszünk. Ezután elkezdıdhet a vásárlás. Mindenki választhat magának „pénzeket” a korongok közül, ezzel vásárolhatnak. Pontosan annyit fizetnek, amennyit a kártyák mutatnak. Leszámlálnak a boltosnak annyi pénzt, amennyibe kerül a kiválasztott játék. A játékban tı — és sorszámokkal találkoznak a gyermekek. Megszámlálnak, leszámlálnak. Rájönnek arra, hogy az ár nem függ az áru nagyságától. Arról is szerezhetnek tapasztalatokat, ha valamennyit elveszünk, kevesebb marad, annyival lesz kevesebb, amennyit elvettünk.


14/109

14. Kakukktojás a rendezésben (halmazalkotás)

Kedves játék a rendezettség elrontása, ezzel megbontjuk a sorozat igazságát. Játszhatjuk gombokkal, egy elem kihagyásával, vagy egy idegen tárgy elhelyezésével. Például: gomb, kocka, gomb, kocka, maci, kocka. Erre azért van szükség, mert nem csak az lesz fontos, hogy fölfedezék a szabályt, hanem, hogy a mővelet során ügyeljék a szabályosságot. A sorokat bármilyen alakzatban és irányban kezdhetjük. Minél változatosabb, annál inkább várható annak megértése, hogy mindenhogyan érvényesül a rendezési elv.

Játszhatják 6-7 évesek

15. Katicabogarak

Jobb és baloldal, a számolás, több, kevesebb, ugyanannyi, semmi fogalmak használatának és a pettyek elrendezésének a számokkal történı azonosításának gyakorlására használható.

Kartonból készült katicabogarakkal játsszuk, melyekre a pettyeket úgy rajzoljuk fel, hogy azonnal lássák, mennyi van rajta. Jobb és baloldalra rajzoltakat össze lehet adni, több, kevesebb stb. fogalmakat lehet gyakorolni.

16. Ki a legmagasabb? (mennyiségek játékos összemérése, mérése)

Kartonpapírból egy magas fát készítünk ágakkal és falhoz, vagy szekrényhez erısítjük. Minden gyerek készít egy falevelet, amelyre a jelüket rajzoljuk, majd összemérik magukat egyenként a fával, a megfelelı magasságra ragasztják levéljelüket. Ezután megnézzük, ki a legmagasabb, annál alacsonyabb, legalacsonyabb. Fordítva is vizsgálódjunk, ki a legalacsonyabb és ki annál magasabb. Fontos, hogy fölfedezzék, egy adott mennyiség mérete attól függıen fejezhetı ki szóban, hogy mekkora mérettel hozzuk összefüggésbe, vagyis mit mivel mérünk össze.

Játszhatják 6 éves gyerekek

17. Ki az alacsonyabb? (mennyiségek játékos összemérése, mérése)

A gyerekek körben ülnek. Egy gyereket kiválasztunk, akinek a szemét bekötjük és a kör közepére kísérjük. Csendben kiválasztunk két gyereket, akiket a kör közepére küldünk. A bekötött szemő társuk tapintással megállapítja, ki az alacsonyabb. A játékot addig játszhatjuk, míg mindenkire jut valamelyik szerep.

Játszhatják 5 éves korú gyerekek.

18. Kígyószem

Nagyobb dobókockát készítünk (fakockából, szivacskockából, dobozból), amelyeken nagy pöttyök lesznek. A gyermekek rajzolják fel a megfelelı számú pontot a kocka oldalaira. Rajzolás közben mindig számoljuk a pöttyöket.

A játékosok felváltva dobnak. A dobások után annyi szem pattogatott kukoricát kapnak (vehetnek el), ahány pontot mutat a saját gyártású dobókocka. Aki egyest dob – ez a kígyószem – az nem kap, hanem vissza kell adnia egy szemet. Szabhatunk a játéknak idıhatárt, mennyiségi határt (20-ig menyünk), és számoljuk össze hány szem kukorica van egy-egy játékosnál. Akinek a legtöbbet sikerült begyőjtenie, az nyert. A játék jóíző ropogtatással végzıdhet.


15/109

19. Kincskeresı (tájékozódás)

Az udvaron egyenes talajra festett 5 x 5-ös, jól bejárható négyzethálóra szervezzük a játékot. Egy díszesen becsomagolt doboz lesz a kincs.

Ketten játsszák, az egyik a kincset keresi, a másik irányítva segít annak megtalálásában. Az irányító elhelyezi a kincset az egyik négyzetben és kijelöli az induló négyzetet, majd irányítani kezd: Kettıt lépj elıre, fordulj jobbra, egyet lépj, fordulj balra stb. Társa ügyes irányítással elér a kincshez. Megismételhetı a játék szerepcserével, míg kedvük lelik ebben.

A játék segít a tájékozódásban az utasítás pontos betartásával. Lehetıséget ad az irányok verbális megjelenítésére, a figyelem fejlıdésére, az együttes, összehangolt játékra.

Játszhatják 6 éves kortól.

20. Labdagurító (játék természetes számokkal)

A játékban mondunk egy számot, majd a labdát gurítjuk a körben ülı gyerekeknek. Akinél megáll, annak ki kell találni valamilyen mozgást, ami ugyanannyit ér, mint a kimondott szám. A gyerekek ötletességén múlik, meddig lehet ezt játszani, mennyire rögzül a tény, hogy bármibıl létrehozható egy adott mennyiség. Ebbıl alakul ki a szám képzete. Ugyanezt dobókockáéval is játszhatjuk, akkor nem mi mondunk egy számot, hanem a dobókocka mondja helyettünk.


Játszhatunk úgy is, hogy egyszerően csak a számok gyakorlását célozza a labdagurítása növekvı számsorozatban. Mi mondjuk az egyet, gurított labda ahol megáll, mondja a kettıt, most a gyerek gurítja, és így halad a játék.


21. Lánc (szerialitás gyakorlása)

Termések nyakláncnak való felfőzése, három, négy, öt db termést tartalmazó motívum ismétlésével. Termések, magok ragasztása lap szélére körbe, sorokba, megadott, vagy a gyermekek által kitalált ritmikusan ismétlıdı sorrendben.

22. Nyúl – farkas

Eszközök: 8 – 10 nyúl, 2 bokor, 1 farkas

A nyuszik a réten játszanak, amikor megjelenik a farkas. Gyorsan elbújnak a két bokor mögé. A nem szereplı gyerekek segítségével megszámláljuk, mennyi nyúl bújt az egyik bokorba, mennyi a másikba. Ezután a gyerekek ötletei alapján kipróbáljuk, még hányféleképpen bújhatnak el a nyuszik.

A nyulak, bokrok számát a gyermekek fejlettségének megfelelıen lehet növelni.

23. Pálcika – városépítı (tı – és sorszámnevek gyakorlására)

A játékosok elosztják egymás között, ki milyen színő pálcikából szeretne építeni. Az elsı gyerek gurít, ennek megfelelı mennyiségő pálcikát vesz magához a saját színeibıl. Építeni csak akkor lehet, ha elegendı győlt össze egy kész építményhez pl. 6 db a házhoz. Az építkezésnek a tervrajz szerint kell haladni, figyelniük kell a formára és a mennyiségre is.


16/109

24. Repüljenek a pillangók!

Egyszínő, csuklóra erısíthetı papírpillangókat kapnak a gyerekek. Szabadon repdesnek a teremben, közben figyelik, milyen színő korongot mutat fel az óvónı. A színnel megegyezı lepkék a szınyegre szállnak. Amikor már mindenki megérkezett, megismételjük a játékot.

25. Ruhateregetés

3 kötelet feszítünk ki egymás fölé, ruhadarabokat, csipeszeket teszünk mellé. Az óvónı, késıbb a társak utasítására „kiteregetünk” pl. a második kötélre 1 pár zoknit. A „száraz ruha” leszedése is hasonló módon történik.

26. Számlálás mozgással (játék természetes számokkal)

Játszhatunk úgy, hogy tapsolunk valamennyit, ha valaki valamibıl létre tud hozni ugyanannyit, azt megszámláljuk, hogy állításának helyességével egyetérthessünk. Pl., tapsolunk hatot (tagolt taps szükséges, hogy a darabszám érzékelhetı legyen), a gyerek válaszul lép, ugrik, vagy guggol ugyanannyit. Lehet, hogy felállít 6 gyereket, vagy fülét húzza hatszor, esetleg pislog ugyanennyit.

A játék segíti a számlálás gyakorlását. Játszhatják 5 éves kortól.

27. Szorgos hangyák

A játék során a megadott szempont szerinti válogatást lehet gyakoroltatni, nagyság, szín, forma, azonosság, különbség stb. szerint. Bármilyen, egy kupacba rakott játékkal, eszközzel vagy termésekkel játszhatjuk, melyekbıl válogatással részhalmazokat tudunk létrehozatni, vagy más szempont szerint csoportosítani.

28. Tapintsd! (tájékozódás a valóság formavilágában)

Összegyőjtünk az építı elemek közül kockát, téglatestet, hengert, kúpot, keresünk kisebb, nagyobb labdát. Mindegyik fajtából kettıt teszünk egy nagyobb zsákba. Ezek közül egyet kiveszünk, magunk elé tesszük, majd egyik gyerek megkeresi annak megfelelıjét a zsákban. Ha sikerül, összehasonlítjuk a kettıt, megállapítjuk, helyes volt-e a választás. A játékot addig folytatjuk, amíg el nem fogynak a zsákbéli eszközök. A tevékenység során bizonyos tulajdonságokat tapasztalnak tapintás útján. Kezdetben azok megnevezését nem várhatjuk a gyerekektıl, az idısebbek már elmondhatják, mikrıl tudták, hogy jót választottak. Így elhangozhat például, hogy gömbölyő, sima, nem szúr (labda), vagy szúr, szögletes, itt hosszabb, ott rövidebb (téglatest). Magunk ki is mondhatjuk, hogyan nevezzük a felismert formákat, hogy lassan beépüljön szókészletükbe a cselekvéseik során.

Játszható 4 éves kortól. Egyéni fejlesztésre is alkalmas a játék.

29. Tekergı (halmazalkotás)

A gyerekek lesznek az eszközök. Úgy rendezünk velük egy sort, hogy elıl van a legmagasabb, majd a háta mögé fokozatosan kerülnek a kisebbek, végén a legkisebb áll. A mővelet állandó összehasonlítást igényel az absztrahált tulajdonság alapján. A sor elkészülte után játszhatunk vonatozást, tekergı kígyót, bármit. Majd megfordítjuk a sort, a legkisebb lesz a vezetı a sor elején, de az elvszerőség változatlan, így is nagyság szerint állnak. Fontos ennek tudatosítása.

Játszhatják 5 éves kortól csoportban.


17/109

30. Ugri – bugri bolha

Térbeli eligazodás, testséma, jobb és baloldal gyakorlására használható.

Az „ugri - bugri bolha” ugrál a gyerekekre, oda ahova az óvó néni mondja pl. fej fölé, térdek közé‚ jobb kisujj ujjbegyére, köldökünkre, bal lábfejünkre stb. Közösen a szınyegen ülve szoktuk játszani, ahol a kicsik is leutánozhatják a nagyobbakat, és remekül meg tanulják a fogalmakat. Mindenkinek külön „bolhája” van, amit ugráltat.

31. Válogassunk!

Egy kosárba gesztenyét és diót (kavicsot, mandulát, gombot, LEGO építıt stb.) győjtünk. Megnézzük a gyerekekkel a formájukat, a színüket, majd megtapogatjuk a felszínüket. Amikor már megtapasztalták tulajdonságaikat, kosárba tesszük. Két gyermeknek bekötjük a szemét, egyik gesztenyét, a másik diót győjt. Ha már üres a kosár, megnézzük, helyesen válogattak-e. A győjtögetık a játékban tapintás révén összehasonlításokat tesznek, ha a megfogott termés nem azonos a feladatban megjelölt tulajdonsággal, másikat keresnek. Hogy helyesen győjtögettek, abban kifejezésre jut egy ítéletalkotás is, vagyis minden termésre igaz lesz az a tulajdonság, amelynek alapján azokat megegyezınek tekintették.

32. Versenyjáték irányokkal

Minden gyerek vegyen egy kockát a kezébe. Az óvónı mondja a téri irányokat, ahová el kell helyezniük a kockát. Aki eltéveszti, kiesik a játékból. Az a gyerek nyeri a versenyt, aki egyszer sem téveszt.

Ennek a játéknak a lényege ugyanaz, mint az elızınek, de a kiindulási pont nem a saját teste, hanem a gyerekek tárgyakat helyeznek el a térben, egymáshoz viszonyítva.

33. Zsákfoglaló

Babzsákokat teszünk a talajra, annyit, ahány gyerek futkározik a teremben vagy az udvaron. Jelre mindenki igyekszik egy babzsákra leülni. A következı futásoknál mindig elveszünk a babzsákokból. Amikor jelre leülnek egy-egy babzsákra, tapasztalják, nem jut mindenkinek.

Megbeszéljük a jelenséget, amelyben megjelenhetnek határozatlan számnevek, pl. mi többen vagyunk, mint a babzsák, vagy kevesebb a babzsák, nem jut mindenkinek. Ha egyesével csökkentjük azok számát, akkor észreveszik, hogy mindig eggyel kevesebb lesz (csökkenı számsorozat). Majd egy idı után visszatesszük egyenként a zsákokat, amikor fölfedezhetik, hogy mindig eggyel több lesz, eggyel többen tudnak játszani a kiesettek közül.

Hasonló játék a jól ismert székfoglaló, amelyben a babzsákokat a székek helyettesítik.

A gyerekek kedvelt játéka mindkét variáció. Közben tapasztalják a darabszám - változásokat, babzsákban, illetve székben és így gyerekekben. Mondják is: megint eggyel kevesebben (többen) futunk. Fontos, hogy megérezzék, hogy egy létrehozott halmaz elemeit — konkrétan a zsákok, a székek, a gyerekek számát — csökkenthetjük, növelhetjük.



18/109

Szakmai irodalom ajánlása:

Dr. Borsos Zoltán: Az egyházashetyei Berzsenyi Emlékpark dokumentációja

Egyházashetye, Óvoda, 1997

Bihariné Krekó Ilona - Hegyi Ildikó - Kanczler Gyuláné - Körmöci Katalin: A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. BTF- KTM 1997.

Perlai Rezsıné: Matematikai játékok óvodáskorban. OKKER Kiadó, Budapest, 1999.

Perlai Rezsıné: Az óvodáskor fejlesztı játékai. OKKER Kiadó, Budapest, 1998.

Perlai Rezsıné: Tanulásról óvodapedagógusoknak. Comenius Bt. Pécs, 2000.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex – Typo 1992.

Zsámboki Károlyné - Horváhtné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel. Fabula Bt. 1993.

Karlócainé Kelemen Mariann: Kisgyermekek játékos könyve. Medicina, Budapest, 1976.

Stöckert Károlyné: A foglalkozások újraértelmezése. Óvodai Nevelés 2000/7. szám

Kulcsár Sándorné: Differenciált személyiségfejlesztés elfogadáson alapuló óvónıi eljárásokkal. Fejlesztı Füzetek, Nyíregyháza, l993.

Hortobágyi Katalin: A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata. FPI - OKI Iskolafejlesztési Központ, 1995.

ÓVODAI NEVELÉS CIKKEK:

Gyolcs Gézáné óvodapedagógus: Szemléletformálás a helyi lehetıségekkel élve 1989/11. szám, 370. oldal

Franyó István és Lénárd Gábor OPI munkatársai: A magvak csírázása 1978/2. szám, 68. oldal

Ladányi Éva óvodapedagógus: A környezetkárosító tényezık megfigyeltetése 1989/6. szám, 193. oldal

Kanczler Gyuláné dr. fıiskolai docens:

A környezet megismerésére nevelés 1992/2. szám, 40. oldal

Körmöci Katalin: Matematika játékosan 5-7 éveseknek

In. Tág a világ. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004


19/109

Gyermekközpontú szemlélet

Elıadó: Körmöci Katalin ELTE TÓFK mestertanár

2004. október 21.

Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda


20/109

Körmöci Katalin

„Indíttatásom Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden életkorú gyermeket taníthattam, az óvodáskorúaktól a felsıfokú tanulmányukat végzı hallgatókig. A legnehezebb átmenetet a tanítóból óvodapedagógussá válásomat kísérte. Talán ez is hozzájárult szakmai pedagógiai érdeklıdésem, oktatói területem kiválasztásához. Diplomáim alapján tanítóból lettem óvodai szakértı, megszínezve pedagógiai és matematikai végzettséggel. Ezek együttese nemcsak elısegítette racionális látásmódomat, hanem ráébresztett arra is, hogy nem lehet az iskolai élet - módszer-hatás-tanítás-tananyag-szervezés stb. - bevált rendszerét lekódolni az óvodai életszervezésre, így az óvodai tanulásra sem.”

(Az óvodai tanulás tartalmának integrált megjeleníthetısége címő cikk bevezetıjébıl3)

Az elıadásról felvétel készült. A DVD kölcsönözhetı óvodák, óvodapedagógusok, nevelıtestületek részére a Celldömölk és környéke Fejlesztı mőhely dokumentumtárából, Gyürüsi Sándornétól. Ízelítı az elıadásból:

„Én ebben nagyon hiszek, amit itt elmondok, és ebben látható jelek is vannak. Azok, akik engem ismernek, tudják azt, hogy ezek a jelek a gyermekekben meg is mutatkoznak. Hiszek abban, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke fontos. Nemcsak a közoktatási törvényben, hanem bennünk, itt a szívünkben is… Mindennapi életünket, és a szakmai munkánkat is át kell, hogy hassa…

Hiszek abban, hogy a gyermek egyedi, és megismételhetetlen csoda, és mint ilyen,…a hozzávezetı útnak is csodának kell lenni. Hiszek abban, ha minden gyerek más, akkor minden gyerekhez más és más bánásmód tartozik. Joga van ahhoz, hogy a neki megfelelı bánásmódban részesüljön. Ezek a jogok deklarálva vannak most már nálunk is… Valahol már kidobtuk az ablakon azt a régimódi szemléletet, hogy milyen jó lenne, hogyha egységes csoportunk lenne…Rájöttünk arra, hogy ez a szemlélet, ez a fajta pedagógia nem vált be, mi is ebben nıttünk fel, …és elég sokáig hurcoltuk ezt magunkkal…

A személyes bánásmód olyan mővészet, amely az emberi kapcsolatokról szóló tudományos ismereteket arra használja fel, hogy mozgósítsa az egyes gyermek erıforrásait. Azokat az erıforrásait, amelyek elısegítik jobb beilleszkedését egész környezetébe, vagy annak egy részébe, és azt, hogy képességei maximumát tudja kibontakoztatni…

A személyes odaforduláshoz meg kell, hogy ismerjük a gyermek környezetét, aktuális állapotát, hogy igényeit lássuk…Az óvónéninek meg kell nyernie a gyermeket…Ehhez pedig az kell, hogy ki tudjuk-e mutatni a gyerek felé, hogy az óvónéni szereti, elfogadja, megérti, és úgy jó ahogy van, és olyannak fogja szeretni, amilyennek eddig nevelkedett…

Minél nyitottabb az óvoda, minél jobban belelát a szülı az óvoda életébe, annál nagyobb a sanszunk arra, hogy követésre méltó példát fog találni…” 3 http://www.tofk.elte.hu/nevtud/tofk4/irodalom.htm


21/109

Idézetek az elıadás alaphangjához

Válogatta: Körmöci Katalin

Mottó:

„Ha elölrıl kezdeném a gyermeknevelést,

fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet;

Példálózás helyett példát mutatnék;

Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék;

Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék;

Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot;

Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék,

bámulnám a csillagokat.

A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék;

Nem erıszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erısíteném;

Elıbb az önbizalmát építeném, azután a házamat;

Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetérıl;

És többet a szeretet hatalmáról.”

(Diane Loomans)


„Foglalkozzunk meleg, sugárzó szeretettel a gyermekekkel, s akkor ık csodára képesek.”

(Erich Fromm)

„A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi.

Ha szeretetet kap, viszonozza azt, de, ha nem kap, nincs mit visszatükröznie.”

(Erich Fromm)

”A felnıttszeretet lényege: szeretsz, mert szeretlek; A gyermekszeretet lényege: szeretlek, mert szeretsz.”

(Erich Fromm)

„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani lehetıségeit.”

(Erich Fromm)

„Minden gyermek egy megismételhetetlen csoda, és a hozzá vezetı útnak is csodának kell lennie.”

(Erich Fromm)

„A gyermek akkor fejlıdik legjobban, ha testileg és lelkileg jól érzi magát.”

/Erich Fromm/

„Csak az tudja szeretni önmagát, akit szeretnek, és késıbb csak az tud szeretni másokat, aki szereti önmagát.”

(Erich Fromm)


23/110

„A szeretet gyógyítja az embereket, azt is aki adja, azt is aki kapja.” (Erich Fromm)

„A gyermeknek joga van a szeretethez és a viszontszeretéshez.” /Erich Fromm/

„A szeretet csodálatos dolog. Sohasem kell elvennünk valakitıl, hogy másnak is adjunk:

Mindig jut belıle bıven mindenkinek.” (Erich Fromm)

„A gyermek a szeretetben fejlıdik a legjobban.” (Erich Fromm)

„A dolgok szépsége a szeretetben rejlik.” (Erich Fromm)

„A gyermeknek akkor van a legnagyobb szüksége a szeretetünkre, amikor a legkevésbé érdemli meg.”

(Erich Fromm)

„A segítı szeretet, jótett körbejár, mint a harag. Míg egyik épít – éltet, megtart, a másik belém – beléd harap.”

(Gajdos Terézia)

„Az egészséges fejlıdés elımozdításának kulcstényezıje a szülık érzékenysége a gyermek szükségletei iránt.”

(Cole, Michael)


24/110

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. İ azt hiszi csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven esző, tevékeny ember váljék belıle.”

(Varga Domokos)

„Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy ÖNMAGA lehessen.”

(Janese Korczak)

„Az óvoda már valóságos, véres élet. Ami sebet ott kap valaki, gyakran holtáig sem heveri ki. S ha jó magot ültetünk bele, Egész életében virágzik.”

(Kodály Zoltán)

„Mindenkinek kell az elismerés, hogy jól teljesítsen, de kevesen közlik ezt olyan egyértelmően, mint az a kisfiú, aki így szólt az édesapjához: Játsszunk célbadobósdit! Én dobok, Te azt kiáltod: GYÖNYÖRŐ!”

(THE BEST OF BITS PIECES)

„Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, Míg TÉNYLEG megnövök. Guggoljon ide mellém, - Ha nem csak hallani - De ÉRTENI akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk.”

(Birtalan Ferenc)


25/110

„A mő megváltoztatja alkotóját.” /Platón/

„Ne erıszakkal oktasd a gyermeket a tanulmányokra, drága barátom, hanem játszva tanuljanak;

már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, mire van hajlama.”

(Platón)

„A tudat irtózik az ürességtıl.” (Platón)

„A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát, maga tapasztal és figyel,

nem pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelıje magyarázatát.”

(Platón)

„Tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél?

Hiszen leginkább ilyenkor lehet ıket formálni, s ilyenkor vésıdik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.”

(Platón)

„Az ismeretlen megismerési vágya, az új megismerésének kiindulópontja

a csodálkozás. Minden érdeklıdés az érzelmekben gyökeredzik.”

(Platón)


26/110

„Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését, a gyermeki személyiség kibontakozását elısegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével. ” (Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. A Kormány 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelete)

”A gyermek érdeke mindenekfelett áll.” (Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. A Kormány 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelete)

„Hogyha nem mutatják a szeretetet, gyakran nem is létezik.” (Shakespeare)

Mindig csak azon kötelességünkrıl szólunk, amelyekkel szüleinkhez köttetünk,

azokról soha, vagy ritkán, amelyekkel a gyermekeink iránt tartozunk,

holott ezek a legszentebbek.” (Gróf Széchenyi István: Hitel. 1830.)

“Egy szabadságszeretı hazában a tökéletes nevelés kötelesség.” (Gróf Széchenyi István)

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy neki megfelelı nevelésben részesüljön.”

/A gyermek jogai. ENSZ, 1959.) /

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szeressék, és hogy viszont szerethessen!”

(A gyermeki jogok. ENSZ, 1959.)


27/110

„Ilyen az ember, egyedüli példány.” „A fán se nı egyforma két levél.”

„Akárki megszülethet már, csak ı nem.” (Kosztolányi Dezsı)

„Csodálatos, milyen eredeti tud lenni a gyermek, ha hagyják.” (Kosztolányi Dezsı)

„Ha az ember csak azt hajtogatja, hogy a dolgok rosszra fordulnak, akkor jó esélyed van arra, hogy próféta legyen belıled.”

(Isaac Bashevis Singer)

„Nem taníthatunk semmit az embereknek, csak segíthetünk nekik, hogy felfedezzék a dolgokat önmagukban.”

(Galilei)

„A dolgok szépsége a szeretetben rejlik.” (Gorkij)

„Az új ember nevelésének már az óvodában meg kell kezdıdnie.” (Gyermeknevelés 1949.)

„Az egyéni boldogsághoz nem bizonyos külsı körülmények kellenek, hanem belsı attitődök.”

(Hugh Downs)

„A kisgyermek tankönyve maga az élet legyen!” Comenius


28/110

„Minden pedagógia hamis, amely nem elsısorban arra a személyre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensıbb énjére.”

(Celestin Freinet)

„Tegyük szomjassá a gyermeket, amennyire csak lehet. Teremtsünk hozzá megfelelı körülményeket! Szülessen meg benne a belsı hívó hang a kívánatos táplálékhoz. Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a szájak, meg fognak mozdulni az izmok. A friss levegı áramlása pótolni fogja az erıszakot. Újszerő közbelépésünk eredményeként ettıl kezdve, meg fognak valósulni törekvéseink, olyan ritmusa lesz munkánknak, amely nem mérhetı a klasszikus nevelési rendszer normáihoz. Sajnos minden módszer arra törekszik, hogy megitasd azt a lovat, amelyik nem szomjas, pedig csak olyan módszer lehet helyes, amelyik a tudáshoz étvágyat gerjeszt…”

(Celestin Freinet)

„A gyermeket nem motiválni kell, hanem motiváltságát ébren kell tartani.”

(Celestin Freinet)

„Ha a szülık nem ismerik gyermekük igazi szükségleteit, nem képesek kielégíteni azokat.”

(John Gray: A gyermekek az égbıl jönnek. 17. old.)

„A nevelınek tehát az a dolga, hogy úgy mutassa meg a világot a gyermekeinek, hogy saját érdeklıdésével a gyerekeket közös

felfedezésre csábítsa.” (Gerı Zsuzsa)


29/110

„A gyermeki szeretet-érzelem aszerint fejlıdik, hogy milyen mintát lát a családban, és mennyire képes azzal azonosulni.”

(Perlai Rezsıné: Gyermekeink szeretetigénye. 47. old.)

„A hideg szobából az utcára lépve fázunk.” (Hermann Alice)

„Legyen az óvoda bármilyen kitőnı, az igazi élmény az igazi ismeret az, amit az otthon melege főt át

Jól felszerelt játéksarok vagy konyhaasztal sarka, de az otthon íze, szaga, édessége teszi felejthetetlenné.”

(Hermann Alice)

„A gyermek fejlıdésére nézve legkisebb korától fogva döntı fontosságú, hogy érezze, nemcsak hogy szeretik,

hanem olyannak szeretik, amilyen.” (Hermann Alice)

„Az odúban el lehet bújni, a fészekbıl ki lehet repülni.” (Hermann Alice)

„A világon nem a tudomány, a szeretet mővel csodákat.” (Eötvös József)

„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanítunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, amelyet egy jó oktatási rendszer tehetségeseinkre gyakorol, az megmarad.”

(Eötvös József)


30/110

„A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, hogy azok tartják a fát.”

(Görög költı)

„Ha a kisgyermek szabadon nyúl a tapasztalatokért átéli az életet.” (Bólyai Farkas)

„Ha nem adsz szabadságot, sosem tudod meg, hogy élni tud-e vele.”

(Bólyai Farkas)

„A nem szertetett gyermek sebe igen sok esetben az élet végéig fáj, sıt a következı nemzedék is szenved miatta, mert az a példa, melyet kiskorunkban látunk szüleinktıl, újból megismétlıdik, és nemzedékek életét keseríti meg.”

(Péter Schellenbaun)

„Némelyek valóságos tanodát, mások csupán játékhelyet látnak az óvodában,

s a kellı középutat csak igen kevesen tudják eltalálni.” (Ney Ferenc 1847.)

„A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nem csak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.”

(Ancsel Éva)

„A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény!”

(József Attila)


31/110

„Nem az új gondolatok megértése a nehéz, hanem a régiektıl való megszabadulás,

mert ezek behálózzák agyunk minden zugát…” (J. M. Keynes)

„Minél többet tud valaki, annál több tanulnivalója van.” A tudással egyenes arányban van a nem tudás, vagy inkább

annak a tudása, hogy mi mindent nem tudunk.” (Friederich Schiegler)

„Úgy gondolom, hogy ha a teljesítménykényszer nem nehezedik az óvónıre, ha nem a kötött (kötelezı) foglalkozások állnak elıtérben, jóval könnyebb lehet a vegyes életkorú csoport vállalása.”

(Kósáné Ormai Vera)

„A szabad cselekvés mindig magasabb rendő, mint a kötelességbıl végzett.”

(Rudolf Steiner)

„Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhessen.”

(Rudolf Steiner)

„A gyermek nevelje általunk önmagát!” (Rudolf Steiner)

„Minden ember azt szeretné, ha egyénként kezelnék.” (Jan Carlzon)


32/110

„A gyermeknek magának kell kifejlesztenie magát. A gyermek ösztönszerő segédeszköze ebben az önfejlesztésben,

a játék és az utánzás.” (Claparede)

„A kisgyermek fejlıdésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerően magukra hagyjuk, hanem, hogy segítı szeretettel emeljük köré a megfelelı környezetet… Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnıtt részérıl.”

(Maria Montessori)

„A gyermeki szabadságnak csak a közérdek állíthat cenzúrát!” (Maria Montessori)

„Új mővészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítıtársa és vezetıje legyen, és elvezesse ıt azokhoz az eszközökhöz,

amelyekre akkor fejlıdése fokán szüksége van.” (Maria Montessori)

„A tervezett és várt gyermekeknek sokkal több az esélyük arra, hogy már a méhen belüli élet idején és késıbb is jobb

életperspektívái legyenek azokkal szemben, akiket nem terveztek és nem vártak.”

(Molnár Csépány Edit)

„Az anyai biztonság, szeretet, elfogadás és védelem hiánya vagy fogyatékosságai miatt a kifejlıdı lelki rendszer alapjai

károsodhatnak.” (Molnár Csépány Edit)


33/110

„A fejl ıdést elısegítıen tápláló pszichológiai klímában, amely felkínálta a választás szabad lehetıségét, soha nem találkoztam egyetlen emberrel sem, aki a kegyetlen vagy destruktív utat választaná.”

(Carl Rogers 1985.)

Carl Rogers önmagához intézett kérdései a nevelésrıl:

* „Tudok-e segíteni a fiataloknak abban, hogy megırizzék egyik legértékesebb tulajdonságukat: tágra nyílt szem, állhatatos, vezérlı kíváncsiságukat önmagukkal és a körülvevı világgal szemben?

* Tudok-e vajon elég kreatív lenni ahhoz, hogy kapcsolatba hozzam ıket olyan emberekkel, élményekkel, könyvekkel – mindenfajta erıforrással és eszközzel -, amelyek serkentik a kíváncsiságukat, és táplálják az érdeklıdésüket?”

„Minden organizmus mozgással rendelkezik saját inherens (benne rejlı) lehetıségeinek konstruktív beteljesítése terén.”

(Carl Rogers 1980.)

„Mindenki lehet nagy ember…mert bárki képes másokat szolgálni. A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség. Nem kell hozzá egyeztetni az alanyt az állítmánnyal.” Csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettıl áthatott lélek.

(Martin Luther King)

„Az okos ember alkalmazkodik a világhoz: a buta viszont makacsul a világot próbálja önmagához

igazítani.” (G. B. Shaw)


34/110

„Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit sem tud a szılırıl.”

(Paracelsus)

„Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerő: Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

„A dolgok értelme nem önmagukban rejlik, hanem abban, ahogy viszonyulnak hozzájuk.”

(Antoine de Saint-Exupéry)

„Az akadály az a rémisztı dolog, amelyet akkor látunk, ha levesszük tekintetünket a célról.”

(Henry Ford)

„A tápláló kapcsolatnak az a jellemzıje, hogy abban kimutatjuk, és beszélünk is arról, amit érzünk.”

(Isabelle Filliozat: A szív intelligenciája)

„A gyermeki viselkedésben meg kell érteni a különféle szükségletekbıl fakadó indítékokat és reakciókat.”

(Buda Béla)

„Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, önálló és szociális személyiség váljék valakibıl, két dolog szükséges. Egyik az elfogadó közösség, a másik az érzelmi biztonság.”

(Buda Béla)


35/110

„50 év múlva mit sem számít, milyen autót vezettünk, milyen házban laktunk, mennyire rúgott a bankbetétünk és milyen ruhában jártunk. De a világ kicsit fontosabbá válhat, ha fontosak voltunk egy gyermek szemében.”

(Ismeretlen szerzı)

„A TISZTELET: az emberi méltóság elismerése.

A tisztelet megköveteli: az igazságosságot, a jogok egyenlıségét, az emberek érdekeinek kielégítését, az emberi szabadságot, a bizalmat, a figyelmességet, az udvariasságot.

A tisztelet megsértése: erıszak, elnyomás, igazságtalanság, bizalmatlanság.”

(Ismeretlen szerzı)

„Az emberek akkor nyújtják a maximumot, Ha tehetségüket abban hasznosíthatják, amiben hisznek

(Dennis Wholey)

„Látnunk kell jó tulajdonságainkat, megbecsülnünk adottságainkat és képességeinket, és ünnepelnünk emberi mivoltunkat.”

(Dennis Wholey)

„Kifelé engedelmeskedı rabszolgákat akarunk-e, vagy az útját öntudatosan megválasztó, s azt becsülettel és derővel járó,

belsıleg szabad embert?” (György Júlia)


36/110

„Fontold meg jól, mit kezdesz, válaszd meg az eszközöket okosságod szerint, munkálj fáradhatatlanul,

s ha mindent, amit erıd s körülményed enged, megtettél, - nem vádolhatod magad – bár a kimenetel

óhajtásodnak meg nem is felel.” (Kölcsey Ferenc)

„Semmire sem tudom megtanítani, mert nem szeret engem.” (Szókratész)

„Még gyermeki korban kell szeretetre nevelni.” (Phokülidész)

„Ha a békességet önmagunkban nem találjuk meg, akkor másutt hiába keressük.”

(La Rochefoucauld)

„A valódi eredményes tanulás nem iskolai jellegő tanítással oldható meg, hanem az óvodai fejlesztés fokozásával.”

(Vekerdy Tamás)

„A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell felnevelni, és szabadságban kell elengedni.”

(Vekerdy Tamás)

„A bölcs mindenkit megbecsül, mert mindenkiben elismeri a jót, és tudja, milyen nehéz valamit csinálni.

Az ostoba mindenkit lenéz, mert nem ismeri a jót, és a rosszabbat választja.”

(Baltazár Gracián)


37/110

„Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz,

tizenkettı a gyarapodáshoz.” (Virginia Satir)

„Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá.”

(Abraham Maslow)

„Lényed olyan hangosan beszél, hogy nem hallom tıle, amit mondasz.”

(Emmerson)

„Az integráció nem csak egyszerően egy humanitárius igény, vagy ideális szociálpolitikai magatartás, és nem is az együttérzés egy módja, vagy a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi épek eltőrjük magunk között a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek.

Mi magunk is érintettek vagyunk. Az integráció ennél fogva egy olyan feladat, amit magunknak kell kezdenünk. A mások árnyékainak elfogadásához szükséges és lemondhatatlan alap ennél fogva a saját árnyékaink elfogadása.”

(Milan Comparetti)

„…a szeretet nélkül semmi vagyok.” (Pál Apostol)

„A tétlenség olyan melegágy, melyben minden rossz szokás kicsírázik…”

(Kisdednevelés 1904.)


38/110

„Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt… akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával;

amivel akarsz, csak az emberekkel ne!” (Tolsztoj)

„Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.”

(Lev Tolsztoj)

„A kisgyermek önállóságra törekszik, de nem függetlenségre.” (Ranschburg Jenı)

„A gyermekek a büntetésbıl csak azt tanulják meg, hogy mindig az erısebbnek van igaza.”

(Ranschburg Jenı)

„A jó gyerek fogalma már csecsemıkortól kezdve a „felszívódni képes” gyermekkel vált azonossá, aki lehetıleg

sohasem zavarja szüleit.” (Ranschburg Jenı)

„… A gyermeket az a függıségi viszony, illetve anyja iránti szeretete és az igény, hogy szeresse ıt, igazítja el környezete

morális útvesztıjében.” (Ranschburg Jenı)

„Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele. A szeretethez nem kell teli erszény.”

(Szent Ágoston)


39/110

„A gyermek méltó társa csak a lángész lehet.” (Kerékgyártó Imre)

„Amit csak hallok – elfelejtem; Amit látok – megismerem;

Amit csinálok – megtanulom.” (İsi kínai bölcsesség)

„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetıséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon, amivé fejlıdni képes.”

(Thomas Gordon)

„Lehet a gyermeket könyvbıl nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell!”

(Thomas Gordon)

„… a szeretet fölfelé törekszik, nem akar semmi alantasba bonyolódni. A szeretet szabad akar lenni. A szeretet gyors, ıszinte, figyelmes, víg, kedves, erıs, türelmes, hőséges, okos,

kitartó, bátor, sosem keresi önmagát, mert amint valaki önmagát keresi, szeretetbıl kihullik.”

(Kempis Tamás)

„A szeretet nem nézi az érdemet, mert különben alkuvá válik.” (Déry Tibor)

„Az agy nem egy edény, amit meg kell tölteni, hanem tőz, amelyet lángra kell lobbantani.”

(Plutarchos)


40/110

„A nagy kérdés az, hogy képesek leszünk-e lelkesen igent mondani a nagy kihívásokra.”

(Joseph Cambell)

„A természet azt akarja, hogy a gyermek, gyermek legyen, mielıtt felnıne. Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben.”

(Rousseau)

„Élvezze a gyermek saját gyermekkorát, legyen gyermekként is boldog.”

(Rousseau)

„Adjátok keze ügyébe a kérdéseket, és hagyjátok, hadd oldja meg ı maga. Azért szeresse a tudást, mert megértette; ne

tanulja a tudományt, hanem fedezze fel!” (Rousseau)

„Csak attól tanulunk, akit szeretünk.” (Goethe)

„Ez a legfıbb bölcsesség, amellyel rendelkezem, hogy a szabadságot és az életet egyedül azok érdemlik ki,

akik minden nap újra megküzdenek érte.” (Goethe)

„Nem taníthatunk semmit, csak segíthetünk nekik, hogy felfedezzék a dolgokat önmagukban.”

(Goethe)


41/110

„Az ismeretlen megismerésének vágya, az új megismerésének kiinduló pontja a csodálkozás.

Minden érdeklıdés az érzelmekben gyökeredzik.” (T. Baton)

„Mindenhez van jogom, ha játszom. Föntrıl gyereknek, lentrıl embernek látszom.”

(Ratkó J.)

„Lázasan kerestem a kiutat: olyan módszert, amely megfelel az örökké mozgó, tevékenykedı, minden iránt érdeklıdı gyermek kíváncsiságának, és komolyan veszi azt a törekvését, hogy megértse a világot, hogy kiismerje magát benne, amely emberszámba veszi.”

(Burchard Erzsébet)

„Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik Téged folytatnak majd. De ne magad vágyait, emlékeit álmodd újra bennük,

Ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, Inkább szeresd érdemük szerint, becsüld meg ıket.

Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, Hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma,

Hogy önerejükbıl törhessenek utat maguknak, S ne nyelje el ıket a lápok iszapja,

S a sivatag homokja.” (Keresztúri Dezsı)

„A gyermek szeme a jövı tükre. Jaj, aki elhomályosítja azt!” (Juhász Gyula)

„Légy olyan, mint amilyennek fiad látni szeretnéd!” (Deák Ferenc)


42/110

„Az, hogy a gyermekünk milyen képességeket kapott, nem szégyen, s nem dicsıség.

Az örök tarka tulajdonságaiból húzta ki az élet lottója. Gyermekeinket tehát úgy kell tekinteni,

mint az emberi jövı ránk esı hányadát; kis testeket, akikben a jóakarat állandó csendes sugárzásával kell a

lehetıség csírázását támogatni.” (Németh László)

„Valaki napról-napra türelmetlenebbül figyeli körtefáját, érik-e már a gyümölcse.

Ha megpróbálná erıszakolni a folyamatot, akkor tönkretenné a gyümölcsöt épp úgy, mint a fát.

De ha türelemmel vár, ölébe hullik a gyümölcs.” (Abraham Lincoln)

„Miként a Nap nem vár imákra és varázsigére, Hanem egyszerően világít, és általános szeretetnek örvend,

Úgy Te se várj jó tettedért hangos tetszést és elismerést, Hanem tedd, amit teszel, saját ösztönzésedbıl, és

Téged is szeretni fognak, mint a Napot.” /Cicero/

„Példa nélkül nem lehet helyesen nevelni.” /Cicero/

Köszönjük Katalinnak, hogy gondolatainak és győjteményének közlési jogát megadta a Fejlesztı mőhelynek.


43/109

Tanulmányok, szakmai cikkek: 1. Körmöci Katalin: A pedagógus és hatásrendszere

(Kisgyermeknevelés 2000. 2. évf. 2. szám)

2. Körmöci Katalin: Gyermeki szükségletek – gyermeki jogok – pedagógus kötelességek (ÓVI, 2000. F. 1.1. fejezet )

3. Körmöci Katalin: Jövınek nevelünk – értékek a nevelésben (Kisgyermeknevelés 3. évf. 1. szám)

4. Körmöci Katalin: A gyermek érdeke mindenekfelett – gondolatok az óvoda nevelési elveirıl (Óvodai Nevelés 2001. 4. szám)

5. Körmöci Katalin: Tanulási motívumok kialakulása és fejlıdésének elısegítése a jelen kor oktatási eredményeinek tükrében (Ezredforduló, mőveltségkép, kisgyermekkori nevelés. Trezor Kiadó, Budapest, 2001)

6. Körmöci Katalin: A gyermeki szabadságérzet biztosítása az óvodai tanulási folyamatban (Kisgyermeknevelés, 3. évfolyam 1. szám)

7. Körmöci Katalin: Az óvodás gyermek szükségleteire épülı tanulás (Óvodavezetık Kézikönyve IX. kötet 2001)

8. Körmöci Katalin: Egy óvodai példa a személyes bánásmódról Óvodai Nevelés 2001. 10. szám

9. Körmöci Katalin: Egy felmérés tükrében az óvodai matematikáról I. rész (Óvodai Nevelés 2001/11. szám)

10. Körmöci Katalin: Egy felmérés alapján az óvodai matematikáról II. (Óvodai nevelés 2002/4. szám)

11. Körmöci Katalin: A személyes bánásmód az óvodai tevékenységekben (ELTE-TÓFK Tudományos Közlemények XXII. Trezor Kiadó, Budapest, 2002.)

12. Körmöci Katalin: A tanulás értelmezése az óvodában (A tanulás öröme c. konferencia alkalmából, OKI szervezésében, cikké formált változata Pedagógiai Szemlében)

13. Körmöci Katalin: Egy felmérés tükrében az óvodai matematikáról III. rész (Óvodai Nevelés 2002/7. szám)

14. Körmöci Katalin: Minıségrıl másképpen. (Óvodai Nevelés 2002./7. szám)

15. Körmöci Katalin: Befogadás – avagy beszoktatás (Az Óvodai Élet c. folyóirat 2002. október)

16. Körmöci Katalin: A gyermeki játék és a tanulás. I. rész: A játék jellemzıi és szükségletkielégítı szerepe (Kisgyermeknevelés, 2002. október)

17. Körmöci Katalin: A gyermeki játék és a tanulás. II. rész: A gyermeki játék tudatos felhasználása a tapasztalatszerzésre (Kisgyermeknevelés 2002. október)

18. Körmöci Katalin: A szülı és a nevelı lehetıségei a gyermek érzelmeinek alakításában és a fejlıdés elısegítésében (I.m. Perlai Rezsıné: Mindig tudod mit érez a gyermeked? Fabula Bt. 2002. )

19. Körmöci Katalin: Egy példa kapcsán az óvodapedagógus feladatairól. (Óvodai Nevelés 2003. szeptember)

Szakkönyvek: Körmöci Katalin: Segédlet az óvodai matematikai nevelés metodikájához. Comenius Bt. Pécs. 1993. Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában.

Fabula Humán Szolgáltató Bt, 2001. 274 p.


44/109

Beszédfejlesztés

2005. január 12.

Rózsás Bernadett

Óvoda, Alsóság


45/109

1. BESZÉDFEJLİDÉS

Összeállította: Rózsás Bernadett

2. A JÁTÉK, MINT A NYELVI – KOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉS LEHETİSÉGE Összeállította: Gyürüsi Sándorné

3. ÓVODÁS- ÉS ISKOLÁSKORÚ BESZÉDHIBÁS GYERMEKEK GYAKORI BESZÉD - RENDELLENESSÉGEINEK TÜNETEI Forrás: Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában

4. A „MÁS” GYERMEK Összeállította: Somogyi Lászlóné

5. ANYANYELVI JÁTÉKOK


46/109

1. BESZÉDFEJLİDÉS Az egészséges csecsemı rendelkezik a beszédkészség kialakulásának

lehetıségével, de sose tanulna meg beszélni, ha nem élne beszélı környezetben. A beszéd fejlıdésének feltételeit a környezetnek kell biztosítania. Az ép gyermek beszédét a környezetétıl veszi át olyan formában, amely formában közvetlen környezete beszél. Ha a környezet beszédhibás, a gyermek is beszédhibás lesz.

A beszéd elsajátításának feltételei: - ép idegrendszer - ép hallás - ép beszédszervek

Beszédfejlıdés szakaszai:

A beszédfejlıdésnek szakaszai vannak, minden gyermek beszédfejlıdése átmegy ezeken a szakaszokon, de kezdetük és lefutási idejük sokféle lehet. Egyes esetekben a beszéd megindulása késıbb, más esetekben elıbb történik. A lányok általában hamarabb kezdenek beszélni.

Szakaszok: - kiáltozások szakasza → felsírás (ha elmarad, az oxigénhiány idegrendszeri károsodást okozhat) - gagyogás (3. – 4. hónap) - utánzás - beszédmegértés - beszéd önálló fejlıdési szakasza

☺ öncélú játék, elıször csak magánhangzók (az ajakkal képzett hangokat használja eleinte, szopás) 6 – 8 hónap: kialakul az anyanyelv artikulációs bázisa önutánzás korszaka, 1 éves kor körül a környezet szavait utánmondja, de még nem érti.

☺ 1 éves kor vége felé: az emberi hangok mindig azonos tárgyakat, tevékenységeket, indulatokat jelölnek. kb. 18 hónapig szavak egy-egy szótagja → szókincs növekszik 80 – 100 szóra 3 éves korra 350 – 400 szóból álló szókinccsel rendelkezhet 3. év vége felé: a fınevek mellett igéket is használ, az igeidık közül utolsó a jövı idı A hangrend hibás, hangsúly az érzelmileg fontos szón. Megjelennek a határozók: helyhatározó, idıhatározó, célhatározó, majd az alárendelt mondatok.

☺ 4. év végére kialakulnak a nyelvtani formák és szabályok, szókincs ugrásszerően megnı, mondatok egyre hosszabbak

☺ 6. – 7. évre eléri a beszéd normális szintjét a gyermek

Szülıi feladatok a folyamat során: Elsı hetek, hónapok feladata: - megakadályozni a hosszadalmas, erıltetett sírást, mert hangszalagártalmat okozhat - cumizást kerüljük, de a cumi még mindig jobb, mint az ujj (feltétlen fognövési rendellenesség) Gagyogás: Nyelvtréning, ajaktréning, hanggyakorlatok. Ha magára hagyott, nem gagyog, akkor pedig nehezen birkózik meg a helyes kiejtéssel, és a késıi beszédfejlıdése súlyos pöszeséggel járhat.

Utánzás: állandóan beszélni kell a gyermekhez, kiejtés tiszta legyen

A beszédfejlıdés szakaszai során a tennivalók zöme a szülıkre hárul. Tudomásul kell venni, hogy 5 6 éves korig nem állapottal, hanem folyamattal állunk szemben.


47/109

A beszéd szociálisan szervezett, kölcsönösen jóváhagyott, szertartásosan irányított szemtıl-szembeni cselekvés, azaz a szociális érintkezés rendszere.

Ahhoz, hogy a beszéd sokrétő funkcióját betölthesse, a következı feltétel együttesre van szükség:

- biológiai feltételek:

ép beszédszervek

ép hallás

ép idegrendszeri mőködés

- társadalmi feltételek:

beszélı környezet

- pszichológiai feltételek:

ép érzelmi és gondolati élet

Beszédzavar, beszédhiba:

A beszédhiba az érintkezést gátolja, nehézkessé teszi. Az egyén meg van fosztva attól, hogy gondolatait, érzéseit megfelelıen tudja közölni, így nem képes olyan hatást gyakorolni hallgatóságára, mint az ép beszédőek. Szóbeli kapcsolatai is szegényesekké, zavartakká válhatnak, s ez visszahat a személyiségére is. (zárkózottabbá, befelé fordulóvá válhat a sok kudarc hatására)

A beszéd nem velünk született képesség, kialakulásának csak a feltételei adottak születéskor.

A beszéd nem csupán érési folyamat, hanem egy fejlıdés eredménye.

A beszédfejlıdési folyamatban az egyes szakaszok egymásutánja meghatározza, a fejlıdési ütemében mégis sok egyéni változat lehetséges. Egyéni különbségek mutatkoznak meg abban is, hogy milyen hosszú fejlıdési szakaszon keresztül jut el a helyes artikuláció elsajátításához.

Az átmeneti szakasz /a fejlıdési vagy fiziológiás pöszeség, dadogás, hadarás/ különbözı ideig tarthat. A fiziológiás tünetek nem tekinthetık beszédhibának, javításuk tilos.

Beszédzavaron a beszédképesség rendellenességét értjük. Beszédzavarnak tekinthetık a beszédhibák is, melyeken bizonyos beszédhangok illetve hangkapcsolatok kiejtési hibáit vagy a beszéd ritmusának zavarait értjük.

A beszédhiba maga is komplex jelenség. Ide tartoznak:

- beszédfejlıdési zavarok, pl. megkésett beszédfejlıdés

- kiejtés zavarai, pl. pöszeség, orrhangzós beszéd

- ritmus zavarok, pl. dadogás, hadarás

A beszédfejlıdés során a legtöbb gyerek átesik a fiziológiás pöszeség szakaszán, de ez normális körülmények között magától eltőnik. Ha nem következik be ötéves korra és átmegy kiejtési hibába, akkor beszélünk beszédhibáról, pöszeségrıl.


48/109

Pöszeség

A kiejtés és a beszéd tisztaságának zavara. Hangok vagy hangkapcsolatok helyes képzésének vagy kiejtésének képtelensége.

Tünetei: torzítás helyettesítés, hangcsere

kihagyás

Okai között veleszületett tényezık és szerzett okok is szerepelhetnek.

Veleszületett tényezık: különbözı fejlıdési rendellenességek, hallászavarok, veleszületett beszédgyengeség, enyhe értelmi fogyatékosság stb.

Szerzett ok: központi idegrendszer születés körüli sérülése

Fontos annak ismerete is, hogy a problémát a beszéd észlelése vagy a kiejtés ügyetlensége okozza-e. Ezen az alapon beszélhetünk szenzoros és motoros pöszeségrıl. Csoportosíthatjuk a hibák kiterjedése szerint is.

Hangtorzítás Hanghelyettesítés

szigmatizmus

rotacizmus

paraszigmatizmus:

sz; c; z; s; cs; zs

lanebdacizmus

kappacizmus

gammacizmus

Az élettani pöszeség: nem a gyermek életkorától függ. Az élettani beszédhibák határát az határozza meg, hogy a gyermek mikor kezdett el beszélni. Az a gyermek, aki bár korán kezdett el beszélni, de 3-4 éves korában még sok hibát követ el beszédében, már nem tekinthetı élettani pöszének. Fontos, hogy a pöszék beszédkorrekciója a beiskolázás idejére megtörténjen. A beszédhibák javítását akkor kezdjük el, mikor a gyermek már folyamatosan beszél. Ha túl korán kezdjük, (állandóan javítjuk) beszédfélelem alakulhat ki.

Az anyanyelv beszédhangjainak következetesen helytelen kiejtését pöszeségnek, (artikulációs zavarnak) nevezzük.

okai: - mőködési - szervi

kiterjedése: - általános - részleges

tünetei: - torzítás - hangcsere - hangkihagyás

Torzításnál spontán javulásra alig számíthatunk (tompa „sz”, torokban szóló „r”, a környezet megszokja).

Hangcsere esetén a spontán javulás kedvezıbb, pl. sz→s; r→l; k→t; v→b használata esetén a környezet figyelmeztet, mert nem érti a gyermeket.


49/109

Hadarás

A beszéd ütemének és ritmusának sérülése. A folyamatos beszéd értelmetlenné válik, kiejtés elmosódik.

A hadarást a mai ismeretek szerint általában sajátos beszédneurózisnak tekintik.

A hadarást az idegrendszerben fellépı rendellenesség okozza. Gyakori, hogy késıbb dadogássá válhat.

Tünetei: (dr. Palotás Gábor)

gyorsaság, pontatlan artikuláció, szegényes szókincs, pontatlan helyesírás, mondatot nem fejezi be, szórt figyelem, az akusztikus felfogóképesség zavara, monotónia, szétszórt, rendezetlen személyiség

Gyors beszéd:

- minél hosszabb a szó, annál feltőnıbb a gyorsítás - nincs idı hangsúlyozásra, hanglejtési szabályok betartására nincs szünet

Szótagelnyelés, szótagismétlés: A beszédtempó egyenes következménye.

Pontatlan artikuláció:

Artikulációs ügyesség általában alatta marad az ép beszédtempóval rendelkezıkénél. Gyakori a megkésett beszédfejlıdés, szegényes szókincs, gyenge helyesírás.

A gyermek egész magatartása nyugtalan, ideges, hajszolt. Állandóan mozog keze, lába külön, indokolatlan célmozgásokat végez, vegetatív tüneteket produkál (pirul, izzad).

Javítása:

Az idegrendszer erısítése szükséges. figyelem koncentrálása

ritmus- és tempógyakorlatok artikulációs ügyesítés szókincs fejlesztése

A hadarás javításában beszédtechnikai gyakorlatok, valamint a gondolkodás rendszerezésének gyakorlati és a beszédmozgás-koordinációs gyakorlatok túlsúlya a döntı.

Meg kell ismerni a hadarás hátterét. Gyermek-ideggondozóba kell küldeni vizsgálatra, pszichológiai vizsgálat is ajánlatos.

Fejlesztés:

A mozgás általános lassítása elengedhetetlen. - lassúbb, folyamatos átmeneteket kívánó mozgások (testnevelés) - helyes légzés, lassú ütemő dalok, fokozott ritmizálás, ütemes szövegmondás (ének)

Célszerő a beszédmozgást a test valamilyen mozgásával összekapcsolni.

A beszéd ütemének lassítása:

ismert dal dallamára bemutatkozás, köszönés, érdeklıdés


50/109

Dadogás

Kizárólag a hangos beszédnél jelentkezik.

Tünetei:

- görcsös ismétlıdések - hosszan elhúzódó súlyos megakadások

Javítása szakaszos, hosszú idıt vesz igénybe.

Statisztikai adatok alapján megállapították, hogy a Nyugati országokban élık között gyakrabban fordul elı, országos szinten a városokban élık között elterjedtebb az elıfordulás. (civilizációs összefüggésekre utalnak az eredmények, neurózisok növekedésével magyarázzák)

Elsı tünetei:

Amikor a beszédigény és a beszédszervek artikulációs ügyessége közötti egyensúly felbomlik, kb. 2,5 – 3 életév körül.

A gyakori figyelmeztetés gátlásokat, beszédbizonytalanságot, sıt akár beszédfélelmet is kiválthat, s ennek következtében állandósulhat.

Kialakulása:

Kezdetben ismétel itt – ott, de ez szokásává válik, ez állandósul, bár figyelmeztetésre még ki tudja javítani a beszédét. Amikor rájön a beszédhibájára, fellép a beszédfélelem. A megakadás elıtt csak hang és szótagismétlés (pa-pa-papa..), a beszéd a tempó változatlan. Ezt nevezzük klónusos dadogásnak.

Súlyosabb, amikor a megakadás lelassul, a hangok vagy szótagok közötti szünet hosszabb lesz, fellép izomrángás.

Legsúlyosabb, amikor a beszéd görcsösen elakad, és együttmozgások is társulnak hozzá. Ezt nevezzük tónusos dadogásnak.

A dadogás eredete:

szervi (organikus)

beszédfejlıdési zavarból ered (a követelmények meghaladják a gyermek képességeit)

neurózisból eredıen

Kiváltó okai:

- pszichés traumák ijedtség, félelem, hosszú ideig tartó szorongás esetén az idegrendszer egyensúlya felbomlik

- érzelmi, indulati feszültség sértések, csúfolódások, irigység, féltékenység, beteges óvatosság, bizalmatlanság, pl. testvér születése, új környezetbe kerülı gyermek

- rendellenes beszédfejlıdés korai beszédfejlıdés esetén túlzott beszédterhelés, pl. korai, idegenek elıtti szerepeltetés, fıleg értelmiségi szülık gyermekeinél késıi beszédfejlıdés esetén eltérı követelmények és beszédkészség szint, pösze beszéd

- örökletesség hajlam és az azt manifesztáló környezeti hatás (vitatott álláspont)


51/109

- laterális dominancia zavara kéz, szem, fül, láb együttese, balkezesség→dadogás

- gyermekkori agyi sérülések

- betegségek fertızı és más hosszadalmas betegség idegrendszert legyengíti és kimeríti veszélyesek lehetnek a fertızı betegségek, a hormonmőködés zavarai, anyagcserezavarok, asztma (+ hospitalizáció)

Tünetek, fejlesztésük:

1. Görcsös megakadás:

- beszédtechnikai lazító gyakorlatok - logopédiai terápia - autogén tréning→egész test lazítása

2. Beszédfélelem (minél jobban fél, hogy rosszul beszél, annál rosszabbul beszél→egyre jobban fél)

- környezet toleranciája, kedves, megértı, pszichésen laza környezet oldhatja - kerülni kell a teljesítménykoncentrikusságot

3. Együttmozgás (önkéntelen folyamat, akaratlagosan nem szabályozható, nem mondhatjuk, hogy „Ne rángasd a fejed!” →fokozza a gátlást

4. Aritmia (Beszéd ritmusának felbomlása, de nem csak a beszédben, hanem általános mozgásukban is rosszabb a ritmusérzékük→gyorsulás. Nem érzékelhetıek a magassági és hangerı váltások, hangszínváltozások, szünetek. Monotonná válik a beszéd.)

- fontos a ritmizálás, ritmusgyakorlatok - lassú ütemben, szótagritmus (metronóm)

5. Pszichés sajátosságok, a másság (Bőntudat, gátlásosság, kisebbrendőségi érzés, beszédfélelem, befelé fordulás, kényszeres cselekvés, esetenként agresszív megnyilvánulások. Neurózishajlam fokozott!)

- El kell fogadtatni a beszédhibáját magával, másokkal. - Fontos a szülı –gyermek kapcsolat

Nincs összefüggés a dadogás és az intelligencia-szint között.

Összeállította: Rózsás Bernadett Óvoda, Alsóság


52/109

2. JÁTÉK, MINT A NYELVI – KOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉS LEHET İSÉGE

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfogalmazása szerint: „A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztıbb tevékenysége, a nevelés leghatékonyabb eszköze.” Ebbıl következik, hogy a játéknak fontos szerepe van a gyermekek anyanyelvi és kommunikációs nevelési folyamatában is.

Minden játékfajta biztosítja az óvodáskorúak számára a felnıttekkel, társakkal való kapcsolat-felvételi és együttmőködési készséget, az empátiás megértést, a többoldalú, tudatosabb kommunikációs viselkedést.

A gyermek a játékban tanulja meg a társas kapcsolatokat, a szóbeli interakciókat annak ellenére, hogy a megnyilatkozás csak kiegészítıje a gyermek játéktevékenységének.

Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságai befolyásolják a játékhoz kapcsolódó nyelvi – kommunikációs készség fejlıdését és fejlesztésének lehetıségeit:

1. A környezetbıl érkezı ingerek közül azokat választja ki és szintetizálja észleléssé. Amelyek érzelmileg közel állnak hozzá, amelyek megragadják figyelmét. A gyermek beszédében ezt a sajátosságot tükrözi, hogy egy - egy kiragadott részlet, a számára a legfontosabb, legérdekesebb, nem pedig a logikai vagy idıbeli sorrend. Ezért megnyilvánulásaira jellemzı: aránytalan a felhasznált szavak, kifejezések száma; bıbeszédő, sok mellékvágánnyal, vagy csak felsorolás jellegő a beszéd; szaggatott vagy egybefolyó, tagolatlan.

2. Cselekedeteit érzelmei határozzák meg. A felnıtthöz főzıdı érzelmi kapcsolatának hatására nyílik meg, szólal meg, mesél.

3. Idegrendszeri folyamataira jellemzı a még kiegyensúlyozatlan ingerületi túlsúlyból adódó nagy mozgásigény, funkció örömöt elıidézı és kielégítı játékos mozgás, játékos cselekvés.

A gyermekek születésüktıl kezdve „aktív kutatók”, állandó kapcsolatban állnak környezetükkel, spontán játékkal, explorációval és kísérletezéssel akarják felfedezni és megismerni a világot. A játék a gyermeki tanulás alapvetı formája. Tartalmi fejlıdése segíti a motorikus, szociális és verbális tanulást.

Nélkülözhetetlen:

- Ismereteinek gyarapításában.

- A megismerı tevékenységek elemi formáinak, eszközeinek gyakorlásában (céltudatos megfigyelés, szándékos emlékezés stb.).

- A gondolati cselekvések szóbeli és metakommunikációs megfogalmazásában.

A játék a gyermeknek létforma, fejlıdésének tükrözıje, ugyanakkor egész személyiségének fejlesztı eszköze is. A különbözı játékfajták velejárója a verbális tanulás, a tanulás, a kommunikációs kifejezıeszközök gyakorlása. A játékhoz kapcsolódó leggyakoribb beszédfejlesztı módszerek: beszélgetés, magyarázat, bemutatás, szemléltetés. Egyes képekhez kapcsolódó módszerek: a mimetikus játék, a dramatizálás, a bábjáték.


53/109

GYAKORLÓ, FUNKCIÓS JÁTÉK

A funkciógyakorlás az ismétlés örömforrása a kisgyermeknek. A legfıbb motiváció, a „magam csinálom”, a „már ezt is tudom”, és az „ én idézem elı” öröme. Alapvetı meghatározója a mozgás, a tárgyakkal végzett manipuláció, az ismétlés, az utánzás. A hangok és ritmikus szavak utánzása is funkcióörömöt jelent. Jó játék az ismert zenei hatású, ritmikus, játékos kifejezések ismételgetése. Pl.: Iciri-piciri, din-don-diridongó. A szavak ismétlését gyakran köti a gyermek valamilyen mozdulathoz, de számára a legfontosabb a szavakkal való játék. Így a hangokkal, a szavakkal való funkcionális játék a gyermek beszédfejlıdésének egyik fontos eszköze.

A szavak ismételgetése, mondogatása révén gyakorolja a magyar nyelvben jellegzetes magán-és mássalhangzókat, az egyes hangcsoportok tiszta ejtését, azok megfelelı artikulációját, nyelvünk helyes hangsúlyát, dallamát, ritmusát, a szavak érzelmi hatását. A verbális gyakorló játéknak nagy jelentısége van a beszédgátlás feloldásában is.

Az óvodapedagógus számára a gyakorlójáték sok információt közvetít a nyelvi-kommunikációs fejlettségrıl is:

- A hangot, a mozgást ragadja-e ki a tevékenységbıl? - Alkalmaz-e új szavakat? - Mennyire változatos, érthetı, kifejezı a beszéd? - Gondolkodását tükrözi-e verbális megnyilatkozása? - Alkalmaz-e nem verbális kifejezıeszközöket? - Aktív - passzív-e a társakkal vagy felnıttekkel való beszédkapcsolatban?

A gyakorlójáték a 3-4 évesekre legjellemzıbb, de elemei megtalálhatók a következı életkorban is. Az óvodapedagógusnak biztosítani kell a funkció gyakorlását és a hozzákapcsolódó verbalitás örömét, feszültségoldó hatását. KONSTRUÁLÓ (ALKOTÓ) JÁTÉK

A lényeg maga a konstruálás. „Magam akarom csinálni.” „Csináljunk valamibıl valamit.” 5-6 éves korban a konstruálás céltudatosodik, s ezzel együtt a verbalitás igénye is nı. A társakkal együtt végzett alkotó tevékenységek kommunikációs helyzeteket teremtenek: gondolati tervek megbeszélése, megvitatása, párbeszédek. A játékszer támaszt nyújt a beszéd számára is.

A játék folyamán: - Kérdez az óvodapedagógus, Kérdez a gyermek - Problémafelvetést megvitatják - Építés, konstruálás közben monologizálnak - Megbeszélik a társakkal a következı feladatot - Reagálnak az óvodapedagógus és társaik metakommunikációs jelzéseire

A konstruáló játék során: - Tanulják és tapasztalják a rész-egész viszonyát, megtanulnak matematikai fogalmakat, pl.

sok, kevés, széles, egyenes, magas, több stb. - Gyakorolják a téri elhelyezkedést kifejezı relációkat, pl. fent, lent, alatt, itt stb. - Fejlıdik szem-kézkoordinációjuk, látási, hallási, tapintási percepciójuk, ami a

beszédfejlıdésük biztosítéka. - Megismerik az eszközök nevét, fogalmát, tulajdonságát, használhatóságát, ami megjelenik

verbális kifejezı eszköztárukban is.

Játék közben: - Alkalmazzák a megszólítás, kérés, megállapítás, tudakozódás, véleménynyilvánítás nyelvi formáit - Gyakorolják az élethelyzetekhez kapcsolódó szóbeli szövegalkotást - Használják az emóciókat (örömöt, bosszúságot stb.) kifejezı nyelvi megfogalmazásokat

és annak nonverbális eszközeit.


54/109

SZEREPJÁTÉK

A szerepjátékban a gyermek kivetítheti belsı világát, vágyait, kellemes és kellemetlen élményeit, félelmeit, szorongásait. Belsı késztetésre, tapasztalatok, vágyak, elképzelések hatására kezd játszani. A szerepjáték segíti a szociális kompetencia gazdagodását. A játékban fejlıdik a gyermekek egymás iránti érdeklıdése, nı a társakkal való kommunikáció igénye.

A játék során: - Szabályokat állítanak fel, Igényeket nyilvánítanak ki, Mérlegelnek, megállapodnak Szerepjátékra jellemzı: - Idıbeni történések, cselekmények egymás alá rendezése - Eseményekhez kapcsolódó tapasztalatok, élmények felelevenítése - Cselekvésmozzanatok által a kognitív kompetencia növekedése, azok verbális

megfogalmazása

Ezek a jellemzık serkentik a gyermekek beszédaktivitását, a gyermekek szociális fejlıdésében meghatározó beszéd fejlıdését.

Lehetıséget nyújt: - Felnıtt-gyermek, gyermek-gyermek között kommunikatív kapcsolatok kiszélesedésére - Sokoldalú információszerzésre - Beszéd sokirányú gyakorlására - Párbeszédekre, legváltozatosabb témájú beszélgetésre

A szerepjáték alkalmas a gyermekek beszédkedvének fokozására: - Biztosítja az igényt és készséget a szóbeli kapcsolatteremtésre, annak fenntartására - Ösztönzi ıket

× A beszéd funkcióinak gyakorlására × Nyelvi kifejezıeszközök alkalmazására × Új szavak, fogalmak megismerésére × A monologizálásra, a kontextusos beszédre

A szerepjátékban fıként a spontán beszéd a domináns. A gyermek improvizál a szituáció által megszabott keretek között. Sok a két-háromszavas mondat, hisz az akusztikus kapcsolat mellett vizuális kapcsolat is összefőzi egymással a kommunikációkat.

A megnyilvánulások függnek: - Adott szituációtól, életkortól - Szociális tapasztalatok, élmények mennyiségétıl és minıségétıl - Helyzetek változatosságától

A szerepjáték során tanul meg a gyermek: - Új szavakat - Pl.: foglalkozások nevét, felhasznált eszközök, tárgyak jellemzıit (postás → levelezılap) - Fogalmakat (közlekedési eszközök → autó, kerékpár stb.)

Játékokhoz kapcsolódó beszédben gyakorolja: - A hangok kiejtését különbözı szóhelyzetekben (Szó elején, közepén, végén) - Morfémák helyes alkalmazását - Különbözı igeidık, igemódok használatát, igeragozást - Szófajok sokféleségét, a magyaros mondatalkotás szabályait

A szerepjátékban a közvetlen érintkezés, a beszédcselekvés változatos nyelvi formái jelennek meg:

- Kérés - Felszólítás - Közlés

- Megbeszélés, értékelés - Rá-, lebeszélés - Panaszkodás


55/110

Az óvodapedagógus feladata a spontán játékban:

- Játszó gyermekek közléseit érdeklıdéssel meghallgatni - Kérdésekre készségesen válaszolni - Metakommunikációs jelzésekkel éreztetni, hogy követi a játékot - Ha kérik a gyermekek, be kell kapcsolódni a játékba, és neki is kettıs tudattal

kell átélni azt

Az óvodapedagógussal folytatott beszélgetés lesz a gyermekek számára a minta arra, hogy hogyan kell és lehet a társakkal is hosszan kommunikálni. SZABÁLYJÁTÉK

A szabályjátékok a tanulás fontos módszereiként jelennek meg az óvodai gyakorlatban, a szabadidıben és az egyes tevékenységekhez kapcsolódva. Lényeg a játékszabály betartása. A játék öröme a szabály szigorú betartásából fakad.

A szabály vonatkozhat: - Helyre, idıre - Mozdulatokra - Közösségre és egyénre - Szövegre (megfogalmazásra, kérdésformára stb.)

Fıbb csoportjai: 1. Mozgásos játékok

Énekes népi játékok, körjátékok, fogócska, szembekötısdi stb. 2. Értelemfejlesztı játékok

Érzékelést, észlelést, megfigyelést, képzeletet, beszédkészséget fejlesztenek (barkochba, nyelvi játékok stb.)

A szabályjátékoknak fontos szerepük van a verbális tanulásban és a nem verbális kommunikáció eszközeinek alkalmazásában, a gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének fejlesztésében.

Óvodapedagógus feladata, hogy a játékszabályt pontosan, érthetıen, világosan, röviden, tömören, szemléletesen közvetítse. Az együttes játszást metakommunikációs eszközökkel (mosollyal, mozdulattal) és egyszerő, érzelmeiket kifejezı megnyilatkozásaikkal, indulatszavakkal adják a gyermekek tudtára. Ezekkel fokozza az együttes élményt, erısítse az összetartozás örömét.

1. Mozgásos szabályjátékok A mozgásos játékok és a hozzájuk kapcsolt tevékenységek segítik a gyermekeket

a fogalomalkotásban és a megismert fogalmak verbális megfogalmazásában. Mozgásos szabályjáték során ismerkedik a 3-7 éves óvodás: - Tárgyak nevével (eszközök, kézi szerek, játékos gyakorlatok: testnevelési játékok, futó és

fogójátékok, labdajátékok stb.). - Testrészek neveivel (törzs, fej, váll, csukló, lábfej, sarok stb.). - Cselekvések megnevezésével az igék különbözı módú, idejő, ragozású alakjaival (szalad,

fut, lépett, hátrál stb.). - Térbeli és idıbeli relációkkal (fönt, lent, alatt, most, késıbb stb.). - Mennyiségi, hasonlósági relációkkal (kicsi, nagy, több, kevesebb stb.). - Az egyes szavakhoz járuló morfémákkal (raggal, képzıkkel, jelekkel, melléknévi

igenevekkel stb.), azok szerepével a beszédfolyamatban. Pl.: alacsonyan, utolsó stb. - Formák neveivel (kör, egyenes, négyzet, pont stb.). - Színek neveivel (piros, kék, rózsaszín, szıke, vörös stb.). - Ellentétpárokkal (fekete-fehér, édes-keserő, sima-érdes stb.).


56/109

Népi gyermekjátékok

Biztosítják a gyermekeknek: - A mozgás élményét - A ritmikus dallamok, dallamsorok, ritmikus szavak, szósorok, versszakok gyakorlását - Párbeszédes formák alkalmazását - Metakommunikációs eszközök használatát pl.: Gyertek haza ludaim,

Bújj, bújj, zöld ág, Csön-csön győrő stb.

A népi gyermekjátékokhoz illı, fiktív szavakból álló vagy halandzsa és értelmes szavakból álló kiszámoló népi mondókák kielégítik a ritmus- és szókedvelésüket, fokozzák játékkedvüket. A tréfás nyelvtörıkkel és nyelvgyakorlatokkal való játék, a népi mondókák mondogatása a tiszta hangzóejtést, a beszédmotorika és a beszédmozgás differenciálását teszi lehetıvé.

A népi játékokhoz szükséges játékeszközök, kellékek közös elkészítése során a gyermekek megismerkedhetnek az egyes népmővészeti tárgyak jellemzıivel: anyagukkal, szerepükkel a hétköznapokon és ünnepeken. A passzív szókincsükben így jelennek meg például a csuhé, a Luca napi búza, a barka, a hímes tojás, az adventi koszorú stb. megfogalmazásai.

2. Értelemfejlesztı szabályjátékok

Ezek a játékok bizonyos fokú szociális és értelmi érettséget feltételeznek, ugyanakkor fejlesztik is a figyelem összpontosítását, a figyelem megosztását, a megfigyelıképességet, a logikus gondolkodást, bıvítik az ismereteket, szóbeli megnyilatkozásokat.

Iskolára készítenek fel, mert - Fejleszti önuralmukat, türelmüket - Fejleszti siker és kudarctőrı képességüket

A beszédnevelés (5-7 éveseknél) fontos eszköze, mert a játékok velejárója az észlelés és verbális képességek fejlıdése.

A különbözı játékok, társasjátékok, dominók, kártyajátékok, a barkochba játék, az anyanyelvi játékok kínálják a különbözı gondolkodási mőveletek gyakorlását, a különbözıségek, azonosságok verbális megfogalmazását.

A játékok nagy része a percepció fejlesztésében jelentıs, de a tapasztalatok nyelvi formában, szóban is megnyilvánulnak. A kettı egymástól nem választható el. Pl.: „Mi változott meg?”, „Folytasd a sort!”, „Mit visz a kis hajó?”.

Az értelemfejlesztı szabályjáték segítségével a gyermek megismer és megnevez: - Tárgyakat, testrészeket, névmásokat (nekem, neked, ki, mi stb.) - Cselekvéseket, - térbeli viszonyokat (benne, mellette stb.) - Méreteket, színeket, anyagokat, eltérı anyagminıségeket, vagyis a legváltozatosabb

szókincset alkalmazza, miközben gazdagszik nyelvtani struktúrája is.

A barkochba játék célja az integráló, elemzı tevékenység, figyelem összpontosítás és fejlesztés, a kérdezés technikájának gyakorlása.

Összeállította: Gyürüsi Sándorné Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda


57/109

3. ÓVODÁS- ÉS ISKOLÁSKORÚ BESZÉDHIBÁS GYERMEKEK

GYAKORI BESZÉD-RENDELLENESSÉGEINEK TÜNETEI 4

1. A gyermek beszéde hároméves korában vagy késıbb is fejletlenebb, mint az azonos életkorú társaké.

2. A gyermek nehezen tanul új szavakat.

3. A gyermek keveset beszél, de gesztusokkal, mimikával, testbeszéddel jól kifejezi magát.

4. A nem beszélı vagy alacsony beszédfejlettségő gyermek játéka korának megfelelı szintő.

5. A gyermek viselkedése helyzethez alkalmazkodó, alapvetıen kiegyensúlyozott.

6. A gyermek beszéde szokatlan, saját képzéső szavakat használ, szókincse szegényes.

7. A gyermek egyszerő mondatokban fejezi ki magát, ebben is elıfordulnak nyelvtani hibák pl. az igeragozás, igeidı, igemód helytelen használata.

8. A gyermek artikulációja hibás.

9. A gyermek a tanult új szavakat nem használja a beszédben.

10. A gyermek által használt szavakban, kifejezésekben gyakran elıfordul, hogy a szavakhoz hangokat, toldalékokat hozzáragaszt, vagy elhagyja azokat.

11. A gyermek idınként kedvetlen vagy türelmetlen, mert mások nem értik, hogy mit szeretne kifejezni, közölni, kérni.

12. A gyermek játéka, helyzet felismerése és megértése, valamint gyakorlati tevékenysége alapján értelmesnek tőnik.

13. A gyermek mozgása ügyetlen, különösen az eszközhasználatban. (pl. nem szeret, és nem tud rajzolni)

14. A gyermek domináns kézhasználata az óvodáskor végére is kialakulatlan.

15. A gyermek ritmuskészsége rossz.

16. A gyermek térben, síkban, saját testén rosszul tájékozódik.

17. A gyermek hangja fátyolos, rekedt.

18. A gyermek hangereje változó, váratlanul elcsuklik, vagy felerısödik.

19. A gyermek idınként erılködve beszél.

20. A gyermek hangja furcsa.

21. A rekedtség több mint három hónapja fennáll.

22. A beszédhangokat torzítva ejti, egymással felcseréli, vagy kihagyja.

23. A gyermek beszédszervi mozgása renyhe, a fogak záródása rendellenes. 24. A hangképzés és az artikuláció eltérései miatt a gyermek beszéde nem jól érthetı.

25. A gyermek beszéde nem tisztán csengı, hangképzése dünnyögı.

26. A gyermek a folyamatos beszédben idınként megakad.

27. A beszédmegakadással egyidejőleg az egész teste görcsössé válik.

28. A gyermek a kiejteni kívánt szó elsı hangját vagy szótagját többször, akadozva ismétli.

29. A gyermek a kiejtést megelızıen akad el, majd sikerül folytatnia a beszédet.

4 Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában


58/109

30. A gyermek tudja, hogy nem képes folyamatosan beszélni, ezért idegenek jelenlétében nem szívesen szólal meg.

31. A beszédmegakadások egyre gyakoribbak, a probléma több mint három hónapja fennáll.

32. A gyermek beszédlégzése kapkodó, a levegıkészlettel rosszul gazdálkodik.

33. A gyermek általában keveset és nem szívesen beszél.

34. A gyermek beszédtempója feltőnıen gyors.

35. A felgyorsult beszéd miatt az artikuláció pontatlan

36. A gyermek a szavakat, szótagokat elnyeli vagy feleslegesen ismétli.

37. A gyermek beszédproblémája több mint három hónapja fennáll.

38. A gyermek ingerszegény környezetben él.

39. A szülıi nevelés elhanyagoló, keveset beszélnek a gyermekkel.

40. A szülıknek nincs idejük a gyermekükkel foglalkozni.

41. A szülık is feltőnıen zárkózott, kevés beszédő emberek.

42. A gyermek félénk, nem kezdeményezı a kortárs csoportokban.

43. A gyermek két- vagy többnyelvő környezetben él.

44. A gyermek gyakran vagy tartósan nélkülözi a szülıi gondoskodást.

45. A gyermek korábban intézetben nevelkedett.

46. A gyermek játéka alacsony szintő, sivár.

47. A gyermek nemcsak a beszéd fejlettségében mutat elmaradást, hanem más pszichikus funkciókban is.

48. A gyermek beszéde kisbabás, selypítı, nyafogó. Nem zavarja, hogy csak a szülık értik.

49. A gyermek feltőnıen lassan olvas.

50. A szavak, szövegek olvasásában hibákat követ el: betőket, szótagokat vagy szavakat felcserél, kihagy-lehagy, betold, vagy hozzátold.

51. Összefüggı szövegek olvasásában kimaradnak mondatok, sorok.

52. Olvasásban, írásban elıforduló hibái állandóan változnak.

53. Az újratanított betők alkalmazásában ismételten bizonytalan.

54. Az olvasott szöveg értésében kombinációk, következtetések segítik.

55. Az olvasott szöveg megértése mozaikos.

56. Az olvasott szöveget egyáltalán nem érti.

57. Írásban elıforduló hibái: betők kihagyása, felcserélése, betoldása.

58. Írómozgása, test- és kéztartása nem megfelelı.

59. Írásképe kusza, rendetlen.

60. Írása gyakorlatilag olvashatatlan.

61. Betőformái és betőkapcsolásai szabálytalanok. 62. Írásban nem követi és nem tartja a vonalhatásokat.

63. Írástempója túl lassú.

64. Írásában hasonló hibák fordulnak elı, mint az olvasásban.

65. Írásában nem alkalmazza a tanult és ismert nyelvtani szabályokat.


59/109

Óvodás- és iskoláskorú beszédhibás gyermekeket ellátó szakemberek

Óvodás- és iskoláskorú beszédhibás gyermekeket ellátó intézmények

A logopédus I. Többségi óvoda, iskola

B gyógypedagógus II. Lakóhelyen vagy közoktatási intézményben mőködı ambuláns logopédiai ellátás

C nyelv- és beszédfejlesztı pedagógus III. Logopédiai intézet

D pedagógus IV. Nevelési Tanácsadó

E pszichológus V. Beszédjavító Általános Iskola

F szociális szakember VI. Logopédiai Óvoda

G foniáter szakorvos VII. Logopédiai Osztály

H audiológus szakorvos VIII. Beszédvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság

I szemész szakorvos IX. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság

J gyermekneurológus vagy pszichiáter X. Családsegítı Szolgálat

XI. Gyermekjóléti Szolgálat

XII. Egészségügyi Ellátás

XIII. Civil szolgáltatók: alapítvány, egyesület, szövetség, más nonprofit szervezetek

Beszéd-rendellenességek

tünetei

Beszéd- rendellenességek

Ellátó szakemberek Ellátó intézmények

1,2,3,4, 5 megkésett beszédfejlıdés

A, H I, II, III, XII

6,7,8,9, 10, 11, 12, 13,14,15,16

fejlıdési diszfázia A, B, C, J I, II, III, V, VI, VII, VIII, XII

17,18,19,20,21 rekedtség (diszfónia) A, C, E, G I, II, III, IV, XII

1, 12, 22, 23, pöszeség A, C, H I, II, III, XII

23, 24, 25, orrhangzósság (rinofónia)

A, G I, II, III, VI, VII, VIII, XII

26, 27, 28, 29, 30, 31,32

dadogás A, E, J I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, XII, XIII

32, 33, 34, 35, 36, 37 hadarás A, E, J I, II, III, IV, XII

38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48

beszéd- és nyelvi fejlettségi hátrány

A, B, C, D, F I, II, X, XI, XIII

2,8,49, 50, 51, 52, 55, 56, 63, 64

olvasásgyengeség, olvasászavar

A, B, C, D, E, I, J I, II, III, IV, V, VII, 63, VIII, IX, XII, XIII

57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65

írásgyengeség, írászavar

A, B, C, D, E, I, J I, II, III, IV, V, VII, 63, VIII, IX, XII


60/109

4. A „MÁS” GYERMEK

„Egy fiatal erdei pinty, amely magányosan nı fel: tanulás nélkül is saját fajtája madárdalát zengi, de soha nem olyan szépen

és tökéletesen, mintha egy öreg, kiváló dalost tanítóként melléadtak volna.”

Fogyatékosság

A gyógypedagógia győjtıfogalma, az ember megjelenése óta létezı fogalom. Megítélése függ az adott társadalom fejlettségétıl, elvárásaitól.

Definíció:

A fogyatékosság a szenzoros, motoros vagy mentális képességek részleges vagy teljes hiányát jelenti, ami lehet átmeneti vagy végleges.

A gyógypedagógia tevékenységi területére azok az egyének tartoznak, akikre közösen jellemzı, hogy bio-pszicho-szociális károsító tényezık következtében

- idegrendszerük, vagy analizátoruk perifériás része organikusan vagy funkcionálisan sérült

- fejlıdésmenetük, személyiségszerkezetük eltér a normálistól - személyiségfejlesztésük a normál pedagógia eszközrendszerével

optimálisan nem oldható meg

Egyik fı csoport a beszédfogyatékosság vagy beszédakadályozottság

- a kommunikációs problémák átfogó megnevezése - bármely életkorban felléphet - kialakulhat öröklött, szerzett, organikus, funkcionális okok

következtében

Az akadályozottság megmutatkozhat

- a beszéd és nyelvi fejlıdés elmaradásában (beszédindulás késése, artikulációs problémák)

- beszédészlelési és megértési zavarokban - a beszéd folyamatosságának sérülésében (dadogás, hadarás) - az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképességekben (téri

orientáció, mozgás, ritmus) - az olvasás, írás megtanulásának és alkalmazásának akadályozottságában - a hangadás kóros elváltozásiban (rekedtség) - a beszéd és nyelvi produkció traumás sérüléseiben (afázia) - a kialakult beszéd sajátos zavarában (elektív mutizmus)

Tünet jellege szerint

- késés, gyengeség, hiány, mőködési elégtelenség kihat a tanulási funkciókra, teljesítményre, magatartásra, beilleszkedésre


61/109

Beszéd-rendellenességek súlyosság szerinti osztályozása

1. Beszédfogyatékosság 2. Beszédzavar 3. Beszédhiba 4. Beszéd és nyelvi fejlettségi hátrány:

Hátterében a gyermek fejlıdését akadályozó külsı környezeti és pszichés okok állnak.

- szociokulturális hatások ingerszegény környezet; igényszint, életmód, iskolai végzettség (minta a gyermek elıtt, fontos a közösség szerepe, a pedagógus személyisége)

- nyelvi környezeti hatás idegen nyelvi környezet, több nyelv elsajátítása egyidejőleg (cigány gyermek)

- pszichés hatások gyermek belsı pszichés feltételei; félénk, szorongó, emiatt óvatos, gátolt külsı hatások; kórházi kezelés, zavart anya-gyermek kapcsolat

A normál beszédfejlıdés feltételeinek hiánya esetén

- akadályozott az ismeretszerzés, a valóság megismerése - akadályozott a fogalmi gondolkodás - személyiségzavar (függ a beszédhiba, illetve a zavar súlyosságától)

Beszéd rendellenességei

1. Hangadás rendellenességei pl. rekedtség, (diszfónia):

A rekedt, fátyolos beszéd hátterében többnyire szervi okok állnak, de nem minden esetben.

Helytelen hangképzés: túlfokozott hangképzés (kiabáló beszéd), amely gyakran a gyermek kedvezıtlen környezeti feltételei vagy pszichés feszültsége következtében lép fel, maradandó változásokat eredményez a gége izomzatában és a hangszalagok mőködésében

2. Beszéd és nyelvi fejlıdés zavarai

a. megkésett beszédfejlıdés:

A normális beszédfejlıdés késésében az érési folyamatok elhúzódása, hajlam, környezeti tényezık játszanak szerepet, nincs centrális sérülés, nincs beszédmegértési nehezítettség.

Megkésett beszédfejlıdésrıl a betöltött 3. életév után beszélhetünk, a tünetek korábban is felismerhetıek (keveset gagyog, hangadása nem kellıen színes, szavak megjelenése után megreked a beszédfejlıdés).

b. fejlıdési diszfázia (akadályozott beszédfejlıdés):

A nyelvi fejlettség alacsony szintjében a szociokulturális helyzet kedvezıtlensége, hátrányos helyzet nem játszik szerepet. Kialakulásában elsısorban a beszédészlelés és a motorikum vezérlését befolyásoló idegrendszeri mechanizmusok zavara felelıs.

Beszédzavar: A beszédteljesítmények centrális eredető idıleges és strukturális eltérését jelenti, ahol az oki tényezıként szereplı pre-, peri-, postnatalis agyi károsodás orvosilag nem igazolható, csak sejthetı a teljesítmény kiesés nyomán.

Beszédfogyatékosság: A beszédfejlıdés korai szakaszában (3 év elıtt) jelentkezı zavar, orvosilag diagnosztizálható agykárosodás következtében lép fel (más terület is sérül).


62/109

3. Az artikuláció zavarai (beszéd tisztaságának zavara)

a. pöszeség b. orrhangzós beszéd:

Szájpadelégtelenség: Amikor a szájpad és az oldalsó illetve hátsó garattal nem képes létrehozni a száj és az orrgarat közti optimális zárt, amelyre a nyelés, szopás, beszéd, fúvás, légzés zavartalan lefolyása érdekében van szükség.

Típusai: - zárt orrhangzós beszéd - nyílt orrhangzós beszéd - kevert orrhangzós beszéd

A gyermek veleszületett vagy szerzett organikus károsodásának következménye. A beszéd dünnyögıvé, nehezen érhetıvé válik, súlyos beszéd-rendellenesség, együtt járhat halláskárosodással is. Terápiája hosszú, intenzív terápia.. Szükséges több mőtét, melyek kihatnak szociális kapcsolataira is (fokozott figyelem, törıdés). Pszichológus is segíthet.

4. Beszéd folyamatosságának zavarai (beszédritmus zavarai)

a. dadogás b. hadarás

5. Olvasás- és írásteljesítmény zavarai

a. olvasászavar:

Olvasászavar vagy diszlexia intelligenciaszinttıl független tanulási teljesítményzavar. Olvasáshoz szükséges pszichikus funkciók kiesése, mőködési zavara, érési késése áll fenn, aminek öröklött vagy szerzett okai lehetnek. Óvodában csak diszlexia-veszélyeztetettségrıl beszélünk.

A tanulási képességek zavarain belül a diszlexia a zavarok speciális esetét jelenti, a részképességzavarok olyan együttesét, amelyek elsısorban az olvasás és írás elsajátításának és alkalmazásának zavaraiban jelentkeznek.

Mire figyeljünk? Szenzoros funkciók és az észlelés problémái; vizuális és hallási percepciós zavarok; emlékezeti funkciók, fıként a munkaemlékezet zavarai; motoros és egyensúlyi rendszer zavarai; lateralitás, dominancia, kezesség zavarai, bizonytalansága; nyelvi képességek zavarai.

Jellemzı tünetek alakulása gyermekkorban: Hiányzó tudatosság a szavak hangjaira, a hangok sorrendjére, rímekre, szótagok sorrendjére. Szavak megfejtésének nehézsége. Sorrendiség nehézségei; tér és idıbeli viszonyok megítélésének zavarai (bal-jobb, lent-fent, korán-késın). Kézhasználat bizonytalanságai. Beszédfejlıdés egyes szakaszainak, pl. gügyögés kimaradása; rendkívül korlátozott szókincs. Motoros ügyetlenség. Megkésett beszédfejlıdés; beszéd helyett a vizuális és mozgásos kifejezések használata; a nyelvi megértéshez kötött feladatmegoldás lassabb, mint a nem nyelvi. Beiskolázás elıtt: nyelvi játékok elutasítása, mese-vers kerülése, makacs, nehezen javítható beszédhibák, iránytévesztés, feltőnı egyensúlyi zavarok.

b. írászavar és helyesírászavar


63/109

6. A kialakult beszéd zavarai

a. elektív mutizmus:

Leggyakrabban óvodáskorban lép fel. A korábban már jól beszélı gyermek bizonyos helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg: „választott némaság”.

A fellépı tünetnek nincs bevezetı szakasza, hirtelen, egy csapásra jelenik meg, többnyire minden ok, és következmény nélkül. A gyermek dönti el, kit vesz be a kommunikációs körbe: általában szők családdal kommunikál, csak bizonyos helyszíneken, bizonyos személyekkel. Következetesen tartja némaságát, sem utasítással, sem kéréssel nem mozdítható ki. Az állapot kialakulása környezeti, pszichés eredető. Megoldása logopédiai, pszichológusi feladat, hosszantartó, intenzív terápiát igényel.

b. afázia

A már kialakult beszéd részleges, vagy teljes elvesztése, valamilyen sérülés, betegség következtében. A kifejezı beszéd és/vagy a beszédmegértés képességének részleges sérülése vagy teljes hiánya, mely egyoldali, körülírt agykárosodás következtében lép fel. Oka lehet: agyvérzés, agylágyulás, embólia, trombózis, daganatok, sérülések.

Fajtái:

- motoros afázia (kifejezı beszéd sérül)

- szenzoros afázia (beszédmegértési zavar)

Összeállította: Somogyi Lászlóné Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda


64/109

5. ANYANYELVI JÁTÉKOK

1. A közvetlen környezet hangjának …2. Ajakgyakorlatok3. Állatsuttogó4. Barkohba5. Cilu cica eszik6. Elindult a hajó7. Felelj gyorsan!8. Fızıjáték9. Győjtıfogalom alá rendezés10. Halló, halló!11. Hangstaféta12. Hogy szereted a barátodat?13. Holnap, ha hozzád indulok…14. Játék a szavakkal15. Karmesterjáték16. Ki tud nagyobbat sóhajtani?17. Kis robot18. Korong leolvasó19. Kukk20. Légzıgyakorlatok21. Lépeget ı22. Lopakodás23. Megy a mese vándorútra24. Mondatalkotás gyakorlása25. Nevessünk!26. Névsuttogó27. Nyelvgyakorlatok28. Szólánc29. Tolvajnyelv30. Volt egyszer egy öregember


65/109

1. A közvetlen környezet hangjának felismerése

A beszédhallás fejlesztése, hang észlelése, azonosítása, ugyanolyan hang létrehozása.

A gyermekek félkörben ülnek lehajtott fejjel, vagy csukott szemmel. Az óvónı egyiknek a vállát megérinti, aki valamilyen hangot ad, és a többieknek fel kell ismerni a hangot adó gyermeket. Vagy: ajtó zárása, csukása; víz csurgatása; papír győrése; különbözı felületek simítása stb.

2. Ajakgyakorlatok

- cuppanós puszi küldése - grimaszolás - prüszkölés - pattintás (tátognak a halak) - csücsörítés - U-I hangoztatása (mentızés)

3. Állatsuttogó

Tiszta artikuláció alakítása, helyes légzés gyakorlása, beszédhallás figyelem fejlesztése, beszédértés erısítése, kreatív mozgás alakítása.

A gyermekek körben ülnek. Az óvónı a szemével jelez valakinek, aki elsuttog egy általa kiválasztott állatnevet, ha meghallják a többiek, utánozzák az állat mozgását.

4. Barkohba

Logikus gondolkodás fejlesztése, hangzási analízis - szintézis, összehasonlítás, szókincsbıvítés.

A csoportszoba játékai közül összegyőjtünk néhányat egy kosárba. Mindegyiket megnevezzük, megfigyeljük. A kijelölt gyermek gondolatban kiválaszt magának egy játékot. A többi gyermek tulajdonságokat, ismertetı jegyeket sorol, amire igennel és nemmel adhat választ, pl. „Fából van?” ha a válasz nem, akkor minden fából készült játékot kivesz a kosárból. A továbbiakban a maradék játék tulajdonságaira kérdeznek rá, pl. „Amire gondoltál ruha?” ha a válasz igen, akkor minden olyan játékot kivesznek a kosárból, ami nem ruha. A játék addig tart, amíg csak egy játék marad a kosárban.

5. Cilu cica eszik

3 évesek fejlesztésére javasolt. Nyelvizmok erısítése, a nyelv mozgatásának tudatosítása.

A cica lefetyeli a tejet, (a szájtéren kívül emeljük és leejtjük a lapos nyelvet); evés után elégedetten körbenyalja a száját (körkörös nyelvmozgás alul – felül); megpróbálja lenyalni az orrára fröccsent tejet (fölfelé megy a nyelv); aztán szeretné elérni az állát is (a nyelv lefelé mozdul az áll modulatlan).

6. Elindult a hajó

Óvónéni mondja: „Elindult a hajó.” Gyerekek kérdezik: „Mit visz?” Óvónéni mondja: „Valamit, ami gömbölyő, piros, fán terem, és édes.” A gyermekeknek ki kell találni, hogy mit visz a hajó.


66/109

7. Felelj gyorsan!

Óvónéni kérdéseket tesz fel, amire a gyerekeknek gyorsan kell válaszolni, pl. „Mi piros?” „Mi édes?” „Mi hideg?” „Mi van fából?”

8. Fızıjáték

Sok tárgyképet (15 – 20) adunk a gyerekek kezébe. Válogatás és rendezés közben mondják, pl. „A csirkét megfızzük, a széket nem.” „A zöldséget megfızzük, az egeret nem.” Addig játsszák, amíg el nem fogynak a képek.

9. Győjtıfogalom alá rendezés

- 3 – 4 fogalomból válasszák ki azt az egyet, ami nem illik oda - egy győjtıfogalom alá válasszanak legalább 4 – 5 fogalmat

10. Halló, halló!

A gyerekek tetszés szerint ülnek. Óvónı kezdi a telefonálást: „Halló, halló, keresek egy gyereket, aki…” Addig sorol fel az illetı gyerekrıl külsı, majd belsı tulajdonságokat, amíg magára nem ismer, és válaszol „Itt vagyok!” Ha valaki tévesen jelentkezik, addig kell folytatni a tulajdonságok felsorolását, amíg egyértelmő nem lesz a választás.

11. Hangstaféta

Helyes légzéstechnika gyakorlása, hangmagasság megtartása, gyors reagáló-képesség fejlesztése, tiszta artikuláció alakítása, hangképzı szervek erısítése, türelem fejlesztése.

A gyerekek félkörbe ülnek. Egy gyermek elkezd egy hangot, pl. „A” hangoztatni, ameddig szusszal bírja, mielıtt abbahagyná, megérinti társát, aki folytatja, lehetıleg úgy, hogy a hang ne szakadjon meg.

12. Hogy szereted a barátodat?

Hangzási analízis – szintézis fejlesztése, logikus gondolkodás alakítása, beszédkedv növelése, kapcsolatteremtés.

A gyermekek körben ülnek. Az óvónı kezdi a játékot azzal, hogy megkérdezi „Hogy szereted a barátodat?”, és megforgat egy fakanalat. Aki felé mutat a kanál, az mond egy hasonlatot, pl. „Úgy szeretem a barátomat, mint cica a tejet.”.

13. Holnap, ha hozzád indulok

Auditív memória, figyelem fejlesztése, szókincsbıvítés, beszédfegyelem fejlesztése, auditív szerialitás fejlesztése, rövidtávú emlékezet fejlesztése.

A résztvevık körben ülnek. Az elsı gyermek mondja: „Holnap, ha hozzád indulok, magammal viszek egy bıröndöt.” A második gyermek azt mondja: „Holnap, ha hozzád indulok, magammal viszek egy bıröndöt, és egy cipısdobozt.” A harmadik gyermek megismétli a második gyermek mondatát, és ı is hozzátesz valamit. A játék így folytatódik, mindenkinek pontos sorrendben kell megismételni az elızı gyermek mondatát, és ki is kell egészítenie. Aki hibázik, zálogot ad.


67/109

14. Játék a szavakkal

Hangzási analízis – szintézis fejlesztése, beszédkedv fokozása, figyelemkoncentráció.

A gyerekek a szınyegen ülnek. Az óvónı megkezd egy szót, a gyerekeknek kell befejezni. pl. bög(re), kesz(tyő), télika(bát) Úgy is játszhatjuk, hogy a szóban valahol kihagyunk egy magánhangzót, pl. v.rág, cs. zma Jó, ha az elızı variáció szavait is használjuk, így egy – egy szóról több információt is szerezhetnek. Úgy is játszható, hogy a szó elejét elhallgatjuk, a végébıl kell kitalálni, minek nyeltem le az elejét, pl. tyő (kesztyő), pka (sapka)

Játszhatja 6 – 8 gyermek 5 éves kortól, egyéni fejlesztésre kiválóan alkalmas.

15. Karmesterjáték

Mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása, hangerıváltási gyakorlat.

A gyermekek egymás mellett ülnek, egy karmester intésére mindenkinek kimondják a nevét sorban. Ha a karmester magasra emeli a pálcáját, hangosan kell a nevez mondaniuk, ha leengedi a pálcáját, akkor halkan. Nehezítés: Egy – egy mondóka, vers szövegét kell hasonló hangerıváltásokkal elmondani.

16. Ki tud nagyobbat sóhajtani?

Légzéstechnika gyakorlása, tiszta artikuláció alakítása, relációk érzékeltetése.

Ismert mondókát mond a gyermek, miközben az orron beszippantott sok levegıt lassan engedi ki. A mondóka egyre hosszabb lehet, illetve a gyermek magának választhat mondókát.

17. Kis robot

Gyors reagáló-képesség fejlesztése, gyorsabb, lassúbb beszédtempó gyakorlása, tiszta artikuláció, beszédkészség fejlesztése.

Mondókát mondunk szótagolva egy gyermekkel, ha az elem kimerülıben van lassabban szótagolunk, de ha az elemet kicseréljük, ismét rendes tempóban mondjuk.

18. Korong leolvasó

Vizuális, akusztikai jelzések mennyiséggel való azonosítása.

Félkörbe ülnek a gyerekek, közben énekelnek. Egy gyermek pettyes korongot visz körbe (1 – 10). Akihez a dal végére odaér, annak az lesz a feladata, hogy annyit hápogjon, lalázzon, brekegjen stb., amennyi pettyet a korongon megszámol.

19. Kukk

Auditív differenciálás, magas – mély hang megkülönböztetése.

A kör közepén álló, bekötött szemő gyermek odamegy valakihez, és azt mondja: „Kukk” A kiválasztottnak ugyanolyan hangmagasságban kell válaszolnia. A kérdezı hol magas hangon, hol mély hangon ismétli, ismételteti ezt, amíg ki nem találja, kinek a hangját hallja.


68/109

20. Légzıgyakorlatok

- fúj a szél lassan, gyorsan, hosszan, szakaszosan

- lufit fújunk a pofinkkal, mutatóujjal kilyukasztjuk, és pukkan

- gyertyaláng táncoltatása

- könyvemelés hason

- lihegı kiskutya

- pingponglabda fújása

- papírforgó fújása

- szappanbuborék fújása

- pillangók táncoltatása

21. Lépegetı

A szavak, szótagok értése (fonológiai kódolás), látás, hallás, emlékezet fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése, számlálás.

Karikákat teszünk a talajra, minden karika egy szótagot jelent. A gyermek mond egy szót, majd szótagolva mondja ezt a szót, és karikákon kilépegeti azt. Addig megy, ahány szótagú a szó.

Játszhatjuk úgy is:

- karikasorokat helyezünk el eltérı mennyiségben (2 – 3 – 4 – 5 karika), és a gyermek elıre eldöntheti, hogy az adott szót, melyik karikasorban lépheti ki

- mi mondunk szót, vagy képet adhatunk a gyerek kezébe

22. Lopakodás

Figyelemkoncentráció, téri tájékozódás vizualitás kizárásával, hallásészlelés fejlesztése, hallásdifferenciálás, mozgáskoordináció fejlesztése, beszédfegyelem.

A gyermekek körben leülnek a földre. Egyikük bekötött szemmel a kör közepére ül. Az óvónı szemmel kiválaszt valakit, aki csendben feláll, és középre lopakodik. A hunyó megpróbálja megállapítani, merrıl közelítenek hozzá. Ha eltalálja, helyet cserélnek.

23. Megy a mese vándorútra

A résztvevık körben ülnek. Az óvónı elkezd egy ismert mesét, vagy kitalált történetet, majd 2 – 3 mondat után abbahagyja, és labdát gurít egy gyermeknek, akinek folytatnia kell azt. A történet, a mese, a labda gurításával bıvül. Ha valaki nem tudja folytatni, eleinte szó nélkül továbbguríthatja a labdát, de késıbb már zálogot ad, vagy kiesik.

24. Mondatalkotás gyakorlása

- képet adunk körbe, és mindenki mond róla egy mondatot

- tárgyat adunk körbe, és ……

- egy szót adunk meg, és …….

- egy kérdést teszünk fel, és …..


69/109

25. Nevessünk!

Rímek gyakorlása, szókincsgyarapítás, figyelemfejlesztés

Személynevekre, vagy tárgyak nevére keresünk rímeket.

Gyurka hurka puska

lámpa bárka táska mátka

alma Anna baba labda

26. Névsuttogó

Tiszta artikuláció, helyes légzés gyakorlása, beszéhallás-figyelem, emlékezet fejlesztése, beszédértés erısítése, önkontroll fejlesztése.

A gyermekek a székük elıtt állnak, és az óvónı suttogva mondja a nevüket, vagy a jelüket. Aki a sajátját hallja, leül.

27. Nyelvgyakorlatok

- motorberregés

- nyelvdugaszolás (csúfolódás)

- fogmosás a nyelvünkkel (lent, fent, kívül, belül)

- rúzsozás

- csettintgetés (szaladgálnak a lovak)

28. Szólánc

Figyelem fejlesztése, hangdifferenciálás, szókincsbıvítés, reagáló képesség fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, tiszta, és pontos artikuláció, beszédfegyelem, koncentráló képesség fejlesztése.

Az óvónı mond egy szót, aminek az utolsó hangjával kezdıdı szót mond az a gyermek, akire az óvónı ránéz.

pl. ablak könyv vár róka asztal ló óra autó

Játszható úgy is, hogy a szó utolsó szótagjával kezdıdjön a következı szó.

pl. alma madár dárda dada dalol Lolka kabát

29. Tolvajnyelv

Titkosítjuk a gyermek nevét úgy, hogy csak a magánhangzókat ejtjük.

Nehezítés: bármilyen szót küldhetünk titkosítva

.a.ó E..e. (Szabó Eszter)

a..a (alma, baba, labda, …)

30. Volt egyszer egy öregember

A résztvevık szétszórtan helyezkednek el a teremben, az óvónı vezeti a játékot:

„Volt egyszer egy öregember, volt annak egy háromlábú széke. Izgette – mozgatta, bolond aki, …”. Itt az óvónı megnevez egy cselekvést, melynek épp az ellenkezıjét kell csinálni, pl. „bolond aki leguggol”, akkor aki leguggol, kiesik a játékból, vagy zálogot ad. Az óvónı próbálja becsapni a gyerekeket, és idıközönként negatív felszólításokat ad. pl. „bolond aki nem guggol le”


70/109


GMP – DIAGNOSZTIKA Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata NIKOL Gmk. Bp. 1995.

Bittera Tiborné – Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni 1. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1999.

Vinczéné Bíró Etelka: Én is tudok beszélni 2. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1999.

Nagyné Dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás (fejlesztı program) BGGYTF 1996.

Rosta Katalin: TANÍTS MEG ENGEM! Fejleszt ı program logopédiai óvodák számára Logopédiai Kiadó, Bp. 1996.

Nagy József – Fazekasné Fenyvesi Margit - Józsa Krisztián – Vidákovich Tibor: DIFER - Diagnosztikus fejlıdésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára OKÉV, KÁOKSZI, Budapest 2002.

Kuhn Gabriella: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál ELTE Eötvös Kiadója

Dankó Ervinné Nyelvi – kommunikációs nevelés az óvodában OKKER Kiadó

Gerendai Zsuzsanna - Mester Ferencné: Az óvodáskor fejlesztıjátékai OKKER Kiadó

Ferlingné Csányi Edit – Ferling Ferenc: Játsszunk együtt I. II. rész

Erwin Richter – Wolherga Brügge – Katharina Mohs Így tanulnak beszélni a gyerekek Akkord Kiadó

Démoszthenész Egyesület: Tanulmányok az afázia témakörébıl Eötvös József Könyvkiadó, 2005

Schmidtné Balás Eszter: Képes könyv a dadogásról és más dolgokról Közhasznú Alapítvány a Dadogókért, 2004

Körmöci katalin: A tanulás értelmezése az óvodában In. Óvodavezetık kézikönyve XI. kötet. Okker Kiadó 2004.


71/109

Gáyer Gyula Általános Iskola,

Sajátos nevelési igényő tanulók tagozata

2005. március 9.

Szabó Sándorné


72/109

1. TAGOZATUNK JELLEMZ İI, BEMUTATÁSA

Írta: Lampért Gyöngyi

2. FOGALOMKÖRÖK, ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN…

Összeállította: Somogyi Lászlóné

3. A GYERMEK ÚTJA A RENDSZERBEN

Összeállította: Horváthné Görög Marianna

4. AZ ÓVODAI BESZOKTATÁSRÓL


73/109

Tagozatunk jellemzıi, bemutatása

Tagozatunkon Celldömölk és a kistérség tanulásban akadályozott tanulói számára

(sajátos nevelési igényő) biztosítunk gyógypedagógiai speciális oktatást. Jelenleg

41 tanuló jár hozzánk, oktatásuk 3 csoportban történik. Az áthelyezések megszorítása

miatt egyre kevesebb gyermek kerül hozzánk, így az alsó tagozat összevonva,

7 fıvel tanul. A felsıben 2 nagy létszámú osztály: a 7.o. 13 fı, és a 8.o. 13 fı.

Az osztályfınökök gyógypedagógiai tanárok, mellettük a normál tagozatról tanítanak

át néhányan (pl. testnevelést, rajzot, éneket). 1, 5 napközis csoportunk van –

szabadidıben 1, tanórán 2 csoportban, velük tanítószakos pedagógusok foglalkoznak.

Tanulóink idekerülése több helyrıl történik:

- Egy részük óvodából a szakértıi bizottság vizsgálatát követıen

- Jelentıs részük érkezett általános iskolából. İk óvodás korban, esetleg

1.osztályban vettek részt vizsgálaton, de a szülık nem egyeztek bele

áthelyezésükbe. A sikertelen iskolai kudarcok láttán ık maguk kérték az

áthelyezésüket. Jellemzı, hogy ezek a szülık a leghálásabbak, látják, hogy

gyermekük jól érzi magát az iskolában, sikereket ér el, és otthon sincs a napi

stressz és eredménytelen tanítgatás.

- A legtöbb gondunk a felsı tagozatból hozzánk került tanulókkal van. İket a

szülık nem engedték áthelyezni, viszont a sorozatos kudarcok magatartási

problémákat váltottak ki náluk. Ellenszenvet éreznek az iskola iránt, gyenge a

feladattudatuk, a rossz élmények rögzültek náluk, ezért az ı megfelelı kezelésük a

legnagyobb kihívás számunkra.

Tagozatunk munkájának fı jellemzıi:

Munkánk hatékonyságának legfontosabb feltétele, hogy minden pedagógus fenntartás

nélkül, helyesen viszonyuljon a tanulókhoz, érezzék, hogy elfogadjuk ıket.

A megfelelı személyi kapcsolat kialakítását szolgálja, hogy egy –egy osztályt egy

gyógypedagógus több évfolyamon keresztül visz. A megszokott, ismert dolgok mellett

biztonságban érzik magukat, a változásokhoz nehezen tudnak alkalmazkodni.

A nyugodt, barátságos hangnem használata célravezetıbb, mint az utasítások adása.

Osztályaink létszáma alacsonyabb, mivel a létszám beszámításánál

2 fınek számítanak, így max. 16 fı lehet(ne). Az összevonások miatt a tananyag

elsajátíttatására kevesebb idı jut, és nehéz az önállóan dolgozó osztály részére, fıleg


74/109

alsóbb osztályokban a 45 percre megfelelı mennyiségő önálló feladatot adni

(fogyatékos tanulóknak!), hogy az óra így is hatékony legyen. Tantervünk tananyaga

az Irányelveknek megfelelıen csökkentett az ált. iskoláéhoz viszonyítva. A tananyag

elsajátíttatását a tanulói tevékenykedtetésre, megtapasztalásra, a szemléletességre

építjük. Tankönyveinkben több a szemléltetés, a magyarázórajz, nagyobb betőkkel,

jobb tagolással gyakorlatiasabb feladatok segítik munkánkat. Az egyes osztályokban

is nagyon eltérı képességő a tanulók összetétele, ami az állandó differenciált

foglalkoztatást teszik szükségessé. Eredményt csak akkor érünk el, ha erejükhöz mért

feladatot szabunk számukra. Fontos, hogy mindenkiben megtaláljuk a jót,

sikerélményekhez juttassuk ıket, ép képességeiken keresztül fejlesszük egész

személyiségüket.

A számítógépeknek fontos szerepe van munkánkban. Szívesen ülnek a gépekhez,

vonzó számukra, a tanulást is játéknak tekintik. Sok jó minıségő, egyéni fejlesztésre

alkalmas, egyéni haladási ütemet lehetıvé tevı programunk van.

(Best, Dyslex, Olvasási, Számolási, Helyesírást, alapkészségeket fejlesztı).

Az értékelés fı szempontja a saját képességekhez mért fejlıdés.

Iskolai, megyei rendezvényeken, országos versenyeken is eredményesen szerepel

táncos és pantomim csoportunk. Ilyenkor egyenrangúnak érzik magukat más

gyerekekkel, és fegyelmezettek, pontosak. Ez is sikerélményt ad számukra, így jobban

megfoghatók, magatartásukban is pozitív változást eredményez.

A tılünk kikerülı fiatalok többsége olyan fejlıdési szintet érnek el, hogy életüket

képesek lesznek önállóan is vezetni. Az elmúlt 4-5 évben továbbtanulási arányuk

100%-os volt, szakmát tanulnak. Kisebb – nagyobb támogatásra továbbra is

szükségük van munkahelyük, környezetük részérıl.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a XXX. Országos Komplex Tanulmányi Verseny

megyei fordulóját megnyertük, így mi képviseltük Vas megyét az országos döntın

Nyírbátorban. Itt a résztvevı 24 csapat közül 5. helyezést értünk el.

Írta: Lampért Gyöngyi


75/109

Fogalomkörök, és ami mögöttük van…

Értelmi fogyatékosság

Definíció: A központi idegrendszer fejlıdését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredıjeként alakul ki, melynek következtében az általános értelmi képességek az adott népesség átlagától az elsı életévektıl kezdıdıen jelentısen eltér, amely miatt az önálló életvezetés jelentısen akadályozott.

Sérülés elıidézıi:

a) Genetikai okok ♦ aminosav – anyagcsere betegségek

♦ szénhidrát – anyagcserezavarok

♦ hormonális zavarok

b) Kromoszóma rendellenességek ♦ Down-kór

♦ dupla Y kromoszóma

c) Terhesség alatt létrejövı rendellenességek ♦ fertızések (rubeolavírus-fertızés)

♦ anyai anyagcsere betegségek

♦ AIDS

♦ anyai táplálkozás

♦ anya lelkiállapota

♦ környezeti hatások: gyógyszerek, dohányzás, alkohol, drogok, sugárzás, és környezetszennyezés

♦ mechanikai hatások: ütés, elesés, baleset

d) szülés alatti sérülések ♦ hipoxia

♦ Rh-összeférhetetlenség

♦ korai lepényleválás

♦ köldökzsinór

e) születés utáni ártalmak ♦ biológiai ártalmak: vírusos megbetegedések, bakteriális megbetegedések

♦ környezeti ártalmak: válás, helytelen nevelés, családi devianciák

Az értelmi fogyatékosok személyiségfejlıdését két tényezı határozza meg. Egyrészt az idı, hogy milyen életkorban érte a sérülés, másrészt a súlyosság mértéke.


76/109

Típusai: 1. Tanulási akadályozottság (enyhe értelmi fogyatékosság IQ 50-70)

2. Értelmi akadályozottság (középsúlyos értelmi fogyatékosság IQ 50-25)

3. Képzési kötelezettség (súlyos értelmi fogyatékosság IQ 25 alatti)

Képzési kötelezettség

Súlyos fokú elmaradás: mozgás, beszéd, értelmi képességek területén az idegrendszeri sérülés kiterjedt volta miatt. Egyéni fejlesztést igényelnek. 1993-tól ık is tankötelesek, fejlesztı felkészítés (a még meglévı képességeik egyéni kibontakoztatása).

Jellemzıik: - gyakori feltőnı külsı jegyek (arcon deformitások, különféle fejlıdési

rendellenességek a test különbözı pontján) - alapvetı megismerı funkciók sem alakultak ki - beszéd rendkívül fejletlen, többnyire csak artikulálatlan hangok - mozgásuk, ha egyáltalán megtanulnak járni, inkoordinált, esetlen - arckifejezésük üres - sztereotip mozgások (pl. jaktálás) - nem önállóak, nem szobatiszták

Fejlesztendı területek: - önkiszolgálás - környezethez való alkalmazkodás - manipuláció - beszéd

Fejlesztı felkészítés:

5 éves korban Szakértıi Bizottság Szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv készül, mely személyre szabott, önmagához viszonyított. Egyéni fejlesztés heti 3 óra javasolt, csoportos fejlesztés heti 5 óra általánosan.

Értelmi akadályozottság

Jellemzıik: - külsı megjelenési jegyek gyakoriak: (alkati anomáliák, koponya

deformitásai, arc, tekintet összbenyomása, mimika szegénysége, testsúly, testmagasság rendellenességei, testtartás, járás)

- mozgásuk összerendezetlen, ügyetlen, bizonytalan, lassú vagy túl mozgékony - pszichés funkciók megjelenési ideje késik, elhúzódó jellegő - figyelmük szétszórt, rövid idejő - fejlıdési zavar minden területen (mozgásfejlıdésben, szenzoros

funkciókban, szokáscselekvések kialakulásában, beszédben, játéktevékenységben, szociális kapcsolataiban, szobatisztaság kialakulásában, önkiszolgálásban, érzelmi életében, munkafolyamatokban)

Az óvoda szerepe különösen az önmagát ellátni tudás, a kapcsolatteremtés, a cselekvések utánzása, a motiváció erısítésében, a játszani tudás megalapozásában jelentıs. Integrált óvodai elhelyezés lehetséges, és/vagy Korai Fejlesztı, esetleg Középsúlyos értelmi fogyatékosok óvodája.

Iskolai alapfokon normál iskolába járhat, segítheti gyógypedagógus, vagy szegregált osztály/iskola, esetleg bentlakásos intézményben élhet.


77/109

Tanulási akadályozottság

Jellemzıi:

- Nincs külsı tünet. - A fejlıdés korai szakaszában alapvetıen jellemzı a meglassúbbodott

fejlıdési ütem. (ép csecsemı mozgékony, nyitott→sérülés hatására aktivitása alacsonyabb)

- Kommunikáció, beszéd fejlıdése területén: o megkésett beszédfejlıdés jellemzi o a megértés és a nyelvhasználat lassabban alakul ki o A kifejezı beszédkészségek hiányosságai egészen

felnıttkorig észlelhetık, lassítják az önállóság kialakulását. - Autizmus és más fejlıdési rendellenességek, epilepszia, magatartászavarok

és testi fogyatékosságok változó arányban találhatók. - Tanulási helyzetekben megfigyelhetık: téri tájékozódás, finommotorika,

figyelemkoncentráció, bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, és a szociális alkalmazkodás fejlıdésének eltérései.

A tanulási akadályozottság elsısorban az iskolai tanulási helyzetekben megmutatkozó probléma. Általában a beiskolázás környékén, óvodáskor vége felé felmerül a gyanú, hogy normál iskolai követelményeknek nem tud megfelelni. Problémák az iskolai teljesítéshez szükséges alapképességek területén tapasztalható a fejlıdés lelassulása illetve eltérése. A problémák az észlelést, a kivitelezés-végrehajtást, és az érzelmi szférát érintik.

Tanulási korlátok

1. Tanulási nehézség 2. Tanulási zavar 3. Tanulásban akadályozottság

Bizonyos anyagrészeket nem tud elsajátítani, pl. környezeti tényezık

Egyes iskolai tanulási helyzeteket érint, átmeneti jelleggel (lassúbb tempó, hosszabb betegség)

Tanulás egész folyamatával nincs baj, inkább egyes képességterületekkel (diszlexia…) olvasás, írás, számolás elsajátításában

Több területet érintı mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai probléma, mely erısen megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos iskolai feltételek közötti fejlesztést.

Észlelés eltérései:

Egyensúlyészlelés /vesztibuláris rendszer/ zavarai - Bizonytalanság a nehézségi erı észlelésében. (a gyermek nem mer elszakadni a talajtól) - Egyensúlyingerek elégtelen vagy túlzott észlelése. (a gyermek forgás közben nem szédül,

vagy azonnal szédül, nem szereti, ha hintáztatják, ringatják, forgatják)

Taktilis, kinesztetikus észlelés eltérései - A gyermek feltőnıen kerüli az érintést, a simogatást, a tárgyakat alig fogja meg, ill.

túlzottan keresi a taktilis ingereket, fogdossa, simogatja társait, ill. a felnıtteket. - A belsı érzékelés területén kevéssé észleli önmagát, erısebb ingereket igényel, nem tud

másokat utánozni, nem tudja megmondani, megmutatni, pontosan hol értek hozzá.

Auditív észlelés területén eltérések az irányhallásban, hangok differenciálásában, alak-háttér észlelésében, (hangok kihallása háttérzajból, beszédbıl GMP teszt) szerialitásban (hangok sorrendjének észlelésében)


78/109

Vizuális észlelés eltérései - alak-háttér észlelésében - forma és térészlelésben - szerialitásban - esetleg látótérkiesésben jelentkezhetnek

Mnesztikus funkciók terén probléma - tartós figyelem - különbözı jelrendszerek (kódok) használata - emlékezeti teljesítmény csökkenése - munkamemória kapacitásának eltérése (általában a gyermek az utolsó elemre emlékszik egy

hosszabb magyarázatból vagy utasításból) - a munkamemória és tartós memória kapcsolatának nehézsége, gyengesége (a tanultakat

nehezen tudja lehívni a tartós memóriából a munkamemóriába, ezért több ismétlésre van szüksége, hogy az információ a tartós memóriában rögzüljön)

Kivitelezés-végrehajtás problémái /elsısorban motorikus területen jelentkeznek/ - izomtónus zavarai (izomzat gyenge, petyhüdt vagy a gyermek teste feszes, görcsös) - nagymozgások zavarai: testtartásban, állásban, egyensúlyreakciókban, mozgások

koordinálásában mutatkoznak meg - finommotorika problémái: kéz és ujjak mozgásának eltérései (remegés, görcsösség,

tárgyak bizonytalan fogása, „ügyetlenség”) - száj és környéki izmok mőködtetése nehézkes (artikuláció, fújás, fütyülés) - szemkörnyéki izmok mozgatása (fixálás, szem követı mozgása)

Cselekvés tervezését és irányítását befolyásolhatja - gyengén fejlett testséma - saját testen való tájékozódás nehézsége - kialakulatlan leterális dominancia - két oldal koordinációjának nehézkessége - motorikus hiperaktivitás vagy motoros gátoltság - mozgások kivitelezésének lelassulása

Szociális – emocionális területen mutatkozó eltérések /részben okai, részben következményei a tanulási nehézségeknek

- Zavarok mutatkoznak az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás) - késztetések területén (apátia, passzivitás - túlérzékenység, hiperaktivitás) - motiváció területén (motiválatlanság, megközelíthetetlenség) - munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás) - önirányításban (rövidzárlati cselekvések, labilitás, rigiditás) - önértékelés zavarai (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság, egocentrizmus) - szociális beilleszkedés problémái (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott

alkalmazkodás, a belátás hiánya, agresszivitás)

Az óvodáskorú gyermekek a valóságot egységekben, globálisan észlelik. Az összetett helyzetekben együttesen jelenik meg nyelvi, mennyiségi, általános tájékozottságbeli tudásuk, szociális kapcsolatuk, mint ahogy a valós élethelyzetekben felmerülı problémák is egyszerre igénylik többféle ismeret és tevékenység felhasználását. Ez a globális észlelés a tanulásban akadályozott gyermekeknél a kisiskoláskorra is áthúzódik. Az iskolai tantárgyak a gyermeknek a valóságról alkotott sokféle tudását feldarabolják, tudományterületek szerint rendszerezik. A tanulásban akadályozott gyermekek számára a megoldást éppen nem az erıs tantárgyi széttagoltság, hanem a tantárgyakat átfogó témák feldolgozása jelenthetné, illetve a tömbösített, egy-egy témakörrel intenzíven foglalkozó tanulási szakaszok alkalmazása.

Összeállította: Somogyi Lászlóné Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda


79/109

A gyermek útja a rendszerben5

Tekintsük át azt, hogy egy óvodás gyermek elméletben milyen utat jár be a közoktatás intézményrendszerében, hogy sajátos nevelési igénye jogán a számára legmegfelelıbb intézménybe kerüljön.

A nevelési tanácsadó az a szakszolgálat, ahová a problémát mutató gyermek elıször kerül, ha az óvodán belül nyújtható segítség már nem képes további megoldásokat találni a gyermek problémájára. A nevelési tanácsadóban megvizsgálják a gyermeket, tájékozódnak körülményeirıl, eddigi fejlıdésérıl, eddigi vizsgálatairól, és szakvéleményt készítenek. A szakvélemény többek között tartalmazza, hogy a gyermeknél tapasztalható-e beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. A pedagógus segítséget kaphat a nevelési tanácsadótól az alábbi módokon: - külsı szakember bevonása - a gyermek olyan iskolába, osztályba kerülhet, ahol kisebb a létszám, és jobb

feltételek állnak rendelkezésre a nehézséggel küzdı gyermekek felzárkóztatására

Súlyos problémák esetén, amikor a gyermek a nevelési tanácsadó hatáskörében adható segítség, különleges gondozás mellett sem képes megfelelıen elırehaladni, a szakértıi és rehabilitációs bizottság segítsége kérhetı. A bizottság vizsgálata akkor kérhetı, ha a gondviselı hozzájárul ahhoz. A ktv. szabályozza a nevelési tanácsadó és a szakértıi és rehabilitációs bizottság közötti munkamegosztást6 úgy, hogy a nevelési tanácsadó csak akkor keresi meg a szakértıi és rehabilitációs bizottságot, ha felmerül, hogy súlyosabb probléma áll fent, mint a nehézség szintje, „vélelmezıdik” a sajátos nevelési igény. Az is szabályozott, hogy amennyiben a szakértıi és rehabilitációs bizottság nem tapasztal sajátos nevelési igényt, a nevelési tanácsadó hatáskörébe visszautalja a gyermeket, tehát nem marad szaksegítség nélkül.

5 Forrás: Kisgyermekek, nagy problémák – Metzger Balázs: Alapfogalmak RAABE Kiadó, 2005. 6 ktv. 30§ 8. pontja


80/109

A szakértıi és rehabilitációs bizottság vizsgálata komplex gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálat. A vizsgálat végeztével a gondviselıvel történı megbeszélés során – amennyiben a sajátos nevelési igény fennáll - kiderül, a szülı el tudja-e fogadni ezt a véleményt, s ha igen, hol történjen a különleges gondozás. A szakértıi és rehabilitációs bizottság csak olyan intézményben helyezheti el a gyermeket, ahol a sajátos nevelési igénynek megfelelı különleges gondozás megvalósul, erre megvannak a feltételek. A sajátos nevelési igényő gyermek különnevelı intézményben, illetve a többi tanulóval együtt is nevelhetı – oktatható.7 A többi gyermekkel együtt nem nevelhetık ellátása megyei, fıvárosi feladat, azonban helyi megállapodások ettıl eltérhetnek.8

1994-tıl a szakértıi és rehabilitációs bizottságok rendelkezésére áll egy úgynevezett intézményi jegyzék, melyet a jegyzık adatai alapján készít azokról az intézményekrıl, amelyek részt vesznek a gyermek különleges gondozásában.

A jegyzık adatokat küldenek azokról az intézményekrıl, ahol a sajátos nevelési igény ellátásához szükséges különleges gondozás megvalósul.

Amennyiben azonban a sajátos nevelési igényő gyermek nem nevelhetı integráltan, úgy a szakértıi és rehabilitációs bizottság szegregáló intézményt jelöl ki.

A szakértıi és rehabilitációs bizottság meghatározott idıszakonként kontrollvizsgálatot végez. A gyermek ismételt vizsgálatát kérheti szülı is, és a gondviselı beleegyezésével az intézmény is.

Összeállította: Horváthné Görög Marianna Óvoda, Boba

7 ktv. 30§ 2. pontja 8 ktv. 86§ és 87§


81/109

Az óvodai beszoktatásról

A beszoktatásról

A beszoktatás idıszaka meghatározó a gyermek egész óvodai életére

vonatkozóan. Az óvodába kerülést megelızıen elızetes látogatást teszünk több ízben

a kisgyermekek otthonában. Ez egy speciális nevelési igényő gyermek esetében még

nagyobb fontossággal bír. E látogatásokkal célunk, hogy elısegítik a kölcsönös

szimpátia kialakulását, hogy az óvodába kerülve a gyermek már jól ismerjen

bennünket, és mi, óvónık is tisztában legyünk jellemével, szokásaival, megismerjük

egyéni szükségleteit, ezáltal megfelelıen fel tudjunk készülni befogadására. A

beszoktatásnál alkalmazzuk a fokozatosság elvét. kezdetben a gyermek napi 1-2 órát

tölt el az édesanyjával a csoportban, ezalatt átvehetjük az anyától azokat a nevelési

módszereket, amelyeket eddig sikeresen, eredményesen alkalmazott. Valamint további

ismereteket szerezhetünk a gyermekrıl is.

Késıbb az anyuka nélkül marad a gyermek egy idıre a csoportban, amelyet úgy

próbálunk megoldani, hogy ez az idıszak a kötetlen játék idıszakára essen (nincs

étkezés, kezdeményezések stb.), hiszen nem tudhatjuk, hogy ez az „önállósítás”

milyen reakciókat vált ki a gyermekbıl. Aztán fokozatosan növelhetjük ezt az idıt,

DE! figyelembe kell venni a gyermek állapotát, egyéni szükségleteit, mert a sok új

inger, új tevékenységek fáraszthatják a gyermeket.

Ha speciális nevelési igényő gyermek érkezik a közösségbe, nagy feladat elé

állít minket, hogy az ı, illetve a többi, ép gyermek tevékenységeit egységbe foglaljuk,

összehangoljuk. Fontos, hogy a többi gyermek is elfogadja, természetesnek vegye a

„más” gyerek jelenlétét, ebben jelentıs az óvónıi példaadás.

A beszoktatás mindig nagy odafigyelést, tapintatot igényel a részünkrıl,

fokozottan igaz ez a speciális nevelési igényő gyermekekre. A gyermekeket a lehetı

legnagyobb szeretettel vesszük körül, tekintettel vagyunk egyéni szükségleteire s

ezek maximális kielégítésére.

Sokat játszunk velük pl. ölbeli játékokat, hogy megteremtsük a testi kontaktust,

és ezzel is elısegítjük, hogy a kisgyermek biztonságban érezze magát. Gondozási

teendıinket is a legnagyobb körültekintéssel végezzük el.


82/109

Egy érdekes beszoktatás

Egy 3 éves kislány került hozzánk, tiszta kiscsoportunkba. A családlátogatás

során nagyon kedvesen fogadtak bennünket. A kislány zárkózottan mosolygott.

Megtudtuk, hogy a család nagyon zárkózottan él, csak szők környezetben mozog. A

kislány eddig csak a nagyszülıknél volt az otthonán kívül, és nagyon tartottak az

óvodakezdéstıl. Mint minden családnál, itt is megkérdeztük, hogy szeretnék-e a

szoktatást a szülıkkel együtt. İk a mi tanácsunkat kérték, és közösen döntöttük el,

hogy néhány napra az anyával együtt jöjjön el a kislány ismerkedni az óvodával,

társakkal, óvónıkkel.

Mint azt már elıre éreztük, a kislány egy pillanatra sem hagyta el az édesanyját,

elmenni sem engedte. Mivel nem oldódott, egy hét után az édesanya csak beadta a

csoportba. Természetesen volt nagy sírós, rúgós kitörés. Erısen kellett tartanunk,

magában vagy másban ne tegyen kárt. A délelıtt folyamán aztán elcsendesült, de az

óvónık mellıl nem tágított. A többi gyereket csak messzirıl figyelte. Csaltuk

homokozni, de nem akart, mert „piszkos lesz a ruhám”. Nem festett, nem rajzolt, mert

féltette öltözékét, nem volt hajlandó enni, de azt sem fogadta el, hogy segítsünk neki

az étkezésben. Gondoltuk, hogy megkérjük az édesanyát, hozzon neki játszóruhát,

amit nem kell félteni. Ez meg is történt. Így már próbálkozott a játékkal, de csak

addig, amíg valamelyik óvónı ott volt közvetlen mellette. Magatartása továbbra is

kényeskedı, finnyás volt. Gyerekek társaságával nem tudott mit kezdeni. Decemberre

a kislány elbeszéléseibıl az egész család minden örömérıl, problémájáról tudtunk,

mert a családjáról beszélt állandóan. Persze gyakran hozzátette, hogy titok, nem

szabad senkinek elmondani. Nem voltak ezek „eget rengetı” dolgok. Esküvı,

nagyszülık élete, otthoni festés. Nem is igazán értettük, hogy miért olyan nagy titkok

ezek. Aztán az édesanya is rádöbbent, hogy a kislány nekünk mesél az otthoni

dolgokról. Sajnos megfenyegette a kislányt, hogy aki másoknak mindent elmond, az

soha nem lehet iskolás. Nem tudtuk, hogy miért kezd el újra reggelente sírni, és miért

lett újra rendkívül zárkózott. Mígnem egy hét után csak kikívánkozott a kislányból,

hogy mi a gondja. Ezután nem maradt más, mint le kellett ülnünk az anyával, akivel

egyébként jó volt a kapcsolatunk. Elmondtuk neki, hogy a felnıttek dolgaiba nem kell

mindig beavatni a gyermeket. A gyerekek ebben a korban még csak érzelmi alapon

mérlegelnek, és a titkok számukra nehezek, ki kell beszélniük, játszaniuk azokat.

Ezután lassan rendezıdtek a dolgok, már márciusban jártunk, és a kislány még

mindig sokat volt az óvónık közelében. Néha már azonban eltávolodott, ha csak rövid

idıre is. Örömmel tapasztaltuk, hogy már sarazni is, mert nem félt a

következményektıl. Így telt el három év! Soha nem lett igazán társaságkedvelı, de

beilleszkedett a csoportba, elfogadta a társakat.

Elsı osztályosként ellátogattak az óvodába. Míg a többiek tárt karokkal rohantak

felénk, ı a tanító néni kezét szorongatva félénken mosolygott.


83/109

Beszoktatás gyakorlata nálunk

Mivel kis községben élünk, mindenkit ismerünk, tudjuk, hogy kinél született kisbaba, ki mi-kor várható az óvodába.

25, illetve 15 éve dolgozunk a kolléganımmel a község egycsoportos óvodájában, mi már az „unokáinkat” fogadjuk, vagyis az óvodába kerülı gyermekek szülei is mihozzánk jártak óvodába és ez a helyzetet különlegessé teszi. Húsz – huszonöt év alatt sokat változott mint tudjuk az óvodában folyó munka és ez természetesen kihatott a beszoktatásra, befogadásra is.

A most szülıként óvodába lépı valamikori óvodásainknak lehetnek kellemetlen emlékeik a saját beszoktatásukkal kapcsolatban. Tapasztalatunk az, hogy örömmel látják, hogy nyitottabb, és gyermekközpontúbb az óvodánk, mint annak idején. A korábbi személyes ismeretet kihasználva örömmel hívjuk İket be, ismerkedni a sétájuk, levegızésük során az óvoda udvarára, amikor arra járnak, és nem zavarják a tevékenységünket. Ezek a kis látogatások lehetıvé teszik, hogy megismerkedjenek az óvoda udvarával, épületével, az óvó nénikkel, dajka nénikkel, a még nem ismert falubeli gyerekekkel, úgy hogy a biztonságot nyújtó anya bármikor elérhetı közelségben van. Amikor a beszoktatás ideje közeledik, akkor kérni is szoktuk, hogy ezeket a kis látogatásokat tudatosan alakítsuk úgy, hogy három, négy alkalmat biztosítani tudjunk számukra a szabad ismerkedésre, melynek során egyre bátrabbak lesznek, és az anya mellıl egyre messzebbre bátorkodnak az udvaron és közben felfedezik a játékokat, társakat. A nagyobb lányok, rokon gyerekek, utcabeliek szívesen segítik, kísérik körbe, hívják játékba ıket. Nem ritka, hogy a már nagyobb testvért kísérik naponta az óvodába és akkor is van mód arra, hogy egy kicsit bekukkantson a kistestvér! Ritka, ha teljesen idegenként érkezik a gyermek az óvodába. Ez a barátkozás, a beszoktatást megelızı családlátogatás tapasztalatai a gyermek igényeit figyelembe vevı befogadást teszi lehetıvé. Mi is sok információt szerzünk a gyermekrıl, az anya- gyermek kapcsolatról, a gyermek szokásairól, családjáról stb., és amikor elkezdjük a tényleges beszoktatást, akkor már ismerısök közé, ismerıs helyre jön a gyermek és nem éri olyan nagy trauma, amikor anyát elküldjük „bevásárolni, postára stb.” egy órára, majd minden nap hosszabb idıre. Gyermeke, (anyukája) válogatja, hány nap alatt tudjuk ezt kinyújtani ebédezésig (kb. 2-3 nap), majd, az ebédezés következik és végül az alvás. Ahogy a napok során egyre tovább maradnak, és a napirend újabb részleteivel ismerkednek meg, mindig egy kicsit feszítünk a tőrıképességükön, de nem sokat, és az anya, vagy az apa érkezésével feloldódik a szeparációs feszültségük. Lassan kialakul a biztonságérzetük, hogy nem felejtik ott az óvodában ıket. Ebben az idıszakban sétálni sem megyünk, a faluba, vagy a határba, hogy ne ijedjenek meg, hogy az anyukájuk nem találja meg ıket. Az elsı lefekvéskor is arra kérjük a szülıket, hogy a felkelésre legyenek ott, hogy ne essenek pánikba a gyerekek. Sıt, ha nem akarnak pizsamára vetkızni, azt sem erıltetjük, hisz sokan otthon csak ruhában dılnek le délután, és az átöltözés a nap végét jelenti számukra, mely felesleges izgalmakat válthat ki. Eljön az ideje, amikor már biztonságban érzi magát, és örömmel öltözik át.

A tapasztalatunk az, hogy ez a módszer jól alkalmazható, kevesebb a sírós óvodás a beszoktatási idı alatt könnyebben oldódnak fel, illeszkednek be a csoportba.

Természetesen vannak kivételek, hisz minden gyermek más és más, de arra törekszünk, hogy a gyermek aktuális igényeit figyelembe véve, a családdal együttmőködve megkönnyítsük ezt az idıszakot.


84/109

Beszoktatás, befogadás, de ki fogad el, kit?

A kislány a család második gyermeke, nıvére is hozzánk járt, ismertük a

családot, ismertük a kislányt is. A szomszéd faluban laktak, onnét busszal hordják az

iskolásokat és az óvodásokat felnıtt kísérettel, de szülıi kíséret nélkül. Mivel ismertük

ıket emlékeztünk rá, hogy a nagyobbik kislánynál hosszú idıre nyúlt az anyától való

elszakadás idıszaka, és a szülıkkel beszéltünk is errıl. Felmerült a szülıkben, hogy

nem kellene-e csak otthagyni a kislányt már az elsı napon, hisz mások is ezt teszik, és

így nem kellene a fájdalmas elválást mindannyiszor megélni. Mi megerısítettük az

aggódó szülıket abban, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy

megkönnyítsük ezt az idıszakot a gyermek, a család számára, és igyekeztünk

nyugtatni ıket, hogy a gyermeknek szüksége van a szülıi jelenlétre az átmeneti

idıszakban. Megbeszéltük a már ismert anyás beszoktatás menetét, és biztosítottuk az

édesanyát arról, hogy addig maradhat gyermekével az óvodában, amíg a kislány azt

nem mondja, hogy elmehet.

Az elsı naptól fogva nem volt semmi gond a kislánnyal, megérkezett

édesanyjával, fogadták ismerıs gyermekek, hívták játszani, ment is velük, és hívta

anyukáját, aki ment, és fızıtt, épített, mesét hallgatott, tornázott, sétált velünk és a

kislányával együtt. Úgy tőnt a nap folyamán nem adódott alkalom arra, hogy a kislány

elengedje. Ebéd után hazamentek, és tele voltak közös élménnyel, meséltek a tesónak,

és apának lelkesen.

Az anyuka nem dolgozott, így megtehette, hogy másnap, harmadnap, és kb.

három héten keresztül, szinte folyamatosan csoportunkkal, és így kislányával együtt

töltötte a délelıttöt. Azt figyeltük meg, hogy a többi gyermeknek nem volt furcsa,

hogy a kislány anyukája velünk volt, mindenki odamehetett hozzá beszélgetni, ı is

bekapcsolódott a játékokba, mindenféle tevékenységünkbe. Késıbb a kislány már nem

is anyukájával játszott, de nagy nyugalommal töltötte el, hogy bármikor odamehet

hozzá. Soha nem sírt. Így mentünk közösen bábszínházba, ünnepeltünk szülinapot,

festettünk, ragasztottunk, főztünk, fogadtunk más új gyermekeket, énekeltünk,

játszottunk vidáman. Anyukája utóbb már átment a boltba, természetesen megmondta

a kislánynak, hogy odamegy, és az udvarról figyeltük is, hogy bemegy a boltba, jön

vissza stb. , és mindig visszajött, ahogy megígérte.

Egy szép ıszi délelıttön kint játszottunk az udvaron, amikor a kislány odalépett

anyukájához, és azt mondta neki: „Anya, hazamehetsz.” Váratlanul érte az anyát és

bennünket is a bejelentés, éppen a babaházban akart mesélni a gyerekeknek. Átvettem

a könyvet, megvártam míg elbúcsúztak és elkezdtem a mesét. Nem búcsúzott hosszan,

puszit adott anyukájának, és már kuporodott is mellém. Kis keze a lábamon pihent, és

én már éreztem, hogy minden rendben lesz. Ezekért a pillanatokért választottuk

hivatásunkat, és ezek a pillanatok feledtetik velünk a nehézségeket. Vajon

beszoktattuk ıt, vagy ı fogadott el bennünket. Befogadás történt, de kinek a részérıl?


85/109


Dr. Bödör Jenı: Korrekciós nevelés Tankönyvkiadó Bp. 1991

Szabó Ilona szerkesztésében: ALAPISMERETEK Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók integrált neveléséhez, oktatásához Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szombathely, 2004

Csendes Krisztina szerkesztésében: KISGYERMEKEK, NAGY PROBLÉMÁK 4-9 éves gyermekeket nevelı pedagógusok kézikönyve Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest, 2005

Kolozsvári Judit: „Más” gyerek, „más” szülı, „más” pedagógus OKKER Kiadó, 2002

Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002

Dr. Illyés Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek Bp. Printed in Hungary, 2000.

1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról

2003. évi LXI. számú törvénymódosítás a közoktatásról

Kıpatakiné Mészáros Mária szerkesztésében: A befogadás megvalósulása felé Táguló horizont - Pedagógusoknak az együttnevelésrıl Országos Közoktatási Intézet Budapest, 2004

Benkı Zsuzsanna – Lippai László: Kihagyott lépcsıfokok? Új Pedagógiai Szemle, 2004. október

Perlusz Andrea szerkesztésében: A fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében BGGYTF, Bp., 1995

Csányi Yvonne: Adatok az integráció magyarországi helyzetéhez Gyógypedagógiai Szemle 2001. Különszám, 120-133. oldal

Mezeiné Isépy Mária: A másság szépsége Budapesti Nevelı, 1995. 1. szám 92-95. oldal


86/109

A figyelem 2005. május 25.

Pethıné Takács Zsuzsa

Óvoda, Mersevát


87/109

A FIGYELEM

Mi a figyelem?

A figyelem olyan lelki tevékenység, melynek következtében bizonyos tárgyak, jelenségek, élesen, világosan kiemelkednek az érzékleti összképbıl, míg mások többé-kevésbé elmosódottan háttérbe szorulnak. Idegélettani alapja az, hogy az agykéreg egy központjában az idegfolyamatok élénkebbek, intenzívebbek (izgalmi góc), míg a szomszédos területek mőködése gátlást szenved. Azt, hogy adott esetekben milyen tárgy, esemény, gondolat stb. kerül a központjában, egyrészt belsı tényezık, szükségletek, várakozás, beállítódás, érdeklıdés, szándék, akarat, másrészt külsı tényezık: az ingerek környezetéhez viszonyított erıssége, vagy új, meglepı jellege határozzák meg.

A figyelem biológiai alapja ( az idegrendszer mőködése), feltételei

A külsı és belsı környezetünkbıl érnek bennünket ingerek, melyek a tudatba kerülnek. Az agy ingerbefogadó képessége korlátozott, ezért az ingerszelekció révén csak meghatározott ingerek kerülnek feldolgozásra. A szelekciós folyamat a figyelem függvénye. A figyelem alapja pedig az éberséget fenntartó aktiváló rendszer. Az aktív magatartás egyik forrása az ingerek felfogása és feldolgozása. Embernél és magasabb rendő állatoknál a környezet váratlan, biológiailag fontos ingerei, váratlan ingerek megjelenése, vagy az inger fokozódó erısödése tájékozódási reakciót vált ki, melynek motoros és vegetatív tünetei vannak. A halántéklebeny belsı részén helyezkedik el a nagy agykéreghez tartozó hippocampus, mely az agytörzsi hálózatos állományt szabályozza. A hippocampus feltételezhetıen ingerszelekciós hatással bír, mivel speciális idegsejtek találhatók benne, melyek a beérkezı ingerületeket kódolják. A gátlás úgy alakul ki, hogy az inger állandóan ismétlıdik, melynek hatására a reticuláris rendszert gátolja a hippocamppus. (F. Földi, 1999.)

A figyelem fejlıdése

Már a terhesség ideje alatt megfigyelhetı, hogy a magzat simogatásra, erıs hangingerekre mozgással reagál. A modern kutatási módszerek adatai alapján a kutatók egyre részletesebb képet kapnak az emberi magzat érzékelési képességeirıl, melynek alakulása, fejlıdése a késıbbi figyelemalakulásra is meghatározó hatással vannak. Születése után intenzíven elkezd hangokra figyelni, akaratlan, reflex cselekvéseket végez. Kétéves kora végére figyelme egyre kitartóbb, hosszabb idejő, mozdulatai összerendezetté válik.

A mőveletek elıtti szakasz 2-6 éves korig tart: óvodás egy kép nézésekor az egész formát ragadja meg, a részleteket figyelmen kívül hagyja. Másik jellegzetessége, hogy egy részletet emel ki az érzelmi vezéreltsége révén pl. ha a nagymamához megyünk, akkor a nagy kutyás ház mellett kell elmenni.


88/109

Figyelmét az érzelmek, az indulatok nagysága irányítja, szabályozza.

Az érzelmek a figyelmét megsokszorozhatják pl. az óvodában közösen ültetett

növényt szívesebben gondozza, figyeli. Az érzékelés, észlelés szintjén is az elızetes

tapasztalatai, pillanatnyi érdeklıdése, beállítottsága szerint figyel fel a gyermek (és a

felnıtt is) az ingerekre és kezdi el elemzı módon tudatosítani jelentıségüket. Az új

ismeret élmény, ami felkeltette a figyelmét a fantázia útján személyessé válik, beépül

a meglévı tapasztalatok közé.

Figyelme rövid idejő, csapongó, és könnyen elterelhetı. Szelektivitása fokozatosan

alakul, érzelmi vezéreltségő. A nagy mennyiségő inger a gyermekbıl passzivitást vált

ki az érdeklıdés helyett. A sok inger még a saját késztetéseire való odafigyelésben is

akadályozza. A cselekvés lehetısége a gyermeki figyelem felkeltésének az egyik

formája, mely segíti a megértést, elraktározást. Az aktív figyelemmel követés is

elegendı lehet egy folyamat vagy történet megértéséhez, elraktározásához. Ha a

felnıtt és a gyermek között jó a kapcsolat, akkor a személyes érdeklıdés is kiváltja a

kíváncsiságot, a közös felfedezésre könnyebb elcsábítani. A már korábban közösen

átélt kellemes dolgok, jó alapul szolgálnak az aktív figyelmi állapot létrehozására,

továbbá serkentésére, fokozására. Fontos, hogy a közösen átélt dolgokat meg is

beszéljük. A megnevezés, a történet megfogalmazása segíti a belsı reprezentációt,

megnyitja az utat az új tapasztalat asszimiláló átdolgozására. Az óvodás gyermek

figyelmét az óvónı szavai irányítják. Az óvónı figyelemfelhívó megjegyzései,

ismeretközlı beszéde, a gyermek kérdései párbeszéddé, együtt gondolkodássá alakul.

6-7 éves korra a spontán figyelem mellett kialakul a szándékos, vagy aktív figyelem.

Az óvodás kor ideje alatt a 4-6 percrıl az iskolába lépésig 30- 40 percig nı az

idıtartama. Ez a képesség alkalmassá teszi a gyermeket arra, hogy frusztráció nélkül,

aktívan vegyen részt az iskolai munkában, figyelmének összpontosításával. Piaget

szerint, a kisgyermekkori értelmi fejlıdés átmenet a csecsemıkor és az iskoláskor

között. (Piaget, és Inhelder, 1969.)

A figyelem fajtái

A figyelem felkeltıje az érdeklıdés.

A passzív, vagy spontán figyelem: a tájékozódási reakció, a környezet függvénye,

tudati elemet nem tartalmaz.

A szándékos, vagy aktív figyelem: szándékos ingerszelekciót végez, mely során

válogat a ránk ható ingerek között és a tudat centrumába állítja az elınybe részesített

ingert míg a többi információt szállító pályát gátlás alá helyezi.. A környezethez való

alkalmazkodás és ennek megfelelı válaszadás csak az ingerszelektálás révén jöhet

létre, ezért is bír nagy jelentıséggel. (F. Földi, 1999.)


89/109

A figyelem hibái, megnyilvánulásuk, kialakulásuk lehetséges okai

A figyelem hibái, megnyilvánulásuk: a DSM-IV TEXT REVISION meghatározása alapján a következık

(a) gyakran nem figyel megfelelıen a részletekre vagy gondatlan hibákat vét az iskolai és egyéb munkájában vagy más tevékenységében

(b) gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül

(c) gyakran úgy tőnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá

(d) gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad az iskolai és egyéb munka vagy kötelességek stb. befejezése (nem oppozíciós viselkedés vagy az instrukciók megértési zavarai miatt)

(e) gyakran nehézség a feladatok és a tevékenységek megszervezésében

(f) gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós mentális erıfeszítést igényelnek (pl. iskolában vagy otthon)

(g) gyakran elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat (pl. játékokat, iskolai felszerelést, ceruzákat, könyveket vagy szerszámokat)

(h) gyakran könnyen elvonják a figyelmét külsı ingerek

(i) a napi tevékenységben gyakran feledékeny

(DSM-IV TEXT REVISON, 2000.)

A figyelem nem megfelelı mőködése sok problémát okoz a gyermeknek, a

mindennapi tevékenysége és a tanulás folyamatában is. Egy három éves gyermek

figyelme ide-oda csapódik, a környezete csak rövid ideig köti le, és egy új inger

nagyon könnyen eltereli a figyelmét. Az iskolába lépésre azonban már ki kell hogy

alakuljon a szelektív figyelem, melynek idıtartama kitart tanítási óra végéig. Van

olyan eset, amikor önhibáján kívüli ok miatt nem tudja ezt megtenni a gyermek, és

sajnos gyakran a lustasággal, szándékos figyelmetlenséggel keverik össze, ha a

hiperaktivitás jelei nem társulnak a tünetekhez. Ha a figyelemhiányhoz impulzív

kognitív stílus párosul, akkor a gyermeknek az iskolai teljesítményében, a tanulásában

is problémái, gondjai lesznek. Azonnal válaszol, nem lesz körültekintı, kimondja amit

elsıre gondol, és közben hibákat vét. Kajlasága, szertelensége, figyelmetlensége miatt

sokat dorgálják. A kudarcok sorozata miatt ezek a gyerekek sokszor nagyobb korukra

deviáns csoportok felé sodródnak, ahol olyannak fogadják el ıket, amilyenek.

(Ranschburg, 1998.)


90/109

A figyelem hibáinak kialakulásának lehetséges okai:

- genetikai tényezık (a fiú gyermekek sokkal fogékonyabbak a fejlıdési rendellenességekre)

- az anya általános állapota (alultápláltság, stressz) - teratogének (alkohol, nikotin, drogok, fertızések, sugárzás, környezeti szennyezés) - születés körülményei (szülés közben kapott gyógyszerek, fogós-, vákumos,

császármetszéses szülés, szülési sérülés) - anya - gyermek kapcsolata - érzékszervek károsodása, hibás mőködése (látás, hallás problémák stb.) - ingerfeldolgozásért felelıs agyterületek hibája (agyi sérülések, a transzmitterek

alapvetıen a serkentésért és a gátlásért felelnek. Ha kóros folyamatok, vagy érési elmaradás miatt ezeknek az anyagoknak a jelenléte nem megfelelı arányú, akkor ez az agy mőködését kórosan befolyásolja.

A figyelem felkeltésének, fenntartásának lehetıségei, és feltételei (különbözı módszerek)

A pillanatnyi állapot befolyásolja a motiválhatóságot. A figyelem felkeltésénél, fenntartásánál, mindig gondolnunk kell a gyermek aktuális állapotára, egyéni szükségleteire.

Ezt Maslow: az emberi szükségletek hierarchiájában fogalmazta meg.

Biológiai, fiziológiai szükségletek Táplálkozás, pihenés, alvás, aktivitás, fajfenntartás, mozgásigény Biztonság szükséglete Védettség, állandóság, életritmus, következetesség, szokás, tevékenység lehetısége iránti vágy Szociális, társas szükséglet Valakihez tartozás, szeretet, megértés, barátság, elfogadás, társ, család, élmények átélése, testközelség iránti vágy Elismerés, megbecsülés szükséglete Önbizalom, önértékelés, büszkeség, buzdítás, sikerélmény iránti vágy Tudás szükséglete Megértés, elfogadás, kíváncsiság utáni vágy, megismerési-, tudásvágy, esztétikum iránti igény Önmegvalósítás szükséglete Tudás, önkifejezés alkotás vágya, teljesítmény igénye, önállóság vágya, szabad tevékenység választás, alkotás, megvalósítás vágya

(Keményné, 1994)

Azt a belsı mozgató erıt, mely cselekvésre késztet motivációnak nevezzük. Mit értünk motiváció alatt? A motiváció különbözı indítékok rendszere, amely az embereknek a valósághoz, a másik emberhez és önmagához való aktív viszonyulásában fejezıdik ki. Általában valamilyen célra irányul, és szükségletet elégít ki. Az óvodás korban sokat fejlıdnek, alakulnak a szociális és a megismerési motívumok. Ezért nagyon fontos, hogy ismerjük azokat a tényezıket, amelyek nehezítik a motiválhatóságot. Azt a belsı mozgató erıt, mely cselekvésre késztet motivációnak nevezzük. Az óvodás korban sokat fejlıdnek, alakulnak a szociális és a megismerési motívumok. Ezért nagyon fontos, hogy ismerjük azokat a tényezıket, amelyek nehezítik a motiválhatóságot.


91/109

A motívumoknak két csoportját különböztetjük meg:

- a belsı indíték közvetlen a tárgyra irányul. A külvilág tárgyai és jelenségei iránti kíváncsiságot, az információ igényét, valamint az újdonságok aktív felkeresését értjük alatta Ez minden egészséges felnıttre és gyermekre jellemzı. A „mi ez?”, „miért?” kérdések a tárgyak szerkezetére, mőködésére, a jelenségek összefüggésére vonatkoznak. A gyermeknek a világhoz főzıdı kompetens viszonya, megértési vágya alkotja ezt a motívumot.

- a külsı vagy másodlagos indítékok többnyire nincsenek belsı tartalmi kapcsolatban a tevékenység tárgyával, ilyen pl. a jutalom, dicséret várása, érdek, versengésben létrejött önérvényesítés, büntetéstıl való félelem. Másodlagos motívum a társak, vagy az óvónı elismerésének elnyerésére törekvés. A külsı motiváció a szokásalakítás mechanizmusához hasonlóan jön létre, vagyis a külsı megerısítésnek fontos szerepe van. (Gerı, 1989.)

Mind a belsı motívumok, mind a külsık differenciálódásában a családnak és az óvodának nagy szerepe van, mert önállóságra serkent, tevékenységre ösztönöz. A külsı és belsı motivációkra egyaránt építünk a nevelés során. Az óvodában a kis és középsı csoportos gyermekek esetében az önkéntelen figyelem, érdeklıdés jellemzı. Az ismeretek megszerzése játékos módon történik a belsı motivációra építve. Hogy a belsı és külsı motivációs eljárások közül melyiket alkalmazzuk azt több tényezıtıl is függ. Elsısorban az életkori jellemzık a meghatározók pl. a kis és középsı csoportosok esetében a manipulációs tevékenységek, a konstruálás, a saját cselekvés bekapcsolása jelenti a legfıbb motiváló tevékenységet. A nagyoknál pedig a cselekvés mellett a szellemi erıfeszítés lehetısége vált ki érdeklıdést, odaforduló, motivált magatartást. A gyermek életkori sajátosságai és a feladat jellemzıi együtt határozzák meg a szituáció motivációs értékét. A feladat variációs lehetıségei sem közömbösek. A megoldás motiváltsága veszít erejébıl, ha az érdekes feladatot a felnıtt megadott utasításai szerint lehet elvégezni. A feladatok nehézségének a kiválasztása is fontos szempont, ugyanis a túl könnyő és a túl nehéz feladat nem vált ki érdeklıdést. Ebbıl következik, hogy a közepes erısségő feladatok a legjobbak a motiválás szempontjából, mert a gyermek átélheti azt az élményt, hogy az eredmény tıle függ. A könnyő feladatok, nem késztetnek kitartó megoldás keresésre, a gyermekek egy része unatkozik. A túl nehéz feladat pedig a kudarc kellemetlen élményének az átélését vetíti elıre, mely már az elején ellenállást válthat ki. Ezért a feladatokat strukturálni kell. Az egyszerőbbtıl a bonyolultabb felé, valamint a kézzel foghatótól az elvont felé haladással.

Az újdonság is komoly vonzerı, az érdeklıdés a kíváncsiság felkeltésében komoly szerepe van. Ahol a feladatnak nincs motiváló hatása, ott a dicséretnek a szerepe felerısödik. A kutatások kimutatták, hogy minél kisebb egy gyermek, annál kevésbé képes a szándékos, tudatos erıfeszítésre, még jutalomért sem. A szándékos, tudatos figyelemre, feladattudatra csak az iskolába lépés elıtti idıszakban lehet építeni. (Gerı, 1989.)


92/109

A motiváció intenzitásával nem áll egyenes arányban az eredmény. A mesterségesen felfokozott pozitív vagy negatív külsı motiválás erıs érzelmi állapot hoz létre. Ez az állapot akadályozhatja az elmélyült odafigyelést (igen erıs felfokozott idegállapot még lázas állapotot is kiválthat). Ilyen állapot lehet a versenyhelyzet, mely kiemelkedı eredményekre sarkall, de a mások kárán való önérvényesítést erısíti.

Az óvónı irányítási stílusa is meghatározó a motiváció szempontjából. A demokratikus nevelési stílus jellemzıje, hogy a gyermek szükségleteit, érdeklıdését figyelembe veszi. Segíti a gyermek önállósodását, belsı motivációkra építı tevékenységet elınybe részesíti. Sohasem erılteti a gyermekre saját elképzelését, akaratát!

A gyermekek különbözıek, és így az aktivitásuk is eltérı. Vannak passzív gyerekek, akik nem éreznek indítékot a beszédre, vannak akiket a külsı motiválás sem mozdít ki az egyhangúságukból. Itt az érdeklıdés és az ambíció hiányzik. Vannak, akik pedig csapongó, intenzív érdeklıdésőek. Könnyen lelkesíthetık, de a feladataikban nem tudnak elmélyülni. Ennek hátterében szorongás is meglapulhat, különösen, ha figyelmetlenség, érzelmi labilitás és túl mozgékonyság társul hozzá.

Pedagógiai hibák is lehetnek a háttérben. Az érdeklıdés túlzott felcsigázása nem áll arányban a valóságos tennivalókkal. Itt kell megemlíteni az alacsony elvárási szintet, melyet már korábban elemeztem. Ennek hatása késıbbiek során is érezhetı lehet. Látszólag motiváció hiány forrása lehet a retardáció, vagyis a kezdeményezés feladatai, témája túl nehéz egyes gyermekek számára, vagy érzelmi probléma (szomorúság, bánat, vissza-húzódó magatartás).

Egyes gyermekek igénylik, hogy valaki mindig ott legyen a közelükben. Megnyugtató számukra a tudat, hogy segítenek, ha baj van. A személyes kontaktus lehetıségétıl függ az indítékok erıssége és tartóssága. Ha a felnıtt nincs jelen a tárgy vagy tevékenység elveszíti felhívó jellegét, nem köti le a gyermeket. Azonban ha gyermek csak a kapcsolatért tevékenykedik, és a feladat nem köti le, nem jelent örömet, akkor ez figyelmeztetı jel az érzelmi élet kielégítetlenségérıl, hiányáról. A személyes kontaktus elmélyítheti az érdeklıdését, a figyelmét a tevékenység iránt. Egy biccentés, simogatás, mosoly, kacsintás aktívabbá , kitartóbbá teheti, hisz megerısítést kap, hogy a feladatát jól végzi, s ezáltal nı önbizalma, akaratereje. Bátorítással a kompetencia érzését erısítjük, amely az önálló feladatmegoldásra sarkalja. A sikerélmény erısíti a tevékenység iránti pozitív hozzáállást, emellett a képességek, készségek fejlıdését is segíti.

A büntetés pedig a hasonló szituációk elkerülését eredményezi a kudarc élménye miatt. Vagyis passzívvá válik, csökken az érdeklıdése, a tevékenység iránti vágya. Ebbıl következik, hogy nem mindegy, hogy milyen formában történik a gyermek számára a visszajelzés a tevékenységérıl. A belsı motívumok erısítésére kell törekednünk. Ezt a feladat és tevékenység értékeléssel érjük el úgy, hogy a gyermek figyelmét a tárgyra irányítjuk. A személyközpontú értékelés esetén a külsı motívumok erısödését érjük el, hiszen nem a feladatról, hanem a gyerekrıl, vagy a


93/109

gyermek-felnıtt kapcsolatról szól pl. ügyes vagy, lusta stb. Ez a fajta értékelés a felnıttıl való függıséget erısíti anélkül, hogy a gyermek a kapcsolatalakítás részévé válna. A sorozatos negatív értékelés a társaknak a gyermekrıl alkotott véleményét is meghatározhatja – ha az óvó néni azt mondja, hogy X lusta, akkor az úgy van, tehát lusta. Ez a helyzet rontja a gyermeknek a szocializációs pozícióját és nehezebben fog megfelelni az elvárásoknak, és rontja önértékelését, az önbizalmának az alakulását. Egy idı múlva maga is elhiszi magáról, hogy lusta, hisz az énképébe beépül, interiorizálódik a környezet visszajelzése.

Az explicit eljárások szintén a külsı motivációkat erısítik (tárgyi juttatás, szimbolikus jutalom). Ez az eljárás csökkenti önállóságát, kompetenciaélményét. A jutalom és az elismerés várása miatt kevésbé lesz képes elmélyülni a feladatban, hisz a vágyott elismerés megszerzése és nem a problémamegoldás ösztönzi és így csökken az alkotás öröme. Emellett erısödik benne a mások véleményétıl való függés. A dicséret, a jutalom elnyerése céllá lép elı és figyelmét eltereli a feladat tartalmáról, tevékenységét szituatívvá teszi, vagyis amikor a dicséretet elnyerte a további feladatvégzéshez már nem érez indítékot.

Az implicit, vagyis rejtett, nem kifejezett értékelési formák (metakommunikatív jelzések) alkalmasabbak a feladatmegoldást nem zavaró, ugyanakkor a személyes kapcsolatot elmélyítı hatás elérésére. Az interiorizációs folyamatot hosszabb távon a verbális és a metakommunikatív eljárások erısítik leginkább.

Az új motívumok alakulása szempontjából az óvónı értékelése alapvetı, hisz minél kisebb a gyermek, annál inkább a szeretett felnıtt jelenti számára a fı tájékozódási pontot, jó-rossz, helyes–helytelen, eredményes–eredménytelen stb. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor a gyermek önálló döntése, aktivitása lehet a meghatározó.

A felnıttel való emocionális és intellektuális folyamatban az elvárások interiorizálódnak, vagyis belsıvé válnak. Minél idısebb a gyermek, a társai és önmaga értékelésébe a felnıttıl átvett szempontokat már képes érvényesíteni.

Mint említettem már az értékelés a gyermek énképére és önértékelésére hatással van. Önmagáról kialakult véleménye befolyásolja bátorságát, vállalkozó kedvét, feladatokhoz való viszonyát, aktivitását. A felnıtt értékelése tehát hat a gyermek önértékelésére, az önértékelésen keresztül pedig a motivációra. A pozitív értékelés fokozza az érdeklıdését és ösztönzi az eredményes feladatmegoldásra, valamint erısíti a teljesítményigényt és a tevékenységvágyat.

Vannak gyermekek, akik sorozatosan kudarcot vallanak. İket a perifériára sodródástól a differenciált feladat adással óvhatjuk meg. Így nem veszítik el aktivitásukat, önbizalmukat, bátorságukat és nem válnak bizonytalanná. Megakadályozhatjuk, hogy az áhított rájuk irányuló figyelmet ne feltőnı viselkedésükkel érjék el (agresszióval, bohóckodással, dacossággal). Ilyen esetben a gyermek alapos ismerete, az óvónı pszichológiai-pedagógiai felkészültsége elengedhetetlen.


94/109

Az összpontosítással a gyermek a szükséges ideig tudja a figyelmét a feladatra irányítani. Az összpontosítással a gyermek szelektív figyelme nı, ezáltal a gondolkodási folyamatai is jobban mőködnek. A figyelem ébren tartását pedig olyan feladatok adásával kell elérni, amivel a gyermek figyelme epizodikus, vagyis a soron következı feladattól könnyen eltéríthetı - amelyek a gyermek életkori sajátosságainak, egyéni képességeinek megfelelnek. A figyelem fenntartását kérdésekkel is segíthetjük, melyek fokozatosan követelnek egyre többet a gyermektıl – annak kompetenciáján belül.

Figyelem fenntartó kérdések, tudatják a gyermekkel, hogy figyelünk rá, érdekel amit csinál, hogy tıle várjuk a választ:

?Mi ez? Mi a neve? Mit csinálsz ٭

?Mit csinálsz vele? Mire jó ٭

?Mondtad/csináltad ezt már korábban ٭

?Mesélj róla! Mi történik? Hogy néz ki ٭

?Mit látsz még? Milyen ez a rész? Mi a probléma ٭

?Keresd meg azt a részt…! Hol látod? Mutasd meg hol ٭

?Miért ilyen? Melyik a legfontosabb része? Mi hiányzik ٭

?Miben hasonlítanak ezek a részek? Miben különböznek ٭

?Mi váltotta ki ezt? Mi az oka? Mi fog történni? Mi lesz a következménye ٭

?.…Mi történik akkor, ha ٭

?Mit tehetek/tehetsz, hogy elérjük a célt/megoldjuk a problémát ٭

?Mire van szükség? Miért? Hogy lehet megcsinálni ٭

?Honnan tudod? Mitıl vagy olyan biztos benne? Mivel indokolod ٭

?Ha … akkor ٭

?Mely részek jók? Melyik rész a legjobb? Mit változtatnál meg ٭

?Mi a véleményed róla? Hasonlítsd össze a többivel! Mi javíthatna rajta ٭

Összeállította: Pethıné Takács Zsuzsanna Óvoda, Mersevát


95/109

FIGYELEMFEJLESZT İ JÁTÉKOK

1. Bizalomjáték2. Fordulj!3. Gumizás4. Gurítós5. Horgászás6. Kakukktojás7. Kanalazó8. Kártyajáték9. Keresd meg!10. Kié ez a hang?11. Kötélpörget ı12. Lépeget ı13. Mátrix14. Mi változott meg?15. Mocsárjárás16. Mókus a házból ki!17. Nyomatok készítése nyomdatollal18. Papírvarrás19. Rajzolás metálceruzával20. Székfoglaló21. Színezıs22. Utánozás


96/109

Figyelemfejlesztı játékok

1. Bizalomjáték

Fejlesztési lehetıség: figyelem, térészlelés, összpontosítás, egyensúlyérzék, önbizalom, bátorság fejlesztése

Párban kell játszani. Az egyik gyermeknek bekötjük a szemét, a másik szóban irányítja. A feladat lehet egy szék megkerülése vagy faltól falig eljutni akadályok megkerülésével, pl. jobbra lépj egyet, most elıre kettıt, fordulj balra stb.

2. Fordulj!

Fejlesztési lehetıség: figyelemkoncentráció, beszédértés, beszédhallás, nagymozgás, egyensúlyérzék, hosszútávú memória, reakcióidı

A gyereke törökülésben ülnek. Az óvónı egy ismert mese szereplıit ráosztja a gyerekekre. A mese mondása közben annak a gyereknek, aki a szerepének megfelelı szót hallja, fel kell állnia, és egyszer körbe kell fordulnia. A mesét lassan mondjuk, aki a szerepének hallatán nem reagál, az zálogot ad. Amikor a gyerekek megismerik a játék menetét, ık is mondhatják a mesét.

3. Gumizás

Fejlesztési lehetıség: figyelemkoncentráció fejlesztése, rugalmasság és ügyesség fejlesztése, szem-láb koordináció fejlesztése, szerialitás

Ketten kisterpeszben egymással szemben állnak, miközben a bokájuk alatt elhelyezett gumit enyhén kifeszítik. A harmadik gyermeknek különbözı módon kell be- és kiugrani a gumiba. A gumi lehet bokán, térd alatt, térden. Az ugráló gyermek oldalt áll a gumi mellett, arccal az egyik gumit tartó gyermek felé fordulva. Ez az alapállás.

két lábbal beugrik középre ٭ mindkét lábbal terpesztve kiugrik a gumin kívülre (eközben a gumi a ٭

két lába között van) beugrik középre ٭ ráugrik mindkét gumira (terpeszállásba érkezve) ٭ beugrik középre ٭ páros lábbal a másik oldalon kiugrik ٭

4. Gurítós

Fejlesztési terület: figyelemkoncentráció, szem-kéz koordináció, vizuális észlelés, térészlelés fejlesztése A játéktér közepére földre teszünk egy kisebb tárgyat, s ettıl néhány méterre húzunk egy vonalat. Innen kell majd sorban egymás után egyesével gurítani golyókat. Akié a célhoz legközelebb került golyó, az összeszedheti a többi elgurított golyót.

5. Horgászás

Fejlesztési terület: testséma, gondolkodás, gyorsaság, figyelem fejlesztése A horgászbottal (hurkapálca, fonal, és mágnes) a tó közepérıl kell halakat kifogni. A halat csak a botot nem tartó kézzel szabad megfogni, ha a zsinóron van. Ha leesik, nem ér. A kifogott halak hátulján jelzett testhelyzetet elmondják, illetve felveszik.


97/109

6. Kakukktojás

Lehet tárgyakkal, illetve szóban, vagy képekkel is játszani. Amikor már a tárgyakkal, képekkel jól megy a játék, nehezíthetjük, hogy csak megnevezzük a sor elemeit. Öt tárgyat rakunk ki, pl. autó, építıkocka, kirakó, fogkrém, baba… Melyik nem illik a sorba és miért? Képeket rakunk egymás mellé, pl. autóbusz, vonat, talicska, villamos… Melyik a kakukktojás, és miért?

7. Kanalazó

Fejlesztési terület: figyelemkoncentráció, egyensúlyérzék, szem-kéz koordináció Minden gyerek domináns kezében van egy evıkanál, amibe egy gombot teszünk. Ezt a gombot kell a mellette lévı gyerek kanalába tennie úgy, hogy nem fogja meg kézzel. Nehezítés: mindkét kezében van kanál, elıször saját magának adja át, majd ezután a társának.

8. Kártyajáték

Bármilyen kártyával játszható, amiben van két ugyanolyan lap. Ketten, hárman, négyen is játszhatják. A lapokat elosztjuk a játékosok között. Nem szabad megnézni a lapokat, csak kitenni középre a megbeszélt sorrendben. Amikor a következı játékos ugyanolyan lapot tesz, mint az elızı, akkor, aki ezt elıbb észreveszi, tenyerével a lapokra ütve „lestoppolja” magának. A játékot az nyeri, aki a legtöbb lapot győjtötte össze.

9. Keresd meg!

Fejlesztési lehetıség: figyelem, vizuális észlelés, testséma, taktilis fejlesztés A gyermek egy teljes alakot mutató tükör elıtt áll.

Az óvónı megérint egy testrészt, a gyermek azonosít és megnevez ٭ A gyermek megérinti ugyanazt a testrészt, és újra megnevezi ٭ Kérésre a gyermek megérinti és megnevezi a testrészét ٭ Az óvónı megnevezi, a gyermek a társa testén érinti meg a kívánt testrészt ٭

Nehezítés: az elıbbiek megismétlése csukott szemmel, az elsıt kivéve.

10. Kié ez a hang?

Fejlesztési lehetıség: hallási figyelem, reakcióképesség, észlelés fejlesztése Minden gyermek kiválaszt magának egy hangszert vagy tárgyat, és megjegyzi annak a hangját. A gyermek futás közben, ha meghallja az általa kiválasztott hangot, akkor 10 lépést úgy kell megtennie, hogy egyik lábával lábujjon, miközben a másikkal a sarkán jár, csak ezután futhat tovább.

11. Kötélpörgetı

Fejlesztési terület: figyelemkoncentráció, szem-láb koordináció, rugalmasság, látási észlelés, térérzékelés fejlesztése, a domináns láb megerısítése, statikus egyensúly A gyerekek akkora sugarú körben állnak, mint a kötél hosszúsága. Egy gyerek középen félig lehajolva, kezében a kötél, ı lesz a pörgetı. A pörgetı a többiek bokája magasságában körbe forgatja a kötelet. Amikor a kötél az adott gyermek felé közelít, fel kell ugornia egyet, hogy a kötél végén lévı babzsákot átugorja. Nehezítés: egy lábon állnak a gyerekek, így majd egy lábon kell felugraniuk.


98/109

12. Lépegetı

Fejlesztési lehetıség: figyelem, állóképesség, gondolkodás, formafelismerés, kifejezıképesség, térbeli tájékozódás

Színes formákat (pl. kör, négyzet, virág, autó, nap) rajzolunk a talajra. A gyerekek egy induló vonalon állnak. A játék az óvónı irányításával történik, aki mondja, ki hányat lépjen és milyen irányban. pl. Lépj balra hármat! Lépj elıre kettıt! Majd megnevezik milyen formába értek. Az irányítás addig szól, míg formát érnek a gyerekek. Változata: az elsı formára kavicsot dobnak, majd egy lábbal ráugrik a játékos. Az a feladata, hogy a kis kavicsot egy lábon szökdelve rúgja formáról formára.

13. Mátrix

Fejlesztési lehetıség: verbális fejlesztés, irányok megnevezése, figyelem erısítése, figyelem megosztása, színek gyakorlása

Játéktáblát készítünk 5x5 mezıvel. A bal felsı sarokban piros szív. A felsı sorokban színes pöttyök, a függıleges sorban nyilak, melyek különbözı irányba mutatnak. Ezeknek a megfelelıen készítjük az összes kártyát. A kártyák bal felsı sarkában is szív van, csak így egyértelmő a játék. (pl. piros ceruza, amelynek a hegye jobbra felfelé vagy kék, amelyik balra lefelé mutat…) A feladat az, hogy ki kell rakni a kártyákat a megfelelı helyre és közben megnevezni az irányt.

14. Mi változott meg?

Az asztalra helyezünk 5 különbözı tárgyat. A gyerekek figyeljék meg jól a helyüket, majd csukják be a szemüket. A tárgyak közül háromnak megváltoztatom a helyét. A szemek kinyitása után a kiválasztott gyermek mondja meg, milyen változást vett észre. Ha már begyakorlódott a játék, érdekesebbé tehetı úgy, hogy választunk elıre hunyót, és utána ı változtathatja meg a tárgyak helyét a következı hunyó számára. Tetszıleges létszámmal játszható.

15. Mocsárjárás

Fejlesztési terület: figyelemkoncentráció, dinamikus egyensúly fejlesztése Három babzsákot egymástól kis távolságra leteszünk a földre. Egy gyermek két babzsákra rááll, majd óvatosan lehajol a harmadik babzsákért, és azt a lába elé helyezi. Felegyenesedés után rálép a most odahelyezett babzsákra, majd újból lehajol, és az üresen maradt babzsákot megint a lába elé teszi. Így halad lépésrıl lépésre elıre. A babzsákról nem szabad lelépni, mert akkor „beleesik a mocsárba”. Nehezítés: az eszköz szabadon választható, de minél kisebb a tárgy felülete, annál nehezebb a feladat. Ha négy tárggyal játsszuk, akkor a kisebbek is kipróbálhatják.

16. Mókus a házból ki!

Figyelemfejlesztı játék zenére. Két-két gyermek egymással szemben áll, körbefogva egy harmadikat, a mókust. A mókusok zeneszóra kiszaladnak a kapuk alól. Ha a zene elhallgat, visszafutnak, megkeresve az eredeti helyüket.


99/109

17. Nyomatok készítése nyomdatollal

Fejlesztési lehetıség: Írásnyomaték helyes kivitelezése, mivel túl renyhe nyomaték esetén nem látszanak a minták, a túl erıs nyomás pedig elmosódott pacát eredményez. Figyelem, megfigyelés, alakállandóság, gestaltlátás képessége.

A nyomdatollak egyszerővé tették a sokszorosítást, a nyomatok készítését. A toll oldalán jelzett mintát készítjük el, ha középerıs nyomás után a csuklót körbeforgatjuk úgy, hogy a minta mindenhol érintse az alaplapot. Egyszerő sordíszek és szeriális sorok kialakításának gyors megtanulását teszi lehetıvé a két vagy több toll folyamatos cseréjével. A lenyomatok sőrő egymásutánisága vonalas rajzok készítésére is alkalmas.

18. Papírvarrás

Fejlesztési lehetıség: pontrendszeren való tájékozódás, gestaltlátás, téri érzet, vizuális figyelem, szabálytudat, finommozgás

Az elıre lyukasztott varrópapírtól a fonalgrafikán át, a fonalakasztás számtalan nehézségő feladatát lehet játszani.

19. Rajzolás metálceruzával

Fejlesztési lehetıség: tartósan erısebb nyomatékot, amely az írás alapja, tartós figyelem, kitartó szem-kéz koordináció, vizuális észlelés

A metálceruza hegyét különleges metálos színekben készítik, és általában hagyományos rajzolásra is jól használható. Metálos csillogását csak kissé erısebb nyomatékkal való színezés során lehet igazán látni, így ösztönzi a gyermeket a színezı-technika helyes megtanulására. Jól használható a szabadrajzok készítésénél a mindennapokban, de a karácsonyi készülıdések fontos eszköze lehet. Igazán fekete fotókartonra, vagy fekete árnyékpapírra érhetjük el a legszebb hatást, de világos felületen is élvezhetı színeket kaphatunk.

20. Székfoglaló

Fejlesztési lehetıség: gyors reagáló-képesség, figyelem, szabálytudat, kudarctőrı-képesség

A gyermekek körben elhelyezett székeken ülnek, jelre felállnak, szaladgálnak. Újabb jelre leülnek, közben mindig egy széket elveszünk. Akinek nem jut szék, kiáll. Az gyız, akinek a végéig a játékban sikerül székre ülni.

21. Színezıs

Rajzoljanak a gyerekek tetszés szerint virágot, labdát, lufit, hajót… a lapra, legalább ötöt, utána színezzék ki úgy a rajzokat, hogy ne legyen közöttük egyforma!

22. Utánozás

Egy gyermek szemben áll társával, beszéd nélkül bizonyos mozdulatokat végez (szökdel, hajolgat, tapsol,…), amit annak folyamatosan ismételnie kell, amíg új mozdulat nem következik.


100/109


Körmöci Katalin Projekt módszer az óvodában In. Tág a világ. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004

Barkóczi I. szerkesztésében: Figyelem szöveggyőjtemény Budapest Tankönyvkiadó, 1988

Horváthné Csapucha Klára: Primer prevenció az óvodai vizuális neveléssel

In. Kisgyermekek, nagy problémák, Raabe Kiadó, 2005

Sarina Simon: Játszol velem? 99 szórakoztató, játékos ötlet szülıknek, óvónıknek, és mindenkinek, aki szeret játszani!

Falukönyv - Ciceró Kiadói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1994

Czigler I.: Figyelem Scientia Humana, Budapest, 1994

Czigler I.: Figyelem és percepció Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001

Lányiné Engelmayer Ágnes szerkesztésében: Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában

Akadémiai Kiadó, Budapest

Vekerdy Tamás: Kicsikr ıl nagyoknak: 1. rész: A kisgyermekkor Park Kiadó, 1995

Dr. Kiss Tihamér: A gyermek értelmi fejlesztése az elsı hat életévben Piaget szellemében. (Piaget Alapítvány gondozásában)

Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen l992

Furákné Mózes Lilla: JÁTSZD ÚJRA…! Képességfejlesztı játékgyőjtemény a tanulási nehézségekkel küzdı gyermekeknek, 12 éves korig

Fejleszt ı Pedagógia pedagógiai szakfolyóirat 15. évfolyam 20 04/4-5

Rostás Rita: Gondolatok a fejlesztés szükségességérıl és lehetıségeirıl 10. oldal

Köles Eszter - Marton Eszter - Rab András: Hiperaktivitás és a figyelem 47. oldal


101/109

2005. június 15. A jól megérdemelt jutalomnap

A napot a Városi Óvoda székhelyóvodájában kezdtük, ahol Véghné Győrőssy Katalin óvodavezetı, a fejlesztı bázisóvodai munkát, a mőhely mőködését értékelte. Ezt követıen Gyürüsi Sándorné fejlesztı mentor is köszöntötte a vendégeket: Horváth Zoltánné vezetı szaktanácsadót, Komáromy Györgyné fejlesztı szaktanácsadót, és a Kıszegrıl és Sárvárról érkezett Fejlesztımőhely képviselıit. Összegzést adott a nevelési évben végzett mőhelymunkáról, a kitőzött céljaink és feladataink teljesülésérıl. Egy finom reggeli után útra keltünk, városunk Kegytemplomába látogattunk. Élvezetes elıadást hallhattunk a templom történetérıl, és nagy örömünkre kincstárát is megnézhettük. Többen is fejünkkel érintettük azt a követ, amely a helyi legenda szerint nagy szerepet játszott a templom építésénél. A história szerint ez a kı „meggyógyítja a fejfájós szenvedıket”.

A lélekemelı látogatás után elindultunk a Ság-hegyre, még nem tudtuk, hogy mi vár ránk. Már a Siklón felgyalogolni is nagy kihívás volt néhányunk számára, amit ezután a több, mint 80 lépcsı „megmászása” csak nehezített. A Helytörténeti Múzeumban a vulkáni eredető hegy kialakulásáról, flórájáról és faunájáról, a hegyen való életrıl, szılımővelésrıl, borászatról láthattunk képeket, hallhattunk történeteket.

Késıbb egy igazán élvezetes, pihentetı sétán vettünk részt, ami egy magánpincében ért véget. Már meleg ebéddel vártak bennünket, terített asztal mellett kötetlenül beszélgethettünk szakmáról, életrıl, sikerrıl, kudarcról, kihívásokról, és az ennek való megfelelésrıl.

Késı délután vettünk búcsút azzal, hogy azt kívántuk egymásnak: Ennél „rosszabb” évünk sose legyen!

Celldömölkön, a Kegytemplom elıtt


102/109

„Felérek, vagy megvárjam, míg visszajöttök?”

„Hol lehet már leülni?”

A hegy keletkezésérıl az öregek azt mondták: ”Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették.”

A történet:

Egyszer Lucifer tüzes lován száguldott végig Kemenesen. Tetszett neki a táj. S szeretett volna

ülve gyönyörködni benne. Megparancsolta hát hét ördögnek, hogy hordjanak össze sok követ,

építsenek hegyet. Hét nap, hét éjjel hordták a követ az ördögök, mikor Lucifer belátta az egész

vidéket. Ekkor belefújt a sípjába, s az ördögök ahol voltak, leszórták a köveket, ami náluk volt.

Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján levı hét kisebb halom.


103/109

Gyerekszáj

☺ İsszel vastag levélszınyegen lépkedünk, hallgatjuk, hogyan zörög. Átmegyünk az úttesten, és egy kisfiú megállapítja:

- Ez meg kıszınyeg!

☺ Keszthelyen kirándulunk. Elmegyünk egy zsuptetıs ház mellett. Az egyik gyerek felkiált:

- Nézd óvónéni, ez meg egy fészekház!

☺ Soroljuk a tejtermékeket, már jó sokat mondtak a gyerekek, amikor egy kislány azt mondja:

- Alma - Ez tejtermék? – kérdem tıle - Nem, de szeretem a sajtot, a kakaót, a joghurtot meg az almát is

szeretem.

☺ A szülık foglalkozásáról beszélgetünk télen. Az egyik kisfiú kijelenti:

- Az én apukám madáretetı csináló (asztalos).

☺ Rakottkáposzta az ebéd. Az egyik kislány megszólal:

- Óvónéni, ezt a szénát is meg kell enni?

☺ Csilla napos. Megkérdezem tıle, hogy hányan ülnek az asztalnál, mennyi tányérra van szüksége.

- Nem tudom. - Számold meg!

Odamegy az asztalhoz, akkor jön be Renáta a mosdóból. Odaszól neki Csilla: - Renáta, üljél le, mert nem tudlak megszámolni!

☺ Roland belázasodik. A fektetıjén mérem a lázát. Janika figyel, egyszer csak megszólal:

- Vali néni! Amikor kinn voltunk az udvaron még nem gyulladt be.

☺ Óvónéni! Tudok egy tyúkverset. Az a címe, hogy Hintaló.

☺ Közlekedési eszközökrıl beszélgetünk. - Melyik a leggyorsabb jármő? - A repülı. – válaszolja Szandra - Miért? - Mert a levegıben nincsen kanyar.


104/109

☺ Tavaszi virágcsokrot tettem az asztalra. Tomi játék közben hozzám fordul:

- Olyan jóíző szagot érzek!

☺ Az öltözıben egy elhagyott babát találok. Beviszem a csoportba, és megkérdezem, hogy kié. Egy ideig nincs válasz, majd Márk megszólal:

- Szerintem a Vikié. - Mibıl gondolod? - Hát mert olyan „Vikis” feje van.

☺ Gergı egy hangyát figyel az udvaron. Csóválja a fejét. - Tudtam én, hogy nem egészséges, a morzsát a hóna alá rakta, és nem a

szájába…

☺ Téli diaképeket nézegetünk. - Milyen ennivalót szállítanak a szekéren az állatoknak? Mivel nem tudja senki, ezért megmondom: - Szénát. - Jaj, azt én ismerem! Én mindig nézem a tévében. mondja Csabika a Xéna címő filmre gondolva.

☺ Kérdezem az egyik kisfiút: - Hol dolgozik édesanyád? Gondolkodik, majd megkönnyebbülten felkiált: - Cicifixben! (Egy varroda, ahol nıi fehérnemőt varrnak.)

☺ Új beszoktatós kisgyermek tányérjába merem a smarnit. - Mi ez? – kérdezi Ákoska - Ez az ebéd! Smarni. – mondom neki Ákoska megvetıen eltolja a tányérját, és azt mondja: - Ez nem ebéd!...

☺ A hároméves Zoli csigát talál az udvaron. Érdeklıdve nézi, hogy kibújik. - Jé, kinyílt a csiga!...

☺ Kirándulás közben Dorinának pisilni kell. Nincs más választás, a bokorba kell elvégezni a dolgát.

- …és min ülık?... és hogy húzzuk le?

☺ A háziállatokról beszélünk, megkérdezem: - Mit gondoltok, miért tartják a ház körül az emberek a sertéseket?

Kis gondolkodás után az egyik kislány rávágja: - Azért, hogy el ne szökjenek!


105/109

☺ Kontyba csavartam a hajamat, közben az egyik kislány végig nézett, majd megkérdezte:

- Emeletet csinálsz a csatodnak?

☺ Felmosáskor dajka nénink egy cipıvel támasztotta ki az ajtót, hogy elıbb száradjon öltözınk. Petra a mosdóba menve felkiáltott:

- Nézd Vali néni, haza indult a cipım!

☺ Az egyik kisfiútól megkérdezem: - Te kisfiú vagy kislány vagy?

A kisfiú mérgesen válaszolja: - Semmi! Én Müller Peti vagyok

☺ Lombos fát rajzolnak a gyerekek. Ádám a papírján csak egyenes vonalak vannak.

- Hol a fa lombja? – kérdem tıle - Hát…levágták!

☺ Gyermekek mondták, elhallások, szóújítások:

- A Pásztorok keljünk fel kezdető dalban: „Betlehembe rósába…” (Betlehem városába)

- Miért van körmünk? Ha nem lenne kopasz lenne az ujjunk?

- Óvónéni! Az anyukámnak is ilyen leopárducos sapkája van!

- Betti néni! A Tomika otthon is manyákul a füzetébe! (gyakorol)

- Tegnap este bekentem a hónadaljamat krémmel…

- Nem fájt el a hasmúlásom.

- Tegnap ettem narancsot, banánt meg vikit.

- Anya, holnap vizeletet kell hozni! Milyen üzenetet? Hát anya, pisit!

☺ Óvodánkban többször van ebédre csontleves hosszú metélttel. A középsıs Ádám egy ebéd elıtt megkérdezte:

- Óvónéni! Mi lesz ma ebéd, szakállas leves?

☺ Tornára öltöztünk át, amikor Karcsika megkérdezte: - A rövidujjú nadrágomat vegyem fel?


106/109

☺ Niki képesújságokat lapozgat. Egyszer csak meglát az egyik képen egy kopasz embert. Felkiált:

- Nézd, ennek a bácsinak meg kopasz a haja!

☺ Délután van, Marci egyedül maradt, már minden gyermeket hazavittek. Bánatosan körülnéz és sóhajtva megszólal:

- De kevesen vagyok! Már csak eggyen vagyok!

☺ Az egyik kislány séta közben kapott a nagymamájától egy zacskó kekszet. Mondta, hogy ebéd után megkínálja a többieket. Úgy gondolta, hogy nekem is ad belıle, és azt mondta:

- Óvónéni, majd téged is kiosztalak!

☺ Farsangi dekorációként kígyót készítettünk papírgurigát kifestve, a feje sajtos doboz, a szeme félbevágott pingpong labda. Kiscsoportos Patrik nézte egy darabig a mennyezetrıl lelógatott díszt, majd ezt kérdezte:

- Óvónéni! Miért van a kínyónak kereke?

☺ Faluról bejáró kisfiunk mesélte: - Mikor mentünk reggel a buszra, láttunk veszett rókát! - Honnan tudod, hogy veszett volt? - Hát ott veszhetett el a falu szélén!

☺ A hét elején megkérdeztem a gyerekektıl, tudják-e milyen nap van? - Holnap – vágta rá határozottan a négyéves Ági. - A hét napjai közt nem emlékszem ilyen napra. – próbálkoztam. - De anyukám azt mondta tegnap, hogy holnap megyünk óvodába.

☺ Rita nem akart bemenni a védınıhöz, a hallásvizsgálatra. A védını, hogy becsalogassa, megkínálta egy szem cukorral. Rita elvette a cukrot.

- Mit kell mondani? – figyelmeztettem. - Kérek szépen mégegyet, mert két kezem van.

☺ Nemes Nagy Ágnes, Hóesésben címő versét mondogatjuk. Zsoltika a következıképpen hajtogatta:

- Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Hülye vagy? A hóesés betemet….. (Veréb! elment az eszed? helyett)


107/109

Fejlesztı mőhelyek az óvodai fejlesztés szolgálatában Beszámoló 2004/2005-ös nevelési évrıl

Munkaközösségi találkozásaink elıre meghatározott napon illetve témával

szerveztük. Az óvodai nevelés során felmerülı problémákról közösen gondolkodtunk,

tapasztalatainkat egymással megosztottuk, módszertani ismereteinket gyarapítottuk.

Azt a feladatunkat, hogy a Fejlesztı mőhelyünk tagjai által összeállított, saját

tulajdonukban már meglévı, óvodai fejlesztı szakirányú anyagokat (szakdolgozat,

beszámoló, egyéni fejlesztési tervek stb.) egységbe rendezzük, tovább bıvítsük, ebben

a nevelési évben idıhiány miatt megvalósítani nem tudtuk, a következı nevelési

évben kívánjuk megvalósítani.

A munkaközösség állandó tagjai fejlesztı óvodapedagógusok voltak

Celldömölkrıl és környékérıl, de minden érdeklıdıt óvónıt szeretettel vártunk.

A foglalkozások gyakorlati és elméleti részbıl álltak. A munkaterv alapján idén

is elkészítjük a 2004/2005-ös nevelési év összefoglaló kiadványát, amit 2005/2006-os

nevelési év elsı foglalkozásán adunk át.

Elsı foglalkozásunk 2004. október 06-án, az elmaradt természetismeretet

körüljáró összejövetel volt. Egyházashetyére mentünk, ahol Szijártó Sándorné, Márti

tartott gyakorlati bemutatót, nagy hangsúlyt fektetve a tér, mennyiség, forma

témakörének. Láthattuk a kis falusi óvoda nehézségeit, (1 csoport, kevés gyermek,

szőkös körülmények), és örömeit (kevés gyermek, természetközeli élet). Itt vendégünk

volt Komáromy Györgyné, Vali fejlesztı óvodapedagógiai szaktanácsadója.

2004. október 21-én rendhagyó munkaközösségi találkozást szerveztünk.

A Vörösmarty úti Tagóvoda alapításának 25. évfordulójára rendezett ünnepség kezdı

eseményeként egy pedagógiai napot szerveztünk. Vendégünk és elıadónk Körmöczi

Katalin ELTE FOFK docense volt, aki a gyermekek szükségleteire épített tanulásról

tartott elıadást. Kiemelte, hogy a legfontosabb egy gyermek számára, hogy biztonságba

érezze magát, feltétel nélkül elfogadják, szeressék. Bíztatott bennünket, hogy a

nehézségek ellenére mindig tartsuk szem elıtt a gyermekek mindenek felett álló érdekeit.

Az elıadást megtisztelte a Vas Megyei Pedagógiai Intézet képviseletében Horváth

Zoltánné, Trészi, és Komáromy Györgyné szaktanácsadó. A fenntartótól Horváth

Melinda az oktatási bizottság elnöke volt jelen. Nagy örömünkre a környék óvodáiból is

sokan voltak kíváncsiak az elıadásra. A rendezvény második felében szakirodalmi

könyveket lehetett beszerezni illetve kötetlen beszélgetés során a hallottakat felidézni.

Készült egy DVD felvétel is, amit igény szerint újra meg lehet nézni.

2005. január 12-én a Városi Óvoda Napsugár Óvodájában a beszédfejlesztéssel

foglalkozó gyakorlati bemutatót láthattunk Rózsás Bernadett beszédfejlesztı

óvodapedagógus vezetésével. A foglalkozáson egyaránt megfigyelhettünk


108/109

beszédértést, beszédhallást , beszéd tisztaságát, helyességét célzó tevékenységeket.

Külön köszönjük, hogy Betti nagyon kreatívan szinte a semmibıl

(desszertes doboz + fagyöngy...) elıállítható eszközöket is ajánlott nekünk,

amelyekkel a gyermekek „csak” játszottak s közben a beszédfejlesztés mellett

kognitív képességeik is fejlıdtek. Ezen a találkozáson gratulálhattunk két képzésben

résztvevı munkaközösségi tagunk Ági és Mariann sikeres gyakorlati vizsgájához.

A március 09-i foglalkozást a Micimackó Óvodába, Szombathelyre terveztük,

de egy felmerülı gondolat során ezen változtattunk. A kapcsolatok építése és ápolása

sarkallt bennünket arra, hogy a celldömölki Gáyer Gyula Általános Iskola Sajátos

nevelési igényő tanulók tagozatára látogassunk. Kérésünket az iskola igazgatónıje,

Baloghné Danka Adél szívesen teljesítette. Erre a foglalkozásra elfogadta a meghívást

Molnár Gábor (oktatási szakreferens), aki nagy érdeklıdéssel hallgatta a

munkaközösség bemutatkozását. Mőhelyünk új tagot is köszönthetett Jánosházáról,

illetve gratulálhatott végzett fejlesztıpedagógusoknak. A gyakorlati bemutatón, amit

Szabó Sándorné, Klári gyógypedagógus tartott, részt vettek a többségi intézményben

fejlesztı pedagógusként dolgozó tanítónık is. Az élvezetes irodalom órán

mikrocsoportos foglalkoztatást, tevékenykedtetést, s ezért jókedvő, ügyes

gyermekeket láthattunk. A beszélgetés során megismerhettük a tagozatot, a

nehézségeket és az örömöket egyaránt. „Sajátos nevelési igényő gyermek az

óvodában” címmel Somogyi Lászlóné óvodapedagógus, gyógypedagógiai asszisztens

tartott összefoglalót azzal a céllal, hogy a tagozaton dolgozó gyógypedagógusok is

tájékozódhassanak a mi munkánkról.

Ez a kapcsolatfelvétel fontos volt ahhoz, hogy valami újat, a gyermekek érdekében

fontosat kezdhessünk el. Minden óvodapedagógusnak fontos, hogy a gyermekek

óvoda-iskola átmenetét megkönnyítve illetve, hogy a lehetı legoptimálisabb idıben és

módon engedje el ıket. Ez a kézbıl-kézbe adás különösen fontos a sajátos nevelési

szükséglető gyermekek számára. Törekednünk kell arra, hogy a speciális

módszerekkel ismerkedjünk, sajátítsunk el, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek

szükségleteit is ki tudjuk elégíteni. Bízunk abban, hogy ez a találkozás egy sikeres

munkakapcsolat kezdete, aminek igazi nyertesei majd a gyermekek lesznek, akiknek

beilleszkedését, érvényesülését a mindennapi életben sikerül megkönnyítenünk.

Az májusi találkozás idıpontja megváltozott, hisz kedves meghívást kapott a

munkaközösség Pethıné Takács Zsuzsától a merseváti óvodából. A foglalkozás az

óvoda 25. évfordulója alkalmából kerül megszervezésre. Témája a figyelem volt. Ezen

a mőhelyfoglalkozáson vendégeink voltak: Komáromy Györgyné fejlesztı

szaktanácsadó, és a sárvári fejlesztımőhely tagjai. Nagyon bensıséges, családias

légkörben beszélhettünk meg konkrét eseteket, saját kétségeinket ıszintén

megoszthattuk egymással.


109/109

A nevelési évet egy egésznapos együttléttel zártuk június 15-én.

A székhelyóvodában kezdtük a napot megbeszéléssel, majd reggeli után elkalauzoltuk

vendégeinket (vezetı szaktanácsadónkat, fejlesztı szaktanácsadónkat, a sárvári és

kıszegi fejlesztımőhely képviselıit) városunk kegytemplomába. A templom

történetérıl hallgattunk ismertetıt, és a templom kincstárát is megtekintettük.

Ezt követıen felmentünk a Ság-hegyre, ahol a múzeumban helytörténeti kiállítást

néztünk meg. Egy kiadós séta után egy magánpincében finom ebéd várt bennünket.

A pihenés mellett itt nyílt alkalmunk kötetlen beszélgetésekre.

Visszagondolva az eltelt idıre, a mőhelyfoglalkozásokat sikeresnek mondhatjuk.

A visszajelzések is azt igazolják, hogy jó úton haladunk. A témakörök felelısei

mindig felkészültek voltak, használható elméleti és gyakorlati tapasztalatokat

szerezhettünk. Véleményem szerint az érdeklıdı óvónık körét még jobban ki tudnánk

szélesíteni, tervezzük megszólításukat, hiszen igény részükrıl is mutatkozik.

Szeretném megköszönni a nevelési évben végzett aktív munkát a munkaközösségi

tagoknak. Azt, hogy az óvodákba eljutunk, autóval külön köszönöm Áginak és Zitának.

A 2005/2006-os nevelési év munkatervébe témákat szívesen várunk azért, hogy

a fejlesztı mőhely segítse az óvodákat abban, hogy a gyermekek igényeit a

legoptimálisabban tudják kielégíteni.

Celldömölk, 2005. június 22. ................................... fejlesztı óvodapedagógus

A szerkesztık ezúton mondanak köszönetet mindazoknak, akik a

kiadvány születéséhez elméleti és gyakorlati tudásukkal hozzájárultak,

továbbá köszönjük azoknak az önzetlen segítségét, akik lehetıvé tették,

hogy a kiadvány minél több érdeklıdıhöz eljuthasson.

fejleszt q m qhely...

Documents