feladatlapok - gyak.jgypk.u-szeged.hu · 1 – apáczai csere jánosét 2 – brassai sámuelét x...

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA GYAKORLÓ

ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁJA, NAPKÖZI

OTTHONOS ÓVODÁJA

6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Postacím: 6701 Pf. 396. Telefon, fax: 62/546-084

HAT-18-01-0076

FELADATLAPOK

Erdély tanulmányút

2019. június 3 - 7.

2

2019. ELŐZETES FELADATOK

7. osztályok közötti verseny

I. forduló Prezentáció készítése az erdélyi úthoz:

1. Nagyszalonta – Arany János

2. Nagyvárad – Szent László, Ady Endre

3. Kalotaszeg – Kallós Zoltán

4. Kolozsvár – Mátyás király, Apáczai Csere János

5. Tordai hasadék – Szent László

6. Szováta – Böjte Csaba

7. Farkaslaka – Tamási Áron

8. Fehéregyháza – Petőfi Sándor

9. Gyulafehérvár – Hunyadiak

10. Kisbacon – Benedek Elek

11. Nagyszeben – szászok

12. Vajdahunyad – Hunyadiak

13. Arad – Vértanúk

- Minden csapat minimum 15, maximum 25 diából álló prezentációt készítsen!

- Címdiával (készítők neve és osztálya szerepeljen rajta) kezdődjön és forrás megjelöléssel

záródjon!

- Minden címhez tartozzon kép és szöveg is! Törekedjetek a lényegre (vázlatos szöveg kell)!

- Minden településnek tudjuk meg a lakosságszámát is és ebből külön a magyarokét!

- A képek legyenek jó minőségűek! A szövegek min. 24-es betűmérettel legyenek írva!

- Rakjatok bele a prezentációba egy vagy kettő szorosan valamelyik helyszínhez, vagy

témához kapcsolódó internetes hivatkozást (linket), amit az előadás során megnyithattok!

3

- Az utolsó dia tartalmazza a forrásokat (a képek forrását lehet a képek alá is beszúrni, a

szövegek forrását kell az utolsó diára tenni). Ezen az egy dián lehet a betűméret kisebb!

Beadási határidő: 2019. május 15. szerda 14:30

A munkát a [email protected] és a [email protected] címre kell elküldeni!

A levél tárgy rovatába írjátok: „ határtalanul! 2019. prezentáció 7.× ” (az × helyére a saját

osztály betűjelét kell írni)!

II. forduló: Prezentációk bemutatása és

teszt kitöltése a prezentációk anyagából

Időpont: 2018. május 21. (kedd) 15.00 óra (a helyszínt később hirdetjük)

Résztvevők köre: osztályonként legalább 6 fő (de jöhet minden résztvevő tanuló)

Az első helyezett osztály jutalma, hogy választhatnak, együtt melyik részén utaznak a

busznak! (A különösen igényes munkákat más módon is jutalmazzuk!)

vetélkedő II. Dátum: 7.

FELADATLAP

1) Párosítsátok össze a személyeket a helyszínekkel! / 6

1. Tamási Áron A Nagyszalonta

2. Hunyadi János B Kalotaszeg

3. Ady Endre C Farkaslaka

4. Kallós Zoltán D Vajdahunyad

5. Arany János E Kolozsvár

6. Apáczai Csere János F Nagyvárad

2) Kire vonatkoznak a következő megállapítások? / 8

A B C D E F

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]

4

- Magyarország kormányzója volt:.............................................................................

- Katonái a vörös sipkások, kötéláltali halálra ítélték: ................................................

- A magyar nevelésügy úttörője enciklopedista: ........................................................

- Író, egyik leghíresebb műve az Ábel a rengetegben: ................................................

- Lovagkirály, sok monda keletkezett róla:.................................................................

- A „Nagy mesemondó”:...........................................................................................

- Egyik legjelentősebb uralkodónk, Kolozsváron született: ........................................

- Néprajztudós, népzenegyűjtő: ..................................................................................

3) Igaz vagy hamis? Jelöld (I/H)! Ha hamis, tedd igazzá lehúzva egy szót / 9

és a sor végére írva a helyeset!

___ Vajdahunyadon láthatjuk a Hunyadi család sírját.

___ Kalotaszeg híres a népviseletéről, népzenéjéről.

___ Aradon legnagyobb a magyarság számaránya az ismertetett települések közül.

___ Nagyvárad románul Oradea.

___ Tamási Áron Kolozsváron született.

___ Szent László hermáját a gyulafehérvári székesegyházban őrzik.

4) MINI TOTÓ / 7

1. Ki volt Ady múzsája?

1- Júlia

2- Léda

X- Anna

2. Melyik településhez fűződik Kőmíves Kelemen mondája?

5

1- Vajdahunyad

2- Arad

X- Déva

3. Ki volt Nagyváradon újságíró?

1- Arany János

2- Tamási Áron

X- Ady Endre

4. Mi Kalotaszeg?

1- Tájegység Romániában

2- Erdélyi falu

X- Kolozsvár külvárosa

5. Kinek a sírja van a Házsongárdi-temetőben Kolozsvárott?

1- Ady Endre

2- Apáczai Csere János

X- Tamási Áron

6. Ki adományozta a Hunyadi családnak Vajdahunyadot?

1- Luxemburgi Zsigmond

2- I. Jagelló Ulászló

X- Habsburg Albert

+1. Hol lesz 2 napig a szálláshelyünk Erdélyben?

1- Gyergyócsomafalva

2- Székelyudvarhely

X- Csíkrákos

Összesen: / 30 %

6

2019. FELADATOK az utazás során

KOLOZSVÁRI TOTÓ

1) Mi Kolozsvár román neve?

1 – Oradea

2 – Alba Iulia

X – Cluj- Napoca

2) Ki született Kolozsváron?

1 – Fadrusz János

2 – Hunyadi Mátyás

X – Székely Mózes

3) Melyik iskola diákjaival találkoztunk Kolozsváron?

1 – Református Kollégium

2 – Cserei Mihály Általános Iskola

X – Szent József Gyermekotthon

4) Mi a neve a város híres egyetemének?

1 – Báthory István

2 – János Zsigmond

X – Babes-Bolyai

5) Milyen szobor látható a Farkas utcai református templom előtt?

1 - a Kolozsvári testvérek Szent György lovas szobrának másolata

2 - a Kolozsvári testvérek Szent György lovas szobrának eredetije

X – Mátyás király lovasszobra

6) Ki vezette a Farkas utcai templom építési munkálatait?

1 – Sárdi Imre deák

2 – Szakállosi János

7

X – János testvér

7) Kinek az alkotása Mátyás király emlékműve?

1 – Kós Károly

2 – Fadrusz János

X – Róna József

8) Milyen stílusban épült a Szent Mihály-templom?

1 – gótikus

2 – román

X – szecesszió

9) Milyen nevezetes történelmi esemény színhelye volt a templom?

1 – itt koronázták meg Mátyás királyt

2 – közel ötven országgyűlést itt tartottak

X – itt ravatalozták fel Hunyadi Jánost

10) Kinek a házában született Hunyadi Mátyás?

1 - Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda házában

2 – Kolb István polgár házában

X – Lőrinc pap házában

11) Hányan laknak Kolozsváron?

1 – megközelítőleg 200 ezer

2 – megközelítőleg 300 ezer

X – megközelítőleg 400 ezer

12) Mit jelentett eredetileg a Házsongárd név?

1 – szőlőskert, gyümölcsöskert

2 – temetőkert

X – veteményeskert

13) Kinek a sírját koszorúztuk meg a temetőben?

8

1 – Apáczai Csere Jánosét

2 – Brassai Sámuelét

X – Misztótfalusi Kis Miklósét

13+1 Melyik folyó szeli át Kolozsvárt?

1- Körös

2- Szamos

3- Maros

Matematika és fizika a természetjárás során 2. nap feladatsora

1.) Számold ki!

a) Ki ér hamarabb föl a mintegy 2 kilométer hosszú Tordai-hasadékon: Andris, aki

másodpercenként 1 métert tesz meg, vagy Béci, akinek a sebessége 2 km/h?

b) Mennyi idővel tart tovább a hasadék végigjárása a lassúbb fiúnak?

c) Béci, amint felért, kétszer akkora sebességgel rögtön vissza is indult ugyanazon az

útvonalon. Mekkora az egész útra vonatkozó átlagsebessége?

2.) Számold ki!

a) A Kolozsvár és Torda közötti utat egy kerékpáros másodpercenként 5 méteres

átlagsebességgel 2 óra alatt teszi meg. Mekkora a két város távolsága?

b) Mennyi ideig tartana ez az út egy 72 km/h átlagsebességgel haladó

személygépkocsinak?

9

MEGOLDÁSOK

1.) Számold ki!

a) Ki ér hamarabb föl a mintegy 2 kilométer hosszú Tordai-hasadékon: Andris, aki

másodpercenként 1 métert tesz meg, vagy Béci, akinek a sebessége 2 km/h?

Andris másodpercenként 1 métert, így 1 óra alatt 3600 méter, 3,6 km-t tesz meg, tehát

Andris ér hamarabb föl.

b) Mennyi idővel tart tovább a hasadék végigjárása a lassúbb fiúnak?

Béci 1 óra alatt ér fel, Andris pedig 2/3,6=5/9 óra alatt ér fel, így 4/9 órával később ér fel

Béci. (4/9 óra = 80/3 perc = 26 perc 40 másodperc)

c) Béci amint felért, kétszer akkora sebességgel rögtön vissza is indult ugyanazon az

útvonalon. Mekkora az egész útra vonatkozó átlagsebessége?

Fölfele 1 óráig, lefele kétszer akkora sebességgel fél óráig megy, azaz az oda-vissza 4 km-

es utat másfél óra alatt teszi meg, így az átlagsebessége 4/1,5 km/h = 2, 67 km/h .

2.) Számold ki!

a) A Kolozsvár és Torda közötti utat egy kerékpáros másodpercenként 5 méteres

átlagsebességgel 2 óra alatt teszi meg. Mekkora a két város távolsága?

5 m/s = 18 km/h, 2 óra alatt 36 km-t tesz meg a kerékpáros, így a Kolozsvár és Torda

közötti út 36 km.

b) Mennyi ideig tartana ez az út egy 72 km/h átlagsebességgel haladó

személygépkocsinak?

A 36 km hosszú utat a 72 km/h átlagsebességgel haladó autó fél óra alatt teszi meg.

10

Erdély, Hagymás-hegység

TERMÉSZETISMERETI KERESZTREJTVÉNY

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Megfejtés: Túránk célpontja az 1344 m magas …………………………………-…………………………………………………………………….

1. A Hagymás-hegységben lévő, tektonikus eredetű szurdokvölgy, melyet a névadó

patak alakította mai formájára.

2. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék okozta

völgyelzáródás következtében. Román neve Lacul Roșu.

3. A Hagymás-hegység egyedülállóan gazdag tájegység, számos … növényfajnak

otthont ad. Ezek közül a legfontosabbak: a békási csüdfű, a Römer-csüdfű és a

pozsoritai hölgymál.

11

4. A hegység sziklás részeinek madárvilágát a kövirigó, a sarlós… és a hajnalmadár

jellemzi leginkább.

5. A hegység tájait a kárpáti területek éghajlati vonásai jellemzik: … és hideg

telek, rövid de viszonylag meleg nyarak.

6. E terület a … Nemzeti Park része.

7. A Hagymás-hegységben ma is megtalálható állatok: farkas, gímszarvas,

vaddisznó, hiúz és őz, valamint a legnagyobb méretű és legveszélyesebb erdélyi

állat, a …, ami a székely mondás szerint „nem játék”.

8. E vidéken a hüllők közül a …vipera és a hegyigyík a legelterjedtebb.

9. Az eredet … szerint, ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Fazekas Eszter

szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.

MEGOLDÓKULCS

1. B É K Á S S Z O R O S

2. G Y I L K O S T Ó

3. Ő S H O N O S

4. F E C S K E

5. H O S S Z Ú

6. N A G Y H A G Y M Á S

7. B A R N A M E D V E

8. K E R E S Z T E S

9. L E G E N D A

12

Vajdahunyad vára

KERESD MEG!

- a lovagtermet Mit látsz a lovagterem falán?

- a várkápolnát Milyen ablakok díszítik?

- a Mátyás lodzsát Hány boltívet találtál rajta?

- a várkutat Milyen rá vonatkozó írást találsz a közelében a falon?

- a „Nebojsza” tornyot Mit jelent a torony neve?

- az „országházat” Kiknek a képei függnek a falakon?

13

2019. TÉMANAP feladatai

1. óra 2. óra 3. óra 4. óra

5.a 7. osztályosok úti

beszámolója

Mátyás mesék

előkészítése

Osztályfőnök:

Annusné Nagy

Rózsa

Pótoszt.f.: Tóth

Orsolya

Mátyás mesék

Osztályfőnök:

Annusné Nagy

Rózsa

Pótoszt.f.: Tóth

Orsolya

Egy mese

dramatizálása

Osztályfőnök:

Annusné Nagy

Rózsa

Pótoszt.f.: Tóth

Orsolya

Rajz készítése a

hallottakhoz

Valamikor a 4 óra

során

„vándorzenészek” a

folyosón

Osztályfőnök:

Annusné Nagy Rózsa

Pótoszt.f.: Tóth

Orsolya

5.b

7. osztályosok úti

beszámolója

Mátyás mesék

előkészítése

Osztályfőnök:

Pap Anita

Pótoszt.f.:

Szabóné Lality

Karla

Mátyás mesék

Osztályfőnök: Pap

Anita

Pótoszt.f.:

Szabóné Lality

Karla

Egy mese

dramatizálása


Anita

Pótoszt.f.:

Szabóné Lality

Karla

Rajz készítése a

hallottakhoz

Valamikor a 4 óra

során


folyosón


Anita

Pótoszt.f.: Szabóné

Lality Karla

5.c


beszámolója

Mátyás mesék

előkészítése

Osztályfőnök:

Varga Ákos

Pótoszt.f.: Seres

Brigitta

Mátyás mesék

Osztályfőnök:

Varga Ákos

Pótoszt.f.: Seres

Brigitta

Egy mese

dramatizálása

Osztályfőnök:

Varga Ákos

Pótoszt.f.: Seres

Brigitta

Rajz készítése a

hallottakhoz

Valamikor a 4 óra

során


folyosón

Osztályfőnök: Varga

Ákos

14

Pótoszt.f.: Seres

Brigitta

5.d


beszámolója

Mátyás mesék

előkészítése

Osztályfőnök:

Farkas

Zsuzsanna

Pótoszt.f.: dr.

Francziáné

Kelló Marianna

Mátyás mesék

Osztályfőnök:

Farkas Zsuzsanna

Pótoszt.f.: dr.

Francziáné Kelló

Marianna

Egy mese

dramatizálása

Osztályfőnök:

Farkas Zsuzsanna

Pótoszt.f.: dr.

Francziáné Kelló

Marianna

Rajz készítése a

hallottakhoz

Valamikor a 4 óra

során


folyosón

Osztályfőnök: Farkas

Zsuzsanna

Pótoszt.f.: dr.

Francziáné Kelló

Marianna


6.a


beszámolója

Osztályfőnök:

Héger Anita

Pótoszt.f.:

Csiszárné

Kaszala Krisztina

Székely anekdoták

előadása,

drámajáték

Osztályfőnök:

Héger Anita

Pótoszt.f.:

Csiszárné Kaszala

Krisztina

Székely rovásírás

abc;

A kapott rejtvény

megfejtése,

rejtvénykészítés

Osztályfőnök: Héger

Anita

Pótoszt.f.: Csiszárné

Kaszala Krisztina

Tánctanulás

Tanár:

Nógrádiné Nóvé

Zsuzsanna

és az összes 6.

osztályos

osztályfőnök.

pótoszt.f.

6.b


beszámolója

Osztályfőnök:

Martonné Lányi

Anikó

Pótoszt.f.: Gyuris

Edit

Székely anekdoták

előadása,

drámajáték

Osztályfőnök:

Martonné Lányi

Anikó


abc;

A kapott rejtvény

megfejtése,


15

Pótoszt.f.: Gyuris

Edit

Osztályfőnök:

Martonné Lányi

Anikó

Pótoszt.f.: Gyuris

Edit

6.c


beszámolója

Osztályfőnök:

Molnár Zsolt

Pótoszt.f.:

Diamant Ágnes

Székely anekdoták

előadása,

drámajáték

Osztályfőnök:

Molnár Zsolt

Pótoszt.f.:

Diamant Ágnes


abc;

A kapott rejtvény

megfejtése,


Osztályfőnök:

Molnár Zsolt

Pótoszt.f.: Diamant

Ágnes

6.d


beszámolója

Osztályfőnök:

Beke Ferenc

Pótoszt.f.: Cs.

Bogyó Katalin

Székely anekdoták

előadása,

drámajáték

Osztályfőnök:

Beke Ferenc

Pótoszt.f.: Cs.

Bogyó Katalin


abc;

A kapott rejtvény

megfejtése,


Osztályfőnök: Beke

Ferenc

Pótoszt.f.: Cs. Bogyó

Katalin


7.a


beszámolója

Osztályfőnök:

Zalai Edina

Pótoszt.f.: Konfár

László

Képek, videók

osztályon belüli

megosztása

Osztályfőnök:

Zalai Edina


László

Tablókészítés

Osztályfőnök: Zalai

Edina


László

KIÁLLÍTÁS

16

7.b


beszámolója

Osztályfőnök: dr.

Sághyné Gombor

Anita

Pótoszt.f.:

Horváthné

Fazekas Erika

Képek, videók

osztályon belüli

megosztása


Sághyné Gombor

Anita

Pótoszt.f.:

Horváthné

Fazekas Erika

Tablókészítés


Sághyné Gombor

Anita

Pótoszt.f.:

Horváthné Fazekas

Erika

7.c


beszámolója

Osztályfőnök:

Lakatos Ferenc

Pótoszt.f.: Simon

Mihály

Képek, videók

osztályon belüli

megosztása

Osztályfőnök:

Lakatos Ferenc

Pótoszt.f.: Simon

Mihály

Tablókészítés

Osztályfőnök:

Lakatos Ferenc

Pótoszt.f.: Simon

Mihály

7.d


beszámolója

Osztályfőnök:

Sejbenné Miklós

Edit

Pótoszt.f.:

Jancsákné

Majzik Andrea

Képek, videók

osztályon belüli

megosztása

Osztályfőnök:

Sejbenné Miklós

Edit

Pótoszt.f.:

Jancsákné Majzik

Andrea

Tablókészítés

Osztályfőnök:

Sejbenné Miklós

Edit

Pótoszt.f.:

Jancsákné Majzik

Andrea


8.a


beszámolója

Ábel a rengetegben c. film megtekintése

Osztályfőnök: Kaszt Erika

Pótoszt.f.: Bácsi János

Beszélgetés a film

kapcsán Erdélyről

17

Ki volt Tamási

Áron?

Osztályfőnök:

Kaszt Erika

Pótoszt.f.: Bácsi

János

Osztályfőnök: Kaszt

Erika

Pótoszt.f.: Bácsi

János

8.b


beszámolója

Ki volt Tamási

Áron?

Osztályfőnök: Dr.

Császárné Joó

Gyöngyi

Pótoszt.f.: Karaba

György


Osztályfőnök: Dr. Császárné Joó

Gyöngyi

Pótoszt.f.: Karaba György



Osztályfőnök: Dr.

Császárné Joó

Gyöngyi

Pótoszt.f.: Karaba

György

8.c


beszámolója

Ki volt Tamási

Áron?

Osztályfőnök:

Horváth Emőke

Pótoszt.f.: Albert

Mónika


Osztályfőnök: Horváth Emőke

Pótoszt.f.: Albert Mónika



Osztályfőnök:

Horváth Emőke

Pótoszt.f.: Albert

Mónika

8.d


beszámolója

Ki volt Tamási

Áron?

Osztályfőnök:

Chabrecsek

Terézia

Pótoszt.f.: Zanin-

Kasza Ilona


Osztályfőnök: Chabrecsek Terézia

Pótoszt.f.: Zanin-Kasza Ilona



Osztályfőnök:

Chabrecsek Terézia

Pótoszt.f.: Zanin-

Kasza Ilona

18

határtalanul! témanap 2019. június 12.

5. évfolyam feladatai

Kedves 5. osztályos osztályfőnökök!

A június 12-i „Határtalanul..” /Nemzeti összetartozás napja/ témanappal kapcsolatban

szeretnénk tájékoztatni Benneteket.

Ezen a napon minden osztály egész délelőtt a számukra kijelölt tanteremben lesz.

Négy órájuk lesz a gyerekeknek. Az első óra az osztályfőnököké, pótosztályfőnököké,

a többi órára pedig szervezzétek be a kollégákat is!

1.óra: A 7. osztályosok /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi kirándulásukról /kb. 20

percben/, majd Mátyás király és Erdély kapcsolatáról rövid ismertető.

Beszélgetés: Miért terjedt el a mondás, „Mátyás az igazságos!”

(Országjárása alatt Mátyás király sok bajjal, cselszövéssel és igazságtalansággal

találkozott, amelyeknek sokszor ő is áldozatául esett. Ám a végén mindig felfedte

királyi kilétét, megbüntette a vétkest és megjutalmazta a szenvedőt.)

2-4.óra: Mesék Mátyás királyról

a) 2-3 mese megnézése az internetről, majd a tanulságok levonása

Youtube: Mátyás mesék

b) A kolozsvári bíró c. mese felolvasása

/a mesét papíralapon megkapják a kollégák/

c) A mese eljátszása /drámajáték/

d) Rajz készítése a hallottakról (Felszerelést hozni!)

Közben: „Vándorzenészek” bemutatkozása

A zenetanszakos kollégák és tanítványaik Mátyás korabeli /reneszánsz/ zenével

ismertetik meg a gyerekeket. Egyszer csak halljátok a folyosón!!!

19

Mátyás király és a kolozsvári bíró Gyűjtötte: Kóka Rozália

Hol volt, hol nem volt, Kolozsváron élt egy kegyetlen bíró. Egyszer Mátyás királynak fülébe

jutott, hogy ez a bíró mennyire sanyargatja a szegény népet. Mátyás király szerette a

szegényeket, pártolta őket. A gazdagokat gyűlölte, sokszor móresre tanította. Most hát,

hamarjában Kolozsváron termett, hogy saját szemével győződhessen meg az igazságról.

Álruhába öltözött, s rongyos gúnyájában leült a bíró házával szemben, egy hídra. Egyszer

csak jön egy hajdú és ráförmed: - Mit lopod itt a napot, te nagyorrú? Nem tudod, hogy a bíró

úrnál mennyi munka van? - Nagyot húzott botjával Mátyás hátára. - Mennyi a fizetség? -

kérdezte Mátyás. - Gyere a bíróhoz, az majd megmondja! A bíró udvarában jobbágyok

hordták a fát. Akit a hajdúk elől-hátul találtak, mindenkit odahajtottak fát cipelni. A bíró a

tornácon heverészett, onnan szemlélte a munkálkodást. - Mi a fizetség, bíró úr, a fahordásért?

- kérdezte Mátyás. - Majd mindjárt megtudod, ha huszonötöt vágatok a farodra! - mordult rá a

bíró. - Takarodj fát hordani! Mit tehetett a király? Egész nap hordta a fát. Három hasáb

végébe belevéste a nevét: Mátyás! Mátyás! Mátyás! Este fáradtan, éhesen újra csak a bíró elé

állt: - Bíró uram! Fizesse meg az egész napi fáradságomat! - Hij, azt a hitvány, agg eb

anyádat! Te naplopó, te gazember! Vágjatok rá huszonötöt! - adta ki a parancsot a bíró. A

hajdúk egy minuta alatt lekapták a tíz körméről őfelségét, s huszonöt botütést mértek rá.

Szorította a fogát Mátyás, és erősen megfogadta, hogy ezt még visszaadja a bírónak. Ahogy a

deresről megszabadult, sietve sietett Budára. Hevítette a düh, s a szégyen. Néhány hét

elmúltával a király fényes kísérettei ismét Kolozsvárra látogatott. A bíró alázatosan hajlongott

előtte. Így felséges királyom! Meg úgy, felséges királyom! Mátyás egy darabig tűrte, hogy

nyájaskodjék, de a szeme villámokat szórt feléje: - Sok szép fája van, bíró úr! - mondta a

király. - Honnan szerezte be kegyelmed? - Kedves jobbágyaim ajándéka - szerénykedett a

bíró. - S ki hordta be ezt a temérdek tüzelőt? - feszegette tovább a dolgot a király. A bíró

feszengett szorultságában, s azt mondta: - Az itteni szegények szívességből behordták. -

Dobáljátok szét a farakásokat! - adta ki a parancsot Mátyás a katonáinak. - Három hasábra

ráírtam a nevemet, amikor három hete, én is szívességből, itt hordtam a fát. Még most is kék a

hátam a bíró úr mogyorófa hájától, amivel a hajdúi megkenegettek. A bíró csak hápogott

ijedtében. A fahasábok hamar előkerültek. Mindegyiknek a végén ott állt: Mátyás! Mátyás!

Mátyás! Akkor a bíró térdre esett: - Grácia fejemnek, felség! - Nincs kegyelem! Hitvány

féreg! Anyámat agg ebnek nevezted, megbotoztattál, mert a fizetségemet kértem. Népemet

ingyen dolgoztattad! Akasztófa lenne a méltó jutalmad! Én beérem azzal, hogy mindenedből

kifosszanak. Hitvány szolgáiddal az országból kitakarítsanak. Híre ment az országban hamar,

20

hogy lakolt meg a kolozsvári bíró gonosz tetteiért. A gonoszok ettől megrémültek,

meglapultak, nem merték többet sanyargatni a népet, míg Mátyás király volt az uralkodó.

Mióta Mátyás meghalt, oda az igazság.

Benedek Elek: A kolozsvári bíró

Nemhiába szerette a nép Mátyás királyt: nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyarnak.

Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény földnépét, nem volt

nyugodalma Budavárában - álruhába öltözött, s úgy ment színről színre látni a valóságot.

A többek közt hírül adják, hogy a kolozsvári bíró ugyancsak sanyargatja a szegény népet.

Hiszen nem kellett több Mátyás királynak! Majd megnézi azt ő a maga szemével, s jaj lesz

annak a bírónak, ha igaznak látja a sok sűrű panaszt. Máskülönben is már rég vágyódott

Kolozsvárra. Hogyne vágyódott volna, hisz ebben a városban látta meg a napvilágot.

De hogy szavamat össze ne keverjem, Mátyás király bement Kolozsvárra paraszti ruhában, s

ottan leült a mészárszék elé, éppen szembe a bíró házával. Hiszen jókor ült a mészárszék elé.

Nagy sereg nép hordotta a fát a bíró udvarára, egy csomó ember meg vágta a fát az udvaron.

Mellettük a hajdúk, s pálcával biztatták a szegény népet: hordjad, vágjad, paraszt!

Egyszerre csak egy hajdú megpillantja Mátyás királyt.

- Ne, te, ne! - mordult rá a hajdú. - Hát te mit lopod a napot? Kelj föl, ne lógasd a hosszú

orrodat, hitvány paraszt!

S hogy szavának nagyobb foganatja legyen, pálcájával jót húzott a „hosszú orrú” paraszt

hátára.

Mátyás fölállott, megvakarta a hátát, de nem indult.

- Indulj már!

- Jó, jó, de mit fizet kend?

- Ezt né! - ordított a hajdú, s még jobbat húzott Mátyás hátára.

- Indulj előttem!

Mit volt, mit nem tenni, Mátyás elindult a hajdú előtt.

- Be a bíró udvarára, vágjad a fát, hosszú orrú!

A bíró ott könyökölt a tornácon. Mátyás megszólította:

- Kigyelmed a bíró?

- Én hát, mi közöd hozzá?

- Ahhoz nekem semmi közöm, de szeretném tudni, mit fizet a favágásért!

21

- Ejnye, ilyen-olyan, szedte-vette parasztja - káromkodott a bíró -, mindjárt fizetek én neked!

Húzz rá! - parancsolta a hajdúnak.

No, annak nem kellett parancsolni, harmadszor is ráhúzott, hogy csak úgy porzott Mátyás

zekéje.

Jól van. Mátyás többet egy szót sem szólt, vágta a fát, meg hordta a bíró pincéjébe, de közben,

mikor senki sem látta, veres krétával három hasábra ráírta a nevét. Este csöndesen

továbbkullogott, de másnap megint beállított Kolozsvárra, most már nem zekében, hanem

királyi ruhában, s nem ült le a mészárszék elé, hanem fölment az ő palotájába. Egyszeribe

hivatta a bírót s az egész tanácsot mind közönségesen. A bíróhoz volt az első szava:

- Mi hír a városban, bíró uram?

- Semmi nevezetes, felséges uram. Csöndben, békésen élünk, amiért áldjuk is felséged nevét

lefektünkben, felkeltünkben.

- Úgy? Hát a szegény földnépe? Nem sanyargatják az elöljárók?

- Nem sanyargatja senki, felséges uram. Soha nem volt ilyen jó dolga a földnépének.

- Jól van, bíró uram. Hanem szeretnék végigsétálni a városon, hadd lássak mindent színről

színre. Tartsanak utánam kigyelmetek.

Elindult Mátyás király, utána a bíró s mind a tanácsbeliek. Mennek utcáról utcára, s egyszerre

csak megáll a bíró udvara előtt.

- Ej, de nagy kazal fája van, bíró uram.

- Isten megsegített - mondotta a bíró alázatosan.

- Hát az Istenen kívül más nem segített? Kik hordták ide ezt a sok fát?

- A népek, felséges uram.

- S mit fizetett nekik?

- Ingyen, szeretetből tették - mondotta a bíró.

- Na, én mintha másként hallottam volna... Hé, legények - fordult a király a szolgáihoz -,

hányjátok szét a kazalt!

A legények serényen munkához láttak, széthányták a kazalt, Mátyás meg csak nézte erősen,

hogy mikor kerül elő az ő három fája. Előkerültek azok is.

- Nézzen ide, bíró uram! Tud-e olvasni?

- Tudok, felséges uram - hebegett a bíró, akinek már akkor égett a föld a talpa alatt.

- Olvassa: mi áll ezen a három hasábon?

- Mátyás... Mátyás... Mátyás... - dadogott a bíró.

- Bizony, ha Mátyás, úgy tudja meg kend, hogy azt én írtam oda. Én voltam az a hosszú orrú

paraszt, akire háromszor vágott a hajdú, mert fizetés nélkül nem akartam hordani a fát!

22

- Ó, felséges uram! Kegyelem árva fejemnek!

Térdre borult a bíró, térdre a hajdú is. Mondta Mátyás a hajdúnak:

- Te állj fel. Szolga vagy, azt tetted, amit az urad parancsolt. Hanem kendet, bíró uram,

példá¬san megbüntetem. Akasztófát érdemelnél, de fejedet üttetem, szegény népnek

sanyargatója!

A népek, akik ezt hallották, lelkesen kiáltották:

- Éljen Mátyás király! Ez az igazság!

Hanem Mátyás halálával meg is halt az igazság... Még ma is kesereg a nép: „Meghalt Mátyás

király, oda az igazság...”





Ezen a napon minden osztály egész délelőtt a számukra kijelölt tanteremben lesz. Négy órájuk

lesz a gyerekeknek.

Az első óra az osztályfőnököké, pótosztályfőnököké, a többi órára pedig szervezzétek be a

kollégákat is!

1.óra: A 7. osztályosok /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi kirándulásukról /kb. 20

percben/.

Beszélgetés: Kik a székelyek? /Életükről, szokásaikról/

(rövid ismertető anyagot kapnak hozzá a kollégák előző nap)

2.óra: Székely anekdoták

Csoport munkában /4 fő/ egy-egy anekdota feldolgozása drámajáték keretében,

majd bemutatása a többi csoportnak

(minden csoport kap egy-egy anekdotát – 8 db)

3. óra: a)A székely rovásírás története; az abc megismerése

23

(rövid ismertető anyagot kapnak hozzá a kollégák ppt formában most csatolva)

b) Feladatlap megoldása páros munkában

4. óra: Tánctanulás / a táncpedagógusok részvételével a nagy tornateremben / A

gyerekek VÁLTÓCIPŐT hozzanak!

A székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelységet két csoportra

oszthatjuk, a nyugati és a keleti székelység. A nyugati székelység kisebb számarányú volt és a

14. századra beolvadt a magyarságba, míg a keleti székelység egyéni, de ugyanakkor

kollektív, a nemesi kiváltságokhoz hasonlóakkal rendelkezett és a 15. századtól kezdve külön

rendi nemzetnek minősült.

Erdély délkeleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a

Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része

is.

A székelyek eredethagyományát a középkori magyar Gesta szerzők foglalták írásba,

akik az 5. századi hunok leszármazottaiként emlékeztek meg róluk. Egyes elméletek szerint a

székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más

elméletek szerint a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket.

Az 1848–1849-es időszakban a székelyek tömegesen vettek részt a magyar

szabadságharcban. Az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az

1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és

román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra

román fennhatóság alá került.

A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláskor a mai értelemben vett Székelyföld

területén 810 367 főből 581 159 vallotta magát magyarnak, ők tették ki az ottani lakosság

71,72 százalékát.

Híres székelyek: Dózsa György, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma

Sándor, Mikó Imre,Gábor Áron, Berzenczey László, Orbán Balázs, Puskás Tivadar, Teleki

24

Sámuel,Benedek Elek, Márton Áron, Tamási Áron,Domokos Pál Péter, László Gyula,

Kányádi Sándor, Bölöni László

AMIG SZÉKELY ELÉRI A NEGYVENET – DUKA JÁNOS gyűjtéséből

Góbé-e a székely? Túl lehet-e járni az eszén?

Ezek a kérdések gyakran témái a székely anekdotáknak, amelyeken szívesen szórakozik

olvasók sokasága nemcsak Székelyföldön, de széles e hazában.

- Nem titok, hogy a székely ember szereti azt hinni önmagáról, hogy túljár mindenkinek az

eszén. Innen az a sok adoma, ami mind erről szól.

Duka János összegyűjtötte és leírta a székely anekdotákat.

Milyen ember volt a gyűjtő?

Egy nagyon víg kedélyű ember volt, egész életében emberek között élt, mint népnevelő tanító,

mint kántor, és hosszú ideig, mint tanfelügyelő járta a székely falvakat. A kiszállások

körülményesek voltak, legtöbbször ott kellett a faluban maradnia, és az ottani tanítókkal,

pappal, kántorral elbeszélgetve nagyon sok érdekes történetet jegyzett le, ami az alapja lett az

anekdotagyűjteménynek végül.

Egy alkalommal bement a székely Vásárhelyre szamárháton, s néhány unatkozó diák utána

szegődött.

Egy idő után megragadták az állat farkát, s elkezdték vissza felé húzni. Az atyafi el nem tudta

képzelni, mi bújhatott amúgy jámbor állatába, míg hátra nem tekintett s meglátta a szórakozó

diákokat.

- Ilyen gyenge a kend szamara ?- bosszantották az ifjak.

- Nem gyenge a ! Sőt, nagyon es erős..

- Mi mégis oda húzzuk, ahová akarjuk !

- Igen, mert mindig az okosabb enged. . .

Egy városka kéttornyú templomát bámulja két atyafi, akik vásárolni utaztak föl.

25

- Te komám, vajon miétt van ennek a templomnak két tornya ? - kiváncsiskodik az egyik.

- Egyrészt, hogy díszesebb legyen - válaszolja a másik fejvakarva -, másrészt mett annyi itt a

harqang, hogy egy toronyban el se férne.

- Jó, de miétt tettek mindegyik toronyba órát es ? töpreng tovább az első.

- Hogy miétt ? - töri a fejét a társa, majd lelkesen kivágja magát. - Amíg én itt az egyik óra

előtt nézem az időt, addig kied ne várakozzék reám, s nyugodtan nézhesse azt a másik órát es.

Halja az orvos, hogy egy jó barátja nehéz beteg volt, és sokáig nyomta az ágyat. Nemsokára

az utcán is összetalálkoznak.

- Örvendek, drága barátom - lelkendezik az orvos -, hogy ismét jó egészségben láthatlak.

Igazán jó a színed mintha beteg se lettél volna !

- Jaj, doktorkám, ezt es neked köszönhetem ! - hálálkodott a barát.

- Hogy- hogy ? - csodálkozott az orvos. Hiszen én egyszer sem jártam nálad, nem én

kezeltelek betegséged idején !

- Hát éppen azét gyógyultam meg, mível nem te kezeltél, édes barátkám !

- Csodálatos dolog a fejlődés - magyarázta lelkesen a tanító a székelyföldi iskolában. -

tegnap még nem volt rádió, s ma már hallgathatjuk az egész világot. Nem volt televízió sem,

és ma már a szobában ülve láthatjuk a világ eseményeit

A gyerekek szájtátva hallgatják magyarázatot, majd a tanító tőlük is megkérdezi : - Tudnátok

- e olyan dolgot mondani, ami ezelőtt nem volt, de ma már van ?

Gergő magabiztosan nyújtogatja a kezét :

- Tanító bácsi kérem, hát a kis öcsém ! Tegnap nem volt, de most már van !

A hatéves Zoltán sehogy se tudja kiejteni az r hangot, következetesen j- t mond helyette :

,,Joka, hajap, kenyéj...

." Édesapja korholja, csúfolja, de nem megy semmire vele, mire módszert változtat.

- Ha szépen kimondod azt, hogy - ravaszkodik - veszek neked egy olyan rollert, hogy csuda !

Ó, édesapám - sóhajt Zoltán - vegyél inkább egy biciklit !

26

Havas télidőben gyerek született egy székely családban. Az apa boldogan mutatta a

csöppséget négyéves fiának, aki fölöttébb csodálkozott a jövevényen.

- Nézd - magyarázta - hozott neked a gólya egy kis testvérkét !

- A gólya- e? - ámult el a fiúcska.

- Az hát - bólogatott az apa - tán nem hiszel nekem?

- Hinni hiszek - így a gyermek -, de honnan a csudából jött ide gólya, amikor olyan hideg van,

hogy varjú sincsen.!

Még a századelőn történt, hogy kérdezte volt a pap az egyik fiúcskától : - Mondanád meg,

miért imádkozunk mindennap a kenyérért ? Miért nem kérünk egyszerre egy

esztendőre valót ? - Azért - fontoskodott rögtön a gyermek mert ha egyszerre egy évre valót

kérnénk, az a sok kenyér mind ránk penészedne !

Ki adja neked a mindennapi kenyeret, Jóska ? kérdezi a tanító - Az attól függ - válaszolja a

gyermek.

- De hát kinek szoktad megköszönni mindennap ? - firtatja tovább a tanító. - Annak akitől

kapom.

- És kitől kapod ? - Legtöbbször édesapámtól.

- De ha nincs hon édesapád ? - Akkor édesanyámtól

- Ha édesanyád sincs hon ?

- Akkor meg Pista bátyám adogat.

És ha senki sincs a házban, aki neked kenyeret adhatna, kitől kéred a mindennapit, s kinek

köszönöd meg ?

- Ha senki nincs odahaza nálunk, akkor magam keresem meg a kenyeret a tálasban, s

kanyarítok belőle egy jókora szeletet, mert mán én es tudok vágni a kenyérből annyit,

amennyi jólesik.

Korholya növendékeit az egyik Udvarhely környéki faluban a tanítónő, ahol ö-zve beszél a

nép.

- Gyerekek, ne beszéljetek ö- vel, mert az nagyon csunya ám !

27

Mennyivel szebben hangzik , ha az ö helyett e-t használunk, tehát nem azt mondjuk, hogy

embör, hanem ember, nem szépön, hanem szépen, nem hegyön, hanem hegyen... Értettétek ? -

Igen !

Kis idő múlva egy leányka jelentkezik, hogy esik ki a padból.

- Mondjad Juliska ! - Tanítónéni kérem, Gyergy a kenyekével megdefett vót

Forrón tűzött a nyári nap, az emberek nehezen húzták a kaszát. A szolgalegény is elfáradt s

mindegyre sohajtozott, néha megmegállt szusszanni egyet. - Mi a fenét sóhajtozzol te annyit,

Andris ? - szólt rá a gazda.

- Amiért nem születtem lónak, gazduram - kesergett a legény.

- Mert ha most ló volnék, sokkal jobb dolgom lenne.

- Osztán ezt honnan képzeled, te Andris ?

- Azért gazduram, mert a ló sose kaszál, hanem csak mindig zabál. . .

A székely falvak ifjúságának is egyik legnevezetesebb eseménye a tánc. Oda elmennek az

idősebbek is, ha nem táncolni, hát nézelődni,

gyönyörködni a fiatalok mulatságában. Ahány falu, annyiféleképpen hívják táncba a lányt. A

Koronddal szomszédos Alsósófalván például a legény a táncterem közepén, kinézi magának

azt a leányt, akit táncba kíván vinni, s mikor a zenekar rákezdi a ,, korondi zsebkendőst ",

ujjával hivogatva odaszól a leánynak : - Lidi, te ! A leány ránéz a legényre, de mert többen

vannak, akik a Lidi névre hallgatnak, s amúgy illendőségből is megkérdi :

- Én - e, te ?

A legény buzgón bologat :

- Te..te te !

A székelyek szeretik kicsúfolni azt az embert, aki erőn felüli dologra vállalkozik, vagy

beszédében olyat mond, ami természetellenes, erőltetett, valótlan.

- Levágtam egy vastag törzsű fát - dicsekedett pajtásainak egy vékonypénzű legényke -,

felkaptam a vállamra, mintha tollú lett volna,

aztán fel a szekérre, s mire megvirradt, fel volt aprítva tüzifának !

A legtöbben szó nélkül hall gatták végig a képtelen dicsekvést.

28

Csupán egy jegyezte meg kétértelműen :

- Te es feljöttél, mint Gyilkostón a gerendák !

•Nagy vendégsereg volt az egyik székely család asztalánál.

A terebélyes háziasszony egymás után tálalta fel a finomabbnál finomabb falatokat.

- Nyúljanaak hezzá ! Használják - kinálgatta vendégeit a házigazda.

- Megvárjuk a háziasszonyt, övé az elsőség ! - szabódtak a vendégek.

A háziasszony sokáig kérette magát, s az illendőség kedvéért kivett néhány falatot a

tányérjára.

A vendégek tovább unszolták :

- Csak ennyicskét vett ?

- Keveset szoktam - mentegetőzött a kövér asszony.

- Mi , háziasszonyok már künn a konyhában jóllakunk az ételek szagával.

A kisfia, aki ott tátotta a száját az ünnepi asztal végénél, lelkesen elkottyintotta magát :

- Igaza van édesanyámnak ! előbb láttam a konyhában, akkora szagokat falt be a fűtő

mellett, mint a kujakom !

Roszkor érkezett vendég a háziasszonyhoz, aki épp kenyérsütéshez készülődött.

Kényszerűségből félbehagyta a munkáját, s tükön ülve halgatta bőbeszédű vendégét, aki úgy

megtelepedett, mintha sose akarna eltávozni. Hogy az öreg rokont valamiképpen

megmozgassa, a háziasszony célozgatni kezdett :

- Nagyon örültem a Biri néni látogatásának, s nagyon restellem, hogy nem kínálhatom meg

semmivel, mett még száraz kenyerem sincsen. Most készülök sütni éppen, csak azét hagytam

oda a munkát, nehogy Biri néni megsértődjék.

- Ne restelkedjék, hugomasszony, végezze a dolgát, én ráérek.

Megvárom, amíg kisül a kenyér, mert a friss, puha kenyeret jobban szeretem a száraznál !. .

Jegy nélkül szált vonatra az atyafi, mivel hibádzott a pénze, de már az első állomáson

rajtakapták őkelmét, s a kalauz diadalmasan letessékelte a vonatról, még rúgott is egyet nagy

nyomatékkal utána. Az atyafinak azonban sürgös volt a dolga, mert újra felkapaszkodott a

29

hátsó kocsira s ismét csak meghúzta magát. Rázodott tovább egy darabig, majd jön a kalauz,

s kéri a jegyét.

- Nincsen - vallja be ártatlanul az ember.

- Méges vonaton utazzik ? - mérgelődött a vasúti ember, s megint lerugdosá a jegy nélküli

utast. Mikor harmadízben csípi el jegy nélkül, gyanút fog a kalauz :

- Halja, kend bátyám, nem magát rúgtam le az előző állomásokon ?

- De igen - vallotta be szelíden az ember.

- De hát meddig akar így utazni, valja mán be !

- Kérem, nekem Tusnádra kell mennem - alázatoskodott a furfangos

utas - feltéve, ha a nadrágom .kibírja odáig. . .

Két fiával kaszál a székely a Pásztorbükk nevű kaszálón s szombat estéig nem fogyott le a fű,

pedig a faluban táncot rendezett a fiatalság, s a legények is erőst vágyodtak a mulatságra.

- Apánk nem ereszt haza, míg le nem fogy a fű - tanakodtak -

Találjunk ki valami okosat, s szökjünk haza.

Mivel előzőleg gombát ebédeltek, elhatározták, hogy bolondnak tettetik magukat. Áron

ledobta a kaszát, fejére kapcsolta kezeit s így kiáltott :

- Bolondgombát ettem, megbolondultam ! - s azzal megindult egyenessen, árkon - bokron

csörtetve hazafelé..

Alíg tűnt el Áron, Jóska is fejére kapcsolta kezeit s elordította magát :

- Bolondgombát ettem, megbolondultam !

Ő is beindult az oldalon, de óvatosan kikerülgette a bokrokat, köveket.

Apjuk csak bámult a két fia után, aztán Jóskára kiáltott :

- Gyere csak vissza, mett te nem vagy bolond ! Lefogyasztjuk ezt a kicsi füvet, aztán úgyis

hazamegyünk. . .

A tanyán élő atyafi felmegy egyszer a nagyvárosba, amelynek szépségeiről annyi mindent

hallott már. Megszemlélt minden látnivalót, ahová csak eljuthatott, s mikor elfáradt, úgy

vélte, valamely vendéglőben újerőre vidámítja magát. Az édes, de nehéz borból jól megszívta

volt magát, s mikor felállt, hogy fizessen, érezte, hogy az egész világ forog

30

körülötte. Valahogy kitámolygott a vendéglőből, felkapaszkodott egy autóbuszra, de

szédülése nem akart múlni. Egyszer csak meglátja, hogy a sofőr elől a kormánykereket

igazgatja, s részegségében haragosan rátámad :

- Szóval te forgatod körülöttem ezekket a magas házakat ?!

•Gyimesfelsőlakon nagyon tréfás kedvű ember vala Tankó János, aki életében sokat

bolondkodott a feleségével, amit az asszony nem is felejtett el, hanem még a halottsiratás

alkalmával is megermlékezett róla, ilyesformán énekelve meg tréfás kedvű férjealakját :

-Jánosom, Jánosom,

Édes lelkem, angyalom,

Mennyit járánk a Lokon,

Mindig te eregeltél elől,

Én meg teutánad, teutánad

Nem ölte szüvemet

Akkor a bubánat, akkor a bubánat. . .

Jó kedvedben elszaladtál,

Hol megálltál, hol megbútál

Egy - egy sűrű mogyoróbokorba,

Én meg szaladtam utánad sikitozva,

Kerejstelek, kerejstelek,

S hogyha néha rádakadtam,

Azt se mondtam, csak halgattam,

Mire te a hátam mögé kerülve

Elkiáltotad magadat, hogy : Bökk !

Jaj, a sír miétt, miétt örök,

Jaj, miért örök ?. . .

Amikor a csíkiak még javában fát fuvaroztak a század elején, csoportokba verődve járták

mindenfelé a vidéket. Amíg megterhelt lovacskáik az országúton poroszkáltak, ők a szekerek

mellett lépegetve meghányták -veteték maguk között a világ folyását, s nemritkán

egymást ugratták is. Ilyesformán :

- Están bá, látott- e mán kijed hegedűt ?

31

- Na hallj te oda, nemcsak láttam, de még ettem es !

- Na fenye - göcögött a kérdező s vele a többiek. - Jól eltalálá, mett azt nem es eszik !

- Nem-é ?

- Nem, mett azt egyfelől hújzák, másfelől taszajtsák, és olyan szépen szól, hogy megbizsergeti

az ember szívét, de még a lábát es. . .

- Hát telefonyt látott- e kegyelmed ? - érdeklődött egy másik ugyancsak Están bától.

- Telefonyt ? - csodálkozott az öreg, s hogy ez egyszer föl ne süljön, így fogalmazta meg

válaszát : - Láttam vót egyszer Brassóban, hanem úgy lehet, az se az vót. . .

Vonaton utazott a székely, s utastársai roppant élvezték ízes beszédét, zamatos tréfáit.

Valahányszor elhalgatott, így kérlelték :

- Beszéljen még ! Mondjon valami jót ! Felszabadúltan nevettek mókás fordulatain játékos

észjárásán. A halgatóságban ott állt a kalauz is, s hogy még nagyobb legyen a mulatság,

ugratni probálta az atyafit :

.- Igaz- e, hogy a székelynek csak negyven éves korára jön meg az esze ?

- Igaz - ismerte el a székely, villogó szemmel

- S amíg a negyven évet eléri, addig mit csinál ? - erőltette tovább a vasúti ember.

- Hogy mit- e ? Addig es beáll a vasúthoz kalauznak !

A ROVÁSÍRÁS TÖRTÉNETE

Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza.

Azt tudjuk, hogy már Levédiában használták. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra),

vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a

jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna.

Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal

kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni.

A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben

tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is.

Ennek ellenére, míg a királyi udvarban latinul írtak, a vidéki közemberek viszont

továbbra is a rovásírást alkalmazták.

32

Alapvetően két változata ismert: az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás.

Ez utóbbi nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az

egyetlen magyar alapítású szerzetesrend.

Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás.

Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó

néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható.

A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen

elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor

szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak.

A Habsburg Birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára. Ekkor a

magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az

egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi

írást. Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege.

Manapság a rovásírás újra terjedőben van. Inkább titkosírásként használják, és

egyetemista körökben terjed leginkább, valamint olyan körökben, akik számára az írás a

magyarság megmaradásának egyik jelképe.

33

Feladatlap 6. osztály






lesz a gyerekeknek.

34


kollégákat is!

1.óra: A programon részt vett tanulók /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi

kirándulásukról (9 fő más osztályokban tart élménybeszámolót, a többi előkészíti a

többi órát)

2.óra: Élménybeszámolók a tanulók által készített fotók, videók felhasználásával

3. óra: Tablók készítése a gyűjtött anyagokból (prospektus, képeslap, saját rajz,

szöveg,…)

4. óra: Kiállítás összeállítása a négy hetedik osztály tablóiból






lesz a gyerekeknek.


kollégákat is!

1.óra: A programon részt vett tanulók /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi

kirándulásukról

Ki volt Tamási Áron?

(Rövid ismertető az író életéről; nyomtatott formátumban megkapjátok)

2-3.óra: Az Ábel a rengetegben c. film megtekintése (előző nap megkapjátok CD-n)

35

A film helyszíne Erdély az 1920-as években, amely terület az első világháborút követő

békeegyezmények alapján ekkor már Romániához tartozik. Ábel, a főhős, egy

leleményes tizenéves fiú, akinek szegénységük miatt el kell szakadnia otthonától,

szüleitől. Édesapja kíséri el őt a havasokba, ahol a szomszéd város bankjának

tulajdonában lévő erdő őreként a kitermelt tűzifa felügyeletét látja el. Odafenn csak

önmagára számíthat.

Tamási Áron gyönyörűséges története ember és természet, ember és ember kapcsolatáról

szól.

4. óra: Beszélgetés a film kapcsán Erdélyről előre megadott szempontok alapján

TAMÁSI ÁRON

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy

tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg

szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem” – írja

egy vallomásában Tamási Áron.

Az anyaváros Székelyudvarhely szomszédságában, Farkaslakán 1897. szeptember 20-

án a szilaj Tamási Dénes és a mosolygós arcú Fancsali Márta gyermekeként látta meg a

napvilágot. Tizenhárom esztendős korában a bal tenyere súlyosan megsebesült, és mint mezei

munkára alkalmatlan gyerek kezdhette meg iskoláit Székelyudvarhelyen, majd világháborús

katonáskodása után Kolozsváron.

Rövid amerikai tartózkodása (1923–25) alatt – a távolban és idegenben – talált rá

költői-írói világára, mely egész életművét átszövi.

Életművének egyik csúcspontjára 1933–34-ben jutott, mikor megjelent Ábel-trilógiája, máig

legnépszerűbb regénye. Drámaírói pályája is ez idő tájt bontakozott ki. Görög klasszikusoktól

tanulva, a XX. század avantgárd áramlatait is átszűrve magán, 1932-ben írta „székely népi

játékát”, az Énekes madár című színművet, melyet a kolozsvári bemutató után a budapesti

Nemzeti Színház is műsorára tűzött. A népi mesejáték után új drámával, más formai

megoldásokkal és mondanivalóval lepte meg közönségét: a Tündöklő Jeromos (1936) az író

emberi tartásának, humorának, költői bravúrjának is példája. A háború előtt még két

színműve került színpadra: a Vitéz lélek (1941) és a Csalóka szivárvány (1942), új

lehetőségeket mutatva fel a magyar drámairodalomban. A föld és az ég, az ember és a

36

természet misztikus egységéről tervezett regénytrilógiából a Jégtörő Mátyás (1935) és a

Ragyog egy csillag (1939) jelent meg.

Tamási Áron ekkor már nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalom

elismert és népszerű alkotója. 1939-ben adta ki Szülőföldem című művét, mely az

Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. Ez a könyv nemcsak a szülőföld szeretetéről,

hanem a kisebbségi sorban élőkkel való sorsvállalásról is szól. A művet a háború után

elhallgatták, második, hasonmás kiadása csak 1986-ban Baselban jelenhetett meg.

Életműsorozata az olvasók szeretete és érdeklődése közepette nagy példányszámban

jelent meg az 1960-as években. Halála előtt utolsó feleségének diktálta önéletrajzi remekét:

„Ágotámnak, kedves madaramnak, szívből ajánlom ezt a Vadrózsa ága című könyvemet,

melyet neki mondtam tollba, Áron, 1966. április 19.” A művet nem tudta befejezni, május 26-

án érte a halál. Testét, kívánságára Farkaslakán, a templom mögötti két cserefa között

helyezték örök nyugalomra.

Budapesten a XII. kerületi Alkotás utcában elhelyezett emléktáblán arra a magyar

íróra emlékszik felirat, „akit Erdély adott a magyar irodalomnak”.

Fontosabb díjak, elismerések: 1929, 1930, 1933, 1943 – Baumgarten-díj

1940 – Corvin-koszorú

1954 – Kossuth-díj

feladatlapok - gyak.jgypk.u-szeged.hu · 1 – apáczai csere jánosét 2 – brassai sámuelét x...

Documents