felhő-technológiák avagy a cloud computing és a könyvtár
DESCRIPTION
A felhő alapú technológiák és annak könyvtári vonatkozásai kerülnek bemutatásra, valamint a magyar könyvtáros közösség körében végzett kérdőíves felmérés eredményei (a cloud computing-gal kapcsolatban)is olvashatók.TRANSCRIPT
Eszterházy Károly Főiskola
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar
Médiainformatika Intézet
Informatika Tanszék
Felhő-technológiák
Konzulens: Lengyelné dr. Molnár Tünde Készítette: Burai Bernadett
főiskolai docens informatikus könyvtáros MA szak
2013
1
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS 4
2. KÖNYVTÁRAK SZEREPE AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN 5
2.1 MAGYARORSZÁGI HELYZET ÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 5
3. A CLOUD COMPUTING 11
3.1 A SZÁMÍTÁSI FELHŐ TÖRTÉNETE 11
3.2 A SZÁMÍTÁSI FELHŐ MŰKÖDÉSI ELVE 12
3.3 GAZDASÁGI ÉRVEK 14
4. A SZÁMÍTÁSI FELHŐ RENDSZEREZÉSE, TÍPUSAI 16
4.1 JELLEMZŐK 16
4.2 SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK 17
4.3 TELEPÍTÉSI MODELLEK 20
5. A GOOGLE DRIVE 22
5.1 A GOOGLE DRIVE BEMUTATÁSA 22
5.2 GOOGLE DRIVE HASZNÁLATA 24
5.2.1 A GOOGLE DRIVE FELÜLETE 24
5.3 BEÁLLÍTÁSOK 25
5.4 TÁRHELY MÉRET ÉS ADATBIZTONSÁG 26
5.5 A GOOGLE DRIVE TELEPÍTÉSE 27
6. GOOGLE DOKUMENTUMOK 28
6.1 DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA ÉS MENTÉSE 28
6.2 SZERKESZTÉS ÉS FORMÁZÁS 29
6.3 ONLINE SZERKESZTÉSI FUNKCIÓK 31
6.4 OFFLINE SZERKESZTÉSI FUNKCIÓK 33
7. GOOGLE TÁBLÁZATOK 34
2
7.1 SZERKESZTÉS ÉS FORMÁZÁS 34
7.2 AMITŐL TÖBB, AZ ŰRLAPOK 35
7.3 AMITŐL TÖBB, A SZKRIPTEK 37
8. GOOGLE PREZENTÁCIÓ 40
8.1 SZERKESZTÉS ÉS FORMÁZÁS 40
8.2 AMITŐL TÖBB 42
9. BŐVÍTMÉNYEK, ALKALMAZÁSOK 45
9.1 BÖNGÉSZŐKBEN 45
9.2 MOBIL ESZKÖZÖKÖN 47
9.3 MICROSOFT OFFICE-BAN 47
10. TOVÁBBI FELHŐ ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOK A GOOGLE-BAN 49
10.1 FOTÓK (PICASA) 49
10.2 HÍREK (NEWS) 49
10.3 ÉRTESÍTŐ (ALERT) 50
10.4 NAPTÁR (CALENDAR) 50
10.5 WEBHELYEK (SITES) 51
11. TOVÁBBI CLOUD COMPUTING LEHETŐSÉGEK (NYILVÁNOS) 53
11.1 A DROPBOX 53
11.2 BOX 57
11.3 WUALA 59
12. KÖNYVTÁRAK A FELHŐK KÖZÖTT? 61
13. FELMÉRÉS A SZÁMÍTÁSI FELHŐ HASZNÁLATÁRÓL (2013) 66
13.1 A TELJES MINTA ELEMZÉSE 67
13.1 KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK 73
13.2 KÖNYVTÁROS HALLGATÓK 78
13.3 KÖNYVTÁRI TAGOK 83
3
13.4 KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATOT NEM ÁPOLÓK 86
13.5 EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE 90
13.5.1 KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK 90
13.5.2 KÖNYVTÁROS HALLGATÓK 90
13.5.3 KÖNYVTÁRI TAGOK 91
13.5.4 KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK 91
14. ÖSSZEGZÉS 92
15. FELHASZNÁLT IRODALOM 94
16. ÁBRAJEGYZÉK 97
17. MELLÉKLETEK 99
4
1. Bevezetés
Ahhoz, hogy a hazai célkitűzéseknek, a nemzetközi könyvtári trendeknek és az Európai
Uniós informatikai és interoperabilitást szorgalmazó stratégiáknak eleget tudjanak tenni
a könyvtárak, szükséges és elkerülhetetlen, hogy az informatika legújabb
technológiájának, a jövő informatikai közművének lehetőségeit megismerjék és
beépítsék működésükbe az információszolgáltató-központok.
Dolgozatomban azzal az új informatikai lehetőséggel foglalkozom, amely
költségcsökkentő, energiatakarékos, személyre szabható és sokrétű, ezáltal a könyvtárak
hatékonyságát növelheti, ez pedig a cloud computing, avagy a számítási felhő. A rövid
történeti áttekintést és jellemzőinek, valamint felhasználási lehetőségeinek bemutatását
követően a Google Drive részletes megismertetése és az egyéb nyilvános felhő
technológiák feltárása követi. Ezen egység célja elsősorban az olyan lehetőségek
bemutatása, amelyet a könyvtári dolgozók is beépíthetnek mindennapos
munkavégzésükbe.
Végül a könyvtárak „felhőkben” való részvételének lehetséges változatait, ennek
előnyeit és az ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseket mutatom be.
5
2. Könyvtárak szerepe az információs társadalomban
A könyvtárak szerepe az információs és hálózati társadalomban, a homo interneticus1
világában a hálózati közszféra folyamatos változása és bővülése következtében nem
csökken, viszont jelentősen átalakul. A planetáris társadalom elektronikus, virtuális
közszférája a tömegmédia és a hálózati közszféra elemeit egyaránt magában foglalja és
ez minden eddiginél változatosabb infokommunikációs rendszer kialakulását
eredményezi. A hálózati közszféra bővülésével újabb kreatív formaváltozatai jelennek
meg, úgy, mint a blogszféra, a közösségi videó portálok, wikipédiák rendszere és egyre
újabb internetes kooperációs hálózatok alakulnak ki (commons-based peer production
networks). Emellett terjed a szellemi közjavak (nyílt forráskódú és szabad szoftverek)
fejlesztésének peer production jelegű gyakorlata és a peer-to-peer fájlcsere.2 A
könyvtárnak, mint közintézménynek, és mint nyilvános intézménynek, a felhasználók
kiszolgálása szempontjából semlegesnek, innovatívnak, naprakésznek és integrálónak
kell lennie ahhoz, hogy a felmerülő, megváltozott igényeknek eleget tudjon tenni. A
könyvtárak egyik legjelentősebb előnye a többi intézményrendszerrel szemben, hogy
számos olyan eszközzel rendelkezik és számos olyan eszközt kínál a társadalom minden
rétege számára, melyek használatával képes a különböző egyenlőtlenségeket
kompenzálni.3
2.1 Magyarországi helyzet és nemzetközi kitekintés
A 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó, magyarországi könyvtárügyi stratégia
jövőképe szerint a könyvtári rendszer alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak,
felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek mindenki számára, - a lakóhelytől és
településtípustól független - egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére, elősegítve ezzel a
különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, segítve a
leszakadó térségek és csoportok feldolgozását.4 A társadalmi rétegek széleskörű
kiszolgálása érdekében elengedhetetlen a legújabb IKT (információs és kommunikációs
1 Komenczi Bertalan, Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, Gondolat, 2009. p.31. 2 Uo. p.28. 3 Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány, A könyvtárak szerepe az információs
társadalomban. 2009. < http://www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/konyvtarak_szerepe.pdf >
(megtekintés: 2012.09.03.) 4 Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája. 2010.
< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >(megtekintés: 2012.09.10.)
6
technika) infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése az újabb eszközök használatával
és hálózatok kialakításával.
Nem csak a hazai rendszerek kialakítása és fejlesztése kulcsfontosságú, de a nemzetközi
összefogás és interoperabilitás is előtérbe kerül. Az EuroCloud független non-profit
szervezet alapítóinak legfontosabb célja, hogy az informatikai vállalatokkal, az
elemzőkkel, a felhasználókkal és a döntéshozókkal összefogva átláthatóbbá és
egységesebbé tegyék a szegmens szabályozását és hozzájáruljanak a cloud computing
széles körű elterjesztéséhez. Bellák Zoltán (az EuroCloud Europe alelnöke és az
EuroCloud Magyarország elnöke) szerint céljuk, hogy megmutassák:
„a cloud computing nem csupán a leginnovatívabb és leggyorsabban fejlődő iparág az
IT-n belül, hanem olyan költségcsökkentő és hatékonyságnövelő megoldások halmaza,
amelyeket a kis- és közepes vállalkozások, a nagyvállalatok és a közigazgatási
szervezetek is könnyen, gyorsan és sikeresen használhatnak”.5
Az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű stratégiája az intelligens, fenntartható
és inkluzív növekedés érdekében olyan célokat tűz ki, amely uniós, majd abból
következően nemzeti érdekeket képviselnek. A kiadvány előszavában José Manuel
Barroso öt területet nevez meg, úgymint a foglalkoztatás, a kutatás és innováció,
éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem, amelyek
kiemelkedő szerepet kapnak a célok megvalósítása során.6 Az „Európa 2020” stratégia
középpontjában három prioritás áll:
intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása
inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és
területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése
5 Dávid Imre, EuroCloud Day 2012 : egységes európai stratégia készül. 2012.
< http://computerworld.hu/eurocloud-day-2012-egyseges-europai-strategia-keszul-20120529.html >
(megtekintés: 2012. 06.01.) 6 Európai Bizottság, Európa 2020 : az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája.
Brüsszel, Európai Bizottság, 2010. < http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf >
(megtekintés: 2012. 06. 10.)
7
fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és
versenyképesebb gazdaság elősegítése7
A stratégia összesen hét kezdeményezést javasol a haladás ösztönzésére, amelyek közül
a „Mozgásban az ifjúság”, az „Európai digitális menetrend”, az „Új készségek és
munkahelyek menetrendje”, valamint a „Szegénység elleni európai platform”8
programok mindegyikében jelentős szerepe lehet a könyvtárnak, mint az információ, a
tudás, a kulturális örökség gyűjtő, tároló és közreadó intézményének. Az Európai Unió
az „Európa 2020” stratégiáján belül külön foglalkozik a cloud computing technológia
európai szintű fejlesztésével és támogatásával egy a témával kapcsolatosan
megfogalmazott „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában”
elnevezésű stratégiájában. A stratégia kulcsfontosságú intézkedéseit az alábbiakban
fogalmazták meg:
a felhőalapú szolgáltatások átjárhatóságának, adathordozhatóságának és
visszafordíthatóságának biztosítása és a szükséges szabványok 2013-ra történő
kiválasztása,
uniós szintű tanúsítási rendszerek támogatása a felhőalapú szolgáltatást nyújtó
megbízható szolgáltatók beazonosíthatósága érdekében,
„biztonságos és tisztességes” szerződési feltételek kidolgozása a számítási
felhővel kapcsolatos szerződésekhez, a szolgáltatási szintre vonatkozó
megállapodásokat is beleértve és
az Európai Számítási Felhő Partnerség (European Cloud Partnership)
létrehozása.9
A stratégiára épülő kutatási tevékenységek finanszírozása az EU „Kutatási és
Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogram” (FP7) keretén belül már 2007-től
megkezdődött és a 2013-as év végéig mintegy 50 milliárd euró kerül felhasználásra. A
program öt fő alkotóelemén (Együttműködés, Ötletek, Emberek, Kapacitások, Nukleáris
kutatás) belül az „Együttműködés”-ek elnevezésű a program magja. A tíz
kulcsfontosságú területen belül itt kap helyet az információs és kommunikációs
7 Uo. 8 Uo. 9 Európai Bizottság, Digitális menetrend : új stratégia az európai vállalkozások termelékenységének és a
központi kormányzatok hatékonyságának a számítási felhő révén történő serkentésére. Brüsszel, Európai
Bizottság, 2012. < http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1025_hu.htm > (megtekintés: 2012.10.29.)
8
technológiák terület is, amelyen belül a cloud computing is kiemelkedő szerepet kap. A
2013-ig szóló munkatervben prioritásként fogalmazzák meg, hogy az üzleti alapú
kultúrából egy a társadalmi-központú kultúrába való áttérést szorgalmazzák, ahol a
felhasználók általi innovációk nagyobb teret nyernek, és egyre inkább befolyásolják a
termelést, a társadalmi berendezkedést és az értékteremtést.10
A könyvtár dinamikus intézmény, mert bár alap pillérei, mindenkori jellemzői nem
változnak, azonban ezen feladatok ellátását igazítania kell a kor társadalmi és
technológiai elvárásaihoz. Ma, a 21. század hajnalán lényeges jelentés- és
feladatbővülés jellemző erre az intézménytípusra, amely alkalmazkodó képesség
eredményezi fennmaradását, létjogosultságát. A könyvtár komplex funkcióit más
intézmények nem képesek ellátni. Szerepük naprakész betöltéséhez fejlesztésre,
átalakításokra van szükség, nem csak a technikai eszközök terén, hanem a könyvtári
dolgozók képzésében, mindennapi munkavégzésében is. Mivel a könyvtár működése
külső, társadalmi-kulturális és technikai igényektől, valamint belső (statisztika,
felmérés, stratégia, stb.) körülményektől és hatásoktól is függ, mindig törekednie kell az
innovációra, az olvasók szükségleteinek maximális kielégítésére.
A könyvtár mindig is az emberi ismeret, tudás, információ sajátos reprezentációja
volt.11
Az egész világra kiterjedő könyvtári rendszer egyre teljesebben gazdálkodik az
írásban és más kódolási módokban rögzített, használatában idő- és térkoordinátákhoz
egyre kevésbé kötött emberi ismeretanyaggal. Az új technológiákban és
integrálódásukban rejlő lehetőségek nagyrendszerek kialakulását segítik elő. Általuk
teremthető meg az emberiség tudásanyagának virtuális rendszerbe foglalása és
decentralizált felhasználása. Ahogyan az online szolgáltatások egyre inkább előtérbe
kerülnek és az e-könyvek, egyéb elektronikus dokumentumok, online adatbázisok, az
országos és nemzetközi OPAC-ok (Online Public Access Catalogue) egyre inkább teret
10 Eredeti angol nyelvű szövegrészlet: „We are moving from a business-driven culture to a more ’social-
oriented’ culture where usergenerated innovation becomes more influental and models of production,
social organisation and value creation are changing.”
Európai Bizottság, Work programme 2013: cooperation:ict:information and communication
technologies. Brüsszel, 2012. <
http://ec.europa.eu/research/participants/portalplus/static/docs/calls/fp7/common/32767-
annex_6_to_the_decision_ict_for_cap_en.pdf > (megtekintés: 2012.10.29.) 11 Verók Attila, Bevezetés a könyvtár- és információtudományba. Eszterházy Károly Főiskola, 2011.
< http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_02_bev_konyvtar_es_inftudomany_scorm_02/
239_a_knyvtr_mint_tudsgazdlkod_intzmny_szerepe_a_trsadalom_letben.html >(megtekintés:
2013.03.18.)
9
nyernek a papír alapú tájékozódás és tájékoztatás mellett, úgy a könyvtáraknak és az
információs szakembereknek is lépést kell tartaniuk a változásokkal. A web 2.0 által az
interaktív, felhasználó központú, dinamikus, közösségi tartalmakon alapuló internet
korszakába lépett a világ, hatalmas méretű információ áradat és adat megosztás, tárolás
kezdődött meg az IKT eszközök által. Ez a tendencia azonban nem feltétlenül
eredményez minőségi javulást a felhasználók informatikai, információ szerzési
tudásában, hozzáértésében. Ahhoz, hogy a digitális írástudáshoz (műveltséghez)
szükséges tudásanyag megfelelő időben, keretben és eredményesen a társadalom
elmaradottabb rétegeibe is megérkezzen a könyvtáraknak átfogó, egységes koncepcióra
van szükségük.
Ahogyan a 2008-2013-as időszakra vonatkozó könyvtárügyi stratégiában olvasható: „az
olvasási, információkeresési és digitális kompetenciák fejlesztése révén a könyvtár
nélkülözhetetlen szerepet tölt be a formális oktatás, valamint a nem formális és
informális tanulás támogatásában.”12
Ezen szerepének megvalósításához olyan
célkitűzéseket foglalnak pontokba a hazai könyvtárak számára, amelyek a témához
kapcsolódva, a teljesség igénye nélkül a következők:
1. A könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása, online hozzáférhetővé
tétele és archiválása.
2. Az IKT infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése.
3. A Web-alapú szolgáltatások kiterjesztése, értéknövelt szolgáltatások kialakítása.
4. Új technológiák bevonása a magasabb szintű szolgáltatások közvetítésére:
könyvtár 2.0, blogok, elektronikus hírlevelek, RSS, keresőmotorok, személyre
szabott keresőszoftverek, ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek és
alkalmazások.
5. Elektronikusan elérhető 24 órás szolgáltató könyvtárak kialakítása a
felhasználók elvárásainak rendszeres mérésével, a szolgáltatások fejlesztésével
és értékelésével.
6. Az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének elősegítése a
közérdekű, közhasznú információk és az on-line kormányzati és önkormányzati
szolgáltatások könyvtári hozzáférésének biztosításával.
12 Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája. 2010.
< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >(megtekintés: 2012.06.10.)
10
7. A távoktatási és e-tananyagok, e-felnőttképzési anyagok országos, közös
hasznosítási; távoktatási központok kialakítása a könyvtárakban,
együttműködésben a felsőoktatási intézményekkel és a munkaügyi
központokkal.
8. A felhasználók rendszeres, kompetencia-alapú és moduláris képzése az életen át
tartó tanulás folyamatában, a digitális írástudás széleskörű oktatása.13
Ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi könyvtári célkitűzéseknek és trendeknek eleget
tudjanak tenni szükséges és elkerülhetetlen, hogy az informatika legújabb
technológiájának, a jövő informatikai közművének lehetőségeit megismerjék és
beépítsék működésükbe az információszolgáltató-központok. A következőkben azzal az
új informatikai lehetőséggel foglalkozom, amely költségcsökkentő, energiatakarékos,
személyre szabható és sokrétű, ezáltal a könyvtárak hatékonyságát növelheti, ez pedig a
cloud computing, avagy a számítási felhő.
13 Uo.
11
3. A cloud computing
3.1 A számítási felhő története
A felhő technológiák az 1990-es évek végén kezdtek el a köztudatban is ismertté és a
nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válni. Ennek ellenére maga az elképzelés már
hosszú évtizedes múltra tekint vissza, hiszen a „felhőt” (cloud), mint különböző
informatikai infrastruktúrát, vagy telefonhálózatot szemléltető ábrát már korábban is
használták. Az internet atyjaként emlegetett Vint Cerf szerint a különböző hálózatokat
mindig, mint valamilyen amőbaszerű dolgot ábrázolták, hiszen nincs fix topológiájuk és
változatos földrajzi területeket fednek le.14
Az alapvető elképzelés a felhő
technológiáról már az 1960-as években is felmerült, amikor az informatikus John
McCarthy jövőbeli elképzeléseiben a számítástechnika egyfajta közüzemi
szolgáltatásként fog működni, úgy szerveződik és vesz részt az életünkben akárcsak a
villamosenergia-hálózat, vagy a vízhálózat. Ezt 1961-ben fogalmazta meg és a time-
sharing (időmegosztás) technológia által lehetővé vált a cloud computing fejlesztése,
vagyis egy olyan modell megalkotása, amely lehetővé teszi, egy hálózaton keresztül a
kényelmes és széles körű hozzáférését a konfigurálható számítási erőforrások egy
megosztott tartalmához.15
Az előremutató tendenciák azt mutatják, hogy az IT-szolgáltatás menedzsmentjére
fokozatosan egyre nagyobb hangsúly helyeződik annak érdekében, hogy az informatika
számára a prioritásokat ne a mindenkori technológiai adottságok fejlesztése, hanem
inkább az üzleti igények és az igényelt szolgáltatás minősége határozza meg.
Megkezdődött a működő adat és informatikai központok virtualizálódása, vagyis olyan
számítóközpontok jönnek létre, ahol az egyes rendszerelemek helye, belső vagy külső
volta és konkrét típusa egyre kevésbé játszik szerepet, és ahol az erőforrások igénybe
vétele a terheléstől függően dinamikusan változik. Ennek megfelelően a közműszerű IT-
szolgáltatás tekintetében az alábbi három irányzat válik szét:
14 Scanlon Jessie Holliday - Brad Wieners, The internet cloud. The Industry Standard. 1999.
<
http://homepage.ntlworld.com/margaret.linnell/awesome/source/6/industry_standard_internet_cloud.html
> (megtekintés: 2012.05.31.) 15 NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.
< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.)
12
informatikai közmű (IT Utility): olyan szolgáltatás, amely esetében a
szolgáltatók az ügyfeleiket az „egy infrastruktúra-több ügyfél” (one-to-many)
üzleti modell szerint szolgálják ki, és amelynek két jellemző területe az
infrastrukturális közmű és a szoftverközmű;
grid-számítástechnika (Grid Computing): erőforrások olyan lazán kapcsolódó
rendszere, amelyek több különböző szervezet tulajdonában vannak, de
amelyeket egy közös probléma megoldására koordináltan használnak;
hiperszámítástechnika (Cloud Computing): olyan szolgáltatás, amely esetében a
nagymértékben és mindkét irányban, elasztikusan skálázható eszközeiket,
valamint informatikai közmű által támogatott képességeiket a szervezetek
szolgáltatásként nyújtják nagyszámú, külső ügyfelük számára az internet
technológiák felhasználásával.
Az irányzatok közös jellemzője, hogy a számítási kapacitás és más IT-funkciók
fokozatosan eltűnnek az egyes asztali gépekről annak érdekében, hogy széles körben
használható szolgáltatásokként jelenhessenek meg az interneten.16
A számítási felhő
nyújtotta lehetőségeket elsősorban az infrastruktúra és a web-alkalmazások tömeges
szolgáltatására használják. Az infrastrukturális szolgáltatások esetében számítási- és
tárkapacitásról, a web-alkalmazásokat illetően pedig az irodai munkavégzésről, a
mikrofizetésről és a kiskereskedésről beszélhetünk.17
3.2 A számítási felhő működési elve
A „felhőt” az internet metaforájaként is szokták említeni, mivel a technológia lényege a
hálózatok és az erőforrások megosztott használata. A felhasználók valósidejű és egyben
arányosan növekvő információforrásokat és szolgáltatásokat használhatnak, amelyek
többnyire valamilyen internetes böngésző segítségével érhetők el. Az adatok nem a saját
számítógépünkön, hanem egy szerveren tárolódnak, amelynek számos előnye és
hátránya is van. Az igénybe vehető szolgáltatások forrásai adatközpontokban
tárolódnak, amelyek a lehetőséget kínáló fejlesztők szerverparkjai többnyire. A
szolgáltatások mögött hiper-adatközpontokból álló infrastruktúra áll, amelyek a
16 Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.
< http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6440%3Ait3-2-1-10-
u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés: 2012.06.01.) 17 Uo.
13
szerverfarm mellett specializált szoftvereket is alkalmaznak. Az óriási szervertelepek
hatalmas mennyiségű szabványos szerverből álló infrastruktúrát rejtenek magukban,
amelyre egy virtualizáló, teljesítmény elosztó és terhelésoptimalizáló köztes
szoftverréteg települ. A szolgáltatásokat egy strukturált katalógusból választja ki a
felhasználó, amelyhez olyan metaadat leírások kapcsolódnak, amelyek segítségével a
szoftver a mindenkori igényeknek megfelelően tudja konfigurálni és virtualizálni a
hardverelemeket. A felhasználók által igénybe vett szolgáltatások futtatását az
úgynevezett rendszermenedzsment modul vezérli, valamint kezeli és javítja az esetleges
hibákat és tartja a kapcsolatot a felhasználókkal. Az architektúra fontos részét képzi a
monitorozásra és mérésre szolgáló egység, amely automatikusan gyűjti az adatokat a
szolgáltatások működéséről, hogy pontos statisztikai adatok álljanak rendelkezésre a
szolgáltatások garantált minőségének betartásáról, a teljesítményszabályozás és
terhelésoptimalizálás javítása céljából, valamint a felhasználó által igénybe vett
kapacitások nagyságáról, amely a díjszabás alapját képzi.18
A megosztott és egy- és valósidejű igénybevételnek köszönhetően, a „felhőben”
elérhető szolgáltatások közül akár virtuális gépeket, adatbázisokat, operációs
rendszereket, vagy alkalmazásokat használunk, az adatok bárhonnan könnyen elérhetők,
és akkor sem vesznek el, ha a saját számítógépünk meghibásodik. A szolgáltatásoknak
mindenidőben, napi 24 órában elérhetőnek kell lenniük, hiszen a szünetelés
elképzelhetetlen. Mivel az adataink egy távoli számítógépen tárolódnak, ezért a
szolgáltató biztosítja az adatok tárolását, hozzáférhetőségét és védelmét.19
Ez egyrészt
előny, mivel nem a saját gépünket terheljük, másrészt a felhasználónak bizalommal kell
fordulnia a szolgáltatóhoz, mivel az adatok tárolásának pontos helyét nem tudjuk, sem a
védelmükre használt technológiák megingathatatlanságát. A szolgáltatások rugalmasak,
ami azt jelenti, hogy a felhasználó maga döntheti el, hogy mely részeire van szüksége és
be- és kikapcsolhatja, azaz maga bővítheti vagy szűkítheti az igénybevett szolgáltatás
összetételét.
18 Uo. 19 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud
computing. Budapest, Typotex Kiadó, cop. 2011.
<
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_Szamitasifelhoben/
Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html > (megtekintés: 2012. 06.01.)
14
A felhőszolgáltatások magukba foglalnak egy kezelőfelületet, amely a szolgáltató
számára teszi lehetővé, hogy a különböző informatikai rendszerek és fizikai
infrastruktúrák hozzáférhetőségét koordinálja. A rendszereknek számos felhasználót
kell kiszolgálniuk egy időben, így a biztonsági és kommunikációs protokollok
elengedhetetlenek az eltárolt adatok védelme érdekében. A felhő alapú technológiák
által igénybe vehető szoláltatásokat és forrásokat a felhasználók általában idő, vagy
tárhely arányos díjazás fejében vehetik igénybe, de többnyire megtalálhatók az ingyenes
lehetőségek is. A használó maga döntheti el, hogy mennyit áldoz a használatra és a
díjszabás rugalmassága a magánfelhasználástól egészen az üzleti szféráig biztosíthat
opciókat. Az alapján, hogy az egyes informatikai rétegek hol
foglalnak helyet fizikai értelemben, ki kezeli azokat, és hogy mennyire flexibilisek,
többféle számítási felhő terítési és telepítési módról beszélhetünk.
A legelterjedtebbek:
Privát számítási felhő (Private cloud)
Infrastrukturális számítási felhő (Infrastructure as a Service)
Platform, mint számítási felhő (Platform as a Service)
Szoftver, mint számítási felhő (Software as a Service)
3.3 Gazdasági érvek
Az új egyéni, kis- és nagyvállalati igényeket egyaránt kielégítő informatikai lehetőségek
megjelenésével sztenderd és testre szabható szolgáltatások, tetszőleges számú és
teljesítményű számítógép és tárterület bérelhető az igény felmerülésekor. Ennek háttér
feltételeit a világszerte kiépített hatalmas adatközpontok, a hálózati sávszélesség
növekedése, a virtualizáció, az infrastruktúrát kezelő szoftverháttér és új
alkalmazásfejlesztő eszközök teszik lehetővé. A számítási felhő (cloud computing) az
informatikai szolgáltatások bérleti rendszerű igénybevételével, jelentősen csökkenti az
informatikai infrastruktúra helyi kiépítésének szükségességét. Az informatikai
szolgáltatások olcsóbbá válnak, mivel az adatközpontok kihasználása többszöröse is
lehet a helyi infrastruktúra kihasználásánál.20
A felhő technológiák legnagyobb előnye a
vállalatok és közintézmények számára, hogy nem kell drága szoftvereket és házon
belüli számítástechnikai infrastruktúrát kiépíteniük, vagy helyi adattárolásról
20 Uo.
15
gondoskodniuk, mivel a szolgáltatók megfizethetőbb és hatékonyabb
információtechnológiai rendszereket kínálnak, amelyek a távoli elérést és a
legmodernebb adattárolási és szoftver lehetőségeket biztosítják.
Az internet szolgáltatások terén innovatív ötleteket kidolgozó fejlesztőknek már nem
lesz szüksége nagy tőkeberuházásra a szolgáltatásnyújtásnál alkalmazott hardver, vagy
az ezt működtető munkaerő költségei esetében. Nem kell attól tartaniuk egy olyan
szolgáltatáshoz kapcsolódó túlságos készletfelhalmozás miatt, amelyik népszerűsége
végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és amellyel drága erőforrásokat
vesztegettek volna el. A méretgazdaságosság és a statisztikai egyesítés (multiplexing)
előnyei vezettek el ahhoz, hogy néhány számítási felhő szolgáltató leszoríthatja a nagy
adatközpontjai működési költségeit.21
A szolgáltatásnyújtók élvezhetik a leegyszerűsödött szoftver üzembe helyezését,
fenntartását és a központi verziókezelést, ugyanakkor a felhasználók bármikor, bárhol
hozzáférhetnek a szolgáltatáshoz,22
könnyebben oszthatnak meg egymással adatokat és
ezáltal az online kooperáció, valamint az osztott munkavégzés és a biztonságos
adattárolás is könnyen elérhetővé válik.
21 Századvég Gazdaságkutató Zrt., A számítási felhő. [Budapest], Századvég Politikai Iskola Alapítvány,
2011.
< http://www.szazadveg.hu/files/hirek/A-szamitasi-felho.pdf > (megtekintés: 2012.06.01.) 22 Uo.
16
4. A számítási felhő rendszerezése, típusai
4.1 Jellemzők
A számítási felhő tehát számítógépek csoportja, amely egy csoport birtokában van és a
felhasználók bérlet révén hozzáférhetnek az egyesített teljesítmény egy adott részéhez.23
Azáltal, hogy a felhasználók saját igényeiknek megfelelően, a felhők nyújtotta
szolgáltatások bármelyikére bármikor „le- és felcsatlakozhatnak” számos lehetőség áll a
rendelkezésükre. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal (NITS) által publikált
kiadványban a fő jellemzőket a következőképpen határozzák meg:
1. Igény szerinti önkiszolgálás (On-demand self service): a fogyasztó a
szolgáltatótól automatikusan, emberi beavatkozás nélkül képes a
számítási felhő kínálta kapacitást igénybe venni. (Pl. tárhely, e-mail
szolgáltatás, stb.)
2. Átfogó hálózati hozzáférés (Broad network access): a fogyasztók
igényeit és érdekeit maximálisan figyelembevevő hozzáférési lehetőséget
biztosít, amely szabályozott, ugyanakkor feltételezi a szolgáltatások és a
hozzáférési eszközök sokszínűségének lehetőségét.
3. Erőforrás készlet (Resource pooling): a szolgáltató számítási, tárolási,
adat továbbítási kapacitásokat biztosít több fogyasztó számára egyszerre,
a több felhasználós modell alapján, ami azt is jelenti, hogy amikor a
kapacitásokra már nincs szüksége a fogyasztónak, azt visszaveszi tőle és
kiadja másak. Az erőforrás készletek tényleges nagysága, műszaki
szerkezete és elhelyezkedése nem pontosan ismert az igénybevevő
számára, így nincs kontrollja azok felett. Tulajdonképpen a „felhő” maga
is azt jelképezi, hogy az informatikai architektúra a fogyasztó számára
lényegtelen.
4. Gyors rugalmasság (Rapid elasticity): a fogyasztó az erőforrás
készletekből tetszés szerinti mennyiséget igényelhet, vagy mondhat
vissza, vagyis az igénybe vett szolgáltatás gyors, automatikus és azonnali
fel- és lefelé való skálázhatóságát jelenti. A fogyasztó számára az
23 Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.
< http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6440%3Ait3-2-1-10-
u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés: 2012.06.01.)
17
erőforrásoknak bármikor, korlátlan mennyiségben rendelkezésre kell
állniuk és kisajátíthatónak kell lenniük.
5. Mért szolgáltatás (Measured service): a felhő rendszerek automatikusan
ellenőrzik és optimalizálják az erőforrások kihasználtságát és
szétoszthatóságát valamilyen szempont szerint. Emellett az erőforrások
használata figyelemmel kísért, ellenőrzött és statisztikailag kimutatható
mind a felhasználó, mind a szolgáltató részére az átláthatóság kedvéért.24
4.2 Szolgáltatási modellek
Szolgáltatási modellek tekintetében alapvetően 3 jól elkülönülő architektúráról
beszélhetünk, amelyek a következők:
1. Szoftver, mint szolgáltatás (Software as a Service, SaaS): azt a lehetőséget
foglalja magába, hogy a fogyasztó a szolgáltató által kínált alkalmazásokat a
számítási felhő infrastruktúráján keresztül használja. Az alkalmazások olyan
kliens felületen keresztül érhetőek el, mint egy webböngésző, vagy valamilyen
program interfésze. A fogyasztónak nincs kontrollja a szolgáltató által biztosított
felhő infrastruktúrájára, úgymint a hálózatra, a szerverekre, vagy az operációs
rendszerre, ugyanakkor korlátozott, felhasználó specifikus konfigurációkat
végezhet. A felhasználó nem tudja követni, hogy a szolgáltatás honnan ered,
milyen architektúra szolgálja ki, csak a számára hozzáférhető adatokat látja. A
SaaS szolgáltatók vállalják a szerver oldali szoftver naprakészen tartását és
biztonságos üzemeltetését. A fogyasztóknak nem kell fizetniük a szoftver
licenszért, vagy telepíteni programokat, csak a szoláltatásért fizetnek. Az
alkalmazások tartalmaznak mérési és monitorozási lehetőségeket, így a
felhasználók és a szolgáltatók egyaránt követhetik a kihasználtságot.25
A
testreszabhatóság korlátozottsága miatt, a felhasználó azt kapja, amit a
szolgáltató kínál, így az egyéni elképzelések felmerülésekor érdemes a
következő architektúrákkal megismerkedni.
24 NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.
< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.) 25 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud
computing. Budapest, Typotex Kiadó, cop. 2011.
<
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_Szamitasifelhoben/
Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html > (megtekintés: 2012. 06.01.)
18
2. Platform, mint szolgáltatás (Platform as a Service, PaaS): ez esetben a
felhasználó számára engedélyezett a saját maga által létrehozott, vagy
megszerzett alkalmazások, könyvtárak, szolgáltatások és eszközök telepítése,
amelyeket a szolgáltató támogat. A fogyasztónak ez esetben sincs kontrollja a
használt felhő infrastruktúra befolyásolására, úgy ahogyan a hálózatra, a
szerverekre, az operációs rendszerre, vagy a tárakra sem, de a telepített
alkalmazásokat felügyelheti, konfigurálhatja és az alkalmazás megosztási
környezetét beállíthatja.26
Megoldást jelent az egyedi szoftverek azonnali
üzembe helyezésére, üzemeltetésére, és a skálázást és a monitorozást is
követhetjük, ami által költséghatékony, és a felmerülő sokszoros terhelésekre is
jó alternatívaként szolgálhat. A teljes szoftverfejlesztés életciklusa a számítási
felhőben történik a fejlesztésen, a tesztelésen át az üzembe helyezésig. Ezáltal a
költségek csökkennek, a minőség és a hozzáférhetőség pedig nő. Az
adatvédelem és adatátvitel védelem rendkívül fontos, valamint a mérhetőség is
mind a szolgáltató, mind a fogyasztó oldaláról.27
3. Infrastruktúra, mint szolgáltatás (Infrastructure, as a Service, IaaS): ez az
architektúra kínálja a legtöbb lehetőséget a fogyasztók számára, hiszen
gyakorlatilag magán a felhő infrastruktúráján kívül mindent maguk
menedzselhetnek az operációs rendszert, a tárhelyet, a telepített alkalmazásokat,
valamint bizonyos mértékig a hálózati összetevőket is. A szolgáltatók az
infrastruktúrát (a „hardvert”) biztosítják, a virtuális gépeket, a virtuális
környezettel, így a felhasználóknak nem kell szervereket, szoftvereket,
tárhelyeket létesíteniük és fenntartaniuk.28
A költségek a felhasznált erőforrások
mennyiségének függvényében változnak, a használattal arányosak.29
A cloud computing esetében tehát ez a három alapvető szolgáltatási modell az, amely
közül választhatunk a kapacitásunkhoz, igényeinkhez mérten. Nyilvánvalóan a
26 NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.
< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.) 27 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud
computing. Budapest, Typotex Kiadó, cop. 2011.
<
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_Szamitasifelhoben/
Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html > (megtekintés: 2012. 06.01.) 28 Uo. 29 Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.
< http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6440%3Ait3-2-1-10-
u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés: 2012.06.01.)
19
célközönség és a konfigurálhatóság tekintetében jelentős eltérés van közöttük, de ez
biztosítja a megfelelő modell kiválasztását, valamint az egyértelmű
megkülönböztethetőséget.
Összefoglalva a szolgáltatási modellek egymásra épülnek és különböző felhasználói
közönséget céloznak meg. A SaaS esetében egyértelműen a végfelhasználókról, a PaaS
esetében az alkalmazás fejlesztőkről, az IaaS esetében pedig a hálózat építőkről és
informatikusokról beszélhetünk, mint célközönség. Végül pedig meg kell említeni azt
az esetet, amikor a fenti modellek együttes igénybevétele történik. Ennek az elnevezése
az Everithing as a Service (XaaS, Eaas, *aaS).30
1. ábra Számítási felhők szolgáltatási modelljeinek felépítése31
30 Uo. 31 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud
computing. Budapest, Typotex Kiadó, cop. 2011.
<
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_Szamitasifelhoben/
Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html > (megtekintés: 2012. 06.01.)
20
4.3 Telepítési modellek
Zárásképpen pedig a számítási felhők telepítési, terítési modelljeit veszem sorba,
amelyek tulajdonképpen a hozzáférhetőséget helyezik előtérbe, vagyis aszerint vannak
csoportosítva a modellek, hogy ki, kinek és milyen mértékben osztja meg a
szolgáltatások igénybevételét.
Alapvetően négy modellt különböztet meg a NITS:
1. Privát felhő (Private cloud): ez esetben a felhő infrastruktúra kizárólagos
használója egy önálló szervezet, amely több fogyasztót tömöríthet magába. A
szolgáltatás ez esetben lehet a szervezet tulajdona, amely működteti, irányítja.
2. Közösségi felhő (Community cloud): a modell lényege, hogy a számítási felhő
nem nyilvános, hanem csupán néhány, azonos tevékenységet folytató szervezet
között megosztott. A szolgáltató lehet a tevékenységek miatt összefogó
szervezetek egysége, vagy akár egy harmadik fél is.
3. Nyilvános felhő (Public cloud): ez a nagyközönség számára nyitott
infrastruktúra, amely tulajdonában és irányítása alatt állhat valamilyen
vállalkozásnak, tudományos vagy kormányzati szervezetnek, vagy ezek
kombinációjának.
4. Hibrid felhő (Hybrid cloud): a hibrid számítási infrastruktúrák esetében több
különböző felhő modell együttes használata történik (privát, közösségi, vagy
nyilvános), amelyeknek megmaradnak az egyedi jegyei, ugyanakkor
szabványosított vagy egyéni technológiával átjárhatóságot biztosítanak a
rendszerek között, amely által az adatok és alkalmazások hordozhatóságát teszik
lehetővé.32
Egy másik megközelítésben a számítási felhő szolgáltatási modelljeit a
következőképpen lehet csoportosítani: infrastruktúra, platform, alkalmazások és
szolgáltatások.
Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a különböző típusok mire használhatók és néhány
példával szemlélteti is az egyes működő megvalósításokat. A táblázat alapján is látható,
32 NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.
< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.)
21
hogy több felhő szolgáltatás esetében egyszerre több típust is együttesen alkalmaznak, a
működés szempontjából elmondható, hogy a hibrid terítési modell nyerhet jelentős teret
sok esetben. A Google esetében egyszerre kínál platformot és ugyanakkor
alkalmazásokat is. A következőkben ezekkel a lehetőségekkel foglalkozom
részletesebben, a fő hangsúlyt a Google Docs/Drive kínálta alkalmazásokra helyezve.
Típus Használat Példák
Infrastruktúra Tárhely vásárlás /
szerver használat, bérlés Amazon S3
Platform
Meglévő szoftver
platform bérlése saját
alkalmazások építésére
Google Apps Engine
Alkalmazások
Szoftver alkalmazások
használata webböngésző
használatával
Google Docs/Drive
Salesforce.com
Szolgáltatások
Szolgáltatások
használata webböngésző
segítségével
ADP
2. ábra Számítási felhők típusai használat szerint33
33 Matt Goldner, Wind of change : libraries and cloud computing. OCLC, 2010.
< http://www.oclc.org/multimedia/2011/files/IFLA-winds-of-change-paper.pdf > (megtekintés:
2012.06.08.)
22
5. A Google Drive
5.1 A Google Drive bemutatása
A Google számos felhő technológiára épülő szolgáltatást kínál egyéni és üzleti ügyfelek
számára. Igénybevételükhöz nincs másra szükség csak egy Google fiókra (e-mail cím és
jelszó együttesével használható), amely nem feltétlenül csak a Gmail - szintén a Google
kínálta e-mail szolgáltatásban használt - elektronikus levelezési címmel igényelhető. Az
1998-ban létrejött Google Inc. az informatikai újdonságok, a webes fejlesztések
élvonalában van és a kezdeti keresőszolgáltatás folyamatos tökéletesítése mellett, az
elmúlt, közel másfél évtizedben tucatnyi ingyenes szolgáltatást adott az internetezők
kezébe.
Szoftver, mint szolgáltatás (SaaS) modellű számítási felhői között található meg a Docs,
vagy, ahogy a 2012-es évtől említik a Drive. Ingyenes, web alapú irodai szolgáltatás
csomagról beszélhetünk a Drive esetében, azonban számos plusz lehetőség társul hozzá
offline és online egyaránt. Maga a Docs kezdetei már 2006-ban megjelentek a Gmail
kiegészítő funkciójaként, amikor is a Google egy Writely elnevezésű szövegszerkesztő
kiegészítő programot csatolt a levelező szolgáltatáshoz, valamint a Spreadsheets
táblázatkezelő alkalmazást. Mára a Google Docs tartalmazza az alapvető irodai
programokat (szövegszerkesztő, prezentáció készítő, táblázat kezelő, űrlap készítő,
adatbázis kezelő, rajzoló program) és előre felkínált sablonokban is dogozhatunk.
Ezenkívül az interneten böngészés közben talált, vagy saját gépünkön tárolt
dokumentumokat is elmenthetjük saját fiókunkba, még akkor is, ha nem Docs-
kompatibilis, vagyis nincs korlátozás a fájl típusokat illetően, így gyakorlatilag online
tárhelyként is funkcionál. Nem csak elmenthetjük a Docs által készített
dokumentumokat, vagy a külső helyről származóakat, hanem azokat a kívánt beállítások
szerint saját gépünkre is menthetjük és a szinkronizálás segítségéve, fiókunkba való
bejelentkezés után bárhol, bárhonnan megnyithatjuk és letölthetjük. Lehetőségünk van
több jogosultsági (hozzáférési, láthatósági, szerkesztési) szint beállítására, valamint
online, valós idejű együttműködő munkára is, hiszen a dokumentumokat egyszerre
többen is láthatják és szerkeszthetik is. A jól áttekinthető dokumentumlista ikonokkal,
névvel, a létrehozó nevével és az utolsó módosítás idejével szembetűnően mutatja a
23
lényeges információkat az állományokról és az egyszerű mappa- és megosztáskezelés
által rendkívül egyszerűvé válik a rendszerezésük. A Drive új elnevezés azért vált
szükségessé, mert a Google már számítógépre, vagy egyéb mobil eszközre telepíthető
alkalmazást is biztosít a felhasználók számára, valamint egyre inkább áthelyeződik a
tárolás és szinkronizálás lehetőségének kiemelésére, ami kihangsúlyozza, hogy felhőben
tárolódnak az adatok és a munkavégzés is ott történhet. A Drive segítségével az e-
mailes fájltovábbítás szükségtelenné válik, hiszen pontosan megadható, hogy ki kapja
meg, ki láthassa a fájlokat, így nincs többé szükség az e-mail mellékletkén való
fájlküldésre. Elmondható, hogy szinte platform független (Microsoft Windows, Linux,
Machintos gépeken egyaránt használható) és a népszerű böngészők közül (Mozilla
Firefox, Google Chrome, Internet Explorer, Safari) is mindegyikben teljes körűen
használható, de természetesen a Google saját böngészőjében, a Chrome-ban a
legoptimálisabb a felhasználói környezet.34
34 Google drive sugó < https://support.google.com/drive/?hl=hu > (megtekintés: 2012.06.12.)
24
5.2 Google Drive használata
5.2.1 A Google Drive felülete
A Google Drive webes felületére belépve, saját fiókunk beállításainak megfelelő
elrendezésben, a tárhelyben elhelyezett fájlok és mappák jelennek meg, valamint a
fájlkezelés és a fiókbeállítások menüsorai. A fájlműveleteket biztosító nyitó oldal a
Drive egyik kezelőfelülete, azonban nem az egyetlen. Mivel a Google szolgáltatása nem
csak tárhelyet biztosít, hanem egy komplett ügyviteli programcsomagot is, ezért egy
másik felülettel is találkozhatunk, ez pedig az online dokumentumszerkesztő. Mind két
felület jól tagolt, egységesített menürendszerrel rendelkezik és a felhasználó maga
állíthatja be a felület elrendezését, amennyiben szükséges.
Online, valósidejű szerkesztésre van lehetőség és a módosítások folyamatos mentésével
nem kell attól tartanunk, hogy az adataink elvesznek egy esetleges áramszünet, vagy
más meghibásodás miatt. A Google a keresés igazi szakértője, ezért természetesen a
Drive-ba is beépítettek egy kereső felületet, amely számos előre felkínált keresési
feltétellel egyszerűsíti és gyorsítja a pontos találati lista kinyerését. A Drive használata
közben a további Google szolgáltatásokat is elérhetjük, használhatjuk, sőt az
átjárhatóság és a kompatibilitás sem jelent gondot.
Ahhoz, hogy a Drive-ot teljes körűen és maximális hatékonysággal használhassuk, a
hozzátartozó telepítendő alkalmazást a különböző platformfelületeknek megfelelően
telepítsük. A telepítést követően az online tartalmak a merevlemez kijelölt
meghajtójának egy mappájába töltődnek és innentől akár a webes felületen, akár offline
hozunk létre egy fájlt és helyezzük ebbe a mappába, a szinkronizálást követően bárhol,
bárhonnan elérhetjük, szerkeszthetjük online (csak a Google kompatibilis
formátumokat).
A webes felület Chrome böngészőben:
1. Mappa, fájl és egyéb tárhely műveletek, naplózások
2. Mappa és fájl lista: mappa és/vagy fájl névvel (a dokumentum típusnak
megfelelő ikonnal), tulajdonossal (létrehozó) nevével, az utolsó módosítás
idejével (és nevével)
3. Felhasználói felület rendezéséhez kapcsolódó és egyéb beállítások
25
4. Keresési felület
5. A Google fiókhoz tartozó értesítési terület
6. Állandó Google menüsor, további szolgáltatásokkal
5.3 Beállítások
Mielőtt belefognánk a Drive használatába, érdemes figyelmet fordítani a beállítási
lehetőségekre. A beállítások között vannak:
Általános beállítások: a fiókra és profilra vonatkozó lehetőségek, nyelv és
időzóna, tárhely méret, fájlok megnyitásának helye, módosított fájlok kiemelése.
Feltöltés beállításai: konvertálás Google Docs formátumra, konvertálás szöveg
formátumra, megerősítés kérése.
Az általános beállítások automatikusan, beavatkozás nélkül is megfelelő működést
biztosítanak, de ha szükséges megváltoztathatók. A Drive esetében nincsenek olyan
tárhely növelési lehetőségek, mint például a Dropboxnál, viszont fontos megjegyezni,
hogy egyrészt a kapott tárhely mérete is eleve nagyobb, valamint csak a nem Google
Docs formátumú fájlok esetében számít a feltöltött fájlok mérete. Ez azt jelenti, hogy ha
csak Google Docs formátumú fájlokat tárolunk a Drive-ban, akkor nagyon jól lehet
gazdálkodni az 5 GB-nyi tárhellyel.
3. ábra Google Drive webes felület
26
5.4 Tárhely méret és adatbiztonság
A Google által kínált Picasa (1 GB) és a Gmail (10GB) szolgáltatások tárhelyei nem
képzik részét ennek az 5 GB-nak. Továbbá, ha megtelik az 5GB-nyi tárhelyünk a
Driveban, akkor csak a fájl szinkronizálás és feltöltés „nem fog működni”, de Google
dokumentumokat továbbra is tudunk létrehozni és szinkronizálni. Amennyiben még
sem vagyunk elégedettek az ingyenesen kapott tárhely méretekkel, a Google-nél is
lehetőség van nagyobb bérlésére 25 GB-tól egészen 16 TB-ig, és az üzleti szférának is
vannak ajánlataik.
A valós idejű mentés által minden egyes módosítás azonnal mentésre kerül, azonban
visszavonni is tudunk műveleteket. Abban az esetben, ha törtünk valamilyen fájlt, az
nem kerül végleges törlésre, hiszen a Drive-nak is van „Lomtára” és a törölt állományok
először ide kerülnek. A „Lomtár” is a teljes tárhely méret részét képzi, ezt ürítve is
szabadíthatunk fel helyet. Azonban fontos megjegyezni, hogy az innen törölt
állományok nem visszaállíthatók többé.
4. ábra Beállítási lehetőségek
27
Az állományok másolásvédelmére a Google három hozzáférési mód beállítását teszi
lehetővé:
Public: bárki szabadon hozzáférhet az interneten keresztül
Link: csak a link birtokosai férhetnek hozzá
Private: saját felhasználás, nyilvánosan nem látható, nem hozzáférhető
5.5 A Google Drive telepítése
Ahhoz, hogy a weben elérhető és az offline (az asztali, vagy mobil eszközön tároltak)
állományaink szinkronban legyenek szükséges a Google Drive alkalmazás telepítése. A
telepítés során megadhatjuk a Google Drive mappánk helyét (ahová a szinkronizálandó
fájlok kerülnek). A program indítható az operációs rendszer indulásával egy időben és
így nem kell a továbbiakban a szinkronizálás elindításával foglalkoznunk. Ugyanakkor,
ha azt szeretnénk, hogy a szinkronizálás szüneteljen erre is van lehetőség. A program a
háttérben fut és az értesítési területen található meg (Windows esetében). Kattintással
előhozható a menü, amelyben látható, hogy milyen fiókkal kapcsolódunk és a
tárhelyünk állapota is, valamint, hogy folyamatban van-e szinkronizálás. További
beállítások is rendelkezésünkre állnak; megadhatjuk például azt is, hogy mely mappákat
kívánjuk szinkronizálni és másik fiókkal is kapcsolódhatunk.
5. ábra Offline beállítási lehetőségek
28
6. Google dokumentumok
A Google Drive nem csak tárhelyet biztosít, hanem egy irodai csomagot is, amely a
weben elérhető, felhő alapú szolgáltatás, mivel az ott létrehozott dokumentumok nem a
saját számítógépünkön tárolódnak, hanem egy távoli a Google által biztosított
szerveren. Minden adatmentés valósidejű és ezeket böngészőben, vagy szinkronizálást
követően a merevlemezünkön tárolva is elérhetünk.
A Google Docs egy online szövegszerkesztő, amellyel dokumentumokat hozhatunk
létre és formázhatunk, valamint azokat másokkal együtt szerkeszthetünk egy időben is
akár.
6.1 Dokumentumok létrehozása és mentése
Alapvetően háromféleképpen hozhatunk létre dokumentumokat:
1. A Drive-ban a „Létrehozás” gombra kattintva kiválaszthatjuk a létrehozni kívánt
dokumentum típust és ezután megkezdhetjük a szerkesztést. Mivel automatikus
mentés történik, ezért nem kell a mentéssel bajlódnunk és az utolsó mentés
idejéről folyamatos tájékoztatást kapunk a szerkesztés alatt álló dokumentum
fölötti területen. Az itt elkészült dokumentumokat lementhetjük
merevlemezünkre a kívánt fájl típusban (HTML, RTF, Word, Open Office, PDF,
egyszerű szöveg), de amennyiben telepítettük a Drive alkalmazást szinkronizálás
által is elérhetővé válik a számítógépünkön (vagy a használt eszközön).
2. Feltölthetünk már meglévő állományt és azt Google Docs formátumra való
konvertálás után szerkeszthetjük. A következő fájl típusok feltöltésére és
konvertálására van lehetőség: HTML, TXT, ODT, RTF, DOC, DOCX. Érdemes
megjegyezni, hogy feltöltött és konvertálni kívánt dokumentumok méretét
illetően néhány megkötést tesz a Google: a fájlok mérete nem haladhatja meg a
2 MB-ot, illetve a karakterek száma az 1 millió 24 ezer karaktert.
3. A Google által felkínált sablonokból kiválasztjuk a megfelelőt és abban kezdjük
meg a szerkesztést.
29
6. ábra Dokumentumok létrehozása
6.2 Szerkesztés és formázás
Az online szerkesztőfelület nagymértékben hasonlít a népszerű szövegszerkesztők
felületéhez és elrendeléséhez. Egy létrehozott dokumentum esetében 5 nagy területre
oszthatjuk a képernyőt:
1. A dokumentum neve: kattintással átírhatjuk és tájékozódhatunk a tartalmazó
mappáról is, valamint szerkeszthetjük is a mentési helyét a dokumentumnak.
2. Menüsor: számos szövegszerkesztéshez szükséges funkciót érhetünk el.
3. Eszköztár: a gyakran használt parancsok ikonjai találhatók itt és további
matematikai eszköztárral bővíthető.
4. A dokumentum szerkeszthető felülete: vonalzóval a tabulátorok és margók
használatának megkönnyítésére.
5. Online funkciók: kommentek hozzáadása lehetséges, valamint meg is oszthatjuk
másokkal a dokumentumot. Minden felhasználó, akinek joga van a
dokumentumhoz hozzászólást írni, itt teheti meg és kommentekről értesítés is
kérhető.
30
Szerkesztés közben más felhasználók is követhetik a dokumentum formájának
alakulását és akár közbe is avatkozhatnak, amennyiben van hozzáférési és szerkesztési
joguk.
Egy nem Google Docs formátumú, már meglévő állomány Docs formátumúra
konvertálását követően előfordulhat, hogy nem minden beállítás marad meg a
dokumentumban, mivel bár széles skálájú az online szerkesztő által kínált funkciók
száma, de mégis egy korlátozott képességekkel bíró szerkesztővel állunk szemben.
Ezért érdemes a konvertált dokumentumot átvizsgálni, vagy már a kezdetektől az online
szerkesztést választani.
Gyakorlatilag a betűformázástól, a stílusok használatán át, a táblázatok beillesztéséig
minden olyan gyakran használt szövegszerkesztési funkciót elérünk, amelyet egy
telepített szövegszerkesztő programban. Vannak azonban olyan lehetőségek, amelyek a
Google Docs-ot azzá teszik, ami, vagyis a közös munkavégzést maximálisan támogató,
az idő-tér-platform-hely korlátokat lebontó felhő alapú szolgáltatássá és ezek a csak
online elérhető beépített funkciók.
7. ábra A dokumentum szerkesztőfelülete
31
6.3 Online szerkesztési funkciók
A többlet funkciókkal, amelyek mindegyike az online térben való szerkesztés előnyeit
használják ki elsősorban az „Insert” és a „Tools” menüpontokban találhatók meg.
Az „Insert” menüben a dokumentumokhoz csatolhatunk
külső állományokat, kommenteket, fej- és lábléc
bejegyzéseket és egyéb karaktereket.
Képek beszúrása esetén olyan
funkciókkal találkozhatunk,
amelyek az internet adta
lehetőséget használják ki.
Beszúrhatunk bármelyik
meghajtónkon lévő képet
„Drag & Drop” technikával,
készíthetünk képernyőképet,
beilleszthetünk URL, vagy Google képkereső
használatával és akár a Picasa Web Albumainkból is
szúrhatunk be képet.
Továbbá linkeket és képleteket is egyszerűen beilleszthetünk és így a munkavégzés
nagymértékben leegyszerűsödik. Amennyiben különböző ábrákat szeretnénk készíteni a
„Rajzoló” felületen ezt is megtehetjük és csatolhatjuk a dokumentumhoz. Mind ezt
természetesen a többi felhasználó is megteheti, akinek van joga a dokumentum
szerkesztéséhez. Ezáltal az online kollaboratív munka hatékonyabbá válik és mivel a
módosítások visszakövethetők („See revision history” menüpont segítségével) a
módosítók neve és az időpont is látható.
A „Tools” menüben a „Research” paranccsal egy belső kereső hívható meg, amely a
Google kibővített keresője a Docs-ra specializálva. Egy lebegő ablak jelenik meg és itt
különböző szempontok alapján kereshetünk a dokumentumhoz szükséges további
adatokra. A találati listából szintén a „Drag & Drop” technika segítségével
beilleszthetünk képeket, szövegeket és linkeket a dokumentum megfelelő pontjába, így
a szerkesztőfelületről gyakorlatilag ki sem kell lépnünk.
8. ábra Az "Insert" és a
"Tools" menü
32
Ebben a menüpontban található még egy „Szótár” is,
amely a beállított nyelvnek megfelelően találatokat
hoz ki a keresett szóra és annak jelentését mutatja
meg számunkra. Szóstatisztikát is kérhetünk a Docs-
tól és a különböző karakterkombinációk automatikus
átalakítását is beállíthatjuk. Amennyiben szükséges a
dokumentum lefordítására is lehetőség van, azonban
ez utómunkát igényel, hiszen a Google fordító
programja még nem végez tökéletes munkát.
A létrehozott dokumentumokat megoszthatjuk
másokkal többféle módon is. A „Share” lehetőségre
kattintva e-mail cím alapján (amit kiválaszthatunk a
címjegyzékből is), vagy egy a dokumentum számára
létrehozott link által. Ebben az esetben megadhatjuk
azt is, hogy a hozzáférés módja csak megtekintésre, csak
kommentelésre terjed ki, vagy a teljes szerkesztési jogra. A megosztásról e-mailben
értesíthetjük a felhasználókat és üzenetet is fűzhetünk a kiküldött értesítéshez.
Természetesen a hozzáférési jogokat később módosíthatjuk és vissza is vonhatjuk.
Amennyiben az elkészített dokumentumot a weben nyilvánosan elérhetővé kívánjuk
tenni, a webre való publikálással ez is lehetséges. Ebben az esetben a Google
keresőjében is elérhetővé válik és bárki, szabadon megtekintheti, de szerkeszteni nem
lesz lehetősége, csak ha letölti a dokumentumot. Ezenkívül e-mail csatolmányként is
továbbíthatjuk.
A kész dokumentumok kinyomtatása is alapfunkció a Docs esetében, amit a „Print”
menüpontban érhetünk el. A Docs PDF formátumra konvertálja a nyomtatni kívánt
dokumentumot.
9. ábra Beépített
kereső felület
33
6.4 Offline szerkesztési funkciók
Nem csak az online, de az offline szerkesztést is felkínálja a Google Docs. Ehhez nem
szükséges internetkapcsolat, viszont a funkció csak Chrome böngészővel elérhető.
Először engedélyeznünk kell az offline hozzáférést is, amit a Drive baloldali
főmenüjében tehetünk meg, majd kövessük az utasításokat. Beállíthatjuk, hogy mely
gépeken legyen elérhető offline módban is a dokumentumszerkesztés (ez azt jelenti,
hogy egyszerre akár többet is megadhatunk). Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy
offline módban nem minden funkció érhető el. Azt, hogy mely és milyen platformon
vehető használatba az alábbi táblázat foglalja össze.
10. ábra Offline Docs engedélyezése
11. ábra Google Docs offline használata
34
7. Google táblázatok
A Google Drive-ban nem csak dokumentumokat, hanem táblázatokat is létrehozhatunk
és tárolhatunk. A Docs-hoz hasonlóan, a Google biztosít egy Spreadsheets elnevezésű
táblázatkezelőt a webes felületén. A táblázatok kezelése megegyezik a
dokumentumokéval, vagyis létrehozhatunk Google formátumút és azt szerkeszthetjük
online, vagy már meglévő táblázatokat is importálhatunk (lehetséges fájltípusok: XLS,
XLSX, ODS, CSV, TSV, TXT, TSB) és konvertálhatunk át Google formátumra, illetve
ez esetben is használhatunk sablonokat a gyűjteményből. Fontos megjegyezni, hogy a
feltöltött és aztán Google formátumra konvertált fájlok mérete nem haladhatja meg a 20
MB-ot, illetve a cellák száma a 400 ezret, az oszlopok száma pedig a 256-ot. A mentés
itt is automatikus és valósidejű, és az utolsó mentés idejét szintén a táblázat tetején
láthatjuk. A táblázatok esetében is lehetőség van a közös munkavégzésre, amit az online
chat funkció valamint a kommentek hozzáfűzése segít. A kész táblázatokat letölthetjük
többféle formátumban (CSV, HTML, ODS, PDF, XLS, TXT), de szinkronizálhatjuk is
azokat számítógépünkkel, meg is oszthatjuk másokkal és akár publikálhatjuk is a
weben.
7.1 Szerkesztés és formázás
A táblázatok szerkesztő felülete ugyanolyan elrendezésű, mint a dokumentumoké, de itt
egy plusz funkcióval is találkozhatunk és természetesen az egyes menüpontokon belül a
táblázatokra vonatkozó speciális lehetőségekkel.
A felület 6 jól elkülönülő területre osztható:
1. A táblázat neve: kattintással átírhatjuk és tájékozódhatunk a tartalmazó
mappáról is, valamint szerkeszthetjük is a mentési helyét a táblázatnak.
2. Menüsor: számos táblázatkezeléshez szükséges funkciót érhetünk el.
3. Eszköztár: a gyakran használt parancsok ikonjai találhatók.
4. A dokumentum szerkeszthető felülete: a már megszokott oszlop betűjelöléssel és
sor szám jelöléssel, valamint az „fx” jel után a képletek és beírt adatok
szerkesztésére fenntartott terület.
5. Online funkciók: kommentek hozzáadása lehetséges, valamint meg is oszthatjuk
másokkal a dokumentumot. Minden felhasználó, akinek joga van a
dokumentumhoz hozzászólást írni, itt teheti meg és a kommentekről értesítés is
kérhető.
35
6. Online chat: valósidejű chat funkció, amely a hozzászólásokkal ellentétben nem
kerül mentésre a táblázat bezárását követően, tehát csak a megnyitás és a bezárás
közötti időszakban naplózódnak a beszélgetések.
A táblázatkezelőkben megszokott gyakran használt formázási lehetőségek mindegyike
rendelkezésünkre áll és a függvények, valamint a diagramok létrehozása sem jelent
gondot. A függvények begépelésének megkezdésével segítséget kapunk a Google
táblázatkezelőjének függvény gyűjteményéből, mivel a kezdő betű alapján azonnal
listázza az elérhető függvényeket, amelyekből választhatunk. Sőt a függvények
használatához Súgó is tartozik, ahol megtalálható az összes beépíthető függvény
felsorolása. A diagramok és grafikonok esetében sablonok segítik a munkánkat, de azok
személyre is szabhatók a későbbiekben. Szűrési és rendezési funkciókkal is ellátták a
webes szerkesztőt, valamint a számformátumok beállítására is számos lehetőséget kínál.
Létrehozhatunk munkalapokat és azokat külön-külön védelemmel láthatjuk el, vagyis a
hozzáférés jogát akár egy projekten belül munkalaponként szabályozhatjuk.
7.2 Amitől több, az űrlapok
Ahogy a Docs esetében úgy a Spreadsheet, vagyis a táblázatkezelő esetében is az
„Inset” és a „Tools” menük azok, amelyek a többlet funkciókat tartalmazzák. A Google
táblázatkezelőjében szerkesztett táblázatokba olyan online elérhető, a szolgáltatáshoz
kötött állományokat szúrhatunk be, amilyeneket más szerkesztők esetében nem
feltétlenül tudnánk megtenni. Beilleszthetünk képeket és rajzokat a dokumentumokban
bemutatott módszerekkel, ezenkívül létrehozhatunk űrlapokat és saját szkripteket,
valamint külső modulokat csatolhatunk a táblázatunkhoz. Az utolsó lehetőség 2013-tól
12. ábra A táblázatkezelő webes felülete
36
nem lesz elérhető, ezért ezt részletesebben nem is vizsgálom. Ami igazán az online
térben való szerkesztés előnyeit megmutatja az a formok (űrlapok) és a szkriptek
létrehozásának és alkalmazásának lehetősége.
A táblázatunkhoz csatolva létrehozhatunk űrlapokat, amelyek esetében mind a kérdések,
mind a válaszok tárolódnak a táblázatban. Az űrlapok kinézete kész sablonokkal
formázható, a weben publikálható és megosztható e-mailben (címlistából is
választhatunk), vagy a Google+ rendszerben, valamint weboldalba ágyazható. Az űrlap
nevét, valamint a kérdéseket és azok típusát is mi határozhatjuk meg.
A következő kérdéstípusok közül választhatunk: szöveg, hosszabb szöveg,
feleletválasztós, jelölőnégyzetek, választás listából, tartomány, rács. Amint a kérdés
típusnak megfelelő adatokat megadjuk és elmentjük a változásokat, a táblázatban
minden kérdés és a hozzátartozó válaszok is rögzülnek. A kérdőív közzétételét
követően, ahogyan az adatok folyamatosan érkeznek a kitöltőktől, a táblázat úgy
töltődik fel és menti a beérkezett adatokat automatikusan. A kérőív létrehozását
követően megjelenik egy új „Űrlap” menüpont, amely az űrlapok szerkesztésére
vonatkozó funkciókat tartalmazza.
13. ábra Űrlap létrehozása
37
14. ábra Űrlap menü
Amikor a kérdőívre beérkezett válaszokat elemezni szeretnénk azt a táblázatkezelőben
egyszerűen megtehetjük, hiszen minden a rendelkezésünkre áll: az adatokból
függvények segítségével statisztikai és egyéb értékeket számolhatunk, diagramokat
hozhatunk létre, azokat közzé is tehetjük, vagy mások számára is szerkesztési jogot
adhatunk. Ezen túlmenően lehetőség van nem csak a kérdőívek weben való
közzétételére, vagy weboldalba ágyazására, hanem magával a táblázattal is megtehetjük
ugyan ezt. Természetesen a Drive-ban található minden irodai alkalmazás teljes átjárást
biztosít, így az elkészült anyagokat könnyedén implementálhatjuk egyik alkalmazásból,
a másikba.
7.3 Amitől több, a szkriptek
A másik nagy, online teret kívánó lehetőség, amelyet a Google kínál, a szkriptek
használata. A Google Apps Script egy JavaScript alapú „cloud script”, amely által a
Google alkalmazásokba írhatunk mi magunk is alkalmazásokat. A szkriptek a Google
Apps Script böngésző-alapú szerkesztőjében írhatók és a Google szerverein futtathatók
és tárolhatók. A szkriptek segítségével a Google táblázatkezelőjébe is készíthetünk
alkalmazásokat, amelyek hasonló funkciót töltenek be, mint a MS Office Excel esetében
a makrók.
38
Ezeket bárki elkészítheti, és
amennyiben nyilvánosan
elérhetővé teszi a szkript
gyűjteményben, akkor mások
számára is használhatóvá válik. A
táblázatkezelőben való
használatuk során különböző
funkciójú mini-alkalmazásokat
futtathatunk, de ezeket a
használat előtt telepítenünk kell.
A már létrehozott és nyilvánosan közzétett szkripteket a
„Szkript galériában”, több kategóriába sorolva érhetjük el és
telepíthetjük onnan azokat. A telepítést követően az „Insert” menüből érhetjük el a
„Szkript galériát” és a „Tools” menüpontból pedig a további, szkriptekkel kapcsolatos
menüpontokat. A „Tools” menüben található „Szkript galéria” megegyezik az „Insert”
menüben találhatóval. A „Szkript menedzser”-rel kereshetünk a már telepített szkriptek
között és onnan futtathatjuk azokat. A „Szkript szerkesztő” segítségével pedig mi
magunk is írhatunk JavaSrcipt nyelven, a Google táblázatkezelőjében is futtatható
alkalmazásokat.
15. ábra Szriptek
elérése menükből
16. ábra Szkript írásának megkezdése
39
Mivel ez a Google több szolgáltatásában is használható ezét a „Szkript szerkesztő”
megnyitásakor meg kell határoznunk, hogy melyik szolgáltatáshoz kívánunk
alkalmazást írni és útmutatót is találunk arról, hogy hogyan fogjuk hozzá a munkához.
Amikor kiválasztottuk, hogy a táblázatkezelőhöz szeretnénk szkriptet írni, akkor egy új
projekt ablak jelenik meg, amelyben a „Szkript szerkesztő”-höz szükséges menüsorral
találkozhatunk. Fontos tudni, hogy a projektek külön fájlként mentésre kerülnek és
ezeket a Drive-unkban elérhetjük, bármikor szerkeszthetjük. A szkripteket itt
tesztelhetjük és akár közzé is tehetjük a „Szkript galériában” a nyilvánosság számára.
Bár a szkriptek szerkesztése közben nincs lehetőség valósidejű együttműködésre, de a
fájlok megoszthatók másokkal, hasonlóan a Docs-ban, vagy a Spreadsheet-ben
létrehozott dokumentumokkal.
17. ábra Szkript projekt
40
8. Google prezentáció
A Google Drive-hoz kapcsolódó felhő alapú szolgáltatások közül a harmadik, számos
funkciót magában rejtő alkalmazás a prezentáció készítő. A prezentációk létrehozása a
dokumentumokhoz és a táblázatokhoz hasonlóan a Drive felületéről lehetséges.
Segítségével létrehozhatunk prezentációkat, illetve már meglévőket (PPTX vagy PPT
formátumok esetében) feltöltés és Google formátumra konvertálás után szerkeszthetünk,
valamint a Google Drive-ban tároltak közül is importálhatunk kész anyagokat. A
prezentációkhoz való hozzáférés ez esetben is beállítható, így a közös, valós idejű
együttműködés megvalósítható. A kész állományokat letölthetjük saját merevlemezére
PDF, PPTX, PNG, JPEG, SVG vagy TXT fájlként. Amennyiben előadni kívánjuk az
elkészült előadást, azt online vetíthetjük, publikálhatjuk a webre és weboldalba is
ágyazhatjuk, vagy mások számára hozzáférhetővé tehetjük.
8.1 Szerkesztés és formázás
A prezentáció készítő alkalmazás felülete ugyanolyan elrendezésű, mint a
dokumentumoké, vagy a táblázatoké, de itt az online vetítés által egy plusz funkcióval is
találkozhatunk, és természetesen az egyes menüpontokon belül a prezentációkra
vonatkozó speciális lehetőségekkel.
A felület 6 jól elkülönülő területre osztható:
1. A prezentáció neve: kattintással átírhatjuk és tájékozódhatunk a tartalmazó
mappáról is, valamint szerkeszthetjük is a mentési helyét.
2. Menüsor: számos prezentáció készítéshez szükséges funkciót érhetünk el.
3. Eszköztár: a diasor szerkesztése közben gyakran használt parancsok ikonjai
találhatók itt, valamint a pirossal kiemelt területen az új dia beillesztésének
lehetősége.
4. A dokumentum szerkeszthető felülete: a bal oldalon a beillesztett diák számozott
miniatűr képei láthatók, a középső, legnagyobb területen a szerkesztés alatt álló
dia és alul pedig a jegyzetek szerkeszthető területe érhető el.
5. Online vetítés: közvetlenül a böngészőből vetíthető a diasor, háromféle
lehetőséggel: a diák vetítése az első diától az aktív ablakban, a diasor vetítése új
ablakban, valamint a diasor vetítése a jegyzetek mutatásával együtt. A vetítés
alapértelmezetten teljes képernyős módban kezdődik meg, de ez módosítható és
41
a jegyzetek a vetítés közben is előhívhatók. A vetítés során a diasor letölthető
PDF, PPTX formátumban, illetve közvetlenül nyomtatható is.
6. Online funkciók: a prezentációkhoz megjegyzéseket írhatnak azok a
felhasználók, akiknek hozzáférési jogosultságuk van és meg is oszthatjuk
másokkal e-mail cím segítségével (Gmail címtár), valamint közösségi oldalakra
is kitehetjük.
A főbb szerkesztési lehetőségek gyakorlatilag – ha korlátozottan is – mindegyike
elérhető a webes felületen, sőt mivel online térben dolgozunk, ezért sok kényelmi és a
munkát megkönnyítő funkcióval is találkozhatunk. Az előre elkészített sablonok közül
választva, a különböző diatípusok (címdia, szöveges, több oszlopos, stb.) előformázott
változatait használhatjuk, de mi magunk is kialakíthatjuk a prezentáció megjelenését.
Amennyiben MS Office fájlok töltünk fel és konvertálunk Google formátumúra,
számolnunk kell azzal, hogy bizonyos formázási és animációs beállítások nem jelennek
meg, azonban javítani tudjuk ezeket a hiányosságokat. Nem csak a diasor témáját,
hátterét és a diák elrendezését módosíthatjuk utólag, hanem minden beszúrt objektum
(kép, szövegdoboz, alakzat, vonal, táblázat, WordArt, videó) megjelenését is. Az
objektumokra és a diákra egyaránt alkalmazhatunk animációkat és azokat
szabályozhatjuk is.
18. ábra A prezentáció-készítő felülete
42
8.2 Amitől több
Ahogyan azt már a dokumentumok és a táblázatok esetében megszokhattuk, a
prezentációk esetében is az „Insert” és a „Tools” menüben keresendők azok a funkciók,
amelyek az online térben való munkát segítik és használják ki. A „Tools” menüben
találjuk a „Research”-öt, vagyis a beépített keresőt,
amely gyakorlatilag a Google keresője, azonban innen
a találatokat egyből a diasorba illeszthetjük „Drag &
Drop” technikával. Az így beszúrt tartalom, legyen az
kép, kijelölt szövegrész, vagy webcím, automatikusan
linkesítve kerül a diába, tehát nagymértékben segíti a
későbbiekben a források visszakeresését. Ráadásul az
ilyen tartalom nem növeli a prezentáció méretét, mivel
külső forrásból származnak, azaz az internetről
töltődnek be.
Amennyiben a diasoron többen dolgoznak egyszerre,
nincs szükség a fájlok átküldésére és e-mailben való
csatolására, mivel a „Research” segítségével
egyszerűen illeszthetők be tartalmak. A külső forrásból
beszúrt videókra, képekre, weboldal címekre kattintva
megtekinthetők az eredeti helyükön és mivel az is beállítható, hogy milyen szerzői jogi
feltételekkel ellátott forrásokat jelenítsen meg a kereső, így az esetleges szerzői jogi
védelemmel ellátottakat azonosíthatjuk. Természetesen a hivatkozás szükségességét az
online, szabadon hozzáférhető és felhasználható tartalom is megkívánja, így erről nem
szabad megfeledkezni egy esetben sem.
Az „Insert” menüben a képek, a videók beszúrása, valamint a diák importálása az, ami
különösebb figyelmet érdemel, de természetesen további objektumok hozzáadására is
van lehetőség. Képek beillesztésére számos lehetőségünk van:
- feltölthetünk saját merevlemezünkről fájl kiválasztásával, vagy „Drag &
Drop” technikával,
- készíthetünk webkamera képet,
- URL alaján megadhatjuk a kép elérési útvonalát,
19. ábra A "Research" a
prezentáció készítőben
43
- Picasa albumainkból,
- Google Drive-ban tárolt képek közül,
- kereshetünk a Google képkeresőjében kifejezés, szín és képtípus alapján, a
LIFE magazin képtárában, és a Stock fotógyűjteményben, amelyek
esetében információkat találhatunk a szerzőkről és a felhasználás
feltételeiről.
20. ábra Kép beszúrása prezentációba
Videókat szintén az „Insert” menüből illeszthetünk be. Ebben az esetben Youtube-on
kereshetünk és a találati listából választhatjuk ki a kívánt videót. Ha azonban nem
Youtube-on, hanem más videó megosztón, vagy egyéb tárhelyen tárolt videót
szeretnénk beszúrni, akkor az URL megadásával erre is van lehetőség. A csatolt videó
állomány sem növeli a prezentáció méretét, mivel azt egy weben tárolt helyről
indíthatjuk el a vetítés közben. Amikor a prezentációt online publikáljuk, vagy vetítjük,
a videó „beépült” objektumként lejátszható közvetlenül a dián belül, de letöltéskor csak
a videó nyitóképe jelenik meg és azt az URL segítségével a forráshelyre átirányítva
nyithatjuk meg.
44
21. ábra Videó beillesztése prezentációba
A harmadik említésre méltó funkció, amelyet a menü tartalmaz, az a már meglévő
prezentációk diából való importálás. Ez esetben feltölthetünk merevlemezen tárolt
diasorokat és a Google Drive-ban lévő állományok közül is választhatunk. A
kiválasztott prezentáció diái egyenként jelennek meg és hogy melyiket kívánjuk
importálni a szerkesztés alatt állóba, azt mi magunk választhatjuk meg. A beillesztésre
kijelölt diák esetében választhatunk, hogy a diasor kinézete módosuljon az aktuálisra,
vagy maradjon meg az eredeti beállításokkal.
45
9. Bővítmények, alkalmazások
9.1 Böngészőkben
A Drive-hoz és az irodai alkalmazásaihoz is (Docs, Spreadsheet, stb.) számos
kiegészítőt, alkalmazást és bővítményt találhatunk mind offline, mind böngésző
specifikus és platform specifikus változatokban. Mivel Google szolgáltatásról van szó,
ezért a legtökéletesebb működés érdekében érdemes Chrome böngészőt használni. A
Chrome „Internetes áruházában” a „Saját alkalmazások” között található egy Google
Drive gyűjtemény.
Ebben a gyűjteményben olyan alkalmazásokat találhatunk, amelyek:
- bővítményként beépülnek a Drive szolgáltatásaiba,
- vagy pedig a böngésző alkalmazásai között találhatjuk meg.
Az utóbbi esetben az ilyen telepített alkalmazásokban készült fájlok kompatibilisek a
Drive-val, így ott tárolhatjuk, szerkeszthetjük azokat és a Google formátumú fájlokba be
is építhetjük azokat.
A Drive-val kompatibilis bővítmények telepítésekor a munkavégzés könnyítésére, a
weben való böngészés közbeni információtárolás és –rendezés, valamint a Google
irodai alkalmazásai által kínált szolgáltatások bővítésére szolgáló kiegészítésekkel
találkozhatunk. A telepítést követően a bővítmények a létrehozható dokumentumtípusok
közé épülnek be és azokat online használhatjuk.
22. ábra Chrome Google Drive kompatibilis alkalmazások
46
23. ábra A Drive-ba beépülő alkalmazások
Ezáltal rengeteg funkcióval bővülhet a rendelkezésünkre álló szolgáltatások kínálata,
így ha szűkösnek érezzük a Google által nyújtott alapvető szerkesztőket, könnyedén új
alkalmazások után nézhetünk. Nincs szükség a saját eszközünkön való telepítésre,
hiszen ezek a Chrome böngészőbe épülnek be. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a
böngészőnkhöz saját felhasználói fiókunk van (ami tulajdonképpen egy Gmail-es e-mail
címmel megoldható) bárhol képesek vagyunk minden a böngészőben tárolt információt,
könyvjelzőt, beállítást és alkalmazást használni. Ehhez mindössze arra van szükség,
hogy a Chrome-ba való bejelentkezéssel szinkronizáljuk a mentett adatokat.
Nem csak alkalmazások, de böngésző bővítmények is rendelkezésünkre állnak, amelyek
szintén a Drive-ban való munkát könnyítik meg. Ilyen bővítmény a Cloud Magic is,
amely a Google különböző szolgáltatásaiban, a „felhőben” tárolt minden adatunkban
képes egyszerre keresni, az e-mailektől, a Drive-ban lévő dokumentumokon át. Több
fiók is kapcsolható hozzá, még akár Facebook fiók is. Egy másik bővítmény
segítségével pedig egy kattintással menthetünk le weboldalakat a Drive-ba, különböző
formátumokban (PNG, HTML, MHT, Google dokumentum). Ennek a neve a „Save to
Google Drive”, amelyet szintén a Chrome „Internetes áruházából” telepíthetünk.
47
9.2 Mobil eszközökön
Mivel a Drive nem csak asztali gépeken használható, hanem több mobil eszközön is,
ezért találhatunk ezekre az eszközökre optimalizált alkalmazásokat. Így az eszközre
telepített alkalmazás segítségével bárhol-bármikor szinkronban lehetünk a weben lévő
adatokkal.
A Drive elérhető Android, iPhone, vagy iPad eszközökön. Android rendszerrel
rendelkező okostelefon, vagy tablet esetén minimum 2.2-es verziószámú rendszer
szükséges a Google Drive telepítéséhez, amelyet a Google Play Áruházban találhatunk
meg. iOS rendszert használó eszközök esetében 5.0-ás verziószám szükséges és az
alkalmazás telepítése az App Store-ból lehetséges.
9.3 Microsoft Office-ban
A „Google Cloud Connect for Microsoft Office” egy ingyenesen telepíthető kiegészítő
az MS Office Word, PowerPoint és Excel programokhoz, amelyet a Google kínál. A
telepítést követően megjelenik egy eszközsor az Office programok eszközsorai alatt,
amely gyakorlatilag egy beépülő plusz funkció. Ezáltal a Google Drive fiókunk között
és a szerkesztés alatt álló Office fájlok között közvetlen kapcsolatot biztosíthatunk. Itt
alapvetően az asztali gépen hozunk létre dokumentumokat és azokat „küldjük a
felhőbe”.
24. ábra Drive Android rendszeren
48
A bővítmény lehetőséget ad a Google fiókunkba való bejelentkezésre, valamint arra,
hogy a dokumentumokat megosszuk másokkal és szinkronizáljuk a tárhelyünkkel. A
szinkronizálást követően a dokumentum megtekinthető a Drive-ban is és onnan
természetesen le is tölthető, sőt, amennyiben a Drive feltöltési beállításainál az
automatikusan Google formátumra való konvertálást választottuk, a feltöltött
dokumentum szerkeszthető is egyben.
A rendszerigény tekintetében érdemes megjegyezni, hogy míg a Windows 7, Windows
Vista és Window XP operációs rendszerekkel (.NET 2.0 keretrendszert igényel),
valamint az Office 2010, az Office 2007, valamint az Office 2003 programokkal is
kompatibilis, azonban Mac rendszerekkel nem.
25. ábra Google Cloud Connect
49
10. További felhő alapú szolgáltatások a Google-ban
10.1 Fotók (Picasa)
A Google fiókunk létrehozásakor automatikusan használatba vehetjük a további Google
által kínált szolgáltatásokat. A fotók rendszerezésére, kezelésére, valamint tárolására
használható Picasa a Drive-hoz hasonlóan rendelkezik webes felülettel és online
tárhellyel, de emellett letölthető alkalmazással is. Alapvetően egy 1 GB-os tárhelyet
kapunk ingyenesen, ahová a kívánt fotókat feltölthetjük, albumokba rendezhetjük és
azokat közzétehetjük, valamint weboldalba is ágyazhatjuk.
Amennyiben azonban további képszerkesztési funkciókat is igénybe szeretnénk venni,
szükséges, hogy a Picasa programot telepítsük. A programba importált fényképeket
többféle szempont alapján rendezhetjük, a fényképeket címkézhetjük (tag-ekkel
láthatjuk el), földrajzi információkat adhatunk hozzá (Google Maps segítségével),
készíthetünk kollázsokat, mozgóképeket, valamint a Blogger ingyenes blog
szolgáltatásban publikálhatjuk is azokat. Platform és böngésző független, – kompatibilis
Linux, Mac és Windows rendszerekkel, valamint böngészők tekintetében sincs
megkötés – azonban a használat Windows operációs rendszer és Chrome böngésző
esetében a legoptimálisabb.
10.2 Hírek (News)
A Google Hírek magyar nyelvű és külföldi hírforrásokból gyűjti össze a híreket és
automatikusan rendezi a cikkeket, számítógépes-algoritmusok segítségével. 15
percenként frissíti a megadott hírszolgáltatóknál megjelent híreket és akár bizonyos
események nyomon követése is beállítható. A hírek kulcsszavak alapján is kereshetők
és azokból RSS generálható, amely aztán weboldalba illeszthető, vagy RSS olvasóval
megtekinthető. A hírek nem csak automatikusan frissíthetők, hanem az előzményekre is
lehetőség van rákeresni (a rendszer az utolsó 30 napban megjelenő cikkeket
tartalmazza), így komplex kép alakítható ki az egyes témák figyelemmel kísérésével. Az
„Egyéni panel” által speciális beállításoknak megfelelő (kulcsszavak, ország, nyelv)
találati lista állítható össze. A „Valós idejű tudósítás” opcióval az azonos témakörről
50
megjelent különböző cikkek a megjelenést követően egy csoportban megtekinthetők,
így a legfrissebb információkról azonnal tájékozódhatunk.
10.3 Értesítő (Alert)
Amennyiben konkrét témakörök iránt érdeklődünk és a híreken kívül más forrásokból is
tájékozódni szeretnénk, akkor nagy segítségünkre lehet a webet térképező Google
Figyelő. A megadott kereső kifejezéseknek megfelelően minden új találatot, legyen szó
hírről, blog bejegyzésről, weboldalról értesítő e-mailt készít a rendszer és azt elküldi a
megadott e-mail címre. Az értesítések automatikusan készülnek, minden egyes új találat
esetén megkapjuk e-mailben a találatok lelőhelyét. Pályázatok, támogatások, helyi
események, kiadvány megjelenések esetében nagy segítség lehet a könyvtárak számára,
hiszen anélkül, hogy weboldalak tucatjait néznék végig, folyamatosan értesülhetnek a
fejleményekről. Természetesen nem árt megjegyezni, hogy a Google sem képes a teljes
weben keresi és felkutatni minden információt, ezért használjuk körültekintően ezt a
szolgáltatást is és egyfajta kiegészítő lehetőségként éljünk vele, mintsem, hogy erre
alapozzuk a hírforrásainkat.
10.4 Naptár (Calendar)
A Google Naptár esetében is egy web alapú szolgáltatásról beszélhetünk, amely a
legnépszerűbb böngészőkben (Chrome, IE, Firefox, Safari) és akár offline, valamint
mobil eszközökön is használható. Az online elérhető naptár egy eseménykezelő is
egyben, amelyet nem csak privát teendőink, hanem nyilvános programok, határidők
kezelésére is alkalmazhatunk. Egy Google fiókban több naptár is létrehozható és
azoknak hozzáférési jogosultsága egyenként szabályozható, így az egyéni teendők és a
csoportos, vagy nyilvános események egy felületről kezelhetők.
A naptár exportálható ICS fájlformátumban, amelybe az összes általunk látható naptár
exportálható, ezenkívül más programokból (iCal, MS Outlook) származó ICS, vagy
CSV formátumok importálhatók is. A naptárak megoszthatók másokkal e-mail cím
megadásával és mi is felvehetjük mások napárait a személy e-mail címének birtokában.
A naptárak nyilvánossá tehetők, ami azt jelenti, hogy a Google keresési eredményei
között megjelenhet. Weboldalunkba be is ágyazhatjuk a naptárt, amely testre szabható,
folyamatosan frissül és az értesítések, emlékeztetők által az új tartalmakról, vagy
51
módosításokról e-mailben, vagy SMS-ben is kaphatunk tájékoztatást. Az eseményekre
e-mail cím alapján meghívhatunk másokat, leírást adhatunk meg és külön emlékeztetőt
állíthatunk be. Az események mellett teendőinket is kezelhetjük, fő- és részfeladatokat,
valamint ezekhez tartozó leírást is elhelyezhetünk a naptárban.
A Google naptár nem csak online, hanem offline módban is használható. Ebben az
esetben egy a Chrome „Internetes áruházában” megtaláható alkalmazást kell
telepítenünk a böngészőhöz, amelyben minden adat letöltésre kerül és az utolsó frissített
állapot alapján internet-hozzáférés nélkül is megtekinthetővé és szerkeszthetővé válnak
a Naptárban tárolt adatok.
10.5 Webhelyek (Sites)
A Google Webhelyek komplett weboldalak létrehozását teszi lehetővé. Minden
könyvtár számára elengedhetetlen ma már az online elérhetőség és megjelenés. Az
olyan kistelepülési, iskolai, vagy más típusú könyvtárak számára, ahol nincs forrás
weboldalak készíttetésére, vagy a gyakran egyszemélyes üzemeltetés miatt idő, esetleg
informatikai tudás hiányában nem rendelkezik a bibliotéka weboldallal, a Google ezen
szolgáltatásával könnyedén készíthető el a könyvtár saját site-ja. Nincs másra szükség,
mint egy Google fiókra és kreativitásra, valamint a szükséges adatok feltöltésére. A
Webhelyek ingyenesen igénybe vehető 100 MB-os tárhellyel, amelynek annyi hátrányát
tapasztalhatjuk, hogy fő-domaint nem kapunk, csak a sites.google.com alá rendezett
sub-domaint.
Egy website létrehozásakor számos megjelenési sablon közül választhatunk, de mi
magunk is létrehozhatjuk a saját ízlésünknek megfelelőt. Egy-egy oldal szerkesztésekor
a Google irodai alkalmazásainál már megszokott szerkesztőfelülettel találkozhatunk a
weboldal szerkesztéshez szükséges funkciókkal ellátva. A weboldal szerkeszthető
grafikusan és HTML nézetben is, valamint itt is lehetőség van az osztott
munkavégzésre, hiszen szerkesztési jogosultságot lehet adni más személyeknek.
Akárcsak a már megismert Google irodai alkalmazások esetében, a Webhelyeknél is
lehetőség van a „Módosítási előzmények megtekintésére”, így visszakövethetjük, hogy
ki, mikor végzett utoljára módosítást a weboldalon. A létrehozott oldalakba
52
gyakorlatilag minden Google által kínált szolgáltatás tartalma beágyazható, így a 100
MB-os tárhely nem telítődik, mivel már azt egyszer eltároltuk más szolgáltatásokban.
A Google további, a weboldalak keresőkben való megjelenésében hasznos funkciókat
kínál a Google Webhelyekben és más módon létrehozott weboldalak számára is. A
Webmestereszközökkel olyan keresőoptimalizálási beállításokat és egyéb optimalizálási
lehetőségeket állíthatunk be egyszerűen, amelyekkel a jobb elérhetőség biztosíthatjuk a
létrehozott weboldalunknak. A Google Analytics weboldal analizálására szolgáló
szolgáltatással különböző statisztikai adatokat tekinthetünk meg és azokat elemezve a
felhasználók hatékonyabb kiszolgálását érhetjük el.
26. ábra Google Webhelyek felülete
53
11. További cloud computing lehetőségek (nyilvános)
11.1 A Dropbox
A Dropbox egy nyilvános és szoftver alapú szolgáltatás, amely web-alapú és bárki által
ingyenesen is igénybe vehető. Általa fotókat, videókat, dokumentumokat és
gyakorlatilag bármilyen fájt tárolhatunk egy távoli szerveren és ezeket meg is oszthatjuk
az általunk kiválasztottakkal. A fájlok nem a saját számítógépünkön tárolódnak, hanem
egy szerverpark valamelyik egységén és ezáltal tárhely szabadítható fel eszközeinken.
Használati lehetőségek:
1. Ingyenes fiók: regisztrációt követően alapvetően 2GB ingyen tárhelyhez jutunk,
amelyért a későbbiekben sem kell fizetni, sőt a Dropbox különféle lehetőségeket
kínál arra, hogy ingyenesen növelni tudjuk tárhelyünk méretét. A lehetőségek
felhasználásával több GB-nyi területtel is növelhetjük Dropbox fiókunk méretét,
amelyről tájékozódhatunk is a fiókon belül.
2. Pro felhasználói fiók: a pro előfizetés esetén már 9.99 $/hó ért 100 GB
tárhelyet igényelhetünk, de lehetőség van 200, vagy akár 500 GB
igénybevételére. Havi, vagy éves díjat is fizethetünk egy összegben. A
szolgáltatások terén nincs változás, csak a tárhely nagyság növeléséért fizetünk.
3. Team felhasználói fiók: üzleti szférának kialakított fiók típus. Kezdésképpen 1
TB-os tárhelyet, valamint központosított fizetési és adminisztrációs funkciókkal
bővített szolgáltatásokat kapunk.
1 2
3
4
27. ábra A Dropbox webes felülete
54
A bejelentkezést követően a felhasználói fiókunkhoz tartozó információkkal
találkozhatunk. Alapvetően 4 nagy területre lehet osztani a képernyő területet:
1. Fiókhoz és a fájlokhoz kapcsolódó lehetőségek, információk
„Sharing”: a megosztott mappákról és fájlokról kapunk adatokat (mappa
neve, megosztás dátuma, tulajdonos neve)
„Links”: Dropboxban tárolt fájlokhoz linket generálhatunk és bárkivel
megoszthatjuk azokat
„Events”: a fiókban történt események naplózása
„Get Started”: további tárhely beszerzéséhez kapunk ötleteket
2. Mappák és fájlok struktúrája: a mappák nevét, tulajdonságát, valamint az utolsó
módosítás idejét láthatjuk
3. Mappa és fájl műveletek: feltölthetünk és törölhetünk fájlokat, új mappát
hozhatunk létre, megoszthatunk másokkal mappákat és kereshetünk a fájlok
között
4. Fiók információk: lenyitva a felhasználó nevünk mellett található nyilacskát
láthatjuk, a tárhelyünkből felhasznált mennyiséget és a tárhely
teljes méretét, valamint a beállításokat, az installációs lehetőségeket,
a nagyobb tárhelyre való váltást és a kijelentkezést.
Beállítások: a tárhely adatait, a felhasználó adatait, a biztonsági beállításokat, a
további tárhely szerzés adatait, valamint a kapcsolt alkalmazások adatait
tekinthetjük meg.
Amikor igénybe vesszük a szolgáltatást, a
hozzátartozó tárhely területtel és létrehozunk egy
felhasználói fiókot, akkor mind ezt online, a
http://www.dropbox.com weboldalon tesszük.
Egy böngésző segítségével megkezdhetünk a
fájlok feltöltését, megosztását és korlátozottan
azokat meg is tekinthetjük. Korlátozottan, hiszen
a Google Drive-val ellentétben itt jóval kevesebb
típusú fájl előnézeti képét tudjuk megtekinteni és az
azonnali szerkesztésre sincs lehetőség. Ahhoz, hogy a fájlokhoz hozzáférjünk
ténylegesen és akár szerkeszteni is tudjuk azokat szükséges letölteni majd újra feltölteni
az online tárhelyre a módosított fájlokat.
28. ábra Hozzáférés bárhol
55
Erre jelent megoldást a PC-re és egyéb mobil eszközre is letölthető Dropbox
alkalmazás. Kompatibilis Windows, MAC és Linux környezettel is és a mobil eszközök
közül a képen láthatóakra kínál telepíthető alkalmazásokat.
A Dropbox szinkronizáló programját a „Fiók információk” fület lenyitva az „Install”
menüpontban tölthetjük le a kiválasztott eszköznek megfelelően. A telepítést követően a
Windows rendszerek esetében az „Értesítési területen” megjelenik a Dropbox ikonja,
valamint a Dropbox saját mappája is létrejön a merevlemezen. Jobb gombos kattintással
jeleníthetők meg a beállítási lehetőségek.
Itt megnyithatjuk a létrehozott mappát és amennyiben
nem a megfelelő helyen van, módosíthatjuk annak
helyét. A merevlemezen létrejött mappa tartalma
megegyezik a szinkronizálást követően a böngészőben
látott mappák tartalmával és struktúrájával. A
szinkronizálás akkor fejeződik be, amikor az ikon jobb
sarkában zöld alapon, fehér pipát látunk.
Amennyiben módosítunk bármelyik fájlon (vagy a
velünk megosztott fájlok valamelyikén módosítás történik)
megkezdődik a szinkronizálás és ekkor két egymásba forduló nyilacska látható. További
beállítási lehetőségeket a „Preferences” menüpont alatt találunk, mint például az offline
mappa helyének meghatározása. Amikor megnyitjuk az offline mappát, a mappa neve, a
módosítás dátuma és típusa látható. Itt tájékozódhatunk a szinkronizálás állapotáról,
mert minden fájl és mappa ikonjának aljában megjelenik az aktuális státusza: kész, vagy
jelenleg szinkronizálás alatt áll, esetleg a meghiúsult folyamat.
29. ábra Dropbox mobileszközökön
30. ábra Windows
értesítési terület
56
A gépen tárolt fájlokban bármilyen módosítást végezhetünk, a Dropbox bekapcsolása
nélkül is, hiszen a Dropbox program elindítása, csak a szinkronizálás elvégzéséhez
szükséges. Természetesen a program futhat a háttérben, hiszen a szinkronizálás
szüneteltethető is a módosítás idejére és utána visszakapcsolható. Amennyiben megtelik
a tárhely és nem sikerül a szinkronizálás, nem kell kétségbe esni. Amint helyet
szabadítunk fel, a Dropbox automatikusan folytatja a munkamenetet.
Ahogyan már szó volt róla, a Dropbox nem csak asztali számítógépen használható,
hanem számos mobileszközön is. A szolgáltatáshoz elérhetők Android alapú, iPad,
iPhone, Blackberry és Kindle eszközökre telepíthető applikációk. A telepítést követően
ugyanúgy hozzáférhetünk a „felhőben” tárolt fájljainkhoz és azokat az eszközökkel
szinkronizálhatjuk is és a mobileszközzel létrehozott fájlokat (képek, videók, stb.) egy
kattintással megoszthatjuk Dropbox tárhelyünkkel. Minden olyan művelet elvégezhető
ezeken a felületeken is, amely a böngészőben, vagy az asztali számítógépre telepített
alkalmazással.
31. ábra Dropbox applikáció Android rendszerhez
57
11.2 Box
A Box egy ingyenesen is használható felhő alapú szolgáltatás, amely alapvetően 5 GB
nagyságú tárhelyet biztosít. A regisztráció történhet már meglévő Google fiók
összekapcsolásával is. Webes felülettel rendelkezik és böngésző független, azonban
offline alkalmazása csak Windows és Mac platformokon elérhető. A Dropbox-szal
ellentétben itt szintén lehetőség van az online szerkesztésre, akár csak a Google Drive
esetében.
Alkalmazásokat telepíthetünk a saját Box fiókunkon belül, amelyek az online munkát
könnyíthetik meg és például a dokumentumok online, valós idejű szerkesztését is
lehetővé teszik. A Box-ban tárolt állományokat megoszthatjuk másokkal és különböző
jogosultságokat adhatunk (összesen hétfélét, de ingyenes felhasználás esetén csak
kétfélét), valamint akár linkkel is hozzáférhetővé tehetjük azt, így nincs szükség a
nagyméretű fájlok e-mailben való küldésére sem (a limit privát felhasználók számára 25
MB). Ezenkívül természetesen lehetőség van a fájl e-mailes küldésére, valamint
közösségi oldalakra való kihelyezésére, weboldalba ágyazásra és mobil eszközökön
való elérés biztosításra.
Az online felület jól áttekinthető, azonban csak némi gyakorlás után válik láthatóvá
minden funkció, ugyanis számos rejtett, vagy halványított funkciógombbal
rendelkeznek az egyes területek.
32. ábra Box online felülete
58
Alapvetően öt nagy területre osztható a webes megjelenés:
1. Értesítési terület: az egyes elvégzendő feladatok, a fájl műveletek, a mappa
műveletek változásairól kaphatunk tájékoztatást, valamint az együttműködő
személyeket és az alkalmazásokat kezelhetjük.
2. Keresés: teljes szöveges keresésre (magában a dokumentumok szövegében)
nincs lehetőség, csak az üzleti fiókok használói számára. A keresés a fájl és
mappa nevekre korlátozódik.
3. A fájl struktúra: többféle nézet beállítható, valamint a mélységi szint
változásával a mappákhoz tartozó kommentek, fórumok és tag-ek is
megjeleníthetők.
4. Fájl- és mappaműveletek
5. A fiókkal kapcsolatos információk és beállítási lehetőségek
A fájlokat létrehozhatunk online, vagy az offline alkalmazás telepítése után a saját
merevlemezünkön létrehozott Box szinkronizáló mappájába elhelyezve fel is tölthetünk.
A szinkronizálás által minden offline, vagy online változás automatikusan frissül és az
eseményekről az értesítő felületen tájékozódhatunk is. A fájlokhoz hozzászólásokat
írhatunk, valamint elvégzendő feladatokat is külön e-mail címhez rendelve és akár a
Google Naptárral szinkronizálva. Az egyes mappákhoz fórumokat nyithatunk, ahol
információkat oszthatunk meg a jogosultsággal rendelkező együttműködők számára.
A fájlokhoz csatolt megjegyzések és feladatok csak az online felületen érhetők el, azok
az offline is tárolt fájlokban nem jeleníthetők meg. A Box asztali számítógépre
telepíthető programjában beállíthatjuk
a szinkronizálást biztosító mappa
helyét, tájékozódhatunk a tárhely és a
szinkronizálás állapotáról, valamint
további segítséget is kaphatunk.
A Box nem csak asztali gépeken, de
mobil eszközökön is elérhető mindazok
számára, akik Android, Windows, vagy
iPhone/iPad készülékeket használnak.
33. ábra A Box offline
59
A Box nem csak a SaaS megoldásokra kínál egyéni és üzleti lehetőséget, hanem a PaaS
iránt érdeklődők számára is. Mobilalkalmazás fejlesztőknek komplex platformot
biztosít, amely alkalmas az alkalmazások létrehozására, tesztelésére és megosztására,
valamint a fejlesztéshez kapcsolódó ügyviteli munkák és kollaboratív munkavégzéshez
szükséges funkciók elérésére is. Továbbá a már egyéb platform szolgáltatókat használók
számára pedig integrációs lehetőséget kínálnak többmint 150 platform szolgáltatóval
együttműködve, olyanokkal, mint a salesforce.com, a Google, vagy Netsuite.
11.3 Wuala
Az előző felhő szolgáltatókkal ellentétben nem egy amerikai székhelyű, hanem egy
Svájcban létrejött szolgáltatásról van szó. A Wuala „felhőjében” tárolt adatok kliens
oldali kódolást kapnak és azok már kódolt formában kerülnek a szerverekre, amelyek
Svájcban, Németországban és Franciaországban találhatók.
A szolgáltatás Windows, Mac és Linux rendszereken és a legnépszerűbb böngészőkkel
is használható, valamint mobil platformok esetében az iOS illetve Android rendszereket
támogatja. Letöltés és telepítés után a Wuala egyfajta hálózati meghajtóként jelenik
meg, a fájlok másolása „Drag & Drop” technikával is végezhető, a szinkronizálás a
háttérben zajlik, így a munkában nem okoz fennakadást.
34. ábra A Wuala alkalmazása
60
Az alkalmazás négy nagy területre osztható:
1. Eszköztár, nézetváltás
2. Fájl struktúra, új elemek létrehozása
3. A létrehozott mappák és a hozzáadott fájlok megtekintése, szinkronizálás
állapota
4. Állapotjelző terület: fel és letöltések állapota, kiválasztott elemek száma és a
fiók állapota tekinthető meg.
Nincs lehetőség online szerkesztésre, ténylegesen egy tárhely szolgáltatással van
dolgunk. A fájlok megoszthatók másokkal és URL címmel hivatkozhatunk rájuk,
valamint titkos kulcsot rendelhetünk az egyes állományokhoz, így csak a link és a kulcs
birtokában lévők férhetnek hozzá a közzétett fájlokhoz. Az asztali gépre telepített
alkalmazás segítségével kezelhetjük fájljainkat, további beállításokat végezhetünk,
felhasználókat vehetünk fel és csoportokat hozhatunk létre.
61
12. Könyvtárak a felhők között?
Az előző fejezetekben bemutatott felhő technológiák csak a töredékei annak a hatalmas,
mindent átszőni látszó és folyamatosan terjeszkedő informatikai struktúrának, amely
napjainkra a web 2.0 alapvető háttereként szolgál és előrevetíti a web 3.0-át. A web
kettes internettel kapcsolatban általában az interaktív, felhasználó által irányított és
használt tartalmakat és a közösségi jelenlétet szokás fő jellemzőiként kiemelni. A felhő
technológiák terjedésével alkalmazások, tárhelyek, platformok százait használhatjuk,
melyek használatához adatokat adunk meg akarva, akaratlanul és ezek a szolgáltatók
kezébe kerülnek. A web 3.0-át az „intelligens, látnok, gondolatolvasó” tulajdonságokkal
szokták felruházni, amely esetében a keresők már értő keresést végeznek és szemantikai
kapcsolatok nyomán jutunk el a kívánt adatokig. A könyvtárosok évezredek óta az
információkeresés mestereiként is állnak társadalom szolgálatában és azt
gondolhatnánk, hogy a keresőeszközök fejlődésével csökken, vagy akár meg is szűnik
jelentőségük. Ellenben, ahogy tette azt mindig is, ma is képes a megújulásra, a kor, a
technika és a társadalom elvárásainak való megfelelésre.
A digitális tudáseloszlás paradoxona, hogy a mindenki által mindenütt elérhető „direkt”
hálózat világában megnövekszik a bonyolult szövedékben eligazodni nem tudók száma
és így rászorulnak az információkeresésben jártas könyvtárosra.35
A könyvtárak
társadalmi szerepvállalása és az élethosszig tartó tanulás segítésében való részvétele az
általuk nyújtott szolgáltatások átalakulásához vezet. Már nem csak a „falak között”,
hanem az online térben is helyt kell állnia a könyvtáros társadalomnak és az innováció
terén az élen kell járnia. Ezért fontos vizsgálni a felhő alapú szolgáltatásokat és azok
könyvtári alkalmazásának lehetőségét, és a kereskedelmi szférából a non-profit
szektorba is átültetni a helyes gyakorlatot. Ahogyan a marketing is alapvetően a
versenyszféra elengedhetetlen eszköze volt, úgy vált szükségszerűvé a non-profit
szektor számára is.
A könyvtáros közösség számára kulcsfontosságú a számítási felhő kínálta lehetőségek
kihasználása, hiszen ezáltal erősíthetik a hálózati együttműködést és egységes,
kooperatív jelenlétüket az interneten. Ahogyan azt Sennyey és Kokas felveti:
35 Sennyey P. - Kokas K. Könyvtárak a hálózatban. TMT, 58. évf. 10. sz. (2011). <
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5548&issue_id=531> (megtekintés: 2012.12.11.)
62
„Lehetséges, hogy a hálózat jövője, az információs rendszerek hátországa a „felhő”
(cloud computing) technológia. Hamar a felhőbe kerül(het) több információs
szolgáltatás is, s ekkor a könyvtár is szerepet vállalhat ezen az új „játszótéren”.”36
Ez az új, technológia rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a könyvtárak jelentős
hatással legyenek jelen a weben, hasonló módon a nagy keresőprogramokkal, online
könyvkereskedőkkel és a szociális hálózatépítő oldalakkal. A technológia
implementálása azonban új készségeket, tudást és fejlesztéseket igényelnek, amely
fejlesztések alapvetően három területen érvényesülhetnek: a technológia, az adatok és a
közösség.37
A felhő technológia által a könyvtári rendszereknek és az adatok
megosztásának felépítése újragondolható. Szolgáltatás-orientált architektúra (SOA)
hozható létre, amely által az alkalmazások már nem egy izolált környezetben
tárolódnak, hanem egy osztott szolgáltatatás részeként. A közös platformok teszik
lehetővé, hogy az innovációt előrelendítő ötletek, elképzelések, wikik, alkalmazások és
adatok egy felületen hozzáférhetővé váljanak.
Nemzetközi vizekre evezve szép számmal találkozhatunk felhő alapú könyvtári
megvalósításokkal, akár a felhőbe költöztetett repozitóriumokról (Hathi Trust –
Egyesült Államok) legyen szó, akár az új technológiára épülő OPAC-okról és integrált
könyvtári rendszerekről (BiblioCommons – Egyesült Államok). A PaaS modell
könyvtári alkalmazásának életképességét jól példázza az OCLC által létrehozott
WorldShare Platform.
Az OCLC (Online Computer Library Center) WorldShare Platform az OCLC
szolgáltatásainak és szoftvereinek nyújt közös infrastruktúrát, amellyel a könyvtárak,
partnereik és egyéb szervezetek számára kívánnak segítséget nyújtani alkalmazások
létrehozásával, konfigurálásával és megosztásával a könyvtár használhatóságának és új
értékeinek célját szem előtt tartva. A platform elősegíti az együttműködést és
alkalmazás-megosztást a könyvtáros közösségben, aminek eredményeként a könyvtárak
számára lehetővé válik a könyvtár, a partnerek és az OCLC által létrehozott
alkalmazások együttes használata. Szemben a hagyományos applikációkkal és webes
36 Uo. 37 Matthew Goldner – Andrew Pace. Libraries and cloud computing. <
http://www.sla.org/PDFs/2011ContribPaperGoldnerPace.pdf > (megtekintés: 2012.12.01)
63
szolgáltatásokkal a WorldShare Platform lehetővé teszi, hogy a közösség tagjai
böngésszék és installálják az alkalmazásokat, amelyekre feliratkoztak és a fejlesztők
számára pedig biztosítják az olyan alkalmazások elkészítését és megosztását, amelyek
nem igényelnek OCLC szolgáltatásokat.
38
A WorldShare Platformon elérhető API-k adatkezelő szolgáltatások és üzleti-logisztikai
szolgáltatások kombinációi. Az adatkezelő szolgáltatások közvetlen írást és olvasást
tesznek lehetővé a központi könyvtári adatokban (WorldCat, WorldCat Registry,
WorldCat knowledge base, WorldCat Terminologies, WorldCat Identities). Az üzleti és
logisztikai szolgáltatások hozzáférést biztosítanak az üzleti és tranzakciós
szolgáltatásokhoz, úgymint a központi kölcsönzés, hitelesítés, beszerzés és licensz
menedzselés. Az OCLC WorldShare Platform következetes és strukturált formában
teszi közzé az adatokat a webes szolgáltatások és API-kon keresztül a könyvtárosoknak,
fejlesztőknek és az egyéb partnereknek újrafelhasználásra. A különböző rendszerek és
adatfolyamok különböző gyártóktól egy egységes, semleges munkaterületre
kerülhetnek. Az applikációkat készítheti az OCLC, a könyvtárak, vagy a partnerek
valamelyike és ezt követően kerülhetnek az „Alkalmazás Gyűjteménybe”. A benyújtást
követően az OCLC személyzete gondoskodik az applikációk működőképességéről és
38 How the OCLC WorldShare Platform works <http://www.oclc.org/us/en/worldshare-
platform/howitworks/default.htm > (megtekintés ideje: 2012.12.13.)
35. ábra Az OCLC WorldShare Platform működése
64
elérhetővé teszik az „Applikáció Gyűjteményen” keresztül a közösség számára. A
könyvtári személyzet és a felhasználók telepíthetik az alkalmazásokat és ezt követően
használhatják gyűjtemények kezelésére és munkafolyamatok tárolására. Az
„Alkalmazás Gyűjtemény” egy központi hely, ahol az elérhető alkalmazásokat lehet
megtalálni, majd telepíteni saját munka környezetünkre. A WorldShare „App Gallery”-
hez való hozzáférés mindenki számára nyitott.
A szoftver, mint szolgáltatás modell kínálta szolgáltatások használatára már a hazai
gyakorlatban is találhatunk példákat, azonban azt, hogy a mindennapi munkavégzés
során hogyan alkalmazzák ezeket, nehéz megmondani. A legnagyobb aggodalmakat
továbbra is az adatbiztonsági kérdések megoldatlansága és egységesen nem
szabványosított helyzete okozza. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy a felhő
technológiák alkalmazásának a hátrányok mellett számos előnye lehet a könyvtárak
számára az alábbi területeket szemügyre véve:
1. Költségmegtakarítás
2. Rugalmasság és innováció
3. Felhasználó központúság
4. Nyitottság (technológiai)
5. Áttekinthetőség (rendszer szinten)
6. Iteroperabilitás (világméretűen)
7. Megjelenés a weben (a felhőben)
8. Elérhetőség bárhol, bármikor
9. Csatlakozás és kölcsönösség
10. Létrehozás és együttműködés39
A technológia már rendelkezésre áll, fejlesztése és terjesztése folyamatos és az is egyre
nyilvánvalóbbá válik, hogy előnyeit nem csak az üzleti szféra és a közigazgatás
szereplői használják ki, hiszen az internet-használók körében és a non-profit szektorban
is jelentős érdeklődés mutatkozik. A téma körüljárása során számos infografikával és
statisztikával találkoztam, amely a cloud computing használatával, gazdasági hatásával,
39 Gosavi, N. – Shinde S. – Dhakulkar B. Use of cloud computing in library and information science field.
International Journal of Digital Library Service. Is. issue 3. vol. 2. (2012) <
http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés ideje: 2012.12.01.)
65
elterjedésével, felhasználói szokásokról és megítélésekről adnak tájékoztatást. Az ilyen
kimutatások elsősorban a mindennapos internet-használók, vagy informatikai
szakemberek körében készültek, azonban a könyvtáros társadalom esetében kevés ilyen
forrásra akadtam. A külföldi szakirodalom néhány példáján és a blog oldalakon
megkérdőjelezhető bizonyossággal közzétett adatokon kívül, szegényesnek találtam a
szakmai érdeklődésre, felkészültségre és a jelenlegi hozzáállásra vonatkozó felmérések
számát. Ezért dolgozatom utolsó egységében egy empirikus kutatás által kívánom
feltárni a jelenlegi magyarországi könyvtárosok, könyvtár használók és könyvtáros
hallgatók álláspontját a felhő technológiákkal kapcsolatban.
66
13. Felmérés a számítási felhő használatáról (2013)
A felhőben elérhető szolgáltatások egyre inkább átszövik az interneten, hálózaton
keresztül végezhető munkavégzést, információkeresést, adattárolást és a mindennapos
internethasználat számos szegmensét. Ez kétségtelen, az azonban, hogy ezen
lehetőségek a felhasználókhoz is eljutnak-e és a megfelelő tudás is elsajátításra kerül-e a
használatukhoz, már kérdéses. Kérdőívem segítségével arra kerestem a választ, hogy a
könyvtáros szakemberek, hallgatók és könyvtárhasználók körében mennyire terjedt el a
felhő alapú szolgáltatások használata, illetve egyáltalán a technológiáról mennyi és
milyen minőségű ismeretük van, valamint hogy a mindennapi életben hogyan
alkalmazzák a technológia kínálta lehetőségeket. A „Számítási felhő használatáról”40
elnevezésű kérdőív 14 darab zárt és nyitott kérdésből áll és a Google Űrlapok
szolgáltatás segítségével készült, illetve került közzétételre online, 2013 februárjában.
Az online publikálásnak köszönhetően 300 fős populáció alakult ki végeredményül, a
két hetes kitöltési időszak alatt. A mintavétel országos szinten történt: a KATALIST
országos könyvtári levelező listán, valamint a Debreceni Egyetemi és Nemzeti
Könyvtár, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Debreceni Városi Könyvtár) és a Bródy
Sándor Megyei és Városi Könyvtár dolgozói körében, illetve a Facebook-on is
nyilvánosságra került. Azon túl, hogy elsődlegesen a könyvtárosként jelenleg is aktívan
dolgozók válaszai kerülnek részletesebben elemzésre, a könyvtáros hallgatók, könyvtári
tagok és azok válaszai is külön figyelmet érdemelnek, akik saját bevallásuk szerint
semmilyen kapcsolatban nem állnak a könyvtár intézményével.
Az elemzés menete a teljes populáció, majd a négy nagy csoport (könyvtári dolgozó,
könyvtáros hallgató, könyvtári tag, és a könyvtárakkal semmilyen kapcsolatban nem
állók) mentén zajlik, mivel a megkérdezetteket alapvetően a könyvtárakkal való
kapcsolatuk alapján szeparáltam.
40 Online megtekinthető a http://goo.gl/WBk6C URL címen.
67
13.1 A teljes minta elemzése
A kérdőívre 300 beérkezett, érvényes és feldolgozható válaszadás történt a két hetes
kitöltési intervallumban. A válaszadók között 209 nő és 91 férfi szerepelt. Az életkorra
évszámalapján kérdeztem rá, mivel a korosztályokat az úgynevezett „X, Y, Z
generációk” alapján alakítottam ki. Úgy vélem, hogy ez a rendkívül népszerű és számos
hazai és külföldi szakember által elfogadott generációs elmélet a digitális kor és az
információs társadalom szülötteiről jól illeszkedik a témámhoz. A válaszadókat ennek
megfelelően négy korcsoportra osztottam41
:
1. Bébi-bumm (1946-1964): „életük derekán találkoznak az internettel”.
Munkavégzésükbe beépül az internet használat, de nem jelentős mértékben.
2. X generáció (1965-1979): „átmeneti generáció”. Kamasz- és ifjúkorban
találkoznak az internettel, munkavégzésüket alapvetően, életvitelüket
szórványosan határozza meg a web. A jelenlegi munkaerőpiac gerincét adják.
3. Y generáció (1980-1995): gyermekkortól jelen van az internet az életükben, az
első digitális nemzedék. A munkaerőpiacon mostanra kezdenek betörni,
minőségileg más munkaerő, mint az X generáció.
4. Z generáció (1996-): gyakorlatilag az a nemzedék, amely születésétől kezdve
olyan társadalomban él, ahol az internet jelen van és átszövi az élet minden
területét.42
36. ábra A felmérésben résztvevők korosztályos megoszlása (teljes minta)
41 Az eredeti felosztás szerint van egy ötödik generáció is, az ún. Veteránok, akik az 1925-1945 közötti
időszak szülöttei, azonban a kérdőív kitöltése során nem volt ebben az időszakban született válaszadó. 42 Kulcsár Zs., Az integratív e-learning felé. <http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-
integrativ-e-learning-fele.pdf >(megtekintés: 2013.03.26.)
21%
39%
39%
1%
Korosztályok megoszlása
Bébi-bumm (1945-1964)
X (1965-1979)
Y (1980-1995)
Z (1996-)
68
A fenti felosztás alapján a kitöltők 78%-a az X és az Y generáció szülötte, 21%-uk az
1964-et megelőző években születtek és mindössze 1%-uk (2 kitöltő) a Z generációé. A
vizsgálat szempontjából szerencsés, hogy az X és Y nemzedékből került ki a válaszadók
döntő többsége, mivel ők jelenleg a munkaerőpiacot kitevő jelentős hányad és
elsősorban e korosztály elérése volt a célom. Érdemes lenne azonban a későbbiekben,
egy a generációk közötti különbség feltárása érdekében, a Z generációhoz tartozó széles
réteg bevonása a felmérésbe.
A kérdőív széles körben volt elérhető, ezért a válaszadókat a könyvtárakhoz fűződő
kapcsolatuk alapján is szeparáltam. A könyvtárral, mint intézménnyel való kapcsolatuk
alapján – a kitöltés időpontjában - a következő négy nagy kategóriába soroltam a
populációt:
1. Nincs semmilyen kapcsolatuk: nem könyvtári tag, nem könyvtáros hallgató és
nem is volt az, valamint könyvtári dolgozó sem.
2. Könyvtári tag: jelenleg is valamelyik könyvtár tagja.
3. Könyvtáros hallgató: könyvtár szakos hallgató jelenleg is, vagy az volt.
4. Könyvtári dolgozó: jelenleg is könyvtárban dolgozó, vagy egy volt dolgozó.
E felosztás alapján a válaszadók 60%-a (181 fő) könyvtári dolgozó (vagy volt), 8%-uk
könyvtári hallgató, 18%-uk könyvtári tag és mindössze 14% vallotta azt, hogy
semmilyen kapcsolatban nem áll a könyvtár intézményével.
37. ábra A válaszadók könyvtárral való kapcsolata (teljes minta)
14%
18%
8%
60%
Könyvtárral való kapcsolat
Semmilyen
Könyvtári tag
Könyvtáros hallgató/volt
Könyvtári dolgozó/volt
69
Elsősorban a dolgozókat és a hallgatókat fogom részletesebben elemezni, mivel az ő
véleményükre vagyok kíváncsi a számítási felhő használatával kapcsolatban, de a másik
két kategóriába esőkről is szót kell ejteni, hiszen a könyvtár – olvasó és nem olvasó –
könyvtáros hármas teszi teljessé az információ szolgáltatás körforgását.
Az iskolai végzettséget vizsgálva 79%-uk főiskolai (BA/Bsc), vagy egyetemi
(MA/Msc) végzettséggel rendelkezik, jelenleg 71% nem tanul semmilyen képzési
formában és fennmaradó 29%-ból 17,3%-uk vesz részt főiskolai, vagy egyetemi
képzésben.
38. ábra Internet használat helye a válaszadók körében (teljes minta)
Az internetezési szokásokat illetően elsöprően az otthoni és a munkahelyi használatot
jelölték meg a leggyakoribbnak. A nyilvános Wi-Fi hálózatokat mindösszesen 29,6%-
uk választja, ami az internet kávézók 0,03%-os használatával együttesen is alig éri el a
30%-ot. Ez azt jelenti, hogy a nyilvános és nyitott (és sokszor ingyenes) helyen igénybe
vehető hálózati hozzáférést nem sokan preferálják. Erre több okot is találhatunk, akár az
erre alkalmas eszköz nem megléte, a bizalmatlanság, vagy az adatok védelmének
kérdése, stb., de a felhő alapú szolgáltatások gyakorlatias, mindennapi használatának
mindesetre gátló tényezője lehet.
A napi eszközhasználat is összefüggésbe hozható az internetezési szokásokkal, mivel e
tekintetben is az asztali gépek (PC-k) használata az uralkodó, akár munkahelyi, akár
saját számítógépről legyen szó. A hordozható és mobil eszközök (laptop, notebook,
290
39
228
74 89 9 0 0
50100150200250300350
Hol szokott internetezni (fő)
70
tablet) még alulmaradnak az asztali gépekkel szemben és a telefonok esetében, a
mobiltelefon szintén felülmúlja az okostelefon használók arányát.
39. ábra A válaszadók által naponta használt eszközök (teljes minta)
A kérdőív egyetlen skálázó kérdésére, miszerint „Min és milyen gyakorisággal
hordozza az adatait?” a várakozásaimnak megfelelően a pendrive még mindig a
legnépszerűbb „adatátviteli” forma. Szándékosan használom az adatátvitel szót, mivel
kifejezetten nem a tárolásra voltam kíváncsi, hanem az egyik eszközről, a másikra
történő továbbítás módjára.
A válaszadók 51%-a jelölte meg a pendrive-ot a leggyakrabban használtnak, a második
helyen a böngésző könyvjelző végzett (18%-kal) és az online tárhely/szinkronizálás a
harmadik helyet szerezte meg 17%-kal.43
Azonban azt is észre kell venni, hogy a
könyvjelzőt, vagy online tárhelyet/szinkronizálást soha nem használók aránya
lényegesen nagyobb azokénál, akik a legkedveltebb adathordozási formának
választották ezeket.
43 Az értékek számítása a nem válaszolók figyelmen kívül hagyásával történt. A válaszadók száma a
következőképpen alakul: pendrive: n=299, memóriakártya: n=271, újraírható CD/DVD: n=281, külső
merevlemez: n=270, online tárhely/szinkronizálás: n=271, böngésző könyvjelző: n=277.
159
214 178
39
108 133
30
0
50
100
150
200
250
300
Naponta használt eszközök (fő)
saját PC munkahelyi/iskolai PC
saját laptop/notebook munkahelyi/iskolai laptop/notebook
okostelefon mobiltelefon
tablet
71
40. ábra Adathordozás eszközökön (teljes minta)
A számítási felhőről, vagyis a cloud computing-ról változatos helyekről tájékozódtak a
kérdőív kitöltői. Legnagyobb százalékuk (44%) az interneten tájékozódott a
technológiáról, van azonban, aki az ismerősöktől és a családtagoktól (összesen 35%)
hallott róla. Szaklapokból, szakkönyvekből csupán 10 fő és oktatás keretében is csak 35
fő kapott információkat a felhő alapú szolgáltatásokról. A munkahelyet, mint
információforrást 2 fő említette meg és a televíziót is ugyanennyien adták meg.
Mindezek mellett a válaszadók 26,6%-a sehonnan nem hallott még erről a
kiteljesedőben lévő informatikai szolgáltatásról. Ez az egyharmados arány sajnálatos,
ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban nem alkalmazzák a különböző
szolgáltatásokat, csupán annyit jelent, hogy nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy
az adott szolgáltatás felhő alapú. Erre az is enged következtetni, hogy azok közül, akik
állításuk szerint sehonnan nem hallottak még a cloud computing-ról, nagy számban
alkalmaznak Google szolgáltatásokat, online irodai alkalmazásokat és egyéb
lehetőségeket. Ha másik oldalról közelítjük meg a kérdést, vagyis például a Google
13 28 42 64
152
1
85 60 37
71
18
29
84 98 72
18
9
19
122
43
28 55 22
30
87
45
38
55 46
29
61
43
42
80
51
23
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
Vál
asza
dó
k sz
áma
(fő
)
Használat gyakorisága
Adatok hordozása eszközökön (fő)
Böngésző könyvjelző
Online tárhely/szinkronizálás
Külső merevlemez
Újraírható CD/DVD
Memóriakártya
Pendrive
72
Drive-ot használók (110 fő) véleményét nézzük meg arról, hogy hasznosnak tartja-e a
cloud computing megoldásokat, illetve szívesen alkalmazza-e azokat, az eredmény
önmagáért beszél. A 110 fő közel 21%-a állítja, hogy nincs tapasztalata a cloud
computing megoldásokkal kapcsolatban. Mivel az összes válaszadó közül 2 fő volt, aki
semmilyen Google, vagy egyéb weben keresztül elérhető szolgáltatást nem használ,
ezért, ha a teljes populációra megnézve vizsgáljuk a kérdést, akkor 45% körüli
nemleges választ kapunk arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen tapasztalata a
válaszadónak a cloud computing-gal kapcsolatban.
41. ábra Vélemény a cloud computing-ról (teljes minta)
Ez az eredmény nagymértékben összecseng egy 2012-ben, az Egyesült Államokban
készült reprezentatív felmérés eredményével44
, amely arról ad tájékoztatást, hogy a
megkérdezettek (n=1006) 54%-ának állítása szerint soha nem használt felhő alapú
szolgáltatást, miközben a válaszok további elemzéséből kiderül, hogy 95%-uk
bizonyossággal alkalmazott már ilyen, interneten elérhető szolgáltatást.
Arra a kérdésre, hogy munkahelyen, vagy iskolában használ-e valamilyen alkalmazást a
válaszadók 22%-a mondott igent, és ebből 55%-uk könyvtári dolgozó. Ez azt jelenti,
hogy a 181 könyvtári dolgozó csupán 19,8%-a használ a munkavégzéshez valamilyen
felhő alapú szolgáltatást tudatosan. Ahhoz azonban, mélyebb következtetéseket
vonhassunk le az eredményekből, érdemes az egyes válaszadói kategóriák adta válaszok
mentén is vizsgálódni.
44 Citrix Cloud Survey Guide, Partly cloud – about cloud computing. [2012.] <
http://www.citrix.com/site/resources/dynamic/additional/Citrix-Cloud-Survey-Guide.pdf > (megtekintés:
2013.03.26.)
51%
1%
45%
3%
Hasznosnak tartja a cloud computing megoldásokat?
Igen
Nem
Nincs tapasztalatom
Nem válaszolt
73
13.1 Könyvtári dolgozók
E válaszadó csoport kialakítása során, a kitöltés időpontjában könyvtárban dolgozókat,
illetve a korábbi könyvtári dolgozókat soroltam ide. A 300 fős populációból 181 fő
tartozik ebbe a kategóriába, ebből pedig mindösszesen 2 fő nem aktív könyvtári
dolgozó. Ez a minta tehát reprezentatívan szemléltetheti a könyvtáros társadalom felhő
technológiáról kialakult jelenlegi képét. A válaszadók 81,7%-a nő, 18,3%-a férfi, a
korosztályok megoszlása pedig a következőképpen alakul: legnagyobb számban az X
generációhoz tartozók vannak, és ha az azt megelőző nemzedékhez tartozók arányával
összeadjuk, akkor látható, hogy az Y generációhoz tartozók még kis számban vesznek
részt a mindennapi könyvtári munkafolyamatokban.
42. ábra Könyvtári dolgozók korosztályi megoszlása
95%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel (egyetemi/főiskolai) és ebből 56,6 %-nak
egyetemi végzettsége van. A 181 válaszadó közül jelenleg 21,5%-uk jelenleg is részt
vesz valamilyen képzésben. Amikor arról kérdeztem a kérdőív kitöltőit, hogy honnan
informálódott a cloud computing-ról, akkor a következő eredmények születtek: 1 fő
konferencián, 3 fő a munkahelyén, 8 fő szakkönyvből/periodikából, 16-an oktatási
tananyagként is találkoztak a témakörrel, azonban azok közül, akik jelenleg is tanulnak
valamilyen intézményben csupán 4 fő. Ezek az eredmények súlyos problémákat tárnak
fel a szakmán belüli párbeszédről, a továbbképzésről és a kollégák közötti
információáramlásról. A könyvtárosok többsége (43%) az interneten tájékozódott, ami a
téma mivoltát illetően érthető, az viszont hogy ennek személy-, osztály-, és
intézményközi hatása miért nem érvényesül, nem egyértelmű. Az információ elakadását
28%
49%
23%
0%
Könyvtári dolgozók korosztályi megoszlása
Bébi-bumm (1945-1964)
X (1965-1979)
Y (1980-1995)
Z (1996-)
74
az is alátámasztja, hogy közel 30%-a a válaszadóknak azt állítja, hogy sehonnan nem
hallott még a cloud computing-ról. A teljes minta jobb eredményeket mutat annak
tekintetében, hogy szívesen alkalmazzák-e a cloud computing kínálta lehetőségeket
(43%). A könyvtári dolgozók körében azok aránya, akik hasznosnak tartják és szívesen
használják a felhő alapú szolgáltatásokat csupán 35%, azonban vannak érdeklődők (9%)
is, de 181 válaszadó fele, azaz 50%-uk válasza az volt, hogy nincs tapasztalata.
43. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtári dolgozók)
Ennek ellenére a 181 válaszadóból mindössze 2 fő nem használ semmilyen Google
szolgáltatást a megadott lehetőségek közül, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag anélkül
használják a felhő alapú szolgáltatásokat, hogy tudnának róla. Egyéb felhő alapú
szolgáltatások esetében csak az e-mail és a közösségi oldalak tekintetében beszélhetünk
50%-nál nagyobb arányú használatról. Fotó- és videómegosztó oldalakat együttesen
51,3%-uk, online irodai alkalmazásokat a könyvtárosok 42,5%-a használ, online
tárhelyet böngésző, vagy alkalmazás segítségével 33,7%-uk vesz igénybe. Fórumokat,
wikiket és blogokat nagyon kevesen látogatnak, ami sajnálatos, hiszen ezek a web 2.0
hozta új információforrások legváltozatosabbjai, információban gazdag eszközei, bár
kétségtelen, hogy megbízhatóságuk megkérdőjelezhető, de csak olyan mértékben,
amilyenben az interneten nyilvánosságra kerülő információk bármelyike.
24%
11%
9%
2%
50%
4%
Szívesen alkalmazza a cloud computing megoldásokat?
Igen, mindennapalkalmazom
Igen, de néha bonyolult
Nem, de érdekelne
Nem, nem látom értelmét
Nincs tapasztalatom
Nem válaszolt
75
44. ábra Felhő alapú szolgáltatások használata (könyvtári dolgozók)
Ezek az eredmények nem kifejezetten a munkahelyi használatra vonatkoztak, azonban
arra is volt lehetőség, hogy amennyiben a munkavégzés során használnak valamilyen
felhő technológiát, azt nevezzék meg. Az eredmények azt mutatják, hogy 80,1%-uk
állítása szerint nem alkalmaznak ilyen technológiát, ami természetesen felveti a kérdést,
hogy ez a vélemény mennyiben felel meg a valóságnak. Feltételezhető, hogy ebben az
esetben is az ismert hiánya miatt adták a válaszadók azt a választ, hogy nincs
tudomásuk a könyvtárban felhő alapú szoláltatás használatáról.
Az a 19,9%, aki szerint alkalmaz munkahelyen, vagy iskolai munka során felhő
technológiát és meg is nevezte a szolgáltatásokat, sokszor bizonytalannak tűnik a cloud
computing fogalmával kapcsolatban. A 38 főből 23-an válaszolták, hogy valamilyen
felhő alapú alkalmazást, vagy tárhely szolgáltatást használnak, többnyire Google által
kínáltat, de szerepelt a Dropbox, az iCloud, a Box, a SkyDrive, a Wuala és a SugarSync
is ezek között. 2 fő nevezett meg felhő alapú platform szolgáltatást (Zotero, Quickbase,
Vmware), amelyet a munkahelyen is alkalmaznak.
Az eredmények összehasonlításaképpen egy 2011-ben az OCLC által készített, 300
könyvtári dolgozó közreműködésével készült felmérés adatai a felhő alapú
szolgáltatások használatával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül:
180
154
38 29 58
35 50
77 61
0
50
100
150
200
Regisztrált felhasználóként használja (fő)
E-mail Közösségi oldal
Blog Online tárhely (FTP-vel)
Online fotótár és/vagy megosztó oldal Online videótár és/vagy megosztó oldal
Fórum/wiki Online irodai alkalmazások
Online tárhely (böngészővel/alkalmazással)
76
1. felhő alapú tárhely szolgáltatást (pl. Dropbox, Windows Azure) 13%-uk használ,
2. felhő alapú alkalmazásokat (pl. Google Docs, Google Calendar) 55%-uk
alkalmaz,
3. felhő alapú megosztó és közösségi alkalmazásokat (pl. Facebook, Flickr,
Youtube) 66%-uk vett igénybe45
.
Az adatok hordozásának milyensége hasonlóságot mutat a teljes minta eredményeivel,
vagyis az online adattárolás és -mozgatás még nem érte el az áttörést,
az adatokat szeretjük még mindig a „zsebünkben” hordani.
45. ábra Adatok hordozásának módja (könyvtári dolgozók)
45 Goldner, Matthew – Pace, Andrew, Libraries and cloud computing.
< http://www.sla.org/PDFs/2011ContribPaperGoldnerPace.pdf > (megtekintés: 2013.03.27.)
4 9 21
32
114
1
52 33 20
45
5
26
39 64 45
10
4
19
78
30
13 27
9
24
55
28
26
32 18
22
42
25
27
41 27
19
0
50
100
150
200
250
300
Vál
asza
dó
k sz
áma
(fő
)
Használat gyakorisága
Adathordozás eszközökön (fő)
Böngésző könyvjelző
Online tárhely/szinkronizálás
Külső merevlemez
Újraírható CD/DVD
Memóriakártya
Pendrive
77
A könyvtárosok körében is a pendrive a legnépszerűbb, leggyakrabban használt
adathordozási forma (63%-uk esetében), míg a többi „kézzel fogható” eszköz esetében
(memóriakártya, külső merevlemez, újraírható CD/DVD) ez a tendencia már koránt sem
érvényes. Az új technológia által igénybe vehető online tárhelyet és szinkronizálást
31%-uk alkalmazza a leggyakrabban, vagy legalább is sokszor, viszont 35%-uk
elmondása szerint soha nem használ ilyen adathordozási módot. Érdekes azonban az,
hogy azok közül, akik sokszor, vagy a leggyakrabban használják az online tárhelyet és
szinkronizálást a válaszadók (50 fő) 72%-a az X, vagy azt megelőző generációhoz
tartozik, azok pedig, akik soha nem használják ezt a lehetőséget (55 fő) 80%-uk X
generációs, vagy korábbi. Hasonló értékek mutatkoznak a böngészők könyvjelzőjének
használata esetén. Akik soha nem használják (42 fő) azok 85,7%-a, azoké pedig akik
sokszor, vagy a leggyakrabban alkalmazzák (68 fő) a 72%-a tarozik az X, vagy azt
megelőző nemzedékhez. Világossá válik, hogy a felhő technológia kínálta lehetőségek
kihasználása esetében nem életkori sajátosságról van szó, legalább is, ami a két fent
említett eszközt, módot illeti.
Végezetül említsünk szót az informatikai és kommunikációs eszközök használatáról. A
legszembetűnőbb eredmény, hogy a könyvtári munkavégzésbe egyértelműen,
szükségszerűen és elkerülhetetlenül az egyik kulcsfontosságú eszköz az asztali vagy
hordozható számítógép. A válaszadók közül mindösszesen 6% az, aki napi szinten nem
használ a munkahelyen PC-t, vagy laptopot, notebookot.
46. ábra Naponta használt eszközök (könyvtári dolgozók)
89
162
100
20 49
97
12
0
50
100
150
200
250
300
Naponta használt eszközök (fő)
saját PC munkahelyi/iskolai PC
saját laptop/notebook munkahelyi/iskolai laptop/notebook
okostelefon mobiltelefon
tablet
78
89,5%-uk napi szinten használ asztali gépet munkahelyén és 11%-uk hordozható
számítógépet. Az okostelefonok és tabletek esetében már koránt sem hoz ennyire magas
arányokat az eredmény. A mobiltelefonok több mint 50%-os arányban vannak
használatban, míg az újabb készülékeket csak 27%-uk fogja naponta kézbe. A tabletek
pedig ennél is kisebb létszám (6%) számára jelentenek napi használati eszközt. Az
internethasználat helyszínéül 94%-uk az otthonát jelölte meg, amihez az internet
kávézók 2%-os arányát mellétéve egyértelműen elmondható, hogy a háztartások
jelentős hányadában már van internet hozzáférés. A munkahelyet, mint az internetezés
helyszínét 90%-uk adta meg, ami pedig a könyvtárak és a könyvtári munka
világhálózathoz való kötöttségét jellemzi jól. Szembetűnő azonban az is, hogy akár csak
a teljes minta elemzése esetében, itt is alacsony a nyilvános helyen elérhető Wi-Fi
hálózatot igénybevevők száma (23%). Ez adódhat abból, hogy a mobileszközök
használata nem eléggé elterjedt, ugyanakkor egyfajta bizalmatlanságot is feltételezhet és
emellett számos, a felmérésből ki nem derülő okot is, amelyhez mélyebb vizsgálatokra
lenne szükség. Egyrészt azért, mert mikroszinten az olvasókkal, a könyvtár használóival
szemben a könyvtáros szakembereknek nyitottnak kell lenniük és naprakésznek az új
igények felmerülésével kapcsolatban, másrészt makroszinten a hazai és nemzetközi
informatikai, technológiai és könyvtári trendek felett sem szabad elsiklaniuk.
13.2 Könyvtáros hallgatók
A kitöltők között alacsony a könyvtáros hallgatók száma (25 fő), ami érthető, hiszen
elsősorban nem ők voltak a célközönség. Bár az elemzéshez ez a létszám kevésnek
tűnik, azért tartom fontosnak mégis értékelni a válaszokat, mert a végzett, vagy jelenleg
is aktív hallgatói státusszal rendelkezők a jövő könyvtárosai lehetnek. 84%-uk az Y
generációhoz tartozik, azaz az első digitális nemzedékhez, akik már a kamasz- és
ifjúkoruk kezdetén megismerkedhettek az internet világával. 72%-uk jelenleg is folytat
tanulmányokat, többségük egyetemi, vagy főiskolai képzésben vesz részt. Esetükben
elsőként azt vizsgáltam, hogy honnan hallottak már a cloud computing-ról. A válaszok
megoszlása a várakozásaimnak és az eddig eredményeknek megfelelően alakultak. A
hallgatók körében is az internet volt az elsődleges forrás, mivel 40%-uk jelölte meg ezt.
Volt, aki a családjától (1 fő), vagy a barátoktól, ismerősöktől (3 fő) informálódott a
témával kapcsolatban. Mivel hallgatókról van szó, ezért az oktatási tananyagból való
tájékozódásra jóval nagyobb válaszadási arányra számítottam, ennek ellenére a
79
válaszadók csupán 28%-a (7 fő) vallotta azt, hogy tananyagból is hallott már a cloud
computing-ról.
47. ábra Tájékozódás a cloud computing-ról (könyvtáros hallgatók)
Az viszont pozitív, hogy mindössze 16%-uk egyáltalán nem tájékozódott sehonnan a
témával kapcsolatban, bár ez a szám még tovább is csökkenthető lenne és szükséges is,
amit a felsőoktatásban tanultak átgondolásával lehetne megoldani. Mindenesetre a
hallgatók 60%-a szívesen alkalmazza a felhő alapú szolgáltatások, közülük is 44% napi
szinten alkalmazza, ami a teljes minta és a könyvtári dolgozók eredményeihez képest is
jobb képet mutat.
48. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtáros hallgatók)
40%
12% 4%
28%
16%
Honnan hallott a cloud computingról?
Internet
Ismerősök/barátok
Család
Oktatás (tananyag része)
Sehonnan
44%
16%
8%
32%
Szívesen alkalmazza a cloud computing megoldásokat?
Igen, mindennapalkalmazom
Igen, de néhabonyolult
Nem, de érdekelne
Nincs tapasztalatom
80
32%-uk vallotta azt, hogy nincs tapasztalata a cloud computing megoldásokkal
kapcsolatban, ami szintén jobb arány az előző két eredményt tekintve, azonban ez
esetben is megállapítható, hogy köztük sincs olyan, aki ne alkalmazna ilyen megoldást,
legyen az akár a Google valamely szolgáltatása, vagy online tárhely, irodai alkalmazás.
A gyakorlatban tehát használják a technológia adta lehetőségeket, azonban ez nincs
tudatosítva bennük. Közel egyharmaduk (32%) regisztrált felhasználója online
tárhelynek és valamivel többen (36%) online irodai alkalmazás szolgáltatásnak.
49. ábra Google szolgáltatások használata (könyvtáros hallgatók)
Az előbbi megállapítást erősíti az is, hogy bevallásuk szerint 52%-uk használja a
Google Drive szolgáltatását, ami teljes körűen csak regisztrált felhasználók számára
használható. Szinte mindegyikük Gmail-es e-mail címmel is rendelkezik és a
legnépszerűbb további Google szolgáltatások a Youtube, a Térkép, a Kereső és a
Fordító.
Az e-mail fiókkal rendelkezők 100%-os aránya egyértelműen azt jelzi, hogy
elengedhetetlen a használata és a közösségi oldalak magas aránya is szembetűnő. A
további szolgáltatásokat illetőn körülbelül egyharmados alkalmazási arány mutatkozik
meg, ami nem jelenti azt, hogy csupán ennyien használnák ezeket, azt viszont igen,
hogy kevésbé fontosak még, nem ragaszkodnak hozzájuk, mivel nem élnek az
előnyökkel, ami sokszor a regisztrációval együtt jár, nem érdekük egy „az én fiókom”
kialakítása. Az iskolai munka során még rosszabb az arány, ha azt vesszük, hogy a 25
főből összesen 3 fő adott meg valamilyen cloud computing technológiát, amelyet
használ. Mindegyikük valamilyen Google szolgáltatásait adott meg, de ez is kimerült a
Drive és a Gmail említésében.
24
13
5
21 22 21
6
23
7 4
0
5
10
15
20
25
30
Gmail Drive Naptár Kereső Térkép Fordító Picasa Youtube Hírek Tudós
Google szolgáltatások használata (fő)
Válaszadók száma (fő)
81
50. ábra Online szolgáltatások használata regisztrált felhasználóként (könyvtáros hallgatók)
Ez a szemlélet ugyanakkor azt is tükrözheti, hogy az adatok tárolása elsősorban nem a
„felhőben” történik, a továbbítást illetően pedig az e-mail mutatkozik továbbra is a
potenciális módszernek. Az adathordozás módjára beérkezett válaszokat elemezve ez
azonnal szembe is tűnik, mivel a legnépszerűbbnek bizonyul a pendrive a válaszadók
88%-os arányával (leggyakrabban és sokszor válaszlehetőséget megjelölők együttes
értéke).
51. ábra Adatok hordozásának módja (könyvtáros hallgatók)
25 21
8 7 6 8 8 9 8 0
20
40
Regisztrált felhasználóként használja (fő)
E-mail Közösségi oldal
Blog Online tárhely (FTP-vel)
Online fotótár és/vagy megosztó oldal Online videótár és/vagy megosztó oldal
Fórum/wiki Online irodai alkalmazások
Online tárhely (böngészővel/alkalmazással)
0 0 3 9
13 7 5
4
7 2
3 9 10
1 2 9 2 2
8 4
6 9 4
4
2
2 3 2
11
7
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Soha Néha Ritkán Sokszor Leggyakrabban
Vál
asza
dó
k sz
áma
(fő
)
Használat gyakorisága
Adathordozás eszközökön
Pendrive Memóriakártya Újraírható CD/DVD
Külső merevlemez Online tárhely/szinkronizálás Böngésző könyvjelző
82
A második helyen a böngésző könyvjelző végzett, amit 72%-uk preferál, viszont
érdekes, hogy az online tárhely kínálta szinkronizálási lehetőség ezzel szemben még
nem igazán terjedt el. Meglepő, hogy az külső merevlemez és a memóriakártya jobb
eredményeket ért el, mint az új virtuális technológia. Az optikai lemezek ez esetben is a
lista sereghajtói, hiszen egyértelműen látszik, hogy nagyon ritkán használja már bárki is
ezeket az eszközöket.
A hallgatók a naponta használt eszközök esetében, az előző eredményekkel ellentétben,
a saját lapotop/notebook használat kimagasló eredményt (88%) kapott minden más
eszközzel szemben. Ez a mobilitásuk miatt várható eredmény volt és mivel saját
eszközzel rendelkeznek többségben, ezért az sem meglepő, hogy az iskolai asztali és
hordozható gépeket csak 36%-uk használja naponta. Tablettel egyikük sem rendelkezik
és a mobiltelefonok használatának aránya is magasabbnak bizonyult az
okostelefonokkal szemben.
A hordozhatóságnak köszönhetően, az internetezési szokások esetében is
megmutatkozik a mozdíthatóság. 60%-uk iskolában, vagy munkahelyén is internetezik,
ugyanennyien a könyvtárat is megjelölték és valamivel nagyobb érdeklődés mutatkozik
a nyilvános Wi-Fi hálózatok használatát (39%) illetően, mint a teljes minta, vagy a
könyvtári dolgozók esetében. Az otthoni internet-használat 100%-os arányt mutat, ezzel
szemben az internet kávézót 1 fő jelölte meg. Ahogyan a munkahelyek, a könyvtárak
esetében is megállapítható, hogy nem csak az intézmények, hanem az otthonok döntő
többsége is internet hozzáférési lehetőséggel ellátott.
83
13.3 Könyvtári tagok
Ebbe a kategóriába csak azok kerültek, akik jelenleg is legalább egy könyvtár tagjának
vallják magukat és egyéb kötődésük nincs a bibliotékákhoz (a kitöltés időpontjában). 53
fő választotta ezt a lehetőséget, ami a teljes vizsgálati populáció 17,6%-a. Ahogyan a
hallgatóké, úgy az ő számuk sem jelentős, de vizsgálatukra azért kerítek sort mégis,
mivel érdemes a könyvtáros szakemberek eredményeivel összehasonlítani azokét,
akikért dolgoznak. A válaszadók valamivel több, mint a fele (56,6%) nő, a
korosztályonként megoszlás pedig a következőképpen alakul:
52. ábra Korosztályi megoszlás (könyvtári tagok)
Ahogyan az előző két válaszadói kategória esetében is, jelen esetben is az aktív, a
munkaerőpiac gerincét alkotó rétegből tevődik össze a könyvtári tagok több mint 80%-
a. 54%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik (főiskolai, egyetemi) és jelenleg 36%-uk
folytat tanulmányokat valamilyen oktatási forma keretében. A teljes minta (26%) és a
könyvtári dolgozók (30%) eredményénél is jobban szerepeltek abban a tekintetben,
hogy mindössze 18,8%-uk válaszolta azt, hogy sehonnan nincs információja a cloud
computing-ról. 39,6%-uk az internetről tájékozódott, de volt olyan is, aki a televízióból
(1 fő), 28,3%-uk ismerősöktől és a családtól és 5 fő oktatás keretében szerezett
ismereteket. A tekintetben, hogy szívesen alkalmazzák-e a cloud computing
megoldásokat nem mutatkozott jelentős eltérés a könyvtári dolgozókkal összevetve.
48%-uk válaszolta azt, hogy nincs tapasztalata a technológiával kapcsolatban (könyvtári
dolgozók esetében ez arány 50%). A tényleges használatot illetően azonban a könyvtári
15%
34% 47%
4%
Könyvtári tagok korosztályi megoszlása
Bébi-bumm (1945-1964)
X (1965-1979)
Y (1980-1995)
Z (1996-)
84
tagok 48%-a, míg a könyvtáros szakemberek csak 35%-a alkalmaz valamilyen felhő
alapú szolgáltatást.
53. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtári tagok)
Ahogyan az várható volt e-mail fiókkal szintén 100%-os arányban rendelkeznek és a
közösségi oldalakon is nagy számban (88,6%) regisztrált felhasználók. 49%-uk használ
valamilyen online irodai alkalmazást és az online tárhelyeket is 43%-uk veszi igénybe.
A blogok, fórumok és wikik látogatásában nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint
könyvtárosok (20-25% körül), vagy könyvtáros hallgatók (30% körül) esetében is akár,
mivel esetükben a 40% válaszolta azt, hogy regisztrált felhasználóként is használja ezen
szolgáltatásokat. Az online fotó- és videótárak esetében 30% körüli értékekkel
számolhatunk mind három válaszadói kör esetében.
54. ábra Online szolgáltatások használata regisztrált felhasználóként (könyvtári tagok)
37%
11%
2% 2%
48%
Szívesen alkalmazza a cloud computing megoldásokat?
Igen, mindennapalkalmazom
Igen, de néha bonyolult
Nem, de érdekelne
Nem, nem látomértelmét
Nincs tapasztalatom
53 47 21 13 18 15 22 26 23 0
50
100
Regisztrált felhasználóként használja (fő)
E-mail Közösségi oldal
Blog Online tárhely (FTP-vel)
Online fotótár és/vagy megosztó oldal Online videótár és/vagy megosztó oldal
Fórum/wiki Online irodai alkalmazások
Online tárhely (böngészővel/alkalmazással)
85
A Google szolgáltatások között a legnépszerűbbek közé a Youtube, a Gmail (90%-nál
nagyobb arány), majd a Térkép, a Kereső (80% feletti arány) és a Fordító (67,9%) került
be. A továbbiak, úgymint a Drive, a Naptár, vagy a Picasa 30-40%-os használati arányt
érnek el és a Hírek, valamint a Tudós még ennél is alacsonyabbat. Az adatok felhőben
való tárolására alkalmas szolgáltatások esetében (Drive, Naptár, Picasa) szintén
megmutatkozik az alacsony érdeklődés, ahogyan az eddig is tapasztalható volt. Az
adatok hordozásában sem mutatkozik jelentős eltérés az eddig eredményekhez képest
sem az alkalmazás gyakoriságát, sem az eszközök népszerűségét illetően. A prendrive
az elsődleges (60%), a böngésző könyvjelzők és az online tárhelyek (45% körül)
követik azt, azonban hozzá kell tenni, hogy ugyan ilyen arányban vannak azok is, akik
soha nem használják az online lehetőségeket.
A napi eszközhasználat esetében jól mutatja a diagram, hogy mi az, amit a legtöbben
alkalmaznak naponta. Amit azonban kiemelnék, hogy ha a tablettel rendelkezőket
vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a 100%-uk használ online irodai alkalmazást, és az
okostelefon használók esetében is megállítható, hogy online tárhelyet, vagy
szinkronizálásra alkalmas szolgáltatást, illetve online irodai alkalmazást mindegyikük
használ. Amennyiben a tabletet és okostelefont nélkülözőket nézzük meg, az előbbi
online szolgáltatások használatának aránya már csak 46%-ot ér el. Úgy tűnik, hogy
azok, akik napi szinten használják az új technológiát is támogató eszközöket, nagyobb
számban alkalmazzák a felhő alapú szolgáltatásokat.
55. ábra Napi eszközhasználat (könyvtári tagok)
35
23 26
6
23 19
11
0
10
20
30
40
50
60
Naponta használt eszközök (fő)
saját PC munkahelyi/iskolai PC
saját laptop/notebook munkahelyi/iskolai laptop/notebook
okostelefon mobiltelefon
tablet
86
13.4 Könyvtárral kapcsolatot nem ápolók
A negyedik válaszadói kategóriába azok tartoznak, akik bevallásuk szerint semmilyen
kapcsolatban nem állnak a könyvtár intézményével. A kitöltés idejében nem könyvtári
tagok, sem dolgozók és könyvtáros hallgatóként sem végeznek tanulmányokat. A
többségük (71,4%) férfi és az Y generációhoz tartozik (69%). 47,6%-uk főiskolai, vagy
egyetemi végzettséggel rendelkezik és 73,8%-uk jelenleg nem tanul semmilyen képzési
forma keretében. 60%-uk alkalmaz valamilyen cloud computing szolgáltatást, amely a
könyvtáros hallgatókéval megegyezően, a legnagyobb arányú használatot mutatja.
Emellett a legkisebb arányban vallották azt (31%), hogy semmilyen tapasztalatuk nincs
a témával kapcsolatban. Ennek megfelelően 30%-uk sehonnan nem tájékozódott még a
technológiáról és a tapasztalattal, valamint információval sem rendelkezők csoportja
teljes mértékben egybevág. Legnagyobb részben az internetről informálódtak (54,7%),
van aki oktatás keretében hallott róla (3 fő) és voltak akik ismerősöktől,
szakkönyvekből, vagy a munkahelyen szereztek tudomást (1-1 fő) a cloud computing-
ról.
56. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtárral kapcsolatban nem állók)
Azok közül, akik nem alkalmaznak jelenleg semmilyen cloud computing megoldást,
vagy nincs tapasztalatuk ezzel kapcsolatban, – a válaszadók 40%-a – a szolgáltatások
használatát vizsgálta mindenki alkalmaz valamilyen megoldást. Gmail-t 82,3%-uk,
Drive-ot 23,5%-uk, Naptárat 29,4%-uk és van, aki a Google Olvasót, vagy a Híreket
alkalmazza. Amennyiben mind a 42 fő válaszait elemezzük abból a szempontból, hogy
milyen szolgáltatásokat használnak regisztrált felhasználóként, e-mail és közösségi
55%
5%
9%
31%
Szívesen alkalmazza a cloud computing megoldásokat?
Igen, mindennapalkalmazom
Igen, de néha bonyolult
Nem, de érdekelne
Nincs tapasztalatom
87
oldalak tekintetében kimagasló használati arányt kapunk. Figyelemre méltó, hogy 50-
60% körüli arányt érnek el az online fotótárak, fórumok és wikik, az online irodai
alkalmazások és tárhelyek. A magas értékek mellett azonban az is kimutatható, hogy
még azok közül is, akik irodai alkalmazásokat, vagy tárhelyet használnak (57,1%)
egynegyedük nincs tisztában azzal, hogy felhő alapú szolgáltatást vesz igénybe.
57. ábra Online szolgáltatások használata regisztrált felhasználóként
(könyvtárral kapcsolatban nem állók)
Munkahelyén, vagy iskolai tanulmányok során 38%-uk használ valamilyen felhő alapú
szolgáltatást, többségük szoftver, mint szolgáltatásokat (pl. Google Drive), tárhely
szolgáltatásokat (pl. Dropbox, Google Drive, iCloud, SugarSync, Amazon S3), de
akadt, aki saját privát felhőt említett és volt, aki platform, mint szolgáltatást, úgy, mint a
Google App Engine-t. Mindenesetre ez a használati arány a duplája annak, mint, amit a
könyvtári dolgozók esetében tapasztaltam (19%).
Adathordozás tekintetében ez a felhasználói kategória az, amelynél az online
szinkronizálás, vagy tárhely szolgáltatás és a böngésző könyvjelzők használata a
leggyakoribb (együttesen 50%), megelőzve a pendrive-ot, amely minden más csoport
esetében az elsődleges volt. A külső merevlemez, a memóriakártya és az optikai
lemezek az eddigi kategóriákkal megegyezően alacsony értékeket kaptak, ezért
egyértelműen elmondható, hogy a „kézzel fogható” eszközökön való adathordozásról,
az online, virtuális adathordozásra tevődik át a hangsúly.
42 38
18 17 23
16 22 24 23
0
10
20
30
40
50
Regisztrált felhasználóként használja (fő)
E-mail Közösségi oldal
Blog Online tárhely (FTP-vel)
Online fotótár és/vagy megosztó oldal Online videótár és/vagy megosztó oldal
Fórum/wiki Online irodai alkalmazások
Online tárhely (böngészővel/alkalmazással)
88
58. ábra Adatok hordozásának módja (könyvtárral kapcsolatban nem állók)
A napi szinten használt eszközök esetében is jellemzően a hordozható laptop és
notebook van nagyobb arányban, valamint az okostelefonok (69%) is nagyobb arányt
kaptak, mint a mobiltelefonok (28,5%).
59. ábra Naponta használt eszközök (könyvtárral kapcsolatban nem állók)
7 8 11 9 7
18 9 4 6
5
20
12 7
1 2
20
5
4 10
3
14
2
4 8
14
9
7
4
15
7
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Soha Néha Ritkán Sokszor Leggyakrabban
Vál
asza
dó
k sz
áma
(fő
)
Használat gyakorisága
Adathordozás eszközökön
Pendrive Memóriakártya Újraírható CD/DVD
Külső merevlemez Online tárhely/szinkronizálás Böngésző könyvjelző
23 22 31
10
29
12 7
0102030405060
Naponta használt eszközök
saját PC munkahelyi/iskolai PC
saját laptop/notebook munkahelyi/iskolai laptop/notebook
okostelefon mobiltelefon
tablet
89
Tabletet a válaszadók közel 17%-a használ. A mobil eszközök használatának magas
aránya megmutatkozik az internet használati szokásokon is. Az otthoni (100%) és a
munkahelyi, vagy iskolai (88%) használat mellett szívesen csatlakoznak nyilvános
hálózatokhoz, mivel az elérhető Wi-Fi hálózatok igénybe vételét 45,2%-uk jelölte meg.
A tabletet, vagy okostelefont használók mindegyike az Y generáció szülötte és a Wi-Fi
hálózatokat előnyben részesítők is kivétel nélkül.
90
13.5 Eredmények összegzése
13.5.1 Könyvtári dolgozók
A tájékozódás elsődleges forrása az internet, alacsony azok száma, akik
szakkönyvből/periodikából tájékozódnak. Konferenciák, továbbképzések és munkahelyi
információáramlás hiánya fedezhető fel. Az oktatás keretében, tananyagból tájékozódott
válaszadók száma is alacsony.
Magas azok aránya, akiknek nincs tapasztalata a cloud computing-gal kapcsolatban,
miközben valamilyen formában mindegyikük használja a technológia kínálta
lehetőségeket. A válaszadók fele szívesen alkalmaz felhő alapú szolgáltatásokat,
mindeközben alacsony azok száma, akik a munkavégzés során is alkalmazzák.
Az adatok tárolása túlnyomóan még pendrive-on történik, az optikai lemezek és a külső
merevlemez, valamint a memóriakártya használatának aránya alacsony. A technológia
fejlődése adta adathordozás lehetőségeit (online tárhely/szinkronizálás és böngésző
könyvjelző) körülbelül egyharmados arányban használják.
A könyvtári munkavégzés során a számítógép (asztali, vagy hordozható) használata
elkerülhetetlen és egyértelműen napi szinten alkalmazott, ennek megfelelően az
internethasználat is elsősorban a munkahelyen történik (illetve otthon). Wi-Fi
hálózatokat kevesen használnak (23%) és az okostelefonok, valamint a tabletek
esetében is kis felhasználói kör mutatkozik még.
13.5.2 Könyvtáros hallgatók
Elsődleges információforrás a témával kapcsolatban szintén az internet és az oktatás
során csupán 28%-uk találkozott a cloud computing-gal tananyagként. Egyharmaduk
nem tudatosan használja a felhő alapú szolgáltatásokat, mivel ennyien vallották azt,
hogy nincs tapasztalatuk a technológiával kapcsolatban, ehhez képest mindegyikük
alkalmazza valamilyen formában.
A legkedveltebb adathordozó eszköz a pendrive (88%) és a böngésző könyvjelző
(72%). Wi-Fi hálózatokat mindössze 39%-uk jelölte meg, az otthoni internet használat
91
az uralkodó. Jellemző a saját laptop/notebook használat, ezzel szemben az
okostelefonoké és a tableteké nem.
13.5.3 Könyvtári tagok
18,8%-uk nem hallott még sehonnan a cloud computing-ról, ugyanakkor közel felük
szívesen alkalmazza és használja is azt. Az adathordozás leginkább pendrive-on
történik, de népszerűek az online tárhely és szinkronizálós lehetőségek, valamint a
böngésző könyvjelzők is.
Az asztali számítógépeket nagyobb arányban használják, mint a hordozhatókat, viszont
az okostelefonok népszerűbbek a mobiltelefonoknál és tabletet is használ 31,4%-uk.
13.5.4 Könyvtárral kapcsolatban nem állók
31%-uknak nincs tapasztalata a cloud computinggal kapcsolatban és 54,7%-uk az
internetről tájékozódott a témáról. 60%-uk alkalmaz valamilyen felhő alapú
szolgáltatást és ebből 38%-uk a munkahelyén is.
Az adathordozás esetében az online szinkronizálás és tárhely szolgáltatás megelőzi a
pendrive-ot (én minden egyéb eszközt). A válaszadói kategóriák közül esetükben a
legnagyobb az okostelefon és a tablet használat aránya, valamint a Wi-Fi hálózatokat
igénybevevőké is.
92
14. Összegzés
A felhő alapú technológia, a jövő informatikai közműveként széles körben terjed és
használata egyre inkább jellemzővé válik nem csak a vállalati, de a non-profit szférában
is, amelynek a könyvtárak is szerves részei. A megismerése és az alkalmazásához
szükséges tudás elsajátítása fontos az informatikusok és a könyvtáros közösség számára
egyaránt. A bibliotékák falai az online megjelenéssel és szolgáltatásnyújtással ledőltek
és egyre inkább áthelyeződik a hangsúly a személyes kapcsolatok kiterjesztésére, a
virtuális világban való kapcsolattartásra. Az európai és világméretű digitalizálási
programok, a weben elérhető OPAC-ok, digitális gyűjtemények óriási adatmennyiséget
generálnak, amelyek tárolása jelentős költséggel jár. A felhő technológiák által lehetővé
válik költségcsökkentő és igényre szabható alternatív megoldások alkalmazása.
A könyvtáraknak, mint non-profit szervezeteknek szem előtt kell tartaniuk a pénzügyi
források végességét és a költség minimalizálás kiemelten fontos számukra, ezért minden
olyan lehetőséget érdemes alkalmazniuk, amellyel hatékonyabbá tehetik működésüket.
A költségek csökkentése mellett a kooperatív munkavégzés elősegítése a felhő alapú
szolgáltatások másik nagy előnye és az a területe, amely a könyvtárosok mindennapos
munkáját nagymértékben megkönnyítheti. Olyan alkalmazásokat használhatnak,
amelyek nem igényelnek telepítést, bárhol, bármikor elérhetők és ingyenes, nyílt,
mindenki számára hozzáférhetők. Ügyviteli, grafikai, videó- és hangszerkesztő,
prezentáció készítő, eseménykezelő és egyéb alkalmazások tucatjait érhetik el licensz
vásárlás nélkül. Az adatok, fájlok megosztása egyszerűsödik, hiszen akár több
gigabájtnyi állományt is elérhetővé tehetünk mások számára.
Használatuk alapvető informatikai ismeretekkel elsajátítható, nem igényel különösebb
plusz tudást, azonban a megfelelő alkalmazások megtalálása és beépítése a napi
munkavégzésbe mindenképpen háttér tudást kíván. A könyvtáros képzés és
továbbképzés részeként erre figyelmet kell fordítani a jövőben, mivel információs
szakemberekként elengedhetetlen, hogy az új technológiákról naprakész tudásuk
legyen.
Amint az a felmérés eredményeiből is kiolvasható sem a megfelelő minőségű és
mennyiségű ismeretanyag nem áll rendelkezésre a jelenleg is könyvtárban dolgozók
93
esetében, és ezzel párhuzamosan az is elmondható, hogy a mindennapi munkavégzés
során még alacsony azok aránya, akik valamilyen cloud computing technológia kínálta
lehetőséggel élnek. Sok esetben a felhő alapú szolgáltatásokat anélkül használják, hogy
tudnának arról és maga a fogalom meghatározása is bizonytalanságot szül. Mivel
azonban látható a könyvtárakkal más kapcsolatban állók körében terjed mind a mobil
eszközök, mind a felhő alapú szolgáltatások használata, fontos, hogy a könyvtári
dolgozók is felkészültek legyenek a témával kapcsolatban.
A dolgozattal célom volt, hogy feltárjam és bemutassam a felhő technológiákat,
valamint a gyakorlatban is alkalmazható lehetőségeket szemléltessek és felmérjem a
jelenlegi könyvtáros társadalom hozzáállását a cloud computing kínálta megoldásokhoz.
Mivel a technológia folyamatosan fejlődik és a szabályozására több, jelenleg is futó
projekt létesült, állandó figyelmet érdemel és a felhasználói rétegek és igények
változását követni kell, hiszen szükséges a megfelelő visszacsatolás megléte.
94
15. Felhasznált irodalom
1. Citrix Cloud Survey Guide, Partly cloud – about cloud computing. [2012.] <
http://www.citrix.com/site/resources/dynamic/additional/Citrix-Cloud-Survey-
Guide.pdf > (megtekintés: 2013.03.26.)
2. Európa.Bizottság, Európa 2020 : az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés
stratégiája. Brüsszel, Európai Bizottság, 2010.
< http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf > (megtekintés: 2012. 06.
10.)
3. Európa.Bizottság, Digitális menetrend : új stratégia az európai vállalkozások
termelékenységének és a központi kormányzatok hatékonyságának a számítási felhő
révén történő serkentésére. Brüsszel, Európai Bizottság, 2012.
< http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1025_hu.htm > (megtekintés: 2012.10.29.)
4. Európa.Bizottság, Work programme 2013: cooperation:ict:information and
communication technologies. Brüsszel, 2012.
<
http://ec.europa.eu/research/participants/portalplus/static/docs/calls/fp7/common/32767-
annex_6_to_the_decision_ict_for_cap_en.pdf > (megtekintés: 2012.10.29.)
5. Dávid Imre, EuroCloud Day 2012 : egységes európai stratégia készül. 2012.
< http://computerworld.hu/eurocloud-day-2012-egyseges-europai-strategia-keszul-
20120529.html > (megtekintés: 2012. 06.01.)
6. Dhakulkar B. - Shinde S. - Gosavi, N., Use of cloud computing in library and
information science field. International Journal of Digital Library Service. Is. issue 3.
vol. 2. (2012)
< http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés ideje:
2012.12.01.)
7. Goldner, Matt, Wind of change : libraries and cloud computing. OCLC, 2010.
< http://www.oclc.org/multimedia/2011/files/IFLA-winds-of-change-paper.pdf >
(megtekintés: 2012.06.08.)
8. Goldner, Matthew – Pace, Andrew, Libraries and cloud computing.
< http://www.sla.org/PDFs/2011ContribPaperGoldnerPace.pdf > (megtekintés:
2012.12.01)
9. Google drive súgó
< https://support.google.com/drive/?hl=hu > (megtekintés: 2012.06.12.)
10. Gosavi, N. – Shinde S. – Dhakulkar B., Use of cloud computing in library and
information science field. International Journal of Digital Library Service. Is. issue 3.
vol. 2. (2012)
< http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés ideje:
2012.12.01.)
95
11. How the OCLC WorldShare Platform works
< http://www.oclc.org/us/en/worldshare-platform/howitworks/default.htm >
(megtekintés ideje: 2012.12.13.)
12. Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány, A könyvtárak szerepe az
információs társadalomban. 2009.
< http://www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/konyvtarak_szerepe.pdf > (megtekintés:
2012.09.03.)
13. Kokas Károly - Sennyey Péter, Könyvtárak a hálózatban. TMT, 58. évf. 10. sz.
(2011).
< http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5548&issue_id=531> (megtekintés:
2012.12.11.)
14. Komenczi Bertalan, Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, Gondolat, 2009.
p.31.
15. Kulcsár Zs, Az integratív e-learning felé.
<http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf
> (megtekintés: 2013.03.26.)
16. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája. 2010.
< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >
(megtekintés: 2012.09.10.)
17. Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.
< http://www.nhit-
it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6440%3Ait3-2-1-10-
u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés:
2012.06.01.)
18. Magyarország.Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája.
2010.
< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >
(megtekintés: 2012.06.10.)
19. NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.
< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés:
2012. 05.31.)
20. Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási
felhőben : cloud computing. Budapest, Typotex Kiadó, cop. 2011.
< http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_
Szamitasifelhoben/Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html >
(megtekintés: 2012. 06.01.)
21. Shinde S. - Gosavi, N. – Dhakulkar B., Use of cloud computing in library and
information science field. International Journal of Digital Library Service. Is. issue 3.
vol. 2. (2012) < http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés
ideje: 2012.12.01.)
96
22. Századvég Gazdaságkutató Zrt., A számítási felhő. [Budapest], Századvég Politikai
Iskola Alapítvány, 2011.
< http://www.szazadveg.hu/files/hirek/A-szamitasi-felho.pdf > (megtekintés:
2012.06.01.)
23. Verók Attila, Bevezetés a könyvtár- és információtudományba. Eszterházy Károly
Főiskola, 2011.
< http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_02_bev_
konyvtar_es_inftudomany_scorm_02/239_a_knyvtr_mint_tudsgazdlkod_intzmny_szere
pe_a_trsadalom_letben.html > (megtekintés: 2013.03.18.)
97
16. Ábrajegyzék
1. ÁBRA SZÁMÍTÁSI FELHŐK SZOLGÁLTATÁSI MODELLJEINEK FELÉPÍTÉSE ________________________ 19
2. ÁBRA SZÁMÍTÁSI FELHŐK TÍPUSAI HASZNÁLAT SZERINT ____________________________________ 21
3. ÁBRA GOOGLE DRIVE WEBES FELÜLET __________________________________________________ 25
4. ÁBRA BEÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEK _______________________________________________________ 26
5. ÁBRA OFFLINE BEÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEK _______________________________________________ 27
6. ÁBRA DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA ________________________________________________ 29
7. ÁBRA A DOKUMENTUM SZERKESZTŐFELÜLETE ___________________________________________ 30
8. ÁBRA AZ "INSERT" ÉS A "TOOLS" MENÜ _________________________________________________ 31
9. ÁBRA BEÉPÍTETT KERESŐ FELÜLET _____________________________________________________ 32
10. ÁBRA OFFLINE DOCS ENGEDÉLYEZÉSE _________________________________________________ 33
11. ÁBRA GOOGLE DOCS OFFLINE HASZNÁLATA ____________________________________________ 33
12. ÁBRA A TÁBLÁZATKEZELŐ WEBES FELÜLETE ____________________________________________ 35
13. ÁBRA ŰRLAP LÉTREHOZÁSA _________________________________________________________ 36
14. ÁBRA ŰRLAP MENÜ _______________________________________________________________ 37
15. ÁBRA SZRIPTEK ELÉRÉSE MENÜKBŐL _________________________________________________ 38
16. ÁBRA SZKRIPT ÍRÁSÁNAK MEGKEZDÉSE ________________________________________________ 38
17. ÁBRA SZKRIPT PROJEKT _____________________________________________________________ 39
18. ÁBRA A PREZENTÁCIÓ-KÉSZÍTŐ FELÜLETE ______________________________________________ 41
19. ÁBRA A "RESEARCH" A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTŐBEN ______________________________________ 42
20. ÁBRA KÉP BESZÚRÁSA PREZENTÁCIÓBA _______________________________________________ 43
21. ÁBRA VIDEÓ BEILLESZTÉSE PREZENTÁCIÓBA ____________________________________________ 44
22. ÁBRA CHROME GOOGLE DRIVE KOMPATIBILIS ALKALMAZÁSOK ____________________________ 45
23. ÁBRA A DRIVE-BA BEÉPÜLŐ ALKALMAZÁSOK ___________________________________________ 46
24. ÁBRA DRIVE ANDROID RENDSZEREN __________________________________________________ 47
25. ÁBRA GOOGLE CLOUD CONNECT _____________________________________________________ 48
26. ÁBRA GOOGLE WEBHELYEK FELÜLETE _________________________________________________ 52
27. ÁBRA A DROPBOX WEBES FELÜLETE __________________________________________________ 53
28. ÁBRA HOZZÁFÉRÉS BÁRHOL _________________________________________________________ 54
29. ÁBRA DROPBOX MOBILESZKÖZÖKÖN _________________________________________________ 55
30. ÁBRA WINDOWS ÉRTESÍTÉSI TERÜLET ________________________________________________ 55
31. ÁBRA DROPBOX APPLIKÁCIÓ ANDROID RENDSZERHEZ ____________________________________ 56
32. ÁBRA BOX ONLINE FELÜLETE ________________________________________________________ 57
33. ÁBRA A BOX OFFLINE ______________________________________________________________ 58
34. ÁBRA A WUALA ALKALMAZÁSA ______________________________________________________ 59
35. ÁBRA AZ OCLC WORLDSHARE PLATFORM MŰKÖDÉSE ____________________________________ 63
36. ÁBRA A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐK KOROSZTÁLYOS MEGOSZLÁSA (TELJES MINTA) ____________ 67
98
37. ÁBRA A VÁLASZADÓK KÖNYVTÁRRAL VALÓ KAPCSOLATA (TELJES MINTA) ____________________ 68
38. ÁBRA INTERNET HASZNÁLAT HELYE A VÁLASZADÓK KÖRÉBEN (TELJES MINTA) ________________ 69
39. ÁBRA A VÁLASZADÓK ÁLTAL NAPONTA HASZNÁLT ESZKÖZÖK (TELJES MINTA) _________________ 70
40. ÁBRA ADATHORDOZÁS ESZKÖZÖKÖN (TELJES MINTA) ____________________________________ 71
41. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (TELJES MINTA) ______________________________ 72
42. ÁBRA KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK KOROSZTÁLYI MEGOSZLÁSA ________________________________ 73
43. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) ______________________ 74
44. ÁBRA FELHŐ ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) ________________ 75
45. ÁBRA ADATOK HORDOZÁSÁNAK MÓDJA (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) __________________________ 76
46. ÁBRA NAPONTA HASZNÁLT ESZKÖZÖK (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) ___________________________ 77
47. ÁBRA TÁJÉKOZÓDÁS A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) _________________ 79
48. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) ____________________ 79
49. ÁBRA GOOGLE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) __________________ 80
50. ÁBRA ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓKÉNT (KÖNYVTÁROS
HALLGATÓK) ___________________________________________________________________ 81
51. ÁBRA ADATOK HORDOZÁSÁNAK MÓDJA (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) ________________________ 81
52. ÁBRA KOROSZTÁLYI MEGOSZLÁS (KÖNYVTÁRI TAGOK) ____________________________________ 83
53. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁRI TAGOK) __________________________ 84
54. ÁBRA ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓKÉNT (KÖNYVTÁRI
TAGOK) _______________________________________________________________________ 84
55. ÁBRA NAPI ESZKÖZHASZNÁLAT (KÖNYVTÁRI TAGOK) _____________________________________ 85
56. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) ______ 86
57. ÁBRA ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓKÉNT (KÖNYVTÁRRAL
KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) ______________________________________________________ 87
58. ÁBRA ADATOK HORDOZÁSÁNAK MÓDJA (KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) _________ 88
59. ÁBRA NAPONTA HASZNÁLT ESZKÖZÖK (KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) ___________ 88
99
17. Mellékletek
1. A „Számítási felhő használata” című kérdőív:
100
101
2. Szakdolgozati nyilatkozat: