Fenékküszöb a Dunán

Erdőgazdálkodás a Kisalföldi Rt. területén

Azt hiszem nem sokat tévedek, ha a Kisalföldi Erdőgaz­daság Rt-t az ország egyik legösszetettebb termőhelyi viszonyok között gazdálkodók között említem. A 35 120 hektáron működő erdész szakembereknek a termőhelyi szélsőségeken kívül az elmúlt évtizedben alaposan kiju­tott a Dunával kapcsolatos „természet átalakító" munká­latok káros hatásaiból is. Mindezzel párhuzamosan 1993-ban a vállalat belső átalakítását is el kellett végezni, épp­úgy, mint az ország többi erdőgazdaságánál. Erről be­szélgettünk dr. Magas László vezérigazgatóval.

A z á ta lak í t ássa l k a p c s o l a t o s t e v é k e n y s é g ü n k m e g e g y e z e t t a t ö r v é n y b e n e lő í r t akka l . M i is a v e s z t e s é g e s c é g e k k ö z é ta r toz­tunk m i n t e g y 36 mi l l ióva l . A v í z l é p c s ő ép í t é se so rán , i l le tve annak k ö v e t k e z m é n y e k é n t k a p o t t j e l e n t ő s v a g y o n ros sz é r ték­p a p í r o k b a fek te tve e lúszo t t a D u n á n . A m é l y p o n t a z vol t , ami ­k o r a bé rek k i f i z e t é séhez r ö v i d lejáratú hitelt ke l le t t fe lvenni . Sze r encsé r e o lyan m u n k a t á r s a k k a l k e z d t ü k el 1993-ban az át­alakí tás fo lyama tá t , ak ike t a fe ladat m e g o l d á s á h o z s z ü k s é g e s e rőfesz í tés csak se rken te t t . Itt e l s ő s o r b a n Csontos István ve­z é r i g a z g a t ó - h e l y e t t e s r e , és az e r d é s z e t v e z e t ő k r e g o n d o l o k , n e m m e g f e l e d k e z v e az admin i sz t r a t í v m u n k a t á r s a k r ó l . M i n t m i n ­denho l , ná lunk is az a l k a l m a z o t t i l é t s z á m leép í t é se vo l t a leg­k é n y e s e b b fe ladat .

Létszám (fő) 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Alkalmazott 211 195 167 148 147 148 Fizikai 780 580 295 224 220 200 Összes ál lomány i 991 775 462 372 367 348 Vállalkozó 120 310 498 531 484 437 Együtt 1111 1085 960 903 851 785

El kel l m o n d a n o m , h o g y a p r iva t i zác ió - mos t m á r a gyakor l a t is igazo l ta - n á l u n k e g y é r t e l m ű e n s ike res vol t . Az t , h o g y az 1994-es e s z t e n d ő b e n a c é g s tab i l i zác ió ja is j ó l s ikerül t , t ö b b e k közö t t annak köszönhe t j ük , h o g y az Á V Rt . a p r iva t i zác ió so ­rán ke le tkeze t t b e v é t e l e k e t n e m von ta e l , h a n e m azt b e r u h á z á ­sokra ford í tha t tuk .

A privatizációs bevételek alakulása

eFt Megnevezés 1993 1994 1995 1996 Összesen Ingatlan 5 5 000 - 8 231 2 1 020 8 4 751 Lakás - 2 8 600 80 0 - 2 9 400 Gép 1 9 50 0 7 40 0 3 014 7 58 6 3 7 50 0 Összesen 75 000 36 000 12 045 28 606 151 651

L e h e t ő s é g e i n k r a c i o n a l i z á l á s á v a l - p é l d á u l a győr i e rdésze t be ­k ö l t ö z é s e a k ö z p o n t i é p ü l e t f e l e s l eges sé vá ló h e l y i s é g e i b e - a

r e n d e l k e z é s r e ál ló ö s s z e g e t az e r d é s z e t e k épü le t e inek felújítá­sára , a b e l s ő i n fo rma t ika k o r s z e r ű e s z k ö z ö k k e l va ló e l lá tására , és ami a g a z d á l k o d á s r a a l eg fon tosabb k ö v e t k e z m é n n y e l jár t , j e l e n t ő s g é p v á s á r l á s r a fordí to t tuk . A z amor t i zác ió , min t f o n á s az e l m ú l t h á r o m é v b e n m e g d u p l á z ó d o t t .

eFt Megnevezés 1993 1994 1995 1996 Összesen Amort izáció 28 45 5 33 38 5 35 43 2 49 54 5 146 81 7 Privatizáció 75 00 0 36 00 0 12 04 5 28 60 6 151 65 1 Mérleg eredmén y - 21 24 0 79 03 6 60 10 3 160 37 9 Összesen 103 455 90 625 126 513 138 254 458 847 Beruházás 43 30 0 68 03 5 112 26 4 158 34 5 374 16 7

E l s ő s o r b a n a fe lügyele t i e l v á r á s o k n a k akar tunk megfe le ln i , hi­szen a b e r u h á z á s o k n a k e l ső so rban az e r d ő é rdeké t kell hogy szo lgá l ják . Ped ig e z n e m k ö n n y ű , h i s zen 4 2 % - b a n o lyan fafa­jokka l d o l g o z u n k , m e l y e k a m a i m e g í t é l é s b e n „kegyvesz t e t t ek" let tek. A z e l m ú l t év erdőfe lú j í tás i e r e d m é n y e , T e r m e l é s i é r ték: 104 6 0 9 eF t T e r m e l é s i kö l t ség : 164 197 eFt Ágaza t i e r e d m é n y : -59 5 8 8 eF t ö n m a g á é r t beszé l .

1 9 9 6 - b a n r e n d k í v ü l i b e l v í z k á r o s í t á s k ö v e t k e z m é n y e k é n t 93 hek tá r ra l m a r a d t u n k el t e rve ink tő l . S n o h a az e l m a r a d t m u n k á k o k o z t a ká r t az E r d ő f e l ü g y e l ő s é g j e l e n t ő s e n c sökken te t t e , így is k o m o l y vesz t e ség ér te a R é s z v é n y t á r s a s á g o t .

Kifizetett erdővédelmi bírság

Év Befizetett szankció (eFt) 1993 2 74 8 1994 1 88 6 1995 1 29 5 1996 1 24 1

Széldöntés a hansági őségeresben

M a a lapve tően n é g y t é m a k ö r r e lehet a g a z d á l k o d á s nehéz ­ségeit v i s szaveze tn i .

1. A n y o l c v a n a s é v e k b e n a v í z l é p c s ő ép í téséve l csak Du-•akili t inél m i n t e g y 1000 hek tá r k i v á l ó m i n ő s é g ű e rdő t ke l le t t l i t e rmeln i . E z e n a te rü le ten az évi n ö v e d é k 30 k ö b m é t e r volt . Ez évi 3 0 ezer k ö b m é t e r h o z a d é k t ó l fosztot ta m e g a gazdasá ­got. A felújítást pót ló t e lep í téseke t a g y e n g e cser i ta la jokon tellett m e g o l d a n i , e l ső so rban cse r és f e n y ő fafajokkal .

A Duna elterelését követő erdészeti károk

eFt Megnevezés 1993 1994 1995 1996 Csemetetermelés 2 85 4 697 0 0 Nóvedékveszteség 26 05 0 19 22 2 16 32 0 11 38 7 S záradék 1 74 3 3 20 5 1 86 0 0 Álományátalakítás 0 1 42 5 317 420 Fahasználat 4 78 1 2 05 7 2 70 3 190 Véiekezés költség e 8 06 7 72 248 0 Valgazdálkodás 950 1 90 0 620 1 00 0 Teiületcsere, telepíté s 10 61 9 10 48 6 9 98 9 8 75 9 Összesen 55 064 39 064 31 499 21 7656

(1993 óta összefoglaló jelenik meg minden évben ,.A Duna elte­relésének hatása a Szigetköz erdőgazdálkodására" címmel.)

2. A H a n s á g te rü le tén k ia laku l t he lyze t az ö t v e n e s é v e k b e n végrehaj tot t l ecsapolássa l k e z d ő d ö t t , s m á r a már v isszaford í t ­hatat lan fo lyama t a lakul t k i . A k ö z v é l e m é n y s z e m é b e n m o s t az e rdészek a b ű n b a k o k , p e d i g m i c sak az e te rü le ten a lkal ­mazha tó fafajokat haszná l juk , ami n e m ö n ö s é rdek , h a n e m a k u t a t á s i e r e d m é n y e k a l a p j á n k i k í s é r l e t e z e t t t e c h n o l ó g i á k . 1996-ban h a t a l m a s be lv íz i á rv íz volt . Jú l ius v é g é i g ázta t ta a víz a talajt. S noha több milliót költöttünk szivattyúzásra, mintegy 100 hektár erdő fulladt be az árba. Mindezt egy hatalmas szélvihar tetőzte, mely következtében 10 000 köbméter fa dőlt a megköze­líthetetlen vizes talajra.

3 . Te rü l e tünk közel fele v a l a m i l y e n okbó l véde t t . Ez a tény az új tö rvények a lap ján m e g n ö v e k e d e t t kö l t s égge l j á r ó gazdá l ­kodás t igénye l . K ü l ö n ö s e n az ü l t e t v é n y s z e r ű á l l o m á n y o k n á l .

4 . 1993-ban f e l m o n d t u k v a l a m e n n y i vadász t á r sa ság bér le t i szerződésé t , és s z i g o r ú a n piaci a l apok ra he lyez tük a v a d g a z ­dá lkodás t é s a vadásza to t . M i n d e n hek tá r e rdő t é r tékes í t e t tünk , min t vadász te rü le te t á t lag 5 - 6 0 0 F t /ha á ron . M e g kell m o n d ­j a m , n e m k ö n n y ű do log az ezen a f i lozófián a lapu ló v a d á s z ­tatás. M e g l e h e t ő s e n e rős „ k ü l s ő h a t á s o k n a k " vo l tunk k i t éve .

Egy pé lda . L a k á s o m o n az est i ó r á b a n te lefonon felhív egy j ő l m e n ő sze l l emi fog la lkozású .

- V e z é r i g a z g a t ó úr! H o g y a n ju tha tnék vadásza t i l ehe tőség ­hez? (Itt k ö v e t k e z e t t a pa t roná lók fe l soro lása . )

- H á t úgy . h o g y b e te tsz ik j ö n n i a g a z d a s á g b a é s a h iva ta los tarifa szer in t o lyan vada t lőhet , a m e l y ö n n e k a l eg jobban m e g ­felel.

- N o d e igazga tó úr, én v a d g a z d á l k o d n i sze re tnék . - Ó , az e g é s z e n m á s . K é r e m ke res se fel a k a p u v á r i e r d é ­

szetet, ott l é t s z á m h i á n y v a n főál lású v a d g a z d á b ó l .

Hosszú c s e n d a vona l túlsó v é g é n , majd: - R e m é l e m , ez t n e m g o n d o l j a k o m o l y a n ? N o s , i lyen é s h a s o n l ó b e s z é l g e t é s e k h a n g z a n a k el n a p mint

nap Biz tos v a g y o k b e n n e , hogy ezze l v a l a m e n n y i hason ló be­osz tású k o l l é g á m így van szer te a z o r szágban .

Et től függet lenül a fö ld tu la jdonosok m e g b í z n a k bennünk , és ko r rek t m e g á l l a p o d á s szüle te t t e t é m á b a n .

M é g m o s t is k i s zámí tha t a t l an a vadásza t i tö rvény hatása . C s a k r e m é n y k e d n i lehet , h o g y szép lassan l ecs i l l apodnak a ke ­dé lyek . A ré szvény tá r sa ság i fo rmác ió tó l is n a g y volt a félelem, á m b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y v a g y o n é r d e k e l t s é g ű gazdá lkodás t fo ly ta tva a r e n d s z e r bevá l t , h i s zen t ehe rmen tes í t i az á l l ami kö l t ségve tés t , é s az e l v o n á s - l ega lább i s edd ig - min imá l i s . M i az e lmúl t négy év alatt 160 mi l l iós e r e d m é n y után mind­ös sze 18 mi l l ió osz ta l éko t f izet tünk. A többi fej lesztésre ma­radt .

O A tudós í tó m i n d e h h e z csak annyi t tehet h o z z á , h o g y ami t

a Kisal földi Rt . -nél látott , sz íve t m e l e n g e t ő volt. M o d e r n épü­letek a z e rdésze t ekné l , t i sz taság , r end a te repen , a c seme teke r ­tekben . És h o g y a győr i k o l l é g á k a fa te rmesz tésen kívül mássa l is fog la lkoznak , b izony í t j a az e lmúl t évben a mi l l ecen t ená r ium é v e a lka lmábó l szüle te t t e m l é k h e l y e k , r e n d e z v é n y e k sora.

B ú c s ú z ó u l dr. Magas László v ezé r igazga tó k e z e m b e nyo ­mot t egy fotókkal tűzdel t k i a d v á n y t .

Balsay Endre e r d ő m é r n ö k , Bősze Gyula e rdé sz t echn ikus . Nagy László F H N P ter. f e lügye lő és Németh László e r d ő m é r ­nök sze rzők „ K a p u v á r vá ros kü l te rü le tén ta lá lható te rmésze t i és gazdaság tö r t éne t i é r t é k e k " c í m ű munká já t , melye t a Kapu­vár V á r o s Ö n k o r m á n y z a t és a K a p u v á r i V á r o s s z é p í t ő Egyesü ­let m e g b í z á s á b ó l kész í t e t t ek .

M i n d e z e k u tán n e m véle t len , h o g y a t é r ségben d o l g o z ó er­d é s z e k köz t i sz te l e tnek ö r v e n d e n e k .

Pápai Gábor

Talaj-előkészítés nehézségekkel (fotó: Kisalföldi ErdŐgazd. Rt.)

A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság Minőségi Alapelvei

„A minőség hagyománya" - Sikeresnek lenni egyenlő a minőségre tör ténő törek­véssel - ebből a hagyományos , minőségre t ö r ekvő e lkö te leze t t ségből vezet jük le a magunk számára a köve tkező vállalkozási alapelveinket: • A szolgá l ta tás m i n ő s é g e ; • A te rmék m i n ő s é g e ; • A v e v ő haszna ; • A s z e r v e z é s é s a b e l s ő f o l y a m a t o k

m i n ő s é g e ; • A k o m m u n i k á c i ó m i n ő s é g e ; • A minőség i Öntudat .

1987-ben indult hódító útjára hazánk­ban az úgynevezet t ISO 9002 európai mi­nőségbiz tos í tás i rendszer . Azó ta ha tszáz magyar cégnek szolgál Európa piacainak meghódításánál egyfajta útlevélként.

Ezen cégek közöt t köszönthetjük márci­us óta a N E F A G Rt.-t. Szebeni László ve­zérigazgató tájékoztatott a kezdeményezés lényegéről:

„A ma minősége határozza m e g a hol­nap biztonságát".

E je lmondat szel lemében kezdődöt t el két éve az a munka , melynek e redménye a minőségbiztosí tási rendszer. A több mint ötmill ióba került „vállalati maga ta r tás" lé­nyege, hogy a részvénytársaság működés i területének 370 alkalmazottja a j e lmonda t sze l lemiségével dolgozik . Ez a rendszer E U R O , illetve már vi lágkonform. A sza­b á l y z a t o k a t v é g i g o l v a s v a a h í res j a p á n munkamódszer j u t eszünkbe. A minőségi öntudattal való azonosulás minden szinten. A rendszer magyarországi képviselői ter­mészetesen szúrópróbaszerűen folyamato­san ellenőrzik annak betartását. Az aprólé-

Szebeni László vezérigazgató a szabályzatokkal

Millecentenáriumi emékmű a NEFAG R t Székházánál

kosán, minden részletre ki térő „utasítások" betartása garantálja a folyamatosságot, s ezáltal a N E F A G Rt. termékeinek minőségi garanciáját a világban. A technológiai uta­sítások c ímszavakban: • Erdőművelés

M a g t e r m e l é s C s e m e t e t e r m e l é s Erdőfelúj í tás és e rdő te lep í tés E r d ő n e v e l é s E r d ő v é d e l e m

R é s z l e t a tar ta lomból :

10.9 Különleges rendeltetésű erdők erdo-nevelése 10.9.1 Talajvédelmi rendeltetésű erdők

A t a l a j v é d e l m i e r d ő k k e z e l é s é r e az adott fafaj erdőnevelési technológiájában a VI . fa termőképe ss égi osztályra vonatkozó utasítások az irányadóak.

Az erdőnevelési feladatok végrehajtása során kerülni kell a talaj megbontásával já­ró munkákat . Véghasználatra csak akkor sorolható be az állomány, ha az erdővédel­mi követe lmények szükségessé teszik.

A talajvédelmi rendeltetésű erdők kö­zött kiemelten fontos a gyenge termőké­pességű szikes területeken található ezüstfa csoportokkal tarkított kocsányos tölgyesek. A tölgy erdőnevelését a fentebb leírtak sze­rint kell végezni.

A k i sebb-nagyobb ezüstfa-csoportok. foltok erdőnevelési munkái folyamán arra kell törekedni, hogy a területen mindig i lehető legnagyobb záródás maradjon fenn. A belenyúlások során csak az elhalt, kiszá­radt egyedeket szabad eltávolítani. Amen;-nyiben az ezüstfa csoportban életképes ko­csányos tölgy Ís található, a belenyúlásokit mindig a tölgy javára kell végezni.

Abádszalóki Faipari üzem: Rönktéti a n y a g m o z g a t á s , l á d a e l e m g y á r t á s , láda­gyártás, fűrészáru-termelés, rakó dó lapgyár­tás, készárutér , burgonyatároló ládagyártás, faanyag szárítás.

Fűrészáru-termelés (Mikebuda). Fűrészáru-termelés (Csévharaszt). E r d ő á l l o m á n y - b e c s l é s , fahasználat:

erdőál lomány-becslés , fakitermelés, szállí­tás, rakodás.

Fakitermelés . Száll í tás, rakodás . Vadgazdá lkodás és vadászat. Apróvadtenyésztés . Vadászházak üzemeltetése: vevőszol­

gálati tevékenység, ügyfélszolgálati tevé­kenység.

Mint Szebeni LAszló vezérigazgató el­mondta , a kezdeti egy-két év lesz a nehéz aztán a minőségi öntudattal való azonosu­lás már az Rt. valamennyi alkalmazottjá­nak vérében kell, hogy legyen. A minősé­get folyamatosan tudják reprodukálni.

Sok sikert kívánunk hozzá.

Pápai Gábor

A Magyar Agrárkamara Erdőgazdálkodási Osztálya Dr. Zachar M i k l ó s (elnök), Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Rt.,

Keszthely, Kastély u. 10. (Telefon: 83-312-135) Pintér Ottó (alelnök), SEFAG Rt. 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. Répánszky M i k l ó s (alelnök), Erdőbirtokosok Szövetkezet ,

5241 Abádszalók, István király út 15. Túrós László, Mecseki Erdészeti Rt , 7838 Vajszló, Széchenyi u. 38. Keresztes György, H M Erdészet, 1033 Budapest, Hévíz i út 4/a. Schmotzer András , MEFAG Rt. (Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó

Gazdaság), Eger, Kossuth L. u. 18. T e l e g d y Pál, Monori Erdöszöv Rt.. 2200 M o n o r , Kiss Ernő u. 17.

(Telefon: 29-413-115) Kondor Endre, Ipoly Erdő Rt., 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. u. 10.

(Telefon: 38-300-769.) Krónekker József, Szombathelyi Erdészeti Rt., 9700 Szombathely, Zanati u. 26.

ISO 9002-es tanúsítványt kapott a BEFAG R t Zalahalápi Parkettagyára is.

A kiállítás és szakmai bemutató első­sorban a mintegy 600 000 hektár magán­erdővel gazdálkodó tulajdonosoknak szerveződött - mondotta Telegdy Pál, a monori Erdőszöv Rt. elnöke.

A gondolat egy bajor tanulmányút al­kalmából fogalmazódott meg. 1996-ban rendezték meg először. 22 kiállító és öt­száz érdeklődő volt tavaly. Ez a kezdet­hez képest sikernek számított, hiszen a költségek megtérültek, noha belépődíj nem volt. Az elmúlt év tanulságait ele­mezve készülnek az idei rendezvényre. A FAGOSZ, a TEOSZ, a MOSZ mint fő szervezőkhöz csatlakozott a Magyar Agrárkamara is. A magánerdő-tulajdo­nosokon kívül várják idén is az érdek­

képviseleteket, az államigazgatás és az érdekelt piaci résztvevőket. Március kö­zepéig már negyven kiállító jelezte rész­vételét. A négyes főközlekedési út mel­lett Monor térségében hetvenhektáros er­dőtömbben rendezendő kiállí táson a helyszínen tudják bemutatni az erdőne­velés jelentősebb mozzanatait. A látoga­tóknak bemutatót tart a fakitermelő vá­logatott, lesz lovasbemutató, és az isko­lásoknak vetélkedő fa- és cserjeismeret­ből. A helyszíni szaktanácsadással is szeretnénk a kiállítást hagyományossá tenni, mely elsősorban a szakszerű ma­gán-erdőgazdálkodást szolgálja - mon­dotta Telegdy Pál elnök.

Pápai Gábor

Pattantyús-Ábrahám Géza középiskolai tanulmányi verseny eredménye

I. évfolyam 1. Molnár László, Debrecen 2. Jusztinger János, Dombóvár 3. Tőzsér Balázs, Debrecen 4. Lesznyók M., Debrecen 5. Fejér Csanád, Bárót 6. Péter Ferenc Zsolt, Bárót

II-III. évfolyam 1. Szőke Szilárd, Temesvár 2. Fúró Sándor, Debrecen 3. Basa Péter, Budapest 4. Lugosi Attila, Budapest 5. Bíró Előd, Budapest 6. Lócze Tibor, Dombóvár

IV. évfolyam 1. Rosko Farkas, Budapest 2. Bence László, Budapest 3. Deák Ferenc, Bárót 4. Varga Elemér, Kézdivásárhely 5. Takács László, Debrecen 6. Borbola Tamás, Budapest

Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya 1885. - Budapest 1956)

Budapesten, a II. kerületi katolikus fő­gimnáziumban érettségizett 1903-ban je­les eredménnyel. A budapesti József Mű­egyetemen 1907-ben szerzett kitűnő mi­

nősítésű gépészmérnöki oklevelet. Ekkor Zipernowsky professzor mellé került ta­nársegédnek az elektrotechnika tanszé­ken. 1910-ben Ganz-ösztöndíjjal kétszáz napos nyugat-európai és egyesült álla­mokbeli tanulmányutat tett. 1911-ben nyújtotta be „Elektromos hengerjáratok üzemének vizsgálata gyorsulások alap­ján" c. doktori értekezését és 1912-ben szerezte meg a doktori címet.

1909 végén Pattanyús és Társa néven mérnöki irodát nyitott Budapesten. Ma­gánmérnöki tevékenységét kisebb meg­szakításokkal és átszervezésekkel 1930-ig folytatta, az utolsó, mintegy másfél év­tizedben az Esső és Társa cég társaként. Közben folyamatosan oktatott a József Műegyetemen, 1912-től a II. Gépszerke­zettani Tanszék adjunktusaként a gépele­mek és az emelőgépek gyakorlatait ve­zette. 1921-ben „Elektromos üzemű fel­vonók és energiakiegyenlítő szerkezetek" c. előadásával magántanári címet szer­zett. 1930. szeptember 30-án nevezték ki műegyetemi ny. r. tanárnak a Gépszerke­zettani Tanszékre. Feladata a hidrogépek, az emelőgépek és szállítóberendezések, továbbá az Altalános Géptan c. tárgyak oktatása volt. Ezen a tanszéken tanított haláláig.

SZÁNTAI SÁNDOR Újra új az erdő

Újra új az erdő fák, levelek sokasága mozgás, szél fuvalma -s rezzen szívednek ága

szarvasok fekhelye - bozótosán visz át az út bújócskázott a nap s árnyékok árnya hullt

gyümölccsel terítve a fák alja - vadkörtefák vonulnak a dombok s völgybe érünk le, mely körbezárt

sárga és pirosló lombók úsznak, tovaszállnak füttyentett egy madár üzent egy másik madárnak

az útról letértünk enyhelyet nyújt a bársonyos fű zöld fenyőfák hajlanak a lombkoronás millió tű

és sehol egy lélek fák, levelek sokasága mozgás, szél, fuvalma s rezzenő szívednek ága...

1978.

„Tegyük szebbé szűkebb pátriánkat! Le­gyen a rend, a tisztaság éve 1997!" szlo­gennel felhívással fordul az ország lakos­ságához a ma már csaknem háromezer tagot számláló TermészetBÚVÁR Egye­sület Kérik mindazokat, akik szívükön viselik hazánk környezeti rendjét, szép­ségét, csatlakozzanak e megújult mozga­lomhoz.

, .051 BUDAPEST\ ARANY JÁNOS UTCA 25. _

TEL269-3750 FAX:269-37Ó1

A z Á l l a m i Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága

E R D Ő M É R N Ö K Ö K E T

keres Vác körzetében erdőfe lügyelő i és erdőtervezői

munkakörbe .

Érdeklődni a (36) 312-962 vagy (27) 314-925

te le fonszámon l e h e t

H a n n o v e r b e n a fa - é s b ú t o r i p a r l e g n a g y o b b s e r e g s z e m l é j é t t a l á l j a .

t ö b b m i n t 1.40 0 k i á l l í t ó

m u t a t j a b e e g y e d ü l á l l ó

v i l ágp iac i k í n á l a t á t . É s

= s vásá r e ls ő k é t n a p j á n a z

1. I n t e r n a t i o n a l W o o d

----- C o n g r e s s

R u g a l m a s a b b t e c h n o l ó g i á k , éssze rűb b

m e g o l d á s o k a t k í n á l ó b e r e n d e z é s e k -

H a n n o v e r b e n Ö n a l e g ú j a b b é s l e g á t f o g ó b b

k í n á l a t o t t a l á l j a e l e g i z g a l m a s a b b k é r d é

sek re . 3 8 o r s z á g b ó l é r k e z ő

k í ná l é r d e k e s

v i t a f ó r u m o t a f a i p a r é s

e r d ő g a z d á l k o d á s ak tuá l i s

ké rdése ihez . Ö n i s t a n ú j a

l e h e t e n n e k :

jl alkalmazás. H ° ^ a \ p a ó « ' "

k é t é v e n t e a N r . 1

s z a k m a i e s e m é n y .

1997. m á j u s 5 - 1 0 A f a i p a r i é s e r d ő g a z d a s á g i g é p e k

é s b e r e n d e z é s e k v i l á g v á s á r a

m? L I G N A BE H A N N O V E R

h t t ^ / / w w w . m e s s e . d e )

T o v á b b i fe lv i lágosí tást a d a DEUTSCHE MESSE A G m a g y a r o r s z á g i képviselő je:

N é m e t - M a g y a r Ipar i és K e r e s k e d e l m i K a m a r a , 1143 Budapest , S t e f á n i a ú t 99 . , Tel.: (1) 4 6 7 - 2 1 4 3 ; Fax: (1) 1 6 3 - 2 4 2 7 E DEUTSCHE MESSE A G , H A N N O V E R / G E R M A N Y

A könyv címe helytelen A z E r d é s z e d L a p o k 1996 . ok tóbe r i

s z á m á b a n - s z e r k e s z t ő i b e v e z e t ő v e l -Agócs József mutat ja b e a k ö z e l m ú l t b a n m e g j e l e n t k ö n y v é n e k „Erdő-szakma" című" fejezetét. A z Agócs József és Mol­nár Géza í rásait t a r t a lmazó k ö n y v az Er­désze t i é s Fa ipa r i É g e t e m N ö v é n y t a n i T a n s z é k e „TILIA"-sorozatának harma­dik köteteként került kiadásra, s megje­lentetését az FM Erdészeti Hivatala tá­mogatta. A könyv címe: „Erdőéltetés". A 2 6 2 o lda la s k ö n y v b e n Agócs József 2 0 0 o lda lon . Molnár Géza „Artéri gazdálkodás" c í m e n 6 2 o lda lon köz l i í rását .

A k i a l e g u t ó b b i m á s f é l é v t i z e d b e n n e m olvas ta Agócs József pub l ikác ió i t , a k ö n y v ta r ta lma m e g l e p e t é s t , fé l reér tés t , ne t án fé le lem-érze te t okozha t . U g y a n i s az a d i a g n ó z i s , a m i t h a z á n k e r d e i n e k egészség i és f ennmaradás i á l lapotáró l o l ­vasha tunk , m e g r á z ó , e l s z o m o r í t ó é s fé­le lmetes . N o , pe rsze , i s m e r ü n k a mú l tbó l o lyan ese teke t i s , a m i k o r a b e t e g s é g e t f e l i smerő és megá l l ap í tó „tudomány" té ­vedet t .

N e k e m azér t n e m o k o z o t t m e g l e p e ­tést v a g y c s a l ó d á s t a k ö n y v t a r t a l m a , mer t j ó n é h á n y rész le té t a sa j tóban m e g ­j e l en t pub l ikác iók a lapján m á r i s m e r t e m . J ó h a tudjuk , h o g y a k ö n y v n e m e g y öná l ló s zakma i t émá t t á rgya ló é s b e m u ­tató mú", h a n e m a s z e r z ő 1981- tő l pub l i ­kált , e lőadot t , v a g y kéz i r a tkén t a rchivá l t í rása inak „ g y ű j t e m é n y " - e .

N e m áll s z á n d é k o m b a n a k ö n y v b e n leírt v a l a m e n n y i ké rdés se l , i l le tve t éma­kör re l fog la lkozn i , mer t a k k o r va lami fé ­l e „Anti-Agócs" k ö t e t e t k e l l e n e sze r ­ke sz t enem. B i z o n y á r a v a n n a k n á l a m il­l e t é k e s e b b e r d é s z - s z a k e m b e r e k , ak ik a k ö n y v t a r t a lmáva l k a p c s o l a t b a n k iny i l ­vánít ják majd t á rgy i l agos v é l e m é n y ü k e t .

Min t m i n d e n e m b e r i a lko tá sban , úgy e k ö n y v b e n is l ehe tnek , sőt v a n n a k té­vedések és h ibák . A k ö n y v t a r t a lma n e m r e k l á m vagy p r o p a g a n d a - c é l z a t ú , i n k á b b „doktrínai"-nak n e v e z h e t ő , mer t o lyan új fogalmakat , r endsze reke t , néze t eke t hir­det és k ö v e t e l , a m e l y e k sz in te u tópisz t i ­kusnak tűnnek .

E lőszö r a szoka t l an , k e v é s b é i smer t , vagy ú jnak t ű n ő k i fe jezésekke l és fogal­makka l i smerked jünk m e g . A k ö n y v cí­m é b e n é s s z ö v e g r é s z e i b e n t ö b b o l y a n összetet t szó sze repe l , a m e l y e k újszerű­ek, d e n e m nyelvúj í tás e r e d m é n y e i , ső t a m a g y a r nye lv é r t e l m e z ő szabá lya i sze­rint t évesek és szabá ly t a l anok .

Veres Péter azt írja az 1942-ben m e g ­je len t „Mit ér az ember, ha magyar?" c ímű k ö n y v é n e k b e v e z e t ő j é b e n : „Ennek

„Minden könyv fölfedezés" (Kosztolányi Dezső)

a könyvnek tulajdonképpen az volna az igazi címe, hogy „mit ér az ember, ha paraszt?" N e v e s í rónk b e i s m e r t e , h o g y ha az u tóbb i c íme t adja k ö n y v é n e k , sok­kal k e v e s e b b e n vásáro l ták vo lna .

M o s t n é z z ü k Agócs / ó z s e / k ö n y v é n e k c ímé t a fenti idéze t tükrében . A k i e m e l ő be tű t ípussa l szede t t T I L I A - s z ó az e l s ő l á t á s r a r o k o n s z e n v e t é b r e s z t a k ö n y v i ránt , mer t a hársaka t m i n d e n n ö v é n y ­k e d v e l ő e m b e r szeret i . N e m i ly ' sze ren­c sé s a k ö n y v c í m e : „Erdőéltetés". T a l á n m é g a n é h á n y hónap j a végze t t fiatal er­d é s z is g o n d o l k o d ó b a e sne - a cím ol­vasásakor - , h o g y vajon tanu l ta -é ez t a furcsának érzet t k i fe jezést? Idős s z a k e m ­b e r e k arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t n á n a k , h o g y é l t e t n i - egykoron - K o s s u t h o t , Hor thy t és Rákos i t szok ták , d e arra n incs pé lda , h o g y v a l a m i l y e n o k b ó l - a l k a l o m -ból azt skandá l t ák volna , h o g y „ Éljen az erdő!" T u l a j d o n k é p p e n m á r a k ö n y v cí­m e is he ly te l en , ami rő l a Magyar Értel­mező Kézikönyv (I . k ö t e t , 3 1 0 . o l d a l ) a lapján k ö n n y e n m e g g y ő z ő d h e t ü n k .

L a p u n k h iva tkozo t t s z á m á b a n meg je ­l en t „ k ö n y v - e l ő z e t e s " c í m e : „ E R D Ő ­S Z A K M A " . A köte t m á s fe jezete iben is t ö b b s z ö r i s m é t l ő d i k e s z ó ö s s z e t é t e l , ame ly az „ú j t ípusú" e r d ő k e z e l ő képze t t ­ségét v a g y fog la lkozásá t l enne h iva to t t megje lö ln i . A M a g y a r É r t e l m e z ő Kéz i ­k ö n y v b e n (II. kö te t , 1240. oldal ) a k ö ­ve tkezőke t o lvasha t juk : „szakma = kép­zettséget (és gyakor la to t ) igénylő foglal­kozás". E b b ő l a z k ö v e t k e z i k , h o g y a szakma szó mint f o g a l o m csak s zemé ly ­h e z k a p c s o l h a t ó , de t á rgyhoz , n ö v é n y h e z n e m , s így az e r d ő h ö z s em. Fen t iek he­lyes é r t e l m e z é s e szer int : t ovábbra is az erdész-szakma b i r tokosa i azok , ak ik er­de ink neve lé se , ápo lása , v é d e l m e é s ke ­ze l é se é r d e k é b e n , v a l a m i n t a t a r t a m o s e r d ő g a z d á l k o d á s gyakor la t i megva lós í t á ­s á h o z , s z a k m a i j o g o s í t v á n n y a l r e n d e l ­keznek .

A n y a n y e l v ü n k t i s z t a s á g a , s z a k m a i s zók inc sünk m e g ő r z é s e , és m i n d k é t szel­lemi tu la jdonunk m e g b e c s ü l é s e é r d e k é ­ben n é h á n y m a g y a r o s n a k s e m n e v e z h e t ő k i f e j e z é s r e , i l l e t v e f o g a l o m r a fel k e l l h í v n o m a f igyelmet . A 107. o lda lon e t é m á b a n a k ö v e t k e z ő felhívás o lvasha tó : „A magyar nyelvet következetesen és ér­telem szerint kellene használnunk, nem pedig ösztönösen és felületesen."

A tuca tnyi szóból ál ló m o n d a t c sa lóka s ze rkesz t é sű és ta r ta lmú. U g y a n i s a szer­z ő „következetes és értelem szerint" k i ­fe jezéseket á l ta la „új í tot t" szavakra , m í g az „ösztönösen és felületesen" f oga lma­kat az é r v é n y b e n l é v ő szóhaszná la t r a ér-

Viiág nyílott halott porán...

t e l m e z i . F e n t i e k i g a z o l á s á r a n é z z ü k a k ö v e t k e z ő pé ldáka t :

BioMASSZA = az é lőfakészle t , az al j ­n ö v é n y z e t és az avar együ t t e sen , d e kü­lön-kü lön is e ka t egó r i ába tar tozik, ped ig egy ik s e m k é p l é k e n y , fo rmálha tó anyag , m i n t a g y u r m a ;

ÉLELMl-hálózat = az e r d ő t ápanyag­f o r g a l m á n a k á tkeresz te lése az enn iva ló , i l le tve a z é le lmisze r foga lmára ;

Erdő-ORVOS = a z e r d ő - s z a k m á t m e g s z e r z e t t ú j t ípusú e r d ő k e z e l ő „érte­lem szerinti" e l nevezése , holot t az O R ­V O S = b e t e g e k gyógy í t á sá ra e g y e t e m i képes í tés t szerzet t , azzal fogla lkozó s z a k e m b e r .

T o v á b b l ehe tne m é g folytatni a s z e r z ő ö n k é n y e s e n kia lakí to t t „nyelvi újításai­nak" fe l soro lásá t és magya ráza t á t , de a h e l y s z ű k e határ t szab . A tel jesség igénye né lkü l e m l í t e m a „nem természetes fafa­jok", „szintetikus erdő-szakma", „őser-dőmémöki oklevél", „erdőmészárosok" (é r t sd : e r d é s z e k ) , „klimax-állapotú er­dők", „örvény-rendszerek" foga lmakat , d e m é g folyta tni l ehe tne a „ tá j idegen" j e l z ő t k i é r d e m e l t és vi ta tható fogalma­kat .

S e m m i l y e n haza i fórum, csopor t vagy s z e m é l y n e m vonha t j a k é t s é g b e az t a tényt , h o g y M a g y a r o r s z á g o t az eu rópa i á l l a m o k közö t t - erdőgazdálkodási ered­ményei alapján - e l i smerésse l eml í t ik . A z e rdésze t i v i l ágkongre s szusok tanács­kozása in , c s a k ú g y , min t a Vi lágszerveze t ( E N S Z ) s z a k á g a z a t i t á rgya l á sa in , e l is­merés se l mé l tányo l j ák hazánk erdősül t ­s é g é n e k 12%-ró l 18%-ra tö r ténő e m e l é ­sét: a 7 0 0 0 0 0 hektár t k i t evő erdőte lepí ­tést. A t a r t amos e r d ő g a z d á l k o d á s é rde­k é b e n , m i n t e g y m á s f é l m i l l i ó h e k t á r o n v é g e z t e k e r d ő g a z d a s á g a i n k erdőfe lú j í ­tást , e rdő te lep í tés t és e rdőn k ívül i fásítá­soka t . A m á s o d i k v i l ágháború t köve tően c s a k n e m 2 0 0 0 0 0 hek t á ron rontot t e rdő-

á l lományoka t fafajcserével újí tották fel. A z e lmúl t fél é v s z á z a d m a g y a r e r d ő g a z ­d á l k o d á s á t p é l d a é r t é k ű n e k m i n ő s í t i a kü lv i lág . U g y a n a k k o r n é m e l y hazai sze­mé lyek és i n t é z m é n y e k a t ényeke t két­ségbevonják , e r d ő á l l o m á n y a i k „ki i r tásá­n a k " veszé lyérő l tá jékoztat ják a l akossá ­got . Sőt ha t á ra inkon túl is va ló t lan tar­talmú p u b l i k á c i ó k a t j e l e n t e t n e k m e g .

Agócs Józsefnek v a n e g y o lyan tanul­m á n y a is k ö n y v é b e n , a m e l y a ma i napig m é g egy ik szak lapunk (Erdésze t i L a p o k , E R F A , E r d é s z e t i K u t a t á s o k ) hasáb ja in s e m j e l en t m e g . A z ERDŐÉLTETÉS 2 . r é szének 19. fe jezeteként szerepe l az írás és a „ szigetköz erdeinek regenerációja " a c í m e . Jóval k o r á b b a n , 1993-ban az Is-ter Kelet-Európai Környezeti Kutatások Intézete k i a d á s á b a n „A Szigetköz esé­lyei" c í m alatt , majd u g y a n c s a k 1 9 9 3 -ban az Ö K O (Ökológia, Környezetgaz­dálkodás, Társadalom) f o l y ó i r a t b a n ( 1 9 9 3 . IV. évf. IV. s z á m ) , „A Szigetköz erdeinek regenerációja" c í m e n l á t o t t napvi lágo t az idézett t a n u l m á n y . A z Is-ter-kiadást n e m i s m e r e m , de ta r ta lmi e l ­térés a l igha fordul e l ő a h á r o m k i a d á s ­ban .

A bősi e r ő m ű ép í t é se , va l amin t a Du­na e l te re lése k a p c s á n s z á m o s nosz ta lg ia ­ihlet te írás j e l en t m e g k ü l ö n b ö z ő saj tó­o r g á n u m o k b a n .

N é h á n y idéze t Agócs József Sz ige t ­közze l fog la lkozó í rásából :

- „...saját j ö v ő n k r e n e m g o n d o l v a az e rdők l e g n a g y o b b részé t a szigetközben is ki i r tot tuk m á r . " (152 . o ldal )

- „ A z e rdőkén t nyi lvántar to t t n e m e s ­nyár , akác , e rde i f enyő és f eke te fenyő ül­t e tvényekben az eredet i e r d ő p o p u l á c i ó ­inak sz in te n y o m a s inc s . " (152 . o ldal )

Fent i k é t idézet n a g y o n felelőt len k i ­j e l en té seke t t a r ta lmaz . U g y a n i s ha már az erdőket kiirtottuk, i l le tve az eredeti erdő populációinak szinte nyoma sincs

már, akkor mi lyen e rdőká rok megtér í té ­séért f o lyamod tunk n e m z e t k ö z i b í róság­h o z (mi , m a g u n k ) ?

T o v á b b i idéze tek a k ö n y v b ő l : - „ A z e r d é s z e k h i á b a tudják, h o g y

n e m e r d ő g a z d á l k o d á s , h a n e m e rdő i r t á sos fa te rmesz tés , ..." ( 1 5 3 . o ldal )

- „A h a g y o m á n y o s e rdésze t i szakis ­mere tek az e r d ő regenerác ió já t s eg í tő ke­ze l é sekhez b iz tosan n e m e l egendők , sőt n e m is a l ka lmasak . " (159 . o ldal ) .

Jó l enne tudni , hogy mikén t vé leked­nek a m a g y a r e rdészek által lé t rehozot t 18%-os e rdősü l t ség i a rányró l - ame lye t az „ e r d ő - s z a k m a " képv ise lő i n e m tekin­tenek e r d ő n e k - azok a n é m e t , sz lovák , l engye l s tb. e rdészek , akik az Ister j ó ­vol tából o lvasha t ták a „Szigetköz esélye­it".

Agócs úr n e m említ i k ö n y v é b e n , hogy az őserdő-kérdéssel, a migrác ióva l , va la­mint az u rban izác ió ter jedésével már k o ­r á b b a n is fogla lkoztak n e v e s e rdész ku­t a t ó k . M i n t t ö r t é n e t i t ény t , s z a b a d j o n idézni egy ha tvan évvel eze lő t t megtör ­tént e semény t :

A I I . E r d é s z e t i V i l á g k o n g r e s s z u s t 1936-ban M a g y a r o r s z á g rendez te , és a sze rvezés , va lamin t a l ebonyol í t á s köz ­pon t j a S o p r o n vol t . M á r a m a r o s i e r d ő ­g o n d n o k o m Tuskó Ferenc e r d ő m é r n ö k , a k o n g r e s s z u s idején főiskolai ha l lga tó­ként „belehallgatott" az e lőadások né­m e l y i k é b e .

E l m o n d t a , h o g y egy n é m e t p rofesszor e l ő a d á s á b a n a k ö v e t k e z ő ki je lentés t tet­te: „Ha az emberiség kitakarodna Euró­pából, száz év múlva sűrű erdő borítaná az Unter den Lindent is." (Berl in híres utcája - Szerk . ) A z e lőadás u tán meg-ké rdze ték az e rdész-professzor tó l , hogy mi lyen l enne az az e m b e r i beava tkozás ­tól m e n t e s e rdő , mi re azt vá laszol ta : „Ez az a n a g y ké rdés , a m i r e n e m tudok vá­laszo ln i" .

B í r á l t k ö n y v ü n k 4 6 . o l d a l á n az 5. pon t 3 . b e k e z d é s é b e n a köve tkezőke t ol­vashat juk: „...az erdők és a Bioszféra kli­max állapota (...) csak egy többezer éves terv keretében lesz megvalósítható." Le­he t séges , h o g y a k ö n y v szerzője ugyan­azt vá la szo lná a ké rdés re , hogy tulajdon­k é p p e n mi lyen is l enne az ál tala többször hangoz t a to t t e m b e r előtti e rdő , mint a n é m e t p rofesszor?

Korunk egy ik legfé le lmetesebb tisztá­zat lan k é r d é s e az energia-helyzet . Köz­tudott , hogy a földgáz- és az olajszük­ség l e t n a g y o b b h á n y a d á t impor tá l juk , m í g v i l l a m o s á r a m te rmelésünk - az ipar és a m e z ő g a z d a s á g je len leg i „bé lu l t sága" miat t - mos t c s a k n e m fedezi a szükség­le te t . K ö z i s m e r t , h o g y E u r ó p á b a n , d e m á s kon t inenseken is a fosszilis energia­h o r d o z ó k tartalékai a k imerü lés előjeleit muta t ják , és lehet , hogy a „nagy energi­aválság" n e m 2020- ra vagy 2030-ra -amikor ra a tudósok jelezték - fog bekö­ve tkezn i , h a n e m sokkal ko rábban . A „fa-ene rg i a " r eneszánsza várha tó .

E n n e k megerős í t é sé re é rdemes idézni Bobkó Csaba (Zemplén i Környeze tvédő Egyesü le t ) c ikkét , aki az Ö K O 1994. V. évf. 3 . s z á m á b a n „Kell-e nekünk gáz­program?" c í m e n írja: „A zemplén i vi­dék s z á m á r a a g á z p r o g r a m pazar ló lu­x u s - b e r u h á z á s , c i f ra -nyomorúság lenne. ... V i d é k ü n k e rdőben gazdag , a fa m e g ­újuló energ ia- for rás . A tűzifát a szállí tási k ö l t s é g e k mia t t e l sősorban a köze lben g a z d a s á g o s fe lhasználn i . "

Bobkó Csaba í r á s a f i g y e l m e z t e t é s azok részé re , akik az ország vidéki la­k o s s á g á n a k helyzeté t n e m e léggé i sme­r i k , d e t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i h e l y z e t ü k döntés i j o g k ö r r e l ruházza fel őket „er-dó"-ügy"-eiben. S z ó l a z o k n a k is , akik h a z á n k e rdősége i t egyolda lú szemléle t és e l torzul t e lvek alapján őskor i , ember előt t i , ún. „paradicsomi" á l lapotú bozó ­to sokká szere tnék vál toztatni .

A z ő s e r d ő - r e z e r v á t u m o k és zö ldfo­lyosók területe - Agócs József szerint -„nem lehet szabadon látogatható, netán közpréda, Csáki szalmája, mint amilye­nek erdeink jelenleg". Az i lyen és ha­sonló tiltó k i je lentések n e m c s a k az erdő­tö rvénnye l , de az a l apve tő ember i j ogok ­kal is e l len té tesek .

A n t i h u m á n u s m e g n y i l a t k o z á s o k he­lyett s ze r in t em azoka t az emberközpon tú m e g o l d á s o k a t kel l keresni , amelyek az e m b e r é s az e r d ő érdekei t egyaránt szol­gál ják.

A fára, min t a lapanyagra , mint nélkü­lözhe te t l en ene rg i a -ho rdozó ra a közsé ­gek, falvak é s k i sebb lakótelepülések la­k o s s á g á n a k é g e t ő s züksége van.

H a az e rdős te lepülések lakóit kitilt­j á k az e rdőbő l - az „ősbozótosok" jövő­beni kialakulásának okán -, az társa­da lmi l ag is veszé lyes , anarch ikus je len­ségeke t szülhet . V i d é k e n él az a m o n d á s , hogy „Ránk szakad az erdő, mégis fa-

„Ébredés" címmel rendezendő fafaragó és fazekas kiállítás volt Üllőn.

Kiállítók: Bognár István

(erdész fafaragó), Bognár Andor,

Pákozdiné Bognár Anna, Barta István

és a fazekas szakkör tagjai.

Jí természet a művészet tanítómestere"

(Cicero)

A Bölcs. Bognár István alkotása akác tuskuból.

gvoskodunk!" E n n e k a n e m k í v á n a t o s ál­l apo tnak a j e l e n s é g e i v e l t a l á lkozunk n a p nap után , a m i k o r a t ö b b g y e r m e k e s m u n ­k a n é l k ü l i apa v a g y a n y a 2 0 - 3 0 k i l o g ­r a m m n y i ágfát c ipel a vá l lán hazafe lé , mer t „fáznak a gyerekek!..." A z e rdők­nek - é s e rdő t e l ep í t é seknek is - fon tos s z e r e p ü k v a n a l é t f e l t é t e l e k b i z t o s í ­t ásában .

A k ö n y v fő t émája a Bioszférabioló­gia, aminek def inícióját a s z e r z ő a k ö ­v e t k e z ő k é p p e n d o l g o z t a ki : „Bioszféra -ökoszisztéma - populáció — élőlény vi­szonyokat, tartós létezési feltételeket vizsgáló és feltáró tudomány az örvény-rendszer szemléletű BIOSZFÉRABIÓ-LÓGIA ( 196 . o lda l ) .

A k ö n y v 197. o lda l án a s z e r z ő a k ö ­v e t k e z ő ké rdés t teszi fel: „ U g y a n mié r t hallgatja el az erdész-társadalom is , az ökológiis-társadalom i s , s z e m é l y e s e n Haraszti László is a b iosz fé rab io lóg ia i a ján la tokat?"

E n g e m m e g d ö b b e n t , h o g y m i n d e z i d e -i g a z Agócs-tanulmányokra v o n a t k o z ó bírálatot , k iegész í t és t s tb . n e m o l v a s t a m . Ú g y g o n d o l o m , h o g y Haraszti László mint b io lógus , c s ak k ivé te l e s e s e t e k b e n fogla lkozik az „ e r d ő - ü g g y e l " , de p l . ar ra a ké rdés re , hogy h á n y vezé r to l l a v a n a szakállas saskeselyűnek ( G y p a e t u s bar-ba tus aureus) . so ronk ívü l , a zonna l vála­szolt volna . A z ökológusok - va ló sz ínű ­leg - f e lkészü lé sükben m é g n e m ju to t t ak

A Valkói Erdészet eladásra kínál 1 db önjáró „Mulág" lánctalpas

bozótirtó gépet. Érdeklődni lehet napközben a

28/483-087-es telefonon.

el odá ig , h o g y pár to ló v a g y tagadó néze te ike t e l ju t tassák a k ö n y v szerzőijé­hez .

A k ö n y v azt igyeksz ik e l fogadta tn i , h o g y a b iosz fé rában lé tező és é l ő szer­v e z e t e k - feltételezett - k a t a s z t r o f á l i s p u s z t u l á s á n a k az e r d ő g a z d á l k o d á s , va la ­min t az e r d é s z e k „erdőmészárlási" t evé ­k e n y s é g e az oka . Iparról v a g y a mi l l iós n a g y s á g r e n d ű k ö z l e k e d é s i e s z k ö z ö k é g é s t e r m é k e i n e k k ibocsá t á sá ró l , i l le tve a b ioszféra sokfé le t ény leges ká ros í t á sá ró l n e m szól a k ö n y v .

A sze r zőnek a t e rmőhe ly rő l k ia lak í ­tot t „egyszemélyes" e l m é l e t e a l igha talál - e l s ő o lvasa t ra - pá r to lók ra és e l foga­dókra . Az e lvek sze l l emi fe ldo lgozásá ­h o z a gyakor l a t i t ényezők h i ánya mia t t igen hosszú időre l enne s z ü k s é g . E lvon t , k o m p l i k á l t é s 4 0 - 5 0 szavas m o n d a t o k ­

ban leírt okfe j tésének m e g é r t é s é h e z v a g y e l f o g a d á s á h o z u g y a n c s a k hosszú időre l enne s z ü k s é g .

A j e l e n l e g a lka lmazo t t t e rmőhe ly i le­í rások s z e r i n t e m megfe le lnek a mai igé­n y e k n e k . A Járó-féle t e tmőhe ly t ipo lóg i a j ó l megfé r , ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a Szodf-ridt-féle növény tá r su l á s t an i e lméle t te l .

M i n t í r á s o m k e z d e t é n is j e l e z t e m , csak n é h á n y t é m a k ö r b e n fe j te t tem ki vé­l e m é n y e m e t . S z á m o s ké rdés m é g meg­vá l a szo l á s r a vár , m e r t b i z o n y o s r a vehe­tő , h o g y a m o s t fe lmerül t rész le tek hiá­n y o s a k , e l ég te l enek is l ehe tnek . írni kel­lett v o l n a a tö lgyek pusz tu lá sá ró l , a Ca-l amagros t i s - ró l , a v í z rendezés rő l és n e m u to l só so rban az „e rdő -ügy" - rő l , s m é g n é h á n y „a lké rdés " - rő l . R e m é l e m , hogy l e sznek , ak ik ma jd póto l ják a mulasz tás t .

Csernyi Sándor

Az Erdészeti és Faipari Egye tem a tanév kezdetétől a Soproni Egye tem N ö v é n y t a n i Tanszéke g o n d o z á ­s á b a n m e g j e l e n t e t e t t „ERDŐÉLTETÉS" c. k ö n y v szép példája annak, h o g y a mai gyakorlatot, elfoga­dott t u d o m á n y o s néze teke t vitató néze tek hirdetésé­n e k n incsenek leküzdhete t l en akadályai. Miközben -m e g g y ő z ő d é s s e l állítható - a k ö n y v b e foglalt g o n d o ­latoknak k ö s z ö n h e t ő e n is, megvál tozott a korszerű erdőgazdálkodási nézetrendszer , a monokultúra, az ül tetvények telepítése, az Alföld területein az akác, a n e m e s nyarak és az erdei, i l letve feketefenyő telepí­tése a természetet károsító, sőt romboló erdészeti te­v é k e n y s é g n e k lett kikiáltva, a feltételek, a tulajdonlás, az állam félreállása o lyan változást szenvedtek , amely új v i szonyok kétségessé teszik a k ö z v é l e m é n y számá­ra is jól ismert e légte len hazai erdősültség, e lőző 40 év alatt évente teljesített át lagosan m i n t e g y 10 000 ha erdőtelepítéssel va ló növe lé s , törésmentes folytatha­tóságát.

A közel 300 000 új erdőtulaj doos birtokába adott több mint 700 ezer ha erdőterületen, l évén , h o g y a n é h á n y ha erdőtulajdon n e m a megé lhetésnek , h a ­n e m a rövidtávú haszonszerzésnek lett a spekulációs játékszere, a szerző emelkedet t gondo la tú célkitűzé­seihez, legfeljebb a tudatlanságnak, a terület magára

h a g y o t t s á g á n a k k ö s z ö n h e t ő e n , l e sz k ö z e l e d ő , bár n e m kevés esetben kell a megsemmis í te t t erdő után v i s szamaradó , eróziónak kitett, va lóságos pusztítás esetével számolni . E va lóságos tényhelyzet fényénél az o lyan szép , idealizált köve te lmény , h o g y tekint­sünk el a gazdasági haszon , a profit és a piac köve­telményeitől , egyenrangú félként kezeljük a termé­szet élővilágát, k ü l ö n b ö z ő populációit és csak a köl­c sönösen e lőnyös megoldásokat válasszuk, sajnos ér­te lmet len k é p z e l g é s n e k tűnhet , h i szen az ember élet­h e z va ló joga tekintetében is e g y m á s u tán tüntetik el a korábbi időkben állampolgári, személyiségi a lapon biztosított jogokat, a m u n k á h o z , a gyógykeze lé shez , a fedé lhez jutás, a gyermekneve lé s stb. vonatkozásá­ban. A piac értékítélete, a kereslet-kínálat alapú ver­s e n y - hozzátesszük, a vi lágpiac d ö n t ő területein per­sze már n e m a verseny, h a n e m hatalmas monopól i ­u m o k uralmi h e l y z e t e - a szociális s zempontok fi­g y e l m e n kívül hagyásával , d ö n t e n e k abban, ki ma­radjon életben, ki é lvezhet i a földi javakat, ki kény­szerül hátrányos he lyze te folytán embertelen körül­m é n y e k közé . M i n d e z e k tudatában kívánok a szer­z ő n e k további, m e g n y u g v á s t n e m ismerő „harcához" kitartást és sikereket.

Dr. Somkuti Elemér