fiatal rÓmai koros kutatÓk...

FIROKONF 12 ELTE Régészettudományi Intézet – BTM Aquincumi Múzeum 2018. május 4–6.

FIATAL RÓMAI KOROS KUTATÓK

12. KONFERENCIÁJA

ELTE Régészettudományi Intézet – BTM Aquincumi Múzeum2018. május 4–6.

Program

2018. május 4. (péntek)

08:30–10:00 Regisztráció10:00–10:30 Megnyitó

Településkutatás

10:30–10:45 LÁNG ORSOLYA"Régi" gazdagok vs. újgazdagok - régészeti adatok az aquincumi városi elit jelenlétére

10:45–11:00 LASSÁNYI GÁBORMigránsok Aquincumban

11:00–11:15 MRÁV ZSOLTA nagyharsányi római település és villa újraindult régészeti kutatása - Az első eredmények

11:15–11:30 Vita11:30–11:45 Kávészünet

Településkutatás

11:45–12:00 SZABADVÁRY TAMÁS"[...] ha valaki ráérne, nem ártana le rándulni [...]" - Régi-új eredmények Dunaújváros (Intercisa) kutatásában

12:00–12:15 BURKHARDT BRITTARomemlékek bemutatása Romániában: hogyan volt eddig és hogyan tovább?

12:15–12:30 BENES ANITABrigetio római kori vízvezetéke

12:30–12:45 Vita12:45–14:00 Ebédszünet


Leletanyag

14:00–14:15 MERCZI MÓNIKAÚjabb római kori fibulák Aquincum térségéből

14:15–14:30 SÁRÓ CSILLADistelfibel Brigetióból

14:30–14:45 DÉVAI KATAHasábos testű palackok Brigetio/ Szőny-Vásártér lelőhelyről

14:45–15:00 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE JUDITTiszta ruha, rendes provincia? Néhány, a pannoniai ruhatisztító- és javító műhelyek leletanyagának feldolgozása kapcsán felmerülő „tisztátalan” gondolat

15:00–15:20 Vita15:20–15:45 Kávészünet

Savaria

15:45–16:00 SOSZTARITS OTTÓ – BÍRÓ SZILVIAÉpítészeti és infrastrukturális változások Savariában a Kr. u. 2. század első felében

16:00–16:15 KISS PÉTERCsatornaépítő munkások nyomában... Földalatti létesítmények Savaria déli elővárosában

16:15–16:30 MOHÁCSI BORBÁLAA savariai Dolichenum kutatása

16:30–16:45 MOSONI MULKIApotropaikus tárgyak Savariából

16:45–17:00 HARSÁNYI ESZTER – KUROVSZKY ZSÓFIA„Függőben lévő mennyezet” A Savaria-i Iseum hátsó falához csatlakozó helyiség mennyezetfestménye

17:00–17:25 Vita17:25–17:45 Kávészünet

Numizmatika

17:45–18:00 JUHÁSZ LAJOSA bibractei magyar ásatások éremleletei


18:00–18:15 VIDA ISTVÁNAz utolsó "mohikánok". Az augustusi pénzrendszer legkésőbbi bronzpénzei

18:15–18:30 BARNA FERENCA Brigetio / Szőny – MOL – Kiskertek lelőhelyen, 2015 nyarán végzett feltárás éremanyaga

18:30–18:45 Vita19:00–21:00 Fogadás a Régészettudományi Intézet Könyvtárában21:00–24:00 Buli a „Treffort kert” szórakozóhelyen

2018. május 5. (szombat)

Kerámia

09:00–09:15 VÉNINGER PÉTERKorongozás nyomai kerámia edényeken

09:15–09:30 G. DELBÓ GABRIELLAÚj adatok a pannoniai mázas serpenyőfogókhoz

09:30–09:45 SIDO KATALINA mikházi persely. Római kori tezaurálási szokások

09:45–10:00 KIS ZITA

Állatok az edényen. Egy ritka kerámiatípus Brigetióból

10:00–10:15 HAJDU BARBARAUlcisia Castra terra sigillatái a pannoniai auxiliáris táborok kontextusában

10:15–10:40 Vita10:40–11:00 Kávészünet

Feliratok és szövegek

11:00–11:15 BARTA ANDREA – NÉMETH GYÖRGYKígyók, skorpiók és egyéb bestiák. Egy észak-afrikai mágikus tábla értelmezése

11:15–11:30 SZABÓ ERNŐEgy verespataki bevásárlólista margójára

11:30–11:45 AGÓCS NÁNDORAquincum duumvirjei

11:45–12:00 SZABÓ MELINDAMit csinált a negotiator Pannoniában?


12:00–12:20 Vita12:20–13:30 Ebédszünet

Településkutatás

13:30–13:45 BARTUS DÁVIDHol halt meg Valentinianus?

13:45–14:00 HEINRICH-TAMÁSKA ORSOLYA – PETŐ ÁKOS – STIBRÁNYI MÁTÉ –SZABÓ MÁTÉPannoniai belső erődök az új kutatások tükrében

14:00–14:15 PÉTERVÁRY-SZANYI BRIGITTA„Hol volt, hol nem volt... Pápa a római korban”

14:15–14:30 BERTÓK GÁBORÚjabb kutatási eredmények Szakcs-Dalmand, Gölösi-dűlő (Iovia) lelőhelyről

14:30–14:45 HARSÁNYI ESZTERElőzetes beszámoló a Szakcs és Dalmand határában előkerült késő római falfestményekről

14:45–15:10 Vita15:10–15:30 Kávészünet

Leletanyag

15:30–15:45 SOÓS ESZTER – VASS LÓRÁNTCsontfaragás „vandál” módra. Hagyomány és újítás egy Przeworsk település csonteszköz-készletében

15:45–16:00 NYULAS DOROTTYARómai zárt vasmécsesekről egy daciai lelet kapcsán

16:00–16:15 FAZEKAS FERENCMilitaria Lussoniensia

16:15–16:30 BORUZS KATALINRómai kőfaragványok a Mátyás Király Múzeum gyűjteményében

16:30–16:50 Vita18:00–19:00 Poszter szekció az Aquincumi Múzeumban19:00–20:00 Vezetés az Aquincumi Múzeumban20:00–24:00 Vacsora az Aquincumi Múzeumban


2018. május 6. (vasárnap)

Településkutatás

09:00–09:15 DOMJÁN LAJOSBőny és térsége benépesedésének római korból származó bizonyítékai

09:15–09:30 GYŐRFFY-VILLÁM ZSOMBOR – RÉTFALVI TEOFILUtak mentén: Roncsolásmentes régészeti kutatás Nagyvázsony határában

09:30–09:45 SZILÁGYI ORSOLYAKiásni és megépíteni. A daciai római katonai építészeti örökség rekonstrukciójának problematikája

09:45–10:00 SIMON BENCEPolgári vicusok nyomában az Északkelet-Dunántúlon

10:00–10:20 Vita10:20–10:45 Kávészünet

Művészet, temetkezések

10:45–11:00 HUDÁK KRISZTINAA keresztény témájú pannoniai ládikaveretek kronológiája

11:00–11:15 NEMÉNYI RÉKAÓkeresztény szimbólummal díszített ékszerek értelmezésének problémái

11:15–11:30 POLGÁR-NYERGES ANITAMeglepetés szarkofág Aquincumban

11:30–11:45 Vita11:45–12:00 Kávészünet

Művészet, temetkezések

12:00–12:15 PÁLÓCZI RÉKAAz 1926-1929 között feltárt Aranyhegyi-patak menti római temető leletanyagának beazonosítása és értelmezése

12:15–12:30 SZABÓ ANTALKéső római temetkezési szokások Lussonium temetőjében

12:30–12:45 NOVOTNIK ÁDÁMAb initio usque ad finem: kenotáfiumok a késő antik, keresztény szemléletig

12:45–13:45 Vita, zárszó


Absztraktok

LÁNG ORSOLYA"Régi" gazdagok vs. újgazdagok - régészeti adatok az aquincumi városi elit jelenlétére

Az aquincumi polgárvárosban több, mint 120 éve folynak rendszeres régészeti kutatások. Ezek afeltárások a városnak eddig közel a felét hozták napvilágra, míg a közelmúltban más - főkéntroncsolásmentes - technológiákkal a város további (nyugati) részeit is feltérképezték. Ezenmunkák eredményeképpen számos magánház is azonosításra, tipologizálásra került, sőt: eltérőfunkciójú városnegyedeket is sikerült azonosítani (ld. ehhez Szilágyi J., Nagy T., Zsidi P. vagy aszerző korábbi munkáit). Néhány hitelesítő feltárás, valamint a korábbi ásatások újraértékelésénekeredményeképpen a közelmúltban ipari-kereskedelmi funkcióval is bíró magánházakat lehetettazonosítani és ez adatokat szolgáltatott az egykori aquincumi "vállalkozói réteg" városi életbenbetöltött szerepére és pozíciójára. Kik voltak ezek az emberek és tehetünk-e különbséget arégészeti adatok alapján a régi, helyi elithez tartozók és az üzleti szféra "újgazdagjai" között?Elkülönültek-e egymástól ezek a csoportok, különböztek-e lakóhelyeik? Az előadás a régészeti,epigráfiai, valamint a topográfiai adatokat veszi sorra a polgárvárosi elit jellegzetességeinekvizsgálatához.

LASSÁNYI GÁBORMigránsok Aquincumban

2006-ban az aquincumi polgárváros keleti temetőjében egy kettétört sírsz télé került elő. A kő másszempontból tipikus feliratán, az elhunyt származási helyére vonatkoztatva egy olyan településnev szerepelt, amely sok fejtörést okozott az elmúlt években. Ennek a kutatásnak az apropójánvizsgáltam Aquincum lakosságának származását a feliratos emlékek, elsősorban a sírkövekalapján a Kr. u. 1-3. század között.

MRÁV ZSOLTA nagyharsányi római település és villa újraindult régészeti kutatása - Az első eredmények

Az előadás a nagyharsányi kora császárkori település és késő császárkori villa 2016-ban újraindultrégészeti kutatásának előzetes eredményeit mutatja be, a villa mozaikpadlóval díszítettfogadó/lakoma termére fókuszálva.

SZABADVÁRY TAMÁS"[...] ha valaki ráérne, nem ártana le rándulni [...]" - Régi-új eredmények Dunaújváros(Intercisa) kutatásában

A Magyar Nemzeti Múzeum (= MNM) korai időszakának egyik prominens vállalkozása volt az1903-1913 között folyamatosan végzett dunapentelei (Dunaújváros - Intercisa) ásatásokkivitelezése, melynek üteme az I. világháború kitörésével szakadt meg. A későbbi periódusokban(1950-ig) a feltárások csak nagyobb kihagyásokkal folytatódhattak. Az első szakasz évtizedesmunkája több ezer tétellel gazdagította a MNM Régészeti Tár Római Gyűjteményét, mely nemcsakMahler Ede és Hekler Antal eredményeiből származtak, hanem jelentős részét képezték akontextus nélküli, rablóásatásokból származó tárgyak. A MNM egy új projekt keretei köztkísérletet tesz a korábbi feltárásokból származó leletek ismételt feldolgozására (különkoncentrálva a temetők anyagára), adattári-levéltári és más forrásokból származó információkgyűjtésére, valamint helyrajzi kontextualizálásra.


BURKHARDT BRITTARomemlékek bemutatása Romániában: hogyan volt eddig és hogyan tovább?

Az utóbbi években nőtt az UNESCO Világörökségi listához hozzáadott lelőhelyek száma. Ez afejlődés míg az örökségünkkel szemben tanúsított tudatosság felkeltésének érdekében indult, azUNESCO által elismert helyszínek számára biztosított kétségtelenül nagy anyagi juttatások révénnagyon aktuális téma lett. Ennek köszönhetően, a sok lehetőségek bőségében az örökségfejlesztésúj diskurzusa ma már ösztönzi a rom-felújítási tervek azon eszméjét, melyek egyben életethivatottak hozni a romos falak közé, "holt műemlékből" "élő örökséggé" - akár közösségi térréalakítani ezeket a lelőhelyeket. Ma széles körben kezd elterjedni az az elképzelés miszerint azépületek szociális, társadalmi értékeinek megőrzése fontosabb, mint a fizikai szövet megőrzése. Ahelyreállítások célja a minden látogató számára elérhető és exportképes műemlékbemutatás és arégészeti örökség feletti "kollektív tulajdonérzet" kifejlesztése az említett örökségi értékekmegfelelő értelmezésével és integrálásával. A jelenlegi bemutató a rom interpretáció fogalmárafektetve a hangsúlyt, a romániai régészeti lelőhelyek bemutatásának múltját, jogi kereteit ésnapjaink gyakorlatát ismerteti röviden.

BENES ANITABrigetio római kori vízvezetéke

Az előadás célja a Brigetio vízvezetékére vonatkozó írott források, térképek és a régészetileletanyag bemutatása és értékelése, a tatai források vizsgálata és a vízvezeték lehetségesforrásainak bemutatása.

MERCZI MÓNIKAÚjabb római kori fibulák Aquincum térségéből

Előadásom tárgyát Pomázon, Solymáron és Pilisjászfalun fémkeresős tevékenység során előkerült39 fibula képezi. A három lelőhely közül a legtöbb fibula (64,1 %) Pomázról származik, de atelepülésen belüli pontosabb előkerülési helyük nem ismert. A korábban már bemutatott budaörsi,perbáli és zsámbéki római telepanyagokhoz hasonlóan ebben a mintában is a leletanyag több mintharmadát kitevő egygombos erősprofilú fibulák bizonyultak a legnépszerűbb fibulatípusnak. Akéső kelta–kora római időszakhoz köthető típuson belül kis számban, de felbukkantak olyanváltozatok képviselői, amelyek még a római foglalás előtti időszakban voltak használatban. Alegnépszerűbb változatnak Almgren 68 facettált fejjel, két kerek átlyukasztással díszített tűtartóvaljellemezhető klasszikus formája tekinthető. A típuson belül a kéttagú darabok többnyire támlapnélkül készültek. A bennszülött viselet részének tekintett noricumi-pannoniai kétgombos ésszárnyas fibulák csak kis számban fordulnak elő, és nem bizonyultak gyakorinak a pannoniaitrombitafejes fibulák sem. A második leggyakoribb fibulatípust a leletek több mint negyedrészétkitevő térdfibulák képezik. Ezek többsége a noricumi-pannoniai-moesiai térségre jellemző,oldalnézetben magasan boltozott, felülnézetben középtájt beívelő, félköríves keresztmetszetűfibulatesttel készültek, a rugót pedig félköríves fejlap fedte. Idegen elemnek a felső-germaniai –raetia limes mentén elterjedt rugótokos térdfibulák egy képviselője tekinthető, a keskeny, téglalapalakú fejlap pedig Felső-Moesiára jellemző sajátosság. A leletanyagban a késő római időszakotnéhány hagymafejes fibula töredéke képviselte. Ezek többsége már a fejlett formákra jellemzőenvalóban hagymafej alakú gombokkal, és pontkörpárokkal díszített lábrésszel készült. A kisszámúleletanyag a vizsgált térség folyamatos lakottságát mutatja a kora és középső császárkor idején,valamint a 4. század folyamán. A térd- és a hagymafejes fibulák közötti időszakhoz köthetőfibulák hiánya (Severus kor vége – 3. század utolsó harmada) a térségben általános sajátosság.


SÁRÓ CSILLADistelfibel Brigetióból

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, a Tussla-gyűjteményhez tartozó 63.22.81. leltári számúfibula Szőnyből, az ókori Brigetio területéről került elő. A fibula a Distelfibelek típusába tartozik,melyeknek meglehetősen kevés darabja ismert Pannoniából. Az előadás a fibulatípusbemutatásával, pannoniai megjelenésével, a 63.22.81 közeli párhuzamaival és ennek a Distelfibelváltozatnak a formai jellegzetességeivel foglalkozik. Az előadás során megoldást keresek továbbáarra a kérdésre is, hogy miként értelmezhetjük ennek a változatnak néhány formai eltérését aDistelfibelekre jellemző általános karaktertől.

DÉVAI KATAHasábos testű palackok Brigetio/ Szőny-Vásártér lelőhelyről

A formába fújt, hasábos testű palackok kifejezetten kereskedelmi használatra szánt üvegedények(göngyölegek) voltak. Jelentőségük abban állt, hogy szögletes formájuk révén szorosan egymásmellé sorakoztatva praktikusan és helytakarékosan elhelyezhetők voltak, vastag falánakköszönhetően biztonságos szállítást biztosított értékes tartalmának. Formába fújt edények révénpedig sorozatgyártott göngyölegként gyárthatták. Reliefábrázolásokról, szarkofágokról éssírkövekről ismerjük használatának módját. Aljuk gyakran tartalmazott névbélyegeket, különbözőmintákat, ami gyártóhelyük meghatározásához nyújt segítséget. Az ugyanazzal az öntőformával,illetve öntőforma sorozattal gyártott üvegeknek gyakran lehetséges az azonosítása. Jelenbemutatás a Brigetio/ Szőny-Vásártér lelőhelyről előkerült leleteket gyűjti fel. A lelőhelyrőlelőkerült több feliratos aljtöredék, illetve a használt mintakincs párhuzamai is Raetiábanmutathatók ki, ott is az eredeti mesterek termékeitől elétérő, rosszabb minőségű utánzatok között.

PÁSZTÓKAI-SZEŐKE JUDITTiszta ruha, rendes provincia? Néhány, a pannoniai ruhatisztító- és javító műhelyekleletanyagának feldolgozása kapcsán felmerülő „tisztátalan” gondolat

A savariai ruhatisztító- és javító műhely leletanyagának feldolgozása után 2017. második felében asisciai műhely „mosodai” ólom címkéinek (Ivan Radman-Livaja általi) publikálását követőenmegkezdődött a textilművességhez köthető eszközök feldolgozása is. Bár a hatalmas leletanyagtudományos feldolgozása még csak a legelején tart, mégis érdemesnek tartom a leletek rövidbemutatását követően az ilyen jellegű műhelyek helyi gazdaságban betöltött szerepénekvizsgálatát. Ez viszont véleményem szerint nem lehetséges egy holisztikusabb, gardróbkutatásszemléletű: a ruhadarabok és ruhatárak előállításán és beszerzésén túl azok használatára-elhasználódására, fenntartására, javítására, tisztítására és kiselejtezésére is fókuszáló, így jelenelőadás keretein belül a római provinciális kultúra higiéniai, tisztasági viszonyainakfeltérképezése is hangsúlyt fektető kutatás nélkül.

SOSZTARITS OTTÓ – BÍRÓ SZILVIAÉpítészeti és infrastrukturális változások Savariában a Kr. u. 2. század első felében

Hadrianus uralkodása alatt addig soha nem látott fejlődésnek indultak a pannoniai városok. Nemcsupán a két tartományi székhely – Aquincum és Carnuntum kapott municipium rangot, detovábbi hét település városjoga vagy rangemelése is a kedvezményezett településekfelemelkedését jelzi. Savariában ez az időszak nem a fellendülés kezdte, hanem az egy-másfél emberöltővel korábban, akéső-Flavius korban megindult gazdasági felemelkedés és a belőle fakadó városfejlődéskiteljesedése, betetőzése. Eddigi ismereteink alapján Hadrianus idejére, tágabban értelmezve pediga Kr. u. 2. század első felére tehető az addig zömében fából és vályogból épült városi lakóépületek


kőbeépülése, valamint a colonia életét meghatározó legfontosabb közművek, a vízvezeték, acsatornázás létesítése és az utcák bazaltlapokkal való burkolása is.A savariai Iseumban 2001-2010 közötti végzett ásatások előzetes eredményei alapján úgy tűnik,hogy ez az időszak a szentély életében is jelentős változást hozott. A 2. század első harmadáratehető ugyanis a korai szentkerület szomszédságában lévő műhelynegyed felszámolása és akorábbi, fa-vályog szerkezetű templomot díszítő falfestmények földbe kerülése is. A pannoniaiviszonylatban egyedülálló színvonalú és vallástörténeti jelentőségű freskók eltávolítása márönmagában is az épületegyüttes markáns átalakítására utal.Előadásunkban több fontos, a szentély építéstörténetére vonatkozó állítás igazolására teszünkkísérletet, melyek közül a leglényegesebbek az alábbiak:

• a szentkerület mely eleme, építészeti részlete keltezhető erre az időszakra? • igazolható-e a szentély kiterjedésének, építésmódjának és alaprajzi rendszerének lényegi

változása ebben az időszakban?• a feltárt régészeti jelenségek és leletek feldolgozásának mai szintjén kimutatható-e

mindezeknek a szentély mindennapi életére gyakorolt hatása? • a fentiek alapján beszélhetünk-e a tágabb terület, az Iseumot magába foglaló insula

funkciójának érdemi átalakulásáról?

KISS PÉTERCsatornaépítő munkások nyomában... Földalatti létesítmények Savaria déli elővárosában

Savaria déli elővárosa elsősorban számos vallási emléke, kiemelten az Iseum szentélykörzet miattszerepelt az eddigi közleményekben. A 2004 és 2008 között, a városrészben folytatott ásatásokalapján bizonyítottá vált, hogy a középső császárkorban az insularendszer ebben az irányban isfolytatódott a városfalon kívül. A megelőző feltárások a teljes rétegsort átvágták, ennekköszönhetően számos földalatti létesítmény is előkerült, amelyek jellegükben és kivitelükbeneltértek a városfalon belül megismertektől. Ezen emlékeket mutatja be az előadás, amelynek címétaz egyik érdekes lelet, egy csatornaépítő munkás habarcsban megőrződött lábnyoma ihlette.

MOHÁCSI BORBÁLAA savariai Dolichenum kutatása

A szombathelyi Thököly u. 20 – Rákóczi F. utca 8-10. szám alatt 1969-1971 között az Iseumot ásatóSzentléleky Tihamér feltárta a Borostyánkő-út szentély előtti szakaszát ("Keleti szentélyek útja"),illetve az annak keleti oldalán lévő épületeket. Ezek között volt egy Iuppiter Dolichenus-szentélyként azonosított épületegyüttes, amelynek epigráfiai anyagát feldolgozták (Szentléleky T.,illetve Tóth István), illetve néhány rövid publikáció is napvilágot látott, de teljes közlésére,leletanyagának feldolgozására mindmáig nem került sor. Jelen előadásban elsősorban az eddigikutatások eredményeit, valamint az ásatások dokumentációjából, és a leletanyag eddigiáttekintéséből leszűrt következtetéseket kívánja összesíteni, miközben szem előtt tartja aDolichenus-kultusz pannoniai történetének kérdéseit.

MOSONI MULKIApotropaikus tárgyak Savariából

A mágia természetes része volt a római kori emberek életének. Az amuletteknek mágikus erőttulajdonítottak, melyet saját védelmük érdekében hordtak. Ezek a tárgyak a rontás elhárításában,a szemmel verés ellen játszottak nagy szerepet, továbbá szerencsehozó vagy gyógyító hatásukvolt. Számtalan anyagból illetve változatos formában készítették őket. Előadásomban a Savariaterületén előkerült különféle bajelhárító tárgyakat szeretném bemutatni.


HARSÁNYI ESZTER – KUROVSZKY ZSÓFIA„Függőben lévő mennyezet” A Savaria-i Iseum hátsó falához csatlakozó helyiségmennyezetfestménye

2017 tavaszára elkészült az Iseum Savariense állandó kiállítására a templom hátsó faláhozcsatlakozó, ismeretlen funkciójú helyiség mennyezetrészletének egy lehetséges elméletirekonstrukción alapuló bemutató panelje. A 2007-ben Sosztarits Ottó vezette ásatás során nemvolt mód a helyiség teljes feltárására, ezért mérete és ily módon a dongaboltozatos mennyezetmérete sem ismert. A falfestménylelet rendszerezése és restaurálása során azonban lehetőség nyílta mennyezetet díszítő, négyzethálós rendszerre épülő, kék, vörös és zöld belül négykaréjosmedalionok alkotta felületbetöltő ornamentika és egy figurális képmező részleteinek elméletirekonstruálására, valamint a könnyűszerkezetes mennyezet szerkezeti elemeinek megismeréséreés méretük megközelítő meghatározására. Hogy hogyan? Részben erről szól az előadás,érzékeltetve azt is, hogy milyen sok kétség maradhat egy nem teljes leletanyag még oly alaposfeldolgozása után is. De szó lesz még a festmény kompozíciójának szerkesztéséről, és nemutolsósorban a kiállítótérbe függesztett bemutató panel rendhagyó elkészítéséről.

JUHÁSZ LAJOSA bibractei magyar ásatások éremleletei

A franciaországi Bibracteban folyó magyar ásatások számos izgalmas objektummal és lelettelgazdagították a kutatást. Az évtizedek során a hazai numizmatikai anyagtól merőben eltérőérmek sokasága került elő, amelyek túlnyomó többsége kelta és csak kis része római. A 3periódushoz köthető érmék jól kirajzolják az oppidum ezen részének történetét a prerómaitól afoglaláson át a felhagyásig.

VIDA ISTVÁNAz utolsó "mohikánok". Az augustusi pénzrendszer legkésőbbi bronzpénzei

A 3. századi válság hatására a római pénzrendszer összeomlott, a bronzpénzek központi veréseGallienus uralkodásának második felében szinte teljesen megszűnt, a nagymértékű kibocsátásokcsak Diocletianus pénzreformját követően jelennek meg újra. A 260 -as és 280-as évek közöttisporadikus bronzpénzverés pénzlábát és címleteit is nehéz meghatározni, ebben nyújthatsegítséget a Közép-Duna-vidék leletanyaga és a provinciális verdék éremkibocsátása.

BARNA FERENCA Brigetio / Szőny – MOL – Kiskertek lelőhelyen, 2015 nyarán végzett feltárás éremanyaga

2015 nyarán két hónapos régészeti feltárás történt Komáromban, a Brigetio / Szőny – MOLLakótelep – Kiskertek lelőhelyen. A Komáromi Klapka György Múzeum és az ELTERégészettudományi Intézetének együttműködésével megvalósuló ásatás a brigetiói legiotáborprincipiájának egy részét, ill. annak környezetét érintette, gazdag leletanyagot hozva napvilágra. Eleletanyagban mintegy százötven római pénzérme is szerepel, melyek többségét ezúttal is a 4.századi aprópénzek adják – ezek mellett azonban néhány ritkább példánnyal is találkozhatunk.Előadásomban ezt az éremanyagot kívánom bemutatni, ill. a következtetéseket, melyek levonásátaz anyagcsoport lehetővé teszi.

VÉNINGER PÉTERKorongozás nyomai kerámia edényeken

A kerámia edények jelentős része gyorskorongon készült. A formázási eljárás pusztameghatározásán túl viszonylag kevés információt kapunk. Úgy érzem, hogy viszonylag kevés


figyelmet kaptak a korongozás legkülönfélébb nyomai; a korongozáshoz kapcsolódó kéz-, fakés-és esztergálás nyomok. Szeretném a saját magam által készített (korongozott, esztergált)mintadarabokon bemutatni a legkülönfélébb, korongozáshoz kapcsolódó nyomokat. Bízom abban,hogy az elérhető régészeti szakirodalomban találhatóknál jóval több részlettel és információvaltudok szolgálni. A későbbiekben szeretnék készíteni kerámia technológiai alapokon egynyomhatározót, amelynek a korongozásnyomok bemutatása lesz az egyik fejezete. Az előadástémájához kapcsolatban örömmel veszek minden észrevételt és hozzászólást.

G. DELBÓ GABRIELLAÚj adatok a pannoniai mázas serpenyőfogókhoz

Brigetio területéről meglehetősen kevés mázas kerámiát ismerünk, ezek többsége is inkább a későrómai korra keltezhető korsókhoz és dörzstálakhoz tartozik. Ritkaságnak számítanak a koraiimport és helyben készült mázas termékek, pedig a katonavárosoz tartozó Gerhát-fazekasteleprontott tálja alapján a 2. században biztosan gyártottak mázas kerámiát Brigetióban is.A mázas edények szűk csoportját képezik a reliefes fogóval ellátott serpenyők. Brigetio területérőlkét, női mellképpel díszített nyéltöredék került elő, amiket a korábbi kutatástörténet aquincumiműhely termékeiként határozott meg. Bugán Adél véleménye szerint inkább a közkedveltaquincumi darabok utánzataihoz tartoznak. Két másik serpenyőfogó a tatai Kuny Domokos Múzeumban őrzött szőnyi eredetű Kállay-gyűjteményben található. Ezeket gyöngysoros keretelés jellemzi, amin belül rozettákkal körbevettfigurális ábrázolás jelenik meg: egyiken egy elmosódott arc, a másik töredéken egy futó meztelengyermekalak. A két serpenyőfogó gyártási helyeként Topál Judit a brigetiói Gerhát fazekastelepetjelölte meg.Fentebbiek tekintetében különösen fontos és egyedülálló lelet került elő 2008-ban Brigetiopolgárvárosának területén, Szőny-Vásártér lelőhelyen. A mázas serpenyőnyél gyártására használtterrakotta negatív minta ábrázolását tekintve szorosan kapcsolódik a Kállay-gyűjteménydarabjaihoz. A negatívot gyöngysor-keretben, rozettákkal övezett meztelen alakot ábrázolóreliefes nyelek gyártására használhatták. Hátoldalán a mester bélyegének töredéke is megmaradt,ami eltér az eddig ismert aquincumi és mursai lelőhelyű VALMAX (Valerius Maximus)névbélyeges fogóktól.

SIDO KATALINA mikházi persely. Római kori tezaurálási szokások

A 2016-os mikházi régészeti kutatások során a parancsnoki épület dél-nyugati oldalán egykerámia persely került elő. A majdnem teljes, körte formájú, a felső részén enyhén horpasztott ésnyílással ellátott tárgy redukciós égetésű és durva anyagminőségű kerámiából készült. A persely jelenléte ebben a közegben nem szokatlan, azonban új kérdésköröket nyit meg aparancsnoki épületben történő egykori eseményekkel, szokásokkal kapcsolatosan. A stratigráfiaiegység, amelyből a lelet származik nem tartalmaz érmét, így kizárható, hogy elrejtési szándékkalkerült a megtalálásának helyére. A jelen előadás a tezaurálási szokások jellemzőit és milyenségétmutatja be a mikházi lelet és hasonló elrendeltetésű tárgyak tükrében.

KIS ZITAÁllatok az edényen. Egy ritka kerámiatípus Brigetióból

2014 nyarán a Komárom/Szőny-Vásártéren folyó feltárás során több ezer kerámiatöredék látottnapvilágot, amelyek között egy mind pannoniai, mind pedig brigetiói viszonylatban ritkaságnakmondható edény töredékei is előkerültek. Előadásom célja e kerámia bemutatása, s a típus legfőbbjellegzetességeinek, tér és időbeni megjelenésének, elterjedésének ismertetése.


HAJDU BARBARAUlcisia Castra terra sigillatái a pannoniai auxiliáris táborok kontextusában

A prezentáció középpontjában az Ulcisia Castra területén 2004-2006 között végzett ásatások terrasigillatáinak feldolgozása, valamint az ezekből kinyert kereskedelmi kapcsolatokra, illetve azauxiliáris castellum időrendjére vonatkozó információk állnak. A feltárások során ugyanis olyanleletanyag került elő, amely új megvilágításba helyezte a tábor korábban felállított kronológiáját.Ugyanakkor felmerül a kérdés: el lehet végezni a szentendrei auxiliáris castellum periodizációját amodern ásatások, a numizmatikai eredmények, valamint a terra sigillaták fényében? Aszentendrei terra sigillaták kapcsán folytatott kutatásaim indokolták, hogy ezt az anyagotösszevessem több, Pannonia területén található auxiliáris táborokéval, amelyekből megfelelőenpublikált, a statisztikai elemzések szempontjából értelmezhető mennyiségű összehasonlítási alapállt rendelkezésre. Az összehasonlító vizsgálat kiértékelése talán közelebb vihet minket a rómaikori segédcsapatok terra sigillata ellátásához, hiszen mint tudjuk a katonaság a kereskedelembenaz első számú vásárlóerő szerepét töltötte be. Vajon mennyiben hasonlítanak, illetve térnek elegymástól az auxiliáris táborok kereskedelmi kapcsolatai, vásárlási szokásai a terra sigillatáktükrében?

BARTA ANDREA – NÉMETH GYÖRGYKígyók, skorpiók és egyéb bestiák. Egy észak-afrikai mágikus tábla értelmezése

1911-ben egy különös ólomlap került az átoktáblák egyik legnagyobb kutatójának, AugusteAudollent-nak a gyűjteményébe. Noha a latin nyelvű tábla nagy része viszonylag könnyenolvasható, a francia régész-történész mégsem publikálta, az utóbbi évekig szinte észrevétlenüllapult a hagyatékában.Az előadás bemutatja ennek a közvetlen párhuzamok nélküli szövegnek az értelmezésilehetőségeit, megvizsgálja, hogy a feltételezett lelőhely, valamint a mitológiai, irodalmi ésikonográfiai utalások alapján milyen lényt képzelhetünk a mágikus tábla célpontjában álló bestiaszó mögé.

SZABÓ ERNŐEgy verespataki bevásárlólista margójára

1855-ben az erdélyi Verespatak (Roșia Montană) határában található Letty-hegy Szent Katalin-bányájában egy elfalazott római kori üregben hosszú, vöröses hajfonatot, fiókos asztalt, fateknőt,hordó- és csebermaradványokat, lámpásokat, fakanalakat és más használati tárgyakat találtaktöbb viaszostáblával együtt. E tárgyakból két viaszostábla Herepey Károly jóvoltából a nagyenyediBethlen Gábor Kollégiumba került. Egyiküket a szakirodalom egy collegiumi lakomaköltségjegyzékeként azonosította. Előadásom során azt vizsgálom, hogy a bevételekről éskiadásokról szóló jegyzék valóban összefüggésbe hozható-e a római magánegyesületekkel.

AGÓCS NÁNDORAquincum duumvirjei

A pannoniai városi rangú közösségek egykori vezetői közül alig több mint száz személy ismert,mindössze tizenhárom pannoniai coloniából vagy municipiumból adatolt legalább egy a IIvir,IIIIvir, praefectus pro IIviris, vagy a curator rei publicae tisztét betöltő személy. A tizenháromtelepülés közül nyolcból ötnél kevesebb, ezen ismert magistratusok száma, ezt a mennyiséget csaka poetovioi, carnuntumi, scarbantiai, sirmiumi, savariai és az aquincumi adatok haladják meg. Azelső négy városban azonban ez szám sehol sem éri el a tízet, Aquincum ellenben egyedül magaadja a pannoniai városi rangú közösségek ismert vezetőinek felét, azaz ötven főt. Kizárólag ez aváros szolgáltat annyi információt, ami már tágabb összefüggések megfigyelésére, illetve részint


egy fasti duumvirales összeállítására is alkalmas. Az előadás az aquincumi IIvirek származását,általános cursus honorumát, önreprezentációját, az általuk emelt feliratokat és azok állításánakokait, illetve a forrásokból nyert egyéb adatok összegzését mutatja be, összevetve a többipannoniai adattal.

SZABÓ MELINDAMit csinált a negotiator Pannoniában?

Arra a kérdésre, hogy egy negotiator mivel foglalkozott, első ránézésre nem nehéz kimerítőválaszt adni, egyértelműen kereskedőt jelölt a fogalom. De egyes személyeket és társadalmicsoportokat nem lehet pusztán a foglalkozásukkal jellemezni. Az előadásban a Pannoniábólismert, negotiatorként említett személyek társadalmi szerepkörét, származását vizsgálom. Agyűjtés és elemzés célja összehasonlítani egymással azokat a személyeket, akiket kereskedőkéntneveznek meg a feliratok, vizsgálva, hogy besorolhatók-e egyáltalán egy meghatározotttársadalmi csoportba, vagy inkább egyéni életpályáik dominálnak-e a provincia társadalmistruktúrájában betöltött szerepük meghatározásakor.

BARTUS DÁVIDHol halt meg Valentinianus?

A címben feltett kérdésre Ammianus Marcellinus óta tudjuk a választ: Brigetióban. Az előadás arégóta közismert helyszín pontosításának lehetőségeivel foglalkozik a brigetiói legiotábor 2017-ben megindult új feltárása apropóján.

HEINRICH-TAMÁSKA ORSOLYA – PETŐ ÁKOS – STIBRÁNYI MÁTÉ – SZABÓ MÁTÉPannoniai belső erődök az új kutatások tükrében

Előadásunk a Pannonia késő római történetében fontos szerepet játszó, de máig vitatotthovatartozású ún. belső erődökre irányul. Két lelőhelyről, Keszthely-Fenékpusztáról ésAlsóhetény-Süllyedtvárról kívánunk új eredményeket bemutatni, az elmúlt évek alapvetőenroncsolásmentes kutatásaira támaszkodva. A helyszínekről különböző szintű információnk van,amelyek között légirégészeti és geofizikai kutatásokat, terepbejárást és fémdetektorosvizsgálatokat, környezetrégészeti adatokat szolgáltató talajfúrásokat, illetve célirányos ásatást isemlíthetünk. Célunk, hogy a tartomány története szempontjából lényeges lelőhelyeket minéljobban megismerhessük, és környezetükkel együtt, tájrégészeti szempontok szerint értékelhessük.

PÉTERVÁRY-SZANYI BRIGITTA„Hol volt, hol nem volt... Pápa a római korban”

Jelen előadás célja röviden összefoglalni a Pápa város közvetlen környezetében az elmúlt éveksorán azonosított és hitelesített római lelőhelyeket, és elhelyezni őket a római településhálózatonbelül. A területen kevésbé ismert római úthálózat újabb szakaszait is feltételesen rekonstruálnilehet az újabb kutatások eredményei alapján, melyek terepen való hitelesítése azonban még atovábbi kutatások feladata. A terepen végzett megfigyelések és az előkerült leletek alapján alelőhelyek jellegének meghatározására is sor kerül.

BERTÓK GÁBORÚjabb kutatási eredmények Szakcs-Dalmand, Gölösi-dűlő (Iovia) lelőhelyről

A 19. században megtalált, de az utóbbi időkig kevésbé kutatott római kori lelőhelyről előszörTóth Endre terepbejárása,, majd az előadó légifelvételek alapján azt feltételezte hogy városi jellegűtelepülés. Az 2013 óta folytatott geofizikai felmérések és ásatások azonban e korábbitól jelentősen


eltérő irányba vitték a nagy kiterjedésű, fallal kerített épület csoport értelmezését. Az előadásezen új értelmezési lehetőségeket foglalja össze.

HARSÁNYI ESZTERElőzetes beszámoló a Szakcs és Dalmand határában előkerült késő római falfestményekről

A Tolna megyei lelőhelyen (Iovia? Szakcs/Dalmand-Gölösi dűlő) 2016-ban kezdődött a PPKE BTKRégészettudományi Intézetének tanásatása. A Bertók Gábor vezette feltárásonfalfestményomladék és még eredeti helyén, a falon lévő lábazati festés részletei is előkerültek. AKr.u 4. század első felére datálható festés egy nagyméretű (kb. 55 x 55 m) belső udvar déli oldalánlévő folyosó falának és mennyezetének részletét díszítette. A feltárt falfestménytöredékekrestaurálása elkezdődött. Ismertté vált a könnyűszerkezetes mennyezetnek erre a részére készített,négyzethálós rendszerre épülő geometrikus díszítőfestés, és egy másik, talán nagyméretűszirmokból álló motívum, valamint az oldalfal fehér lábazatát lezáró, többszínű sávos festésefölötti figurális képmező néhány részlete. A szőlőlugasban megjelenített többalakos kompozícióegyik, életnagyságnál talán valamivel kisebb férfi alakja fa rudat tart a kezében. Ennek a tárgynaka pontos meghatározása, csakúgy, mint egy másik, sokszínű „pikkelyes felület” értelmezése mégvárat magára. A sok meglepetést tartogató anyag feldolgozása azonban folyamatban van, ígyreményeink szerint a felmerülő kérdéseinkre előbb-utóbb választ kapunk. Ez a beszámoló egy kisízelítőt kíván adni az eddig megismert motívumokból, és a nem mindennapi készítés-technikaisajátosságokból.

SOÓS ESZTER – VASS LÓRÁNTCsontfaragás „vandál” módra. Hagyomány és újítás egy Przeworsk település csonteszköz-készletében

A Kárpát-medencei, római császárkori Barbaricum háziiparáról - köztük a csontfeldolgozásról –eddig részletesen publikált lelőhelyek és készítés-technológiai vizsgálatok hiányában kevesettudunk. Elsősorban a szarmata területekről ismerünk fésűket gyártó műhelyeket, melyek nagyrésze azonban kulturális hatások szempontjából egy későbbi időszakra, a hun korra keltezhető.Az erős közép-európai hagyománnyal rendelkező császárkori germánok eszközkészítésitechnológiája szintén érdekes kérdés. Előadásunkban egy, általában vandálokkal azonosított Przeworsk kultúrkörhöz tartozó településcsonteszköz-készletét vizsgáljuk. A Przeworsk kultúra hordozói Délkelet-Lengyelország felőlérkeztek a Felső-Tisza-vidékre a Kr. u. 2. században, és éltek tovább a Kr. u. 401-es, hunok előlimenekülési hullámig. A gyér számú, hamvasztásos, fegyveres temetkezés mellett településeik sűrűhálózatot alkottak. A letelepedett, földművelésből és állattartásból élő népesség használatitárgyainak egy részét, mint bizonyos korongolt kerámiatípusokat, fémtárgyakat: viseleti elemeket,fegyvereket regionális csere vagy kereskedelem útján szerezte be, más részét pedig helyben, atelepüléseken állították elő. A római import tárgyak, terra sigillaták, pannoniai kerámiatípusok ésüvegek alapján a távolsági kereskedelem is jelentős volt. Ezek alapján érdekes kérdések fogalmazhatóak meg a csontművességgel kapcsolatban is: milyenkéső vaskori hagyományokat őriztek az eszközkészítésnél? Lehet-e egyedi, a Przeworsk körrejellemző technológiáról beszélni? Hogyan hatott a területre a római kézműves technika? Az előadásunkban az egyik legnagyobb feltárt Przeworsk település, Garadna-Kovács tanyacsonteszközeit vizsgáljuk. A lelőhelyről 42 megmunkált csonttárgy került elő, köztük árak, tűk,tégelyek, eszköznyelek és a szakirodalomban gyakran korcsolyaként definiált, valószínűlegbőrmegmunkáláshoz köthető eszközök. Az eszközöknek a magas aránya arra utal, hogy a telepenfeltehetően textil- és bőrművességgel foglalkoztak, ami nem azonosítható minden településen.


NYULAS DOROTTYARómai zárt vasmécsesekről egy daciai lelet kapcsán

A vasból készült mécsesek nem tekinthetőek rendkívüli leleteknek, bár nem is mindennaposak,illetőleg jellegzetes nyolcas alakú, nyitott formájuk jól ismert a szakirodalomban. A közelmúltbanazonban egy egészen különleges tárgy került napvilágra a mikházi segédcsapattáborban (Daciakeleti limese, mai Maros megye - Románia), amely egy sokkal ritkább csoportba, a zártvasmécsesek kategóriájába sorolható. Az előadás e lelet kapcsán fogja tárgyalni a RómaiBirodalomból ismert hasonló tárgyakat, illetőleg igyekszik arra is fényt deríteni, hogy hasonlóapróleletek miként segíthetnek meghatározni egy parancsnoki épület bizonyos helyiségénekfunkcióját.

FAZEKAS FERENCMilitaria Lussoniensia

Paks-Dunakömlőd mellett elterülő löszplatón (a mai Bottyánsáncon) terül el Lussonium rómaisegédcsapattábora. A Kr. u. I. század közepétől a Kr. u. V. század első harmadáig fennálló táborintenzív régészeti kutatása, a tábor alaprajza, belső struktúrája, építéstörténete mellett jelentősszámú tárgyi emlékanyag előkerülését eredményezte.A korábbi Fiatal Római Koros Kutatók Konferenciáján elhangzott előadásokhoz - ismételten -kapcsolódva, jelen előadás keretében a leletek egy újabb csoportját, a római militaria (fegyverzetés katonai felszerelés) bemutatását és értékelését kívánja, kiválasztott lelettípusok- leletek,segítségével elvégezni.

BORUZS KATALINRómai kőfaragványok a Mátyás Király Múzeum gyűjteményében

A visegrádi kőtár Henszlmann Imre 1871–1878 között folytatott várásatásai során jött létre, éppenezért többségben középkori faragványból áll: a több mint 7000 db-ot számláló gyűjteményből csak45 db a római kori. A Visegrádon talált kőtöredékek közül konkrétan csak kettő utal eredetikészítési és felhasználási helyére: ezek a késő római őrtornyok építési táblái. A többi töredék 2–3.századi síremlékek, oltárok, épületek részét képezték és másodlagos felhasználásból származnak.A rajtuk szereplő ábrázolások és feliratok alapján Északkelet-Pannoniában lehetett eredetifelállítási helyük. A fentiekből következik, hogy ez az együttes nem a helyi település, hanem atágabb környezet életére enged következtetni és arra, hogy a másodlagos kőfelhasználáscélpontjai elsősorban a már nem gondozott sírkertek, temetők voltak.Az előadásban sor kerül a kőtár történetének, összetételének bemutatására, a faragványok rövidelemzésére és útjuk követésére.

DOMJÁN LAJOSBőny és térsége benépesedésének római korból származó bizonyítékai

A térség benépesedésére és kereskedelembe történő bekapcsolódására a római korból származik alegtöbb értékelhető lelet és információ. Pannónia provincia meghódítását megelőző kereskedelmikapcsolatokra utalnak a mezőgazdasági munkák, kapálás, hagymaszedés stb. során előkerülőrómai köztársaság korából származó és többnyire magángyűjteményekben fellelhető érmék. Atulajdonosok féltve őrzik és babusgatják az esetenként még a nagypapa által kapálás közben találtrégi pénzeket. Az államosításokra, elkobzásokra hivatkozva nehezen nyílnak meg a kutatók előtt,ami a 2007-es helytörténeti kiállítás szervezését is hosszadalmassá tette. Amagángyűjteményekben található emlékek közül kiemelkedik és a provincia meghódítása előttikereskedelmi kapcsolatokra utal a „Sufenas” néven nemrég ismertté vált időszámítás előtt 59-ben


vert érme. Az első triumvirátus korából származó érmét a szenátus megbízásából verette M.Nonius Sufenas és Rómából került a bőnyi térségbe.A 2007-ben tartott időszakos helytörténeti kiállításkor még a térség legkorábbi római emlékeiVespasianus császár (Kr.u. 69-79) korából voltak ismertek és a vélekedések szerint a rómaiemlékek Pannónia provincia meghódítása után szaporodtak fel. A közeli Duna vonala képezte aRómai Birodalom határvonalát, ahol a folyó mellett katonai táborok és erődrendszer is védte abirodalom belső békéjét. A határőrizet hatékonyságára lehet következtetni a Föld benépesedésérevonatkozó legújabb DNS kutatások eredményeiből is, ahol például a DNS R1b és a rómaiak általbarbár népeknek tartott szláv népcsoportokra jellemző R1a haplocsoportjának szórásképe szintekirajzolja a Római Birodalom határvonalát.Számos bizonyíték utal arra, hogy Bőny térsége a rómaiak idejében lakott volt, s a térségbenmegjelentek a villagazdaságok. Abból adódóan, hogy ásatás még nem folyt a településkörnyezetében, a villagazdaságok elhelyezkedésére, nagyságára csak a felszíni leletek, kövekalapján lehet következtetni. (helytörténeti kiállítás Bőny 2007, Bíró Sz., Tatai Zs.) A bőnyireformátus templom felújításakor napvilágra került falak építőkövei arra utalnak, hogy a templomépítői felhasználták a közeli villagazdaságok kőanyagát, s ez a felhasználási szokás a jelenlegilakosság soraiban is megfigyelhető az udvarokban található sziklakertek rómaiépületmaradványnak tűnő anyagából. A templom felújításakor az oldalfalon láthatóan hagyták arómai eredetűnek tűnő köveket, így azok bárki által megtekinthetőek. A mezőgazdasági munkák során a településhez legközelebbi villagazdaság területéről került előlegutóbb például az a bronzedény is, amely az önkormányzatnak helyet adó Bothmer kúriaállandó helytörténeti kiállításán látható.

GYŐRFFY-VILLÁM ZSOMBOR – RÉTFALVI TEOFILUtak mentén: Roncsolásmentes régészeti kutatás Nagyvázsony határában

A Veszprém Megyei Régészeti Kutatócsoport és a PPKE Régészeti Térinformatikai Laboratóriuma2018-ban közös roncsolásmentes régészeti kutatásba kezdett Nagyvázsony határában. A geofizikaimérések, archív légifelvételek elemzése, és a terepbejárások során gyűjtött leletanyag segítségévelmódosítottuk, a lelőhely MRT-ben szereplő kiterjedését és elhelyezkedését. Előadásunkban ezekmellett a talajradar által felfedezett eddig ismeretlen épületek alaprajzait mutatjuk be.

SZILÁGYI ORSOLYAKiásni és megépíteni. A daciai római katonai építészeti örökség rekonstrukciójánakproblematikája

Gyakran megjelenő vita, hogy mennyire használható/javasolt az épületek rekonstruálása.Egyrészt ezek segíthetnek abban, hogy az átlagos, régészethez vagy művészettörténethez nemértő emberek számára is sokkal szimpatikusabbá, megközelíthetővé váljon a kérdéses létesítmény.Egy újjáépített objektumot lényegesen jobban lehet turisztikai szempontból értékesíteni mint egyromot. Viszont a helytelenül elkészített, túl kevés információra alapozott rekonstrukciók hamiskövetkeztetések levonásához vezethetnek. Manapság egyre népszerűbbé válik az az irányzat, melya kérdéses épületek eredeti állapotának konzerválására törekszik, ezzel elkerülve a pontatlaninterpretációkat és az eredeti műemlék károsodását/megsemmisülését. Mennyire kivitelezhetőek arekonstrukciók, milyen akadályokba ütközhetnek a hasonló projektek szervezői, mennyireajánlott a papírra vetett elképzeléseket megvalósítani? A kutatás ezen kérdésekre próbál választtalálni.


SIMON BENCEPolgári vicusok nyomában az Északkelet-Dunántúlon

Aquincum és Brigetio mezőgazdasági hátországa a Magyarország Régészeti Topográfiaprogramnak és az egyre gyarapodó terepbejárási, illetve ásatási anyagoknak köszönhetően egyrerészletesebb vizsgálatokra ad lehetőséget. Előadásomban a lelőhelyeken dokumentált régészetileletanyag minőségi osztályozása és a települések térbeli elhelyezkedése alapján meghatározottközpontok funkcióját és településhálózatban betöltött szerepét mutatom be. Statisztikaimódszerek alkalmazásával bizonyítom, hogy a terepen gyűjtött, vagy ásatáson rögzítettjelenségek minősége és a települések tájban betöltött helyzete közötti összefüggés alapvetően amezőgazdasági adottságoknak köszönhető. A táj és ember egymásra hatásának eredménye apolgári vicusok által meghatározott településhálózat, amely egészen a 3. század közepéig uralta avidék gazdasági berendezkedését az Északkelet-Dunántúlon.

HUDÁK KRISZTINAA keresztény témájú pannoniai ládikaveretek kronológiája

Az előadás a Pannoniából előkerült, ókeresztény vagy keresztényként is értelmezhető témákatábrázoló 4. századi ládikaveretek kronológiájával való birkózásom eredményének rövidismertetése.

NEMÉNYI RÉKAÓkeresztény szimbólummal díszített ékszerek értelmezésének problémái

A sokszor valódi, gyakorlati funkciót nélkülöző, pusztán a test és a ruházat díszítését célzóékszertípusok (fülbevalók, nyakláncok, csüngők, gyűrűk stb.) kiemelt szerepet töltöttek be a későantikvitásban. A mind anyagában, mind formai kialakítását tekintve változatos példányok számostársadalomtörténeti adalékkal szolgálhatnak a kutatás számára. Utalhatnak egykori viselőjéneknemére, családi állapotára, s a társadalmi rang és státusz kifejezőeszközeiként, információkatszolgáltathatnak egykori viselőjének vagyoni helyzetéről, társadalmi hierarchiában betöltöttmegkülönböztető szerepéről. A különböző ékszerfajták egyes – a IV. század közepére – V. századelső negyedére keltezhető – aranyból vagy aranyozott bronzból készült példányain olyandíszítőmotívumok – Krisztus-monogram, sztaurogram, Alpha és Ómega – is megjelennek,amelyek a kora keresztény művészet formakincsének meghatározó szimbólumai. E darabokesetében joggal merülhet fel a kérdés, hogy e tárgycsoport példányainak viselete alapjánmennyiben következtethetünk egykori használójának keresztény identitására? Az előadás apannoniai leletanyag vizsgálatából kiindulva, birodalmi analógiákat is felhasználva járja körül atémát.

POLGÁR-NYERGES ANITAMeglepetés szarkofág Aquincumban

Az Aquincumi Múzeum 2015 augusztusában lakossági bejelentést követően leletmentést végzettÓbudán az Almáskert utcában, amely során egy római kori szarkofág kiemelésére és annak amúzeumba történő beszállítására került sor. A szinte teljesen bolygatatlan szarkofágban kettő, egy fiatalabb és egy idősebb személy csontvázafeküdt. Az elhunytakat gazdagon ellátták mellékletekkel (kerámia- és üvegedényekkel, érmekkel,különböző funkciójú vaseszközökkel, ékszerrel), azonban a temetkezés igazi különlegességét azadja, hogy bár előkerüléséig többször érte levegő a szarkofág belsejét, mégis textil-, illetve egyébszerves anyag maradványok az egész sírban megfigyelhetőek voltak. A temetkezés a szarkofágban talált éremlelet alapján a 4. század elejére datálható.


PÁLÓCZI RÉKAAz 1926-1929 között feltárt Aranyhegyi-patak menti római temető leletanyagánakbeazonosítása és értelmezése

Kutatásom – és ezúttal a mesterszakos szakdolgozatom – témájának előzménye, hogy 2016-banmegírt alapszakos szakdolgozatom témája és feladata az volt, hogy az 1926-1929-ben Nagy Lajosáltal feltárt római temetőnek az anyagát összegyűjtse, beazonosítsa a sírok és egyéb, a temetőhöztartozó anyagokat, és részbeli értelmezést végezzen el. Ennek eredménye az volt, hogy atemetőben feltárt 270 sírból nagyjából 80 sír anyagáról sikerült információkat szerezni. A 2016-18között íródó mesterszakos szakdolgozatomban a további anyag elemzését és feldolgozását tűztemki célul. Ezen előadás keretein belül szeretném bemutatni, hogy milyen eredményre sikerült az alapszakosszakdolgozatom keretein belül jutni, miket tudhatunk eddig a temető kronológiájáról és rítusáról,illetve hogy eddig mennyit sikerül megtudni a leletanyag alapján a temetőről és tágabban azaquincumi polgárváros életéről.

SZABÓ ANTALKéső római temetkezési szokások Lussonium temetőjében

NOVOTNIK ÁDÁMAb initio usque ad finem: kenotáfiumok a késő antik, keresztény szemléletig

Az elsősorban epigráfiai tárgyú előadás a dunai provinciák latin nyelvű feliratos kenotáfiumaivalkapcsolatos legújabb eredményekkel foglalkozik. A területen legkorábban megjelenő emlékekbemutatása mellett külön hangsúlyt kapnak a desideratus kifejezéssel ellátott, eddig egyértelműenkenotáfiumnak tartott sírfeliratok, amelyek értelmezése a korábbiaktól eltérően sokkal árnyaltabb,és vizsgálata újabb kérdéseket vet fel. Az előadás utolsó részében a késő római időszak (különösenaz ókeresztények) jelképes temetkezésekre vonatkozó szemléletmódjáról is szó lesz.

KELEMEN ZSÓFIA ZSUZSANNAÜvegleletek az aquincumi Polgárváros XXIX. sz. lakóházából

A poszteren bemutatásra kerül az alapszakos szakdolgozatom keretében feldolgozott leletanyag, acímben megnevezett lakóház üvegleletei, a fő hangsúlyt a funkcionális csoportok szerinti formaibemutatásra helyezve. Ezen kívül kiemelem azokat a darabokat, melyek akár ritkaságnak, akár avárosi kontextusban való előfordulásuk miatt különlegesnek számítanak.

DÉVAI KATA – FÓRIZS ISTVÁN – LESKÓ MÁTÉSzálrátét díszítéses kelyhek megoszlása Pannoniában

A szálrátéttel díszített kecses kelyhek díszítési technikája a kerámiák barbotinos díszítéséből ered.Ezek az üvegek a Kr. u. 2. század második felében jelennek meg mind keleten, mind a birodalomnyugati felén. Az első műhelyt, amely valószínűleg Syriában lehetett, még nem azonosítottákpontosan. Az innen származó darabokat D. Barag publikálta. A nyugati területeken legalább kétműhelykört lehet elkülöníteni, amely valószínűleg syriai hatásra, talán az onnan elvándoroltüvegművesek tevékenysége képpen jött létre a nyugati birodalomrészben. Az egyik a Rajna-vidékre, valószínűleg Kölnbe lokalizálható, a másik pedig valahol Pannoniában működhetett.Pannonia területén elsősorban Intercisából és Brigetióból kerültek elő a rátétdíszes kelyhek nagyszámban. A fent említett két település az, amelyről bizonyítható adataink vannak arravonatkozóan, hogy ott üveggyártó műhely működött. Barkóczi véleménye szerinta kehlyeket egyrövidebb periódusban, a Kr. u. 3. század elején, valószínűleg Intercisában gyártották, és azIntercisába helyezett cohors milliaria Hemesenorummal együtt érkeztek, kiegészítésük kapcsán a


provinciába költözött syriai üvegművesek tevékenységéhez vagy az Alexander Severus alattérkező újabb keleti népcsoportokhoz köthető ez a produktum. Brigetióban is ebben az időszakbantűnnek fel nagy számban a szálrátét díszítéses kelyhek töredékei és erre az időszakra datálható abrigetiói üveggyártó műhely működése is, ami szintén gyártotta ezeket a kelyheket. A töredékekanyagösszetétel vizsgálata több ponton fontos eredményeket hozott ezen üvegek gyártásátilletőleg, egyrészt érdekes kérdés a rátétdíszek színező, homályosító adalékanyagainak vizsgálata,másrészt az alapüveg színtelenítésének módja is eltérő.

RUPNIK LÁSZLÓKomárom/Szőny-Vásártér. 25 év régészeti kutatása másKÉPp

Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen 1992-2016 között Borhy László vezetésével az ELTE BTKRégészettudományi Intézet hallgatói végezték Brigetio polgárvárosának régészeti feltárását. AzNKFI 119520-as pályázatának keretében jelenleg is zajlik a feltárt épített emlékek és tárgyi leletekfeldolgozása. Ennek keretében került sor a fotódokumnetáció részletes vizsgálatára. Az ásatásutolsó évében a feltárt szelvények dokumentálásában egy DJI Phantom 4 drónt is alkalmaztunk,kifejezetten azzal a céllal, hogy fotogrammetriai feldolgozás alá vessük az elkészült fényképeket.A módszer régészeti célú alkalmazása gyorsan terjed, használhatóságát hazai és nemzetközipéldák sora bizonyítja. Mivel 1992-től fogva a megnyított szelvények egy emelőkosárból isfényképezésre kerültek, felmerült bennünk, hogy ezek is alkalmasak lehetnek egy hasonlómódszerrel történő feldolgozásra. A végső cél a 25 év alatt megnyitott szelvények egyetlen,kompozit ortofotón történő megjelenítése. Ez amellett, hogy illusztrációs célra használható,alkalmas lehet a rajzi dokumentáció ellenőrzésére is. A poszteren a munkamódszer, amegvalósíthatóság korlátai és az eddigi eredmények kerülnek bemutatásra.

MIKLÓS-AMREIN TÍMEAHalál a Níluson - Az Antinous-kultusz emlékei

Poszteremen igyekszem röviden bemutatni Hadrianus kegyencét, Antinous-t: életét és halálát,mindenekelőtt pedig kultuszának legismertebb emlékeit, a nagyméretű szobrokat. Példákkalszemléltetem az egyes ábrázolástípusokat nem csak a nagyplasztika, de a kistárgyak esetében is,emellett kitérek a meglehetősen kis számú pannoniai emlékekre is. A számos szobornakköszönhetően Antinous arca tömegek számára vált ismertté, így a téma kiválóan alkalmas arra is,hogy közelebb hozza a történelmet, a régészetet és a művészettörténetet az emberekhez.

NÉMETH ROLANDGyőr-Ménfőcsanak Szélesfölek/ Eperföldek éremanyagának értékelése

Poszteremen a Győr-Ménfőcsanakon (Szélesföldek / Eperföldek) 2010-2011 folyamánfémdetektoros kutatással előkerült nagyszámú éremanyag római korra keltezhető részénekfeldolgozási eredményeit kívánom bemutatni (Összesen 1627 darab érméből 1466 darab datálhatókténylegesen a római időszakra), amelyet szakdolgozat keretében értékeltem. (PécsiTudományegyetem, Leadva 2018. áprilisában, témavezető: Dr. Torbágyi Melinda (MNM)).

NEMÉNYI RÉKA – SZABÓ MÁTÉFibulák a Cserdi római villagazdaság területéről (Baranya megye)

A Baranya megyei Cserdi község közelében található egykori római kori villagazdaság területén2012 óta folytat régészeti kutatásokat, terepbejárást, műszeres lelőhely- és leletfelderítést ésgeodéziai méréseket a Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Légirégészeti Téka. A lelőhelyrőlszármazó közel száz darab fibula szórványként, elsősorban a terepbejárásoknak és a műszeresleletfelderítésnek köszönhetően került elő. Bár a régészeti kontextus ismeretlen, vizsgálatuk a


lelőhely életéről, a megtelepedés időtartamáról, s részben annak intenzitásáról is adatokkalszolgálhat.

KISS CSANÁDAlisca zsoldja

Poszterem az FRE Central Europe Danube Limes UNESCO WHS program keretein belül 2008-2011között, Alisca római castellum (Őcsény-Szigetpuszta) lelőhelyről terepbejárással és műszeresleletfelderítéssel gyűjtött római kori éremanyag (151 db) numizmatikai elemzésének eredményeitmutatja be. A leletanyag értékelése BA szakdolgozatom témája volt (Alisca zsoldja, 2017 Pécs,konzulens: Szabó Máté).

Résztvevők

Agócs NándorELTE BTK TI Savaria Történelem Tanszé[email protected]

Almády LászlóEötvös Loránd Tudomá[email protected]

Anderkó KrisztiánSavaria Mú[email protected]

Barna [email protected]

Barta AndreaMTA [email protected]

Bartus DávidELTE Ókori Régészeti Tanszé[email protected]

Benes AnitaELTE BTK Régészettudományi Inté[email protected]

Berek VeronikaPPKE- BTK, Régészettudományi Inté[email protected]

Bertók Gá[email protected]

Boruzs KatalinMNM Mátyás Király Mú[email protected]

Bózsa AnikóFerenczy Múzeumi [email protected]

Burkhardt BrittaBabes-Bolyai Tudomá[email protected]

Dévai KataMTA - ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutató[email protected]

Domján LajosPécsi Tudományegyetem TTK [email protected]

Fazekas FerencPaksi Városi Múzeum - PTE BTK Régészet Tanszé[email protected]

Fenyvesi BiankaELTE Régészettudományi Inté[email protected]

Fórizs IstvánMTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Inté[email protected]

G. Delbó GabriellaKomáromi Klapka György Mú[email protected]

Gabler Dé[email protected]

Gál Tamá[email protected]

Gergácz RebekaELTE BTK [email protected]


Győrffy-Villám [email protected]

Hajdu BarbaraELTE Régészettudományi Inté[email protected]

Hári KrisztinaMNM Villa Romana Balá[email protected]

Harsányi [email protected]

Havasi Dó[email protected]

Heinrich-Tamaska OrsolyaGWZO [email protected]

Hódi AttilaIseum Savariense Régészeti Műhely és Tárhá[email protected]

Horváth BiankaELTE BTK Régészettudományi Inté[email protected]

Hudák KrisztinaNemzeti Közszolgálati [email protected]

Hümpfner Dániel ELTE BTK Régészettudományi Intézet [email protected] Joháczi [email protected]

Juhász [email protected]

Kartali ZsanettELTE Régészettudományi Inté[email protected]

Kelemen Zsófia ZsuzsannaELTE RI / Aquincumi Mú[email protected]

Kertész Boglárka Teodó[email protected]

Kis ZitaELTE BTK Ókori Régészeti Tanszé[email protected]

Kiss CsanádPTE BTK TTI Régé[email protected]

Kiss PéterSavaria Megyei Hatókörű Városi Mú[email protected]

Kostyál [email protected]

Kovács GizellaELTE [email protected]

Kölcze BettinaPPKE-BTK RI, Aquincumi Mú[email protected]

Králik Dóra Tekla [email protected]

Kurovszky Zsó[email protected]

Láng [email protected]

Lassányi GáborBTM Aquincumi Mú[email protected]

Merczi MónikaMNM Balassa Bálint Múzeuma, [email protected] [email protected]

Miklós-Amrein TímeaPécsi Tudomá[email protected]

Mohácsi BorbálaIseum [email protected]

Mosoni MulkiPTE BTK, ArchaeoJedi [email protected]

Mráv ZsoltMagyar Nemzeti Mú[email protected]

Nagy LeventePTE Régészet Tanszék, Miniszterelnökség Műemléki és Régészeti Osztá[email protected]


Nagy-Laczkó BalázsMunkácsy Mihály Mú[email protected]

Neményi RékaPTE BTK Régészet Tanszé[email protected]

Németh AttilaHerman Ottó Mú[email protected]

Németh GyörgyELTE [email protected]

Németh RolandPécsi Tudomá[email protected]

Novotnik ÁdámPPKE BTK [email protected]

Nyulas DorottyaBabeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvá[email protected]

Olasz Rita HelgaELTE BTK Régészettudományi Inté[email protected]

Ottományi KatalinFerenczy Múzeumi [email protected]

Pálóczi RékaEötvös Lóránd Tudomá[email protected]

Párkányi BenceEötvös Loránd Tudomá[email protected]

Pásztókai-Szeőke [email protected]

Péterváry-Szanyi BrigittaGróf Esterházy Károly Mú[email protected]

Polgár-Nyerges AnitaBTM Aquincumi Mú[email protected]

Polyák DánielELTE [email protected]ázi Á[email protected]

Rétfalvi TeofilPázmány Péter Katolikus EgyetemRégészettudományi Inté[email protected]

Rupnik LászlóELTE BTK Régészettudományi Inté[email protected]

Sáró CsillaMTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutató[email protected]

Sey [email protected]

Sido KatalinMaros Megyei Múzeum, Romá[email protected]

Simon BenceELTE Régészettudományi Inté[email protected]

Soós EszterPécsi Tudományegyetem BTK TTI Régészet Tanszé[email protected]

Sosztarits OttóIseum [email protected]

Szabadváry TamásMagyar Nemzeti Mú[email protected]

Szabó AntalPaksi Városi Múzeum/PTE-BTK Régé[email protected]

Szabó ErnőPTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Ókortörténet [email protected]

Szabó MártonELTE BTK [email protected]

Szabó MátéPécsi Tudomá[email protected]

Szabó [email protected]

Szilágyi OrsolyaBabeș-Bolyai Tudomá[email protected]


Talabér IldikóPécsi Tudomá[email protected]

Turi AttilaPPKE-BTK [email protected]

Ujj Kí[email protected]

Vámos PéterBTM-Aquincumi Mú[email protected]

Váradyné Péterfi ZsuzsannaPaksi Városi Mú[email protected]

Vass LórántPázmány Péter Katolikus [email protected]

Véninger Pé[email protected]

Vida IstvánMagyar Nemzeti Mú[email protected]


Jegyzetek

fiatal rÓmai koros kutatÓk...

Documents