FILOZÓFIATÖRTÉNET II.FILOZÓFIATÖRTÉNET II.IsmeretelméletIsmeretelmélet

KorszakolásKorszakolás

ÓkorÓkor Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Hérakleitosz, Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Hérakleitosz,

PrótagoraszPrótagorasz Klasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, ArisztotelészKlasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, Arisztotelész Hellenizmus (i.e. 322. Hellenizmus (i.e. 322. − i.sz. 3. sz.): − i.sz. 3. sz.): Diogenész LaertioszDiogenész Laertiosz

KözépkorKözépkor Patrisztika (2-7. sz.): Szent ÁgostonPatrisztika (2-7. sz.): Szent Ágoston Skolasztika (9-14. sz.): Aquinói Szent TamásSkolasztika (9-14. sz.): Aquinói Szent Tamás Reneszánsz (15-16. sz.): BaconReneszánsz (15-16. sz.): Bacon

ÚjkorÚjkor Racionalizmus (17. sz.): Descartes, LeibnizRacionalizmus (17. sz.): Descartes, Leibniz Empirizmus (17-18. sz.): Locke, Berkeley, HumeEmpirizmus (17-18. sz.): Locke, Berkeley, Hume Felvilágosodás (18. sz.): KantFelvilágosodás (18. sz.): Kant

IsmeretelméletIsmeretelmélet

Episztemológia = ismeretelméletEpisztemológia = ismeretelmélet epistepistēēmmēē: tudás (: tudás (↔↔ doxa: vélemény) doxa: vélemény) a tudás mibenlétének és feltételeinek tanaa tudás mibenlétének és feltételeinek tana a metafizikával és logikával ellentétben csak a 19. a metafizikával és logikával ellentétben csak a 19.

században alakul ki.században alakul ki.

Megismerés: a megismerő elme és a Megismerés: a megismerő elme és a megismerendő tárgy között létrejövő viszony. A megismerendő tárgy között létrejövő viszony. A megismerés eredményeként alakul ki az ismeret.megismerés eredményeként alakul ki az ismeret.

Az ismeretelmélet fő kérdései:Az ismeretelmélet fő kérdései:1.1. Hogyan megy végbe a megismerés?Hogyan megy végbe a megismerés?2.2. Hogyan tudjuk megkülönböztetni az igaz és a téves Hogyan tudjuk megkülönböztetni az igaz és a téves

ismereteket?ismereteket?3.3. Létezik-e teljesen bizonyos ismeret?Létezik-e teljesen bizonyos ismeret?

A modern ismeretelmélet A modern ismeretelmélet alapfogalmaialapfogalmai

Érzékelés (sensation): érzéki tapasztalatok Érzékelés (sensation): érzéki tapasztalatok regisztrálása.regisztrálása. Nem vonható kétségbe: „Zöld színérzetem van.”Nem vonható kétségbe: „Zöld színérzetem van.”

Észlelés (perception): az érzékszervi Észlelés (perception): az érzékszervi benyomások jelentéssé szervezése.benyomások jelentéssé szervezése. Kétségbe vonható: „Ezt a tárgyat zöldnek Kétségbe vonható: „Ezt a tárgyat zöldnek

észlelem.”észlelem.”

Gondolkodás: az érzetek és észleletek Gondolkodás: az érzetek és észleletek elraktározása, előhívása, összehasonlítása elraktározása, előhívása, összehasonlítása az elmében.az elmében.

Korai görög ismeretelméletKorai görög ismeretelmélet

Nem létezik az elme fogalma.Nem létezik az elme fogalma. Nincs különbség érzékelés és észlelés között.Nincs különbség érzékelés és észlelés között. Az érzékelés testi állapotváltozás.Az érzékelés testi állapotváltozás.

Az érzékelt elem a bőr pórusain át áramlik be a testünkbe.Az érzékelt elem a bőr pórusain át áramlik be a testünkbe. A gondolkodás azonos az érzékeléssel; csak a tárgyuk A gondolkodás azonos az érzékeléssel; csak a tárgyuk

különböző.különböző. A tudok (A tudok (oidaoida), elmélet (), elmélet (theóriatheória), gondolkodom (), gondolkodom (noeónoeó) a látni ) a látni

igéből származik.igéből származik. A természeti tárgyakat érzékelem, a geometriai alakzatokat A természeti tárgyakat érzékelem, a geometriai alakzatokat

„belátom”.„belátom”. Igazán megismerni csak a gondolkodás változatlan tárgyait Igazán megismerni csak a gondolkodás változatlan tárgyait

lehet, a természeti tárgyakat nem.lehet, a természeti tárgyakat nem. Még nem létezik a faj- és a nemfogalom; az individuumok Még nem létezik a faj- és a nemfogalom; az individuumok

pedig állandó változásban vannak (Hérakleitosz).pedig állandó változásban vannak (Hérakleitosz).

Prótagorasz télelePrótagorasz télele

Prótagorasz: a természeti dolgok Prótagorasz: a természeti dolgok megismerésére vonatkozó elméletmegismerésére vonatkozó elmélet

HomomensuraHomomensura-tétel: „Minden dolognak -tétel: „Minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy mértéke az ember; a létezőknek, hogy léteznek, a nemlétezőknek, hogy nem léteznek, a nemlétezőknek, hogy nem léteznek.” (B 1)léteznek.” (B 1)

(Wine (Wine isis sweet for me and it sweet for me and it isis dry for you.) dry for you.)

Anamnézis-tanAnamnézis-tan

anamnézisanamnézis = visszaemlékezés = visszaemlékezés Platón: A tanulás visszaemlékezés az Platón: A tanulás visszaemlékezés az

ideákra.ideákra. MenónMenón::

Szókratész: Mekkora az oldalhossza az egySzókratész: Mekkora az oldalhossza az egynégyzetnél kétszer nagyobb területű négyzetnél kétszer nagyobb területű négyzetnek? négyzetnek?

Rabszolga: Rabszolga: Szókratész: 16 Szókratész: 16 ≠ 8≠ 8 Rabszolga: Rabszolga: Szókratész: 9 Szókratész: 9 ≠ 8≠ 8 Rabszolga: Rabszolga:

A barlanghasonlatA barlanghasonlat

Állam 6, 514a Állam 6, 514a – 516e– 516e A megismerés fokozatai:A megismerés fokozatai:

a Nap – a Jó ideájaa Nap – a Jó ideája a csillagok és külvilági tárgyak – ideáka csillagok és külvilági tárgyak – ideák a külvilágbeli tárgyak árnyképei – a a külvilágbeli tárgyak árnyképei – a

matematikai tárgyakmatematikai tárgyak a barlangbeli tárgyak – élőlények és a barlangbeli tárgyak – élőlények és

tárgyaktárgyak a barlangbeli tárgyak árnyképei – észleleteka barlangbeli tárgyak árnyképei – észleletek

TheaithétoszTheaithétosz

Mi a tudás?Mi a tudás? Theaithétosz: A tudás érzékelés.Theaithétosz: A tudás érzékelés.

Szókratész: Aki látja a betűket, még nem tud olvasni (a Szókratész: Aki látja a betűket, még nem tud olvasni (a tudás több, mint érzékelés); az emlékezés is tudás, még tudás több, mint érzékelés); az emlékezés is tudás, még sincs jelen a tárgya (a tudás kevesebb, mint érzékelés). sincs jelen a tárgya (a tudás kevesebb, mint érzékelés).

Theaithétosz: A tudás igaz vélemény.Theaithétosz: A tudás igaz vélemény. Szókratész: A bírák a védő és vádló beszéde alapján igaz Szókratész: A bírák a védő és vádló beszéde alapján igaz

véleményt képes alkotni a tényállásról, még sincs tudásuk véleményt képes alkotni a tényállásról, még sincs tudásuk róla.róla.

Theaithétosz: A tudás megindokolt igaz vélemény.Theaithétosz: A tudás megindokolt igaz vélemény. Szókratész: A megindokoláshoz tudás kell, a definíció Szókratész: A megindokoláshoz tudás kell, a definíció

tehát körbenforgó.tehát körbenforgó.

„„De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)

Arisztotelész: a megismerés Arisztotelész: a megismerés fokozataifokozatai

A növények életfunkciói:A növények életfunkciói: táplálkozás, szaporodástáplálkozás, szaporodás

Az állatok életfunkciói:Az állatok életfunkciói: táplálkozás, szaporodás + érzékeléstáplálkozás, szaporodás + érzékelés

Az emberek életfunkciói:Az emberek életfunkciói: táplálkozás, szaporodás, érzékelés + táplálkozás, szaporodás, érzékelés +

emlékezés, tapasztalat, mesterség (gyakorlati emlékezés, tapasztalat, mesterség (gyakorlati képességek)képességek)

matematika, filozófia (elméleti tudományok)matematika, filozófia (elméleti tudományok)

Érzékelés, képzetalkotás, Érzékelés, képzetalkotás, gondolkodásgondolkodás

Érzékelés: csak a tárgy formáját fogadja be, az anyagát nem.Érzékelés: csak a tárgy formáját fogadja be, az anyagát nem. „„ahogy a viasz a pecsétgyűrű jelét a vas vagy arany nélkül ahogy a viasz a pecsétgyűrű jelét a vas vagy arany nélkül

fogadja magába”fogadja magába” öt érzékszerv + közös érzék (méret, alak, mozgás öt érzékszerv + közös érzék (méret, alak, mozgás

érzékelésére)érzékelésére)Képzetek:Képzetek: Egy részük az elmébe kerülő érzetekből származik, más Egy részük az elmébe kerülő érzetekből származik, más

részük gondolati forma (pl. genus, species).részük gondolati forma (pl. genus, species).Gondolkodás:Gondolkodás: Föloszthatatlan tárgyra irányuló:Föloszthatatlan tárgyra irányuló:

Geometriai pont: a kiterjedés tagadásával ismeri meg az elme.Geometriai pont: a kiterjedés tagadásával ismeri meg az elme. Infima species (kutya): Infima species (kutya): apprehenzióvalapprehenzióval ismeri meg az elme. ismeri meg az elme.

Fölosztható tárgyra irányuló:Fölosztható tárgyra irányuló: Ez a kutya barna: A kutyát apprehenzióval, a barnaságot Ez a kutya barna: A kutyát apprehenzióval, a barnaságot

érzékeléssel, majd gondolkodással vonatkoztatja egymásra őket érzékeléssel, majd gondolkodással vonatkoztatja egymásra őket az elme.az elme.

Szillogizmussal: Minden kutya élőlény. Argosz kutya. Tehát: Argosz Szillogizmussal: Minden kutya élőlény. Argosz kutya. Tehát: Argosz élőlény.élőlény.

Sztoikus ismeretelméletSztoikus ismeretelmélet

A megismerés fokozatai:A megismerés fokozatai:1.1. érzetérzet2.2. képzet (phantaszia)képzet (phantaszia)3.3. asszenzió:asszenzió:

világos képzet: asszenzió megadása világos képzet: asszenzió megadása →→ komprehenzív képzetekkomprehenzív képzetek

homályos képzet: asszenzió megtagadása homályos képzet: asszenzió megtagadása →→ nem komprehenzív képzetek nem komprehenzív képzetek

4.4. tudás: komprehenzív képzeteink tudás: komprehenzív képzeteink összességeösszessége

Szkeptikus troposzokSzkeptikus troposzok

szkeptomai: „megvizsgálok”szkeptomai: „megvizsgálok” epokhé: az asszenzió felfüggesztése epokhé: az asszenzió felfüggesztése troposz: érvelési módtroposz: érvelési mód

5. „Például a perzsák semmi kivetnivalót nem 5. „Például a perzsák semmi kivetnivalót nem találnak abban, hogy valaki feleségül vegye a találnak abban, hogy valaki feleségül vegye a saját nővérét, a görögök meg bűnösnek tartják saját nővérét, a görögök meg bűnösnek tartják az ilyen viszonyt.”az ilyen viszonyt.”

6. „Például a bíbornak más színe van napon, 6. „Például a bíbornak más színe van napon, holdvilágnál és lámpafénynél.”holdvilágnál és lámpafénynél.”

9. „Például a földrengések nem keltenek 9. „Például a földrengések nem keltenek megdöbbenést ott, ahol gyakran fordulnak elő.”megdöbbenést ott, ahol gyakran fordulnak elő.”(Diogenész Laertiosz, (Diogenész Laertiosz, Híres filozófusok élete,Híres filozófusok élete, IX. könyv) IX. könyv)

Aquinói Szent TamásAquinói Szent Tamás

Arisztotelész skolasztikus továbbfejlesztőjeArisztotelész skolasztikus továbbfejlesztője

A képzet kettős aspektusa: érzékelésünk A képzet kettős aspektusa: érzékelésünk számára egy individuum képmása; számára egy individuum képmása; gondolkodásunk számára az individuum gondolkodásunk számára az individuum speciesének formája.speciesének formája.

A gondolkodás elvonatkoztat a tárgy egyedi A gondolkodás elvonatkoztat a tárgy egyedi tulajdonságaitól, és a tárgy absztrakt tulajdonságaitól, és a tárgy absztrakt formáját megfelelteti egy elmebeli formáját megfelelteti egy elmebeli fogalomnak.fogalomnak.

Az újkor ismeretelméleteAz újkor ismeretelmélete

A 16-17. század korszakhatár: Eddig a A 16-17. század korszakhatár: Eddig a létezőketlétezőket vizsgálják, ezután a vizsgálják, ezután a tényekettényeket..

Tények ismerete = jelenségek észlelése + Tények ismerete = jelenségek észlelése + észleletek elemzéseészleletek elemzése

Tapasztalat: a jelenségek öntudatlan észlelése.Tapasztalat: a jelenségek öntudatlan észlelése. madárcsicsergés az erdőbenmadárcsicsergés az erdőben

Megfigyelés: figyelemmel párosult tapasztalás.Megfigyelés: figyelemmel párosult tapasztalás. Vajon hányféle madarat hallok?Vajon hányféle madarat hallok?

Kísérlet: a megfigyelés körülményeit mi rendezzük Kísérlet: a megfigyelés körülményeit mi rendezzük be.be. Vajon miattam ad vészjelet a madár? (közeledés-Vajon miattam ad vészjelet a madár? (közeledés-

távolodás)távolodás)

Francis BaconFrancis Bacon

Induktív módszer:Induktív módszer: egyedi megfigyelési tapasztalatok szerzéseegyedi megfigyelési tapasztalatok szerzése a közös vonás kiemelése, elvonatkoztatása közös vonás kiemelése, elvonatkoztatás

ködképek:ködképek: a törzs ködképeia törzs ködképei a barlang ködképeia barlang ködképei a piac ködképeia piac ködképei a színház ködképeia színház ködképei

A matematika szerepeA matematika szerepe

Kepler:Kepler: a bolygómozgás a bolygómozgás

matematikai leírásamatematikai leírása

Galilei:Galilei: a mozgás a mozgás

matematika matematika elméleteelmélete

az érzetminőségek az érzetminőségek visszavezetése visszavezetése mennyiségekremennyiségekre

A módszeres kételkedésA módszeres kételkedés

Mi a garanciája annak, hogy a jelenségeket Mi a garanciája annak, hogy a jelenségeket helyesen tapasztaljuk meg?helyesen tapasztaljuk meg?

Szkeptikus argumentumok:Szkeptikus argumentumok: Illúzió-argumentum: Sokszor csalódtam már Illúzió-argumentum: Sokszor csalódtam már

érzékeimben. Mi a garanciája, hogy most nem csalódom?érzékeimben. Mi a garanciája, hogy most nem csalódom? Álom-argumentum: Amikor álmodom, nem tudom, hogy Álom-argumentum: Amikor álmodom, nem tudom, hogy

álmodom. Mi a garanciája annak, hogy most nem álmodom. Mi a garanciája annak, hogy most nem álmodom?álmodom?

Démon-argumentum: Mi a garanciája annak, hogy egy Démon-argumentum: Mi a garanciája annak, hogy egy gonosz démon nem csal meg észleleteimben? gonosz démon nem csal meg észleleteimben?

Descartes: a szkeptikus argumentumokat a biztos Descartes: a szkeptikus argumentumokat a biztos tudás keresésére használja. tudás keresésére használja.

Gondolkodom, tehát vagyokGondolkodom, tehát vagyok

Szent Ágoston: a kételkedés egy Szent Ágoston: a kételkedés egy kételkedő tudat létezésére utalkételkedő tudat létezésére utal

Cogito, ergo sumCogito, ergo sum Gondolkodás: valamennyi mentális aktus Gondolkodás: valamennyi mentális aktus

gyűjtőneve.gyűjtőneve. Csak az öntudatom bizonyosságát mutatja, a Csak az öntudatom bizonyosságát mutatja, a

testemét nem.testemét nem.

Kérdés: Mi garantálja a külvilág Kérdés: Mi garantálja a külvilág létezését?létezését?

Az újkori filozófiaAz újkori filozófia

A földrajzi és tudományos felfedezések A földrajzi és tudományos felfedezések nyomán megrendül a középkori kollektív nyomán megrendül a középkori kollektív tudásba vetett bizalom.tudásba vetett bizalom.

A fizikai világ két részre oszlik: A fizikai világ két részre oszlik: természetre és elmére; a filozófia természetre és elmére; a filozófia ismeretelméleti álláspontra helyezkedik. ismeretelméleti álláspontra helyezkedik.

Empirizmus és racionalizmusEmpirizmus és racionalizmus Bacon: Bacon: Novum Organum,Novum Organum, 1620 1620 Descartes: Descartes: Értekezés a módszerről,Értekezés a módszerről, 1637 1637

Racionalizmus és Racionalizmus és empirizmusempirizmus

Racionalizmus:Racionalizmus: A megismerés a A megismerés a

gondolkodásból gondolkodásból származik.származik. realista hagyományrealista hagyomány

Descartes, Spinoza, Descartes, Spinoza, LeibnizLeibniz

Empirizmus:Empirizmus: A megismerés az A megismerés az

érzéki tapasztalatból érzéki tapasztalatból származik.származik. nominalista nominalista

hagyományhagyomány Locke, Berkeley, Locke, Berkeley,

HumeHume

Descartes: a külvilág Descartes: a külvilág bizonyításabizonyítása

Az ideák fajtái:Az ideák fajtái: velünk született idea (idea innata)velünk született idea (idea innata) percepcióval nyert ideapercepcióval nyert idea fikciófikció

Mi garantálja, hogy a percepciós ideák Mi garantálja, hogy a percepciós ideák reprezentálnak valamit?reprezentálnak valamit?

A világos és elkülönített (clare et distincte) A világos és elkülönített (clare et distincte) megismerés.megismerés.

Isten.Isten. A karteziánus kör:A karteziánus kör:

1.1. Csak akkor tudhatom, hogy amit világosan és Csak akkor tudhatom, hogy amit világosan és elkülönítetten felfogok, az igaz, ha Isten létezik.elkülönítetten felfogok, az igaz, ha Isten létezik.

2.2. Csak akkor tudhatom, hogy Isten létezik, ha mindaz, Csak akkor tudhatom, hogy Isten létezik, ha mindaz, amit világosan és elkülönítetten felfogok, igaz.amit világosan és elkülönítetten felfogok, igaz.

Leibniz rendszereLeibniz rendszere

Monászok: egyszerű szubsztanciákMonászok: egyszerű szubsztanciák „„gondolkodó metafizikai pontok”gondolkodó metafizikai pontok” „„Minden egyes szubsztancia olyan, mint egy Minden egyes szubsztancia olyan, mint egy

egész világ, és mint Istennek vagy inkább az egész világ, és mint Istennek vagy inkább az egész világegyetemnek tükre, s mindegyik a egész világegyetemnek tükre, s mindegyik a maga módján fejezi ki a világegyetemet” maga módján fejezi ki a világegyetemet”

percepcióval / appercepcióval és appetícióval percepcióval / appercepcióval és appetícióval rendelkeznek rendelkeznek

„„nincsenek ablakaik”nincsenek ablakaik” Ideáink velünk születnek.Ideáink velünk születnek.

Locke: az Locke: az idea innataidea innata-elmélet -elmélet cáfolatacáfolata

Ismereteink a tapasztalatból származnak.Ismereteink a tapasztalatból származnak. idea: „ami az elmét gondolkodás közben foglalkoztatja”idea: „ami az elmét gondolkodás közben foglalkoztatja”

Locke: az Locke: az idea innataidea innata-elmélet cáfolata-elmélet cáfolata „„Nincsenek az elmébe pecsételve, mivel a gyermekek, Nincsenek az elmébe pecsételve, mivel a gyermekek,

elmebetegek stb. nem ismerik őket.” elmebetegek stb. nem ismerik őket.” „„Egész nemzetek vetnek el különböző erkölcsi szabályokat.”Egész nemzetek vetnek el különböző erkölcsi szabályokat.” Egy példa: „Az azonosság ideája nem velünk született” Egy példa: „Az azonosság ideája nem velünk született”

(Püthogorász és Euphorbosz)(Püthogorász és Euphorbosz)

Az elme születéskor: Az elme születéskor: tabula rasatabula rasa Az ideák két forrása:Az ideák két forrása:

érzékelés: külső tárgyak megfigyeléseérzékelés: külső tárgyak megfigyelése reflexió: saját elménk megfigyelésereflexió: saját elménk megfigyelése

Az ideák fajtáiAz ideák fajtái

Az ideák fajtái:Az ideák fajtái: egyszerű ideák:egyszerű ideák:

színek, ízek (érzékelés)színek, ízek (érzékelés) „„az elme más ideák körül végzett műveletei” az elme más ideák körül végzett műveletei”

(reflexió)(reflexió) összetett ideák:összetett ideák:

szubsztancia: dolgok ideái (alma)szubsztancia: dolgok ideái (alma) módozat: dolgok tulajdonságainak ideái (szépség)módozat: dolgok tulajdonságainak ideái (szépség) viszony: dolgok egymáshoz való viszonyainak ideái viszony: dolgok egymáshoz való viszonyainak ideái

(nagyobb, mint)(nagyobb, mint) Az elme képességei összetett ideák Az elme képességei összetett ideák

létrehozására:létrehozására: összetétel, összehasonlítás, elvonatkoztatásösszetétel, összehasonlítás, elvonatkoztatás

Elsődleges és másodlagos Elsődleges és másodlagos minőségekminőségek

Kérdés: Mi a viszony az ideák és azok között a dolgok Kérdés: Mi a viszony az ideák és azok között a dolgok között, amire az ideák vonatkoznak?között, amire az ideák vonatkoznak?

Elsődleges minőségek:Elsődleges minőségek: kiterjedés, alak, mozgás, szám, tömörségkiterjedés, alak, mozgás, szám, tömörség „„a testtől teljesen elválaszthatatlanok”a testtől teljesen elválaszthatatlanok” „„a testek elsődleges minőségeinek ideái hasonlatosak az illető a testek elsődleges minőségeinek ideái hasonlatosak az illető

minőséghez, s ezek előképei valóságosan is léteznek a minőséghez, s ezek előképei valóságosan is léteznek a testekben magukban”testekben magukban”

Másodlagos minőségek:Másodlagos minőségek: szín, hang, íz, illat, sűrűségszín, hang, íz, illat, sűrűség „„a dolgokban lakozó képességek, [amelyek] változatos a dolgokban lakozó képességek, [amelyek] változatos

érzeteket hoznak létre bennünk” érzeteket hoznak létre bennünk” „„nem hasonlítanak létrehozóikra” nem hasonlítanak létrehozóikra”

Berkeley: a szubsztancia-Berkeley: a szubsztancia-fogalom kritikájafogalom kritikája

Locke:Locke: Az elsődleges minőségek „olyan dolgok lenyomatai, amelyek az Az elsődleges minőségek „olyan dolgok lenyomatai, amelyek az

elmén kívül egy általuk elmén kívül egy általuk anyagnakanyagnak nevezett nem gondolkodó nevezett nem gondolkodó szubsztanciában léteznek.”szubsztanciában léteznek.”

Berkeley:Berkeley: A szubsztancia nem észlelhető, és az A szubsztancia nem észlelhető, és az „esse est percipi”„esse est percipi”-elv miatt -elv miatt

(„létezni annyi, mint észlelve lenni”) nem is létezik.(„létezni annyi, mint észlelve lenni”) nem is létezik.

Szolipszizmus: (Szolipszizmus: (solus:solus: csak + csak + ipse:ipse: magam) a külvilág nem magam) a külvilág nem létezik.létezik. Berkeley nem szolipszista.Berkeley nem szolipszista.

„„Hogy a dolgok, amelyeket a szememmel látok és a kezemmel Hogy a dolgok, amelyeket a szememmel látok és a kezemmel megtapogatok, léteznek, valóban léteznek, azt a legkevésbé sem vonom megtapogatok, léteznek, valóban léteznek, azt a legkevésbé sem vonom kétségbe. Az egyetlen, amelynek létezését kétségbe vonom, az az, amit kétségbe. Az egyetlen, amelynek létezését kétségbe vonom, az az, amit a filozófusok anyagnak vagy testi szubsztanciának neveznek.”a filozófusok anyagnak vagy testi szubsztanciának neveznek.”

A dolgok egy végtelen és mindenütt észlelő Elmében (Isten) állnak A dolgok egy végtelen és mindenütt észlelő Elmében (Isten) állnak fenn.fenn.

Hume: Berkeley Hume: Berkeley továbbfejlesztésetovábbfejlesztése

Az észleletek fajtái:Az észleletek fajtái: benyomások (elevenebbek) és ideák (gyengébbek)benyomások (elevenebbek) és ideák (gyengébbek) Empirista alapállás: „ideáink nem mások, mint benyomásaink Empirista alapállás: „ideáink nem mások, mint benyomásaink

másolatai.”másolatai.”

Az ideák logikailag függetlenek; pusztán asszociációk Az ideák logikailag függetlenek; pusztán asszociációk (hasonlóság, tér- és időbeli érintkezés) léteznek közöttük. (hasonlóság, tér- és időbeli érintkezés) léteznek közöttük.

Berkeley továbbfejlesztése Berkeley továbbfejlesztése Ahogy a szubsztancia-fogalom felesleges (Berkeley), úgy az Ahogy a szubsztancia-fogalom felesleges (Berkeley), úgy az

„én” fogalma is az. Az „én” pusztán percepciók kötege.„én” fogalma is az. Az „én” pusztán percepciók kötege. Az okság nem szükségszerű kapcsolat, hanem „bennünk Az okság nem szükségszerű kapcsolat, hanem „bennünk

magunkban lakozik, és valójában nem más, mint magunkban lakozik, és valójában nem más, mint szellemünknek az a megszokás által kialakított hajlama, amely szellemünknek az a megszokás által kialakított hajlama, amely arra késztet, hogy az egyik tárgyról gondolatban átmenjünk arra késztet, hogy az egyik tárgyról gondolatban átmenjünk annak szokásos kísérőjéhez, az egyiknek a benyomásától a annak szokásos kísérőjéhez, az egyiknek a benyomásától a másiknak az eleven ideájához.”másiknak az eleven ideájához.”

Kant: analitikus és szintetikus Kant: analitikus és szintetikus ítéletekítéletek

Ítélet = kijelentés = állításÍtélet = kijelentés = állítás Ítélet = szubjektum + predikátum (alany + állítmány)Ítélet = szubjektum + predikátum (alany + állítmány)

Analitikus ítélet: Analitikus ítélet: A predikátum benne foglaltatik a szubjektumbanA predikátum benne foglaltatik a szubjektumban „„A háromszögnek három oldala van”A háromszögnek három oldala van” Nem bővíti ismereteinketNem bővíti ismereteinket

Szintetikus ítélet:Szintetikus ítélet: A predikátum nem foglaltatik benne a szubjektumbanA predikátum nem foglaltatik benne a szubjektumban „„A háromszög belső szögösszege egyenlő két derékszöggel” A háromszög belső szögösszege egyenlő két derékszöggel” Bővíti ismereteinketBővíti ismereteinket

A prioriA priori és és a posterioria posteriori ítéletekítéletek

A prioriA priori ítélet: ítélet: tapasztalatra nem szoruló ítélettapasztalatra nem szoruló ítélet „„Minden töltés vagy pozitív vagy nem Minden töltés vagy pozitív vagy nem

pozitív”pozitív” A posterioriA posteriori ítélet: ítélet:

a tapasztalaton alapuló ítéleta tapasztalaton alapuló ítélet „„Az azonos töltésű részecskék taszítják Az azonos töltésű részecskék taszítják

egymást” egymást”

Az ítéletek fajtáiAz ítéletek fajtái

Ítéletek:Ítéletek: analitikusanalitikus szintetikusszintetikus

a prioria priori „„A A háromszögnek háromszögnek három oldala három oldala van”van”

??

a a posterioriposteriori

XX

„„Az azonos Az azonos töltésű töltésű részecskék részecskék taszítják taszítják egymást”egymást”

A priori szintetikus ítéletekA priori szintetikus ítéletek

Lehetségesek-e a priori szintetikus Lehetségesek-e a priori szintetikus ítéletek?ítéletek?

Empiristák:Empiristák: Nem, mert minden ismeretet bővítő ítélet a Nem, mert minden ismeretet bővítő ítélet a

tapasztalatból származik.tapasztalatból származik. Kant:Kant:

Igen, a matematika és a természettudomány Igen, a matematika és a természettudomány ítéletei ilyenek, pl. „A háromszög belső ítéletei ilyenek, pl. „A háromszög belső szögösszege egyenlő két derékszöggel”szögösszege egyenlő két derékszöggel”

A megismerés nem passzív folyamat. A megismerés nem passzív folyamat. →→ kopernikuszi fordulatkopernikuszi fordulat

A kopernikuszi fordulatA kopernikuszi fordulat „„Mostanáig feltételezték, hogy ismereteinknek mindig Mostanáig feltételezték, hogy ismereteinknek mindig

tárgyakhoz kell igazodniok; ám a föltevés tárgyakhoz kell igazodniok; ám a föltevés következtében megbukott minden kísérlet, hogy következtében megbukott minden kísérlet, hogy fogalmak útján fogalmak útján a prioria priori módon megtudjunk valamit a módon megtudjunk valamit a tárgyakról, és bővítsük ismereteinket. Próbáljuk hát tárgyakról, és bővítsük ismereteinket. Próbáljuk hát meg egyszer, nem jutunk-e messzebbre a metafizika meg egyszer, nem jutunk-e messzebbre a metafizika feladatainak terén, ha feltesszük, hogy a tárgyaknak feladatainak terén, ha feltesszük, hogy a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodniok. (…) Itt ugyanarról van kell ismereteinkhez igazodniok. (…) Itt ugyanarról van szó, mint Kopernikusz legfontosabb gondolatánál: szó, mint Kopernikusz legfontosabb gondolatánál: midőn azt találta, hogy az égitestek mozgását nem midőn azt találta, hogy az égitestek mozgását nem tudja kielégítően magyarázni, ha feltételei, hogy a tudja kielégítően magyarázni, ha feltételei, hogy a csillagok serege forog a megfigyelő körül, csillagok serege forog a megfigyelő körül, Kopernikusz kipróbálta, nem jár-e nagyobb sikerrel, Kopernikusz kipróbálta, nem jár-e nagyobb sikerrel, ha a megfigyelő kering, és a csillagok nyugalomban ha a megfigyelő kering, és a csillagok nyugalomban vannak. Ugyanezt a kísérletet elvégezhetjük a vannak. Ugyanezt a kísérletet elvégezhetjük a metafizikában is, a tárgyak metafizikában is, a tárgyak szemléleteszemlélete kapcsán.” kapcsán.”((A tiszta ész kritikája,A tiszta ész kritikája, Előszó) Előszó)

Az Az a prioria priori ismeret ismeret

Ismereteink a tapasztalattal kezdődnek.Ismereteink a tapasztalattal kezdődnek. De mi teszi lehetővé a tapasztalatot (Erfahren)?De mi teszi lehetővé a tapasztalatot (Erfahren)? A világra vonatkozó tudásunk egy része A világra vonatkozó tudásunk egy része

megismerőképességünk szerkezetétől függ.megismerőképességünk szerkezetétől függ.

Transzcendentális ismeret:Transzcendentális ismeret: „„Transzcendentálisnak nevezek minden ismeretet, Transzcendentálisnak nevezek minden ismeretet,

amely nem magukkal a tárgyakkal foglalatoskodik, amely nem magukkal a tárgyakkal foglalatoskodik, hanem a tárgyakra irányuló megismerésünk hanem a tárgyakra irányuló megismerésünk módjával, amennyiben ez módjával, amennyiben ez a prioria priori lehetséges kell lehetséges kell legyen.”legyen.”

A tárgyalkotás folyamataA tárgyalkotás folyamata

Érzékelés (esztétika):Érzékelés (esztétika): Szemléletekhez juttat bennünket.Szemléletekhez juttat bennünket. A priori szemléletek: a tér és az időA priori szemléletek: a tér és az idő

A tér és az idő empirikusan reálisak, de transzcendentálisan ideálisak.A tér és az idő empirikusan reálisak, de transzcendentálisan ideálisak.

Értelem (logika): Értelem (logika): Fogalmak alá rendezi a szemléleteinketFogalmak alá rendezi a szemléleteinket A priori kategóriákA priori kategóriák

Mennyiség: egység Mennyiség: egység – sokaság – általános – sokaság – általános Minőség: valóság – tagadás – korlátozásMinőség: valóság – tagadás – korlátozás Viszony: szubsztancia és akcidens – ok és okozat – kölcsönhatás Viszony: szubsztancia és akcidens – ok és okozat – kölcsönhatás Mód: lehetőség és lehetetlenség – lét és nemlét – szükségszerűség és Mód: lehetőség és lehetetlenség – lét és nemlét – szükségszerűség és

véletlenvéletlen

Tárgykonstitúció: Tárgykonstitúció: A kategóriák segítségével az értelem a térben és időben adott A kategóriák segítségével az értelem a térben és időben adott

szemléleti sokféleségekből tárgyat alkot.szemléleti sokféleségekből tárgyat alkot. „„Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül

vakok”vakok” Tárgy Tárgy ≠ (magában való) dolog, (Ding an sich)≠ (magában való) dolog, (Ding an sich)

Lehetséges-e a metafizika mint Lehetséges-e a metafizika mint tudomány?tudomány?

Matematika: a szemlélet tárgyiasult formáinak Matematika: a szemlélet tárgyiasult formáinak tudományatudománya idő: aritmetika (5 + 7 = 12)idő: aritmetika (5 + 7 = 12) tér: geometria (tér: geometria (∑∑ ααΔΔ = 180 = 180oo))

Természettudomány: a kategóriák tárgyiasult Természettudomány: a kategóriák tárgyiasult formáinak tudományaformáinak tudománya

Metafizika: az ész-ideák tárgyiasult formáinak Metafizika: az ész-ideák tárgyiasult formáinak tudománya?tudománya? Isten Isten →→ istenérvekistenérvek Kozmosz Kozmosz →→ kozmológiai antinómiák kozmológiai antinómiák lélek lélek →→ pszichológiai paralogizmusok pszichológiai paralogizmusok Az ész-ideák nem konstitutív, hanem regulatív princípiumok.Az ész-ideák nem konstitutív, hanem regulatív princípiumok.

Az új filozófia feladata: az ész helyes használatának Az új filozófia feladata: az ész helyes használatának vizsgálata vizsgálata (A tiszta ész kritikája)(A tiszta ész kritikája)

A kanti kriticizmus utóéleteA kanti kriticizmus utóélete

I. Klasszikus német filozófiaI. Klasszikus német filozófia 1871-18481871-1848 Fichte, Schelling, HegelFichte, Schelling, Hegel

II. Újkantiánus filozófiaII. Újkantiánus filozófia 1860-as évek 1860-as évek –– II. világháborúII. világháború1.1. Marburgi iskola, Hermann CohenMarburgi iskola, Hermann Cohen2.2. Badeni iskola, Wilhelm WindelbandBadeni iskola, Wilhelm Windelband