Filozófiatörténet Filozófiatörténet előadások 3.előadások 3.

Márton Miklósmarton@ajk.elte.hu

PlatónPlatónSzókratész „tanítványa” (Kr. E. 424-347)Szókratész etikai racionalizmusát igyekszik

metafizikailag, ismeretelméletileg, lélek(elme)filozófiailag megalapozni.

Végső soron a Szókratészi etikának megfelelő politikai filozófiát is kidolgoz.

Metafizikai elméletében a preszókratikus hagyományokat is folytatja.

Dialógus formában ír: nem mindig biztos, hogy mi az ő álláspontja, bár általában ‘Szókratész’ mondja ki.

Az első aki professzionálisan, más területektől elkülönítve, intézményes keretek közt (Akadémia) foglalkozik a filozófiával.

PlatónPlatónMilyen kérdések merülnek föl Szókratész

etikai tanításával kapcsolatban?1.Ha az erény tudás, akkor hogyan

lehetünk biztosak benne, hogy tudással (episztémé) van dolgunk, nem puszta vélekedéssel (doxa)? – Ismeretelmélet

2.Mire irányul ez a tudás, a világ mely részére? – Metafizika

3.Miért biztos, hogy a tudás irányítja cselekvéseinket, nem mondjuk az ösztönök? - Lélekfilozófia

PlatónPlatónIsmeretelmélet: Szókratész: az ismeretek

benne rejlenek a lélekben – elő kell csalogatni.De ha már születéstől fogva így van, akkor az

igaz ismeretek születésünk előtt kerültek a lélekbe.

Vagyis a megismerés = visszaemlékezés. Részlegesen maradtak ismeretek lelkünkben, ezekre támaszkodva juthatunk tudáshoz.

A megismerés nem az empirikus tapasztalatból származik. Legközelebbi rokona a matematikai tudás.

Az empirikus tapasztalat egy folytonosan változó, ellentétekkel teli világot tár elénk (Hérakleitosz), amelyet megismerni nem lehet, mert nincs állandó lényege.

PlatónPlatónMetafizika: Amikre a tudás mint visszaemlékezés

irányul, azok az ideák (formák, eszmék).Az ideák elméleti funkciói:1.Minden hasonló dologban ugyanaz az idea van

jelen (részesedés). Az ideák általánosak (univerzálisak).

2.Minden hasonló dolog ugyanattól az ideának a révén az, ami. A fizikai tárgyak az ideák képmásai csak.

3.Minden dolog lényege az az idea, amiben részesedik – ezzel határozhatjuk meg.

4.Az ideákra értelmi megismerés irányul.5.Az ideák örökök és változatlanok – igazi létezők

(Parmenidész).

PlatónPlatón6.Az ideák homogének, nincs bennük

ellentmondás – egy idea F, és csak F. (Maguk a dolgok ellentétes ideákban részesednek: „nagy”, „egyenlő”, stb.)

Az ideák képezik tehát a tudás, és így az erény objektív mércéit: nem függenek a kulturális és szubjektív ízlésektől, hagyományoktól, meggyőződésektől.

Az ideák ugyanis igazi létezők: valóban azok, amik, nem változnak.

A fizikai tárgyak nem ilyenek – csak vélekedés tárgyai lehetnek.

Az ideaelmélet a természeti világ magyarázata is (1-3. pont)

PlatónPlatónAz ideák a preszókratikusok magyarázataiban

szereplő létezőkkel ellentétben nem fizikai létezők.

Az ideaelmélet problémái a kései írásokban:

1.Mindennek van ideája (sár, szőr)? Nem jár ez a világ megduplázásával?

2.A harmadik ember problémája: Ha két F dolog hasonlóságát az F ideával magyarázzuk, akkor mivel magyarázzuk egy F dolog és az F idea hasonlóságát? Újabb ideával? Végtelen regressszus!

Platón finomítja az elméletet.

PlatónPlatón

Lélekfilozófia: Milyen az a lélek, amely megfelel Szókratész etikai tanításának?

A lélek hallhatatlan, különben nem tudna a születés előttre visszaemlékezni. Független a testtől.

A lélek hallhatatlanságának bizonyításai:1.Nincsenek részei, tehát nem bomolhat föl

(talán csak az értelmes lélekrészre áll).2.A lélek a mozgató. Ha keletkezne, akkor

nem volna mozgató, ha elpusztulna, megállna a mozgás.

PlatónPlatónA testi szükségletek kielégítését az

ösztönök vezérlik, míg a lélek sajátos funkciója az értelmes megismerés.

Etikai szempontból is elkülönülnek: az erényes élethez lehetőleg csak a lélek szükségleteire kell figyelni.

Később már több funkciót is tulajdonít a léleknek (lélekfogat – hasonlat):

a)Gondolkodás – értelmes lélekrészb)Akarat – indulatos lélekrészc)Vágy (ösztön) – vágyakozó lélekrész

PlatónPlatónEzzel képes megoldani az önuralom és

az akaratgyengeség problémáját.De továbbra is a gondolkodásnak kell

irányítania.A lélekrészek tanának etikai – politikai

kiterjesztése:Lélekrész

Erény ÉletformaPolitikai osztály

Értelmes Bölcsesség FilozofikusTökéletes

őrök (filozófusok)

Indulatos

BátorságDicsőségvá

gyóŐrök

Vágyakozó

Mértékletesség

Vagyonszerző

Kézművesek

PlatónPlatónEtika és politika: A boldog élethez az

erények egységére van szükség (Szókratész)

Ezt az igazságosság teremti meg: amiként a lélekrészek közt az értelmesnek kell irányítania, éppígy az igazságos államban a filozófusoknak.

Az állam vezetőinek hosszú tudományos képzésben kell részt venniük, és bonyolult kiválasztási folyamaton átesniük.

Az elméleti tudás és a gyakorlati tudás tehát összekapcsolódik.

PlatónPlatónAz ideális állam rendjének a

kozmosz rendjét kell tükröznie: ugyanaz az ész (núsz) van jelen mindkettőben.

Az igazságos államot tehát a tudás alapján vezetik.

Az őrök közt nincs család és magántulajdon, hogy ne vezessék őket magánérdekeik.

Mesterségesen gondoskodnak a kiváló utódokról (eugenetika).