finanszÍrozÁsi kÖrkÉp rendezÔdhet a duna palota … · 2018-03-18 · divan együttest,...

2Duna Szimfonikus Zenekar

FINANSZÍROZÁSI KÖRKÉP

RENDEZÔDHET A DUNAPALOTA SORSA?

EUFÓNIA – KÖZÉP-EURÓPAIIFJÚSÁGI ZENEKAR

2011/02

www.aho.huwww.zene-kar.hu

A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének, valamint aMagyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezetének közös lapja

borito1_2011_2 3/8/11 2:27 PM

KALENDÁRIUM

ZENEI KÖZÉLETÜNKFinanszírozási körkép A magyar elôadó-mûvészeti közpénz-támogatás az Elôadó-mûvészetitörvény hatályba lépése óta jóval áttekinthetôbb, jóval tisztább, ráadásulstabilabb is. Mindez olyan nehéz idôkben, mint amilyeneket már évekóta tapasztalunk, nagyon nagy támaszt jelent. A Zenekari Szövetségbenis elkészítettük módosító javaslatainkat, és reméljük, hogy fogadókész-ségre találunk e javaslatokat illetôen is. (Koreny Kovács Zsófia)

KULTÚRPOLITIKA„Kapcsolat azokkal, akikhez eddig nem szólt a zene”A Nemzeti Erôforrás Minisztérium kultúráért felelôs államtitkára, SzôcsGéza úgy vélekedik, az együttesek mind saját értékkel bíró formációk,s meg kellene találni azt a pénzügyi fedezetet, amely továbbra is bizto-sítja a zenei sokszínûséget. Szerinte a zenekaroknak nagyobb szerepetkellene vállalniuk a zenepedagógiában, valamint a karitatív missziósfeladatokban. Ez is segítene abban, hogy szorosabb kapcsolatba kerül-jenek azokkal is, akikhez eddig nem szólt a zene… (Réfi Zsuzsanna)

A kultúra hasznaA kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához cím-mel rendeztek konferenciát Budapesten február 28-án és március 1-jén.A tanácskozás célja az volt, hogy meghatározza a kultúra szerepét azEurópa 2020 stratégia sikeres végrehajtásában, s szót ejtsenek arról,hogy a kultúra nyújtotta lehetôségeket hogyan lehet koncentráltabbankihasználni a gazdaságban, az oktatásban és a társadalmi cselekvés másterületein. (Réfi Zsuzsanna)

PANNON FILHARMONIKUSOKRégi igazgató, új vezetô karmesterHarmadszor is Horváth Zsolt lett a Pannon Filharmonikus Zenekarigazgatója, mind az együttes, mind a szakmai bizottság bizalmat szava-zott neki. Úgy vélekedik, nehéz idôszakon van túl a társulat, hiszen azállandóan változó városvezetéssel el kellett fogadtatni a zenekar célki-tûzéseit, emellett az EKF-fel kapcsolatos nehézségekkel és a zeneigaz-gató-váltás problémáival is meg kellett küzdeniük. (Réfi Zsuzsanna)

DUNA SZIMFONIKUSOKA Duna Palotától a DunakanyarigMásfél évvel ezelôtt, 2009 ôszén több cikk is foglalkozott a Duna Palotajövôjével, az akkori igazgató váratlan leváltása kapcsán. Évek óta szó-beszéd tárgya a patinás Palota esetleges privatizálása is. Az egykori Li-pótvárosi Kaszinó neobarokk épülete, amelynek pódiumán többekközött Dvorák és Bartók is fellépett, fél évszázad óta a Duna Szimfoni-kus Zenekar belvárosi otthona. Az eddigi vészterhes helyzet 2011-revégre rendezôdni látszik. Az új fejleményekrôl kérdeztük a Duna Szim-fonikus Zenekar mûvészeti igazgatóját, Szklenár Ferenc fuvolamûvészt.

(Koreny Kovács Zsófia)NFZ

Németországban vendégszerepelt a Nemzeti Filharmonikus ZenekarFebruár közepén nagysikerû németországi hangversenykörúton ven-dégszerepelt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Kocsis Zoltán fôze-neigazgató vezényletével. A turné során 10 német nagyvárosban léptekfel, utolsóként a Berlini Filharmonikusok hangverseny-termében. Kétfiatal, de máris világhírû vendégszólista is közremûködött a turnén:Julia Fischer hegedûmûvész, és Daniel Müller-Schott gordonkamûvész.

(Kaisinger Ritaa)EUFONIA

Közép-Európai Ifjúsági ZenekarMagyarország európai uniós elnökségi féléve és a Liszt Ferenc emlékévalkalmából a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem kezdemé-nyezésére a közép-európai régió öt zeneakadémiája fogott össze, ésEufónia néven közös szimfonikus zenekart hozott létre. A budapestimellett a grazi, bécsi, zágrábi és ljubljanai, valamint meghívott vendég-ként a belgrádi és a bukaresti Zeneakadémia növendékei játszottak azEUfónia Közép-Európai Ifjúsági Zenekarban, Kocsis Zoltán mûvészetiirányításával és vezényletével. (Koreny Kovács Zsófia)

HUNGAROFEST„A komolyzenét élvezni is lehet”A Hungarofest Nonprofit Kft. kreatív igazgatója, Balatoni Monika szere-ti a szokatlan megoldásokat, s igyekszik rendhagyó koncertekkel, elô-adásokkal megszólítani a közönséget. Úgy véli ugyanis, hogy azon apublikumon kívül, amelynek tagjai egyébként is rendszeresen járnakhangversenyekre, a Liszt-év rendezvényeivel újabb közönségréteget isel kellene érniük. Lényegesnek tartja, hogy az ifjúság körében szinténfelkeltsék az érdeklôdést a zene, a zenetanulás iránt. (Réfi Zsuzsanna)

KRITIKAHangversenykritikaKritika a Nemzeti Filharmonikusok, a Concerto Budapest, Óbudai Da-nubia Zenekar, Budafoki Dohnányi Zenekar, a MÁV Szimfonikus Zene-kar, a Duna Szimfonikus Zenekar, Gyôri Filharmonikus Zenekar, a Bu-dapesti Filharmóniai Társaság Zenekara hangversenyeirôl

(Fittler Katalin)

CD-kritikaGeorg és Franz Benda: FuvolaszonátákOross Veronika Csizmadia Angelikával és Kousay Mahdival 1996 ótazenél együtt. Hármuknak köszönhetôen világpremierként került rögzí-tésre hat continuo-kíséretes fuvolaszonáta; a mûveket a koppenhágaiKirályi Könyvtárban található kéziratos másolatból szólaltatják meg.

(Fittler Katalin)

ZENETÖRTÉNETLiszt Ferenc születésének 200. évfordulójáraBihari János: Hatvágás verbungAmikor Liszt Ferenc 1840. január 4-én, a pesti Nemzeti Színházban – amai Astoria szálló mellett - adott hangversenyt, a tiszteletére megjelentküldöttség a nemzet hálája és hódolata jeléül díszes szablyát(huszárkardot) adományozott neki. Liszt, aki díszmagyarban lépett fel,a hangverseny végén eljátszotta a magyarság szabadságvágyát kifejezôRákóczi-indulót is, amelyrôl egyik levelében így írt: "Igen népszerû dal-lam, melyet éppen most dolgoztam fel a magam módján", "egyfajtaarisztrokratikus magyar Marseillaise." (Rakos Miklós)

Liszt Ferenc (1811–1886) és a zenekarAz Európa-szerte ünnepelt csodagyermek és ifjú virtuóz pályájánakkezdete – akárcsak Paganinié vagy Chopiné - egyetlen hangszerhezkötôdik. Liszt Ferenc azonban úgy érezte: ahhoz, amit ô akar kifejezni,kevés az egyetlen hangszer. Kezdetben a zongora lehetôségeit kitágít-va, azon akarta megvalósítani mindazt, amire egy zenekar - színben,hangerôben – képes. De meg akarta tanulni a zenekarra komponálástis. (Hamburger Klára)

MÛHELYEGÉSZSÉG

Fúvóshangszer-játék orvosi szempontbólA tüdô betegségei a muzsikusokat sem kímélik. Leonard Bernsteinpéldául krónikus bronchitisben szenvedett, Chopinnek tuberkulózisavolt. Tüdôbetegségek szempontjából különösen a fúvósok veszélyez-tetettek, de a fúvóshangszer-játéknak terápiai hatása is lehet. Így csu-pán azért kezdett el már gyermekkorában oboázni Anthony John Cam-den, a Londoni Szimfonikus Zenekar szóló-oboistája, mert abbanreménykedtek, hogy erôs asztmáját így kontrollálni lehet. Ígykezdôdött egy sikertörténet. (Michael KreuterÍ/Cristiane Kreuter)

HANGVERSENYNAPTÁR

PRÓBAJÁTÉKOK

TARTALOM

2 XVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

3

5

12

14

16

9

10

17

36

19

28

35

21

27

38

42

ˇ

02-04 8.3.2011 14:32

XVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 3

KALENDÁRIUM

ELHUNYT LUKÁCS ERVIN Kossuth-díjas karmester. Lukács Ervin 1955-ben debütált a Magyar Néphadsereg Mûvészegyüttesénekélén. Somogyi László és Ferencsik János örökségét vitte tovább a Zeneakadémián. Jeles tanítványokat nevelt, köztük Hamar Zsoltot,Oberfrank Pétert, Kesselyák Gergelyt, Köteles Gézát és Gál Tamást. Életének 83. évében érte a halál.

ELKÉPZELÉSEK ÚJ SZAKOK BEVEZETÉSÉRE a Zeneakadémián. Az alkalmazott zeneszerzés szakon a reklám- és a filmzenék írásáttanulhatják meg a hallgatók, míg a zenei menedzserképzésen végzettekbôl rendezvény-, koncertszervezô, vagy impresszárió lehet.

EMLÉKKONCERTTEL ünneplik a Liszt-évet Szekszárdon: a hangversenyt Liszt Ferenc 1846-os fellépésének eredeti helyszínén, avármegyeházán októberben rendezik meg.

ELHUNYT KÜLKEY LÁSZLÓ érdemes mûvész, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekese, a Budapesti OperabarátAlapítvány örökös tiszteletbeli elnöke, a Budapesti Operabarátok Egyesületének elnökségi tagja.

KARL JENKINS Walesben élô brit zeneszerzô kantátát komponál Arany János balladájára. A walesi bárdok ôsbemutatóját június 21-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben tartják száz válogatott magyar kórusénekes és mintegy félszáz walesi, illetve angolénekes közremûködésével, a MÁV Szimfonikus Zenekart a szerzô vezényli.

MARCELLO GIORDANI, napjaink egyik legjobb tenorja is ellátogat Pécsre, José Carreras és Plácido Domingo után. Fellépéséreáprilis 21-én kerül sor . A New York-i Metropolitan Opera sztárja Miklósa Erika szopránnal, a Pannon Filharmonikusokkal és azenekart vezénylô Steven Mercurióval, a Sting-turné dirigensével ad koncertet.

A LEGMAGASABB ÁLLAMI ELISMERÉSSEL, a Francia Köztársaság Becsületrendjével tüntette ki Nicolas Sarkozy elnök DanielBarenboim izraeli-argentin karnagyot, zongoramûvészt. A világhírû karnagy izraeli és argentin állampolgársága mellett spanyol éspalesztin útlevéllel is rendelkezik. Edward Said azóta már elhunyt palesztin értelmiségivel 1999-ben hozta létre a West-EasternDivan együttest, amelybe 14 és 25 év közötti arab és izraeli zenészeket vártak. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint Barenboimkivételes zenekarával olyankor is tudott tenni a toleranciáért, amikor a békefolyamat megrekedt.

WILLIAM CHRISTIE és historikus együttese a Les Arts Florissants ismét a Mûvészetek Palotájába látogat. A francia barokk operákújrafelfedezésével világhírûvé váló karmester Rameau két egyfelvonásos mestermûvét, az Anacréont és a Pygmaliont koncertszerûformában állítja színpadra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

AZ INTERNATIONAL CLASSICAL MUSIC AWARDS (ICMA) zsûrije kedden nyilvánosságra hozta a 2011. évi gyôztesek listáját. A díj-kiosztó gálaestet április 6-án, a finnországi Tamperében tartják. Az életmûdíjat idén Menahem Pressler zongoramûvész, a világhírûBeaux Arts Trio alapítója kapja. Az év mûvésze Esa Pekka Salonen finn karmester-zeneszerzô; az év fiatal mûvésze David Kadouchfrancia zongorista lett. Az év hanglemezkiadójának a brit Chandos Recordst, klasszikus zenei honlapjának pedig a Berlini Filhar-monikusok nagyszabású vállalkozását, a Digitális Koncerttermet választották. Az év legkülönlegesebb teljesítménye, a Jean Sibeliusmûveibôl készült összkiadás a svéd BIS kiadó nevéhez fûzôdik. Az év hanglemeze René Jacobs vezényletével A varázsfuvola, aMozart-felvétel az opera kategória gyôztese is.

RICCARDO MUTI, a néhány hete szívritmus-szabályozót kapott olasz sztárkarmester felépült és újra dolgozik: március 12-én arómai operaházban Verdi Nabucco címû operájának premierjén, öt nappal késôbb pedig azon az elôadáson vezényel, amelyen azegységes Olaszország kikiáltásának 150. évfordulójára (1861. március 18.) emlékeznek.

ORAVECZ GYÖRGY zongoramûvész a Liszt-bicentenárium és a Kazah Nemzeti Filharmonikusok megalakulásának 75. évfordulójatiszteletére hétfôtôl négy koncertet ad Kazahsztánban a magyar nagykövetség és a fôkonzulátus szervezésében.

A KELEMEN BARNABÁS-KOKAS KATALIN hegedûmûvész házaspár által alapított Kelemen Kvartett február 27-én adta elsô buda-pesti koncertjét az Andrássy úti Régi Zeneakadémián. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, a szólistaként ismert hegedûmûvészházaspár 2009-ben alapította a vonósnégyest. A formáció létrejöttével csaknem másfél évtizedes vágya vált valóra a többszörös ver-senygyôztes Kelemen Barnabásnak. Eddig Svájcban, Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban és Németországban turnéz-tak, tavasszal lesz bemutatkozó izraeli és amerikai koncertturnéjuk.

MADARÁSZ IVÁN Episodi Concertanti címû darabjának ôsbemutatóját tartották március 1-jén a Mûvészetek Palotája Bartók BélaNemzeti Hangversenytermében, ahol a MÁV Szimfonikus Zenekar a Szimfonikus felfedezések sorozatban lépett pódiumra.Madarász Iván új mûvét a zenekar felkérésére komponálta. Az Episodi Concertanti fuvolaszólama Gyöngyössy Zoltán tolmácso-lásában volt hallható.

HAT OPERABEMUTATÓVAL, két balettpremierrel és hét felújítással készül a 2011–12-es szezonra a Magyar Állami Operaház - hang-zott el a jövô évadot beharangozó szerdai budapesti sajtótájékoztatón, amelyen beszámoltak arról is, hogy az idei Májusünnepremár aláírták a szerzôdést Renée Fleming világhírû amerikai szopránnal.

02-04 8.3.2011 14:34


KALENDÁRIUM

HAMAROSAN PÁLYÁZATOT ÍRNAK KI a Magyar Állami Operaház fôigazgatói posztjára, addig meghosszabbítják Horváth Ádámminiszteri biztos kinevezését. A tárca közlése szerint a miniszteri biztos kinevezésének meghosszabbítása folyamatban van, de azcsak addig szól majd, amíg ki nem nevezik az új fôigazgatót. Horváth Ádám az operaház következô évadáról tartott szerdai tájékoz-tatón azt mondta, ha kiírja a Nemzeti Erôforrás Minisztérium a pályázatot, indul a fôigazgatói posztért.

FELKÉRTÉK A KOSSUTH- ÉS SZÉCHENYI-DÍJ BIZOTTSÁG ÚJ TAGJAIT. Mások mellett Eperjes Károly színmûvészt, Hámori Józsefbiológust, ifj. Sánta Ferenc hegedûmûvészt, Szôcs Géza költôt, kulturális államtitkárt kérte fel a miniszterelnök a Kossuth- ésSzéchenyi-díj Bizottság új tagjának. A testület összesen tíz új tagját a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjérôl,valamint a kiváló mûvész, az érdemes mûvész, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról szólójanuári kormányrendelet-módosítás alapján kérte fel a bizottságot is vezetô kormányfô, egyéves idôtartamra.

SANTIAGO CALATRAVA világhírû spanyol építész tervezi a Belgrádi Filharmonikusoknak otthont adó új épületet és koncerttermet– jelentették be szerdán a szerb fôvárosban. Zenekar és alapítványa – amely Zubin Mehta indiai karmester nevét viseli – közlemé-nyében megtiszteltetésnek nevezte, hogy Calatravát sikerült megnyerni a feladatnak. A világhírû, valenciai születésû, 60 évesspanyol építész két napon át tárgyalt Belgrádban, megnézte a várost, találkozott a zenekar képviselôivel, a szerb fôvárosi hatósá-gokkal, hogy beszéljen a filharmonikusok helyzetérôl és a tervezett közös munkáról.

OKTÓBERBEN NYÍLHAT ÚJRA A PESTI VIGADÓ. A kormány 2,23 milliárd forintot biztosított a Pesti Vigadó rekonstrukciójára; adöntésnek köszönhetôen az épület októberben nyílhat meg újra. A Mûvészeti és Szabadmûvelôdési Alapítvány (MSZA) kurató-riumának elnöke, Zelnik József tájékoztatása szerint az MSZA a 2004 óta tartó rekonstrukció során eddig 1,15 milliárd forintot fordí-tott az épületre.Arra a kérdésre, hogy a II. világháború utáni állapothoz képest mennyiben alakul át az épület, az MSZA elnökeközölte: a hátsó kiszolgáló részeket, az úgynevezett sarokszárnyakat lebontották, és újjáépítették a mai igényeknek megfelelôen. AVigadó új kiállítótermei nagyobbak lesznek, mint az eddigiek, a tetôtérben egy új, többfunkciós nagyterem létesült, és lesz egypanorámaterasz is.

VENDÉGÜNK EURÓPA mottóval indul március 18-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál, amelyet idén Magyarország EU-elnöksége ésLiszt Ferenc születésének 200. évfordulója jegyében rendeznek meg, és amelynek 17 napja alatt összesen 97 elôadással várják a kö-zönséget. Megemlékeznek természetesen Bartók Béla születésének 130. évfordulójáról is: március 25-én, a születésnapon a Nem-zeti Filharmonikusok hagyományos koncertjén a zeneszerzô I. nagyzenekari szvitje hangzik el

PLÁCIDO DOMINGO világhírû spanyol tenor kapja elsôként Pécs kulturális nagydíját. „A díj nem kerülhetne méltóbb személyhez,mint Plácido Domingo, hiszen ô volt az, aki világnagyságként felvállalta a tavaly az Európa Kulturális Fôvárosa címet viselô Pécskultúráját, és vitte a város kulturális üzenetét”

KAMARAZENEI SOROZATOT indít jövôre Franz Welser-Möst, a bécsi opera fôzeneigazgatója a Bécsi Filharmonikusokkal, 2014-repedig New York-i turnét tervez a zenekar. Újdonság, hogy hosszú évek után sikerült meggyôzni az együttest, játsszon a bécsi opera-bálon.

KÉT KLASSZIKUS ZENEI GRAMMY-DÍJAT is kapott a nemrégen mûtéten átesett Riccardo Muti: az év legjobb albuma és legjobbkóruselôadása díját is az általa vezényelt Verdi Requiem nyerte el.

AZ ARTISJUS minden évben közleményben tudatja, hogy a különféle mûvek után mennyi jogdíjat kell fizetni. Az idei közleményekszerint változatlan maradt az irodalmi és zenedrámai mûvek földfelszíni és mûholdas sugárzása után fizetendô jogdíj. A költ-ségvetési támogatás 1, az elôfizetôi díj 2, míg a reklám- és szponzorációs bevétel 4 százalékát kell megfizetni az Artisjus részére.Ugyancsak változatlan maradt a kábel és internetes mûsortovábbítás szerzôi díja, amely 1-5 csatornáig 8 ezer, 6-12 csatornáig 10ezer, 13-25 csatornáig 12 ezer forint, afelett pedig csatornánként további 500 forint havonta. A zenei mûsoridô arányában továbbrais a költségvetési támogatás 1 százalékát kell megfizetni minden kategóriában, az elôfizetôi díj, továbbá a reklámbevétel utáni díjakváltozatlanok maradtak.

A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ BUDAPEST magánénekeseinek jelentôs része egy szakmai érdekvédelmi szervezet létrehozásátvette fontolóra. Horváth Ádám, a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelenti, hogyaz intézmény csatlakozni kíván magánénekes mûvészeinek kezdeményezéséhez.

VÁSÁRY TAMÁS zongoramûvész nagy sikerû koncerttel zárta kedden este Újdelhiben a magyar EU-elnökség és a Liszt-év programj-ához kapcsolódó indiai turnéját, amelyen végig telt házak elôtt játszott. A mûvész Mumbaiban, Pubéban és Újdelhiben lépett fel,programján elsôsorban Liszt-mûvek szerepeltek, de Beethoven, Chopin, Debussy és Kodály darabjait is megszólaltatta

GYÔRIVÁNYI RÁTH GYÖRGYÖT, a Magyar Állami Operaház megbízott fôzeneigazgatóját választotta meg elnök-karnagynak aBudapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.

02-04 8.3.2011 14:34

❙ A Nemzetközi Társaság az Elôadómû-vészetekért (ISPA) minden évben kétkongresszust rendez: az elsô félévit ha-gyományosan New York-ban. Ön évekóta elnökségi tagként vesz részt ezeken akongresszusokon. Milyen tapasztala-tokkal jött haza a januári nyitókong-resszusról?

– Az ISPA-kongresszusok minden alkalom-mal valamilyen témakör jegyében zajlanak.Ezúttal egyértelmûen az együttmûködésvolt a legfontosabb témakör, hiszen a gaz-dasági és pénzügyi válság, ami 2008 ôszeóta végigsöpör a világon, többé-kevésbéminden elôadó-mûvészeti intézményt érin-tett. A már megvalósult, vagy még várhatóközponti elvonások ellenszere pedig sokesetben kizárólag az együttmûködés, amelysegíthet egyes intézményeket abban, hogyátvészelje ezeket a nehézségeket.

❙ Hogyan érintette világszerte az elôadó-mûvészeti szakmát a gazdasági válság?

– 2008 decembere óta az Amerikai EgyesültÁllamokban mondhatni havonta szûnikmeg egy-egy kisebb operatársulat, illetvezenekar. Lehet hallani sztrájkoló zeneka-rokról, valamint arról is, hogy az EgyesültÁllamokban fontolgatják, hogy az elôadó-mûvészeti intézmények finanszírozásátújragondolják. Ott a 19. században jötteklétre azok a nagy intézmények, amelyek a20. században teljesedtek ki: a New York-iMetropolitan Opera, vagy a nagy szimfoni-kus zenekarok. Ezeket az intézményeket ki-vétel nélkül a helyi közösségek hozták létreés tartják fenn. Állami pénz, vagyis közpon-

ti szövetségi pénz, az Egyesült Államok kul-túra-finanszírozásában észrevehetetlenülvan csak jelen, az is inkább oktatási célokatszolgál. Ezen kívül van egy, államinak te-kinthetô zenekar, amely azonban nem tar-tozik az élvonalhoz: a Washingtoni NemzetiSzimfonikus Zenekar, amelyet még DorátiAntal alapított. Az összes nagy, igazi, elsôosztályú szimfonikus zenekar a helyi közös-ségek adományaiból, az önkormányzatokés a civil szféra támogatásából tartja fennmagát.

❙ Dél-Amerika viszont egyre inkább fel-zárkózni látszik….

– Egyes latin-amerikai országok valóbanfelzárkózóban vannak, elsôsorban azAbreu-féle „El sistema” következtében.Ennek a módszernek a leglátványosabberedménye a Venezuelai Ifjúsági Zenekar.Az argentin zenekarok, a brazil zenekaroktársadalmi beágyazottsága is azonban sok-kal mélyebben gyökerezik, mint más kon-tinensen. A Bogotai Filharmonikusokigazgatónôje mesélte, hogy amikor az ön-kormányzat csökkenteni akarta a zenekartámogatását, akkor Bogotában tömegtün-tetésre került sor, melynek élén felnyírt hajúpunkok vitték a tiltakozó táblákat a filhar-monikusok megmentése érdekében.

❙ José Antonio Abreu 1975-ben hoztalétre ezt, a gyermekek zenei nevelésénélsokkal tágabb perspektívát kitûzô mód-szert, amelynek gyümölcse mostanralátszik beérni…

– A venezuelai példáról talán szakmai ber-keken kívül is érdemes beszélni, mert ottvalóban szegény sorsú gyermekek tízez-reinek a megmentését szolgálja a zeneokta-tás, csúcsán azzal a perspektívával, hogy aVenezuelai Ifjúsági Zenekarban játszhassonvalaki, és ennek a célnak az elérése moti-válja a gyerekeket.

❙ Ki finanszírozza ennek a célnak amegvalósulását?

– A dél-amerikai zenekarok szinte kivételnélkül állami, vagy önkormányzati fenntar-

tásúak, tehát közpénzbôl történik a finan-szírozás.

❙ Akkor hasonló a helyzet, mint Európá-ban…

– Európában bizonyos feudális elôzményekkövetkeztében, most nem az uralkodók ésnemesi udvarok, hanem a közpénzeket el-osztó államok és önkormányzatok támo-gatják a szimfonikus zenekarokat, más-másmódon és formában.A legsokkolóbb hír egyébként Hollandiábólés Nagy-Britanniából érkezett, mivel hol-land és brit kollégáink arról számoltak be aNew York-i kongresszuson, hogy 20–25%-os támogatáscsökkentést kell elszenved-niük ebben az esztendôben, ami alatt per-sze közpénz-elvonás értendô. RáadásulHollandiában, ahol jelenleg 14 hivatásosszimfonikus zenekar van, a hatóságok aztjelentették be, hogy terveik szerint év vé-géig nyolcra csökken ezeknek az együtte-seknek a száma. Mindez különösen sokko-ló, amikor egy olyan országról beszélünk,amely mindig Európa egyik leginkábbkultúra-támogató országaként volt ismert,amely évtizedek alatt a legrokonszenve-sebb közpénz-elosztó mechanizmust dol-gozta ki: négy évre garantálva a támogatást,teljesen átlátható, nyitott pályázati rendszer-ben. Most ez a rendszer itt meginogni lát-szik. Itt is sor került ugyan tavaly novem-berben egy tömegmegmozdulásra, „Sikolya kultúráért” elnevezéssel, amikor egyszombat délután három órakor az emberekHollandia-szerte a közterekre vonultak és aköz- és kereskedelmi média közvetítésévelegyszerre sikoltottak a kultúráért. Félmillióembert tudtak mozgósítani a kultúra érde-kében, de úgy tûnik ez a sikoly nem ért el aholland parlamentig. Itt amúgy is deklaráltkultúra-ellenességével tüntet egy párt,amely ellenzi a színes bôrûek hollandiai be-vándorlását. Mivel az említett párt jelentôspolitikai tényezôvé vált – néhány helyenmég polgármestert is adott –, a holland ze-nekarok joggal tartanak attól, hogy ez a kul-túraellenes politika begyógyíthatatlansebeket okoz Hollandia kulturális életében.

ZENEI KÖZÉLETÜNK


Beszélgetés Kovács Gézával, a Nemzetközi Társaság az Elôadómûvészetekért

(ISPA) elnökségi tagjával, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének

elnökével, a Nemzeti Filharmonikusok fôigazgatójával

FINANSZÍROZÁS

Finanszírozási körkép

05-20 8.3.2011 15:31

❙ Mi történt Nagy-Britanniában?– Nagy-Britanniában annyiból más a hely-zet, hogy a konzervatív kormány, mint azelôzô konzervatív kormányok általában, agazdasági helyzetre való hivatkozással kurtít-ják meg a közkiadásokat és ez legelsôsorbanrendszerint a kultúrát érinti. A 20–25%-ostámogatáscsökkentés, amely a gyakorlat-ban azt jelenti, hogy például minden ne-gyedik zenekari tag státusza – és vele a fize-tése – megszûnik, vagy az adott együttesköltségvetésének negyede tûnik el, valljukbe, rendkívül riasztó.

❙ Úgy tudom, hogy az angolszász kultúr-körben – így Nagy-Britanniában is – erô-sebbek az Egyesült Államokra jellemzôcivil öngondoskodás társadalmi gyö-kerei?

– Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy aBrit Zenekari Szövetség tájékoztatása sze-rint Margaret Thatcher kormányzása idején,amikor a legnyersebb támogatás-megvo-nást szenvedték el a brit kulturális intézmé-nyek, azokban az években a szponzoritámogatás nem haladta meg a 8%-ot a zene-karok költségvetésében. Mindez azt jelenti,nem nagyon lehetnek illúzióink, hogy egy-két kivételtôl eltekintve a piac nagy több-ségben át tudja venni a kultúra és esetünk-ben a szimfonikus zenekarok támogatását.

❙ Milyen a helyzet jelenleg Németország-ban, ahol az 1990-es évek kezdetétôlfokozatosan szüntettek meg, vagy von-tak össze jó néhány zenekart?

– Németország ebben a pillanatban „boldogszigetnek” tûnik, ahol a szövetségi költség-vetés a tartományokra osztja szét a kultúráraés a színházakra zenekarokra szánt összeget,és ott jelentôs csökkenésrôl nem beszélnek,mint ahogy Franciaországban sem.Nagyon drámai a helyzet ezzel szembenEurópa déli országaiban, hiszen a napi hí-rekbôl is értesülhetünk róla, hogy Görög-országtól Portugáliáig inognak a dél-euró-pai gazdaságok. Portugáliában csak tavalykétszer csökkentették a kulturális szféra tá-mogatását: év elején 20, majd augusztusban25%-kal. Gondoljunk csak bele, hogy ezegy éven belül 45%-os elvonást jelent a kul-turális intézményektôl, beleértve a nemzetiszínházat és az operaházat is.Spanyolországban azok a magyar zeneka-rok, amelyek az elmúlt években ott vendég-szerepeltek, megcsodálhatták és élvezhet-ték az elmúlt bô két évtizedben ott felépítettcsodálatosan szép és tökéletes akusztikájúkoncerttermeket. Ma ezekben a koncertter-mekben leginkább csönd honol. A spanyol-

országi kultúra ördögi körbe került: a gaz-dasági helyzet olyan súlyossá vált, hogycsak a foglalkoztatási rátát említve, 18–20%között mozog a munkanélküliek aránya. Adepressziós idôszakra hivatkozva a kon-certtermeket mûködtetô önkormányzatoknem adnak elegendô pénzt a koncertek fi-nanszírozásához, következésképpen nincsközönség. Ezért az önkormányzat felteszi akérdést, hogy miért fizessen akár egy centetis, ha úgy sincs érdeklôdés.

❙ Mi tapasztalható e téren, a gazdaságiválságtól szintén súlyosan érintett kelet-európai tagállamokban, vagyis a voltszocialista országokban?

– Lengyelországban a legkiegyensúlyozot-tabb a helyzet. Wroclawban egy ottani „Mû-vészetek Palotája” is épül a városköz-pontban, az Operaház mögött. A miMüpánkhoz hasonlóan mintegy 1800 férô-helyes hangversenyteremmel szinténARTEC-terem lesz. A Müpától eltérôen ottviszont négy kamaraterem is helyet kap. Azelmúlt év szeptemberében volt az alap-kôletétele ennek a makettek alapján na-gyon szép épületnek, aminek az átadását2012-re tervezik. Itt a költségek 80%-átfedezi az Európai Unió.Csehországban heves viták voltak, mert aCseh Filharmonikusok támogatását többé-kevésbé rendezte az állam, viszont azösszes többi zenekar önkormányzati fenn-tartású. Többéves vita végére azonban ke-rülhet most pont, mivel a Cseh ZenekariSzövetség elnöke, Ilja Schmidt, egy átfogó,közép-európai összehasonlító elemzéstkészített – többek között magyarországiadatokat is figyelembe véve –, amelynektartalmát véleményem szerint a Zenekar ol-vasóinak is érdemes lenne megismernie. Eza tanulmány ugyanis téveszméket, illúzió-kat rombol, miközben bemutatja a már be-vált, úgynevezett „legjobb gyakorlatokat”. Érdekes a helyzet a volt jugoszláv tagköz-társaságokban, ahol elsôsorban a most csat-lakozni szándékozó Horvátországban állt afeje tetejére az intézmények finanszírozása.Annak ellenére, hogy a horvát köztársaságielnök zeneszerzô, zenetudós és jogász, aközpénz-támogatás a gazdasági helyzet ne-hézségei miatt megroppant. Ezzel párhuza-mosan a gazdaság átrendezôdése miatttöbb jelentôs mûvészet-finanszírozó cég ki-vonult a szponzor-piacról, új szponzorokpedig nem léptek a helyükbe.

❙ Európa másik pólusán, a gazdagabbÉszak-Európában hogy áll jelenleg akultúra finanszírozása?

– Az északi országokban továbbra is nagyonerôs a közpénz-támogatás, bár Svéd-országban is a parlamentbe került egy húsz-fôs képviselôcsoporttal egy magát demok-ratának nevezô, ám ideológiáját tekintveszélsôjobboldali párt, amely helyteleníti amagaskultúra finanszírozását. Úgy gondo-lom azonban, hogy az északi stabil demok-ráciák felkészültebben fogadják az ilyentámadásokat, Hollandia példája nagyonszomorú. Belgiumban is nagyon különös ahelyzet, mert az újságokból nyomon követ-hettük, hogy Belgiumnak hónapokonkeresztül nem volt kormánya, következés-képpen költségvetése sem.A belga alkot-mányos rendszer sajátosságaiból eredôen aflamand és vallon kormányzatok, valamintBrüsszel kormányzata meglepôen stabilantudta kézben tartani az intézmények támo-gatását. Januárban a magyar elnökség alkal-mából Brüsszelben adtak két hangversenyta Nemzeti Filharmonikusok. Ekkor alkal-mam volt találkozni azokkal a belga kollé-gákkal, akik a New York-i kongresszusonnem tudtak részt venni, és ôk viszonylagmegnyugtató helyzetrôl számoltak be. .

❙ Végül, mi a helyzet a világ többi konti-nensén?

– Más a helyzet természetesen Ázsiában,ahol az egyes országok társadalmi beren-dezkedésétôl függôen vagy száz százalékosállami vagy önkormányzati tulajdonú zene-karokról beszélhetünk, mint például a kí-naiak vagy az észak-koreaiak, akikrôl per-sze kevesebbet tudunk. Nagyon színes ajapán összkép, ahol magánfenntartású, vá-rosi fenntartású, rádió-televízió fenntartásúzenekarok mûködnek.Különös a helyzet a Dél-Afrikai Köztársaság-ban, ahol meglehetôsen magas színvonalonjátszó szimfonikus zenekarok találhatók,elsôsorban Johannesburgban, Fokvárosbanés Durbanban. Ezek a zenei együttesek sa-játos módon úgy próbálnak a nemzeti büsz-keség részévé válni, hogy a hatalom átadás-átvétel óta a Dél-Afrikában megszokottkvóta alapján, 40%-ban lehetôség szerintszínes bôrû muzsikusokat kell foglalkozni.Mindez nem egyszerû, mivel a klasszikuszenei képzés ott még nem áll azon a szín-vonalon, ami megfelelô utánpótlást tudnabiztosítani, ezért gyakran találkozunk kelet-európai muzsikusokkal ezekben az együt-tesekben, amit én is láttam pár éve Durban-ban.

❙ Egy ilyen széles spektrumú kitekintésután, visszatérve a kongresszus témájá-hoz, hogyan képzelik az együttmûkö-


ZENEI KÖZÉLETÜNKFINANSZÍROZÁS

05-20 8.3.2011 15:31



dést, hiszen a világ országaiban nagyonsokféle támogatási rendszer mûködikpárhuzamosan?

– Pontosan egy ilyen összegzés után váltszámunkra is nyilvánvalóvá, hogy azegyüttmûködés nélkülözhetetlen. Az, amitegyes operaházak az Operaeurope szerve-zetén belül már évekkel ezelôtt felfedeztekmaguknak és gyakorlatukká tettek – hogyprodukciókat cserélnek egymás között –,ezt a típusú nemzetközi együttmûködést tû-nik a legpraktikusabbnak számunkra is erô-síteni.

❙ Hogyan vehetnek részt egy ilyen együtt-mûködésben a magyar zenekarok?

– A magyar zenei együtteseket, szimfonikuszenekarokat részben-egészben a következôprojektek érinthetik. Az egyik egy közép-európai – részben a visegrádi négyek által isfinanszírozható – projekt, melyet a NemzetiFilharmonikusok négy évvel ezelôtt kezd-tek el, az „Európa szívében” címû projektkeretein belül. Ezt az együttmûködést úgytûnik, hogy most mindenképpen ki fogjukszélesíteni, mivel lengyel, horvát, szerbkollégák jelezték, hogy szívesen részt ven-nének benne. Minden valószínûség szerintidén áprilisban, Zágrábban kerül sor egyolyan megbeszélésre és sajtótájékoztatóra,amely ezt a közép-európai zenekari együtt-mûködést hivatott elindítani.

❙ Ez a gyakorlatban hogyan fog meg-valósulni, hiszen egy ilyen együttmûkö-désnek is tetemes költségei vannak: gon-dolok itt napidíjra, utazásra, szállásra,szállításra…

– Az „Európa szívében” elnevezésû projektelsô felvonása, amelyet annak idején VáclavRiedelbauch zeneszerzô professzorral, aCseh Filharmonikusok akkori igazgatójával,késôbb kulturális miniszterrel ketten gon-doltunk el, azon alapult, hogy az egykorimonarchia-beli országok a rendszerváltásighivatalból sok mindent tudtak egymásról.Majd a rendszerváltás után elkövetkeztekazok az évek, amikor többet tudunk Haitiról,mint Csehországról és viszont. Ezért találtukki ezt az együttmûködést, amelynek a finan-ciális háttere roppant egyszerû volt: a három-éves projekt idôtartama alatt, az utazó zene-kar fedezte a saját költségeit, és a fogadózenekar rendezte meg a hangversenyt. En-nek a rendszernek köszönhetôen a projektvégére mindenki pénzénél volt. Valószínû,hogy ezt a rendszert folytatjuk a jövôben is,azzal kiegészítve, hogy határozott szán-dékunk európai uniós és visegrádi támo-gatást kérni ehhez az együttmûködéshez.

❙ Miben áll a másik projekt, amelyrôlszintén tárgyalásokat folytattak?

– A másik projekt, az egy olyan speciális ok-tatási csereprojekt lenne, melynek lényege,hogy fiatal, a zenei felsôoktatási intézmé-nyekbôl éppen kikerülô zenekari tagokatcserélnénk egymás között Európában, ezál-tal is szélesítve az ô horizontjukat. A cserefeltétele, hogy a pályakezdô fiatalnak márlegyen állása egy zenekarban. Azonos szó-lamokat cserélnénk, több zenekar között,így egyik zenekar „állománya” sem „csor-bulna”. Valami olyasmihez tudnám hasonlí-tani ezt a kezdeményezést, mint annak ide-jén a mesterlegények kötelezô vándorlásavolt. A fiatalok egy másik ország, egy másikzenekar, egy más életforma tapasztalataitveszik át, és evvel gazdagodva jönnek haza.Ugyanakkor a fogadózenekarnak is elô-nyére válhat ez a kezdeményezés, hiszenegy új színnel jelenik meg a palettáján, más-fajta iskolát, másfajta játékmódot ismermeg. Most éppen azon dolgozunk, hogy ezaz együttmûködés is megvalósuljon. AzISPA tehát ilyen módon tudja segíteni tag-jainak munkáját.

❙ Az ISPA elnökségi tagja után, most aZenekari Szövetség elnökét kérdezem:Ön szerint idén hogy alakul a magyarzenekarok finanszírozása?

– A magyar elôadó-mûvészeti közpénz-tá-mogatás az Elôadó-mûvészeti törvény ha-tályba lépése óta jóval áttekinthetôbb, jóvaltisztább, ráadásul stabilabb is. Mindez olyannehéz idôkben, mint amilyeneket már évekóta tapasztalunk, nagyon nagy támaszt je-lent. Szó sincs arról, hogy ez a törvény töké-letes lenne. A Zenekari Szövetségben is el-készítettük módosító javaslatainkat, ésreméljük, hogy fogadókészségre találunk ejavaslatokat illetôen is. Az Elôadó-mûvészeti törvény elsôsorban –sok más európai modellhez hasonlóan – azönkormányzati fenntartású együtteseket tá-mogatja. Kritériumokat állít fel a zenekarokszámára, amelyek a mai napig vitákat ger-jesztenek, hogy vajon helytállóak-e. A Ze-nekari Szövetségnek lennének ötletei, hogyjók legyenek ezek a kritériumok. Ennek atörvénynek sajnálatos módon azok a zene-karok a kárvallottjai, amelyek egyáltalánnem, vagy csak nagyon csekély mértékbenmûködnek együtt önkormányzatokkal.

❙ Gondolom, hogy a törvénynek ez a ki-tétele elsôsorban a fôvárosi zenekarokathozza hátrányos helyzetbe…

– Ezek kivétel nélkül fôvárosi zenekarok,tekintve, hogy a vidéki zenekarok mind-

egyike önkormányzati fenntartású. Nem vé-letlen, hogy az ô helyzetük kimondottanstabilnak tekinthetô. A fôvárosi székhelyûzenekarok közül van négy olyan, amelyneknagyon komoly nehézségekkel kell szem-benéznie. Ezek közé tartozik a ConcertoBudapest, a MÁV Szimfonikus Zenekar, azÓbudai Danubia Szimfonikus Zenekar és aBudafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekar.

❙ Milyen finanszírozási problémákkalküzdenek ezek az együttesek?

– A Concerto Budapest esetében a korábbifôszponzor, a Magyar Telekom bejelentette,hogy szponzorálási politikájában más irány-vonalat kíván követni, és egy – úgy gondo-lom korrekt – decrescendóval – a támogatásfolyamatos csökkentésével hagyott fel rész-ben vagy egészben az együttes szponzorá-lásával, miután a székházat a zenekartmûködtetô alapítvány tulajdonába adta.Ugyanakkor érthetô, hogy az együttes nemtalál a maga számára olyan jelentôs önkor-mányzati finanszírozást, mint a pécsi, vagya szegedi, vagy bármelyik másik, megye-székhelyen mûködô zenekar. Emiatt való-ban súlyos problémákkal küszködik, ha-sonlóan a Budafoki Dohnányi SzimfonikusZenekarhoz, vagy az Óbudai DanubiaZenekarhoz, hiszen azok az önkormányza-tok, amelyekkel ezeknek az együtteseknekközhasznúsági megállapodása van, megle-hetôsen szûkös mértékben tudják támogat-ni ôket. Emiatt, részben a már hivatkozotttörvény értelmében is, a központi támo-gatás is meglehetôsen csekély.

❙ Mi a gond a MÁV Szimfonikusoknál?– A MÁV Szimfonikusok esetében mindigarról a gyönyörû idealista gondolatról kellbeszélnünk, amelynek következtében az azenekar a háború után létrejött.

❙ Mi volt ez a gondolat?– Nem más, mint az, hogy egy hatalmasméretû állami vállalatnak nemcsak szemé-lyeket és árut kell szállítania, hanem kul-túrát is. Ez a gyönyörû hagyomány tartottafenn az elmúlt évtizedekben a MÁV Szimfo-nikusokat. Most, hogy a MÁV finanszírozá-sa kapcsán elég határozott kormányzatidöntésekrôl lehet hallani, a MÁV szimfoni-kusok vezetôségének nagyon erôs és ügyeslobby-tevékenységére van szükség ahhoz,hogy megmaradhassanak MÁV-szimfoniku-soknak.

❙ Több, korábban is központi fenntartásúfôvárosi zenekar egzisztenciája is meg-rendült azonban az elmúlt években….

05-20 8.3.2011 15:31

– Valóban. Nem említettük még a Rádió ze-nei együtteseit, amelyek jövôje – úgy gon-dolom – továbbra is bizonytalan.

Miért gondolja ezt, hiszen a nemrégibenhatályba lépett médiatörvény rendelke-zik a zenei együttesekrôl?

– Szakmai körökben lehet olyan – hivatalo-san eddig meg nem erôsített – híreket hal-lani, amelyek ezeknek az együtteseknek afenyegetettségérôl szólnak. Úgy gondolom,hogy akár a Rádió berkein belül, akár –részben – a Rádión kívül, de stabil foglal-koztatásra lenne esélyük, és stabil fenn-tartásra is, akkor örülnünk kell, mert egyhatalmas múltú és nagyszerû zenei intéz-mény megmaradásáról beszélhetünk. Eztazért tartom fontosnak megjegyezni, mertaz egyik szakmai pletyka – amely az inter-netes portálokon olvasható, és fórumozókmár vitatják is – az, hogy ha az Erkel Szín-ház újranyitására sor kerül, akkor elképzel-hetô, hogy a Rádió zenei együttesei részbenvagy egészben odaköltöznének. Ez azértörvendetes fejlemény, mert a közmédia áta-lakítása során nem lehet pontosan látni,hogy milyen mértékben lenne szükség azenei együttesek szolgáltatásaira a közmé-diumok számára. A Rádió aranykorában etekintetben a zenei együttesek napról naprakészítettek Z-felvételeket, kortárs mûveketrögzítettek szalagra, fennmaradó idejükbenpedig koncerteket adtak, turnékon vettekrészt és lemezfelvételeken is mûködtekközre. Mindezek következtében nagyonmegbecsült közszereplôi voltak a nemzet-közi zenei életnek.

❙ A Rádió korábbi vezetése már sokat tettezen együttesek kivéreztetésére…

– A Rádió elôzô vezetôsége véleményemszerint gyalázatos módon rövidítette megezeket a nagyszerû testületeket. Nagyonrossz hangulatot váltott ki, de legfôképpenmegszüntetett egy nemzetközi rangú, ki-váló oratóriumkórust. Jelenlegi létszámáttekintve ugyanis a kórus megmaradt részenem tudja vállalni nagy létszámot igénylôoratóriumok elôadását.Összefoglalva tehát, tisztázatlan a Rádió ze-nei együttesek funkciója, és a magam részé-rôl pártolok minden olyan megoldást,amely ezeket a kitûnô mûvészeket és eze-ket a kitûnô együtteseket biztonságba tud-ná helyezni.

❙ Úgy tudom a világhírû Gyermekkar léteis fenyegetett, pedig az ô „fenntartásuk”igazán nem kerül sokba…

– Igen, még nem említettük az „angyalo-

kat”, akik a kevés, világszínvonalú gyer-mekkórus tagjai és a Wiener Sängerknabenfiúkarával együtt emlegetik ôket. Ennek azországnak büszkének kellene lennie arra,hogy rendelkezik egy ilyen egészen rend-kívüli és kitûnô gyermekkórussal. Valóbanérthetetlen lenne, ha Kodály szülôhazájá-ban egy ilyen gyermekkart bármilyen mó-don megnyirbálnának, mert az, hogy meg-szüntessék, az fel sem merül bennem.Ráadásul az ô esetükben anyagi nehézsé-gekre hivatkozni több, mint nevetséges, hi-szen a gyerekek nem kapnak honoráriumot.Minimális költséggel jár a kórus fenntartása,erkölcsi és szellemi hozadéka viszont azország számára felbecsülhetetlen.

❙ Mitôl függ az Erkel Színház újranyi-tása? Ez egy ötlet, vagy konkrét tervek éselképzelések is ismertek erre vonat-kozóan?

– Hogy mi lesz az Erkel Színházzal, arról el-sôsorban nyilvánvalóan a Nemzeti Erôfor-rás Minisztérium illetékeseit kell megkér-dezni, illetve az Operaházhoz kirendeltminiszteri biztos tudna tájékoztatást adni.Én mindössze annyit tudok, ami a nyilvá-nosság elôtt eddig megjelent, illetve Hor-váth Ádám miniszteri biztos úrral egy ko-rábbi beszélgetés során szóba került azErkel Színház is. Ô akkor arról tájékoztatott,hogy neki személy szerint is, de a kormány-zatnak is ambíciója, hogy újra megnyíljék azErkel Színház. A jelenlegi tervek szerintrészben népoperai jelleggel, részben az ere-deti állapotot – értve ez alatt a hatvanas-hetvenes évek állapotát – visszaállítva, kon-certteremként is mûködne. Én ezzel azelképzeléssel messzemenôen egyetértek.Azt ugyan jelenleg nem látom, hogy pénzhonnan lenne ennek a tervnek a megvalósí-tására, de ha megvalósul akkor az mind-annyiunk örömére fog történni.

❙ Úgy emlékszem, hogy a kilencvenesévek elején egy japán befektetônek voltakhasonló tervei az épülettel…

– Igen. Amit tudhatunk az Erkel Színház kö-zelmúltbeli hányatott sorsáról, az elôszöregy japán befektetô volt a kilencvenes évekelején, amely projekt dugába dôlt. Ezt köve-tôen szintén egy befektetôi csoportról le-hetett hallani az elmúlt években, mely cso-port úgy vette volna birtokába az ErkelSzínházat, hogy ott nagyon jelentôs átalakí-tásokat végzett volna. Gyakorlatilag egynagy bevásárlóközpont, egy pláza épültvolna ott föl, amelyben az Erkel Színházmegmaradt volna, mint részegység, éventebizonyos számú elôadási lehetôséggel, a

Tháliához hasonló befogadó színházként.Úgy tudom, hogy ezek lettek volna a ter-vek, de azután ezek is szertefoszlottak. Je-lenleg – legutóbbi információim szerint – eza bizonyos népopera-koncertterem projektlátszik a horizonton. Mi több, még arról isbeszélt a miniszteri biztos úr, hogy a tervekszerint nemcsak a Rádió zenei együttesei,hanem más fôvárosi zenekarok is munká-hoz juthatnának ott. Mindez a lehetôség a je-lenleg kissé hektikus fôvárosi zenekari pa-lettát is valamivel harmonikusabbá tenné.

❙ A politikai döntéshozók – gazdaságiszakemberekre hivatkozva – mindig aztszokták ellenérvként felhozni, hogy egyekkora fôváros nem tud eltartani ennyiprofesszionális zenekart…

– Elsôsorban akkor merül fel ismételten eza kérdés, amikor a fôvárosi költségvetésbôlkétmilliárd forintot vesznek el a kultúratá-mogatásból, amikor patinás színház meg-szûnése van napirenden, amikor ki-ki amaga sajtóeszközeivel lármázza fel a közvé-leményt, azt hangoztatva, hogy tôle mennyipénzt vesznek el. Én úgy gondolom – ahogyezt 10-15 évvel ezelôtt is gondoltam –, hogyamíg a fôvárosi zenekarok koncertjeiremegtelnek a koncerttermek, addig nemszabad ezt a kérdést feltenni. Kollégáimmalnem gyôzzük újra és újra hangsúlyozni,hogy Magyarországnak kulturális élete, ésezen belül is a zenei élete, az egyik legin-kább makulátlan exportcikke, és az a szol-gáltatása, amely az ország megítélését alegrokonszenvesebbre képes formálni.Ugyanakkor ez a terület, ha az ország, vagya fôváros, vagy bármely város költségveté-sét tekintjük, akkor egészen eltörpül más,egyéb kiadásokhoz viszonyítva. Vagyisezeken a költségeken spórolni, egyet jelentaz országról korábban kialakult pozitív képrombolásával. Igaz ez Budapestre, igaz ezminden településre, és igaz ez az egész or-szágra. Én ennek fényében látom a fôvárosizenekarok finanszírozását, és úgy gondo-lom, hogy nincs az a nehéz idô, ami nyoma-tékos indokot szolgáltathatna a kulturális,és vele a zenei élet sorvasztására.

❙ Van egy olyan fôvárosi zenekar is,amelyik ugyan nem tagja a MagyarSzimfonikus Zenekarok Szövetségének,viszont annál hangosabb a médiakam-pány körülötte. A Budapesti Fesztiválze-nekar eddig elég jelentôs finanszírozás-ban részesült mind az állam, mind aFôvárosi Önkormányzat részérôl, deidén ennek a zenekarnak a támogatásais csökkent.



05-20 8.3.2011 15:31

❙ „A kultúra hozzájárulása az Európa2020 stratégia végrehajtásához” címûkonferencia, amelyet február 28–már-cius 1. között rendeztek a Magyar Tu-dományos Akadémián, szintén a kultú-ra fontosságára igyekszik felhívni afigyelmet, arra, hogy ez a terület mér-hetô hasznot is hozhat… Ezért lenne ér-demes például a zenei nevelésre is ko-molyabb összegeket költeni. Lát arraesélyt, hogy a jelenlegi helyzetben többpénz jusson erre a területre?

– A választ erre az a stratégia adhatná meg,amely a Magyarországon mûködô zeneka-rok jövôjét is érinti. A szimfonikus együtte-sek, a kamarazenekarok vagy akárcsak avonósnégyesek is mind saját értékkel bíróformációk, és nagy kár lenne bármelyikü-kért, ha annak a szemléletnek esnének

áldozatul, hogy luxus ennyi zenekart fenn-tartani, elegendô minden kategóriában egy-egy együttes… Én fontosnak tartom, hogy azérdeklôdôk megfelelô kínálatból válogas-sanak. Úgy gondolom, hogy minden együt-tes olyan sajátos értéket képvisel, olyan esz-tétikai üzenetet hordoz, amelyet csak azadott zenekar tud a legjobban megfogalmaz-ni. Véleményem szerint a zenekarok meglétepozitív kulturális hungaricum. Olyan sajá-tosságunk, amellyel kapcsolatban nem a fe-jünket kellene vakarnunk, hogy mit csiná-ljunk ennyi jó zenésszel, hanem megtalálniazokat a lehetôségeket, amelyek biztosítjákaz általuk igényelt pénzügyi fedezetet.

❙ Hogyan lehet erre a területre több for-rást szerezni?

– Több spekuláció létezik ezzel kapcsolat-

– A Budapesti Fesztiválzenekarról a Zene-kari Szövetségnek szûkösek az információi,gyakorlatilag mi is a sajtóban és az inter-neten megjelent információkból tájékozó-dunk. Mi azt olvastuk a Népszava január 17-kén megjelent számában, hogy a BudapestiFesztiválzenekar az idén kétmilliárd forint-ból gazdálkodik, tizenkét alkalmazottja van,és takarékossági okokból számlára foglal-koztatja a zenekari mûvészeket. Nem va-gyok jogász, de ha mi ilyet tennénk, akkorbennünket nagyon súlyosan szankcionál-nának a színlelt szerzôdéseket sújtó törvényalapján. Lehet, hogy nekik van valamititkuk, amit nagyon szeretnénk, ha megosz-tanának velünk, mert akkor jelentôsen köny-nyítenének a magyar zenekarok életén,amennyiben ez valóban törvényesen jár-ható út. Ezek a számok úgy gondolom ön-magukért beszélnek. Amikor kitûnô magyarszimfonikus zenekarok 300-500 millió fo-rintból gazdálkodnak, akkor kétmilliárd fo-rint nagyon jól hangzik. Ugyanakkor az ôesetükben is elvi és gyakorlati okokból isazt mondom, hogy minden kultúrától, ze-nekartól elvett pénz árt az országnak – köz-

vetlenül, vagy közvetetten –, de az általukközzétett adatok birtokában talán kisebbsokkhatást gyakorol a sajtóban megjelentmértékû elvonás, mint amit ez egy kitûnôPannon Filharmonikusok, Miskolci Szimfo-nikusok, vagy akár a Dohnányi Zenekarmûködésében okozna.

❙ Nagyon sokszor a minôséget hozzák felérvként a támogatás mértéke mellett,vagyis hogy a minôségi különbségek in-dokolják, hogy melyik zenekar milyenarányú támogatásban részesüljön…

– Amint az imént a dél-amerikai zenekarokkapcsán említettem, hogy mennyire mély atársadalmi beágyazottságuk, ezt azért el le-het mondani a magyar szimfonikus zene-karok egy jelentôs részérôl is. Nincs mérce,amivel két szimfonikus zenekar hitelesenösszehasonlítható lenne. Ez ugyanúgy igaza New Yorki és a Berlini Filharmonikusok-ra, mint bármely szerb, vagy azeri szimfoni-kus zenekarra. Természetesen léteznekolyan kritériumok, amelyek alapján be le-het nagyjából sorolni zenekarokat tág kate-góriákba. Ki meri azonban azt állítani, hogy

az a közel száz koncert, amelyet vidéki ze-nekaraink adnak egy-egy évben – ifjúságikoncert, bérleti hangverseny, megyei vagyregionális turné keretében, és külföldön is–, hogy ezekre nincs szükség. Ugyanis aminôség és mennyiség bonyolult viszonyaezekben az esetekben meglehetôsen egy-szerû. Azt a száz koncertet, a Miskolci Szim-fonikusok, vagy a Pannon Filharmoniku-sok, vagy a Szegedi Szimfonikus Zenekarhelyett, az égvilágon senki nem abszolvál-ná. Amikor a közpénzek elosztásáról vanszó, akkor úgy gondolom –, hogy eztmesszemenôen figyelembe kell venni. AzElôadó-mûvészeti törvény is ezt igyekezettméltányolni, amikor a kritériumrendszertmeghatározta. Ezért aztán, ha az a kérdés,hogy honnan kell elvenni, hogy egy maga-sabb minôséget támogassunk, akkor úgygondolom, hogy a legkevésbé olyan hely-rôl, ahol a kultúra és a mûvészet – ha nemis végvárai –, de olyan erôdítményei van-nak, amelyek helyén – ha a megvont támo-gatás miatt leomlanának – csak a puszta ûrmaradna.

Koreny Kovács Zsófia

9

ZENEI KÖZÉLETÜNK

„Kapcsolat azokkal, akikhez eddignem szólt a zene”Szôcs Géza szerint az együtteseknek nagyobb szerepet kell vállalniuk

a zenepedagógiában, a karitatív missziókban

A Nemzeti Erôforrás Minisztérium

kultúráért felelôs államtitkára, Szôcs

Géza úgy vélekedik, az együttesek

mind saját értékkel bíró formációk, s

meg kellene találni azt a pénzügyi

fedezetet, amely továbbra is biztosít-

ja a zenei sokszínûséget. Szerinte

a zenekaroknak nagyobb szerepet

kellene vállalniuk a zenepedagógiában,

valamint a karitatív missziós felada-

tokban. Ez is segítene abban, hogy

szorosabb kapcsolatba kerüljenek

azokkal is, akikhez eddig nem szólt a

zene… Az államtitkár nem tud azon-

nali megoldást az anyagilag ellehe-

tetlenült zenekarok gondjára, de

abban biztos, hogy az elôadó-mûvé-

szeti törvényt módosítani kell.

05-20 8.3.2011 15:31

ban. Fel kell hívni arra is a figyelmet, hogya zenei elôadó-mûvészet állítja elô alegfôbb, exportképes magyar árut. Szembekell ugyanis néznünk azzal, hogy a kul-turális érték, mint áru jelenik meg a társa-dalom elôtt. A számítások szerint a magyarGDP-ben valahol 9 és 10 százalék közöttvan az az összeg, amely a kultúrával össze-függésben keletkezik. Ezt szintén szemelôtt kell tartani. Ahogy azt is, hogy ugyangazdagok vagyunk zenekarok terén, amagyarországi zenekultúra és oktatás tá-volról sincs a feltételezett színvonalon. Aza – némileg paradoxon – helyzet állt elô,hogy nem roppant átfogó és alapos, máriskolás korban létrehozott zenei mûvelt-ségre alapul ezeknek a zenekaroknak aléte, hanem mindez éppen fordítva tör-tént… Elôreszaladtunk: hamarabb lettekvilághírû magyar elôadómûvészeink és ze-nekaraink, mint amennyire ez a zeneok-tatás rangjából, valamint a zenei mûveltségállapotából következne Magyarországon.Azt gondolom, hogy az egyik lehetséges úta zenekarok megmentésére az, hogy vál-laljanak együttesként, zenészekként is azeddiginél jelentôsebb szerepet a zenepe-dagógiától kezdve bizonyos karitatívmissziókig, ahol organikusabb, dinamiku-sabb, intenzívebb kapcsolat hozható létrea zene és azok között, akikhez mostanáig

a zene nem szólt. Egy csapásra két legyetszeretnék ütni. A zene megszerettetése,társadalmi léptékben való megjelenítése,valóságos társadalmi élménnyé változ-tatása a zenekarok életben maradási esé-lyeit is jelentôsen növeli.

❙ Sajnos azonban már most a megszû-nés szélére sodródott néhány nevesnagyzenekar is… Mi az azonnali meg-oldás? Mennyiben szükséges az elôadó-mûvészeti törvényen változtatni?

– Az teljesen biztos, hogy az elôadó-mûvészeti törvényt módosítani kell, denem emiatt, ráadásul nem fog olyan gyor-san módosulni, hogy megoldást jelentsenezeknek a zenekaroknak a gondjára, mégha sokan ettôl is várnak döntô fejleményt.Azzal lehetne orvosolni a gondot, ha valakibenyúlna az államkasszába, s kivennenéhány száz millió forintot, de most nemhitegetnék senkit sem azzal, hogy erre vanreális esély…

❙ Akkor azzal kell számolni, hogy ezekaz együttesek megszûnhetnek?

– Igen, ez minden szándékunk ellenére iselôfordulhat. Ami szomorú fejlemény, mégakkor is, ha azt feltételezzük, hogy a szóbanforgó zenészek más zenekarok tagjaikénttovább folytatják a zenei pályájukat.

❙ Említette, hogy az elôadó-mûvészetitörvény módosítását szükségesnek látja.Ezeket a változtatásokat egyeztetik aszakmai szervezetekkel?

– A zenei szervezetekkel még csak felületesdialógus indult el. A törvény méregfogaugyanis a színház- és táncmûvészet terüle-tén van. Amíg ott nem sikerül a kormányza-ti oldalon belül egyértelmû álláspontot ki-alakítani és elfogadtatni, addig nemakarunk újabb konfliktusokat hordozó kér-désekkel foglalkozni.

❙ Mennyiben szûkült a zenei területmozgástere azáltal, hogy a minisztériu-mon belül a zenei fôosztály szinte telje-sen „elfogyott”?

– A Zene- és Táncmûvészeti Fôosztály mára 90-es években beolvadt a Mûvészeti Fô-osztályba. Ennek azonban egyáltalán nemaz az üzenete, hogy a zenei terület nemugyanolyan fontos, mint a többi mûvészetiág, s hogy nincs kellô igény és érdeklôdés akormányzatban a zene iránt. Újra és újrastrukturálódnak az egyes osztályok, fôosz-tályok, betagozódik egyik a másikba, a leg-profibb, leghozzáértôbb munkatársakazonban maradnak. Hadd említsem megGerenday Ágnest, aki nagyon hosszú idejetölt be pozíciót a minisztériumban, és ezzela területtel foglalkozik.


ZENEI KÖZÉLETÜNKKULTÚRPOLITIKA

Az Európai Tanács tavaly júniusban fogad-ta el az Európa 2020 stratégiáról szóló ter-vezetet, amelynek alapvetô célja, hogy tízéven belül az Európai Uniót az intelligens,fenntartható és befogadó növekedés pá-lyájára állítsa. A magyar elnökség kiemeltcélja a kultúra terén az, hogy Tanácsi Kö-vetkeztetéseket fogadjon el arról, hogy akultúra hogyan tud hozzájárulni az Európa2020 Stratégia végrehajtásához. A TanácsiKövetkeztetések olyan dokumentum lesz,amelyet az Európai Unió minden, kultú-ráért felelôs minisztere elfogad, s amelyfôbb vonalakban kijelöli, hogy az EurópaiBizottságnak mit kell tennie annakérdekében, hogy a kultúra helyet kapjon astratégia végrehajtásában, és részesüljönannak forrásaiból is. A kétnapos, a Magyar

Tudományos Akadémián rendezett kon-ferencia résztvevôi négy szekcióban tanács-koztak. Az elsôben a befogadó növekedés-rôl volt szó, arról, hogyan erôsítsük meg akultúrának a társadalmi kohézióban, va-lamint a szegénység és a kirekesztés elleniküzdelemben játszott szerepét. A meghí-vottak között akadt, aki arról számolt be,hogyan segíthet a kultúra a fiataloknak azúj készségek elsajátításában, és szó esettarról is, hogy a fejlôdés elengedhetetleneszköze a kultúra. A második szekció témá-ja az intelligens növekedés volt, s ezen atehetséggondozásról, a kultúra és kreativi-tás szerepérôl hangzottak el elôadások. Egymásik szekcióülés a fenntartható növeke-dést taglalta, azt, hogy miként mozdíthatóelô a fenntartható kulturális fejlôdés, és a

A kultúra hasznaKétnapos konferencia lehetôségekrôl, stratégiai szereprôl

A kultúra hozzájárulása az Európa 2020

stratégia végrehajtásához címmel

rendeztek konferenciát Budapesten

február 28-án és március 1-jén.

A tanácskozás célja az volt, hogy

meghatározza a kultúra szerepét

az Európa 2020 stratégia sikeres

végrehajtásában, s szót ejtsenek arról,

hogy a kultúra nyújtotta lehetôsé-

geket hogyan lehet koncentráltabban

kihasználni a gazdaságban, az oktatás-

ban és a társadalmi cselekvés más

területein.

05-20 8.3.2011 15:31

❙ A zenekarok számára is lényeges, hogymi lesz az Erkel Színház sorsa. Ön ho-gyan vélekedik a teátrum jövôjérôl?

– Ebben a pillanatban olybá tûnik, minthaez az épület mindenki fantáziájában sza-bad préda volna. Megdöbbenéssel értesül-tem arról, hogy X. Y. már el is döntötte,hogy hogyan fog kinézni az Erkel mûsor-politikája, ki lesz a karmestere, ki lesz avezetôje… S az egész költségét illetôen isnagyon széles a szórás, a tervek 2 milliárdforinttól 18 milliárdig terjednek. Nagykérdés azonban, hogy ki fogja ezt a sum-mát kifizetni, honnan lesz mindennekanyagi fedezete? Én még ezelôtt egy-kéthéttel úgy ítéltem meg, hogy a minisz-tériumi forrásokból mintegy 2 milliárdforintra lenne szükség, ekkora összegbôlhelyreállítható és mûködtethetô a teátrum.Még most is úgy vélem, mindennek vanreális esélye, bár azért a kultúra területét issújtó zárolások aggodalommal töltenekel…

❙ Mennyiben érinti az elvonás a zeneiterületet? Jelentkeznek a megszorításokaz I. kategóriás zenekari pályázatoknális?

– Szerencsére azokat nem érinti…

R. Zs.


ZENEI KÖZÉLETÜNKKULTÚRPOLITIKA

kultúra hogyan könnyítheti meg a fenn-tartható növekedést. A negyedik szekció amérhetô növekedésrôl szólt. Ennek elôadóimegkíséreltek átfogó képet adni a kultúratársadalmi és gazdasági környezetre kifej-tett hatásainak felmérési lehetôségeirôl.

A konferencia sajtótájékoztatóján SzôcsGéza államtitkár hangsúlyozta, a tanács-kozás magyarországi megrendezése jelen-tôs kulturdiplomáciai siker. Beszélt arról is,hogy a kulturális és a kreatív szféra alkal-mas és kész arra, hogy hatékonyan hoz-zájáruljon az európai versenyképességhez.Hozzátette, mennyire fontos a kulturálissokszínûség, s hogy a társadalmi fejlôdés éskohézió erôsítése terén is megkérdôje-lezhetetlen a kultúra szerepe. AndrullaVasziliu kultúráért felelôs biztos úgy vélte,jobbak a kilátások az EU 2020 stratégia cél-jainak teljesítését illetôen, mint a korábbi,lisszaboni stratégia esetében voltak, mivelez a program csupán öt kiemelt célterületrefókuszál, a tagállamok pedig egyénileg dol-

gozzák ki nemzeti reformprogramjaikat.Különösen alkalmas pillanatnak ítélte amostanit, hiszen jelenleg az EU 2014 és2020 közötti költségvetésének elôkészítésefolyik, a tanácskozás pedig a kultúra fon-tosságára kívánja emlékeztetni a döntés-hozókat. Kiemelte azt is, hogy a kultúranagyon jelentôs gazdasági értéket képvisel.A kulturális terület az unió GDP-jének 3százalékát termeli meg, s az EU átlagos 1százalékos gazdasági növekedésével szem-ben a kulturális szektor az elmúlt idôszak-ban 3 százalékos bôvülést tudott felmutat-ni. Példaként említett egy szénbányát,amely miután beszüntette a mûködését, azeurópai uniós finanszírozásnak köszön-hetôen profilt váltott, kulturális központtáalakult, amely képzéseknek, rendez-vényeknek ad otthont. Gazdasági inkubá-torházként mûködik, ezer új munkahelyetteremtett, s magának a központnak apénzügyi forgalma is nagyon jelentôsösszeget tesz ki. A biztos asszony úgy vé-lekedett, hogy a kulturális fôvárosok szin-

tén jó hatással vannak a helyi gazdaságiéletre. Hozzátette, ki kell használni azt akomoly, uniós alapot, ami segítségükrelehet az ilyen fejlesztésekben. Közölte,hogy a tagállamok tisztán kulturális beru-házásokra is igénybe vehetnek strukturálisforrásokat, az Európa Kulturális Fôvárosa-projektek során például gyakran mûemlékfelújításokra is felhasználják ezeket apénzeket. Doris Pack, az Európai Parla-ment Oktatási és Kulturális Bizottságelnöke arról beszélt, hogy valóban pénz-igényes terület az oktatás és a mûvészet is,de mind többet és többet szeretnénekelérni. Fontosnak tartaná – ahogy a bi-zottság korábbi alelnöke, Schmitt Pál is –hogy a mûvészeti ágak nagyobb szerepetkapjanak az iskolai nevelésben. S hozzá-fûzte, az EP képviselôi jelenleg a kulturálisjavak digitalizációjának menetrendjén,valamint a szerzôi jogokról szóló irány-elveken is dolgoznak.

R. Zs.

05-20 8.3.2011 15:31

❙ Újraválasztották a zenekari igazgatóiposzton. Mit gondol, minek köszönheti,hogy ismét elnyerte ezt a pozíciót?

– Véleményem szerint elsôsorban annak,hogy az elôzô két ciklus igazgatói vállalásaitsikerre tudtam vinni, a következô öt év pe-dig nem a kísérletezés idôszaka Pécsett.Tapasztalt és az eredményei alapján meg-bízható vezetôt kerestek. Természetesen,ezt köszönhetem annak a bizalomnak, amitaz együttesben (93%-ban szavazott a pályá-zatomra a zenekar) és a képviselôtestület-ben élvezek, akik ellenszavazat nélkülválasztottak újra, a szakmai bizottság szin-tén egyhangú javaslata alapján.

❙ Immár 9 éve tölti be ezt a pozíciót azenekar élén. Visszatekintve az elmúltesztendôkre, melyek voltak a legnehe-zebb idôszakok, és milyen eredményeirea legbüszkébb?

– Épp az elmúlt idôszak legnehezebb fela-datai, kihívásai hozták végül azokat azeredményeket, amelyekre a legbüszkébblehetek. Korábbi igazgatói pályázataimhasonlóan a mostanihoz stratégiai mun-kák, amelyek jövôképet vetítenek elôre,konkrét megvalósíthatósági tervekkel,feladatokkal. Az elmúlt években Pécsett –sajnos polgármestereink tragédiáinak kö-vetkeztében – sokkal gyakrabban változ-tak a tulajdonost képviselôi személyek. Alegnagyobb nehézséget az jelentette, hogya zenekari célokat és részeredményeketrendre újabb és újabb városvezetéssel,közgyûléssel kellett elfogadtatni, a ze-nekar érdekében szükséges döntéseketelérni. A sikerem ebben az, hogy a zenekara megkezdett „pályán” maradhatott, min-den, az együttest érintô döntést egy-hangúan hozott meg az összes közgyûlés.A másik nehéz idôszak az EKF kapcsánlétrejött külsô, a folyamatok tényeit, kö-rülményeit csak részben ismerô, a várostés ennek mentén a zenekart is érintô vá-daskodások, kritikák, szkeptikus vélemé-nyek. Az igazi sikert is az EKF-nek köszön-

hetem, hiszen sok-sok munkám vanabban, hogy megépült a pécsi hangver-senyterem. A harmadik nehéz idôszak volta zeneigazgató-váltás az EKF elôtt háromhónappal, az évadnyitón. Senkinek nemkívánom azokat a heteket, azonban büsz-keséggel tölt el, hogy sikerrel tudtuk vala-mennyi 2010-es vállalásunkat teljesíteni.Nagyszerû közösség a Pannon Filhar-monikusoké.

❙ Úgy tudom, többször is el akartákcsábítani más együttesek, mégis mindigmaradt Pécsett…

– Valóban, többször felmerült, több zene-karhoz hívtak az elmúlt évek során, ami biz-tosan köszönhetô a zenekar sikereinek. Azén részemrôl azonban a sikerek alapja ép-pen az a tudatos, és stratégiai munka, amialapján vezetem ezt az együttest. A legutób-bi pályázatom pedig 2011. júniusáig szólt,erre szerzôdtem. Ez választ is ad arra, miértmaradtam Pécsett: mindaddig, amíg a pá-lyázatomban foglaltakat megvalósíthatónaklátom, miért mennék el máshova? És a kér-dés most sem idôszerû, hiszen megépült ahangversenyterem. Ha nem épült volnameg, akkor komolyan elgondolkoztam vol-na, hogy Pécsett maradok-e.

❙ Mennyiben változtak a zenekari igaz-gatói feladatai az elmúlt esztendôkben?

– Azt gondolom, hogy regionális zenekarigazgatójaként nem vagyok egyedül azok-kal a változásokkal, amelyeknek meg kellfelelni. A Dél-Dunántúlon, ahol a kultúra afejlesztési prioritások közé került, különö-sen nagy figyelem irányul arra, hogy egymûvészeti együttesnek nem csupán alkotnikell, hanem számos egyéb gazdasági, tár-sadalmi szerepnek, elvárásnak megfelelnie.Mûködését össze kell hangolni az oktatástólkezdve a turisztikai szolgáltatásokkal, vala-mint a különbözô, egyedi kulturális ajánla-tokkal, hiszen ahol a kulturális iparrafókuszált városfejlesztés indul meg, ott nemlehet elszigetelten mûködni.


ZENEI KÖZÉLETÜNK

Régi igazgató, új vezetô karmesterTovábbra is Horváth Zsolt irányítja a Pannon Filharmonikusokat

Harmadszor is Horváth Zsolt lett

a Pannon Filharmonikus Zenekar igaz-

gatója, mind az együttes, mind a

szakmai bizottság bizalmat szavazott

neki. Úgy vélekedik, nehéz idôszakon

van túl a társulat, hiszen az állan-

dóan változó városvezetéssel el kel-

lett fogadtatni a zenekar célkitûzé-

seit, emellett az EKF-fel kapcsolatos

nehézségekkel és a zeneigazgató-

váltás problémáival is meg kellett

küzdeniük. Viszont eddigi pályája

egyik legnagyobb sikerének érzi a

pécsi koncertterem életre hívását,

s a Kodály Központ miatt is döntött

úgy, hogy a több, különbözô meg-

keresés ellenére ennél az együttesnél

marad. A következô idôszakban

fontos feladatának tartja, hogy ciklu-

sának végére virtuóz, kimagasló szín-

vonalú szimfonikus zenekar legyen

a Pannon Filharmonikusok, és a pécsi

hangversenyterem felkerüljön Európa

zenei térképére. Változás is lesz az

együttes életében, hiszen júliustól

Peskó Zoltánt Bogányi Tibor váltja

a vezetô karmesteri pozícióban.

05-20 8.3.2011 15:31

❙ Milyen elképzelésekkel vág neki akövetkezô periódusának, hová szeretneeljutni a végén?

– Pécs azt tûzte ki céljául, hogy kulturális ér-telemben egy decentrum, zenei értelembenegy centrum legyen. A zenekar céljai ezzelösszhangban vannak, ennek érdekébenkezdte meg megújulását évekkel ezelôtt, ésezt a fejlôdési ívet kell befejeznie a kö-vetkezô ciklus végéig. A városunk márarendelkezik egy kiváló akusztikájú hang-versenyteremmel, egy magas színvonalúszimfonikus zenekarral. A cél, hogy egyedi,könnyed játékstílussal rendelkezô, virtuóz,kimagasló színvonalú szimfonikus zenekarlegyen a Pannon Filharmonikusok, és a cik-lus végére a közép-európai szinten ismert, azenei élvonalba tartozó együttessel ren-delkezô Pécs és a zenekarhoz kötôdô hang-versenyterem felkerüljön Európa zeneitérképére.

❙ Decemberben végre megnyitotta kapuita Kodály Hangversenyterem. Az Önegyüttese a rezidens zenekara ennek ateremnek. Miben jelent más feladatot ittjátszani, mint a korábbi helyszíneken, sa terem léte mennyiben hat a bérlete-zésre, a mûsorválogatásra?

– A terem akusztikájáról talán már minden-ki hallott, hogy rendkívüli. A régi helyszí-nekhez képest ezért nem is próbálom megérzékeltetni, hogy micsoda különbségetjelent. Az együttes rezidens zenekarként akomolyzenei kínálat meghatározója. Ez arégió egy viszonylag szûk piac, éppen ezértgondos mûsorszerkesztéssel és ütemezéssellehet programot kínálni, eladni. Az egészévet – nemcsak az évadot – eszerint szer-kesztjük a bérletes koncertek és egyedi,ünnepi hangversenyek összehangolásától acrossover koncertekig, fesztiválokig. A ze-nekar természetesen nem tud mindenigényt kielégíteni, azonban a vendégpro-dukcióknál is szükséges, hogy beilleszked-jenek az éves struktúrába, hiszen az ad hocprogramok veszélye a félház, vagy akár ér-dektelenség.

❙ Mennyiben alakította át a koncert-terem megléte az együttesen belülimûködést?

– Ez az intézmény eddig soha nem volt egyhelyen. Máshol próbált a zenekar, másholjátszott, máshol volt a menedzsment, ésmáshol egy külsôs jegyiroda. Ebben az épü-letben minden fizikai adottság megvanahhoz, hogy kiegyensúlyozottan folyjék amunka, rengeteg energia felszabadul azál-tal, hogy nem kell minden alkalommal a

színpadépítéstôl a hangszerek szállításáigmindent megoldani. A próba szünetébenakár a muzsikusok felugranak hozzám egy-egy problémájukkal, vagy a saját jegypénz-tárosaink azonnali jegyértékesítési informá-ciókkal látnak el.

❙ Készítettek már felvételeket a teremben,illetve a stúdióban?

– Igen, természetesen minden koncert fel-vétele archiválásra kerül, másrészt többkoncert anyagából készült DVD felvétel, és aközelmúltban – stúdiómunkában – elkészí-tettük az elsô hanglemezt is a Pécsi Szimfo-nietta kamaraszimfonikus együttesünkkel.A Kodály Központ kiváló stúdiótechnikávalrendelkezik, így mind a hangfelvételre,mind az utómunkára ideális körülményekközött kerülhet sor.

❙ Hogyan haladnak a terem akusztikájátérintô, apróbb finomításokkal?

– A termen fizikai változtatások nem történ-nek, ezek nem is szükségesek, a behan-golás idôszaka mindösszesen azt jelenti,hogy a hangvetô és a színpadrendszer vál-toztatásával létrehozható, valamennyilehetôséget kipróbáljuk, s megtanuljuk avonósnégyes kamarakoncertjétôl a barok-kon át a kórusokkal játszott, nagy appará-tust igénylô mûvekig.

❙ Mi volt azoknak a vendégmuzsikusok-nak a véleménye, akik már játszhattakaz új teremben?

– Nyugodtan kezdhetjük Maxim Vengerov-val, aki építészeti Stradivarinak nevezte atermet a nemzetközi sajtótájékoztatóján.Ránki Dezsô szavai kifejezik talán azt, amia legfontosabb: „minden hallatszik min-denhol”.

❙ Hogyan tudnak együttdolgozni aZSÖK-kel, azaz azzal a szervezettel,amely a Kodály Központban az üzemel-tetést, a programszervezést végzi?

– A ZSÖK és a PFZ együttmûködése jó éssegítôkész, ugyanakkor a könnyebb dolgamost a zenekarnak van, hiszen az üzemel-tetô szervezete jelenleg áll fel, az összesújonnan épült infrastruktúra üzemeltetésétez a szervezet végzi, és ebben rengeteg azösszehangolásra váró feladat.

❙ Idén ünnepli fennállásának 200. évfor-dulóját a Pannon Filharmonikusok.Milyen programokkal kívánnak tiszte-legni a jubileum elôtt?

– 2010. január 2-tól ünnepeljük a 200 évet100 héten keresztül, amely során 200 alka-

lommal találkozhat a közönség a zenekar-ral. A napokban vagyunk túl a 130. progra-munkon, nagyon sikeres újdonságokat istudhatunk magunk mögött. Az ünnepcsúcspontja az alapítónak, Lickl Györgyoperájának bemutatója lesz december 9-én,napra pontosan az alapító hangverseny 200éves jubileumán.

❙ Új korszak kezdôdött két esztendôvelezelôtt a Pannon Filharmonikusok életé-ben, amikor Peskó Zoltán vette át azenekar irányítását. Milyen lett ez az újegyüttes?

– Peskó karnagy úr az EKF elindulása elôttnéhány hónappal érkezett a zenekar éléreannak érdekében, hogy azt a szakmaimunkát, amelyet 2003-ben elkezdtünk és2011-ig befejezni kívántunk, a zeneigaz-gató-váltás mentén törés nélkül folytassaés befejezze. Személyében olyan múlttal éselismertséggel rendelkezô zeneigazgatókerült hozzánk, akinek szerepvállalásaalapját jelentette az elmúlt 2 évben végzettmunkának, az elmélyült és stabil mû-ködésnek. A közös munka 2011. júniusáigtart, amikor is egy újabb, rendkívül di-namikus fejezet nyílik a zenekar életében,amely új vezetô karmestert is kíván. Peskókarnagy úrral a 2009-ben kötött megál-lapodásunk szerint járunk el, és kölcsönöstiszteletben folytatjuk új vezetô karmester-rel az életünket.

❙ Ki lesz a zenekar új vezetô karmestereés milyen elvárások fogalmazódnak megvele szemben?

– Bogányi Tibor, a Finnországban felnôtt,fiatal, de már vezetôként is tapasztaltkarmester, aki jelenleg a Laaperanta-i Szim-fonikus Zenekar vezetô karmestere-mûvészeti vezetôje, de ugyanezt a posztotbetöltötte a Turkui-i Szimfonikusok élén is.Több hónapos elôkészítés, és szakmai„vizsgálódás” elôzte meg a felkérését, hi-szen a Pannon Filharmonikusok magasszínvonalú együttes, csakis olyan vezetôkarmester kerülhet az élére, aki felkészült-ségében, dinamizmusában, gondolatiságá-ban magáévá tudja tenni a zenekar céljait,ezeket mûvészeti megoldásokra tudja fordí-tani, és olyan zeneszakmai elképzelésekkelérkezik az együttes élére, amelyek a létezôproblémák releváns megoldási javaslata-ként szolgálnak. Eddig 4 közös koncertenvagyunk túl, és a zenekar Mûvészeti Ta-nácsának egyhangú támogatását bírvaköthettem Bogányi Tiborral szerzôdést avezetô karmesteri posztra.

R. Zs.


ZENEI KÖZÉLETÜNKPANNON FILHARMONIKUSOK

05-20 8.3.2011 15:31

❙ Hogyan alakul a Duna Palota sorsaaz elôzô – átmeneti – vezetôség távozá-sa óta?

– A jelenlegi vezetés megbízatása hat évreszól, amelyet elôzetes pályázat útján nyertel. Viszonylag szerény anyagi feltételekmellet tudják elkezdeni a munkát, azon-ban maga az a tény, hogy a kinevezésükhat évre szól, bizonyos biztonságot ad,egyben pedig lehetôséget arra, hogyhosszú távon tervezzenek.

❙ Mennyire elkötelezett az új vezetés akultúra iránt?

– A Duna Palota léte valóban sokáigbizonytalan volt. Az után a bizonyos média-visszhangos idôszak után jött egy kis eny-hülés, a régi igazgató távozásának és egy új– átmeneti – vezetôség kinevezésének kö-szönhetôen. A pályázat kiírása azonbancsak mostanában történt meg. Ennek ered-ményeképpen Bíró Ildikó nyerte el az igaz-gatói kinevezést. Megítélésem szerint na-gyon tisztességes pályázat volt. Komolyszakmai zsûri bevonásával, több forduló-ban bonyolította le az Állami Vagyonkezelôa pályáztatást. Az újonnan kinevezett veze-tôség nagyon komolyan veszi az intézménytradícióit. Alapvetôen a kultúra felôl közelítimeg az épület funkcióját. Szeretnék ugyanisazokat a régi hagyományokon alapuló kul-turális rendezvényeket feléleszteni, ame-lyek mindig is jelen voltak a Duna Palo-tában. Mindezt kifejezi az igazgatóhelyettesifunkció elnevezése is: mûvészeti és keres-kedelmi igazgató, ahol az elsô szó a mû-vészet. Ezt a feladatkört átmenetileg – mint-egy válságmenedzserként – Dolhai Istvánlátja el, aki a második kerületi KlebelsbergKultúr-kúria sikeres mûködtetésével márbizonyított ezen a területen.

❙ Ön szerint mitôl függ, hogy sikereslesz-e az újrakezdés?

– Az intézmény sorsában meghatározószerepe lesz annak, hogy az étteremüzemeltetését – ami jelenleg szintén pá-lyáztatás alatt van – ki fogja elnyerni, éshogy ez mennyiben lesz összehangolhatóa mûvészegyüttesek munkájával.

❙ Ez hogy függ össze?

– Az épület – mint általában abban a kor-ban a hasonló rendeltetésû épületek –alapvetôen egyetlen funkciónak kívántmegfelelni. Ez annyit jelent, hogy többkülönféle rendezvényt, mint például egybál vagy szimfonikus koncert, nem lehetpárhuzamosan, azonos idôpontban meg-rendezni, mivel túl nagy az áthallás és avendégek keveredése. Itt tehát nagyonelôrelátóan kell megtervezni az arányokat,vagyis hogy mikor, milyen idôszakban,milyen rendezvényre kerüljön sor, vala-mint, hogy melyek azok a rendezvényekamelyek egymás mellett is jól megférnek.Mindenesetre az kétségtelen tény, hogy aházat az a jegyár-bevétel, amit a szim-fonikus zenekar és a néptáncegyüttesközösen elôteremt, nem tudja eltartani.Mindenképpen szükség van tehát olyanprofitorientált tevékenységre is, amelybôlazután a kultúrát is valamilyen mértékbenvissza lehet finanszírozni.

❙ Ezek szerint akkor most még nem lehettudni, hogy sor kerülhet-e majd azenekarnál valamilyen mértékû fej-lesztésre? Gondolok itt hangszervásár-lásra, repertoárbôvítésre, fizetéseme-lésre, vagy akár új státuszokra, esetlegmegfelelô próbateremre…

– Jelen pillanatban a zenekart nagyonrosszul érintette az adótörvény módosítása,mivel olyan alacsonyak nálunk a fizetések,hogy a 100–150.000 forint körül keresômuzsikusainknak idén kevesebb marad aborítékban, mint az elmúlt évben. Ennekkövetkeztében elsôdleges feladatunk atûzoltás. Az elôzô vezetés alatt elvesztettükaz összes cafeteria rendszerû juttatást: aBKV-bérlettôl a ruha-pénzen át az étkezésitámogatásig. Nagyon terhes örökséggel ahátunk mögött kell tehát újrakezdeni. Az újvezetés legalább gesztusokban megpróbálvalamit tenni a munkavállalók érdekében,és bízunk benne, hogy ha valamifajta pezs-gés beindul a Duna Palotában, akkor az ami helyzetünkön is javítani fog.

– A pezsgés beindulását kiktôl várják?Kiket céloznak meg elsôsorban, inkább


ZENEI KÖZÉLETÜNKDUNA SZIMFONIKUSOK

A Duna Palotától a DunakanyarigA Duna Szimfonikus Zenekar régóta hánykódó hajója révbe érni látszik….

Másfél évvel ezelôtt, 2009 ôszén több

cikk is foglalkozott a Duna Palota

jövôjével, az akkori igazgató váratlan

leváltása kapcsán. Évek óta szóbeszéd

tárgya a patinás Palota esetleges

privatizálása is. Az egykori Lipót-

városi Kaszinó neobarokk épülete,

amelynek pódiumán többek között

Dvorák és Bartók is fellépett, fél

évszázad óta a Duna Szimfonikus

Zenekar belvárosi otthona.

Az eddigi vészterhes helyzet 2011-re

végre rendezôdni látszik.

Az új fejleményekrôl kérdeztük a

Duna Szimfonikus Zenekar mûvészeti

igazgatóját, Szklenár Ferenc

fuvolamûvészt.

ˇ

05-20 8.3.2011 15:31

a kerület, a Belváros lakóit, vagy tá-gabb vonzáskörben gondolkoznak?

– Ebben az évadban azt tapasztaltuk, hogya Zeneakadémia átmeneti kiesésével hang-versenyezô együttesként nagyon ma-gunkra maradtunk a városközpontban. Azévek óta visszajáró törzsközönségen túl –akik valamivel több, mint a kétharmadátteszik ki a vendégeinknek –, a fennmaradtjegyeket pillanatok alatt felvásárolják azérdeklôdôk, tehát gyakorlatilag mindig teltházasak a koncertjeink. Ennek a másik okaegyébként az, hogy a jegyáraink nagyonkedvezôek. Biztos azonban, hogy sor ke-rül emelésre. Ez azért veszélyes, mert atörzsközönségünk – ahogy más zeneka-roknál –, nálunk is fôként idôsebb embe-rekbôl áll, akiket mindenfajta áremelésnagyon érzékenyen érint. Ezért szerintemaz elkövetkezô években olyan progresszívkedvezményeket kellene majd alkalmaz-nunk, amelyek figyelembe veszik ennek aszámunkra nagyon kedves közönségréteg-nek az igényeit és a lehetôségeit.

❙ Ilyen örvendetes érdeklôdés mellettnem gondoltak arra, hogy egy-egy prog-ramot akár egymás után kétszer iselôadjanak?

– Két elôadásra akkor lesz lehetôség, ha aDuna Palotában létrejön egy olyan me-nedzsment, amely megfelelô reklámtevé-kenységgel képes lesz ennek a feltételeitmegteremteni. A zenekari adminisztrációnbelül ugyanis mi nem tudunk marketingtevékenységet kifejteni: ehhez nemrendelkezünk sem anyagi, sem személyifeltételekkel.

❙ Milyen szempontok alapján állítjákössze a bérletek programját?

– A bérleti programokat alapvetôen háromtényezô határozza meg. A vezetô kar-mesterünk, Deák András mellett megvan-nak a szintén nagyon kedves visszatérôkarmestereink, illetve vendégmûvészeink,akiket a közönség is és a zenekar is egy-aránt nagyon szeret. Ôk adják az egyikállandó, stabil elôadói bázisát a koncert-jeinknek. Hozzájuk társulnak azután azoka mûvészbarátaink, akik szintén tisztábanvannak a zenekar rendkívül spártai kö-rülményeivel, és elfogadják azokat a szû-kös anyagi feltételeket, amelyeket szá-mukra ajánlani tudunk. Nyitunk továbbá afiatal, pályakezdô tehetségek felé is. A ta-valyi évadban nagyon sok Fischer Annie

ösztöndíjas mûvésznek tudtunk fellépésilehetôséget adni. Sajnálatos módon azidén nagyon elkésett a pályázat kiírása,ezért a közönség gyakorlatilag majd csak abérletkampány után fogja megtudni, hogykik fognak fellépni. Mire a Fischer Annieösztöndíj-pályázatok elbírálása ugyanismegtörténik, addigra a közönségnél márott kell lenni a jövô évad szóróanyagának.Éppen ezért lehet, hogy érdemes lenneátgondolni a pályázat elbírálásának határ-idejét, ugyanis így a zenekarok nagyonnehezen fogják tudni foglalkoztatni anyertes fiatalokat, akik egyébként fan-tasztikusan tehetségesek és nagyszerû pro-dukciókat nyújtottak az elmúlt évben. Aharmadik pillér, amelyen a mûsorpoli-tikánk nyugszik, hogy évek óta van egynemzetközi karmesterkurzusunk, ahováEurópából és a Távol-Keletrôl érkeznekkarmester növendékek. Ôk, visszatérôkarmesterekként szeretik a zenekart ésszeretnének velünk együtt dolgozni. Azo-kat a karmestereket hívjuk vissza, akiknagyon frappáns, jó ötleteket javasolnak.Olyan mûveket hoznak el hozzánk, ame-lyekhez saját erônkbôl, a saját kapcso-latrendszerünk révén nem tudnánk hoz-zájutni. Legyen szó akár kortárs kom-pozíciókról, akár olyan mûveknek az elô-adásáról, amelyeket ôk a saját kultúrájuk-ból, a saját ízlésvilágukból kínálnaknekünk. Nagy vonalakban tehát ezek azoka pillérek, amelyeken igyekszünk a követ-kezô évadot felépíteni.

❙ A Duna Palotán kívül milyen egyébfellépési lehetôségeik vannak?

– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk,hogy a fellépéseink 70 %-át „házon belül”vagyis a Duna Palotában abszolválnitudjuk. Ennek számos elônye van, elsôsor-ban a kényelem, illetve a hangszerszállítás-sal járó kiadások megtakarítása miatt, jólle-het a saját próbatermünk korábbimegszûnésével a próbakörülményeinknem ideálisak. Hiányoznak ugyanis aszólampróbákra, egyéni gyakorlásra alkal-mas kisebb termek.

Örvendetes módon a Duna Palotán kívül isvannak szereplési lehetôségeink. A Mû-vészetek Palotájában például ifjúsági kon-certen és esti hangversenyen is fellépünk.Nagyon gyümölcsözô együttmûködésimegállapodásunk van továbbá Török-bálint Önkormányzatával, ahol önálló so-rozatot adunk a belvárosi koncertjeinkprogramjából. Jelenleg nyolc ifjúsági kon-

certet adunk a helyi iskolákban. A felnôttkoncertek egyelôre késôbbre halasztód-tak, az ismert gazdasági okok miatt.

Ezt a fajta együttmûködést a késôbbiek-ben több településre is szeretnénkkiterjeszteni, annak ellenére, hogy azElôadó-mûvészeti törvény értelmében tel-jes egészében állami fenntartású zenekar-nak számítunk. Emiatt nem részesülhetünkabból az úgynevezett önkormányzatikeretbôl, amelyet annak idején a dön-téshozók az önkormányzati fenntartásúzenekarok központi támogatására a Bel-ügyminisztériumhoz rendeltek. Ez ese-tünkben azt jelenti, hogy kizárólag az adotttelepülési önkormányzat szándéka, illetveanyagi, esetenként NKA-pályázati lehetô-ségei határozzák meg a zenekarunk támo-gatásának mértékét. Elképzelésünk szerintazonban jobban megtérül a felkészülés, haegy adott programot minél több helyen eltudunk játszani: a befektetett szellemi éskulturális tôke ugyanis több közösségszámára kamatozik.

Vannak visszatérô felkéréseink is, mintpéldául a Dunakanyarban, ahol általábankétévente kerül sor olyan különleges ren-dezvényekre, amelyekhez nagyon szívesentársulunk. Idén is lesz itt egy nyári hang-versenyünk, amelyen balettzenéket fogunkjátszani. Legközelebbi tervünk pedig Ma-gyarország történelmi székvárosait kívánjaösszekötni egy koncertsorozat keretében,Székesfehérvár, Buda, Visegrád, Esztergombevonásával. Más vidéki városokból isérkeznek alkalmi felkérések, amelyeknekmindig nagy örömmel teszünk eleget.

Kaisinger Rita


ZENEI KÖZÉLETÜNKDUNA SZIMFONIKUSOK

Eladó

egy

négyhúros

Rubner

bôgô.

+36/20

4868141

05-20 8.3.2011 15:31

❙ Hogyan értékelné ezt a nagyon sûrû, ésnagyon intenzív két hetet?

– A Nemzeti Filharmonikusok Zenekara ke-vesebb, mint két hét alatt tíz jelentôs né-metországi koncertteremben adott mindenesetben nagy sikert kiváltó, több ráadástkikövetelô hangversenyt. Már a turné felé-nél megkaptuk a legtekintélyesebb németügynökség, a Schmid ügynökség vezetôirészérôl a felkérést a következô, 2013-ashangversenykörútra. Ha ezeket az elemeketegymás mellé tesszük, úgy gondolom,önmagukért beszélnek.

❙ Erre a turnéra hogyan került sor,hiszen ha jól tudom, évek óta nem kon-certezett az együttes Németországban?

– Hosszú ideig nem kerülhettünk fel aSchmid ügynökség listájára, mert ott egymásik magyar zenekar volt, és úgy gondol-ták, hogy két magyar zenekarnak nem tud-nának elegendô fellépést biztosítani. Ahelyzet azonban változott, és nemzetköziügyekkel foglalkozó munkatársunk, KovácsKrisztina, egy nemzetközi menedzser-kon-ferencián két évvel ezelôtt kezdeményeztea kapcsolatfelvételt. Ennek következtébenjött létre ez a mostani, rendkívüli sikert ho-zó turné. Már most kaptunk nyári fesztivá-lokra szóló egyedi meghívásokat, illetve2013-ra egy hasonló, a legjelentôsebb né-met koncerttermeket érintô turnén veszünkrészt.

❙ Milyen mûvek szerepeltek a hang-versenykörút mûsorán?

– A Liszt-évre való tekintettel természetesenjátszottunk Liszt-mûvet is, a Les préludes-öt.

❙ Egyes kritikák tanúsága szerint, ez amû ma meglehetôsen megosztja a németközvéleményt…

– A felfokozott politikai helyzetre jellemzô,hogy a koncertrôl megjelent kritikák szintekivétel nélkül megjegyezték, hogy a Lespréludes egy szakasza a Wehrmacht film-híradójának kísérôzenéje volt. Ez szá-munkra, több mint hatvan évvel a háború

befejezése után különösnek tûnt. Mind-azonáltal rávilágított arra, hogy Németor-szágban még mindig napirenden van a há-borús szereppel való szembenézés, alelkiismerettel való számvetés, olyan gene-rációk részérôl is, melyek már jóval aháború után születtek.

❙ A múlttal való szembenézésnek ez azigénye a mostani korszakra talán mégerôteljesebben lenne jellemzô, mintkorábban?

– Nagyon különös, hogy Ferencsik János azÁllami Hangversenyzenekarral a hatvanas-hetvenes években szinte rendszeresen diri-gálta ezt a mûvet, de úgy tûnik Német-ország akkor még odáig sem jutott el, hogyezt egyáltalán szóba hozzák, ma viszontnyíltan beszélnek róla.

❙ A szólistákat és a programot az ügy-nökség választotta, vagy Önök java-solták?

– A két szólistát az ügynökség javasolta, amûsor pedig mint mindig, egyeztetés tárgyavolt. Ilyenkor mi adunk egy viszonylag szé-les választékot, az ügynökség jelzi a prefer-enciáit, aztán a végére kialakul egy közöseneldöntött program.

❙ Milyen volt a két szólistával valóegyüttmûködés?

– Mindenki számára nagyon nagy örömvolt. Lenyûgözô élmény volt Brahms Ket-tôsversenyében nemcsak együtt hallani,hanem együtt látni is Julia Fischert és DanielMüller Schottot. Szinte az volt az emberérzése, mintha egy mûkorcsolya-világbaj-nokságon a világbajnok-páros nyertes kûr-jét látná: olyan harmonikusan, olyan lenyû-gözô pontossággal, ugyanakkor poézisselmuzsikáltak együtt, hogy mind a zenekarimuzsikusok, mind a közönség kitörô öröm-mel fogadta ezeket a fiatal mûvészeket.Amikor pedig az egyébként kassai szár-mazású Julia Fischer nem tudott velünk tar-tani, akkor Dvorak GordonkaversenyébenDaniel Müller-Schott nagyon különlegesstílusú játékát élvezhettük.

❙ Miben nyilvánult meg ez a különlegesstílus?

– Ha arra gondolunk, hogy nem olyan ré-


ZENEI KÖZÉLETÜNKNFZ

Németországban vendégszerepelta Nemzeti Filharmonikus ZenekarFebruár közepén nagysikerû német-

országi hangversenykörúton vendég-

szerepelt a Nemzeti Filharmonikus

Zenekar, Kocsis Zoltán fôzeneigaz-

gató vezényletével. A turné során

10 német nagyvárosban léptek fel,

utolsóként a Berlini Filharmonikusok

hangverseny-termében. Két fiatal,

de máris világhírû vendégszólista is

közremûködött a turnén: Julia

Fischer hegedûmûvész, és Daniel

Müller-Schott gordonkamûvész.

A koncertek tapasztalatairól a

Nemzeti Filharmonikusok

fôigazgatója, Kovács Géza számol be.

A kép csak illusztráció a Nemzeti Filharmonikusok egy korábbi koncertjérôl.

ˇ

05-20 8.3.2011 15:31

❙ Ön a Liszt-év nagyköveteként nemcsaka saját együttesével lép fel, hanem szólis-taként és kamaramuzsikusként is, vala-mint más szimfonikus együtteseket isdirigál. Mik voltak ennek a fiatalokkaltöltött kéthetes periódusnak a tapaszta-latai az Ön számára?

– Ez egy rendkívül fontos kezdeményezés,mégpedig azért, mert visszaadja a zenekarijáték becsületét. Ennek köszönhetôen lehe-tôséget kaptam, hogy ráirányítsam a figyel-met arra, hogy nem feltétlenül a szólistapályafutás az egyedül üdvözítô. A nagytöbbség számára valószínûleg a zenekarban

való játék a reális perspektíva. Egyrészt ki-váló zenekari mûvésznek lenni legalábbakkora belsô kielégüléssel járhat, minthavalaki a folyamatos stressz – jóllehet sikerek– közepette egy állandó szólista pályát él,ami azért nem éppen könnyû életforma.Másrészt a zenekari muzsikusok állandóana világ legcsodálatosabb repertoárját játsz-hatják. Ez egy olyan perspektíva, ami szá-munkra természetesnek tûnik, de a fiatalok-kal meg kell éreztetni, hogy milyen az igazizenekari munka.

❙ Pontosan mit ért ez alatt?

– Azt, hogy hogyan érvényesül a kamara-zenei alapon álló együttmûködés olyanesetben, amikor nagy együttes játszikegyütt. Milyen lehetôségei vannak ennek anagy együttesnek, hogy olyasmit produ-káljon, amit egyetlen más hangszeren semlehetséges. Mindenesetre elmondható,hogy ezek a fiatalok ebbôl biztos, hogymegéreztek valamit, mert az összes próbaés elôadás errôl szólt. Arról a közös mun-káról, aminek egyik eredménye az a legma-gasabb rendû öröm, amit ezen a pályánegyáltalán érezni lehet.

❙ A próbaidôszak elején volt esetleg olyanérzése, hogy az ide beválogatott fiatalmuzsikusok a zenekari játékhoz esetlegnem ilyen attitûddel közeledtek, és hogyez késôbb, a próbafolyamat során javult?


ZENEI KÖZÉLETÜNKNFZ

gen, még a nagyon nyers, és a nagyonpattogós, férfias stílus uralkodott a vonós-hangszereknél, elsôsorban annál a gene-rációnál, amelynek egy nagyon keményjátékstílus volt az ideálja, akkor DanielMüller-Schott elôadásmódja kimondottanrégimódi, szinte már érzelmesnek számít.Mindenképpen inkább emlékeztetett Casalsjátékára, mint az ô fiatalabb pályatársaiéra.Itt jegyezném meg, hogy Kocsis Zoltán aversenymûveket is partitúra nélkül, emléke-zetbôl vezényelte – természetesen hibanélkül. Csajkovszkij ritkán játszott 2. – kisoroszavagy ukrán – szimfóniája, illetve Brahms

éterien gyönyörû, és ennek megfelelôenihletetten elôadott 4. szimfóniája egészítetteki felváltva a mûsort.

❙ A hangversenykörút utolsó állomása aBerlini Filharmonikusok hangverseny-terme volt. Gondolom ez nagy kihívástjelentett a zenekar számára, hiszen hajól tudom elôször léptek fel ebben a pa-tinás teremben…

– Életem végéig emlékezni fogok erre akoncertre, ahol a Brahms-szimfónia voltmûsoron. Az utána következô percekrepedig még inkább, hiszen negyedórásünnepléssel jutalmazta a közönség a

mûvészeket, akik végül két ráadássalhálálták meg a kitartó lelkesedést. Különörömömre szolgált, hogy a Fesztiválzenekaralapító elnöke, Marschall Miklós is jelenvolt ezen a koncerten, akivel nagyon barát-ságosan tudtunk egymással szót váltani.Nagyon kedves gesztus volt részérôl, hogyeljött a hangversenyre. Annak pedigkülönösen örültem, hogy ô is láthatta, hogynem csak az általa képviselt zenekar,hanem a Magyar Nemzeti FilharmonikusZenekar is ilyen kirobbanó sikert aratott avilág egyik legrangosabb koncerttermében.

K.K.R.

Eufónia – Közép-Európai IfjúságiZenekarMagyarország európai uniós elnökségi féléve és a Liszt Ferenc emlékév alkalmá-

ból a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem kezdeményezésére a

közép-európai régió öt zeneakadémiája fogott össze, és Eufónia néven közös

szimfonikus zenekart hozott létre. A budapesti mellett a grazi, bécsi, zágrábi és

ljubljanai, valamint meghívott vendégként a belgrádi és a bukaresti Zeneaka-

démia növendékei játszottak az EUfónia Közép-Európai Ifjúsági Zenekarban,

Kocsis Zoltán mûvészeti irányításával és vezényletével. A közép-európai hang-

versenykörút során elôször Budapesten, a Mûvészetek Palotája Bartók Béla

Nemzeti Hangversenytermében mutatkozott be az együttes február végén,

majd Zágrábban, Ljubljanában, Grazban és Bécsben is megismételte a prog-

ramot. A koncertek mûsorán Liszt Obermann völgye címû zongoramûve Kocsis

Zoltán szimfonikus zenekari átiratában, Dohnányi Ernô Gyermekdal-variációi

Lajkó István zongoramûvész közremûködésével, Bartók Béla Táncszvit

és Kodály Zoltán Galántai táncok címû mûve szerepelt. Mind a négy magyar

komponista annak a jellegzetes, közép-európai közegnek volt a képviselôje,

amely egykor politikailag is egységes területnek számított, s amelynek a rá

jellemzô sajátos mûvészeti gondolkodásmódja napjainkig meghatározó szerepet

játszik a régió szellemi életében. A közös munka tapasztalatairól és az azt

követô hangversenykörútról Kocsis Zoltán fôzeneigazgatót kérdeztük.

05-20 8.3.2011 15:31

– Bizonyára javult, de itt nem rutinos, ha-nem jobbára kezdô zenekari zenészekrôlvolt szó, akik a gyakorlatban tanulják megazt, hogy hogyan kell egy zenekarban vi-selkedni.

❙ Ilyen rövid – mindössze két hetes – pe-riódus alatt, hogyan tudta ezt meg-valósítani?

– Ha valaki olyan indíttatással jött, hogy énugyan szólista szeretnék lenni, de mostbeülök egy zenekarba muzsikálni, akkorarról kellett meggyôzni, hogy a zenekaripálya van olyan értékes, mint a szólistapálya. Ha nem ilyen indíttatással jött,akkor pedig azt kellett vele érzékeltetni,hogy ez a munka mindig érdekes kell,hogy legyen, vagyis hogy mindig érdekel-je ôt. Ne süllyedjen el úgy a tuttiban, hogyaz egészben úgy vesz részt, mint a rosszfutballkapus, aki csak akkor figyel a lab-dára, amikor az már a tizenhatoson belülvan.

❙ Ennek kapcsán milyen visszajelzésekérkeztek Ön felé a muzsikusok részérôl?

– Errôl ôket kellene megkérdezni. Az utolsókoncertünk Bécsben, amely az ottani rádió-,vagyis az ORF-Funkhausban volt, óriási si-kerrel zárult. A közönségsikernél is fonto-

sabb volt azonban, hogy a fiatalok olyanmódon tudták magukat összeszedni, mintegy valódi, összeszokott nagy együttes,amikor egészen komoly felelôsséggel állegy feladathoz. Azt merném mondani, hogyaz utolsó, tehát az ötödik koncertre valódizenekarrá értek össze. Ha most hallgatnánkmeg ôket, akkor teljesen másképp játszaná-nak, mint az elsô, a budapesti hang-versenyen. Igaz, hogy végig a turné soránmindennap tartottam próbákat, és ezekhosszú, részletekbe menô próbák voltak,nem pedig látszatpróbák.

❙ A közönség hogyan fogadta a produk-ciót és általában az együttest? Értem ezalatt, hogy mennyire volt nyitott a fiatalmuzsikusok iránt?

– A zágrábi, a ljubljanai, a grazi és a bécsiközönséget egyaránt jól ismerem. Ez nem aszokásos koncertlátogató közönség, vagyisnem a Musikvereinsaal közönsége voltBécsben, de a másik három városban a le-hetséges legjobb helyeken játszottunk, mintahogy itt Budapesten is, a Bartók BélaNemzeti Hangversenyteremben. Azt hi-szem, hogy nem ez számít, hanem valójábanaz, hogy a közönség pontosan olyan ová-cióval fogadta a koncert végén a Galántaitáncokat, mint amilyen ovációban a NemzetiFilharmonikusok Zenekarának volt része az

ezt megelôzô németországi hangverseny-körúton. Vagyis értették a mûsor koncep-cióját. Valószínûleg meglepôdhettek azon,hogy ahhoz képest, hogy ezek a fiatalokigazából még nem tekinthetôk felnôttmuzsikusnak, milyen profizmussal nyúltakpéldául a Bartók-mûhöz. Vagyis a siker nemmaradt el. Tulajdonképpen ez egy igazi,komoly koncertsiker volt, tehát semmikép-pen nem befolyásolta az, hogy esetlegrelatív mércével mértek volna bennünket.

❙ Lesz-e folytatás, hiszen már több ilyennemzetközi ifjúsági zenekar mûködik avilágon, nemcsak Európában, hanemmás kontinensen is.

– Mindenképpen kell, hogy legyen foly-tatás, mert ez egy nagyon fontos kezdemé-nyezés. Nagyon-nagyon fontos dolog minéltöbb fiatal zenésszel megéreztetni azt, hogymilyen is a színvonalas zenekari munka.

❙ Az Ön számára mi volt ennek a két hét-nek a legmaradandóbb tanulsága?

– Teljesen igazat adok Claudio Abbadónak,aki nagyon nagy súlyt helyez a még nö-vendék vagy már pályakezdô fiatal muzsi-kusokkal való zenekari együttmûködésre.

K.R.ZS.


ZENEI KÖZÉLETÜNKEUFÓNIA

FOTÓ

:PET

ÔZS

UZS

A

05-20 8.3.2011 15:31

❙ A Hungarofest Liszt-programjai közöttjócskán akadnak rendhagyó koncertek,s szokatlan az is, hogy a KöztársaságiElnöki Hivatal oldalán szintén Liszt-muzsikát hallgathat a látogató, emellettböngészhet az emlékév különbözô ren-dezvényei között. Milyen különlegessé-geket emelne még ki a programoksorából?

– Úgy vélem, a külföldi fellépések bôségesszáma is elég szokatlan, hiszen júniusig el-érjük, hogy közel ezer magyar mûvész mu-tatkozzon meg a nemzetközi pódiumokon.A temérdek lehetôségben egyébként az isközrejátszott, hogy ebben a félévben éppenMagyarország tölti be az Európai Unió soroselnökségi posztját. Így ez az idôszak lehetô-ség ad olyan koncerttermek meghódításárais, ahol magyar mûvészek eddig ritkán lép-tek pódiumra. S annak is örülök, hogynagyon széles a paletta, minden európainagyvárosra jut egy-egy elôadónk. Az unióselnökség így a kultúra csekély finanszí-rozási lehetôségei ellenére is újabb kapukatnyitott. Természetesen emellett mindazt,ami az Erkel-Mahler év kapcsán sikeresvolt, folytatni kell. Így szeptember elejénismét lesz például zenés korzó az Andrássyúton. Viszont azt is nagyon lényegesnek tar-tottuk, hogy ne csak a koncerttermekbenhangozzék fel Liszt muzsikája.

❙ Elérték azt is, hogy Schmitt Pál köztár-sasági elnök legyen a rendezvény fôvéd-nöke…

– Örömmel vállalta ezt a feladatot, s való-ban igyekszik számos koncerten jelenlenni, ami sokat segít abban, hogy még na-gyobb nemzetközi figyelmet keltsenek aprogramjaink. De arra is ügyeltünk, hogyhabárki felhívja a Hungarofestet, akkor a hí-vásvárakoztatás alatt Liszt-zenét hallhat.Reményeink szerint néhány hónapon belülsikerül megállapodnunk a támogatóval, sakkor Liszt-játék jelenik meg egy olyan ter-

méken, amelyet a gyerekek naponta fo-gyasztanak. Ez valóban újdonság. Nagyonlényegesnek tartom ugyanis, hogy a Liszt-év kapcsán szólítsunk meg mindenkit, agyerekektôl az idôsekig. Adjunk rá lehetô-séget, hogy valóban megismerkedjenek azeneszerzô életmûvével. Ezzel ugyanis úgyvélem, az elmúlt években adósok marad-tunk. Aki nem eleve kultúrafogyasztó, aztnem szólította meg, nem motiválta senki,hogy ismerkedjen ezzel a területtel. Ezért istaláltuk ki, hogy nyáron, amikor márfelépül a szegedi szabadtéri színpad, demég nincsenek felállítva a széksorok,ingyenes Liszt-koncertet rendezünk. Ahangversenyen népszerûbb alkotások isfelhangzanak. Lesznek emellett családiprogramok, interaktív totó, arra törek-szünk, hogy valóban közelebb vigyük azemberekhez Lisztet. Reményeink szerintnagy érdeklôdést kelt majd a csodagyerekprogram is.

❙ Wunderkind címmel Sopronban tarta-nak errôl szimpóziumot márciusban…

– Igen, de ehhez – ha sikerül megterem-tenünk a megfelelô anyagi hátteret – azOrigóval közösen elindítanánk egy nemzet-közi csodagyerek-kampányt. A 12-13 éveskorosztálynak szóló felhívásra bármilyenhangszerrel lehet jelentkezni, s a felvétele-ket a Videa-ra kell feltölteni. A közönségszavazhat a legjobbakra, akik közül szak-mai zsûri válogatja ki majd azokat, akikkoncerten is muzsikálhatnak. A terveinkszerint Liszt születésnapján, október 22-énhirdetünk eredményt, s a gyôztesek január1-jén kiváló mûvészekkel lépnek pódiumra.A nemzetközi gyermekzenekar megalapítá-sával szeretnénk hagyományt teremteni.

❙ Gondolom, Hungarofestként nagyszerepük van a Liszt-év koncertjeinek,programjainak a koordinálásában,abban, hogy milyen együttesek, mû-vészek szerepelnek…


ZENEI KÖZÉLETÜNKHUNGAROFEST

„A komolyzenét élvezniis lehet”Balatoni Monika a Liszt-év különleges programjairól, közönségnevelésrôl

A Hungarofest Nonprofit Kft.

kreatív igazgatója, Balatoni Monika

szereti a szokatlan megoldásokat, s

igyekszik rendhagyó koncertekkel,

elôadásokkal megszólítani a közön-

séget. Úgy véli ugyanis, hogy azon

a publikumon kívül, amelynek tagjai

egyébként is rendszeresen járnak

hangversenyekre, a Liszt-év rendez-

vényeivel újabb közönségréteget

is el kellene érniük. Lényegesnek

tartja, hogy az ifjúság körében szin-

tén felkeltsék az érdeklôdést a zene,

a zenetanulás iránt.

05-20 8.3.2011 16:19

– A külföldi partnerek között akad, aki egy-értelmûen jelezte, mely zenekart kívánjafelléptetni. Mi arra törekedtünk, hogy minélsokszínûbb legyen a kínálat, s a fiatal tehet-ségektôl az ismert mûvészekig, mindenkimegmutathassa tudását. Egyébként a kü-lönbözô tematikák, Liszt öt arca alapjánválogattunk. Ennek a munkának én a végénérkeztem, a Liszt-év elôkészítése már meg-történt, a korábbi vezetés felügyeletével, aHungarofest Klassz irodájának javaslataialapján. Ezeket a programokat igyekszünkmost kiegészíteni az újabb ötletekkel.

❙ Említette a szûkös büdzsét. Ezek szerinta programokhoz folyamatosan keresnekszponzorokat is.

– Így van. Nagyon szeretném, ha el tudnánkérni azt, hogy mint Németországban, a na-gyobb cégek számára itthon is presztízs-kérdés legyen egy kulturális esemény támo-gatása. Ahogy az is lényeges, hogy aprogramok kommunikációjára is jussonpénz. Hiába rendezünk rangos esemé-nyeket, ha ezeknek a híre nem jut el azemberekhez. A tervezés fázisában erre iskell forrásokat szánni. Ebben van egyéb-ként a legnagyobb restanciánk, amit most –amennyire lehet – igyekszünk behozni.Fontos a szorosabb együttmûködés is a kul-turális újságírókkal. Lehetôséget kell nekikadni arra, hogy új formákat tudjanakfelfedeztetni olvasóikkal egy-egy eseménykapcsán. Ahogy közös munkára kell töre-kedni a zenepedagógusokkal is. Szeret-nénk, ha lenne egy olyan nap, amikoregyütt zenél az ország, az iskolába járó

gyerekek. Mi ennek a koordinálásában,promóciójában tudunk részt venni. Az or-szágot aktivitásra kell serkenteni. Nem biz-tos persze, hogy a Liszt-évben minden si-kerülni fog…A legnagyobb újításnakegyébként azt tartom, hogy arra törek-szünk, ne csak az jöjjön a rendezvé-nyeinkre, aki egyébként is hallgat komoly-zenét. Ne mondjunk le a többiekrôl,azokról sem, akik nem ennyire jártasakebben a zenei mûfajban! Legyen tisztábanazzal mindenki, hogy a Tom és Jerry soro-zatban a II. Magyar rapszódia hangzik fel…

❙ Ezt szolgálják a különleges program-jaik…

– Tényleg az a cél, hogy más területekrôl isjöjjenek érdeklôdôk. A híres Liszt-Chopinvacsorának megvan a menüsora, s az is,hogy milyen zenéket játszottak egymásnak.Ha sikerül a szponzorációs hátteret megte-remteni, szeretnénk ezt rekonstruálni.Sztárchef készítené a vacsorát, s biztos lesz-nek majd olyanok, akik a fôszakács miattjönnek, de talán Liszt muzsikájához is kedvetkapnak. Készíttetünk emellett az Ipad-ekreletölthetô Liszt-tartalmakat is. Ezt a kommu-nikációs csatornát ugyanis szintén szeret-nénk Liszt népszerûsítésére használni…

❙ Lengyelországban a Chopin-év alattzenélô padok szórakoztatták azokat,akik leültek néhány percre pihenni…

– Sajnos a nyomukba sem érünk, hiszen alengyelek négyszer annyit költöttek csakkommunikációra, mint amennyi a mi egészéves költségvetésünk. Azért nekünk is van-

nak zenélô foteljeink, amelyek Liszt zenéjétjátsszák, igaz Brüsszelben, a Justus Lipsiusépületben, amelyet mindig az aktuális soroselnöki tisztet ellátó ország dekorálhat. Deazért nálunk is vannak zenélô fotelek, igazBrüsszelben… Ha mi annak a programsoro-zatnak, amelyet a Chopin-év kapcsán ren-deztek, csak egynegyedét megvalósítjuk,akkor már elégedettek vagyunk. S tudom,nagyon fontosak a nemzetközi konferen-ciák, a találkozók, a különbözô versenyek,a szakmai háttér, de ezeknek a gondjait aLiszt-év nem oldhatja meg...

❙ Emiatt döntött például úgy, hogy nemtámogatja a PEARLE-konferenciát?

– Nem én döntöttem így. Nálam már azelôterjesztett javaslatok között sem szere-pelt. Az egyébként is megvalósuló progra-mokhoz nem mindig tudtunk támogatástadni, a forrásainkat fôleg olyan rendezvé-nyekre fordítjuk, amelyek e nélkül nem mû-ködnének, s szorosan kötôdnek a Liszt-évhez. Ezzel nem akarjuk egyetlenprogramnak sem megkérdôjelezni a minô-ségét… Tényleg szembe kell azzal nézni,hogy másfajta kommunikációra van szük-ség, a programok promotálására többet kellkölteni, hiszen a kultúra is termék… Aközönségnevelés szintén lényeges, ezért ishívtunk életre olyan sorozatokat, mint aMillenáris Csoki-koncertjei, ahol a kicsikszívesen gyûjtik a pecséteket, örömmel jár-nak a rendezvényekre.

❙ Bayreuthban a Wagner-kultuszhozhozzátartozik A Rajna kincse csokoládévagy Az istenek alkonya-tea is…

– Szeretnénk nyitni a Liszt Ferenc téren együzletet, ahol ilyen különleges termékeketvásárolhatnának az érdeklôdôk. A jegyérté-kesítés mellett többek között Liszt bonbonis kapható majd, melyet a Gábriel Manufak-túra készít a zeneszerzô emlékére, valaminta Liszt-év hivatalos borát, a Heimannpincészet egyedi címkével ellátott Szekszár-di kadarkáját is megvásárolhatják majd azérdeklôdôk. Lesz képeslap, puzzle… Ezt islényegesnek tartom. Akárcsak azt, hogy necsupán a muzsikán keresztül mutassuk beLisztet. George Sand, Chopin és Liszt vonat-kozásában októberre színdarabot íratunk,amelyet a bemutatót követôen folyama-tosan játsszunk majd. Úgy vélem, olyanrendhagyó rendezvényekkel kell a közön-ség elé lépni, amitôl a publikum rádöbben,a komolyzenét élvezni is lehet….

R. Zs.


ZENEI KÖZÉLETÜNKHUNGAROFEST

Maratontól a csoki-koncertekig

Liszt Ferenc öt különbözô arcát: az ünnepelt világsztárt, a zongoravirtuózt, a ma-

gyar világpolgárt, a keresztény gondolkodót és a zenepedagógust igyekeznek

bemutatni a Liszt-év sorozatai. A különbözô tematika alapján tervezett koncer-

teken a nagyzenekarok is jelentôs szerephez jutnak. Az emlékév programjai között

akad májusban Liszt-maraton a Millenárison, amelynek fellépôje a Concerto Buda-

pest. A Musica Sacra sorozatban, szintén májusban a Debreceni Filharmonikusok és

a Debreceni Kodály Kórus Liszt Missa solemnisét adja elô a Fôvárosi Fôplébánia-

templomban, Pad Zoltán vezényletével. Nyáron a Miskolci Nemzetközi Operafesz-

tiválon hangzik fel Liszt Don Sanche címû operája a Miskolci Szimfonikus Zenekar

közremûködésével, s ezt a darabot Bayreuthban, a Stadthalléban is bemutatják

júliusban. A Csoki-koncertek sorozatában, a Millenárison szeptemberben fellép az

Óbudai Danubia Zenekar. Októberben a MÁV Szimfonikusok adnak hangversenyt a

Mûvészetek Palotájában, Cigányzenétôl a rapszódiákig címmel, s a koncert mû-

vészei között van Herczku Ágnes, Balogh Kálmán és Mocsári Károly. A dirigens

Takács-Nagy Gábor. Szintén októberben, a Bartók Béla Nemzeti Hangverseny-

teremben tartják Gyenyisz Macujev zenekari zongoraversenyét, amelynek az Óbu-

dai Danubia Zenekar a közremûködôje.

05-20 8.3.2011 15:31


KRITIKA

Nemzeti Filharmonikusokjanuár 12.

A Ferencsik-bérlet 3. koncertje Dvorák-est volt, mûsorán a h-moll gordonka-versennyel és a IX., „Újvilág”-szimfóniá-val. A hangversenyt a szólista, a 60-asévei végén járó Natalia Gutman tette em-lékezetessé. Régi idôk emlékét varázsoltaa pódiumra; napjainkban a mûvészek leg-többje alkalmazkodik a „korszellem” elvá-rásaihoz, tehát kommunikál a közönség-gel (nemegy külföldi szólista szavakkal ishangot ad örömének, amiért játszhatott aBartók Béla Nemzeti Hangversenyterem-ben). Gutman nyilvánvalóan azért lépettpódiumra, hogy megszólaltassa Dvorákversenymûvét. Meggyôzôdése szerint aszólistáé a fôszerep, ezáltal kikényszerí-tette, hogy a zenekar kísérje játékát. Ko-csis Zoltán számára szokatlan lehetett,hogy ezúttal rá a koordinátor felelôsség-teljes szerepe hárult, amennyiben az ôelôrelátásától függött, hogy sikerül-emindig pontosan „együtt lenni” a zene-karnak a tempóegységrôl meglehetôsensajátos véleményt képviselô szólistával.Gutman érzelmekre és intellektusraegyaránt ható interpretációjában mindentémának, frázisnak, motívumnak megvana maga tempója, amelyben ideálisanvalósítható meg a teljes értékû kifejezés.Ebbôl adódóan kezelte viszonylag szaba-don a tempót, ami viszont kétségkívülmeggyôzô volt. Öröm volt érezni, milyenintenzitással képes kitölteni a szokatlanulvisszafogott tempót is (másként: az inten-zív kifejezéshez ennyi idôt tartott szük-ségesnek, éspedig nemcsak technikailag,az eljátszáshoz, hanem az elhangzottakfelfogásához, követéséhez is). A zenekar-nak nagyon kellett figyelnie, s ennek megis volt az eredménye – ritkán éreztükcsak, hogy „elbeszél” egymás mellett aszólista és az együttes. Érdemes megem-líteni az elôadás dinamikai árnyaltságát;Gutman mert szélsôséges dinamikávalleheletfinoman is játszani – ilyenkor Ko-csisra hárult a feladat, hogy visszafogja akíséretet, s ezt az igyekezetét többnyiresiker koronázta. Érdemes regisztrálni aközönség reflektálását: mindhárom tételtlélegzetvisszafojtva hallgatta – ennek„ára” a tételközi szünetekben való hosz-szas „lazítás” volt. A versenymû megkívánta koncentráció

több szempontból is jót tett a Nemzeti Fil-harmonikusoknak; a játékosok a szimfó-niában megbecsülték a nagyobb szabad-ságot, s a legtöbb zenekari szólóállástényleges szólista-igénnyel valósult meg. Egy megjegyzés: a hangversenyen nem-csak diákok, hanem kifejezetten „gyere-kek” is szép számmal voltak jelen (a rá-adás elôtt a karmester megszólítása különkitért erre) – példaszerû viselkedésükékes bizonysága annak, hogy mûködik azene varázshatalma, s hogy az értékesmuzsika korhatár nélküli. A közönség-utánpótlásról való gondoskodásnak ezt amódját – jól megválasztott mûsorral –sokkal hasznosabbnak tartom, mint a(kétségkívül nem nélkülözhetô) meg-célzott közönségréteg képzelt igényétkielégítô, többnyire félmegoldást ered-ményezô „tematikus” illetve korosztály-programokat. Jó lenne, ha a rövid (di-cséretesen kétnyelvû) mûsorismertetôn isérzôdnék az igényesség szándéka.

Concerto Budapestjanuár 14.

A Richter-mesterbérlet második estjénmegtöltötte a Bartók Béla Nemzeti Hang-versenyterem színpadát a nagylétszámúegyüttes (az I. hegedû szólamábanmesszirôl öt, korábban vagy máskor kon-certmesterként tevékenykedô kiválóságotvettem észre). Keller András vezényleté-vel Glinka Ruszlán és Ludmilla-nyitánya,Csajkovszkij b-moll zongoraversenye ésSosztakovics V. szimfóniája szerepelt.Ezúttal örömmel regisztrálhatjuk, hogy anyitány nem esett áldozatul a „bemelegí-tés”-nek; elismerésre méltóan gyôzte azenekar a gyors tempót. Nem tûnt haj-szoltnak a muzsikálásuk; ha egyetlenjelzôvel kellene jellemeznem, az „önfe-ledt”-et választanám. Üde hangzásbangyönyörködhettünk, de nyilvánvaló: azelôadóknak erre aligha futott az idejébôlés a figyelmébôl. Nekik a száguldás örö-me maradt, ami nem kevés, fôként, hahozzávesszük, hogy mindez biztonságospályán történt, nem kellett tartaniuk ki-siklástól, akadályoktól. Jóllehet hajlanékarra, hogy a zene rendszeres lélegzésétbiztosítandó, érdemesnek tartanám a ki-csit mérsékeltebb tempót – de belátom: agrandiózus mûsor beharangozásaként jo-gos volt az ilyen figyelemfelkeltô kezdés.

Borisz Berezovszkij szólójával Csajkovsz-kij b-moll zongoraversenye kétségkívül aprogram „húzószáma” lehetett. A zeneba-rátok képzeletbeli komolyzenei toplistájánmindig elôkelô helyet elfoglaló verseny-mûvet felületesen tekinthetjük „köz-ismertnek”, ugyanakkor, jelentôs interpre-tátoroknak hála, a szakmai hallgatóság ismindig talál benne újabb felfedeznivalóta maga számára. A melódiagazdagság ön-magában gyönyörködtetô, ugyanakkoraz eredeti hangszín-ötleteknek, a hang-szerelés kidolgozottságának köszönhe-tôen ténylegesen megunhatatlan a mû.Ezen az estén Zénon mozgással kapcso-latos második paradoxonja jutott eszem-be, Akhilleusz és a teknôs esete, a szólistaés a zenekar viszonyát illetôen. Kétségte-len, hogy a méltán világhírû szólista anya-nyelvi szinten beszéli a Csajkovszkij-mu-zsikát. Ebbôl adódik, hogy játékánakkísérete korántsem egyszerû, mert szo-katlan agogikái szinte eleve reménytelenhelyzetbe hozzák a zenekart. Ugyanakkorviszont Berezovszkij már-már gálánsanfigyelmes muzsikus; figyel a zenekarra,kiváltképp a kamarazenei érzékenységûszakaszokban. De ha már ez feltûnik,korántsem alakulhatott ki tökéletesösszhang. Míg a nyitányban a nagy lét-szám nem nehezítette el a hangzást, aversenymûben korántsem lehetett elvárnivillámgyors reflektálást a karmester moz-dulataira. Voltak bizonytalan fráziskez-detek, csak a folyamatok közben öntu-datosodó formálások – mindenesetre,fegyelembôl és figyelembôl jelesre vizs-gázott a Concerto Budapest. Berezovszkijjátékában az a leginkább megkapó, hogyfantasztikus pianisztikus képességeivel akifejezés szolgálatába állított eszközökkelél; technikai nehézséget nem ismerôjátékával mindig a szerzôi szándékot, amûvet szolgálja. Billentéskultúrája vál-tozatos, gazdag – a legnagyobb hangerôkedvéért sem kell erôlködnie, s a lehelet-finom díszítô-fordulatok sem sikkadnakel.Ráadásként rövid részletet ismételtekmeg – érezhetôen kissé módosított elô-adói koncepcióval. A mûsor második részében SosztakovicsV. szimfóniája adta az est újdonságát ahallgatóságnak. E mû, amelynek lényegimegismerésérôl a keletkezési körül-ményei (a fogadtatása körüli sztorik)

Hangversenykritikák

21-27 8.3.2011 15:43


KRITIKA

mindmáig elterelik a figyelmet, érett-szépelôadásban csendült fel. Karmester ésegyüttese a kottára koncentrált – s a zene-irodalom-ismeretükbôl adódó többletértô interpretációt eredményezett. Komo-lyan vehettük tehát a felcsendülô hangzá-sokat, felfedezhettük a neoklasszicizálószándékot. A nagy élményt jelentô zon-goraverseny után talán fárasztónak (vá-ratlanul komolynak) tûnhetett ez a félidô– de aki nem csupán a szép hangzások-nak akarta átadni magát, intellektuálisélvezetet lelt a plasztikus formákban, apartitúra színeit teljes gazdagságukbanvisszaadó, értô muzsikálásban. A befek-tetett munkát kétségkívül megérte azeredmény – a produkció méltán került amesterbérlet sorozatba!

Óbudai Danubia Zenekarjanuár 15.

Egy naptári év szünet után ismét bérletteljelentkezett az Óbudai Danubia Zenekar,s szükségbôl erényt kovácsolva, új hely-színnel bôvítve a budapesti koncerthall-gatási lehetôségeket. A „Danubia +NEMZETI bérlet” a Nemzeti Színházbainvitálja hallgatóit, többszörös haszonnal:a színházlátogatók is kedvet kaphatnak azenehallgatáshoz, a koncerttermi közön-séget pedig színházba csalogatja. A prog-ram tovább szélesíti a potenciális érdek-lôdôk skáláját: a Hófehérke és Amerika(valljuk meg, eléggé blôd „plakát”-jelle-gû) cím Kocsák Tibor, Gershwin és Bern-stein muzsikáját ígérte. Miközben az elôadómûvészi gyakorlat-ban a specializálódás korjelenség, hason-lóképp megvan a lehetôsége az „allround” szemléletmódnak is. Az ÓbudaiDanubia Zenekar annakidején ifjúsági ze-nekarként indult (minôségét jelezte, hogymegkapta a Nemzeti Ifjúsági Zenekar ki-tüntetô címet és státuszt), repertoár-bôví-tésre való hajlandóságát már korábbansejtette (a népzene irányába, többek kö-zött a Muzsikás Együttessel való együtt-mûködéssel) – most pedig a jazz felékalandozott. Ez a tendencia sem elôzmé-nyek nélkül való; mindenesetre, a ma-gyar-amerikai mûsor tetszetôs vállalko-zásnak tûnt. A 2004-ben az Erkel Színházban bemuta-tott Hófehérke és a 7 törpe balett igazicsaládi sikerprodukció lett; a többgenerá-ciós közönség körében osztatlan tetszéstaratott az ifj. Harangozó Gyula meg-álmodta produkció. Kocsák Tibor szvitetírt a balettzenébôl – ezt hallhattuk nyitó-

számként (mivel közelebbi információnem állt rendelkezésre, ezúttal „jogos”volt, hogy az egyik hatásos tétel után fel-csattant a taps… – talán érdemes lett vol-na informatívabb mûsorismertetôt adni).A Silló István irányításával felcsendülôszvit csakúgy, mint a folytatás, azt példáz-ta, hogy az együttes a szó nemes értelmé-ben véve profi; a technikailag könnyû ját-szanivalót sem becsülte le, sôt, megtaláltaazokat a „csatornákat”, amelyek jóvoltá-ból úgy tudott muzsikálni, hogy a játéko-sok is élvezték, miközben a közönségetszórakoztatták. Gershwin Kék rapszó-diájában maguk is zenehallgatóvá váltak,amikor a Creative Art trió játszott, sakusztikusan is „átjött” az a lelkesedésük,amellyel Vukán György partnerségétélvezték. Elkönnyítô középrésznek tûn-tek a szünet után a dalok, számomra ke-véssé tûnt meggyôzônek a Porgy-beliSummertime és a West Side Story-beliduett „összekomponálása”, még akkor is,ha ezáltal a töredezettség megszüntetéselett volna a cél. Az Egy Amerikai Párizs-ban vérpezsdítô hangjaival csendült ki azest, amely remélhetôleg ismét ráirányítjaaz érdeklôdés reflektorfényét az utóbbiidôben érthetôen, de méltatlanul háttérbeszorult zenekarra. Mert a képzeletbeli minôségmérô tovább-ra is erôsen kileng játékuk hallatán.Országos szinten is a legjelesebbek közétartoznak a zenekar „mindentudó” hege-dûszólamai: amikor a játszanivaló lehetô-séget kínált, megzendítették gyönyörûcantilenáikat, az emberi énekhangotidézôen dalolva, azzal a többlettel, hogytüdejük kapacitása végtelen, tehátbehatárolatlan terjedelmû melódiákkalképesek elvarázsolni közönségüket,máskor oly érzékeny-pontos kíséretrôlgondoskodtak, mintha egyetlen központiakarat kivitelezné tucatnyi hangszeren apizzicatókat, s folytathatnánk a végtelen-ségig az igényes muzsikálásról tanúskodókonkrétumokat. A hegedûk kiemelése azegyébként összességében is remekegyüttesbôl azért indokolt, mert világvi-szonylatban is ritka, hogy egyazon –általában elsôdlegesen dallamjátszó prím– szólam bármilyen textúrában pontosanmegtalálja a saját helyét-funkcióját. Könnyû szerep jutott az elsôsorban szín-házi zenekarokkal dolgozó Silló István-nak: a nemcsak képzett, de lelkes ésfogékony, ráadásul jó humorérzékkelrendelkezô zenekari tagok remek együtt-mûködô partnerek, akik önként adjákkidolgozott-megformált szólamukat a kö-

zösen kialakítandó, a karmester általösszefogott Egész megszólaltatásához,bármilyen stílusú, mûfajú, „fajsúlyú” ésterjedelmû darabok/tételek esetében.

Budafoki Dohnányi Zenekarjanuár 16.

Prokofjev-Csajkovszkij mûsor, vastap-sokkal – tömören ez az Universitas-bérlet4. estjének mérlege. Dian Tchobanov ve-zényelte – nem elôször – a BudafokiDohnányi Zenekart, az est szólistája a 20éves, tajvani-amerikai Chun-Wen Huangvolt. Dian Tchobanov karmesterkéntHollerung Gábor szellemi rokona; túlazon, hogy mozdulatviláguk is hasonló, afolyamatok végigkövetése, a játékosok-kal való kapcsolat-teremtés gesztusvilágais azonos tôrôl fakadt zenei gondolkodás-módról tanúskodik. A Rómeó és Júlia 2.szvitben Prokofjev zenéje minden lépték-ben karakterizáltan csendült fel, s amitalán még fontosabb: mindig lélegzett azene, egy-egy új formai-tematikus egységmindig „indult”, nem pedig csupán elkez-dôdött. Amiben Tchobanov elmarasztal-ható, az a beintések pontossága – ponto-sabban, az a szándék, hogy a különbözôhangképzésû hangszerek számára egy-aránt lehetôvé tegye a pontos kezdést.Kellô „aviso” híján néha lehetetlenné válta pontos hangindítás. Mozdulatvilágánakmásik problematikus sajátossága, hogymiközben zsigereiben érzi a halk, tündér-léptû muzsikát, oly picit mozdul pálcájahegye, hogy az hangulatfestésnek tökéle-tes, de tényleges-gyakorlati irányításnakkevés! Hogy a zenekar mégis sikeresenvette az akadályokat, az annak a szám-lájára írandó, hogy szuggesztív atmoszfé-rát teremtett; olyan lendülettel követte aformarészek egymásutánját, hogy magá-val ragadta a muzsikusokat, akik akárszemkontaktus nélkül is képesek lettekvolna vele együtt valósítani meg azimmáron közössé vált elképzeléseket.Hangulatokban, karakterekben gazdagtételek sorjáztak a szvitben, lebilin-cselôen. Felfokozott figyelem jutott Csaj-kovszkij Hegedûversenyének a másodikrészben, amikor a koránál fiatalabbnaktûnô szólista megjelent. Chun-WenHuangnak szavazta meg különdíjként abudapesti zenekari esten való fellépést a2009-es Sion-Valais Nemzetközi ZeneiVersenyen az együttes, amikor elôszörjátszottak együtt Svájcban. Ezen túl a Juil-liard School növendéke a versenyt is

21-27 8.3.2011 15:43


KRITIKA

megnyerte, játékát hallgatva, méltán. Anyitótételben még érzôdött az erôs kon-centráció, de a késôbbiek során oldódotta szólista belsô feszültsége, olyannyira,hogy egy-egy kivételesen sikerült részlet-nél önkéntelenül elmosolyodott. Játékáthallgatva bárki megbizonyosodhatottarról, hogy a zenének nemcsak az értése,hanem az érzése is országhatárok, sôt,kontinensek-feletti – a szólista nemcsaktechnikai perfekciójával nyûgözte le hall-gatóságát, hanem azzal a gyönyörködtetôhangzással, amelyet csak olyasvalaki ké-pes létrehozni hangszerén, akinek vansaját elképzelése a mûrôl. Közismertnektekinthetô, zenetörténeti örökzöldrôl lé-vén szó, nem az újat-mondás volt az el-sôdleges feladat, hanem olyan hangzás-kép létrehozása, amely bármely hallgatótképes gyönyörködtetni, akármilyenmélységben ismerte korábban a verseny-mûvet. Az Olasz Kultúrintézet dísztermeezúttal teljes-értékû koncertteremkéntfunkcionált, a közönségre sem lehetettpanasz. Hogy a nyitótételt követôenönkéntelen tapsviharban tört ki, ezúttalaligha kárhoztatható – így reagált a várat-lanul erôs élményre. A záró mûsorszám meglepetése az volt,hogy az 1812 – nyitány elôadásában tár-sult a zenekarhoz a VIII. kerületi Dohná-nyi Zeneiskola fúvósegyüttese, ily módonegészen kivételesen „megemelve” a nyi-tány egyébként is diadalittas befejezését. Általában a legjobb produkciókra zene-igazgatója, Hollerung Gábor vezényleté-vel képes a zenekar. E régi szabályt erô-sítô kivételként tarthatjuk számon ezt ahangversenyt – a befektetett munka re-mek teljesítményt eredményezett, amelyremélhetôleg hasonló jellegû folytatásrakészteti a muzsikusokat.

Concerto BudapestJanuár 30.

A Karajan mesterbérlet 4. elôadásánakdirigense és szólistája Sir James Galwayvolt. Ezt ígérte a meghirdetett program, sa fuvolamûvésznek az eddig csupán fel-vételek alapján lelkes tisztelôje utolsó pil-lanatig azon izgulhatott, hogy bárcsak nejönne közbe valami. A kérés meghall-gatásra talált, s Sir James életnagyságbanmegjelent a Bartók Béla Nemzeti Hang-versenyterem pódiumán. Merészen kétversenymûvet játszott az elsô részben(Mozart D-dúr és Mercadante e-mollfuvolaversenyét), majd Schubert h-moll,

„Befejezetlen” szimfóniáját vezényelte.Játéka problémát-nem-ismerô volt, magá-tól értetôdôen megformált frázisok sor-jáztak, magvas dallamok és könnyed dí-szítôanyagok váltották egymást – s hogyvalószínûleg nehéz lehet ilyen természe-tességgel eljátszani e szólamokat, arrainkább csak utólag gondolt az elvarázsolthallgató. Mert mindent feledtetôen jelen-idejû, a szó legnemesebb értelmében apillanat zenéje volt valamennyi hangja, sa belôlük összeálló, különbözô nagyságúfelületek egymásutánja. Öröm volt észlel-ni, hogy nincs összeegyeztethetetlen, mi-nôségi különbség a (bármikor készített)hangfelvételei és mostani élô elôadásaközött. De az igazi csodát nem ez jelen-tette!Hosszú ideje hegedûs-karmester áll aConcerto Budapest élén, s annak ellené-re, a hegedû-szólamok gyakran adtakokot az elégedetlenségre. Most megtört ajég! Talán épp azért, mert nem a hangszerfelôl, hanem a zene oldaláról közelített aszólista, megtáltosodtak a zenekar ma-gas-vonósai. Voltaképp teljesen mindegy,hogy mivel érte el a szólista-karmester – alényeg az, hogy a hangszerrel kapcsola-tos gondjaikról és mûgondjukról egyarántmegfeledkeztek a zenekari vonósok, és afafúvósok legszebb pillanataival veteke-dô minôséggel énekeltették hangszerü-ket. Galway külön figyelmet fordítottarra, hogy az elôadás során ne sikkadja-nak el a játékos mozzanatok. Amikor oda-fordult a prím-szólamhoz, számíthatott aremek muzsikusok teljes aktivitására.Történt mindez úgy, hogy sokdimenziósábrázolás mintájára mélysége-magasságalett a történések valamennyi mozzanatá-nak. Valahol „átbillent” a hangzás, elérveazt a színvonalat, amely felett nem szokásapró konkrét kifogásokat sem keresni,sem találni! Hallgattam az önfeledt muzsi-kálást, és nem tudtam betelni vele. Sokanvoltunk így – nem véletlen tehát, hogymindkét félidôt ráadások sora zárta. Azviszont teljességgel érthetetlen a szá-momra, hogy a búcsúzó ráadások elôttmiért nem szándékozott hangolni (akárcsak a biztonsági kontroll kedvéért)hangszerét a szólista. Persze, ettôl mégnem dôlt romjaiba a korábban megérde-melten kialakult kedvezô kép… csak éppszükségtelen lett volna ez a realitások ta-lajára visszarángató, „kijózanító” hangzás,amely egyúttal arra is figyelmeztetett,hogy mindenféle hangzó csodák megszó-laltatásának szigorúan materiális feltételeiIS vannak.

MÁV Szimfonikus Zenekarjanuár 31.

Az évad mûsortervének áttekintésekor aválasztékosság volt szembeszökô – habárszinte hagyománya van annak, hogy aMÁV Szimfonikus Zenekar idôrôl-idôreszokatlan-váratlan muzsikákkal lepi meghallgatóit. Azzal nem is lenne baj, fôképp,ha arra gondolunk, hogy az ínyencsé-gekhez szokott közönséget elôítéletektôlmentes zenehallgatásra neveli. Vagy talánmégis, amikor egyre-másra nyilvánvalóhiányérzettel hagyjuk el az Operettszín-házat vagy a Festetics-palotát. Amikor ahallottak megmérettek, s könnyûnek ta-láltattak – mármint a közönség szempont-jából. Amikor elég volt beülni és várni aszép hangok özönét (és ha „másmi-lyenek” is jöttek, lehet zavartan körül-nézni, csalódottan, boldogtalanul). Azígéret valahol nagyon mélyen talán min-den mûsorösszeállításban benne rejlik –de az utóbbi idôben zenekarunknál rit-kán teljesedik ki. Az 1951-ben komponáltKis szvit tekinthetô ugyan kortárs szerzôdarabjának (Lutoslawski 1994-ben hunytel), de sohasem volt modern, vagyis vala-mi újat mondani akaró. Néptáncokon ala-puló szvitmuzsika, ami leginkább azokérdeklôdésére tarthat számot, akik sajátkörnyezetében is találkoztak a tételeketihletô népi táncmuzsikával. Rózsa MiklósBrácsaversenyének magyarországi bemu-tatójáról emlékezhetünk az est szólistájá-ra, Gilad Karnira. Ezen a hangversenyenaz izraeli brácsamûvész azt az átiratot ját-szotta, amelyet neki ajánlott 2009-benJoël Jenny. Prokofjev Rómeó és Júlia –szvitje csendült fel, salaktalanul szép brá-csahangon, viszonylag szûkös dinamikaikeretek között, de annál árnyaltabban. Akarakterek éltek, a táncjáték ismert dalla-mai szinte elénk varázsolták a látványt –de ez is alig jelentett többet igényes hát-térzenénél. Reménykedhettünk, hogy a„nagy durranást” szünet utánra tartogatjaa zenekar – Bernstein Divertimentójánakelsô hangjaiig. Az ismertetô írója, FenyôGábor visszaidézte 1983-as koncertélmé-nyét, amikor a Müncheni Rádiózenekar aszerzô vezényletével frenetikus sikert ara-tott e mûvel. Én is szerettem volna „nosz-talgiázni” a koncerten – de nem sikerült.A hatás elmaradt, a poénok döglött ak-nákként mutatkoztak. Ezt a darabot (ésvalószínûleg másokat is) talán csak akkorlenne szabad elôadni, ha a játékosok értika tételekben rejlô humort, s képesek úgymegszólaltatni szólamukat, hogy az

21-27 8.3.2011 15:43


KRITIKA

összeálló zenei anyag élményt jelent-hessen a hallgatóságnak. Mariusz Smolijcsupán összerendezte a szólamokat, smintha úgy gondolta volna, hogy a kidol-gozott részletek összessége önmûködôenhatni fog. Lehet, hogy három évtized alatt„beporosodott” a mû, annyit változott avilág, hogy a frappáns bernsteini ritmus-és metrumjátékoknak már egyetlen mo-solyra húzódó száj sem jut? Merem remél-ni, hogy ilyen általános következtetéstnem kell levonni a kulturált unatkozástkiváltó elôadásból. A Gershwin Porgy és Bess címû operájá-nak ismert dallamaiból összeállított Cat-fish Row sem rázta fel a „zsibbadásbanveszteglô” közönséget. A játékosok játszottak – a hallgatók hall-gattak. Ennél több kell ahhoz, hogyemlékezetes maradjon egy hangverseny.

Duna Szimfonikus Zenekarfebruár 4.

A Tavaszi bérlet második elôadása nem-csak ritkán hallható mûvekkel, hanem kétremek szólista bemutatásával ajándékoz-ta meg hallgatóit. Mendelssohn Hebridáknyitányát követôen Csáki András szólójá-val csendült fel Rodrigo Aranjuez con-certója. Szakmai életrajzát tekintve, a 30éves gitármûvész pályakezdete egy-értelmûen sikeres: idôrôl-idôre módosula nemzetközi versenyeken elért díjainaka száma (jelenleg a tíz I., nyolc II., két III.helyezésnél és számos különdíjnál tart). Akülöndíjaknak, továbbá a Junior Primadíjnak köszönhetôen, idôrôl-idôre kon-certezik, ám többnyire szólóestek kereté-ben. A versenymû-repertoár kialakításá-hoz és bôvítéséhez elengedhetetlen azenekar – s ezért örvendetes, hogy ilyes-fajta fellépésre is lehetôséget kapott. Mertfontos, hogy sokoldalúan bontakozhas-son ki verseny-szereplései és tanítási gya-korlata mellett elôadói habitusa is, hiszenaki akár csak egyszer is hallotta, megbi-zonyosodhatott arról, hogy Csáki Andrástkorántsem a „versenyistállók” díszei kö-zött kell számon tartani, hanem remektechnikai felkészültségû, érzékeny mu-zsikusként is. Akár szólódarabot játszik,akár zenekarkísérettel gitározik, jellemzô-je a tiszta felépítésû formálás, és az, hogyakkor is hallja a harmóniákat, amikoregyszólamú dallamából bontakoznak ki.Dvorák Amerikai szvitje után a brazil NeyRosauro Marimbaversenye jelentette azest fináléját. A szólista a 20 esztendôs, a

detmoldi fôiskolán tanuló Vitkóczi Mik-lós volt. Fiatal korát meghazudtolóan ki-forrott hangszeres, több verseny-gyôzelemmel rendelkezik ô is. Mintkülföldön tanulónak, neki is hasznos ahazai koncert-lehetôség – s csak dicséretilletheti a zenekar vezetôségét, a programösszeállítókat, amiért erre az estre kétfiatal szólistát hívtak meg. A Duna Szimfonikus Zenekar létszámát aDuna Palotában a pódium nagysága kor-látozza; a kisszámú vonóskar azonbanderekasan helytáll a „hazai terepen” – aszólamok kiegyenlítettségének fô okaiközé tartozik, hogy valamennyi elôadófelelôsséggel játssza szólamát, s a vonós-szólamok összeszokottak. Vezetô karmesterüknek, Deák Andrásnakelég volt szinte csak a gesztusok folyama-taként vezényelni az együttes régi reper-toárdarabját, a Hebridák nyitányt – denyilvánvalóan kialakult valamennyi mû-sorszám megtervezett hangzásképe apróbák folyamán. A koncerteken ritka-ságszámba menô versenymûvek eseté-ben további feladatot jelentett a kíséretfunkciójának a betöltése; ráadásul mind-két mûben vannak olyan helyek, ahol aszólista agogikáit követôen igencsakkényes belépésekre kerül sor. Ezek több-ségét is jól vette az együttes (a marimba-verseny nagy sikere kapóra jött, hogyjavítási kísérletet tegyenek a versenymûIII. tételével). Miként a saját szólam iránti felelôsség,úgy az is rendkívül szimpatikussá tette ajátékosokat, ahogyan átadták magukat azáltaluk ritkán játszott muzsikának. Élvez-ték a stiláris kirándulásokat, az aszim-metrikus metrumokat – általánosságbanelmondható, hogy teljes jelenléttel mu-zsikáltak. Ilyen esteken mindig sajnálattal tölt el,hogy a hangversenylátogató közönségnagyrésze egy-egy zenekar mellett kö-telezi el magát. Egyelôre csupán a DunaSzimfonikus Zenekar hallgatóságánaktudott bemutatkozni a két fiatal szólista –de reménykedjünk abban, hogy másikzenekarok is rendre találnak lehetôségethazai tehetségek népszerûsítésére.

Budafoki Dohnányi Zenekarfebruár 13.

Valószínûleg sokan debütálásként éltékmeg ezt az estet. A Budafoki DohnányiZenekar korábban is megszólaltatott márMahler-szimfóniát, de a zenekari tagságmódosulásából-cseréjébôl adódóan talán

olyanok is ültek aznap a pódiumon, akikelôször vettek részt Mahler-mû megszó-laltatásában. Ami a konkrét programotilleti, a III. szimfóniát elôször játszók szá-ma vélhetôleg jelentôs volt. Hasonló ten-dencia érvényesül(hetett) a közönségetilletôen is – szép számmal lehettek, akikelôször hallgatták végig ezt a monumen-tális mûvet. Megintcsak elismeréssel kell adóznom azegyüttes zeneigazgatójának, HollerungGábornak zenekar- és közönségnevelômunkájáért. Remek lélektani érzékkelolyan mûsorokról gondoskodik, amelyeka szó legnemesebb értelmében „mûvelik”a bérleti közönséget, s jó pedagógiai ér-zékkel rendre talál módot arra, hogy azélményt értéssel/megértetéssel mélyítseel. Most például a koncert elôtt rövid be-vezetôvel készítette fel a publikumot,alapinformációkat adva és érzelmileg isorientálva. Amikor az I. tételt követôenfelcsattant a taps (igaz, röviden, mert aspontán lelkesedést követte az emléke-zés, hiszen ez „csak” a nyitótétel volt),korántsem a felkészítés hatástalanságáróltanúskodott – jó félórányi folyamatos-folytonos figyelem után reagálni vágyottaz általában rövidebb terjedelmû dara-bokhoz szokott hallgatóság. Ezúttal a kar-mester nem volt a „helyzet ura”, amikorelhamarkodva úgy reagált erre, hogy fel-állította a remek szólistát… – arra ráértvolna a mû végén is (így tehát hamisvisszajelzést kapott a közönség). Az Aka-démiai Kórustársaság nôikara, szokat-lanul visszafogott létszámban, kezdettôl aszínpadon foglalt helyet. Véleményemszerint az egészen kiváló MagnificatIfjúsági Kórus számára sem lett volnamegerôltetô végighallgatni azokat a téte-le-ket, amelyek az ô megszólaltatásukhozvezettek. Így viszont, a közkedveltszólista, Wiedemann Bernadett és a gyer-mekkar „köszöntése” szolgált újabb tap-solási lehetôség ürügyéül. Értelmezhetjükúgy, hogy eme „kikapcsolódásokkal”könnyebb a monumentális kompozícióbefogadása – viszont kétségkívül elvészaz az emocionális többlet, amit a hat tételegyvégtében való végigjátszása/végig-hallgatása jelentene. (Valamennyit úgyisveszít koncert-elôadásokon intenzitá-sából a nagyforma, hiszen a tételszü-netekben a játékosoknak apró technikaitennivalóik is vannak, a karmester meg-törölközik, hogy felfrissülve tudja irányí-tani a folytatást, s a közönség több-keve-sebb tapintattal kiköhögheti magát.)Roberto Paternostro nem elôször vezé-

21-27 8.3.2011 15:43


KRITIKA

nyelte a zenekart. A kritikusai által elsô-sorban Richard Strauss-dirigensként elis-mert karmester – alapos mûismeret bir-tokában – kétségkívül hitt a mûben, apartitúrába rögzítettek hatásosságában.Irányításával korántsem a pillanatnyihangzást akarta befolyásolni, hanem azelképzelt, megvalósítani vágyott monu-mentális építmény alkotórészeire kon-centrált. Általánosságban elmondható,hogy lélegzett a muzsika, a hangszín-váltások egymásutánja tagoló szereppelbírt, s a foglalkoztatott apparátus nagysá-gának váltakozása sokszínû, gazdagonárnyalt színvilágot eredményezett. Reme-keltek a rézfúvósok, szinte kifogástalanjátékuk mindenkor megformált motívu-mokból, gesztus-dallamokból állt. Nyil-vánvaló, hogy értelmezték szólamukat –tehát nem elégedtek meg a technikailagperfekt megszólaltatással. A fafúvókmechanikusabban értelmezték a dinami-kai elôírásokat – néha az összhatás többetelbírt volna valamely túlságosan is finom-ra sikeredett, tematikus értékû fordulat-ból. A vonóskaron belül a legkiválóbbteljesítményt a brácsások nyújtották.Amikor kilépve a kíséret-funkcióból,vezetô dallamot játszhattak, gyönyörû,telt tónussal kápráztatták el a hallgatósá-got. A II. hegedû szólama is hálásnak bi-zonyult, amikor tematikus anyagot szólal-tathatott meg. A mélyvonósok között anyitótételben hiányzott az összhang: abôgôsök néha terjedelmes holdudvarátrajzolták annak a szólamnak, amelyet agordonkásokkal együtt kellett volna meg-szólaltatniuk. A rövidebb lélegzetû fel-adatokat akkor megoldották, ha zeneilegigényes játszanivalóról volt szó. Az I. he-gedû szólama volt a legkevésbé meg-gyôzô. Helyzetébôl adódóan, játékátkönnyebb figyelemmel kísérni – viszontépp ebbôl adódóan, magasabb az elvárásvelük szemben. Nemegyszer az volt azérzésem, hogy kizárólag saját szólamuk-kal törôdnek, mintegy figyelmen kívülhagyva a hangzó környezetet. A kon-certmesterre kettôs feladat hárult; aszólam vezetésén túl szólói is voltak –ezek kidolgozottsága néha feledtette azintenzitás hiányát (esetleg a többieketkellett volna mérsékletre inteni a diri-gensnek?). A monumentális nyitótétel szinte önma-gában is megállt; a következô fokozásmegtervezett volt; mind magasabb ré-giókból emelkedett a fohász, a IV. tétel-ben a vox humana bekapcsolódása minô-ségi változást eredményezett (a szólista

nem könnyítette meg a szövegértést –szerencsére a zenekar informatív mûsor-ismertetôként is bevált „idôszaki maga-zinja” tartalmazta fordításban a IV. és V.tétel szövegét, így értôn követhettük azérzelmileg-indulatilag kidolgozott hang-zást). A nôikar volumenében, intenzitásá-ban, magvasságban kevésnek bizonyult(talán elôször kell ilyesmit leírnom azAkadémiai Kórustársaságról!), a Magnifi-cat közremûködése tette megindítóvá azV. tételt (egyébként is mindig megható,amikor gyerekek kotta nélkül énekelvevesznek részt, teljes intenzitással, a nagyapparátusú kompozíciók megszólal-tatásában). Meghittséget, bensôségességet árasztott azárótétel – valóban egy másik „világba”léptünk; ilyenkor tudjuk megélni, hogy azene képes a kimondhatatlan megjelení-tésére. Az ilyen hangzás: hallgatásra való,hatása kizárólag átélhetô, szavakkal nemlehet tudósítani róla. A hatás helye: akoncertteremben van, tehát a pódiumonkívül – de nem hátrány, ha az elôadókmaguk is hatása alá kerülnek effajta va-rázsnak, tehát érzô közegként tudják ve-zetni a varázshatalmú hangokat, dallamo-kat. Ha ismételten azt hangsúlyozom, hogyrendkívül fontos lenne az ilyen progra-mok többszöri eljátszása, nem csak arragondolok, hogy minél többekhez eljus-son a csoda (ami persze rendkívül fontoslenne, elsivárosodó mindennapjaink-ban!), hanem arra is, hogy a játékosoknaklehetôségük lenne érzelmileg és intellek-tuálisan felnôni a kompozícióhoz, mindnagyobb formai egységeket tekintve (ésérezve) át az egyes tételekbôl, majd pediga ciklikus egészbôl. Másképp ugyaniscsak azt tehetnék, hogy mind több inter-pretáció meghallgatásával-kielemzésévelpróbálják kutatni az alkotó titkát – eztelvárni viszont életidegen idealizmuslenne, ismerve zenei életünk mindennapiproblémáit.

Gyôri Filharmonikus Zenekarfebruár 15.

A „Magyar szimfonikus körkép” sorozatotfelváltó „Szimfonikus felfedezések” mini-sorozat tavaszi nyitókoncertjén mûvészetivezetôje, Berkes Kálmán vezényletévelSzokolay Sándor, Beethoven és Borogyinegy-egy mûvét játszotta az együttes (az újkezdeményezés értékelése a 4. estet kö-vetôen lesz idôszerû). A páneurópai

piknik és határáttörés 20. évfordulójáraSopron város kért mûvet Szokolaytól, aNyitány-fantáziának 2009. augusztusibemutatója is a Gyôri FilharmonikusZenekar nevéhez fûzôdik. Örvendetes,hogy az annakidején a szerzô dirigálásá-val megszólaltatott mûnek hangzó életetbiztosítanak, s most a MüPa-beli közön-séggel is megismertették. Csemegénekszánhatták Beethoven Hármasversenyét(talán már akkor gondolva a zenekart afôvárosba is elkísérô népes gyôri hall-gatóságra – 4 busszal érkeztek –, akiknekígy három fiatal mûvész játékának megis-merésére nyílt lehetôsége). A „Körképe-ken” edzôdött, idôközben Budapestentöbbször fellépô zenekar már megjelené-sekor jó benyomást tett a közönségre (anôi játékosok többsége azonos anyagbólkészült, ám személyre szabott fazonúblúzt viselt). Játékukon érezhetô volt azalapos felkészülés, a biztos szólamtudáscsakúgy, mint a dirigenssel közös elkép-zelés a mûvekrôl. Szokolay Nyitány-fan-táziájában a szólamokba leírtakon túl aztaz érzelmi-indulati töltést is rekonstruál-niuk kellett, amit annakidején a szerzôkívánt tôlük – Berkes megannyi agogiká-val domborította ki azt a hatást, amelyetalapvetôen már a hangszerelés is megje-lenített. Imponáló volt a rézfúvósok tel-jesítménye; mind a korál-jellegû, mind afohász-intonációk erôteljesen érvényesül-tek. A tétel folyamán megannyi dallam-fordulattal találkoztunk, amelyek hallatánkönnyen felismerheti a szerzôt az élet-mûvében többé-kevésbé jártas hallgató.Anélkül, hogy idézne bármely korábbimûvébôl, finom érzékkel utal rokon esz-meiségû fordulatokra. Ecce homo villa-nások néha, vagy talán még korábbi mû-vek exponált pillanatai – de épp csakátsuhanva (egyszerre megerôsítve a saját-hang jelleget, s elkerülve a mechanikusönismétlés veszélyét). Szép hangon ját-szottak a vonósok is, a szólamok egysé-gesen követték a karmesteri instruk-ciókat. Beethoven Hármasversenyében korrektkísérôegyüttessé fokozódott le a zenekar.Mintha önként vállalták volna a háttér-funkciót, meghagyva a csillogás lehetôsé-gét a szólistáknak. A történészek-mu-zikológusok véleménye megoszlik ebeethoveni kompozíció értékelésekor –néha mintha „kijátszanák” némely egy-szólistás remekmû ellenében. Éppenezért rendkívül nagy a mindenkorielôadó-gárda felelôssége – s ha nincse-nek egyöntetûen meggyôzôdve a kom-

21-27 8.3.2011 15:43


KRITIKA

pozíció értékérôl, könnyen olyan inter-pretáció születhet, amely a lebecsülôvéleményt támasztja alá. A szólista-tel-jesítményeket nehéz lenne közös neve-zôre hozni. A beugrással fellépô LendvayJózsef mintha „vonópárbaj” lehetôségétvélte volna felfedezni, s nem tagadható,hogy néha valóban lekötötte a figyelmeta hegedû és a gordonka megannyi párbe-széde – viszont, sajnos, oly módon, hogyeltávolított a mûtôl. Az elôadás legem-lékezetesebb pillanatait Várdai Istvánnakköszönhettük, aki érett muzsikálássalszívhezszólóan intonálta szólamát a II.tétel kezdetén. A vetélkedôs játékbannem vett részt Zsoldos Bálint – néha érzé-kenyen formálva, máskor lelkiismereteskorrepetitorként zongorázott, de nélkü-lözve az együttmuzsikálás örömét. Távol-ságtartóan klasszicizáló volt az elôadás –így a hallgatóság is jólnevelten, ám sze-mélyes részvétel nélkül követte a zeneifolyamatokat. Az biztos: újabb rajongókate mûnek aligha toboroztak ezen az estén!A hangverseny második részében minthafelszabadult volna a zenekar; Borogyin II.szimfóniájában éltek a folyamatok,dinamikusan fejlôdött a tételek nagyfor-mája – itt korántsem azért kötötték leintenzívebben a közönség figyelmét,mert kevésbé ismert volt a megszólal-tatandó zenei anyag. Az „Elôhang”-beszélgetés azt sejtette: „jópasszban” van a zenekar. Mûsoruk semutalt ennek az ellenkezôjére.

Budafoki Dohnányi Zenekarfebruár 20.

A megérthetô zene 4. matinéjának fáradtmûsorvezetô jutott. Tisztában volt ezzelHollerung Gábor, ezért a szokásosnálnagyobb figyelemmel, koncentrációvalmutatta be az „Angyalok és démonok”program mûsorát, Gyöngyösi Levente 1.szimfóniáját. Igenám, de hiányzott az abelülrôl sugárzó lelkesedés, amely más-kor bármirôl meggyôzi a hallgatóságot –így inkább csak végighallgattuk, amitismertetôjében a karmester mondott. Sközben sajnáltuk a nyíregyházi CantemusVegyeskart, amelynek rövid illusztrációkkedvéért egy óra hosszat kellett állnia ahangverseny elsô részében. Sovány vi-gasz, hogy a második részben, amikorelhangzott a mû, csak a II. tételt követôenkellett felsorakozniuk a pódiumon…Gyöngyösi Levente 1. szimfóniáját tavalymutatta be a MüPában a Budafoki Doh-

nányi Zenekar – örvendetes, hogy az ideiprogram összeállításánál is számoltakezzel a kétségkívül értékes kompozíció-val. Mert addig több együttes eljut, hogy –kisebb-nagyobb erôfeszítések árán – mû-vet rendeljen, de sajnos az a bevettgyakorlat, hogy a felkérésre komponáltdarab, értékétôl függetlenül, a bemutatótkövetôen hallgatásra ítéltetik…Hollerung Gábor tisztában van a mû érté-kével, s a zenekar szívesen, kedvveljátssza a klasszikus formamodelleket kö-vetô kompozíciót, melybôl érzôdik egy-fajta átfogó-végiggondolt elképzelés, éssugárzik a már elsô hallásra is tetten-érhetô szerzôi invenció. A hangszerelésgazdag hangszínfantáziáról árulkodik, aszokatlan színek, tónusok mindig meg-találják helyüket a nagyobb egységekenbelül. A játékosok érezhetô kedvvel szólaltatjákmeg a mûvet, amelynek mind a négy té-telében könnyû a tájékozódás, ugyan-akkor, mindig találnak „kifejeznivalót”. Atematikus motívumok visszatérése öröm-forrás, s amikor „szabálytalant” észlelnek,legyen szó a zene bármely összetevôjé-rôl, ösztönösen úgy tálalják a hallgatóság-nak, hogy lekössék a figyelmet. A záróté-tel hajtogatott formáját a felhasználtversek tagolják – Meláth Andrea és aNyíregyházi Cantemus Vegyeskar él-ménytadóan „megemelte” a finálét, s ami-kor már-már úgy éreztük, nincs tovább, akórus a cappella rezüméje tudott minôsé-gi többletet adni.A szimfónia személyes életrajzi hátterepublikus, s a hangszeres tételekhez vala-miféle „programot” kívánnak adni aszerzô által hozzárendelt versek. A beve-zetô ismertetôvel-elemzéssel súlyosbít-va, a környezet már-már elterelte afigyelmet magáról a mûrôl. Lassankéntel kellene engedni eme „szellemi gyer-mek” kezét, hadd tegye meg önállóanelsô lépéseit!

Budapesti Filharmóniai TársaságZenekara február 21.

Szombaton a MüPában, a Schubert-mara-ton keretében, majd hétfôn és kedden azOperaházban (a két bérleti sorozat kon-certjén) a teljes Rosamunda kísérôzenétmegszólaltatta a Budapesti FilharmóniaiTársaság Zenekara, Fodor Gabriella és aNemzeti Énekkar közremûködésével. Abérleti koncertek második részében R.

Strauss Rózsalovag-keringôje és RavelBolerója között J. Strauss Császárkeringô-je és Dvorák Rusalkájából a címszereplôáriája kapott helyet – a hétfôi estet hangu-latos ráadások zárták.A mûsor elôtt Kovács János bejelentette: apénteken elhunyt Lukács Ervin emléké-nek ajánlják az általa is rajongásig sze-retett Rosamunda elôadását. Talán e meg-illetôdöttség is hozzájárult, hogy a tételektöbbségében erôtlen, vérszegény muzsi-kálást hallottunk. A Magávalragadó Szép-ség nem kapott meghívót aznap estére.Minden bizonnyal intimre és bensôségreszándékozott hangolni az elôadóegyüt-test a karmester – a szándék azonbannem tudott megvalósulni. Mint korábbanis nemegyszer, fôleg az I. hegedû szólambizonyult erôtlennek, egyszersmind je-lentéktelennek. Most annál is inkább fel-tûnt, mert a II. hegedû intenzitása, a kísé-rô-formulák megformált játéka méginkább kihangsúlyozta ezt. A magvas-tó-nusos hangképzést kellett hiányolnunk,ez inspirálta volna arányosra dinamikai-lag is a mélyvonósok támasztószólamát.A leghangulatosabbra a kórustételek si-kerültek, s szinte önmaguktól hatottak agyakran hallható balettzene-tételek. Fo-dor Gabriella a pódiumon nélkülözte azta biztonságot, amellyel máskor az opera-színpadon mozog. Elénekelte szólamát,de az interpretáció szándéka, a mûvészimegjelenítés távol állt tôle. Nem javult ahelyzet a keringôk elôadásakor sem –nem talált fogékony partnerre ezúttal Ko-vács János. Nem technikai problémákokozták az értetlenséget, hanem a kerin-gô bûvöletében élô világ életérzése tûntidegennek a játékosok számára; pedignehezen elképzelhetô, hogy ne hallottakvolna vérbô keringô-muzsikát, amikor azenében benne lüktetnek a mozdulatok,a lépések és forgások lendülete már-márláttató erejû. Különösen szomorú ez aRózsalovag-keringô esetében, amikor azopera egészének ismerete is megkönnyít-hetné a tánc atmoszférájának a kibonta-koztatását. És Ravel Bolerója sem volt az„igazi”; az ismétlôdô ritmusképlet afféleformatagoló basso ostinato volt, s feletteváltakozva szólaltak meg különbözôhangszín-kombinációk. Tartott ez sokáig,végül dinamikailag emelkedés követ-kezett be. Farsang, gyászhírrel – ehhez a kettôs-séghez illett a koncert össz-élménye.

Fittler Katalin

21-27 8.3.2011 15:43


KRITIKA

Georg és Franz Benda:Fuvolaszonáták

Oross Veronika Csizmadia Angelikával ésKousay Mahdival 1996 óta zenél együtt –kamaramuzsikálásukból a Benda-fivérekfuvolaszonátáinak felvétele ad ízelítôt. Oross Veronika fôállását tekintve zenekarimuzsikus, immár 15 éve a MÁV Szimfoni-kus Zenekar szólófuvolása, Kousay Mahdiszintén zenekari muzsikus (2008 óta aBudapesti Fesztiválzenekar tagja), ámtöbb kamaraegyüttes tagja, CsizmadiaAngelika zeneiskolai tanár, amellett mindszólistaként, mind kamaramûvészkéntkoncertezô mûvész.Hármuknak köszönhetôen világpremier-ként került rögzítésre hat continuo-kísére-tes fuvolaszonáta; a mûveket a koppenhá-gai Királyi Könyvtárban található kéziratosmásolatból szólaltatják meg. Figyelemre-méltó, hogy egyik szerzô sem volt fuvola-játékos; az idôsebb Franz hegedûs volt ésénekes (tenor), az ifjabb Georg pedig el-sôsorban csembalójátékos, aki hegedülniés oboázni is tudott. A kézirat nem ad kö-zelebbi támpontot a continuo-játékosokatilletôen – az elôadók a kor általánosgyakorlatának ismeretében választották agordonka és csembalókíséretet. A felvételen Georg Benda két-két szonátá-ja veszi körül Franz Benda két mûvét. Ahat mû közül csupán egy moll hangnemû(Franz Benda: e-moll szonáta). A három-tételes szonáták kétarcúak: azonos hang-nemû tételeikkel a barokk szvit leszárma-zottjai, ám egyszersmind fellelhetôekbennük a (háromtételes) klasszikus szoná-ta-típus csírái. Megannyi variációt hallha-tunk a lassú-gyors-gyors típusra, ahol az

elsô élénk tempójú tétel hordozza magá-ban a szonátaforma ígéretét, míg a záró-tételben a sokáig egymás mellett élôfinale-típusok valamelyike jelenik meg. Alegnagyobb önállóságot talán a nyitótéte-lek követelik meg a fuvolistától, minden-esetre, ezekben mutatkozik meg leg-inkább a szólista formálási készsége. Agyors tételek ismétlôdô szakaszai lehetô-séget kínálnak több-kevesebb díszítésre. ANagy Frigyes kedves muzsikusai közé tar-tozó Franz hegedûdarabjaiban nem bíztaaz elôadókra a díszítéseket, hanem vala-mennyi tételhez adott díszítési javaslatot.Amennyiben így van a fuvolaszonátáknális, a leírott kottaszövegen belül a fôszö-vegnek és a díszítéseknek a differenciáltmegszólaltatása kíván rendkívüli érzé-kenységet a fuvolistától. Az e-moll szoná-ta Largójában dallamnak tudjuk felfogni acadenciázó skálameneteket is. A gyorsközéptételben pedig már-már a virtuozitásérzetét képes kelteni egyszerû (gyöngyö-zô!) skálamenettel is. És amikor mutatós

játszanivalója van, boldogan csillogtatjameg technikai felkészültségét (A-dúr szo-náta, Vivace).Ami a felvételt rendkívül élvezetes hallgat-nivalóvá teszi, az Oross Veronika játék-kedve. A stúdiófelvételi tapasztalatokmegléte csakúgy, mint hiánya, különbözô-képpen tud hatni. Fuvolistánkat nem bé-nítja meg a perfekcióra-törekvés, hanemmintha megfeledkezne a személytelenmikrofonokról, muzsikál: saját és partnereiörömére. S abban a biztos tudatban, hogya felvétel megtalálja majd a közönségét. A B-dúr szonáta Largójának cadenza-szerûfordulatairól nehéz lenne megállapítani,hogy a lekottázott szólamrészt lelkesíti át,vagy attól meggyôzôek, hogy saját kom-mentárjait fûzte a tételhez. Imponáló az abiztonság, amellyel a köznyelvi toposzokvilágában közlekedve, mindenkor figye-lemre-késztetô tételeket képes formálni.Megtalálja minden léptékben az érdeke-set, a különlegeset, a vicceset, tréfásat, sha tételen belül többször ismétlôdik,mindahányszor teljes jelenléttel adja elô.Az ismétlések során soha semmi nem válikmechanikussá, kiüresedetté, sôt, él az is-métlés megannyi hatás-lehetôségével (for-materemtô, komikus, stb.). Oross Veronika játékát hallgatva, megsej-tünk valamit abból a régi zenefogyasztóigyakorlatból, amikor „mindig mást” hall-gattak, ám ezek a „más”-ok nagyon hason-lítottak egymásra. És éppen ilyenkor érez-zük meg, hogy napjainkban is vanlétjogosultsága a „kismesterek” zenéje fel-támasztásának. Hogy általuk visszakapjuka nagyság felismeréséhez szükséges ké-pességet – s helyükre kerüljenek a dolgok.

Fittler Katalin

CD kritika

A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövet-ségének, valamint a Magyar Zenemûvé-szek és Táncmûvészek Szakszervezeténekközös szaklapja

Megjelenik: évi 6 alkalommal

2011-ben elôfizetôknek: 2300 Ft/év

Eljut: a magyar szimfonikus zene-karokhoz, zenei intézményekhez és a zene iránt érdeklôdôkhöz.

Foglalkozik: A magyar és külföldi zeneiközélet aktuális történéseivel, szakmaiérdekességekkel, hangverseny-kritikákkal,

zenetörténeti írásokkal, hangszertörténet-tel és a zenészek egészségi bántalmaival,illetve azok megelôzésével és gyógyításá-val, valamint hangverseny-programokkal.Interjúk, friss hírek és hangverseny-prog-ramok online is olvashatók:http://www.zene-kar.hu/

Megrendelhetô:e-mailben: [email protected]

ÖN IS LEGYEN ELÔFIZETÔNK!

21-27 8.3.2011 15:43


ZENETÖRTÉNET

Amikor Liszt Ferenc 1840. január 4-én, a pestiNemzeti Színházban – a mai Astoria szállómellett – adott hangversenyt, a tiszteletéremegjelent küldöttség a nemzet hálája éshódolata jeléül díszes szablyát (huszárkar-dot) adományozott neki. Liszt, aki díszma-gyarban lépett fel, a hangverseny végén elját-szotta a magyarság szabadságvágyát kifejezôRákóczi-indulót is, amelyrôl egyik levelébenígy írt: „Igen népszerû dallam, melyet éppenmost dolgoztam fel a magam módján”, „egy-fajta arisztrokratikus magyar Marseillaise.”

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Ma-

gyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának, hogy a

Liszt-szablyáról készült, jogdíjköteles fényképet

ingyenesen bocsátotta rendelkezésünkre.

A továbbiakban lássunk néhány részletetLiszt franciául elmondott beszédébôl, amitbáró Augusz Antal magyarra fordítva olvasottfel a közönségnek:„Kedves Honfitársaim!Ezt a kardot, amit egy bátorságáról és lova-giasságáról annyira egyetemesen csodáltnemzet képviselôi adtak át nekem, mint szí-vemnek legértékesebbjét és legkedvesebbjétfogom ôrízni egész életemben....Ez a kard, amelyet olyan hôsiesen forgattakegykor szeretett hazánk oltalmában, mostgyenge, békességes kezekbe került. Jelkép-nek fogjam fel? Azt akarja-e jelenteni, Uraim,hogy a csatamezôk minden dicsôségével fel-ruházott Magyarország ebben az órában amûvészet, az irodalom, a tudomány, a békebarátaitól vár új hírnevet? Azt jelenti-e, hogy a

szellem és a fáradságos munka emberének isnemes feladatot és nagy küldetést kell Önökközött beteljesíteni?....Ez a kard nemes képzet, ragyogó jelkép ne-künk mûvészeknek is. A drágakövek, a rubi-nok, a gyémántok, amelyek a hüvelyt diszítik,csak esetlegességek – ragyogó semmiségek.A penge belül rejtôzik. Így nyilvánuljon megmûveinkben – amit gondolataink ezer sze-szélyes formával borítanak be, mint pengét ahüvely – az emberiség és a haza szeretete,ami maga az életünk.Igen, Uraim, folytassuk minden törvényes ésbékességes eszközzel azt a mûvet, amifelémindannyiunknak törekedni kell, kinek-ki-nek saját ereje és tehetsége szerint.És ha valaha – bárki legyen az – igazságtala-nul, erôszakkal próbálná, hogy bennünketezek beteljesítésén megakadályozzon, akkor,Uraim, ha szükséges, kardjaink még kiröp-penhetnek hüvelyükbôl, rozsda még nemlepte be, és csapásai éppen olyan rettenete-sek, mint valaha voltak...” Mivel kardot akkor csak nemes ember visel-hetett, a nemzet nevében gyakorolt gesz-tusnak nagy jelentôsége volt. A közönségleírhatatlan tetszésnyilvánítása egyben nyo-másgyakorlásnak tekinthetô, hogy a király isszentesítse a nemessé avatást. Liszt mélyenátérezte a gesztus jelentôségét, és miközben– a díszes szablyával az oldalán – a „régi di-csôség”-rôl beszélt, hangsúlyozta, hogy a jö-vô Magyarországának a szellemi ésalkotómunkával végzett dicsôséget kívánja.Még aznap éjjel hosszú levelet írt Madamed’Agoult-nak, és elküldte beszédét is: „...csa-tolom híres beszédemet...Alkalmi dolog volt,szívembôl, lelkembôl írtam és mondtam.”(Dömötör Zs. – Kovács M. – Mona I.: Liszt-ta-nulmányok, 108-109. l.)Nyolc esztendô múltán, amikor az idôelérkezett, „a kardok kiröppentek hüvelyük-bôl”. Hôsies küzdelem után, az ellenség túl-ereje következtében azonban a szabadság-harc elbukott, majd megtorlás következett.Liszt az 1849. október 6-án kivégzettBatthyány Lajos miniszterelnöknek, és a ma-gyar szabadságharc áldozatainak „Funé-railles, 1849. október” (Temetés) címû zon-goramûvével állított örök emléket.Liszt szellemi alkotómunkára buzdító, nemes

gondolata válik valósággá 1997 óta mindenévben, amikor átadják a Balassi Bálint-em-lékkardot, ezt a középkori szablya mintájárakovácsolt irodalmi díjat, amelyben egy ma-gyar költô, és a magyar líra egyik külföldimûfordítója részesül. A Bálint-napi irodalmiünnep alkalmával tehát „a csatamezôk min-den dicsôségével felruházott Magyarország”egyik, arra érdemes költôje veheti át a díszesszablyát, a Liszt által óhajtott vitézség mind-máig élô szimbólumát. És hogy a szablyát ésa tollat vitézül forgató, a magyar táncot pedigszemet gyönyörködtetôen járó Balassi méltómegtestesítôje ennek az európai szellemisé-gû vitézségnek, erre késôbb még visszaté-rünk.

BIHARI JÁNOS: „HATVÁGÁS VERBUNG”Liszt, aki a verbunkos zenei stílust kiemelte amagyar nemzeti zene keretei közül, és azeurópai zenekultúra részévé tette, nagy cso-dálója volt Bihari Jánosnak. A híres cigány he-gedûs játékát 1822-ben hallotta. Késôbb, „DesBohémiens et de leur musique en Hongrie”címû könyvének 124. fejezetét teljesen Biha-rinak szentelte, és rajongással emlékezettmeg róla (lásd „A czigányokról és a czigányzenérôl Magyarországon” címmel megjelent,magyar nyelvû kiadványt, 281-290. l.).Bihari „Hatvágás verbung”-járól szóló tanul-mányunkban szó lesz majd ezekrôl a Liszt ál-tal említett, „valaha volt rettenetes szablyavá-gások”-ról is, miközben megemlékezünk aRákóczi-induló hôsi korszakáráról, amelybenBihari híres verbunkosa megszületett.Liszt elsô magyar vonatkozású mûve az 1828-ban, Párizsban komponált „Zum Andenken”címû zongoradarab. Ennek 2. száma BihariJános „Hatvágás verbung”-ja nyomán készült(Liszt az 1. számban Fáy László verbunkostáncát dolgozta fel). A mû végén a következôbejegyzés olvasható: „zum Andenken von F.Liszt”.A Harmónia Mûvészeti Központ (Gyôr) gon-dozásában, a közelmúltban jelent meg CD-naz a 30 verbunkos tánc, amelyeket a „MagyarNóták Veszprém vármegyébôl” címû, 136verbunkos táncot tartalmazó sorozatból(1823–1832) válogatott, és játszott lemezreHorváth Anikó zongoramûvész. A hangfelvé-tel egy Schmidt Károly, pozsonyi hangsze-

„Huszárgyerek, huszárgyerek, szereti a táncot Az oldalán, az oldalán, csörgeti a kardot...”

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára

Bihari János: Hatvágás verbung

A Lisztnek adományozott díszes szablya (huszárkard)

28-34 8.3.2011 15:42

rész által, 1830 körül épített zongorán ké-szült.A verbunkos táncgyûjtemény fakszimile ki-adását – a verbunkos táncokról szóló tanul-mánnyal együtt – 1995-ben jelentette meg esorok írója. A CD-felvétel a fakszimile kiad-vány alapján készült, a vámosszabadi Zene-kápolna hangstúdiójában.A felvételen hallható többek között BihariJános „Hatvágás verbung”-ja is, amit RuzitskaIgnác jegyzett le Bihari játéka nyomán, és ôjelentette meg fortepianóra alkalmazva, atáncgyûjtemény 3. füzetében, 1824 júniu-sában.

A „Hatvágás verbung”-ot Berzsenyi Dániel isemlíti egyik levelében: „...Jaj annak, aki BihariHatvágásában a hôsdalt nem érti!” (Berzsenyilevele Széchenyihez és Wesselényihez, 1830.febr. 25., lásd Berzsenyi Breviárium, Vajthó,Magyar Irodalmi Ritkaságok 45. szám, 1939,163. l., vö. Szabolcsi: A XIX. század magyarromantikus zenéje, 1951, 8. l.)Berzsenyi levele Bihari János „felséges LassúMagyar”-jának hôsi hangvételére utal (lásdRuzitska „Felségesen” bejegyzését a mû ele-jén), amelybôl elôvillan a szablyát forgatómagyar huszár alakja is. Major Ervin így írBihari leghíresebb verbunkosáról:„Ma Hatvágás verbunkosként ismerjük, azon-ban Mátray Gábor szerint ez a dallam viselteeredetileg a „Fija halálára” címet, tehát nem ama is hallható Requiem (megjegyzés: Bihari„Requiem fia halálára” címmel ismertté váltLassú Magyar-ja a veszprémi táncgyûjtemény1. száma). A Hatvágást – mint tudjuk – Biharihalála után Rózsavölgyi magának vindikálta,sôt ki is adatta szerzeményeinek NemzetiZenetár címû, 1844-ben megindított soroza-tában (I. f. 5. sz.) (lásd Major: Liszt Ferenc ésa magyar zenetörténet, 1940, különlenyomataz Ethnographia-Népélet 1939. évi 3-4. szá-mából, 7. l., vö. Major: Fejezetek a magyarzene történetébôl, 1967, 144. l.) Bihari szer-zôségét bizonyítva írta gróf Fáy István – ki-nek apja, gróf Fáy János közeli ismeretség-ben állott Biharival –, a Vasárnapi újság 1853.okt. 16-i számában: „...élô ember most is Ru-dits Márton Gömörmegyében, ki Biharytól ta-nult, és jelen volt, midôn Bihary a „Hat vá-gást” elôször a Beleznay-kertben Pesten,

mint legújabb szerzeményét eljátszotta. Eztmondá Liszt János is nekem Fájban sok-szor...” (lásd Major: Bihari János, 9. l., de FáyIstván is említést tesz errôl a „Régi magyarzene gyöngyei” címû kiadvány II. füzetében:„Radits Márton most is él Gömör megyében,híres Bihari tanítványa.)Major Ervin rámutat, hogy Rózsavölgyi szer-zôségének legendája Vahot Imrének a PestiDivatlap 1844. december 1-jei számában,„Rózsavölgyi Márk” címmel megjelent cikkenyomán keletkezett, melyben Vahot azt állít-ja, hogy a „Hatvágás” már 1806-1813 közöttmegjelent Bécsben, Rózsavölgyi szerzemé-

nyeként (lásd Major: Bihari János 9. l., 53.jegyzet).Major egy késôbbi Bihari-tanulmányában isfoglalkozik ezzel a kérdéssel. Mint írja, „ANemzeti Zenetár I. füzetében – nyilvánugyancsak Vahot Imre tollából – a következôjegyzet fûzôdik a „Hatvágás”-hoz. „E darableginkább Bihari által terjedvén el, sokak általhibásan tartatik az ô szerzeményének; az a’feltalált eredeti kézirat 1811-bôl azt nyilvánRózsavölgyiének bizonyítja.” (lásd Major:Fejezetek...144. l. és Papp Géza: Továbbiadatok a verbunkoskiadványok megjelenésiidejéhez, Magyar Zene, 1984 (3) 255. l., 118.jegyzet). Minthogy az említett bécsi kiad-vány, valamint az állítólagos kézirat azótasem bukkant fel, „a kérdést nyugodtanlezárhatjuk azzal a megjegyzéssel, hogyRózsavölgyi alaptalanul akarta kisajátítaniBihari legnépszerûbb táncdallamát” – vonjale a következtetést Major Ervin (lásd Major i.m. 145. l., és Bihari-mûjegyzék, 25. szám).Bihari d-moll, „Hatvágás verbung”-ja oktáv-kettôsfogásokban megszóltatott, energikusnyolcadokkal, félköríves karmozdulatokkal ahúrra dobott vonóval indul (lásd a Ruzitskaáltal beírt hangsúlyokat az 1. ütemben), majdtrillás (sarkantyúpengéses), pontozott lovas-vágta-ritmikával folytatódik. A klasszikushegedûjátékban megszokott, húrról indítottvonóhúzástól eltérô, „szablyavágás”-szerû,levegôbôl indított vonóhúzás – lásd az 1.ütem hangsúlyos nyolcadait – ma is jellemzô-je az erdélyi paraszt-hegedûsök játékának.Bihari 1. és 2. ütemébôl valóban „kihallani” aszablyavágásokat. Olyan ez a feszes tempó-

ban megszólaló, energikusan lüktetô LassúMagyar, mintha megszületését szablyás tán-cot járó huszárok inspirálták volna, mintha atánc lüktetését az 1 méter hosszú és 1 kg sú-lyú „huszárkard” csapásai határoznák meg.Késôbb majd látni fogjuk, hogy az angol ví-vómester, Alfred Hutton „Gyakorlati érteke-zés a szablyáról” (1889) címû könyvébôl át-vett ábránkon mind a Bihari-mû elejénmegszólaló nyolcad-”szablyavágások”, mindpedig az utánuk következô nyolcad-szüne-tek jól beazonosíthatók (lásd az ábra szagga-tott vonalait a 31. oldalon).Bár Bihari Lassú Magyar-ja szablyavágásokraemlékeztetô, energikus megszólalásának kö-szönheti elnevezését, a „hatos” lüktetéstazonban hiába keressük benne. Ha viszont –a „hatvágás” valamelyik kombinációjának fel-használásával – szablyás tánc-koreográfiátszeretnénk készíteni ehhez a muzsikához,akkor Alfred Hutton angol vívómester „Gya-korlati értekezés a szablyáról” címû köny-vébôl érdemes kiindulnunk, aki a 29. oldalonezt írja: „...ajánlatos az elsô négy vágást kom-binálni, vagyis folyamatos mozgást kialakí-tani az átlós csapások segítségével, amit„nyolcas figurá”-nak is szoktak nevezni.” AHutton által ismertetett szablyavágásokkalkésôbb részletesen foglalkozunk.A Bihari-táncdarab további ritmikai jellegze-tessége, hogy 3. üteme „aprózódó” ritmikávaltáncol visszafelé az 1-2 ütem ritmikáján, is-mét felidézve a 2. ütem pontozott, verseny-vágta-ritmikáját.

LISZT KOLOZSVÁROTTErre a szablyavágás-szerû vonókezelésre márLiszt is felfigyelt, amikor 1846 november 24-én Kolozsvárra érkezett. Négy hangversenytadott a városban, és ellátogatott barátjának,gróf Teleki Sándornak Monostori úti házábais. Telekirôl – aki Liszttel három évvel koráb-ban, Berlinben ismerkedett meg – tudnunkkell, hogy nevelôje Táncsics Mihály volt. Aszabadságharcban ôrnagyként, majd ezre-desként harcolt Bem mellett. Mivel a szabad-ságharc bukása után az aradi várbörtönbôlsikerült Konstantinápolyba szöknie, az ön-kényuralmi rendszer elrendelte „en effigie”(jelképes) felakasztását. Késôbb köztársaságiérzelmei miatt III. Napóleon Párizsból Jersey,majd Guernsey szigetére számûzte, ahol ide-jét Victor Hugo társaságában töltötte. 1859után, a Garibaldi által vezetett olasz szabad-ságharc során Sziciliában és Nápolynál tün-tette ki magát. A kiegyezés után visszakapottbirtokán élt. A továbbiakban „Emlékeim” cí-mû könyvébôl idézünk, mivel ebben esik szóa már említett, különleges vonókezelésrôl: „1846 késô ôszén Liszt Ferenc szerencsélte-


ZENETÖRTÉNET

28-34 8.3.2011 15:42


ZENETÖRTÉNET

tett becses látogatásával; a „Biasini” vendég-lôben szállott, gróf Karácsonyi Guidóvalegyütt.Együtt voltunk mindig; kedvesebb, mulatsá-gosabb, geniálisabb és nemesebben gondol-kodó embert nálánál nem ismerek. Elbájol ôasszonyt, férfit egyaránt – gondolatait, mon-dásait csak úgy lesi le az ember mosolygóajkairól, s többnyire mindig olyant mond,amit nem várt senki.– Szeretnék – azt mondja – egy kis jó cigány-zenét hallgatni. – mondd meg, ki most a leg-jobb cigány az országban?– Boka Károly Debrecenben, s Pócsi LaciMármaros-Szigeten.– Hát itt nincsen?– Van, még pedig igen jó, – de már ezek kótáttudó német cigányok, azt te tudsz eleget; ne-ked olyan kell, aki vadon húzza; a kótába ol-tott czigány már félig künstler.– Ha meglátogatlak Koltón, elhozatod vala-melyik – mint mondod – vad bandát oda? –Nagyon vágyom hallani.– Nem kell azért Koltóra menni.A jelenlevôk közt ott volt Haray Viktor bará-tom, ki az idôben nálam lakott. (Haray 1846-ban Teleki titkára, egyébként pedig színészés drámaíró volt, késôbb ô is részt vett a sza-badságharcban.)– Viktor, megtennél értem és Lisztért egy szí-vességet?– Akár kettôt!– Eredj fiam haza, fogass be, ülj fel a szekértetejére, s hozd el nekünk Pócsi Lacit hatod-magával; ügyelj, el ne törjön az uton, s ha le-het épen hozd.Viktor elevezett Sziget felé. Egy hét multávalépséges egészségbe megérkezett a trupp; –Pócsi Laci rágyujtott, s elhúzta az akkoribanugynevezett „Koltóit”.Lisztnek szemei kigyúladtak, ujjaival pattog-tatott, belekiáltott a nótába; – mi apróznikezdtük, s hajtattuk reggelig. A nagy mesterzongorája mellé ült, mi apróztuk, s ameddigmi hajtattuk, ô megírta: „Elsô magyar ábránd-ját.” (Teleki kedvenc dallamát Liszt késôbb aXIV. Magyar Rapszódiában használta fel, és akéziratban „Koltói csárdás” felirattal jelezte a209. ütemben megszólaló „Vivace assai” té-máját).Évtizedekkel késôbb Liszt levélben mondottköszönetet gróf Teleki Sándornak, a kolozs-vári Hölgyfutár 1877. február 1-i számábanközzé tett írásáért, amelyben Teleki az 1846ôszén, Kolozsvárott komponált I. Rapszódiá-ról emlékezett meg. (Az I. rapszódiában Liszta „Korcsmárosné, bort ide az itcébe...”, „Azalföldön halászlegény vagyok én...” kezdetûdallamokat, és Thern Károly „Fóti dal”-át dol-gozta fel.)

„Igen kedves barátom!Ön bámulatos szépen világította meg a mimagyar rapszódiánkat. Leírása a Hölgyfutárfebruár 1-i számában végtelen örömre raga-dott s teljes szívbôl köszönöm Önnek a rend-kívül rokonszenves emléket. Harai Viktor él-emég? És Pócsy Laczy csinál-e még szablyavá-gásokat a vonójával? És Ön, igen kedvesbarátom, mikor jön már Pestre? Én március10-ig maradok itt, apró nyomoruságokban ésfáradtságban végezve az öregedést. Nagyonvágyom reá, hogy huszadik és utolsó rap-szódiámat Koltón írjam meg, s fôleg, hogyismételhessem Önnek nyugalmasan az énrégi, nagyon odaadó barátságomat.Pest 1877 február 10-én Liszt F.”A francia nyelvû levél jól bizonyítja, hogyLiszt még évtizedekkel késôbb is jól emléke-zett Pócsi Laci jellegzetes vonókezelésére:„…Bony Laczy (Liszt a cigány muzsikus ne-vére már nem emlékezett pontosan) n’a-t-ilpas cessé de donner des coup de sabre avecson archet?” („És Pócsi Laci ad-e még mindigszablya-vágásokat a vonójával?” – A levélalapján egyértelmû, hogy Liszt a görbe „hu-szárkard”-ra gondolt, amikor a „szablya-vágás” szót használta. A francia nyelvû levélPrahács Margit szerkesztésében jelent meg:F. Liszt: Briefe aus ungarischen Sammlungen,Bp. Akadémiai kiadó, 1966).Teleki válaszlevelében meghatottan emléke-zett vissza azokra az évekre, amikor 34 esz-tendôvel korábban a berlini egyetem hall-gatója volt, és elôször találkozott LiszttelBerlinben. Utána együtt barangolták be félEurópát. Levelében többek között felidézteazt az esetet, amikor Rothschild bankárFrankfurtban, az általa adott estély meghívó-jára – Liszt tudta nélkül – bankári önhittségé-ben rányomtatta: „Liszt úr játszani fog”. Utólagmár hiába próbálkozott a pénzkirály, hiábaakart fizetni, Liszt válasza ez volt: „semingyen, sem pénzért”. (Itt említjük megugyanakkor, hogy Liszt szociális érzékenysé-gét és áldozatkészségét bizonyítják az 1838márciusi, nagy pesti árvíz után adott jótékény-célú hangversenyei. Szintén a Teleki általelbeszélt történethez kapcsolódó adat, hogyamikor 1846 ôszén Liszt Kolozsvárra jött,hangversenyei bevételébôl 700 forintot adottközcélra, fôként a szegények támogatására.Lásd: „Újabban talált Liszt-emlékek Kolozsvá-ron”, Magyar Zene, 1961. 7-8. szám.) „...Azt kérded: él-e még Haray Viktor? – Él, ésô is forrón érzi, és híven ôrzi irántadi mélytiszteletét és bámulatát.Hanem szegény Pócsy Laci nem csinál márkardvágásokat nyirettyûjével! – meghalt a né-met világban (megjegyzés: a szabadsághar-cot követô elnyomatás éveiben)...Ô is undok

kalitkába került a nemzettel együtt...a Rá-kóczy-nótáért dutyiba tették az öreget, s ottült a kapcabetyárokkal, meg a csirkefogók-kal. – És az ô jó grófja a világot vette nyaká-ba azalatt, s nem tudhatta, szegény öreg hogyéli világát. Minden ismerôsömtôl azt kér-dezte: vajjon mikor jön már haza az én uram?– Haraynak gyakran mondá: „mikor a koltóithúzom, mindig ôt siratom!” – szemlátomástgyöngült, ölte a bú, meg a bánat; egy reggelnagyot lélekzett, s elment oda, a hol márvárta ôt Boka Károly.Azt mondod, mesterem, hogy szeretnél mégegy huszadik és utolsó „Rhapsodiát” írni, ná-lam, Koltón. Legyen akaratod szerint! – „Jôjjbe hajlékomba, és meggyógyúl az én lel-kem!”... Beszállásollak, mesterem, azon szo-bába, melyben Jókai lakott, s melyben Petôfiírt verseket, s hol éltében legboldogabb volt...”

A SZABLYAA történelem folyamán a kardnak lényegé-ben két fôtípusa alakult ki: az egyenes pen-géjû, és az ívelt (görbe) pengéjû. Az egyenespengéjû kardot fôként az észak- és nyugat-európai népek használták. Az ívelt pengéjûkard, a szablya inkább vágásra, mint szúrásraalkalmas fegyver, amelynek ôshazája Belsô-Ázsia és Kína. A szablya a mandzsu hadseregfontos fegyvere volt, de használták arabok,perzsák, törökök és oroszok is. A szablyaEurópába az ázsiai lovasnépek, elsôsorban amagyarok révén került be, a népvándorlásidôszakában.Elônye volt, hogy kisebb erô kifejtésével ismélyebb sebet tudtak vele ejteni, mint azegyenes karddal. Az íveltség következtében apenge éle kisebb felületen érte a célt, viszontkönnyebben behatolt, miközben a penge hú-zásával tovább lehetett mélyíteni a sebet.Ebben az íveltségben rejlett a szablya igazi„ravaszsága”, hiszen ha használója megfelelôképzelôerôvel és gyorsasággal rendelkezett,váratlan irányváltoztatásokra volt képes. Ha aharcos csuklóból mozgatta a szablyát – majdlátni fogjuk, Hutton is említi ezt vívóköny-vében –, a hasító mozdulat erejét a ferdekiképzésû markolat is növelte. Megfigyel-hetjük, hogy a Nemzeti Múzeum XVI. századitermében látható, Balassa Menyhért-szablyamintájára készített Balassi-emlékkardnak(szablyának) is ilyen lefelé hajló, ferdekiképzésû markolata van. (Báró BalassaMenyhért a költô nagybátyja volt.) A kis mé-retû szablyának további elônye volt a lórólvaló alkalmazhatósága. A lovas még a leg-gyorsabb vágta közben is képes volt fegyve-rét különbözô irányokba forgatni. A magyarharcos elrobogott ellenfele mellett, és úgysuhintott oda egyélû szablyájával.

28-34 8.3.2011 15:42

Az ívelt fegyver külsô élével átellenben lévô,felsô szakaszát is kiélezték – ezzel mintegy10-15 cm hosszúságú „fokél”-t alakítva ki –,ezért a váratlan csuklómozdulattal elfordítottfegyver még visszahúzott állapotban is ve-szélyt jelentett. Ugyanakkor a vaspáncéllalszemben hatástalan volt, ezért a középkor-ban a kétélû kardok háttérbe szorították. Vi-szont a 16–18. században ismét visszanyertekorábbi szerepét, és a nyugati világban „hu-szárkard”-ként vált ismertté. Amikor Euró-pában, a 18. században felállítottak az állan-dó hadseregeket, a könnyûlovasságot szintemindenütt magyar módra szervezték meg, rá-adásul a francia, porosz és orosz huszárság,valamint az amerikai lovasság megteremtôi ismind magyar huszártisztek voltak. Ezeknek acsapatoknak a lószerszáma és ruházata is ma-gyar módra készült, és fô fegyverük a szablyavolt.Itt jegyezzük meg, hogy a magyar vívóköny-vek szóhasználata szerint kardvívás alatt szab-lyavívás, tôrvívás alatt pedig az egyenes kard-dal történô vívás értendô.

ALFRED HUTTON A HATVÁGÁSRÓLAlfred Hutton angol vívómester 1889-ben je-lentette meg Londonban „Cold steel: A practi-cal Treatise on the Sabre – Based on the oldEnglish backsword play of the eighteenthcentury combined with the Method of mo-dern Italian school” (Szúró és vágó fegyve-rek: Gyakorlati értekezés a szablyáról) címûkönyvét, „amely a régi, 18. századi angol egy-élû kard használatának, és a modern olasziskola módszerének kombinációján alapul”.A szablyáról szóló, bevezetô részben Huttona következôket írja:„A pallos (széles pengéjû kard) vagy szablyahasználata évszázadunkban gyorsan elterjedta külföldi iskolákban, bár a fejlôdés Angliá-ban csekély mértékû volt, ha egyáltalán be-szélhetünk fejlôdésrôl, és ezt mindazoknakel kell ismerniük, akik gondosan áttanulmá-nyozták olyan 18. századi mesterek munkáit,mint Hope, M’Bane, James Miller, Lonnerganés Roworth. Úgy tûnik közülük az utóbbi –Angelo-val együtt – ennek a fegyvernek az is-meretét John Taylor-nak, a szablyaforgatásjól ismert mesterének köszönheti, aki a lon-doni és westminsteri könnyûlovasság önkén-teseit 1798-ben tanította.” Alfred Hutton könyvében a „The Attack” (tá-madás, roham) címû fejezet a „Moulinet”(„forgókereszt-daráló”) mozdulatsor leírásá-val kezdôdik:„Ez egy nagyon régi, arra szolgáló gyakorlat,hogy erôssé és ruganyossá tegyük a csuklót,ahonnan az összes vágás kiindul. Ennek gya-korlását – többé-kevésbé hiánytalan formá-

ban – a régi, kiváló mesterek is ajánlották,egészen Giacomo di Grassi óta, 1570-tôl. Hatvágásból áll.”Mivel a híres „hatvágás” még a verbunkoszenével- és tánccal foglalkozó szakemberekkörében is alig ismert, elôször lássuk,hogyan írja le Alfred Hutton azt a hat vágás-ból álló szablya-gyakorlatot, amelyhezRoworth vívómester 1798-ból való, arcrakivitelezett folyamatábráját mellékeli:

≥1. Az 1. vágás elôtt az elôrenyújtott szablyavégét kissé megemeljük, a markolat az állmagasságában helyezkedik el, a fegyver éleferdén balra, lefelé irányul, majd a vágás átló-san halad lefelé, jobbról balra.2. A szablya kiinduló helyzetben van, éle le-felé irányul, balról jobbra. A vágás lefelé ha-lad, balról jobbra tartva, majd a csukló elfor-dítása után a csukló belsô oldala kerülfelülre, és a fegyver egy köríves mozdulatután kerül kiinduló helyzetbe. 3. Az elôrenyújtott szablya markolata az állmagasságában helyezkedik el, hegye mint-egy 25 centiméterrel van lejjebb, felfelé irá-nyuló, jobbról balra mutató éllel. A fegyveréle átlósan mozog felfelé ebbe az irányba,majd a csukló elfordítása után hegye lefelétartó ívet ir le, elérve a kiinduló helyzetet. 4. Az elôrenyújtott fegyver markolata az állmagasságában helyezkedik el, hegye ennélmintegy 25 centiméterrel van lejjebb, éle fel-felé irányul, balról jobbra mutat. A vágás fer-dén halad felfelé ezen az útvonalon, majd acsukló elfordításakor a körmök kerülnek fe-lülre, és lefelé tartó, köríves mozdulattalérjük el a kiinduló helyzetet.5. Az elôrenyújtott szablya hegye mintegy 25centiméternyivel mutat jobbra, éle balra irá-nyul. A vágás vízszintesen halad jobbról bal-ra, majd a célbaérkezést követôen, a csuklóelfordításával a kézfej kerül felülre, és apenge vízszintes helyzetbe kerülésekor érjükel a kiinduló pozíciót.6. A kézfej felfelé néz, a penge jobbra irányul,a fegyver hegye pedig mintegy 25 centiméter-nyivel mutat balra. A vágás vízszintesen ha-lad jobbra, és a célba érkezés után, a csukló

elfordításával a körmök kerülnek felülre, ésígy kerülünk a kiinduló helyzetbe.A vívó minden egyes vágás megtétele utánvédekezô állásban helyezkedik el, és csak eztkövetôen indít újabb vágást.Hutton a „hatvágás”-hoz a következôket fûzihozzá: „Ezeket a vágásokat (moulinet-forgó-mozgásokat) kizárólag csuklóból, és nem pe-dig könyökbôl vagy vállból kell végezni, ésha ezeket szabályszerûen gyakorolják, ezzeljelentôs mértékben növelik a csukló erejét ésmozgékonyságát.Amint ezt a célkitûzést elértük, ajánlatos azelsô négy vágást kombinálni, vagyis folyama-tos mozgást kialakítani az átlós vágások segít-ségével, amit „nyolcas figurá”-nak is szoktaknevezni; ez hasznos védekezési mód lehetéjszaka, amikor a sötétség miatt az ellenfélkardmozdulatai nem láthatók tisztán.”Hutton hozzáteszi: „Létezik még két másikvágás is, de ezek nem olyan hasznosak, minta már említettek”: 7. Függôlegesen lefelé irányuló vágás8. Függôlegesen felfelé irányuló vágás, ilyen-kor a körmök felfelé néznek.A 8. vágáshoz Hutton a következôket fûzihozzá: „Ez olaszos vágás, a lábakra irányulótámadás helyett alkalmazzák. Kegyetlen vá-gás, használatát a vívóiskoláknak kerülniükkell.”Amint majd látni fogjuk, a „huszár-hatvágás”-ban a Hutton által felsorolt, elsô hét vágáskombinációja szerepel. Hutton leírása, vala-mint Roworth ábrája segítségével könnyenmegérthetjük, hogyan került be a vívás szak-kifejezései közé a „moulinet” (forgókereszt)szó, amely a „moulin” (malom, daráló) szószármazéka. A „moulinet” az ismert franciakifejezésben is elôfordul: „fair des moulinetsavec son sabre” (a szablyával a szélmalomforgókereszt-mozgását csinálja). Roworth ábráján jól látható, hogy az elsônégy vágás a szélmalom 4 vitorlája által alko-tott x-betû vonalát követi, azon átlósan haladoda-vissza. A szélmalom kissé elforduló for-gókarjának + alakzatot mutató vonala men-tén haladó, vízszintesen oda-vissza „daráló”mozgást az 5-6. vágásban, míg a függôlegesirányú mozgásokat a 7. és 8. vágásbanfedezhetjük fel. Egyébként az olasz szablya-vívásban amoulinet („bastard molinello” = „kis malom-utánzat”) alkalmazása egészen a 20. századelejéig elterjedt volt, de késôbb stílusváltástörtént, és az elegánsabb vívás került elôtér-be. A fegyveres harcban hatékonyabb, széle-sebb mozdulatokat igénylô moulinet már csaka látványos vívójelenetekben kapott helyet.David Collins, „Hungarian Hussar 1756–1815”címû könyvének elején (2003, Oxford,


ZENETÖRTÉNET

28-34 8.3.2011 15:42


ZENETÖRTÉNET

Osprey Publishing Ltd.) képi ábrázolás segít-ségével mutatja be a „hatvágás”-t. A kivitele-zés módja itt is ugyanaz, amit Roworth ábrá-ján láthatunk, azzal a különbséggel, hogyCollins számozott vonalakkal jelzi a vágásokirányát, de a vágások közötti – Roworth általszaggatott vonallal jelölt – mozgásokat márnem tünteti fel.

A HUSZÁR-HATVÁGÁSJókai Mór „A két menyasszony” címû novel-lájában olvashatunk arról, hogy az 1849. már-cius 5-i szolnoki csatában hogyan oktatta azöreg huszár, a mellette küzdô újonchuszárt:„Kend nem érti a hatvágást, ki látta azt úgyvágni a karddal, mint a buzogánnyal. Aztcsak olyankor teszi az ember, mikor márelfáradt. Tanuljon kend huszárosan vágni,így ni, visszakézzel. Látja kend? Aztán ha bajkendnek, hogy az ellenség fején sisak van,elébb üssön egyet a tarajára, akkor az lecsú-szik neki az orrára, s a másik ütéssel levág-hatja kend...Ilyforma oktatásokkal táplálta avén huszár alattvalóját, téziseinek valóságátott mindjárt példákkal is illusztrálva.”Vizsgáljuk meg közelebbrôl, milyen „vissza-kézzel” az ellenségre mért vágásokról beszélJókai? Reméljük, hogy az elmondottak ösztö-nözôleg hatnak majd a szablyás táncok elter-jedésére, és a „huszár hatvágás” egy naponigazi hungarikumként vonul be a köztudatba.A „huszár-hatvágás” lényegében a Huttonáltal felsorolt, elsô hét vágás kombinációja.Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a ki-fejezetten célra irányuló vágások mellett ahuszárok használtak „hamisvágás”-okat,vagyis cselvágásokat is. Az említett 8 vágásközül bármelyik betölthette a „hamisvágás”szerepét, amennyiben nem célpontra irá-nyult, hanem már a következô vágást készí-tette elô. A támadó ezekbe a cselvágásokbanem adott bele erôt, mivel közben már a vé-dekezô mozdulat nyomán keletkezett réstkereste, hogy a következô vágást oda irányít-sa. Természetesen a Hutton-féle iskolagya-korlatban leírt sorrendet harci körülményekközött nem tartották be, hiszen a támadószándéka így könnyen kiismerhetô lett volna.A „huszár-hatvágás”-ként ismert mozdulat-sort is változatos módon alkalmazták, cselesmegoldásokra törekedve. De a huszárok cse-les észjárására vallott az is, hogy nem töre-kedtek az ellenfél megölésére, hanem aszablya élének meghúzásával mély sebet ej-tettek rajta, hogy a sebesültet egyik bajtársá-nak kelljen elvinni a csatatérrôl, és ezzel iscsökkenjen a harcoló ellenfelek száma.Alfred Hutton „Gyakorlati értekezés a szab-lyáról” címû könyvébôl már tudjuk, hogyRoworth – a hat szablyavágást ábrázoló rajz

készítôje – ismereteit John Taylor-nak, a szab-lyaforgatás jól ismert mesterének köszönhette,aki a londoni és westminsteri könnyûlovasságönkénteseit 1798-ban tanította. Miután Roworth folyamatábrájával, a szablya-vívás e fontos dokumentumával megis-merkedtünk, térjünk át a „huszár hatvágás”-ra.Ezt Kopecsni Gábornak (Dunaszerdahely), ahagyományôrzô Felföldi Baranta Szövetségelnökének Máday Norbert úgy mutatta be,ahogy azt gyermekkorában, Kiskunhalasontanulta „elsô kézbôl”, egy öreg huszárezre-destôl. A „huszár-hatvágás” csak annyiban térel a Roworth-féle mintától, hogy függôlege-sen lefelé tartó, fejre irányuló vágással kez-dôdik, amely azonos a Hutton által említett 7.vágással. A Jókai-novellában említett, és a tá-madás megkezdésekor a sisaktaréjra (sisak-díszre) mért vágás is ezt a függôleges irányúfejvágást juttatja eszünkbe.A „huszár-hatvágás”-ként ismert mozdulat-sorban, a fejvágás után a Roworth-féle ábránlátható hat vágás következik, mégpedig azábrán látható sorrend szerint, de mivel a víz-szintes irányú 5. és 6. vágás gyors oda-visszamozdulattal történik, a 5. és 6. vágás egynekszámít. Ennek következtében tehát a „huszár-hatvágás” is 6 vágásból áll. Mivel Gömörbena 5. és 6. vágást két, különálló vágásnak te-kintik, ott elterjedt a „hétvágás” elnevezés is.A lefelé, függôleges irányba tartó fejvágásnakfontos szerepe volt, ráadásul könnyebb isvolt alkalmazni, mint az alulról indított 3. és4. vágást. Egyébként a fejvágást a magyarbotvívás hagyománya is ôrzi, amint majdlátni fogjuk. Végül, a Hutton által említett 8.vágással kapcsolatban jegyezzük meg, hogytúl nagy körívet kellett leírni vele ahhoz,hogy célba találjon, talán ezért is szorult hát-térbe. A következô részben a „huszár-hatvágás”-ban, és a magyar botos táncokbanelôforduló vágásokat hasonlítjuk össze.

KANÁSZTÁNC, PÁSZTORTÁNC, JUHÁSZTÁNC – BOTOLÁS, BOTVÁGÁS,HATVÁGÁS:ezek az elnevezések kapcsolódnak a „bo-toló” néven ismert tánccsaládhoz. A továb-biakban azzal foglalkozunk, hogy a fegyve-res táncok hogyan éltek tovább népünktánckultúrájában. Martin György „A botolótánc zenéje” címû könyvében a következôketírja errôl (2002, 304. l.):„Az Alföld északkeleti és keleti perem-vidékén a pásztorok és cigányok botoló tán-cai képviselik a kelet-európai fegyvertáncoklegépebb és leggazdagabb típusait...A boto-lásban különösen jártas pásztorok a felso-rolás szerinti sorrendben: kondások, gulyá-sok, majd juhászok”.

Ez a táncforma leginkább a Felsô-Tisza vidé-ken ôrízte meg a történeti fegyvertánc- éshajdútánc-adatokkal hasonlóságot mutatóváltozatokat, ami összefügg azzal, hogy itt éltlegtovább a nagyállattartó pásztorkultúra, ésitt került sor a hajdúság letelepítésére is. AKárpát-medence cigányai közül a legna-gyobb mértékben a felsô-Tisza-vidékiekmagyarosodtak el, a legkevésbé ôk tartottákmeg nyelvüket. A parasztság leghagyomány-ôrzôbb rétegeivel érintkezô cigányságra arégi pásztorkultúra gyakorolta a legnagyobbhatást, és a pásztorkultúra hanyatlásával ôkvették át a pásztorkodást....A földre helyezett,keresztezett botok körül táncolt kanásztánc-ban valójában az irodalom által „mutatványosfegyvertánc”-ként említett tánctípus él to-vább, a kardot itt már a bot helyettesíti – ol-vashatjuk Martin György könyvében.Balassi Bálintra, a szablyát hôsiesen forgatóköltônkre emlékezve, most Isthvánffy Miklóstudósítását idézzük (lásd: Réthei Prikkel Ma-rián: A magyarság táncai, 136. l.), amely aBalassi által 1572-ben, Pozsonyban elôadottjuhásztáncról számol be:„Az asztalok eltávolítása után a hadi ifjúság ésaz elôkelô férfiak fölserdült gyermekei a háztornácában táncokat jártak; s ezek között Ba-lassi Bálint, a kegyelembe minap visszafo-gadott Jánosnak huszonkét éves fia nyerte ela pálmát – abban a táncnemben, mely a mijuhászainknak különleges sajátja, de amelyeta külföldi népség közös magyar táncnak tart– midôn a császár és király s a többi hercegekegy magas emelvényrôl gyönyörködésselnézték ôt, amint – Pánt és a Satyrusokat utá-nozva – lábszárait, földig guggolva, majdösszekapta, majd szétvetette, majd felszökell-ve ugrándozott.”Réthei Prikkel Marián a fenti híradásból fôlegazt emeli ki, hogy pásztoraink jellegzetes tán-cát a külföldiek közös (tehát az egész ma-gyarság által táncolt) magyar táncnak vélik.Mint írja, ez is azt támasztja alá, hogy a hajdú-tánc a pásztortánc származéka, lényegébenannak katonai rendbe szedett változata.Egyébként az eredeti latin szövegben a„tornác” szó helyén a „cavaedium” (a házbelsô udvara) szó olvasható. A fordításbanszereplô „tornác” szó a középkori várépíté-szetben 1507 után ismertté vált olasz katonaimûszóból, a „terrazo”-ból származik, amelyeredetileg a várak védmûvei között elhe-lyezkedô, idôjárástól fedéllel védett területetjelentette. A szöveg alapján mindenesetreúgy tûnik, hogy az ünnepi lakomát követô,táncos bemutatóra a pozsonyi vár belsôudvarának tetôvel fedett részén kerülhetettsor. A történethez tartozik, hogy a „kegye-lembe minap visszafogadott” Balassi János

28-34 8.3.2011 15:42

zólyomi fôkapitányt, hamisított levelezésalapján, 1569-ben Pozsonyban összeeskü-véssel vádolták meg, és börtönbe zárták.Felesége segítségével sikerült megszöknie,majd családjával együtt Lengyelországbamenekült. A fiatal Balassi elsô irodalmi mûve1572-ben – tehát közfeltûnést keltô, pozsonyiszereplésének évében – jelent meg Krakkó-ban.Soltész István „El kell menni katonának”(1981, 173. l.) címû munkájában a követke-zôket olvashatjuk: „A botos pásztortáncok-ban nagyon sok a természettôl ellesett elem.A botforgatások, támadó vagy védekezôhelyzetek annak korai katonatáncjellegéreutalnak, s a bot ez esetben valamilyen harcieszköz, leginkább kard jelképe a botostánc-ban. A botos mozdulatok között fellelhetjüka katonai fegyverforgatás emlékeit, s a kato-nás mozdulatok tánccá alakulását is nagyonjól nyomon tudjuk követni.”Hidán Csaba László így ír a botolókról: „Amagyar botos tánc (botoló) egyik részében abotot botként, a másikban kardként (szablya-ként) használják (lásd a Kalotaszeg-vidéki,györgyfalvai botolót, vagy a szatmári párostáncot), amely valójában eltáncosodott for-magyakorlat. A „hajlított botos alkalmazás”során a szablya vívástechnikája köszön visz-sza, amely lényegesen különbözik a kardtól.”Hidán Csaba László szíves közlése nyománemlítjük, hogy ô még látta az 1980-as évek-ben a Kolozsvár melletti Györgyfalván GaskóIstvánt (Pitti bácsit), a népmûvészet mesterétszablyás táncot járni, aki táncát tisztelgésselkezdte.

A BARANTAA baranta a magyarság által kifejlesztett, ôsiharcmûvészeti stílus, a mozgáskultúra és aharcmûvészeti tudás fejlesztésére. Ennek amozgásanyagnak a kialakulásában fontosszerepet játszottak a régi fegyveres- és eszkö-zös harci táncok, amelyek valójában a harciképességek „iskolagyakorlatai”. A baranta-szövetségek ma is ôrzik az ôsi szablya-hasz-nálat hagyományát. Fából készült szablyáthasználnak, és rendszeresen rendeznekszablyavívó versenyeket. A Felföldi BarantaSzövetség elnökének, Kopecsni Gábornak(Dunaszerdahely) jelenleg még elôkészület-ben lévô, „A baranta botharca” címû könyvé-nek „A botforgatások küzdelmi jellemzése”címû fejezetében található az alábbi ábra,amely a táncok botoló gyakorlataiban elôfor-duló botvágásokat mutatja be, amelyek meg-találhatók a huszár-hatvágásban is (lásd akövetkezô ábrát):Kopecsni Gábor a következôket írja: „Ahhoz,hogy a táncok botoló gyakorlatait értelmezni

tudjuk, elengedhetetlen megemlíteni a híreshuszár hatvágást (Gömörben hétvágásnak isnevezik!). A botolót magát is hívják úgy,hogy botvágás, hatvágás. Nem véletlen! Haharci szemmel elemezzük a botoló mozdula-tokat, megtaláljuk benne a hatvágást. A félre-értés elkerülése érdekében mindjárt leszö-gezem, hogy ez nem azt jelenti, hogy a jóbotforgató táncos juhász mesterien értett aszablyavíváshoz. Az érdekesség a mozdula-tok tökéletes egyformasága. Arról nem is be-szélve, hogy ugye a már említett tánctörténetikutatások is alátámasztják a botoló fegy-vertánc töredékét.... Ha a hatvágás szerint elemezzük a botolóütéseinek nyomait, akkor kezdhetjük a fejrevaló ütéssel. Ezt az ütést legtisztábban kife-jezi a cigány- és a hortobágyi botoló. A ci-gánybotolóra jellemzô, hogy mielôtt ütnek abottal, alulról felfelé forgatnak egyet, mint-egy lendületet adva az ütésnek. A hortobágyibotolóban felülrôl, egybôl jön az ütés...A zalai botoló, ami ugye nem táncos botoló,de harcszerûségét egyértelmûen kifejezi,oldal- és nyaki irányokba való ütései egyér-telmûen küzdô jellegûek. A gömöri botoló-ban és a hortobágyi táncokban is megtaláljukaz oldalra történô ütést...Az oldalsó ütéseket, ami a hatvágásban a hasirányába történô vízszintes vágás, a cigány-botolóban találtam meg. Leszámítva termé-szetesen a zalai botolót, amirôl szintén el-mondhatni, hogy oldalirányú ütéseiharcszerûek.Az alulról jövô vágások botos ütései szinténmegvannak a botolókban. Ezek alapiránya avisszafelé forgatás, azaz az elôre forgatásellentétje. Az elôre-visszafelé forgatás szintemindegyik botolóban megvan, a somogyi,szatmári, nyírségi, hortobágyi, gömöri, stb.botolókban.”Itt jegyezzük meg, hogy a botolóban elôfor-duló vágásokat bemutató ábrán a sorrend el-tér a „huszár-hatvágás” sorrendjétôl, de az

összehasonlításnál nem is a sorrend, hanem avágások irányának azonossága, „a mozdula-tok tökéletes egyformasága” a döntô. Tud-nunk kell, hogy mind a botolóban, mindpedig a „hatvágás”-ban jelentôs szerepe volta magyaros, rögtönzésen alapuló gondolko-dásmódnak – ez jellemzôje a magyar táncnakés a magyar népzenének is – , és ehhez voltkiváló fegyver a fokéllel ellátott, „trükkös”szablya. Roworth szablyavágásokat bemu-tató iskolagyakorlatánál már utaltunk rá,hogy állandó sorrend alkalmazása esetén atámadó szándéka könnyen kiismerhetô lettvolna.

KÖNNYÛLOVASSÁG, HUSZÁROK Franz von Suppé „Könnyûlovasság” címûoperettjéhez írt nyitánya üde színfoltja azeurópai zenekultúrának. Azt viszont már ne-künk, magyaroknak kell számon tartanunk,hogy a „Leichte Cavaliere” címû, kétfelvoná-sos operett (1866) szereplôi magyar huszá-rok. János huszárôrmester az 1. felvonásban(Nr. 6. Finale) így énekel: „Magyaren-lust,Husaren-leben, kann es schöner Stand nichgeben!” (Jókedvû, magyar huszár-élet, ennélszebb sem lehet!). Carl Costa szövegében az„A jó lovas katonának...” kezdetû dalunk „Hejélet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet!”verssorát fedezhetjük fel...A császári-királyi hadsereg lovassági takaro-dója (Dienst-Regiment, Cavallerie, 1807) –amit 1848-ban a lovas nemzetôrség, majd akiegyezés után az önálló magyar hadsereglovassága is átvett – az egyik legszebb, leg-hangulatosabb trombita-jel, és egyben ked-velt eseménye volt a magyarországi települé-sek életének. Ennek a trombitajelnek állítottemléket Suppé a Könnyûlovasság-nyitány„fenségesen” (Maestoso) megszólaló, beve-zetô részében. (Ruzitska mintegy 40 évvelkorábban ugyanezt a büszke tartást sugárzó,„Felségesen. Maestoso” elôadói utasítástjegyezte be Bihari „Hatvágás verbung”-jaelé.) A Könnyûlovasság-nyitány „Allegrettobrillanto” részének ritmikája a lovasvágtapatadobbanásait idézi fel, az „Andantino conmoto” szakaszban pedig verbunkos Lassúhangzik fel.A szabadságszeretetbôl táplálkozó, méltóság-teljes, büszke verbunkos tánc- és zenestílusegy tôrôl fakad azzal a nemzeti karakterrel,amely a magyar huszárság hôsi tetteit vezérli.A huszárok harcmodorában, mentalitásábana korábbi évszázadok lovas hagyománya,virtusa él tovább. A huszárságról kialakultkép, és a hôsi hangvételû verbunkos tánc-muzsika összekapcsolódásának eredményeaz európai népek tudatában az a hôsi karak-tert kifejezô „magyaros arcél”, amelynek


ZENETÖRTÉNET

28-34 8.3.2011 15:42


ZENETÖRTÉNET

kialakulásában jelentôs szerepet játszottak azosztrák örökösödési háborúban (1741–42)harcoló magyar huszárok, fôként HadikAndrás huszárjai. A Beethoven III. szimfóniafináléjában megszólaló verbunkos epizódkapcsán errôl írja Ujfalussy József: „az euró-pai közvéleményben a magyaros karakteregyúttal hôsivé is válik”. „Az igazi magyar tánc a lassú verbunkos” –mondja Csokonai (1799), aki ebben a tánc-stílusban egy régi hagyomány folytatását látja,míg Berzsenyi a „hôsdalt” hallja ki belôle –akárcsak Beethoven – , és „a legszebb hôsiérzelmek pompás vegyüléke”-ként említi(Poétai Harmonisztika, 1833, XX. fejezet).Igen jellemzô, hogy a paripát kedvelô ma-gyar fiatalok sokkal szívesebben állnak hu-szárnak, mint a gyalogsághoz „bakancsos”-nak.A hôsi karaktert hordozó magyar huszárságmintegy elôkészíti Európában a „hôsi” ver-bunkos zene- és táncstílus megérkezését. Anémet romantikus költészet egyik legna-gyobb alakja, a csatádi születésû NikolausLenau (1802–1850) – akinek édesanyja May-graber Ferencnek, Pest fôügyészének volt aleánya – Pesten és Tokajban nevelkedett,majd tanulmányait nagyszüleinél, a Bécsmelletti Stockerauban folytatta. Késôbb ígyemlékezett erre az idôszakra: „Nagyszüleim,akik igen tehetôs emberek voltak, havonta 7gulden zsebpénzt adtak nekem, hogy min-denféle mûvészettel kapcsolatos dôreségrepazaroljam. Egyszer huszárokkal akadtamössze, beszélgetni kezdtem velük magyarul,és nekik ajéndékoztam a zsebpénzemet, italra.”(Castle: Lenau und die Familie Löwenthal,112. l.)Lenau egy másik alkalommal így nyilatkozotta huszárokról: „Szeretnék olyan tôsgyökeres,tüzes, nyílt és természetes, huszárosan bátorés jószívû lenni, mint ôk...” (Max Koch:Lenaus Werke, 47. l.) Guarnerius hegedûjét1832-ben Amerikába, Nebraskába is magávalvitte, ahol többek között szívesen játszottBihari-verbunkosokat, és különösen a Rá-kóczi-indulót. Amikor Bedfordban, egy zárt-körû elôadáson a Rákóczi-indulót játszotta,annyira tûzbe hozta King amerikai írót, hogyaz utána „hurrah magyar” kiáltásban tört ki.(Major E.: Fejezetek a magyar zene történeté-bôl, 89. l.). Jacobi Károly hasonló esetrôl szá-mol be a Rákóczi-indulóval kapcsolatban(Egyetemes Philologiai Közlöny, 1859-1936;1902), és arról ír, hogy amikor Lenau, barát-jára várva, az egyik kôszegi kocsmában elját-szotta az indulót, a lelkesen éljenzô parasz-tok egyike meg is jegyezte: „Te bizonyáracigány fia vagy!”Lenau „Die drei Zigeuner” címû verse nyo-

mán Liszt énekhangra írt mûvet 1860 júliu-sában (zongorakísérettel és zenekari kíséret-tel). A költemény három szereplôjérôl „A czi-gányokról és a czigány zenérôlMagyarországon” címû könyvének 42.fejezetében is megemlékezett (110–112. l.),mint akik „a szabadság kihívó megvetésévelfitymálják a föld minden rangját”, és a tár-sadalmi elônyök mögött rejlô hiúságot. 1864-ben Liszt elkészítette mûvének hegedû-zon-gora változatát is. Ennek kibôvítettátdolgozásaként jelent meg 1931-ben HubayJenô „Ungarische Rhapsodie” címû kompozí-ciója, hegedûre és zongorára (Universal).Lenau 1843-ban, barátjának, Beck Károlynakírt levelében összehasonlítást tett a Marseil-laise és a Rákóczi-induló között: „Az elôbbiegy, már a szabadság levegôjében élô, s aztmegtartani akaró nép indulója, míg az utóbbia szabadság kivívására lelkesít, egy elnyo-mott nép elfojtott keserûségével, élniakarásá-val.” (Sonnenfeld Zsigmond: Lenau Miklósélete és mûvei, Bp., 1882)Itt említjük, hogy a Rákóczi-induló megszer-kesztôje egyesek szerint Bihari János volt, akiaz 1820-as években gyakran muzsikálta. Ahíres indulót Liszt egy szûkebb baráti körbenmár 1823-ban eljátszotta, és 1838 december29-i, majd 1840. január 4-i és 12-i hangverse-nyén nyilvánosan is elôadta, „fantázia alak-ban”. Az 1830-as évek végén Erkel is játszot-ta, „erdélyi modorban”. 1846 februárjábanhangszerelte meg, és vezényelte a NemzetiSzínházban hatalmas sikerrel Berlioz, majdjúniusban ifj. Johann Strauss. Reményi Ede1849 májusi, debreceni hangversenyén szin-tén elôadott egy Ábrándot „a Rákóczi-indulófölött”. A darabot az 1850-es évekbenrendôrileg betiltották. A Liszt-levélben emlí-tett Pócsi Laci mégis játszotta, ezért börtönbevetették. A tiltás ellenére Reményi Ede – aki aszabadságharcban való részvétele miatt 10évig emigrációban élt – 1860. január 30-án,ráadás-darabként adta elô a pesti NemzetiSzínházban, és játékát a közönség állva hall-gatta végig (lásd Albrecht fôherceg február 6-án kelt, Bécsbe küldött jelentését Thierryrendôrminiszternek). Ekkor Prottman rend-ôrfônök eltiltotta Reményit a további fellé-pésektôl. Csak két hónap múlva léphetett felismét, és ekkor vette kezdetét Reményi EdeRákóczi-átiratának példátlan diadalútja Ma-gyarországon.A huszárság történetének ismertetését foly-tatva említjük, hogy már egy 1403-ban keltokmányunk huszárkapitányról, egy 1432-bôlés 1449-bôl való dokumentumunk pedighuszárokról tesz említést. Mátyás király 1481-ben írt, latin nyelvû levelében állandó sere-gének könnyûlovasságát már „hussarones”-

nek nevezi. Ezek a lovaskatonák fürge,edzett lovakon, hosszú kopjákkal, szablyá-val, fokossal harcolnak. A XVI. századbanBáthory István lengyel király szervez huszár-csapatot testôrség jelleggel, és hasonlólovasságot állít fel IV. Iván orosz cár is,„guszári”-nak nevezve ôket.Tököly seregének egy része külföldre mene-kül. Franciaországban a tiszteket szívesenosztják be a könnyûlovassághoz, a közlegé-nyeket pedig a francia lovassági tisztek mellé,lovásznak. Elismertségüket jelzi, hogy egyfrancia tábornagy (a luxemburgi herceg) kö-zülük kétszázat a zsoldjába fogad, és magyartiszteket ad melléjük.A Rákóczi-szabadságharcot követôen sokmagyar huszár kerül Poroszországba, Bajor-országba, Franciaországba, ôk szervezik megaz elsô porosz és bajor huszár csapatokat.Franciaorszában gróf Bercsényi László állítjafel a második huszárezredet.Mária Terézia uralkodása alatt különösennagy hírnévre tesznek szert Hadik András(1710–1790) huszárjai. Viktor Emanuel olaszkirály gróf Bethlen Gergelyt, az 1848-asszabadságharc huszár-ezredesét bízza meg,hogy alakítsa meg magyar lovasokból az„Usseri di Piacenza” ezredet. 1860-ban, Gari-baldi seregében két huszárszázad alakul ma-gyarokból, akik különösen a Capua melletidöntô ütközetben tüntetik ki magukat. Ko-vács Mihály az Egyesült Államokban szervezimeg a lovasságot.Talán ebbôl a rövid történeti áttekintésbôl iskiderült, miért övezte dicsfény Európában amagyar huszárságot, a híres könnyûlovassá-got, és hogyan lett a huszár elnevezés az el-söprô lendület, bátorság, hôsiesség szinoní-mája. Ezért vált a leghíresebbé Bihariverbunkosai közül a „Hatvágás”, és ezért hall-gatjuk ma is szívesen Suppé Könnyûlo-vasság-nyitányát.Takarodó-trombitajel, lovasvágta-patadob-banások, lendületes huszárszablya-vágások –mindezek ott rejtôznek Bihari és Suppé mû-vében, de erre emlékeztet bennünket HadikAndrás lovasszobra is, fenn a budai várban.

Az 1840. január 4-én, a pesti Nemzeti Szín-házban történtekrôl Liszt még aznap éjjelbeszámol Madame d’Agoult-nak írott leve-lében. Az ünnepi küldöttség „felövezé rám akardot, a Nemzet nevében” – írja. És miköz-ben erôt sugárzó, lelkes beszédben idézi fel adíszes szablya által jelképezett „régi dicsô-ség”-et, saját óhaját is megfogalmazza: a jövôMagyarországának a szellemi és alkotó-munkával végzett dicsôséget kívánja. És talánez a 200. évforduló legfontosabb üzenete.

Rakos Miklós

28-34 8.3.2011 15:42

ZENETÖRTÉNET


Az Európa-szerte ünnepelt csodagyermekés ifjú virtuóz pályájának kezdete – akár-csak Paganinié vagy Chopiné – egyetlenhangszerhez kötôdik. Liszt Ferenc azon-ban úgy érezte: ahhoz, amit ô akar kife-jezni, kevés az egyetlen hangszer. Kezdet-ben a zongora lehetôségeit kitágítva, azonakarta megvalósítani mindazt, amire egyzenekar – színben, hangerôben – képes.De meg akarta tanulni a zenekarra kom-ponálást is. 1830-ban egy ,,Forradalmiszimfóniá”-hoz készített vázlatokat.1834–35-ben született elsô, kevéssel a vé-ge elôtt félbehagyott, meg is hangszereltzongoraversenye, a De profundis. Az év-tized végén (1839) már a késôbbi A-dúrzongoraverseny elsô változatának hang-szeres szólamaival is megpróbálkozott. Az1840-ben elkészült, Átok (Malédiction)néven ismert korai zongoraversenyt s1845-ben 1. Beethoven-kantátáját is ön-állóan hangszerelte. (Egy másik korai,1839-ben komponált Esz-dúr zongora-versenyét csak a 20. század végén adtákki.) Olyan mûvek voltak ezek, amelyek-ben a zongora, illetôleg a kórus anyaga

köré kellett a partitúra többi szólamátmegírnia. 1843-ban kinevezték a weimariudvari zenekar élére. Ez, fôként Weimar-ban való letelepedése (1848) után, lehetô-vé tette egyfelôl, más mesterek mûveinekbetanításával, a zenekari technika elsajá-títását, másfelôl azt, hogy a gyakorlatbankipróbálhassa, hogyan „szól” az, amitmaga írt, s az ellenôrzés alapján javíthassa,csiszolhassa munkáit.Ennek ellenére 1854-ig nem instrumentáltönállóan. 1848–1849-ben August Conradi(1821–1873), egy ügyesen hangszerelô,nem jelentôs zeneszerzô segítette partitú-rái elkészítésében, 1849 telétôl 1854-igpedig egy Conradinál invenciózusabbmuzsikus, Joachim Raff (1822–1882). Ezazonban korántsem azt jelenti, hogy azekkortájt keletkezett Liszt-mûveket másokhangszerelték. Már Conradi is úgy dolgo-zott, hogy Liszt felvázolta, ô pedig meg-valósította a Mester elképzeléseit; Raffinkább csak tanácsokat adott, és másolta amár elkészült partitúrákat. Liszt pedig,amint valóban beletanult a mesterségbe,átdolgozta, újra hangszerelte ezeket amunkáit. 1854 után már legfeljebb kivé-telképpen fordulhatott elô (például a hat,Doppler Ferenccel közösen kiadott Magyarrapszódia esetében), hogy Liszt nem ön-állóan készítette el mûvei hangszerelését.Kompozícióin mindig sokat javított, csi-szolt; zenekari partitúráira ez különöskép-pen érvényes: a mûvek keletkezésének,számos verziójának egész története van.Nemcsak megtanult zenekarra írni, hanemnagy hatású mestere lett a hangszerelés-nek. Bartók Béla – Berlioz és Wagner mel-lett – a 19. század kiemelkedô hangszerelôújítójának nevezte. Beethoven, Weber,Meyerbeer nyomán új zenekari színeketkevert ki; sokat tanult Berlioztól és Wag-nertól, de megtalálta azt az egyéni zene-kari hangzást, amely a maga zenéjéhezleginkább illett. Igaz, a mai hallgató a tutti-kat (fôként a réz- és ütôeffektusokat) né-hol túlságosan harsánynak, helyenkéntvalósággal bombasztikusnak érzi, másutthegedû- vagy hárfafutamokat talál kisséédeskésnek, vagy az egész zenekart kissékülsôségesen csillogónak: de Liszt zene-

kara sohasem „vastag” abban az értelem-ben, amelyben nem egy kortársáé. Nemduplázza feleslegesen a szólamokat, mû-veiben bôséggel találhatók kis hangszer-csoportok (fôként a fafúvók, köztük a jel-legzetesen „nagyromantikus” angolkürt ésbasszusklarinét); finom, kamarazeneszerûrészletei pedig századunk nagy hang-szerelô mûvészeinek szolgáltak mintául.Liszt számára a zene nem öncél. Egészé-ben, valamennyi összetevôjével együtt akifejezendô eszméket szolgálja. Ebben azértelemben kell felfognunk szimfonikusstílusát is, mint amelynek eszközei, újításaiaz eszmék kifejezésére hivatott zenei nyel-vet gazdagítják. Szimfonikus zenekart LisztFerenc három mûfajban alkalmazott:1) Zenekari mûvek2) Versenymûvek3) Vallásos, világi és egyházi mûvek

énekhangokra és zenekarraLiszt – Hector Berliozzal együtt – az úgy-nevezett programzene megteremtôje,vagyis szimfonikus zenekari kompozíciói-nak és zongora-oeuvre-jének legnagyobbrésze valamilyen külsô – irodalmi, képzô-mûvészeti vagy természetélmény – inspi-ráló elem hatására keletkezett. Ám mindighangsúlyozta, hogy zenéjével nemillusztrálni akarja ezeket az ihletô élmé-nyeket, hanem hangulataikat, esetenkéntszereplôik jellemrajzát kívánja visszaadnizenéjével. Zenekarra írt mûvei ugyan-akkor önarcképei is a romantikus kompo-nistának. Többnyire kevés, inkább gesztusjellegû mint dallamos, zenei szövésre al-kalmas témával dolgozik, ezeknek azon-ban gazdag variációit alkalmazza, és alap-karakterüket is képes megváltoztatni. Ez alényege a Liszt nevéhez fûzôdô, úgyneve-zett monotematikus szerkesztésmódnak,amellyel a zeneszerzô megteremti a mûvekegységes és ugyanakkor változatos voltát.Az ô találmánya az egy tételes „szimfo-nikus költemény” mûfaja, amely sok köve-tôjének szolgált mintaképül. Élete dele-lôjén, Weimarban, az 1850-es években 12szimfonikus költeményt komponált: Amita hegyen hallani – Tasso – Les Préludes –Orpheusz – Prométheusz – Mazeppa –Ünnepi hangok – Hôsisirató – Hungaria –

Liszt Ferenc (1811–1886)és a zenekar

35-37 8.3.2011 15:50

Hamlet – Hunok csatája – Az ideálok.Ezekhez csatlakozott élete legvégén,1881–82-ben még A bölcsôtôl a sírig.A zenekar színeivel, eszközeivel meg-kapó lélektani ábrázolást és valósággalfilmszerû víziót is varázsoló szimfonikusköltemény az 1860-ban keletkezett Kétepizód Lenau Faustjából elsô darabja, Azéjszakai menet is. Nem kevésbé a másodikdarab, a kocsmai jelenet: a hangoló falusimuzsikusok, a hegedülô Sátán segítségé-vel a parasztmenyasszonyt epekedô fu-vola csalogány-trillákkal elcsábító Faustzenei ábrázolása ismertebb nevén az 1.Mefisztó-keringô. A két nagy szimfóniában, a Faustban és aDantéban szintén megcsodálhatjuk Lisztegyéni és kifejezô hangszerelési fantáziá-ját. Ismeretes, hogy a Faust-szimfóniábanazt a formai és egyben jelentésbeli bravúrtvalósította meg, hogy a Mefisztó-tételbenFaust eltorzított motívumaival dolgozik(akárcsak majd Bartók a 2. Hegedû-versenyben), ezáltal kifejezi az ember két-arcúságát: azt, hogy mindnyájunkbanlakozik egy jó és egy gonosz szellem. Azegyetlen nemén figura a mû középsô téte-lében (és a záró kórusban) jelenik meg: ezMargit, az örök, tiszta nô; alakját a zene-szerzô különösen gyengéd, finom hang-

szereléssel (elôször bensôséges, brácsa kí-sérte oboa-dallammal) mintázta meg.A Dante-szimfónia zseniális hangszerelésimegoldásaiból itt csak a pokol kapujának(Lasciate ogni speranza) félelmetes, har-sonákkal, tubákkal, mélyvonósokkal, hát-borzongató timpani-morajlásokkal valómegjelenítésére – a lírai Francesca ésPaolo epizód fájdalmas basszusklarinét re-citativójára (Nessun maggior dolore chericordarsi del tempo felice nella miseria), eformai rész lágy kürttel, hárfával, finomfafúvós csoportokkal való érzékeltetésére– illetve a Purgatórium tétel zsongó-állófelbontott vonós és hárfa akkordjai fölöttmegszólaló szép fafúvó-témára tudjukfelhívni a figyelmet..A négy népszerû, sokat játszott zongora-verseny (Esz-dúr, A-dúr, Magyar fantázia,Haláltánc) hangszerelési effektusai közülszeretnénk emlékeztetni az Esz-dúr kon-cert Scherzójának híres, triangulum kísére-tes vonós pizzicatójára, valamint a Halál-táncban a szóló zongora ütôhangszerszerûfelhasználására, az infernális hangulatszélsôségeinek hangszeres ábrázolására: amély regiszterre, ütôkre, harsonára, tubára– és az ellenkezô végletre: a piccolo alkal-mazására, a fuvola sikolyaira, a zongoravijjogó glisszandóira.

Az énekhangokra és nagyzenekarra kom-ponált Liszt-mûvek közül a vallási-egyházimûvek a jelentôsebbek. Miséi közül Lisztcsak egyet komponált szimfonikus zene-karra: az Esztergomit.A Szent Erzsébet legendája (1857–1862) cí-mû oratóriumban különösen szépen és fi-noman hangszerelt részletek a fôhôsnô-höz, az ô motivikájához kapcsolódnak: ígya zenekari bevezetés, a rózsacsoda, az 5.kép zenekari közjátéka és Erzsébet szólói.Liszt Ferenc fô mûve, a hatalmas, háromrészes Krisztus-oratórium (Karácsonyi ora-tórium – Vízkereszt után – Szenvedés ésfeltámadás, 1855–1867) különféle tételeiváltozatos apparátust igényelnek: a szim-fonikus zenekartól a puszta orgona-kísé-retig. Az I. rész Pastoraléi: a puha, olykorlebegô vonós hangzású 1., illetve a népieskarakterû fafúvós színekben gazdag 4. té-tel Liszt legszebb, legpoétikusabb zene-kari tételeinek mondhatók. A II. rész 9. té-tele, „A csoda” pedig igazi, drámai LisztFerenci programzene: a Genezáret tavánkitörô félelmetes vihart és ijesztô hullám-zást, a tanítványok félelmét, majd a Krisztusszavára történô csodálatos megnyugvást éstermészetfölötti fényt festi, a zenekarhangszereivel és a néhányszor megszólalóénekhangokkal. Hamburger Klára


ZENETÖRTÉNET

MÛHELY

A tüdô betegségei a muzsikusokat sem kí-mélik. Leonard Bernstein például krónikusbronchitisben szenvedett, Chopinnektuberkulózisa volt. Tüdôbetegségek szem-pontjából különösen a fúvósok veszé-lyeztetettek, de a fúvóshangszer-játéknakterápiai hatása is lehet. Így csupán azértkezdett el már gyermekkorában oboázniAnthony John Camden, a Londoni Szim-fonikus Zenekar szóló-oboistája, mert abbanreménykedtek, hogy erôs asztmáját így kon-trollálni lehet. Így kezdôdött egy siker-történet.

A fúvósok légzôszervi- és tüdô-betegségei Már a 17. században így írt Arzt IsbrandDiemerbroek holland orvos: „Egész elsôren-dû trombitások oly módon erôltetik meg ma-gukat, hogy vért hánynak.” Aztán a további-akban: „sôt gyakran váratlanul véget vetnekaz életüknek.” A 20. században ezt a leírástorvosilag górcsô alá vették, s azt a hipotézistállították fel, hogy egy hang létrehozásáhozegy fúvós hangszeren, a légzôszervekbenhosszabb ideig tartó magas nyomás baro-traumát (légtartó testüregekben a nyomás ki-

egyenlítôdésének zavara), a túlnyomás révénsérülést okozhat. A hipotézis szerint tehát afúvóshangszer-játék a tüdôbetegséget nem-csak súlyosbíthatja, hanem elô is idézheti. A fúvósoknál, különösen a hivatásos mu-zsikusoknál, azoknak a légzôszervi fertôzé-seknek, amelyek a fúvós hangszeren nemjátszókra alig hatnának, nagy jelentôségevan. Sok fúvós ismeri ezt a hatást már egyközepes influenzafertôzésnél is, annak idô-tartamánál és a nehéz légzésnél fogva. Alégzôszervek allergiás megbetegedései isalaposan befolyásolhatják a fúvósok játékát.

Michael Kreuter/Christiane Kreuter

Fúvóshangszer-játék orvosi szempontbólA fúvóshangszer-játék mint terápia és mint tüdôbetegségek kiváltója

35-37 8.3.2011 15:50

Egy allergiás megbetegedés esetében azon-ban vizsgálni kell, hogy azt a hangszer vagyvalamely segédeszköz, mint pl. olaj stb.okozza-e. Röviddel ezelôtt vált ismertté arézfúvósok allergiás megbetegedése, ame-lyet egy, a nem tisztított fúvókán megtele-pülô gomba-telep okozhat: az érintettek ti-pikusan háromtól tizenkét óra elteltével ajáték után erôs légszomjat éreztek, lázasaklettek és köhögtek. A fúvós hangszerek által okozott túlnyomá-sos sérülésekkel kapcsolatban különösen abôrben fellelhetô légbuborékok említhetôk.A rézfúvósoknál egy hasonló, úgynevezettlaryngocele (A gégenyálkahártya Morgani-tasakból kinduló, levegôvel telt ballonszerûelôboltosulás) betegséget már többször leír-tak. Gyakran panaszt sem okoz, idôvel azon-ban rekedtség, köhögés, légszomj és lokálisduzzanat léphet fel. Ha ez a kiöblösödés azidegeket vagy a hangszalagokat nyomja, az abeszédet, sôt a fújást is nagy mértékbenbefolyásolhatja. A beszédnél normális esetben az orrgaratot alágy szájpadlás szorosan zárja. Amennyibenez a záródás akadályozott, beszéd közben alevegô az orrba kerül és így rövid kilégzôfázisokkal, rossz levegô-adagolással, és sza-pora, sokszor hallható belégzéssel nazálisbeszéd jön létre. A fúvós hangszeren valójáték is elvezethet ilyen ellazuláshoz, amelylegtöbbször a szájban létrejövô, jelentôsenmegnövekedett nyomáskörülményekre ve-zethetô vissza. A panaszok a beszédnél jel-zettekhez hasonlóak, és extrém esetben le-hetetlenné teszik a továbbmuzsikálást. Ajavuláshoz gyakran a szüneteltetés egy logo-pédus közremûködésével elegendô, de egyesesetekben még operáció is szükséges lehet. Az, hogy egy fúvós hangszer fújása tüdô-rákot idézhetne elô, mindmáig tisztázatlan,de inkább valószínûtlen. Köpetpróbáknálegyes esetekben ugyan gyanús sejteket talál-tak, és a tüdôrák okozóiról folytatott tanul-mányok során hobbyfúvósoknál tüdôrákelôfordulását is leírták. Ezzel szemben áll vi-szont egy érdekes állatkísérleti vizsgálat azene és a tüdôrákra adott immunválaszközötti összefüggésrôl, amely azt mutatta ki,hogy a zene az immunrendszer válaszát atumor ellen erôsíteni tudja. Véres köhögést gyakran fertôzés, mint pl.tüdôgyulladás okozhat. De ennek egy fúvóshangszeren való játék is okozójaként sze-repel az irodalomban. Így léteznek beszá-molók fúvós zenészekrôl, akiknél a muzsi-kálás következményeképpen részbenismételt véres köhögés lépett fel, amely ami-kor a fúvós hangszeren való játékot feladták,többet nem fordult elô. Az eredete felôl csak

találgatni lehet, meggondolandó azonban,hogy a turbulens levegôáramlás miattnyíróerô lép fel, amely nyálkahártya-sérülés-hez vezethet, és a levegô útján a kis véredé-nyek a megnövekedett nyomástól elpattan-hatnak.

Ártalmas a tüdôfunkciókra a fúvóshangszeren való játék?Tüdôszakorvosi szempontból mindenek-elôtt az a kérdés érdekes, hogy egy fúvóshangszeren való játék a tüdôfunkciók rom-lásához vezethet-e, és hogy a felsô légutak-ban már leírt túlnyomássérülés, a baro-trauma, a tüdôtágulat okának vagyrizikófaktorának tekinthetô-e. A tüdôfunk-ciókkal kapcsolatban ellentmondásos ered-mények léteznek. Egyrészrôl a rendel-kezésre álló adatok kimutatták, hogy afúvósok, összehasonlítva egészséges kísér-leti alanyokkal, jobb vagy hasonló tüdô-funkció-értékekkel rendelkeznek. Másrész-rôl vannak adatok, amelyek a tüdôtágulatjelenlétét sugallják, sôt a fúvósok tüdô-funkcióit a kontrollszemélyekhez képestrosszabbnak tüntetik fel. A divergenciátleginkább úgy lehet megmagyarázni, hogy avizsgálatok nagyon különbözôek voltak,különösen ami a dohányosok számát illeti.Ezt egy analízis támasztja alá, amely éneke-sek, fúvósok és nem fúvósok között nem tu-dott különbséget találni – ezzel szemben ki-mutatható volt a jól ismert összefüggés adohányzók és a beszûkült tüdôfunkciók kö-zött. Sajnos a mai napig sincs olyan vizsgálat,amely a fúvósok tüdôfunkcióinak változá-sairól folyamatában számolna be. Ami egytüdôtágulat fennállásának kérdését illeti,léteznek orvosi teóriák, melyek a felsô lég-utakkal ellentétben a tüdô legkisebb egysé-geinek, a léghólyagocskáknak a megemeltnyomására vonatkoznak. A feltételezéseketmindenesetre közelebbrôl is megvizsgálták,és különbözô fúvós-zenészeknél a tüdô-funkciók-, a vérgázok mérését és egy meg-határozott légzésmunkát elemeztek: a tüdôregyakorolt maradandó káros befolyás ebbena kísérletben ki lett zárva.

Terápiás szempontokAz asthma bronchiale, a gyermekkor leg-gyakoribb krónikus megbetegedése, amely-ben szinte minden tizedik gyermek szenved,a légutak változékony szûkületéhez vezet.Orvosok gyakran hangsúlyozzák, hogy azasztma egy fúvós hangszeren való játékfolyamán, a tüdô állandó (túl)igénybevé-telének következményeként, rosszabbod-hat. Ez olyan feltevés, amelyet sok szülô, de

zenetanárok is hangoztatnak. Ezzel szembenáll tüdô-szakorvosoknak az a megállapítása,hogy a fúvós hangszereken való játék atüdô-izmok tréningje, ami által a visszatérôasztma-kapcsolatos rosszabbodásokat csök-kenteni lehetne. Valóban megmutatkozott,hogy az asztma által elôidézett elváltozásoka csontvázban, mint a tölcsérmellkas (tyúk-mell), a fiatal fúvószenészeknél évek alattvisszafejlôdnek. Ugyanaz a tanulmány kimu-tatta, hogy egy két éves megfigyelési perió-dus alatt azoknál a gyerekeknél akik asthmabronchiale-ben szenvedtek és egy fúvóshangszeren játszottak, szignifikáns javulásállt elô. A tisztán javulást kimutató mérésieredményeknél lényegesebb értékelni azt anyereséget ami a testi és emocionális tel-jesítô-képesség jobbulásában állt be. Egy másik, asztmás gyerekekkel foglalkozótanulmány kimutatta, hogy azok a gyerekek,akik egy fúvós hangszeren játszottak, össze-hasonlítva nemfúvósokkal ritkábban szen-vedtek ún. exacerbációban (a betegségsúlyosabbra fordulása, fellángolása). Ugyan-akkor a gyerekek a betegségüket pszichi-kailag jobban uralták és jobb volt az élet-minôségük. Ezen kívül a fúvós hangszerenvaló játékot nemcsak légzés-fiziológiai szem-pontból kell vizsgálni, a muzsikálásnaklényeges pszichológiai haszna is van, kü-lönösen a fiataloknál. Így a hangszeren valófújás technikai folyamata és a zenével valófoglalkozás öröme összetettségében a tüdô-betegség javulásához vezethet. Ennek követ-keztében a fúvós hangszeren való játék –különösen klarinéton, trombitán és oboán –sok gyermekkori krónikus légzôszervi meg-betegedésnél a Gesellschaft für Pneumolo-gie und Beatmungsmedizin (német tüdô- éslégzôszervi orvostudományi társaság) általjavallott. Az ausztrál didgeridoo (didzseridu) egy fel-hang-gazdag fúvós hangszer, amely leg-gyakrabban fából készül, megszólaltatásá-nak módja miatt hangszertani besorolásaszerint mégis a rézfúvósok családjába tar-tozik. Az észak-ausztrál ôslakosoknál túlnyo-mórészt ritmikus kísérô-hangszerként,énekhez és tánchoz használják. Többszö-rösen feltételezett, hogy ezen az instrumen-tumon való játék kitûnô tréning a nyaki-,száj- és légzô-izmok számára. Valóbanléteznek utalások arra, hogy az éjszakai alvásközbeni légzéskimaradás, az alvási apnoé,egy didgeridoo fújásával javult. Az ilyenbetegségben szenvedô pacienseknél egydidgeridoo-n való napi játék mind a nappalifáradtságot, mind az éjszakai légzéski-maradásokat jelentôsen csökkentette.

(Das Orchester 2010/6)


MÛHELY

35-37 8.3.2011 15:50

38 XVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

2011. március 20. vasárnap 11.00Olasz KultúrintézetA megérthetô zene

Dr Jekyll és Mr HydeLiszt: Faust szimfónia Elôad és Vez.: Hollerung Gábor

2011. március 26. szombat 19.30Olasz KultúrintézetUniversitas

Erkel: Ünnepi nyitányBrahms: KettôsversenyLiszt: Faust szimfóniaBaráti Kristóf – hegedû Szabó Péter – csellóVez.: Hollerung Gábor

2011. április 2. szombat 11.00Klauzál HázA megérthetô zene junior

Saint-Saëns: Állatok farsangjaElôad és vez.: Hollerung Gábor

2011. április 2. szombat 15.00Klauzál HázZeneértô leszek

Dobpárbaj – az ütôhangszerek biro-dalma. A timpani, a nagydob, a kisdob, acintányér, a harangjáték és a xilofonElôad: Zelinka Tamás

2011. április 8. péntek 19.00Klauzál HázBudafoki Hangversenyesték

Mozart: c-moll zongoraverseny K 491Kurt Weill: Die sieben TodessündenBorbély László – zongora Vez.: Werner Gábor

2010. április 10. vasárnap 11.00Olasz KultúrintézetA megérthetô zene

Most és mindörökkéBach: János passió Budapesti Akadémiai KórustársaságElôad és vez.: Hollerung Gábor

2011. április 30. szombat 11.00Klauzál HázA megérthetô zene junior

A musicalBudafok Big Band Elôad és vez.: Puskás Csaba

2011. május. 2. hétfô 19.30 Bartók Béla Nemzeti Hang-versenyteremFortissima

Rossini: Olasz nô Algírban – nyitány Mozart: C-dúr zongoraverseny K 415Rachmaninov: II. szimfóniaVez. és zongorázik: Kocsis Zoltán

BUDAPESTI FILHARMÓNIAITÁRSASÁG

2011. március 21. Operaház a Budapesti Tavaszi FesztiválkeretébenDohnányi bérlet/3

Chopin: f-moll zongoraverseny

Liszt: Mephisto keringô (zongorás változat)Liszt: Mephisto keringô (zenekari változat)Mahler: Adagietto az V. szimfóniából Liszt: MazeppaVez.: Ainars RubikisKm.: Ivo Pogorelich

CONCERTO BUDAPEST

2011. március 11. péntek 19.30TháliaFischer Annie bérlet

Mozart és Moz’Art, Beavatottak és kiválasztottak –Mozart tudományaHázigazda: Batta AndrásC-moll adagio és fúga KV 546Vonósnégyes átirat a Wohltem-periertes Klavier II. kötetébôl KV 405,Nr 3G-dúr vonósnégyes, IV. tétel KV 387Szabadkômûves gyászzene KV 477Gran Partita KV 364Vez.: Keller András

2011. március 20. vasárnap 11.00 Nemzeti MúzeumDzsopatán és Gásztonfild családisorozat 3.,

Csipkerózsika - pofon és alvásKm.: Tenki Réka színmûvészMûvészeti vezetô: Lakatos György

2011. április 3. vasárnap 11.00 Nemzeti Múzeum Dzsopatán és Gásztonfild családisorozat 4.,

Peer Gynt – álmok és kalandokKm.: Máté Gábor színmûvészMûvészeti vezetô: Lakatos György

2011. április 9. szombat 19.30Thália Fisher Annie bérlet

Mozart és Moz’Art, Család, szerelem, barátság – MozartkapcsolataiHázigazda: Batta AndrásVarázsfuvola – nyitányC-dúr zongoraszonáta négy kézre, III.tétel KV 19d Idomeneo – kvartett („Andro ramingoe solo”)Esz dúr vonósnégyes, II. tétel KV 428 Koncertária „Ch’io mi scordi di te” KV505„Kis” g-moll szimfónia KV 183Hangversenymester: Rolla János

2011. április 17. vasárnap 11.00 Zeneház Manó bérlet 3,

Hangjáték, hol itt, hol ott…

2011. április 29. péntek 19.30MÜPA Richter bérlet, „Magyar Szimfonikus körkép”

Sosztakovics: 1. zongoraverseny, c-moll, op.35Eötvös: Two monologuesSztravinszkij: Le sacre du printemps

Km.: Ránki Fülöp – zongoraVez.: Keller András

2011. május 8. vasárnap 19.30Thália Fischer Annie bérlet

Mozart és Moz’Art, Olümposz, páholy, kereszt – MozartisteneiHázigazda: Batta AndrásAve verum corpus KV 618Varázsfuvola – Papok indulója ésSarastro F-dúr imája („O Isis und Osiris)Idomeneo – nyitányC-moll mise – Et incarnatus áriaJupiter-szimfónia KV 550Vez.: Keller András

DEBRECENI FILHARMONIKUS ZENEKAR

2011. március 17.Debrecen – Kölcsey KözpontRubányi Vilmos bérlet

Dvorák:Vizimanó – szimfonikus költeményDohnányi Ernô: HegedûversenySmetana: MoldvaJanacek:SinfoniettaKm.: Kosztándi IstvánVez.: Oliver von Dohnányi

2011. április 28. 19.30Debrecen-Bartók teremGulyás György bérlet

Händel: Négy koronázási anthemMozart: Vesperae solennes de confessore KV 339Exultate jubilateKm.: Miklósa Erika, Schöck Atala,Balczó Péter, Cser Krisztián, Debreceni Kodály Kórus Vez.: Pad Zoltán

2011. május 12.Debrecen-Bartók teremRubányi Vilmos bérlet

Dvorák: CsellóversenyCsajkovszkij: VI. szimfóniaKm.:Várdai IstvánVez.: Kocsár Balázs

DUNA SZIMFONIKUSZENEKAR

2011. március 11. 19.00Duna Palota – Színházterem Tavaszi Bérlet

„A Strauss család” Válogatás id.Johann, ifj. Johann, Josef és Eduardmûveibôl. Keringôk, polkák, indulókKm.: Galambos Lívia (ének)Vez.: Deák András

2011. március 20. 10.30Duna PalotaIfjúsági bérlet 6.

Európa forradalmi hangulatbanEmlékezzünk 1848 hôseire és idéz-zük fel a korszak leghíresebb európaizeneszerzôit

Vez.: Deák AndrásMûsorvezetô: Zelinka Tamás

2011. március 25. 19.00Duna Palota – Színházterem Tavaszi Bérlet 5.

„Függöny fel!”Népszerû opera nyitányokVez.: Kovács László

2011. április 10. 10.30Duna Palota- SzínházteremIfjúsági bérlet 7.

Nemzetek táncaiÉvadzáró hangversenyünkön a nagy-világ legszebb táncaiból idézünk felVez.: Deák AndrásMûsorvezetô: Zelinka Tamás

2011. április 15. 19.00Duna Palota – Színházterem Tavaszi Bérlet 6.

„Grieg est”Három zenekari darab a Sigurd Jorsalfar-ból op.56Lírikus darabokMenyegzô Troldhaugen-ben op.65 nr.6Peer Gynt I. és II. szvitVez.: Deák András

2011. május 6. 19.00Duna Palota – Színházterem Tavaszi Bérlet 7.

Emlékszel még?Az operettirodalom legszebb melódiáiVez.: Deák András

GYÔRI FILHARMONIKUSZENEKAR

2011. április 2., szombat, 19.00Richter-teremRichter János bérlet

Születésnapi ajándékR. Wagner: Siegfried - IdillR. Schumann: a-moll gordonkaverseny, op. 129L. van Beethoven:VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92Vez.: Berkes Kálmán Km.: Perényi Miklós – gordonka

2011. május 6., péntek, 19.00Richter-teremVarga Tibor bérlet

Fúvós ParádéP. I. Csajkovszkij:1812 – ünnepi nyitány, op. 49E. Grieg: Szimfonikus táncok, op. 64A. Ljadov: Baba Jaga, op. 56James Barnes: III. szimfónia, op. 89Vez.: Szabó Ferenc

2011. május 13., péntek, 19.00Richter-teremNikisch Artur bérlet

Barokk TrombitaJ. S. Bach: I. (C-dúr) zenekari szvit,BWV 1066G. F. Händel: D-dúr szvit, HWV 341G. Tartini: D- dúr trombitaversenyF. Schubert: VIII. („nagy” C-dúr)szimfónia, D 944Vez.: Rácz MártonKm.: Velenczei Tamás – trombita

HANGVERSENYNAPTÁR

38-44 8.3.2011 16:03


HANGVERSENYNAPTÁR

MÁV SZIMFONIKUSZENEKAR

2011. március 16., szerda 16.30a zenekar próbatermében, VIII.,Múzeum utca 11. Búgócsiga – baba-mama koncertek

Szerkesztô-mûsorvezetô: Ácsné Székely Edit

2011. március 16., szerda 18.00a zenekar próbatermében, VIII.Múzeum utca 11. Szeretethang – hangverseny várandóskismamáknak


2011. március 19–20. szombat-vasárnap, Millenáris Teátrum

Szombat 10.30 és 15.00, vas.: 15.00Ifjúsági hangversenyek a FilharmóniaBudapest szervezésébenCsajkovszkij: Csipkerózsika (filmvetítéssel)

2011. március 26. szombat 10.30 és12.00, Nemzeti MúzeumUnokák és nagyszülôk

Varietas delectat (A változatosság gyönyörködtet)Haydn: Üstdobütés – szimfónia – 2. tételCsajkovszkij: Változatok egy rokokótémára – gordonkára és zenekarra Kodály: Felszállott a páva – variációkegy magyar népdalraVez.: Kesselyák Gergely

2011. április 5. kedd 19.00 Budapesti OperettszínházLukács-bérlet

Schubert: V. szimfóniaSchumann: a-moll gordonkaversenyHaydn: Esz-dúr (Üstdobpergés) szim-fónia, No. 103Km.: Perényi MiklósVez.: Takács-Nagy Gábor

2011. április 6., szerda 16.30 a zenekar próbatermében, VIII.,Múzeum utca 11. Búgócsiga – baba-mama koncertek


2011. április 6., szerda 18.00 a zenekar próbatermében, VIII.,Múzeum utca 11. Szeretethang – hangverseny várandóskismamáknak


2011. április 19. kedd, 19.30MÜPA Bartók Béla HangversenyteremSzôke Tibor Mesterbérlet

A hangverseny díszvendége: RogyionScsedrin és Maja PliszeckajaCsajkovszkij: IV. szimfóniaBizet-Scsedrin: Carmen – szvitVez.: Takács-Nagy Gábor

2011. május 3. kedd, 19.30MÜPA Bartók Béla HangversenyteremSzôke Tibor Mesterbérlet

Satie: GymnopédiesMilhaud: I. gordonkaversenyRavel: Bárka az óceánonDebussy: A tengerKm.: Fenyô LászlóVez.: Rodrigo de Carvalho

2011. május 7.,szombat 18.00Festetics Palota TükörtermeFestetics-bérlet

Liszt: AngelusErkel–Henry Vieuxtemps: PiécebrillanteRánki György: Arisztophanész szvitMozart: Gran PartitaKm.: Szecsôdi Ferenc – hegedûVez.: Rodrigo de Carvalho

MISKOLCI SZIMFONIKUSZENEKAR

2011. március 21. 19.00Mûvészetek Háza

Berg: Három zenekari darab, op.6Berg: Hét korai dal Mahler: I. szimfóniaÉnek: Cserna IldikóVezényelnek: a Párizsi Konzervató-rium

2011. március 25. 19.00Selyemréti Szent István templomKamarakórus-fesztivál nyitókoncert

Miskolci Szimfonikus Zenekar

2011. március 31. 19.00Mûvészetek Háza(Szezonbérlet)

Zombola: V. szimfónia Mozart: B-dúr hegedûversenyLiszt-Weiner: h-moll szonáta Hegedû: Soós MátéVez.: Kovács László

2011. április 2. 15.30Mûvészetek HázaJátsszunk zenét a Szimfonikusokkal…

Forgatókönyvíró és mûsorvezetô:Csuka TímeaVez.: Kovács László

2011. április 11. 19.00 Mûvészetek Háza(Népszerû bérlet)

Bartók: II. hegedûversenyDvorák: VII. (d-moll) szimfóniaHegedû: Patricia KopatchinskajaVez.: Kovács László

2011. április 16. 19.00Mûvészetek Háza

KLAZZ koncert a Bolyki Brothers-szelVez.: Kovács László

2011. április 19. OperaházMahler bérlet/6

Rimszkij-Korszakov:Nagy orosz húsvét-nyitány

Schubert: VIII., h-moll szimfónia(„Befejezetlen”) Franck: d-moll szimfónia Vez.: Carlo Montanaro

2011. április 27. 19.00Mûvészetek Háza

Puccini: Messa di Gloria

Bizet: Te Deum Puccini: Preludio Sinfonico Puccini: Mottetto per San Paolino Ének: Anna-Lena Denk (szoprán),Xavier Moreno (tenor),Armin Kolarcyk (bariton)Km.: Oratorienchor Aschaffenburg,Miskolci Bartók KórusVez.: Joachim Schüler

2011. április 28. 19.00Kazincbarcika, Szent Család templom

Puccini: Messa di Gloria Bizet: Te Deum Puccini: Preludio Sinfonico Puccini: Mottetto per San Paolino Ének: Anna-Lena Denk (szoprán),Xavier Moreno (tenor), Armin Kolarcyk (bariton)Km.: Oratorienchor Aschaffenburg,Miskolci Bartók KórusVez.: Joachim Schüler

2011. május 9. 19.00Mûvészetek HázaSzezonbérlet

Brahms: Akadémiai ünnepi nyitányLiszt: Esz-dúr zongoraversenyR. Strauss: Hôsi életKm.: Jandó JenôVez.: Kovács László

NEMZETI FILHARMONIKUSZENEKAR

2011. április 22 péntek, 19.30 Ferencsik-bérlet/5

Maurice Ravel: Pavane (Egy infánsnô halálára)Maurice Ravel: G-dúr zongoraversenyClaude Debussy: IbériaMaurice Ravel: BoleroKm.: Ingrid Fliter – zongora Vez.: Kocsis Zoltán

2011. május 5. csütörtök 19.30Klemperer-bérlet/5.

Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúrzongoraverseny K467Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise K427Km.: Kolonits Klára – szoprán, Halmai Katalin – mezzoszoprán, Megyesi Zoltán – tenor, Hámori Szabolcs – basszusa Nemzeti Énekkar(karigazgató:Antal Mátyás) Vezényel és zongorán km.: Vásáry Tamás

2011. május 8. vasárnap 11.00 és15.00, MÜPA Fesztivál SzínházIfjúsági-bérlet/3.

Királyok, királynôk és királynék –részletek Purcell, Händel, Mozart,Verdi és Erkel mûveibôl Vez.: Antal MátyásMûsorvezetô: Kovács Sándor

2011. május 19. csütörtök 19.30 Ferencsik-bérlet/6

Ligeti György: Atmospheres -Johann Nepomuk Hummel: Esz-dúr trombitaversenySamuel Barber: AdagioRichard Strauss: Halál és megdicsôülés- szimfonikusköltemény, op.24Km.: Boldoczki Gábor – trombitaVez.: Gilbert Varga

PANNON FILHARMONIKUSOK

2011. március 15., kedd 19.00Pécsi Bazilika, Kodály KözpontHázavatási ceremónia

Vez.: Vass András

2011. március 26., szombat 18.00Kodály KözpontMaestro II.

Beethoven: Coriolan nyitány Prokofjev: Sinfonia concertante Brahms: III. szimfónia (F-dúr) Vez.: Nicolas PasquetKm.: Várdai István - gordonka

2011. április 2., szombat 15.00 és16.30, Kodály Központ, Csigaház

A Pannon Filharmonikusok egyedizenei programja KICSIKNEK! (4-8 év)

2011. április 7., csütörtök 19.30Kodály KözpontGyermán VII.

Penderecki: II. „Karácsony”szimfónia-Sosztakovics: VI. szimfónia (h-moll)Vez.: Krzysztof Penderecki

2011. április 8., péntek 19.30Mûvészetek Palotája Bartók BélaNemzeti HangversenyteremKétszáz éve európai

Penderecki: II. „Karácsony”szimfóniaSosztakovics: VI. szimfónia (h-moll)Vez.: Krzysztof Penderecki

2011. április 21., csütörtök 19.30Kodály KözpontNápolyi dalok

Vez.: Steven MercurioKm.: Marcello Giordani – tenor

2011. április 29., péntek 19.30Pécsi BazilikaOratórium III.

Schubert: V. szimfónia (B-dúr) Haydn: Schöpfungsmesse (Teremtés-mise)Vez.: Vass András

2011. április 30., Kodály KözpontTavaszi bál a XIX. század hangulatában

Vez.: Silló István

2011. május 7., szombat 15.00 és16.30 Kodály KözpontCsigaház

A Pannon Filharmonikusok egyedizenei programja KICSIKNEK! (4-8 év)

38-44 8.3.2011 16:03

ÓBUDAI DANUBIAZENEKAR

2011. március 30. 20.00Budapesti Tavaszi Fesztivál, Liszt-est

Liszt: 19. ZsoltárVater UnserSeeligpreisungenVerdi: Quattro Pezzi SacriKm.: Daniel Kirch – énekVez.: Frieder Bernius

2011. április 9. 19.00Nemzeti NagyszínpadBérletes Koncert

Szentivánéji álomRészletek a Shakespeare mûbôlMendelssohn kísérôzenéjével.Közremûködnek a Nemzeti Színházszínmûvészei, Angelica Leánykar(karvezetô: Gráf Zsuzsanna), CzabánAngelika, Széll Cecília. Dramaturg:Vörös RóbertVez.: Hamar Zsolt

2011. április 28. 19.00Óbudai Társaskör„Danubia + Szólistáink” Mozart: Don Giovanni – nyitánySchumann: a-moll gordonkaversenyMozart: C-dúr „Jupiter” szimfóniaKm.: Kurucz KrisztiánVez.: Héja Domonkos

2011. május 9., Mûvészetek Palotája Emberi Himnusz

SAVARIA SZIMFONIKUSZENEKAR

2011. április 1. 19.30Bartók Terem, Szombathely

Schumann: F-dúr versenymû négykürtre és zenekarra Op. 86Vez.: Hermine Pack Km.: Katzler András,.Kovács Róbert, Kiss Barna, Mahler: 4. szimfóniaSzabó János (négy kürt)Cserna Ildikó (ének)

2011. április 16. szombat, 19.00Bartók Terem, Szombathely

Mozart: Don GiovanniDon Giovanni – Clemens UnterreinerIl Commendatore – Sorin Coliban-Donna Anna – Ingrid Kaiserfeld Don Ottavio – N.N. Donna Elvira – Ingrid HabermannLeporello – Martin AchrainerMasetto – N.N.Zerlina – Anna Siminska

Szent Márton Oratórikus Kórus –SzombathelyKarigazgató: Horváth ImreVez.: Martin Sieghart

2011. április 29. péntek, 19.30Bartók Terem, Szombathely

Debussy: Egy faun délutánjaHenri Tomasi: TrombitaversenyDebussy:

Tavasz – szimfonikus költeményRavel: Daphnis és Chloé – 1. szvit-Ravel: La ValseKm.: Alexandre Baty (trombita)Vez.: Jankó Zsolt

SZEGEDI SZIMFONIKUSZENEKAR

2011. május 10. kedd 19.30, SzínházVaszy/6.

Rossini: Olasz nô Algírban – nyitányRossini: B-dúr fagottversenyRimszkij-Korszakov: Spanyol capriccioRespighi: Róma fenyôiKm.: Lakatos György – fagottVez.: Roberto Gianola (Olaszország)

SZOLNOKI SZIMFONIKUSZENEKAR

2011. március 28. hétfô 19.00Aba-Novák Kulturális Központ LisztFerenc hangversenytermeAba Novák bérlet 6.

Brahms-est – Szimfonikus Verseny 1. Brahms: II. (D-dúr) szimfóniaBrahms: II. (B-dúr) zongoraverseny Km.: Fujii Aki – a zenekar PremierszólistájaVez.: Izaki Maszahiro

2011. április 4. hétfô 19.00Szolnoki Fôiskola – CampusFantázia bérlet 3. Campus bérlet 4

Mozart-est – Szimfonikus Verseny 2 (Közös koncert = Campus Bérlet 4.)Mozart:Esz-dúr Szimfónia, K. 184 (161a)Esz-dúr sinfonia Concertante hegedûre, brácsára észenekarra, K. 364Esz-dúr sinfonia concertante oboára, klarinétra, kürtre és fagottra,K. 297b Km.: Túri Éva (hegedû),Patkós Dániel (brácsa),Szabó Szilvia (oboa), Fülöp Attila (klarinét),Kaczári István (kürt), Rapi Péter (fagott)Vez.: Izaki Maszahiro

2011. április 26. kedd 19.00Megyeháza dísztermeFantázia bérlet 4

Beethoven-est – Szimfonikus Verseny 3. Beethoven: Athén romjai – nyitány VIII. F-dúr szimfóniaC-dúr hármasverseny zongorára, hegedûre, csellóra észenekarraKm.: Tallián András (hegedû),Nagy Ibolya (cselló), Szabó Ferenc (zongora)Vez .: Izaki Maszahiro

2011. május 2. hétfô 19.00Aba-Novák Kulturális Központ LisztFerenc hangversenytermeABA NOVÁK BÉRLET 7.

Francia-estDebussy: Egy faun délutánjaDukas: A bûvészinas – szimfonikus scherzoEmmanuel Chabrier: Spanyol rapszódiaDurufle: RequiemKm.: Szabóki Tünde mezzo-szopránCser Péter bariton a Magyar Rádió ÉnekkaraKarigazgató: Somos Csaba Vez .: Izaki Maszahiro

2011. május 9. hétfô 19.00Szolnoki GalériaFantázia bérlet 5.

Egyházzenei hangversenyOrbán György: Ave Maria Missa Nona (szolnoki bemutató)Km.: Somogyi Gabriella (szoprán)Túri Melinda (mezzoszoprán)Szolnoki Bartók Béla KamarakórusFauré: Requiem Km.: Fodor Beatrix (szoprán)Kálmán Péter (bariton)Fujii Aki – a zenekar Premier szólistájaKiegészített Szolnoki Bartók BélaKamarakórus Karigazgató: Molnár Éva Vez.: Izaki Maszahiro

ZUGLÓI FILHARMÓNIA –SZENT ISTVÁN KIRÁLYSZIMFONIKUS ZENEKAR ÉSORATÓRIUMKÓRUS

2011. március 10., csütörtök 18.00Régi ZeneakadémiaFehér Dominika Diplomakoncert

Mozart: G-dúr hegedûverseny K.216Vez.: Ménesi Gergely

2011. március 19., szombat 16.00Zuglói Zeneház NagyteremPastorale 2011

Donizetti: Szerelmi bájital – vígoperakeresztmetszetszólisták: Geszthy Veronika, Szappanos TiborSzüle TamásHorváth CsabaSzentes AnnaRendezô: Ionel PanteaRendezô asszisztens: Herke MáriaVez.: Horváth Gábor

2011. március 20., vasárnap 10.30és 16.00, Zuglói Zeneház NagyteremPastorale 2011

Donizetti: Szerelmi bájital – vígoperakeresztmetszetszólisták: Geszthy Veronika,Szappanos Tibor, Szüle Tamás,Horváth Csaba, Szentes AnnaRendezô: Ionel PanteaRendezô asszisztens: Herke MáriaVez.: Horváth Gábor

2011. március 27. vasárnap 20.00Belvárosi Szent Mihály TemplomTavaszi Fesztivál 2011

Mozart: Ave Verum Corpus K. 618Mozart: Litanie de venerabilis altarissacramento K. 125Mozart. Exultate jubilate K. 165Mozart: Regina coeli K. 127Mozart: Ave Verum Corpus K. 618Szólisták: Geszthy Veronika, SimonKrisztina, Szappanos Tibor, RezsnyákRóbertVez.: Záborszky Kálmán

2011. április 9., szombat 16.00Zuglói Zeneház NagyteremPastorale 2011

200 éve született Liszt Ferencszólista: Farkas ZsoltKm.: a Szent István Király Zene-mûvészeti Szakközépiskola Nôikara(karigazgató: Tôkés Tünde)Vez.: Ménesi Gergely

2011. április 10., vasárnap 10.30 és16.00Zuglói Zeneház NagyteremPastorale 2011

200 éve született Liszt Ferencszólista: Farkas ZsoltKm.: a Szent István Király Zenemûvészeti SzakközépiskolaNôikara(karigazgató: Tôkés Tünde)Vez.: Ménesi Gergely

2011. április 20., szerda 19.00Belvárosi Szent Mihály Templom

Bach: János Passiószólisták: Gál Gabi, Gémes Katalin,Kéringer László Szigetvári Dávid,Horváth Csaba, Cser KrisztiánKm.: Karjalai Klasszikus Kórus –Lappeenrata (Finnország)Vez.: Záborszky Kálmán

2011. május 4., szerda 19.30Mûvészetek PalotájaZuglói Filharmónia bérletsorozata V/5.

Liszt: Mefisztó keringôSzalay András: Zongoraverseny –ôsbemutatóKm.: Monostori GáborRavel: Lúdanyó meséiPoulenc: Stabat MaterKm.: Geszthy VeronikaVez.: Antal Mátyás

2011. május 12. csütörtök 18.00Zuglói Zeneház NagyteremCsütörtöki kamarazene

Schubert: OktettKm.: Dóczi Áron, Farkas László – hegedû, Zárbok Zita – brácsaFarkas Áron – csellóGalavics Gábor – klarinétKotroczó Szabolcs – fagottSeeman László – kürt


HANGVERSENYNAPTÁR

38-44 8.3.2011 16:03


Hegedûk:

1 Kemény Zsombor mesterhegedû 2010 Budapest2 Thier jelzetû mesterhegedû 18. század3 Németalföldi hegedû (egybehátú, barnás-sárga)4 Sebôk Miklós jelzetû (háta színes virágmotívumokkal festett, sárga

alapszínû)5 1/2-es szegedi gyári hegedû6 nagyméretû manufaktúra hegedû, szétszedett állapotban

(20-as menzúra)7 7/8-os manufaktúra hegedû

Brácsák:

8 Székely Márton mesterhangszer (Gasparo da Salo modell alapján)9 Székely Márton mesterhangszer (Stradivari modell)10 Kemény Zsombor mesterhangszer (különlegesen széles modell)11 egyedi készítésû brácsa, ismeretlen készítô (rossz állapotban)

Csellók:

12 manufaktúra hangszer a 19. sz. végérôl (sok látható,javított töréssel a tetôn)

14 egyedi készítésû román (szászrégeni) cselló jó állapotban15 manufaktúra cselló 18. sz.

Bôgô:16 német manufaktúra bôgô (egyenes hátú)

Vonók:

1 Durrschmidt mester hegedûvonó2 manufaktúra vonó (a fej tövében javítva, cérna bandázsolással)3 gyári vonó4 mester csellóvonó, jelzet nélküli, feje pótolva, hullámos rajzolatú fából5 csellóvonó (manufaktúra új szôrzéssel)6 csellóvonó (új szôrzéssel)7 román gyári csellóvonó (barna kápával)

Ezen felül hangszertokok:

1 db kemény csellótok (kék huzat, fekete cipzár)2 db puha csellótok (fekete)1 db Negroni hegedûtok (szürkés árnyalatú, vállhevederrel)2 db szögletes, antik hegedûtok (fekete, barna)1 db kínai brácsatok1 db régi brácsatok

HangszerlopásÉrtékes mesterhangszereket loptak el az Ad Arco mûhelybôl, Kemény Zsombor és Székely Márton hangszerkészítôktôl a budapesti Király utcából. Az elvitt hangszerek

értékét mintegy 15 millió forintra becsülik. Az instrumentumok kétharmada javítás miatt volt a mûhelyben, gazdáikat tehát kártalanítani kell, egyelôre nem tudni, mibôl,

hiszen a mûhely csupán a megnyitása után volt egy évre biztosítva. Mivel egy félévi díj 80 ezer forint volt, és ilyen profitot képtelenek kitermelni, a további biztosítástól

elálltak, ráadásul a hangszerkészítô szerint a biztosító olyan kondíciókat kínált, amelyek ekkora kár esetén nem is segítenének.

Kemény Zsombor megjegyezte: bár több utcai táblán az áll, hogy Erzsébetvárost, Terézvárost bekamerázták, a Vörösmarty és Király utca sarkán nincs olyan kamera,

amely látta volna a kapujukat. Szerinte olyan valaki szervezte meg a lopást, aki valahogy megszerezte a kapukódot vagy lemásolta valakinek a kulcsát.

"A zenésztársadalom szolidáris, a muzsikusok azonnal közhírré tették az ellopott hangszerek listáját a fotókkal együtt az interneten, a külföldi hangszerész szövetségek

ugyancsak csatlakoztak a riasztáshoz, tehát a hangszerek rövid idôn belül biztosan nem értékesíthetôk" - fûzte hozzá a hangszerkészítô.

Kemény Zsombor megjegyezte: bár ilyen nagyságrendû hangszerlopásra nem emlékszik az utóbbi években, az sûrûn elôfordul, hogy egy-egy konzervatóriumi

növendéket hárman-négyen körbevesznek, és hangszere átadására kényszerítik.

A rendôrségi nyomozás folyik, "a helyszínelôk a munkastílus alapján profiknak tartják az elkövetôket" - mondta végül a hangszerkészítô. (MTI)

Az Ad Arco môhelybôl 2011 Március 3-ra virradó éjjel eltûnt hangszerek listája

38-44 8.3.2011 16:03


A próbajáték idôpontja: 2011. március 30. (szerda) 9:30 órától

A próbajáték helye: Társadalmi Egyesületek Jász-Nagykun Szol-nok Megyei Szövetségének székháza5000 Szolnok, Szapáry út 19.

A próbajáték anyaga:1. forduló: • Egy tétel egy szabadon választott Bach

szólóhegedûre írott szonátából vagy par-titából

• Mozart: G-dúr, D-dúr (K 218.), vagy A-dúrhegedûverseny I. tétele kadenciával

2. forduló: • Zenekari szemelvények

Zenekari állások: A kijelölt részek részletes listája és kottaanya-ga a jelentkezés beadása után a titkárságonigényelhetô, ill. átvehetô.

Jelentkezés:2011. március 20-ig levélben: 5000 Szolnok,Hild János tér 1., vagy e-mailben:[email protected] jelentkezéshez rövid szakmai önéletrajz ésszakirányú végzettséget igazoló okirat máso-lata szükséges.

Információ: Kádár Edit marketingvezetônéla 20-333-8619-es telefonszámon, vagy e-mailben ([email protected])A próbajáték elsô és második fordulójának el-bírálásakor elônyt élvez az a pályázó, aki kottanélkül játszik.

A versenymûveket kötelezô zongorakísérettelelôadni, azonban a zenekar zongorakísérôtnem biztosít!

Szolnok, 2011. január 31.

Patkós Imreügyvezetô sk.

PRÓBAJÁTÉKOK

A MAGYAR SZIMFONIKUS ZENEKAROK SZÖVETSÉGÉNEK,VALAMINT A MAGYAR ZENEMÛVÉSZEK ÉS TÁNCMÛVÉSZEK

SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZÖS LAPJA, A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL.

ALAPÍTOTTA: POPA PÉTER

A szerkesztôség címe:MAGYAR SZIMFONIKUS ZENEKAROK SZÖVETSÉGE

1068 Budapest, Városligeti fasor 38.e-mail: [email protected]

www.zene-kar.huFelelôs kiadó és szerkesztô: POPA PÉTER

Nyomdai kivitelezés: 1021 Budapest, Tárogató út 26.

Telefon/fax: 200-7330e-mail: [email protected] • www.publicitas.hu

Felelôs vezetô: A Kft. ügyvezetôjeISSN: 1218-2702

Az interjúkban elhangzott véleményekkel és kijelentésekkelszerkesztôségünk nem feltétlenül azonosul.

Észrevételeknek, helyesbítéseknek készséggel helyt adunk.

A MAGYAR SZIMFONIKUSZENEKAROK SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI:

DUNA SZIMFONIKUS ZENEKARDuna Palota Nonprofit Kft.

1051 Budapest, Zrínyi u. 5.Próbaterem: 1038 Budapest, Csobánka tér 5.

Tel./fax: (+36-1) 355-8330Bérletvásárlás, jegyrendelés:

Bokor Erzsébet 06/20 937-1399www.dunaszimfonikusok.hu

E-mail: [email protected]

Budafoki Dohnányi Ernô Szimfonikus ZenekarKözhasznú Nonprofit Kft..

Cím: 1221 Budapest, Tóth József u. 47.Levélcím: 1775 Budapest, Pf. 122

Mûvészeti titkárság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b. IV. ép.Telefon: 322-1488 • Fax: 413-6365


Concerto Budapest 1094 Budapest, Páva u. 10–12.Tel.: 215-5770 • Fax: 215-5462

E-mail: [email protected] • http://www.telekomzenekar.hu

Debreceni Filharmonikus Zenekar4025 Debrecen, Simonffy u. 1/c.

Tel.: (52) 500-200 • Fax: (52) 412-395E-mail: [email protected]

[email protected]@dbfilharmonikusok.hu

www.dbfilharmonikusok.hu

Gyôri Filharmonikus Zenekar9021 Gyôr, Aradi vértanúk u. 16.


www.gyfz.hu

Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht.

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.Postacím: 1364 Budapest, Pf. 49Tel.: 411-6610 • Fax: 411-6699


Magyar Állami Operaház Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

1061 Budapest, Andrássy út 22.Tel.: 331-2550 • Fax: 331-9478

http://www.bpo.hu

MÁV Szimfonikus Zenekar1088 Budapest, Múzeum u. 11.

Tel.: 338-2664 • Tel./fax: 338-4085E-mail: [email protected]

www.mavzenekar.hu

Miskolci Szimfonikus Zenekar3525 Miskolc, Fábián u. 6/a.

Tel.: (46) 323-488 E-mail: [email protected] • www.mso.hu.

Óbudai Danubia Zenekar1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 5., I.em 4., kapucsengô: 26.

Levélcím: 1399 Budapest, Pf. 716Tel.: (+36-1) 373-0228 • Tel./fax: (+36-1) 269-1178

E-mail: [email protected] www: danubiazenekar.hu

Pannon Filharmonikusok – Pécs 7621 Pécs, Király u. 19.


www.pannonfilharmonikusok.hu

Savaria Szimfonikus Zenekar9700 Szombathely, Rákóczi u. 3.


www.sso.hu

Szegedi Szimfonikus Zenekar6720 Szeged, Széchenyi tér 9.

Korzó ZeneházTel.: (62) 426-102

E-mail: [email protected] •www.symph-szeged.hu

Szolnoki Szimfonikus Zenekar5000 Szolnok, Hild tér 1

Aba-Novák Kulturális KözpontTel.: (30) 9358-368

E-mail: [email protected] www.szolnokiszimfonikusok.hu

Zuglói Filharmónia Non-profit Kft. – Szent IstvánKirály Szimfonikus Zenekar1145 Budapest, Columbus u. 11.

Tel./Fax: (36 1) 467-0788; 467-0788;E mail: [email protected]

http// www.szentistvanzene.hu

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar próbajátékot hirdet I. hegedû tutti állásra.

PR

ÓB

AJ

ÁT

ÉK

FE

LH

ÍVÁ

S

A próbajáték idôpontja: 2011. március 29. (kedd) 9:30 órától

A próbajáték helye: Társadalmi Egyesületek Jász-Nagykun Szol-nok Megyei Szövetségének székháza5000 Szolnok, Szapáry út 19.

A próbajáték anyaga:

1.forduló: • Mozart: G-dúr, D-dúr (K. 218), vagy A-dúr

hegedûverseny I. tétel kadenciával

2. forduló: Az alábbi hegedûversenyek egyikének I. tétele kadenciával:

• Beethoven: Hegedûverseny• Brahms: Hegedûverseny • Csajkovszkij: Hegedûverseny • Sibelius: Hegedûverseny • Bartók Béla: II. hegedûverseny

3. forduló: • Zenekari szemelvények

Zenekari állások: A kijelölt részek részletes listája és kottaanya-ga a jelentkezés beadása után a titkárságonigényelhetô, ill. átvehetô.

Jelentkezés:2011. március 20-ig levélben:5000 Szolnok, Hild János tér 1, vagy e-mailben: [email protected] jelentkezéshez rövid szakmai önéletrajz ésszakirányú végzettséget igazoló okirat máso-lata szükséges.

Információ: Kádár Edit marketingvezetônél a 20-333-8619-es telefonszámon, vagy e-mailben ([email protected])A próbajáték elsô és második fordulójának el-bírálásakor elônyt élvez az a pályázó, akikotta nélkül játszik.

A versenymûveket kötelezô zongorakísérettelelôadni, azonban a zenekar zongorakísérôtnem biztosít!

Szolnok, 2011. január 31.

Patkós Imreügyvezetô sk.

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar próbajátékot hirdet váltó koncertmester állásra.

PR

ÓB

AJ

ÁT

ÉK

FE

LH

ÍVÁ

S

38-44 8.3.2011 16:04

38-44 8.3.2011 14:36

A legfrissebb híreink és a próbajáték lehetôségek már közvetlenül elérhetôk az RSS szolgáltatásunkon keresztül,akár mobiltelefonon is.HÍREK: feed://zene-kar.hu/rss/news_rss.phpPRÓBAJÁTÉKOK: feed://zene-kar.hu/rss/probajatekok_rss.php

AMI BENNÜNKET ÉRDEKEL – NAPI FRISSÍTÉSSEL!

Új online folyóirat indult Szövetségünk gondozásában zene-kar.hu néven!

A Zenekar újságot 1994-ben indította a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, valamint a Magyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezete. A kéthavonta megjelenô folyóirat azóta is az egyetlen olyan szaklap, amely kimon-dottan a szimfonikus zeneka rokhoz és azokról szól, érintve minden olyan témát, amely a zenészek érdeklôdési körébe tartozik: közélet, hangversenykritika, zenetörténet, hangszervilág, oktatás, egészség. A nyomtatott újság azonban nem tudja már betölteni gyorsuló világunk egyre nagyobb információéhségét, ezért párhuzamosan létrehoztuk a papíralapú újság internetes változatát, amely napi információkkal és érdekes interjúkkal, szakmai vitákkal kívánja olvasótábora igényeit kielégíteni.Internetes portálunkon napi frissítéssel olvashatunk a magyar zenei közélet eseményeirôl, kritikai rovatunkban a szim-fonikus zenekaraink Budapesten megrendezett hangversenyeirôl. Ezek mellett könyv és CD kritikákat, zenetörténeti tanulmányokat teszünk közzé, és Mûhely rovatunkban foglalkozunk a kultúrát érintô kormányzati döntésekrôl, azok hátterérôl. Hírt adunk tudományos kutatásokról a zenei-, valamint a zenekari oktatás terén, a zenekari muzsikusok egészséges életmódjával foglalkozó tudományos kutatásokról illetôleg a munkahelyi ártalmakról, új hangszerekrôl, hangszerkészítési módszerekrôl és egyéb elméleti kérdésekrôl, zenekari prog ramokról, fesztiválokról, versenyekrôl és nem utolsó sorban próbajátékokról, álláslehetôségekrôl.

B IV.indd 1B IV.indd 1 3/8/11 2:59:09 PM3/8/11 2:59:09 PM

finanszÍrozÁsi kÖrkÉp rendezÔdhet a duna palota … · 2018-03-18 · divan együttest,...

Documents