Franczia tudós társaság ülései. 1837. 351

né lkü l . Mcauxban D. u. az ívet észre v e t t e , mel ly Par isban nem látszot t . D E H U M B O L D T ű r je lent i , hogy Laponiában é h -ség' idején az ásélcony ázalékok, hegyi liszt' neve a la t t az eleség közé vegyítetnelc. Ezen állomány E h r e n b e r g ű rhöz kű lde tvéu , abban ö 19 fo rmára ösmer t , mellyek közt néme l -lyek Berlin vidékén mind ekkor ig léteznek. S M I T H ű r L o n -donbol az Academia levelező tag jának választatott az as t ro -nomiai osztálynál. —

Mémorial Encyclopédique (Nro 72—74 1837.) után P. J.

B I B L I O G R A P H I A .

1 1 9 . C O N S I D E R A Z I O N I sulla storia di Sicilia, (Sicilia tö r t éne té rő l e lmélkedések 1582—1789, Bot ta munká j ának függelékeűl) , J . L A N Z A által, 8 - a d r . Pa l e rmo . 1836.

120. H I S T O R I S C H E und malerische Wanderungen in Grie-chenland. Kriegs und Reisescenen aus dem 19ten J a h r h u n -d e r t . Hérausgeg. von Pro fesso r B R A U N mi t 12 Stahls t ichen. S t u t t g a r t . Köhle r . 1837. Nagyrész t f o rd í t á sok , B l a q u i è r e , Cas te l lan , C h a n d l e r , C la rké , Pouqvevi l le , Q u i n , Raffenel, S q u i r e , Vout ie r rajzolatai szerint ; más r é s z e , T h i e r s c h , Iken, Klüber , Mül l e r , Tietz 's másokból öszvegyüj tve , az egész igen jólválasztott t ex tus a' ki jelel t szépségű aczé lmet -szetekhez.

121. B R I E F E liber Landschaftsmalerei, von C.C. C A R U S .

Z w e i t e ve rm. Aufl. Leipzig. G. Fleischer , 1835. Ára 1 for . 30 1er. p. p . Kevés tárgy, igen sok ü res beszéd, mellyböl a ' t á jképfes tő keveset tanul . Csak a' toldalékban megy által a* szerző, egyes d o l g o k r a , p. o. a' hegyek ' phys iognomiá já ra , a' holdvilág' m u n k a l a t j á r a , E w e r d i n g e n egyes képe inek szemlé le té re ' s a ' t .

1 2 2 . A B R É G É du Dictionnaire de t Académie etc. (A' f ranczia academia ' szótára, megrövidítve, az utolsó 1835-ki kiadás szeréut) , M. P . L O R A I N által, 2 da rab 8 - a d r . 93 ív. Paris , F. Didót . Ára 15 franc.

123. C H O I X de Chroniques et Mémoires etc. (Krónikák* 's emlék i rások ' választmánya, Francziaország' tö r téne téből ) ; I, — A. C . B Ü C H O N által. Gaspard de Saulx — Tavannés e m -lékirásai ; Boyvin de Villars emlékirásai . 1. és 2. rész, k é t da rab 8 - a d r . 60 ív. Par is . 1836. Desrez» Ára 10 f ranc .

352 Bibliograph ia.

124. AESTIIETISCHES L E X I K O N . Ein alphabetisches HancL'» buch zur Theorie der Pnilosophie des Schönen und der schö-nen Künste. Nebst Erklärung der Kunstausdrücke aller ästhe-tischen Zweige. Von Ig. J E I T T E L E S . Ers ter Band. A . K . W i e n Gerold. 1835. Ára 3 fo r . p . p . Sulzer ide je , és igy 60—70 esztendő ó ta , aestheticai szókönyv nem jelent m e g , noha azóta az izlés, felet te nagy előmenetelt te t t . Szükséges vala há t egy illy szókönyv 's a ' szerző ezt akará kipótolni. Nem vala azonban szándéka a' kimeríthetetlen mívészetet k imer í -teni, hanem csak felkeresésekre nyújtani egy segédeszközt. A' szerző igen sok czikkelyt nyúj tot t , lehető rövidséggel. Ezek közt , az elmélletiek sokszor több tekintetben hibá-sak, ellenben a' gyakorlatiak czélszerűek. Legjobbak a' m u -zsikaiak, mivel azokban legtöbb elődolgozatok tör téntek.

125. Buch der schönsten Geschichten und Sagen, für Alt und Jung wiedererzählt von Gustav S C H W A B . Zwei Tille. S tu t tgar t . Lieschnig 1836. 1837. Ára 4 for . p. p. Schwab a ' szép hírű románköltő, a' régibb népkönjvekből , a ' leg-szebb mondák' választmányátgyüjté itt öszve, egyszerű p r o -sában 's óságos szellemben, de a' régi durva, vagy é r t h e t e t -lenné let t , vagy nagy bőség által fárasztó részek' kihagyásá-val. Az igen ékes külső sem kevésbé ajánlja ezt a' neven-dék ifjúságnak 's házi körnek olvasmányul.

1 2 6 . T H E P I C T O R I A L B I B L E (Képes biblia). Minden hé -ten egy szám jelenik meg belőle, mellynek ára 6 d. Az első kö te t már készen van. mellynek ára csínos vászonkötésben 17 Sh. 6 d. Az egész három kötetből fog álni. — A' munka terve igen jeles 's a* metszések benne mint fametszések csu-dálatraméltó szépségüelc. Az illy kiadások'' hasznát az i f jú -ságra nézve mindenki tud ja . A' világosító pót lékok, t e r m é -szethistóriát, földleírást, régiségeket , szokásokat tárgyazó jegyzetek, igen nagy becsüek. Átaljában alig lehet nagyobb joggal 's meggyőződéssel ajánlani munkát a' publ icum' figyel-mébe mint ezt.

127. Z U L N E I D A . A taie of Sicily etc. (Zulneida. Sici-liai elbeszélés), Dr . A R T H U R M O W E R , T h e W h i t e cottage 's a' t . kiadója által. 3 dar. 8vo London, 1836. Siciliát még ed-dig, kevéssé használták a ' románirók, 's ezen tekintetben a ' szerzőnek elsősége van. Munkájának érdeme a' leírásban 's é rdek ' öszvegyüjtésében áll. Zulneida, a ' hösné, egy fekete szemőldü 's ragyogó szemű török leány, több mint felével a' könyvben lévő férfiaknak, házassági kötésre készül, 's csak az utolsó tiz lapon t é r meg 's határozza el magát. Azonban a ' többi asszonyok, Livia, Marg i t , sőt még a' fekete sze-mű komorna Neriocchi sem kevesbé szerelmesek: röviden áitaljában az egész drámai szeméi} zet, szellemmel játsza a bújósdi já tékot , fondorkodásokat, tervcsinálásokat 's szerel-

Bibliograph ia. 353

mes kalandokat. Természetes dolog, hogy a ' töbhek közt előfordulnak : egy megsér te t t Sybilla, egy ragadozó 's go-romba nemes (Cabrera), egy benedictinus, Eugenius, kit az asszonyok közönségesen igen szépnek tartanak hivatalához képest . —« Antonio, nevetése 's kutyaszeretetével 's azon egyű-gyüségével, mellyel magát hálóba engedi ker í te tni a' ravasz Neriocchi által, legközelebbjárulás azon teremtéshez, mellyet a' szerző l é t rehozo t t . A' t ö r t é n e t a ' 13-dikszázad' végére van téve , midőn a' sziget az aragoniai ház bir tokába, 's Máriá-nak, 111 Fr idr ik leányának, és Martinonak, ön rokonának 's az aragoniai király ' testvérfiának kormánya alá esik, de ezen nagy személyek' neve/ii 's az előfordulo akkori öltözetek' leirásán kívül, semmi igénye nem lehet, tö r téne t i elbeszé-lésre.

1 2 8 . T H E L I F E and times of Iiienzi. (Rienzi' élete 's időkora). CERCEAU' és B R U M O Y ' hires munkájokból , London. TVhittaker. 1836. 8-vo. Ára 7 sh . 6 d. Nem kevésbé érde-kes, mint Bulwer ' szép románja . Kik megakarnak esmer -kedni, ezen férf iú ' históriájával, ki némi tekintetben kora ' 's hona ' Napoleona volt, azoknak különösen ajánlhatni , Rien-zi élete ' 's időkora' rendkívüli elbeszélését.

1 2 9 . T H E C A B I N E T of modern art. (A' jelenkori művé-szet ' kabinét ja) . Kiadja Á L A R I C A. W A T T S , London. VTilta-ker et Co. Eddig három Kötet jelent meg belőle, 8 -ad r . egy köte t ' ára 24 aczélmetsze'ssel, egy gvinea. A' kiadó a' leg-liíresb angol művészek' munkái t adja itt pompás aczélmet-szetekben, 's czéljában nem csak magok a' képi rók, hanem Anglia' legkijeleltebb gyűjtői által is elősegittetik. A' jelen kötetben Howard ' , S to thard ' , Collins', Clialon', Martin ' , Wes ta l l ' , Newton ' , John Chalon', Roberts ' , Har t ' , F. P . StephanolF, Jones' , Edmonstone' , Par r i s ' és Leopold Rober t ' , jó lesmert munkáik adatnak, a' je lenkor ' leghiresb metszői által dolgoztatva.

130. F I N D E N S ' TABLEAUX etc. (Finden' képe i ; nemzeti character ' , szépség' és öltözet' festői scénáinak sora). Kiadja Mrs S. C. HALL. London, 1837, imperial 4 -edr . Ára 42 sh. chinai papiroson 63 sh. Ezen pompás metszetek ' mindenike, az ékesítő művészet' egyes tárgyaként is méltólag használ-tathatik. Művészek és metszők vetélkedve igyekeztek, ezen munka ' mentől fényesb kikészítésében.

131. A N N U A L Biography and Obituary (Esztendei hol-tak' lajstroma és életirása). Ezen munkából most jelent meg a' XXJ-dik évi folyamat, Londonban, 8 -ad r . 's ára 15 sh. (Nálunk 9 for. p. p .) Nevezetesebb életirások benne : Van Mildert, püspök — N. M. Rotschild, Esq. — Will iam God-w i n , Esq. — D r . Henry — Madame Malibran — George Colman, Esq. — John Bannister, Esq. — A' gordoni He r -

rUDOMÁNYTÁIl ÚJ F . I K Ö T E T . I I I . FUZEF» 2 3

354 Bibliograph ia.

czeg — Sir Francis Freeling, B a r t — T h o m a s Walker ESCL, ' s a t . ' a t .

1 3 1 . SCENES and Legends of the North of Scotland. (Sce'nálc és legendák, Scotia' éjszaki részéböi). H U G H M I L L E R által. Edinburgh 1836. Adam et Charles Black. Kis 8 - ad r Ára 7 sh. 6 d. igen kellemesen mulat ta tó 's érdekes könyv. Stylusa tiszta és ékes, melly az olvasót Irvingre emlékezte-ti, vagy Irving' mesterére Goldshmith-re.

1 3 2 . T H E E N C Y C L O P A E D I A britannica etc. (Britt Ency-clopaedia, újonnan átnézve, kijobbítva és bó'vitve ; az u tób-bi ké t kiadás' toldalékaival. Hetedik kiadás). Edinburgh. Adam et Charles Black. Nagy 4-edr . A' br i t t encyclopaedia az emberi esmeretek ' minden osztályát magában foglalja 's a ' benne uralkodó módszer ' jelessége, valamint a' cziltke-]yek' általános érdeme, az egész vállalatnak közönséges hely-behagyást 's szerencsés sikert szereztek, mit már ezen ú j kiadás ' szükséges volta is eléggé bizonyít. A' bevezető' é r t e -kezés a' tudományok' tö r téne té rő l , mellyet D U G A L D S T E -W A R T , P L A Y F A I R és L E S L I E professor urak 's nagy tiszteletű Sir JAMES M A C K I N T O S H dolgoztak, különös érdemű. Ezen ú j kiadás minden tekintetben tökélesitve van 's a' tudomá-nyok ' minden ágai jelenkori álláspontjokig vitettek 's szá-mos ú j cziklcelyekkel megtoldattak, ugy hogy a' jelen kia-dást nem annyira ú j kiadásnak, mint egészen új munkának lehet tar tani . — Minden két hétben egy rész jelenik meg, mellynek ára 3 shill. Tizenkét illyen rész tesz egy darabot, mellynek ára 36 shill. (18 for. p .p . ) A' mult Decemberben jelent meg a' XIV-dik darab' első fele, 85 aczélmetsze'ssel 's számos fametsze'sekkel. A' legújabb (LXXXI-dik) rész, a' mult Januar. 2-dikán jelent meg 44 aczélmetsze'ssel, mellyek a ' jMammalia' és ,Masonry' czikkelyhez tartoznak, sok a* mechanicát illető fametszésekkel. •— Az egész munka vala-mi 3Û darab lesz, 's ára Londonban körülbelől ötödfélszáz for. p. p.

1 3 3 . T H E F H I L O S O P H Y of Education etc. (A' nevelés' pliilosophiája ; annak gyakorlatos alkalmaztatásával, egy nép-szerű nevelési rendszerre és tervre , mint nemzeti tárgyra). J A M E S S I M P S O N , Esq. ügyvéd által. London 1 8 3 7 . Longman et Co. Második kiadás. Ara 4 sh. Sok könyvet olvastunk .— igy szól a' Monthly Review — mellyek az - emberi mél-tóságra nézve, felemelkedés' érzését 's kevélységet gerjesz-tenek, mellyek az embert társasági 's erkölcsi tekintetben javi t ják; de alig — nem, egyet sem — ollyat, melly az em-beri nem' jövendőbeli földi tökéletesedése 's boldogságára nézve, a' reménynek olly örömét árasztotta volna szivünké ben, mint ez.

Bibliograpbia. 355

1 3 4 . T H E N E R V O U S system of the Human Body etc. (Az ember i test ' idegrendszere, kimagyarázva egy a' londoni k i -rályi társaság előtt felolvasott leczkesorban. Egy toldalékkal idegnyavalyákróli esetekkel 's tanácskozásokkal) . Sir C H A R -JLES B E L L , K. G. H., F. R. S. L. and E . az edinburghi egye-temnél seborvosi tudomány ' professora 'sat. által. 15 r éz t áb -lával. Ed inburgh , 1837. Adam et Charles Black. Ára 24 sh. Harmadik kiadása, ezen méltán nagy h i rű munkának .

1 3 5 . E N C Y C L O V E D I A of Geography etc (Földle í rás ' en -cyclopaediája, melly magában foglalja a' föld ' tel jes leírását, 's előadja annak viszonyait az égi tes tekhez, physicai sze r -kezeté t , minden ta r tomány ' t e rmésze th i s tó r iá já t 's minden nemzetek ' i pa r j á l , ke reskedésé t , politicaí intézetei t 's p o l -gár i és társasági ál lapotját) , H U G I I M U R R A Y , F . R . S . E. által, segítve az as t ronomiában, 'sat . p rof . W A L L A C E ; a ' geoló-giában, ' sa t . p rof . JAMESON ; a' botanicában, ' sa t . Sir W . J . H O O K E R J a ' zoologiában, ' sa t . W . S W A I N S O N , Esq. által. London, 1837. Longman, Rees et Co. 1500 l a p , 8 - a d r . 82 Sidney Hall által metszet t földabrosszal 's valami e z e r , Swainson, L a n d s e e r , S o w e r b y , S t r u t t 's mások ra jzolat i ról másolt fametszésekkel . Ára 3 font Az ángol folyóiratok sze-r in t , a' maga nemében egyetlenegy munka .

1 3 6 . T I I E SOLACE of song etc. ( A ' dal ' vigasztalása: r ö -vid versezetek, mellyeket a' continensen 's különösen Olasz-országban meglátogatott scénák ébreszte t tek) . -—London. 1836. Ez a' munka gyönyörűen van ellátva, igen csinosan nyomtatva 's egy sor vignettel felékesítve, mellyek a' fametszési m ü -vészség' legjobb mutatványai közé tar toznak. A' versezetek szeretetreméltó 's gondolkodó lelket és figyelő szemeket m u -tatnak, de nem bírnak azon önkéntes muzsikával, azon gaz-dag 's öszhangzó színezettel , mellyet kívánnánk, a' déli ég -haj la t ' scenáinak látásából e red t kiömléselctől. A ' szerző ere jének gyönyörűbb mutatványát azonban nem lehetne ad -ni, mint ím e' megnyitó ve r seze te t : Egy éj a ' col iseumban:

Lo ! he r e the giant-mass , Hid 'neath its native g r a s s ,

Sloping its green sides toward the cloudless sky. W h i l e , ranging line o 'er l i ne , Like some exhausted mine ,

Its hund red caverns meet the wande re r ' s eye ; And t ree and he rb their rule o 'er rocks mainta in ; T h e claimants o f t h e ear th , w h e n m a n ha th ceased to reign.

Bv rude and broken ways , Threading the arches ' maze,

W h i c h , far receding , dimly s trech b e f o r e , 23 **

356 Bibliograph ia.

Our gloomy way w e hold W h e r e they their depths unfold ,

Llke yawning caves, that skir t some mountain shore Till yon bright moan-lit rent invites us n igh , W h e n c e spreads the circling bound, domed by the calm

blue sky.

High in silvery c a r , W i t h many a twinkling star,

The moon ascends serene the b r o w of night ; And in her vigour's p r i m e , Untouched by envious T i m e ,

O'erlays each broken arch wi th sheets of l ight ; Careless wha t worlc of man survive or d i e , She nightly fdls he r horn , and nightly walks the sky.

She never checked her beam , But poured as r ieh a gleam

O'er this huge p i le , wi th human blood b e d e w e d , Nor cared what caught her glance, Amid the whir l ing dance ,

T h e golden throne, or bones yon area s t rewed — And, still unchanged, her silver rain she showers , O 'e r arch and column crush 'd trees, herbs and budding flo-

wers .

137. T H E A M E R I C A N S , etc. (Az Amerikaiak, társasági, erkölcsi és politicai viszonyaikban). F R A N C I S J . G R U N D által. 2 dar. 8vo, London. 1837. Longman, Rees, Orme, et Co. Ára 24 sh. kötve. — Grund úr, a' tudósítások szerént tizenöt esztendeig lakott Amerikában, de nagy része munkájának ollyan, miért nem vala szükség az Atianticumot áthajózni. A' könyv, inkább egyszerű 's értelmes commentaricis azon utazók' szemtelen fecsegéseikre , kik Amerika' intézeteire , érzéseire, morál és l i tera turá jára , angol 's igen élénk színe-zetű pápaszemen néztek , sem mint eredeti munka, mely-ben valami ű j , szembeszökő, vagy individuális tárgy volna kifejtve vagy kivi'va. Legjobb része Grund úr munkájának az, mellyben a' dolgozó classisokról szól 's azok', állapotját vizsgálja, 's itt vannak némelly érdekes factumok, — legro-szabb az, mellyben a' rabszolgaságot védi, noha nem kétel-kedünk benne, tompa őszinteséggel. Szokásrajzai általjában szűkölködnek elevenség 's élet nélkül ; 's valóban nem bir ő csak egy részecskéjével is azon leirhatlan erőnek, melly némelly előbbi irókat egyedül tet t népszerűvé, mellynél fog-va egy pillanat elég egy szembeszökő vonás' feltevésére 's

Bibliograph ia. 357

néhány tollhúzág egy élettel 's characterrel teljes kép ' adásá-ra . Átaljában ezen munka' stylusa olly kopasz és mezítelen* ' s olly szűkölködő erőteljes nyelv nélkül, hogy mi haj lan-dók vagyunk hinni, Grund űr csak valami értelmes idegen, 's annyi bizonyos, hogy olly dolgokról i r t , mellyekről sem egy Angolnak seni egy Amerikainak nem illik olly tökéletlen esmereteket birnia.

1 3 8 . A N ESSAY on tlie distribution of TVealth. (P róba -tétel a' gazdagság' felosztásáról), G E O R G E R A M S A Y , B. M. of Trin. Coll. által. 8-adr . Edinburgh, Adam et Charles Black, 1836. Ára 12 sh. Ezen munka ' legüjabb vonása az elsőszülöttségi törvény' oltalmazása, gazdasági elvekből ; leg-fontosabb a' hasznok' theoriá jának vizsgálódó fe j tegetése , melly nagyon eloszlatja az ezen tárgyat fedezett homályt — Noha a' szerző következtetéseit épen nem lehet mind elfo-gadni, azt még is meg kell esmerni, hogy a' szerző' védo-kai nagyon világosak 's meggyőzők.

1 3 9 . N O U V E A U X portraits littéraires. (Uj literáriai mely-képek), S A I N T E - B E U V E által. Par is . 1 8 3 6 . 3 darab. Ezen kö-tetekben a ' szerző' legújabb criticái foglaltatnak. Szembe-tűnik azonnal, hogy ezek mind meg annyi folyóirási czik-kelyek, mellyek it t öszve vannak gyűj tve . Azonban mivel mindenik czikkely magában egész 's egymástól teljes függet-lenségben van, nem is vala ezeket szükség módszeresen so-rozni. Sainte-Beuve ú r ' m u n k á j a e' nélkül is tele érdekkel 's nagy hasznú mind azokra nézve, kik magoknak az általok olvasott könyvekről szoros, különösen pedig egészen re'szre-hajlatlan véleményt akarnak szerezni; de még azokra nézve is, kik nagyobb ujságkivánástól ösztönöztetvi? egy vagy más szerzőt talentoma' belsejében kivannak esmerni. Saint-Beuve az előtt versiró vo l t ' s álnév alatt adá ki különös versezeteit, de szerencsére ezen betegségből kigyógyult 's most erősebb, elevenebb, ékesebb 's egészségeseid) mint sokan azok közül kiket critizál vagy magasztal. Saint-Beuve 'por t ra i t - ja i ra nem illik sem az apologia sein a' critica szó szoros é r te lemben. Meg kell neki engedni, hogy ő egy irót sem gyűlöl vagy sze-re t , hanem megitéli, öszvehasonlítja, maga magából kifejti , megmagyarázza néha, de nem ár t senkinek. Ha valamelly könyvet vizsgál a' vizsgálat életirásra vezeti ő t , 's lap-jai akkor románi érdeket öltöznek magokra. Ha Mada-me Desbordes-Valmore-ról szól , életét beszéli e l , sze-mérmesen, becsületesen, a' nélkül hogy az illedelmet 's é r -zékenységet megsértené. Ha De Lamennais ű r ' egy munká-ját veszi vizsgálat alá , szemünk eleibe állitja a' tüzes pa-pot, megmondja ki voit 's miként nem lehet illy előzmé-nyeknél fogva más, mint millyennelc magát most mutat ja . Egyébiránt St-Beuve ür igen ügyes, helye' megtartásában,

358 Bibliograph ia.

akár a' literatiíra magas személyeiről szól, akár a ' közép-szerű, vagy tán még igen is szerény individuumokhoz for-dul. Amazokra nezve nem mutat o semmi alacsony szolga-ságot, a ' dicsérgetések' 's superlativusok' azon visszaélését, melly más szókkal kimondva nem egyéb mint alamizsna, mel-lyet a' gyenge kér az erős től ; emezekre nézve, nem él ő vissza azon módokkal mellyek hatalmában vannak, nem hasz-nálja befolyását azok' lealacsonyitására vagy romlására. Egyéb-i ránt Saint-Beuve űr ' stylusa mindég tiszta, néha pompás , leírásban csudálatos, költőileg ihletett. Látszik miként sze-ret ő kinyugonni a' cri t ica ' sokszor száraz elmélletei után, periódusokban, egész lapokon hízelg , mellyeket ragyogtat , mellyeket szeszélyes, tetszeskedő fordulatokban haboz ta t , mintha mondani akarná : ,,én is költő vagyok!" Sainte-Beu-ve ű r ' munkája , lelkiesmeretes, érdekes, hasznos ; egy ezen minémüségek közül elég volna azt a' felvilágult közönségre nézve elmúlhatatlan szükségessé tenni.

1 3 0 . T H E P R A C T I C A L Mechanic S Pocicet Guide (A* me-chanicus' gyakorlati zsebűtmutatója.) London, 1836. A' t u -domány' 's l i teratűra ' egy osztálya sem mutathat fel egy olly valóban hasznos kézikönyvet mint ez. Noha alig olly nagy, mint egy közönséges kézikönyv, még is világos előadásátfog-lalja az magában a' mechanicai erőknek, a' fő eredeti moz-ga tók ra , e m b e r i , ál lat i , víz és gőz erőkre alkalmaztatva; azon korlátok ' vizsgálatát, mellyek közt a ' mechanicai talál-mányokra alkalmas anyagok haszonvehetők süly' 's bá to r -ságosak erő ' tekintetében ; 's végre gyakorló ingenieur-ök' számára egy sor igen hasznos táblát. Különösen jeles a' víz-erőről szóló fejezet. Sok kitűnő elméjű férfiak vannak azon vélekedésben, hogy ez a' legsebesb 's leghatalmasb ágens mellyet emberi ügyesség igazgathat, 's hogy a' gőz épen nem érdemli meg azon kizáró elsőséget, mellyet nékie tu la jdo-nítottak. Shaw ' vízműve Greenocknál, a' vízvezetőnek egy perez alatt 2400 köbláb vizet ád, 's tizenkilencz malmot hoz mozgásba, mindeniket egyremásra huszonkét lábnyi eséssel, egy vonalon, 's tizenhárom malmot, 28 lábnyi eséssel a' má-sik vonalon ; űgy hogy mikor minden malmok mozgásban vannak, az i t t munkában lévő erők ' öszvesége, legalább is felér kétezer ló' erejével. A' vizbér két font 15 sh. egyre-másra, egy egy ló erőér t , 's a' földbér (fen-duty) a' felállí-tásér t , egyremásra 7 font minden holdér t . Ez Y10 sőt r é -szénél is kevesebb azon költségeknek, mellyekben kerül egy kézműves város' szomszédságában a' gőz-erő.

141. N A R R A T I V E of a Journey. etc. (Egy a' Zoolu t a r -tományhoz, déli Afrikába te t t utazás' elbeszélése) A L L E N F. G A R D I N E R R . N . Kapitány által. London, William Crofts. 1836. 8vo, 26 képpel és két eredeti fóldabrosszal. Ára vászonba

Bibliograph ia. 359

kötve 20 sh. Egy a' legérdekesb utazások közül, mellyben sok oktató és mulat tató előadások vannak a' pogányok által követet t é letmódról .

1 4 2 . T H E ROMANCE of nature etc. (A' te rmészet ' r o -máncza, vagy a' lefestett virágos időszakok), LOTJISA A N N E T \VA M LE Y állal. London, 1836, nagy 8-atlr. színeit képek-kel. Ára 31 sh. 6d. Ezen különös szépségű munkában 27 nagy gonddal metszett 's a ' természet után gyönyörűen szí-neit kép van, követve több könyvszerzők' munkáiból szede-getet t szép idézetekkel 's némelly kellemetes eredet i köl te-ményekkel . Akár az ízletes felékesítést 's eredetiséget, akár a' kellemet tekintsük, — igy szól a' Li terary Gazette — ezen gyönyörű darabnál szebbet még nem lát tunk.

143. A DESCRIPTION of more than three hundred Ani-mais etc. (Több mint három száz állat' leírása, mulattató anekdotákkal 's régi és ű j szerzőkből szedett érdekes idé-zetekkel vegyítve, egy függelékkel az allegoriai 's mesés ál-latokról, az egész közel 400 igen finom fametszettel feléke-sítve, Bewick és Harvey-től. A' jelen megbővitett ű j kiadást ékesíti egy fára metszett gyönyörű homloklap Thomsontól 's egy vignette Jacksontól).. London, WhiUingham, 1836.. 12-edr . Ára csinosan kötve 9 sh.

144. L A N D AND SEA T A L E S . By the old Sailor. (Száraz-földi 's tengeri elbeszélések). Az öreg hajós által, 2 d a r a b , képekkel. London, 1836. Cruikshank. Ára kötve 16 sh. — Tengeri elbeszélésekkel senki sem képes érzéseinket anny ira illetni, mint a' vén hajós ' igaz színei alatt iró ügyes és igen jeles indiyiduum, igy szól, egy angol folyóirás (United Serv. Journal).

1 4 5 . T H E ^ICTOKIAI. Album etc. (Festészeti emlékkönyv; vagy fes tések 'cabinét ja 1837-re), tizenegy olajfestékes kép-pel, G. B A X T E R által, mellyek az eredeti festések' tökéle tes hasonmásai. A ' versek Miss L A N D O N , a' prosa JAMES O L L I E R Esq. által. 4-edr . különös szép 's líj modorú kötésben, ára 2-8 sh. —• Mi illeti a' képeket , az időszak' minden újságai közt ez a' legnagyobb újság 's egyetlenegy a' maga nemé- -ben. Az elbeszélések szellemmel i rvák , 's a' költemények rnagasb beCsüek, mint rendszer int almanachokban.

146. T I I E ORIENTAL Annual, for 1837. (Napkeleti év-könyv , 1837-re). Tiszt. H O E A R T CAUNTER B. D. á l ta l , h u -szonkét aczélmetszettel W I L L I A M D A N I E L L R . A. rajzolatiról . London. Ára morocco-ba csinosan kötve, 21 sh. nagy papi-roson, első lenyomásokkal 2 font. 12sh . 6 d. — Egy a' leg-szebb angol almanachok közül. A' jelen darab ' képei külö-nös szépségüek 's nagy érdekű tárgyakat muta tnak . Daniell ű r a' természet minden kellemeit 's igazságát elöntötte ké-peire. —

360 Bibliograph ia.

1 4 7 . G E M S OF B E A U T Y (Szépség' gyöngyei) előter jesztve 1 2 magas finomságú metszésekben, E. F. P A R R I S Esq. r a j zo -latai után ; ábrándos magyarázatokkal versekben , B L E S S I N G -TON grófné által. Imperial 4 - ed r . London, Longmann ' sa t . 1837. Ara 1 font, 11 sb. 6 d. — Egy a' legpompásabb idő-szaki munkák közül, mellyeket akár Anglia, akár más t a r -tományok lé t re h o z t a k , 's diadalma mind a' művésze tnek , mind a ' lángésznek.

1 4 8 . H E A T H ' S P I O T U R E S Q U E A N N Ü A L (Heatl i ' festészeti emlékkönyve, magában foglaló egy fordulatot í r landban) ; L E I T C H R I T C H I E Esq. által, húsz igen gyönyörű metszéssel, T . CRESYVICK Esq. és D . M ' C L I S E Esq. Á . R . A . fes téseikről . Super - roya l 8 -adr . London. Longman 'sat. 1837. Ára csino-san kötve 21 sh.; első lenyomásokkal chinai papirosra 2 font , 2 sh. — Pompás könyv, mellyet nem csak különös szépségű képek , hanem a ' nagy é rdekű tárgynak igen kel lemetes s ty -lusban előadása is ajánl.

1 4 9 . T h e K E E P S A K E , (Emlék) , Lady Emmeline S T U A R T W O R T LE Y által. London. 1 9 3 7 . Longman e tc . royal 8 -ad r . Ára 1 font 1 sh. Első lenyomásokkal chinai papirosra 2 font 12 sh. 6 d. Egy a ' legszebb angol zsebkönyvek közül, A' je-len darabot különösen szép képek ékesítik, 's é rdeké t eme-lik azon kijelelt i rók ' nevei mellyek a ' benne lévő darabok alatt állanak.

150. BOOK OF BEAUTY of 1837. (Szépség 'könyve 1837-re) k iadja B L E S S I N G T O N g rófné , tizenkilencz magas tölcélyü képpel . London. Longman etc. Ékes kötésben 21 sh.; első leuyomásokkal chinai papirosra 2 font 12 sh. 6d. — A' szép-ség1 lcönyve, így szól az Examiner, az évkönyvek' császárné-ja 's tar tozólag és illoleg, ő viseli a ' bíbort . Nem függ a' festőtől és metszőtől — nem egyike a ' szép álorczáknak agy-velő nélkül — b i r szépséggel 's agyvelővel is; 's a ' l i t e ra tú-ra i rész mindég nyú j t valami éldeletet .

1 5 1 . T H E CONFESSIONS of an elderly Gentleman. (Egy agglegény' vallomásai). B L E S S I N G T O N g rófné által. Hat ezen munka ' számára készítet t képpel , E. F . P A R R I S által, mellyek ha t szerelme' melyképeit muta t ják . London, 1836. Longman etc. 8adr . Ára l 4 sh. Ezen elbeszélést, mint minden mun-kái t Lady Blessingtonnak, népszerűség, kellem 's tökéletes világesmeret bélyegzik. Magasb erkölcsi leczkét soha könyv magában nem foglalt, így szól a' John Bull.

1 5 2 . Geschichte der Deutschen von Dr . S Ö L T L , P ro fes -sor in München. F reyburg . b. Wagner. 1835—1836. 4 Dar . (1—24 füzet ) . 8 -adr . Velinpap. Ára 8 for . l 5 k r . p . p . — A ' szerző nem ldvánja munkájá t űgy tekintetni , mint egy egé-

Bibliograph ia. 361

szen lij, a' forrásokból dolgozott m u n k á t ; nolia nem mu-lasztotta el, a' forrásokat idézni, a' mi elegendő esmeretsé-gét bizonyítja azokkal. — A' szerző mindenütt felhozza azon munkákat mellyeket használt, nem követvén a' divatozó szo-kást , elődei' dolgozatainak elhallgatásában. A' jeles munka ' rendel te tése tehát nem annyira tudós nyomozás, mint histó-riai esmeretek ' ter jesztése. A' szerző a' legjobb forrásokat használta de átaljában igen nagy esmeretséget mutat a' his-tóriai literaturával. Az előadás méltó a ' tárgyhoz. A' 16-dik könvvben kezdődik a' reformatio ' időszaka. A' szerző it t va-lamint a' következő könyvekben nagy szabadlelkiisé^gel szól, a' nélkül hogy a' határokon tülcsapongna. A' szerző minde-n ü t t , hol az újabb idők' históriájában ezen tárgyról elmélke-dik, nagy részrehajlatlansággal szól, 's ha azon egyház' h i -báit , mellyhez tartozik, el nem hallgatta, nem hagyta rovás nélkül n' protes táns confessiók' hibáit sem, kivált a' Kálvi-nisták' és Lutheránusok ' perlekedéseinek tör téne tében . Épen illy részrehajlatlanságot muta t a' szerző a' politicai dolgok-ban is. A' mi azonban a' munkának legnagyobb becset ád az, hogy a ' szerző látható részt vett az általa előadott t á rgy-ban. Nem valami hólt, a' gyűjtögetésből kifejlett, hanem in-kább eleven elbeszélés ez, 's épen ezért az általa kitűzött ezélt nem fogja elhibázni. „ E z e k " —- igy rekeszti be munkájá t a ' szerző — ,,a' német nép ' örömei és szenvedései, hősi igye-kezetei, megsemmisített tervei, valamint másoknak véletlen sükerülései. A' szerző életének legszebb 's erősb i d e j é t , azoknak lelkiesméretes kinyomozására fo rd í to t t a ; csak ot t hol már mesterek egész életekben vizsgálódtak 's teljes k é -vékben a ra t t ak , hiszi hogy nem a' tarlókon szedegetni, ha -nem az adottat hálával használni áll szabadságában."

153. Sors LES V E R R O U X . (A' zár alatt) Hypolyte R A Y Í Í A L

által. Paris. 1836. 8-adr . Ára 7 ír . 50 c. — Francziaország' fogházainak nyomorul t állapotja Raynal ura t heves bosszan-kodással tö l té el, mellyet könyvének minden lapjai mutatnak. Ezen ostoba szerkezet ' vé tke inek , melly az elhagyatott 's menedékhelynélküli árvának nem tud más helyet adni mint a' bűnös' tömlöczét, más példát, mint gazemberek' megrom-lot t társaságát , hol csak hamar egészen elvesz, maga is áldozatja lévén a' szerző, ifjúsága' legszebb éveiben, olly vi-lág' közepébe vetteték, melly épen nem vala magas é r te lmé-hez illő. Helyezete 's a' körülmények által hamis ű t ra r a -gadtatván, őtet a ' b ű n r e vezérlendőre, olly hibát követett el, mellyért több esztendei fogságra Ítéltetett . A' tömlöcz' ma-gányában, egyszerre felébrede lelke, 's re t t en tő szorongás foglalá el, midőn a' mélységet látá, mel lynek fenekére j u -to t t . Költői talentom ébredet t fel nála, 's némi vigasztalást

362 Hibliograpliia.

talált abban, hogy szerencsétlensége'terhet, versei últal meg-könnyítheti . Szavai meleg részvételt gerjesztének 's csak ha-mar egy felséges kegyelem ezen szerencsétlen eiso fellépés' keserűségét megenyhítet te . Kaynal űr azon ügyeletek' r e -sultatumát közli itt, mellyeket lelke a' fogság alatt g y ű j -töt t . Tapasztalásból tanulta megesmerni mind azon szenve-déseket, mel lyekkel kegyet lennül bünte t i egyrosz törvény-hozás az elkárhoztat takat , kiket ekként örökre elzár a' t á r -saságtól, 's emberte len igazságtalansággal a' bevádlottakat vagy azon szerencsétleneket is, kik egyéb hibát nem te t t ek , mint hogy nincs menedékhelyök, hová nyugalomra tegyék fe jőke t 's kiket e' szerint maga tanít a' vesztőhely ' ú t já ra . A' zár alatt felséges emberiségi, 's a' törvényhozás' do lgá-ban igazsági, logicai 's józan leczkéket lehetne meriteni, de Raynal ú r szerencsétlenül román alakot ada munkájának, melly nem szerencsés gondolat 's kevés é rdeket nyúj t . — Kár hogy a* stylus is egy kévéssé eről te tet t 's fenhéjázó* Mikor illy fontos tárgyakról van szó, akkor ha valaha egy szerűnek 's természetesnek kell lenni. Az igazság' öl tö-zetében előadott let tdolgok, nagyobb szerencsével veze t -nek a' czélhoz, mint a' legszebb hangzású *s legczikornyá-6abb phrasisok.

1 5 4 . L E T T R E a M. Xavier Raymond etc. (Levél Ray-mond Xavér úrhoz a' bask és sanscrit nyelvek közt lévő hasonlatosságról) l . Augustin C H A H O által. .— Paris. Arthus-Bertrand. 1836. 8-adr. Ára 1 frc. 50. Chaho úr , a' navar-rai utazás' í rója kedvelt themáját fej teget i itt az Iberusok' (Spanyolország' egy törzsök népe') nagy régiségéről f mit azon rokonságróli tudós vizsgálodásin alapít, melly a' bas-kus nép által ma beszélt, 's a' sanskrit nyelv között a ' m i n t ez a' Brahmák' szent könyveiben talál ta t ik , lé tezhet . A' dolog tel jes figyelmét érdemli a' tudósoknak.

155. H I S T O I R E de Perse etc. (Persia ' h is tór iá ja , ezen tar tomány ' erkölcsei 's szokásai, elbeszélve az ifjúságnak) Mad. Laure B E R N A R D által. — Paris, Denne. 12-edr. 1836. Ára 3 f r . 50 c. — A' külföldi mívelt nemzeteknél évenként nagy számú könyvek jelennek' meg, az ifjúság' számára, a' szükséges esmeretek ' minden nemében, a' helyet t hogy ná-lunk fa jdalom, a' serdülő nemzedék csak igen csekély szá-mú czélirányos könyvekkel dicsekedhetik. Mi a' történetí-rást illeti, tudtomra egy valamire való munkát sem mutat-hatunk fel az ifjúság' számára- Mi volna pedig szükséges!) mint jó históriai elbeszélésekkel ébreszteni fel a* fejledező lé lekben a' nagy ésdieső, a' jó és nemes, a 'szép és igaz eránt való hajlandóságot; a' nemtelen és alacsony, a ' rosz és igaz-ságtalan eránt való utal tságot! Óhajtani lehetne, hogy ezen

Bibliograph ia. 363

igen érezhető szükség nálunk is hozzáértő kezek által pó -toltatnék. .— A' Francziáknál a' históriai oktatás sebes lé-pesekkel megy előre. Lévi úr , tanitásmódjával köz divatba hozá a' históriai könyveket gyermekek ' számára, 's Lámé Fleury ur ezen tekintetben igen jeles példányokat adott , gye rmekek ' számára irt históriai gyűj teményében. — Mad. Laure Bernard ez úttal Persia' történetírását adja , melly sir John Malcolm' munkájának kivonata. Noha ezen e lbe -szélések persa kronikairókból vétet tek 's következéskép több mesét mint igazat foglalnak magokban, az erkölcsök ' 's szo-kások ' leírásainál fogva mindazáltal , való érdekkel b i rnak az ifjúság' figyelmének fentartására.

156. B I B L I O T H È Q U E popularie etc. (Köznépi könyvtár , a ' vaadttartományi i f júság 'számára.) Lausanne, B. Corbar 1836, 17 kötet , 12-edr . képekkel . Ára kötve 15 f r . — Midőn a' köznép' nevelése, minden mívelt nemzeteknél a' l egmele -gebb részvéttel pártol tat ik , Helvetiánalc sem lehete e ' d í -szes pályán elmaradnia. Mint szabad 's függet len ta r tomány, hol a' polgár, bár mellyik classisához tartozzék is a' t á r -saságnak, a' legfontosb hivatalokra ju tha t , még inkább érzé mint bár mellyik más, annak szükséges vol tá t , hogy a' t u -domány' jóltévő súgárai, bőven terjesztessének e l , mint jnellyek egyedül képesek az ember t civilisálni, tökéle tes í -teni 's alkalmatossá tenni a ' s ta tus ' igazgatására , törvényeinek kidolgozására 's parancsolni hasonlóinak, kik nem t iszte l -het ik illó'leg a ' tisztviselő' köntösét, hanem ha annak h o r -dója t iszteletreméltó maga is, tudománya, esze 's magavi-selete által. Ott hol a' rangok semmik, mindent az ok ta -tás és becsületesség tesznek. Innen a' nép' nevelése Helve-tiában már régóta a' legélénkebb gond ' tá rgya . Minden ké t -ség kívül ez azon tar tomány, hol a' nevelés leg jobb lábon áll 's hol az erkölcsi elvek és szükséges esmere tek l ege l t e r -j ed tebbek 's mindenek' megfogásához alkalmaztatvák. E a -ropai h í re van Pestalozzinak ki magát olly nagylelkűen 's olly s ikerrel szentelé azon nemes munkának, hogy a' jó nevelés' jótéteményeiben részeltesse a* szegény rendűeke t . Fe l lenberg ur ' intézetei gyakran a' legjobb helyzetű e m b e -r e k ' figyelmét, tel jes méltatását 's méltó dicsérését magokra vonák. Több más, kevésbé esmeretes, de nem kevésbé d i -cséretes intézetek, Helvetiából némileg egy emberneven-dékházat csinálnak, melly Europa ' csaknem minden t a r t o -mányinak, különféle pályákon, ki je lel t férfiakat adtak. — A' jelen gyűj temény egyszerű, tiszta, ér thető esmere teke t foglal magában, a 'számvetést, természet tudományt , me teo -rologiát, astronomiát, logicát, históriát, számvitelt, hasznos találmányok' eredetét 's t. elf. i l letőket , részint e r e d e t i e k e t

364 BLbliographia.

részint idegen nyelvből fo rd í to t t aka t , de szükséges módosí-tással 's a ' gyű j t emény ' tervéhez yaló alkalmaztatással. A' szerkez te tők , azon okos mérséklettséggel , millyennek egy ol ly státusban divatozni kel l , ho l a* szabadság, mint r égó -tai békés b i r tok , nem tárgya többé semmi heves szóváltásnak 's szenvedelmes vi ta tkozásnak, e l k e r ü l t e k minden k i rekesz-tést 's pá r t sze i lemet , aká r a' vállási ideákban, akár a' p o -liticai vé leményekben. Nem vesztették el soha szemeik elöl a' fe l te t t czélt , hogy világos e lmé jű 's erényes po lgároka t neve l jenek , kik egyszer a* hazának hasznára lehessenek. — Ajánl ja a ' gyű j t emény t igen csekély ára is.

1 5 7 . L E J E U N E I N D U S T R I E L OU les voyages instructifs etc. (Az i f jú iparkedveló' , vagy d' Hennery Káro ly ' 's csa ládja-nak utazása) Ch. D E L A T T R E u r ál tal . Paris. Desirée Eymery. 1836. 8 - a d r . 12 metszéssel Ára 3 f r . — Az ipar ' (industria) csudáinak eló'adása, czélja ezen kis munkának, mel lye t a' t u d -nivágyó i f júság , kivancsian olvasgatand. Mi is van valóban é r d e k e s e b b , mint mind azon elmés bánásmódok ' l e i r á sa , me l lyek a ' szövetek 's más mindennap ál talunk használt dolgok* gyártására fe l t a lá l t a t t ak ; azon csudálatraméltó gőz-gépelyek ' eló'adása, mellyek az e m b e r t a ' csupa mechanicai 's hozzá nem illő munkák alól fe lszabadi t ják , 's őtet az é r -te lmes lény' rangjára emel ik , nem hagyván a' munkásoknak egyéb dolgot annál, mel ly eimélletet 's okoskodást kiván ; azon vasutak' megmagyarázásá t , me l lyek egykor minden nemze teke t egy nagy családdá egyes í t enek , melyben az egyetértés, béke , rokonság, szerencséslét 's boldogság u r a l -kodandnak ? Bár mit mondjanak az e lmúl tnak csudalói , kik az iparban csak vandalismust lá tnak, nagy dolgok ezek, mel lyek fe lé rnek a' régiek ' pa lota ikkal 's circusaikkal, a* közép idő' váraival 's cathedrálaival ; erővel 's jövendővel te l jes csirák ezek, mig az ál talok olly melegen sajnál t o m -

, l adványok, r eánk nézve nem egyebek mint hol t emlékek , mel lyeknek nem kell e lzárniok a' civilisatió* ú t j á t . Az i f j ú d* Hennery Károly szüléivel utazik, ú t jában minden vala-mi r e való gyárt meglátogat , 's figyelmét semmi sem k e r ü -li el. Legelőször Louviers és E l b o e u f ' s ennek posztógyárai fogla la toskodta t ják . Részletes leirását ta lálhatni itt mindazon bánásmódoknak, mel lyeken a ' gyapjú á tmegy, azon p i l la -nattól fogva, midőn a' b i rka ' testet e lhagyja , egész addig, midőn a' csinos fashionable ' vállain ragyoghat. Következnek most Rouen ' pamutgyárai ; gőzhajóra kelnek majd , Lon-donba menendŐlc 's ezen üt alatt , utazóink mindennel mi a gőzhajózást il leti , megesmerkednek . Természetesen hogy i t t James W a t t ' életirása előjön. London n e m sokáig tar tóz-ta t ja i pa rkedve lőnke t ; siet Manches te rbe , az ipar ' ezen fővárosába,, melynek nevekede'se 's szerencsésléte az utolsó

Bibliograph ia. 365

30 év alat t olly csudálatos vala. James Hargrenves ' , Richard H a r c k w r i g h t ' , 's Sarouel C rompton ' neveik az olvasók' csudálkozásának vannak felmutatva. Ez a' há rom kézműves, csupán lángeszük' törekedése által hatalmasan eló'mozdíták h a z á j o k ' szerencséslétét. Nékik lehe t köszönni a' most szo-kásban lévő fonó gépelyeket . Le i r ja d' Hennery a' „ L i v e r -p o o l - b a Manchesterből vivő utat is. Végre ezen első ú t j á t a ' h i res kö té lgyár tó W a l t e r Smi th ' tör ténetével fejezi b e , ki nagy gazdagságot g y ű j t ö t t , p a r l a m e n t ' t a g j á v á , b a r o -ne t tá 's végre londoni l o r d m a j o r r á nevezte te t t , Az illy peldálc felségesek, hogy az i f j akban nemes vetélkedést g e r -jesszenek; m e r t azt b izonyí t ják be , hogy munkásság, á l h a -tatosság 's j ámborság á l ta l , minden akadályokat meg lehe t győzni, még ön haj landóságit is, 's hogy igy szép létei t l e -he t t e r e m t e n i , akármii lyen vol t egyébkin t azon á l lapo t mel lyben szü le t tünk .

1 5 8 . M É M O I R E S de P Académie royale de Caen etc. ( A '

caeni t udományok ' 's szép mivészségek' Academiá jának e m -lékirásai). 8 - ad r . 1836. Caen. Hardel. A' caeni királyi Aca-demia, mel lynek munkái minden esztendőben magokra v o n -ják a' f igyelmet , 's megérdemlik a ' t u d ó s o k ' dicséretét , e m -lékirásainak ezen darab já t , különösen históriai , l i t e ra túra i és költészeti dolgozatoknak szentelé- A' t i toknoknak , HE-UERT u rnák az academia munkálkodásáról i igen érdekes e l ő -adása u t á n , a ' legnevezetesb darabok, a ' k ö v e t k e z e n d ő k : Emlékirások Olivier-Basselin és Jean-le-Houx' népdalairól, p r o f . V A U L T I E R á l t a l ; a lyrai költésről Francziaorszagban, ugyanaz által ; tanulási töredékek a XFI-dik század? fran-czia költőiről, ugyanaz által ; a' követésről a literatu-rában, p ro f . B E R T R A N D által ; az első vallási háború kato-nai következményei Normandiában, E S C H E R ú r által ; vizsgá-lódások Bochard Sámuel életéről 's f ő b b munkái ró l , Ed . S M I T I I á l t a l ; hév— légmérői figy eletek , a calvadosi főbb magasságok' meghatározására, B U N E E Auguszt á l t a l ; t ö b b költői da rabok , C O U E F F I N Lucza Asszony, L E F E A G U A I S és T H U R E T u r a k t ó l ; biographiai tadósitások Rousseau, Améline és ChènedoUe urakról .

159. M É M O I R E S delà société royale d'agriculture etc. (A' sza jnai ég oise-i t a r tomány ' mívészségi 's mezei gazdasági, k i r á -lyi társaságának eralékirásai) 1835—1236. 36-dik év, 8 - a d r . 200 1 ap. Versailles. Mariin. 1836. Ezen darab e lőszer is m a g á -ban foglal ja , az örökös t i toknok F R É M Y u r ' érdekes számadásait a ' társaság ' munkálata i ról , jul. 19-d. 1835, ju l . 24-kéig, 1836. Ugyan ő tudósításokat lcözöí, a ' f e lbá tor í tó emlékpénzről . E m -lékpénzt kapot t D E V I L L E N E U V E ú r , P E U C H E T ú r ' segédje , ki az e k e 's csépgépely' tökéletesítésében Pl . ú r á l ta l , munkás részt ve t t , ki azt maga is örömmel megeameri . P E U C H E T ú r '

366 Bibliograph ia.

cse'pgépelye egy értekezés ' tárgya ' ezen emlékirásokban. Ezen gépely ' elve egy 15 esépes henger , melly alatt , az előlegesen egy asztalra te r í te t t kévék elmennek, 's olly ép szalmával jönnek ki, mint a' közönséges cséplő alól. B A L L E T ú r , egy értekezést ád a' lovak abrakolásának egy új módjáról, melly-ből kijőne, hogy a ' zabot meg lehet vonni a' lovaktői egész-ségök' kára nélkül 's hogy az abrakolás ' u j neme, nagyobb vídorságot, fr issebb szőrt , 's legalább a' zabbal abrakolt lo-vakéhoz liasonlo erőt ad nekiek. — B E R G E R - P E R R I É R E úr a' szarvas marha és juhnemü állatok' szőr csomóiról (égagropi-les) írt . — Ezu tán következnek: Paramelle Abbénak a' f o r -rások ' felfedezését illető t heo r i á j a ; ké t új gyümölcsfáj'' leirá-sa, egy baraczlc és egy szamócza, P H I L I P P A R ú r által, 's f e -lelet a ' szajna és oise-i praefectus által te t t ké rdésekre az eperfa ' mívelésérői ' s a ' selyembogár 'neveléséről a' versailles-i kerü le tben .

160. T H E CYCLOPEDIA of anatomy etc. (Az anatómia' és physiologia' Encyclopaediája). d r . T O D D 'S mások által. L o n -don. 1836. 8 - a d r . Á r a 4 0 s h .

1 6 1 . L E SYSTÈME lymphatique etc. (A ' lymphat icus r end -szer, anatómiai, physiologiai és pathologiai tekintetben) G. BRESCHET által. Paris , 1836. Bailliére. 8 -adr . 4 rézt . Ára 6 f r .

1 6 2 . L E MÉDECIN de t âge de retour etc. (A' hanyatló kor ' 's öregség' orvosa, vagy tanácsok mind a' két nembeli-eknek, kik 4 5 évet túlhaladtak) S . G U Y E B A N T o. d r . a ' besan-çoni, dijoni, lyoni, s trasbourgi 's t . academiák tagja á l ta l ; ezen mottóval : „Az élet rövidsége nem a' te rmészet tő l ha -nem tőlünk van" SENECA. Par is , 1 8 3 6 . 8 -adr . 4 8 7 . 1. Ára 8 f r . 50 c. Kellemetes olvasásu, tanúságos és tagadhatatlan pract icus hasznú munka, valóságos életmegtartási kézikönyv, mellyet érdekkel és sikerrel olvashatnak azok kiknek szól. A' szerző miután közönséges elméileteket nyúj t az é l e t ' k ü l ö n b -féle korairol , a' nemekről , a ' t emperamentumokról , a' h a -nyat ló é le tkorról , először a' férfinál, azután az asszonynál 's azon előrenézésről és gondról mellyet az kiván, egymás-után értekezik az öregségről a' ké t nemnél , a' hosszúéletről , 's annak kedvező körülményekről , a' levegőnek, világosság-nak, lakásnak 's egyéb bennünket környelő dolognak befo-lyásáról az egészségre 's élet' fentar tására ; a' test ' felületét illető dolgokról, minémüek az öltözet és tisztaság ; a' ha -nyat ló é le tkor ' 's öregségnek legalkalmatosb ételekről és italok-ró l , a' természetes kiürülésekről , testgyakorlásról, álomról, ébrenlé t rő l ; az é rzékek ' életműveinek gondviseléséről 's a' lélek' szenvedelmeinek igazgatásáról. —

1 6 3 . C I V I L I S A T I O N etc. (Polgárisodás vagy az emberek' számát 's allapolját igazgató természeti törvényeknek rövid

Bibliograph ia. 367

szétbontása). A ' M O R T O N által. London. 1 8 3 6 . Saunders. 8 -adr . A' szerző megvizsgálja az emberfa j ' t e rmészeté t és azon változásokat, mellyeken f o k o n k é n t ' s állandóul á t m e n t ; vé-leménye az, hogy minden fa j ' rendeltetése az, hogy a' h a -talomban, esmeretekben 's éldeletekben nevekedjék , a ' sze-r int a' mint a' polgárisodásban előremegy. Egy a' l egérde-kesb fejezetek közű! az, mellyben a' szerző a' polgarisodás-nak az egészségre, hosszú életre 's népesedésre való befolyá-sáról szól.

164. T R A I T É théorique et pratique etc. (Elmélleti és gyakorlati ér tekezés a ' franczia bün t e tő tö rvényrő l , vagy bünte tő törvényhozás ' folyama), R A U T E R ú r által. 8 - a d r . P a -ris. 1836. Hingray. Ára 7 f r . 50 c .

1 6 5 . M A N U E L de V amateur d'autographes ( A ' kéz i r a t -szerető ' kézikönyve) P . Jules F O N T A I N E által. 8 - ad r . 2 4 iv. Par i s , 1836. Morta. Ára 7 f r . 50 c.

1 6 6 . B E A U T Y e tc . ( A ' szépség, különösen az aszszonyi szépség' szétbontása 's osztályozása által megha t á rozva ) W A L K E R Sándor ál tal . London . 1 8 3 6 . Wilson. 8 - ad r . 2 2 metszéssel. — Ez a' munka e lméi le teke t foglal magában, a ' szépségről közönségesen ; a ' szépség* elemeiről a' le lkes és le lket len lényekben; ugyanazon e lemekrő l , a 'mívészseg' tár-gyaira a lka lmazta tva ; a' szépségről a ' hasznos, é r te lmi és ékességi tárgyakban ; a ' szépség' okairól az asszonyokban ; a ' szépség' görög ideá l j a i ró l ' s a ' szépség ' hiányairól . A ' s z e r -ző három fa j r a osztja az asszonyok' szépségét: a ' mozgás rendszerének szépsége, a' táplá ló vagy élet rendszer ' szép-sége, és a' gondolkodó rendszer ' szépsége. Le i r j a azután azon különös tu la jdonságoka t , mel lyek ezen rendsze reke t m e g -kü lönböz te t ik . Az egész, e r e d e t i , különös és mula t ta tó 's különösen a' művészre nézve érdekes ügye le teke t foglal m a -gában.

167. Voyage pittoresque en Asie ete. (Festészeti utazás Ázsiába és Afr ikába , közönséges sommázat ja , a' régi *s ú j -kori utazásoknak a ' világ' ezen két részébe) ; J . B . E Y R I É S , az azsiai és geograpbiai társaság' tagja ' sat . ál tal , 75 szá l -lí tmány 4-edr . öszvesen 7o6 lap , két részre osz tva ; ké t osz-lopzatban nyomtatva, több mint 500, he lyze teke t és nézete-k e t , fegyvereke t és ö l töze teket , fel lépéseket és cze remoniá -k a t , régiségeket , melyképeket és természethistóriai k ü l ö -nösségeket , nevezetesebb plántákat és á l la tokat áb rázo ló , 's B O U I L L Y Julius, a' Voyage pittoresque autour du monde' és Voyage dans les deux Amériques' egyik ra jzo ló ja által r a j z o l t , 's a ' l eg jobb művészek által aczélba metsze t t v ig -ne t t e l . Hozzájárul még Ázsia' és Afr ika ' közönséges mappá -ja , a ' legnagyobb gonddal aczélba metszve. Paris. 1836. L. Tenré. Egy szállítmány' ára 20 cent.