FÓRUM A SZAKSZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSÉNEK

RENDJÉRŐL

• logopédiai ellátást végző logopédus

• sajátos nevelési igényű gyermekeket saját intézményben ellátó logopédus

• utazó gyógypedagógusi tevékenységet végző logopédus

• korai fejlesztés,

• szakértői bizottsági tevékenység,

• nevelési tanácsadás,

• fejlesztő nevelés,

• kiemelten tehetséges gyermekek gondozása,

• továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

• fejlesztő nevelés, oktatás

• fejlesztő pedagógia

• 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet: 25. § (1) bekezdés: az Nkt. 18. § (2)

bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a

hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-

kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a

diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi

fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.

• 47. §

• (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:

• a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

….

• (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben

• a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja

• aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése,

• ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció,

• ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik

• Az öt éves kori szűrés és az öt éves kori szűrés eredményei

következtében történő ellátás.

• Szakvizsga

• Végzettség: főiskola vagy egyetem.

• Szakképzettség: logopédia szakos gyógypedagógiai tanár,

állatorvos, építészmérnök.

• Szakvizsga: pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú

továbbképzés záróvizsgája.

• Kérdések

• Elképzelhető-e, hogy – a jogszabállyal ellentétben - nem minden tankerületben

szerveződik minden ellátás, és ez elegendő indok-e arra, hogy ott ne legyen

tagintézmény? Nem az-e a jó út, hogy tagintézmény legyen, igyekezni kell bővíteni az

ellátást. Egy-egy járás elég nagy ahhoz, hogy ha nem is mind a nyolc feladatot, de 3 -4-5-

6 feladatot megszervezzenek. Ha viszont így indul, hogy majd ellátja a szomszéd

tagintézmény, és vezeti a kettőt együtt a nagyobb vezetője – nem is fog felfejlődni. Van-e

létszámhatár a tagintézmény létrehozásának szempontjából? (Egy kis óvodában, ahol

dolgozik 2-3 fő – ott is van vezető.) Ha van 4-5 szakember, az kevés ahhoz, hogy

vezetőjük legyen? Különösen, ha fejlődni akarnak?

• Kérdések

• Mikor vonják vissza írásban az eddigi ped.szakszolgálati vezetők megbízását?

• Mikor és milyen formában kívánják rendezni a telephelyen dolgozó vezetők/volt vezetők elmaradt vezetői pótlékát?

• Hol olvasható olyan jogszabály, hogy átszervezés esetén a vezetői megbízás automatikusan megszűnik?

• Hogy működhetne vezető nélkül akár járási tagintézmény, akár annak telephelye ilyen nagymértékű átszervezések idején és ekkora adatszolgáltatások közepette?

• Az eddigi vezető nem tudja magáról, milyen minőségben számítanak rá, és mikor jár el helyesen: ha szept. 1-től heti 21 órában csak szakmai (logopédiai, pszichológusi…) feladatot lát el, vagy ha vezetői ügyeket is ellát, mint korábban. A vezetői megbízás írásos visszavonása elmaradt (Kjt 23.§), a járási tagintézmény vezető sem lett írásban megbízva tudomásom szerint levelem írásáig, és ugyanúgy érkeznek a különböző statisztikák, adatkérések? A telephelyen dolgozó kollégák is különböző kérdésekkel, problémákkal keresik meg a telephelyen az eddigi vezetőt. Az eltelt közel két hónap azt mutatja, a gyakorlati munka helyszíneire – legyen az járási központ vagy telephely -, továbbra is kell vezető!

• Kérdések

• Hol végezhet fejlesztést nevelési tanácsadás keretében a pszichopedagógus és a fejlesztőpedagógus?

• Korábbi tendencia, törekvés volt, hogy a szakszolgálatokhoz rendelődik a fejlesztőpedagógusi tevékenység, ehhez képest most külsős-belsős megfogalmazásban jelenik meg a szakszolgálat munkájában egy 2013.06.12-én kelt EMMI levélben. Mi a jelentősége ennek?

• Gyógytestnevelést elláthat-e gyógytestnevelés szakirányon végzett óvónő szakszolgálatnál? (jogszabály szerint nem, de alkalmaznak ilyen kollégát, most vették föl)

• A 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 24.§ alapján a nevelési tanácsadás keretében többek között pedagógiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás nyújtható a gyermeknek, tanulónak. A Nkt 47.§ szerint a BTMN ellátás a szakszolgálatok által is biztosítható.

• Egyik jogszabály sem rendelkezik arról, hogy a pszichopedagógus, fejlesztőpedagógus ezt a szakszolgálat központi épületében végezheti csak, vagy a gyermek/tanuló intézményében. Az eddigi gyakorlatot követve és igazodva a tárgyi feltételekhez, körülményekhez, javasoljuk a „külső – belső” fejlesztő elkülönítésének megszüntetését. Meggyőződésünk, hogy nem a terem elhelyezkedésétől, sokkal inkább a gyermeket/tanulót ellátó személyiségétől, felkészültségétől függ a fejlődés mértéke. Azok a fejlesztést végző kollégák, akik eddig heti 21 órában több óvodába, iskolába kijárva intézményenként heti 4-10 órát biztosítva látták el ezt a feladatot, bizonytalannak érzik állásukat.

• Kérdések

• A fejlesztőpedagógus jelentős számú diagnosztikus eszközzel ismerkedik meg

tanulmányai során. Miért nem kompetens ezek használatára a későbbiekben?

• Van olyan szakszolgálat, ahol preferálják, van, ahol nem. Miért nem egységes ez

országos szinten?

• Az alapképzésre /tanító-tanár/ ráépülő, másoddiplomát adó fejlesztőpedagógus képzés

jelentős rálátást biztosít a gyermekek ismeretbeli tudásának, pszichikus fejlettségének az

elbírálásához.

• Javasoljuk, hogy a szakszolgálatok működéséről szóló rendelet mellékletében a

fejlesztőpedagógus is részt vehessen a szakértői vizsgálatokban járási szinten.

• Kérdések

• A pszichológiai vizsgálat szakértői vizsgálatnak minősül-e? – Gondolunk itt pl. a viselkedésprobléma miatt pszichológust igénybevevőre, akinél tanulási nehézség/zavar gyanúja nem merül fel a tanító nénikben, és az iskola javaslatára keres meg bennünket a szülő és kér vizsgálatot és véleményt a vizsgálat eredményéről.

• Ki kell-e tölteni ebben az esetben is minden, a szakértői vizsgálathoz előírt papírokat és gyógypedagógusnak is meg kell-e vizsgálnia az ilyen tanulót?

• Heti kötelező óraszám és időtartam

• A heti 21 óra hány percben értendő? 21 X 45, vagy 21 X 60 perc?

•

• SNI ellátás

• Kinek a feladata óvodás gyermek esetén a sajátos nevelési igényű gyermek ellátásának biztosítása? Mit lehet tenni olyan településen, ahol az óvodák hivatalosan nem integrálnak semmilyen fogyatékost, az óvodák alapító okirata sem tartalmaz ilyet? Hova forduljanak a szülők, hogy gyermekük ellátást kapjon?

• Kérdések

• 1. Úgy hallottuk hogy a fejlesztőpedagógusokkal kapcsolatban történt

egyeztető megbeszélés a minisztériumban. Megoldatlan a helyzetük, mert akik az

intézményeknél maradtak, 32 órára kötelezettek, de természetesen nem fejlesztenek 32

órában, esetenként az óvodákban még óvónőt is helyettesítenek. Szabályozva lesz a

rendelési idejük?

•

• 2.A 15/2013-as szakszolgálati rendelet módosításának az egyeztetése megtörtént a nyár

végén, de még mindig nem lett kihirdetve, pedig fontos módosítások vannak benne. Lehet

tudni valamit az elfogadásáról?

•

• 3. Lesz valami módosítás a szakvizsga kérdéssel kapcsolatban? Vagy marad a régi

szabályozás és mindenkinek kötelező?

• 4. Várható-e valamilyen pályázat, támogatás a szakképzés finanszírozásához?

• Kérdések

• Munkaidő:

• A Pedagógiai Szakszolgálatokban a kötelező óraszám az Nkt. 62. § (13) bekezdése alapján 21 óra.

• Kötelezhető – e a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének főigazgatója vagy főigazgató- helyettese a tagintézményeiben dolgozókat, hogy a meghatározott óraszámon felül (32 vagy 40 órában?) az intézményen belüli eltöltésre?

• Benne van- e a kötelezően bent töltendő 32 órában:

• az intézménylátogatás (óvoda, iskola)

• óvodapedagógussal, iskolában tanító pedagógussal való konzultáció

• a gyermekek fejlődésének nyomonkövetése

• Jelenléti ív vezetése:

• szabályos- e a 40 óra jelenléti ívben való vezetése?

• a jelenléti ív vezetése hogyan törvényes és szabályos?

• Kérdések

• Logopédiai ellátás:

• Kötelezhetik- e a logopédust arra, hogy a gyermekek csoportlétszámának kialakításakor

figyelmen kívül hagyja a logopédus kompetenciáját és a beszédhiba súlyosságát és

típusát? (EMMI 25 § (7).

• A foglalkozásokat heti 2 alkalommal írja elő a törvény. Mi a teendő akkor, ha a szülő csak

heti 1 alkalommal tudja elhozni gyermekét (ambuláns ellátás)

• Feladatellátási helyen (iskolában) dologzó kollégák esetében a tanórai beosztás,

elfoglaltság nem teszi lehetővé, hogy a gyermek 2 alkalommal járjon terápiára.

• Ezekben a fent említett esetekben elegendő- e, ha a szülővel az egy alkalomról szóló

nyilatkozatot aláíratjuk? (EMMI 25 § (8).

• Kérdések

• Kiküldetés:

• Vidéken, feladatellátási helyen- dolgozó szakember (napi rendszerességgel utazó)

utazási ideje a 32 vagy a 40 órába számít bele?

• Mi számít kiküldetésnek, és mi munkába járásnak?

• Háztól házig, vagy helységjelző táblától- tábláig számít az utazás?

• SNI:

• Ki látja el a gyermeket, ha beszédfogyatékos? (Tankerületi utazó gyógypedagógusi

hálózat, vagy pedagógiai szakszolgálat?)

• Ki látja el a gyermeket, ha más fogyatékossága mellett beszédhibás? (Tankerületi utazó

gyógypedagógusi hálózat, vagy pedagógiai szakszolgálat?)

• Kérdések

• Munkajogi kérdés:

• Megváltoztathatja- e a Megyei főigazgató a határozatlan idejű kinevezést határozott idejűre, ha a szakvizsgát a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó gyógypedagógus még nem kezdte meg?

• Megváltoztathatja- e a Megyei főigazgató a határozatlan idejű kinevezést határozott idejűre, ha a szakvizsga megszerzése a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó gyógypedagógus esetében folyamatban van?

• Jogorvoslat:

• Ha a fent leírt esetek valamelyikében jogsértés áll fenn, a jogszabályok helyes értelmezésében kihez lehet fordulni jogorvoslatért?

• Együttműködési megállapodás:

• Az Önkormányzatok által fenntartott intézményekben (Óvodák) a szakszolgálat elláthatja -e a gyerekeket Együttműködési megállapodás nélkül is?

• Kérdések

• 1. Lehetne esetleg egy olyan táblázatot kérni, amelyben egyértelműen látszik a

székhelyintézmény és a különböző tagintézmények tevékenységi és jogköre. Jó lenne, ha

ez kiegészülne egy olyan oszloppal, amelyet GYIK-nak is nevezhetnénk, azaz pl. Mit

tegyünk ha…..? Hova küldjük, ha…..?

• 2. Az egyéni foglalkozáson most már csak egy gyerek ülhet, vagy egyéni

foglalkozásnak számít-e még az 1-3 fő egyidejű foglalkoztatása? Hol olvasható ennek

definiálása?

• 3. A szakértői véleményben leírt fejlesztési helyszín, heti óraszám és terápiás forma

csak javaslat, vagy kötelező előírás?

• 4. Csak a korai fejlesztésben és a fejlesztő nevelésben kell egyéni fejlesztési tervet

írni?

• Kérdések

• 5. Kit kell és lehet küldeni a beszédfogyatékosság megállapítása vagy kizárása miatt

az országos illetékességű illetve a megyei illetékességű szakértői bizottsághoz?

Kimondhatja-e a megyei illetékességű szakértői bizottság is a beszédfogyatékosságot?

• 6. A tankerületi szakértői bizottság nem állapíthat meg beilleszkedési -, tanulási-,

magatartási nehézséget és nem rendelheti el a fejlesztést?

• 7. Ha a tankerületi szakértői bizottság sajátos nevelési igényt valószínűsít, akkor a

megyei szakértői bizottság annak kizárása esetén módosíthatja-e azt beilleszkedési-,

tanulási-, magatartási nehézséggé? Kinek, mikor és hányszor kell foglalkoznia egy

megyei szakértői véleménnyel rendelkező beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási

nehézséggel diagnosztizált gyerekkel?

• 8. Elképzelhető, hogy egy komplex módon megírt tankerületi szakértői vélemény

esetén a gyermeket nem kell még egyszer megvizsgálnia a megyei szakértői

bizottságnak, és felgyorsul az ügymenet?

• Kérdések

• 9. Tantárgyak minősítése alóli felmentést adhat a tankerületi szakértői bizottság is? Meddig érvényes egy ilyen felmentés? Kiköthet-e például csak szóbeli vagy írásbeli számonkérés alapján történő minősítést?

• 10. Első szakértői vizsgálat esetén 30 napon belül kell lebonyolítani a vizsgálatot. Érvényes ez a tankerületi és a megyei ill. országos bizottságokra is? Ha már volt tankerületi szintű vizsgálat, akkor a megyei szintű vizsgálat elsőnek vagy másodiknak számít az adott gyereknél?

• 11. A szakértői véleményben megajánlott terápiás ellátás gyakorisága és formája, (azaz heti hányszor egyénileg vagy csoportos formában) csak egy javaslat, vagy kötelező érvényű?

•

• 12. Mikor lehet kérni nevelési-oktatási intézményben lefolytatandó felülvizsgálatot? Ki dönti ezt el?

• 13. Mikor kaphat egy SNI-s gyerek a korai fejlesztés illetve az óvodai nevelés igénybevételéhez szükséges utazási költségtérítést? Függ-e ez a lakóhely és a köznevelési intézmény elhelyezkedéséről?

• Kérdések

• 14. Fogadhat-e SNI-s gyermeket nem integráló óvoda/iskola is? Ekkor a gyermeket csak

egy főnek számíthatja be? Elláthatja-e illetve el kell-e látnia ilyen esetben is utazó

gyógypedagógusnak a gyereket, vagy a szülőnek be kell vinnie a terápiára a pedagógiai

szakszolgálathoz?

• 15. A nevelési tanácsadás, mint szakszolgálati feladat vonatkozik-e minden különleges

bánásmódra jogosult gyerekre?

• 16. Amennyiben a logopédia ellátásnál csak a vizsgálat a kötelező a gyermeknek, és a

terápián való részvétel nem, akkor milyen szülői kötelezettségekről és jogorvoslati

lehetőségekről van szó a logopédia vizsgálati vélemény elkészültekor.

• 17. Hány éves kortól lehet - nem korai fejlesztésben - logopédia ellátásban részesíteni

valakit?

• Kérdések

• 18. Hogyan felel egy tagintézmény igazgatója a szakmai munkáért? Kiért, miért és kinek

tartozik felelősséggel?

• 19. Mikor kötelező a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele? (Milyen vizsgálat illetve

milyen terápiás ellátás esetén?)

• 20. Köteles-e ellátni a pedagógiai szakszolgálati intézmény az illetékességi területén

magán, vagy egyházi intézménybe járó gyermekeket, tanulókat?

• 21. Mi a pedagógus szakvégzettséggel egyenértékű szakképzettség?

• 22. 2013. március 1-t követően két éven belül meg kell kezdeni a pedagógus

szakvizsgára való felkészülést? 44§ 4.b.pont

• 23.2013. március 31. után nem köznevelési intézmény már nem láthat el korai

fejlesztést?

• 24. Szükséges-e az első illetve a felülvizsgálati szakértői vélemény iránti kérelemhez

pedagógusi jellemzést mellékelni?

• Kérdések

• 25. Mi a különbség a szakszolgálati feladatok ellátását illetően, ha azt egy pedagógiai

szakszolgálati intézményben vagy az EGYMI szervezeti és szakmai tekintetben önálló

intézményegységében látja el valaki? (pl. SNI-nem SNI, munkavégzés helye, ki az

igazgatója, pótlékok, munkaköri leírás, szakvizsga, helyettesítések ….) Lehetne esetleg

ezt egy táblázatban összefoglalni? Ebben az esetben milyen paraméterek vonatkoznak az

intézményegység-vezetőjére? Hogyan lehet egy EGYMI-n belül ilyen szervezeti egységet

létrehozni?

• 26. Mikor írják ki a budapesti, tankerületi illetékességű pedagógiai szakszolgálati

intézmények igazgatói pályázatait? Melyek lesznek a pályázati feltételek? Az EMMI

rendelt 32§ (1) b. pontján kívül lehet-e más feltétel, pl. közoktatás-vezetői szakvizsga?

Melyek a kinevezéshez vezető lépcsőfokok? Mikor nevezik ki a kerületi pedagógiai

szakszolgálati intézmények igazgatóit?

• 27. Miért gazdagabb a vezetőhelyettesi iroda felszerelése, mint a vezetőié?

• Életpálya és egyéb munkajogi kérdések

• Tudomásunk szerint azok a fiatalok, akik a harmadik tanévüket kezdik meg, már nem

gyakornoki besorolásba kerülnek. Jól tudjuk?

• Ha az általunk leadott adatok alapján a MÁK mégis gyakornoki besorolásba tette őket,

milyen módon lehet orvosolni a problémát?

• A gyakornoki bér nem más, mint a bértábla első sorában megjelenített összeg?

• Milyen szempontok szerint határozzák meg a bérkompenzációt? Milyen bérelemek

alapján jár vagy nem jár a bérkompenzáció?

• A tankerületi iskolákban megtörtént a bérkompenzáció, tudomásunk szerint a minőségi

bérpótlék, a vezetői pótlék, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész mind -mind

alapját képezték a számításnak. Ha rosszul tudjuk, akkor milyen fizetési tételek

számítottak?

• Életpálya és egyéb munkajogi kérdések

• A szakszolgálatban működő, fizetéscsökkenést elszenvedő kollégák mikor kaphatják meg a bérkompenzációt?

• Október 29-én még nincsenek kinevezve a járási tagintézmények igazgatói. Az őket segítő igazgatóhelyettesek kinevezéséről pedig még csak nem is hallani. Mikorra szándékozzák felállítani a tagintézmények vezetői struktúráját?

• Milyen vezetői pótlékok fognak megjelenni a szakszolgálati tagintézmények esetében?

• A munkaközösség vezetők valóban megyei szinten jelennek meg a különböző szakszolgálati területeken? A járási tagintézmények szintjén nem alakulhatnak munkaközösségek?

• Az önkormányzati óvodákban működő logopédusok de jure nem léteznek. De facto nagyon is. Örülünk nekik, mert bizonyos járásokban olyan óraszám elvonások realizálódtak, amelyek ellehetetlenítik a működést. Ezeken a területeken csak az önkormányzati óvodákban működtetett logopédus szakemberekkel együttműködve érhető el a szolgáltatás elégséges színvonala. Mi az EMMI hosszútávú terve ezekkel az, óvodákban rekedt logopédus szakemberekkel?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

laszlo.kiss@emmi.gov.hu