GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Szoboszlai SándorFőosztályvezető

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2014-2020 között az európai uniós programokban

AMIRŐL SZÓ LESZ

1. A 2014-2020-as tervezési időszak

2. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

3. A Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

4. Sz-Sz-B megye lehetőségei

• A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie;

• Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani;

• Energia/klíma:• Az üvegház hatású gázok kibocsátásának

20%-os csökkentése;• Energiahatékonyság 20%-os növelése;• Megújuló energia részarányának

20%-os növelése.

• Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %;

• A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %;

• A szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni.

Hazai célkitűzések aNemzeti Reform Programban (NRP)

Célkitűzések

EU 2020 célkitűzések

2020

Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a

GDP 1,8%-ra nő

Megújuló energia-források

részaránya 14,6%-ra nő

Energia-hatékonyság

10%-os növelése

ÜHG- kibocsátás legfeljebb

10%-os növelése 2005-

höz képest

Felsőfokú, ill. annak megfelelő

végzettségűek aránya a 30-34

éves népességen belül 30,3%-ra

nő

A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 18-

24 évesek között

A szegény-ségben élő népesség

száma 450.000

fővel csökken

Út a pályázatokig…

PM aláírás

Az OP-k hazai

elfogadása

Benyújtásuk a

Bizottsághoz

Tárgyalások

Konstrukciók kidolgozása

OP elfogadás

Pályázati

kiírások

2014. szeptember 11.

Az OP-k pénzügyi keretei

Összes forrás: 25,4 Mrd € 8 001 Mrd Ft (315 EUR/HUF)

GINOP 31%

VP 14%TOP 14%

IKOP 13%

KEHOP 13%

EFOP 10%KÖFOP 3% VEKOP 2% MAHOP 0.2%

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

CÉLJAI:•Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése•Gazdasági együttműködések erősítése•Versenyképességi akadályok lebontása

CÉLTERÜLETE:•EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”:

az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe

KEDVEZMÉNYEZETTJEI:•kkv-k

•IKT és pénzügyi eszközök: bizonyos esetekben önkormányzatok is

A GINOP

Tematikus cél

PRIORITÁSOK OP-n belüli arány

Forrás(nemzeti társfinanszírozással)

1. Kis- és középvállalkozások 18,1% 466,8 milliárd Ft

2. K+I 19,3% 498 milliárd Ft

3. Infokommunikációs fejlesztések 5,2% 134,2 milliárd Ft

4. Energia 2,6% 66,6 milliárd Ft

5. Foglalkoztatás és képzés 24% 619,7 milliárd Ft6. Turizmus 4,1% 106,4 milliárd Ft

7. Pénzügyi eszközök 26,8% 694,3 milliárd Ft

ÖSSZESEN 100,00% 2 586,0 milliárd Ft

Indikatív források - GINOP

GINOP prioritások (1)1. Prioritás – Kis és középvállalkozások:• Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése• Növekedési potenciállal rendelkező KKV-k támogatása• Együttműködő kkv-k számának növelése

2. Prioritás – K+I:• A K+I kapacitások megerősítése• Stratégiai K+I hálózatok számának növelése

3. Prioritás – Infokommunikáció:• IKT szektor nemzetközi versenyképességének növelése• A vállalkozások informatizáltságának növelése• Digitális felzárkózás felgyorsítása és a közösségi hozzáférés

növelése• Újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre

állásának biztosítása

4. Prioritás – Energia:• Közvetlen energiaköltség csökkentése - energiahatékonyság, megújuló energiák

5. Prioritás – Foglalkoztatás és képzés:• Munkaerő-piaci integráció – munkanélküliek, alacsony végzettségűek• Társadalmi célú vállalkozások foglalkoztatási kapacitása• A nem foglalkoztatott, nem tanuló fiatalok részére Ifjúsági Garancia• Gyakornoki helyek és vállalkozói aktivitás serkentése – fiatalok• Egész életen át tartó tanulás támogatása

• Oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez igazítása

6. Prioritás – Turizmus:

• Kulturális és természeti örökségi helyszínek fejlesztése

7. Prioritás – Pénzügyi eszközök:• Kkv-k külső finanszírozása• Megújuló energiák felhasználására• Foglalkoztatáshoz

GINOP prioritások (2)

• Üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése

• Vállalkozói együttműködések ösztönzése

• Vállalati K+F+I tevékenység támogatása:– Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása– Innovációs ökoszisztéma építése – Vállalati K+F kapacitásfejlesztés

• Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések– Nemzetközi/Együttműködésben végzett K+F+I projektek– K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések – Ipari kutatóközpontok

• Infokommunikációs fejlesztések

• Energiahatékonyság

Kkv-k és nagyvállalatok számára…

CÉL: a piaci forrásból nem megfelelően finanszírozott, megtérülő beruházásokhoz – minden más EU tematikus cél megvalósításához

Rendelkezésre álló forrás: ~714,4 Mrd Ft ebből 198,1 Mrd Ft K+F+I-re

Lehetséges pénzügyi közvetítők: hitelintézetek; pénzügyi vállalkozások; helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok; garancia szervezetek; kockázati tőkealap kezelők

Végső kedvezményezettek: vállalkozások (főként kkv-k), illetve energiahatékonyság-növelést és megújuló energia felhasználását ösztönző projektek esetében önkormányzatok és a lakosság is

Tervezett eszköztípusok: refinanszírozás hitel; faktoring; lízing; garanciaeszközök; tőkeprogramok; kiegészítő kamat- és garanciadíj támogatás; vissza nem térítendő források kombinációja

Pénzügyi eszközök

Célja• Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek

biztosítása• Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség javításához szükséges helyi

feltételek biztosítása• A térségi sajátosságoknak és szükségleteknek megfelelő, térségre szabott gazdasági

fejlesztések• A térségek belső erőforrásaira építkező, azokat kibontakoztató gazdasági fejlesztések

Célterület• EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli

területe (18 megye)

Kedvezményezettek• elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokatFunkciója• a vidéki térségek fejlesztése, város-vidék kapcsolatok erősítése• a társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó térségek fejlesztéséhezA megvalósítás• Területi szinteken megvalósított decentralizált programcsomagok• Előre tervezhető, ismert (dedikált) forráskeretek a területi szinteken• Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) összehangolt fejlesztések

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Indikatív források - TOP

PRIORITÁSTENGELYEK OP-n belüli arány Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással)

1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 41,2 % 482,4 milliárd Ft

2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 17,9 % 209,2 milliárd Ft

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken 19 % 222,4 milliárd Ft

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 7,5 % 87,4 milliárd Ft

5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 3,7 % 43,4 milliárd Ft

6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

10,8 % 127,0 milliárd Ft

Összesen 100,00 % 1 171,8 milliárd Ft

Önkormányzatok számára…(1)

1. Prioritás – Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Célja: helyi gazdaságfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó foglakoztatás növeléseTámogatást nyújt:

• Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra (ipari parkok, iparterületek, logisztikai központok) fejlesztésére

• Alacsonyabb rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére• Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztése, a munkába való visszatérés

segítésére

2. Prioritás – Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés Célja: vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés,

fiatalok, népesség megtartásaTámogatást nyújt:

• Helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére

• Család- és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése• Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése

3. Prioritás – Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken

Célja: a települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése

Támogatást nyújt: • A fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő, kisléptékű közlekedési

infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztésekre• Önkormányzati épületek energiahatékonyságának és a megújuló energia

részarányának növelésére

4. Prioritás – A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése

Támogatást nyújt: • Az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, szociális intézmények

szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése• Szociális városrehabilitáció

Önkormányzatok számára…(2)

5. Prioritás - Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD)Célja: kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és

önkormányzatok együttműködésévelTámogatást nyújt: a helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján• Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére

• Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra• Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra

6. Prioritás - Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Célja: a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, a helyi identitás és kohézió erősítéseTámogatást nyújt: • A térségi gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó foglalkoztatási célokra• Közösségi, humán fejlesztésekre• Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális

örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira

Önkormányzatok számára…(3)

Fejlesztési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

2007-13

1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei + MJV + járási keret megyékre bontva

(Mrd Ft)

Fajlagos mutató(egy főre jutó megyei+járási+MJV keret - megyei szinten)

(Ft/fő)

• Szabolcs megye számára elérhető forrás: 93 Mrd Ft (165 eFt/fő)

• Nyíregyháza MJV kerete: 23,2 Mrd Ft

• Megyei gazdaságfejlesztési projekt javaslatok irányai:– Üzleti infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztése – Gazdaságfejlesztési célú közlekedési projektek– Turisztikai fejlesztések– Óvoda és bölcsőde fejlesztések

Fejlesztési irányok és vezérprojektek koherenciája=>

A megyei program megvalósításnak keretei

Vezérprojektek

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye integrált gazdaságfejlesztési projektcsomagjai (2014. május )

 Vezérprojektek:

1. Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása (TOP 1. prioritás 1. intézkedés):•Üzleti infrastruktúra fejlesztés elemei•Megyei centrum – Nyíregyháza:•Decentrumok – Mátészalka, Kisvárda-Záhony, Nyírbátor•Járásközpontok – Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Csenger, stb.

2. Megyei turizmusfejlesztési program (TOP 1. prioritás 1. és 2. intézkedés, GINOP):

3. Kis- és középvállalkozások támogatása (TOP 1. prioritás, TOP 6. prioritás, GINOP, VP) :

A megye számára kiemelt jelentőségű ágazati Operatív Programokból megvalósuló projektjei

1. Szociális foglalkoztatási program (TOP 6. prioritás, GINOP, EFOP, VP):

2. Versenyképes élelmiszergazdaság program (TOP 1. prioritás, TOP 6. prioritás, GINOP, VP)

3. Fenntartható vízgazdálkodás (KEHOP)

4. Megyei környezet- és hulladékgazdálkodási program (KEHOP)

OP neve Felelős tárca Pályázati kiírás címe Pályázati kiírás keretösszege

(Mrd Ft)

GINOP NGM Fiatalok vállalkozóvá válása 4,0

GINOP NGM Munka és magánélet

összeegyeztetését szolgáló projektek

4,0

EFOP EMMI Kisgyermekkori nevelés támogatása 1,5

EFOP EMMI Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program 0,7

KEHOP NFM Ivóvízminőség-javítás 8,7

KEHOP NFM Szennyvízelvezetéssel és

szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések

50,0

2014. II. felében meghirdetni tervezett pályázatok*

*Az 1509/2014. (IX. 16.) Korm. hat alapján

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása,

ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001