gazdaságtörténet segédanyag

5/12/2018 Gazdaságtörténet segédanyag - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/gazdasagtoertenet-segedanyag 1/19

G azdasgtörté netegyzet(Dr. Serfiiző Zo|tÍ nelőadásai alapjan)

Kommerciális forrada|om:(l. e|tiadás)

a 12. szinad):'Akereskedelemogalma: A

í tja, hogt a megtermek nak eljussanak afognsztóhoz, illetve a termelő eladhassa eladasra termelt

a volt, kiegé szí tó evé kenysé g.sakárultalq vásí roltak-amit nem fudtak elöállí tani. következóen fóké pp tutusoikkeket (kis tömegÍ r'é ré kesru). Szinte kizí rólagosanaz elit @4{o1t a kereskedőktől (kináLlyi dvar, vallasi vezetők).

;' n"g' aii*á.@zajlott 1Ázsia: etyem'it, eleirce: evantei .,ovábbi öjellemz(hory nem tömegfogyasztasraé pült,csupán az errrópai elitanza ú fuonal,Lyon). Tehát elmondható,hory nem tömegfogyasztasraé pÍ ilt' supán az eurÖpaletlt

igé nyeit í vántakiplé gí teni. ezdeüegesenmegielenta városokpiacterein s, ahol a ké zművesekseré lté káruikat,a fatusiakáltal megtermeltavakra(pl.:edé nytojásrq husra).

Azonban a lÍ ''gdd vé gdre, 6. sú d et-€é Fe távolsí gi kereskedel..@t7Már n;p.aluxuscikkek voltak a megbataázóatg hanemaz egyesré giók közt cseré lödteka tomsgf.o'gyds4si citkelEkkoralakutkia@

Az elfogadott fizetőeszköz termé szetesenzffivolq, azonban a 15. század végére keszletekkezdenek kimerütni. Ez az oka Frrrópa ei<Danzióiának(:terieszkedé s).yugat felé nem volt lehetösé gterjeszkedé sre,iszen ekt<oramára Tö@ionális hataumf,a nöte ki magát.Tebátelindultaka frldrajzi expedí ciókffi(|492). Ennekkövetkezté berr ikontinensekkapcsolódtakbe akereskedelembe:Közé p., oet.e-"'it.a' Nyugat-Afiika. Elöszö fóké Í 't aÍ anyatkerestek' arrrit'hajónszá|lí tottakNy..Euopába ftonkrrrenciaEurópa sáí es., nemesfé m ányászatas?ÁÚáÍ a,valamint nagyobb

.,fua, . ,1 | t ,-**t*L*;-,-4=t4tL :L\ tr,t -ql ,L l-- lAt-:a!-.(---^l-^a

é s tömegfogyasztásraszánt cilrÍ <ekets hajW#I vezet).Ké sőbb ultrrrnövé nyeket(cukor,kakaó, kávé ).Ez a tevé kenysé gálik

ennlsegú pé nikertil a gázdaságbaami

sulyozottabbá ké sőbbiekolyarrránA 17.századrakialakulery jellegzetffi: '.

l., pl.: Angtiában naiótira .'t.o't. ké sekeü e5ruereka, ólcsó É z é s ón trárgyakatí istöq kupák),

gytingyoket,é ks4ereket,Í nikaz európai elit sámára olcsóalc,üszont a nyugaÍ -afrí kailit szárrrára rté keshiánycikkek,hisáen ottnincs ,,fejlett" par. .

2., Nyugat-Afrikábanföké ppen abszolgálril<alizetnekaz iparcikkeké rt.A helyi tözsfők szolgáltadákarabszolgrákat.)

3., Őket lesállí tják Amerikába (Sf/o elpuszhrl) é seladjárköket. Nagy a.kereslet,hiszen az indiánokgyenge mmrmrendszereembirkózik megaz európai betegsé gekkel,incs munkaerö szÍ lksé ganaz erősr"t.té fé raak.ra sn6lrre (a nók kettős é rté k{ié k:otgoznaké s szil|nek).A kapott finzsnjó minósé eú

vásrirolnak: (-z. Majd kikönek ú jraAngliában é sHa

"gykercskedöcqalád.r"'jeiiffiTzt az engüa-atfta.Rmerlta háromszöget'kb.300Jullutiul lila(Iua$'. lru E;BJ l\C;lE;i'l\C;ll\,l,.'q'r4rr lvrJwJlt9ltv v&l @ ruólq_ru|^a_I uu\

é vrebiztosí totta jövójé t. @bbenaz idöben Magyarorsú gon nem volt ityen lehetősé g, iszen nerl!volt

fejletthajózás,a Dunasemhajózttatómé g.)

€ * É i €rffim h€dse:A 16. ;zázadban jelentős batalmi ellerrállás bontakozik ki a kor nagrhatalmai közt. A spanyol

Habsburgok (v. Károly, tr. Ftllöp csásárok; támogató: Antwerpn) szembenálltak I. Ferenc franciakirrí lyságí val (támogató. Lyon). Ennek következté benminden szempontból Fmertitte\. Fllt a ké t

klaqszikuseurópaiközé pkorimonarchia el1.Erdott |7. századragazdasá$centrummá á|ni.HelyettÍ ik

dffioTu}rog8.: il<onn.l''yo'monarchia) s oilandri}köztrársaság)esz a központ.Y" háromszög ú ivonal elsősámú rrtsm.í etvezö, jelentős kereskedelmi szereptik van, ebbö

következően erőskereskedő é tegülq azdagodő olgárságuké shajóflottájuk.

Kiemelkedövárosok:

I



Ns$üöN$$ Hajóási, kereskedelmi,é nzügyi özpont. A spanyolHabsburgok ltal elí izöt zsi.5xat

befogadó árost ellendí tiez a kereskedőkböálló ré teg.

IfoüN Az elsőeurópaivi{rosRóma lehanyatlása t4 melynek akossí gamegtraladja l00 000 fót.

r"naitia_amt agazdasé tgienüum,amelymé g lé g pró(ké sőbbiekbenermé szetesení gul).

Né hrányzóa többi európai nagyhatalomról:Nemetorság: A 30 eu". n7uo* korszaka(t.ál8.J48]} ami a né metek zí mrára atasztrófa a né met

etnikai erületen rur.".'ag ,* *'"i,

n".""t. oaa.Falvak,városoktűntekel, a sárrtókbol erdők lettek.A

r'au"-'. xgfiHlgxk fia |e, azonbana korábbanmeghatározodé l-é snyugat.né meterü|etek

lehanyatlottak

Itátia:A kommerciális forradalomkövetketté Wtla üí volsagikereskedelem özpontjai lehanyatlottak|7 sú zadközepere(Velence,Genova).

Ennekkövetkezté ün ezsnkorábbinagyhatatmakemtudtakgazdasí gi entÍ uÍ nmáálni.

Kárpát.medence(2.elögdás) :

A 9. századiga,,senki födje''. Az európaié rtelmisé gtrnoknak eveáe a beözönlő nepáradatot Attila).

E,en-né p gy-globuliált otv"pp.i hltú ra ré sze,mely a Kárpátoktól.Kí nág elterülő sztyeppekené lt'

ffib ff tí o'er.oy,egüú otguzdálkodássj gé szí tetté ki. KultÍ lrájukellemzői:a sá&bkbwru-:ffi'a pentatónia,'tlomogé nársaság,rösázsiaimarkerekkel.")

A hun felderí tók isnerté k a komyei8orságokat (Frank Birodalom, Biánc), hiszen gyalran

,,fei6,elté k',óket konfliktushelyzetben. aam'"jj@ Kárpát-medeace itkán lakottterület s otttu6jtr é letnódjuka.f.l'""i. Áz otté löné pek @) hamarasszimilálódtak(:beolvadtak)' s a

!"i'ti\ai keveódé skövetkeaé benaz rí zsiaimarkereFEfffitek.Ez a né pcsoport lnilffiE É na |3. százú rabecsatlakozottg [db;l@y htltú ;'kli*e

(955.arnbrrrgi"*eő#;

Gé 7&1ü)0. $zent ry.q '* iomád ffpsé gry"l"gt megöiane, ázsiai jellegé t

elvesz.tvesatlakozotta Rómg kozpontrí l-nyugaticuttrirrornoz é rrel200.300 é valatt'). A l{i" nyelvű

kereszté nyultfukö elterjedegé szNyugat:dKözé PEuÍ opában, a k9le! $nszláv kulturkö visszaszorul

egé szeneleüe.A latinÉ eresztenysegJret yer tr1sr.t rioy.s' 9T| !fi{lyság,Mryy*s'dyság) a

biánci ortodoxvallássat sze,mbensábia' dűgáÍ ia-tvtaceaonia'Montenegó, oroszoiszág,

Fehé roroszorság,ománia). u. Bé la. iáili ."a'tu'e'q *..".P-'{|Ju "*slé rufuesí teru

Magyaro1szágon)nlgat- é sKelet.Etrrópát ffi *Í ry-nffi""ffi .s"vÍ bM*a#

.(IÉ 54.

eryházszaka4ás).-"í ."il"aa': BoszniaHe'cego.vina'lMnia)A nomád letrr&$an.{aftteryeszté s,rablás,kalandoás), radikális változása letetepeóeüé lefue. A Maryar Királyság a 13.századbanNyugat-

puÉ í áhoztartozilq iszenösszeköi öket azazonosLulfurkör .Ji- ^ rÍ ^^.'^.z;valamint az összetartoást erősí té se rdeké benzent Istvárrtól Ndátyáskonflig a Magyar Kirilysag

elösegí tiakillönb{iző né pcsoportoketelepedé set,letkezdé sé t9sne9et).Nagy Lajos ideje alattaz orszátg

regionáliskpztph.talomnnnemerkeaika.té 'rsé gben.olitik4i befoiyáss van ltáliábau (itáliai hadjáratok)'

befolyásolja.*aootáianarapitaset'o1ov1i.ravasatroraö*'i::|u*: T'Y}jiT*j"];"ij::

ffiöd ü;}J'á*IÉ -rG'gJ. e' r"r"t-B"rop" u"ou'agtr ú , st{uYit a 14.szÁzad

"|i. ;,Á^;Á wá o'a ó.gy [.qios,Zsigmond'Mátyes) Ekkoribankitihö .-voltaz.|o{gLvelew.t s |J. e4

;;-ü.^ü'ás

"[é t"tt-ág;*i

ooxggí -euenrefuen 1n'volt é hin*s.Az Alffild rirtereibenalásztak'

uuoá"imr.,J*'iot kitünófödek álltaka födművelé sendelkezesé re.Mapyarorság o,"p" mára kommercirí lisorradalomlőtt s ielenlősvolt' hiszeneazdasJáÍ .|y+ksal

tJt'Jt;iiffi rc'ül.té "'A dé lné metóké sekelismerve zt lecsaptak teriiletre.Megalakula

í űg"'.rnu.'offiuggerek: központ: Dé l.Né metorság,hurzók klzno'nt lfualrkó; é rdekszfera:

Selmecb.í rry*apomak,Kömöcbanya"Besztercebánya).-kommerciálisforradalomövetkezté bei ré z

fontosabbá.á1ikmintaz ararryré z:20 00t/é v;rarry: 000 /é v). Í ödÍ ajzi xpedí ciók övetkezté ben

ffiffil,-i;ffidT.a.Já*ffi üom* klkefut.jelent a magyaÍiányászatzÁmár4iszenokkalolcsóbb (kÍ ilszí ni .jtó'). Ennek kovetki#ben a brányaszok okszor neln kapnak fize1é s1' ztní jkok

robbannaki a Felvidé ken.fI^3.1ry A 16.A Magyar Királyság a^

tYl$óJ5

s?Á?AdÍ aaziirkemarhi export l00 00ó.s nagyságságpndű.A fajta abszolrltkurrens,hiszen ugyanannyl

munkával 4lo/o.|<altibb hus nyerhetö e rávev7 piaca föeg á delnemetteriletek é s az é szak.itrí liaivarosok. elemelkedike ú jabbársadalmi cteg,a tőzsé rek(=narhakereskedők)é tege.



Rráhd.í sut |6. szÁzadbanpari o|ló van, tehát a mezógazdasági termé kek ua gyorsabbannövekedett azipa3i tenné kekhezké pest.EnÍ iekaí dka a,manufakú qipar..9ltedpdes9r mely olcsó$nrtdlí tott elő hatatmaspa3t enné kekhezé pest.nneKaz ora a,PanutáKtuqipar..9ltedipdeserely olcsó,áruta(lí tottelő hatalmasmennyisé gbensÍ agrrrál}'alaminta.pestis ránr{nyok tan.növekedó né pesseg{é lelme}gé nyel. zekke|a bevé telekkel Krirpát-medencegazdagodnqde ebbenaz időbené rkezikhaánkbaE-í í rök.

A török Magf''qrországon(3.elöadás) j

Az oszmán birodalom egy 2000 0o0 km2.relrendelkezó,3 kontinensenámyuló..ffifuBn melynokexpanziój3(==1erjeszkedé se)ajlik a 16.sz;{zadbanazí nk területé n.

Birodalom é s vi.osznák Önokos 1a1gmányokmegszerzé se. ké tnagyhatalomMagyarorság teriiletencsap össze, ennelc övetkeáé hin az orsaág hásdil Í é sreszakadt Magyar KiráIyxig ("z,,eredeti- 40o/ea),Erdé lyi Fejedeldrnsé gtöök vazallus) é s a Töök Hodoltság.TeMt a mohr{csi sataveszté s tfur(1526)haánk l50 é vremegmeÍ evdettronwonallá vr[lik.Nem voltak adottaka köiilmé nyek a normális é letheaa katoruí k ortyáztalqsarcoltáka lakosságot,a folyamatosharcokrengetegáldozatotköveteltek.

A mezőgazdasí gotaz Az eddig folytatottagrárkonjunktú ranem segí tetteelő a nerr maradtpé nzfejleszté sre,valamint a háborus helyzet miatt nem áramlott be nyugati töke se,lrr z oszÁgba A hadi konjurrktú ní babelé pő ödműveselc" tözsé rck helyzete sem volt sokkal jobb, hiszen a befolyó jövedelmek nagy i.é szé tfelé lik a ft'ld vé delmezé se rdeké ben'mely sámulaa a lé tet jelenti (zsoldosok" vé gvárrendszerfenntartrása).

A söé t l7. század tovább nehezí tia gazdasághelyzetet hiszen az é szak-itáliaié sdé lné meterületek(Né metalföd) megrekednek a fejlődé sber1 elveszti felvevó piacának jelentős Íé s zé t& magyarmezőgazdasfu,w exportvisszaesik. Csak a nagybirtokosok rrdnak10-15%hasznot Í €lizálni a vámokkijátsásával (Szepbenyi,Batthárryi család felemelkedé se).sszegzé ské nta ts"*tádbm * n{arymgrcffig:'.@E4*f6ö*ke4 té tbizory'tafusg van' a flád vé gé re HabsbrrrgBirodalom segí Eé gé velldffi'-@*htagm l(iráyság tqületé tvisszaállÍ tiák'derrerrrtgg€l€ edÉ 'robban ki a Ráltó.cziszafu fimc (t71l.l714), amit

"mstis}s;e'le.Valarrintdemográfiaiproblé máks felmerülneka

l8. saí zadban. .Az oszur{kokáltal vezetett17l5-iis né pessé gsszeí rás szerint Magyarorság lakossága4 millió fr; ez a

szí m megegyezik' a Mohácsi csata idejé ben né rtné pessé g$el,ehát 200 é v né pszaporulataáment aháború ra z nagyqn sulyosvesáesé g.A né pessé gsszeté teleMátyás idejé ben iszonylag homogé n: 5%

magát magyarrtak. ló. szÁzadraé z szárrr45oÁ.n csörkent a Dé lvidé kmagyarSzeré msé g' é l-Alföd). A

Az elhagyatottú jrané pesí tizeket a tertileteket:

sászok), a Felüdé kre menekültkoní bbi akosok s visszatelepriltek a szerbek(rácok)önké nyesen betelgpiiltek a Dé lvidé kdé li ré szé re, románok Erdé ly dé li É szé Í e, iszerr v&elmifeladaÍ oké rtseié tJe dómentessé ggelerrdelkeztelcEzerr té nyezök'valamint a termé szetes {pszaporulatkövetkeáé ben a né pessé g millió ffire emelkedetta |8. szlzad közepé re (ovábbra is 45o/o magyarokanánya Szabárd\a-Srsged.7srttaonal fööt többsé gbenmagraÍ otg lattaazonbanBácska' Bánát teJjesenkevert,egyik enri(umqemvolt ttibbsé gben/'ez l9l8.ig neÍ n s változik sámottevően). @é l.Dunrántulon

visszarí lla magyartöbbsé g, e elentősbajor, sász falvakvannak.)A kihalt várcsok köé visszatelepülótakosságelőszö csak nyári sállásokat é pÍ tett' ajd fokozatosanletelepedtek taqrarenszereket lé trehozv4 melyek né hol a mai napig megfigyelhetök. A tanyák az,,anyaváros,, igl7gatása alá tartoztzk, kihelyeÍ ek különbözö közigazgaüási szerveke| s eáltaltanyaközpontok ötek lé tre. é sőbba tanyákbesiiriisCdtek falvak" majd városok ötek lé tre.pl.:Szegedalsóközpontja: Mlrahalom; felső központja: Balástyavolt)

Protoindusztryialiációt Fogalom: a protoindusztrializició(:1.,o, iparostas)az ipari forradalmat lrönetleniil megelőzőpar!

5 t,jlődé ', az ipari tÖmegtermelé snekgú ripari termelé stmegelőzőszakasza.A laglományos kistermelé si

|frrmók tömegesedé seé s olrozott piac Íelé ordulása. Á kistermelői Í ormákat a kereslrcdőtőke'ákal

i í,l r

beszé lmagyaruh



7asszeÍ ogózervezetek Verlag megbí zóipar.ellemzi. Ezeknekaz ikemszervezeti ormalouk az é l é n

lmanu|aulra é s z ahhozhasonló öbb szalonótegtesí tőkemek llnak

A#**=ffic !8.száa?d:-e*"g5';á,1uo'"m't.e*u"ermelé snövekedé sngliábanmegteremti né pessé gnövekedé slapjait.A l8.

szÁzanban szigetorszí gmezógazdasága ejlödöt a leggyorsabbütemben,a fogyasztas szí nvona|as

dinamikusanmelkedetiehátQgyIPkeraseJh-egsr4'-.t8{9**tQ}J

.asbg'$. plt-!é ps e[ánri amezőgalÁasa. Ez t'eszmajd aza|ai2j ú 3pariforradalomnak."Tt&ffT&'"*'g'"á-.következté ben az igé nyeks nötelr" ennek következté ben sor keriilt az

angolszí sz"*p-"ioá (Amerika gyamratosí üása: szak-Amerika: francilí k a Sz:t. ,őrinc folyó mögénuzoatat vissza; India ,"abrit borona é kköve'). A belső né pessé govábbá nyomást fejt ki az ipari

feilódé sre.már a manufaktú rákem esanekké pesekielé gí teniz igé nyeket.'"'ffiahkul ki, hiszenu í l. ,,a,uaé t..|.otu az rí llamfomtalkotnányos monarchia'

% alapját,kialakul ery tókeerósvrí llalkozóú "go atr{rsadalom:*ffi&vrí lik. AEz megteremtiPpolgáÍ i,vállalkozói, t.upiati'tu angolok minden ú jí tásra yitottalq ennek következrré nyeké nt engeteg

iaa-a"v itt keriil kifejieszté sre:l.: JamesWau eőzgé pemí r az ipari forradalo{n özvetlen elözmé nye.

**'H*l*tr'h1"#:i" netsmerttéálik,""I='TIq{radql*así tjqgőzgé p eltalrá.lásával z angoMegielenik a feketeszé n.közlekedé sté sez által a

6ahasí tjaavaskohászato!megielenikaz acé lkohászats.

A tömegtermelé s z ipari fejlödé salapja

{&trq B+..E+vjvbttggetlensé gé tanyaországgalzembensgi"): A mindossT2.? milliólakosri, *id:lar''' 1ehö ánok GeorgeWashington), 00 é valat! a |9. szÁzadvé gé re

fe|zfukőz:t<rrrópafej ettsé gizintjé hez.

:a18.gázdbarr:n

$m,a Magyar Királyságban bé keidővan" lé tezihjogfolyt.onol 9".-ryT !gsÍ |*: Az. elsőszí mú

n"ő,-*rffiiitt ulé sezik-azorsággyűté s s. A kormárryt r. József (MráriaTeté zia ia) átkötöú ette

W.W,í gy máÍ ettólaz.é vtöket fővárossalszí molhatunk. ,.e Ausztriábas toí g.tot ffi jellemzó a gazdasrí sa (Fogalom: az osztrák-kameralizmus

a

|^;;k";;i;^;it * óIian rtruügt é i kintgazgaasiproblé ruÍ ivalaló tisszelrapcsolása.)yakorlatir politikaké nt szalcaszra ontható:

t., L Lipót, III.Károly2.,MÁtiaTeré "n

e mó*antiliz:nruselőkeszí töeamoderngazdasrágnak s arsadalomnak.epesei:| , Az ország gazÁa.sáLggysegé nek egteremté se

. -+ t754. egysegá várrrendszer(elöszö kettös vámhatár,külső é s belsö (az orszí gok haüí rrí n)'

majd auetsotzzs-uen Magyarorság kivé telé veleloldva)

-+ |753.egysegespé nzrendszeregyseges

nzláb,sol&le penzrrem iszorí tása)

+ |?|5. mé rté Í ekegysé gesí té se,egují tják .pozsqnyi mé rté keköelezese'' tövé nyt (igazÁbő|csakaz.gqigqffi$$ volt sikeres,valaminta becsimrázsaerjedtel)

2.,Az alattvalóloól valógondoskodrí s-) Becher, Schroder:a né pessé gámarrak növekedé seegybeesika kincstar é rdekeivel, z okból:

oMás, ogé Bu$é ü$gy,a||ásosságáffi'gatáse,

3.,A gazÁa.ságnövelé se:..-r @i mé rlegenntartásamrás rságokkal kapcsolatosan

merőgazÁaságejeszté se

állattartasról átté rtekaz *óslte{thtF4ü' valamint a qÍ {ffilti nüsffiuresre(takamránynövé nyekermeszté se,akarrrrií nyozóí llattartas)



a frldesur.jobbáry köái viszonyt közjogi termé szetüvéette (állami beavatkozlslehetősé ge)az allodiális é saz urberes tild e|vrálasztásaegysé gesí tikz urMres frld terheitszilárd telekrendszer ajobbágyok ú gyművelik a fiildet minthasajátjuk lenne,ez a

födek minősé gé nekavultását redmé nyezi)+ Fry..*sbm. az ipr.tfuiqatás (protekcionizrrrus)

A Habsburg Biiodalom Magyarorság mezőeazdaságát ejlesaeüe, aáiip#om,,é lffir&lá'' tette,mí gaz öökös tartományokbanaz ipar fejlődöt (Regensburg3ól-Dunáig). gy ftldÍ ajzi munkamegosztáskicsiben Í neÍ itvé gbe. Ehhez azonban fejlett közlekedé sre volt sziikseg. A folyószaMlyo.zásokkövetkezté ben kialakult a folyami teherhajóás, arnelyalapjául szolgált afgi,q#fub (GyöJ, Esztergon1Budq Pest, Baja).A DunaKözÉ Pösszeköő lcapc$aiavasutmegielené se löt. |726-'3l közt é ptiltasszeköő kapc$a'avasutmegielené se löt. |726-'3l közt é piilt aKárolwárost é sFiüné t ösSzeköőKároly ú q maj{ 7774-bena József ú t. A postakocsi áratokat l7í 2.ben indftotr'ák(csomag1 levé l-,szemé lysállí É 1}.

-+2fr a parasái termelé sé s a fóldesú ritermelé s.A kihí vásokraa parasztok reagálnak

állattenyé szté sttejgazdaságoh ágómarhagazdaságokelennekmeg).Ktilkereskedelem:-+ Hazí nk k.ülkereskedelmé nek7,25o/o-átazrökös tartományokkalonyolí tja. z is bizonyí tja' ogy

a frtdrajzi munkamegosztásmegvalósult a HabsburgBirodatmonbetÍ ll 'kicsiben''. MagyarorságqEqlÍ gleqü há'torság az öökös tartomárryokparosodóországai sámrí ra.

lpar:-+ Fejlődik a,hí nyászat' hiszen a 18. s'ázadban megnő az igé nya bií nyatermé kekránt. Szé n-,

vasé rcbrinyászat'alarrint acé lgyártás ejlódik az orságban. (Felüdé k: szé nbányászat Fazolakolrók), {szak-MagyarorszÁE,Dé l.Erdé ly:asé rc., óbányászat-ekkoriban álik a só a legfontosabbtömegfogyasztásicikkek egyiké vé ,ddig rrxuster.mé knekámí tott)

_+ Magyaroisiág t€tilipara: l79&ben textilmanufaktrinikatalap{tanak (Kisa|föd, Dé l-Dunántú l,

Atfrld)' arnelyké peseldolgozni több€ közt a selyemlrernyókáltal előállí tottselyrret.Azonban akettős vámhatármiatt a magyar extiliparversenyké ptelenolt az öökös tartományok extiliparávalszemben. Az {izemek hamm tönkrementelq baánk textilipara elsorvadt (nincs meg az ipariforradalo:nalupj Angliával ellenté tben).

IIi:

"ModomÍ zf,iáb 19.századbanFogalma: lI., modernizá7\ógazdas gi tartalmúejIődé s2., modernizágió: elaí rkózás, utolé ré s,alanbazőhelyenesí tő, lorsí tó eszközlJk gé nybevé telé vel.zen

eszfujzökallralma4isa é s z általuk elgorsí tott folyamata modernizáció.

3., törté neti,niodernizdció(!!!): zt a törté netiátalahiást jelenti, amely hlrópóban a 19. szazadfolyamán meg,'ü(gbe. Követlrezmé nyelrent tradicionólis társadalmak helyé be@

5

egzotikus övé nyekmeghonosí tásarrakí sé rletefestőcsülleng, ender, perfa)ú j rí llatfajtrák:erinói jutL t$Iy-effié m$ (eperfa levelé vel áplálkozik, textilipar egyikalapanyaga selyem) \-

:li ,

I

atIQ

+ A nagybihokosot a robot hirányában ké sőbb reagálnak. Foko"zi{k a gabonatermelé st,

Í l



( tepney felé rté Iwlődik az epé nisé g (individualizmus, Jöé nyé rzet). A racionalis?,,iacgazdasóg(:k,apitalizmus)ifejlődé se,nfenntartónöveledé se(:iparosí tás)?, 4., modernizáció:Az emberisé ggé szöté netefelfughatómodernizációkent.

WAz í *Etnd$ffixq$g volt a megbatrározoövedelemfornás (az elit is ehhez kö&öt)' azonbartaz

iparfejltidé stivé tkeaé benelszabadultmunkaerőátvandorolaz ipari szekÍ orba.nnek ktivetkezmé nyezEú 8ilizáció(:városiasodrás). z urbarrizí ciónak é t í pusaé tezilqa wyi*é gi: a lakossag egyre nalyobbszáa|é k.aé tárosokban; alaminta uÉ ani&ió: a varosiaké letszí nvonala agasabb olt mint afalusiaké .A vrí rosokban lni nem volt egé szsegesebbaz elit kuriák is vidé kenvannak), viszont a

ciülizí ciós ví vmányoka vií rosokbanelentekmeg elösztir (l930.'40.es é velaea vií rosokban ltalanosstíválik a közvitágí tás, 60.asé vekre falvakban s, vé giila '7&es é vekre tanyákban s. l96&ra a városokl8%.ban van WC, 21Yo-ban sapví z.)A rendszervrí lüásdejé re 1989.'90.) ióS modellfigyelhetömeg.-izoo-tgg6as

é veki1W;W figyelbető'meg (az 1960-as é vekrecsökken" a jelentősé ge

kereskedetem'pé nrtigqi, zolgáltatói szekt'orüozk@st).^'z

ipEln fejl&é ssel paü.qru.nqsan politikaifejlffié s igyehé tomJg:több orságban kialakul a ffi**pű @ .d*:m racionalisgazdasági-gondolkodás,vatanrintnő az egyé nidönté sek é rté kea hrrmanizmus, eneszánsz idejé benr.iaumr-*

"uropuiemberhalálfé telme,gyszeri,megismé telhetetlenndividualimusa' ellenté tbené ldául

a apánkami}.áze ilótárkkal).Ezen té nyezők z alapvetöpolgrárié rté keköze tartomak.-

Á moderniáci-otratásáÍ a urópa kiemelkedikperifé riális helyzeté Ml,fejlódé se ehagyja lndia' Kí na

fej1ödé sé t. 20. szÁz'a&arnegszűrrikz a ftilé ny, Jffiiesz a centrum,majda 2|. szÍ vadnvisszaall a,'ré gi end'Magyaronzágamoderniáció idejé n:(5.clöadás)

MagyaÍ orsága 19.században' moderniáció idejé n emftiggetlen'nincsalulról a köané pfelól é rkeai

oyo.Á-* aahÍ ubsra. Az l840.es é vekben lindul egy TobT nemaz

ipar fejlődé sé reat valójában, hanema kereskedelemejlödik döntóen. igy u városfejlödé s alapja is a

kereskedelem eszazipar helyett.1789é s 1847kőú '400o/rkalnőtt a k{llkercskede|miorgalom,valamint

a belkereskedelemorgalma s nöt. Ez megadjaa gazdaságiháttereta városfejlödé ssámára N9n lnaricentumok alakulnak'

h^"*a korábban mán|é :tezfrárosok egy ré sze egytú a, köiga7gatási, iskolai

központok) k'pM @E|sősorbanolyan városokmelyeknek iszta vonásközete

35 ezsr lakos' É gáübuo*eiÉ óÉ "t" minimum l00 ezer lakos, ezek lví agnrorság teriileGn: &*u:B*d4qmn' *qqfu;Eqia' szfgp{ NogykaniusaDeb.rec€' Miskolc, Sopron' Pé cs;Magyarorság tertileté n

kí *,il; fiffÁóoy'Í ,o.zsnyó, "ry" Ungr&- satmárné n*i' Nagffrad' Te'mesvár' rad Brassó, KolozsÉ .Mint ax márkorábLanemlí tettuk-ebbenz idöben az orságnak.2 fövfuosa van Poaony (orsággyülé s

szé khelye) sBuda ftonrrány szé khelyeN.Iór-*fI). A legnalyobb város ebte1 1 időffn f}ebnecenolt

50ooo lakossal. unrrais központ sincs,hiszeira nagy í rók,kötök sajátbirtokaikonalkotnak (Köcsey,

Kazinczy). Pestfontoskereskeáehi szerepelk-ap t820.as é vekre,mertkÍ ilfödi í izletláncok erakatokat

lé tesí tenekvárosbana napóleoni záÍ Lú kovetké zté belrkb. l00 bolt).Ennekkövetkezté benPestközponti

szetepettöt be a Balkárr-é s Közé tr', Nyrrsat.Európa közti kaeskede[embel.{'8Í :. szrrpranacioaní lis

n"'átto"i szerep). é leksáura 1846.ramegbaladja l00 9q.fö (Á betelepttté s,/s szaporulat),.Buda

lé lekszáma .ais.í s ezerffi köÍ il lehetettebbenaz idöben.(.8t1$ben 1láucbí üátadásával a ké t elepüIé sközti trldrajzi elvr{lasaóhaÍ fus megszűnik,ezzn,| gy dőben zzlj|ka Magyar lfirályság modernnemzetté

várisa"yogn'ti

mintáÍ a(nemzetinyelv, saját nemzeti lultú r4 politikai központ). Pest válik a magyar

irodab;eJrut'nra kiizpontjává (MagyarSzé ché nyiönyvtár alapí tásaMagyar TudományosAkadé mia

alapÍ trásaesti magy*i4tó ahkutása" l8l0-'30. magyaÍnyelven taní tanak z egyetemekens). Ekkorváik é rzekelhaövé estkettös szerepe:

+ internacionáliserakat,É nztigyiközpont a kÍ llftildinemzetközi elit vezeté sevel-+ a kiformrí lódórnagyarnemzetkutnrní lisé ské sőbbpolitikai központja (t2 pont ré sze:magyar

vezeté sí r'venké ntirsággyülé sPesten l867.ben sikeriil/),majd pari központjaBuda a eeffsÍ '.KasaÍ a $zé etrlyÉ véálik" majd@ban közigazgatasilas.egy::í tik.i.ké .^várost,megalakuláőui noá"p"st alapja.Í olO.rea fiivaros é leksámaa szí vóh.atásövetkezté ben lé ria E00-ez.er

ffitlagglomé ní ció é lkÍ il).ioé trot apolgrárokazegasrtencia remé nyé benvrí rosbaizönlenek. l850.benjelöté k ki a maikóú gazgatásihatárait.



Az l848-'49-tleh ez-aj|őzabadságharc, ajdaz utánaköve.tkező eformkor evezé nylé sé tem vií llaltafe|azarisztokratá.dé teg,zé rta O'rek Kossuthtal z é liiktin állaljákezt a szerep€, aki Friedrich Listkiinyvé bőtmerí ti rerormotteteit'.' ht. Ehhez azonban a HabsburgBirodalom perszoriálunióváalakulása' valamint önálló önkormrí nyzatszüksé ges. HabsburgBirodalomegy klasszikus il.dvert monarchia ami nem kertilheti e| az átalakulást, moderniációt. A magyarszabadsií gharcoteinüí mogattak z európai nagyhatalmalr' öáük Anglia sem, hiszen rigy vé lté lq ogy aHabsburg Biroddldm egysé ge é pes eltartóztahi az oÍ oszexpanziótEurópa inányába.Bé csnek e kellettvemie a felkelé st.fennmaradasardeké ben,zonbangyerrgesé gé telzi, hogy egyediil nemvolt ké peserre,hiszen I. Srándor:orosz ir segí tsé gé te|let ké rniea szabadságha"c lfojtrásí hoz. nnek következrné nyea

magyar nemzet megsztileté se' gy ké t közponfu (Bé cs.Budapest)perszonálunió lé trejöte. t*6?*beÍ 'születettmegaz.s$aráli-lví agyarMonarchia' l850.ben eltödlté k a be|ső vámokat, gya Magyar Királyságis versenyké pestt amonarchiapiacárr. .:

\. f i l I \^ . .^J,

t. ' /,t '

Az ipari forffihlom Magyarorczágon(6.elóadás) Ti'

Mint azt rrrrí r}altonábbiakbanáttntfuk l850.ben eltölik a kettős vrí mhatárt gyffiil.aa eg}sógpsú rffiri.€[email protected]' eeil*é gesiretooselsot'{rtHlóat; sabgd mrrakagr&* t{.s'qpgu#|qfi9pálutes.EzÍ tt:r| özveteftimlódonfejlödik a magyar gazÁaság, efejeződik a polgárosodas oivarnata'mé lsztlnik atorlódó $ Megteremtődnek a modenr nyugati kapitalizrrus alapjai, elindul a modernizátió:

fejl&é se,ezálta|pedigakereskedelemfejlődé se.

A vasú thálóz$t iép í tését19. század közepen kezdté kmeg. Az első' rgrgyar vasú wonalsaryn. eBrfuqtef,sche (Bócsú jhe$ közöt é püILmajd eztkövetté ka követkeá vcinálak p66ft'{f.fu*s656ay.$foqkst Smlrok l849.ben ezen a vonalon menekÍ lltek),W (egöbb nyugat-

ffibtr.Í loÜm x{olo6vfu), majd l854.ben kié pÍ llt gy é szak.dé liengely aBalkán felé ,mely Szegeden s keresztitl haladt. Nyí reryháza is a vasú tnak öszönheti megyeszé lrüelyiszerepé t agyká{i'val szemben./

Az agráriumfejlődese magában oglalta a &lyószabflyg-ásokat (mellé ktermé keiz árvizsk)' melyekkövetkezté ben ltrltrtekaz Alfiild nagy árterei,./3dal nőtt a megművelhető ldter0let aránya(a Hortobágylé fuejöte s ennek a következmé nye). elentös gábonatermelé sajlott az Alfrldön' É szak-DunantuLDé l.Dunránful eriileté n,melynek Í é lvevő iaca az egé sz irodalom.A protoindusztralizÁsió dejé ben lterjedtistálózó állrittartr{sltalárrossá{'álik. A DuÍ la.TiszakőzÉ nmegindula szőlő., gyümöcsterinesxé s.A t9.

szÁzadbanmegnöáminósé gié sa mennfsé gi terrrelé s, nnekkövetkeáé benmegielenik az agrárké pzé szországban:Mosonrragyaróvár,Kesáhely (Festeticsek lapí tották), ödölő, Debrecen.Az istállózó áll{ttartáskövetkezté ben$sft*.jelentek meg.A szÍ trkemarhaenyé szté seisszaszonrl a

|9.szÍ aad vé gé qe,jiszen a hú stermelé skkorra csak másodlagos szemponttá vií lik a tejtermé lé sselszemben's a szüfklemmha em ó tejtermelö valamint assan edukálódik({ejlödik)',pnnek kövertkezté benSv4icból impo#lnak teheneket. amik viszont az elté ró köülrmé nyekmiatt irem hanÁk a vrí rttejmennyisé get;é rt arkorábbanmrí remlí tettagerataaenmon kí sé rleteznekajtanemesí té sse!,.elynekkövetkezté ben ffiön a jól ismert EffiF ta{raMstq mely vismnylag jól ad hust' tejelgyorsabban edds+ljamagát" valarrrintó immunrendszerrel endelkezik,ennek következté ben lOQ.é vigvezetó fajta.Aza#áÍ ké pzé sereté benakarmárrynövé nyekemesí té sé vels fogtalkot*cat,,,,kukorica).A q;slffi isieRor terjed el. A zsÍ rosman$alí cát elváltjárkaz Angliából impgrtrí lthú sserté sek.A

szÍ irkemarha sa 4nangalica uriózumké nterrnmarad.) z agráriumátalakulásával,'fóké ppen z istállózórí llattartáskovetktjzté ben izonyos né pcsoportok esÍ illyednek(pásztorolq kondásolq marhapásztorok,

forradalomkövetkezté b'enermelé stechnikaieilödé s is megfigyelhetőebbenazsikósok ré tege).,z ipariidószakban. Me{ielennek A napóleoni kontinentálisár|at idejé na né metek lta|felfedezettcukorré pas elterjé daz országban. l914.ben a magyarmezőgazdaság.ermelé siszí nvonalaazonos volt a korabeli Franciaorságga|.) Az agrártermé kek felvevő piacául szolgáltak a szaporodóvárosok, az ipari munkasok ré tege

A feud.í liselleg utolsómaradványai s eltiinnekSzé chenyistvrán830-as fellé pé se1yonuí n. itel cí műmunlcí ja ad a hitelezőszfera átalakí trí sí hoz feudális ogrendszermegszünteté sé velcsaka födesurforrrrálhatogot.ff{ildjé rp,em a kiraly, sem a jobMey nem formálhat rá jogot í gy z#pgké ntszolgálhathitelfelvé tel i). pl.: A Festetics salád is hitelbö alapí tja z agré rakadé miáteszthplyen. 848.ban

működöt melyek elsősorban leté tek őrzé sé t vállaltáh s i hitelt, illetve

7

mrí r 36



jelzálogktilcsönt folyósí tottal<a ftildbirtokosok szitmám. *s4l-ben alapí tottaUlman Móricz a Magyar"K.'*Iöddmi Bffikot Pestef ' .l

Az ipar fejlödé se is elté ra nyugati minüí tól, hiszen a W:s- Í +rcB.sáfislták fd t8#'ig. Az | 820.as

evet rótyannanaz ipari ro'raáalóm vé gigfut a t^ajtánuti té nileteken öökös tartdlnfuyok), s ennekkövetkeáé ben özönlinek az otszágbaaz olcsó ipari cikkek. A magyar par helyzetQ ié tsé gesséállk'

hiszenaz e|maradottpar követkeÍ é bengyártott drágabbáruk nemvehetté kel a vetbehyta monarchia

iparávalszemben.Rz álsorvadt extiliparÉ óvetkeaé benz orságtan az é letmiszeriparvaÍ itrtzo őgazalJtá

inro*j"i munkamegosztás), reformkorutolsó szakasában, ebbenaz áryazatbanelerÍ nskmeg az elsó

gyá,rak(l84l.Józsefhengermalom). ";

e sáuaoseghaÍ c ovJtkeaé benmegteremtödnek polgrí ri ismnyok' ba az orszagni;mftiggetlen,defejlödik, , *'&- urbanizí tt ársadalommáátik ebbena korszakban. :

1867utan a kiizigazgatásmodernizációjavé gett egiókraosztják fel az orságo\ Á modern.rgjó-|

|rité riumai:Területií egót ethatárolható,hasonlófi)tdrajzi adottságolrkal endellrezői.té rtjlet,an belső|koheziója(:i)sszetartó1ia) me@t több lazpont tart Össze,ezelrben vórosokban é la ré giós di!:,".F! LBmerií a,ré gióadottságaité sóI tudnak obbizni a ré gióé rdefuié rt. agyarorságon.:9T formálódtak ?

modem reeiik,"'.'pao

az aú pjukat elentö protoré giók(=é giókezdemé nyek,9. srlÍ zadvé ge), ezek

aanban nigfigyenitok az etso-vitres}'áború tezfuőüianoni bé keszerzödé sig, elynek következté bena

protoÉ giók fi ré szé ttcsatoljtí kcsataKöqponti é sDunántú limaradtmeg).brotorelot

--(7. elöadás)

i.q41i# . rht-T-ffiffiJ" Budapestl8ó7 utrán), r'.iazorság 1. számú .'. ktswffis jelentös pmi

gyffik'€ rendelkezik ' .í r,,lasa^taz# g&ru€1ml' *lg!nilÍ |ipür;p. a gabonatermelé sözpontjala lisztexport l0[

a."aÉ ,

fejlett malomipariközpont, .'ilegszintenegyedül Mineapolis elözi.meg Q0. szÁradt.

elejé n illamosí tottrí kmalmokat)191l.benalakul a Tungsram$13:lue gyárUjpestentovábbi jelentös gyárak a ré gióban:WeiJz M;iié d művek (Csepel)' GaÍ 'zművek, óuuaai

bajógyár,Drebersögyár, Kőbányai sögyóramrrrrkágság 87.o.laideoncentrálódik , .

határai: Esztergom,Szekesfehé rvár, unaú jv'áros, ecskemé t,Szolnok,'Salgótarján" Győr

vonal

ffiFózsony' Győr,Szombathely,opron l. vasú tálomrás)

e?} aBalatontól dé |le Dní váigüú zodik

Horvátorszjg tertletei. nincs sazÁ^sá$i központ), Pé cs (ipari centnrnL Mecsekben

feketekószé n.bányászaO !} jelentös fejlőd6 mutata feldolgozóiparteren

> iedil$fu$-kevert tertilet: Tolna Bara'rya: né metelepiilé selqvalamintlfrős a dé lszláv

sdvóbatás . .' .pa+É pteÉ gió: l' il

munlcí ssálro[, .i*i kaszinólq tömeges felemelkedesi lehetös{g), '\{istco!9.oiósgyö

(Megiegyzes:Nem szocialista parvrí rosok! ár koní bbans iparvarosokvolt{k!), Kassa

s.,,Ik-i pmtsÍ é gió:> aKárpátaljatertilete:Munkács,Ungvrí r j

burgonyá! hagymát ermesáeneknyomorusrágosöiilmé nyekköa)6.' É .afföt|itotoré ió



:vr{rQs|i Szolnok, Debrecen,Nagyváradaz Alft'ld mezőgazdaságaa |9. század végén csú cson anitt ilennak a legfontosabb közlekedé si csomópontok a Balkr{n é sErdé ly inányábaaz iÖari fejlódé sszigetszerű a nagyvrí rosokköí il19t0.ben az|. szÁműurbaniált ipari nagyváros Nagyvrárad

i11titplá|hatóak a : Temesvár (pé nzüeyi kp.)', ,1, '

Ujviifek(:Noviszad) tapcsolatikp.)

Hgqyátorság

e magyaÍ lit kedvelt idÍ ilővárosaí

jelehtös terilleteinem modemiálódtak (Mfuamaros,Beszterce)nyorrioruságossidó é s omanfalvaka S[ttetyfoldről jelentős a kivándorlás az egzisztenciaszerzé semé nyé ben p., Amerik4E*qpa Bú arest infuryába)

} jeled!6setnikai timbök magyaÍ ,omán,né met

Trianonuten |$kreglótelcsatolnak, gyazokmegsalnnek ejlődni.í 1!'i l '

Eu rópa-inft{ovető

fejlődé se. Euroaajj s"flquegi'..nt**a"e a 17. szÁzadbanAngtiaé sHollandiavtán)llW, tW,btd*é sNé metorság

jöt lé tr.e. zsn tertileteknem rendelkeztekbzjózásivasú t ié pí té seokkal fontosabbáválih mint más euÍ ópaiorságokban (Angliq

Franciaorság). é s az ipari beruházások eszik egysegessé Né met.RómaiBiroda|mat.Valamint a is meghatározó.Azonban nem elé gpuszeí n.leutánozniaz angol modellt agarÁőásl megtartásaé rdeké bé n'zé rtnemcsak klasszikus teté ti bankok vannalc' hanem

@ is, melyek besállnak a vállalkoásokba' s vállalják aredit Mobiliei'koclc{zato1 gvq é sa reálszf,erasszekapcsolódilq eá nevezzük#fi*F.$*n#wi!st-ryk. Aközl€€é si a modernnehé zipr negilryÍ tása is ffik kösffinbtö/

l87l-ben WW fu-.*n&*{ngiát (vasé rcbfuiyászat), alamint a klbf vidé ket(szé nbárryás:zart).\,Atr,ú jparágakban lönye van (vegyipar,modern elettromos ipar)' Az első ülráglráboruelöesté jé n tú hd

,Angliáné s Európa vezető nagyhatalmain (acé lryártrí saa ké tszereseaz angol

acé lteáelé sneh'komó[y gé pipar smezógazdaság,á tegotoké pesebbadserega né met). zonbarrnincsnyugati tí pusú blga.i,demolaácia (vannak vrí tasztásolqöbbpárfrendszer,de a csásár megvé tórhatottminóent,

"rr"ntgisl'Své dorságga,arriavalé sNorvé giával, elyekM pawp*L erwulmah

ninosenek tradftÉ ö ú lisüggé sberr.Své dorság rállarrformája alkotrrrí nyosmonarchiq, ipara fejlettszé nbányásza\hasonlóan jó.

ipar, kereskedelrrri ö4pontolq kiköők (fuí almö)vannalr"Norvé giahelyzete ishelyzete ffifo, hiszen az orságban nincs nyeÍ sanyag,ennek következté ben

iőú *4kereskedelmeé smezőgazÁaságafejlődottelentősen.Dárriában elismerhetőegy

i modell,mely megszewezi a termé kek rté kesí té sé tejleszti az|é lelmiszeripaÍ t':tebát

7.,

8.,lroná@$mofi#eió: v

i ti i,P:-t;

ti ili{

t



oroszorszrí gmoderniziciója(8.e|őadás)

Mint aá nr,ár orábbi közé piskolaitanulmanyainkMltudjut<' roszországebbenaz idóben nagyhatalomft#lf,n gazdaságié s trársadalmi é plettel ennekkövetkezté bennem hasonlÍ thatóssze a töbÉ i európainagyhatalommal). t8.l9. sz,ázadbancári oroszors"í gnagyhatalmi tráfusátmutatia.hogy ré szt eszLengyelorság felosztrásában,ekebelezia Baltikumot@sÍ otszág,Lettország,Liwániaj, hadjáratotolytatSvé dorságga| zemben É szaki áború ),alamintdé len z oszmrí nBirodalommalszemben Az orsiág azWt|egnagyobb ké pviselöeEurópában (,,Az igaziKelet-Etrrópa'').

Az orság a 19. száuzadbanké nytelen szembené zni a nyugat.euópai modemiációval

(parasztfelkelé sek), elynek következté benaz orosz é rte|misé gé treszre szakad' Az egyik csoport a

szorgalmazák. A gPevoffIet<soportjaelutasí tja nyugati modetltaz orosz sajátossagokmiatt.Szerinttikaz orsú g helyzete annyira speciáJis,hogy nem lehet az egé szmodellt maradé ktalbnu|eutánomi, atársadalmimodellt egyé rtelműenlutasí tjrí kátvé tel selutasí trásettőssege). rnezógazdasága t9. szÁzadelsőfelé ben ií ltozatlan echnikai ejlettsé gizintenáll. A nehé zipars feudrí lis lapokonnyugsák az Uní lhegysé gben, iszen a vaskohií szatban olgozó murrkásokjobbágyok (feketeszen helyett faszenethaszná|nak). em terjedaz urbaniáció sem.A fejlödé sa kiilsö fenyegetes aüfuí randult m€' a kormányfelől, rendeletekú tjárr.A fenyegetettsé gtöbbi euÍ ópaina5rhatalom ejlödé semiatté rzé kelhetö iszenha az ország nem fejlődik' ftiggé sbe erÍ ilhet s ez a nagyhatalmistátuszt enyegeti.)Az l853-tól '56.igtartó ft i-bóbnitotális veresé ggeláÍ al,ez döbbnti rá az orosz konrránytaz elmaradottságmé rté ké re,

í gy cformokatvezetnekbe,melyeka következők:-+ l8ó4. Dekré tuma jobbrí gy elszabadí tásról: által megszűnika jobbfuy 'Bzemé lyi tiggé se,

szemé lyes zabadságiogokat ap: szabadonhrí zasodhat'öEözködhet' űzhet part. Megválttrattaftildjé t'hakifizetí á megváltasi áratcsak5% volt rá ké p'esUkuláko-tr!,&W40 é vetdolgozottaftildön (továbbé l a premodern endszer).A polgrárosodiásövetkeáé ben meffisedett ftildeketmegkaptrí knagybirtokosok. .

.$

-+ Közigazgaüí s fejleszté sé rerányuló reformok: kormányzovigok, városok, jar&ok lé tehoása'amik a helyi önkormárryzatolrÍ rozbasonló szervezetek (bizonyos szlptü autonómiávalrendelkeztek:kórházah né poktatás eré n).A hivatalnokok nagy ré sze né sgsi szií rmirású ,dé lfelé aladvatalálkodntunkkisnemesi,parasztisármazrású akkals. : t}i

+ 1869.Bí Í ósági eform:qngo|sászmodellatapján álasztott fi*ryfu**otdstitottat rel*+ 1870. cári rendelet: a vií rosokat önkornrárryzattal(=e'ma)kell ellátni /a crí ri központi

kormárryzat endelte V.+ l874. katonai eformok'illblú mg.t@groe*a0s slryiqb qryyó sorryo$ bi*er's effiftrern

ponosz mintára (a tömeghadseregekszÁzadaz 1.9.század,második felé tól a 20. szá?adigmegbatározóak oltaka tömeghadseregek).

Az l877-,78-ig tártó orosz-töök háború banmár sorköeles hadseregek arcoltakkorszerű fegyverekkela Balkán-fé lszigeten' nnekkövetkezté benaz oroszok föé nyes győzelmé velzrí rulta hadjrárat, zonbanIsztambult san stsfanoibé ke rtelmé benemvetté k e(angoldiplomáciaiokokMl).

Az agrárrefo.rmok övetkezté benú j teÍ Í iteteketontak be a termelé sbe,ennek következté ben agfu8@fil6 Effinyisé .s6eü#konysspa&t. Az elsösámú exportcikka gabonaett (,,é hsé gxport'':az orosz kisparasáok(=muzsikok) eszolgáltatásai dták azQFB alapjáqők azonban&eáek emiatt).Azexportmindig meglirladtaaz import mennyisé gé teháta kereskedelmimé rlegaktí v;'volq ami profitottennelg z szolgált amodemiáció alapjáut.Né metorság olt az export elvevője.) ;,:,

Az aktí vkereskedelmimé rleg itellehetósé getelentettaz orszÍ tgámí í r4 l888-l9r4.ig l,4 milliárdfrarrcia font tőkeimport é rkezett az otsrÁgba A tőkebevé teltvasú fejleszté sreosí tottrí lc,d elsővasú tvonal zentpé tervfus Varsó közöt' a másodikSzentpé tervrárs^Moszkva2 ffivráros)köT é ptilt.l89l.ben elkezdté k iepí teni sziberiaivasú wonalat1860:1000 km"/l,6 km, 1913: 1000km,/70kmvasú tvonal pült)

Az iJrarifqi|ődé s zigetszerűen igye|heti5megaz iparvidé kek sa nagyobb vií rosok.kö Í it.Az Urál-hegysé g ányáinak, vaskohászatánakelentősegecsökkeq ellenbena kelet.ukrajnai donyecki-iparvidé kfelemelkedik (nehé zipar).A ké t fóváros ipari gyürüje sem elhanyagolható: W.k;.kö tilf .Moszkva ipari..gyürüjé bea Í nesfé Í ngyártás,alamint tel$titgyfutásolyik.Ennek következté benjelentös a tókeakkumuláció a ké t vií rosban (bankok). A rlengyel területek



moderniációja ts, frgye'lemremé ltó: .*igtá,-a ,,lengyel Manchester''- textilipmának köszönhetife|emelkedé sé t,iislen 800fös faluból 3l5 eznes árossáviált maa 2. |egnagyobbengyelviáros), alamintVarsómezógazdasági é pgyártásaátüa l az oroszpiacot.

Lengyelorságifelosztrisí t követően 3 reszre szakad (l918.ig). A legkedvezőtlenebb elyzetbenaPoroszorsághoz q#atolt rszí gré szben lök é ltek PoznaniNagyhercegsé g),iszenbezí rták az anyanyelviiskoláka! a lengyH kulhrrális központoka! a misé kets betiltottrák vallrí sikÍ ilönbsé g övetkezté ben.Alegkedvezőbb \Biií '"tueo a Habsbrrrg Birodalomban é lók voltak' hiszen szabaá nyelvhasználatotengedé lyeztelqpÉ dÁrtÁkbe az iskolákat szí nhráaakatem.Iparimoderniáció szempontiáMl a Habsbursngedé lyeztek'

(fejletlen mezőgazdaság nincs ipar' csupán

közlekedé si s funkciókat töt be), a porosztertileteken mezőgazÁaság é met zintre emelkedett,s mint azt már az oroszországhoz csatolt teriilet a modenriáció központjává vált, a cáribirodalom pi s ezáltal fejlMöt.

belÍ ili ba|ti államok a bolsevik haalomátvé telkövetkeáé ben szabadultak el.z OroszÉ sztország Tdllin) a Hanzakereskedelemegyí kközpontja vo|g valláSuktlin) a Hanza kereskedelem gyí kközpontja vo|g va[IáSú '6ryá.li!*. Lettorság

Oroszország egfontosabbkikööe vol! vallási szempontMl á protestens öbbsé gfiővrirosaRiga)jellemző. Litváni* frvárosa Vilnius, mely a Molotov-Ribbentrroppaktumeredmé nyeké nterlilt az orsrághatárainbeltllre.Második legné pesebbárosa Kaunas. vallásukat tekinwe loffiffi. Mirdhárom baltiállama ffi hilffiói . Az államok a ké t ilágháború özöt frggetlenek' azonbana II.világháboruutarra ió bekebelezteket.

jövedelem a következökeppen alakult:

I

't l Ii

,' lr:

Jt. *.'i

IÚí

í ;li

Portrrgáliát,er{ri$iEseipariorsággávfllt. i

Európai öss7evpté s$n u Maryar Királyság maga mögé utasí totta Balkánt' az orosz Birodalmat é sEnnek következté benhaánk agní r.

megbatározójaa nagybirtok,ami inmár hitelké pes föké ppenazegyhári,arisztokratanagybirtok).(Azonban a 100 é s 1000 hold köai kisüzemek EzÁrna

p sz4kadé k kisilzemek é sanagyÍ izemek özt.) A további fejlödé skövetkezté benmár a

ii i' jelálogköcsönhöz juthahak' ennek követkeáé ben qé resí tik a csé plé sl a

Az országkincstari,

Mezőgaz'i|a {{i$ s ipari fo rada om Magya o rszá gon (dua izm us ko ra)Ismé tlé skenté há.,y vsaí nmalkezdené m:

| -r 1850.É ;ttösvrimhatár ltörlé se

l -t867. ii:srezé s

f + |872. é hekeltörlé sel887.től di'i+ik* fejlödé s iryelhető meg. A hitelinté zetekökaí llomárryas a benrháások é ves

volumenemegháTdhszorozódott,gyáripar ejlódé ses 7%volt é vente. nnekkövetkezté ben nemzeti

melyekmrár ej(1tfriedgazaasagi ljárásokEredmé rryeké rrt909.l9l3.ig a magyargabonqburgonya slcukorica ermé ffl$sa megegyeú k korabetiFrarrciaorságé va|.é söbb kialakulnaka máig jellemzö

l,[ ''1 l l

'11 ,o'

alacsony, gy

alkalmaása" jellemzővé válik a rqitanemesÍ té s-



szakosodottparasztgazdaságok, elyek viszonylag kis tertiletet niivelnek, adott ermé krezakosodnak,s

piacra ermelnekfarmerek).

í rDar:l- Mint azt mar koní bban emlí tettem a textilipar é s a könnÉ ipar elé ggé elenté ktelen. A gazdaság

mozgatórugói a kereskedelgph. alamint a nehé zipar,a bií rryásza! vaskohií szat, mely .az é szaki közetre(Dióssyőr, óza, sagotar5án, Borsodnádasd; kapcsolódó közet: Hatvan' Eger, SzerenbP), s a dé l-erdé lyi

közene (Zsil.vögy, Szöé ny, Hunyad, Resic4 kapcsolódó közet: Temesvár, Be'ry kapuja Arad)jellemző.

. !

I. vitrflg!áború j ;(9.elöadás)- M.r'o niregr'am'u,,né metí sé rlet né met egemóniájú uropa é trehoáMra'' l9'Í t'l8.). A háborua gyarmatszrné s kanrobbantki, hiszen a gyarmattal endelkezőnagyhatalmak ámáftb felvevö piacotjeientetteka megszerzetter{iletek. z ipari forradalom övetkeaé ben elemelkedettgÍ tletekazonbannem

tudtakmfu elentöSterÍ lleteküezutni (pl.:Né metorság'Japrí n).A né met aditerv következö cé lokat űáe ki:

.+ kelet-euópai gazdasági centnrm lé trehozása Franciaorság, Belgir.m,osztrák.Magyar Monarchia" Irngyelorság), mely *Pgt.JetrJ$ alatt áll

t{ollandia" Drá'miq(legfóbb Mborus

celkitűzé s)

+ további t.ervekelfoglalni a Ballc.furt, ulgrí riát csattósok),Szerbiát"Götigországot" valarrrint/ szövetsé gesseenniaz osznrárrBirodalmat(* ume$é ú afrikai gyanrratokhoz fumeruq Tanánia' Namí bia) ovábbiakat sdtolni

uindáz vinamnaboruval ivárrtakelé mi.TvatosakAngliával, Amerikával szemben,s nemtudtií k,hogy

hogyanviszonyuljanak zoroszokboz ' I

Í ,rivellnarBinmrds'vil|ámtú boi{naé szÍ iltelqháÍ orságotnemállí tottákát badi terrr|eté sre,az Antant

orságai ö artÁLát A né metekervePárizs bek€í té sé né lukottel, hiszena belga:Tq.ryPé nyen helyt

fllt i{ö nyerveaz orosz Birodalomna|qaki 2 hé ten eliil soromtt seregetállí tottfel,ld Mtba tr[madta

né meteket,akik í gy vé dekezé sre é nyszernltek (ké t fronton harcoltak). funelt következté ben

Né metorságnak'

ü eot"''t összes átlarrrrí nakt kellett áttnia hadi gazdaságra hisren a hátorryieo.k

teljesen kiilertiltek a tömegbadseregek fenntart{samiatt. Ezutrí n * I: világMborr! a hátorságok

ttirotepessegé neksatájáváuát, ugazdasági eljesí trré ny.é stársadalmi ürőké pessegersenyé vé .Elöször az oroszok-lé pnekiá saovetsegbőlfifrnü Eren dönté sterttletveszté ssel,l92t.ig tartó

polgárháboruval art" vaamint mutaqiao *'' g'"a^ag gyengesé gé t.tet követte Bulgaria" atrol a

katón& eleinte"lrcnatt"t

a fiancia-amerikaicsapatokna|q é gÍ il gyszerí ieneladtákté shazamentek.A

harmadik kisálló az osffk.MagyaÍ Monarchia vol! vé $il a Né metCsásailrság is:tetette a fegyvert.

Azonban a né metekemszenvedtek öntö katonaiveresé ge! usztána hátorság gazÁasága emvo|telé g

erős,hogykitartson ezazoka a II.ütágbáborunak).Az eisö vi6sháború t ezÁr(t '.üú bkövetkezté benmegszűnt é tezni4 tradicionális monarchia:

Criri orosz Biódalom, osanárr girodáom" Né metcsászárság, valamint az oszmik-Magyar Monarchia.

Ez instabil, ké plé kenyelyzetet okozott Ketet.Közé p.Európában,hiszen Finnorságfól Göögorságig

kisátlarni zonaí ouFre,amiebrikailag eljesenheterogé n.

.söpöt né űg ondontól varsoig (oroszorságban aÉ rr-megsziint lé tezni,hadikommunizmusvolt), hiszena valut'er<ogotti fdrezsteltűnt.A legrosszabbhelyzetbenNlé metorságé sa

lengyel területekvoltah a legiobbhelyzetbenpedigAneliq hiszenaz angol fon1é rté k'e,$Sák''J'T.i*jvissá A tőkeexpoÍ tóÍ Ökatalmasvesáesé get_szenvedtek,ióké ppen né metek,̂ é ,?.fra.n"i* (:

Srcvjetrrrriouaihilyerntt|,4 milliárd francia ontot ohasemáttákviszont"

fr"q:i^Q-#.Tg']'uph*natorszaguk elyrefurtesa övetkezté ben tadósodtak z USA felé :Anglia: 1027 milliárd fonttal'Franciaorság 56milliard fonttal. .| i

A klasszihrs liberalizmusnakaz I. világbáboruvé get etett. 921-benAnglia 33%.o5edővámot vetett

ki, í gymegsziintetve szabadkikotóket. A pé nzügyi nstabilitrí s llandó központi beava.tkozast'igé nyelt,

igy i,ór'.'"6ben fejlödtitt a gaztaságvalaminfakere-ikedetem.z anemzetközi krí zisspektrlációkkorszaka.

Á-nemzetközi kereskedeleánove[edé seelentősenvisszaeset! valaminta termelé ss.\rysannöt.Ennek

követkexé ben Franciaorság, Angliq Né metorszÁg a?Áasága tagnál @ (,,helyben



jánás).Ezt'tetőn:1ázt!$2futől933.ig tartógazdasfuivilágválság(newyorki tozsdekrach). texti|ipar s zé lqlmiszeripar\V,yracsökkent' valamintanehé zipars cs<ikkent.

' :{

Né metoszág @. század e|ej )19l9-ben Ntí foröorszí gkorábbi iparának 39o/o-t,mezőgazdaság{ának 0%.t produkálta valamint

.

jóváté teli zé nszí llí nnányokatellettküldenieFranciaorság(52Yo), nglia (22y,),s olaszországsámrí raAz |922.es gentiVr{i onferenciárr né meteketemhí vtií kmeg, ennekkövetkeaé bena né metekwé i'nariNé metKöztársajlá!) megkototté k szovjetekkel(Szovjet oroszország) a rapa|lói é gyezrrré nyt,elybenIefektetikaá, t}o$y' ern |é pnekel ktivetelesekkeleg5rnrrí ssalzemben.Válaszké nta'franciák megsálltí k

a Ruhr vidé ket'ezonbanezteljes vesztesé ggelrártmindké t el sámrára"ezÁriafrancirák ivonultak.l933.ban Adotf Hitler tövé nyes ú ton kancellámí válik. Ezt követóen lassao felsámolják aparlamerrtaris i$inldszert, a weimari köztársasagot (mára már betötöté k ert a jogtr atövé nyrendszertikben),gy 1933 vé gere gypártrendszerű áci Né metorság alakult ki: 1933 ú niusábanmegalakulta Gaké asási Tanács, mely nem állaÍ ni,de állarrilag támogatottszery' a nagytöké sekhoxaklé tre FriedrichvÖüSiemens, krl Bosch). Azé Í ttámogattaz állarn,merta né met agytőké sekámogatásané lk.Í il em é rt;.iiolna semmit a demagógia. Felsaí molták a szakszerveteke! helyetttik emomqkfiyffi t tt } lÉ Et. Preisgroupokatalapí tottaka kiskereskedök, gyáripar, bankok' kereskedöqenergiaiparé saÉ iiztosí iók zámrí ra. náci párt kongresszusií nlfogadtakery né ry é ves erve! meli a II.vilaghábonr elöké sziileté nek ekinthető.Cé ljaik: erős vegyipar,felszerelt seÍ €' s nyeÍ s.anyagellátrásajátteriiletrö (utóbblt

1nemsikerillt megvalósí tani).Ez alapján 4 é valatt kellett lé tr'ehozni seregeteltartó

hátorszí got.1939".'Í einden né metállampolgánrak biztos állás4 jövedelme volq valamint az országfolyamatos s ,külpolitikai sikereketé rtel. Ez az alapja a né met rlenyé rzetnek.Azonban egydiktaturanem

i@,kí náltautót.

rebnmqrani hosszabb deig támogatótömegbázis né lkill, ezéÍtfi:frdfut*e aa Volkwageir (,,anep autója'icé get, ami a né p

'"a-a*elé rhetöáron

Marya helyzeteaz I. világháború után.r t

(l0. elóadás)Monarchiasorsamár l9l8 jú niusában ldőlt, hiszenaz angololq valaminta fianciákpt nyeri a hábonrt elosztjáka monarchiát.Terveikbena felosztott erület sorsa.felől

tsjöt lé treaszerbekszintea fentemlÍ tett

:hoiság a monarchia eloszlatrásávalelszabadult,sbozzÁcsatoltáka Felvidé kets, í gy-cseh.nenrzeti{llam: sehsztováki{ A romrí nokkalAlgyög tartott a megegye7ts, ad kezet kapiak.Ezen államokazé rfIé pteke az Antant oldalán' hogymegszereáessé k

vé gütaz osztrrik-MagyarMonarchiaaz olasz fiodtoninásodikké ntkapitulál utatengedvea terí ilé titkövetelé seknek.@e@ a 4agrar korq 'a triálbrii bé reizetz6dfutangol-franciakiilpolitikii' szelb.Í ománetvágy,valaminta belső gális erő ercdmé rrye),.í gyegaaiiutazelsöigazi magyaÍnemzetállam,bár a magyarné pessé gelentősré sze határokonkí vul rekedt.l 918-' |9 nagyqltörté nelne:

A háborus Ütresé gaz |867 óta uralkodó politikai elit veresé gé tetentette,é nnekkövetkezté benátmenetilegkikftsolódikanem?É é leté MlőW,ffi. Ezt követi az@ melyegy nemzeti tilrtftlomrpalendelkezöpolgfui demolaatikusorradalom'ce|já-í z-ó'*ige ftEltií Í gnsege

(KárolyiMihály] mbbantki).A már korábQppemlí tett ata|mivákuumbannem volt szí mottevőpolitikai eró: Ellenzé kiPárt.Krárolyi}!ihrí ly' R"d'k4li+ Páfi.Jászi oszkár, Szociáldemokrata mozgalom:MSZDP.orcsz. nyomrásra alakultffiifu.rezek,'fr.partok keriiltek e aparlamentbez őszkőzsásorradalomüán. árolyi né zetezvolt'hogyaz ő pártffioz máské ntopak viszonyulniaz európai nagyhatalmak' iszen ő a kezdetektőlaháború ellenesgqlitikát hangoztana azonban elkövet egy töterre|mi hibát' Magyar,ország tei.uletiintegritrí sfua pÍ tí ormárryá! ennekkövetkezté bennem tekintenek ájuk máské ppeir. csehelc'szerbek,románok fe|lé pteJt z í gé rl..erí i|eteké rt. romránoké s szerbekegyrrrí s ellen fordultak mikor a Bránátfelosztrí sí rae{lt a sor, eú ft a franciák közbeleptek' s felosáották a Brí nátot,hogy a nemzetekcsupánhazánk l|enkor1cé ntrí ljákrőiket.A aanciákSzegedenálltak me& a vrí roslakókzí vesenogadtákkeqhatasutrralaku{tneg az

Mbyalapja HorfuyMiklós vezeté sevelzegeden.

1919.atasulra alaku[t

tnegaz

#9*t*4!.ylqpjaHorfuyMiklós vezeté sevelzegeden.

1919.mrí rcius 0-án n}ú jtottá.kt a francirí kTanácsköáársaság Kun Bé la vezeté sé velMSZP),

'1 ' l11 13

melyet nem fogadtak el a magyarok. Megalakult amely ktilpolitikai illú ziókon alapult, a proletfu

Az osztrák



viügfonadalmoné sa kommunistahatalomátvé telenurópaszerte tanácsköztars*ágok.Euripája). 9l9

uugí *'tu, 4-é na románokbevonultakPesfue ekkor a Horthy kormany Siófokra menekült).A franciák

parancsara uguszfus 6-:furkivonultak a román megsállók, s Horthy 6000-s seregé vel evonult a

iövrí rosba *"gk""aoaöt a l,rffiilm{clitrcsta iója 4 é vignincs legitim kormányuugÍ {*F?"' ennek

következté ben emhí vtákmega magyarokat parizsi bé kekonferenciára.9l9. mrí rci.'"J1.9". tigzjte$k

a cseh-magyar atrárt,mií rcius17{n pedie a román.magyarhatárt.(A mlgyar elit hifuÍ zó ké pesseget:

Magyar riálysegot í em ehetrestaurilni,ueo.nitit.kellettvolna az etnikailaghomogeü;t9rü1eteket).9z0-

uan-.Naagyuóooleon nemzetgyülé sivrí lasaásokat(nem titkos) tartottalq .9suulfTffi lont''.kormrányzonalí megalakí tottrliu tú parlamente! s az immrí r legitim koryránv lfu* 1 5tanonibé keszerződé st. tianoni határok renieteg problé mát etettek fel: a központi mab'pr tömb hatráraitelcsatolták: Csallóköa Dunaszerda}.rel|, omrí rom,Kassa Losonc, Fiilelq Beregqf,í sa .Nugry1"d'Nagyszatonta"Arad, Znú + Szabadkamind a határokonkí vülrekerilltek. A magyar.tgy.PTpaqzansaBenesik szlovák politikus l9l8-ban Budapesre é rkezett's etnikailag korrekt. deparkaciós vonalat

rí llapí tottakmeg a u'eyaá"ol. következté ben(Hodzsa.Barthavonal), azonban ffi*:,i.isszaté rvea

plitikust azonnal|,ji a szlovií kparlamentből,a demarkációs vonalat é rvé nytetedí 1etté b.'.1sehek

á11u1ri;"tolt vonal É P"- é letbe. gyedul a horvát (Dráva a haüí r),valamint az osz:trák'onalaklcalnem

voltak lrobté nák. A szerbekes a románok l92l.ben vonultak ki a Baja-Pecs.Moha{s*lráromszögből'a

Szé kelyföd szí nrrraeyartömbje romántengerbe eszgtt. ]Stabilizációé s azdasági eí lődé s929-ig

.''.,:luff] uüán a megmaradt teriileteket ffiffi$fu próbálták, ami varosiasodássalé slakosságnövekedé J im !g,$tt (az elcsatolt er{iletekets moderniálták Kassa' Arad: mennyisegi

uÍ baniáció).olyanvai.''t' n;ryetakkoriban lcsatoltak,ma.1009T.' naglrsegehdí '':.FTy'T többsé gű

nern tatálunk(Csí lszeÍ €a:80 000-smagyar öbbsé gű' alpraállhat-tg.

cdullotol, Ré vkomiárom,

Szé kelyftld600000 iö)' Kfupátaljaú g'"á"1"oo-t"'ul"t"k"o

nöt a magyarsrí gé leksáma).A l2,5

millió."ry*né pessé gból2,5millióabatárokonkí villrek"{,' '. '|. a .Í uj*'"{,:.'-;t-^-=l+̂ ^Á,'ai aq

inflációtH.ö"i':"{öx?.,í "" ";Ji,g."d& tap.u u.uqá.olzoltakW *F'Í rü't|:# t

Lé ggel,melyetazonbanfehetek;'klie'

T:lö*! .^1ffi#'"ffiTffiil' a Magyar."'1"d Ba;kG.,ff.IBfet'*'oÁavol! melyetzop{ggyűlé sÓruma

.-|,l^a* naaV eq q c,Ffi 4|lí thnt ki Alaniat""

anhobt teremtik megffi*i,*é nyi redelk"*k.'. Fí zetőeszközt:*k.:' 1 szervállÍ tbati. Alapjataz

, r i l a. ,L, l . ': t-ts|^-

meg

r;iiffi il.#í .ffi;i]Jl E;,á^;;4r i,ÁutbatottNé pszt'v'QtsgiöTöní ,öt.:'tj01'11]

#illil"ilHööl.;i.é É ;6frfii;ffi'Á.;'*"t"tj*lbsyvrasyaÍ ors'.í g*J":T;""g*as"í at

köcsonre.É ffi EcBmbeÉ benevezettekY# ! ooág&í tut'.qrd' s |9.2.l.anuaÍ

9lselfv9rrvé qybecú " AkorsziJ^o11,g'-!1."Juttt'r-""áo'r.ozolt fijisJ.l$5 nvarán.lawltt24.db0álh mógötd ekkorvezetté ke afodntot) .|| -'.";

A Eianonig'"a*aí -ás'at. A nr'l".ú ; nio-r"irodöt' azonban z önálló várrrte$leten€uháásijf':

lehetősé gekyí ltak:+ A M*M |g20-,2gközt háromszorosára őtt"hiszen nemnagy tökeigé ny.í i,,olcsó, etaní tott

-uorá'örais lebetdotgozni.Muntcitadotta nök sámára.

-) Fejlődöt a ffi*w A csehszlovákiaiZlinben szé ketőBarta cipogyár a v{mok megke5tilé se

é rdeké benlapí tottaMartffin aTisza cipőgyárat(|926).

-+ A *#dpr"is fellendültaz |920-asé vókvé gé rehabrár nyersanyagfonásnagy ré szekÍ ilÍ t'ldre

kerülQ. ,., ,

+ 'Az .ipar ,,termé kei. ajLelekÍ romos köz. é s magánvil'í gÍ iái a l0 000 fbs

nagyvárosokbaní ttalánossríáltak.

-+ Továbbáfejlödöt [email protected] avegyipaÍ is. ll ,A többi iparágeé ptiltagy tagnált'a''v"ip*]oőhé zipar,yomdaipr8!v.y."PTu1!ry 9rszffban). z

é lelniszeripars trlrmereti.zetteat. Ebben;korban ault .g"

6u*itt.tone$ek€tárása @unrí rrtrrli-közé phegyseg),zalumí nirurrlöállí trása I J'-!-^ |.^-

' ]

Azlg25 é s,29közt b€Í amló hitelek a%-tkorabbihitelek töleszté sé Í easmálták]fel' 2oolo-t zipar,

mezőgarÁa#g, í rközlé sé sközlekedé s ejleszté 'é *.15"í ":tfogyasnásra' pÍ té Tes nxiPt<iaaaso*ra pt.:

lillaftiredi Paloasálló), a maradé ktiloto-tpedig ilelyi korilnuoális beruházások* (ry"rnrarryátok)'

oktatásraé segé szsé $üg5netórházak, .'t'r. .brcí "l. Kl9lesbere Kunó kultuszninisztqr hyomránoktatrásifejleszté sek

^tattuí ,í orságban.rcu.jott á,,

"t"^,né piskolaibálózat.Trianonelőttl4iegyetemvolt az



ois'ágban, ebbői:':&rindössze maradt(Pest,Debrecen).'AzonbanKunó szerint ózellemi ftilé nytkellsuearóznunk, elrhbzkevé s egyetemnaciona|istaolt).Í gya pozsonyi ogutódjáváa pé csi l922:23.),a kolozsvií riogutddjaváa szegediegyetem |92|-,22.) vált, valaminta selmecbárryai ányaegyetemetáttelepí tetté kopffonba.A modemiáció követkeáé ben MagyarorszáE |928-,29könyé ké re ezdett alpraál|ni. l . ,Magyarorsága'gazdasági ilágvrí lságdejé n:

tgag.t.o ti.qs*{**grlitt new yorki tőzsde, í gy Magyarorság ismé t az összeomlás szé lé re eriilt.Korlátozodott á; knttu'.skedelem, protekcionizrnust vezettek be, ennek következté ben a piacokbeszűktiltelqa viilblatok elbocsí tásokat szközötek, ennek követkeáé ben tiltorrrelósi vá|ság alakult ki,

majd kgwk#*r*é s Í fuz*lstí válsrí g.Lz orszÁgagní r-ipariellegfl

ennekkövetkezté benaz agráriumfoglalkoztattrailekosság meghatározoömegei! amnbana vrí lság övetkezté bena termé kek Í aizuhannikezdtek. Az ag|sÍ otl$ 547o-osranyí lik a '32.es mé lypont dejé n. A frlöslegek nötek' hiszen azarisztokrataknen ituatek termelé siiketelftiggeszteni,ez sámukra lé forma l931-ben lecsökkerrtik azagní .rárroka! aáonbanmé g gy sem eheta temré keketladni.

l930-ban a gyáiak leé pí té seövetkezté ben obbantki a Horthy korszak legnagyobbtömegtünteté se,hiszen az ipari termelé s elfiiggeszté se övetkezté bena munkások az utcára kerültelq majd kartellekalakultak.E?tÍ t WtavaszÁna kartellekellen elké sziilta;ffib*F..*!ltr.Fqktm. A válság követkeaé bennemvolt inflácidtú szen atermelé s em nöt hanemcsökÍ <ent! .:

A válságra ar iparáeak Hilönböző módokon reagáltak.Az é pí tőipar arorré terparágnak tekinthetöhiszenaz é pí tkebé seketlhatasáották' fel$ggesztetté ka válság idejé re.Az é pfttkuzé sekáma l932-ben

csupiina fele volt az l929.esnek'A nehé ziparbangé pipar,ohászat,bányászat)mutatkozotta legnaryobbvisizaeses,a muirkásokaz utcárakerültek.Az é telmiszeriparbanisebb mé rté lcüvisszaesé s,|tisz*n75o/era esettvissza a ienmelé s. annakazonbandeviárrs parása|qmelyekbena termelé s válság idejé benem

""t'Ái"i'áe'ti'M.e$ .lú .'10$&&al"#t.qrz-b* abruttópar ermelé sz|929+sdatot

7|oÁ.nzubant (A nök dotgoatak textiliparban,a fé rfiakaz utcárakerültelqennekkövetkezté be'r90'-esé vek iaí közé pkoru ehé r é rfiak.)A rerrdszer olí tikaistabilitásaé rdeké benz agráriumtermelé sárek taÍ tásaolt a fontosabt,hiszerra lakosgág4agyobb é szé bbandolgozott.

btt osszeomlik' s rántjamagával a leáqruállalatokat s, ennekkövetkezté ben5naposbaÍ 'kzárrabt endeltekel (nem izettekki egy beté tetem).Elrer'rdelté k@ arniaz tizleti szfé ráté rintenre. egtiltotta a Magyarorságpól tö té növalrrtaáfiÍ alást lú lfóldÍ € semmifé lejövedelmet neml ehetettkivinni az országú l é s más valutára váltani. l930.ban bevezetté k Boletta.

rendszerta brizatermelé s lösegí té sé re.z állam segí ti a gazdák'atezekt<elaz adófizeté sreszolgálószelvé nyekke(=bqtettaabogqiery). 934.ig volt é rvé nyben.

A kilábalás azi asráÍ válság levezeté sé vel egy vé gbe,ez alapvetö5266iális, politikai né zetbö is.Ktilpolitikával, e4portálással ehel lwezefiri, hiszenAusztriq olasmrs4ág (Mussolirti)' a Szovjeturrí ó sanácí Né meto'*áEls importálgabonát.1932áprilisábanbevezetté k W mely egy6gpy6pBss!&é ''y Né metorság sMaryarorságköx. Az exportóröké s z importöök -kikapc'soljáka kozryetié náirtámozgást Termé kelkelizetrelq majdé vvé gé n NemzetiBankok egyeztetnek skieryenlÍ tik az esetleges kül@bözeteket (1933 májusában a masrur fé l szeruódé stbon|. l934-benNé metonás uexBretia NeuerPlan-! mely a grudasáeháboÍ ú stállí táFátelenti, a kiilkereskedelemgt sanemzetközitedri*i forgalmat az rí llam irányí tja é s ellenőrzi. A behozatalt koilátoztáh összeté telé t

központilag rnu$neu."ttt. * ErirkóItdevizáló Í €dszti$É . A dinamikusan fejlódó né met

gazdasí gnak z é lelmiszer-é snyersanyagszáIlí tókól jötek-r Jugos?|ávia:gabonát szí nesfé metxportál-+ Romiinib:krrkoricát s lajat,-+ MagyárorszÁg:bí lzát'zsí rt,bauxitot,bort,zödsé get'htist-r Bulgrí riá:gabonaé sdohanytexportrí lt.

A né metekmé Ew exportőrök é vvé gi adósságait sem ké rté k l, hanem szé tosztották özötiik, í gy|evezetté k vril$rigot,de az exportööket _köztitk Magyarországot- s a náci Né metorsághoz kööté k.l936lban naxt&'-É tsosx't'rt cülkereskedelrní ar|nereNé maorgág. Magyarországtisztában volt aza|'hogyNé meton$e ké szüla másodikvilágbáborrir4 azonban rí mogatta"iszen reví ziós töekvé seitakartaé rvtnyesí teni.z ipari válságot a háborus elké szü|é sseludta evezetni.A gyöi program s a felké sziilé st

szolgálja. l938.báin veznttebe ezt az l milliárd pengös programot Dadnyi Kálmán a hátté rországfejleszté se rdeké ben. programpontjaia következők voltak:

a

{'i:ltl;l

lli I



+ a nehé zipari s önnyiiipa'i hátté rprogramejlesaé setonzervipar, é le-+ vagypnadó, öwé nykibocsátris1'5milliárdpengőállt rendelkezé sre_r a benrházások 0%.ta badseregre,4ovo-t hátté rejlesaé sé reell fordí tani

A köwé nykibocsárrásnflációtgerjesá(elöte l$ 5 pengőt, tána $ l0 pengőté rt),'enne${haszoné lvezői:győrivagongyárRába1,anz-Marag t<obranya;,eiss-Manfré dűvekcsepel)es*filiosgyoriállamivasgyar.

Magyarorczág a II.vilrflgháborí rdejé n(12.elóadás)

l939-ben volt a Horttry rendszercsú cs4 a váluágMl való kilábatás a felemelkedé d!é lmé nyé velárt,melyetNé metorsziggal mnosí tottak. nnek következté benitkos vrí lasztrí sokatartottdrlé l(eddigem), s a

n},Brt választiásokorr'llenzé ke Nyitas partekkor volt a'mé lffihton.A kezdeti lelkesedé shamar lelohadt, mikor l940-ben bevezetté k jegyrendszeft" s a folyamatos

toborzí s követkeaé ben ffiv volt hazí nkban.Kezdeti sikerek: Jugoszláv}at eldarabolása aDé lvidé kisszacsatolrása i ' $',;il

l942.bena parhuttermelé sá-átkatonaicé lokraordí tottrák. ajd elkezdté k terrré lq}fi}bcots rí llatnilagszahí lyozni, ké söbb megielenik a beszolgáltatas is. Bevezetik a Jurcsek.fé le i(porcsek Ferenc)beszolgáltatásirendszer! mely alapján minden aranykorona fÓd minő$gé nek mef'*e) utárr 50 kgkenyé rgabona rté ké tellptt beszolgáltaüriaa termelőnek '/s.t zsí rban,./5+gabonábs "/'-t szabadonvií lasztott eÍ mé kböakí vántmennyisé getohasem ikeriilt behajtani).A Jurcsek.rendesskövetkezté bena baditermelé szem$ekerultamagántöké sek rdekeivel.Megszünt a szabadpiaci forg{Pb ajegyrendszerkövetkeáé ben,vahn|int a Clearing.rendszeren eresztüla né meteknek zállí tottavala{el|ené rté ké tos€megyenlí tettei aNé qetNemzetiB"qk.

1944-ben aáÍ 'k szuve renitása eggzűrrik sikertelenkiugrási kí sé rlsttel,(NyrlasPárthatalomraerÜlé se,tánaoÍ oszmegszállás). magyarelit másodszorssrgrTllt (totrálisnem'eti polití kai hd.."); hiszen a szovjet &*;Fadsereg ellensé gesharcoló }t$ulatké nt. tekintM.gy'ffi"esu t"i"peldózatok semmiert).fi+u bgsótfieuudöszakhazánktpa{Í nárqiszennecsert folytatottbarb elentös.mellé k{mdszí nteré véált Az orsiág |947.igfebruáÍ lO-{g!.apárizsi bé ké ignem ftlggetlen é s nem jogfolytonos. (A bé ke következté ben ismé t elismei{k.) |947.ig aSZEB(=Szovetseges Ellenórzö Bimttság) kormáriyozza az orságol 1955-ben afi osztrák beke

következté tren szovjet csapatoknak i kellett volna vonu|niukaz orszőqből, azonbryrinivel az orsrÁgbelé petta Varsoi Szövetsé gbemaradtak. 1961 vé gé re magyar tí llam egy szovjqt,,tí pusú olitikai-gazaasegi-te.saoapni endszer.Azonban ekkor az országban nincs kommuniz-.rnrrs|! lamnunizmus

iogah; az ú jkari wpitalimust elvóttóformáció, melya kapitalizmus egfbjletteibbé p4p'ibenielenik egeú szor.uegizűntlc a-nag .tntaidon az osztályok a kizsálanűryolós,ezzelmegsnhtik|],$llam szerepe.Atermelé s a sztlksé gletekct ielé gí ti, mindenki ré szesülhet a javakból. (,,társadalomban, Isten né lWi].,') ezen valtozást a proletórfonadalom előzíproletárforradalomví ziójrí valátitatottorosz elit, totális egypárt.endszerú iktatrrinátkommrurianrrshoz.á bimnyí tja z ,,lÉ raLtuka

i; .?'

1i" I

l i; li t

szocializmus alapjait!., erre kellett volna felé pí tenia sztí cializrnüst' majd akommunimusg Az orságban csak centraliált rí llamszocializmusolt (kozpontosí to ikus).

aAz

államo-sjtásolyamatakövetkezté ben:f; l946-banabankokat,szé nbrányrí kat2.. l948.bana 100 ö feletti izemeket,3. l949-bena 10 finé löbbet foglalkoztatóÍ izemeket,4, |949 vé gé reazpar! kereskedelmet' é nzfigy' zfé rát, özlekedé st'5. 'majd 1956utanamez-őgazÁasáryots állawí tottak. . ,

l945-bn az állami ffildeket é nyegé bensakfficná osáottrákszé t' 958.banú jra.rflllaurirrlajdonbakerütta |3o/o.llk. termelószövetkezetekbe a|óbelé pé sövetkezté ben belé pökfrtdje Fszos hasmálatbakenilL azonbana tulajdonukbanmaradt kásőbbvisszaosáottáka rendszerváltásuüán). . .

A szovjettömbö i<izarólag eriferilorsesetleg é lpeÍ ifé rikusrságok alkották,mel1p,$,a apitalizrnustsem é rté k |, nemhogya kommunizrnusManr ráltalelké pzeltszintjé t.Ezé rta szoviptefimegpróbrí iljrí k

fehátkőztabi a szoVjet tömb orságait a fejlett gazdaságuorságok makrogazdasfui, ogyaszüásatroz(alacsony zintennagy ömegek ké pesekehetnek á). A felaárkóaauí sikí sé rletepé pei:i.

l ;.rJ i' l [,

t iÍ l ; r

'i;i :i' .d!



I. tljjrí ryí Úes (rles-ig)Jií nossy.fel szerint az űyáé pí té sem akkor fejeződik be, mikor a fogyasztás elé ri ahát,onr hanemakkor,haa fogyasztasan.a szinteté riel, argltakkor é rtvolna el, ha nemlett volna hanincs visszaesé s.

Jánossy-fé |erende|mé let

r1

.i ,

_ Fogyasztászintje

,1,;'. i.J ,l

A újjáépítés&Í belent egyet a helyreállí trí ssal!rí riiáé pÍ té s:ejlesáé s,ú jberrrhráás;helyrcálí tás: a ré gihelyrerí lí tása)ffiat.Európában a ffi6Huffi#.y segÍ tsé gé velz riiiá'epí té sendiiletet k"potg azonbanKelet.Europábai$á"szovjetek megsállt terilletektól legalábbannyi É nzt vonnak ki jóvá{é telké nt int a[. Í ^*L^r| . i^:r. r]{l/- . ' *:- L^|--Â||!+A^- .^- -.-.r -^-L^_. -... .2!a^!L!-^ /'^..

'4 o\ t.: l--L ' iL^-'-Marshall-segé l11;{í lyé ghelyraállí tásraem marad,nemhogyú jiáé pí té sre1945-'48.).Á hidegháború

idejé nWö̂ ázUSAé saSzovjenrnióké sz. i laharrradikvi lágháborura(csú csaaz|962.esa Szovjetunióösszeomlott.

1952.|979.ádentalizált állami makro felhalmozisonnyugvó, erőltetettgazdaságinövekedé sciklusa or I

l 980-tól cen$álizí |trí llamszocializnusvrálsí gatÍ |o^. . x -t l . i i t i - ' : -'<- ^|t-x. '^+|-^-ê ^ LJ-,.&h.!- :Áq'^_^1-- A t.: l^-L!L^-'-L^- L-.^!7|- . '^-:-!-'l980.as é rie,livé gé n lkövetkezett a

s1.'h?!'?4ilssidöszaka.

A hidegMbonrban totális verpsé gets1envedeJtFÉ otetunió már n9m..vol! ké pes a szovjet tömb összetartrí sí ra" gy Magyarorságvisszaté rhetp.tt qyugat-euÍ ópai ejlődé si ú ha. Először leé pí tetté kz államosí tott szervezeteket,megindultqffivatizí ció időszaka:

i. f, ' .+ l98sj.93. átalakulás(:transzformációs) álsí g (az l993.as terrrrelé sizintje 8|Yo-aa '89-

r ndult mega Jrí nossy.fé lerendelmé letzerintiú iiráé pí té sé ri el a GDP a '89-es szintet. Ekkorra haánk már pngg&&#*arm. .@lő

drymn fllam. Kiilker€kede|nünk 70o/va az' Errrópai Unióval(masszí vgazdasági tiggé s, gyelóre mé gelőnyök né lkÍ ll). 999.ben beleptinka

A felhalmoffi++í t" a ké tvilágbáboruközt &-9o/olé volt. 1952-1980kd"ztmár nem volt alacsonyabbmint |ü'A csucspont 970.ben volt 27Wé v. Haánk a fejlett tőké sorságok makrogazdaságátpnóbáltautl$$mi' s ezé t mestersé gesen agasÍ ul artották a felhalmo?î Í átát.A mestersé gesenmagasanarlott elhalmozásirátánakké t ö forrásavan:

r. bk:-+ p. olyó.fogyasxrásalacsonyszinten artása pl.: jegpendszerrel; 195ó:ban ezokból robbant

l1ia forradalom, eháteznem arhatóú D+ a''tókeakkumulációcsökkenté se mezőgazdaság, infrastruktura zektoraban

2.m : ;-+, ifelekr

+ rgi'{ködőtöke be.í ramlrásaEzekből azot'cl6kbol kettő haszrrálható: beruhází sok sökkenté sea mezőgazdaságé saz infiastrrrkniraszektonában, alqqint a hitelfelvé tel.A beruházÁsok sökkenté sé t következö hárryados szemlé ltöi: az

. 1,,;41.,rr i{'

'tlr 'J iL

Háború Háború Háborúelőtt ideje után

alatt

2.3.4.

Az ú ijáé pfté szena szintennem.á||hatmeg arraa szintre e||jutni,amirea fogyasztás háború é |kü|

jutottvolna

L7



ágú at.ielenlegiszázalé kos é szesedé sez állami tőké bol+ az ágaz.atkorszakeleji'-daÉ ikos

É szesedé se

* aru".i iotemr.Ez a|apjé rripar,é pí töpar,5;mezőgazdasáE,2; nfrastruktura,3,hzonbana belsőfomí sok imeritltek par,é pí tőipar,l; mezögazÁasáE,08; nfrastruktwa ,92;nemfelhalmozí sirátamagasanaruisí t" saka hitelfelvé tel|e|.972 é s,79kön. az ií llarnbiáosí tsa a felhalmoaásiní taszintjé t' áro gy l979.re a hitelállomány megpkamattöleszté sé stóketöleszté svalamint az exportbevé tel rányadbsa(3dós

finarrszí .,uznihiteleket,hogy

. Az é vesráta!) 45%-ra

növekedett' arri brutálisanmagasé rté k.z orszi&elvesai a hitelké pessegET980s-áhlQDP megto.rpant'

stagnalt. 982-ben az állam a gazdasági csöd felé haladt' a NerrrzetiValutaalap.h'H$F* }raz.í nknak

fenrrmaradas rdeké ben.984.'85.ben próbrí ltaka beruhazásokatnövelni, hiszen ha r{iflpsGDP akkor a

fennálló rendszer nem legitim, hiszen nem tudja biztosí tani a fejlődé st' a lakossg ellátását. Ezé rtkövetkezettbe 1989-ben rendszerviáltás. .iii. . l '1

i ..

Né fuinyfontosabbdhtsor atanárú r ltal korábban iadott nyagok lapjánazösszeffiiős feladatolchoz):l812.é vi cincsüí ridóbevé tel46 egnagyobbdőzÍ 'nirrtirnáo**augy*orságo1: ' li

"

< l. Pest 100 -ó0onvenciósorint ' .,.'i) z. D"br"""n 50 oo0 :

1\11. Szeged 26 000t;. B"d;:- 2ó000 ; ;]) S. Pozsony 20000 iitl{

I eGyőr 14 00

i'#Az1ffirejutónemzetijtivedetem@<ortil@): l i:[H

l. örökös tartományok 79a hl';2. é szak.olasztartományok 50 i Uil3. Magyrlfinályság 435 J.i#4. Dalhásia é sGalí cia 300 .

'''35. qsohtertilbtek 260 ";"6. Bukov,ina 250 , ;

A vizsga felé pí tese,é h.í nyizsga feladatsor:

A üzsga 2 fő lé szból ráll:. tesáje[egűfogalommagyaráza!sorrendiseg),valamint 2 esvé .fontosak.A jegyek'akövetkezóké ppen laku|nak: .4l

l. MagyarNemzetiBank:r Mely fórrrmonalapí tották?o Mikor?

' :

kerdé sek (felsorolás, {isszekii,töp, kalcukktojas,A ké t ré sz40-40 pont"szóval ap,esszé knagyonpon! 3-51pont,4-61Pont,5-71Poht-

{!

d

l

3.4.5.

6.7.8.

r Milyenmon@liunrmatrendelkezik?Ezmittakar? ^-ii.,i'^ -, \2. furtsa idóÍ €ldbe o it1* tevé kenysé geittr. világháborúutrí n!államosí tás' ö[ilfeform...stb.)

Mit takara Jánossy-fé lercndelmé let?A moderniáció tö té netiogahna5 protoré gióé lsorolása

e*ao i't.otalé nyege,é pviselői mi nemv*tiik' de lásd ké sőbb)A mestersé gesenagasaÍ lartott elhalmozásinátaciits&betsőfoÍ rásai

esszé k:Magy+ÍoÍ s?ÁgaI.világháboru dejé n' rotoinduszti a|izásiőMagylarorsaá.$ón+fogalma). .r!t

l. A New EconomicHistory ellemztí i eztsemvetttik' ásdké söbb) i ;i i

2. Melyik városnem ilik a órba' mié rt?:Diósgyö, Salgótarjráru za" xazincu*"Yir

3. uire forditották felvetthiteleketagazdasáLgvilágvál*í gdejé n? í ül4. 5 protorógiófelsoroliása t !5. Miaboletta-ronndszer? , ':

6. Mi agyőri programt é vszárr1mitakar?,mennyipé nz llt rendelkezesre?.'.ótb.).

í .e *.iL*e!.sJn .ugL* brtott felhalmozási átakÍ itsó.belsöfolrásai

']i

8. Sorold felazAnguáú s Hollandiátkövető gazÁer9é Lgrentr T orságait{a db)! :g. esszé k:"tagyaro}ág a dualizmuskorában'e gazda$ági ilágválság Magyarorszálbn

i , 't'i i

'j.,



' i .

l. Mi a karnBr,á|izmus?lé nyege,2é pviselő, vsám,hol)2. A modeq$4"ációörté neti ogalma3. Sorolj fe|.{.hehé zipariörzetet Magyarorságon a dualiznnusdejé n!4. MagyarNetnzetiBank5. Mi a Cle*ií g rendszer?6. 5 protore$ii elsorolí sa7. Mi a Jurcsek endszer? lé nyege, vszr{m)8. Adószolgáltatási ráta fogalma

g. Esszé k.{,r'gliaejlődé se protinduszüa|izáciő dejé rr' gazdas{gi ilágválságMagyarorszÁgont i '

A töté né szne'&ftildrajzi könyezet vrí ütozMtól a tránadalomvií ltozí sr{'ig indentvizsgiálniakell. Atrí rsadalomöté fi.ptÉ b€incs egy kiemelkedő, az összes többit meghatározószfé ra' z a töté neti elfogásantideterminista-.(Ellenté tbenarrc felfogásával, aki szerint a trársadalom {ilönböző sú é táitvalamilyenmódon a meg.)Az Annales iskola szerintMte{" e.'*sffisfugÉ s t [' €í 6 . A gazdaságé rtelrneztretetlenvele párhuamos piac' jogiinie'm'enyehob&é net,gaáaseg1rclitika'ultttrtorté net,leünód, zokásoké sa kiilönfé lementatitasotvizsgálatané lkiill,Á'gazdasrí giolyamatok emhatározzákmegönmagrrkban z összestöbbit.

Az 1950-es,,t' é vek Í B $i is'ksl{ie Új igé nyké ntelent meg, hogy agazdaságtöté netet s az állandóan változó közgazdaságtant egyesí tsé lr'bbö az egyesí té sbőltitt lé treaNew Economic Í Í yptoryamisokkal inkábbEconomic, mint History).Leffibb jellemző!:

. NaBY mé rtókbenrí maszkodik kiilönbiizo @d*gi ffi' rcudszerclmé letekr.e.

. Vizsgálati r$ódszertanábanz Í m&twrek meghatározóak.o Előszeretettgiatutet fire.r A töté neti!é dirányos orszakokat igyekszik kiJöheni.

Legfőbb lrcpvise|őii., ffi#ffs;'(l95s): A Mború előtti dé l abszolgatartóazdasága*ffi'u'ffiL"t"'toiiltetvé nyeket azdasí giszempontbdl

"iogurtar..Következteté ské ntzt vonták

le, hory a,rilpszolgatartódé lnemcsak egy letünt vilrí gptesztí zsé telenti. Szerintiik a rabszolgákkalműveltetett'dé li ltewé nyeka ternrelé kenysé giutatók' s a tőkeme$é mlé s zempontjáMl jobbakvoltak miirt"az szakiparasztgazdaságok,ehátgazdasrí gizempontbólhaté konyabbakoltak.

. frffi*#l#*,*sepnmurrkí jas ezen az öwé nyenhaladtovább.Öt is arrakövetkeáettek' hogyatlltewé nyeké letké pesebbekoltak é stermelé kanysé gük agdsabb,mint é szaknak

(Iime on s cí műműviik foglalja eztössze. (Vogel Nobeldí jatkapott)

Vé gül

hallhatsz

tanács: ha teheted já'j b" az előadasokrq mert egyré szt a szá|zz an}a$onrkí vül

szemlé letformálásts, mrásré szt,a kevesen vannak benn{anrí rn elöszerstettelí ratkatalógust i az utolsó elöadások egyik€ biztosan fog kiadni egyadatsorOkatartalmazó apot'ami benne lesz umi dolgozatban.É nszerné ly zerint nem olvastam a köelező olvasmárryokat(Gyimesi srándó.r{Ufunk Európába (16. szÁzadtó| kezdődő ré sz), Gunst Pé ter: Magyarorsággazdaságtöté netá,[W. szÁzadban, alrí zs-Serffiző:Gazdaságtorté net), ert volt segé danyagomelsőbbé vesektől, amit.eipn jegyzet rásánál s hasznrí ltam. zerintem,ha té nylegmeglanulodezeket' vatamintné ha ejársa sirr|{l\ ikerü|ni og.

t't?tl.JT, ',

t;,M',li ;

ir-.E

,r .rrl !

lt|,,,!,.i',ri l . i tlilb Hlh I

fiF't 'l l r ! , i

'V t l!

Itr ; '

So{nÉ gfttárgyfraz!

Bar mi nemvettili de kiegeszí té ské nt:

19

gazdaságtörténet segédanyag

Documents