A természettudományok és a történelem közötti különbség:

- törvényszerűség/egyediség - jelen/ múlt

A német historizmus:- Leopold von Ranke (1795-1886): Ranke történelemszemlélete: „Ahogy a dolgok valójában történtek”, „Minden

korszak egyformán közel van Istenhez”. - Johann Gustav Droysen (1808-1886) – hermeneutika (az értelmezés művészete). Műve: Historik

(módszertani munka).

Historizmus: „A három I törvénye”

- individualitás „egyediség” (egyén, tartomány, ország, birodalom)- intencionalitás „szándék, irányultság” empátia „beleélés”- indukció „egyeditől az általános felé” klasszifikáció „osztályozás”

A nemzetgazdaságtan történeti iskolája:

- Wilhelm Georg Friedrich Roscher (1817-1894)Megalapítója a történeti módszertanon alapul államtudománynak (1843)Törekvése: Történeti módszerrel kiegészíteni az addigi nemzetgazdaságtant, híd az elmélet és empíria között. A történeti módszer beépítése a gazdaságtanba (interdiszciplinarítás).

Methodenstreit – Módszervita : Kulcsfigurája: osztrák közgazdász – Carl Menger (1840- 1921)

- két tanulmányt írt: Véleménye szerint a történészek „idegen hódítókként” léptek a közgazdaságtudomány területére. A két tudományág nem összebékíthető. Szerinte a történelem leíró tudomány, ezzel szemben a közgazdaságtan viszont elemző. Menger a közgazdaságtant a természettudományok közé sorolja.

- Gustav von Schmoller (1838-1917): Visszautasítja Menger támadását. Módszere: individuális-induktív módszerrel jut el a rendszeralkotásig. A fejlődés során fokozatokat állapít meg (stadiális tipológia). Fontos a jelenségek mindenoldalú leírása és az oksági kapcsolatok feltárása.

- A módszervita után a történeti iskola kiszorult a közgazdaságtanból és „bennrekedt” a történetírásban (gazdaság- és társadalomtörténet). Szakadék a közgazdasági elmélet és a gazdaságtörténet között.

Lamprecht-vita, 1893-1898):

- Karl Lamprecht (1856-1915): A töténettudományon belül támadta meg az uralkodó historizmust. - Georg von Below (1858-1927)

Eredmény: Lamprecht a történetírás perifériájára szorult (Lipcse – művelődéstörténet).

Az új társadalomtudományok kialakulása a 19. század végén: Az egyes társadalomtudományok megvívják saját „harcukat”.

- „tiszta közgazdaságtan” alakult ki, amely neoklasszikus piaci modellekre épült- új politikatudomány, amely a kormányzás szempontjából kívánt vizsgálódni, a hatalom kérdése a

kormányzás viszonylatából- szociológia – önálló tudománnyá válik- szociálgeográfia- szociálpszichológia

A szociológia önálló tudománnyá válása Franciaországban:

- a szociológia a filozófiával szemben önállósult- Émile Durhkeim (1858-1919): 1887-ben a szociológia és pedagógia professzora (Bordeaux) – „első

tanszék”. 1902-ben írta meg: A szociológia és pedagógia professzora c. művét. 1898-től egy folyóiratot ad ki (a szociológia intézményesülése itt is megjelenik) – L’ Année sociologigue

- Mechanikus és organikus szolidaritás a szociológia imperializmusa.

Seignobos Francois Simiand vita (Durkheim tanítványa volt):

- A vitát Seignobos kezdte. Kérdés: a történeti módszert hogyan lehetne alkalmazni a társadalomtudományokra? A történeti módszer közvetett módon a források alapján következtet. Radikálisan különbözik a többi tudomány összes módszerétől.

- 1903 – Simiand művei: Méthode historique et science sociale. Véleménye szerint a társadalomtudományok nem követhetnek individuális vizsgálódást.

- 1906 – La causalité en histoire. Véleménye szerint: A történészeknek illúziója, hogy azt hiszik a múltban korábban történt események megmagyarázzák a későbbi történteket, és hogy az időrendi sorrend bizonyos mértékig maga is hozzájárul a későbbi következő tények megértéséhez. A történészek jóllehet tagadják állandóan fordított történelmet írnak, egy tényből kiindulva keresik az előzményeket. Aztán összeállítják az események sorrendjét.

A szociálantropológia születése: A szociológia a „modern”, az antropológia a „hagyományos” társadalmak felé fordul. - Lewis Henry Morgan (1818-1881): Az ősi társadalom (1877)

Az evolúció fejlődési fokai:- I-III. – vadság- IV-VI. – barbárság- VII. – civilizáció

- Francz Boas (1858-1942): Első amerikai antropológiai tanszéknek lesz a professzora. Ő az, aki meghonosítja a terepmunkát az antropológiában. Nem ún. elsődleges forrásokból (leírásokból) próbál következtetni, hanem terepmunkát végez illetve, az ún. „résztvevő megfigyelés” módszerét alkalmazza. „Az időt átengedik a történészeknek”.

A pszichológia útjai: A természettudományok módszerének kiterjesztése a filozófia területének számító lélektani kérdésekre.

- Wilheim M. Wundt (1832-1920): Orvosi végzettséggel rendelkezett, később azonban Heideggerben filozófia professzorként működött – a filozófia egy alapító atyja. Kísérleti élettannal foglalkozik, 1875-ben Lipcsében a filozófia, majd pszichológia professzora volt.

- Pléh Csaba: „szerephidridizáció”. Tankönyve: Grundzüge der Physiologischen Psychologie – 1873-74. 1879: a filozófia tanszéken kísérleti pszichológia laboratórium megnyitása.1883: Philosophische Studien (első kísérleti pszichológiai folyóirat) csak 1905-től a neve Psychologische Studien.

A társadalomtudományos történetírás:

- Folyóiratok köré: Annales d’histoire économique et sociale – Gazdaság és társadalomtudományi évkönyv - 1929. Majd több alcímváltozás.

- Alapítók: Marc Bloch, Lucien Fevbre, alapítás helye: Strassburg. Ez volt az egyetlen társadalomtudományos folyóirat.

- Eredmény: a történettudomány szétdarabolódása. Az Annales fellépett a folyóirat támadásával szemben ennek egyik következménye az alcímben történő változás, kiegészült a „társadalomtudomány” szócskával.

Társadalomtudományok (nyomásgyakorló) hatása a történetírásra:Lawrence Stone:

1) Kimondatlan előfeltevéseket pontosítani, explicitté tenni.2) Fogalmakat pontosabban meghatározni.3) Kutatási stratégiát finomítani, hogy segítsen a problémát meghatározni. 4) Kvantitatív adatokat az érvelésbe beépíteni. 5) Hipotéziseket tesztelni am múltbeli forrásokon.

Pl: A kliometrikus történetírásban neoklasszikus közgazdasági modellek történeti alkalmazása – „tényellentétes hipotézis”.

Módszertani individualizmus vagy kollektivizmus:

- Polemikus jellegű: A 19. századi módszertani kollektivista elméletek a makroszintnek elsőbbséget tulajdonítottak, fölöttébb gyanús makroszintű entitások létét tételezték fel. A társadalmi állapotokat és folyamatokat egyéni döntésekre kell visszavezetni – amennyire csak lehetséges.

- Ezzel szemben: A döntés biztosítja az egyéni cselekvés autonómiáját. A módszertani individualizmus álláspontja szerinte viszont az egyének nemcsak végrehajtói, hanem szerzői is cselekedeteiknek.

Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.09.20.

A történelem és a demográfia viszonya (történeti demográfia)

- A két tudományterület együttműködését a kölcsönhatás jellemzi.

Thomas Robert Malthus (1766-1834)Fő műve: Tanulmány a népesedés törvényéről (1798,1803)

- nem csak materiális tényezőkre hivatkozik, hanem például a közerkölcsökre is- míg a népesség mértani haladvány szerint gyarapodik, addig a létfenntartáshoz szükséges eszközök száma

számtani haladvány szerint növekszik- a bevándorlást nem vizsgálja- megelőző fékek („önként vállalt, sajátosan emberi”): önmegtartóztatás (házasságtól tartózkodás)- pozitív (tényleges fékek): („minden ok, amely akár bűnből, akár a nyomorból fakad”): egészségtelen

foglalkozások, megerőltető munka, időjárás viszontagságai, nagyfokú szegénység, gyermekek gondozatlansága, nagy városok, mindenféle kicsapongások, közönséges betegségek és járványok, háború, pestis, éhhalál.

- az egyes fékek működésbe lépését országonként figyeli meg- Amerika/Európa összevetése- annak ellenére, hogy Malthus erkölcsi tényezőkre hivatkozik, természettudományos tétel megfogalmazására

törekszik

A demográfiai átmenet:- 1950/60-as években dolgozzák ki a demográfiai átmenet elméletét (történelem és demográfia között)- népmozgalom (születési, halálozási arány, statisztikai adatok) - a XIX. századtól áll rendelkezésünkre- családrekonstrukciós módszer kidolgozása – korábbi anyakönyvek alapján próbálták visszamenőlegesen

meghosszabbítani a népmozgalom folyamatát. - 1750-1820-ig (Anglia) – a demográfiai olló kinyílása: a halálozások száma csökken, míg a születéseké emelkedik

demográfiai robbanást eredményez- a történeti demográfia fő vizsgálati területe: Franciaország, ahol a demográfiai olló kinyílása akadozott –

valószínűleg más modell alkalmazható az országra

John Hajnal (1924-2008) tézise: a Trieszt-Szentpétervár vonal

Nyugat: kései házasodás, egyedülállók aránya (10%)Kelet: korai házasodás (20 év alatti életkorban kötik a házasságokat, halál esetén gyorsan újraházasodnak), szinte mindenki megházasodik

- először ő fogalmazta meg (1965) a Trieszt-Szentpétervár vonal tézisét- anyakönyvek vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy két demográfiai modell létezett Európában (nyugati,

keleti)- Magyarországon a Dunántúlon keresztül vezet ez a vonal

Családlap: Louis Henry (1911-1991) – családrekonstrukciós módszer- a francia történeti demográfia atyja- a családrekonstrukció, családlap kidolgozója- Franciaországot négy nagy terültre osztotta: ÉNY, ÉK, DNY, DK – reprezentatív területek kijelölése (minták -

folyó menti, iparos település stb.)- módszer: anyakönyvek vizsgálata – házasságkötések családlapra való vezetése, ezen szerepel a felek életkora (a

bemondott kor általában nem azonos a valódival, azzal, ami az anyakönyvi kivonatban szerepel), szülések száma- az emberek nem születési dátum szerint tartották számon az életkort, az időtartam volt fontos számukra, a

halálozásnál is érvényesült ez

- vizsgálható az is a családlapok alapján, hogy hány éves volt az anya a gyermekek születésekor, hány hónap/év telt el a gyerekek születése között – születési intervallum megállapítása

- az intervallumokból a fogamzásgátlás, a születésszabályozás mértéke is lemérhető

P. Laslett –angol származású (1915-2001) háztartástipológiája (1972):

1) egyedülállóak2) család nélküli háztartások3) egyszerű családos háztartások 4) kiterjesztett családos háztartások (nem csak vertikálisan – szülő, gyerek, hanem horizontálisan is érvényesül -

testvérek együttélése)5) többcsaládos háztartások: törzscsaládok együtt élő szülők és házas gyermek, friéchére (házas testvérek együttélése)6) meghatározatlan szerkezetű rokoni háztartások

- a különböző családrekonstrukciós modellek összevetése céljából dolgozta ki a háztartás-tipológia módszerét- a tipológia statikusnak mondható, nem tudja követni az emberi élet ciklusai szerinti változást

Ansley J. Coale (1917-2002) – princetoni indexei

- általános termékenység Egy adott populációban milyen mértékben közelítik meg a nők a hutteriták termékenység szintjét- házas termékenységHázas nők mennyire közelítették meg azokat a születéseknek a számát, amelyek a hutteriták termékenységénél következne be.- nuptialitásSzülőképes korú házas nők aránya az összes 15-49 év között nőkhöz képest

(hutteriták: vallási közösség, ahol gyakorlatilag mindenki megházasodik, és nem használnak fogamzásgátló módszereket – cseh-morva eredetű)

Születéskorlátozás az Ormánságban:(Hidvégi János {vajszlói orvos}: Hulló magyarság - 1938)

- a 2-nél több gyerek szégyent jelentett

Andorka Rudolf (1921-1996): Az ormánsági születéskorlátos történeteCsaládrekonstitúció (Vajszló, Besence):

- korai házasodás (nők:17-19)- házas termékenység a XVIII. század végétől csökkent- első intervallum (házasság és első szülés közt) 2-ről 3 évre nő 1790 és 1850 között, későbbi szülések közt 3-4

éves intervallumok SZÜLETÉSKORLÁTOZÁS terjedése- az Ormánság mellett, Sárköz is olyan területnek mondható, ahol a születéskorlátozás már korán terjedni kezdett

(jelkép – guba {fakanál} – védekezésre való utalás)

A termékenység hanyatlásának magyarázatai:

1) A szülők motivációjának megváltozása okozza2) Születéskorlátozáshoz való hozzáférés lehetősége változik meg

Mennyiben gazdasági változások indokolják a motiváció megváltozását?- telkes jobbágyok félelme a telekosztódástól, művelhető terület véges

Mennyiben a kulturális normákhoz igazodás a meghatározó? - református magyarok – a református egyház kultúra, erkölcsformáló szerepe

Massimo Livo-Bacci „mesélje” : Két ország kreálása – fertília, sterilia

Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.09.27.

Történelem és földrajz – Történeti földrajz

A történelem és a földrajz közös gyökerei:

- leírások (történeti események, népszokások, tájleírások keveredése) - Bél Mátyás: Notitia …- természettörténeti szemlélet: „az akarat szabadságának jelenségeit, az emberi cselekvéseket általános

természettörvények határozzák meg éppúgy, mint minden más természeti eseményt” (Kant)

Tycho de Brahe (1546-1601) - csillagász: - Kepler mentora volt- 1571 - új csillagot fedezett fel (szuper nova – csillagrobbanás)- innentől kezdve megrendült a hagyományos világkép kozmológiai zavar mi az idő? mi a tér? – ezzel

kezdtek foglalkozni a tudósok- geológia leválása a földrajzról földtörténeti idő kialakulása: leülepedett/fölhalmozott kronológia

Érvek a bibliai teremtéstörténettel szemben:- Limné (svéd botanikus – élővilág rendszerezése, geológiai megfigyelés: homokkőzetek vizsgálata)- Buffon (természettörténet)- Cuvier (paleontológus – határozottan állította, hogy a fajok változhatnak, viszont tagadta azt, hogy ez a változás

lassú léptékű lenne)- Lyel (geológus volt) C. Darwin – evolúciós elmélet (szelekció útján) – pozitivizmus – földrajzi

determinizmus (T. Buckle – azt képviselte, hogy a természeti körülményeknek hatalmas szerepe van az egyes civilizációk kialakulásának szempontjából, kedvező/kedvezőtlen földrajzi körülmények megkülönböztetése)

- H. Taine – miliő elmélet: nem ragaszkodott csak a földrajzi tényezők meghatározó szerepéhez, fontosnak tartotta ezen kívül még a környezetet, a (kulturális) fajokat, és a történelmi eseményeket

Mendöl Tibor: - földrajz és történelem viszonyának rendszerezése (Századok, 1935-ös cikke)- háromféle viszony: 1) a földrajz a történelem alárendelt segédeszköze, melynek egyetlen feladata, hogy a

történelem tényeit helyhez rögzítse, azoknak mozdulatlan hátteret adjon, 2) a földrajz természettudomány, amely a földfelszíni jelenségeket tanulmányozza, azok kiterjedését azt sugallja, hogy a történelem NEM tudomány, 3) szintetikus álláspont: a földrajz felismeri, hogy a földfelszíni jelenségek és az emberi jelenségek között kapcsolat van (akár oksági) az ember és a környezete közötti viszonyt kell vizsgálni

Emberföldrajz:„a földrajz sokáig bizonytalanságban volt saját tárgya felett és önismeretét a geológia és a történelem közti évszázados ingadozások után nehezen szerzete meg”. Teleki Pál

Franciák:Blache (1845-1908):

- táj, környezet, régió, életmód, sűrűség-intenzitás – ezek a kategóriák tőle származnak, olyan földrajzi elméletet fejtett ki, amely lehetőséget kínált arra, hogy a történelem ehhez csatlakozni tudjon – pozitivizmus: a földrajzi tényezők csak az emberi cselekedetek határolják be

Lucien Febvre (1878-1956):- történelem földrajzi kontextusban – totális történelem

Fernand Braudel (1902-1985):- a környezetnek a fontosságát hangsúlyozta- a történelem irányából tett lépést a földrajz felé – long duré (hosszú időtartam)

Németek:Friedrich Ratzel (1844-1904:

- antropo geogográfia: (az emberiség története) geostratégia: az állam organizmus, melynek tér kell, szárazföldi és tengeri hatalom különbsége)

Wilheim Heinrich Riehl (1823-1857):- néprajz és földrajz

Karl Haushofer (1869- 1946):- a német geopolitika legnagyobb alakja- azt vizsgálta meg, hogy alakulatnak mi kell ahhoz, hogy önmagát el tudja látni

Britek: John Halford (1861-1947):

- A század elején földrajzi értelemben világos egyensúly – egyfajta geopolitikai padhelyzet – állt fen a tengeri és a szárazföldi hatalom között

- Fő tézise: aki Európának a középső részét birtokolja, tulajdonképpen az rendelkezik hatalommal a szárazföldi a hatalom felett (német brit ellentét)

Amerikai társadalomföldrajz:Frederick Jackson Turner (1861-1932):

- frontier: a civilizáció és a vadon (természet, barbaricum) közötti átmenet

Történeti földrajzzal foglalkoztak:Teleki Pál, Mendöl Tibor, Fodor Ferenc, Csolnoky Jenő, Cirkusz GézaMa Magyarországon:Győri Róbert (regionális kutatások), Beloszky Pál (regionális kutatások), Györffy György (történeti földrajz), Bak Borbála (történeti földrajz), Rácz Lajos (gazdaságtörténész), Tímár Lajos, Risnyák Sándor, Bácskai Vera (várostörténész), Kubinyi András (várostörténész)

Terephely elméletek:Központi funkciók/szerepek: nem helyi funkciók, mobilitást igényelnekKözponti helyek: azok a helyek, ahol a központi funkciók helyet kapnak (vonzáskörzetek)

A racionális város: városok felbontása alközpontokra való osztás

Rank-size (rang-méret szabály): olyan település, amely sok funkciót ellát abból kevés van, viszont olyan település, amely kevés funkciót lát el, abból sok van (fordított arányosság)

Szemlélet:- mentális térképek: a „fejünkben létező térképek” egyeztetett térképek- a hidegháborús korszak térképzete: Török András: A térkép dicsérete - feladat: hazánkban vendégtanuló

amerikai diákoknak: vázolják fel a táblára Budapest, Bécs és Prága egymáshoz viszonyított helyzetét eredmény: minél nyugatabbra van valami, annál feljebb – képzet

Tankönyv: Tímár Lajos fejezete Esettanulmány: Beluszky Pál: Az Alföld-szindróma eredete

Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.10.04.

Történelem és szociológia

Előadás tárgya:- szociológia módszere, tárgya- történettudomány és szociológia kapcsolódási pontjai- szociológia „jelene” = Némedi Dénes cikke (Szociológiai Szemle 2000/2.) – „A szociológia egy sikeres évszázad

után”

19. század vége – 20. század eleje:A szociológia intézményesülése

- egyetemi katedra {korábban is tanítottak szociológiát, de a tudományterületnek nem volt külön tanszéke, intézete} (1892 Chicago, 1913 Sorbonne, 1920 Kiel)

- folyóirat (1895 American Journal of Sociology, 1899 Anneé sociologique)- egyesület (1909 Beutsche Gesellschaft für Soziologie)- saját tárgy és saját módszer (Durkheim, Weber)

A társadalomról való gondolkodás korábbi, DE 19. században új kérdések merülnek fel.

A szociológia korszakai:- proto-szociológia (1890-es évek előtt – még az intézményesülés előtti időszak, ebben a korszakban jelent meg a

szociológia kifejezés: A. Comte 1839: „szociális fizika” „szociológia”)- klasszikus szociológia (1890-es évek- 1933/1940-es évek: az intézményesülés időszaka, módszerek, definíciók

kialakítása {németek, franciák adják a nagy elméleteket} – viszonylag hosszú időszak)

- modern szociológia (II. világháború után: ebben az időszakban már nem kell az intézményesülésért harcolnia a szociológiának {Amerika lesz a fő központja a modern szociológiának} elkezd nőni a hallgatók száma, empirikus szociológia kialakulása {adatok gyűjtése a létező, kortárs társadalmakról: kérdőív, statisztika)

A szociológia sikeres évszázada (Némedi):

Miért?- tudománnyá válás = sikeres önmeghatározás- Émile Durkheim, Max Weber- széleskörű elismertség

Émile Durkheim (1858-1917):- Durkheim életútja- Lotaringiából a Sorbonne-ra került - szociológia tárgya = társadalmi tény {egyénen kívül léteznek, teljesen függetlenek attól, hogy egyénenként,

hogyan nyilvánulnak meg, általánosan elterjedtek, mivel mindannyian osztozunk rajtuk, a társadalmi tények rákényszerítik magukat az egyénre kutatás, ilyen pl. öngyilkosság}– ezeket kell vizsgálni

- szociológia módszere = pozitivizmus {lényege az adatok összegyűjtése egy társadalmi tényre vonatkoztatva}- objektivitás kérdése {cél, hogy téveszméktől mentesen törvényszerűségeket állítsunk fel}- szociológia feladata = törvényalkotás- nem csak „prédikált” a szociológiáról, hanem gyakorolta is- a természettudományok mintájára képzelte el a szociológia kialakítását

A társadalmi munkamegosztásról (1893) – szakdolgozata: a társadalmi munkamegosztás együttműködést hoz létre az emberek között – szolidaritás társadalmi tény

Az öngyilkosság (1897): 4 fajta öngyilkosságot különböztet meg – 1) egoista, 2) a társadalom túlzott szorítása, az egyén elnyomása miatt elkövetett öngyilkosság, 3) anómikus, 4)?

Max Weber (1854-1920):- Weber életútja (polgárcsalád)- történeti nemzetgazdaságtan – tudományos gondolkodását tekintve ez hat rá, ebből épül ki a szociológiája- nem úgy tekintett a szociológiára, ahogy Durkheim, szerinte a társadalomtudomány egy valóságtudomány, mindig

az egyedi az érdekes társadalomtudomány = „valóságtudomány”- ahhoz, hogy az egyediséget vizsgálni tudja, szüksége van egy eszközre, ez lesz az ideáltípus (eszköz) – Az

ideáltípus: „egy tisztán ideális határfogalom jelentőségével bír, amelyhez hozzámérhetjük, és amellyel összehasonlíthatjuk a valóságot, hogy empirikus tartalmának meghatározott jelentős alkotórészeit megvilágíthassuk”

- szociológia feladata = a valóság megértése, a valóság és az ideáltípusok közötti különbség keresése- okság elve = objektivitás (ok-okozati elv)- a német szociológia az egyedit látja meg, és azt akarja megragadni tudományos érvényességet teremt az egyedi

jelenségeknek

Pl. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904-1905): - a kapitalizmus gyökereit akarta felfejteni- kifejti a kapitalizmus ideáltípusát - predesztináció tana – eleve elrendelés bizonytalanság a kiválasztottság terén hivatásszerű munka a

kapitalizmus alapja

A szociológia alapkérdései a „klasszikus” korszakban:- mi tartja össze a (modern) társadalmat? integráció- mitől működik? szolidaritás- hogyan vizsgálható mindez?

Ehhez ad fogalmakat – definiálás saját tudományát is definiálja (Franciaország, Németország)USA: gyakorlati megközelítést alkalmaz, a részproblémákat nem vezették vissza A cél mindkét helyen a társadalom jobbá tétele.

Történelem és szociológia kapcsolata a „klasszikus” korszakban:- Simiand – Seignobos vita (századforduló) – szociológia történettudomány (Franciaország)

- Annales (1929-től) = társadalomtudományos történetírás, a történelmi események társadalomtörténeti szempontból való vizsgálata /pl. háború esetén az ellátás hogyan zajlott, a katonák hogyan ruházkodtak, mennyi pénzt kaptak, a hátországbeli nők milyen funkciót töltöttek be/

- egy magyar megoldás: Hajnal István – Történelem és szociológia (1939) = társadalomtudományos történetírás, korall: szilárd váz, de ennek a szilárd váznak a csúcsain ott rejlenek az élőlények, a mozgástere meghatározott, de van arra módja, hogy a saját korlátolt lehetőségei között önálló – a társadalomtudományokat is így képzelte el: vannak generációk, amik előttünk voltak vannak adottságok, de azt, ahogyan mi élünk már nem határozhatják meg a jelen nem élhető meg a múlt nélkül

„Az anyagias forma: az életen kívül helyezett történeti konkrétum az egyedül igazi historikum, nélküle nincs történeti csak életfolyás, mint az állati létben. A szociológia a formaképződés általános törvényeit nézi, a történelem e törvények megvalósulásait. Mindkettő az egyes kultúrfejlődések szerkezetiségében találhat felvilágosítást a maga problémáira” Hajnal – 1939

Történelem és szociológia kapcsolata a „modern” korszakban:

- 1950-es, 1960-as évek: strukturalizmus, funkcionalizmus (Talcott Parsons, Robert Merton)- közeledés történettudomány és szociológia között = Annales 2. nemzedéke (Simiand 1903 újraközölve 1966-ban!)- Fernand Braudel (1902-1985): A hosszú időtartam (1969) lounge durée- strukturalizmus+funkcionalizmus Davis – Moore (társadalmi hierarchia)- közös elem = kvantifikáció=mobilitás kutatások 1. és 2. generációja (a társadalmi különbségek megragadhatóak

és számszerűen kifejezhetőek, rendszerbe illeszthetőek be {felfelé-, lefelé mobilitás}

Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.10.11.

Történelem és szociológia: struktúra, rétegződés, mobilitás

Fogalmak és metaforák:Struktúra (latin): a szisztéma (görög) komplementes fogalmaEredetileg:

- biológia, orvostudomány: a szervezet (organizmus) részeinek viszonyai- később pszichológia: élményekből összetevődő egész („alkat”)

Strukturalizmus:- II. világháború után jelenik meg, mint irányzat- a nyelvtudományokból a humán tudományokba áramlása

Réteg: - eredetileg: geológia (földtörténet) – itt használták- a mobilitás pedig a fizikából érkezik

Társadalmi rétegződés:Történeti-jogi rendiség (német jogtörténet):

- 1) azonos jogállás- 2) örökletesen kiváltságolt- 3) érdekeit politikai síkon is képviseli

Viselkedésszociológiai értelemben vett rendiség (Max Weber): - fogyasztás és kultúra a középpontban - vajon a kiváltságolás volt előbb, vagy a fogyasztásban különült el előbb egy-egy csoport – ez érdekli Webert

„Rendi helyzet”: társadalmi értékelésben tipikus privilégiumok:- 1) jellegzetes életvitel - 2) formális nevelés- 3) származás vagy foglalkozás presztízse

Társadalmi rétegződés: osztály- az osztály fogalom mélyen benne gyökerezik a keresztény hagyományokban, nem Marx nevéhez köthető- Marx többféle értelemben használja az osztály fogalmat: gazdaságszociológiai osztályfogalom (konfliktus

modell)

- Kapitalizmus termelési tényezői szerinte 3 osztályt különböztet meg: tőkés, bérmunkás, földjáradékos- „Magában való” (in sich) és” magárét való” (für sich) osztály- Max Weber is használ társadalmi osztály fogalmat. A marxi osztályfogalommal szemben igyekszik

megfogalmazni. Az osztályhelyzetet az alábbi fogalmakkal határozza meg: javakkal való ellátottság, a külső életkörülmények, a megélt életsors tipikus esélye. Az általa megfogalmazott osztály fogalom, nem egy entitás. Osztály: azonos osztályhelyzetben levők csoportja (nem entitás, nem alany).

Max Weber: rend és osztály„Míg a nyereség- illetve kereset szerint osztályok a piachoz igazodó gazdaság talaján jönnek létre, addig a rendek kialakulásának és fennmaradásának inkább a szükségletek monopoljelleggel, kötelező munkaszolgálat alapján vagy feudális szolgáltatások alapján vagy rendi patrimoniális alapon fedező szervezet kedveznek. „Rendi” társadalomról akkor beszélünk, ha a társadalom inkább a rendek szerint „osztály” társadalomról pedig, ha inkább osztályok szerint tagolódik. Az „osztályok” közül a „társadalmi” osztály áll a legközelebb a „rendhez”.

Felmérés és osztályozás:- Charles Booth (1840-1916): liverpooli hajótulajdonos-kereskedő-szociológus. Először próbálta meg a brit

társadalmat osztályokba sorolni. 1886 február: West-End Riots (munkanélküliek) ez a lázongás indította el vizsgálódásait. Szociológia: a „zendülés gyermeke”

- Life and Labour – 1889 (East-End) – (1891-1897)- Felmérés (survey), 900 000 lakos - Londong School Board hivatalnokai révén - Statisztikai mérés és családmonográfia együtt- „Egyetlen olyan egyén sincs, aki nem találná meg a helyét a táblázatokban” – Booth- Azt a rendszert, amit kidolgozott, azt térben is ábrázolta (térkép).- A statisztikai osztályozás alapja: a foglalkozás és a társadalmi helyzet volt.

Booth: Az osztályok jegyzéke (1887):„akár egy mineralógus asztalfiókjában…” A - csavargók, legalsó osztály (1,2% - fekete)B - alkalmi keresők, nagyon szegények (11,2% - sötétkék)C - időszakos jövedelműek, szegények (8,3%)D - alacsony rendszeres keresetűek (14,5% - világoskék)E - rendszeres kereset a szegénységi küszöb felett (42,3% - lila)F - jól fizetett munkás (13,8% - rózsaszín)G - alsó középosztály (3,8% - piros)H - felső középosztály (5% - sárga)

- időnként a határok elmosódnak - célja a kialakult probléma kezelése, megoldás keresése

Booth (1889): osztályozás és reform:- A: „outcast” – magukat szándékosan távol tartják a munkaerőpiactól – fel kell számolni ezt a kategóriát Booth

szerint- „Ahogy az „A” osztály elfoglal egy utcát az megérett rá, hogy leromboljuk…” Ez véget vet az A és a B közötti

kapcsolatoknak.

B. Seebohm Rowntree (1871-1954): Powentry (York) (1901):- Létfenntartáshoz szükséges fizikai minimum (heti étrend) és pénzben kifejezett értéke. - Alkalmi munkás: reggeli: kenyér, vaj, tea, ebéd: sonka, kenyér, vaj, kávé, tea: kenyér, vaj, tea- 28% az élelmezési standard alatt (iskolás gyerekek között 40%)- Munkásosztály éltében háromszor várható a szegénységküszöb átlépése (életciklus-szemlélet): 1) gyerekkor,

amíg ők maguk és testvéreik nem kezdenek keresni, 2) családalapítás után, miután gyerekeik lesznek, 3) öregkor- megismételt felmérések ugyanezzel a módszerrel (1936: 18% küszöb alatt, 1950: 2%)

Szegénységkutatás Magyarországon:- Keleti Károly élelmezési statisztikája – 1883: nem ismételték meg a későbbiekben, nincs lehetőség az

összehasonlításra- kalóriában számolt, mennyi kalóriára van szükség a létfenntartáshoz- az étkezésben dominált a kenyér és tésztafélék fogyasztása- I-II. világháború között: 1) népi szociográfia, 2) háztartás-vizsgálatok

- Kemény István (1925-2008): betiltott szegénység-vizsgálatai (1970-es évek)- 1990-es évek: háztatás-panel vizsgálatok

K. Davis – W. E Moore funkcionális rétegződés-elmélete (1945):

1) A társadalomban vannak funkcionálisan fontosabb pozíciók, betöltésük speciális képzést igényel 2) A képességek készséggé fejlesztéséhez hosszabb képzésre van szükség, ami áldozatokkal jár 3) Hogy a tehetségesek vállalják az áldozatokat, a jövőbeli pozíciónak ösztönzéseként privilegizált és aránytalan

jutalmakat (létfenntartás, kényelem, presztízs) kell nyújtani4) A jutalmakhoz: (jogok, járandóságok) eltérő mértékű hozzájutás differenciálja az egyes rétegek által

megszerezhető presztízst, ami intézményesíti a társadalmi egyenlőtlenséget5) A társadalmi egyenlőtlenség funkcionális és elkerülhetetlen

A funkcionális rétegződés-elmélet kritikája (M. M Tumin) – 1953:

1) Mitől függ, hogy mi a „fontosabb” (bizonyos mennyiségű mérnők vagy munkás). Függ a csoport alkupozíciójától. Értékelés: az adott rendszer kulturális következménye.

2) Minél merevebben rétegzett egy társadalom, annál kevesebb az esély a tehetség felismerésére (beépített akadályok: az iskolázás függ a szülők vagyoni helyzetétől, a tanulási motiváció, az oktatási központokhoz hozzáférés egyenlőtlen)

3) „Áldozat” (kereseti idő kiesése, képzés költségei). Szülők hozzák a privilegizált helyzetükért kapott jutalomból, magasabb jövedelemből hamar behozzák, aki tanultak tovább dolgoznak, tanulás „pszichés” jutalmai.

4) Milyen jutalom ösztönző? (létfenntartás, kényelemérzet, presztízs aránya). Elkerülhetetlen, hogy a hatalomból, tulajdonból kitüntetett részesedés magasabb presztízzsel járjon?

5) A társadalom a státus quo-t védi, a konformistákat becsüli meg, akik a normatív rendhez alkalmazkodnak, akik nem, azokat „erkölcsileg elítéli”, deviánsnak nyilvánítja. Az így kapott presztízsjutalmak is részei az intézményesült rétegződésnek. Az intézményes társadalmi egyenlőtlenség diszfunkcionalista és levert jellege.

Társadalmi mobilitás: Pitirim Sorokin (1889-1968): Social Mobility (1927)- Orosz apától, komi anyától származó amerikai tudós, 1923-tól az USA-ban (1932-től Harvard)- Mobilitás típusai: 1) felfelé, lefelé, 2) nemzedéken belül {inter}, nemzedékek között {intra}, 3) egyéni, csoportos,

4) strukturális (szükségképpen mobilak, apák nemzedéke eltérő szerkezete miatt, cirkulációs (összes mínusz strukturális)

- Sorokin, 7 intézményes csatorna: - iskola, - hadsereg, - egyház, - politikai pártok, - szakmai szervezetek, - vagyonszerzésre szolgáló szervezetek {vállalatok}, - család (házasság)

- éles ellentétbe került a funkcionalistákkal - 1950-70-es években lendül fel a társadalmi mobilitás kutatása összehasonlító nemzetközi mobilitás –

vizsgálatok

Vizsgálati módszerek: ISA –paradigma:- mátrix ábrázolás- 3 rétegre van leegyszerűsítve: szellemi, munkás, paraszt

Útelemzés, útmodell (Róbert Péter):- tényezők: 1) apa iskolai végzettsége, foglakozása, 2) a fiú iskolai végzettsége, első foglalkozása, 3) fiú

foglalkozása az összeíráskor- az inter és az intra társadalmi mobilitást együtt lehet vizsgálni- nagyobb szerepe van az egyéni tényezőknek, nem csak a strukturális elemek jelentősek

Társadalmi mobilitás Magyarországon:- A fogalom magyar recepciója („függőleges eltolódások”, „emelkedés és süllyedés” – Dékány István- Andorka Rudolf: A társadalomi mobilitás változásai 1982 (1930-as népszámlálás kérdezi először az apák

foglalkozását)- ESETTANULMÁNY: Örkény Antal – Andorka Rudolf vita. Replica, 1991. 1. 1434

Ulrich Beck (1944-): Túl renden és osztályon? (1983)- Weberi hagyomány: a modern társadalomban az élethelyzetek differenciáltsága nem az elszegényedésből fakadó

osztályképződés alapján, ez ütközik a „rendi” hagyományok és szubkultúrák folyamatosságával

- Jelenkor: „a szintek eltolódásával (gazdasági fellendülés, oktatás, expanziója stb) a „rendi” színezetű osztályhelyzet hagyomány elvész, az élethelyzetek és életutak diverifikálódnak és individualizáldónak, a társadalmi osztályok és rétegek hierarchia-modellje … kérdésessé válik.”

Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számáraTörténelem és szociológia 3. Társadalmi hálózatok

Történelem és szociológia kapcsolat a „klasszikus” korszakban:- Simiand – Seignobos vita (századforduló:1903) – szociológia kontra történettudomány {Franciaország): Simiand

azt állítja, hogy a társadalomtudomány alapja valamilyen objektív tény vizsgálata szabályszerűségek megállapítása, ok-okozati kapcsolat keresése a társadalomtudománynak ezeket a szabályszerűségeket kell keresnie és vizsgálnia, a történettudomány pedig inkább az egyedire, az egyénire koncentrál. Simiand szerint a történész hibája, hogy az eseményeknek és egyéneknek túlzott jelentőséget tulajdonít. Minden korszakot egyformán fontosnak tart. „Minden korszak egyformán közel van Istenhez” Simiand szerint ez nem lehet a szociológia vizsgálati tárgya.

A társadalmi helyzet megragadása:- Karl Marx: „osztályok” (gazdasági, szociológia alapú társadalmi helyzet megragadás/konfliktusos viszonyt

feltételez az osztályok között)- Max Weber: a „rend”(viselkedésszociológiai rendiség: életvitelen, nevelésen, presztízsen keresztül

megnyilvánuló rendi helyzet) és az „osztály” (gazdasági helyzet alapján) egyszerre való megjelenése és létezése ez a kettő együtt adja ki valakinek a társadalmi helyzetét.

- funkcionalizmus: „réteg” (a társadalmi helyzetek egyértelműen megragadhatóak, reláció van közöttük), funkció = foglalkozás

- Bourdieu: társadalmi helyzet = gazdasági tőke+ kulturális tőke+ társadalmi tőke (ezek határozzák meg az egyén helyzetét) ez azaz elmélet, amire majd ráépül a társadalmi hálózatok elmélete (egyének közötti viszonyrendszer megragadását tartja lényegesnek)

Pierre Bourdieu (1930-2002): {Algírban is tanított}- filozófus - antropológus – szociológus {marxista}- alapvetően a társadalmi viszonyok foglalkoztatják, az 50-es évektől kezdődően intézményesen kötődik a

szociológiához - hogyan termelődik újra a társadalmi hierarchia? tőkéken keresztül - tőkefajták: 1) gazdasági tőke=tulajdonon keresztül megnyilvánuló erőforrás pl. ruhák, ingatlan, könnyen pénzzé

váltható tárgy, 2) kulturális tőke= tudás/tárgy/végzettség, 3) társadalmi tőke=kapcsolatok pl. a nemesség kapcsolat hálózata

Tőkeelmélet alapjai:1) „társadalom világa” = felhalmozott történelem” - jelentése: minden társadalmi állapotnak van előzménye, előző

állapottal, erőforrásokkal rendelkezik ezek pedig befolyásolják a jövőt2) társadalmi helyzet = tőkével való ellátottság – tőke: erőforrás, felhalmozott munka {a tőke fogalmát nem csupán

marxista (közgazdasági) értelemben használja}3) tőke = „felhalmozott munka” – a tőke megszerzése időigényes 4) tőke felhalmozása = időigényes5) tőke fennmaradási tendenciája {státusz szimbólumként való alkalmazása pl. autó}6) tőke három fajtája: gazdasági, kulturális, társadalmi7) tőkefajták elosztási struktúrája jellemzi a társadalmat – meghatározz a társadalmi működést, hogy hogyan lehet

egy adott társadalomban sikeressé válni8) egymásba képesek „transzformálódni” pl. a kulturális a társadalmiba, vagy a társadalmi a kulturálisba pl. aki

megfelelő anyagi helyzettel rendelkezik az iskolába tudja járatni a gyerekét {elit iskola} + környezet kapcsolati hálózat bővülése

Kulturális tőke formái:- inkorporált tőke/készség (nem pusztán genetikai készségek, hanem a családból/kortárs csoportból hozottak is,

olyan készségek, amelyet a gyerek öntudatlanul elsajátít inkorporálódik, a személyiségévé válik, sajátos tulajdonsággal ruházza fel az elsajátítóját – hosszú időszak alatt adható át, van egyfajta maximuma: a befogadó készségen túl átadni nem lehet, mindig társadalmi átörökítés útján – rejtetten adódik át) pl. 19. századi polgári öntudat

- tárgyiasult tőke/kulturális javak (tárgyiasult kulturális javak, pl. műtárgyak– ezek használatához szükség van kulturális tőkéhez, például ahhoz, hogy a könyvek, ne csak díszként sorakozzanak a polcon, ahhoz a tulajdonosának tudnia kell olvasnia, kulturális tőke szükséges ahhoz, hogy értéke legyek ezeknek a javaknak)

- intézményesült állapot/titulus (titulusokon, rangokon, intézményi kereteken keresztül elsajátítható tudás – pl. iskola, az intézmény garantálja a kulturális tőke minőségét), a titulus elismerést szül, presztízst jelent. Gazdasági tőkét is igényel az intézményesült kulturális tőke megszerzése, pl. tandíj.

Társadalmi tőke sajátosságai:- csoporthoz tartozás= kapcsolatháló- intézményes rítusok (mi//ők) – pl. társadalmi szervezetbe való belépés, tagdíj, polgárjog megszerzése a

csoporthoz való tartozás intézményesült rítusai, különbség mi és ők között pl. rangon aluli házasságok - anyagi+ szimbolikus szempontok (a kapcsolatháló kiterjedtsége, a tagok erőforrása is jelentős – „befolyásos

barátok száma”)- „objektív” homogenitás minimuma - kapcsolattartás=időt és pénzt igényel (érintkezést igényel a baráti kapcsolatok fenntartása)- képviselet (felveti annak a kérdését, hogy a képviselő nem csupán a csoportot képviseli, hanem önmagát/másik

csoportot is)

Tőkeátalakulások:- ára van az átalakításnak pl. nem pusztán pénz lehet csak, hanem egy bizonyos társadalmi körben való mozgás,

exkluzív klubhoz való tartozás- minden tőkefajta alapja a gazdasági tőke, de nem vezethetők vissza rá teljesen pl. egy ügyvédi iroda erős

kapcsolat hálóval rendelkezik Milyen piaci értéke van? Nehezen számszerűsíthető, forintosítahtó. - tőkeátvitel: veszteség {szívesség kapcsán}, elleplezés {sokszor direkt akarják eltitkolni a tőkeátvitelt}, utódlás

{az utódlással egyben legitimálja is az átadó a tőkéjét, DE nem csupán a tőke minősítéséről van szó, hanem az utódéról is}

- tőkeátvitel szabadsága = társadalmi struktúra újratermelését befolyásolja {pl. az iskoláztatáshoz való hozzáférés, DE ha ezt korlátozzák, akkor felértékelődik az inkorporált tőke}

Tőkeelméletből hálózatelmélet:- társadalmi tőke = kapcsolathálóban, kapcsolatokban rejlő erőforrás társadalmi viszonyrendszer

megragadásának új alapja- gyenge kötések (laza csoportról beszélhetünk, sokkal több van a gyenge kötésű, mint az erős kötésű

barátságokból, viszont jelentős erőforrás növelő hatása van)– erős kötések (intenzívek, az összetartozás erőssége meg van és ez kölcsönös) {fontos a ráfordított idő és az érzelmi szálak} - Mark Granovetter

- esettanulmány: Sík Endre – „Aczélháló” (Aczél György áll a középpontjában – politikai légkör később mintaként alkalmazzák ezt az „aczélhálót”, már nem lényeges Aczél György személye politikai és irányítás struktúra válik belőle a rendszerváltással ez nem szűnik meg, tovább folytatódik.

Mi a jelentősége történelem és szociológia viszonylatában?- struktúrák után visszatérés az egyedihez - Bourdieu a szociológiában egyedi és általános ötvözése tőkeelmélet {az egyénnek a különböző erőforrások

közötti mozgását mutatja be, de általánosítás szűrhető le belőle az egész társadalomra vonatkoztatva}, mezőelmélet – habituselmélet

- történettudomány visszatérés a narrációhoz, eseményekhez társadalmi hálózatok = interdiszciplináris pont -

Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.11.08.

Centrum - periféria kérdés történelmi távlatban- A fejletlen országok főként nyersanyag-termelők, a fejlettek iparcikk-előállítók.- A nyerstermények ára ingadozóbb, mint az iparcikkeké.- A fejletlen országok sebezhetőbbek, mint a fejlettek.- A nyersanyag-árak ingadozása nem nőtt az évszázadok során. - A piacok terjeszkedésének kettős hatása: 1) A nemzetközi piac terjeszkedése általában csökkenti az árak

ingadozását. 2) A piaci nyitás hatására a 19. században a fejletlen országok a nyersterményekre kezdtek specializálódni (veszélyes, hiszen egyetlen terméktől teszik függővé a sorsukat ezek az országok beleszorulnak egy pozícióba).

Termelési tényezők:

„Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban”.„Orcád verítékével egyed a te kenyeredet”.

- munka (élő, holt)- föld (manapság már nem számolnak ezzel, mint külön tényezővel)- tőke

A csökkenő hozam elve és a földjáradék Ricardo szerint:- ha egy közösség megelégszik csak a legjobb földek használatával, akkor senkinek sem jár plusz járadék

(ugyanannyi munka elvégzése)- ha több földre van szükségük rosszabb földek igénybe vétele több munkával lehet csak ugyanazt a hozamot

elérni, mint a jobb földeken a piacon ugyanolyan áron értékesítik az árukat a jobb és rosszabb földdel rendelkező termelők, MIÉRT? Mert azt senki nem tudja, hogy a jobb földdel rendelkező termelők kevesebb munkabefektetéssel dolgoztak = földjáradék.

- a járadékjellegű bevételek könnyen megtámadhatóak (technikai újítások)- hosszú időn keresztül fennállnak

Ricardo elemzésében a földek művelését a jobb földekkel kezdik, s csak szükség esetén térnek át a rosszabb földek művelésére. Mi történik, ha a földek termékenységét befolyásolni kívánják? Thünen válasza:

- a termelékenység, a föld termékenysége függ egyrészt egy konstans tényezőtől (h), illetve a munka tőkeellátottságától (q)

- pl. mennyi búza terem egységnyi munkaerő által illetve milyen a munka tőkeellátottsága p=hqn

- p=Q/L Q: kibocsátás, L: munkaerő, p: termelékenység- q=C/L C: tőke, L: munkaerő, q: munka tőkeellátottsága - h: föld termékenységét, munka termelékenységét kifejező együttható- n: munka tőkeellátottságának hatása

Azaz, Thünen összefüggést keresett a munka termelékenysége és a munka tőkeellátottsága között (TERMELÉSI FÜGGVÉNY). Az „n” kitevő az összefüggés mértékét fejezi ki.

A függvényben n, illetve 1-n a kibocsátás tényezőrugalmasságát fejezi ki. A rugalmasság a változásnak a mértékét fejezi ki. Pl. a keresletnek vagy kínálatnak az árrugalmassága ha az árat egy egységnyivel megváltoztatom, az hogyan fogja befolyásolni a keresletet.Ha egy tényezőt megváltoztatunk, akkor az hat a többi tényezőre is (a kibocsátásra is hat, de nem azonos mértékben) változás. (pl. n=0,4 esetén: ha delta C=1%, akkor delta Q=0,4%) Mivel n+1-n=1, az üzemméret hozadéka állandó (ha delta C=1% és delta L=1%, akkor delta Q=1% egy egységnyi a változás).

Érték és haszon: A közgazdaságtan nagy rendszerei

- nem csak a hozadék csökken, hanem a hasznosság is (Ricardo elméletének megfordítása)- határhasznosság: az adott tényező (pl. folyadék) változása (+,- hasznosság), az utolsó hozzáadott

mennyiség/tényező hasznossága - őszhasznosság

Adam Smith:„A társadalom évi jövedelme mindig pontosan annyi, mint tevékenysége egész esztendei termelésének csereértéke, vagy szabatosabban, ez nem más, mint maga a csereérték”.

- mindenki dolgozik, de fontos, hogy ez a munka, olyan munka legyen, amely kívánatos munka, amely mások munkájával elcserélhető

„Minden nemzet évi munkája az az alap, amelyből eredetileg az egy éven át felmerülő életszükségleteket és kényelmi igényeket kielégítik és pedig mindenkor vagy ennek a munkának közvetlen termékeivel, vagy azzal, ami ezekért más nemzetektől megszerezhető”.

Malthus: Mik alkotják a cserének a tárgyait? Anyagi javak ~ olyan javak, amelyek felhalmozhatóak

- Produktív/improduktív tevékenységek megkülönböztetése (Smith)

Elsőfajú szoláris rezsim:Tizenkétezer évvel ezelőtt, olyan időjárási viszonyok alakultak ki, amelyek közepette az egy-egy év alatt a földet elérő napsugárzást hasznosítva anyagi fölhalmozást valósíthattak meg (neolitikus forradalom felhalmozási folyamatot indít el)

Napsugárzás:- A Napból kisugárzott energia két milliárdod része éri el az atmoszférát. - A légkörig érkező energiamennyiség kb. 35%-a közvetlenül visszaverődik.- További kb. 17%-a elnyelődik a légkörben és onnan sugárzódik vissza.- A Föld felszínére eljut 43% , 33% a tengerekben nyelődik el, a szárazföldekre 15%-a jut.- A szárazföldek felszínéről is azonnal visszaverődik kb. 6%. Hótakaró vagy homokfelszín – magas a visszaverődés

aránya, termőtalaj és a növénytakaró – alacsonyabb a visszaverődés aránya.- A szárazföldre jutó napsugárzás kb. 20%-a párolgás (víz körforgása)- Növények fotoszintézise: a Földre érkező napenergia 0,34%-a. Ennek a mennyiségnek is csak egyharmadát

halmozzák fel, építik be. Az összes többi energiamennyiség visszasugárzódik a világűrbe.

Másodfajú szoláris rezsim:Egy-ez évben nem az adott év fotoszintézise, hanem a fosszilis tüzelőanyagokban fölhalmozott évmillióké jelenti az emberi gazdálkodás és műszaki fejlődés elméleti korlátját. Az emberiség ettől kezdve fokozatosan beszabadul a földtörténeti korok kincseskamrájába.

Szénfélék: tőzeg lignit barnaszén feketeszén antracit (kialakulásuk rengeteg időt vesz igénybe).

A fosszilis energia felhasználásnak föltételei:Mire kell a szén?Mi kell a szén kitermeléséhez?Az újdonság:

- vaskazánt szénnel fűteni és ennek segítségével tengelyt forgatni (lapátkerekes gőzhajó, gőzmozdony)A középkor technikai forradalma (új technikai eszközök) plusz új erőforrás (fosszilis energia).

Jelentősége: Kb. 400 millió évre elegendő fosszilis energia áll rendelkezésünkre 200 millió évnyi tüzelőanyagot már elhasználtunk. Évente 1 millió napsugárzás használata. Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.11.15.

- növekvő üzemméret-hozadék (ábra)

A növekvő hozadék okai:- Chandler: Vasút, technológia, nagyvállalat. Amikor az amerikai vasúthálózat kiépült, akkor kialakult egy új

üzemvezetési módszer, amelynek az a lényege, hogy a tulajdonosok és a tulajdonosokat képviselő igazgatóság egyre kisebb rálátással rendelkezett az ügyek tekintetében vasúttársasági apparátus szűkebb csoport vezérigazgató (ő tartja kézben az ügyeket). Később más vállalatok is átvették ezt az üzemszerveződési formát. Az üzem működése egyrészt egyre nagyobb léptékű lett, másrészt pedig sablonosabb is mivel egyre inkább szerepet játszottak ezeknek a nagyvállalatok életében a gépek. A nagyüzemi technológia nem tudott elterjedni mindenütt (előfeltétele a nagyüzemi gépek létrehozása). A 19. században lezajló folyamatoknak köszönhetően ezek megteremtődnek pl. darabolás (fűrészgépek fakivágás, a sajtó szempontjából is jelentős), malomipar, szeszgyártás, kőolajlepárlás (desztillációs folyamat) ezek a folyamatok további homogenizálódást indítanak el pl. gépek kenőanyaga, üzemanyaga egységes lett. Ezen folyamatok óriási piac ellátását tették lehetővé. Kölcsönhatás: egyre nagyobb gépek egyre nagyobb gyárak egyre nagyobb piacok ellátása. A termelés és az értékesítés egy vállalaton belül bonyolódik le (az értékesítést is ellenőrzésük alatt tartják.

- Krugman: Agglomeráció. Krugman azt hangsúlyozza, hogy a különböző termelő egységek igyekeznek majd egymás mellé települni. Okai: egyre kevesebb ilyen üzemre van szükség, munkaerőből is egyre kevesebbre van szükség – gépesítettség miatt. A szakképzett munkaerő nem mindegy, hogy hol helyezkedik el. A gépesített tevékenységek egységesülnek. A hivatali munkát Amerikában kezdik el gépesíteni (nyilvántartás, könyvelés).

A közgazdaságtan nagy rendszerei (más felosztás is elképzelhető):- klasszikus

- neoklasszikus- osztrák iskola

1. Klasszikus (angolszász):- Természetes egyensúlyelméleten alapul (Newton).- Alapkérdés: miként oszlik meg a megtermelt érték, mint jövedelem a közösség/társadalom tagjai között?- Tézis: Az értéket meg kell teremteni, a társadalom számára az érték mércéje saját áldozatának nagysága.- Munkaértékelmélet: A társadalomnak az áll rendelkezésére, amit 1 éve alatt előállít (Smith-i elmélet). Ipari

termelés során ez megváltozik szubjektív – objektív érték egymástól való elválása. - A munka és a munka által termelt csereérték jelöli ki az egyensúly helyét.

2. Neoklasszikus elmélet (német):- Létezhet általános egyensúly. - A kérdés megváltozik számára: Hol alakul ki az egyensúly? Miként határozódnak meg az árak, minként a

kibocsátás?- Tézis: A jószág értékét az egyén számára annak szűkössége jelneti. A hasznosság mértéke nem állandó. Egy

készlet értékét határhaszna mutatja. Nem a termelést helyezik előtérbe, hanem a hozzáférésnek a szűkösségét. Azt mondják, hogy a közgazdaságtan ott kezdődik, ahol megjelenik a szűkösség jelensége. A gazdálkodásnak csak akkor van értelme, ha a dolgok szűkösen állnak rendelkezésünkre a szűkösség döntésre kényszerít, hogy pl. mit részesítünk előnybe, helyettesítés. A hasznosság mértéke nem állandó. Ez a szemlélet változtatásokban gondolkodik határhaszon elmélet.

- Racionális preferenciák, racionális várakozások. Racionális várakozás: az emberek nem csak a mában élnek. A vezérlő erők között szerepel a jövő is gondolnak a jövőre is.

3. Osztrák iskola:- Egyéni döntések modellszerű vizsgálata. Abból indul ki, hogy az egyensúly az egyének között van. Az egyensúly

egy-egy elemi szerződést képvisel.- A módszertani individualizmus és a módszertani szubjektivizmus jellemzi. - Szerződés elve: ha két fél megállapodik, akkor föl kell tételeznünk, hogy mindketten arra számítanak, hogy nyerni

fognak a megállapodással. Az egyéni szerződésekből sablonos szerződések, majd az intézmények fognak kialakulni.

- Heterogónia: „ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz”, „a pokol tornáca jó szándékkal van kikövezve” 1) nem ismerjük az egyének szándékait, 2) különbség van a szándék és az eredmény között (a körülmények megváltozása is közrejátszhat ebben)

- Az idő – bizonytalanság (nem szándékolt következmények)

Láthatatlan és a látható kéz (Piac – vállalat – üzem):Vásár vagy piac – Az intézményi megközelítés:

Adam Smith: Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól <1776>. Budapest 2 ^ 1940.IV. Könyv. A közgazdaságtan rendszerei. II. Fejezet: Az otthon is termelhető javak idegen országokból való behozatalának korlátozása.

- Ebben az időszakban elterjedt nézet a merkantilizmus (cél: külkereskedelmi többlet elérése, több fizető eszköz bejövetele, mint kimenetele). Smith azzal foglalkozik, hogy ez hogyan lehetséges vagy hogyan nem lehetséges?

- Smith kérdésfelvetése: mesterségesen befolyásolható-e a külkereskedelmi többlet? Szerinte NEM. - Az otthon a középpont. A megkeresett tőkét legszívesebben hazaviszik az emberek- Láthatatlan kéz: Az emberek miközben nem határozzák meg az általuk elérendő célt, mégis valamiért egy cél

felé orientálódnak egy láthatatlan kéz vezérli őket.

A láthatatlan kéz:- Adam Smith (1723-1790)- Az erkölcsi érzelmek elmélete (1750)- 4. rész

A VÁLLALATA szerződés ára:

R. Coase: „Hogy végrehajthassunk egy piaci tranzakciót, szükség van arra, hogy kiderítsük, kivel is akarunk kapcsolatba lépni, hogy az emberek tudomására hozzuk, bizonyos feltételek mellett üzletet szeretnének velük kötni, hogy tárgyaljunk,

amíg el nem jutunk a végső alkuig, hogy lefektessük a szerződést, hogy ellenőrizzük, vajon a másik fél betartja-e a szerződben megállapított kötelezettségeit, …”

- Mindaz, amit így teszünk megállapodás: KÖLTSÉGGEL jár (erő, energia, szellemi, anyagi ráfordítás) tranzakció költség

- Ex ante és ex post tranzakciós költségek: ex ante: pl. tárgyalás, ex post: szerződés korrigálása, szerződések kezelésének költsége

Stigler: „ha a tranzakciós költségek nullával lennének egyenlők, a világ majdnem olyan furcsa lenne, mint a fizikai világ súrlódás nélkül. A monopóliumoknak azért fizetnének, hogy viselkedjenek úgy, mintha lenne verseny, és biztosítótársaságok egyáltalán nem léteznének.”

Coase- vállalat: jogok párosítása hosszútávú keresztszerződések által- vállalatok akkor jönnek létre, amikor az erőforrások kihelyezését (allokációját) és koordinációját szolgáló

ügyletek (tranzakciók) költsége jóval kisebb a vezénylés, mint az árjáték módszerével

A szerződés:- jogképesség tekintetében egyenlő felek közötti- kölcsönös- ígéretet tartalmazó- akaratot nyilvánító- egybehangzó- megállapodás

Vitatétel: A normális gazdasági rendszer magától működikAz ellentmondó tény: a munkás nem magától vált helyet, hanem utasítják ráA cél: megmagyarázni

- A) miért van vállalat egyáltalán?- B) miért és meddig növekszik a vállalat?

Okok: - bizonytalanság (Knight) - Scope (tevékenységi kör) (Thünen alapján)

Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.11.22.

Antropológia és történelem

Robert Darnton: o Amerikai történész. o Újságíró környezetben nőtt fel. A valóság iránti érzékenysége már korán kialakult. Később a New York Times-nál

bűnügyi tudósítóként dolgozott. Pozitivista hagyomány követője volt {fontos a pontosság, precizitás}. o Princeton, Oxford egyetemén tanított. o Az egyik legtermékenyebb történész. Munkássága vitatott. o Az 1980-as évek elején ő kezdett el olyan műveket publikálni, amelyek az antropológiára támaszkodtak. o Témái: - A felvilágosodás eszméje a népi reprezentációban, - A 18. századi Franciaország kultúrtörténete

{A nagy macskamészárlás és más epizódok – Miért okozott örömet az inasoknak a macskamészárlás? Válasz: a mester/mesterné – inasok viszonya megváltozott. Úgy érezték az inasok, hogy a macskák jobb elbánásban részsülnek, mint ők maguk. A macskák a nyomorúságot szimbolizálták. Bosszújuk a mészárlásban realizálódott .}. – 18. századi francia pornográfiai irodalom {Darnton szerint ezek az olvasmányok nagy szerepet játszottak a francia forradalom kirobbanásában. Az ilyen típusú művek olyan térbe vitték be az olvasót, ahová amúgy azok nem nyertek volna betekintést– papok, arisztokraták, uralkodók hálószobatitkai. Üzenete: képmutatás, a nemiséghez való torz viszony. Következmény: A hatalom nevetségessé válása}.

o Darnton úgy viszonyult a 18. századi Franciaországhoz, mint egy idegen törzshöz. Ebben az időszakban az emberek bizonytalanságban éltek. Soha semmivel nem lehetett kalkulálni. A társadalom 90-95%-a állandó munkával töltötte az idejét. Nem lehetett kikapcsolódni. Az élet örömei szórványosak voltak.

o Darnton szerint azokat a lyukakat kell megtalálni a kultúrában, amelyeken keresztül vizsgálódni lehet.

o Lúdanyó meséi c. tanulmány o M. Montaigne

Mikrotörténelem:o Olaszországból indult el Quadrini Storici folyóirat. Célja: új szemlélet meghonosítása, elterjesztése, az egyén

középpontba helyezése, majd annak valamilyen magyarázati keretbe ültetése így többet tudunk meg az adott korszakról, általánosítás vonható le belőle, kifejezetten élvezetes, lendületes irodalmi stílus jellemzi a mikrotörténetírást.

o Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. A 16. századi molnárok világképét tárja elénk {Menocchio}. o Annales folyóirat (1929): 1956 után Fernand Braudel lett a folyóirat vezetője célja: a francia iskola

nemzetközileg való elismertetése volt. Olaszország ebből a folyamatból kimaradt. Emiatt egy új folyóirat alapításába kezdett.

o Menocchio története: - intellektuálisan erőszakos ember volt, - intenzív olvasást gyakorolt (8 könyvet olvasott el egész életében), - alternatív teremtéstörténet felállítása. Menocchio inkvizítorok.

o Ginzburg kérdése: Mit próbált meg reprezentálni Menocchio? o Következtetés: A 16. századi parasztok nem voltak egyformák gondolkodásuk eltérő volt. o 1982/83: Ginzburg posztmodern történész közötti vitao A nagy paradigmákból való kiábrándulás – 20. század közepe {nagy paradigmák pl.: marxizmus, kvantitatív

történetírás, politikatörténet} válság új megközelítések keresése, ilyen volt pl. a mikrotörténelem.

Natalie Zemon Davis: o Amerikai történész. o Fő műve: Martin Geer visszatérése o Kérdések: - Mit jelentett a szabadság egy 17. századi átlagembernek? Az élet formálása abszolút lehetséges volt.

A falu mikrovilágát próbálja meg visszaadni Natalie Zemon Davis. Pl. Bertrand hozományának feltérképezése – más forrásokat használ fel, ezek alapján állít fel egy hipotézist.

o Többféle megközelítést mutat be: 2 férfi, 1 asszony

Gazdaság- és társadalomtörténtet történészek számára2011.11.29.

Egy társadalom nem tud:- vallás- jogi élet- illetve rítusok nélkül létezni.

Antropológia:- antroposz+logosz=ember+tudás az emberről való tudás- az emberrel kapcsolatos kérdések iránt érdeklődik- két ágát szokás megkülönböztetni: 1) fizikai, biológiai antropológia, 2) kulturális antropológia - a 19. század előtt az antropológia, mint tudomány nem létezett- szaktudományként a 19. században jelenik meg az első antropológusok alapvetően orvosok, boncoló orvosok,

törvényszéki orvosok voltak – vizsgálódásuk alapvetően az emberi test felépítésére irányult- fajelmélet – 19. század eleje- J. Morton: amerikai orvos, több szász indián koponyát gyűjtött össze és különböző vizsgálatokat, méréseket

végzett rajtuk eredménye szerint az indiánok fejletlenebb fajhoz tartoznak- a koponya alapján próbálták összehasonlítani a különféle embertípusokat, ez jelentette a vizsgálódás alapját - prekoncepció: azt kellett bizonyítani, hogy a fehérek állnak a társadalmi/biológiai hierarchia csúcsán- Paul Broca (1824-1880): - ő szervezte az első embertani konferenciákat, - az európai nemzetek

összehasonlítására átültették az előbb említett vizsgálódási módszert európai hierarchia kialakítására törekedtek

- Török Aurél (1842-1912): - részt vett embertani konferenciákon felismerte, hogy a magyarok rendkívül rossz besorolást kaptak magyar antropológia kismértékű fellendülése

- A 20. század elején felmerült, hogy a törvénykezésbe is be kellene emelni ezt a fajta vizsgálódási módszert kiterjesztették ezt az elméletet a különböző társadalmi csoportokra is bűnözők kiszűrése érdekében

- Stephen Jay Gould: - magyar származású, Amerikában élő antropológus, - fő műve: Az elméricskélt ember, - félő, hogy a biológiai méricskélések újra a diszkrimináció eszközévé válhatnak, ezért fontosnak tartotta, hogy az emberek megismerkedjenek ezzel a módszerrel

Kulturális antropológia:- előzménye: Az ókorra megy vissza Hérodotosz leírásai a görögökről, Tacitus – megpróbálja a germánok

szokásait, jellemzőit és hagyományait lejegyezni- az ókori történetírók megpróbálják az idegen kultúrák szokásait, hagyományait feljegyezni- nagyon kevés figyelmet szentelnek a társadalomnak, az embernek – hiszen abból a meggyőződésből indultak ki,

hogy a királyok felelősek a társadalom jólétéért, ők pedig hatalmukat Istentől kapták a társadalom függvénye volt valamilyen Isteni akartnak

- a felvilágosodás megkérdőjelezi ezt az egyfajta eleveelrendelést a társadalmak felelősek a saját „sorsukért”- Rousseau: elve a társadalomról – kooperációs, izolációs elve: - ez az alapja a társadalom jól működésének, az

egyének kölcsönös segítségnyújtása, együttműködése, - a társadalom nem egy természeti képződmény, hanem olyan erők összessége, amelyek akkor keletkeznek, mikor az emberek szövetségre lépnek valamilyen célból

- August Comte: - a pozitivista tudomány megteremtőjeként ismert, a szociológia atyjának tartják, abból a feltételezésből indul ki, hogy az ember társas lény az emberi társadalom véleménye szerint az emberi testhez hasonlítható minden egyén valamilyen fontos funkciót tölt be, a feladat pedig az, hogy meg kell találnia a helyét ebben az egészben, hiszen ezekből a kis részekből épül fel az egész az egyén nem csak individuumként érdekes, hanem mint a társadalom részeként is fontos

- Émile Durkheim: óriási hatással volt a szociológiára, antropológiára ill. történettudományra, a tudományszervezés területén is jeleskedett, műve: A vallási élet elemi formái (1912) – az egyik legnagyobb hatású, valaha írt társadalomtudományi munka, - szerinte a vallás fejlődési fokozatokon, stádiumokon megy keresztül: legfejletlenebb - kezdeti stádium - a legfejlettebb - a 19. századi európai keresztény vallások

- individuális vallás nem létezik, maximum csak vallásgyakorlat, de legtöbbször kollektív, közösségi tevékenységről van szó

- a vallás kényszerítő erővel bír – az ateizmus felbukkanása előtt a vallás kötelező érvényű volt, pl. a 16. században nem létezett az ateizmus – nem létezett a hitetlenség

- Durkheim a vallást mindig összehasonlítja egyéb más társadalmi jelenségekkel - Miért jelenik meg a vallás az egyes népcsoportoknál, milyen funkciót tölt be? – fő kérdés- az egyén beleszületik, generációkon átívelő - időtlen, hagyományokra épül – rítusokra, kötelezőérvényű, általános

– mindenki részt vesz benne valamilyen módon, mindenki számára azonos - Durkheim úgy gondolja, hogy nincsenek primitív vallások azért nem alacsonyabb rendű az egyik vallás a

másiknál, mert minden vallás a különböző közösségekben azonos szerpet tölt be- Bevezet egy új módszert tipikus példa módszere: hogyan viselkedik a vallás házasság, születés, halál stb…

esetén – és ezek alapján próbálja meg a különböző társadalmakat összehasonlítani- megnézte, hogy az egyes társadalmakban mi számít szentnek és mi profánnak – mi az amit megenged egy vallás

és mi az amit tilt- azt is megvizsgálta, hogy az egyén illetve a közösség hogyan viszonyul a valláshoz- mi számít mágiának, mi vallásnak- azonosságokat, különbségeket keresett és ezek alapján próbálta meg az összehasonlítást elvégezni - a kezdeti fázist az ausztrál népek totemmisztikus vallásában ismerte fel totemizmus- módszertani újítása az összehasonlításban és a típusok keresésében rejlett- az összehasonlítás nagyon kétséges (mit mivel hasonlítunk össze) a módszer elleni felvetések - Hogyan tudják fenntartani a különböző népek a hitüket a sorozatos csapások ellenére is?

Marc Bloch:- műve: A gyógyító királyok (1924) – miért éppen Franciaország és Anglia? miért marad fenn ilyen sokáig az a

hit, hogy a királyok érintése gyógyító hatású? Összehasonlító módszerhez nyúl (Anglia, Franciaország)- nem alkalmaz klasszikus periodizációt, nem egy időintervallumot, periódust választ ki, hanem egy problémát

problémaközpontú történetírás- hosszú távú vizsgálódás- a mentalitástörténet megalapozása - ez az első történeti antropológiai munka, amely a vallásról szól- ez mű alapozza meg az Annales iskolát- az Annales szakít a 19. századi, rankei szemlélettel (tényközpontú történetírás)- az Annales sokkal inkább a gazdaságra, társadalomra koncentrál, kevésbé a politikatörténetre

Lucien Febvre:- 1942: egy korábbi irodalomtörténeti munkára reagál – A hitetlenség problémája a 16. században: Rablé vallása- össztársadalomtudományi műveltségre tesznek szert (Bloch-kal együtt)- filológiai módszereket alkalmaz- kérdés: elképzelhető-e, hogy Rablé ateista volt? - filológiai alapon bizonyítja, hogy az ateizmus, mint terminus nem létezett a korban - Febvre szerint Rablé nem volt ateista, a népi-vallási kultúra követője volt

- időkoncepció: a 16. században az időt, megélt időként fogták fel, ciklikus időfelfogás (mezőgazdasági munka), 1 miatyánk – az idő múlását vallási alapon mérik

Carlo Ginzburg:- 1966 – - azt fedezi fel, hogy a nép körében él egy hit, amiben a boszorkány nem csak egy ártó egyén, hanem vele szemben

áll egy ún. jó boszorkány (táltos – magyar példa)- a népi boszorkányhitnek a megjelenése (ártó, használó erő)- hogyan hat egymásra a két erő? – fő kérdés- népi és egyházi boszorkányhit különböztethető meg- hiedelemvilág vizsgálata

Keith Thomas:- 1971: A vallás és a mágia hanyatlása – Tanulmányok a 16/17. századi népi hiedelmekről

Evans-Pritchard:- Boszorkányság és mágia az azandé körében (1937)- Dél-Szudán – ázánde törzs hiedelemvilágának vizsgálata - hogyan jelenik meg nálunk a boszorkányhit- a hétköznapi események történéseibe pozitív/negatív erőket láttak bele

Gazdaság- és társadalomtörténet történészek számára2011.12.06.

Történelem és pszichológia

Mi a köze a pszichológiának a történettudományhoz?- a pszichológia a jelennek foglalkozik

Historizmus:- individualitás- indukció- intencionalitás (az „irányultság” vizsgálatához kell az EMPÁTIA – itt csatalakozhat be a pszichológia a

történettudományba)

Münsterberg (1898): Pszichológia és történelem- a pszichológia a jelenségeivel, mint tárgyakkal foglalkozik, oksági magyarázatokra törekszik, a történelem az

akarati cselekvések megértésére törekszik (Szókratész példája – méregivás: ezt történeti és pszichológiai szempontból is lehet vizsgálni)

Hunyady György (1998): „Nem várható tehát, hogy a történészek alakítsák ki és alkalmazzák a történeti pszichológiát.”- a különleges, az irracionális megértéséhez használják a történészek magát a pszichológiát

„Meggyőződése ellenére írta a Rajk-ellenes cikket? Kényszerből hazudott? Ezekre a kérdésekre nehéz egyértelműen felelni. A moralista Déry talán ekkor került először komolyan szembe a hithű párttag Déryvel, de még csak az érzékek s nem az értelem szintjén. Zsigereiben érezhette az erkölcsi normáit, fenyegető veszélyt, hittől elkábított tudata azonban még a szólamokat visszhangozta.” (1996)

„A miniszterelnök öngyilkosságának mélyén nemcsak politikai, hanem erkölcsi és lelki mozzanatokat kell keresnünk. {…} Saját lelki problémái miatt még kétségbe ejtőbbnek látta helyzetét. Sokszor beszélt mások előtt öngyilkosságról…

Probléma:- pszichológia naiv használata- ez a legtöbb esetben a pszichoanalitikus kategóriák használatát jelenti- „mindenki magából indul ki”- Állandó-e az emberiség pszichés struktúrája?- Botond Ágnes szerint ez a fő kérdése a pszichohistóriának is – nincs rá válasz

Miben segíthet a pszichológia?- tudatosabbá teszi az átvételt- az „empátiát” tudományos alapokra helyezi

Pszichohistória:- pszichoanalízis történeti korszakokra való alkalmazása

Miért a pszichoanalízist használják a történettudományban?- divatos, népszerű (Mazlsih szerint megváltoznak az önéletírások –az önéletírók tudatosan figyelnek például: a

gyerekkori traumákra, elfojtásokra direkt elrejtik)- szemben más pszichológiai elméletekkel fontos az időbeliség- egyszerűnek tűnik – séma használata - segít megérteni az irracionálist- emlékezés

Dilemmák a pszichoanalízis történettudományi használatakor:- egy adott történeti szituáció terméke- mivel alapvetően terápia, így felmerülhet annak a veszélye, hogy társadalomelméletként a patologikus jellege

túlhangsúlyozásra kerül- a pszichoanalitikus helyzet dialógus (szemben a történeti kutatással) más viszony

Lackó Mihály: Széchenyi elájul. Pszichotörténeti tanulmányok, 2001- történettudományi magyarázatokban próbálta meg a pszichológiát alkalmazni- „A hiba a szövegek reflektálatlan kezelésében rejlik” (forráskritika hiánya) – E.H. Erikson: A fiatal Luther c.

művén keresztül következtet erre Lackó

Lackó Mihály: Halál Párizsban. Grünvwald Béla történész művei és betegségei, 1986:- betegség, mint az életpálya kríziseinek jelzője- a panaszoknak nincs organikus alapja és időbeli kapcsolatban álltak közéleti eseményekkel- a betegségből és aktuális élethelyzetből következtet a lelkiállapotra- a lelki alapkonfliktus (neurózis) jelentkezik különböző testi tünetek formájában- családi háttérből fakadó labilitás (igazolnia kell a magyarság és rátermettség)

Miben segít a pszichológia?- irracionalitás megértése- teljes személyiség vizsgálata: a magánélet és a nyilvános szereplés összefügg, kölcsönhatásban van egymással- ellenőrzött használat: a fogalmak tudatos használata- gyermekkor fontossága: a gyermekkori traumák meghatározzák a felnőtt gondolkodást és a lelki fejlődést

A múlt észlelése:- Utólagos előrelátás, visszafelé gondolkodás? – Baruch Fischhoff, 1975- Kísérlet 1: történelmi szöveg öt különböző végződéssel (nyitott - nem mondták el a végeredményt, A nyer, B

nyer, döntetlen, békeszerződéssel és a nélkül)- feladat értékeljék a 4 lehetséges kimenetel valószínűségét- Eredmény: az utólagosan előrelátó személyek következetesen valószínűbbnek látták az általuk ismert kimenetelt,

mint ahogy ugyanazt az előretekintő csoportba tartozók észlelték- Lopakodó determinizmus: relatíve elkerülhetetlen, az aminek bekövetkeztéről tudomást szerzünk. Amikor

visszatekintünk a bekövetkezett dologra, az ezt eredményező dolgokra nagyobb hangsúlyt fektetünk, mint a nem ezt eredményezőkre.

- Kísérlet 2: Ugyanazok a szövegek, kérés, hogy próbáljanak eltekinteni attól, hogy ismerik a végkifejletet. - Eredmény: úgy vélték látták volna az állítólagos végkifejlet elkerülhetetlenségét, azaz nem tudták egy tudatlanabb

állapotba beleélni magukat!- Nem tudták beleélni magukat végkifejletet nem ismerő személyek helyzetébe sem a kísérleti alanyok.- A következmények ismerete befolyásolta annak felidézését is, hogy a következmények bekövetkezte előtt

önmaguk mit vártak. - Probléma: a történészek elemzését befolyásolhatja az adott történelmi esemény eredményének ismerete

elhomályosíthat- Megoldás: a múltbéli bizonytalanság elfogadása, észlelési horizont

A történész és a pszichológia:- Probléma: a megértés (tudományos kutatás) nem csak intellektuális folyamat, hanem érzelmi cselekvés- a történész saját értékítéletei, befolyásolják a témaválasztását és megértési kísérleteit

- indulatáttétel: régi érzések, fantáziák tudattalan áthelyezése életünk korábbi fontos szereplőiről a terapeutára

- viszont-indulatáttétel: a terapeuta tudattalan reakciója az analizált személy áttételére- a történettudomány is dolgozik emberekkel - szorongás elhárítás, ami megzavarja az észlelési és értelmezési folyamatot

Megoldás:- folyamatos önreflexió - szupervízió: egy harmadik személy bevonása- dolgozni az a megtapasztalt érzelmi-indulati anyaggal

A pszichológia segítségnyújtásának területei:- biográfia

- történész pozíciója

- emlékezés problémája