lázár imre Öko-platonista jegyzetek a kegyelem reményében

14
2015. 07. 31. Ökotáj data:text/html;charset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2… 1/14 Baji Lázár Imre Ökoplatonista jegyzetek a kegyelem reményében A prognózis ijesztő: a jelen eszközeink által még visszafordíthatatlannak tekinthető klímaválság száz éven belül, azaz még unokáink és dédunokáink életében az emberiséget nem megtizedeli, hanem csak egy tizedének engedi meg a túlélést valahol Kanada, a sarkvidék és Skandinávia, Szibéria arktikus területein. Bálványozók végjátéka Egy új atlantiszi bukás küszöbén állunk. James Lovelock a lázas Földanya, Gaia kórtörténetében a kórokért, a légkör elszennyezéséért a szén és kőolaj alapú ipari társadalmat teszi felelőssé. Wolfgang Sachs Greening the North című munkájában rövid távon (2010re) a fosszilis energiafogyasztás 25 százalékos, 2050re 80–90 százalékos csökkentését, míg a széndioxidemiszszió 35, majd 2050re 90 százalékos csökkentését javasolta Németország számára a kikerülhetetlennek tartott ökogazdasági fordulat keretében azaz nem egy tizeddel, hanem a tizedére való csökkentést. Könyvét egy évtizeddel ezelőtt gyakorlati útmutatóként üdvözölte az ökológiailag tudatos közvélemény, így a ma közgazdászai immár nem mondhatják, hogy "nem tudtuk, mit cselekszünk". A lovelocki apokalipszis nyitánya éppúgy a jelen láthatárán sötétlik, mint a Meadows házaspár ökopróféciája új évezredünk húszas éveire. A Meadows szerzőpár időbeli és civilizációs határokon is túlra (Beyond the limits) kémlelő jóslata a válságot nem az ég "elszenesítésében", hanem a földi fosszilis források viszonylagos kimerülésében látja (még úgy is, hogy azok bőségével számol a Forresterszimuláció egzaktnak tekinthető számítógépes eszköztára). A források remélt bősége esetén is elkerülhetetlennek látszik a fosszilis energia szükséglet/kínálat egyensúlyának végzetes megroppanása a túlnépesedett, túliparosodott és iparosodásontúli földgolyónkon. Mindkét válságmodell az elmúlt két évszázad ipari hübriszének állítja ki a számlát. Ha az első Atlantisz a mágia áldozata lett, Bacon varázstalanított Új Atlantisza a haszonelvű ésszerűség hübriszének esett áldozatul, annak a racionalitásnak lett az áldozata, melynek jóhírét Horkheimer, Adorno és Ulrich Beck a huszadik század második felében érvénytelenítette. A hiba valójában a léptékben rejlik, mert végzetes léptéktévesztés, ha milliárdnyiél et évmilliók alatt elszenesedett és elfolyósodott maradványait pillanatok alatt égetjük el kozmetikushoz igyekezve, a csúcsforgalomban. De ugyanilyen léptéktévesztés, ha a kozmosz élettörténetében mikroidőtartamig uralkodó magfizikai eseményeket csatolunk be a napenergiával életrekeltett és éltetett életkörfolyamatokba, ami nemcsak akkor kétséges, ha Hiroshima vagy Csernobil az eredmény. Mire is élesítik ki ezek a szavak elménket? A tragédia színhelye az ég, a fekete arany elmocskolta atmoszféra, mely ekképp visszájára, az élők kárára fordítja a hajdan istenként, Apollóként, Samasként tisztelt nap tüzét. Üveg(szín)házi dráma, a fekete arany blaszfém színjátéka. A hermetikus tanítás megfordítása, ami lenn (a föld mélyében), az legyen fenn is, visszavonhatatlanul, avagy – a technika nyelvén – kivonhatatlanul. Legyen az angyal denevér, füstöld, pöfögd a halál végső formáját az égbe, ne hagyd a mélyben kegyeletben. Pedig az előző mondatokban Isten nevét recitáljuk az életrekeltett, éltetett, élet, élőszavakban. Él az Isten, mondja a hagyomány és az Él él az Éli, az Allah, az Elochim névalakokban is. És Jó az Isten, de vajon ki Jao, aki középen van, és akinek erejét Valentinus Krisztusa Erzsébetnek adja, hogy gyermeke, Keresztelő Szent János képes legyen a Megváltó útját elkészíteni

Upload: sas-vilmos

Post on 04-Sep-2015

223 views

Category:

Documents


2 download

DESCRIPTION

Esszé

TRANSCRIPT

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 1/14

    BajiLzrImre

    koplatonistajegyzetekakegyelemremnyben

    A prognzis ijeszt: a jelen eszkzeink ltal mgvisszafordthatatlannaktekinthetklmavlsgszzvenbell,azaz mg unokink s ddunokink letben az emberisgetnem megtizedeli, hanem csak egy tizednek engedi meg atllst valahol Kanada, a sarkvidk s Skandinvia, Szibriaarktikusterletein.

    Blvnyozkvgjtka

    Egy j atlantiszi buks kszbn llunk. James Lovelock a lzasFldanya,Gaiakrtrtnetbenakrokrt,a lgkrelszennyezsrtasznskolajalap iparitrsadalmatteszifelelss.

    Wolfgang SachsGreening the North cm munkjban rvid tvon (2010re) afosszilisenergiafogyaszts25szzalkos,2050re8090szzalkoscskkentst,mgaszndioxidemiszszi35,majd2050re90szzalkoscskkentstjavasoltaNmetorszgszmraakikerlhetetlennektartottkogazdasgifordulatkeretben azaz nem egy tizeddel, hanem a tizedre val cskkentst. Knyvt egyvtizeddel ezeltt gyakorlati tmutatknt dvzlte az kolgiailag tudatoskzvlemny, gyamakzgazdszai immrnemmondhatjk,hogy"nemtudtuk,mitcseleksznk".

    A lovelocki apokalipszis nyitnya ppgy a jelen lthatrn sttlik, mint aMeadows hzaspr koprfcija j vezrednk hszas veire. A Meadowsszerzpr idbeli s civilizcis hatrokon is tlra (Beyond the limits) kmleljslataavlsgotnemazg "elszenestsben",hanema fldi fosszilis forrsokviszonylagos kimerlsben ltja (mg gy is, hogy azok bsgvel szmol aForresterszimulci egzaktnak tekinthet szmtgpes eszkztra). A forrsokremlt bsge esetn is elkerlhetetlennek ltszik a fosszilis energiaszksglet/knlat egyenslynak vgzetes megroppansa a tlnpesedett,tliparosodott s iparosodsontli fldgolynkon.Mindkt vlsgmodell az elmltkt vszzad ipari hbrisznek lltja ki a szmlt. Ha az elsAtlantisz amgialdozata lett, Bacon varzstalantott j Atlantisza a haszonelv sszersghbrisznek esett ldozatul, annak a racionalitsnak lett az ldozata, melynekjhrt Horkheimer, Adorno s Ulrich Beck a huszadik szzad msodik felbenrvnytelentette.

    A hiba valjban a lptkben rejlik, mert vgzetes lptktveszts, hamillirdnyilet vmillik alatt elszenesedett s elfolysodott maradvnyaitpillanatok alatt getjk el kozmetikushoz igyekezve, a cscsforgalomban. Deugyanilyen lptktveszts, ha a kozmosz lettrtnetben mikroidtartamiguralkod magfizikai esemnyeket csatolunk be a napenergival letrekeltettsltetettletkrfolyamatokba, ami nemcsak akkor ktsges, ha Hiroshima vagyCsernobil az eredmny. Mire is lestik ki ezek a szavak elmnket? A tragdiasznhelyeazg, a feketearanyelmocskoltaatmoszfra,melyekkppvisszjra,az lk krra fordtja a hajdan istenknt, Apollknt, Samasknt tisztelt naptzt. veg(szn)hzi drma, a fekete arany blaszfm sznjtka. A hermetikustants megfordtsa, ami lenn (a fld mlyben), az legyen fenn is,visszavonhatatlanul, avagy a technika nyelvn kivonhatatlanul. Legyen azangyal denevr, fstld, pfgd a hall vgs formjt az gbe, ne hagyd amlyben kegyeletben. Pedig az elz mondatokban Isten nevt recitljukazletrekeltett,ltetett,let,lszavakban.laz Isten,mondjaahagyomnysazllazli,azAllah,azElochimnvalakokban is.sJaz Isten,devajonkiJao, aki kzpen van, s akinek erejt Valentinus Krisztusa Erzsbetnek adja,hogygyermeke,KeresztelSzentJnoskpeslegyenaMegvlttjtelkszteni

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 2/14

    s a bnbocsnat vizvel keresztelni. (Valentinus Kr. u. II. sz. 1989) MriadesapjnakJachimneveisaJistenhezkthet,hiszenJakim jelentse: Istenfelemel.(Varga2007)

    Pedig a ltnok Csontvry figyelmeztetett a szepessgi bnyk megnyitsaalkalmval,hogynemszabadahajdanilk testimaradvnyait,akszenetsvele mondjuk, a kolajat sem nyugvhelyrl elmozdtani. A ltomsos festltomsos trsadalomtuds is, amikor gy r stt tnus antilitnit (Csontvry1976):

    "Titkos trsulatok alakultak a szeszes italok prtolsra, az ember egszsgnekmegrontsra. Titkos trsulatok alakultak a dohnyzs meghonostsra, anagymrvhsevsfogyasztsra.

    Titkos trsulatokalakultaka tea,kv,pium,cocainsmorphium forgalmra,atelhetetlenkalmrokgazdagtsra.

    Dealakultaktitkostrsulatokazarany,gymnt,smindenrtklefoglalsrasakszn elpuszttsra. De alakultak trsulatok emberhs vsrlsra, az isteniteremtmnymeggyalzsra."

    MitismondPlatnahajdanvoltAtlantiszlakirl,mitvtettek,amiazakkorivilgrvnyt elvtette? Mit rtett Szolon s vele Platn a szaiszi pap szavain, mitjelentelveszteniazistenirszt,smirtvezetezAtlantiszbukshoz?AKritiszszvege eligazthat bennnket: "sok nemzedken t, amg az isten termszeteelgersvoltbennk,engedelmeskedtekatrvnynek,s jbartsgbanltekavelk rokon isteni vilggal". De az isteni rsz eltvozott, s legbecsesebbrtkeiket elvesztettk. Br ahogy Platn rja: "azok szemben persze, akikkptelenek az igazi, a boldogsg fel vezet letetmegltni, pp ekkor tntek alegszebbnek s legboldogabbnak, amikor mr telve voltak igazsgtalankapzsisggalshatalomvggyal".

    Azatlantiszi llekmitolgiaibuksaugyanabblatrvnysrtsbltmad,amiazjkor sajtja a kezdetektl: a blvnyozsbl. A blvnyozs lnyege, hogy azember imdata trgyul nem a Teremtt, hanem a teremtettet vlasztja. Ablvnyok kztt Herbert Schlossberg paradigmatikus munkjban rszletezettmdonotttallniatermszetet,apnzt,ahatalmat,azidentitst,atrtnelmet,a fejldst s/vagy haladst, a divatot, az zlst forml hressgeket, akiemelkedemberiteljestmnyeket,anagyembereket,aklnbztrsadalmispolitikai rendszereket, a trzset, a klnt, az osztlyt, a nemzetet, az egyhzat, avallst,atudomnyt.

    Lehet,hogyaprofnblvnyozsaaszakrlisblvnytalantsnakmellkhatsalenne? Elgondolkodtat, hogy pp a blvnyozs ellen legradiklisabban fellpprotestns gondolkods varzstalantja a termszetet, akaratlanul tvoltva el amaradk fket a termszet fltti uralomknyszer ell. A blvnyozs tilalma ahyerophnira nyitott lelki szemeinket is eltakarhatja, a numinozum irntirzkenysgknnyenelkrgesedik.Ahogyaz Isten ltssal, tapintssalsegybrzkelsselmegtapasztalhat jelenltt a dogmatika tabustotta, kiszortotta ls lettelen krnyezetnkbl, a sziklkbl, a ligetekbl azaz, ahogy kizrtuk aszakrlist a profnbl , a hit gyenglsvel feltartztathatatlanul megindult aprofn "szakralizldsa". Az Istenrl val misztikus tapasztalatot felvltotta afogalmimeggyzds,skzbenatemplomsagylekezetilethatkrnkvlivilgbanszrevtlenlprofnblvnyoksettenkedtekel.

    Atalentumokpldzatnakmetaforikuskapujn,aprotestnsethoszMaxWeberirtelmezsben az Istenflelem s az letviteli aszkzis mellett egy, az immrszellemtelentettvilggalszembenizsarnokiknyrtelensgismeggykeresedettatks dinasztik alapt atyinak felettes njben. Pedig az ipari ptrirkkkortrsa, a ltomsos klt, William Blake szemben az indusztria gigsziptmnye mr akkor mint a hatalmas Urizen (msik nevn a Stn), az rltracionalits, a cltalan hatalom istene jelent meg, akinek mrge nyomn azember"szmzi magt a fny, a hajnali pirkadat ell. Stt vilgban, szksotthonbanflsaljrklnyugalmatkeresve,denemtall."Azjkoremberneksorsa rokon a gnosztikusok Isteni fnyessget keres Sophijval, akit

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 3/14

    megtveszt Authadsz hamis fnye, s a dmonvilg martalkv lesz, hogyaztn az apostolok imival knyrgjn szabadulsrt. Mert ahogy Blakefigyelmeztet:"Azembernekszksge(sszndka)vanvalamilyenvallsra,shanemkvetiJzust,akkorkvetni fogjaaStnt,sflptiaStnzsinaggjt,a Vilg hercegnek nevezvn t, Istennek, s elpuszttvn azokat, akik istennevbennemaStntimdjk."(IdziRoszak1973)

    Anyugati trsadalomaszekularizcinaknevezett folyamatbanppenazokbanaszzadokban fordul el feltartztathatatlan knyszeressggel a Teremttl, amikoraflborulegetszennyeznikezdi.ATeremttl,aspiritulislttudattlelfordulkultramintlakozs,mvelsskultuszflfordulatbanakultuszformavilgtgyakran pp az ellenkezjvel tlttte meg. Az j szekulris crdk hirdetineklettjanemmentesaStnkultikustisztelettl,vagyazelszntsgyakorlatiasantikrisztianizmustl, gondoljunk csak Marxra vagy Nietzschre (lsd pl.Wurmbrand1986knyvt).

    A totalitarinus politikai szervezetek "szent knyvei", szervezeti gyakorlata,kultuszrendje, nnepkre, kommunijakommunikcija valjban az eklzsishagyomny durva blaszfmija, a szeretetszertartsok gylletszertartssvltsa. Nemcsak a sztlinizmus s ncizmus ad erre pldt, de osztozik benneminden olyan evilgias trsadalom s kultuszszervez gyakorlat, amely az letkzpontijelentsg,koherencitteremtprincpiumakntjellimegsajtvilgiaskzpontieszmnyt, rendezelvt:a termelst,a fogyasztst,ademokrcit,azletstlust. A nacionalizmusok, a marxistaleninista osztlytboly, az etnikusnszeretetteltltttvallsifundamentalizmusokmellettafogyasztitrsadalomiseffleblvnynagyzemkntmkdik.Az ilyenblvnyoz rendszera ltszlagosvlasztsi,vagyppellenllsiszabadsg jegybennemengedkiacsapdjbl,mert foglyul ejt a hamis antinmikdualizmusban. Nieburh ilyen hamisvlasztsokkntsoroljaelnkakapitalizmussa szocializmus, az individualizmus s akollektivizmus, vagy az etatizmus s aszabadelvsg libertarinus ellenttprjt. Deilyen hamis s megtveszt ellentt feszl aracionalizmus s az irracionalizmusok, akonzervativizmus s a liberalizmus, areakcionrius s radiklis, vagy az elitista saz egalitrinus politikai plusok kztt is.Ezekavlasztsokavzszintesskraszgezikgondolkodsunkat s problmamegolderfesztseinket, s pp blvnyozlogikjukkal fordtanak el bennnket amagassgtvlattl.Eltvoztatjkbellnkazisteni rszt. Az elistentelentett vilgban a trtnelem mr nem a teremtmvnek"olvasknyve",hanemmagaateremtseszemlletbenamegvltsszntere is a trtnelem intzmnyi krn bellre kerl. Ilyen, a trtnelmievolcis folyamatokat blvnyoz s normateremt doktrna lett a spencerievolci, a Felvilgosods progresszionizmusa, a marxizmus dialektikusmaterializmusa,vagyanyugatias "trsadalommrnksg" (socialengineering).Atrtnelemkultusz blvnyai kztt szerepelhet a korszak, a korszellem, a mltppgy, mint a jelen vagy a jv, a halads, vagy az intzmny, az osztly, atrend,azizmusok,azintellektulisdivatok.

    EnnekazjkorbanbredellenvallsteremtksztetsnekadjapldjtAugusteComte, a szociolgia tudomnynak egyik atyja. Nem az sz istennjnekkultuszaazegyetlenblaszfmszekulrisellenvalls.Comte is ilyenvallsalapt, a humanits vallst alkotta meg sajt katekizmussal, kalendriummal,humanista papsggal, imkkal. Evilgi vallsnak rszt kpezi a tervezetttrsadalmi rendszer. Comte humanista vallsnak kveti pozitivistakzssgeikben bevezetik a nagy emberek kultikus tisztelett. mmsmegltniKrisztustaSzentMrtonsSzentErzsbetsegtettekoldusban,smsistenteniaz elesettet, a szegnyt, vagy pp a npet, melynek nevben s krra annyimindentelkvetnekpolitikusai.Perszeazkolgiaivlsgbannemahumanizmusblaszfmijall a kzppontban, sokkal inkbbMammonkultuszasamgivalnemistvolirokonsgottarttechnonkny.Ktarcezredfordul,ahogyRoszak

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 4/14

    ltja: "Soha mg ennyi er, tuds, vakmerszsg,dinamizmus.Sohamgennyinagykaland az alkotsban. s ami a legrosszabb hogyazltalunkelksztettgenocidvgzetetisvalamifle promtheuszi ragyogs vezi." Azezred vgre az evilgi mennyorszgotprdikl technokratk a lt birtokba vtelt,kontrolljt szolgl ipari gpezetet a termszetfltti korltlan erszak eszkzv tettk. Afolykat megnyergel, visszafordt szndkok,a fld mlynek kiforgatsa mr nemcsak ahelyi trsadalmak meglopsv, de a jvnemzedkek kifosztsv alakult. Az aszkziseltnt, s a pnz kroml vallsa plza s mallkatedrlisaival, tszlibankautomatival, az id akadlyait eltvolt uzsoramgijval, az adsvtelszimbolikus szertartsaival, a szerencsejtk, a spekulci, a piltajtkok s azalig leplezetten szervezett tolvajlsok kzga(r)zdasga ltal a sebessget, aprgstszegezteszembeametafizika idtlennyugalmvalahogyarrlVirilio rszabatosan.Aszabadpiacotelfoglaltaahatalompnz,amegabytemoney,asemarany,semmunkaalappalnemrendelkezbinrisszmsorokmgikusvirtualitsa.Binswanger "alkmikusgazdasgnak"nevezieztavilgot,aholakorbban tiltottgazdasgimveletek rvn az ersebb elveszi a gyengbb javait, s nyeresgtnemosztjamegakifosztottal.Pedigevarzstalantott,szekularizltvilgmindennyerteseselktelezett rsztvevje is vesztes, hiszenletneks krnyezetneklegalbb hetvent szzalkval, ha nem a "teljessgvel", adzik annakremnye nlkl, hogy lemondott javaibl brki is rszeslne. Az evilgiasodsfolyamatban kiresednek a mesk, a mtoszok, a szent knyvek, az erdk, artek,aszent ligetek,akkertek,a tjtemplomok,azgsafld,deelssorbanmaga a llek, a szellemvesztett pszich, a neurojuiceban sz, neurofiziolgiaigubanccmagyarzottelme.Skzben,ahogyRoszak rja: "vgzetnk volt, hogydinamkkalskomputerekkel felptskazj Jeruzslemet,segymestersgeskrnyezetfoglyaiknteszmltnkfel".

    Hogy mit vesztnk ltnk spiritulis tartomnyainak amputlsval, azt amakrokozmoszsamikrokozmoszhagyomnybeli kpemutatjameg.ElvesztjkIstent kvl s bell, s elvesztjk az angyalok szfrjt, elnmtjuk, elfelejtjk,rvnytelentjk mindazt, ami a hagyomnyban az egyttltezs rnk vonatkozlegfontosabb tartomnya volt, s azt, ami emberi egyttltezsnk szmra amegoldkulcsot,aszeretettrvnytiskegyelemkntadtaajndkba.

    Vajon az kolgiai diskurzus trtnett ismerve, lehetsgese az egyn skrnyezeteklsbelsspirituliskiterjesztseazbrnlthatmdon?Leheteazegyttltezs krbe vonni a szellemvilgot, a Teremtt, s az emberi lelketszellemetkvlsbell?

    Aharagoszld"deepecology"befogadhatjaeaszellemidimenzikat?Azobjektvs termszettudomnyos biolgiai kolgia mg az kologizmustrsadalomtudomnyikiterjesztstsemfogadtaszvesen,idegenkntszemllveahumnkolgia, szocilkolgia diszciplnit is. Hogyan vrhatnnk el atudomnytl, hogy sajt paradigmahatrain kvl ll alapfeltevsrendszertfogadjon el?Ugyanakkor hogyanmondhatunk le a kegyelemrl s az irgalomrl,az jszvetsg kolgiai tekintetben is taln egyik legfontosabb krisztusimondatrl:"Nefljetek!"

    Vajon vane, lehetsgese "platni kolgia", mely segt feloldani a flelmet,melyet a kittalan klimatikus jslatok tmasztanak szli szvnkben. Milyenkonceptulis felelssge van a kopernikuszi fordulatnak planetris eszkatolginkalakulsban?

    Egyspirituliskoontolgiaeslyei

    A geocentrikus vilgkp valjban emberkzpont kozmolgia volt, br levltotteszme,deemberelvvilgkp,abentfoglaltsgltomsa.Ezredvgivisszatrsta Gaiakzpont vilgkpben dvzlheti az, aki sosem hitt a ktsg s aszemlytelensg statisztikai trvnyuralmban. A mtoszi jrakeresztelsben a

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 5/14

    tudomny bri szke eltt trhetmeg a kockzattrsadalom technokrata tkozlfia Fld desanyjhoz, s megbocst, szeret Atyjhoz. Ebben az utbbirtelemben rsunk egy platni kolgia kirajzolsra vllalkoz ksrlet,kofilozfiai, ontolgiai nyomozs, az ember krnyezet(ei)vel egyttrtelmezettazonostsra.A szndk a krnyezeti antropolgia s az kofilozfia ltelmletihatrvezetbenlthetfogalmitestet.Aszkebbtgabb,azanyagisaszellemikrnyezetvel egytt rtelmezett emberrl szerzett tudsunkegyszerre kolgiai(mert az egyttltezsrl s a bentfoglaltsgrl szl),sontolgiai (mert a ltezt s a ltet egytt akarja feltrni). Platni alkatt azkolginak mint egyttltezstannak s krnyezetrtelmezsnek spiritulis,transzcendens kiterjesztse adja, mely nem hajland kizrni rtelmezsitartomnybl a megtapasztalhat numinozumot, a megnyilvnultranszcendenst. gy az embernek amai emberkpnk anyagi hatrain tlmutatrtelmezsrlsazantropolgiaitekintetbenvettdiszciplinrishatrsrtsrlsemmondhatunk le. Segtenek mindebben az ember tudskrnyezett alkotmitolgik, hiedelmek, teolgik s emberkpek, s a testilelki tekintetbenmegtapasztalt numinozumrl szl szemlyes beszmolk, egyni s kzstapasztalatok.

    Az (kolgiai rtelemben is) vett tkozl fi pldzata a "j hr", a kegyelemlehetsgnek biztos tudatban, az Isten = szeretet teolgiai vilgkpletmeggyzdsbensztfesztiazkolgiaanyagelvrtelmezsi(seszkatolgiai)korltait.Avallsosvilgkpnemhatrolhatelazkolgiaigondolkodstl,mertbenne az Isten az emberre vonatkozik, s ontolgiai tekintetben az ember aTeremtvelegyttltez.Denemvonatkoztathatelazantropolgitlsem,mertvilgkpeemberarckozmolgia,aholazemberIstenarcmstviseli,smagaatermszet is a Teremt jelentseit hordoz, megszentelt jelvilg. Nem kivtelebbenazrtelmezsbenazanyagota szellemieredettel szembelltgnosztikuskozmolgia sem, amely a vilgban tapasztalt rossz miatt az anyagi vilgot egymsodlagosdemiurgoszi teremts termknek lttatja. Ittazkolgiaimozzanat:aszellemisazanyagireflexivitsnakkritikaipillanata,azanyagi lt fogsgbleszml szellemi breds (kolgiai) fordulata, mely a szemlyes kozmoszt atranszcendens tapasztalata fel megnyitva rendezi t. A feltmad emlkezetsegti a szemlyt a primordilis szellemi eredet fel fordulni, melyet egyesgnosztikusszerzkAntroposznakneveznek.

    Korunk nem kevsb radiklis anyagvallsa trajzolja az istenkpms arct, azevolcispszicholgiaa tllsi jtszmkalkuibl a fajonmaradt vonsokat, egyvakteremtds,evolcisszenvedstrtnetrovsrstkutatjaazemberen,sazembertakrnyezetn,majdvglezazemberkozmoszarcvvlik.

    A tudomny kozmolgija a kzvlekeds szerint isten nlkl val, deparadigmateremt mveli gyakran hvk, mint volt Newton, Einstein sHeisenberg is.Emberi,denemantropomorf igazsgaitazobjektivits,asokasgs megismtelhetsg statisztikai trvnyei mrik, tvol a szemlyestl. Amegrtett mechanikus trvny masinja zakatol a rzsakeresztes misztikusNewtonvgtelenben,amlyenhvDescartesalelketakettvlasztottszellemianyagi univerzumban a corpus pinelba menti ki, mg a radiklis materialistaHaeckelkologikusvilgkpevgletesmonizmusvaljraavgsEgyfelfordul,sLabatsztrbltudjuk,hogyazegyakkdul:istenu.

    A platni utat azrt vlaszthatjuk j szvvel metaforikus keretl, mert azkofilozfia legyen brmilyen haragoszld rnyalat nemmondhat le errl ahagyomnyrl, ha igazat adunk az kolgiai gondolkods egyik meghatrozfilozfusnak, Alfred North Whiteheadnek, aki szerint "az eurpai filozfia nemms,mintegysorPlatnhozfzttlbjegyzet".

    Azeredend ltez, azegszapreszkratikusok, gyParmenidsz ltelmleteszerint is egy s rszek nlkl val, mely azonban Platnnl kologizldik,rendszerszervvlik,stlpa folyamatok,adinamikusegyttltezsvilgba.Szkratszisaztamgtteslteztkerestetivelnkadolgoksokasgasvltozkpemgtt,amiesokasgegysge,evltozsokllandalapjalehet.

    Azonban Parmenidsz csak szembest bennnket az eredend ltez egszsgvel, de nem segt bennnket azegy s vltozatlan igazi ltez s a ltszat

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 6/14

    sokasgban s folytonos vltozsgban testet lt jelensgvilg egymsravonatkoztatsnak feltrsban. Ha szemlletes modern hasonlatot kellenekeresnnk, akkor taln a felszn s a mlymgttes kztt kapcsolatot teremtfraktlgeometria juthat esznkbe. Szmtgpes modellezssel kirajzolhatnaturalisztikus s vgtelen gazdagsg tjkpei, felhrajzolatai, s a mgttemeghzd bntan egyszer fggvnykpek viszonya sejteti az lland s avltozatos kztti kapcsolat rejtlynek termszett. Taln ilyena kabalisztikusgondolkodsmdszmraismersmdonlehetkapcsolatazidea,mintmkdszervez er, sminden ltez s trtn kztt.Mertmindennek van eszmje,melyek rendszert alkotva viszonyokban (rtelmezsnkben koviszonylatokban)llnakegymssal.Erendszercscsa,aJeszmje.Platnlegfbbvalsga,altsmegismerskzssforrsarokonsgotmutatamagyarhagyomnyTeremtkpvel, a Jisten fogalmval, ahol a jt, mint a nv rszv tett attribtumot,nagyonkomolyankellvennnk.

    Platn (ko)filozfijban a fldi dolgok tkletlensge protognosztikusmagyarzatbl fakad, mert a vltozatossg forrsa ppen a ltezs kettstermszete,aholadolgokcsakrszbenrszeslnekazeszmbl,rszbenazettlelvl anyagi princpiumbl. Ez a valsgkp az idebl szrmaztatott, mely adolgokban jelenval,samelybenadolgokmaguk is rszt vesznek.Platneztakettssget dialektikus drmv is teszi azzal, hogy az eszmt, az idet s adolgot magt elvlasztja. koviszonylatuk, egymsra vonatkozsuk dialektikjanlkl azonban ismeretelmlet sincsen. Az idek lte az egyestl azegyetemeshezval flemelkedssazegyetemestla rszleteshezval leszllsrvnlehetsges.

    Egondolatrendszersztfesztiamaikolgiaigondolkozsunkanyagelvkereteit,egyttalakeresztyneurpaivilgkpszmraprotognosztikus.Azideasavilg ilyen rtelemben a tisztn J s a rosszal is szennyezett Megvalsult hierarchijban a demiurgosz a szerep, mely az eszmk s a testek kzttmkdve kzvetti a kett kapcsolatt. Platnnl ezt a demiurgoszi szerepet egysajtos vilgllek jtssza. Ez a vilgllek rokon a gnosztikusok Sophijval, shatsa rvnyre jut az ltala teremtett Jaldabaoth s munklkod angyalainaktevkenysgben.Deflkaphatjaaz isafejt,akiazszvetsgi fordtsokkzlaz eredeti Kroli fordts teremtskpt ahol "Isten lelke tpllta vala avizeket"Platnkozmolgijravonatkoztatja.

    Platnnl ez a vilgllek ppgy testetlen s vltozatlan, mint a fltte lleredendeszme,deazzalszembentjrjavilgot,ssajtmozgsvalmozgatjaazt benne van a vilg trvnyes rendjnek s harmnijnak oka. Mint a vilgsszervoltnakalapja,kzvettiamegismerst.Platnelemtanaavilgtestta pitagoreusokhoz hasonlan ngy elembe foglalva kapcsolja az anyagot avilgllekhez. Ez a ngy elem a szellemi s az anyagi hatrn kpzelhet el. Ahozz kapcsold kpzetek helyet teremtenek szmukra az egykor spiritulisirnyzatok angyaltanban csakgy, mint posztmodern jelennktermszetgygyszainakelemmgusigyakorlatban.

    A platni kolgia a cloksg krdskrben tkzik az anyagelvgondolkodsmddal.Mertaholavilgazeredend logoszmvekntclszerotta cl magyarzza a vilgot, s az ok csak a cl ltestsnek fltteleit adja.Ebbenazkolgiai kozmosz isvisszanyerirtelmt, s tbbmrnemegyvakonbonyoldkolgiaidrmaavagytragdiasznpadalesz.

    De nem kell a platni m irnti kegyeletet magunkra erltetnnk ahhoz, hogy atranszcendens kolgiai helyt keressk. Ha az kolgia szmunkraegyttltezstan, egyben minden ltez klcsnhatsnak tudomnya is, akkornem hagyhatjuk vizsgldsunk krn kvl az anyagi vilg s a nem anyagiklcsnhatsnak krdst. A szakrlis szemiotika s kommunikci, amisztikustapasztalatok, a Szent megtapasztalsnak s a ritulismgikus jelensgekantropolgiai jelensgvilgnak krt. Egy tfog kolgia nem tekinthet el atranszcendens s az anyagi vilg viszonynak vizsglattl, lljon br mlykolgiai alapokon, vagy kzeledjen trgyhoz a kultratudomnyok relativizlnyitottsgval.Mgakkorsem,haazkolgiabiolgiaialapparadigmjaszmramrahumnkolgialtjogosultsgaiskrdsesvolt.DevajonahuszadikszzadMriajelensei,Fatima,Garabandal,Zeitun,MezdugorjesRuandautnellehet

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 7/14

    egyltalnvlasztaniazgifnyt, jelet, jelensts jelentsta flditl.A fatimai titkok1917benahuszadikszzadegyik legnagyobbkolgiaitekintetben is fenyeget, s tbbkevsbbeteljesedett humnkolgiai katasztrfjra: abolsevizmusra figyelmeztettek hromrstudatlan portugl kisgyermeket. A ruandaikeresztny ltnokok lttk a hullkkalszeglyezett utakat, a tragikus jvendt,melynek maguk is mrtrjai lettek. Azepifnival, a numinozummal, a misztikustapasztalattalvalszembeslskikerlhetetlenlmegnyitja a humnkolgia rtelmezsitartomnyta transzcendens fel.Ahierofnia,a rejtett megnylsa vajon valban a nyitottegyidej elrejtzst jelenti, ahogy azt Andrs

    Sndor (1994) rja? Ha a ltrl alkotott filozfiai maxima szerint a szent engediigazn a ltezt a ltbe, amikor a lt valsan nylik a ltezbe, akkor ilyenkiterjesztett, s radiklis jelentsgben is ltfontossg kolgit ignyel atermszetfltti bekapcsolsa az egyttltezs rtelmezsbe. Heideggerngyessge, azaz a ngy vilgtnyez: a Fld, az g, az Ember s az Istenegymsravonatkozsanemengedimegaszentetkirekesztkolgitsem,haazegyttltezstanaaltrlmagrlisszlniakar.

    Ezakkor is gyvan,ha tudjuk,hogya ltsa ltezkzttiviszony felfedseazegyiklegnehezebbfeladat lehetebbenavilgban.Heideggersajtsorsa ispldae nehzsgre. Mg akkor is, ha a mai vilgban a tlnyom sokasgszmra"nemcsakaszentmintazistenhezvezetnyomveszikel,hanemmgazehhez az elveszett nyomhoz vezet nyomok is majdnem semmiv vlnak". Aheideggeri kozmoszkp mgsem a menthetetlen hamis teremts gnosztikusellenkultrjba foglalt, mert nla a szent a fziszknt gondolt termszeteltnsnek, felfeddsnekkulcsa.Ezagnzisoptimista,merta felbredettatermszettelegyttlteznek lthatjaaszentet,st,avaldivilg felfeddsnekfeltteleknt utal a szentre.A szent itt egyszerre nyoms irnyada flrertett,csalka vilg valdi "termszetre" breszt vgs logikai s grammatikai tletutn jelentkez vilg (ld. Mg vilgossg, fny) felismersben. Apokaliptikusigny filozfia ez, ha rtjk az apokalpszosz, azaz a "ftyol nlklisg"rtelmt,amaynak,avalsgelfedettsgnekszntt.

    Whiteheadsajtosharmadikutatkijellparadoxonbantkztetiaszellemisazanyagi llspontot a pneumatikoszok s a hlikoszok, azaz a szellemelvemberkp s az anyagelvsg kibkthetetlen vitjban, amikor gyfogalmaz:"Ugyanolyan helyes azt mondani, hogy a vilghoz kpest Istenkitntetetten valsgos, mint azt, hogy Istenhez kpest a vilg kitntetettenvalsgos.Ugyanolyanhelyesaztmondani,hogyavilgimmanensIstenben,mintazt,hogyIstenimmanensavilgban."(Whitehead,2001)

    Mindez azonban csak a termszetfltti s az evilgi egyttltezsben, azazkolgijban ragadhat meg. Ennek az egyttltezsnek fontos kategrija aszent,melyhagyomnyunkbanavilgontlinakavilgbanvaljelentkezstjelzi.Deaszakralits jelenlteavilgprofndinamikjbanmagvalhozzaaz idtlenvagyinkbbidnkvlisazidbevetettfeszltsgtsegymsravonatkozstis.A megszentestett lte trtelmezdik, trtkeldik, s vdelmet kap.kodinamikaihelyzetevltozik.

    A folyamatelv filozfia transzcendenciatzisei s az kodinamikai szemllettranszdimenzionlis nyitottsga a klcsnhatk fell a klcsnhats fel terelifigyelmnket. szrevtlenl feszti szt a szk anyagi rtelmezsi keretet. Havilgunkatermszeti,aszocilis,atechnolgiaisafogalmikulturlissznkprebomlik, a ltbevetett ember kr szve klcsnhatshljt,mirt ne foglalhatnbeeztazevilgingyessgetatranszcendens,arejtettszellemiamagakrnyezminsgbe.

    Atermszetfogalmazsa

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 8/14

    Akrnyezetbensa krnyezetvel egytt rtelmezett ember kpt azkolgiaiantropolgia keretezi, s ez a keret sznjtsz s irnyzatfgg.Megfr egymsmellett a kultra energetikai, adaptv jtkelmleti rtelmezse ppgy, mint atermszet fogalmnak relativizl, kultrafgg jragondolsa, kulturliskonstrukciknt trtn rtelmezse. Ez a kritikai kultraelmleti rvnymegkzelts idbenitrtneti zrjelbe teszi a megmaradstrvnyek ltalhatrolt, fggetlen smatematizlt, objektv termszet elgondolst. Mindennekaz kolgia spiritualizlsa, a termszet jraszellemiestse vagy Max Weberfogalmt megfordtva jravarzsolsa (reenchantment) tekintetben is lehetjelentsge.Descoltidzve:"Amga termszetetkultrk felettisa trtnettlfggetlen valsgalkotnak tekintjk,minden jelensg, ami a kznsges anyagijellemzkkrbenemsorolhat,nehezenkerlhetielatermszetfltticmkjt."

    Tved azonban az, aki a termszet s a termszetfltti naturalistaszembelltsbangnosztikusprhuzamotkeres.Amatematizlt termszet,mintkizrlagos s elsdlegess emelt, ekkppen fetisizlt vonatkoztatsi keret,valjban a gnosztikus llspont blaszfmikus megfordtsa. Descola szerintfegyver is egyben,melyet LucretiustlMarxig az anyagelv gondolkods hasznlaz ltala illzinak tekintett vallsos, spiritulis tartalmakkal szemben ademiurgoszkretlenapologtjulszegdve.Ezatermszetkpazonbanminden,csak nem kolgiai antropolgiai univerzl. Ha mgis antropolgiai ignnyellpnefel,akkorltalavalaminszlssgeskolgiaipartikularizmuskockzatvalszembeslnk, ahol a termszeti krnyezet s a vele folytatott alkalmazkodsijtszmkelsdlegeskultraalaktszerephezjutnnak.

    Ezzelszembenppaklcsnssgszvett feltrkologikasegtbennnketaszellem, a trsadalom s a termszet egymsra vonatkozst kibontani skikerlniatermszetkultradualizmuscsapdit.Azembersaztteremt,sazltala teremtett krnyezeteinek kologikus figyelembevtele mg a legnagyobbnehzsget az antropolgit magt is foglyul ejteni kpes univerzalizmusrelativizmus ellenttet is segthet elkerlni. A trsadalmi, technikai s fogalmikrnyezet csak viszonylataiban nyer jelentst s azonossgot. Ezekben aviszonylatokban a termszeti jelensg, a szellemi mgttes s a dologiinstrumentlis, csakgy, mint a trsadalmi, mindig egymsra vonatkozsbanvalsulmeg,jelen(td)ikvagytestesl.

    A termszet animista, totemisztikus s naturalista elkpzelse is ilyenkoviszonylatokban trul fel. A hagyomnyos animista s totemisztikustermszetkpben s rtelmezsben is fel kell figyelnnk az kodinamikaiviszonylatok fontos szerepre. Az animisztikus ltsmd termszetkpe atermszetireemberistrsadalmijellemzketvett,atotemisztikusvilgkpbenatermszetisegtatrsadalmitagoltsgotshatroltsgotkifejeznisfenntartaniahiedelemvilg szrjn keresztl. A totemisztikus termszetkpben az llatvilgjelekvilga,mgazanimisztikustermszetkpbenazllatvilgviszonylatokvilga.A totemisztikus termszetkpben az llatvilg a trsadalomban lekpezdszocilis rend szmra knl jeleket, az animisztikus termszetkp a trsadalmiletetstrukturl,szervezkategrikatalkalmazembers termszetviszonyra.A harmadik termszetkp, a ma is hegemn naturalizmus, a termszetet mintobjektv s oksgi kvetkezmnyekkel jellemezhet, azaz racionlisanmegismerhet vilgot mutatja meg. De ilyen a koevolci, a kulturlismaterializmus s a szociobiolgia naturalista emberkpe is, mely ahiedelemvilgot s a trsadalmi ltformkat a termszet objektvnek tekintettmozgsforminakrendelial.

    Az egyes termszetkpeken bell is vizsglhatjuk az rvnyre jut kodinamikaielveket.gypldularagadoz,bekebelezanimizmusmelyajivaroindinok,abrazliai mundurucu indinok, a Nagy Tavak mentn l chipewk trzsrejellemzaprdallatbekebelezsbenegybenannakerejbl,szellemblvalrszesedst issegtmeglni.Aszimbiotikuskodinamikaember,llatsnvnyegymsrautaltsgt fejezi ki, s a nememberi lnyek irnti adssg tudatban,engesztelksztetsben jutkifejezsre.A reciprocitsszellembenaz inuitok,azoyibwk, vagy a malj Ma'Betisek trzs tagjai tisztelik s megosztjkvadszterletket, s a rtusaikban kifejezden hlsak a prdallatok ltalnyjtott lelemrt.A totemizmusesetbenember, llat s a szellemvilg kzttikapcsolatsajtostrsadalmijelentsgbenvlikkodinamikaiszvevnny,sa

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A%2 9/14

    mindennapi valsgot s viselkedst ural kognitv knyszerr. A trsadalmiosztlyoz rendszer cmkit szolgltat totemllatok szerepe azonban korntsemkorltozhat a trsas lt hatrait, rtegzdst, hierarchijt kijell fogalmirendszerre. Az llatokhoz, nvnyekhez ktd, de a profn s szakrlis lettereiben,helyzeteibenfontos,aszemlylelkttjrjelenltazvk.Atotemllatirntitiszteletcsakakkorengedimegaveleszembeniragadozvadszfellpst a predtori dominns kodinamikai alapllst , ha a fogalmi (ideoszfrikus)krnyezetben a totemllat elvont koncepcija vilgosan elhatrolhat a fajhoztartozprdallatalkalmizskmnyminsgtl.Azausztrlbennszlttszmranem jelent spiritulis kockzatot, kompenzland tartozst a totemllat elejtse,szemben a szibriai s indin vadsz kozmolgikkal, ahol a vadszellembirodalmval kttt szvetsg srl, ha a vadsz nem engeszteli ki azelejtett vad szellemt. Az utbbi kultrkban ez a vlelem jelenik meg avadszceremnik meghatroz elemeknt, s megersti ember s vadonvilgnak folytonossgt, sszetartozst s klcsnssgt.A termszetemberkorelci gy a rtus trsadalmikognitv kifejez s megerst, jraalkotszimbolikus vilgban is rvnyre jut, szablyozva a szemly krnyezetimagatartst.Mindezaspirituliskolgiakiterjesztettszemlletbenaz ima,azengesztels prhuzamainak megfelelen a szakrlis kommunikci valsgvvlhat.

    A szemlyes samanisztikus jelleg emberllatszellem kapcsolatok, ritulisgyakorlatok melyekrl egybknt szmos beszmol magyar nyelven ishozzfrhet (Andrews 1993, Ruland 2004) segtenek, hogy az ember atermszettotemekben szimbolikus formban trgyiastsa az lett tjr felsbbenergikat, archetipikus erket. Az llat ebben a transzcendens rtelmezsben aspiritulis vilgbl szrmaz er szimblumv vlik, csakgy, mint a gygyt,tantnvnyek,melyekblavelk tiszteletteljeskapcsolatba lpszemlyelixrtkszthet. Ha nem gy tekintnk a nvnyekre, akkor akr ellensgknt iskezelhetjk ket, vrdjat tzhetnk ki rjuk, brsgolvn azt, aki nem irtja kinyomtalanul a clba vett nvnyt (ahogy azt napjainkban a budapestinkormnyzatmegtette a parlagf esetben).Mindezt azrt,mert nemrtjk azzenett. Mert valban sokan szenvednek a gyomnaktekintettparlagftl,amitlazarrarzkenynekknnybeborul a szeme, eldugul az orra, s llegzete ismegnehezlhet. Szimbolikus, hogy e meggylltetettnvny latin nevt (Ambrosia artemisiifolia) az istenekmitolgiai eledelrl kapta, mely a "halandthalhatatlann tette, sebhegeszt ereje volt, s az istenekjszltt csecseminek kizrlagos tpllkul szolglttelknt, italknt". Pedig az allergira is igaz, amitNmeth Lszl korai alkattani tanulmnyban abetegsgekrl az olvas szvbe vsett, miszerint azember nem affle fogas, melyre a betegsg rkerl,hanem a betegsg nagyobbik fele. A brallergis gyermekek szleinl kevesebblelst,kevesebbrintstfigyeltekmegakutatk,smivelisviszonozzaCsokonaiVitz kedvese szeretett, mi mssal, mint "ezer ambrzia cskkal", azzal azambrzival,"mellyelameghidegedettszvreskelyhtiminkfeltlthetik".

    Az llatvilg ltal megjelentett rzelmi tartalmak, llapotok az llat animallleketimolgikban (lla/po/t) ismegjelennek, szoros egzisztencilis sszefggsekettrva szellemi, rzelmi finomvalsgunk s testies, anyagi ittltnk hierarchijtilleten. Mert a spiritulis kolgia feladata si, mondhatnnk, samanisztikus, aszimblumok (sznbolein) koviszonylatainak feltrsa s megltetse rvn.jraegyesteni a tudatos emberi letet a termszettel s a spiritulis vilggal atotemek, rtusok, jelkpek s meglt tapasztalatok alapjn. Milyen fordulathozvezethetnealapllsunkban,hanemcsak llektani tjkozdsunkat terjesztennkki a transzperszonlis pszicholga irnyba, hanem rbrednnk arra is, hogy aneknkkiszolgltatottsltalunk(svelnkegytt)vgveszlybesodortplanetrissorstrsaink milyen nagy segtsget nyjthatnak a termszetflttirehangoldsban.

    Mindez egybknt a posztmodern hiedelemrendszerekben jraled valsg,melyetaspiritualistaszubkultrkgyakorlatavrosikrnyezetbenislehetvtesz.A tndrek, dvk, elementrok s egyb termszetszellemek engesztelse,

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A% 10/14

    mgikus, szakrlis befolysolsa jelenkori gyakorlat olyan alternatv kulturliskzssgekben, mint amilyent pldul Marco Pogacnik vrosgygyt mozgalmavagyageobiolguskzssgekfmjeleznek.

    A naturalista hangsly szemlletben a termszethez val dominns viszonyt (atermszet viszontvlasznak katasztrfaintsein kvl) nem korltozza semmi, smg nagyobb gond, hogy ebben a paradigmban az ember nmagt is szkanyagitermszeti rtelmezsi tartomnyban azonostja, s nknt mond le atermszettalkot"istenirszrl".Mravilgkartezinusmegkettzseisfatliskvetkezmnyekkel jrt, kicsit gy, mint a ketts valutk esetn. Agyakorlatiasabb, pillanatnyi profittal jr valsg kiszortotta a munksabb,szellemibb,s csakhosszabb tvon ltnyeresggel jrhagyomnyosvilgltst.A polgri technokratikus uralmi szemllet, a profitmaximalizl zsarnokidominancia, de a termszet javait hziast, humanizl protektv trekvsek isosztoznakakartezinusdualizmustermszetkpben.

    A szken anyagelv, modernista termszetkpnek szmos helyi trsadalombantallhatunktll,vagykiskzssgekbenfeltmadtellenprjra,denemknnykrlrniegyltalnos,n.nemmoderntermszetkpet.Hamgiskzsnevezreszeretnnkvonniazellenpldkat,akkorkvetveaWeber,TnniessSimmelgondolati svnyn halad Hornborg gondolatmenett taln leginkbb akontextualista szemllet fogalma knlhat ellenslyt a modernista ltsmddalszemben. Ebben a tipolgiban a kihjazott, elidegenedett, eldologiasodott satomisztikusfogalmvalszembenllahagyomnyos,abennfoglalt,aszerves.

    Ahelyihagyomnyokbagyazottspiritualitstazuniverzlis igny,uralomratrhatalmi beszd a "herezis, boszorknysg, eltvelyeds, babona, kuruzsls"stigmival tmadja.A loklisratmaduniverzlisrvelsgygyakranakaratlanulamgtgabbrvnyessguniverzalitstcsonktjameg.gytmadapszchikosza katar, bogumil vagypatarnuspneumatikoszra, s gy szortja ki a lnyegben"pogny", anyagelv hlikosz a modern vilgrtelmezsbl a pszchikoszt is hogy az llam s egyhz sztvlasztsa a jelen akadlytalan blaszfmijigfajuljon. A modernitsra a hornborgi gondolatmenet szerint az let mindenterletre kiterjed dekontextualizci jellemz a tudomnyos lettl akzgazdasgig.Mindezegyttalaglobalizcihelyitrsadalmakatsatermszetikrnyezetet egyarnt feldl ermvnek tekinthet. Ezzel szemben akontextualistamegkzeltsafenntarthatletmdfontoselemnektartjaahelyikisvilgok jelentsszvett, bentfoglaltsgban rejtett elemekbl szvdjelentsvilgt.Talnnemvletlen,hogyppenahelyijelentseksktsekirntrzketlen pnz, nemzetkzi jog, s a helyi kontextus s jelentsvilg irntrzketlen tudomnyos tnyfetisizmus bontja fel a lassan kirlelt helyinszablyoz rendszereket.Hornborgpontosan fogalmaz,amikoraztlltja,hogyazemberiviszonyok,atudssidentitstermelsdekontextualizcijaacsere,anyelv s az ego eldologiastsval s fetisizlsval jr egytt. Az kolgiaisszefggsek szakrlis kontextust felbont pnzgyi, kzgazdasgi stermszettudomnyosmechanizmusokazemberi test,a tj,amunka,agyarmateldologiastsval teremtikmegazer,azelnyomssakizskmnyolsszilrdalapjt.

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A% 11/14

    Nemvletlen,happenezennszablyozsrakpeskontextualitst s annak srlkenysgthangslyozzk a krnyezeti antropolgiameghatrozkpviseli is,mintRappaport.Annakaszervessgnek a fontossgt, amely lehetv teszi,hogy a helyi hagyomnyos kzssgek, mintdecentralizlt loklis rendszerek, eredmnyesebbenszablyozzk a helyi korendszereket. Taln nemvletlen, hogy a radiklis modernista Friedman azantropolgus Roy Rappaportban egy hegelinuskolgia flvzoljt brlja, flton Rousseau s avilgszellem kztt. A rappaporti rvels szerint alineris szerkezet, clirnyos, voluntaristaproblmamegold racionalits csak korltozottanalkalmas az l rendszerek sszefggshljbladdproblmkkezelsre.BatesonsRappaport,ahogyan Lszl Ervin is, a krnyezeti problmkkezelsben a mlytudati, vallsi, ritulis seszttikai dimenzik bevonsra intenek. Ez a javaslat megersti az kolgiaispiritulis kiterjesztse irnti ignynket. Csakgy, mint Maturana s Batesonkolgiaelmje s elmekolgija,melyek szintn a teremtett vilgbanmkdlogosz fel fordul ksrletek. Az kolginak a szent fel tapogatz tartalmafejezdik ki abban is, ahogy a nyelv s a tuds nem tekinthet pusztareprezentcinak, s puszta szocilis konstruktumnak sem, sokkal inkbb atermszettel (s munknk tansga szerint a termszetfelettivel) valmegegyezses viszony tkrnek,mely folyamat amegjelents folyamn egybenjra is alkotja azt.Ebbenazjraalkotsbana felfedsselfeds, a feltallssfelejtsegyarntbennefoglaltatik.

    Nincs korendszer jel s jelents nlkl, minden ltez sajtos szubjektvkrnyezetben, sajtosanszlelt s r jellemzszemlyesvilgbanl (v.exkll"Umwelt" fogalma). Ezt azrt kell hangslyoznunk, mert a felbredett spiritulisemberkrnyezeteszlelhetmdonsatapasztalatltal tkrzttenmegnylikatranszcendens,aSzent,anuminozum,a tremendumfascinansfel.Ezaemberitrsadalmak dnt tbbsgre igaz, de erre figyelmeztet Jung szinkronicitsfogalma is, s kedvelt tmja ez olyan spiritulis "vademecumoknak" is, mintRedfieldbestsellernek,aMennyeiPrfcinak.

    De a spiritulis krnyezetre bred szemly egyben vissza is lhet a megnyltranszcendenssel. ppen e visszalsben ll a mgia bne, amely valjbanszintnkrnyezetszennyezs,illetktelenbeavatkozsavilgmagasabbrendjbe.Talnezmagyarzzaa ttelesvallsokszigortaszemlyesmgivalszemben.De fordtva is igaz ez: a dmoni befolysok a szemlyt fenyeget a fentiekrtelmbenkiterjesztettkrnyezetihatsnaktekinthetk.Arra,hogymindeznemcsak szlssges s egyedi tapasztalatok kapcsn fontos, Hamvasfigyelmeztet,"mertavaldikultrnakadmonokkizsvelkellkezddnie,sazletelemsztsehelybevisszakellhozniazletrlvalgondoskodst".

    A megszllottsg, az okkult eredet testi elvltozsok kezelsben azegszsggy csak felleti segtsget nyjt, amlyben zajl folyamatok spiritulisbeavatkozst ignyelnek. Test, llek s szellem ugyanis egyarnt beavatkozstignyel, ha baj van. Ha e baj s betegsg a krnyezethez val alkalmazkodszavartmri,akkoraszellemikrnyezettelkialakulzavartviszonyunkatabn,alelki zavart az rlet, a fizikai vilghoz val alkalmazkodsunk kudarct pedig abetegsgtkrzi.

    A spiritulis tudatosods, a magasabb Self magra bredse egyarnt nnepeltmozzanata a gnosztikus hagyomnynak, a megtrs tapasztalatban megltkeresztyn "j ember"lmnynek errl beszl Victor Frankl antropolgija is.Valjban a spiritulis krnyezetbe visszahelyezked, illetve arra reszmlszemly egy j antropolgia trgyv emelkedik, amelyet Hamvas Bergyajevvel,Szolovjevvel egytt sajtos spiritulkolgiai kontextusban vilgt meg akkor,amikor gy fogalmaz: "Az ember ltezse kzvetlenl nema kozmosszal, hanemIstennelkapcsoldik.Ezmindenantropolgiafundamentuma."

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A% 12/14

    Ametaforahatalma,sazlkozmoszvisszavtele

    A kzpkori kozmoszvziban a koszbl szfrkba rendezettMindensg sokhjmhben hordjamagzatt. A kopernikuszi fordulat mti ki csszrmetszssel azemberteklnsvilgbl,azlanyatermszetsasorsalaktcsillagistensgekvilgbl.EltnikMars,Vnusz,aHoldszellemiasztrlisminsge,maradak.A hatsbl marad a gravitci. A tuds fjrl szaktott jabb almkrt, akopernikuszi, baconi, galileii, newtoni gymlcskrt a bntets nem maradt el,tovbbzettnkeszfrikusvilgrendblegykiszmthatankzmbskozmoszba,cserbemegersttetett a jog, az uralommind jobban technologizlt jogaaFldfelett, amely szintn halott geolgiai objektumm vlt. Cserbe az j cl, asvrgs trgya valban a kozmosz lesz majd, a nagy feladat, az let hdtszndknak j clpontja. Pedig lehet, hogy ez a tvoli, de az embert meghvkozmikus vilg maga is l, s kologikus rendszer. Az jkor newtoni kozmoszaazonban nem l, hanemmechanikus szerkezetkntmri az idt. Az anyagnak eszntelen mechanikus balettje, ez a newtonikepleri mechanika lett Niels Bohrmikrokozmosznak is ihletje. Lm, a metafora hatalma! gy tnik el fenn slenn a trbl az let, s vele az Isten kpe is. s fentrl kiismerhetetlen, degondvisel Flddesanynk gy valban csak egy megismerhet almaforma,birtokbavehet,krljrhatgitestmarad.

    Ametaforaelengedett,smielszakadtunk,kvlkerltnk.TimIngoldtrjaelnkatrtnetilegegymsrakvetkezszfrikussagloblisvilgkpellentmondsait.A renesznsz szfrikus vilgkpben s a yup'ik eszkimk kozmolgijbanmgkzsazemberkzppontihelyzete,abentltllapotamgafldglobliskpecsak felletet knl, jelkpes bentltet nem. A gmbt a "tvolsgot, mintveggolyt"lehetbirtokolni,lhetszafelletn,deabentltszimblumvnemvlhat. Ahogy Ingold rja, a glbusz kpzete mind tvolabb visz bennnket ameglt lmnyekmtrixtl, s a krnyezet valsgt klsdlegess trgyiastja.A tudomny tvolt ereje a meglt krnyezetet mr a szemlls szintjnelvonatkoztatja, gy a helyi s a globlis mind jobban eltvolodik egymstl. Alitoszfra, a bioszfra s a nooszfra szfrikus egymsra rtegzse olyanmegjelentsi md, amely a glbusz fizikai valsgra rtegzi a szocilisankonstrult kpzetet, Teilhard de Chardin s Vernadszkij szellem vagygondolatszfrjt. E szfra illesztk a vilg s az elme kztt, ahol a tudsltrejn.

    A globlis kpzet s a szfra sszekapcsolsa teht tovbbra is tvol tartja abentlt s krnyezeti bentfoglaltsg emberkzpont kokozmolgijnakmegjelenthetsgt. Ebben a "totaliter aliter"glbuszknt klnlltermszetkpben nehz a szerves kapcsolatot, a krnyezeti ciklusok, ritmusokbelnkrt krnyezeti rszvnyt, a szerves egynemsget flfedezni, s mgnehezebb az lettel bortott vagy lettelen kvek mgtti spiritulis, szellemiminsgetelfogadniannak,akilemondottahagyomnyrl.Sekzbenestnkntamdia marsi erszakkal s lunris erotikval, testisggel bleli ki, vagy a rgiszhasznlat szerint dmonizlja a doboz kikapcsolsra kptelenmdiafogyasztt. A ltott kpek hajdanmg a ksrtsek, a pokolbeli ltomsokikonogrfijtjelentettk,mamindezaglobalizcikpianyanyelvvvlt,mellyelszembenmracsakavallsifundamentalizmusokvdekeznek.

    Ingold joggal vli gy, hogy a fldgmb, a forgathat glbusz a hajdanikolonializmus,azsugorodismeretlen,azelfoglalhatfelletjelkpe(idzzkcsakfel ifjabb Holbein festmnyt: a kt keresked kztt mustrra kitett trgyimikrokozmoszt).Avilg jelkpe,melynemkrlvesz,hanem lbainkalatt hever.Mellyel a chaplini dikttor oly nfeledten jtszadozik, s mely ma remnytelenjtkszereamultinacionliskonszerneknek.

    Az elszakads globlis ontolgija, a minden birtoklsnak illzijba foglaltelszakadottsg nz szembe a megszemlyesthet tjbanltezs helyiontolgijval. Ahogy Niklas Luhman rja, a globlis perspektva dominancija atechnolgia gyzelme a kozmolgia felett. A hagyomnyos kozmolgia ajelentsteliviszonylatokltal rendezettvilgegyetemkzepbeazemberthelyezi,hogy ezek a jelentsteli viszonylatok alapozzk meg a krnyezethez val helyesmagatartst. kokozmolgia ez, szemben a krnyezett nyersanyagnak tekinttechnokratikus vzival, melyben az ember van a nvekedsrt s fejldsrt, s

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A% 13/14

    nemfordtva.A technolgiaivilgszemlletnemavilgbanltetszervezi,hanemavilgonminttrgyonvalmunklkodst.

    Vajonmilyenelbeszlstudjaaszfrikusbentltetsamunklkodsdinamikjtegyazon kpben egyszerre lttatni, s mindezt abba a szellemi valsgbabefoglalni, melyrl a hagyomny egsze s ritka misztikus pillanataink zennek.Ha az embert termszetes s mestersges krnyezetek terbe foglaljuk: atermszeti,trgyi,trsadalmistudsvilgngyplusnaktetraderbe,csakegycsonka valsg vesz krl. Ez az embert befoglal krnyezeti gla melyben atermszetessamestersgeskolgijaskonmija,atermszetitrtnssa tudatosakarat egy krfolyamatokbanletrekel, nagy kpbenbrzolhatazntrvnysg, az nszervez vak evolcis trtnsek tszul ejthet bennnket.Knyrtelen s szellemtelen, s csalka is, mert e ngydimenzis vektortreltakarja ellnk amagamagasabb krnyezett, azt a transzcendens valsgot,amely nlkl az ember nem tanskodhatna a csodrl, a jelensekrl, SzentFerenc,PiatyavagyGalgcziErzsbetkrisztusistigmirl, felfakadcsodatv,szent forrsokrl, Lourdesi Szent Bernadett romlatlan testrl, mindarrl, amijelzi, nem magban lktet s viszonyul az emberkrnyezetorganizmus, EKOkodinamikusglja.

    Ahogy a globalizl ember ellenflnekltja a helyet, s lebontja hatrait, gyhelyezi a vak evolciban hv afelismert folyamatokat amegvlaszolatlan krdsek el, astatisztikai sokasgbl szrmaztatotttrvnyeket az egyszeri, kivteles sklnleges el. gy nmul el a kivteleszenet, gy trlik az igazn magasinformcirtk mert valszntlen jeletazember tudomnyos trtnetbl.A globalizci gpezete nem ltja, brtmadjaMriaorszgt,pedigazmgaHoldrl is lthat. A hall vgsmaradvnyaitishasznostgpezetnemtudrla,hogyFldanyaltalajrjaGolgotjt.MriaklvrijtJzusvalfordtvakell jrni Kalwaria Zebrzydowska gi vlgyben, Krakktl gy hsz kilomterre.Aki vgigjrja, tudja, hogy sajt szvt Jzus s Mria vrben s knnybenegyeslt szvhez kell emelnie, mert csak az irgalom s a knyrlet segthet.Mertcsakazonazaranyhdonmehetnktajvbe,amelynekfldipillreMria,aki igent tudottmondaniazIgre,akibetudtafogadniazanyagibaaz istenit.sgi pillre Jzus, aki isteniknt tudott Mriban anyagtestet lteni. A kegyelemmve gy spiritulis kolgiai foglalatban ll, g s Fld szent szimbizisnakkomisztriumban. Jzus az idtlensgben az Id egsznek, gy a Vzntvilghnapjnak is f alakja. Nemcsakazrt, mert az szvetsg prftirmutatnak, s nemcsak azrt, mert az trtnetben rtusok, csodattelek,mitikuss vallsi idimksszegzdneks tltdnekbe,hanemazrt is,mert ajv sem idegenthet el a Megvlttl. A megvlts nem egy vilghnapdiskurzusa,sfatlistvedsmsikmessisravrni.

    Az koeszkatolgia lovelocki, meadowsi irodalma rossz viszonyban van aremnnyel, s flelmet, tehetetlensgrzetet tmaszt. Mrpedig gyllni, flni,meg nem bocstani ppgy bn, mint kisebbsgtudattal lni, s a bnbnathelyettabntudatottartanimeg.Azkolgiaivgjtkkrlmindezekazrzsekfellngolnak majd, s a bolygt meghurcol s megfeszt emberi sokasgflelmei, iszonyata s remnytelensge sttsgbe burkolja Fldanynkat. PedigezzelaVzntegyikspiritualistamdiumprftja,aZadkielleltrsalgSriRamKaa is szembest az arkangyal szavval: "Olyan fzisba lptetek kollektven,ahonnannincsenvisszat.Sokjenergiavetlabolygtokra,segyrenvekszika lehetsgetek arra, hogy az illziktl teljesen megszabaduljatok. Ezek azenergetikai elmozdulsok a bolygn olyan esemnyeket idznek el, melyekettragdinak neveztek. Rgta nem tapasztalt szlssges idjrs, nagykataklizmk a Fldn s az ellenttek gyors kilezdse hborkhoz s drmaihelyzetekhez vezetnek. Amint a vilgotok egyre inkbb a flelem fel sodrdik,sokflekppen fogjtokkeresniabiztonsgot.Rendkvl fontos,hogyabiztonsg

  • 2015.07.31. kotj

    data:text/htmlcharset=utf8,%3Cdiv%20align%3D%22right%22%20style%3D%22color%3A%20rgb(0%2C%200%2C%200)%3B%20fontfamily%3A% 14/14

    valdiminsgt,abelsbiztonsgtertfenntartstok."

    Ez a bels valjban az kolgia spiritulis kiterjesztsnek kls, metafizikaiszfrjra nylik, arra a valsgra, mellyel szemben az anyagi jtkteretilluzrikusnakisnevezhetjk.Ezrtkellaglamlyrlflkiltani,adetermincikszvetblamagasabbvalsghoz folyamodni,akkor is,hagy tnik,azavatottelemzk szerint eldlt mr minden, s csak egyet ajnlhatunk fel krsnkfedezetl,magunkat,teljesegzisztencinkat.

    EKOnjrnak,nkifejtnekgondoltngyvektoroskodimenzionlistertaholmindenfolyamatostrtns,melynlklziakzppontot,akezdetet,avget,sltalapunkcsakfellet,melyenlteznk,snemkzeg,melybenotthonvagyunkcsakahitltalnyithatjukmeg.AkihiszaMegvltban,hameghal is,l,mertahitltalmegnyitottspiritulisktelkkommunikciskommunivdelmbenhazarkezik... Ha felajnljuk, szvnket, rtelmnket s szellemnket ekommuniban, s mind a termszetet, mind trsadalmi ltformnkat, sugallatosgondolkodsunkat,stmagtatechnikai invencitisamagasabbvalsggalvalharmniamrtknrtkeljk,rtelmezzksrendezzk,akkormrittltnkbenishazarkezhetnk. Mert az r imdsgban az kologosz is megjelenik, amikorfelfordulvagymondjuk:"JjjnelaTeorszgod,legyenmegaTeakaratod..."EzrtazEKOemberialkalmazkodsdrmjtburkolris idomt,melybenazember lnyegnl fogva bennfoglalt, s melyet alakt mdon maga is forml,csak az imval nyithatjuk meg mindannyiunk javra a magasabb valsgokszmra. s akkor, vagy isteni sugallatra, amgy "deus ex machina", vagy aMegvltsssokakmeghallgatott imjanyomn,mindigmegszolglhatatlanulsingyen,decsakhitltal,talnmgisleszkegyelem,kolgiaiis.

    KrisztusUrunkmondta:"Nefljetek!"

    Irodalom:

    AndrsS.:HeideggersaSzentOsiris.Bp.,Szzadvg,1994.Andrews,T.:Azllatokszimbolikja.Bp.,Alexandra,1993.Csontvry K. T.: A Pozitvum. In:Csontvryemlkknyv. Szerk. Nmeth Lajos.Bp.,Corvina,1976.Descola, P.: Constructing natures. In: Nature and Society. Eds. Descola, P.,PalssonG.,Routledge,1996.Hornborg,A.:EcologyasSemiotics.In:NatureandSociety,i.m.Niebuhr,R.:FaithandHistory.NewYork,Scribner's,1949.Schlossberg,H.:IdolsforDestruction.WashingtonD.C.,RegneryGateway,1990.Roszak, Th.: Where the Wasteland Ends: Politics and Transcendence inPostindustrialSociety.London,AnchorBooks,1973.Ruland,J.:Azllatokereje.Bp.,Bioenergetic,2004.PistisSophiaevangliuma.Bp.,AranyRzsakeresztKzssge,1989.VargaCs.:lsJ.2007.http://www.varga.hu/ELESJO.pdfWhitehead,A.N.:Folyamatsvalsg.Bp.,Typotex,2001.Wurmbrand,R.:Marx&Stn.Bp.,Stephanus,1986.