201

GLavaniTsJudiT

A T E L J E S S É G R E T ö R E K V É S M Ű V É S z E T E

ateljességretörekvésművészete

Recenzió Várnay Ernő és Papp Mónika: Az Európai Unió joga című könyvéről

sokanúgytartják,hogyazegyetemitankönyvírásönállótudományoság.véleményemszerintinkábbönállóművészetiágnaktekinthető,hiszenatudományoséletnek,azoktatóikarriernekegyfontosállomásaez,aholkényesegyensúlytkelltalálniagyakorlatihasználhatóságésatudomá-nyosigényességgeltörténőmegírásközött.várnayernőésPappMónikaeurópaijogimunkájamáranegyedikkiadástélimeg,jelezveezzel,hogyaz európai unió jogának oktatásában és tudományos feldolgozásábanmunkájukalapműnektekinthető,amelynemhiányozhategyetleneuró-paijogászkönyvespolcárólsem.

a szerzők az előszó szerint „elsősorban a magyar egyetemi képzésigényeire”voltakfigyelemmel,deatudományosdiskurzusravalóegyidejűkitekintéssel. Fenti két feltételnek nem könnyű egyidejűleg megfelelni.a jogi tankönyvek piacán egyértelműen megfigyelhető a „vastagodás”jelensége.Gondoljunk ittakáraszűkebb témakörönbelülMádlFerencés vékás Lajos közismert Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazda-sági kapcsolatok joga(eLTeeötvöskiadó,2016,557oldal)című,egyreterjedelmesebbé váló munkájára, vagy kengyel Miklós Magyar polgári eljárásjogára (osiris, 2014, 652 oldal), de a közjogi területen is megfi-gyelhetőhasonló jelenség. Így tehátnemróhatjuka szerzők terhéreazilyetén„trendkövetést”.azEurópai Unió joganegyedikkiadásánaktörzs-szövege1057oldalrarúg.ezajoghallgatókkörébenbizonyáranemteszinépszerűbbé a művet, bár azt is hozzá kell tennünk, hogy a korábbiévtizedekjogi„slágertankönyve”,aBrósz–Pólay-féleRómai jogsemvoltfüzetkeméretű(Tankönyvkiadóvállalat,1974,529oldal).Megemlítendőugyanakkor,hogyazeu-jogitankönyvpiaconversenytársnaktekinthető,osztovits andrás által szerkesztett EU-jog (hvG orac, 2015) máso-dik átdolgozott kiadásának törzsszövege mindössze 526 oldal. Termé-szetesen a jogi tankönyvek esetén sem mondhatjuk, hogy a „méret alényeg”,sokkalmeghatározóbbabelsőtartalom.ésezenlényegipontnálavárnay–Pappszerzőpárosnaknincs szégyellnivalója: azt adjaakönyv(tankönyv), amit ígér:mélyés széleskörűbetekintést azeurópaiunió

REc

EN

zIÓ

202 G L AVA N I T S J U D I T

REc

EN

zIÓ

jogi-intézményi viszonyaiba. a bekezdés elején említett nehézség tekintetében,hogy ti. inkább tankönyvről, vagy inkább szakkönyvről van-e szó, véleményemszerintegyértelműenaszakkönyvirányábamozdulelamunka,különösenakkor,haapiaconelérhetőtöbbitankönyvvelvetjükössze.

akönyvkövetiazuniós jogklasszikus felosztásátabelsőszerkezetében is:mígazi–X.fejezetekazintézményrendszert,ajogforrásirendszertésabíróságidöntéshozatalttekintikát(intézményiéseljárásjogikérdések),akönyvmásodikfelében(terjedelemiértelembenistartvaazegyensúlyt),aXi–Xiii.fejezetekbenkapotthelyetazunióanyagijoga.abelsőpiacjogáttárgyalóXi.fejezetazalap-szabadságoklogikájánkövetivégigajoganyagfontosabbrészeit.

arecenzensszámárafeltétlenülértékkéntjelenikmeg,hogyakönyvazeuró-paiuniótörténetétrelatíverövidentaglalja(i.fejezet,31–88.oldalak).atételesjogimunkákbanáltalábanigennagy(megkockáztatom:túlnagy)figyelmetfordí-tanakaszerzőkatörténetibevezetőrészekre,ígyaztánáltalábanazindokoltnálkevesebbfigyelemjutalényegirészek,azaktuáliskérdésektanulmányozására.AzEurópai Unió jogac.munkanemcsakakönyvönbelül,hanemazegyesfejeze-tekenbelülisjóaránytalkalmazakorábbiszabályozásésazaktuálisjogikörnye-zetbemutatásakor.

szintén előnye ezen munkának (és a korábbi kiadásoknak is) a hasonlótankönyviirodalomhozképest,hogyaszakkönyvijellegeterősítvelábjegyzetben,ésnemvégjegyzetbenjelennekmegakiegészítő,vagyaforrásokrautalóinformá-ciók.azolvasószámáraegy-egykonkrétkérdés,ügysokkalkönnyebbenkeres-hetőígy,mintmástechnikaimegoldásokesetében.

amennyibenamunkátelsősorbantankönyvnektekintjük,véleményemszerinta leginkább tanulható, legkönnyebben használható része a ii. fejezet (az intéz-ményrendszer)valamintaXi. fejezet (abelsőpiac joga).ezenkét fejezet tekin-tetében elmondható, hogy aki a magyar jogi oktatási rendszerben szerez diplo-mát, a fenti két fejezet anyagával minden körülmények között találkoznia kell.aiii.fejezet(Jogforrások—jogalkotás—döntéshozatal)szervesegységetalkotvaakorábbirészekkelaszinténmegkerülhetetlenjogalkotási,döntéshozatalieljárá-sokkalfoglalkozik.akorábbikiadásokbanismegjelenőrész,amagyarkormány-zati álláspont kialakításának részletszabályai (iii. fejezet 7. pont) véleményemszerint—éppenazelmúltnéhányévpolitikaieseményeinektükrében—megér-demelnénekapusztatényekismertetéséntúlannyiszakmaimegjegyzést,hogymilyenjogiésetikaikeretekközöttvanlehetőségatagállamiérdekekképvisele-tére.a274.oldaligakönyvegységes,következetesszerkezetűésszerkesztésű,atankönyvektőlelvártkül-ésbeltartalommalismertetimegazolvasótazuniófontosabbintézményeivelésazokműködésével.

amennyibenkritikaiészrevételtlehet/kellmegfogalmazni,aiv.fejezet(azunióspolgárság,275–298.oldal)tekintetébenelmondható,hogymindafejezetrövidsége,mind annak az alapszabadságokhoz való kapcsolódása indokolhatná, hogy a 23oldalnyi rész akár a Xi. fejezetben is helyet kaphatott volna. ehelyütt szükségesmegjegyezni,hogyamáremlítettosztovits-féletankönyviskülönfejezetetszentel

203A T E L J E S S É G R E T ö R E K V É S M Ű V É S z E T E

azunióspolgárságnak,horváthzoltántankönyve(Kézikönyv az Európai Unióról.hvGorac,2011,nyolcadikátdolgozottkiadás)ugyanakkorajogalkotáskörébentárgyaljaazunióspolgárságkérdését.hasonlóanaX.fejezet(aBíróságeljárása525–550.)25oldalnyi terjedelmebővenelfértvolnaa iX. fejezet(azuniós jogiaktusokbíróságifelülvizsgálata)bevezetőrészébenezenX.fejezetszerkesztési-legisjelentőseneltératöbbiszövegrésztől:mígatöbbifejezetakár5szintigistagolódik,ezafejezetlegfeljebb2szintűbelsőtagolásttartalmaz,ígyszerkeszté-silegnémilegidegenkénthatatöbbirészhezképest.

atankönyva393–549.oldalakközöttirészeiazeurópaiunióBíróságánakháromlegnagyobbügyszámúeljárásávalfoglalkozik:akötelezettségszegésieljárással(vii.fejezet),azelőzetesdöntéshozatalieljárással(viii.fejezet)valamintaiX.fejezetazegyébeljárásitípusokkal.Talánszerencséslettvolna,haazeuBeljárásiszabályai(X.fejezet–aBíróságeljárása)akonkrételjárásitípusokismertetéseelőttkapnakhelyet.azegyeseljárásitípusokbemutatásakorfelmerülazazelméletikérdés,hogymilyen arányban kapjon helyet az esetjog a téma feldolgozása körében. oktatóitapasztalat, hogy a hallgatók a jogeseteken keresztül könnyebben megértik azegyesintézményekjellegét,jelentőségét,atúlsokesetugyanakkorfordítotthatástválthatki:anevekésügyektengerébenelvészazolvasó(tanulóifjúság),ésinkábbteherkéntélimegazelsajátítandótényállásokat(hátmégahozzájukkapcsolódójogkérdéseket!). az ideális arány az ismertetett esetek mennyisége tekintetébentermészetesenoktatóiéshallgatóiszemszögbőlritkánesikegybe,deavárnay–Pappféletankönyvnemzárjakiamérlegeléslehetőségét:szakkönyvhözméltómennyi-ségűesetjogotismertet,deaszámonkérésbenmegjelenőmennyiségmárakönyvethasználóoktatónismúlik.atankönyvbenidézettügyekelsősorbana„klasszikus”esetkörreterjednekki,deazújkiadástöbbfrissítéletteliskiegészítiazesetjogot.azideális—ésegybenteljességretörekvő—fejezetkéntlehetneemlíteniazv.feje-zetet(azuniósjogközvetlenhatálya).Mindentelmond,amitatárgykörbentudniszükséges,ésazelengedhetetlenülfontos(szakvizsgániskérdezett)jogesetekmind-egyikérekitér(Marshall–constanzo–Foster–voncolson–Marleasing–Francovich)olymódon,hogyáltalában8–10sorostörténetitényállástkövetőenajogkérdésésazítéletlegfontosabbszakaszánakismertetésérekerülsor.ezzelmegtaláljaazideálisaránytazelméletésgyakorlat,aszakszerűségésatanulhatóságközött.

azanyagi jogi részek tekintetében azegyre inkább szakkönyvi jellegetöltőműrészletesenmutatjabeazalapszabadságokkalösszefüggő tételes jogotésakapcsolódóbírósági ítéleteket.az551–702.oldalakközötti anyagkoherens, jólolvashatóéstanulható,mindenolyaninformációmegtalálhatóbenne,amelyazuniósalapjogokkapcsánazolvasóban,hallgatóbanfelmerülhet.

a recenzens szakmai elfogultsága ugyanakkor nem engedheti az utolsó 300oldalnyiversenyjogirészkapcsánakritikaiészrevételeitelsikkadni.Természetesenoktatóivagyszakmaikérdésaz,hogyazuniósjogkapcsánkiéshogyanértékeliaversenyjogfontosságát:azelfogultságjelenesetbenazt jelenti,hogyarecenzenstúlzónakérziazerrefordítottszerzőifigyelmet.nemaversenyjogfontosságánakalábecsülésérőlvanittszó,hanemarrólamegfigyelésről,hogyajogioktatásban

204 G L AVA N I T S J U D I T

REc

EN

zIÓ

aversenyjognemcsakezenjogterületkapcsánjönelő,hanemapolgárijogvagykereskedelmijogrészekéntahallgatókmármegismerkednekahazaiszabályozás-sal,ésszintekizártnaktartom,hogyahazaijogotoktatókollégáknemtekintenekkiazuniósjogiösszefüggésekre.aversenyjognakazuniósjogonbelülitúlzottrepre-zentativitásaaztalátszatotkelti,hogyazanyagijoglegfontosabbrészeaverseny-jog,amijelenműbenpl.nagyobbterjedelmetkapott,mintanégyalapszabadság.Természetesen messzemenően tiszteletben tartva a szerzői szabadságot, talánannyi javaslatotmegengedneka szerzők,hogy aversenyjogi részek szolid csök-kentésemellettaszakpolitikáknaklegalábbérintőlegesenlehetnehelyeegyolyantankönyvbenés/vagyszakkönyvben,amelynekacímeAz Európai Unió joga.

atankönyvijellegetéppúgyerősíti,mintaszakkönyvitaz1099.oldaltólfelso-rolt éshivatkozott jogesetek jegyzéke,amelyapontoshivatkozással ésdátum-mal,illetveakönyvbentárgyalthelyéveljelentősensegítiajogesetektömegében„elvesző”olvasótájékozódását.

várnayernőésPappMónikamunkájaméltánismertazeurópaijoggalfoglal-kozószakemberekkörében:kellőkörültekintésselésmegfelelőszakmaialázattaltárgyalnakegyszéles,ésegyreterebélyesedőjogterületet,amelyetsemelméletisemgyakorlójogászkéntnemlehetmegkerülni.aszerzőkáltalvállaltcélkitűzé-sek teljesülnek,azolvasóbannemmaradhiányérzet,a tankönyvvelmegküzdőhallgatópedighasznosésnélkülözhetetlenismeretekkelgazdagodik.

(várnay ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga. negyedik, átdolgozottkiadás.Wolterskluwer,Budapest,2016.1162p.)

E S z Á M U N K S z E R z ő I

E S

zÁ

MU

NK

Sz

ER

ző

I

E S z Á M U N K S z E R z ő I

E S

zÁ

MU

NK

Sz

ER

ző

I •BaLoGhLászLóLevenTeegyetemidocens deBölcsészettudományikar

•GLavaniTsJudiTegyetemidocens szeállam-ésJogtudományikar

•FazekasJudiTegyetemitanár szeállam-ésJogtudományikar

•FodorLászLóegyetemitanár deállam-ésJogtudományikar

•horváThGerGeLyegyetemidocens szeállam-ésJogtudományikar

•LuGosiJózseFbíró esztergomiJárásbíróság

•MészárosGáBoregyetemitanársegéd PTeállam-ésJogtudományikar

•MiLassinLászLóegyetemidocens szeállam-ésJogtudományikar

•TakácsPéTeregyetemitanár szeállam-ésJogtudományikar

206 S z E R z ő I N K H E z

1.Jog Állam Politikacíműreferáltfolyóiratmagyarnyelvenbeküldöttkéziratokat–tanulmányokatéskönyv-recenziókat–fogadel.

2. a kézirat terjedelme tanulmányok esetén általában nem haladhatja meg az50000karaktert,recenziókeseténa20000karaktert.kérjükszerzőinket,aterje-delmikereteketnagyonszigorúantartsákbe.hosszabbkéziratokkalcsakkülön-legesenindokoltesetbenfoglalkozunk.

3.aszövegetA/4méretbenkinyomtatvakérjükleadni.egyúttalszövegfájlban(azMsWordbármelyikváltozatában lementve) iskérjükmellékelni lemezenvagye-mailben.aszerzőneveatanulmányfelettszerepeljen.

4.szövegközbenikiemeléskéntdőltbetűalkalmazható;ritkítás,aláhúzás,vastagbetű,csupanagybetűcsakkivételesesetbenfogadhatóel.

5.aközvetlenhivatkozásokatlábjegyzetekben,azoldalaljánkérjükfeltüntetni.

6.kérjük,hogyirodalomjegyzéklehetőlegaténylegesenhivatkozottpublikáció-katésazonpublikációkattartalmazza,amelyetaszerzőfelhasznált.azirodalom-jegyzéklegfeljebbmég10-15forrásmegjelölésttartalmazhat.

7.azirodalomjegyzéketatanulmányvégénközöljük,akövetkezőképpenoldvafelaszövegköztiutalásokat:

a)könyveknél:

arendt,hannah(1992):A totalitarizmus gyökerei.Budapest,európa.

b)Tanulmánykötetben,gyűjteményeskötetbenmegjelentszövegekesetében:

Mickiewicz,ellen(2000):institutionalincapacity,theattentivePublic,andMediaPluralisminrussia.in:richardGuntherandanthonyMughan(eds.):Democracy and the Media.cambridgeuniversityPress.

c)Folyóiratbanmegjelenttanulmányesetében:

selck,J.Torsten(2004):onthedintensionalityofeuropeanunionLegislative.in: Journal of Theoretical Politics.vol.16.no.2.april,203–222.pp.

8.Tanulmányokeseténkérünkaszerzőktőlelektronikusformábanegykb.150soros magyar és angol nyelvű összefoglalót (abstract). a tanulmány címét, al-címétiskérjüklefordítani.Továbbákérjükatanulmánylegfontosabbnakgondolt5-6kulcsszavátmagyarul.

9.a(fekete-fehér)táblázatokatésábrákatmegfelelőenformázva,azeredetüketfeltüntetveaszövegbeépítveéskülönfájlkéntiskérjükleadni.

10.aszerkesztőségbebeérkezett–formailagmegfelelő–kéziratokataszerkesz-tőségelőzetesszűréseutánkétopponensnekküldjükki.azopponensekaszer-

Szerzőinkhez (A publikálás feltételei)

207S z E R z ő I N K H E z

zők nevének feltüntetése nélkül kapják meg a kéziratokat. a közlés feltétele akét opponens támogató véleménye. az opponensek által javítandónak értékeltkéziratokat átdolgozásra visszajuttatjuk a szerzőkhöz. a két opponens egybe-hangzóelutasításaeseténakéziratotnempublikáljuk.azopponensivéleményekbenemérkezéseeseténaszerkesztőségsajáthatáskörbendöntapublikálásról.

11.aszerkesztőségabeérkezettkéziratokérthonoráriumotnemfizet.

12.kérjükszerzőinket,hogyelektronikusútonadjákmeg,hogymilyenmódon(foglalkozástmunkahely,beosztás)szeretnénekszerepelnifolyóiratunkban.kér-jük, a kapcsolattartás elősegítése érdekében közöljék elérhetőségeiket (telefon-szám,mobilszám,e-mailcím).

köszönjük,hogymegfelelőenelőkészítettkéziratbeküldésévelsegítikmunkánkat.

A szerkesztőség

Közismert, hogy a megújuló energiahordozók felhasználására vonatkozó energiapolitikai elképzelések — igazodva a klímavédelem globális célkitűzéseihez, amelyek többek közt a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátások radikális visszaszorítására irányulnak — világszerte átalakulóban vannak. Így van ez különösen Európában, ahol az Európai Unió környezeti, energia- és külpolitikája keretében egyaránt érvényesíti a klímavédelmi szempontokat, s ennek megfelelő, kiterjedt szabályozással is rendelkezik. A cél a megújuló energiahordozók részarányának növelése (a teljes energiafel-használáson, illetve egyes ágazatokon belül — mint a villamos energia szektor vagy a közlekedés — egyaránt meghatározott célszámokkal), illetve egyidejűleg a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése (ha nem is az ilyen energiahordozókra vonatkozó, közvetlen korlátozásokkal, amelyek a tagállamoknak az energiahordozók közötti választását érdemben korlátoznák, de közvetve, pl. energiahatékonysági, kibocsátás-csökkentési elvárásokon keresztül). | Fodor László

A közép-kelet-európai országokban, de különösen Magyarországon a 2000-es évek első évtizedében a lakossági hitelezés általánosan elterjedt formájává vált az ún. devizaalapú hitelezés. A svájci frank, az euró, illetőleg a japán jen alacsony kamatai alapján a fogyasztók hosszú távon is kedvezőnek és kiszámíthatónak tekinthették a devizában történő eladósodást. Ennek tulajdonítható, hogy Magyarországon 2009-re a háztartások által felvett hitelek 53%-a devizaalapú hitel volt. A 2008-ban kirobbant világméretű pénzügyi válság által generált árfolyamemelkedés a devizaalapú hitelek adósai számára elviselhetetlen mértékű törlesztő-részlet emelkedést okozott, mivel a devizaalapú kölcsönszerződéseknél a kereskedelmi bankok által alkalmazott általános szerződési feltételek lehetővé tették a pénzintézetek számára a kamatfeltételek egyoldalú módosítását, illetőleg az árfolyamkockázatot kizárólag a hiteladósokra terhelték.A tanulmány a társadalmi válsággá szélesedett devizaadósság-válság jogi és pénzügyi hátterét, magyarországi jellegzetességeit vizsgálja, elemzi a Kúria és az Európai Unió Bíróságának (EUB) a devizahitelezéssel kapcsolatos döntéseit, továbbá a devizaadósság-válság rendezésére irányuló jogalkotási intézkedéseket, különösen az alkotmányosság és hatékonyság követelmé-nyeinek való megfelelésüket. | Fazekas Judit

Miután a rehabilitáció megtörtént, Somló elméletét annak lehető legkülönbözőbb aspektusai szerint tárgyalták a szakirodalomban: elemezték azt a tudomány és a politika folyamatosan egymásra ható, az életpálya egészét befolyásoló kontextusában, a magyar polgári jogelmélet egészének elmélettörténeti összefüggéseiben, jogelméleti és jogszociológiai kontextusban, sőt a jogi és jogtudományi kultúrtörténetünk részeként. S miután Somló elméletére a nemzetközi szakirodalomban is figyelnek, nem csoda, ha a hagyomány ápolásában külföldi kutatók is rész vesznek. E tekintetben Andreas Funke írásait kell megemlíteni, aki Sólyom Péterrel összefogva — egy eredeti gondolatokat megfogalmazó hosszú bevezető tanulmány kíséretében — 2013-ban sajtó alá rendezte és kiadta Somló Bódog Naplójának számos jegyzetét és válogatott levelezését. S bár elméletéről még nem rendeztek önálló konferenciát, a magyar jogelméleti hagyomány immár klasszikus alkotóinak elméleteit és azok mai aktualitását tárgyaló 2015-ös kolozsvári tanácskozáson kitüntetett helyet kapott. A tanácsko-zás résztvevői a konferencia záróakkordjaként egy Somló Bódog emlékhelyet avattak fel a Házsongárdi Temető evangélikus sírkertjében. | Takács Péter

VIII. ÉVFOLYAM

2016 4

9 772060 458008

16004ISSN 2060-4580