Koós Gábor – Szternák György:

Gondolatok a katonai műveletekről

Az ezredfordulót követő időszak biztonsági- és katonapolitikai eseményeire hivatkozva akövetkező kérdések fogalmazhatók meg: valóban új világrend kialakulásának vagyunk tanúi,ha igen, akkor különbözik-e ez a régitől, és melyek a legfontosabb jellemzői? Civilizációk,kultúrák, vallások összecsapásáról van-e szó, tényleg nem lehet megbékélés a keresztény ésaz iszlámvallás között? Létezik-e elfogadható egyensúly a globalizáció, a regionalizáció és alokalizáció között? Ebben az egyensúlyban (vagy egyensúlytalanságban) megtalálják-ehelyüket a kis nemzetek és a fejletlen (fejlődő) országok? A világ biztonsági szervezeteiképesek-e hatékonyan működni, vagy új szervezetek létrehozására van szükség? Atudományos és a technológiai fejlődés eredményeit képes-e az ember saját szolgálatábaállítani, vagy folytatódik a környezet tudatos rombolása?

Továbbá, a nemzetközi szervezetek képesek-e a kockázatokat,válságokat eredményesen kezelni a fegyveres erő felhasználása nélkül?Ha igen, akkor miért csak részben eredményesek a katonai erővel kezeltválságok a biztonság tükrében?

Az utóbbi években lezajlott katonai műveletek tapasztalataitfigyelembe véve a fegyveres küzdelem megvívása jelentős mértékbenmegváltozott mind formai, mind tartalmi szempontból. Több új jelenségfordult elő a katonai műveletek megvívásakor, különösen abékekikényszerítés, a békefenntartás, békeépítés és a felkelők ellenikatonai műveletek alatt. A tapasztalatokat elemezve megállapítható,hogy a korszerű, technikailag jól felszerelt fegyveres erő nem az

egyetlen feltétele a katonai műveletek sikeres végrehajtásának. Ugyan a katonai erő továbbrais az ellenség teljes megsemmisítésére szolgál, de – a tapasztalatok alapján – napjainkbanegyre több az olyan műveleti helyzet, amikor a katonai győzelem érdekében civil szervezetektevékenységére is szükség van, sőt békeépítést kell folytatni a hadszíntér egyes részein akatonai műveletek végrehajtásával egy időben.1

A tapasztalatokat elemezve és összevetve, megállapítható, hogy napjainkban afegyveres küzdelem bonyolultabb lett. A hadtudományi kutatásokközéppontjába kerültek a következő kérdések: milyen hatással van afegyveres erő korábbi feladatai végrehajtására, a szervezetekműködésére, a katonák kiképzésére, felkészítésére a fegyveres küzdelemtartalmának és formájának a változása, kibővülése? A válságkezelőműveletek, ezen belül a békeműveletek (békeépítés, békefenntartás,békekikényszerítés) a hadtudomány tárgyát képezik-e (hadászatiművelet, hadművelet, harctevékenység), vagy a fegyveres küzdelem új formái,amelyek további kutatást igényelnek a korábban lezajlott műveletekbőllevont tapasztalatok alapján? Milyen új tudati, lélektani jelenségek, erkölcsi ésegyéb körülmények, egyben felkészítési, kiképzési problémák jelentkeznek ebben aváltozásban? A fegyverrel végrehajtott békekikényszerítést és a békefenntartást, milyenharceljárásokkal célszerű megvívni, ezek végrehajtására hogyan kell a katonákat, azalegységeket kiképezni és felkészíteni?

Véleményünk szerint a hadtudomány művelőinek tudományos szinten elemezniük célszerűazt az óriási mennyiségű szakirodalmat, amely a fentebb említett kérdésekre keresi a választ,

1 Diego A. Ruiz Palmer: A NATO műveleteinek két évtizede: visszatekintés és a jövő (angolnyelven)http://www.nato.int/docu/review/2012/Chicago/Stock-Looking-Ahead/HU/index.htm 2013. 10. 25.

1

és a jövő háborúival, konfliktusaival, hadviselésével foglalkozik. A következtetéseket összekell vetni az újabb és újabb, hagyományos és nem hagyományos konfliktusok tapasztalataival,és előremutató javaslatokat kell kidolgozni a politikai és katonai vezetők számára. Csak azoka megközelítések hozhatnak eredményt, amelyek nemcsak a konfliktusok növekvőösszetettségét, bonyolultságát igyekeznek bemutatni, hanem törekszenek a jelenségektöbbdimenziós jellegének, szociológiai és technológiai dinamizmusának megragadására is.Tudományos igényű magyarázat, eredmény csak olyan elemző munkából származhat, amelyvizsgálja a fegyveres küzdelem kapcsolatát a társadalommal és a világgal, értékeli akonfliktusok hasonlóságát és különbözőségét; figyel a haderők politikai ellenőrzésénekkövetelményére a globális médiaközvetítések világában; és szem előtt tartja a többcélú

haderőknek a konfliktus teljes skáláján történő alkalmazása fejlesztésikérdéseit.

Katonai műveletek megvívása szempontjából a tudomány és atechnológia elmúlt másfél évtizedes fejlődésének talán legfontosabbjellemzője a tér és az idő oly mértékben történő összesűrűsödése,amelynek következtében a távoli katonai műveletek helyi politikai ésgazdasági hatásokat fejtenek ki, és fordítva. A katonai műveletekvégrehajtásakor új dimenziók jelentek meg, mint a légi-kozmikus tér ésa kibertér. A korábbi műveletektől eltérően, a katonai szervezetek és akatonák teljesen új eszközökkel és módszerekkel képesek kapcsolatotteremteni és információkat továbbítani egymás között. Példaként elég,

ha csak az afganisztáni, az iraki, a líbiai, a szíriai konfliktusokat említjük.Másképpen, a kétoldalú, kölcsönös függés világában formálódó nemzetközi biztonsági

rendszer egy olyan összekapcsolódott világrendet alkot, amelyben a regionális és helyikatonai konfliktusok akár globális hatásúakká is válhatnak. A biztonságpolitikai és katonaiszakértők hamar felismerték, hogy a világon bárhol keletkező veszély, válság és katonaikonfliktus gyorsan, bárhová közvetíthető a mindent átható globáliskommunikációs médiával – írta Szenes Zoltán professzor, aközelmúltban megjelent tanulmányában.2

A hazai hadtudományi kutatások fontosságáról Szendy Istvánprofesszortól a következőket olvashatjuk: „mindent meg kell tenni anemzeti specifikumok alapján kialakított és funkcionáltatott saját(esetünkben magyar) hadtudomány (hadikultúra) megőrzése, fejlesztéseés elméleti, gyakorlati művelése érdekében.

Minden más esetben nemzeti megoldásokra kell törekednünk, olyanmódon, hogy az hazánknak és a fegyveres erőnknek mindenkor biztosalapul szolgálhasson honvédelmi, nemzetvédelmi, valamint NATO-szövetségesi tagságunkból adódó műveleteink sikeres és eredményes végrehajtásához.”3

A hadtudomány hazai művelői között általánosan elfogadott, hogy az eddig elérteredményekből tudományosan megalapozottan megőrizzünk mindent, ami értékálló éskorszerű. Ugyanakkor a külföldi eredményeket – kellő kritikai szemlélettel – beépítsük ahazai ismeretrendszerbe.

2 Szenes Zoltán: Katonai kihívások a 21. század elejénHadtudomány 2005. évi 4. szám.

3 A hazai hadtudományi kutatások irányairól és azok jellemzőiről bővebben olvashatunk a következőtanulmányban és egyetemi jegyzetben:Szendy István: A hadtudományról magyar szemmel. Magyar Tudomány2012. évi 11. száma 1362. oldal.Szendy István: Hadelmélet és katonai műveletek. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. 2013

2

Az említett- és más hazai szerzőkre hivatkozva megállapíthatók a következők: atudományos kutatás középpontjába került a hadtudomány szakértőinek körében a jövő katonaiműveleti környezetének, hadműveleti- és harcászati jellemzőinek vizsgálata; azösszhaderőnemi működést támogató szemlélet és gondolkodásmód fejlesztése lehetőségénekkutatása; a kiskötelékek, kisalegységek és az alkalmi harci kötelékek, harccsoportokkialakításának, felkészítésének, alkalmazásának és vezetésének, a műveletek lefolyásánakkérdése.

Továbbá, a fegyveres erő képességfejlesztése lehetőségénekkutatása a szövetségi rendszerben való hatékony működés,együttműködés és együttes tevékenység biztosítása, a meghatározottküldetések és feladatok végrehajtása érdekében. Ugyanakkor az semelhanyagolható, hogy a képességfejlesztés folyamatosan összhangbanaz ország gazdasági, pénzügyi lehetőségeivel és a költségvetéssel.

A tanulmány megírásával az volt a célunk: először, hogy a katonaiműveletek végrehajtásának új módszereit elemezzük az elméletregyakorolt hatásuk tükrében, felhasználva a hazai és nemzetköziszakirodalomban megjelent írásokat. Valamint azon szerzők munkáitvizsgáljuk, akik a korábban végrehajtott katonai műveletek

tapasztalatait feldolgozták. Másodszor, elemezzük a hadtudomány, a fegyveres küzdelem és aháború viszonyát, – bemutassuk a kutatás során elért legfrissebb eredményeinket.

A katonai műveletek elmélete és gyakorlata a feldolgozott tapasztalatok alapján

A hazai és a nemzetközi szakirodalomban megjelent tanulmányokkivétel nélkül arra hívják fel a szakemberek figyelmét, hogy az utóbbiévek katonai műveletei során csak részben teljesültek a politikai és akatonai célkitűzések; a műveletek térségében (a hadszíntéren) abiztonság megerősödése nem, vagy alig valósult meg, sőt esetenként –éppen a katonai művelet okán – újabb válságok jelentek meg.

A tapasztalatokat figyelembe véve, elmondható, hogy a katonaiműveletek összhaderőnemi keretek között kerülnek végrehajtásra. Egyrefontosabb szerepük lesz az önállóan harcoló zászlóalj és század szintűkötelékeknek, amelyeket a légierő haderőnem fegyvernemei támogatnaka szemben álló félre mért tűzcsapásokkal. A hadszíntéren többharctevékenységi forma folyhat azonos időben. A szemben álló fél tűz- és csapásmérőeszközei képességének függvényében, a kötelékek széttagolása lesz a leggyakoribb, amelynagyfokú önállóságot követel meg a parancsnokoktól. Elsősorban a harcképesség megóvása, afeladat időbeni és pontos végrehajtása szempontjából.4

Ezekről a kérdésekről Mező András nem régen megjelent tanulmánya hasznosinformációkkal szolgál a csapatok lehetséges harctevékenységének formáit, módjaitmélyebben vizsgáló szakemberek számára.5 A tanulmányt azért is tartjuk fontosnak, mert alegfrissebb tapasztalatokat dolgozza fel, gyakorlati példákkal igazolva.

Egyre gyakrabban találkozunk azzal a nézettel, hogy a válságkezelő katonai tevékenységeka fegyveres küzdelem új formái, amelyekre a fegyveres erőket fel kell készíteni. A szárazföldi

4 John Keegan: A csata arca 5. fejezet, 347 – 411. oldalak.Akadémiai Kiadó Budapest 2013.

5 Mező András: A csapatok tevékenységének osztályozásárólHonvédségi Szemle 2013. évi. 4. szám.

3

haderőnem válságkezelő tevékenységének elemzése során a katonai műveletek szintjei ésformái már nem különülnek el élesen egymástól.

A hadszíntéren nem meghatározó katonai események is nagy jelentőségűek lehetnek akatonai végállapot elérése szempontjából. A szárazföldi haderőnem csapatainak készen kelllenniük – különösen hadműveleti mélységben – a légierő fegyvernemeivel történő hatékony

együttműködésre, harcképességük megóvása és az eredményesfeladatmegoldás érdekében. A tűzcsapás és a manőver összhangjatovábbra is érvényesülni fog, így nem csökken a harci helikopterek, atüzérség és a gépesített erők jelentősége a műveletek végrehajtása során.

A haderőnemek műveleti tevékenységéről jól hasznosíthatóösszefoglalót közölt Resperger István, aki a második Öböl-háborútapasztalatait összegezte. A szerző legfontosabb megállapításaitismertetjük a tanulmányunk címében vállaltaknak megfelelően.

2003. 03. 22. – 2003. 04. 14. között, a Szövetség által végrehajtottiraki katonai művelet a „hálózatközpontú hadviselést” (Network Centric

Warfare — NCW), a korlátlan légi uralmat, az információs hadviselést, a pszichológiaihadviselést, a speciális összhaderőnemi (joint) hadviselést is megvalósította, amihez azellenség valós időben, minden napszakban elérhető helyzetképe járult hozzá a katonaiműveletet irányító törzs számára. A technikai és emberi felderítéssel megszerzett adatokalapján az ellenség minden tevékenységét nyomon követhették mind a katonai műveletektervezése, mind a végrehajtás során.

Az iraki eseményeket elemző szakember szerint az amerikai haderő a „képesség alapú”hadviselésről áttért a „hatás alapú” hadviselésre a katonai műveletek tervezése, végrehajtásaalatt.6 Ebben a háborúban a bevetett fegyverek 85%-a már precíziós vezérlésű volt; ahálózatközpontú hadviselés lehetővé tette a tervező törzsek számára a leghatásosabb ésleghatékonyabb haderőnem, fegyverhordozó eszköz, valamint fegyvertípus kiválasztását, afelderítő adatok feldolgozása után, az ellenség objektumaira mérendő csapásokvégrehajtásához. Két korszak hadigépezete állt szemben.

Az iraki fegyveres erők helyzetének valós idejű ismerete lehetővé tette a légi-, a tengeri- ésmás csapások koordinálását, a megfelelő válaszlépések végrehajtását. Ez volt az első katonaiművelet, ahol a repülőgépek pilótái 10 bevetésből 8 esetben a felszállás után, a levegőbenkapták meg a feladatot, a célpontot.

A szerző következő megállapítása, hogy a katonai műveletekben a hagyományos jellegűkatona-technikát a forradalmian új technikai eszközök egészítették ki. A hagyományos elem

6 Harcképesség: az egyes katonai szervezetek (magasabb egység, egység, alegység) harctevékenységvégrehajtására való alkalmassága. Legfontosabb összetevői (tényezői): a katonai szervezetek személyifegyverzeti és haditechnikai eszköz feltöltöttségét, anyagi-technikai eszközökkel való ellátottságátjellemző mutatók; a harckiképzés színvonala; a személyi állomány erkölcsi, fegyelmi, harcitulajdonságai; a vezetés helyzete.Mértékadó hazai és külföldi szakirodalom szerint a többnemzeti,összhaderőnemi katonai műveletek hatásalapú megközelítése azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló katonai- ésmás erőket, eszközöket átfogó, egymást kiegészítő módon alkalmazzuk a kitűzött célok (súlypontok, végállapot)megvalósítása érdekében. Ez a megközelítés filozófiai változást jelent a katonai műveletek végrehajtásánakformájában és módszerében.

4

minden vezetési szinten a páncélozott és nem páncélozott technikai eszköz volt. Az új katona-technikai eszközök pedig a legkorszerűbb, digitális vezetési, információs valamint a nagypontosságú fegyverek voltak a katonai műveletben, melyeket a különleges alakulatokműveletei egészítettek ki.

A hadműveletek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a páncélos csapatok ahagyományos feladataik mellett, új feladatot is kaptak. A harckocsi fegyverzet nagy

hatótávolságú lövedékei alkalmazásán-, a páncélvédettségen-, agyorsaságon túl a páncélos csapatok pszichológiai hatású bevetése ismegfigyelhető volt, amikor Bagdad központjába nyomultak be és ott adiktátor egyik palotáját foglalták el. A beépített területeken isszüksége volt a gépesített csapatoknak a harckocsi csapatokra, azoktámogatására, mert azok nélkül nem tudták a meghatározott időre afeladatukat teljesíteni. Bászrában például a brit tengerészgyalogoserők már az első napokban harckocsi megerősítést kértek avárosharchoz a műveleteket irányító parancsnokságtól.

A hadászati szintű légideszant hadművelet, a 173. légi szállítású dandár kurd területentörténő kirakása jelentett jól hasznosítható tapasztalatokat az iraki művelettel foglalkozószakemberek számára. A könnyű fegyverekkel felszerelt alakulatok nagyon jó kiegészítőcsapásokat, manővereket tudtak a nehéz fegyverzetű csapatokkal együttműködvevégrehajtani, de hiányosságaik okán, megfelelő tűztámogatás és légi támogatás nélkül nehézhelyzetbe is kerülhettek, mint azt a tapasztalatok igazolták.Tevékenységükkel elérték, hogy alacsony harcértékű csapatokatkiszorították vagy visszavonulásra késztették, de a visszavonulásukatvagy manőverüket könnyű fegyverzetük és felszerelésük miatt nemtudták megakadályozni.7

Német József az iraki háború tapasztalatairól a következőket írjatanulmányában: az egyik következtetés, amely hasznos lehet a katonaiműveleteket tervezők számára, hogy a katonai győzelem nem feltételezia korábban kitűzött politikai célok automatikus megvalósulását. Ahagyományos katonai összecsapás időszakában (2003. március-május) a katonai terveknekmegfelelően, teljes hadműveleti térben működő amerikai erők a kitűzött célokat elérték,azonban felkészültségük már nem terjedt ki a felkelés hozta erőszak elhárítására ésmegfékezésére.

7 Resperger István: Villámháború az Öbölben (Iraki Szabadság Hadművelet – Operation IraqiFreedom) elsődleges értékelése 41. – 47.oldalak.http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/nek/2004_3/02_resperger.pdf 2013. 11. 27.

5

Ez az elvárás a kezdeti időszakban nem is lehetett jogos, hiszen csak nagyon kevesenfeltételezték a hagyományostól eltérő harccselekmények bekövetkeztét. A felkelők ellenieredményes fellépés igénye magával hozta a „zsoldos cégek” alkalmazását is, amelyekemberveszteségei nem jelentek meg közvetlenül az állami halálozási listán, így aközvélemény felé „csak” az általuk kínált „szolgáltatás” igénybevételéért kifizetett összeglátszott a költségvetési elszámolásokban. Az iraki tapasztalatokat feldolgozva, a veszteségekcsökkentését indokolja a harctéri robotok minden eddiginél nagyobb mértékű alkalmazása ajövő katonai műveleteiben.

A felkelők elleni harc újabb tapasztalatait hozta az aszimmetrikus hadviselésnek, ahol aprofesszionális haderő került szembe a gyengén felszerelt, ugyanakkor fanatikus éskiszámíthatatlan, a helyi adottságokat kiválóan ismerő, a polgári lakosság teljes támogatásátélvező szabadcsapatokkal.

A jövőben érdemes feldolgozni azt a tapasztalatot is, hogy csekély katonai eredményesetén is megéri-e súlyos terheket vállalni és olyan nagymértékű külső beavatkozástvégrehajtani, amely megbontja a huzamos idő óta kialakult regionális egyensúlyt ahadműveleti területen. Ez pedig nemcsak Irakra igaz, hanem a Közel-Kelet egészére is, aholpontosan az az Irán erősödött meg, amelynek befolyása igencsak borzolja más térségbeliállamok, de akár az európaiak kedélyét is, összegezte a szerző.8

John Kerry amerikai külügyminiszter véleménye szerint az amerikai katonák kivonulásaóta Irakban megerősödtek a terrorcsoportok és gyakoribbá váltak törzsi, felekezeti fegyveresösszeütközések, merényletek. Különösen megerősödött az Iraki és Levantei Iszlám Államnevű dzsihádista szervezet. Az ENSZ iraki missziójának jelentése szerint hosszú idő óta azelmúlt év volt a legvéresebb a terrorcselekmények tükrében. Irakban7818 polgári lakos vesztette életét merényletek következtében, abiztonsági erők állományából pedig 1060 fő.

Az iraki katonai műveletekben olyan fegyverek ésfegyverrendszerek (nagy pontosságú fegyverek) kerültek alkalmazásra,amelyek pusztító képessége közel azonos a nukleáris fegyverekével.Így a célok pusztításának hatékonysága tovább növekedett. A stratégiaifölény megszerzése érdekében a támadó fél felhasználta valamennyihaderőnemének képességeit, a különleges műveleti erők sikereitvalamint a kozmikus térben elhelyezett objektumainak felderítő és kommunikációslehetőségeit. Ezzel együtt, fokozott jelentőséget kaptak a harci erőket kiszolgáló és támogatónem katonai csoportosítások, eszközök az említett műveletben, a túlélőképesség növelésecéljából.

Az iraki, és afganisztáni tapasztalatok szerint a jövőben a fegyveres küzdelem többségelakott környezetben kerül végrehajtásra, ahol a harckocsik, a páncélozott szállítójárművek és a

8 Németh József Lajos: Az iraki háború néhány tanulsága.http://www.biztonsagpolitika.hu/index.php?id=1332013. 12. 15.

6

harcjárművek alkalmazása korlátozott, ugyanakkor nem mellőzhető. A műveletekbenrésztvevő katonáknak, alegységeknek a feladat végrehajtásához ugyan ki kell szállni ajárműből vagy a szállító helikopterből, de a művelet egyes időszakaiban a harcjárművek, és alégi eszközök által nyújtott védelem fontos lehet a személyi állomány harcképességénekmegóvása érdekében. A szakemberek véleménye szerint az említett esetekben a katonát, azalegységet „harci alapegységnek” kell felfogni és rendszernek – a korszerű harcjárműalrendszerének – tekinteni. A harci alapegység és a „katona – mint rendszer” elgondolásrólnéhány megjegyzés.

A katona – rendszer képességének kialakításához öt területen kellfejlesztést, korszerűsítést végrehajtani: mozgékonyság, pusztító hatás,állóképesség, túlélőképesség, vezetés és ellenőrzés. Másmegközelítésben: ruházat, felszerelés, kommunikáció és információ,fegyverzet és energiaellátás. Ezt az öt területet lényegében afejlesztéssel foglalkozó tagállamok elfogadták és ennek megfelelőenfolytatják a kutatásokat, valamint az eszközök gyakorlati próbáit.

A fejlesztő mérnökök terve szerint a korszerű háborús és nemháborús katonai műveletekben ezek a katona-rendszerek, alrendszerek

kapcsolódnak a Hálózatközpontú Hadviselés (Network Centric Werfare – NCW) kifejlesztettelemeihez, így a katonák annak elvei alapján tevékenykednek, hajtják végre a feladataikat. A„katona-rendszerekhez” kapcsolódó kutatások szinte minden NATO tagállamban és másállamokban folynak. A szükséges felderítő, pusztító és kommunikációs eszközökkel,felszerelésekkel a fegyveres erők ellátása 5-10 éven belül várható – állítja Gácser Zoltán, aki atémával bővebben foglalkozott előadásában és a doktori értekezésében.9

A tanulmány terjedelmi korlátai miatt a szerző néhány megállapításának ismertetésére vancsak lehetőségünk. A haderők korszerű alkalmazási elveiben jelentős szerep hárul a katona-rendszerek mellett a katonai felhasználású robotokra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az,hogy a haderők digitális, precíziós és hálózatos fejlődése mellett megkezdődött a katonaifelhasználású robotok gyakorlati alkalmazása és egyre nagyobb számú hadrendbe állítása. Aszakember véleménye szerint a haderők technikai fejlődésével összhangban egy úgynevezettkatonai robotforradalom (Military Robot Revolution — MRR) bontakozott ki.

A fejlett haderők ilyen irányú fejlesztései bizonyítják, hogy a katonaivezetők elkötelezettek a robotikai alkalmazások arányának folyamatosnövelésére. Napjaink katonai műveleteinek tapasztalata alapján helyesenfelismerték, hogy a korszerű hadviselés már nem nélkülözheti a katonaifelhasználású robotok széles körű alkalmazását.

A közelmúlt katonai hadműveleteinek tapasztalatai igazolják, hogy asok esetben kulcsfontosságú — időben és tartalomban valós —információknak nemcsak a megszerzése, hanem a célba (afelhasználókhoz való) juttatása is ugyanolyan fontos a sikeres feladatvégrehajtás szempontjából. Ez megköveteli az automatizáltan működőberendezések és eszközök alkalmazását a hadműveleti központokban és aparancsnokságokon mind a tervezés, mind a végrehajtás időszakában.

A katonai robotok alapvető küldetése, hogy helyettesítsék a katonákat a hadműveletiterületen és helyettük valamilyen specifikus feladatot, feladatokat hajtsanak végre. Ezzel

9 Gácser Zoltán: A katona harci képességét növelő korszerű, hálózatba integrált egyéni felszerelésrendszerének kialakítási lehetőségei a Magyar Honvédségben. Doktori (PhD) értekezés 2008. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Egyetemi Könyvtár.

7

közvetlenül váltsák ki az élőerő jelenlétét az adott térben és időben. Azt azonban figyelembekell venni, hogy jelenleg a katonai robotok jelentős része nem nélkülözi, és nem isnélkülözheti a közvetlen vagy közvetett kapcsolatot a katonákkal, hiszen a döntéseket nem arobotok, hanem az emberek hozzák meg. Ez feltételezi és megköveteli a korszerű információshálózat meglétét és az ehhez való kapcsolódást.10

Napjainkban zajló katonai konfliktusokban, de még inkább a jövőben egyre gyakrabbankerül sor a katonai rendeltetésű robotok alkalmazására. Az alkalmazásjogi hátteréről, a jogi szabályozás szükségességéről olvashatunk

elemzést Varga Attila doktori értekezésében. A szerző kutatásieredményének lényege a következő.

Ma még a legtöbb szakemberben komoly aggodalmat ébresztannak a lehetősége, hogy önállóan működő gépek (katonairendeltetésű robotok) saját döntésük alapján fegyvert használjanak,

adott esetben emberekkel szemben. Az ellenérzések nem csupánnapjaink technológiai színvonalának hiányosságaiból, vagyis afegyveralkalmazással járó, összetett helyzetek gépek általi „meg nem

érthetőségéből” adódnak, hanem annak általános elutasításából is, hogyezeket a gépeket – legyenek bármennyire is önállóak – emberekkel egyenrangúkéntkezeljünk, számukra jogokat biztosítsunk, ide értve akár az önvédelem jogát is.

Jól látható tendencia azonban, hogy a modern hadseregek egyre nagyobb számbanhasználnak robotokat a személyi állomány épségének megóvása érdekében, amely maga utánvonja a robottechnológia katonai alkalmazása szabályozásának szükségességét is.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a ma használatos „művelet-végrehajtási szabályok –Rules of Engagement” olyan fogalmakat használnak, amelyek nem, vagy csak nehezenértelmezhetők és alkalmazhatók a katonai robotok esetében. Egyreinkább felmerül tehát annak szükségessége, hogy a katonai robotokat(az önműködő gépeket) alkalmazó hadseregek robot-specifikus„művelet-végrehajtási szabályokat” dolgozzanak ki. Ezenszabályoknak – egyebek mellett – arra is ki kell térniük, hogy azilletékes parancsnok milyen körülmények között alkalmazhatrobotokat. Melyek azok a – nemzetközi hadijognak is megfelelő – feltételek,amelyek teljesülése esetén a robot önállóan erőt (kényszert)alkalmazhat (akár fegyvert is használhat), továbbá arra is, hogy mikazok az élethelyzetek, konkrét katonai műveleti helyzetek, amelyekbenaz erőalkalmazás kérdésében „vissza kell venni” a humán irányítást, a döntéshozatalt.

A téma nemzetközi jogi szabályozásakor tehát az egyik kulcskérdés az lesz, hogy melyországok tudják majd politikai és jogi érveiket, érdekeiket, etikai értékrendjüket kellőhatékonysággal érvényesíteni a tárgyalások során, és melyek lesznek azok, amelyek nemfogadják majd el a közös szabályozásban részt vevők álláspontját, és a távolmaradás mellettdöntenek – összegezte kutatási eredményeit a szerző.11

10 Gácser Zoltán: Robotok a katonákszolgálatában.http://portal.zmne.hu/download/bjkmk/bsz/bszemle2008/4/01_Gacser_Zoltan.pdf. 2013. 12. 14.

8

Hasonló témában jelent meg néhány évvel korábban egy angol nyelvű könyv a New Warsand New Soldiers (military ethics in the contemporary world) címmel. Paolo Tripodi, MarineCorps University, és Jessica Wolfendale, West Virginia University tanárai, az EgyesültÁllamokban egy tudományos kutatócsoportot kértek fel napjaink katonai műveleteinekvizsgálatára, erkölcsi-, humanitárius-, szempontból. A felkért szakemberek külön fejezetbenfoglalkoztak a modern katonai technológiák alkalmazásának hatásaival, a „katona – mintrendszer” kérdéseivel és a katonák kiképzésével, felkészítésével. A könyv olvasásakor nagyonhasznos információkat kapunk az intelligens robotok alkalmazásának jogi és erkölcsiproblémáiról, ezek megoldásának lehetőségeiről. A szerzők külön érdeme az egyes fejezetektémáihoz kapcsolódó gyakorlati példák ismertetése a legutóbbi katonai műveletekről,valamint azok tapasztalatainak összegzése.12

Az iraki és más katonai műveletek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogymegnő a jelentősége a katonai konfliktust lezáró, stabilizációs

(békefenntartó, békeépítő) műveleteknek. Az ilyen műveletekben a kifejezetten aharci támogató képességeket (tüzér, páncéltörő tüzér, stb.) ugyan csak

korlátozottan lehet alkalmazni, de a művelet sikere szempontjából,jelenlétükre szükség lehet a hadszíntéren.

További tapasztalat, hogy a jövő katonai műveleti végrehajtása során atöbbnemzeti, összhaderőnemi erők mellett a nemzetközi segély- és a nem

kormányzati szervezetek is részt vesznek a műveletekben, és az általukfelajánlott képességek kiegészítik a NATO képesség-hiányait. Ennek

alapján előtérbe kerül a civil-katonai kapcsolatok- és más, a stabilizációt elősegítő képességekalkalmazása.

A közelmúlt valamennyi katonai műveletében meghatározó szerepe volt a légierőhaderőnem kötelékeinek. A katonai műveletek a légierő tevékenységével kezdődtek, és többesetben a szárazföldi erők alkalmazására nem is került sor. Példaként említjük a líbiai katonaiműveletet, amelyről jól hasznosítható tanulmányt jelentetett meg Varga Attila, aki a NATOHQ AC Izmir állományában közvetlenül tapasztalta meg az eseményeket. Tanulmányánaklényege a következőkben foglalható össze:

„A NATO 2011. március 27-én döntött a Líbia elleni katonaiműveletek átvételéről. Az átfogó NATO-művelet az Operation UnifiedProtector nevet kapta, melyben a 14 NATO-tagállam mellett 1 NATOPfP-tagállam (Partnership for Peace – Békepartnerség), Svédország éshárom nem NATO-tag, Egyesült Arab Emirátusok, Jordánia, Katar vettrészt. Az 1970. és 1973. számú ENSZ Biztonsági Tanácsi határozatokegyértelmű keretbe foglalták ugyan a katonai fellépés célját ésvégrehajtásának módját, az Operation Unified Protector valójábanKadhafi politikai és katonai hatalmának megdöntéséről szólt, amely igen nehéz feladat eléállította a hadműveletben résztvevő, NATO vezette koalíciós erőket.

11 Varga Attila: A fegyveres erő alkalmazásának műveleti jogi aspektusai a válságreagáló műveletekben. (Doktori PhD értekezés 2013) Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Egyetemi Könyvtár.

12 http://www.ashgate.com/isbn/9781409453475 2014. 01. 02.

9

A katonai műveletben végig komoly kihívást jelentett a művelet és a bevetések tervezése,hiszen a líbiai helyzet eltérő megítéléséből fakadóan a nemzetek különböző korlátozásokkaléltek. Volt olyan nemzet, amely csak az embargó érvényre juttatásában vett részt, volt olyan,aki csak védelmi légi műveletekre (DCA – Defensive Counter Air) feladatokra biztosítotteszközöket, és akadt olyan nemzet is, aki csak a saját repülőeszközök légi utántöltésére

biztosított üzemanyagot és légi utántöltő képességet.

A líbiai kormány katonai erői már a műveletek kezdetiszakaszában az álcázás, megtévesztés alkalmazásával civilreváltották az egyenruhát, személyszállító kisteherautókra cserélték akönnyű szállítójárműveiket – ezzel alaposan megnehezítve afelderítést, a célok azonosítását –, közvetett módon kritikussá téve adöntésre, rendelkezésre álló időt.

A NATO tehát egyfajta csapdahelyzetben volt, ugyanis vagy azértkapott bírálatot, mert katonai csapásai pusztítást okoztak, és civiláldozatokat követeltek, vagy azért, mert nem akadályozta meg a

Kadhafi erői által okozott vérontást, a mindennapi élet fenntartásához szükséges civilinfrastruktúra rombolását. A hadszíntéren nagy számban jelen voltak mobil és hordozhatólégvédelmi rakéta komplexumok (SA-6 Gainful, SA-7 Grail, SA-8 Gecko, SA-24 Grinch),amelyek a Szövetség repülőeszközeire állandó fenyegetést jelentettek, a célok kiválasztása,azonosítása és „kimetszése” gyakorlatilag sebészi pontosságot igényelt. A légi felderítésbenaz RQ-4 Global Hawk, az MQ-1 Predator, az MQ-9 Reaper és az MQ-8 Fire Scout pilótanélküli repülőeszközök mellett főszerepet játszott a svéd JAS-39 Gripen is.

Az ENSZ BT 1970. és 1973. határozatainak kikényszerítésében meghatározó szerepetjátszó nyugati államok – így Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok ésOlaszország – a dokumentumok vonatkozó részeit tágan értelmezték: a líbiai légierő éslégvédelmi rendszer kiiktatása mellett a stratégiai elgondolás magában foglalta a Kadhafikormányzat haderejének légi csapásokkal, a rejtett hadviselés eszközeivel történőfelmorzsolását. Az észak-afrikai, és benne a líbiai események tükrében a NATO Lisszabonbanelfogadott stratégiai koncepciója és az azzal összhangban történő változtatások (például apartnerségi politika újragondolása, a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködéserősítése, a válságkezelés döntési mechanizmusainak módosítása) a líbiai katonai műveletektapasztalatai alapján, kissé megkésettnek látszanak.

A leköszönő amerikai védelmi miniszter, Robert Gates a líbiaihadműveletek kapcsán szokatlanul élesen bírálta a NATO-tagállamokat.Gates többek között arról beszélt, hogy számos tagország nemteljesítette Afganisztánnal kapcsolatos vállalásait, Líbia esetében pedig„a valaha létezett leghatalmasabb katonai szövetség” 11 hét után szószerint kifogyott a precíziós eszközökből. A miniszter kijelentette, hogy haaz Egyesült Államok nem adott volna erőforrásokat a hadműveletekbe,az egész líbiai akció szétesett volna. Bár a líbiai műveleteket mindenNATO-tagország jóváhagyta, valójában csak körülbelül felük vett résztaz akcióban. Gates szerint sokan nem azért maradtak ki, mert nemakartak részt venni, hanem mert nem is képesek rá: egyszerűen nincsenmeg hozzá a katonai erejük és képességük.”13

Itt szükségesnek tartunk egy megjegyzést tenni. A Nemzetközi Biztonsági KözreműködőErő – International Security Assistance Force – (ISAF) 2014 végéig történő kivonulása után a

13 Varga Attila: Líbiáról – más szemmel.http://www.biztonsagpolitika.hu 2013. 11. 29.

10

közreműködő országok azt remélik, hogy Afganisztán nem hullik szét. A felkészített afgánfegyveres erő és a rendőrség elég lesz a tálibok féken tartására.14

A légierő sikeres és hatékony alkalmazásának feltétele a szemben álló fél légvédelmének,vezetési rendszerének pusztítása. Ekkor elsősorban a pilótanélküli eszközök alkalmazásárakerül sor, melyeket a légierő vagy a haditengerészet indít. A légierő haderőnem alkalmazásáravonatkozó tapasztalatok, valamint mind az Egyesült Államokban, mind az OroszországiFöderációban a Légi- Kozmikus Parancsnokságok létrehozása bizonyítja azt a feltételezést,

hogy a jövő katonai műveletei a légi-kozmikus térben kezdődnek, ésnagy valószínűséggel ott fog eldőlni, hogy ki a győztes fél. Más szóval,a légierő az indirekt hadviselés megvalósításának egyik, legfontosabbhaderőneme lehet a jövőben.15 A légierő teljes mértékben képes aszemben álló fél informatikai-vezetési rendszerének, politikai-,gazdasági-, katonai- és más objektumainak a pusztítására, ahogy azt márClausewitz is megírta „A háborúról” című közismert művében: „DerKrieg ist also ein Akt der Gewalt, um den Gegner zur Erfüllung unseresWillens zu zwingen. – „A háború tehát erőszak alkalmazása, hogyellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük.”16 Úgygondoljuk, ez az állítás ma is érvényes.

A jövő katonai műveleteiben – a légi-kozmikus műveletekben – ez a szerep még inkábbmegnövekszik. A hadszíntér jellemzőit figyelembe véve, a légiszállítás, a szárazföldi erőktámogatása, a tűzcsapások kiváltása, a pilótanélküli eszközök alkalmazása, a légideszant, akülönleges erők szállítása és kiemelése a légierő szerepének növekedését igazolja.Napjainkban, de még inkább a jövőben a szárazföldek és a tengerek feletti légtér (kozmikustér) a katonai műveletek végrehajtásának kiemelt területe lesz. Ez azt jelenti, hogy a hadászatiés hadműveleti tevékenységek a hadszíntér teljes mélységében és egyidejűleg folynak,valamennyi haderőnem bevonásával.

Joe R. Biden, amerikai alelnök szerint a légi-kozmikus térhez kapcsolódó,Prompt Global Strike – Gyors Globális Csapás, – amely egy új elgondolásttükröz – végrehajtásához kifejlesztett hagyományos harci fejek csökkentik anukleáris fegyverek szerepét. Ezekkel a modern eszközökkel az amerikaikatonai képesség, az amerikai dominancia nem kérdőjelezhető meg ajövőben. Az Egyesült Államok a globális rakétavédelmi rendszereszközeivel képes lesz szinte valamennyi katonai feladat sikeresvégrehajtására, politikai és katonai célkitűzései megvalósításaérdekében. A gyors globális csapás elmélete, képessége az egész világrairányul, ezzel hatást gyakorol a geopolitikára és a geostratégiára is.

A gyors globális csapás elméletének technikai megvalósítása napjainkban is folytatódik,Barack Obama elnök utasításának megfelelően, a következő tartalommal, elnöki utasítással:

a) Kezdeményezni és tovább folytatni a hadászati atomfegyverek csökkentésérő szóló újabbtárgyalásokat az Oroszországi Föderációval.

14 A 2014 utáni afganisztáni lehetőségekről átfogó tanulmány jelent meg az elmúlt év végén.Robert Guest: A„jó háború” vége. A világ 2014-ben, The Economist, 67. oldal.

15 Forgács Balázs: Napjaink hadikultúrái (A hadviselés elmélete és fejlődési tendenciái) PhDértekezéshttp://193.224.76.2/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2009/forgacs_balazs.pdf 2013. 10. 27.

16 Karl von Clausewitz: A háborúról, I. kötet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1961.

11

b) A csökkentéseket addig folytatni, amíg Kína és az Oroszországi Föderáció képességenem csökken le annyira, hogy a gyors globális csapás rendszerei biztosítják az EgyesültÁllamok katonai fölényét az egész világon – fogalmazott az alelnök.17

A gyors globális csapás technikai fejlesztése elsősorban a hipersebességű rakétákfejlesztésére és hadrendbeállítására irányul, valamint a nem nukleáris eszközökkorszerűsítésére.

A fejlesztés fázisában lévő hipersebességű rakéták képesek lesznek a világ bármelypontján, 35 percen belül csapás végrehajtására – állítják a szakemberek. Szolgálatba állításuk2017-ben várható és jól kiegészítik az európai rakétavédelmi rendszer addigra kifejlesztettképességeit is.

Martin van Creveld, történész – az Öböl háború tapasztalatait felhasználva – arról írt, hogyCarl von Clausewitz által a 19. század elején jellemző államok közötti háborúk kora lezárult,befejeződött. Értékelése szerint az akkor helytálló háborús elmélet elavult, és a nyugatiklasszikusnak a hadviseléssel kapcsolatos elmélete időszerűtlenné vált.18 A szerzőnek ezt azállítását mi csak részben fogadjuk el, mert Clausewitznek a háborúra vonatkozó tanításait atörténelmi keretek között célszerű bírálni. Más szóval, a politika szerepe a háborúban atörténelem folyamán más és más volt. Továbbá, a fegyveres küzdelemben résztvevők száma iskoronként változott, változik. Erről célszerűnek tartjuk a témával foglalkozóknak Wesley K.Clak tábornok könyvét és Elisabeth du Réau tanulmányát elolvasni.19

Véleményünk szerint a jövő katonai műveleteire jellemző lesz a nem összevethető erők(aszimmetria) közötti harc. Az aszimmetrikus katonai műveletek napjaink egyik legnagyobbkihívásai lehetnek az államok fegyveres erői számára. Az aszimmetrikus műveletekben agyengébb fél hadműveleti szinten általában védelmet folytat, ugyanakkor harcászati szintentámad, robbantásokat, rombolásokat, öngyilkos merényleteket hajt végre. Ezzel atevékenységgel erkölcsi, anyagi, személyi károkat okoz és lélektani hatást fejt ki a szembenálló félre, a végső politikai győzelem elérése reményében.20

17 Теодор А. Постол (Theodore A. Postol) - Джордж Льюис (George N. Lewis): Предлагаемая США система ПРО в Европе:Технические и политические вопросы Американская ассоциация содействия развитию науки Вашинтон, округ Колумбия 28 августа 2012 г.

18 Martin van Creveld: The Transformation of WarHardcover, Bargain Price, March 31, 1991.

19 Wesley K. Clark: Waging Modern War: Bosnia. Kosovo and the Future of the Conflict. (A korszerû háborúmegvívása: Bosznia, Koszovó és a konfliktusok jövõje) Public Affairs, New York, 2001.Elisabeth du Réau: Azeurópai kül- és biztonságpolitika balkáni tevékenységének kezdetei.http://www.academia.edu/3353429/AZ_EUROPAI_UNIO_A_XXI._SZAZAD_KUSZOBEN 2013. 10. 25.

20 Az aszimmetrikus műveletek a fegyveres konfliktusok megvívásának új formája, melynek alapja az, hogy anemzetközi színtéren (a válságkörzetben) jelen levő fegyveres erők, csoportok jelentősen különböznekegymástól méreteikben, felszerelésükben és képességeikben. A modern haderő és a terrorista eszközökkel,módszerekkel működő fegyveres csoportok között óriási aránytalanság van, ennek ellenére, a fejletttechnológiájú fegyverek bekerülési költségei miatt, az aszimmetrikus hadviselés valószínűsége növekvőtendenciát mutat. Katonai Kislexikon Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztály. Budapest, 2000. 12. oldal.Aválságreagáló műveletekben a szembenálló felek közötti különbségek lényegesek, a szembenálló katonai erőknem azonos képességűek, a műveletekre az aszimmetrikusság a jellemző. Nagy valószínűséggel különböző atechnikai ellátottság, a szervezet, és eltérő az állomány felkészültsége és kiképzettsége. Más szóval, nemösszevethetőek a képességek. Ugyanakkor az aszimmetria nem jelenti az egyik vagy a másik fél alárendeltségéta válságreagáló műveletekben. Ebben az esetben nagy valószínűséggel megjelenik a gerilla-hadviselés, mint afegyveres küzdelem (katonai művelet) egyik formája. A válságreagáló műveletek, mint hadtudományi probléma.Tanulmány. Honvédelmi Minisztérium. 2005.

12

A korábbi katonai műveletektől eltérően, egyre nagyobb a valószínűségeannak, hogy jelentős különbségek lesznek a szemben álló felekközött a politikai és katonai célok, az eszközrendszerek, a képességekés a katonai műveletek megvívásának formái és módszereitekintetében.21 „A katonai és a biztonsági területeken értelmezve, azaszimmetria gyakorlatilag, a szembenálló féltől eltérő cselekvési

változatokat, katonai műveleteket, szervezeteket, technikai eszközöket,felkészülési szinteket és gondolkodási módot képvisel, abból a célból,hogy maximalizálja a saját katonai, biztonsági előnyeit, és kiaknázza azellenség gyengeségeit, valamint megragadja a kezdeményezést, vagy

nagyobb cselekvési szabadságot nyerjen a katonai műveletben. Azaszimmetria lehet politikai-stratégiai, vagy katonai-stratégiai, illetveezek kombinációja is.”22

Más megközelítésben, az aszimmetrikus katonai műveletek olyan,semmiféle szabályt, normát, megkülönböztetést nem ismerő műveleti

formák, melyeket nem előz meg diplomáciai tárgyalás, a célpontokat a gyengébb fél válasszaki azzal a céllal, hogy az ellenfelet erkölcsileg önpusztító válaszcsapásra kényszerítse.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen katonai műveletben nem lehet szabályszerű küzdelmetfolytatni, nem érvényesíthetők a fegyveres küzdelem törvényei, törvényszerűségei. Aszabályok megsértése a törvényes katonai erő részéről jogtalanságot, erkölcsi visszaélést, bűntjelent, amiért a parancsnokok és az elkövető katonák felelősséggel tartoznak. Ez aszabálysértés a közvélemény előtt úgy jelenik meg, mintha a fegyveres erő eleve„erkölcstelen, gonosz, brutális” természetű volna. Valójában az aszimmetrikus katonaiművelet kihívásaira adott válasz rossz volt. Véleményünk szerint éppen így teljesül agyengébb fél, a terroristák a gerillák célja: ha a fegyveres erő erkölcsi és jogi okokrahivatkozva nem indít támadást, akkor folyamatosan növekszenek az anyagi, személyiveszteségei; ha támad, akkor erkölcsileg gyengül, hiszen nagy lesz a civil áldozatok száma.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk Forgács Balázs kutatási eredményének ismertetését is, aki akövetkezőt írja az aszimmetrikus hadviseléssel összefüggésben.

„Napjaink fegyveres konfliktusaiban a háborúk közül jellegüket tekintve markánsankidomborodnak azok, amelyek az aszimmetrikus hadviselés jellemzőit mutatják. Irak vagyAfganisztán példája azt mutatja, hogy bár egy háború első szakaszát könnyedén meg tudjanyerni a fejlettebb technikával és jobb vezetéssel rendelkező erő, a háború későbbiszakaszában, ahol a reguláris csapatokat és összecsapásokat felváltják az ellenfél részéről azirreguláris harcmodort alkalmazó erők, már nem ilyen egyszerű a helyzet. A lassankéntelhúzódó háború egyre nagyobb terhet ró az ellenfél hátországára, ahol a lakosság növekvőellenszenve és ellenállása mutatkozik meg a háború irányában. Az ellenfél kifárasztásastratégiai céllá vált. A harcok közben az ellenállók egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek

21 Porkoláb Imre: Aszimmetrikus hadviselés: az ortodox és a gerilla hadikultúra összecsapásai. Hadtudomány 2005/4. száma, 188-193. oldalak.

22Steven Metz és Douglas V. Johnson II. Asymmetry and U.S. military strategy: definition, background, andstrategic concepts 5. oldal.http://www.strategicstudiesinstitute.army.mil/pubs/display.cfm?pubID=223 2013. 10.25.Krajnc Zoltán: Az aszimmetrikus hadviselés, fenyegetés alapkérdései.Repüléstudományi konferencia Szolnok, 2008Рогозин: развитие технологий приведет к бесконтактным войнамhttp://ria.ru/defense_safety/20131115/977029603.html 2013. 11. 16.

13

annak érdekében, hogy megnyerjék saját országuk közvéleményét, politikai céljaikigazságosságát hangsúlyozva próbálják legitimmé tenni mozgalmukat.”

Ha az elméletet elfogadjuk és napjaink katonai műveleteit elemezzük, akkor azalábbi következtetésekre jutunk.

„1. A gerilla-hadviselés általunk leírt jelenségei leginkább napjaink iraki hadszínteréndominálnak, s ott a legfőbb tünet, hogy a hadviselés gerilla formája szorosan összefonódik aterrorral és a terrorizmussal, ami hadelméleti szempontból azt jelenti, hogy a kifárasztóhadviselés eszközrendszere hangsúlyos.

2. Az iraki hadszíntéren a jelenlegi konfliktus látszólag vallási és civilizációs törésvonalakmentén húzódik, ám valójában ezek mögött konkrét politikai célok rejlenek, mert különbennem értelmezhető a nagyfokú erőszak. Az ideológiai, vallási küzdelem elméleti csapdája, hogyaz eljárás módszereit a baloldali egyébként ateista gondolkodók (Lenin, Mao, Che Guevarastb.) metódusrendszeréből veszik át.

3. Irakban ma a terrorizmusnak nevezett gerillamozgalom, még a reguláris erőkmegszervezése előtti fázisban van. Ez pedig jelenti, hogy a következő lépcsőfok a reguláriserők létrehozása lehet, ami hosszú folyamat, ezért elhúzódó fegyveres konfliktussalszámolhatunk.

4. Az irreguláris hadviselés tehát nem jelent egyet a szabályok, jellemvonások nélkülifegyveres küzdelemmel. Jelentkező tünetei, megjelenési formái arra utalnak, hogy bár ezekjellegükből fakadóan olyan pontosan nem körülhatárolhatóak vagy meghatározhatóak, mint areguláris harcé, de léteznek. Irakban is ez történik, a látszólag céltalan napi erőszak mögöttkülönböző centrumokat feltételezhetünk, és tudatos, átgondolt erőszak alkalmazást. Vagyis anem szabályszerű hadviselés nem jelent szabálynélküliséget, de éppen ezaz, ami megnehezíti az ellene való harcot. Az eltérő jellegű harcra csakhasonló módon lehet hatékonyan választ adni.”23

Kiss Álmos Péter, aki a gyakorlatban szerezte tapasztalatait,a következő összegzést teszi:

„A szembenálló felek politikai és hadászati céljai,doktrínái és eljárásai között alapvető különbségek vannak:

A nem-állami hadviselő célja rákényszeríteni akaratát a társadalomra.Ehhez nincs szüksége a hagyományos értelemben vett győzelemre: elég,ha hosszú időn át fönntartja a konfliktust.

Ezzel szemben a kormány célja az állam jogrendjének helyreállítása,az állam nemzeti egységének és területi sérthetetlenségének megvédése –amihez feltétlenülszükséges a konfliktus rövid idő alatt történő lezárása és a társadalmi Stockholm-szindrómahatásainak mérséklése. E célok megvalósítása során a kormány nem hagyhatja figyelmenkívül a törvényi szabályozást (bár módosíthatja azt), és –különösen a mai nemzetközi politikai

23 Forgács Balázs: Káosz vagy rend a gerilla hadviselésben.Kommentár 2008. évi 1. szám. 88-100 oldalak.

14

környezetben –nem alkalmazhat korlátlan katonai erőt. Ha az erő alkalmazásában abiztonsági erők túllépnek egy (előre meg nem határozott) határt, a kormány azt kockáztatja,hogy a nemzetközi közösség fegyveres erővel is beavatkozhat a konfliktusba.”24

Kijelenthetjük, hogy az aszimmetrikus műveletek a fegyveres konfliktusok megvívásánakúj formája, melynek alapja az, hogy a nemzetközi színtéren (a válságkörzetben) jelen levőfegyveres erők, csoportok jelentősen különböznek egymástól méreteikben, felszerelésükbenés képességeikben. A modern haderő és a terrorista módszerekkel, eszközökkel működőfegyveres csoportok között óriási aránytalanság van.

Az amerikai és az orosz stratégiai tanulmányokban – a hálózatközpontú és a hatásalapúkatonai műveleti formák tapasztalatai alapján – mind gyakrabban olvashatunk a tér és az idő,a légi-kozmikus- és a kibertér jelentőségéről a katonai műveletekben.25 A szerzők a katonaiműveletek jellemzői vizsgálatakor a 2008-ban kirobbant grúz-orosz fegyveres konfliktustvizsgálták, felhasználva a tapasztalatokat feldolgozó orosz szakértők véleményét.

Az információs hadviselés egyik gyakorlati példája volt a grúz-orosz konfliktus (egyesvélemények szerint háború), amelyről napjainkra a következők váltak ismertté.

A szakemberek véleménye szerint a grúz-orosz fegyveres konfliktusnak volt egyviszonylag új, eddig nem ismert katona-technikai jellemzője. A grúz konfliktus volt az első,amelynek során a hagyományos fegyverek mellett (azokkal együtt) az információs hadviseléseszközeit is bevetették. Felvetődik a kérdés: vajon a kibertérre (a számítógépes és információ,kommunikációs rendszerekre) is vonatkoznak-e a fegyveres küzdelem törvényei éstörvényszerűségei szabályai? A kormányzati szerverek elleni támadás hadüzenettel ér-e fel? Akérdés más szakértők körében is megfogalmazódott: „a grúziai információshadviselés kapcsán újra felvetődött a kérdés, hogy a háborús szabályokvonatkoznak-e az internetre, és hogy a kibertámadást (az információshadviselés egyik formáját) háborús cselekménynek kell-e tekinteni” –írta Siobhan Gorman, a Wall Street Journal publicistája.26

24 Kiss Álmos Péter: A negyedik generációs konfliktusok jellemzői és tapasztalatai (PhD értekezés) 158.oldal.Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi könyvtár.

25 In Brief: Assessing the January 2012 Defense Strategic Guidance(DSG)http://www.fas.org/sgp/crs/natsec/R42146.pdf 2013. 10. 25.Military Reform: Toward the New Look of the Russian Army (Valdai Discussion Club Analytical Report)http://vid-1.rian.ru/ig/valdai/Military_reform_eng.pdf 2013. 10. 24.

26 http://europe.wsj.com/home-page 2008. szeptember 6.

15

Amerikai biztonsági szakértők már hetekkel az orosz-grúz fegyvereskonfliktus előtt felfigyeltek a grúz szerverek elleni támadásra, azinformációs hadviselés új formájára. Adataik szerint 2008. július 20.-tól kezdve a grúz szervereket egyre gyakrabban érte Oroszországbólindított támadás. Az úgynevezett DOS-támadások(a szolgáltatástmegtagadó támadás) során számítógépek tucatjai küldenek és kérnekrengeteg információt a megtámadott szervertől, amely ettől leáll.Véleményük szerint, az orosz csapatok megindulása előtti hetekbenMiheil Szaakasvili elnök honlapja is többször elérhetetlenné vált.Telekommunikációs, szállítási vállalatok és grúz médiaportálok iscélpontok voltak. Egyelőre nem tudni pontosan, kik álltak a támadások

hátterében. Az orosz kormány tagadta, hogy hivatalai adtak volna megbízást a hackereknek.„A grúz konfliktus az első, amelynek során a hagyományos fegyverek mellett az

információs hadviselés eszközeit is bevetették” – írta Gorman. Nem világos azonban, hogy akibertérre vonatkoznak-e a hadviselés szabályai. „A kormányok még nem döntötték el, hogyaz információs hadviselés eszközeit fegyvernek kell-e tekinteni. Nincsenek olyan nemzetközinormák, amelyek eligazítanának a kérdésben” – idézte Gorman Scott Borgot, az információshadviselés elleni amerikai csoportot vezető biztonságpolitikust.

Az orosz katonai szakemberek arra a következtetésre jutottak a konfliktus befejezése után− és ez az információ számunkra is figyelemre méltó −, hogy megváltoztak a katonaiműveletek szervezési, doktrinális elemei, megváltozott a fegyveres küzdelem jellege, aminektudomásul vétele nélkül semmiféle új fegyverzettel és technikával sem lehet garantálni aháborúban a sikert. Ebben az összefüggésben arról beszéltek a szakértők, hogy új harcászatiés hadműveleti módszerekre és eljárásokra van szükség a fegyveres küzdelem megvívásasorán. Ez különösen vonatkozik az orosz fegyveres erők légierejére.

A tapasztalatok alapján a szárazföldi erőknek szükségük lett volna olyan kiszolgáló,harctámogató eszközökre, rendszerekre is, mint a korszerű vontató és javító járművek.(Megjegyezzük, hogy az orosz tüzérség a grúz tüzérséget nem volt képes hatékonyan lefogniChinvali térségében. Ennek oka, hogy nem rendelkeztek tüzérfelderítő lokátorokkal, felderítő-célmegjelölő-adatátviteli tűzvezető rendszerekkel, nagy pontosságú lőszerekkel. A korszerűkatonai műveletekben ez komoly hiányosság.) Mert el sem tudták képzelni, hogy Szaakasvilierre ragadtatja agát, és Chinvali pusztítására ad parancsot.

A katonai műveletet végrehajtó orosz állomány, különösen a tisztek és aszerződéses legénység viszont magas szintű erkölcsi és harcitulajdonságokat mutatott fel a hadműveletekben. Ehhez a döntő túlerőtudata is hozzájárult. Ugyanakkor az orosz katonák olyantapasztalatokat is szereztek, hogy a legkorszerűbb haditechnikaieszközöket nem elég birtokolni, ezek kezelésére a katonákat fel kellkészíteni. Más szóval, a grúzok által hátrahagyott technikát az oroszkatonák nem tudták kezelni, csak a hadifoglyokkal voltak képesekösszegyűjteni.

A grúz-orosz fegyveres konfliktus tapasztalata, hogy meglepően alacsonyakvoltak a katonai veszteségek. A grúz veszteség 143 fő, míg az orosz 71 fő volt. Ezzel szembennagy volt a polgári áldozatok száma: a grúz és a dél-oszétiai veszteség 1700 fő.

16

A grúz-orosz fegyveres konfliktus, de alapvetően nemzetek közötti helyi háború is aztmutatja, hogy a háborúk megmaradnak a modern, 21. századi életünk részeként, és egyrebiztosabb, hogy geopolitikai, geostratégiai módszereket felhasználva kell értelmeznünk őket.

Teljes mértékben a hatalmi célokért, gazdasági előnyök megszerzéséért,vitatott területi- etnikai kérdések rendezéséért és azok megvalósításáértfolynak.

További kiemelhető tapasztalat véleményünk szerint, hogy napjainkkonfliktusaiban, helyi háborúiban alkalmazott haditechnikai eszközökvizsgálatakor, megítélésekor ugyanúgy a realitások figyelembevételévelés elfogadásával kell szólnunk, mint az alkalmazott harceljárásiformákról és módokról. Itt arról van szó, hogy a küzdő felek, elsősorbanaz orosz fegyveres erő, minden, korábban is rendszerben lévőhaditechnikai eszközt alkalmazott. A szárazföldi haderőnem elsősorbanharckocsikat és páncélozott harcjárműveket. Azt is látnunk kell, hogy a

fegyveres küzdelem jellege ma még távolról sem minden esetben „hatásalapú művelet,” sőtnem is mindig „hálózatközpontú.” A küzdő felek viszonylatában az aszimmetriák ugyanúgynehezen értelmezhetők, ahogy nehéz bizonyítani a résztvevő felek által közvetített (követett)hadikultúrákat is.

Végezetül fontosnak tartjuk hangsúlyozni – a grúz-orosz fegyveres konfliktus tapasztalataokán –, hogy mennyire döntő lehet a parancsnokok és a katonák morális felkészítése, harciszelleme a fegyveres összecsapás előtt. A kaukázusi harcok során a grúz félnél ezzel bizonygondok voltak. Általánosítani ebből nem akarunk, de azt mindenesetre tanulságként meg kelljegyeznünk, hogy a legkorszerűbb haditechnika, a legkiválóbb kiképzés sem pótolhatja akatonák harci szellemét, tartását.

Az információs hadviseléssel kapcsolatban még egy eseményt említünk. 2013. október 22-23-án találkoztak a NATO védelmi miniszterei – Brüsszelben. Kétnapos eseményen az elsőnap a kiberbiztonság és az európai rakétavédelem, az Összekapcsolt HaderőkKezdeményezés, a szövetségi hadgyakorlatok, a képességfejlesztés és a kiképzés, felkészítésvoltak a megbeszélések középpontjában.

A kiberbiztonság kérdését illetően a védelmi miniszterekegyetértettek abban, hogy a Szövetség jól halad a NATO informatikairendszerei védelmének megerősítésével. Rasmussen főtitkár ezzelkapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kibervédelem biztosítása atagállamok felelőssége, a NATO-nak fontos szerepe lehet a tagállamokkibervédelmi képességei fejlesztésének ösztönzésében. Ezzelkapcsolatban megjegyzendő, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy aSzövetség kevésbé tehetős tagállamai éppen azért nem fogjákfejleszteni önálló kibervédelmi képességeiket, mert inkább ezen a térenis a NATO-ra kívánnak majd támaszkodni, hiszen egy tagállam elleni külső kibertámadásesetében is érvényes a Washingtoni Szerződés 5. cikkében elfogadott kollektív védelem elve.

A védelmi miniszteri találkozóhoz kapcsolódik, hogy átfogó kibervédelmi gyakorlatotindított az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Észtországban 2013. november 26. – 29.között, hogy a tagországok a gyakorlatban is felkészüljenek az őket és szövetségeseiket érőesetleges kibertámadásokra.

A Cyber Coalition 2013 nevű gyakorlaton mintegy 400 informatikai szakember ésjogszakértő vett részt. A három napos eseményen több mint harminc európai országképviseltette magát. A kibertámadások a mindennapi valóság részei, egyre kifinomultabbak és

17

összetettebbek – közölte Jamie Shea, a NATO-főtitkár biztonsági kockázatok kérdésébenilletékes helyettese. – A NATO-nak szembe kell néznie ezzel afolyamatosan változó fenyegetéssel – tette hozzá Shea. Anders FoghRasmussen NATO-főtitkár korábban úgy nyilatkozott: a NATOelsődleges feladata, hogy a saját informatikai rendszereit megvédje, ésaz ilyen képességek kifejlesztésében a tagállamoknak is segítségetnyújtson.27

A számítógépes rendszerek elleni támadások egyre gyakoribbá,szervezettebbé és a kormányok, vállalkozások, gazdaságok éspotenciálisan a közlekedési és ellátási hálózatok valamint más kritikusinfrastruktúrák számára is egyre nagyobb károkat okozóvá válnak. Aszámítógépes rendszerek elleni támadások elérhetik azt a küszöböt,

ami már a nemzeti és euro-atlanti folyamatos működést, biztonságot és stabilitástveszélyezteti. Külföldi haderők és titkosszolgálatok, szervezett bűnözők, terrorista és/vagyszélsőséges csoportok egyaránt lehetnek egy ilyen támadás végrehajtói.28

A katonai műveletek elmélete és gyakorlata, valamint azok katona-technikai háttereorosz politikai és katonai szakértők véleménye alapján

A tanulmányban már említettük, hogy a légierő haderőnem alkalmazására vonatkozótapasztalatok, valamint mind az Egyesült Államokban, mind az Oroszországi Föderációban aLégi- Kozmikus Parancsnokságok létrehozása bizonyítja azt a feltételezésünket, hogy a jövőkatonai műveletei a légi-kozmikus térben kezdődnek, és nagy valószínűséggel ott fog eldőlni,hogy ki lehet a győztes fél, amely korszerű katona-technikai hátteret feltételez a szembenállófelek részéről. Állításunkat a következőkkel igazoljuk: Az Oroszországi Föderáció a hadiiparibizottság kezdeményezésére az elmúlt év július 3-4. konferenciát tartottak, ahol megvitatták avédelmi ipar előtt álló feladatokat az ország biztonsága és a fegyveres erő képessége fokozásaérdekében. A konferencián felszólalt Dmitrij Rogozin miniszterelnök helyettes, aki a védelmiipart irányítja.29 A felszólalás röviden így foglalható össze.

Az Egyesült Államok a légi-kozmikus térségben lehetséges katonai műveletek új távlatátnyitotta meg, amikor a George Bush repülőgép hordozó fedélzetéről először szállt fel az X-47B pilótanélküli csapásmérő repülőgép. Ez a tény rögtön felveti a következő kérdéseket:van-e lehetősége az Oroszországi Föderációnak a csúcstechnológia létrehozásában,alkalmazásában? Képes-e az ország a kor követelményei szerint a kihívásokra választ adni?Ma a fő figyelmet az információs technológia biztonságos működtetésére kell fordítani,hiszen katonai művelet esetén ez a technológia kerül először veszélybe. Más szóval, az ország

27 http://www.terminalx.org/2013/11/estonia-hosts-nato-cyber-defence-drills.html#ixzz2lqt9P4eC 2013. 11.27.http://www.mil.ee/en/news/7961/estonia-to-host-nato-cyber-defence-exercise 2013. 11. 27.

28 Az Egyesült Államok a következő években a védelmi kiadások részeként 139 millió dollárra emeli aszámítógépes támadások védelmére szolgáló költségeket és további ezer fővel növeli a hackertámadásokatfigyelő és megelőző szakemberek létszámát a különböző parancsnokságain.The World in 2013. The Economist89. oldal.

29 Дмитрий Рогозин: Пять сценариев войны. Россия должна быть самостоятельной и сильной, либо еене будет вовсе.http://www.rg.ru/2013/07/03/rogozin.html 2014. 01. 10.

18

információs rendszere szenvedi el az első csapást, megbénítva ezzel a kapcsolódó,létfontosságú rendszerek működését.

„Amikor a NATO-Oroszország Tanácsban dolgoztam, számtalanszor felvetettük ezt akérdést és a megoldásra javaslatokat tettünk, de az atlanti partnerek minden alkalommal méga napirendre tűzéséinek a lehetőségét is elvetették.”

Az Oroszországi Föderáció politikai és katonai felső vezetése úgydöntött, hogy a védelmi ipar fejlesztését napirendre tűzi. Ez alkalommalkerült sor az N-603/2012.-es elnöki utasítás megtárgyalására, amelynekköszönhetően új hadiipari termelési egységek jöttek létre, és atermelésben megjelent a magánszektor befektetői köre is. A legkorszerűbbkatona-technikai eszközök (rakétatechnika, rádióelektronika,űrtechnológia) gyártásában 10 – 15 százalékos a növekedés évenként.

Dmitrij Rogozin felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét, hogya nemzetbiztonsági dokumentumok tanulmányozása alapján érthetjükmeg a védelmi ipar fejlesztésének fontosságát. Ehhez viszont ismerni kell,hogy az Oroszországi Föderációt milyen veszélyek fenyegethetik, milyen

háborúk/viszályok lehetnek a jövőben. A tanulmány terjedelmi korlátai nem biztosítják aminiszterelnök helyettes által felvázolt „öt háborús forgatókönyv” ismertetését – különösen aforgatókönyvek katona-technikai hátterét –, így arról egy később tanulmányunkban kívánunkbeszámolni. Ugyanakkor az olvasó a forgatókönyvek tartalmát a konferencia anyagábólmegismerheti orosz nyelven.30

A felszólalás befejező részében Dmitrij Rogozin felhívta a figyelmet,hogy a fegyverkezési versenyt nem szabad újra kezdeni, és abbabeszállni sem a két nagyhatalomnak, sem más országoknak. Ahadtudomány, és a napjainkban zajló katonai műveletek tapasztalatai nemadnak egyértelmű választ a kihívások, veszélyek és kockázatok sikereskezelésére. Ezen kívül a fegyveres küzdelem formái, módszerei, eszközei,amelyeket napjainkban ismernek a hadtudomány művelői, nemáltalánosan alkalmazhatók sikeresen és hatékonyan mindenveszéllyel szemben. Ennek alapján különleges szerepe lehet afejlett, előremutató, elméleti és gyakorlati hadtudományikutatásoknak, amelyek eredményei az ország biztonságátszolgálják.

Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök helyettes az amerikaigyors globális csapás koncepcióval kapcsolatban a következőtnyilatkozta: „lehet kísérletezni, elhelyezni nem nukleáris

30 "Российская газета" - Федеральный выпуск №6118 (142) Сюжеты: Конференция по статье В. Путинао нацбезопасности. По инициативе "Российской газеты", поддержанной Военно-промышленнойкомиссией, на площадке "РГ" прошло обсуждение реализации тех программных задач по укреплениюВооруженных сил и оборонки страны, которые поставил в 2012 году Владимир Путин в своей статье"Быть сильными: гарантии национальной безопасности для России". О важности дискуссиисвидетельствует список ее участников: вице-премьер и председатель ВПК Дмитрий Рогозин, практическивсе члены Военно-промышленной комиссии, замминистра обороны Руслан Цаликов, директорФедеральной службы по оборонному заказу Александр Потапов, замминистра экономического развитияАндрей Клепач, немало ведущих представителей оборонки, военных экспертов и весьма известныхжурналистов.Az öt forgatókönyv: a) kontaktus nélküli háború egy csúcstechnológiával rendelkező ellenséggel;b) háború az azonos képességekkel rendelkező ellenséggel; c) helyi háború, konfliktus; d) terrorizmus (államiterrorizmus) elleni harc; e) katonai szembenállás az Északi-sarkon, a természeti kincsek birtoklásáért.http://www.rg.ru/sujet/5028/index.html 2014. 01. 10.

19

fegyvereket hadászati rendeltetésű rakétákon. De figyelembe kell venni, hogy amennyibentámadás érne bennünket, doktrínánk értelmében válaszcsapásként atomfegyvereket vetünk beterületünk, állami érdekeink védelmében. Napjainkban külföldön a technológiai háborúkoncepcióját valósítják meg. Ennek a lényege, hogy a jövőben megvalósul a kontaktus nélküliharc (háború), továbbá hamarább vedd észre az ellenfelet, mint ő téged, mérj rá csapást nagytávolságról – nyilatkozott Rogozin.31

A nyilatkozatokkal kapcsolatban a következő megjegyzést kívánjuk tenni. Valószínűlegtöbb hazai és külföldi szakember meglepődne, ha tudná, hogy amikor a légi-kozmikusműveletekről, a rakétaelhárító rendszerekről, az európai rakétavédelmi rendszerről és az ehhezkapcsolható amerikai és orosz álláspontról mond véleményt, akkor tulajdonképpen McNamara, volt amerikai védelmi miniszter gondolataira hivatkozik.

Mc Namara, felhasználva beosztottai- és a Rand Corporationelemzéseit, több alkalommal nyilatkozott a nukleáris visszatartásról.32

Elgondolásának lényege abban összegezhető, hogy az akkori világbiztonsági helyzetét a két nagyhatalom közötti hadászati egyensúlyhatározta meg. A rakétavédelmi rendszerek kiépítéséről szólószerződés (Strategic Arms Limitation Talks – 1972) azt az illúziótkelti a felekben, hogy képesek a válaszcsapás veszteségeitcsökkenteni. Ezzel együtt az is pontosan megjósolható, hogy akiépített rakétavédelmi rendszer mindkét felet a hadászatitámadóképesség növelésére ösztönzi. Másképpen, a szembenálló félrakétavédelmi rendszere fegyverkezési versenyt fog elindítani, éppen

a rendszer megbízható leküzdése érdekében. Ez a jelenség hadászatiaszimmetriához vezet – figyelmeztetett a védelmi miniszter.

Mc Namara 1967. szeptember 18.-án, San Franciskóban elmondottbeszédében kiemelte: „bármi is legyen az ő (Szovjetunió) szándékuk,vagy a mi szándékunk, a tetteink és a lehetséges tetteink – mindkétoldalon – a nukleáris erők fejlesztése terén, megkerülhetetlen kihívása másik fél részére.”33

A témával kapcsolatban elemző cikket olvashatunk a „Légi-kozmikusVédelem” című orosz folyóiratban. A cikk segíti azoknak a kutatóknak a munkáját, akik ajövő katonai műveletei elméleti és gyakorlati kérdését kutatják.34

31 "Быстрый глобальный удар": за 60 минут в любую точкуЗемлиhttp://ria.ru/analytics/20131212/983737904.html 2013. 12. 13.http://vpk-news.ru/articles/14097 2013. 12. 13.

32 An Analytical Comparison of U.S.-Soviet Assessments During the ColdWar.http://www.gwu.edu/~nsarchiv/nukevault/ebb285/doc02_I_ch3.pdf 2013. 11. 24.

33 Defence Secretary McNamara announced on 18th September 1967 plans for the Sentinel ABM defencesystem.http://www.nuclearabms.info/HSentinel.html 2013. 11. 24.

34 Угрожающая перспектива. В обозримом будущем вполне реально создание авиационно-космическихсил США, которые объединят воздушное и космическое пространство в единую оперативную

20

A légi-kozmikus térség jelentősége a jövő katonai műveleteiben témával és a kapcsolódótechnikai eszközök fejlesztésével összefüggésben Viktor Eszin altábornagy, aki a hadászatirakétacsapatok törzsében dolgozott és jelenleg az Oroszországi Föderáció VédelmiMinisztériumának tanácsadója, nyilatkozatot adott a „Военно-промыш-ленный курьер”című folyóiratnak. Véleménye a következőkben foglalható össze.

A hadászati rakétacsapatok rendszerben tartásának lényege, hogy azok – a képességükalapján – visszatartó erejűek legyenek a nukleáris csapást mérő agresszorral szemben. Ez aképesség meghatározza a csapásmérő csoportosítás összetételét: egyrészt a silókbanelhelyezett-, másrészt a járműveken (hordozó eszközökön), tengeralattjárókon telepítetthadászati rendeltetésű rakétákét. A Légi-Kozmikus Parancsnokság vezetése alatt ezek arakétakomplexumok képesek néhány perc alatt a feladataik végrehajtására. Más szóval a légi-kozmikus térben eldönteni a katonai művelet kimenetelét. Az Oroszországi Föderációbanjelenleg a hadászati rakétacsapatok mintegy 30 %-a korszerű. Ezt az arányt 2021-ig 98 %-rakívánják növelni. Az Állami Fegyverkezési Program ennek megfelelően került elfogadásra. Aprogram teljesítéséhez ugyanakkor a gyártó üzemeket is át kell alakítani, a szakembereket felkell készíteni. A feladatok elvégzéséhez szükséges a Kormány irányítása és az elvégzendőmunkák összehangolása.

A TOPOL-M, a YARS és a modernizált YARS típusú interkontinentálisballisztikus rakéták egy hosszú évek óta tartó kutatás-fejlesztéseredményei.35 A korszerűsítéseket indokolja mind az Egyesült Államok,mind más országok hasonló fejlesztésének eredménye, továbbá a légi-kozmikus térség megnövekedett szerepe a jövő katonai műveleteiben. Akorszerűsítések megnövelték az interkontinentális ballisztikusrakétakomplexumok harci képességét, a manőverezési lehetőségét és acsapás kiváltásához szükséges idő jelentős csökkenését. Ugyanakkortovábbi korszerűsítésekre van szükség, hogy a komplexumok álcázása,rejtése hatékonyabb legyen a felderítési rendszerekkel szemben, a harcifejek manőverező képessége javuljon és azok valamennyi ismert

rakétavédelmi rendszert legyenek képesek leküzdeni.Az Állami Fegyverkezési Programban szerepel az interkontinentális ballisztikus rakéták

lecserélése, korszerűsítése is, amelynek lényege, többek között, a folyékony hajtóanyagúrakétakomplexumok rendszerbe állítása 2018-ig. A korszerűsített rakétakomplexumoknak ajelentősége akkor lesz felbecsülhetetlen, ha az Egyesült Államok a Prompt Global Strike –Gyors Globális Csapás elgondolás megvalósítása érdekében a rakétavédelmi rendszereinekegyes elemeit – elsősorban a csapásmérő elemeket – a légi-kozmikus térbe telepíti. Másszóval, a folyékony hajtóanyagú és a korszerű harci fejjel felszerelt orosz interkontinentálisballisztikus rakéták rendszeresítése ad „megfelelő választ” az Egyesült Államok fejlesztésiterveire.

Viktor Eszin a rakétavédelmi rendszerekkel kapcsolatban, a következőkben foglalta össze avéleményét. Az Egyesült Államok rakétavédelmi képességének egy része a haditengerészetierőinek felszíni hajóin – cirkálók és rombolók – elhelyezett és alkalmazott AEGIS rendszerSM-3 elfogórakéták különféle változatait foglalja magába. Ez a mobil rakétavédelmi képességelhelyezhető az európai és az ázsiai kontinensek tengerein és az óceánokon. Továbbá azOroszországi Föderáció tengeri határai mentén, a nemzetközi vizeken. Az Egyesült

средуhttp://www.vko.ru/DesktopModules/Articles/ArticlesView.aspx?tabID=320&ItemID=468&mid=2892&wversion=Staging 2012. 01. 26.

35 Viktor Eszin altábornagy, katonai tanácsadó az interkontinentális ballisztikus rakéták korszerűsítése alatt a légi- és tengeri indítású rakétakomplexumokat (BULAVA, SZINEVA stb.) is értette.

21

Államoknak ezt a törekvését, valamint a Prompt Global Strike – GyorsGlobális Csapás képességének kialakítását az orosz katonai tervezésfolyamatában figyelembe kell venni mind a politikai vezetés, mind akatonai vezetés szakértőinek, és olyan intézkedéséket kell életbeléptetni, hogy – katonai veszélyhelyzet esetén – az EgyesültÁllamoknak ez a képessége hatástalan legyen az OroszországiFöderációval szemben.

Viktor Eszin véleménye szerint a rakétavédelem kérdése a jövőbenkeményebb vita tárgya lesz a két nagyhatalom között és újabbfegyverkezési versenyhez fog vezetni.36

Ha az Egyesült Államok a légi-kozmikus térbe telepítirakétavédelmi rendszerének csapásmérő elemeit a közel jövőben, akkor az említettfegyverkezési verseny soha nem látott méreteket ölthet. Ez a verseny nem csupán a kétországot érinti, hanem nagy valószínűséggel Kínát, Indiát és Brazíliát is. Ugyanakkor azt ishangsúlyoznunk kell, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszere még nem működiktökéletesen, amit a Rakétavédelmi Ügynökség szakemberei is elismernek.

Ezt az állításomat a kísérletek eredményeire és az amerikaiszakemberek véleményére alapozom. A jelenlegi információk szerintegy interkontinentális ballisztikus harci fej elfogásához 7-8 ellenrakétaszükséges, az alaszkai és a kaliforniai rakétavédelmi zónában. Aprobléma lényegét én abban látom, hogy a felderítő rendszer és azelfogórakéta nem képes a hamis fejrész és a valódi fejrészmegkülönböztetésére. Végeredményben, 2012 áprilisában az amerikaiszámvevőszéknek tett szakértői jelentés 39 hiányosságot említ,amelyből napjainkra 7-t sikerült kijavítani. Ugyanakkor, ha azEgyesült Államoknak sikerül a hiányosságok kijavítása – ami nagyonköltséges program – de ha a légi-kozmikus térbe telepíti a csapásmérő

eszközöket, akkor az amerikai rakétavédelem jelenlegi problémái megoldást nyerhetnek. Ezvezet az említett fegyverkezési versenyhez, de már a világűrben. Ugyanis azok az országok,akik fenyegetve érzik magukat, olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyekkel az amerikaiképességeket jelentősen csökkentik, vagy meghiúsítják.37

A tanulmány keretei nem teszik lehetővé a nyilatkozat bővebb ismertetését, demindenképpen célszerűnek tartottuk a téma kutatása szempontjából ennek az álláspontnak azismeretét.

A Szövetség lehetséges katonai műveleteinek háttere

A tanulmány további részében vizsgáljuk meg a NATO lehetséges katonai műveleteinekpolitikai, szervezeti és katona-technikai hátterét az ismert dokumentumok és határozatokalapján.

36 Emlékeztetjük az olvasót egy korábbi megállapításra: „Másképpen, a szembenálló fél rakétavédelmirendszere fegyverkezési versenyt fog elindítani, éppen a rendszer megbízható leküzdése érdekében. Ez a jelenséghadászati aszimmetriához vezet” – figyelmeztetett Mc Namara védelmi miniszter 1967-ben.Defence SecretaryMcNamara announced on 18th September 1967 plans for the Sentinel ABM defence system.http://www.nuclearabms.info/HSentinel.html 2013. 11. 24.

37 «Сармат» заменит «Воеводу» Наличие в боевом составе РВСН мощной жидкостной МБР позволитсоздать высокоточную ракетную систему с неядерным оснащением и практически глобальнойдальностьюhttp://vpk-news.ru/articles/17289 2014. 01. 08.

22

„A NATO állam- és kormányfőinek 2012-es chicagói csúcstalálkozóján megfogalmazottNATO-erők 2020 koncepcióban (NATO Forces 2020) modern, szorosan összekapcsolt, magasszínvonalon kiképzett, felszerelt és irányított erők kialakítását tűzték ki célul. Az elképzelésalapvető eleme, hogy a NATO birtokában legyen azoknak a képességeknek és alkalmazhassaazokat, amelyek a küldetéséből eredő valamennyi feladat sikeres végrehajtásáhozszükségesek. Ezt hivatott elősegíteni a Szövetség Okos Védelem koncepciója és azÖsszekapcsolt Haderők Kezdeményezés.

A Smart Defense koncepcióját a 2008-ban kezdődött gazdasági-pénzügyi válságnak avédelmi szektorra gyakorolt súlyos hatása hívta életre a 2010-es lisszaboni csúcstalálkozón.Eredeti célja „kevesebb pénzért nagyobb biztonság” elérése és az együttműködésekrugalmasabbá tétele volt, amelyet a katonai képességek közös, többnemzeti beszerzésével,fejlesztésével és fenntartásával, valamint más intézményekkel, főként az Európai Unióval valóegyüttműködés révén hivatott megvalósítani.”38

A Smart Defense (Okos Védelem koncepció) lényege, hogy szolidaritáson alapulóegyüttműködéssel próbálja meg kiegyensúlyozni a védelmi kiadások csökkentését, úgy, hogya védelmi képességek továbbra is a megfelelő szinten maradjanak. A kezdeményezés egyúttalazt a célt is szolgálja, hogy az európai szövetségesek az Egyesült Államokkal egyenlőmértékben vegyék ki részüket a NATO-kiadások finanszírozásából.39

Ugyanakkor, ahogy a NATO Defense College egy 2012-estanulmánya rámutatott, a katonai képességek terén mutatottegyüttműködés sikeressége előtt több, elsősorban a politikai színtérenjelentkező akadály is áll, amelyet a tagállamoknak le kell küzdeniük aNATO hitelességének megőrzése érdekében. Ide tartozik az államokérdekérvényesítő hozzáállása a katonai jellegű információk kapcsán,valamint a nemzeti szuverenitás elsődlegessége.

Tovább nehezíti a helyzetet a katonai műveletek tervezése ésvégrehajtása során, hogy a tagállamok közötti együttműködés egyesesetekben arra is kiterjedhet, hogy egy szövetséges állam haditechnikaieszközei és katonái felett egy másik szövetséges

ország rendelkezik, amelyhez nagyfokú bizalom szükséges, hiszen azesetleges veszteségeket és ennek belpolitikai következményeit annak azállamnak a vezetése kell, hogy viselje, amely rendelkezésre bocsátotta azeszközöket és katonákat.

A NATO politikai és katonai vezetésének a célja az Okos Védelemkoncepció megvalósításával, hogy rábírja a tagállamokat a jelenleginéljóval nagyobb nemzetközi összefogásra, azért, hogy az országokgazdasági, ipari és politikai képessége együttesen segítse a Szövetségjövőbeni működését, elsősorban a katonai műveletek végrehajtásaterületén. A Szövetség igyekszik megtalálni azokat a kulcspontokat,kitörési lehetőségeket, amelyek területén lehetőség mutatkozik atöbbnemzeti együttműködésre, összefogásra.

Ezek közé a területek közé sorolhatjuk például a légi úton történő csapatszállítást, az erőkkiképzésének és megóvásának összehangolását, vagy akár a jelenleginél hatékonyabbfelderítési képességek alkalmazását.

38 Budai Ádám: A NATO vezérkari főnökeinek budapestitalálkozójahttp://www.biztonsagpolitika.hu/index.php?id=16&aid=1351 2013. 11. 22.

39 NATO Katonai Bizottság Konferenciája – Budapesthttp://www.nato.int/cps/en/SID-077AADF5-558C4682/natolive/news 2013. 10. 25.

23

A Smart Defense elgondolás tervezői szerint, ha a feladatot sikerülvégrehajtani, akkor az európai tagállamok többsége is végrehatékonyságában nem megkérdőjelezhető partnerként kapcsolódhatna bea válságkezelő katonai műveletekbe a jövőben.

A NATO védelmi miniszterei 2013. októberi találkozójukonegyetértettek abban, hogy az utóbbi 20 évben végrehajtott afganisztániés balkáni műveletek tapasztalatainak hasznosítása elsősorbannagyszabású hadgyakorlatok megrendezésével biztosítható.

Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy a válságkezelő katonaiképesség növelése érdekében a NATO együttműködik a jövőben akatonai műveletet támogató államokkal és szervezetekkel, függetlenülattól, hogy az államok tagjai-e a Szövetségnek.

A közelmúlt, és a Szövetség által végrehajtott katonai műveletek tapasztalatait összegezve,Anders Fogh Rasmussen főtitkár korábban erről így nyilatkozott: „ha katonai műveletethajtunk végre vagy egy konfliktust igyekszünk megelőzni, kapcsolatba kell lépnünk az érintettfelekkel és releváns szereplőkkel. A Szövetségnek, ennek fényében olyan szervezetté kellválnia, amely globális partnereivel együtt vitatja meg a felmerülő közös problémákat.[…] Kétegymást átfedő leckét kellett megtanulnunk Afganisztánban: egyrészt átfogó megközelítésre,másrészt fejlett partnerkapcsolatokra van szükség a békeműveletekben.”40

A NATO katonai vezetése számára nagyon lényeges, hogy a számárafelajánlott erők bárhol bevethetőek legyenek. A tanácskozáson ismételhangzott: a NATO alapokmány 5. cikkelyét figyelembe véve a bárholbevethető, nagy mozgékonyságú csapatok szolgálják csak a szövetségiérdekeit a végrehajtandó katonai műveletben. Természetesen aminiszterek azt is tudomásul vették, hogy a logisztikai képességekerősítése, vagy bővítése jelentősen megterheli az egyes országokköltségvetését, ami a jelenlegi általános gazdasági helyzetben komolykihívás. De a közös képességek lehetőség szerinti egyenletes elosztásaebben a tekintetben is a Szövetség kiemelt feladata, – hiába isrendelkezik, mondjuk az Egyesült Államok hadereje gyakorlatilag

minden olyan képességgel, amelyre a NATO-nak szüksége van, ha ezzel a lehetőséggelegyedül van.

Ennek érdekében a Szövetség szakértői kiemelt kérdésként kezelik az ÖsszekapcsoltHaderők Kezdeményezést (Connected Forces Initiative), melynek fontosabb tartalmielemeiről 2013. október 22.-én állapodtak meg a védelmi miniszterek.

2014-től a NATO katonai a műveleti tevékenységek helyett a katonai műveletifelkészültségre kerül majd a hangsúly, így a Szövetségnek továbbra is meg kell majd őriznieazokat a képességeit, melyekkel végre tudja hajtani a Stratégiai Koncepciójában foglaltlegfontosabb feladatait, és magas fokú készenlétben tarthatja erőit. Ennek elérése érdekében atagállamok a „NATO Erők 2020-ban” című koncepciójukban modern, szorosanegyüttműködő, megfelelően felszerelt és jól képzett erők kialakítását tűzték ki célul. AConnected Forces Initiative elgondolás célkitűzése a NATO katonai ereje hatékonyságának ésfelkészültségének a széles körű képzési programok, gyakorlatok; és a rendelkezésre állótechnológiai lehetőségek legjobb kihasználásával történő fenntartása. A tagállamok katonai

40 ''Afghanistan and the Future of Peace Operations'' Speech by NATO Secretary General Anders FoghRasmussen at the University of Chicagohttp://www.nato.int/cps/en/SID-3AA14427-CF021B4F/natolive/opinions_62510.htm?selectedLocale=en 2013. 11. 21

24

törzsei az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés keretében dolgozzák majd fel az elmúlt 20év műveleteinek tapasztalatait, hogy a szövetségesek a jövőben még hatékonyabbandolgozhassanak majd együtt a lehetséges katonai műveletek végrehajtásakor.41

Robert Gates, volt amerikai védelmi miniszter 2011. június 10. Brüsszelben a következőketmondta a Szövetség katonai műveleteiről, a tagállamok képességeiről: „a múltban többszörnyíltan hangot adtam aggodalmamnak, hogy a NATO kettészakadhat: egyik oldalon azok,akik „puha” – humanitárius, fejlesztési, békefenntartó – műveletekre specializálódnak, másikoldalon azok, akik „kemény” harci műveleteket hajtanak végre. Azokra, akik hajlandóak ésképesek megfizetni biztonságunk árát, és azokra, akik inkább élvezik a NATO-tagság előnyeit,de nem osztoznak a költségekben és kockázatokban. Ez már nem elméleti lehetőség. Ma itttartunk – és ez elfogadhatatlan.”

„Sajnálatos, mégis valóságos probléma, hogy a forrásszűkösség nem múlik el egyhamar.Éppen ezért napjainkban nem az jelenti számunkra a kihívást, hogyhogyan tartsuk fenn a védelmi kiadások szintjét a szövetség szintjén, hanem az,hogy ezeket a korlátozott (és csökkenő) forrásokat mire, milyenprioritások mentén használjuk fel.”

A NATO tagállamait érintő gazdasági és pénzügyi válság hatásáról,valamint a védelmi szektor forráshiányának következményeiről tartottelőadást Csiki Tamás, a Stratégia Védelmi Kutatóközpont munkatársa.Az előadó, kutatási eredményeire hivatkozva, vázolta a Szövetséglehetséges katonai műveletei végrehajtásának együttműködési,szervezeti, katona-technikai hátterét, a tagállamok részvételilehetőségét.42

Szövetség célja továbbra is a modern, rugalmasan akár stratégiaitávolságban is bevethető, interoperábilis erők fenntartása és fejlesztése –melyre a többnemzeti képességfejlesztési programok és együttműködésjelenthetnek választ. Ennek megfelelően folytatódik a szövetségtranszformációja és szervezeti reformja, valamint az Okos Védelemkoncepció tételes kidolgozása és megvalósítása eredményeként az erőkfejlesztése, melynek alapelemeit a „Védelmi Képességek: A NATO Erők2020-ban” című dokumentumban rögzítettek. A dokumentumbanfoglaltak végrehajtásával a NATO célja, hogy modern, szorosösszeköttetésben működő, együttműködni képes, és ennek megfelelőenfelszerelt, kiképzett, gyakorlatoztatott és irányított fegyveres erőket

alakítson ki. Mindez döntően az okos védelem (Smart Defense) koncepciója köré épül.

A védelmi képességek helyzetéről is tanácskoztak az Európai Unió állam- és kormányfői az elmúltév december 19-20-án, Brüsszelben a Közös Biztonság- és Védelempolitikai Csúcstalálkozón. Atalálkozó legfontosabb megállapításairól írt átfogó tanulmányt Csiki Tamás, a Stratégiai VédelmiKutatóközpont munkatársa. A tanulmány lényege a következő:

Ami az Európai Unió tagállamok gyakorlati cselekvési képességét illeti, az elmúlt két évben aszakértők mind a NATO, mind az Európai Unió részéről arra figyelmeztettek, hogy tagállamaik rövid

41 Selján Péter: A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója - 2013. október 22-23.http://www.biztonsagpolitika.hu/ 2013. 11. 05.

42 Csiki Tamás: Európai válaszok a védelmi szektor forrásszűkösségére.Biztonságpolitikai konferenciaBudapest, 2013. november 19.

25

időn belül kritikus katonai képességeket veszítenek el. Az elmúlt években megkezdett „védelmireformjaik” döntően költségcsökkentést, haderőcsökkentést, egyes haditechnikai (akár fegyvernemiszintű) eszközrendszerek részleges vagy teljes felszámolását, beszerzési és modernizációs programokelhalasztását, elnyújtását jelentették. A mennyiségi csökkentésnek azonban kétségtelenül minőségi – ahadműveletek végrehajtási képességét alapvetően meghatározó – következményei is lesznek, állítják aszakértők.

A csúcstalálkozó egyik fontos döntése a következő volt: „a stratégiaiképességhiányok pótlását célzó együttműködési programokról döntötteknégy területen: légi utántöltés, távirányítású légi rendszerek, kiber-védelem, a műholdrendszerek fejlesztése.”

A programokban részt vállaló államok számától, forrásaitól ésszándékaitól függ, hogy ezek a gyakorlatban milyen eredményt fognakhozni. A szerző úgy ítéli meg, hogy továbbra is hiányzik az a közösnevező, ami alapján a tagállamok egységes keretbe foglalva lennénekképesek a jelenleginél lényegesen mélyebb együttműködésre vagyfellépésre. Amíg az EU nem alkot új, naprakész, a közös kül-, biztonság-és védelem-politika valamennyi lehetséges eszközét magában foglalónagy stratégiát, az egyes részterületeken sem várható mélyülő együttműködés.

Összességében a következő években az európai államok arra lehetnek képesek, hogy (a klasszikusNATO területvédelmi feladatok ellátása mellett) dandár erejű hagyományos erőket telepítsenekválságkezelő műveletekre, melyek reális földrajzi határa a Földközi-tenger térsége. Ezen túlmenőencsak francia és brit erők lesznek képesek önállóan műveleteket vezetni, de ezek is csak bizonyoskorlátok között. Az európai államok haditengerészeti erői is jelentős mértékben fognak csökkeni, ezértösszességében egy „líbiai típusú” művelet végrehajtása lehet a felső határa az Európai Unió tagállamaiképességnek. A különböző térségekben egyidejűleg kirobbanó válságok kezelése pedig akár problémátis okozhat a jövőben az európai biztonság szempontjából – hangsúlyozza a szerző.43

Klaus Wittmann, a NATO Védelmi Kollégiumának volt igazgatója már 2009-ben, aStrasbourg-Kehl csúcstalálkozót követően hosszabb tanulmányt jelentetett meg, amelybenrészletesen indokolta egy új koncepció kidolgozásának és elfogadásának szükségességét atagállamok állam- és kormányfői részéről a katonai műveletek átgondolásáról, formai éstartalmi kérdéseinek korszerűsítéséről.

Tanulmányában többek között a következőket írja a tagállamok fegyveres erőinekképességével összefüggésben: „a jövőben olyan képességek kifejlesztése szükséges, amelyekmind a védelmi-, mind az expedíciós (külföldre küldött) erők számára alapvetőek.(Feltehetően a szerző itt a telepíthetőségre, a képességek megóvására és a rugalmasságragondolt.) Nem lehet szó a szerződésben rögzített feladatok lecseréléséről, sokkal inkább azokkiszélesítéséről, figyelemmel a katonai műveletek tartalmának bővülésére. Ennek megfelelőenaz ambíciószintek (törekvési, érvényesülési szintek) újragondolása sem kerülhető meg az új

43 Csiki Tamás: Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere éseredményének értékelése.Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések –2014/1.

26

stratégia kidolgozása előtt.44 Az idézet is igazolja, hogy a Szövetség már hosszú idő ótafoglalkozik a katonai műveletek elméletével és gyakorlatával.

Szakemberek szerint a 21. század az ultramodern technika és afejlett technológia százada, amely olyan haditechnikai eszközöket ésfegyvereket biztosít a katonáknak, amelyeket korábban nem ismertek.A kisebb darabszámú, de rendkívül hatékony precíziós fegyverekrendszeresítése törvényszerűen igényli a haderők átalakítását a vezetés,a létszám és a hadieszközök mennyisége területén.

A hadtudomány fejlődése és a korszerű katonai műveletekáltalánossá válása úgy gondoljuk elfogadott tény, és szinte valamennyiország katonai intézetében első helyen szerepel a kutatások listáján. Akérdésről Szenes Zoltán a következőket írta: „ma a modern haderőketmindenütt a világon a korszerűtudomány és technológia alkalmazása

jellemzi. Bár a háború társadalmi jelenség, a hadviselés mindig a katona és a fegyver(technológia) közös vállalkozása marad. Ma különösen az NBIC (a nanotechnológia,biotechnológia, információs technológia és a kognitív tudományok) fejlődése hat az emberi-társadalmi fejlődésre, így a haderők alkalmazására, a fegyver-rendszerek, a vezetés-irányításés kiképzés változására is. A modern harceszközök teljes körűen alkalmazzák a korszerűtudomány és technológia elérhető vívmányait.”45

A következő évtizedekben a haditechnikai eszközök rohamos fejlődésének következményeképen a jövő háborúiban megváltozhatnak a hagyományos módszerek a hadműveletek ésharcok megvívása terén. Mindezt a változást a merőben új típusú és rendszerű haditechnikaieszközök, és a katonai robotok tömeges alkalmazása eredményezheti.

Befejezés

Mind a keleti, mind a nyugati katonai szakirodalmat tanulmányozva megállapíthatjuk,hogy a jövő katonai műveleteiben valószínű nem az ellenség megsemmisítése, az országelpusztítása lesz a fegyveres erőt felügyelő politika célja, hanem a válság megszüntetése, abéke és a biztonság megőrzése a hadműveleti területen. Továbbá, a régi (hagyományos) és azúj hadviselési formák, módok együtt lesznek jelen a műveletekben. Valószínű, hogy mindgyakrabban kerül sor aszimmetrikus műveletekre a világ bármelyik térségében.46

A jövő katonai műveletei döntően összhaderőnemi és többnemzeti keretben kerülnekvégrehajtásra. Ez megköveteli az „egymással együttműködni képesség − interoperabilitás”fogalmának újraértelmezését. Az egymással együttműködni képes eszközrendszereken túl

44 Klaus Wittmann: Towards a New Strategic Concept for NATO. NATO Defense College, Research Division(NDC Forum Paper 10) Rome, September 2009. 83-95. oldalak.http://www.isn.ethz.ch/isn/Digital-Library/Publications/Detail/?ots591=0C54E3B3-1E9C-BE1E-2C24-A6A8C7060233&lng=en&id=108701 2013.10. 20.

45 Szenes Zoltán: Velünk élő tudomány.Honvédségi Szemle, 141. évfolyam 2013. évi 6. szám. 3 – 6. oldalak.

46 Szenes Zoltán: Katonai kihívások a 21. század elején. Hadtudomány 2005./4. száma, 25-30. oldalak.

27

minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz a katonák közöttikapcsolatnak; az összhaderőnemi képzési és kiképzési programokkövetkezetes kidolgozásának és végrehajtásának; az összhaderőnemialkalmazási elvek és doktrínák azonos szintű ismeretének ésértelmezésének.

A NATO-tagállamok fegyveres erőinek geopolitikai, geostratégiaijelentősége a jövőben is megmarad. Ugyanakkor az alkalmazhatóság, arugalmasság, a sokoldalúság, mint minőségi mutatók tekintetében,további fejlesztésekre van szükség.

A külföldi szakirodalomban megjelent a hadászati nem nukleáris erőfogalma, amely alatt a hadászati felderítő- és csapásmérő rendszereket

és a gyors globális csapás végrehajtásához szükséges eszközöket értjük.A szakemberek véleménye szerint ezek a rendszerek képesek hatékonyan oltalmazni az

ország területét valamint a fegyveres erőket és alkalmasak a kozmikus térből érkezőtámadások kivédésére, valamint a légi-kozmikus térben az ellenséges eszközök elpusztítására.

Véleményünk szerint a jövő katonai műveleteiben a mennyiségnek és a minőségnek újarányai alakulnak ki a művelet megvívásának valamennyi területén. Más szóval, a most mégesetenként meglévő mennyiségi szemléletet fel fogja váltani a minőségi megközelítésvalamennyi parancsnoknál és katonánál.

A teljes képességalapú fegyveres erő kialakítása valamennyitagállamban a politikai célkitűzés és a gazdasági lehetőség függvényemarad a jövőben is. A Magyar Honvédség képességének fejlesztéseérdekében nem lehet pontos képet felrajzolni, csupán változatokat ésfejlesztési irányokat fogalmazhatunk meg. Ugyanakkor már ma látható,hogy a két haderőnem közötti jelenlegi arányokat célszerűmegváltoztatni a szállító- és harci helikopterek, valamint a légvédelmicsapatok javára. A jövőben nem zárható ki az sem, hogy a haderőnemekegyes részei vagy fegyvernemek egybekapcsolódnak, esetleg újfegyvernem jelenik meg a képességfejlesztés érdekében. Harcászatiszinten a rugalmasság, a sokoldalúság követelmény teljesítéseérdekében további harccsoportok kialakítására lesz szükség.

Véleményünk szerint, a chicagói csúcstalálkozó befejezése után a tagállamok politikai éskatonai vezetői választ kaptak arra a kérdésre: hogyan lehet és kell a kollektív védelmetértelmezni és a gyakorlatban megvalósítani az elkövetkezendő években? Más szóval,napjainkban a Washingtoni Szerződésben megfogalmazottak érvényben vannak-e és ha igen,akkor azokat hogyan kell alkalmazni a katonai műveletek megvívásakor, továbbá, a fegyvereserőt hogyan kell felkészíteni? Úgy gondoljuk, Clausewitz tanácsa a feltett kérdésre jó eséllyelsegít megtalálni a választ: „senki sem kezd háborút, vagy helyesebben szólva, józangondolkodással senki sem teheti azt meg anélkül, hogy előzőleg gondolatban ne tisztázza,hogy mit akar elérni a háborúval, és hogyan vívja azt meg. Az előbbi a politikai szándék, azutóbbi a hadművelet.”47

A NATO vezetése alatt álló erőknek képesnek kell lenniük a hatékony együttműködésre,függetlenül a tagállami stratégiák, a vezénylés nyelve, a vezetési struktúrák, harceljárások,kiképzés terén mutatkozó különbségektől. Az interoperabilitást részben a tagállami haderőkközötti gyakorlatok, részben pedig a NATO tagállamok és a szövetséges valamint partnerországok fegyveres erőivel való együttműködés hivatott biztosítani és javítani.

A Szövetség katonai erejének elsődleges szerepe a béke védelme, továbbá a tagállamokterületi integritásának, politikai függetlenségének és a lakosság biztonságának a garantálása.Ennek megfelelően a szövetségi erőknek képesnek kell lenniük a hatékony elrettentésre és

47 Karl von Clausewitz: A háborúról, I. kötet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1961.

28

védelemre. Megjegyzendő, hogy a Szövetség folyamatosan változó biztonsági környezetbentevékenykedik, állandóan katonai és nem katonai eredetű kockázatok sorának van kitéve,melyek több irányból is érkezhetnek, előrejelzésük pedig gyakran nehézségekbe ütközik.Figyelembe véve a Szövetség műveleteinek többnemzeti jellegét, szükséges a tagállamokhaderői közötti koherencia és interoperabilitás fejlesztése. A közös doktrínák, harceljárások ésstandardok alkalmazása éppúgy elengedhetetlen, mint a Szövetség erőinek megfelelőkiképzése és az együttműködés fejlesztése.

Felhasznált irodalom

United States Government Interagency Counterinsurgency InitiativeBureau of Political-Military Affairs Printed January 2009

Counterinsurgency Field ManualThe University of Chicago Press, Chicago 60637ISBN: 13.978.0.226.84151-9

Magyar Honvédség Kiképzési DoktrínaA Magyar Honvédség Kiadványa 2012.

A külföldi szerepvállalás első négy hónapja MalibanNKE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓKÖZPONT ELEMZÉSEK – 2013/7

Resperger István: A „DIADAL” és egyéb módszerek alkalmazása a nemzeti válságkezelési feladatokmegoldásánálHadtudományi Szemle 5. évfolyam 1-2. szám. Budapest 2012

Szenes Zoltán: Katonai kihívások a 21. század elejénHadtudomány 2005. évi 4. szám.

Mező András: A csapatok tevékenységének osztályozásárólHonvédségi Szemle 2013. évi. 4. szám.

John Keegan: A csata arcaAkadémiai Kiadó Budapest 2013.

Zbigniew Brzezinski: Stratégiai vízió Amerika és a globális hatalom válságaAntall József Tudásközpont Budapest, 2013

Kiss Álmos Péter: A negyedik generációs konfliktusok jellemzői és tapasztalatai (PhD értekezés) 158. oldal.Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi könyvtár.

Elektronikus irodalom

Department of Defense Strategi for Operating in Cyberspacehttp://www.defense.gov/news/d20110714cyber.pdf 2013. 10. 24.

Военная доктрина Российской Федерацииhttp://www.scrf.gov.ru/documents/18/33.html 2013. 10. 24.

Основы государственной политики Российской Федерации в области международной информационнойбезопасности на период до 2020 годаhttp://www.scrf.gov.ru/documents/6/114.html 2013. 10.24.

Global Trends 2030: Alternative Worlds a publication of the National Intelligence Councildecember 2012 NIC 2012-001 ISBN 978-1-929667-21-5 To view electronic version:www.dni.gov/nic/globaltrends 2013. 10. 24.

New Military Operation In Afghansitan

29

http://www.sagennext.com/2010/02/24/new-military-operation-in-afghansitan/ 2013. 10. 24.

The New Operating Model. How Defence Workshttps://www.gov.uk/government 2013. 10. 24

Plan X: DARPA’s new project seeks to make cyberwarfare a routine part of U.S. military operationshttp://endthelie.com/2012/08/21/ 2013. 10. 24.NATO’s “Operation Unified Protector”: More than 15,000 sorties directed against the Libyan Peoplehttp://www.globalresearch.ca/ 2013. 10. 24.

Russian Missile Forces to Field All-New Arsenal by 2021http://en.ria.ru/military_news/20131023/184312350 2013. 10. 24.

Russia’s armed forces ready for major war – military chiefhttp://www.phantomreport.com 2013. 10. 24.http://en.ria.ru/military_news/20131023/184312350/ 2013. 10. 24.

Военная операция в "опиумной житнице" Афганистанаhttp://www.rfi.fr/acturu/articles/122/article_5468.asp 2013.10. 24.

Военная операция США против Ирака в 2003 годуhttp://usa-army.ru/voennaya-operaciya-ssha-protiv-iraka-v-2003-godu.html 2013. 10. 24.

Хиллари Клинтон: Военная операция в Ливии может привести к уничтожению Каддафиhttp://finforum.org/page/index.html 2013. 10. 24.

Войска НАТО вошли в контролируемый афганскими талибами городhttp://lenta.ru/news/2010/02/13/strike/ 2013. 10. 24.

Russian army responds to problems seen in drillshttp://rbth.co.uk/society/2013/07/24 2013. 10. 24.

Russian envoy sees EU ‘nuancing’ its position on Syriahttp://russialist.org/russian-envoy-sees-eu-nuancing-its-position-on-syria/ 2013. 10. 24.

Military Reform: Toward the New Look of the Russian Army (Valdai Discussion Club Analytical Report)http://vid-1.rian.ru/ig/valdai/Military_reform_eng.pdf 2013. 10. 24.

Russian air force undergoes biggest drill in twenty yearshttp://rbth.co.uk/society/2013/06/09/ 2013. 10. 24.

Масштабная войсковая операция на Дальнем Востокеhttp://www.gorod55.ru/news/article/show/?rubric=7&id=22631 2013. 10. 24Грузия провела боевую операцию на российской границеhttp://polit.ru/news/2012/08/30/georgia/ 2013. 10. 24.

Министр обороны России генерал армии Сергей Шойгу принял участие в заседании Совета Россия-НАТОhttp://function.mil.ru/news_page/country/more.htm?id=11860504@egNews 2013. 10. 24.

Non-war Military Operations Research Center of AMS foundedhttp://eng.mod.gov.cn/DefenseNews/2011-12/13/content_4326793.htm 2013. 10. 24.

Defense ministry spokesman Geng Yansheng’s regular press conference on September 26, 2013http://eng.mod.gov.cn/Press/2013-10/08/content_4472260.htm 2013. 10. 24.

John A. Warden III: Air Theory for the Tenty – first CenturyUS Government, Department of Defense, the United States Air Force of the Air University. http://www.airpower.maxwell.af.mil/airchronicles/battle/chp4.html 2013. 10. 27.

30

The Diversified Employment of China's Armed Forces Information Office of the State Council The People'sRepublic of China April 2013, Beijinghttp://eng.mod.gov.cn/Database/WhitePapers/index.htm 2013. 10. 28.

The Connected Forces Initiativehttp://www.nato.int/cps/en/natolive/topics_98527.htm 2013. 11. 05.Этапы военной реформы: что впереди?http://army-news.ru/2010/08/etapy-reformy/ 2013. 11. 07.

Коллегия Минобороны: планы военной реформы выполняютсяhttp://topwar.ru/33503-kollegiya-minoborony-plany-voennoy-reformy-vypolnyayutsya.html 2013. 11. 07.

Владимир Путин на коллегии Минобороны дал оценку ходу военной реформыhttp://www.1tv.ru/news/social/227347 2013. 11. 07.

Военные конфликты: взгляд за горизонтhttp://nvo.ng.ru/concepts/2013-04-12/1_conflicts.html 2013. 11. 08.

Сетецентричные войны. Новая (сетевая) теория войныhttp://communitarian.ru 2013. 11. 08.

Сетевые войны XXI века (Вооруженная борьба нового типа означает заведомое установление полного иабсолютного контролянад всемиучастниками боевых действий и тотальное манипулирование ими во всехситуациях)http://army.lv/ru/Setevie-voyni-XXI-veka/2636/4268 2013. 11. 08.

Командующий Войсками ВКО: особенные надежды возлагаем на систему С-500http://ria.ru/interview/20131128/980274720.html 2013. 11. 29.

Defense Minister Shoigu Outlines Security Threats to Russiahttp://en.ria.ru/military_news/20131109 2013. 11. 10.

James M. Acton:«Неядерный быстрый глобальный удар» и российские ядерные силыhttp://carnegie.ru/publications/?fa=53222 2013. 12. 15.

Константин Богданов: "Быстрый глобальный удар": за 60 минут в любую точку Землиhttp://ria.ru/analytics/20131212/983737904.html 2013. 12. 15.

UNITED STATES GOVERNMENT INTERAGENCY COUNTERINSURGENCY INITIATIVEJanuary 2009. The Guide is available electronically at: www.state.gov/t/pm/ppa/pmppt 2013. 12. 15.

31